BEVEZETÉS A RÓMAI GAZDASÁGTÖRTÉNETBE A római külkereskedelem Grüll Tibor egyetemi docens
PTE BTK TTI Ókortörténeti Tanszék 2012. november 14.
Útvonalak a Barbaricumba Borostyánkő-út (AquileiaBaltikum) Tömjénút (Fönícia/Egyiptom Dél-Arábia) Fűszerút (Egyiptom India) Selyemút (Tyrus? Közép-Ázsia) Elefántcsont- és rabszolgaút (Egyiptom Kelet-Afrika) • Só- és rabszolgaút (LíbiaSzahel-övezet) • • • • •
ÚTVONALAK A BARBARICUMBA
BOROSTYÁNKŐ-ÚT
Borostyánkő-út • Végpontja a porosz Kaup (Samland) volt • Sokféle útvonala volt a Barbaricumban – – – –
Gallia Germania Sarmatia (Lengyelország) Nero alatt expedíció a Visztula torkolatáig
• Carnuntumnál lépett be a Birodalom területére • Noricum és Pannonia határán haladt délnek – Tiberius korától kezdik a kiépítését – Scarbantia, Savaria, Sala, Emona, Poetovio
• A Venetia-Istria régióban a Via Postumián vezetett • A Birodalmon belül Aquileia volt a kiindulópont
– Aquileiában jelentős borostyánfeldolgozó műhelyek voltak – Aquileia volt az észak felé menő kereskedelem kiindulópontja
A Borostyánút Lengyelországban
Gyöngyösfalu
Burgenland
Borostyánkőből készült tárgyak Aquileiából
ÚTVONALAK A BARBARICUMBA
TÖMJÉNÚT
Tömjénút • Arábia részei: Arabia petraea; Arabia eudaimón/felix; Arabia deserta • A tömjén és mirrha fő termőterületei – – – –
Tayma (Szaúd-Arábia) Gerrha (Thaj, Szaúd-Arábia) Dhofar (Jemen és Omán határa) Észak-Afrika (Puntföld)
• Augustus alatt sikertelen kísérlet a meghódítására • Nomád törzsek és dél-arab államok (Aksum, Ma’in, Qataban, Saba’a, Himyar)
– Legfontosabb kikötői Kané (Qani’) és Moscha Limén (Khor Rori) – Élénk kapcsolat indiai és arab hajósokkal
• A karavánutakat a nabateusok és a palmyraiak tartották kézben – Két fő kikötő: Aila (Eilat) és Leuké Kómé
A legfontosabb karavánutak Arábiában
Mirrhatermő fák Jemenben
Tömjénfa Dhofarban
A mirrha váladéka
Alexandria Apologos
Myos Hormos Koptos
Omana? Bereniké
Khor Rori Kané/Qana Aden Dioskuridés Socotra
Arabia Eudaimón kikötője (Aden, Jemen)
Kané kikötője (Qana, Jemen)
Kané/Qana
Tömjéndarabkák a qanai ásatásból
Kósi amphora és palmyrai betűkkel írt cseréptöredék (Qané, Jemen)
„Egy az Isten, a Segítő! Kos[mas] … / és a szent hely … legyen / az én karavánom … / és a hajók, melyek úsznak … / vezettessenek … a munkák és a …”
Qana (Jemen) SEG XLII, 1486
22
Khor Rori kikötője (Omán)
Khor Rori
Dél-arab és tamil nyelvű feliratok (Khor Rori, Omán)
Zafar király felirata (Khor Rori, Omán)
Nabateus kerámia
Római felirat (Ruwaffa, Szaúd-Arábia) A thamudiak tisztelgő felirata Marcus Aurelius és Lucius Verus részére
A Peticiusok síremléke (Rieti)
ÚTVONALAK A BARBARICUMBA
FŰSZERÚT
A fűszerút • A hajózást a monszunszelek teszik lehetővé (1 év) • A Ptolemaidák korában évi 20, Augustus és Tiberius alatt évi 120 hajó megy Indiába • Plinius szerint évi 50m HS áramlik ki a Birodalomból Indiába luxuscikkekért
– Indiában 75 római kincslelet (1990-ig): 6000 denarius (Ag) és 800 aureus (Au)
• Exportcikkek
– bor, nyers üveg, fém-ingotok, teknőcpáncél, korall
• Importcikkek
– illatszerek, fűszerek (bors, fahéj, kardamom), növények (rizs, cirok, mongbab, jóbkönnye, bambusz, kókusz), fafajok (teak, mangrove, tamariszkusz), textíliák (pamut), drágakövek (karneol, achát), gyöngy, elefántcsont, acél
Koptos
Bereniké Barygaza
Muziris
Az útvonalak: • Alexandriából Koptosba (a Níluson) • Koptosból Berenikébe vagy Myos Hormosba (a Keleti-sivatagon keresztül) • A Vörös-tengeren át Arábia déli partvidékére, onnan a Perzsa-öbölbe • A Vörös-tengeren és az Indiaióceánon át Kelet-Afrikába • A Vörös-tengeren és az Indiaióceánon át Kelet-Afrikába (Azania) • A Vörös-tengeren és az Indiaióceánon át Nyugat-Indiába
A Vörös-tenger körülhajózása kézirata (Periplus Maris Erythraei), i. sz. 70 k. Heidelberg Cod. Pal. Graec. 398.
Musirisban kelt kereskedelmi szerződés, i. sz. 2. század col. II. recto „[---] ha a többi intéződ (epitroposz) vagy üzletvezetőd (phrontisztész) [---] és ahogy megállapodtunk, tevehajcsárodnak (kaméleitész) további százhetven talentumot és ötszázötven drachmát fogok adni a koptoszi út használatáért. És a szállítmányt őrizet alatt és biztonsági intézkedések mellett a koptoszi nyilvános vámáruraktárba (démoszia paralémptika apothéka) fogom vitetni, és [az árut] tealád és pecséted alá, vagy megbízottad vagy annak ott lévő embereinek rendelkezési joga vagy pecsétje alá fogom rendelni mindaddig, amíg át nem rakodják azt a folyóra, és alkalmas időben ezen a folyón egy biztonságos hajót fogok megrakni [az áruval], és azt az alexandriai tetartész vámáruraktárába le fogom szállítani, és [az árut] éppúgy a te vagy valamelyik embered rendelkezési joga vagy pecsétje alá fogom rendelni. A hajó minden költségét mostantól a tetartologiáig, és a sivatagon keresztül történő szállítás költségeit, és a nílusi hajóút költségeit, és a többi részkiadást [---] számára, úgy, hogy ha a kölcsön visszaadásának ideje eljön, amely a Muzeiriszban megkötött kölcsöszerződési példányokban van meghatározva, és én nem adom vissza a nálam lévő kölcsönt, akkor legyen neked, valamint intéződnek vagy üzletvezetődnek döntésed szerint szabad választása és korlátlan rendelkezési joga arra, hogy végrehajtást eszközöljön, bírói ítélet nélkül (…)” col. II. verso „…gangeszi nárdusból (nardu gangitikész) hatvan láda, melynek árát ugyanúgy számolják: ládánként 4500 drachma, azaz 45 talentum ezüst. Jó minőségű elefántcsontból (elephantosz hügiusz men holkész) 78 talentum, 54,5 mina (…) összesen a 6 teherrakomány-részből melyeket a Hermapollón nevű hajón szállítottak rakományként, ezüstben 1154 talentum, 2852 drachma.”
Keleti-Sivatag
Suez Clysma
Spasinu Charax Ayla Leuke Kome
Quseir al-Kadim Myos Hormos
Ed Dur Omana?
Marsa Nakari Nechesia?
Bernis Berenike
Farasan szk.
Ptolemais Thérón
Khor Rori Moscha Limen Adulis
Muza
Bir Ali Qana
Syagros
Arabia Eudaimón Okelis Damo Kikötők a Vörös-tengeren
Heis Mundu Ras Hafun Opone
Socotra sz. Dioscurides
Bereniké tengerpartja
Bereniké kikötője
Bereniké kikötőjének partfala és rakpartja
Sarapis szentélye és a palmyrai kereskedők szoborfelirata Berenikében
Berenikéi osztrakonok (Nikanór-archívum)
Berenikében talált hindi nyelvű és brahmi írású feliratok
Latinvitorlás dhow Zanzibár környékén
Indiai szövésű textilmaradvány Berenikéből
Trüphénai Iudaikón („zsidó édességek”) O. Ber. 109.
Myos Hormos / Quseir ásatási terület
Amphorák a tengerparton Myos Hormos / Quseir al-Kadim
Amphorákból kialakított rakpart Myos Hormos / Quseir
Ásatások Quseirben
Zsinagóga Quseirben?
Héber felirat Quiserből
Padlizsán és bors maradványai
Vörös-tenger
A Farasan-szigetek (Szaúd-Arábia)
A Farasan-szigeten talált római felirat
Socotra szigete
Hoq barlang
Hoq-barlang, Socotra
De Geest táblája (T 38) Dátum: i. sz. 258 tammúz 25. Palmyrai, Abgár, Absamaya fia, šmmr = követ?
Barbarikon Bet Dwarka Bharuch Barygaza Elephanta
Pattanam Muziris
Arikamedu Poduka Alagankulam
Indiai kikötők
templum Augusti India a Tabula Peutingeriana térképén, lent az Augustusnak emelt templom Muzirisban
Kaveripoomkattinam
Régészeti feltárások Pattanamban (Muziris)
Krsna szent szigete: Bet Dwarka
Bet Dwarka: amphorák
Bet Dwarka: ólomtömb, kézimalom (?) és ólomgyűrűk
Arikamedu
ÚTVONALAK A BARBARICUMBA
SELYEMÚT
A Selyemút • Létezett-e a Selyemút az ókorban?
– sem a klasszikus, sem a kínai források nem szólnak ilyen útvonal meglétéről – nem ismert sem a kiinduló- sem a végpontja – Maes Titianus expedíciója a Kőtoronyig (Taskurgán, Xinjiang)
• A legfontosabb útvonalak – – – –
sztyeppe-útvonal oázis-útvonal (tkp. Selyemút) buddhista útvonal tengeri útvonal
• A kereskedelem közvetítőkön keresztül zajlott
– Parthus királyság (Anxi) – Kusán királyság (Daxia) Kaniska jó kapcsolatai a rómaiakkal!
• A kereskedelmi kapcsolat bizonyítékai
– sporadikus leletek (Kína: üveg és kerámia; Palmyra: selyem)
A Kínába vezető „Selyemutak”
A Tarim-medence
Sir Aurel Stein
Kőtorony (Taskurgán)
Kaniska szobrának töredéke Afganisztán, 1950-es évek
ÚTVONALAK A BARBARICUMBA
SÓ- ÉS RABSZOLGAÚT
Só- és rabszolgaút • A Tasszili-hegységtől délre eső terület kutatása: Balbus i.e. 21-20-es behatolása a Niger-folyó vidékére • Régi nézet: elefántcsont, állatbőrök, élőállat (intentzív kereskedelem csak az iszlám hódítás után) • Újabb nézet: már a római korban is jelentős kereskedelem (Garama feltárása, Mattingly, Liverani) – Fő importcikkek: bor, olaj, halszósz, üveg – Fő exportcikkek: nátron, gyapot, árpa/búza, timsó, só, arany, féldrágakövek, rabszolgák
• A kereskedelem karavánutakon zajlik – Közvetítők szerepe (garamantok) – A rómaiak közvetlen részvétele a kereskedelemben (Timissaói latin felirat)
Transz-szaharai karavánutak (só, arany, rabszolga)
