Szolnoki Tudományos Közlemények XV. Szolnok, 2011.
Libor József1
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE IPARA A XIX. SZÁZADBAN A SZABADALM AK TÜKRÉBEN Jász- Nagykun- Szolnok megye a mezőgazdaságáról volt ismert nem csak a 20., hanem a 19. században is. Pedig az ipar is jelen volt a gazdaságában. Az ipar fejlődése, helyzete minden korszakban lemérhető a szabadalmak számából, azok tárgyából. Nem kivétel ez alól Jász- Nagykun- Szolnok megye sem. A vizsgált korszak szabadalmait Bécsben őrzik. Azok feltárása illetve megkérése az Osztrák Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala segítségével történt. A feldolgozásban nehézséget jelent a németül, kézzel írott anyagok olvashatóvá tétele, ahhoz a megfelelő személy és anyagi támogatás megtalálása. Aztán már „csak” le kell fordítani. A jelen munka a feldolgozás helyzetéről és kezdeti eredményeiről ad képet. THE INDUSTRY OF JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK COUNTRY IN THE XIXTH CENTURY IN THE FOCUS OF PATENTS Jász-Nagykun-Szolnok country was well known for the agriculture not only in the XXth century but in the XIXth century too. But the industry functioned in its economy either. The development, status of the industry is measurable from the number of patents, and their objects every time. Jász-Nagykun-Szolnok country is not an exception of this. The patents of the examined period are kept in Vienna. The quest and request of them from the Austrian Patent Office were happened by the help of Hungarian Intellectual Property Office. It is difficult to make the German hand writing documents readable, to find a specialist and subsidy for this. After that it can only be translated. This work gives a picture about the status of request and the beginning results.
BEVEZETÉS A Szolnoki Főiskolán az Iparjog tárgy oktatójaként lehetőségem nyílt az elmúlt években a Magyar Szabadalmi Hivatal (Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala) Szabadalmi Tárában a korabeli szabadalmak között kutatni az egykori Lábasssy János által 1848-ban Törökszentmiklóson alapított gyárhoz köthető szabadalmak után. Kiderült, hogy a Szabadalomtárban több ilyen is található. Sőt az is, hogy magához a gyáralapítóhoz is köthetők szabadalmak. Igaz, azokat nem Budapesten, hanem Bécsben őrzik. Miután ezeket sikerült megkérnem, és azok felkeltették bennem az érdeklődést, úgy gondoltam, hogy a megyét is jó lenne ily módon felmérni, és a külföldön őrzött szabadalmakat a megyébe „hazahozni”. Jelen munkában a jelenlegi helyzetről szeretnék beszámolni. 1
Szolnoki Főiskola, Műszaki és Gépészeti Tanszék, főiskolai docens, Email:
[email protected] A cikket lektorálta: Dr. Fülöp Tamás Szolnoki Főiskola, főiskolai docens, PhD.
HÁTTÉR Az első magyar szabadalmak még a XIX. században születtek, amikor a hivatalos nyelv a német volt. Valószínűleg ez lehet az egyik oka, hogy azokat az Osztrák-Magyar Monarchia központjában, Bécsben őrzik, bár azokat a Földművelés Ipar és Kereskedelmi Minisztérium Szabadalmi Osztályán adták le.
1. ábra. A beadott szabadalmak érkeztetése (forrás: Osztrák Szabadalmi hivatal)
A későbbieket (XX.sz.) már Budapesten őrzik. Az 1800-as években a dokumentumokat írógépek hiányában „íródeákok” írták, tehát azok olvasása nem egyszerű még a német anyanyelvűeknek sem.
2. ábra. Részlet egy, az 1800-as években készült magyar szabadalomból
A századfordulóhoz közeledve aztán már megjelentek az írógépek a szabadalmi irodákban is és attól kezdve a szabadalmak olvasása már nem okoz gondot a mai ember számára, így nekem sem, mivel német – magyar szakfordítói végzettségem is van.
MÓDSZER A szabadalmak keresésének első lépéseként a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának ügyfélszolgálatán – itt lehet a szabadalmak után kutatni, illetve betekintésre kikérni segítséget kértem és kaptam a Bécsben őrzött, a Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez köthető szabadalmak kereséséhez. Ezek ugyanis egy elektronikus adathordozón a hivatal rendelkezésére állnak. Ehhez meg kellett adnom a megye településeinek a XIX. századi neveit. Ebben a törökszentmiklósi Helytörténeti Gyűjteménytől kaptam segítséget.
3. ábra. Szabadalmak keresése az Osztrák Szabadalmi Hivatal elektronikus rendszerében
Ezek után elektronikus levelet írtam az Osztrák Szabadalmi Hivatalnak, melyben az egykori települések neveit megadva segítségüket kértem a náluk őrzött szabadalmak felkutatásához. Meglepetésemre nagyon kedves választ kaptam. A szabadalmak kutatásához nem kellett kiutaznom Bécsbe, sőt, azok fénymásolatát futárszolgálattal ingyen a rendelkezésemre bocsátották. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani nekik. Már csak olyan személy kellett, aki el tudja olvasni a kézzel írott szabadalmakat és számomra is olvashatóvá teszi. A személy adott volt, mivel még 2008-ban, a németországi Soestban – az ERASMUS program keretében az ottani főiskolán tölthettem el egy hetet -
sikerült a városi archívum segítségével egy szakemberrel megismerkednem, aki otthon van ebben a tudományban. Jamina Mombergnek hívják. Mivel azonban ez már anyagi forrást is igényelt, ehhez sikeresen megpályáztam a Szolnoki Főiskolán a Kutatási Alap pályázatát, melynek segítségével évente újabb és újabb szabadalmak válnak olvashatóvá az azok iránt érdeklődők számára.
EDDIGI EREDMÉNYEK A megküldött szabadalmak és a listában szereplő szabadalmak eltérnek egymástól. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy az elektronikus rendszerben való keresésnél például a puszta* -nál több, nem a Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez tartozó településnevet adott ki a program. Illetve a megküldött csomag nem tartalmazta valamennyi, a rendszerben szereplő szabadalmat. A következőkben 36 db szabadalom vizsgálatának eredményeit ismertetem.
A SZABADALMAK TELEPÜLÉSEK SZERINTI MEGOSZLÁSÁNAK VIZSGÁLATA Az alábbi diagramból jól látszik, hogy a szabadalmak helyeként megjelölt települések között megtalálhatók úgy a mai kisebb települések, mint a nagyobbak. Ez azt mutatja, hogy “feltalálók” dolgoztak éppúgy a nagyobb, mint a kisebb településeken. Azonban megfigyelhető, hogy már abban az időszakban lerakták a ma is működő ipar alapjait (Jászberény, Kisújszállás,Szolnok, Törökszentmiklós).
4. ábra. Szabadalmak száma települések szerint
A SZABADALMAK VIZSGÁLATA A BENYÚJTÁSI DÁTUMOK ALAPJÁN Az alábbi diagramból kitűnik, hogy a szabadalmak közül a legkorábbit a kiegyezés után négy évvel, míg a legkésőbbit a milleneum évében adták be. Szinte alig volt olyan év, hogy ne adtak volna be szabadalmat. Az 1880-as években megnő a beadott szabadalmak száma, ami azt mutatja, hogy a műszaki fejlesztés egyre inkább előtérbe került a megyében is. Másrészt a
feltalálók szerették volna, ha a találmányuk csak nekik hoz hasznot. De jelenti ez az ipari termelés beindulását is.
Szabadalmak évek szerint 6 5 4 3 2
1 1897
1896
1895
1894
1893
1892
1891
1890
1889
1888
1886
1885
1884
1883
1882
1881
1880
1870
0
5. ábra. Szabadalmak évek szerint
A SZABADALMAK MEGOSZLÁSA A TÁRGYUK SZERINT Az alábbi táblázatból kitűnik, hogy a vizsgált időszakban többségben voltak a mezőgazdasághoz köthető tárgyú szabadalmak. Az összes szabadalom 30%-a köthető az agráriumhoz. Ha ehhez hozzávesszük még a malomipart is, akkor elmondhatjuk, hogy a szabadalmak mintegy 40%-a mezőgazdasági tárgyú. Meglepő, hogy a vasúthoz köthető szabadalmak is magas arányt képviselnek, 10%-ot tesznek ki. Ez nem véletlen, hiszen a vasút ebben a megyében viszonylag korán megjelent és később, így ma is jelentős vasútvonalak szelik át. Talán ezekre a szabadalmakra, a vasútgépészet iránti fogékonyságra épült ki a megyében a vasútgépészet (járműjavító).
Szabadalmak száma tárgyuk szerint 12 10 8 6 4 2 0
6. ábra. Szabadalmak száma tárgyuk szerint
A SZABADALMAK SZERZŐI A szabadalmakat többnyire egyedül adták be a szerzők, mint ahogy azt az alábbi ábra is mutatja. Ez azt jelenti, hogy többnyire “magányos farkasok” voltak azokban az időkben.
7. ábra. Szabadalmak száma szerzők száma szerint
Ha megvizsgáljuk, hogy egy-egy szerző mennyi szabadalmat adott be a megyében, akkor látható, hogy a szabadalmak 40% - a hat személy nevéhez kötődik. Köztük találjuk az ekegyáros Lábassy Jánost Törökszentmiklósról, vagy Kalmár Zsigmondot, akiről rostát neveztek el. Így nem csoda, hogy ők azonos tárgyú, tárgykörű szabadalmakat készítettek, míg a többiek különböző tárgyúakat.
Többszabadalmas szerzők 2 azonos
5 azonos tárgyban
2 kül.
Lábassy János
Puskás Károly 2 kül.
Cziráky Sándor 3 különböző
8. ábra. Többszabadalmas szerzők
Győry Lajos Kalmár Zsigmond
A SZABADALMAK KÉSZÍTÉSE Vizsgáljuk meg, hogy a szabadalmakat milyen módon adták be a minisztériumba. Vizsgálhatjuk a készítője szerint, valamint az írásmód szerint.
9. ábra. Szabadalom készítése
Először nézzük meg a készítője szerint a szabadalmakat. A fenti ábra mutatja, hogy a szabadalmak 2/3-át szabadalmi iroda segítségével készíttették. Ahogy az időben az évszázad vége felé haladunk, egyre többen irodával készíttették el a szabadalmakat. Ebben közrejátszhatott, hogy a szabadalmakra vonatkozóan előírásokat hoztak, mivel a beadott szabadalmak száma jelentősen megnőtt. Így azok elkészítésére irodák szakosodtak, mint ahogy azt az alábbi ábra is jól tükrözi.
10. ábra. Szabadalmak száma szabadalmi irodák szerint
Ha megvizsgáljuk az irodákat telephelyük szerint, akkor az alábbi diagram szerinti eloszlásokat találjuk.
11. ábra. Szabadalmi irodák városai
Érdekes, hogy a megyéből még Prágában, Brnoban is készíttettek szabadalmakat, amely városok nem nevezhetők közelinek a megyéhez. Az irodák között találunk olyat is, amely több országban is működött tehát nemzetközi volt a szó valódi értelmében. Érdemes pillantást vetni a fejléccel ellátott dokumentumokra is.
12. ábra. Szabadalmi iroda fejléces dokumentuma 1.
13. ábra. Szabadalmi iroda fejléces dokumentuma 2.
14. ábra. Szabadalmi iroda fejléces dokumentuma 3.
A szabadalmak egy részét írógéppel írták. Ezek számát mutatja az alábbi ábra. Az 1890-es években egyre terjedt a szabadalmak írógéppel való készítése, azonban még nem volt általános.
15. ábra. Szabadalmak írásmódja
ÖSSZEGZÉS Mint az eddigiekből kiderült, a Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez köthető kutatás még nem fejeződött be. Ami az eddigi vizsgálatból kiderült, a megyében a XIX. század utolsó harmadában beindult az iparosodás, amelyet a szabadalmak számának növekedése is jól mutat. A szabadalmak jelentős része a mezőgazdasághoz kapcsolódik. A szabadalmak készítése önállóan, később szabadalmi irodák segítségével készült. A századfordulóhoz közeledve egyre elterjedtebbek lettek a géppel írottak. A szabadalmak jelentős része a megyében később iparilag fejlett nagyobb településeken keletkezett, így joggal mondható, hogy azok megalapozták a megye iparának jövőjét.
