Biomassza Napenergia tárolása kémiai kötések formájában: „fűtőelemek” Alkalmazása elméletileg CO2-semleges, mert a szerves anyag lebomlása mindenképpen bekövetkezne, itt csak gyorsítunk a folyamaton: A keletkező anyagok visszakerülnek a természet anyag- és energiaforgalmába és újra beépülnek a szerves anyagokba . Gyakorlatilag nem ! - EROI (Energy Return On Investment) v. EROEI (Energy Return on Energy Invested) A világon az összes energiafelhasználás 13-15%-át biztosítja!!! Az EU-ban az összes energiafelhasználás kb. 4%-át adja. Az EU-ban az összes megújulóból nyert energia kb. 50%-át teszi ki!
Csoportosítás ► Szilárd tüzelőanyag ► Folyékony tüzelőanyag - üzemanyag
► Gáznemű tüzelőanyag - üzemanyag
-
Elsődleges: természetes vegetáció, szántóföldi növények, kertészeti növények, vízben élő növények.
-
Másodlagos: állatvilág, gazdasági haszonállatok, az állattenyésztés fő termékei, melléktermékei, hulladékai.
-
Harmadlagos: biológiai eredetű anyagokat felhasználó iparok termékei, melléktermékei, hulladékai, emberi települések szerves eredetű hulladékai.
Csoportosítás ► A) Hulladék, melléktermék biomassza ► B) Természetes erdőkben folyó tartamos gazdálkodásból
származó fatömeg ► C) Direkt energetikai ültetvények (Olyan növény, amit energetikai felhasználás céljából termesztenek): Közvetlen eltüzelésre; Biokémiai átalakításra (biogáz); Bioüzemanyagnak. ▪ Gyorsan növő, rövid vágásfordulójú, sarjadásra hajlamos; ▪ Nagy tömeget adó, gyorsan kitermelhető (sűrű térállású);
Fenntarthatósági kritériumok Termelés energiaigénye; Szállítás energiaigénye; Területhasználat/tájhasználat váltás (dLUC – Direct Landuse Change; iLUC – indirect landuse change) Biodiverzitás; Talajerő-utánpótlás; Illeszkedés a környezetgazdálkodásba (hulladék); Társadalmi hatások (lásd: monokultúra).
Fenntarthatóság: lépték!!
Szilárd tüzelőanyag
alacsony nedvességtartalom, magas fűtőérték
Tűzifa ( 2 évig fedél alatt felhasogatva szárítva < 20% nedvességtartalom) kWh/kg
▪ Frissen kitermelt / nedves = 50% fölött ▪ Félszáraz = 20-30 % ▪ Légszáraz = 15-20 % ▪ Szárított = 15% alatt
Fűtőanyag Frissen vágott fa Szárított fa Papír Szalma Fapellet Tőzeg Olajosmagvak Barnaszén Barnaszén brikett Feketeszén Hulladék
Égéshő (MJ/kg)
* 19 * * * 23 * 10 21 29–32,7 20
Fűtőérték (MJ/kg)
Fűtőérték (kWh/kg)
6,8 1,9 14-16 4 – 4,4 15 4,2 17 4,8 18 5 15 4,2 20 5,6 8 2,2 20 5,6 27–32,7 7,5 – 9 5-10 1,4 – 2,8
Hamutartalom (%)
0,5 – 1 0,5 – 1 10-20 * 1-4 6-30 * 10-60 15-20 5-10 20-40
Égéshő (= felső fűtőérték): elméleti maximum Fűtőérték (= alsó fűtőérték): a párolgáshővel csökkentett felső fűtőértéknek felel meg
A tűzifa felhasználási lehetőségei Tartamos erdőművelés Energiaerdő
Hulladék, melléktermék (pl. faiparból, bútoriparból)
Energetikai célú felhasználás
Energetikai faültetvény
Tüzifa
Biobrikett, pellet
Apríték, darálék
Lakossági, közösségi célra
Kugliba vágott, hasított
Méteres rönk
Hőtermelés (kályha, kazán, fűtőmű)
Kogeneráció (háztartási vagy ipari lépték)
Áramtermelés hulladékhő hasznosítása nélkül
Magyarországon a folyónövedék nagysága 13 millió m3 (2014). Magyarország erdőállományából évente, a tartamos gazdálkodás szabályait figyelembe véve 8 millió m3 fa termelhető ki - ennek fele mehet energetikai hasznosításra. A 2012-ben kb. bruttó 7,7 millió m3 fát termeltek ki.
A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont szerint: - illegális vágás: 3-3,5 millió köbméter/év - (50-75 milliárd Ft). Így összességében kb. 10-11 millió köbméteres a teljes éves fakitermelés - ez nem éri el a magyar erdőállomány 13 millió köbméteres folyó növekedését, - de meghaladja a kitermelési célú erdőállomány 9 millió köbméteres éves gyarapodását, s ez már az erdők megújuló képességét veszélyezteti. Az illegális kitermelésből származó fa legnagyobb része mintegy 80%-a - tűzifaként hasznosul. Napi Gazdaság, 2009. 10. 27.
Az erdők jelentősége ► Faanyag biztosítása az ipar számára;
▪ ipari nyersanyag (papír-, bútor-, építő-) ▪ energiahordozó ► Erdei termékek (nyomelemek – gombák, gyümölcsök) ► Rekreáció ► Lebegő por megkötése (30-70 t/ha/év – fenyő, bükk) ► Biomassza produkció – a biogeokémiai anyagforgalom ; ► Élőhely – biodiverzitás megőrzése, vadászat egyik fő színtere; ► Éghajlatot befolyásoló szerep (CO2-szint, páratartalom, jelentős albedó) ► Mikroklímát befolyásoló szerep (hőkiegyenlítés, szélvédelem) ► Felszíni lefolyást csökkentő és kiegyenlítő szerep
Hagyományos erdőgazdálkodás – bruttó 2-3 t/ha/év
40-45 % - főtermék – ipari választékok 35-40 % - melléktermék – tűzifa 20 % - apadék - kéreg és vágástéri hulladék aprítékolható! de ökológiai korlátok (anyagforgalom)
Más forrás szerint…
450 kW
Hazai ültetett bükkös biomassza-tömegének energetikai hasznosítása a teljes életciklus alatt - Energia-INPUT (Scheibenhoffer M. 2013)
A biomassza energetikai hasznosítása (Bakony): a szállítás és feldolgozás energiaigénye a kinyerhető energia függvényében a teljes életciklus alatt (Forrás: Scheibenhoffer M. 2013)
EROEI bakonyi bükkerdőre számítva (Forrás: Scheibenhoffer M. 2013)
Erőművi hasznosítás: 10 50 km-es ráhordási távolság esetén: Bakonybél – Ajka távolság
Pellet készítés és égetés: 10 a nemzetközi szakirodalom szerint 13 Háztartási hasábtüzelés: 32 a nemzetközi szakirodalom szerint 14-40
Energiaerdő – bruttó 5-10 t/ha/év (hagyományos erdőgazdálkodásnál 2-3 t, Energetikai faültetvénynél 6-25 t)
Az erdőtörvény hatálya alá tartozó erdőgazdálkodási művelési ág, kizárólag energiafa kitermeléssel - telepítés dugvánnyal - nagy tőszám - gyérítés 4-5 éves korban - végvágás legalább 15 éves korban - talajelőkészítés és új telepítés (fosszilis erőforrás bevitelével !!)
Előnyei
Marosvölgyi B. szerint
► sok faj, sok termőhely jöhet számításba
►
Gyulai I. szerint csak fűz;
► akár elárasztott területeken is nevelhető energiaerdő; ► egy telepítés, több betakarítás; ► jó energiahozam (200-350 GJ/ha/év) ► Gyulai szerint 80 GJ/ha/év;
► mezőgazdasági holtidényben is lehet betakarítani, ennek
elhalasztása nem okozza a termés elvesztését; ► az EROEI jobb (10-12) mint a lágyszárúak esetében (6-9).
Hátrányai
– Gyulai I. szerint
► Monokultúrában művelik;
► telepítés előtt totális vegyszeres gyomirtás, utána
többször ugyancsak vegyszeres és/vagy mechanikai beavatkozás; ► nyárak és fűzek rosszul tolerálják a szermaradványokat –
korábbi szántóföldi művelésből; ► Intenzív művelésben nagy energiaigény – extenzív
művelésben kevesebb hozam;
Energetikai faültetvény – 6-25 t/ha/év (hagyományos erdőgazdálkodáshoz képest 4-5x biomassza-hozam, de magas energiaigény) Mezőgazdasági területként értelmezendők, esetükben az erdőtörvény rendelkezései közül csak az erdőtervezésre, az erdőtelepítésre, az erdő nyilvántartására, ill. a károsító hatások elleni védekezés szabályaira vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Szennyvíztisztításba is integrálható, ha például a szennyvíziszapot hamuval összekeverve juttatják ki: a N-tartalmat 25%-ról 1%-ra képes csökkenteni, a kadmiumot nagy részben képes megkötni
Csoportosítható a felújítás jellege alapján sarjaztatásos üzemmód a) 1-5 éves vágásforduló, 5-7 alkalommal; b) 1 éves vágásforduló esetén akár mezőgazdasági gépekkel is betakarítható – viszont ebben az esetben a legrosszabb a fajlagos energiafelhasználás (EROEI) c) Akár mezőgazdasági gazdálkodási formába is illeszthető; d) általánosan elterjedt. újratelepítéses üzemmód a) 8-15 éves vágásforduló; b) Erdészeti technológiákat igényel; c) leginkább ott jellemző, ahol a sarjaztatásba bevont fajok nem termeszthetők.
HAZAI HELYZET 2007-ben megváltozott szabályozási környezet: 45/2007 FVM rendelet a fás szárú energetikai ültetvények telepítésének engedélyezése, telepítése, művelése és megszüntetése részletes szabályairól, valamint ezen eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról;
2340 ha terület betelepítése valósult meg (2013-ig); Egyelőre csak az alábbiak telepíthetők: Nyár (2013-ban 71%) – hozama 17-22 t/ha, élettartama 20 év; fűz (2013-ban 17%) - hozama 18-24 t/ha, élettartama 25 év, a biodiverzitás szempontjából Gyulai I. szerint csak ez elfogadható; és akác (2013-ban 12%) hozama 6-20 t/ha, élettartama 20 év;
Energiaültetvény EROEI = 3-20, átlagosan 14
Erőgépek energiafelhasználása: 43% Talajerő-utánpótlás: 41%
Vegyszerek: 9% Ültetéshez használt sarjak: 7% (Forrás: Fiala et al. 2010)
Forrás: Harmat Ádám 2013. - szakdolgozat
Forrás: Harmat Ádám 2013. - szakdolgozat
•A fatüzelés elmélete A biomassza eltüzelésének elméleti vonatkozását tekintve optimális esetben három fázist lehet megkülönböztetni, melyek a következők: Szárítás: 150 °C-ig játszódik le. A folyamat során a víz elgőzölög;
Pirolízis/elgázosítás: 150 - 600 °C között játszódik le, a hő hozzávezetése során – lehetőség szerint levegő nélkül. Ennek következtében faszén és fagáz keletkezik Oxidáció (égés), kb. 400 - 1300 °C-ig az levegő bevezetésével zajlik le. A folyamat során a tulajdonképpeni égés játszódik le. A tökéletes égés érdekében még szekunder levegőt is juttatnak az égőhöz. A pirolízis során keletkezett szabad gázok és szilárd faszén sárga lánggal elég. Ennek következtében hőenergia szabadul fel és salak/hamu keletkezik.
Fatüzelés gyakorlata • Tűzifa vásárlása, tárolása (erdei köbméter: 1 x 1 x 1,7 ~ 10-12 q élőnedves keményfa) • Szerszámok • Rönkhasításhoz: fejsze • Gyújtós készítéshez: balta
•
Láncfűrész • •
Olcsó Nem olcsó
Öntési eljárással készített nyél - a fejsze feje nem eshet / lazulhat ki
hasító fejsze
•Fűtési rendszer
• távfűtés •kazán – központi fűtés: a hőenergiát egy külön kazánházban termelik és hőszállítókon keresztül juttatják a fűtendő helyiségek hőleadóihoz
•kályha – egyedi fűtőberendezés: a fűtendő helyiségbe beszállított fűtőanyagot ott helyben égetik el és alakítják át hőenergiává
A CARBOROBOT C30BIO biomassza multifuel kazán családi házak fűtésére Folyamatos üzemben, szabályozottan, felügyelet nélküli automatikus fűtésre alkalmas.
A CARBOROBOT BIO kazánokban a P16A, P16B, P31,5 és P45A minőségű faapríték használható
Az apríték homogén mérete is fontos a szállíthatóság szempontjából. Minél nagyobbak a méretbeli eltérések, annál költségesebb az anyagot mozgatni és elégetni. A méret és az alkalmazható tüzelőberendezés típusa összefügg: az egyszerűbb kazánok homogén nagyságú aprítékot igényelnek. A mérethez tartozik az egyes méretcsoportok részaránya.
Aprítéktüzelés Az új Európai szabvány külön kategóriaként nevezi meg a faaprítékot és a fadarálékot (hog fuel):
A frissen készült apríték nedvességtartalma 50% körül van. Ez nem alkalmas fűtésre, az aprítékot fedett tárolóban szárítani kell, szellőztetéssel, és átforgatással 15-20% (légnedves) körüli értékig.
Gyakori probléma, hogy bementi anyagként a gyűmölcsösök levágott gallyait, útszéli cserjéket, vagy szőlővenyigét akarnak apríték készítésre használni. Törekedni kell, hogy vastagabb, legalább 2,5 cm átmérőjű ágak legyenek többségben. Az apríték sűrűsége kicsi, térfogata nagy, ha a szénhez, vagy a pelletekhez viszonyítjuk: 3-4-szeres térfogattal kell számolni a szállításkor, raktározáskor. A kazán tartályába rakott apríték szintén 3-4-szer gyorsabban kifogy. Az apríték használata csak akkor célszerű, ha nem kell nagyobb távolságról szállítani, kellően száraz, van hely a tárolásra és van kezelői kapacitás a gyakoribb töltéshez. Családi házak fűtésére ezért csak korlátozottan alkalmas. Az apríték anyagául szolgáló rönkök gomba spórái illetve föld (baktériumok, spórák) is kerül az aprítékba: I és II. típusú allergiás reakciót okozhat az apríték pora, illetve párolgó mérgező összetevők (pl. micotoxinok) juthatnak a tüdőbe. P3 típusú porszűrős maszkra van szükség a tárolási, szállítási munkák során.
Távfűtés
Központi fűtés
Egyedi fűtés – helyiségenként (a tömegnövekedés függvényében)
- Jancsikályha
- Kandalló - Kandallókályha; - Cserépkályha; - Tömegkályha;
Heikki Hyytiäinen 4-5 t - faelgázosítás (eff.:85%) - 900 °C - contra-flow - cement nélküli kötőanyag - vízmelegítés nincs
Lars Helbro
2-3 t (450 db kisméretű tégla, 180 db samott tégla) - centrifugál-szeparátor - vízmelegítés is
Ára: 55000 DK ~ 2 millió Ft (2006)
Szalai Péter „tömegkazán” áramtermelés
NO-TECH bio-szolár fűtés
Lágyszárúak
► SZÁNTÓFÖLDI
KULTÚRA
▪ EGYNYÁRI NÖVÉNYEK:
Rostnövények •Rostkender – 10-12 t/ha/év, Olajnövények •Repce – 4-5 t/ha/év, •Napraforgó – 2-3 t/ha/év Magas cukortartalmú növények Cukorcirok Gabonafélék • Tritikálé (búza + rozs) • Kukorica
Cukorcirok
A szár belső része tartalmazza a magas cukortartalmú (15-17%) levet; 4,2-4,8 tonna cukor/ha, ez 2500-2900 liter 96%-os alkohol előállítására elegendő. A maghozam 3,5-4,5 tonna/ha, ami további 900-1200 liter/ha 96%-os alkohol előállításának alapanyaga. Összesen hektáronként ~3750 liter 96%-os alkoholhozam. Forrás: Tálas György, agrármérnök - Agroinform szaklap
▪ ÉVELŐ NÖVÉNYEK: Pántlikafű Miscanthus/kínai nád – 15-25 t/ha/év Első évben nincs hozam (1 m magas), második évben első részhozam (2 m magas), harmadik évben teljes hozam (3-4 m magas) „Szarvasi-1” energiafű /Magas tarackbúza/ - 20 t/ha/év
Pántlikafű (Phalaris arundinacea L.)
Évelő, hosszú tarackos szálfű. 4-5 évig hasznosítható. Nagy vízigényű, kozmopolita elterjedésű faj. Termőképessége félintenzív öntözött körülmények között 30-40 zöld t/ha, intenzív körülmények között 60-70 zöld t/ha.
„Energianád” - Miscanthus ► 3.
évben 15-25 tonna/ha energianád betakarítása is lehetséges, mintegy húsz éven keresztül. ► Az ültetvény vegyszeres növényvédelmére csak az első két évben van szükség. ► 500-600 milliméter/év a csapadékigénye, de az időszakos vízborítást is elviseli. ► Aratása december és március közé esik, így más munkák csúcsidejével nem ütközik, ► a gabona-betakarítás gépei alkalmasak a begyűjtésére.
A „Szarvasi-1” energiafű fontosabb agronómiai tulajdonságai (a nemesítő szerint) Szárazság-, só- és fagytűrése kiváló, jól tolerálja a szélsőséges termőhelyi adottságokat; Hosszú élettartamú, egyhelyben 10-15 évig is termeszthető - hasznosítása évenként; A telepítés költsége 20-25 %-a az energiaerdőének;
► VÍZINÖVÉNYEK
- ALGÁK (SZÁRÍTVA)
▪ nem vesz el a mezőgazdaságtól értékes földterületeket, és ezzel az élelmiszertermelésre nem jelent konkurenciát.
▪ Sós és brakkvízben (=elegyesvíz, félsós víz) vagy akár tápanyagban gazdag szennyvizekben is tenyészik. ▪ Mesterséges körülmények között is termeszthető – „CCS-technológia”
Energiafű és egyéb lágyszárúak hasznosításának nehézségei ►
szervetlen alkotók tekintetében jelentős különbség a fához képest
▪ Magas KCl és SiO2 ▪ kálium + szilícium = kálium-szilikát, ►
ez a hamu összesüléséhez vezet, ragadóssá teszi a salakot
▪ KCl + H2O ►
Sósav keletkezhet
▪ 8-10-szeres mennyiségű hamutartalom
A gazdálkodás melléktermékei ► A kukorica rendelkezik a legnagyobb melléktermék-
hozammal, tömegének 90%-a szár és levél - 3,5-5,5 t/ha/év; ► A repce esetében 4 t/ha/év
► Szőlő: 2,5-3 t/ha/év venyige ► A kalászosok szalmájának melléktermék-hozama ~63%,
vagyis 1,5-3 tonna/hektár/év; ► A napraforgó esetében 1,9-2,0 t/ha/év
Magyarország teljes primer energiaigénye 2010-ben: 1040 PJ
Pellettüzelés
Pelletáló: 25 kg/óra kapacitás 7,5 kW teljesítmény 0,3 kWh/kg energiaigény
Estimated world wood pellet production (Mio. t) Estimated world wood pellet production (Mio. t)
World wood pellet production share in 2013 (Mio. t) World wood Pellet production share in 2013 (Mio. t)
World wood pellet demand in 2013 (power – heating) in Mio. t
World wood Pellet consumption share in 2013 [in mio. t]
Top 10 wood pellet consuming countries by end-use in 2013 [in mio. t]
Erőművi pellettüzelés Tilbury (UK): 750 MW RWE tulajdonban 2010-ben állították át fatüzelésről 2013-ban teljesen leállították Drax (UK): 3*650 MW - 7 millió t pellet/év - 6000 km-es tengeri út; - 10-15%-kal magasabb CO2-kibocsátás a teljes életciklusban
Miskolc – távfűtés részben pellet alapon
A szilárd biomassza hasznosításának földrajzi – energiagazdálkodási vonatkozásai
Logisztikai probléma Az optimális erőműnagyság kb. 5-15 MW - kivéve hulladéktüzelés (pl. Finno.) ~ 35 kmes körzetből érdemes beszállítani (energetikailag) Vasúton? Közúton? ►
60 MW-os rendszer esetében
►
800 000 t/év biomassza-igény
►
2 t/ha/év hozammal számolva = 3000 km2
► 3000 km2 terület ~ 31 km sugarú kör teljesen erdővel borítva ► Erdőborítottság 20% - 15000 km2, ~70 km
sugarú kör
Kapacitás
A megújulók egymáshoz viszonyított helyzete Magyarországon (2014 - KSH) PJ víz szél geo nap biogáz bioüzemanyag szilárd biomassza ÖSSZESEN
1,1 2,3 5,4 0,5 3,2 12,6 60,5 85,6
ktoe % 26 1,3 56 2,7 128 6,3 11 0,5 76 3,7 302 14,8 1446 70,7 2045 100,0
Jogszabályi háttér 22/1998. (VI.26.) KTM rendelet az 50 MWth és az ennél nagyobb hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeit írja elő. Az új levegőtisztaság-védelmi jogszabály meglévő erőművi tüzelőberendezések esetében 2004-ig türelmi időt biztosít az EU konform kibocsátási határértékek betartására. A rendelet szerint a moratórium lejártával a határértékeket túllépő erőművek tovább nem üzemeltethetők.
A hazai fafelhasználás szerkezete
Biomassza tüzelés a villamosenergiatermelésben Magyarországon 2003-tól szenes tüzelésű villamos erőművek átalakításával – 30% alatti hatásfok!!! (GKM 2007 szerint) ▪ Kazincbarcikai Erőmű – 30 MW, ▪ Pécsi Erőmű – 50 MWp (2012-től +35 MWp szalmatüzelésű); ▪ 55% tűzifa; ▪ 20% erdei apadékból gyártott apríték; ▪ 20% fűrészipari melléktermék; ▪ 5% mezőgazdasági eredetű. ▪ Ajkai Erőmű – 20 MW ► Átalakítás nélkül tűzifa és mezőgazdasági termékek szénnel való együtt-tüzelésére álltak át ▪ Tiszapalkonya ▪ Mátrai Erőmű ► Fatüzelésű erőmű ▪ Szakoly (Nyírség) – 20 MWp – nincs kogeneráció (2009 óta) ►
Tragikusan alacsony átlagos hatásfok a hőhasznosítás hiánya miatt
A Vidékfejlesztési Minisztérium környezetvédelemért felelős államtitkárának álláspontja „a tűzifa nagyerőműben történő elégetését gazdasági, környezetvédelmi és természetvédelmi szempontok alapján nem támogatjuk, az abból keletkező energiát nem tekintjük zöld energiának.”
A PANNONPower honlapjáról
Számtalan tévhit kering a lakosság körében az erdészeti alapanyagok energetikai felhasználásával kapcsolatban. Sokszor elhangzik például, hogy az erdészetek és a PANNONPOWER közti szerződés miatt az erdészek "letarolják a Mecseket". A valóság ezzel szemben az, hogy az FSC tanúsítvánnyal rendelkező (vagyis igazoltan fenntartható erdőgazdálkodást folytató) erdészeti társaságok esetében rendkívül szigorú szabályok határozzák meg a kitermelhető famennyiséget.
A PANNONPOWER az országban elsőként vágott bele saját biomassza termelésébe. Társaságunk 2004-ben döntött egy elsősorban nyárfatermesztésre épülő energiaültetvény kialakításáról: ez a pilot projekt egy 45 hektáros területen indult el. Az energiaültetvények területe azóta a tízszeresére nőtt (450 ha), és jelenleg is zajlik a bővítés.
A PANNONPOWER a szalmatüzelés elindításával gyakorlatilag piacot teremt egy olyan „terméknek”, amelyre eddig egyáltalán nem volt kereslet. Így kitörési pontot kínál a helyi mezőgazdaság számára. Átlagosan Pécs város 70 km-es körzetéből fogadunk majd tüzelőanyagot. Elsősorban Somogy, Tolna és Baranya megyékből érkezik ezek 80%-a, de Horvátországból, Bács-Kiskun és Csongrád megyéből is érkezik majd szállítmány.
PÉCSI ERŐMŰ (Pannonpower) 2013. november: A fatüzelésű (50 MWp) blokk.
Szalmával, kukoricaszárral és energianáddal üzemelő 35 MWp és 70 MWth kapacitású berendezés - a maga nemében a legnagyobb Magyarországon. Az új blokk üzemeltetéséhez évi 240 ezer tonna mezőgazdasági melléktermékre van szükség, ennek beszerzése évi 4 milliárd forintnyi többletbevételhez juttatja a régió gazdálkodóit. A begyűjtés és a szállítás 170, időszakosan pedig további 470 embernek teremt munkalehetőséget.
Fűtőművek – kisebb teljesítménnyel
Jól méretezett projektek ► Pornóapáti: 1200 kW-os távfűtő mű, fahulladék, 400 lakos,
86 lakás, 11 közintézmény; ► Dénesfa: fatüzelés, 420 fős település, közösségi ház, évente 1 millió Ft megtakarítás, saját fa ellátás; ► Örményes: pellet és mezőgazdasági melléktermék, 1260 fő, iskola, 30 % költség megtakarítás,terv saját pelletáló ► Pannonhalma: intézmény fűtés, biomassza tüzelésű fűtőberendezéssel ► Körmend: 5 MW-os fűtőmű, 2000 lakás és közintézmények ► Szombathely 7,5 MW-os fűtőmű ugyancsak 2000 lakás
Hőenergia-termelés problémái Magyarországon Amíg a megújuló bázisú villamosenergia-termelés output oldalon támogatásban részesül, a megújuló alapú hőtermelésnél nincs ilyen támogatás.
A hőtermelési célra létesített beruházások ezért általában gazdaságtalanok, és tömeges elterjedésük ilyen feltételek mellett nem is várható. A megtérülés a hőtermelő technológiáknál csak 12-20 év közötti, sőt a támogatott földgázárak mellett esetenként 50 évet, azaz akár a technológiák élettartamát is jelentősen meghaladó megtérülési időt is elérnek.
Nemzetközi példák
EURÓPA ÉLEN JÁR Biomassza az áramtermelésben térségenkénti bontásban (2000-2010)
Biomassza az áramtermelésben térségenkénti bontásban (2050-ig) IEA Roadmap szerint
Güssing (Németújvár) – 4000 lakos ► 40% of the region of Güssing is covered with wood -
sufficient raw material is available for the energy supply of the whole city. ► About ten years ago the major of Güssing and some
other visionary people worked out a concept for the supply of Güssing only with energy from renewable raw material from the region.
Gázmotoros aprítéktüzelésű faelgázosító erőmű
Biomassza fűtőművek és CHP erőművek Ausztriában (LOIBNEGGER, T. 2010 nyomán)
Eskilstuna – 60 000 lakos A város energiahordozó-felhasználása
▪ 82% biomassza ▪ 13% környezeti hő – hőszivattyúval ▪ 5% fűtőolaj
2000-ben átadott kogenerációs biomassza-erőmű ▪ 71 MW hőenergia ▪ 39 MW villamos energia ▪ 25 MW füstgázból visszanyert hőenergia ▪ SO2 – 96 %-ra ▪ CO2 – 83 %-ra ▪ NOX – 50 %-ra
A távfűtés forrásszerkezetének változása a karbonadó függvényében Svédországban 1970-2010 1994-ben 36,5 €/tonna CO2
2004-ben 91 €/tonna CO2
Bevezetés 1991-ben: 25 €/tonna CO2 1973 és 1979 olajválságok
Henning, D. - Gebremedhin, A. 2012
A biomassza térhódítását az segítette leginkább, hogy az ország bevezette a karbonadót 1991-ben, ami ekkor 25 €/tonna CO2 volt, 1994-ben már 36,5 €/tonna CO2, 2004-ben pedig 91 €/tonna CO2 (bár a CHP erőművek esetében az adók alacsonyabbak voltak). Mivel az adó nem vonatkozott a biomasszára és a tőzegre, a biomassza felhasználása a távfűtésben megugrott és 1996-ban elérte a 17 TWh-ot.
Svédország – távhő forrásszerkezet havonkénti bontásban (2010)
Henning, D. - Gebremedhin, A. 2012
