bevezetésének előzetes

„Az eCall rendszer hazai bevezetésének előzetes hatásvizsgálata”

Dr. Lindenbach Ágnes egyetemi tanár PTE PMMIK ITS Magyarország Egyesület főtitkár eCall Workshop 2013. november 12.

Tartalom 1. Az eCall szolgáltatás európai megközelítése 2. Baleseti vizsgálat, balesetek várható jövőbeni

alakulás 3. eCall hazai bevezetésének várható hatása a mentési időre 4. Közgazdasági költség-haszon elemzés

eCall Workshop 2013. november 12.

2

Európai megközelítés • Az EU ITS Direktíva kiemelt területe a „közúti biztonsággal

kapcsolatos ITS alkalmazások”, kiemelt intézkedés a „kölcsönösen átjárható, az EU egészére kiterjedő intelligens eCall segélyhívó szolgáltatás” • A 2011. évben elvégzett hatásvizsgálat szerint az eCall rendszer megvalósításának legmegfelelőbb opciója a „szabályozási” megközelítés: o a 112-es egységes hívószámot alkalmazó segélyhívó eszköz gyári alapfelszereltségként való beépítése Európában 2015től, o távközlési hálózatok és a központok eCall segélyhívásokat kezelő keretnek kialakítása. • Az eCall központokra vonatkozó specifikáció /előírás elkészült, 2013. április 3.-án megjelent az EU Hivatalos lapjában. eCall Workshop 2013. november 12.

3

Áttekintés a hazai baleseti helyzetről – a balesetek számának alakulása • A 2000-es évek elejének romló baleseti tendenciája

2006-ban fordulatot vett, azóta folyamatos javulás jellemző.

eCall Workshop 2013. november.12.

4

Áttekintés a hazai baleseti helyzetről – a balesetek számának alakulása A javuló tendencia az alábbiakkal magyarázható: • az objektív felelősség; • az alkoholos befolyásoltsággal szembeni „zéró tolerancia” bevezetése; • a pontrendszer és a szankciók szigorítása; • az ellenőrző sebességmérések számának növekedése; • a járművek aktív biztonsági rendszerének fejlődése és egyre kiterjedtebb használata, de • hozzájárul futásteljesítmények csökkenése is.


5

Áttekintés a hazai baleseti helyzetről – a balesetek kimenetelének alakulása • A személyi sérüléssel járó közúti balesetek

számának csökkenésén túl a halálos balesetek arányában, illetve a balesetben meghaltak arányában is kedvező folyamat figyelhető meg.


6

Áttekintés a hazai baleseti helyzetről – a személyi sérüléssel járó balesetek • Az elmúlt 12 évben nem csak

a fatalitás csökkent, de a súlyos sérüléssel járó balesetek aránya is kisebb lett: 2001-es 36%-ról 2012-re 29%-ra csökkent. • Ezzel párhuzamosan a könnyű sérüléssel járó balesetek aránya a személyi sérüléses baleseteken belül 12 éve alatt 58%-ról 68%-ra nőtt. eCall Workshop 2013. november 12.

7

A baleseti adatok várható alakulása 1. • Balesetek száma =

Relatív baleseti mutató x forgalmi teljesítmény • Dr. Jankó Domokos (2010) által - a relatív baleseti mutató és futásteljesítmény 2011 és 2020 közötti várható alakulására - kidolgozott modellt használtuk fel. • Modell meghosszabbítása 2033-ig: 2001-2011, 2020 pontokra exponenciális trendvonal illesztése; • Futásteljesítmény: 2011 és 2012-re az éves üzemanyageladás alapján, 2033-ig a várható GDP növekedés egy évvel eltolt értékével felszorozva; eCall Workshop 2013. november 12.

8

A baleseti adatok várható alakulása 2. • Jankó D. (2010) által a relatív baleseti mutató

2011 és 2020 közötti várható alakulására kidolgozott modellt használtuk. 1200

A relatív baleseti mutató (RBM) alakulása és az alkalmazott trendvonal 1000 800 600 400

-0,0367x

y = 890,1e 2

R = 0,9401

200

1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029 2030 2031 2032 2033

0


9

A baleseti adatok várható alakulása 3. • Az éves futásteljesítményt Jankó D. egyrészt

közúti forgalomszámlálás alapján, másrészt az éves eladott üzemanyag mennyiség alapján határozta meg. A hazai GDP és az éves üzemanyag-eladás változása 2000-től 2012-ig, előrebecslés 2013-2018-ra


10

A személyi sérüléses balesetek számának várható alakulása 2013 és 2033 között • A balesetek várható számát a relatív baleseti

mutató (RBM) és a futásteljesítmény szorzata adja. 22000

Személyi sérüléses balesetek száma 2013-2033

20000

számított értéke

18000

16000

14000

12000

10000


2033

2032

2031

2030

2029

2028

2027

2026

2025

2024

2023

2022

2021

2020

2019

2018

2017

2016

2015

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

8000

11

Az eCall szempontjából jellegzetes baleseti szegmensek • Az eCall használatával a balesetek bejelentési ideje

lecsökken, a mentés hamarabb megkezdődhet. • Az eCall rendszer bevezetéséből leginkább a o o o o

kisforgalmú mellékúton; külterületen; éjszakai órákban; magános (egyjárműves)

balesetet szenvedett, megsérült úthasználók profitálnak. • Ilyen esetekben - különösen ha a sérült nem tud hívást kezdeményezni, illetve ha nem tudja a baleset helyét pontosan megadni - a mentés késve kezdődhet csak meg. eCall Workshop 2013. november 12.

12

eCall célterületei (Magyarország 2012.) • Az eCall bevezetéséből azok a baleseti

szegmensek profitálhatnak legtöbbet, amelyek a négy jellemzőből többel is bírnak.

McLure és Graham mintájára


13

Kisforgalmú mellékutak • A halálos kimenetelű balesetek száma folyamatosan

csökken, de több mint fele a mellékutakon és egyéb állami vagy önkormányzati utakon (az ábrán „egyéb út”) történik.


14

Útszakasz elhelyezkedése - külterület • 2012-ben az összes személyi sérüléssel járó baleset

(15.174) 29%-a (4.390) történt lakott területen kívül, míg a halálos balesetek 63%-a (339) esett külterületen. • A fatalitás (halálos kimenetelű / összes baleset) így külterületen 7,7%-ra, belterületen pedig 1,9 %-ra adódik.


15

Éjszakai látási viszonyok • 2012-ben a halálos balesetek 28%-a (151 baleset) lakott

területen kívül és éjszakai látási viszonyok között történt (ilyenkor lényegesen nehezebb a baleset helyének meghatározása és megtalálása) • A halálos balesetek 41%-a (223 baleset) éjszakai látási viszonyok között történik, holott a forgalom ilyenkor töredéke a nappalinak.


16

Egyjárműves/magános balesetek • 2012-ben

141 halálos kimenetelű egyjárműves baleset fordult elő, ezek között 49 nappali és 25 éjszakai borulásos, pályaelhagyásos magános halálos baleset volt.


17

Az eCall bevezetésének célterületei Az ábra bal oldalán lefelé haladva találjuk azokat a baleseti csoportokat, amelyekre az eCall rendszer bevezetése a legnagyobb hatással lehet: a külterületen, kis forgalmú mellékúton, éjszakai órákban történt magános és többjárműves baleseteket. eCall Workshop 2013. november 12.

18

Motoros balesetek • A halálos balesetet szenvedett járművek 3,5%-a

motorkerékpár (ami nem magasabb, mint a járműállomány szerinti aránya), a halálos közlekedési áldozatoknak viszont 6,8 %-a, a súlyosan sérülteknek 12,6%-a motoros. • A motorkerékpárosok is sokat nyerhetnek az eCall szolgáltatással, hiszen sok motoros balesetben a motoros sérült eszméletét veszti, elhagyva az útpályát akár láthatatlan is maradhat a többi közlekedő számára. eCall Workshop 2013. november 12.

19

A mentési lánc összetevői A mentésben – a balesetet szenvedett szempontjából – mérhető legfontosabb időintervallumok a következők: • bejelentési idő vagy észlelési idő (t1), • a segélyhívó központ reagálása (t2), • a mentőszolgálat riasztási ideje (t3) • a mentők riasztási ideje (t4), valamint • a mentők kiérkezési ideje (t5). eCall Workshop 2013. november 12.

20

Bejelentési/észlelési idő (t1) ORFK adatait vizsgáltuk négy megye (Borsod-AbaújZemplén megye, Fejér megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Tolna megye) területén bekövetkezett súlyos sérüléses és halálos kimenetelű sérüléses balesetekről. Eredmények: • a balesetek 35%-át gyakorlatilag azonnal (5 percen belül) bejelentik, • a balesetek átlagosan 80%-ánál 10 percen belül hívják a segélyhívó számokat, • 15 percen belül a baleseteknek 89%-a bejelentésre kerül, • a 10 percen túl észlelt balesetek aránya egyjárműves baleseteknél 30%, többjárműves baleseteknél 14%, • az egyjárműves balesetek csoportjában volt két olyan, halállal végződő eset is, amikor csak órákkal később, 2-6 óra (!) elteltével értesítették a mentőket. eCall Workshop 2013. november 12.

21

A segélyhívó központ reagálása a segélyhívásra (t2) Kérdőív készült ORFK szakértői számára, melyeket budapesti, Hajdú-Bihar, Heves és Somogy megyei rendőrkapitányságok (városi kapitányságok, megyei főkapitányságok és autópálya alosztályok) töltötték ki. Eredmények: A segélyhívó központok az esetek • 6%-ában 10 mp-en belül, • 44%-ában 20 mp-en belül, • 77%-ában 30 mp-en belül reagálnak a vészhívásokra. A segélyhívó központ reagálása, azaz t2 idő a átlagosan 24 mp. eCall Workshop 2013. november 12.

22

A mentőszolgálat riasztási ideje a vészhívásra (t3) Kérdőív készült ORFK szakértői számára, melyeket budapesti, Hajdú-Bihar, Heves és Somogy megyei rendőrkapitányságok (városi kapitányságok, megyei főkapitányságok és autópálya alosztályok) töltötték ki. Eredmények: A mentőszolgálat riasztási ideje átlagosan 2,4 perc (144 mp), ami a megkérdezett kapitányságok • 44%-ánál kevesebb, mint 1 perc, • 76%-ánál kevesebb, mint 3 perc, • 92%-ában kevesebb, mint 5 perc, • 8 %-ában több, mint 5 perc. A hamis segélyhívások aránya évente mintegy 6,5%. eCall Workshop 2013. november 12.

23

A mentők riasztási ideje (t4) és a mentők helyszínre érkezésének ideje (t5) Az Országos Mentőszolgálat számára készült egy kérdőív azon időtartamokra vonatkozóan, melyek a Mentőszolgálat közúti balesetek esetében végzett munkájával kapcsolatosak. Eredmények: • Átlagosan 1 és 3 perc közötti időt vesz igénybe a mentőszolgálat riasztása a segélyhívás felvétele után. • Átlagosan 10 és 20 perc közötti időt vesz igénybe a mentők helyszínre érkezése. eCall Workshop 2013. november 12.

24

A mentési lánc átlagos időtartamai • A balesetek 35%-át gyakorlatilag azonnal (5 percen belül) bejelentik, a balesetek 80%-ánál 10 percen belül hívják a segélyhívó számokat. • A baleseteknek 89%-a kerül 15 percen belül bejelentésre.


25

Az eCall rendszer segítségével elérhető időcsökkenés • Ez a 10-15 perc időtartam az, ami az eCall

használatával szinte nullára csökkenthető lenne. • Az eCall szolgáltatás segíthet lerövidíteni a sérültek ellátásának idejét, növelve ezáltal a túlélési esélyüket (a megmenthető sérültek száma növekszik), valamint csökkenne a baleset következtében kialakult torlódás időtartama. • Így a balesetek bekövetkezése miatti torlódásos órák számításánál, valamint az orvosi elemzés alapjául ezt a 10-15 perces időtartam került felhasználásra.


26

A közgazdasági költség-haszon elemzés általános feltételezései A beruházás jövedelemtermelő-e? Nem. A gazdasági diszkontráta: 5,5 % A jelenérték éve: 2014 Az elemzési időtáv: 20 év ÁFA tartalom: Nem vehető figyelembe. Változatlan árak használata: Inflációval kiigazított, kiinduló évhez rögzített. Fejlesztési különbözet módszerének használata GDP növekedés COWI és MNB adatok alapján


2013: +0,5% 2014: +1,5% 2015-2020: +2,0% 2021-2030: +2,6% 2031-2040: +1,4% 27

A projekt költségeinek összegzése 1. Beruházási költségek • Az ESR112 központok felkészítése eCall fogadására (állami

forrásból); • Az új autókba 2015-től gyárilag, a korábban forgalomba állított autókba tulajdonosaik szerezhetnek be utólag beépíthető eCall berendezést (a jármű tulajdonosának költségére); A szcenárió: olcsóbb járművön belüli egységek, a rendszer fokozatos elterjedése ; B szcenárió: drágább járművön belüli berendezés új és használt járművekbe egyaránt, kisebb mértékű elterjedés a használt autók körében; C szcenárió: drágább járművön belüli berendezés új és használt járművekbe egyaránt, A szcenárió szerinti elterjedés a használt autók körében. eCall Workshop 2013. november 12.

28

A projekt költségeinek összegzése 2. Beruházási költségek • A már megépült ESR-112 központok fejlesztése: 30 millió Ft • Járművön belüli egység:

A szcenárió: Gyártó által, új járműbe: 60 EUR; Hordozható berendezés: 30 EUR; Utólag beépített berendezés: 70 EUR; Motorkerékpárok számára: 100 EUR. B és C szcenárió: A bevezető szakaszban (első 6 évben): 180 EUR; A használat második szakaszában: 120 EUR; Motorkerékpárok számára: 100 EUR. eCall Workshop, 2013. november 12.

29

A projekt költségeinek összegzése 3. Lefedettség A és C szcenárió esetén


30

A projekt költségeinek összegzése 4. Működési költségek • üzemeltetési költség (operating cost); • fenntartási költség (maintenance cost);

karbantartás; o felújítás, pótlás. A segélyhívó központ terhelése 2%-kal nő teljes eCall lefedettség esetén. Az E112 központok tervezett működési költsége 2,4 mrd Ft/év. • Operátorok és informatikusok bérköltsége nettó 1,05 Mrd Ft/év 2% • Informatikai rendszer karbantartása 300 millió Ft/év 2% o


31

A projekt hasznainak összegzése 1. Az eCall rendszer bevezetésétől várt társadalmi hasznok három fő területe: • a baleseti veszteségek mérséklődése; • utazási idő megtakarítás; • környezeti hatások változása

(csekély mértékű, nem számítottuk).


32

A projekt hasznainak összegzése 2. A baleseti veszteségek kiszámítása: • a balesetek számának várható alakulása;

D szcenárió (optimista): monoton csökkenő tendencia a bemutatott számítás alapján, E szcenárió (közepesen optimista): D és F szcenárió középértéke, F szcenárió (pesszimista): nincs se baleseti javulás, se romlás, a 2012-es szint marad, • a halálos áldozatok várható arányának alakulása; Projekt nélküli esetben: fatalitás a 2012-es 4%-os szinten, Projekt esetén a 4%-os fatalitás 2,2%-kal csökken, teljes eCall elterjedés mellett. • fajlagos baleseti költségek (294 millió Ft/áldozat). eCall Workshop 2013. november 12.

33

A projekt hasznainak összegzése 3. 22 000 20 000

Baleseti szenáriók, balesetek száma

18 000 16 000 14 000 12 000

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029 2030 2031 2032 2033

10 000

D szcenárió


F szcenárió

E szcenárió

34

A projekt hasznainak összegzése 4. Utazási idő megtakarítás: • 10-15 perccel csökken a teljes mentési lánc időtartama, így a

baleset következtében kialakuló torlódások is rövidebb ideig tartanak; • Lindenbach Á. 2009-es tanulmányában Jankó Domonkos et al a DECA (DElay Caused by Personal Injury Accident) szoftver segítségével számították: • 2007-es adatok alapján 17,1 millió óra/év a balesetekből eredő torlódások miatti időveszteség. Az eCall rendszer teljeskörű használata esetén ez az érték 14,13 millióra csökkenhetett volna.


35

A projekt közgazdasági teljesítménymutatói 1. Szcenárió Hasznok - Költségek EPNV [millió HUF] BCR ERR

A+ D

A+ E

A+ F

35 956

45 058

55 227

1,5896 27,5 %

1,7389 31,5 %

1,9057 35,5 %

B+D B+E B+F C+D C+E C+F szcenáriók nem bizonyultak megtérülőnek


36

A projekt közgazdasági teljesítménymutatói 2. Diszkontált hasznok - költségek alakulása a projekt vizsgált időtartama alatt 6 000,000 5 000,000 4 000,000 3 000,000 2 000,000 1 000,000

2033

2032

2031

2030

2029

2028

2027

2026

2025

2024

2023

2022

2021

2020

2019

2018

2017

2016

2015

-1 000,000

2014

0,000

-2 000,000 -3 000,000 A + D szcenárió


A + E szcenárió

A+ F szcenárió

37

Érzékenységvizsgálat Kérdés: a tervezés pontatlansága, a bekövetkező változások milyen mértékben befolyásolják a gazdaságossági számítások eredményeit? Vizsgált paraméterek: • eCall járművön belüli berendezés lefedettsége; • IVS berendezés ára (!kritikus, +74%); • fajlagos baleseti költségek; • személyi sérüléses balesetek száma évente (!kritikus, -43%); • eCall rendszer hatása a halálos áldozatok számára; • az idő fajlagos értéke, ill. a torlódásban megtakarítható idő (!kritikus, -57%). eCall Workshop 2013. november 12.

38

Következtetések: • A beruházás csak olcsóbb IVS berendezések esetén megtérülő; • A költségek 0,4%-a származik a PSAP központok fejlesztéséből

és működtetéséből, a költségeket szinte teljes mértékben a járművön belüli berendezések megvásárlása alkotja; • A hasznok ~25%-a származik a baleseti veszteségek elkerüléséből, a megtakarítások háromnegyede időmegtakarításból keletkezik; • A baleseti hasznok és a torlódásos idő megtakarítása térben és időben elkülönülő célterületen jelentkezik; • Kedvezőtlenebb baleseti helyzetben ugyanakkora „megmentési arány” mellett szignifikánsan több baleseti és torlódási megtakarítás keletkezik. eCall Workshop 2013. november 12.

39

Köszönöm figyelmüket! Dr.--habil Lindenbach Ágnes Dr. e-mail: [email protected]


40

bevezetésének előzetes

Recommend Documents