BIOLÓGIA ea. Állattan
Testüreg kialakulása 1.
A testfal= külső csíralemez (ektoderma), a tápcsatorna= belső csíralemez (entoderma) között található testüreg: elsődleges vagy áltestüreg (lapos és fonálférgek, általában folyadék tölti ki).
Testüreg kialakulása 2.
Másodlagos vagy valódi testüreg a középső csíralemez (mezoderma) által közrezárt üreg. A gyűrűsférgeknél jelenik meg először. A fejlődés során a bélcsíra ősszája a kialakuló tápcsatorna szájnyílásává vált- ősszájúak (fonálférgek, gyűrűsférgek, puhatestűek, ízeltlábúak) Ősszáj végbélnyílássá alakult, kialakuló új nyílás lett a szájnyílás - újszájúak
Álszövetes, testüreg nélküli szivacsok
Sejtek között már kezdetleges munkamegosztás alakul ki (vándorsejtek, galléros ostoros sejtek), de szükség esetén a sejtek valamennyi működésre képesek Galléros sejtek: vízáramlás, vándorsejtek: fagocitózis, vázanyag kiválasztás Helyhez kötött vízi állatok
Szivacsok 2.
Mészvázas (CaCO3), kovavázas (SiO2) és szaru szivacsok Hímnősek Ivaros szaporodás, ivartalan bimbózás
Szövetes, testüreg nélküli csalánozók
Hidra (polip) és lebegő életmódú, rakéta elv alapján mozgó medúza alak Csalánsejtek extracelluláris emésztés Diffúz idegrendszer Nemzedékváltakozás: bimbózás, ivaros-medúza
Testüreges állatok létfenntartó működése
Kültakaró
Szervezet védelme 1 rétegű henger hám (bőrizomtömlő) Több rétegű laphám – Szarusodó – Nem szarusodó Érzékszerv
Anyagcsere közvetítő (verejték)
Anyagcsere
Légzés a szerves anyagok
oxidációja
Diffúz – testfelület (szivacsok, csalánozók, férgek, halak-és kétéltűek bőrlégzése) Légzőszervvel – Vízben oldott O2 – Légköri O2
Légcső Tüdő
Anyagszállítás
Önálló szervrendszer nincs (vándorsejtek, béledényrendszer , testüreg-foly.) Önálló – Nyílt: testfoly.=nyirok – Zárt: testfoly: vér
Táplálkozás (felvétel, emésztés, felszívás) Növényevők (kérődzők, rágcsálók) Húsevő (ragadozók, rovarevők) Mindenevő állatok Különleges táplálkozású élőlények paraziták (külső vagy belső élősködők) (pl.: fonalférgek, bolha, galandféreg). szimbionták (pl.: a termesz az ostoros egysejtűvel, a zöld szövőhangya és a csücskös boglárka hernyója, a bohóchal és a viaszrózsa (csalánozó) együttélése). szaprobionták (pl.: szivacs, földigiliszta, kagyló).
Tápcsatorna
Előbél: szájnyílás-szájüreg-garat(nyelőcső)-(begy)-(gyomor). Nyelv, nyálmirigy, gyökértelen vagy gyökeres fog, és szarukáva Feladata: a táplálék felvétele, esetleg emésztése és felszívása.
Tápcsatorna
Középbél: a gerinceseknél
vékonybél, amelyhez máj és hasnyálmirigy csatlakozhat. A gerincteleneknél a középbéli mirigy, esetleg vakbélág kapcsolódik hozzá. Feladata: az emésztés, és a felszívás.
Tápcsatorna
Utóbél: a gerinceseknél a
vastagbél, és a végbél, illetve a vastagbél kezdetén a vakbél. Kivezetése a külvilág felé: lehet kloáka, végbélnyílás. Feladata: a víz és az ásványi sók visszaszívása, és a salakanyagok ürítése
Kiválasztás (átszűrés, visszaszívás, kiválasztás)
Sejtből kiválasztók (szivacsok, csalánozók) Önálló szervrendszer – Vesécske (testüregből kiválasztók): férgek, puhatestűek, ízeltlábúak – Vese (vérből kiválasztó):
Kiválasztó-szervrendszerrel rendelkezők Testüregből kiválasztók
Vérből kiválasztók
(vesécske-típus)
(vese-típus) páros szervek (4.57. és 4.58. ábrák)
laposférgek
ELŐVESE érgomolyag előtt csillós tölcsér és elvezető csatorna
a gerincesek embrióiban, kifejletten a porcos halakban
VESÉCSKE csillós tölcsér és elvezető csatorna
gyűrűsférgek
ŐSVESE érgomolyag csillós tölcsérrel és vesetestecske egyaránt kialakul
kifejletten a csontos halakban és a kétéltűekben
MÓDOSULT VESÉCSKE
fonálférgek, puhatestűek, rákok UTÓVESE egysége: a nefron vesetestecske és elvezető csatorna
a hüllőkben, a madarakban és az emlősökben
ELŐVESÉCSKE lángsejt és elvezető csatorna
MALPIGHI-CSŐ a közép- és utóbél határán található, (nem szív vissza)
rovarok, pókok
Szaporodás – a fajfenntartás életjelensége
Ivartalan szaporodás
Egyetlen egyed képes önállóan utódot produkálni – Jellemzi, hogy rövid időn belül igen nagy számú utódot eredményez. Az új egyedek tulajdonságaikat tekintve nem különböznek a szülőtől, ami a faj számára kedvezőtlen. Sok azonos tulajdonságú egyed egy hátrányos környezetváltozásra egyszerre elpusztulhat, a populáció, sőt akár az egész faj is kipusztulhat.
Ivaros szaporodás
Utódok két szülő örököseként, a szülők tulajdonságait keverten (nem összegződve!) tartalmazzák, egymástól is bizonyos mértékig eltérően alakulnak ki. Így fokozódik a fajon belül az egyedek változatossága, fiatalabb utódok jönnek létre. Váltivarú, ivari dimorfizmus, himnős
Az állatok szaporodási formái
Ivaros szaporodás Ivartalan szaporodás
Ivari kétalakúság Ivarszerv
Ivar
Laposférgek
osztódás
van
hímnősek
-
Fonálférgek
osztódás
van
váltivarúak
van
Gyűrűsférgek
egyes esetekben osztódás
van
hímnősek
-
Puhatestűek
-
van
hímnősek ill. váltivarúak
nincs
Ízeltlábúak
-
van
váltivarúak
van
Gerincesek
-
van
váltivarúak
van
Embrionális fejlődés
Zigóta kialakulásától tart: – Petéből kibújásig – Tojásból kikelésig – Megszületésig - emlősök
Posztembrionális fejlődés
Közvetlen:
– férgek, puhatestűek, pókok, gerincesek (kiv. Kétéltűek)
Közvetett: – Nem teljes átalakulás Kifejlés: lárva és imágó hasonló Átváltozás: lárva és imágó eltérő megjelenésű (szitakötők, kétéltűek)
– Teljes átalakulás: pete-lárva(nyű, pajor, hernyó)-báb-imágó
Testüreges ősszájú férgek
Kétoldali (bilaterális) szimmetriájuk van, és végtagjuk, lábuk nem alakult ki. Testük lágy, és általában jóval hosszabb, mint amilyen széles. Testfelépítésük közös jellemzője az egyrétegű hám kültakaró, amelyen az életmódtól függően vékonyabb vagy vastagabb kutikula, rugalmas burok alakult ki.
Testüreges ősszájú férgek 2.
Mozgásuk: bőrizomtömlő – féregmozgás. Az egyrétegű hámból álló kültakaróhoz hosszanti és körkörös sima izomrétegek kapcsolódnak, s ezek váltakozó összehúzódása, majd elernyedése adja a féregmozgást. Gázcseréjük testfelületen diffúzióval történik. Kiválasztó szervük: vesécske
Laposférgek – himnősek, belső megtermékenyítés
Élősködő hengeresférgek
Hegyesfarkú bélgiliszta (Enterobius vemicularis; orsógiliszta (Ascaris lumbricoides) Nyirokféreg (Wuchereria bancrofti) a elefántkór (elefantiasis) okozója. Nyirokcsomók,nyirokedények eltömődése révén a végtagok, a herezacskó, az emlők óriási mértékben megduzzadnak, eldeformálódnak. Trichinellózis - izomban élősködő
Szelvényezett gyűrűsférgek
Gyűrűsférgek
Bőrizomtömlő 3 szakaszos tápcsatornaközépbéli mirigy (ragadozók, szaprobionták, paraziták) Zárt keringés- haemoglobin Vesécske Hasdúclánc Piócák garatmirigyei: hirudin Főleg hímnősek
Puhatestűek szelvényezetlen ősszájúak Kétoldali, ritkán aszimmetrikus élőlények, valódi testüreggel
Puhatestűek testtájai
Fej – Érzékszervek, – szájnyílás
Hasi oldal Haslábbőrizomtömlő
Háti oldal zsigerzacskó köpeny (gázcsere, váz)
Puhatestűek táplálkozása
Háromszakaszos tápcsatorna: – Szájüregben a puhatestűek jellegzetes szerve, a reszelőnyelv (radula) (csigák, fejlábúak). – Emésztőnedv-termelő mirigyek alakultak ki, nyálmirigy, középbéli mirigy.
Puhatestűek anyagszállítása
Nyílt keringési rendszer: a vérnyirok az erekből a szövetek közé is kifolyik. A testfolyadékban amőboid védekező sejtek, és oldott formában színtelen, illetve kék színű, légzési gázokat szállító hemocianin van. A
hemocianin réztartalmú fehérje, az oxigénszállítás mellett az oxigén tárolására is képes, ami az árapályzónában élő puhatestűek számára nagy előnyt jelent.
Kiválasztás-szaporodásidegrendszer
Vesécske Váltivarúak, külső megtermékenyítés Testtáj dúcok – központi idegrendszer
Csigák
Diffúz légzésköpeny+nyálkás kültakaró Bőrizomtömlő +nyálka-mozgás Radula-főleg növényevők Fejletlen idegrendszer: szem, tapintás Váltivarú, fejlettebb himnős
Kagylók
két oldalról összenyomott, többnyire kétoldali szimmetriájú, de előfordul az aszimmetria is (pl.: osztriga ) Homokszem+ köpeny váladék (aragonit) gyöngykagyló
Kagylók 2.
Testtájak: láb, zsigerzacskó Köpenyüreg, kopoltyú Váltivarú Nyílás körüli tapogató
Fejlábúak
2 oldali szimmetria Szépia váz Radula, ragadozók, Fejlett idegrendszerhólyagszem Váltivarú, ivari 2 alakulás
Testüreges ősszájú Ízeltlábúak
Leírt fajok 57%-a rovar Szelvényezettek, ízelt láb Testtájak+ lábak – altörzsek (soklábúak, csáprágósok, rákok (héjanc-CaCO3 is) 1 rétegű hám, kitin (N tart poliszach.) váz külső+ harántcsíkolt izom
Ízeltlábúak •Nyílt keringés •Vesécske •Hasdúclánc + hormonrendszer-fejlett érzékszervek (összetett szem, pontszem), Vedlés •Főleg váltivarúak, belső megtermékenyítés, ivari dimorfizmus
Soklábúak altörzse
Főleg talajban élő szárazföldi fajok, hosszúkás testük szelvényein egy vagy két pár járólábbal. Ide tartoznak a százlábúak (barna százlábú), és az ikerszelvényes élőlények (sárgalábú ikerszelvényes)
Csáprágós élőlények altörzse
Két testtáj: előtest és utótest – Nem alakul ki csáp és rágó szájszerv - csáprágó – Járólábak – 4 pár mozgás
Az utótesten nincsenek lábak, sőt előfordul, hogy a szelvények is összeolvadnak. Osztálya a pókszabásúak, skorpiók, pókok és az atkák.
Csáprágósok anyagcseréje
3 sz. tápcsatorna –kis szájnyílás, szívógyomor, középbéli mirigy Légcső, főleg lemezes tüdő (kitinlemezek) az utótest hasi oldalán Nyílt keringési rendszer utótest háti oldalában- szív – vérnyirok áramlás Módosult vesécske, v. Malpighi csövek útóbélhez kapcsolódnak
Csáprágósok szaporodása és a szabályozás
Belső megtermékenyítés, váltivarúság, közvetlen fejlődés Hormonrendszer – vedlés; Hasdúclánc, pontszem, bőrérzékelés kitinszőrökkel
Méregmirigy, szövőmirigy fehérjeváladék
Atkák: élő és holt szerves-anyag fogyasztók
Kullancs- agyhártya gyull. Lymekór Rühatka Poratka Bársonyatka Gubacsatka
Rákok
„héjanc” kitin+ mész Fejtor + potroh 5 pár járóláb+potrohlábivadékgondozás 2 pár csáp Vízi életmód Fajfenntartás: belső megtermékenyítés, vátivarúság, közvetlen fejlődés
Rákok anyagcseréje
Ragadozó, dögevő- középbéli mirigy Kopoltyú Fejtor háti oldalán szívtestfolyadék áramlás-nyílt keringési rendszer- O2 szállító: hemocianin Módosult vesécske a csápon
Insecták=„bevágottak”
3 testtáj, 3 pár láb Összetett szem, csáp, rágó szájszervek
Rovarok táplálkozása
Szájszervek Nyálmirigy Begy Rágógyomor Nincs középbéli mirigy, középbélfelszívás Felületnövelő vakbélágak
Légzés, keringés, kiválasztás Légzés: trachea- rendszer Belégzés potroh harántcsíkolt izomzata elernyed Nyílt keringési rendszer, de légzési gázokat nem szállít- légcsövek! Potroh háti oldal többkamrás szív Malpighi csövek víz-visszaszívás nincs
Rovarok: szabályozás
Fejlett hasdúclánc Érzékszervek: tapintás Szaglásferomonok Látás összetett szem Ízlelő receptorok
Szaporodás, egyedfejlődés
Belső megtermékenyítés, váltivarú, ivari dimorfizmus
Posztembrionális fejlődés
Közvetlen: – férgek, puhatestűek, pókok, Közvetett: – Nem teljes átalakulás Kifejlés: lárva és imágó hasonló Átváltozás: lárva és imágó eltérő megjelenésű (szitakötők, kétéltűek)
– Teljes átalakulás: pete-lárva(nyű, pajor, hernyó)-báb-imágó
Újszájú tüskésbőrűek
Belül 2 oldali szimmetria Mésztűk Vízedényrendszer , anyagszállítás, légzés, kiválasztás, Váltivar, külső megtermékenyítés
Testfelépíté s
Egyed feletti szerveződési szintek:
Egyed alatti szerveződési szintek:
bioszféra
a szárazföldi élőlények
élőlények a vízben illetve a vízparton
biom
lombos erdő
partmenti vizek
biocönózis (társulás)
cseres-tölgyes
populáció (népesség)
erdei egerek
likacsoshéjúak
egyed (sejt vagy szervezet)
erdei egér
likacsoshéjú (egysejtű)
szervrendszer
a légzés szervrendszere
szerv
légcső
szövet
porcszövet
sejt
porcsejt
Gerincesek 1. Gerincoszlop (porcos, csontos) idegrendszer (csőidegrendszer) Többrétegű hám (+irha, bőralja) kültakaró 3 szakaszos tápcsatorna: előbél, középbél, utóbél (+máj, hasnyálmirigy) Előbél eredetű kopltyú vagy tüdő
Gerincesek 2. Zárt keringés: vér sejtes alkotói: vvt, fvs, vl; 1 v. 2 vérkör Vérből kiválasztó vese (elővese, ősvese, utóvese) Váltivarúság, ivari dimorfizmus Átalakulás nélküli fejlődés, kiv.: kétéltűek
Altörzs
„Hagyományos” osztályokba sorolás
Ágazat
Osztály
Nyálkahalak
Állkapocsnélküliek
Ingolák Porcos vázúak Porcos halak
Halak Tüdős halak Bojtosúszósok, Sugarasúszosok
Állkapcsosak
Magzatburok nélküliek
Kétéltűek
Csontos vázúak
Kétéltűek Teknősök (Anapsida)
Hüllők
Négylábúak Magzatburkosok
Krokodilok, Hidasgyikok, Pikkelyes hüllők (Diapsida)
Madarak
Madarak
Emlősök
Emlősök
Madarak Archeopteryx litographica (toll, csőr, karmos mellső végtag)
ősi kisméretű hüllőkből alakulhattak ki a földtörténeti középidő jura időszakában. Bár ekkor a hüllők között éltek repülő életmódúak is, mégis a madarak szaporodtak el, mert jobban alkalmazkodtak e sajátságos testfelépítést,
és mozgásszabályozást igénylő formában.
Madarak sajátosságai
Kétlábon járó és repülő életmód – Járó életmód: lábtő és lábközép összenő csűddé – futó, gázló, úszó, kapirgáló, kúszó, ragadozó láb – ujjak elcsökevényesedtek, csak 3 (4) gyengén fejlett ujj maradt meg.
Madarak sajátosságai 2. Repülő életmód: mellső végtag átalakulása – kézfej egységes szárnyvéggé csontosodott - ágyéki és keresztcsonti csigolyák összecsontosodtak - szegycsont kiemelkedik, mellizmok tapadási helye ez - bordákon merevítő nyúlványok - A váll és a mellcsont között található hollóorrcsont kitámasztja a mellkast, a kulcscsont így villacsonttá („törőcsonttá”) alakult.
Bőrük mirigyekben szegény, kiv. farktőmirigy. Kültakarójuk elszarusodott toll A toll az irha tolltüszőiben alakul ki (repülés, hőháztartás, vízhatlanság biztosítása)
Két alaptípus alakult ki: a pehelytoll és a kontúrtoll. Ez utóbbiak lehetnek: testet beborító fedőtollak, a repülést szolgáló, a szárnyon lévő evező, a farkon lévő, a mozgás irányítását végző kormánytollak. A tollakat az állatok időszakonként levedlik.
Repülő életmód elősegítése Mellső végtag sajátosságai Velő nélküli csöves csontok Tüdő + légzsákok Tápcsatorna: feji rész súlycsökkenése: könnyű állkapocs, nincs fog, és rágás sem, fejletlen rágóizomzat
Légzés – repülő életmód
A légzsákok gáztároló szerepe kettős légzést biztosít, a madártest sűrűségét csökkenti, és fontos a hőháztartásában. A kettős légzés során mind belégzéskor, mind kilégzéskor oxigéndús levegő található a tüdő légzőfelületén, a
széndioxid-dús gáz a kilégző légzsákokba
Madarak: keringés-kiválasztás
4 üregű szív, 2 vérkör, haemoglobin, vvs, fvs, vl Állandó testhőmérséklet: 38-43 ºC Utóvese, vízvisszaszívás még a kloakában is.
Madarak szaporodása és a szabályozás szervrendszere Váltivarú, ivari dimorfizmus, (kakasok: herék, mellékherék, ondóvezetékek, egyes madaraknál ondót tároló ondóhólyag, tipikus párzószervük nincs, tojók: jobb oldali petefészek, petevezeték elcsökevényesedett a tojás egyes rétegeit hozzák létre), belső megtermékenyítés, magzatburok, meszes héjú tojás, közvetlen fejlődés Központi neuro-endokrin rendszer
Emlősök
Többrétegű, elszarusodó, mirigyekben gazdag hám: faggyúmirigy, verejtékmirigy, tejmirigy Szaruképződmények: szőr, karom, köröm, pata, szarv
Emlősök 2.
Váz: 7 nyakcsigolya, mell és hasüreg között rekeszizom
Emlősök 3.
3 sz. tápcsatorna: előbél – gyökeres fogazat, fogképlet, nyálmirigyek Középbél: hasnyálmirigy, máj, epe, felszívódás Utóbél: főleg végbélnyílás, lehet kloáka is
Csoportok
Feladata
ragadozók
Metszőfog
Szemfog
Kis- és nagyőrlők (zápfogak)
harapás
megragadás
őrlés, harapás
kicsik
erős, hegyes, kiemelkedő
tarajos, esetleg gumós
Húsevők
Fogképlet
3143 3143
rovarevők
Kúp alakú korona, tűhegyes fogak
sok
fogascetek
Sok kúpszerű, hegyes, kevéssé differenciált
250 db
kérődzők
a felsők hiányoznak
rágcsálók
2-2 nyitott gyökerű, „önélező”
nyúlfélék
felül 2 + 2, alul 2 nyitott gyökerű, „önélező”
Növényevők
-
redős
0033 3133
-
redős, ritkán gumós
1023 1013
-
redős, ritkán gumós
2033 1023
Metszőfog
Szemfog
Zápfogak
ormányosok
a felső agyarrá fejlődik
-
redős őrlőfog
1033 0033
páratlanujjú patások
felül-alul szélesek, nagyok
hiányozhatnak (nőstények!)
redős
3143 3143
disznófélék
előre állnak
agyarrá fejlődhetnek
gumós zápfogak
3143 3143
ember
kicsik
besimul a fogsorba
gumós zápfogak
2123 2123
Csoportok
Növényevők
Fogképlet
Mindenevők
Emlősök 4.
Tüdő: léghólyagok, bordaközi- és rekeszizom működése: be és kilégzés 4 üregű szív, 2 vérkör, vvt, fvs, vl nincs sejtmag Állandó testhőm. utóvese
Emlősök 5.
Fejlett idegrendszer, barázdált nagyagy, középagy, 3 hallócsont, fejlett hormonrendszer
Emlősök 6. Váltivarúak Ivari dimorfizmus Belső megtermékenyítés
– Fejlett párzószerv – Közvetlen fejlődés Tojásrakó emlős Erszényes emlős (rövid:8-40 napos terhesség, nincs méhlepény) Méhlepényesek – Embrió: főbb szervek kialakulásáig – Magzat: szervek növekedése, fejlődése
Félmajmok
Igazi majmok (emberszerűek)
Újvilágiak
Óvilágiak
Dél-Amerika (szélesorrúak)
Afrika, Ázsia, Európában betelepítve (Gibraltár) (keskenyorrúak)
Karmosmajmok Gyűrűsfarkú maki indri törpe koboldmaki
törpe selyemmajom, tamarin, oroszlánmajmocska
csuklyásmajmok bőgőmajom, pókmajom
Cerkóffélék
bundermajom (Rhesus) pávián cerkóf japán makákó
Gibbonfélék
Emberfélék
sziamang gibbon
orángután csimpánz gorilla ember (Homo sapiens)
Állatok viselkedése
Öröklött feltétlen reflex taxis mozgáskombinációk
tanult
bevésődés megszokás feltételes reflexek
Öröklött, génekben rögzített, veleszületett mozgásminták
Feltétlen reflexek – 1 ingerre válasz Nyálelválasztás Szopás „lefagyás” rovarok
Taxis – 1 ingerre válasz + magatartás irányítás Fészeklakó fiókák viselkedése Fény körül mozgó rovarok (lepkék)
Öröklött, génekben rögzített, veleszületett mozgásminták 2.
Öröklött mozgáskombinációk – 1 ingerre szigorú sorrend szerinti válaszsor Róka – tojás Mókus – dió Kulcsinger + belső motiváció = „szupernormális „inger
Tanult magatartás
Bevésődés (imprinting) –
Lorenz és a kacsák
Megszokás (habituáció) –
Többször ismétlődő inger (közömbössé vált inger) kiküszöbölése
Érzékenyítés (szenzitáció) inger ismétlődése egyre gyorsabb válaszokat vált ki, pl. tonhal táplálkozása szardínia rajokra 1. Feltételes reflex Pavlov (feltétlen + feltételes gyenge inger) 2. Operáns, vezérlő tanulás 3. Belátásos tanulás, csimpánzok megszerzik a banánt
Öröklött és tanult viselkedések - ösztönök
Létfenntartó
– Tájékozódási, pl. költöző madarak – Táplálkozási, pl. róka-sün – mimikri
Társas kommunikáció – Kémiai-feromonok – Vizuális- pl. szentjánosbogarak – Akusztikus- denevérek – Erőforrások jelzése: dolgozó méhek tánca – rezgő tánc 100m-nél kisebb távélelem
Öröklött és tanult viselkedések – ösztönök 2.
Társadalomban élő állatok – Család, kolónia pl. madártelepek, „állam” méhek, hangyák
Fajfenntartó szexuális viselkedés – Párkeresés – Ivadékgondozás Dajkabéka, bölcsőszájú hal, madarak
