Bevezetés a történelemtudományba Borbély Zoltán
Történelemtudomány - A történelem emberekről szóló tudomány, tárgya az emberiség története - Térben és időben zajló állandó változás „ Ha egy nép nem ismeri a múltját, akkor nem tudja, hogy mit akar a környező világban és azt sem tudja, mit akar a környező világ vele. A múlt megismerése tehát elemi szükséglet, történelmünk megismerése nem más, mint önmagunk megismerése. „
Széchenyi István
Történeti forrás A történelem megismerésének eszköze a forrás, vagy kútfő Minden olyan tárgyi emlék, írott forrás, íratlan szellemi hagyaték, ami emberi tevékenység során keletkezett és ránk maradt, amely hozzásegít minket a történelem megismeréséhez.
Legfőbb jellemzője: információhordozó A történelmkutatás fontos mozzanata a forráskritika
Források csoportosítása I. Típus szerinti csoportosítás: I. 1. Tárgyi emlékek: - Munkaeszközök - Mindennapos használati eszközök: ruházat, étkezés, lakberendezés stb. - Fegyverek - Ékszerek - Pénzérmék - Címerek - Pecsétek - Templomok - Temetők
Források csoportosítása I. 2. Írott források: a, Elbeszélő források: -
Évkönyv (annales) Krónika Gesta Életrajz Önéletrajz Leírások Tanító jellegű munkák: (királytükör, intelem) Szónoki beszéd Emlékiratok (memoár) Naplók
Források csoportosítása I. 2. Írott források: b, Levéltári források: -
Oklevelek Okiratok Levelek (missilisek) Statisztikai kimutatások (összeírások) Akták
c, Jogforrások -
Alkotmány Törvények Rendeletek Kiváltság (adó -és vámmentességek) Statutum (vármegyei vagy városi rendelet, helyi szintű jogalkotás)
Források csoportosítása I. 3. Informatív források: - Médiumok - Röplapok, plakátok, röpiratok - Elektronikus média
Források csoportosítása I. 4., Íratlan szellemi hagyaték -
Regék, mondák Szokások Szólások, mondások Zene, tánc játék, nyelvi örökség
Források csoportosítása II. Időrendje szerinti csoportosítás: II. 1. Elsődleges(primer): Egy időben vagy közel egy időben keletkeztek a megtörtént eseménnyel, közvetlen a tudósítás.
II. 2. Másodlagos (szekunder) A forrás utólagosan vagy közvetve tudósít.
Források csoportosítása • III. Forrásnak nem számító alkotások -
Tanulmányok Monográfiák Történeti szintézis Szépirodalmi alkotás Források alapján készült feldolgozások
Forráskritika • Cui prodest? • Cui bono est? Forráskritika fajtái: 1. Külső
kritika: A külső kritika a formai hitelesség megállapítására szolgál (eredeti vagy másolat). 2. Belső
kritika: A tartalmi értéket vizsgálja. a. tudatos, megtévesztő szándékkal készült hamisítványról b. az önkéntelen ismerethiányból adódó téves tudósításról c. a tényeknek megfelelő leírásról (hitelesség).
I. Történelem segédtudományai • • • • • • • • • • • •
1. oklevéltan (diplomatika) 2. Írástan (paleográfia) 3. Kortan (kronológia) 4. pecséttan (szfragisztika) 5. felirattan (epigráfia) 6. Címertan (heraldika) 7. Pénztörténet (numizmatika) 8. Származástörténet, vagy származástan (genealógia) 9. Méréstan vagy mérésismeret (Metrológia) 10. Kormányzattörténet (hatóság és hivataltörténet) 11. Arhontológia 12. Insignológia:
I. Történelem segédtudományai • • • • • • • • • • • •
13. Irattan 14. Könyvtörténet 15. papirológia 16. Zászlótan (Vexiológia) 17. Filológia szöveg értelmezésével foglalkozik 18. Rendjeltan(Falerisztika): kitüntetések, rendjelek 19. Történeti földrajz 20. Történeti névtan 21. Történeti éghajlattan 22. Történeti ökológia 23. Történti ikonográfia 24. Térképészet
II. Történelem társtudományai • 1. Múzeológia • 2. Levéltártan • 3. Könyvtártan
III. Rokon, vagy résztudományok • • • • • • • • • • • • • •
1. Régészet (archeológia) 2. Néprajz (etnográfia 3. Embertan (antropológia) 4. Nyelvészet, vagy nyelvtudomány (lingvisztika) 5. Irodalomtörténet 6. Lélektan (pszichológia) 7. Szociológia 8. Jogtörténet 9. Művészettörténet 10. Kultúrtörténet 11. Művelődéstörténet 12. Demográfia 13. Történeti statisztika 14. Földrajz
Forrásőrző intézmények • 1. Múzeum Múzeum fogalma: Olyan tudományos intézmény, amelyik a művészet és a tudomány emlékeit megőrzés, tudományos feldolgozás és szemléltetés céljából gyűjti össze. A múzeumokban a tárgyi emlékeket és szellemi kultúra dokumentumait találjuk. A múzeumi munka elméleti és gyakorlati kérdéseivel a muzeológia foglalkozik.
Forrásőrző intézmények • 1. Múzeum Múzeumok csoportosítása: (gyűjtőkör szerint) a) b) c) d) e) f) g) h) i) j)
történelmi, néprajzi, hadtörténeti, szépművészeti, iparművészeti, keresztény, közlekedési, mezőgazdasági, természettudományi, stb.
Forrásőrző intézmények • 1. Múzeum Speciális múzeumok: Híres személyek életútját, illetve az utánuk maradt emlékeket mutatják be
Helytörténeti múzeumok: a) tájmúzeumok, b) városi múzeumok, c) falumúzeumok
Forrásőrző intézmények • 1. Múzeum Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Ferenc 1802. november 25-én felajánlotta gyűjteményét a nemzetnek. Részei: a) nyomtatványokból, b) kéziratokból (kódexekből), c) térképekből, d) metszetekből, e) arcképekből, f) régiségekből, g) pénzérmekből, h) pecsétekből, i) címerekből.
Forrásőrző intézmények • 2. Levéltár (archivum) Levéltár fogalma: A levéltár olyan tudományos intézmény, amelyik természetes és jogi személyek iratait gyűjti, őrzi, feldolgozza és a kutatás számára hozzáférhetővé teszi.
Levéltárak működése a) alaptörvény: 1995. évi 66. tv. cikkely, b) módosításai: 1997. évi 140. tv. cikkely és 2001. évi 64. tv. cikkely.
Forrásőrző intézmények • 2. Levéltár (archivum) Levéltár típusai: a) közlevéltár általános levéltár (Magyar Országos Levéltár, Budapest Főváros Levéltára, megyei levéltárak), állami szaklevéltár (Hadtörténeti Levéltár, Központi Statisztikai Hivatal Levéltára, Vízügyi Levéltár), települési önkormányzatok levéltárai (Egri Városi Levéltár), köztestületek levéltárai (Magyar Tudományos Akadémia Levéltára), közalapítványok levéltárai, egyéb, közfeladatokat ellátó intézmények levéltárai
Forrásőrző intézmények • 2. Levéltár (archivum) Levéltár típusai:
b)
magán levéltárak - egyházi levéltárak,
- pártok levéltárai - Családi levéltárak
Forrásőrző intézmények • 2. Levéltár (archivum) Iratok csoportosítása a)pertinencia elve: a XVIII. századtól a meglévő iratok rendszerén tartalmi vagy formai elvek, szempontok szerinti kiemeléssel csoportosítást végeztek. b)proveniencia elve: a történetileg létrejött iratanyag rendszerén nem szabad változtatni, azt eredeti összefüggésében kell megtartani.
Forrásőrző intézmények • 3. Könyvtár (bibliotheca) Könyvtár fogalma: intézmény, amely információt nyújt.
Olyan kulturális vagy közművelődési mindenféle emberi tevékenységhez
Könyvtár fő feladata: A dokumentumok (főként könyvek) összegyűjtése, feltárása, rendszerezése és rendelkezésre bocsátása.
Forrásőrző intézmények • 3. Könyvtár (bibliotheca) Könyvtárban található dokumentumok rendszerezése:
a) betűrendes katalógus, b) tárgyi katalógus: A tárgyi katalógus a könyv fő azonosító adatait tartalmazza, szerző, cím, kiadás helye, kiadás éve (4 főazonosító). c, szakkatalógus alapja: az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO),
Forrásőrző intézmények • 3. Könyvtár (bibliotheca) Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) -
„0” általános művek, „1” filozófia, pszichológia, „2” vallás, vallástörténet, „3” társadalomtudományok, „4” betöltetlen, „5” matematika, természettudományok, „6” alkalmazott tudományok (orvosi, jog), „7” művészet, sport, szórakozás, játék, „8” nyelvészet, irodalom, „9” földrajz, történelem.
Források, szakirodalom Forrás
Szakirodalom
Mindig egykorú tudósítás. Valamilyen szándékkal lejegyzett írott emlék. Nem tudományos. Pl. Anonymus, jegyzőkönyv
Forrásokra támaszkodva elemző tudományos munka. Pl. jegyzet, monográfia.
Kutatás • Országos Széchenyi Könyvtár: Első számú országos gyűjtemény. www.oszk.hu katalógus • Debreceni Egyetem könyvtára: Második számú országos gyűjtemény • www.mokka.hu –jelzi, hogy melyik könyvtárban van a keresett könyv. • Folyóiratok böngészése: www.matarka.hu Cikk, szerző, téma kereső • Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára: Akadémia főépületében van. A különböző tudományterületek számára gyűjti az idegen szakirodalmat.
Levéltár • Magyar Országos Levéltár XIX. század találmánya. Az írott forrásokat gyűjti. Oklevelek, ha 1526 előtt keletkezett. 1526 után keletkezett nem szépirodalmi munkát iratnak nevezünk. 1526 előttieket fényképmásolatokon lehet elolvasni. Különböző szekciókra vannak bontva: • Diplomatikai levéltár-100000-es tételszám • Diplomatikai fényképtár-anyaga folyamatosan bővül, most 25-30000-es tételszám Királyi könyvek: Királyi kancellária által kiadott okleveleket gyűjti. A középkori királyi kancellária könyvei 1526-ban megsemmisültek. Ami ebből a korból származik, az családi gyűjtemény
Levéltár • Hiteleshelyi levéltárak: Azok a káptalanok, amelyek az uralkodótól jogot kaptak az intézetalapításra. • Magánlevéltárak nagy része a második világháborúban megsemmisült. • XX. század eleji forrásmunkák már megsemmisültek• A határon túli források megtalálhatóak a MOL-ban. • Arcanum Kiadó gondozásában jelenik meg CD-ROM-on számos forrásanyag. • Budapest Fővárosi Levéltár- Teve utca környékén • Megyei levéltárak is kutathatóak folyamatosan. • Egyházi levéltárak is megnyíltak a rendszerváltás után.
Kézikönyvek • Bibliográfiák: • A bibliográfia valamilyen témának valamilyen kutatására vonatkozó teljes gyűjtés. Pl. Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történeti forrásaiba és irodalmába, Magyar történettudomány válogatott bibliográfiája. • Repertóriumok
Szakfolyóiratok • kifejezetten történettudománnyal foglalkoznak 1, Századok: • 1867-ben adta ki először a Magyar Történelmi Társulat. Legrégebbi, legpatinásabb. Kéthavonta jelenik meg. Középkori, kora újkori és újkori számok. • Általában tanulmányok szerepelnek benne. Valamely témában általános jellemzést adnak. • A közlemények egy részletkérdést vizsgálnak. • Ismeretek, recenziók könyvről, monográfiáról. Recenziót magyar nyelvű műről írnak. Kritikai ismertetés is van.
Szakfolyóiratok 2, Hadtörténeti Közlemények: • 1887-ben alapították, MTA Hadtörténeti Intézete adja ki. Negyedéves megjelenésű. 3. Történelmi Szemle: MTA Történettudományi Intézete adja ki. A TI munkatársainak publikációt biztosít. Országos érdeklődésű. Negyedévente jelenik meg.
Egyéb folyóiratok • Aetas-Szegeden jelenik meg, általános történelmi folyóirat, • Fons-Levéltári kutatás publikációja • Korall-Teleki Intézet adja ki, történetfilozófia, XIX-XX. Századi témákkal foglalkozik. A fiatalabb generációt képviselik • Turull-1883-ban alapította a Magyar Genealógiai és Heraldikai Társaság. 1950-ben beszüntették, 1983-ban indult újra.. • História-havonta megjelenő, magyar történelemmel foglalkozó folyóirat • Rubicon-havonta megjelenő, világtörténelemmel foglalkozó folyóira
Átfogó szintézisek • Átfogó igénnyel készülő történeti munkák. Pl.: • Horváth Mihály • Hóman-Szekfű • Magyarország története-10 kötetben tervezték. • Romsics Ignác: 24 kötetben, más-más szerzőktől
Tudományos dolgozat • Szakcikk jellemzője, hogy lábjegyzetek vannak benne. • Szó szerinti idézetet idézőjelbe kell tenni. • Tartalmi idézetnél lábjegyzetet kell készíteni. • Legelterjedtebb hivatkozási szabályzat a Századok közlési szabályzata: http://www.szazadok.hu/kezirat/pdf/kezirat.pdf - elérhető a Századok honlapjáról
Legfontosabb címadatok • Szerző: cím; kiadás hely: év, lapszám • Ha nincs lábjegyzet, plágiumnak minősíthető. • Tanulmányból idézés: Szerző; cím; In: Tanulmánykötet címe, szerkesztő, kiadás helye, évszám, lapszám • Folyóirat: Szerző, cím, In: folyóirat címe, kiadás éve, lapszám • Internet: ugyanúgy kell vonatkozni, mint a nyomtatottan: honlapot, szerzőt, címet kell megjelölni. • CD-ROM-ról is jelölni kell: CD-ROM címe, szerkesztő neve, kiadás helye, éve.
Történeti földrajz • Földrajz: – Természeti földrajz: (természettudomány) földfelszín, talajok, éghajlat vizek - Gazdaságföldrajz: (társadalomtudomány) népesség, mezőgazadság, ipar, kereskedelem, utak stb.
- Településföldrajz: Térbelileg zárt, egymástól elhatárolt embercsoportok lakóhelyével foglalkozik; gazdasági-társadaémi szerveződés, művelődés A földrajz feladata a tájak magyarázata és interpretációja, amelyhez a megfigyelés módszerét alkalmazza
Történeti földrajz • Tárgya: – Teleki Pál (1917): egyes tájak és országok elmúlt időkben való földrajzi képét kell rekonstruálnia, mint ahogy a földrajznak a Föld mai állapotát. Ehhez több faktor bevonása szükséges – Bulla Béla: A táj és a kultúrtáj korabeli leírása. Az egyes korok kultúrtájainak leírása, amely középpontjában a település áll. A kultúrtáj kifejezés az emberiség és természeti környezete közötti sokféle egymásra hatás manifesztációját jelenti. – Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I-IV. Budapest, 1963-1998. (betűrendben tárgyalva megyék szerint) – „Egyes terület adott történeti korban fennállott természeti, gazdasági és társadalmi viszonyainak földrajzi szempontból rendszerezett leírása, történeti források alapján.”
Történeti földrajz • Bél Mátyás Notitia Hungariae novae historicogeographica I–V. kötet (1735–1742) • Tomka-Szászky János Compendium Hungariae geographicum (1753) 1781: Introductio in geographiam… 6 történeti térképpel • Teleki József A Hunyadiak kora Magyarországon (csak 11 ÉNy-i vármegye)
UNESCO világörökségi helyszínek és kultúrtájak
• A világörökségi kultúrtájak három főkategóriába csoportosíthatók:
– 1)tervezett táj (a tájak tudatos tervezés eredményeképpen jöttek létre,pl. történeti kertek) – 2) organikusan fejlődött táj – • a) „fosszilis”tájak (ahol a tájfejlődés megakadt és konzerválódott egy bizonyos állapotban), • b) folyamatosan fejlődő tájak (ahol a fejlődés folyamatosan tart napjainkban is)
- 3) asszociatív táj (jelképes, szimbolikus tájak, amelyek történelmi, vallási, kultúrtörténeti eseményhez kapcsolódnak
UNESCO világörökségi helyszínek és kultúrtájak Magyarországon • Magyarország 1985-ben csatlakozott az Egyezményhez. • Jelenleg 8 világörökségi helyszín • Köztük 3 kultúrtáj.
UNESCO világörökségi helyszínek és kultúrtájak Magyarországon • Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta (1999) • Kultúrtáj • A magyar Puszta egy pásztortársadalom által formált kultúrtáj kivételes fennmaradt példája. • A Hortobágyi Nemzeti Parki táj a több ezer éves hagyományos tájhasználatok ép és látható nyomait tartja fenn, és az ember és természet közötti harmonikus kapcsolatot példázza.
UNESCO világörökségi helyszínek és kultúrtájak Magyarországon • Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj (2001) (határon átívelő helyszín) • A Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj nyolc évezrede különböző kultúrák találkozási pontja, ennek látványos bizonyítéka az ember és fizikai környezete közti kölcsönhatás folytonosan fejlődő és szimbiotikus folyamatának eredményeként létrejött változatos táj
UNESCO világörökségi helyszínek és kultúrtájak Magyarországon • Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék (2002) Kultúrtáj • A Tokaji borvidék a világon egyedülálló, legalább ezer éves szőlészeti-borászati hagyományt testesít meg, amely a mai napig lényegét tekintve változatlan formájában maradt fenn. • A teljes Tokaji borvidék, beleértve a szőlőbirtokokat, a nagy múltú településeket és a történelmi pincerendszereket, eleven formában jeleníti meg a hagyományos földhasználat egy különleges formáját.
Magyarország történeti földrajzának forrásai A történeti földrajz elsősorban történeti források alapján vizsgálja és próbálja interpretálni, magyarázni az egyes tájak jellemzőit földrajzi szempontból. I.
Mohács előtti időszak történeti földrajzi forrásai: - Történelem rokontudományai (régészet, növénytan, talajtan) - Oklevelek ( határjárások, birtokadományok, perek) - Elbeszélő források - Összeírások: papi tizedjegyzék 1332-1337 - felíratok, kövek, pecsétek
Magyarország történeti földrajzának forrásai II. Humanizmus, reneszánsz és a török kor - Országos leírások: Brodarics István: ( De conflictu Hungarorum cum Turcis ad Mohacz verissima historia ) Brodarics István históriája a mohácsi vészről. - Oláh Miklós:Hungária és Attila
- Utazók leírása: Evlija Cselebi (magyarországi utazásai 1660-1664.) velencei, pápai követek leírásai, kalandorok
Magyarország történeti földrajzának forrásai II. Humanizmus, reneszánsz és a török kor
– Mindennapi életet szabályozó dokumentumok • • • •
Adóösszeírások (dikajegyzékek) Dézsmajegyzékek Defeterjegyzékek (legfontosabb Halil bég deftere) Urbáriumok, contractusok
Magyarország történeti földrajzának forrásai III. Török kiűzésétől a polgárosodásig - Honismereti és államelméleti munkák (Einrichtungswerk des Königreichs Hungarn) Bél Mátyás: Notitia (Notitia Hungariae novae historicogeographica, vagyis "Az új Magyarország történetiföldrajzi ismertetése" (Bécs, 1735, 1736, 1737, 1742, 1749?).
-Magyarország egyes részeit bemutató munkák (Bánság, Erdély, Szlavónia, Szerémség) - Landesbeschreibung: Udvari Haditanács rendelésére 1776-85
Magyarország történeti földrajzának forrásai III. Török kiűzésétől a polgárosodásig Központilag készült összeírások: - Úrbérrendezés – Mária Terézia úrbéri pátense - II. József-féle népszámlálás - cigányösszeírások
Egyházi összeírások: - dézsmajegyzékek - püspökségi egyházlátogatási jegyzőkönyvek (visitatio canonica)
Magyarország történeti földrajzának forrásai Képi ábarázolások: - Térképek: - Lázár deák térképe
Magyarország történeti földrajzának forrásai Képi ábarázolások: - Térképek: • Angellini várépítész familia térképei a 16. század végéről
Magyarország történeti földrajzának forrásai Képi ábarázolások: - Térképek: - Makoviny Sámuel: Bél Mátyás Notitiájához készített térképei 1731-től
Magyarország történeti földrajzának forrásai Képi ábarázolások: Térképek: -Vármegyei geometrák felmérései -Arisztokraták, nagybirtokosok birtokairól készült felmérések a 18. század második feléből - Úrbéri és tagosítási térképek - Kataszteri téképek
Magyarország történeti földrajzának forrásai Katonai célból készült térképek: . Katonai felmérések eredményeként készült térképek: - 1776-1785 között – első katonai felmérés http://mapire.eu/hu/synchron/?zoom=15&lat=47.90083&lon=20.37431&rl=firstsurvey
- 1806-1869 második katonai felmérés - 1867 harmadik katonai felmérés - 18810-1884 között Ferenc József-i felmérés, amely 20. század második feléig meghatározó maradt
Magyarország történeti földrajzának forrásai
Magyarország történeti földrajzának forrásai • Képes ábrázolások
Eger ostroma (1596) Ortelius krónikájában
Magyarország történeti földrajzának forrásai • Képes ábrázolások
Egykorú török miniatúra ábrázolása Szigetvár 1566-os ostromáról.
Kronológia • Időszámítás kezdetei - Empírikus naptárkészítés - Csillagászati megfigyelések alapján
Kronológia • Nap: A Föld tengelyforgása. • Hónap: A Hold Föld körüli keringése. • Év: A Föld keringése a Nap körül Az emberi számításoktól teljes mértékben független elsődleges alapegység.
Kronológia • A nap: Szoláris: A Nap pályájának megfigyelése esetén két egymást követő delelési pont, vagyis kulminációja – a Nap szerinti mérés esetén, tehát egy szoláris nap hossza 24 óra. Sziderikus: tetszőleges csillag két kulminációját vesszük alapul
Kronológia • Hónap: Holdnap – Konjukció: A Föld és a Nap közé kerül, ez az újhold állapota. – Oppozició: szemben a Nappal Lunáció, vagy szinodikus holdhónap: 29 nap, 12óra, 44 perc, 3 mp sziderikus lunáció: 27 nap, 7 óra, 34 perc
Kronológia • Év: – Ekliptikus pálya – Tropikus napév: Nap delelési pontja egy adott földrajzi helyen ismét az égbolt ugyanazon pontjához tér vissza. hossza 365 nap 5 óra 48 perc 46 mp A tropikus év számításának kezdete a tavaszi napéjegyenlőség: március 21.
Kronológia • A naptári alapegységek egyeztetésének problémái • Luniszoláris: a hónapot egyeztették a napévvel: babiloni, zsidó, görög és Caesar naptárreformja előtti római, valamint mindettől függetlenül a kínai • Szoláris: kizárólag csak a Nap járása alapján határozták meg az időrendszert: Caesar naptárreformja után a római, majd fokozatosan átvették más népek és a mai naptárrendszer alapját ez alkotja • Lunáris: csak a Hold járása alapján: mohamedán naptár
Kronológia Római naptár Caesar előtt: • Az év márciusban kezdődött, Mars istenről martius. • Venus istennő etruszk neve (Apru), április • maius - idősek tisztelete • június - ifjabbak kedvéért • quintilis – később Julius Caesar után • sextilis- Augustus • september • october • november • december • Numa Pompilius bővíti ki 2 hónappal az évet: • januarius - Janus istenről kapta a nevét • februarius - holtak szelleme
Kronológia • Kora újkori magyar hónapnevek: • január - Boldogasszony • február - böjtelő • március - böjtmás • április - Szent György • május - pünkösd • június - Szent Iván • július - Szent Jakab • augusztus - kisasszony • szeptember - Szent Mihály • október - Mindenszentek • november - Szent András • december - karácsony
Kronológia Napatárreformok: - Julianus-naptár: Ie. 46-ban bízta meg Sziszogenészt - Gergely-naptár: 1582- reform bevezetése -
1588 – Magyarország 1590 – Erdély 1753 – Anglia 1844 – Svédország 1918 - Oroszország
Kronológia Éra rendszerek: 1. Olimpiai éra: ie. 776. 2. ab urbe condita – a város alapításától ie. 754. 3. Nabú-Nászír éra: ie. 747. 4. Szeleukida-éra 5. Zsidó éra: ie. 3671 6. Keresztény világéra: alexandriai: ie.5493 aug. 29 Bizánci: ie. 5509
Kronológia • Krisztus születése szerinti időszámítás – polgári időszámítás – Lukács és Máté evangéliumaiból következtettek – Dionysius Exiguus: diocletianusi érából számolta ki (284) Az Úr megtestesülésétól számította – ab incarnatione domini nostri Jesu Christi – Beda Venerabilis – angolszász tudós, VII. század – 816 chelseai zsinat- minden keresztény püspök eszerint keltezze az okleveleit
Székely rovásírás emlékei a Kárpát-medencében
Rovásemlékek • Szarvasi tűtartó
Rovásemlékek • Nagyszentmiklósi kincs
Rovásemlékek • Nagyszentmiklósi kincs
Rovásemlékek • Nagyszentmiklósi kincs
Székely rovásemlékek • Homorodkarácsonyfalvi templom
Székely rovásemlékek • Székelyderzsi templom
Székely rovásemlékek • Bögözi templom
Székely rovásemlékek • Enlaki templom
Székely rovásemlékek • Felsőszemerédi katolikus templom
Székely rovásemlékek • Vargyasi keresztelőmedence
Székely rovásemlékek Székelydályi tempolom
Székely-magyar rovásemlékek • Nikolsburgi abc
Székely rovásemlékek Bolognai (Marsigli-féle)rovásírásos naptár
Székely rovásemlékek • Telegdi János: Rudamenta Priscae Hunnorum linguae (1598)
Székely-magyar rovásemlékek • Bihar megyei anyakönyv 1786-ból
A magyar oklevelezési gyakorlat - Oklevélkiadás I. Szent István alatt indult meg – a német császári oklevél szerkezetével mutat azonosságot (Heribert C) - István halála után a magyar oklevelezés megszakad – pecsét nélküli oklevelek időszaka, szóbeli rendelkezések - 1181- III. Béla elrendeli az írásbeliséget – kancelláriai oklevélkiadás kezdetei
Kancellária - 1181 – írásbeliség elrendelése, a királyi kancellária felállítása
„Minthogy az emberi természet gyarlósága következtében s az idő előrehaladásával a letűnt dolgok emlékezetét könnyen elragadja a feledés, illő az írás erejével megerősíteni azt „ - XIV. század közepén (I. Lajos uralkodása) a kancellária differenciálódása: - Nagyobb vagy fő kancellária (Cancellaria maior) - Kisebb kancellária (Cancellaria minor)
-XV. Századeleje – Titkos Kancellária (Cancellaria Secreta) -1464 – I. Hunyadi Mátyás kancellária reformja: -Egyesíti a fő és titkos kancelláriát (Summus et secretarius cancellarius)- ketten töltik be - kisebb kancellária élére királyi helytartó kerül
Kancellária szervezete • vezetője a királyi kancellár (cancellarius regius), III. Béla idejében mindig prépost töltötte be a tisztséget, később valamelyik püspök,
• jegyzők (notarius), ők fogalmazták az okleveleket nem ők a tényleges készítők,
• írnokok (scriptor, scrila), ők írták az okleveleket.
Hiteles helyek (loca credibilia) - Működésüket az 1231. évi XXI. tc. szentesítette „csak a megyés püspökök vagy a káptalan tanúbizonysága által (támogatva)… kisebb ügyekben pedig a szomszédos konventek vagy kolostorok tanúbizonysága legyen érvényes.”
Hiteles hely: Olyan egyházi intézmények, amelyek meghatározott területre vonatkozóan közhitelű okleveleket állítottak ki. Ilyen egyházi testületek: - káptalanok (székes, társas) - konventek - A hiteles helyek 1874-ig működtek Magyarországon
Hiteles helyek (loca credibilia) Feladatai: • • • • •
magánjogi ügyek, adásvételi szerződések, kölcsönügyletek, végrendelkezés, birtokfelosztási ügyek.
• • • •
Tisztségviselők olvasó kanonok (lector): az oklevél tartalmáért felelt, őrkanonok (custos): a pecsételésért felelt, jegyzők (notarios): az oklevél megírása volt a feladata.
