AZ EMBERI JOGOK EUROPAI
BIROsAGAN AK ITELETEIBOL AZ EGYEZM£NY 2. 3. 5. 6. CIKKEI AZ £LETHEZ V ALO JOG
hogy a kerclmcz6 lctart6ztatasa a har:iiyos jogszaba-
Iyoknak megfeleloen tortent. A torok hat6sagok es hivacaios szervek ugyan a ncmzetk6zi jog szabaiyainak figyelmen klvlil hagyasaval jartak el - Torokorszag gyakorlatilag megsertctte a kenyai allam szuvereninlsat -, a bir6sag szcrin t a jogcllenes szabadsagcJvom1s korill mcnyei nem vo ltak megallapithat6k. Megserrettek viszont az 5. eikk (3) bekezdeset (a mielObbi bir6 ele allin's kotelezerrscgel, mivel a hatosiigok het napon keresztOI nem tettek lehetove, hogy a szabadsagt61 megfosztas jogszeruseget bir6 itelhesse meg. n'!szben a kcnyai
Ocalon kOlltra To",.iikorsztfgt
Az /'g) kikii/IlIf!")'C;. A kerclmezo Abdullah Ocalan. a
Kurd Munkapart (PKK) korabbi vezetoje, akit a torok hat6sagok allam clleni buncselekmcnyek elkovercsevel es terrorista cselekmenyek megszervezesevel
vadoltak. 1998 okt6bereig Sziriaban tart6zkodott, ahonnan kiutasitottak Kenyaba. 1999. febrwir IS-en a torok hat6sagok Nairobi repUioter6n Ictart6ztamlk os Torokorsziigba sziillitowlk. A repillo(lton maszkot huztak a fejere. igy vittck az !mrali bortonbe, ahol 1999. febrwir 16-t61 23-ig rcndorscgi Ictart6ztarosban volt. Ebben az idoszakban jogi segitseget nem kapott. Februar 23-'n elozetes letart6ztanisba hc1yeztek. Korliitowik a jogi kepviselojevei val6 kapcsolattartasanak idejet, cOs azt is megtiltowlk, hogy ilgyvcdei betekinthessenek bizonyos dokumentumokba. 1999. "prilis 24-6n emcltek vadat Ocalan ellen, majd junius 29-6n halalbi.intct6st szabott ki
ra
a bir6sag,
amelyet a masodfoku igazsagswlgaltatasi szerv helyben hagyott. 1999. november 30-an az Emberi Jogok Europai Birosaga eljarasi szabalyzaranak 39. pontja alapjan kozbenso intezkedest howtt. felkerve a torok hat6sagokat, tegyenek meg minden szilkscges Icpest annak crdekeben, hogy ne hajtsak vegrc a hahllbilntetest. 2001 oktobereben m6dositortak a torok alkotmanyt. amely ezuran bekeidOben tiltja a halalbiintetes kiszabasar. E torvenyi rendelkezcsre fi6'Yelemmel az eljaro birosag 2002. okt6ber 3-;\n eletfogytiglani bortonbilntetesre viilwztarra a hahilbOntetest. A haldrozal.' Az ugy erdckessege, hogy Ocalan gyakorlatilag az Emberi jogok europai egyezmenye valamennyi pontjac erint6 panasZ[ terjesncn a birosag ele. A birosag vizsgalta az egyezmeny 5. cikkenek mcgsertesevel kapcsolatos kerclmet. Az 5. eikk (4) bekezdese a hatosag ele alliras kotelezettseget fogalmazza meg letart6zratas vagy 6rizetbe vetcl cseccn. A strasbourgi birosag meg:\lIapitotta: az a korOlmcny, hogy Ocalant kornyezetet61 teljesen elszigetelvc tartowik, Ogyvedeivel val6 kapcsolattawisat mcgnehezftcttck , gyakorlatilag lehccccienne rette szamara a
hatekony jogorvoslati eszkozok igenybevetelet. Ezzel a torok hatosagok mcgsertettek az egyezmeny 5. cikkcnek (4) bckezdcset. Az 5. cikk (1) bekezdescvel kapcsobtban a bir6sag arra a k6vetkczrctesre ju[O[[,
VUNI)AfI,IENTU~ 1 1 2003. 3-4 . SZA~I
A 6. cikk vizsgaiata kapcsan eisOkem azt tekimettc at a bfrosag, hogy az ankarai nemzethiztonsagi birosag fOggetlcn es parrarian szervnek minositheto-e.
Megallapitotta: az a korOlmeny, hogy 37. allambiztonsagi bir6sag tanacsaban katonai bieak is helyet foglaltak, jogos kctelyeket ebreszthetctt a kcreimezOben a tekintetben, hogy fOggetlen es partatlan szerv jar el Ogyeben. A konibbi bir6i dontescket is merlegelve a birosag megaJapozottnak ta!iilra Ocalan kifogasiit .os megallapitotta. hogy a birosag osszetcteleben a fOggetlenseg 6s a partatiansag koveteimenyei nem vai6suitak meg.
Az eljan.s tisztesseges volta kapcsan tobb kifogasolnival6t allapitOtt meg a birosag. Az a korillmeny. hogy a kerelmezo ugyvedei a rendorsegi lerart6ztaras idejen nem vehcnck reszI az eljarasban, nem kommunikalhattak szabadon 3. kcrelmez6vel, valamint hogy Ocalan az cljuds legutOIs6 szakaszaig nem juthatOtt hozza bizonyos eljarasi anyagokhoz, megalapazza a 6. cikk megscrtes6t. ,,$uiyosit6 korlilmeny-
kent" errelmezte a bir6sag, hogy a jogi kepviselDk stimat cs JatOganlsaik idejenck hosszat esszcnlt1en
m6don koriatOzra a hatosag. A torok szervek tehat a tisztesseges eljanls kovetelmenye vonatkozasaban
tobb tekintetben is cgyezmenysertoen jartak cl, nem biztositottak elegendo idot es megfelclo e,zkozoket a vedckezcsre [orteno felkeszli lcsrc, cs a jogi segitseg
igenybevetele is akadalyokba Utkozott. A bir6sag a halalbuntet6s kiszabasa kapcs:!n az cgyezmeny 2. es 3. eikkcnek megscrtescvel is foglalkozott. A kcrelmezo elsokent azt serelm ezte, hogy a halalbuntetes nines osszhangban az egyczm6ny 2. cikkeben foglalrakkal (clethez val6 jog), egyidejuleg megal:iz6 b:!nasm6dnak minosOI az egyezmeny 3. cikkenek crtelm6ben. A bir6sag megiillapitotta. hogy mivel idOkozben hatalyon kivul he-
I)ONT~:S
uTAN
I 175
Iyeztek azt a rendclkezest, mcly a lapjan bekeidOben is kiszabhat6 volt a halalbUntetes, ezert a kerelmez6 elethez val6 joga nem strolt. KUlen vizsgalra azonban a bfr6sag, hogy a hal<\lbUntetes kiszabasanak a korU lmenyei megval6sfthatjak-c a 3. cikk mcgseneset. Arra a kovetkczctcsre jutott, hogy a f6bOntcres kiszabasanak m6dja. az cljan'is tisztessegtclen volta alapjan (Jasd a bfrosag fiiggetiensege, partatlansagal jaggal feltctelczhcttc a kerclmez6, hog)' vegOI a halalbUnrcrcs eltorlcsc cllenere kiszabjak ra a f6bUntctesL Ezzel a logikaval a nemzetkozi szerv arra a kovctkezctesrc jutott, hogy bar a halalblintetest az alkormany kiiktatta a torok jogrendszerb6! es Ocalan bOnteteset 61etfogycig rarr6 szabadsagveszresre valtozrattak, az a korulmeny, ahogy kiszabnlk a bOm:etes[, megval6sitotta az cmberreien banasmod feltcteleit. A bfr6sag a 3. cikk vonatkozasahan vizsga lta a kerelmez6 Kcnyab61 Torokorszagba szaliltasanak koriilmenycit is, es arra a k6vcrkezrercsre jU{Qu. hagy a szallftas saran az cgyezmcnybcn faglalt jagok nem serilltek. Ugyancsak "felmemcnc" a bfrosag a torok allamot az Imrali szigcrcn wl:ilh3ro borton ben tap3sztalhat6 fogva tart:1si korillmenyekkel kapcsa larban. A bfr6sag foglalkazott meg az egyezmeny 14. es 34. cikkcben foglalcak mcgsertesevel, es arra az allaspantra jutott, hogya kereJmezonek kurd szarmazasa miatt az eljaras saran nem volt resze hatranyos megki.ilonb6ztctcsben. Az eh'Yeni jogorvoslari kerelem benyujt3sanak jogat biztosir6 34. cikk scm serlilr, amikor a kerelmez61erart6ztarasat kovcrocn nem tudta felvcnni a kapcsolatQ[ jogi kepviseloivel, akik Amszterdamban tart6zkodtak, hiszen mindez nem akadalyozra meg abban, hogy cb")tcni kcrelmet benyujtsa a bir6sagakhaz. VegUI a bfrosag arrol is dontott, hagy az egyezmeny cgyeb cikkcivel kapcsalatOs kerelmez6i kifagasok kU lon vizsgalatOt nem igenyclnek. KOI!JlIlclllar. Az ut6bbi id6k legnagyobb erdeklodessel vart srrasbourgi iigyeben a hfr6sag tobb ponton cgyezmcnyelJenesnek nyilvanitotta a tori.lk hat6sagok inrezkcdcse it. A panasz()s vegGI is elerte celjat. Ezt azert is jelenthetjOk ki, mere a strasbourgi szervek inrezkedeseit kovct6en iktamlk ki a hahlibomcrcsr a torok jogrendszcrbOl, ig)' a balkan;
,76 I DONTI::S UT,\ N
AZ EGYEZMJ';NY 8. CIKKE A MAGANELETHEZ VALO JOG Peck KOlilra Eg)"sk/I Kirti/J'sdg' Az ligy l:iinilmiflj'ei. A kerelmezo ongyilkossagor kiscrelt meg koZ[erOlercn ugy, hogy nem volt tudataban annak. hogy [cvekenyscget cgy zart rendszcn'i televfzies kamcra, a CCTV kameraja rogzfti. A rendszer I1'Hikodret6je, aki az esemeny ranuja volt, riasztotta a rend6rseget, amely megakadalyozra az ongyilkossag megva l6sftasat. Ugyanakkar a kepeket rogzftettek, amelyeket kesObb ket hclyi ujsag, valaminr a helyi 6nkormanyzat sajtokozlemcnye nyilvanossagra hoZOtt. Ugyancsak bemutatta a kepeket egy helyi relevfzio llgy, hagy a FUggetlen Televfzi6s Bizonsag megallapitasa szerint bararai es esah1.dja fciismcrtek Peeket a televfzi6s program ban. Ezt kovctoen a kerelmezo robbszor is tiltakozott a nyilvanossagra hozatal miatt. Kerelmeit nem fagadtak el, .os a bfrosaghaz forduhist k6vcroen beadvanyat elutasltotd.k azzal, hogy a helyi hatosag semmifajta jagellenes cselekmenyt nem k6veren el. A kerelmez6 az egyczmeny 8. cikkenek, a maganclethcz valo szabadsag jaganak megscrtese[ allftorra beadvanyaban. II hnttirozat4 A bfr6sag ugy velte: az, ha egy maganszemelynek a koztcrOlctcn vcgrehajtott eselekmcnyet vagy valamilyen magatartas~h teehnikai eszkoz segftsegevcl rogzftik, onmagaban nem iltkozik a maganelerre vonatkoz6 szabalyokba. Az ilyen tfPUSll adatok es informaci6k rogzitese, rcndszeres vagy folY3.maros felhaszn"lasa azonban megvalosftja a maganelet szabadsaganak serelmer. A jelen esetben a kerelmez6 nem az esemenyek rogzltcSC ellen tiltakozott, hanem a felvetclek nyilvanossagra hozatah1r, valamint aZE kifagasalta, hagy ncm valt modja tilrakazni ez elle n. A kcrelmcz6 nyilvanos helyen tart6zkodott, de ne m abbol a celbol, hogy kozszereplOkem kozszercplese n vegycn reszr, CS 6 maga oem is vole kozszercplo. Kt s6 ejszaka volt, es nem volt tudadban annak, hogy mugatart:ls.]t kamera rogziri. Az ongyilkossagi kfserl etet nem csupan rogzfrcrrck es nyilv::lnossagra hoztak.; a hclyi hatosag, illetve a media azt scm biztosirona. hOb")' Peck (ir szemelye nc legycn felismerheto. A bfrosag cl6szor azt jcgyezte meg, problematikus a harosagoknak az a magaranasa, hogy nem pr6balclk meg beszerezni a kcrelmez6 bcleegyezeset a nyih·.inossagra hoz3[alhoz. Masodszor, hogy a helyi hat6 . ,;., a k6relmcz6 felismerhet6seget mcgakadalyozhat:o volna a fclvetcleken. megvo[rak az ehhez szOksegeo technikai eszkdzok. de ez nem tortent meg. Harm31Jreszr a hclyi hat6sag nem mutatta a leggond os3 figyelmet annak crdekcben , hogy biztoslrsa a me anak atadatt felvetelcn, hagy a kerclmez6 Iehe tlx~_
2003 . ]-4. szA1'.1 I FUNDi\1'.I E ;-., T
ne legyen felismerheto. Ennek erdekeben nem szerzett be a sajt6t61 irasbeli hozzajarulast - amely egyebkent szukseges lett volna -, csupan egy sz6beli kerclemhez torten6 beleegyezest. i gy az eset karulmenyei alapj:in a bfrosag arra a k6ve[kez[ctesre jucon, hogy nem volt esszeru cOs megalapozott a felvetelek nyilvanossagra hozatala az erimen belecgyezesenek hi:inyaban ugy, hogy ne tegyek felismerhetetlennc 6r a mediaszereplts kapcsan. A bir6sag azt is megjegyeztc, hogy a kerelmezo kesObbi, onkentcs, saj[oban torteno megjelenese sem csokkenti a sztikseges gondossag elmulaszt:l.sa kapcsan bekaverkez6 jogellenesseger. A nyilvanossagra hozatal nem a megfelel6 biztonsagi imezkedesek meHe(( (Onem, czaltal aranycalanul beavatkozrak a kcrelmez6 maganeleu!be. A bfrosag vizsgaica az egyezmeny 13. cikkevel va16 osszhangot is. Ez a rendelkezes a harekony jogorvoslar biztosirasar61 sz61. A bir6sag foglalkozott azokkal a jogorvoslatokkal, amelyeket a kerelmez6 panaszai megfogalmazasa soran igenybe vet(, es arra a koverkezreresre jutorr, hogy a vizsgal6 f6rumok nem bizrosirowik a harekony jogorvoslat leher6seger, a mediabizO(tsagoknak nem volt ha(askoruk karterl[es megitelesere, igy megfelel6 kompenzaci6 biztositasara. KomlllclJlar. Az tigy vizsgalata kapcsan a bfr6sag va16jaban a sajt6szabadsag korlatair elemezte, es a maganelet vedelme kapcsan jUtott a fenri mcgallapirasokra. A kc( jog osszeU[k6zese eseten ezuual a rnaganszfera lId iadalmaskodott". Hozza kell tenni, hogy nem feltetlentil ez le[[ volna az eredmcny, ha egy kozszerepl6vel kapcsolatban fogalmazodik meg hasonlo tartalmu panasz.
AZ EGYEZMENY 10. C1KKE A VELEM£NYNY1LVANiTAS SZABADSAGA eel;"
es 1JJ(isok /.'01111'0
Tiirtikorszdll'
Az fig)' kiiriilmbl)'ei. A kereimezOk, Cerin es c3.rsai torok allampolgarok, dyarbakiri lakosok, akik rabb heIyi lljsagban publikalrak. A kerelmez6k aZr allitorrak, hogy 1997 szeprembereben, okt6bereben os novembercben a biztonsagi szolgalat emberei - a rcndklvtiIi allapotra hivatkozva - megakadalyozrak lapjaik terjeszreser a rarromanyban. K6r kerclmez6 is megemlitenc, hogy az i.igyeszsegen panaszt tet[ az ujsagok terjesztesenek megakadalyozasaval kapcsolarban, de aZr a valaszr kaprak, hogy a hivaral nem rendelkezik hanlsk6rrcl az ugyben, forduljanak a kozigazgacisi [3n:kshoz. A kozigazga(asi tanacs azonban megszUntctre az eJjMasr, miutan a lap peldanyait lefoglaltak. A fellebbviteli bir6sag hatalyaban fenntartotta az els6-
FUNDAMENTUl\1 12003.3-4 . SZA.I\ \
foku har6sag dtinreser. 1997, december I-jon a rertiIct kormanyzoja megtilwt[a az ujsagnak az adott kozigazgatasi tcrtilctre torreno szalH(as~t cs forgalmazasar is. Az erinrerrek a rilalomr61 csak negy nappal kesObb cr[csi.ilhc[tek. Az emlitett okok mian osszesen tizenhet lapszam tcrjesztesere nem kertilhc[ett soc. A hatdrowl.6 A biros:1g arra az allaspontra helyezkedett, hogy a kerdeses sajt6rermeknek a rend kivu Ii allapot reruletere valo behozarali es rerjeszresi rilalrna osszcu[kozcsbc kerOir a kerclmez6k vclemcnynyilvanitasi szabadsaganak jogaval. Elismerre, hogy a hatosagi dantesek jogszabalyon alapulrak, mert ker rendclcr is szabalyozza a kerdeskorr, amelyek a nemzetbiztonsag cs a kozerdek ccljab61 korlatoz6 intezkedesek meghozatalat teszik lehctove. A birosag uralr arra, hogy e rendelkezesek feljogositjak a kormanyzot, hogy tilalmi szabalyokat vczessen be meghatarozott sajt6tcrmekek terjesztesere, amennyiben azok alkalmasak a ktizrcnd megzavarasara a rcgi6ban, iIIetve a helyi nepessegnck az allam ellen val6 fellazit:isara, esetlcg akadalyozva a bizwnsagi er6k. tevekenyseget. E kormanyzoi danresek azonban nem volrak bir6sag clorr megramadhat6k. A strasbourgi allasponr szerint az, hogy a peldinyokat lefoglalclk, anmagaban a velemenynyilvaniras szabadsaganak a korlatozasar vul6sftona meg, nladasul bir6i fellilvizsgalat hianyaban szlilenck meg e dontesek, lehet6seget adva a d6nteshoz6nak a rag joger(cimezesre. A rarok kormany allasponrjanak kifejrese soran male arra, hogy olyan vclemenyek es informaci6k voltak elerhet6k a regio lakosai szamara, amelyek ktizlcser nem riltorra meg a har6sag. A bir6sag ezzeJ a megkozelftcssel nem cnett egyet. Donteseben kiemel[e a sajt6nak a demokrarikus rarsadalomban beroltarr fomos szerepet. Arra a kovcrkeztcteSrc jutoU, hogy a kormany alJirasaval ellenretben a tilalmak rabb minr 6tvcnharom napon keresztGI ervenyben volrak, es az ujsag, valamint annak jogur6dai joggal rar[Qrrak an61, hogya kes6bbiekben haso nlo korlarozasokar kell e1szcnvedniGk. VegGI ismetelten malt arra, hogy mivel a dantesek ncm volrak megramadhar6k kazigazgatasi bir6sagok el6rr, a kcrelmez6k tcljes mertekben ki volrak szolgaltarva a rendkivuli allapor teruleten kormanyz6 "dontesi szabadsaganak". A ha[aroza[ area az aJJaspomra helyezkederr, hogy a har6sagi danresek bfr6i feltilvizsgalatanak hianya a kerelmez5k.et megfoszto[[a att61 a kielt'~gf[6 vcdelmi korr6l, arnely a lehecseges jogsenesek megel6zcsct hivatott szolgalni, es arra a kovetkeztetcsre jlltott, hogy azok a szabalyok, amel yek a torok jogrendszerbcn ilyen tartalmu rendelkezesek kibocsarasara adnak Ichet6scgcr, nem szUkscgesek egy demokratikus tarsada lomban, cs aranytalan koriawzasat jclentik a kerelmezOk velemcnynyilvanitasi szabadsaganak.
OONTf:s t!TAN I 177
ROlli/en is Schlllit kOlltra Lux(mburj Az IIg)' kiini·/meJJ)'ei. Robert Roemen luxemburgi ujsag-
iro os Anne Marie Schmil. az ujsagiro jogi kepvisel6je le rj esZlelle e l6 a kerelmet. 1998. ju lius 21-6n a Lctzenbergcr Jou rnal dmd' nap ilapban jelent meg Roemen cikke. melyben W. miniszler adocsahlsi ilgyet hozta nyilvanossagra. A cikk ismertc[[e, hogy a minisztert tizczer luxemburgi frank (kozel ketezer-Qrszaz eur6) megfize,,:sere koteleztek adocsalas miall. e.s arra is malr, hogy ez a cselekmcny, amelynek kapcsan egy k6zszercplo jogellenes magatartasat nyilvanossagra hoztak. a luxcmbllrgi polilikai c lel legszegyenteljesebb esemenye. Az iigy hallerel azta n kesObb mas ujsiigok is vizsgalt:lk. 1998. auguszllls 4-en a miniszler biintel6jogi e ljaraS t kezdemenyeZetl. amelynek alapjan vizsgalal indull az ujsagir6 ellen. Azzal vadollak. hogy bizonyos informaci6kat a szakmai litok megsenesevel hOZOtl nyilvanossagra, es eljarasr indicottak ismeretlcn szemely ellen szakmai titok masnak torrenO' rcndelkczesre bocsatasa miatt is. Az ugyeszi indirvany rogzflelle. hogy a vizsgalamak meg kell allapila nia azoknak a fbldhivatali koztisztvisel6knek a szemelyazonossagat, akik a dokumemumokat az ujsagfr6 rendelkezosere bocsatottak. 1998. okl6bcr 19-011 a vizsgal6biro kezdemenyezcsere hazkumt3.st tartottak az ujsagfr6 Q{thonaban es munkahelyen. olyan dokumentumokat keresve. amelyek szcrepet jatszharnak az igazsag kiderfrcseben. A kucatasok azonban nem vezcttek eredmenyreo Az ujsagir6 arra hivarkozva, hogy serOlr a munkajahoz szUkseges fomisok biztonsaga. tobb panaSZI tcrr a hazkutatas miarr, ezeket azonban elutasftotlak. akarcsak a rargyko rben benyujtott fellebbezeseit. 1998. o krober 19-6n a vizsgal6biro az ujsagir6 jogasza nak hivarahiban is hazkutarast rendelt el. E nnek saran lefoglaltak egy levelet, ame lyet a foldhi varal vezer6je kiildort az Uggyel kapcsolalban a miniszterelnoknek. A jogasz kifogasolta a hazkutarast elrendel6 h:lrarozatot, mert az nem tartalmazta az ilgyvedi iroda elnokhe lye tresenck az eljanlssal kapcsolatos eszrcveteleit, pedig 0 jelen volt az eljaras lefolytatasa soran. A helyi bfrosag illetekes oszta lya e rveny telennek min6sitette a hazkuratast elrendelo vcgzest, cs a lefoglalr dokumenrumokat, kOZliik a kormanyfOnek in le velet visszakUldrek a kerelmez6nek. Ezr kovel6en uj hazkutalaSl kezdemenyeztek, es ismet lefoglalt
178 I DbNTI::S UTAN
30-an vcidat emeltek az ujsagiro ellen szakmai titok megsercesevel szerzett informaci6 fclhasznalasaerr. azonban 2003 januarjaban lezarnik az elja",Sl. A kcrelmezOk kcrelmet nyujtottak be a birosaghoz mind a vclemenynyilviinitiis szabadsaga. mind a maga nc lethez val6 jog serelm e miart. A hnldrozat.8 A birosag cls6k6nt a velemenynyilvanrtas szabadsaganak megserteset vizsgaita hararozanlban. Megillapitotta. hogy a hazkutaras serrelle az uj"'g1r6 v6lemenynyilvanicisi szabadsag,h, bar az inrczkedes a luxemburgi biintel6eljar:lsi tiirveny 65. es 66. §-an alapult. amely rorvenyes celkent leher6seget biztosir a kozrend erdekeben val6 fellepesnek os a buncselckmcnyek megel6'zese cclj:ib6l rcrt imezkedeseknek. A bir6sag rogzitette. hogy a hazkutatiist szakmai ritok mcgsertesevel kelcrkezctt dokumemumok lefoglalasanak szand6kaval rendelrek el, llgyanakkor ezek az inrezkedesek ketsegtelenUI scrtettek az ujsagir6 hirfomlsainak vedelmere vonatkoz6 szabalyokat. A hamrozat kimondja. hogy az ujsagiro iltal leirtak megalapozolllenyekre epiilrek. a eikk kozerdekl6desre szamot tart6 Uggyel foglalkozott. A dontes arra is utalt, hogy a buncselckmeny elkovetO'jenek feldedtese a hazklltatas soran rett intezkedesek hianyaban is elvegezhet6 1ert volna. A birosiig allaspontja szerint a hazkutanisi paranes. amely modor adort az ujsagfr6 irodajaban tortenO' kuratasca, rendkiviil szeles jogkort biztosftotr, gyakorlatilag lehet6ve tette a hozzaferest valamennyi dokumemumhoz. A harosiigok eljarast magyaraz6 indokai ugyan relevansnak volrak minosirherOk, de nem volrak szUksegesek es elegsegesek a jogkorlirozashoz. ezen a bir6sag arm a kovcrkezrcteSre jutott, hogy aninytalanul korlatozrak az ujsagir6 velemcnynyilvanit3si szabadsag.1t, igy serUirek a 10. eikkben biztositotr jogai. A 8. cikk vonalkozasaban a birosag megiillapilOrta, hogy a hazkurara.s 65 a dokumentumok - kozortOk is els6sorban a hivarkozott level - lefoglala osszelitkozesbe kerUlt az Ugyvcd maganelerhcz \ '316 jogaval. Az int6zkcdesre ugyan lehctoseget adth;. a bilntet6'eljaras vonatkoz6 rendelkczesei, fgy to·venyben meghatarozorr cellal kerillt sor az eljar cselekn1.cny lefolytatasara, cs a hazkutanlst specia eljarasi biztositekok kisereteben vegeztek cl, azonban arra a kovetkezteresre jutott a birosag. hog)" hazkutat::isi parancs olyan alraJanos megfogalmaz.:isr. ka t tartalmazott, olyan szelcs jogkort biztosftor:: vizsgalatot vegz6 hivaralos szemelyek szamara, h _ az onmagaban aggalyosnak volt mi nO'sithetO'. A bsag arra is uralr. hogy az Ugyved hivarahlban vegz.< e ljarasi eselekmenyek osszekapcsolhat6k az ujsa~ velemenynyil vanfrasi szabadsaghoz ruzO'd6 jog-a Ezzel egyidej6leg az eljarasi eselekmenyr az e kfvant cel hoz kepest aranytalannak minositette lonbs tekinrettcl annak rendkivilli gyorsasagara.
2003.3-4. szAr-.1 I FUNDAM E
a 8. cikkben biztoSltott maganelcthez fuzodo jog megserteset alluplcoua meg.
Jasor Kelllal Col.-ali /tolllro Tiirol:orsztig 9
mezve kijelenthct6, hogy az nem hi'v fel eroszakos
cselckmenyek elkovetesere, es nem allapfthato meg az sem, hogy fegyveres ellenal1:isra vagy lazadasra kfvanna rabfrni. A bir6sag ana is utalt, hogy rendkivOI
sulyos bOntetest szabtak ki az elkovetovei szemben, Az iigy k/jfii/lJlillyei. A kerelmezo, lasar Kemal Gokccli kct cikket jelemeten meg egy konyvben, kritizalva a torok hat6sagoknak a kurd problema megoldasa kapcsan folytatOtt politikajat. Az isztambuli NemzetbiztOnsagi Bfr6sag mellen mlikodo Ogyesz kezdemenyezte a konyv lefoglahisac. A kerelmezo :lltal fre ket cikkre hivatkozon, es klilonosen arra hfvta rei a figyelmet, hogy az frasok eroszakos cselekmcnyek e1kovctcsere osztonzik az embereket, fajgyulOler kcltesere alkalmasak, es mint ilyenek, megval6sftjak a bOmeto torvenykonyv 312. §-aban foglaltakat. Ugyanezen a napon a Nemzctbiztonsagi Bfr6sag kozbcnso fteletevel elrendelte a konyv elkobzasar. MegallapftOna, hogy a kerdeses kct cikk kimerfri a vadiratban foglaltakat. Ezutan a kerelmezo kifogast rcrjeszrctr clo, amelycr azonban elutasitottak. Azr kovcrocn, hogy egy tOrok ujsag rcszleteket kozolt a konyvben megjelem cikkek egyikeb61, az allamOgyesz bOmctoeljirast kC7..dcmc.nyc'lctt. A Nemzetbiztonsagi B1r6sag a kerelmezot blinosnek nyilvanftOna, es hat
F l1 NnA~IENTUt>.1
I 2003. 3-4. szAt>.1
es azt aranyralannak, egy "demokratikus tarsadalomban nem szokseges" intezkedesnek min6sitette.
Erre figyelemmel a torok allamot elmarasztalta a 10. cikk megsereeseben. A bfr6sag vizsgalta az egyezmeny 6. cikkeben foglaltak megsert"set is. A kerclmezo ugyanis a konyv c1kobzasat az artatlansag velelme megsortcscvel hozon donrcsnek minosltctre, tekintcttel arra, hogy a kerdcses kiadvany lefoglalasat bunossegenek megallapfrasa e10tt rendeltek el. A bfr6sag utalt arra, hogy a torok hat6sag czt a dontcsr a buncselekrnenyek mcgelozcse cs
tovabbiak megakadalyozasa celjab61 hozta. Az elkobzasra inlnyuJ6 hauirozar nem minosithet6 a bOnrcroOgybcn en.ic:::mi d6mesnek, Cs ncm is a bumcrOjogi vad kepezte annak drgyat. Azr egy kiegeszito intezkedcsnck minosltette, amely az alapeljaras szubszidiarius ak-
[Usakent ertekelheto. Alapjaul az all am altai megfogalmazott alapos gyanu szolgalt. Egy ilyen intezkedes meghozatala azonban semmifajra prejudikaciot nem jclcnt az tigy erdcmcre vonatkoz6an. Azaz arra a dontesre jurott a bfr6sag, hogy az alapos gyant'i fcnna ll ra
esetcn joga volt a tOrok allamnak ideiglenes imezkedest foganatosftania a gyanlisitOttai szemben. Ez az eljads nem sertettc az artadansag e lver, Igy a torok allam nem volt eimarasztaiharo a 6. cikk vonatkozasaban. E1'1Ist
is mdsok 1:01111'0 Belgium ll
Az iigy l:iiriilllllJl)'ei. A kcrelmezOk Martine Ernst, a Radio Television De la Commonautc Francaise de Belgique (RTB), Alain Guillaume, a Le Soir es Philippe Brewaeys es Rene Haquin, a Le Soir lIIustre ujsagfr6i . 1995. jllllius 23-;\n a sulyos buncselekmenyekkcl foglalkozo belga nyomoz6csoport a vizsgaloblr6 hatarozatara hazkutanist rendelt el az ujsagfrok munkahelyen os onhonukban. A hazkutatasokra a licgc-i masodfoku bir6sag dontesc alapjan kerUlt sor, egy sulyos hlincselekmenyhez kapcsolod6 tiroktartasi kotelezenseg megsertesevel osszefOggesben. 1995. szeptember 20-an a kerelmezOk panaszt nYlljtonak be a vizsgal6bfr6nal ismeretlen szemelyek ellen, cs maganfelkem polgari eljanlst is kczdemcnyeztek. T6bbck k6zQn azt kifogasoir:5.k, hogy a hazkutaras cclja nem volt vilagos, egyidejuJeg azt aliftOttcik, hogy az 6kcr lljsagir6kcnc az informaci6s fom'isok tekinteteben megilJcto jogukat, valumint az cgyezmcny 8. cikkeben biztOsfwtt maganelcthez fUzodo jogukat megsertcw:k. 1995. oktober 16-an az elsofoku bfrosag cgyesbir6 d6ntcse alapjan mcgallapitotta, hogy az
DbNT~:S
uTAN I 179
eljaras rargya az igazsagszolgaltatas valamely tagjanak mt1k6dese, ezert az Ugy kivizsgal:isat elvonta a vizsgal6bfr6t61 es az Ugyeszi hivatalhoz rette at. Ezt kovet6en az igazsagUgyi miniszter a masodfoku bir6sag mellett mukod6" foUgyeszhez tov1bbiwn3 az iigyet.
1996. "prilis 1-jen hozott fteletct a fcllcbbviteli bfrosag, es megallapftotta, hogy mivel az Ugy n\rgya egy bir6 bunossegenek megallapitasa. aki az igazsagszolgaltatasban dolgozik. e minosegeben mentesseget elvez, eZeft a kereimet elutasiwtta. Azt is megallapiwtta, hogy ilyen dpusu cljaras megindfulsara a brusszeIi felsObirosag fOugyesze lett volna jogosult, aki azon-
ban ezt nem tettc meg. A f6ligyesz 1995. aprilis 26-an a kerelmezo'ket cljekoz[3na, hogy az tigyben nem tart szuksegesnek tovabbi intezkedest. 1995. november 21-en a kerelmez6k kaf[erftesi pert indiw[[ak az al-
lam ellen a lefoglalassal kapcsoiatos intezkcdcsck sofan wet ert serelmek miatt. A kerelmez6k strasbour-
gi beadvanyukban kifogasoltak az egyezmeny 6, 8, 10, 13. es 14. cikkenek megscrteset is.
nyilvanft:isi szabadsaghoz fuz6d6 jogaval. A bir6sag
megallapflOtta, hogy a hizkuta[:\sok celja bizalmas informaci6k nyilvanossagra hozatalanak megakadalyozasa, masok jo hfrnevenek vcdclme 6s altataban az igazsagszolgalratas filggerlensegenek biztositasa volt.
Azt azonban a belga allam kepviseloje sem alJitona, hogya kerelmezOk altaI irt cikkek titkos informaci6· kat carcalmaztak volna, ami megalapozhatta volna az
ilyen tfpustl hazkutatasokat. A bfr6sag azt is megallaplw[[a, hogy az ujsagir6k a vonatkozo szabalyokat betartva szereztek informaci6kat. A hararozat uralt arra, hogy nyole alkalommal mintegy szazhatvan rendor vegzen kutatast a kerelmezOk otthonaban, illetve hivacaii helyisegeiben, ugy, hogy a belga kormany
nem kozolte, pontosan milyen okbol .os miert gyaniisltjak a kerelmez6ket szakmai titokkorbe rarcozo adatok nyilvanossagra hozatalaval. A birosag szcrint mas eszk6zok alkalmazasaval is meg lehetett volna allapfrani, hogy ki tanusitott jogellenes magatartast cs milyee. A dontes szerint a kormanynak nem sikerUlt bi-
saban azt kifog:isoltak, hogy nem kaptak lehetoseget
zonyitania, hogy a hazkutatasok es a lefoglalasok nelk"1 az :illam hatosagai nem lettek volna kepesek
Ogyuk bfrosag ciotti kivizsgalasara, mivcl az immunid:st 61vez6 bir6 miatt az e ljad.st csak nagyon szU'k ke-
megallaplrani a kereimezOk bunosseget. R:imuracoc[ arra az osszefilggesrc is. hogy ktilonos jelent6sege van
retek kozatt lehetett lefolytatni. A strasbourgi bfr6sag hatirozataban leszagezte, hogy a bfr6kat megillet6 immunitas olyan jogaHami mcgoldas, am ely a megfeleln ftelkezesi tevekenyseg alapjaul szolgal, azt mind a tagallamok jogszabalyai, mind a nemzetkozi jog-
az iijsagfr6i forr;'sok bizalmas jellege vedelmenek. LeszogcZ[e: annak ellenere, hogy relevans okai vol-
A hatdroZll!.l l A kerelmezOk a 6. cikk vonatkoza-
rendszerek biztositjak. Az ilyen dpusu szab:ilyozas tc-
hat megindokolhat6. A belga jog specialis elorrast tarra lmaz, mely szerint az igazsagszolgaltatas tagjai ellen kizar61ag a foallamUgyesz kezdemenyezheti az eljicas
[ak a rcndori eljanis lefolytatasanak, szUksegtelen es
aranytalan jellegu intezkedesnek bizonyult a nagy rendc5ri crOker igcnybe vevc5 akci6sorozat. Ezek az eszkozok aranyralan korhhozas3.t jelentettek az lljsag-
iro velemenyszabadsaghoz fUzodo joganak, ezert a bft6sag az egyezmeny 10. cikkeben foglaltak megserteset allaplcoua meg.
A bfrosag foglalkozott az egyezmeny 8. cikkevel kapcsolatos osszefUggesekkcl is. Meg"llapitotta, hogy
lefolytarasat. A bir6sagnak ezert azt kellett megvizsgalnia, hogy volrak-e a kere1mez6nek mas, a jogrendszer altai biztoslwtt jogorvoslati leherosegei. Mivel azonban a polgari jogi karterites eszkoze rendelkezes-
a hizklltacasok lefolytatasa a bi.inteto vizsgalatokr6i es a hazkutarasokr61 sz610 torvenyek rendelkezeseinek
re alit, ezert a 6. cikk (!) bekezdesenek a serelmet
tigyelembevetelevel tortent. Celja a kozrend vedel-
nem ,illapitotta meg.
me, masok joganak es szabadsaganak biztosirasa voi r. a vizsgalatot bizonyos eljarasi garanciak kfsercteben vegeztck. Ugyanakkor a bir6sag ramuratott arra a kortilmenyrc, hogy a kerelmez6'ker semmilyen buncse·
A kerelmezOk kifogasolt:ik a nyilvanos t:irgyalas es itelethirdetes hianyat is. A belga alko[many almlaban a nyilvanos hatarozathozatal kovetelmcnyct fogalmazza meg, a vizsgalati tfpusu cljarasok vonatkozasa-
lekmeny elkoveteseveJ nem vadoltak, es a hazkutata-
ban azonban kivctclt tesz lehetove. igy amikor a bfr6sag egyesbir6kent jan el, anelkUl, hogy nyilvanos
si parancsok megfogalmazasa tul tag teret biztosftOtt
targyalast tartort volna, jogszeruen teue azt, Mivel azonban ilyen tartalmt.1 kifogast a belga eJjara.s soran nem fogalmazrak meg a kerelmezOk, beadvanyukar erre vonatkozoan elutasftottak.
mely "szuksegesnek latsz6 targy" lefoglalasara korla-
Az Ugy talan legerdekesebb eleme a velemenynyilvanftas szabadsagaval kapcsoiatos. A kerelmezOk a 10. cikk serelmet is megval6sulni Jaml.k. A bir6sag allaspontja szerint a hazkutatasok elrendelese nyil vanval6an ellenrercs a kerelmez6knek a velemeny-
180 I DONT~~S
u'rAN
az eijarast lefolytato szemelyeknek, annak alapjan bartozas nelkUllehetosegUk nyilt. A hazkutamsi paranrs ahhoz sem ad Ott t
nem jeWlte meg pontosan az atkutatando helyisegekee. Tovabbi egyezmenysew5 magatartasnak mine)... suit, hogy nem informaltak a kerelmez6k.et a hazku·
tatas indokair61. Erre tigyelemmel a bfrosag a 10. ci .'mellett a 8. cikk megsertese[ is megallapflOtta.
2003.3-4. szAr-.1 I FUNDA/I.·I EN T L
A/ury'q kOlllra irorszdg13
.4. iigy kOnlllllillyei. Roy Murphy ir allampolgar, egy kereszteny kOzOsseg lelkipasztora Dublinban. 1995-ben az egyhaz cgy hirdctcs[ szeretett volna kozzercnni a helyi kereskedelmi televizi6ban, amely bemutatta volna a uJ6zus Kriszrussal kapcsolaros tortenclmi renyeker" es a ,lelclmadas bizonyitekait". 1995 marciusaban a FUggetlcn Radi6 os Televizi6 Bizottsag (IRTC) megtiltOtta a sugarzast a ra.di6zasr61 es a televfzi6zasr61 sz610 torveny 10. §-anak (3) bekezdesere hivatkozva, amely szerint va llasi vagy politikai eflokat szolgiil6 hirdetes nem kOzOlheto. A kerclmezo biroi fclOlvizsgalatot kezdemenyezett, megkerdojclezve a vonatkoz6 szabaIy alkotmanyossagat. Beadvanyaban egyreszt az eloir:is alkormanyellenesseg.ot kifogasolta, illetve azt, hogy amennyiben az alkoananyos, abban az esctben a bizottsag kepviselOi nem jol eftclmeztek a torvenyben foglaltakat. 1997. aprilis 25-.on a Legfelso Bir6sag megallapltotta, hogy az IRTC nem serrcttc meg a corvenyben foglaltakat, valamine arra a koverkeztetesre jutat" hogya rorveny 10. §-anak (3) bekezdese esszeru korlatozasat jclenti a kommunik.ki6 joganak, es a tilalom megfogalmazasamll elfogadharo a koz.ordekre val6 hivarkozas. A Legfelso Bir6sag eZeft 1998. majus 28-an elutasltOtta a fellebbezest . .4 ho/arozot.14 A kerelmez" az egyezmeny 9. cikkevel vedert valh!sszabadsag, valaminr a 10. cikkben korulfrt velcmenynyilvanftisi szabadsag serelmet kifogasolm. A bfr6sag donteseben elsOkent leszogezte: a kerdeses Ugy rargya az, hogy a kerelmez6 nem voir kepes tomegtajekozrarasi eszkazon keresztUI, hirdet.osben megfogalmazni mondanivaI6j:h, ami elsodlegesen az 6 sz61asszabadsagat, nem pedig a vallasszabadsagar seffette. Ennek megfeleloen a bir6sag a 10. cikkel va16 megfelelesr verre gorcsO' ala. ElsOkenr megallapiwrra, hogy az tigyben rorvenyben meghararozott es a kozerdek celjab61 megalko(Q[[ c16irJsok koriawzrak a velemenynyilvanfras szabadsagat. A vizsgalat targyar ezutan az kepezte, hogy egy demokratikus rarsadalomban szUkseges korIawzast alkalmazrak-e a k.orelmezovel szemben, lenyegesek es clcgendo'k voltak-e az okok a tilalom megfogalmazasara. A bir6sag arra a kovetkezteresre jU(Q[[, hogy egy kifejczcs - annak cllcncre, hogy onmagaban nem sertO' jellegu - megbotrankozraro haraSll lehet bizonyos k6rUlmenyek koz6tt. KUl6n6s figyelmet kelle[[ szentcln i a problema meriegeiesenek, hiszen az adas adoet esetben Eszak-i rorszagban is fogharo lert voIna, ahol viszont a vallas a tarsadalmar megoszr6 renyezo. A birosagnak mindczek figyelembeverelevel kellett merlegelnie a korUlmenyeker. VegUI arra a megallapitasra jutott, hogy a kerelmezo szabad vall:!sgyakorIashoz fUzod6 jogar nem korlatozn!k, reljes
F UNDAMENTUI\! I Z003 . .1-4. SZAM
korben gyakorolhatta jogair. Barmely mas allampolgarhoz hasonloan val"isos jellegu musorokat tchetert volna kozze a musorszolgaltat6k programjaban, lOS adott esetben az egyhaz szolgaltatasair61 is adharott volna tajekoztanisr. A hirdetesek kozreadasanak megragadasa rargyaban a hararozat megallapitja: onmagaban az a teny, hogy meghatarozOtl e llenerrek fejeben lehet hirdetesi idohoz jurni, azr eredmenyezheti, hogy az egyes valhls i csopoftok a rendelkezesUkre all6 forrasok killOnbsege miatt elter6leheroseget kaphatnak, hiszen a gazdagabb valhisi kozossegek robb hirdctcs megjelenitesere lehetnek kepcsck. A bir6sag allaspontja szeriot ez a karillmeny megalapozorr:l reheri a valhisi targyu hirdcrcsekre vonarkoz6 korlatozast. A birak koverkeztetese szcrint meggy6zQ az i'r kormanynak az az ervelcsc, hogy a vallas i reklamokar tilc6 rcndelkezes hatalyon kivul helyezese vagy mas, enyhebb szabaly megfogalmazasa a hirbeli erzekenyscg screlmet eredmenyezhetnc, es negadvan hatna a fUggetlen media semlcgessegere. Glyan szab.ly megfogalmazasa, amely bizonyos vallasok szamara leheroseget biztoSit reklamok rnegjelenitesere, masok esercben nem, nyilvanval6an egyezmenyellenes vo lna. Szinren aggalyokat vclOe fel egy olyan eloiras, amely egy hat6sagor jogositana fel annak vizsgalarara, hogy mely reklamok engedelyezhetOk es melyek nem. A bir6sag azt a kovcrkeztereSt is lcvonta, hogy a korlatolOtt rekIamlehetosegek az erO'sebb, dominans egyhazak pozki6it eroslrcnek. A hatarozat arra is n'imutawrt, hugy a kerelmezo nem vira[[a azr a kormanyzari erveleS[, mely szeriot a val!;isi hirderesek k6zlescnek korlarozott lehetove rcrele a kozszolgalati es kereskedelmi musorslOigaItat6k egyen l6tlenseget eredmenyezne, hiszen a kozszolgalati media kenyrclen volna minden hirdc(cs[ kozOlni, mig a kereskedelmi csarornak szabadon valogarhatm'inak a nckik rctszo egyhilzi hirdetesek k6zUI. VegljJ az is a kcrclmezo alHtasaval szemben megfogalmazotl erveket erositette, hogy nines egyseges szabalyozas az egyes tagallamokban a va llasi hirdeteseknek a nidi6ban es a televlzi6ban va l6 sugolrz:lsar illetoen. Mindezen korUlmenyek figyelembevetelevel az .lIam szUkseges cs aranyos korlacozast fogalmazott meg a vallas i reklamok tilalmanak meghatarozasaval. KOIIIII/fl/tdr. A bir6sag hararozara jol murarja, hogya rek!.!m a saj toszabadsag sajatos szabalyozasr igenylo teriiletekent jellemezhcro. Killonosen az, ha valamelyik egyhaz ranainak ,.nepszerusfrcser61" van 5z6. A dontes crrelmezhet6 ugy is, hogy az egyes vallasok monop61iuma kialakulasanak megakadalyozas.r szolg:ilja, igy vedve a pluralis !:irsada10m aJap6n6keir.
DO NTES lJTAN I 181
AZ EGYEZMENY 11. C1KKE JOG A GYOLEKEZES SZABADSAGAHOZ Djavil 1.'olllro Ttirokorszdgl s Az iigy kiiriillllillyei. Ahmec Djavir An torok szarmazasu cipri6ta. Nicosiaban 61, a zald vonah61 cszakra, es egy be nem jegyzctt egyesuletnek, a Fodcdl is es FGggetlen Ciprusert mozgalomnak a koord inatora. A kerelmez6 gyakran biralt. a torok fennhat6sag alatt all6 eszak-ciprusi tcri.iletek hat6sagainak tevekenyseget, es megszallasnak minosftcccc azt. Beadvanyaban aze panaszolra. ncm cngedclyezu:k szamara a torok es
a ciprusi torok hat6sagok, hogy hltogatasokat tcgyen a sziger deli n!szen, f(!szt vegyen konferenciakon, a
torok es a g6rog k6z6ssegek reszere rcndezctt szeminariumokon. Kcrclmei koziil majdncm mindegyiket elutasitomik, asszesen hator engedelyeztek a negyvcn hatbol. Djavit azt allitotta, hogy az Eszak-ciprusi Torok Kuzrarsasag kormanya altai hozQtt domesek c1lemetcsek az egyezmennycl. Eloszor a kabinet egeszsegugyi minisztcre crteslrenc Ot arr61 icvelben, hogy mierr nem icpheri at a hararr. A kcrclmezo ezt kovetoen a torok hatosag miniszrerelnokehez c1mezte levelet, de valaszt nem kapott. A torok igazsagGgyminisztcrnek is Irr, ez a bcadvanya ugyancsak megvalaszolatlan maradt. 1994. majus 18-an az eszak-ciprusi torok hat6sagok levelben ktizoltek vele, hogy biztOnsagi okokb61, kozerdekbOl, es aZert, mert az allam ellcni propagandat fejt ki, nem engedik megjelenni a haniron tuli rendezvenyeken. A haidrozal. " A birosag els6kent azt vizsgalta, megallapithat6-e a torok allam fclelossege az cgyesUlesi CS gyGlekezesi jogok megsertesevel kapcsolathan. Utalt area a torok alias po mea, amcly vitatta az eszak-ciprusi teruleteket illcto felelosseg6t. A torok allam ugyanis arra hivatkozott, hogy az eszak-ciprusi torok hat6sagok fGggetlen szervek, amclyek nem Torokorszag donteseinek megfelel6en jarnak el, Torokorszag nem gyakarol ellcn6rzest felettiik. A bfrosag azonban azr az 3.1laspo ntot foglalta el, hogy azok az allamok, amelyek az Emberi jogok eur6pai egyezmenyet alalnak, fdelosseget vallaltak azon cselekmenyeikcrt is, amelycket a hataraikon kivGl kovetnek el. lIyen felel6sseg menU fel abban az cscthen, ha valamcly allam kawnai komrollt gyakorol a hatarain kiviil eso teriilet felett. A jogok es a kotelezcttsegek ebben az esetben az ellenorzes tenyeb61 kovetkeznek, fuggedenOI auol, hogy azr kozvedenOI gyakorolja-e az allam, vagy pedig egy al:!rendelt, helyi kozigazgatas szcrvein keresztOI. A birosag allaspontja szcrint nem vonhat6 ketscgbc, hogy Torokorszag ellcnorzi az Cszak-ciprusi torok hat6sagokat. bnmag:1ban az, hogy nagyszamu torok
! 82
I ni)NTE~ UTAN
katonai alakulat allomasozik Eszak-Cipruson, alaramasztja azt az d.llftast, hogy a torok hadsereg harckony kontrollt gyakorol a sziget emlitett resze felett, es ez az ellen6rzesi Iehet6scg megalapozza a torok allam felelosseget az eszak-ciprusi hat6sagok cselekmenyci vonatkozasaban. Tehat elmondhat6, hogy Eszak-Ciprus terGleten megval6sll1 a torok joghat6sag. Az egyezmeny 11. cikket, azaz a bokes gyGlekezes joganak megserteset illet6en a bir6sag megiillapitotta, hogy azok a rendezvenyek, amelyeken Djavit szeretett volna f(~szt vcnni, a torok es gorog kozossegek b6kes talalkozasara szolgaltak, a ket nep kozotti parbeszedet mozdftOttak e16. Az engedely megtagadasa megakadaIyozta a kerelmcz6t abban, hogy ezcken az esemenyeken reszt veb'Yen, ezaltallehetetlenne tette gyGlekezesi joganak gyakorolasat. KGlOn problemakent jclentkezett, hogy nem volt olyan jogi c1oims, amelyben a ciprusi torok hat6sagok szabalyoztak volna allampolgaraik S7.amara a zold vonal .tl"peset. MindebbOi arra a kovetkeztctesrc juwu a bfrosag, hogy nem letczik olyan. jogszabalyban cloirt feltetel, amcly az athaladasnak az objektfv kriteriumait volna hintOtt szabalyozni, tehat az cgyezmenynck az a rendclkezese, amely a jogok korh1tozasa kapcsan tOfVenyi szabd.lyozast ir cle, nem val6sul meg, igy a hatosagok megsenettek a 11. cikket KOlIJlIJeti/(It: A hirosag ebbcn a hatarozanlban is kovcrkezetesen alkalmazta a korabbi fteleteiben kim unkalt alapelveket, amelyek szerint fegyveres beavatkozas eSeten a tagallamoknak akkor kell biztositaniuk a lakossag jogait, ha alland6, tartos, tomeges jelenletukkel atveszik a kozhatalom gyakorlasat att61 az allamt61, amelynek tertiletet reszben elfoglaltak. E jogelv kovetkezetes alkalmazasa bizonyos esetekben amine arm a Fundamcneum 2000/2-es szamaban Ban Tamas is utalt a Bankovic es tlirsai -Ggyben - talan nem hat meggy6z6en, a fenri Ogyben azonban kielegiti igazsag6rzctunket. RtJall Parlisi is mdsok 10ll'ro Tiiriikorszdg l7 Az li'gy kliliifmell)'ei. Az els6 szamu kerelmcz6, a Refah
Partisi (J6h't Part) egy 1983. julius 19-en alapitott torok politikai part. A tovabbi kcrclmez6k: a part kon\bbi elnoke, Necmettin Herbakan, aki az Ggy idejen parlamenti kepvisel6 volt, illetve Seket Kazan politikus, a pan parlamenti kcpviseloje cs Ahmet Tekdal jogasz, a part c1nokhelyettese. 1997. majus 21-6n a fellebbviteli bir6sag f6allamGgyesze eljarast kezdemenyezctt a torok alkotmanybirosagon a Refah feloszlataSa celjab61. amelyet azzal indokolt, hogy a politikai part a "szekuralizaci6 elve elleni tevekenyseg kozPOntjava valt". Kerelmet azzal indokolta, hogya Refah vezet6inek es ragjainak egyes cselckmenyei es irasbeli dokllmcnwmaik (peldaul a shari a, az iszlam
2003.3-4.
szAi'.!
I FllNDAi\lI':NT UM
jog bcvezcteSere tett kezdemenyezes) nem egycztether6k ossze ef!:'! demokrarikus tirsadalom koverelmenyeivel. Az alkormanybir6sag elotti eljarasban a kerdmeZOK kepvise\o, azzal erve\tek, hof!:'! a vad ef!:'!cs beszedek rcszleteit ragadta ki, eltorzftva ezzel a vAdlottak altai e1oadottak val6di jelenr':scr. Azr is megemH[Cttck, hof!:'! ebbcn az idObcn a Refah a koaHcios kormany
1998. januar 16-an az Alkotmanybir6sag mindezek ellen ere feloszlatta a Refahot azzal a magyarazattal, hogy a part a szekuralizm us dve elleni tevckenyseg kozpontj
A kerelmez6k az eb'Yezmeny I I. cikke altai bizwsitort ef!:'!cs Ulesi jog serelmet allitottik beadvanyukban. A ha/drozo/.18 A birosag eloszor 2001. julius 31-6n hozott dontes az Ugyben. Hatacozaraban kifejtette, hOf!:'! ha valamely szemely vaf!:'! szcrv ef!:'! allam alkotmanyos struktunijanak megvaitOztatasat szerctne elemi, abban az eserben hivarkozhat az egyezmeny 11. cikkebcn foglaltakra. ha azok az cszkozok, amelycket igenybc kivan venn i celja clerese erdekeben, jogszeruck es demokrarikllsak, a tervezett valtoztanlsok osszhangban vannak az alapvcto demokratikus elvekkel. Mindezekb61 kovetkezik, hogy azok a politikai parrok, amelyek vezero, eroslOkos cselekmenyek elkoveresere hivnak fel, vagy politikai ccljaik nem osszecgyeztcthetOk a demokniciaval, annak megszilntctcset cclozzak. nem elvezherik az egyezmeny jogvedelmi eszkozeit. A bir6sag arra a kovcrkeztctcsre jutotr, hof!:'! a rorok hat6sagok altai kiszabott jogkovctkezme nyek esszeniek, egy demokracikus tarsadalomban szUksegesek vo lrak. Ezr ramasztotta ala az, hogya Refah egy olyan pludlis jogre nd szert kfvanr kialakitani, amelynek reszekem az. iszhl.ffi jog bevczetesere is kfserletet [crt volna. Ez a jogi srcuktura azonban az egyezmcny altai vedett 6rtckekkel cllenreres tartalmu jogszabalyokat tartalmaz. A birosag szerint a tenyallas alapjan nem voir kizarhar6, hof!:'! a Refah adort eserben eroszakos m6dszercket alkalmaz haralomra kerOlesc erdekcben. Megallapftotta. hogy az allamok alrabiban korlatozon leherosegekkel rendelkeznek a poliri kai partok feloszlamsayal kapesolatban. r",l iutan azonban a velemenyek pluralizmusa a de-
F UN lJ Af-, I ENTUM I 2003. 3-4.
szAf>.1
mokracia lenycgi elemenek rekimheto, a torok allam jogszerucn alkalmazon olyan intezkedcseket, ameIyek az egyczrneny ei6frasaival ellemeres polirikai
program megvalosirasar akadalyowik. Ezek a megclozo intezkcdesck meg6y,,1k a rorok rarsadalmar • rendszert veszelyezteto srcllkturak rnegjelenesct61, vedve az orszag dernokratiklls imezmenyeir. Az egyezmcny 43. cikke alapjan a k6relmez6k az ligynek a bir6sag nagykarnadja e le utaJasat indirv3nyozrak. A nagykamara ot bfr6b61 ;i1l6 kollegium, arnely az egyezrneny ertelmez6s6t vagy alkalmazasat erinto lenyeges kerdesben vagy egy egyebkent altalanos jellegu len yeges kerd es ben j' r el va lamely f61 kerelmerc. Az iigyben a nagykamam 2003. feb rllar 13-an hozra meg vegleges hamrozarat. Ebben jelezte, hof!:'! a Refah feloszlatllsaval es az azzal kapcsolatos inrczkedesekkel osszefUggesben mindket fel elismerte, hof!:'! korlatozclk a kerelmez6 ef!:'!esOlesi jog-dr. Megallapitotta toyabba, hogy a II. cikk (2) bekezdeseben foglaltaknak megfelcl6en a korhhozast egyrcszt to rveny ina clo, masreszt az egyezmcnybcn meghanlrozo[[ celok erde-
koben tortent. A beadv.ny kapcsan v.16jaban annak a vizsgalatat kellett clvegezni, hogy a korlatoz:1s egy demokratikus tirsadalomban szUksegcsnek minosirheroe. A strasbourgi bir6sag hilon felhivta. figyelmer arra a szoros kapcsolatra, arne!y a demokracia ertekei es az egyezmeny k6zott
all
fenn, es kiemeltc az[ a je!cnros
szerepet, amelycr a partok rolrenek be ef!:'! demokrarikus rendszcr mLfkodtet6scben, elvezvc az cgyezmeny 10. os 11 . cikkeben foglalt garanei.kat. Ezek • jogok azonban nem foszrjak meg az allamor .[[61a lehetosegt61, hogy amennyiben intczmenycit 6s azok mUk6deset vesz61yezteto tcvekenyseget tapasztal, kor\atozO intezkedesekcr vezethessen be. A bfr6sag ramurarott, hof!:'! a demoktarikus rarsadalom vedelmet es az emberi jogokat, az cgycl1t megilleto szabadsagjogokat egylitt kelJ megvizsgalni, es a kettonek harmonizalnia kell ef!:'!massal. Kiemelre, hof!:'! cf!:'! politikai part kiserletet tchet a jogrendszer vagy az alkotmanyos struktlmik rnegvaItoztatasara, ez azonban csak ket feltctellel minosirhero jogszen1nek. Ef!:'!reszr a part felhasznalra cszk6zoknek minden tekintetben jogszenrnek es demokratikusnak kel!lenniOk, masreszt a part celki[t1zescinek osszhangban kell allniuk az alapveto demokrarikus elvekkel. Ez egyidejLilcg azt is jelenri, hOb'Y az a poli[ikai parr, amelynek vezetQi er6szakos eselekme-
nyek elkoveresere hivnak fel, vaf!:'! pol itikai programja nem felel meg a dcmokracia szabalyainak, illetve h. ennek a partnak az a celja, hogy fe lszamolja a demokdciar es semmibe yef!:'!e masok jogair es szabadsagait, nem kovetelheti az egyezmeny v6delmi rcndszercnek alkalmazasat a vele sz.cmben kiszabou bOntetesek kikliszob6lesere.
DbNT~:S UTAN I 183
Ugyanakkor a birosag azt is jelezte, hogy a II. cikk (2) bekezdeseben szercplo, az egyesGlcsi es gyGlckczesi jog kori
tarozasaban, hogy azok milyen karben alkalmazhatok, a szerzodo felek igen keyes mozgasterrel rendelkeznel<. Ha egy pol itikai part megfelel az elObb emlitett ket fel tetelnek, nem tekinrheto a demokrac ia ala pertekei val6di ellcnsegenek. Ugyanakkor a bir6sag arra is ramutawtt, hogy egy politikai part alkotmanya .os programja nem az egyedUli krirerium, melynek aJapjan a szervezct celjait es torckveseit meg.U1apfthatjuk.
A szerzodo allamok gyakorlata azt mutatja, hogy azok a politikai szervezcrck, amclyck a demoknkia alaper-
tekeivel szemben fcjtettck ki tevekenyscgGket, nem hoztak nyilvanossagra val6di celjaikat a partdokumentumokban. Ezert a bir6sag mar koriibbi donreseiben is ramuraw((, hogy egy pan poiirikai programja elrejtheti a va16di celokat es to rekveseket, amclyek
fgy nagyban eJtcrhemck a szervezet alta i az allam har6saga ihoz benyujroct dokufficnrumokban foglaltak-
t61. A valosag megallapitasanal tehat a programot mindig ossze kell vcmi a part vezcrOinek ccvekenysegevel .os azzal az allasponnal, amelyet politikai munkajuk sonin kcpvise lnek.
A konk"'t Ggyct vizsgalva a korlatozas nirsadalmi sziiksegesseget illetoen a bir6sag megallapiwtta, hogy a Refah tagjai nak es kilJonosen vezetOinek megnyilat-
kozasai es egyes cselekmenyei az egesz partnak feJr6hat6k, es ezekben erheto tetten a Refah hosszu tavU politikaja. Ez abban fogla lhat6 assze, hogy egy olyan rendszett kell kialakitani, amely - reszben vagy egeszben - a sharian nyugszik. Raadasul a Rcfah nem zarta ki, hogy eroszakos lhon 6rjc el az altala idealisnak tar~ tott rendszer megval6slrasat. Figyelembe veve, hogy
ezek a tervek nem egyeztethetOk osszc egy demokratikus rarsadalom konccpci6javal, Cs hogy annak a lehe~
tosege, hogy a Rcfah megval6sithatja ezeke" val6di veszelyt jelentettek a tOrok demokraciara, kezzeJfoghatonak es kozelinek voltak minosithetOk. Ezert az Alkotmanybir6sag altai hozo[[ jogkavetkezmcnyekr61 a bir6sag megallapitotta. hogy azok egy demokratikus tarSadalomban szUksegesnek voltak minosithct6k. Azt is kifejtette, hogy a torok allam altai hozott intezkedesek az
eierni kfvam cellal aranyosak. Mindezt tigyelembe vevo a Refah feloszlat:lsa Os tagjai bizonyos politikai joga-
ELsd KlEGEsz!Td JEGYZdKONYV 3. CIKKE A SZABAD V ALASZT ASOKHOZ VALO JOG Podio/zillO /colltra Lmomuig"
Az iigy kOrii/llufll),ei. Ingrida Podkolzina lett allampolgar, az orosz ajku kisebbseg tagja. A kerelmezo a Nemzeti Harmonia Part IiStajan indult jeloltkcnt az orszaggyulcsi v:llasztasokon 1998-ban. A kerdeses listat a valasztasi szerv nyilvantartas ba vette, miutan a part minden szOkseges dokumemumot csatolt, t6bbek k6Z0tt annak a bizonyitvanyna k a masolatat is,
amely igazolta, hogy Podkolzina beszeli az ,Warn hivatalos nyelvtt, a letter. Ezt az igazohist az cere fel jogosftott bizottsag adta kit amely kozigazgadsi szerv-
kent az igazsagUgyi tarc:inak van alarendelve. Egy hettel kesObb az orszagos nyelvi kozpont ellen ore kercste feI a kerelmezot a munkaheIyen, ellenorize ndo, hogy mennyirc [ud lettU!' Parbeszedet kezdemenye -
zett vele, kerdeseket tett fel neki, tobbek kozt azt, mien cpp a Ncmzeci Harm6nia Part listajan indul. A kerelmezo rendklvill izgatQ[[ lett, es a vizsgac a maga reszerdl befejezettnek nyilvanlwua.
A vizsgal6 jelentese alapjan az illetekes szerv tarolte Podkolzina nevet a valasztasi listar61. A Nemzcti Harm6nia Part a fenci domes megsemmisiteset kene
a birosagt61, amelyet elutasiwttak azon az alapon, hogy a hivatalos nyelv tudasat igazol6 bizonyft-
vannyal kell rendelkeznie az orszaggyUlesi valaSzt3son indul6 jelOlteknek. A kesObbiekben az itclet ellen benyujwtt fellebbezest is elutasitottak. A kerelmezo panasza szerim azzaJ, hogy nevet toroltek az orszaggyulesi valasztasok jel1iltjeinek Iistiijar6l arra hiv3tkozV3, hogy nem megfelelo szinten beszeli a lett nyelvet. mcgscrrctt
kiegeszfto jegyzOkonyvenek 3. cikkeben garant:llt jogat a v:llasztasokon jelaltk6nr val6 reszvetelhcz. A hotdrozol. zo A bir6sag elsOkenr azt vizsgalta, hogy a nyclvi cenzus alkalmazasa osszhangban va n-e az
Emberi jogok eur6pai cgyezmenyevel. Arra a megallapft:lsra JUWl[, hogy a lett alkotmanyos struktllra optima lis mtikodesenek bizrosftasa a ce\ja annak a torvenynek, amel)' szerint a nemzcti nyelv megfeleld' ismereuSre szUkseg van a kepviselOk cscreben. A2
inak idoszakos korlatozasa jOb1Szeni voir, ami egyben azt
i1yen kovetelmenyek tehat torvenyes celt swlg:llnak.
is jelenri, hogy a II. cikk nem serGit. A tovabbiakban azt is leszogeztck a s[[asbourgi danteshoz6k, hogy a II.
Ugyanakkor a bfr6sag au is vizsgalta, hogy az az in-
c ikk vonatkozasaba n howtt dontest kovetocn nem
szGkseges a kerelemben mcgjelOlt egyeb egyezmenyes e16iriisok megsertese kapesan vizsgalatot folytami. (Az uggyel reszletcsen foglalkozik a tanulmanyrovatban k6z61t Durham-id.s .)
I R4 I DONTES uTAN
tezkedes, amellyel a kerelmezo nevet toroltek a je10ltlisnir61, megfelelo volt-e a torvenyes cel elerese erdek6ben. A s[[asbourgi szerv ramutawn arra, hogy . kcrelmezonek volt nyelvi bizonyitvanya, azt egy CITe.
feljogosfwtt hat6sag megfelelo formaban, vizsga
a~
jan :illitotra ki. A bizotrsag elore meghatarozotr, c~
l003. 3-4. szAr-.1 I FUNDAME N T
'W
jektfven korillfrt ertekelesi szempomok alapjan don-
mcgjegyzcsck mian, amelyeket a konlbbi partelnok
tott, szabalyait pontosan meghat:irozta. Bar ezt nem
tett kOlfoldon, illetve egy olyan frisos dokumcntum miatt, amelyet a part kozpomi bizottSaga keszitett. A bir6sag szcrint azok az intezkedcsck, amelyck
vitanak a len hat6sagok, a kesObbiekben megis (,jabb vizsga letetelere kotclcztek a kerelmez6t, egyebkem mas jeloltekkcl egyOn. Ennck crtekeleset viszom csak egyetlen hivatal nok meriegeiesere bizrak. Ezt a
fajta diszkrecionalis jogktirt azonban tu lzott mertekunek tahllta a bir6sag, CS kol6n meglepctcsct fejezte ki am iatt, hogy a bizoctsag eagia a besz:imoltatas kerete-
ben a kerelmez6 pol itikai szimpatiajanak hanerer61 erdekl6don. M indczt mcrlegelve ugy hatarozott,
azonnali hatallyal a szervezet vegleges feloszlatasat
eredmenyezt<:k, valamint a parttagok mandatllmgyakorl asa t es a politikai eletben val6 reszvetelct tiltottak meg, kiemelked6en sulyos es aranyralan blintetesck. Az intezkedes nem volt osszeegyeztethcto a valasztasokon jc16ltkenr val6 reszvetel cs az orszaggyulesi tisztscgviselesehez val6 jog lenyegeveL Azt is ki~
hogy objektiv garanc i:ik hia nyaban a kerelmezovel
mondt. a bfrosag, hogy megscrtettek a kerelmezOket
kapcsolatban lefolyt.tott e ljaras nines osszhangban a
mcgvalaszt6 szavaz6k szabad valaszrasi jogut akk or, amikor parlamenti panOt helyeztek "jogon kivu1",
cs
tiszrcssegcs a jogbiztonsagnak megfc1c16 azan elj:irasi kovetelmenyekkcl, amelyek alapjan a va laszt-
illetve parlamenti kepviselOkct fosztottak meg kep-
hatosagot meg lehet hatarozni. Ezt a kovetkeztctest azert is vanta Ie a bir6sag, mere a kerelmez6 felUlvizsgalati kerelmenek elbfrilasakor a Rigai Megyei Bfr6sag csak a vitatott ervenyu masodik "vizsga" kapcsan
viselDi mandawmukt61. KOlllllltlllar. KOian figye1met erdcmel az a gondo ~ larmenct, arncly szerim a torok hat6sagok magatar-
kialllto[[ dokumcmumot vene figyelembe, es azt mint megdonthctcdcn bizonYltekot tekintette iranyad6nak. Ez[ is rekinrcrbc veve domott ugy a bfr6sag. hogy megscrtc((ck az elsa kiegeszfto jegyz6konyv
jogat kori
3. cikket.
Soda!: Is
IlltiSO!:
/:olllra TiJrijj:orsz.tfg"
Az iigy kiJtiillllillyei. A kerelmezOk, Selim Sadak es tizenker t::hsa a Demokrata Pan kepvisc16ikent a Nagy Torok NcmzctgyUles tagjai voltak. Nehany nappal azt kovct6cn, hogy a part 1993-ban megalakult, az allamligyesz a feloszlatasat kene elrendelni
tasa kozvetve a polgarok szabad valasztashoz valo
tet, illetve olyanokat foszt meg mandatumllktol, akik a jogcllc nesnek min6sitcu tc veken ys6gben nem vetrek rcszt. A bfr6sag ezzel wlajdonkeppen a
kollektiv bUntetes jogellenesseger61 hozon iranyad6 hara rozatot.
Tal/OJi ZOlttffl
JEGYZETEK
teseben hangs(lIyozta, hogy ez a jog a j61 mtikod6 polirikai demokr:kia jellemzOje. kiemelked6 szcrepe van az egyezmeny rendszereben. A bfr6sag utalr arra, hogy a kerelmezOkct automatikusan fosztottak meg kepviseloi mandatumukt61 aze kaveroen, hogy az AI-
1. 4622 1/99. szamu kcrclcm. 2. 2003. marcius 12-i Irclct. 3.44647/98. szamu kcrclcm. 4. 2003. januar 28·j [tclct. 5.40153/98. c, 4ll160/98. szamu kcrelcm. 6. 2003. rcbruar 13-i f[cler. 7. 51772/9'). ,zamu kerclcm. 8.2003. fcbru ar 25-i ftclct. 9.27215/95. os 36194/97. szam" kercl em. 10.2003. marcius 4-i ftcJct. 11. 33400/96. szamu kerclcm. 12.2003. julius lS-i freler. 13. 44179/98. szamu kcrc\cm. 14.2003. junius 10-i (rclct. 15.20652/92. szamu kcrclcm. 16. 2003. rcbru
kotmanybfr6sag feloszlatta a partot, es mindezt olyan
22.2002. juniu, 27-i itelet.
arra hivatkozva, hogy mcgsenett6k az alkotmanyos szabalyokat. amikor nchany tag es a kor:ibbi clnak
olyan kijelenteseket tett, amelyek alkalmasak voltak az Allam cs a nemzet egyscgcnck mcgbontasara. 1994-ben a kerclmezOk kozOI a mentelmi joggal nem rendelkezOket letart6ztawlk, es az Alkotmanybirosag meg abban az evben elrendelte a part feloszlad.sat es a kepvisciOk mandatumanak megs"llintetc-
set. Nehanyan - felve a vade me!est61 - a tengeren r(!lra t
16 jog megsertCsc kapcsan vizsgalta a kerelmet. Oon-
es
FUNDA~IENTUM 12 00 3. 3-4 . szA~\'1
D() N T ES uTAN 1 [ 8S
