Biomassza. Napenergia tárolása kémiai kötések formájában: fűtőelemek

Biomassza Napenergia tárolása kémiai kötések formájában: „fűtőelemek”

Alkalmazása elméletileg CO2-semleges, mert a szerves anyag lebomlása mindenképpen bekövetkezne, itt csak gyorsítunk a folyamaton: A keletkező anyagok visszakerülnek a természet anyag- és energiaforgalmába és újra beépülnek a szerves anyagokba . Gyakorlatilag nem ! - EROI (Energy Return On Investment) v. EROEI (Energy Return on Energy Invested) A világon az összes energiafelhasználás 13-15%-át biztosítja!!! Az EU-ban az összes energiafelhasználás kb. 4%-át adja. Az EU-ban az összes megújulóból nyert energia kb. 50%-át teszi ki!

Csoportosítás ► Szilárd tüzelőanyag ► Folyékony tüzelőanyag - üzemanyag ► Gáznemű tüzelőanyag - üzemanyag

- Elsődleges biomassza: természetes vegetáció, szántóföldi növények, erdő, rét, legelő, kertészeti növények, vízben élő növények. - Másodlagos biomassza: állatvilág, gazdasági haszonállatok, az állattenyésztés fő termékei, melléktermékei, hulladékai. - Harmadlagos biomassza: biológiai eredetű anyagokat felhasználó iparok termékei, melléktermékei, hulladékai, emberi települések szerves eredetű hulladékai.

Csoportosítás ► A) Hulladék biomassza ► B) Direkt energetikai ültetvények (Olyan növény, amit

energetikai felhasználás céljából termesztenek): Közvetlen eltüzelésre; Biokémiai átalakításra (biogáz); Bioüzemanyagnak.  Gyorsan növő, rövid vágásfordulójú, sarjadásra hajlamos;  Nagy tömeget adó, gyorsan kitermelhető (sűrű térállású)‫;‏‬  Gyomokkal szemben ellenálló;  Energiakihozatal

Forrás: Harmat Ádám 2013. - szakdolgozat

Fenntarthatósági kritériumok Termelés energiaigénye; Szállítás energiaigénye; Területhasználat/tájhasználat váltás (dLUC – Direct Landuse Change; iLUC – indirect landuse change) Biodiverzitás; Talajerő-utánpótlás; Illeszkedés a környezetgazdálkodásba (hulladék); Társadalmi hatások (lásd: monokultúra).

Fenntarthatóság: lépték!!

Szilárd tüzelőanyag

alacsony nedvességtartalom, magas fűtőérték

Tűzifa ( 2 évig fedél alatt felhasogatva szárítva < 20% nedvességtartalom)‫‏‬ kWh/kg

 Frissen kitermelt / nedves = 50% fölött  Félszáraz = 20-30 %  Légszáraz = 15-20 %  Szárított = 15% alatt

Fűtőanyag Frissen vágott fa Szárított fa Papír Szalma Fapellet Tőzeg Olajosmagvak Barnaszén Barnaszén brikett Feketeszén Hulladék

Égéshő (MJ/kg)

* 19 * * * 23 * 10 21 29–32,7 20

Fűtőérték (MJ/kg)

Fűtőérték (kWh/kg)

6,8 1,9 14-16 4 – 4,4 15 4,2 17 4,8 18 5 15 4,2 20 5,6 8 2,2 20 5,6 27–32,7 7,5 – 9 5-10 1,4 – 2,8

Hamutartalom (%)‫‏‬

0,5 – 1 0,5 – 1 10-20 * 1-4 6-30 * 10-60 15-20 5-10 20-40

Égéshő (= felső fűtőérték): elméleti maximum Fűtőérték (= alsó fűtőérték): a párolgáshővel csökkentett felső fűtőértéknek felel meg

A tűzifa felhasználási lehetőségei Erdei fa termelés

Energia célú felhasználás

Energia erdő

Feldologozási hulladék Felhasználás utáni hulladék Más célú energia hasznosítás

Tüzifa

lakossági hőhasznosításra Kisüzemi vagy közüzemi hőhasznosításra

Biobrikett, pellet

Apríték

Lakossági célra Fűtőmű, csak hőhaszn. céljára

Erőművi felhasználás Hulladékhő felhasználás nélkül Hulladékhő nélkül

Kogeneratív erőművi felh. Hulladékhővel

Magyarországon a folyónövedék nagysága 2012-ben 13 millió m3 volt. Magyarország erdőállományából évente, a tartamos gazdálkodás szabályait figyelembe véve 8 millió m3 fa termelhető ki - ennek fele mehet energetikai hasznosításra. A 2012-ben kb. bruttó 7,7 millió m3 fát termeltek ki.

Az erdők jelentősége ► Faanyag biztosítása az ipar számára;

 ipari nyersanyag (papír-, bútor-, építő-)  energiahordozó ► Erdei termékek (nyomelemek – gombák, gyümölcsök) ► Rekreáció ► Lebegő por megkötése (30-70 t/ha/év – fenyő, bükk) ► Biomassza produkció – a biogeokémiai anyagforgalom ; ► Élőhely – biodiverzitás megőrzése, vadászat egyik fő színtere; ► Éghajlatot befolyásoló szerep (CO2-szint, páratartalom, jelentős albedó) ► Mikroklímát befolyásoló szerep (hőkiegyenlítés, szélvédelem) ► Felszíni lefolyást csökkentő és kiegyenlítő szerep

Hagyományos erdőgazdálkodás – bruttó 2-3 t/ha/év

40-45 % - főtermék – ipari választékok 35-40 % - melléktermék – tűzifa 20 % - apadék - kéreg és vágástéri hulladék aprítékolható! de ökológiai korlátok (anyagforgalom)

Más forrás szerint…

Hazai ültetett bükkös biomassza-tömegének energetikai hasznosítása a teljes életciklus alatt - Energia-INPUT (Scheibenhoffer M. 2013)

A biomassza energetikai hasznosítása (Bakony): a szállítás és feldolgozás energiaigénye a kinyerhető energia függvényében a teljes életciklus alatt (Forrás: Scheibenhoffer M. 2013)

EROEI bakonyi bükkerdőre számítva (Forrás: Scheibenhoffer M. 2013)

Erőművi hasznosítás: 10 50 km-es ráhordási távolság esetén: Bakonybél – Ajka távolság

Pellet készítés és égetés: 10 (a nemzetközi szakirodalom szerint 13)

Háztartási hasábtüzelés: 32 (a nemzetközi szakirodalom szerint 14-40)

Energiaerdő – bruttó 5-10 t/ha/év (hagyományos erdőgazdálkodáshoz képest 2-3x biomassza-hozam, de ebből az energiabefektetés kivonandó!)

Az erdőtörvény hatálya alá tartozó erdőgazdálkodási művelési ág, kizárólag energiafa kitermeléssel - telepítés dugvánnyal - nagy tőszám - gyérítés 4-5 éves korban - végvágás legalább 15 éves korban - talajelőkészítés és új telepítés (fosszilis erőforrás bevitelével !!)

Előnyei Marosvölgyi B. szerint ►

sok faj, sok termőhely jöhet számításba – Gyulai I. szerint csak fűz;

►

akár elárasztott területeken is nevelhető energiaerdő;

►

egy telepítés, több betakarítás;

►

az energiaerdő élettartama nagyjából megegyezik a fűtőmű élettartamával (kb. 25 év);

►

nagy energiahozam (200-350 GJ/ha/év) - Gyulai szerint 80 GJ/ha/év;

►

mezőgazdasági holtidényben is lehet betakarítani – ennek elhalasztása nem okozza a termés elvesztését;

►

a termesztési cél megváltoztatható, ami csökkenti a kiszolgáltatottságot az átvevő felé;

►

az EROEI jobb (10-12) mint a lágyszárúak esetében (6-9).

Hátrányai – Gyulai I. szerint ► Monokultúrában szokás művelni; ► Nyárak és fűzek rosszul tolerálják a szermaradványokat –

korábbi szántóföldi művelésből; ► Intenzív művelésben nagy energiaigény – extenzív

művelésben kevesebb hozam; ► telepítés előtt totális vegyszeres gyomirtás, utána

többször ugyancsak vegyszeres és/vagy mechanikai beavatkozás;

Energetikai faültetvény – 6-25 t/ha/év (hagyományos erdőgazdálkodáshoz képest 4-5x biomassza-hozam, de magas energiaigény) Mezőgazdasági területként értelmezendők, esetükben az erdőtörvény rendelkezései közül csak az erdőtervezésre, az erdőtelepítésre, az erdő nyilvántartására, ill. a károsító hatások elleni védekezés szabályaira vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Szennyvíztisztításba is integrálható, ha például a szennyvíziszapot hamuval összekeverve juttatják ki: a N-tartalmat 25%-ról 1%-ra képes csökkenteni, a kadmiumot nagy részben képes megkötni

Csoportosítható a felújítás jellege alapján sarjaztatásos üzemmód a) 1-5 éves vágásforduló, 5-7 alkalommal; b) 1 éves vágásforduló esetén akár mezőgazdasági gépekkel is betakarítható – viszont ebben az esetben a legrosszabb a fajlagos energiafelhasználás (EROEI) c) Akár mezőgazdasági gazdálkodási formába is illeszthető; d) általánosan elterjedt. újratelepítéses üzemmód a) 8-15 éves vágásforduló; b) Erdészeti technológiákat igényel; c) leginkább ott jellemző, ahol a sarjaztatásba bevont fajok nem termeszthetők.

HAZAI HELYZET 2007-ben megváltozott szabályozási környezet: 45/2007 FVM rendelet a fás szárú energetikai ültetvények telepítésének engedélyezése, telepítése, művelése és megszüntetése részletes szabályairól, valamint ezen eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról;

2340 ha terület betelepítése valósult meg (2013-ig); Egyelőre csak az alábbiak telepíthetők: Nyár (2013-ban 71%) – hozama 17-22 t/ha, élettartama 20 év; fűz (2013-ban 17%) - hozama 18-24 t/ha, élettartama 25 év, a biodiverzitás szempontjából Gyulai I. szerint csak ez elfogadható;

és akác (2013-ban 12%) hozama 6-20 t/ha, élettartama 20 év;

Energiaültetvény EROEI = 3-20, átlagosan 14

Erőgépek energiafelhasználása: 43% Talajerő-utánpótlás: 41% Vegyszerek: 9% Ültetéshez használt sarjak: 7%

(Forrás: Fiala et al. 2010)

Forrás: Harmat Ádám 2013. - szakdolgozat

PÉCSI ERŐMŰ 2013. november:

Szalmával, kukoricaszárral és energianáddal üzemelő 35 MWp és 70 MWth kapacitású berendezés a maga nemében a legnagyobb Magyarországon. A beruházás költsége 24 milliárd forint volt. Az új blokk üzemeltetéséhez évi 240 ezer tonna mezőgazdasági melléktermékre van szükség, ennek beszerzése évi 4 milliárd forintnyi többletbevételhez juttatja a régió gazdálkodóit. A begyűjtés és a szállítás 170, időszakosan pedig további 470 embernek teremt munkalehetőséget.

A meglévő fatüzelésű (50 MWp) mellett működik.

Fatüzelés gyakorlata •Tűzifa vásárlása, szárítása (erdei köbméter: 1 x 1 x 1,7 ~ 10-12 q élőnedves keményfa) •Szerszámok (pl. fejsze, láncfűrész) •Fűtési rendszer • távfűtés

•kazán – központi fűtés: a hőenergiát egy külön kazánházban termelik és hőszállítókon keresztül juttatják a fűtendő helyiségek hőleadóihoz

•kályha – egyedi fűtőberendezés: a fűtendő helyiségbe beszállított fűtőanyagot ott helyben égetik el és alakítják át hőenergiává

Távfűtés

Központi fűtés

Egyedi fűtés – helyiségenként (a tömegnövekedés függvényében)

- Jancsikályha - Kandalló - Kandallókályha; - Cserépkályha;

- Tömegkályha;

Heikki Hyytiäinen 4-5 t - faelgázosítás (eff.:85%) - 900 °C - contra-flow - cement nélküli kötőanyag - vízmelegítés nincs

Lars Helbro 2-3 t (450 db kisméretű tégla, 180 db samott tégla) - centrifugál-szeparátor - vízmelegítés is

Ára: 55000 DK ~ 2 millió Ft (2006)

Szalai Péter „tömegkazán” áramtermelés

NO-TECH bio-szolár fűtés

Lágyszárúak

► SZÁNTÓFÖLDI

KULTÚRA (SZÁRÍTVA)

 EGYNYÁRI NÖVÉNYEK: 







Rostnövények •Rostkender – 10-12 t/ha/év, Olajnövények •Repce – 4-5 t/ha/év, •Napraforgó – 2-3 t/ha/év Magas cukortartalmú növények  Cukorcirok Gabonafélék (pl. tritikálé, kukorica)

 ÉVELŐ NÖVÉNYEK:  Miscanthus/kínai nád – 15-25 t/ha/év  Első évben nincs hozam (1 m magas),  második évben első részhozam (2 m magas),  harmadik évben teljes hozam (3-4 m magas)  „Szarvasi-1” energiafű /Magas tarackbúza/ - 20 t/ha/év

Cukorcirok Sümeg, 2012. július

A szár belső része tartalmazza a magas (15-17%) cukortartalmú levet. A béllé hozama 28-32000 l/ha, cukorhozama 4,2-4,8 tonna/ha, amely 0,6-es szorzóval számolva 2500-2900 liter 96%-os alkohol előállítására elegendő. A maghozam 3,5-4,5 tonna/ha, amely az eddigi erjesztési és lepárlási adatok alapján ha-ként további 900-1200 liter 96%-os alkohol előállításának alapanyaga. Összesen hektáronként ~3750 liter 96%-os alkoholhozam. Forrás: Tálas György, agrármérnök - Agroinform szaklap

„Energianád” - Miscanthus ► 500-600 milliméter/év a csapadékigénye, de az időszakos

vízborítást is elviseli. ► Az ültetvény vegyszeres növényvédelmére csak az első két évben van szükség. ► 3. évben 15-25 tonna/ha energianád betakarítása is lehetséges, mintegy húsz éven keresztül. ► Aratása december és március közé esik, így más munkák csúcsidejével nem ütközik, ► a gabona-betakarítás gépei alkalmasak a begyűjtésére.

A „Szarvasi-1” energiafű fontosabb agronómiai tulajdonságai Szárazság-, só- és fagytűrése kiváló, jól tolerálja a szélsőséges termőhelyi adottságokat; Hosszú élettartamú, egyhelyben 10-15 évig is termeszthető; Hasznosítása évenként történik; A telepítés költsége 20-25 %-a az energiaerdőének; Termesztésével hazai előállítású energiaforrásokhoz jutunk; Termesztésével új mezőgazdasági főtermék /energetikai papíripari alapanyag, ipari rostanyag/ jelenhet meg; Az iparilag elmaradott térségekben új iparágak létesülhetnek – ha ez a cél...

Az energiafű hasznosításának területei Energetikai felhasználás Papíripari felhasználás Ipari rostanyagként történő hasznosítás Építőipari felhasználás

Takarmányozási célú hasznosítás Biológiai talajvédelem, talajjavítás

► VÍZINÖVÉNYEK - ALGÁK  Vízkultúra – 40-60 t/ha/év:

(SZÁRÍTVA)

 a napenergiának 5 %-át képesek kémiai energiává alakítani (a kukorica és a repce ezzel szemben csak 1 %-át…)  Az algatermesztés nem vesz el a mezőgazdaságtól értékes földterületeket, és ezzel az élelmiszertermelésre nem jelent konkurenciát.  Sós és brakkvízben (=elegyesvíz, félsós víz) vagy akár tápanyagban gazdag szennyvizekben is tenyészik.  Mesterséges körülmények között is termeszthető – „CCS-technológia”  Pántlikafű – 30-120 t/ha/év

Pántlikafű (Phalaris arundinacea L.) Évelő, hosszú tarackos szálfű. 4-5 évig hasznosítható. Nagy vízigényű, kozmopolita elterjedésű faj. Termőképessége félintenzív öntözött körülmények között 30-40 zöld t/ha, intenzív körülmények között 60-70 zöld t/ha.

Energiafű és egyéb lágyszárúak hasznosításának nehézségei ►

szervetlen alkotók tekintetében jelentős különbség a fához képest

 Magas KCl és SiO2  kálium + szilícium = kálium-szilikát, ►

ez a hamu összesüléséhez vezet, ragadóssá teszi a salakot

 KCl + H2O ►

Sósav keletkezhet

 8-10-szeres mennyiségű hamutartalom

A gazdálkodás melléktermékei ► A kalászosok szalmájának melléktermék-

hozama ~63%, vagyis 1,5-3 tonna/hektár/év; ► A kukorica rendelkezik a legnagyobb melléktermék-hozammal, tömegének 90%-a szár és levél - 3,5-5,5 t/ha/év; ► A napraforgó esetében 1,9-2,0 t/ha/év ► A repce esetében 4 t/ha/év ► Szőlő: 2,5-3 t/ha/év venyige

Magyarország teljes primer energiaigénye 2010-ben: 1040 PJ

Pellettüzelés

Pelletáló: 25 kg/óra kapacitás 7,5 kW teljesítmény 0,3 kWh/kg energiaigény

Estimated world wood pellet production (Mio. t) Estimated world wood pellet production (Mio. t)

World wood pellet production share in 2013 (Mio. t) World wood Pellet production share in 2013 (Mio. t)

World wood pellet demand in 2013 (power – heating) in Mio. t

World wood Pellet consumption share in 2013 [in mio. t]

Top 10 wood pellet consuming countries by end-use in 2013 [in mio. t]

Erőművi pellettüzelés Tilbury (UK): 750 MW RWE tulajdonban 2010-ben állították át fatüzelésről 2013-ban teljesen leállították Drax (UK): 600 MW egyelőre 1 blokk! még 2 tervben!

A szilárd biomassza hasznosításának földrajzi – energiagazdálkodási vonatkozásai

Logisztikai probléma Az optimális erőműnagyság kb. 5-15 MW - kivéve hulladéktüzelés (pl. Finno.)‫‏‬ ►

60 MW-os rendszer esetében

►

800 000 t/év biomassza-igény

►

2 t/ha/év hozammal számolva = 3000 km2

► 3000 km2 terület ~ 31 km sugarú kör teljesen erdővel borítva ► Erdőborítottság 20% - 15000 km2, ~70 km

sugarú kör

~ 35 km-ről még érdemes beszállítani (energetikailag)

A biomassza az EU hőenergia-termelésében 2001-ben

A biomassza a magyar hőenergia-termelésében

Kapacitás

Megtermelt áram

Jogszabályi háttér 22/1998. (VI.26.) KTM rendelet az 50 MWth és az ennél nagyobb hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeit írja elő.

Az új levegőtisztaság-védelmi jogszabály meglévő erőművi tüzelőberendezések esetében 2004-ig türelmi időt biztosít az EU konform kibocsátási határértékek betartására. A rendelet szerint a moratórium lejártával a határértékeket túllépő erőművek tovább nem üzemeltethetők.

Biomassza tüzelés a villamosenergiatermelésben Magyarországon Korábban‫‏‬szenes‫‏‬tüzelésű villamos erőművek átalakításával – 30% alatti hatásfok!!! (GKM 2007 szerint)  Pécsi Erőmű – 50 MWp (2012-től +35 MWp szalmatüzelésű);  55% tűzifa;  20% erdei apadékból gyártott apríték;  20% fűrészipari melléktermék;  5% mezőgazdasági eredetű.  Kazincbarcikai Erőmű – 30 MW,  Ajkai Erőmű – 20 MW ► Átalakítás nélkül tűzifa és mezőgazdasági termékek szénnel való együtt-tüzelésére álltak át  Tiszapalkonya  Mátrai Erőmű ► Fatüzelésű‫‏‬erőmű  Szakoly (Nyírség) – 20 MWp – nincs kogeneráció (2009 óta) ►

A Vidékfejlesztési Minisztérium környezetvédelemért felelős államtitkárának álláspontja „a tűzifa nagyerőműben történő elégetését gazdasági, környezetvédelmi és természetvédelmi szempontok alapján nem támogatjuk, az abból keletkező energiát nem tekintjük zöld energiának.”

A PANNONPower honlapjáról

Számtalan tévhit kering a lakosság körében az erdészeti alapanyagok energetikai felhasználásával kapcsolatban. Sokszor elhangzik például, hogy az erdészetek és a PANNONPOWER közti szerződés miatt az erdészek "letarolják a Mecseket". A valóság ezzel szemben az, hogy az FSC tanúsítvánnyal rendelkező (vagyis igazoltan fenntartható erdőgazdálkodást folytató) erdészeti társaságok esetében rendkívül szigorú szabályok határozzák meg a kitermelhető famennyiséget.

A PANNONPOWER az országban elsőként vágott bele saját biomassza termelésébe. Társaságunk 2004-ben döntött egy elsősorban nyárfatermesztésre épülő energiaültetvény kialakításáról: ez a pilot projekt egy 45 hektáros területen indult el. Az energiaültetvények területe azóta a tízszeresére nőtt (450 ha), és jelenleg is zajlik a bővítés.

A PANNONPOWER a szalmatüzelés elindításával gyakorlatilag piacot teremt egy olyan „terméknek”, amelyre eddig egyáltalán nem volt kereslet. Így kitörési pontot kínál a helyi mezőgazdaság számára. Átlagosan Pécs város 70 km-es körzetéből fogadunk majd tüzelőanyagot. Elsősorban Somogy, Tolna és Baranya megyékből érkezik ezek 80%-a, de Horvátországból, Bács-Kiskun és Csongrád megyéből is érkezik majd szállítmány.

25 000 4614

eltüzelt biomassza, TJ/a

20 000 3081

4269 4665

15 000

2398 1083 2856

10 000 1501

247

1088

1084

2003

5102

2825

2004

4550

2497 732 832 2103

2380

5 000

0

3824

3430

1136 94

2006

Bakonyi Bioenergia Oroszlány

2238

Ajka

3746

Tiszapalkonya

1796

3767

Borsod 6826

2432 2177

2005

2856

Pannongreen

Mátra

4034

2007

2008

Fűtőművek – kisebb teljesítménnyel

Új projektek ► Pornóapáti: 1200 kW-os távfűtő mű, fahulladék, 400 lakos,

86 lakás, 11 közintézmény; ► Dénesfa: fatüzelés, 420 fős település, közösségi ház, évente 1 millió Ft megtakarítás, saját fa ellátás; ► Örményes: pellet és mezőgazdasági melléktermék, 1260 fő, iskola, 30 % költség megtakarítás,terv saját pelletáló ► Heves: intézmény fűtés, biomassza tüzelésű fűtőberendezéssel, biomasszát helyben állítják elő ► Körmend: 5 MW-os fűtőmű, 2000 lakás és közintézmények ► Szombathely 7,5 MW-os fűtőmű ugyancsak 2000 lakás

Hőenergia-termelés problémái Magyarországon Amíg a megújuló bázisú villamosenergia-termelés output oldalon támogatásban részesül, a megújuló alapú hőtermelésnél nincs ilyen támogatás. A hőtermelési célra létesített beruházások ezért általában gazdaságtalanok, és tömeges elterjedésük ilyen feltételek mellett nem is várható. A megtérülés a hőtermelő technológiáknál csak 12-20 év közötti, sőt a támogatott földgázárak mellett esetenként 50 évet, azaz akár a technológiák élettartamát is jelentősen meghaladó megtérülési időt is elérnek.

Nemzetközi példák

EURÓPA ÉLEN JÁR Biomassza az áramtermelésben térségenkénti bontásban (2000-2010)

Biomassza az áramtermelésben térségenkénti bontásban (2050-ig) IEA Roadmap szerint

Güssing (Németújvár) – 4000 lakos‫‏‬ ► 40% of the region of Güssing is covered with wood -

sufficient raw material is available for the energy supply of the whole city. ► About ten years ago the major of Güssing and some

other visionary people worked out a concept for the supply of Güssing only with energy from renewable raw material from the region.

Gázmotoros‫‏‬aprítéktüzelésű‫‏‬faelgázosító‫‏‬erőmű‫‏‬

Eskilstuna – 60 000 lakos A város energiahordozó-felhasználása  82% biomassza  13% környezeti hő – hőszivattyúval  5% fűtőolaj

2000-ben átadott kogenerációs biomassza-erőmű  71 MW hőenergia  39 MW villamos energia  25 MW füstgázból visszanyert hőenergia  SO2 – 96 %-ra  CO2 – 83 %-ra  NOX – 50 %-ra

A távfűtés forrásszerkezete Svédországban 1970-2010

Henning, D. - Gebremedhin, A. 2012

Svédország – távhő forrásszerkezet havonkénti bontásban (2010)

Henning, D. - Gebremedhin, A. 2012