BEVEZETÉS A RÓMAI GAZDASÁGTÖRTÉNETBE 12. Pannonia gazdasága Grüll Tibor egyetemi docens
PTE BTK TTI Ókortörténeti Tanszék 2012. november 28.
PANNONIA GAZDASÁGA
A RÓMAI HÓDÍTÁS
• i. e. 35, a Száva menti Siscia elfoglalása • i. e. 13-8, Augustus Tiberius legatusa révén Illyricum határát a Duna alsó szakaszáig tolja ki • i. sz. 6-8, pannon-dalmata felkelés • 14-37, Tiberius meghódítja a Dunántúlt a Duna vonaláig • 41-54, Claudius alatt kiépül a Borostyánút, auxiliaris táborok a Duna mentén, városiasodás Nyugaton • 69-90, a Flaviusok alatt teljesen kiépül a ripa Pannonica • 103-107, Traianus két részre osztja a tartományt • 168-180, markomann-szarmata háború • 198-211, Septimius Severus alatt és után rövid virágzás • 211-217, között Caracalla módosítja a határt • 284-305, Diocletianus négy részre osztja a provinciát • 364-365, kvád-szarmata támadás • 364-375, Valentinianus megerősíti a provincia védelmét • 395, germán, gót és alán betörések
Az egységes Pannonia Traianus előtt
Pannonia kettéosztása Traianus után
A határok módosítása Caracalla idején
Pannonia négy részre osztása Diocletianus után
PANNONIA GAZDASÁGA
TÁJFORMÁLÁS
Hyginus: Constitutio limitum (Campbell 2000,160-162) We ought to include within a survey ager arcifinius that yields revenue {vectigalis}, in such a way that it is permanently demarcated by straight lines and some kind of boundary. Many people have divided land of this type like that of a colony, using decumani and kardines, that is by centuriae, for example in Pannonia. In my opinion the survey of this land should be conducted by a different procedure. There ought to be a distinction between land that is exempt, and land yielding revenue. Now, just as the status of these lands is different, so the method of survey ought to be different. Our profession is not so narrowly restricted that it is not even capable of organizing the distinctive use of limites in individual provinces. Lands yielding revenue have many different forms. In some provinces, they (the landholders) pay a definite proportion of the produce, some one-fifth, others one-seventh; others pay cash, and this is based on an evaluation of the land. Definite values have been established for lands; for example, in Pannonia there are first-class lands (arvi primi), second-class lands (arvi secundi), meadows (prati), acorn-bearing woods (silvae glandiferae), ordinary woods (silvae vulgares), and pasture land (pascuae).
Bödőcs András: A savariai centuriatio kialakítása és annak tájformáló hatása
Bödőcs András: A savariai centuriatio kialakítása és annak tájformáló hatása
Bödőcs András: A savariai centuriatio kialakítása és annak tájformáló hatása
Bödőcs András: A savariai centuriatio kialakítása és annak tájformáló hatása
Bödőcs András: A savariai centuriatio kialakítása és annak tájformáló hatása
Budaörsön talált határkő Szentendre, Ferenczi Károly Múzeum, Római Kőtár Ubi erat lupa 13175
A Balaton kiszárításának kísérlete Galerius idején (?) Siófok
Hoc acrior Galerius ascito in consilium Iovio Licinium vetere cognitum amicitia Augustum creat; eoque ad munimentum Illyrici ac Thraciae relicto Romam contendit. (9) Ibi cum obsidione distineretur, militibus eadem, qua superiores, via attentatis, metu ne desereretur, Italia decessit; pauloque post vulnere pestilenti consumptus est, cum agrum satis reipublicae commodantem caesis immanibus silvis atque emisso in Danubium lacu Pelsone apud Pannonios fecisset. (10) Cuius gratia provinciam uxoris nomine Valeriam appellavit. (Aur. Vict. 40,8-10)
A Sió-zsilip ma Kuzsinszky Bálint 1920-ban „fedezte fel” a Sió római kori zsilipjét, de ennek a helyén a 3-4. században még víz volt! (A tó vízszintje ekkor: 105 mBf, Serlegi 2007)
A rómaiak nem zsilipet, hanem csatornát építhettek a Sió völgyében, amivel a Balaton vizét akarták a Dunába engedni (Serlegi 2007: 306)!
Császár-víz duzzasztógátja (Pátka, Fejér megye)
Római gát (Öskü-Várpalota)
Duzzasztógát (Öskü-Várpalota)
PANNONIA GAZDASÁGA
MEZŐGAZDASÁG, ÁLLATTARTÁS
„Pannonia glandifera” Plinius NH 3, 147. Appianus Illyr. 22. Lucanus Bell. civ. 6, 220. Martialis epigr. XIII, 69.
„Pannonia dives in omnibus” Solinus 21, 2. Expositio totius mundi 57. Avienus Descriptio orbis terrae 456-7. Ambrosius Epistolae 18, 23.
Termesztett növények • Egy saliunca nevű gyógy- és fűszernövényt — valószínűleg egy alpesi fűfélét — említ Plinius (NH XXI. 7.43–44). • Az árpa és a köles 4. századi forrásaink szerint a pannoniai és dalmatiai bennszülöttek sörszerű italának (sabaia/sabaium) alapanyaga volt. Az illyricumi Cibaelae-ben született Valens császárt is sabaiarius néven gúnyolták (Amm. Marc. XXVI. 8.4; Hier. comm. in Isa. VII. 19 = PL XXIV 255). • Poetovióban búza és rozs; a budakalászi őrtoronyban zab, köles, borsó és rozs; Gerulatában búza, árpa és zab; egy carnuntumi leletegyüttesben köles, árpa, borsó és mandula maradványait találták meg (Mócsy 1990: 336. n. 8). • A búza új fajtája mellett megjelent a len, és csaknem minden gyümölcsféle ekkor tűnt fel először (dió, kajszi- és őszibarack, mandula, sajmeggy, szilva, cseresznye), a füge, datolya és naspolya természetesen importként került a provinciába.
Pannoniában termesztett gabonafélék
búza (Triticum aestivum)
árpa (Hordeum vulgare)
köles (Panicum miliaceum)
Horreum
Valcum / Fenékpuszta (4. századi erőd)
Figure 3.: Charred remains of cereals (Excavation 197072.): 1. Avena sativa, 2. Hordeum vulgare subsp. distichum, 3.H. vulgare subsp. distichum var. nudum, 4. H. vulgare polystichum, 5. H. vulgare polystichum var. nudum, 6. Panicum miliaceum, 7. Secale cereale, 8. Triticum aestivum subsp. vulgare, 9. T. aestivum subsp. compactum,10. T. turgidum subsp. dicoccum, 11 . T. aestivum subsp. spelta,12. T. monococcum.
Figure 4.: Charred remains of the dicotyl species (Excavation 1970-72.): 1. Adonis spec., 2. Agrostemma githago, 3. Chenopodium album, 4. Convulvulus arvensis, 5. Corylus avellana, 6. Fallopia convolvulus, 7. Fumaria officinalis, 8. Galeopsis ladanum, 9. Galium aparine, 10. Galium spurium, 11. Galium verum, 12. Lathyrus pratensis, 13. Lens culinaris subsp. macrosperma, 14. Melampyrum arvense, 15. Melilotus officinalis, 16. Juglans regia, 17. Myagrum perfoliatum, 18. Neslea paniculata, 19. Papaver dubium, 20. Olea europea, 21. Pisum sativum, 22. Polygonum aviculare, 23. Sambucus ebulus, 24. Vicia angustifolia, 25. Vicia ervilia, 26. Prunus persica, 27. Vicia faba, 28-29. Vitis vinifera subsp. vinifera.
Ételmaradványok Valcum (Fenékpuszta) erődjében (Gyulai 2009) • A kenyerek és kásák több formáját ismerték: lepénykenyér, kelesztett kenyér, gabonakása, kása kölesszemekkel, kása kölessel és olaszmuhar szemekkel, kása borsóval és kölessel, sütemények. • Ezek a társadalmi rétegzettségre is utalhatnak. • Az egyes kenyér- es tésztafélék előállításakor zsírt is használtak, hiszen a hő hatására a zsírsavak sói kikristályosodnak es kicsapódnak, ezáltal fényessé téve a maradványok felületét. (Ez az étel leginkább a mostani langalló, vagy kemencés lángos tésztafélékhez hasonlítható). • Az archaikus pelyvás búzák már nem kaptak olyan mértékben szerepet az élelmiszer előállításban, mint az aestivum típusba sorolható csupaszbúzák, valamint az árpák csupasz változatai.
Kenyér és bor Aquincum inv. 73916
A hadsereg ellátótisztjének oltára Ceres számára Emona / Ljubljana, Augustus-kori Cereri sac(rum) / Vibius fru/mentarius / leg(ionis) XV vo/to suscept/o f(aciendum) c(uravit) CIL III 3835; Hoffiller-Saria Nr. 151; Sasel Kos 1997 Nr. 8; Mosser 2003 Nr. 200 Ubi erat lupa 6149 Ljubljana, Narodni Muzej Slovenije inv.no. L 34
Votív oltár Ceres számára Pinnye Cereri / M(arcus) Valerius / v(otum) s(olvit) l(ibens) m(erito) AE 1969-70, 541; Gabler, Arrabona 11, 1969, 45 Nr. 42; RIU 1 Nr. 219; CSIR Scarbantia-Arrabona Nr. 56 Ubi erat lupa 6207 Soproni Múzeum, Lapidarium im Fabricius-Haus
Tramini szőlő Magyarországon (Mátra)
Szerémségi felirat szőlőtelepítésről (4. század)
Probus császár (276-282)
Almus mons (Fruška gora)
Borszállítás hordóban (Drnovo, nekropolisz)
Aquincumi hordó-feliratok
IMMVNE I NR VAL LEG II AD Immune in r(ationem) val(etudinarii) leg(ionis) II ad(iutricis) (wine) free of duty for the account of the hospital of Legion II Adiutrix
EXPAC NTR VAL LEG II ADI Expac(to) n[u]tr(imento) val(etudinari) leg(ionis) II adi(utricis) Food on contract for the hospital of Legion II Adiutrix
Iuppiter, Silvanus, Liber pater és Sirmium geniusa tiszteletére állított oltár Sirmium / Sremska Mitrovica I(ovi) o(ptimo) m(aximo) / Silvano et / Libero patr(i) / et Gen(io) Sirm(ii) / M(arcus) Auf(idius) Victor / b(ene)f(iciarius) co(n)s(ularis) leg(ionis) II / Adi(utricis) v(otum) s(olvit) l(ibens) m(erito) Mirkovic, Chiron 1994 Nr. 31 Ubi erat lupa 5633 Sremska Mitrovica, Srem Muzeji
Liber pater Augustus tiszteletére egy vilicus által emelt oltárkő Siscia / Sisak (Horvátország) Libero Patri / Aug(usto) Ael(ii) Silv(ini) / ser(vus) vilicus / votum / solvit / libe(n)s merito CIL III 13408; Brunsmid, Vjesnik IX 1906/07, 113 Nr. 234; Hoffiller-Saria Nr. 541 Ubi erat lupa 6026 Zagreb, im Garten hinter dem Museum
Bükkerdő
Tölgyerdő
Erdők • Az erdőgazdálkodás szervezettségére mutat egy magánbirtok servus saltuariusa (AE 1938, 168) és a 4. században egy praepositus silvarum dominicarum (RIU 128). • A közmondásosan erdős Pannoniában a gromatici kétféle erdőt különböztettek meg: a „közönséges” (silvae vulgares) és a „makkos” erdőt (silvae glandiferae). • Az eddigi paleobotanikai vizsgálatok a tölgy mellett több fenyőfélét, bükk-, nyár-, kőris-, szil- és cserfát határoztak meg. • Pannonia erdeiben jól lehetett vadászni: Lucanusnál medve (VI. 220), Martialisnál vadmacska említését találjuk, az utóbbit egy centurio küldte Rómába az amfiteátrumi játékokra (XIII. 69). • A tisztek és a municipiális előkelőségek által folytatott vadászatok helyi vadászkutyafajta kitenyésztéséhez vezetett (Nemes. Cyneg. 126).
Vadállatok maradványai pannoniai lelőhelyeken
HADRIANUS VERSE EGY VADÁSZATRÓL CIL XII 1122
Borysthenes Alanus, Caesareus veredus, per aequor et paludes et tumulos Etruscos volare qui solebat, Pannonicos nec ullus apros eum insequentem dente aper albicanti ausus fuit nocere: sparsit ab ore caudam vel extimam saliva, ut solet evenire. Sed integer iuventa inviolatus artus die sua peremptus hic situs est in agro.
Borysthenes Alanus, the swift horse of Caesar, who was accustomed to fly through the sea and the marshes and the Etruscan mounds, while pursuing Pannonian boars, not one boar dared him to harm with his white tooth: the saliva from his mouth scattered even the meanest tail, as it is custom to happen. But killed on a day in his youth, his healthy, invulnerable body has been buried here in the field. Transl. by David Camden
IG VII 1828 Thespiae, Hadrianus egy vadkanbőrt ajánlott fel Erósnak
Hadrianus császár vadkan-vadászaton
Vadászat a Balaton környékén (Seuso-kincs)
Votív oltár Silvanus anticessor részére Budaörs Silvan[o] / Antic(essori) L(ucius) C[l(audius)?] / [------] / [--CIL III 10454; RIU 6 Nr. 1333; Alföldy, ZPE 140 (2002) 265 Nr. 15; AE 2002, 1201 Ubi erat lupa 9807 MNM inv. 71.1905.4
Votív oltár Silvanus Augustus részére Savaria / Szombathely [Silvan]o Aug(usto) sac(rum) / [v(otum) s(olvit) l(ibens)] m(erito) CIL III 10912; Steindenkmäler von Savaria Nr. 67; RIU 1 Nr. 29; Tóth E., Lapidarium Savariense 2011 Nr. 92 Ubi erat lupa 7960 Szombathely, Savaria Múzeum inv. 67.10.164
Votív oltár Silvanus domesticus részére Carnuntum / Petronell [Silvan]o Domes(tico) // sac(rum) Aur(elius) Secund/inus mil(es) leg(ionis) / XIIII g(eminae) Ant(oninianae) et Ael(ius) / Maximus mil(es) / leg(ionis) [ s(upra) s(cripta) v(otum) s(olverunt) ] l(aeti) l(ibentes) / m(erito) Imp(eratore) Anton(ino) / [et] Advento / co(n)s(ulibus) Kandler, Festschrift E. Weber (AlthistorischEpigraphische Studien 5) 2005, 383 Abb. 8; CSIR Carnuntum Suppl. 1 Nr. 424 Ubi erat lupa 8692 Archäologisches Museum Carnuntinum inv.no. 808/97 (Inv.Nr. des ÖAI)
Votív oltár Silvanus domesticus részére Vetus Salina / Adony Silvan[o] / Domesti(co) / Fl(avius) Ingen/uinus v(otum) s(olvit) l(ibens) CIL III 3340 (p 1684); RIU-06, 1451 Ubi erat lupa 9990 MNM inv. R D 356
Votív oltár Silvanus silvestris számára Lébény Silvan[o] / Silves(tri) / [-]VLM / l(ibens) l(aetus) p(osuit) CIL III 11080; RIU 1 Nr. 238; CSIR Scarbantia - Arrabona Nr. 74 Ubi erat lupa 9152 Győr, Xántus János Múzeum, inv. 65.5.1
Neptunusnak emelt oltár (Nagyvázsony) B. Thomas 1969, 142
Neptunusnak emelt votív oltár Nagyvázsony / Baláca inv. 65.443.1 Neptuno / Aug(usto) / Ti(berius) Cl(audius) / Matinus / v(otum) s(olvit) l(ibens) m(erito) AE 1969/70, 471; AE 1996, 1244; RIU 2 Nr. 345; CSIR Mogetiana 83; Alföldy, Specimina Nova 1990, 102 Nr. 12. Ubi erat lupa 7019
Aquincumi mozaik
Ponty (Cyprinus carpio)
Carnuntum / Petronell
Gerulata / Bratislava Celamantia / Iža, Leányvár Brigetio / Szőny
Keszthely
A vadponty régészeti lelőhelyei Pannoniában
PANNONIA GAZDASÁGA
VILLAGAZDASÁGOK
A hercuniates törzs területén továbbélő bennszülött falvak (Gabler 1982) és villák
A villák csoportosítása • Pannoniában három nagy csoportra oszthatjuk a villagazdaságokat: a Fertő-tó környéki, a balatonfelvidéki és az Aquincum környéki villákra. Mindhárom terület valamelyik város territoriumához tartozott: – a Fertő-tó környéke Carnuntum – a Balaton-felvidék az egyenlőre nem egyértelműen lokalizálható Hadrianus-kori municipium, Mogentiana – az aquincumiak pedig Aquincum territoriumán találhatók.
• A belső területeken fekvő, szorosabb értelemben vett vidéki villákról nagyon kevés információ áll rendelkezésünkre, részben a villák említett koncentrációja, részben a kutatás hiányossága miatt. Ezért a városkörnyéki és vidéki villák különbségénél csak általánosságokra szorítkozhatunk: a gazdagabb, fényűző villákat a municipális arisztokrácia a városok közelébe építette, a marginális területeken, városoktól és fontos kereskedelmi útvonalaktól távol fekvő, vidéki villák valószínűleg szerényebbek voltak. • Aquincum környékén kimutatható, hogy a városhoz közel a veteránokon kívül főleg a tartományi közigazgatás képviselői vannak jelen, a várostól távolodva egyre több városi tisztviselő és más társadalmi rétegbe tartozó földbirtokost ismerünk. A távoli, vidéki villák egyébként gyakran városi tisztségviselőké.
Fertő-tó
Aquincum
Belső-pannoniai villák
Római villák gócpontjai Pannoniában
A pannoniai villák három típusa: a) folyosós villa (Békásmegyer); b) udvaros villa (Alsórajk); c) oszlopcsarnokos villa (Csúcshegy)
Békásmegyer: M. Aurelius Aepictetianus Biatorbágy: Ulpius Valentius Budakeszi: Aurelia Castoriana Budaörs: M Aurelius Victorinus duumvir, C. Iulius Maximianus decurio, M. Aurelius Fronto Csúcshegy: T. Mercasius Hermes Dunabogdány: Aur. Marcus decurio Érd: M. Ulpius Quadratus decurio Nagykovácsi: Septimius Celer sevir Páty: M. Ulpius Karus decurio Piliscsaba: C. Pomp.Crispinus Szentendre-Pomáz: L. Atticius Atticinus decurio, T. Fl. Felicio Augustalis, C. Atticus Verecundus Testvérhegy: Bithynia Severa Törökbálint: M. Aurelius Epigonus decurio Aquincum környéki villák és tulajdonosaik (Soproni 1994)
Aquincumi villatulajdonosok egyéb birtokai (Soproni 1994)
Az aquincumi municipális arisztokráciának az Aquincum környéki villákon kívül számos vidéki birtokuk is lehetett, ezt jelzi többek között L. Aurelius Valentinus és L. Aurelius Silvester decuriones Csajágon állított oltárai, illetve M. Ulpius Gaddas Veszprémben előkerült felirata. Pannonia többi részére vonatkozóan kevesebb adatunk van a villák tulajdonosainak személyére és a birtokviszonyokra vonatkozóan.
Egyéb területek villatulajdonosai • A Balaton-felvidéken főleg italicus földbirtokosokkal számolhatunk, amit az I. században idetelepült aquileiai kereskedők (Opponii, Caesernii, Canii) is alátámasztanak. • Felmerült, hogy a területen már az 1-2. században kialakulhatott a nagybirtokrendszer, erre utalnának a gentiliciumokból vagy cognomenekből képzett -iana, -ianis képzős melléknevekből származó helynevek (Mogentiana, Bassiana, Caesariana, Mansuetiana, Cariniana, Tricciana, Cimbriana, stb.), ahol a helynevek a villa első tulajdonosára utalhatnának, illetve Caesariana esetében császári birtokra. A balácai villa egy X VIKVS / AVGVS(TI) / α feliratú tegula alapján talán Caesariana császári saltus központja lehetett. • A gyulafirátót-pogányteleki villát veterándeductioval hozták kapcsolatba, Winden am See környékén szintén itáliai földbirtokosokról beszélhetünk. Eisenstadtból T. Flavius Seianus carnuntumi duumvir oltárát ismerjük. Ajkán Iulia Prisca és P. Sextus Acurius Dexter állíttatott oltárt. Ezeken kívül a ravazdi villából került elő három pecsétgyűrű, melyek alapján a villa tulajdonosai Caius Ernatus Primigenius, illetve L.A.F. és P.E.D. lehettek. A parndorfi villa egy császári birtok központja lehetett és valószínűleg azonos a Villa Murocinctaval.
Balatonkörnyéki villák és faluszerű települések (B. Thomas 1964) Az északi parton (és a B.-felvidéken) az itáliai lakosság (zömmel kiszolgált veteránok), a déli területen pedig az őslakosság telepedett meg.
Villa (Brederis)
Villaépület (Bruckneudorf, Ausztria)
Villaépület (Hévíz)
Római villa (Budakalász)
Római villa (Testvérhegy)
Római villa (Salla / Zalalövő)
Villagazdaság (Kővágószőllős)
Villaépületek (Bakonya)
Nemesvámos-Baláca
Ti. Claudius Aprilis sírfelirata (Alföldy 2004, Abb. 54.) A balácai villa tulajdonosairól a villához tartozó, itáliai mintára épült halomsír sírfeliratai alapján tudunk. A tumulus egy pannoniai eredetű romanizált helyi család temetkezőhelye volt, amely Claudius császár alatt kapott polgárjogot. A tumulusba Kr.u. 100 körül kezdtek temetkezni, és a család három generációja használta egészen 160/170 körülig, majd valószínűleg a 167-180 közötti háborúk során hagyták fel a villát és a temetkezőhelyet. A villatulajdonosok közül Tiberius Claudius Aprilis sírfeliratából az is kiderül, hogy nemcsak Savaria colonia decuriója volt, hanem a Hadrianus által alapított Carnuntum municipiumának összes tisztségét is betöltötte, és a valószínűleg a lovagrend tagja lett.
Vaseszközök a balácai villából (Thomas 1964)
PANNONIA GAZDASÁGA
KÉZMŰIPAR
Sisciában előkerült textil-plombák Ruhatípusok: • • • • • • • • • • • • • • • • • •
haematinum tunica haematina pannum haematinum palla haematina paenula ferrugineum pannum ferrugineum sagum pannum pupureum chlamis pupurea saga purpurea pannum caeruleum pannum candidum pallium piperinum banata piperina banata picta saga palliola cortica lecana
Szövőfésű Forrás: Pásztókay-Szeőke Judit
településről temetőből
pecten
1 db 2–10 db 10 db<
radius
1 db 2–10 db 10 db<
Forrás: Pásztókay-Szeőke Judit
A pannoniai centonariusok • A centonarius a legtágabb értelemben vett „textiles” – a szövetek gyártásától a kereskedelemig mindennel foglalkozik, ami textil (Liu 2009) • Pleket szerint a termelés felosztása (1988: 31-33):
– (1) local production of coarse wool and/or linen for local consumption in a large number and variety of small towns and villages; – (2) production in relatively large cities for both local needs and those of a larger area; – (3) production of luxury items in certain urban centers for regular export to distant markets.
• The centonarii were urban-based craftsmen and tradesmen • A collegia centonariorum olyan helyeken jöttek létre (Észak-Itália, Dél-Gallia), ahol gyapjú tömegtermelés folyt (Liu 2009: 96) – mi a helyzet Pannoniával?
Az aquincumi collegium centonariorum Aquincum / Budapest (2. század eleje) C(aio) Secconio / Paterno / dom(o) Nemes / ann(orum) LXX / coll(egium) fabr(um) / et centon(ariorum) / posuit Kuzsinszky, Ausgrabungen 1934, 167, Nr. 340; Nagy T., Bud. Rég. 1959, 21 Abb. 2; Mócsy 1959, 186, 30; Nagy T., Ant. Tan. 1963, 297; Nagy, Bud. Rég. 1971, 124 Abb. 34; Erdélyi 1974 Nr. 9; Németh, Vezetö az Aquincumi Múzeum 1999, 32 Nr. 67; Németh, Tituli Aquincenses II 2010 Nr. 694 Ubi erat lupa 2835 Budapest, Aquincumi Múzeum, inv.-no. 63.10.4
A collegium centonariorum elöljárója Ondód (Vas megye) M(ercurio) A(ugusto) s(acrum) / C(aius) Iul(ius) Maxim/us dec(urio) co/l(oniae) Cl(audiae) Savar(iensium) ae/diliciu(s) et / pr(a)ef(ectus) coll(egii) / fabr(um) cent(onariorum) / v(otum) s(olvit) l(ibens) l(aetus) m(erito) AE 1965, 294; Steindenkmäler von Savaria Nr. 26; RIU 1 Nr. 139; Buócz, Lapidarium Savaria Museum 2003, 48 Nr. 31; Tóth E., Lapidarium Savariense 2011 Nr. 206 Ubi erat lupa 7970 Szombathely, Savaria Múzeum inv.-no. 67.10.22
Egy magasrangú savariai vezető mint a collegium centonariorum praefectusa Savaria / Szombathely [I(ovi) O(ptimo) M(aximo) Depu]lsori p[ro salute] / [Savarie]nsium po[rticum cum] / [exed]ra? quam L(ucius) O[ctavius M(arci) f(ilius)] / [Fausti]nianus dec(urio) [c(oloniae) C(laudiae) S(avariensium) patr(onus?)] / [col(legii) fabr(um) (et)] centon(ariorum) [quaest(oricius) aed(ilicius)] / [IIvir i(ure) d(icundo) IIvir q(uin)]q(uennalis) fl[amen? Tóth, Savaria 17-18 (1983-84) 139; AE 1990, 803; AE 1995, 1240; AE 2000, 1190; Buócz, Lapidarium Savaria Museum 2003, 62 Nr. 44; Kovács, Tituli Romani in Hungaria reperti, Suppl. 2005 Nr. 3; Tóth E., Lapidarium Savariense 2011 Nr. 41 Ubi erat lupa 7998 Szombathely, Savaria Múzeum (Isaeum), inv.-no. 77.3.1
Vasöntvények (Siscia) és vaseszközök (Petőháza)
Az eraviscus kerámiaművesség • Aquincum mezőgazdasági technikájában a római korban is továbbéltek az eraviscus technikák, amelyek azonban a Balaton vidékéhez képest kezdetlegesebbek voltak. • A kerámiaművességük igen jellemző a törzsre a LTD szakaszban. Sokféle kerámiát készítettek. Legjellegzetesebbek a Tabán területén a szürke besimított és a vörös sávos festésű edények. Gorsiumból is szürke színű, gyakran bepecsételt mintájú kerámiák kerültek elő (Resatus mester munkái). A császárkori edények magas száma nagy külkereskedelemre utal. • Az állattartásukról is van némi adatunk. A budatétényi és az albertfalvai vicusokban magas a lovak és alacsony a juhok száma.
Pannoniai szürke kerámia (nyugati típus)
Green: 1 Balatongyörök; 2 Csonkahegyhát; 3 Donnerskirchen; 4 Hévíz; 5 Keszthely; 6 Klosterneuburg; 7 Magyarszerdahely; 8 Petronell-Carnuntum; 9 Ptuj; 10 Rábapaty; 11 Spodnja Nova Vas; 12 Szombathely; 13 Varaždinske Toplice; 14 Winden am See; 15 Zalaszentgrót -- Red: 1 Hosszúvölgy -- Blue: 1 Podersdorf am See; 2 Sopron -- Gray: 1 Wien; 2 Zalalövő
Pannoniai szürke kerámia (keleti típus)
1 Bia; 2 Budakalász; 3 Budakeszi; 4 Cegléd; 5 Csobánka; 6 Dunabogdány; 7 Leányfalu; 8 Nagykorös; 9 Perbál; 10 Piliscsaba; 11 Pomáz; 12 Páty; 13 Rád; 14 Solymár; 15 Szentendre; 16 Szokolya; 17 Százhalombatta;18 Tök; 19 Veresegyház; 20 Verseg; 21 Érd; 22 Orbottyán
Szürke kerámia
Resatus mester szürke pannoniai kerámiája (névbélyegző: RIISATUSFIICI )
Vörös sávos pannoniai kerámia
Pannoniai kerámia bélyegzők (Zalalövő)
Kelta égetőkemence
Kemence a balatonfüredi és a csopaki villagazdaságból (Palágyi 1993-94)
Fertőrákosi kőfejtő
Szentmargitbánya (St. Margarethen)
Bazalthegy (Badacsony)
PANNONIA GAZDASÁGA
KERESKEDELEM
A kereskedelem jellemzése • A hódítás első két századában a hadsereg ellátását csak importtal sikerült megoldani (gabona, bor, olaj, halszósz) • A hadsereg területei (prata et saltus legionis) főként legelők és erdők lehettek • Csak a 3. századra haladt előre annyira a tartomány romanizálása, hogy Pannonia gabonaexportőrré vált, de a bort és olajat továbbra is importálták • Az 1-2. században aquileiai kereskedők domináltak a térségben, majd megjelentek a keleti elemek is (szírek, zsidók)
A Pélichet 46 típusú amphorák elterjedése Pannoniában (Bezeczky 1996, 334)
..O...D IQ ACONI VERI I PRI LEG XV APO ...[c]o[r]d(ula)? I Q(uinti) Aconi(i) Veri I pri(ncipis) leg(ionis) XVApo(llinaris) young ink-fish sauce, (property) of Quintus Aconius Verus, princeps (centurion) of Legion XV Apollinaris
P CIX I IVLILONIS I) LEG XV p(ondo) CIX I Iul(ii) Ilonis I 7 (centurionis) leg(ionis) XV [Apollinaris] weight 109 (pounds), (property) of lulius Ilonis centurion of Legion XV (Apollinaris)
Vámbélyegző Savariából
Figyelmeztető feliratok a ripa Pannonica őrtornyairól Aquincum
A ripa Pannonica mint gazdasági határ
Commodus, i. sz. 183 …ripam omnem burgis a solo extructis item praesidis per loca opportuna ad clandestinos latrunculorum transitus oppositis munivit… „…az egész partot megerősítette tornyokkal és őrhelyekkel azokon a pontokon, amelyek alkalmasak voltak a csempészek titkos átkeléseire.” RIU V 1127 = ILS 8913 Duna-menti őrtorony felirata Brigetio mellől
Vámszedő felirata Viminacium / Kostolac, Moesia Superior M(arco) Antoni(o) / M(arci) f(ilio) Fabia / Fabiano proc(uratori) / XL Galliarum / et portus item / argentariar(um) / Pannonicar(um) / c(onductori) portori Illyrici / patrono bono / Mercator lib(ertus) AE 1907, 40; Vuli?, ÖJh (Beibl.) 8, 1905, 3 Nr. 8; Mirkovic, IMS-02, 00069; Fitz, Verwaltung Pannoniens 2, 1993, 716 Nr. 393; Spasic-Djuric, Viminacium 2002, 121 Abb. 101 Ubi erat lupa 5423 Pozarevac; Branicevo; Serbia, im Garten vor dem Museum
Aquileiai kereskedők (Forrás: Csapláros 2009)
• Caesarniusok – – – –
Emona, Aquincum, Brigetio, Sopianae fémbányászati és –kereskedelmi érdekeltségeik voltak Helyiekkel is házasodtak (pl. Firmia L. f. Scarbantia) görög cognoment viselő libertinusok
• Barbiusok
– A köztársaságkorban téglagyárosok voltak – A principatus korában más építési anyagokkal is kereskedtek – Savaria, Scarbantia (városvezetők is voltak)
• Petroniusok
– és sok más kereskedő (Aquileia, Gallia, Dalmatia, Noricum, keleti tartományok)
Egy ciprusi kereskedő Scarbantiában (CIL III 4251) P(ublius) Domatius / P(ubli) f(ilius) Ter(entina tribu) Citio / negotiator (Alföldy), Citium = Kition (Cyprus)
Zsidó kereskedő sírköve Carnuntum / Petronell (2009) [---] Mulviu[s ---] / [---] domo Iudaeus an[n(orum) ---] / [--ne]gotians h(ic) s(itus) e(st) M(arcus) Mul[vius ---]s et M(arcus) Mulvius Ama[---] /[---]stus e[t M(arcus)] Mulvius Pro[---] / [---]s M[--] M(arcus) Mulviu[s ---] / [--Erobern - Entdecken - Erleben, Katalog der niederösterreich. Landesausstellung 2011 Nr. 1047; RÖ 34/35, 242 Nr. 42 Ubi erat lupa 19928 Hainburg, Archäologisches Zentraldepot
Cinnamus nevű felszabadított kereskedő sírköve Hegykő Cinnamusnak terra sigillata műhely volt, szignált darabjait Scarbantiában és Aquincumban, de Galliában is megtalálták (Póczy 1959, 4). T(itus) Canius / T(iti) l(ibertus) Cinnamus / negotiator / an(norum) LXX / h(ic) s(itus) e(st) / T(itus) Canius T(iti) f(ilius) / Aeternalis / L(ucius) Canius T(iti) f(ilius) / Cinna fili(i) fecerunt CIL III 04250; Schober, Grabst. Nr. 59; RIU 1 Nr. 221; CSIR Scarbantia-Arrabona 54 Ubi erat lupa 3075 Soproni Múzeum, Lapidarium im Fabricius-Haus, inv.no. 55.204.1
Feltehetően keleti libertinus kereskedő votív oltára Intercisa / Dunaújváros Mercurio // lucrorum / potenti / Aur(elius) (H)ermes / negotia(n)s / pro sal(ute) / sua / [--AE 1910, 00134; Intercisa I 1954 Nr. 355; RIU 5 Nr. 1089 Ubi erat lupa 8062 Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum inv.no. 33.1909.12 (depot)
Bennszülött kereskedő Répceszentgyörgy Atta / Bataionis / f(ilus) ann(orum) LV / negotiator / [--AE 1972, 420; RIU 1Nr. 156; Steindenkmäler v. Savaria Nr. 106; Buócz, Lapidarium Savaria Museum 2003, 74 Nr. 57; Tóth E., Lapidarium Savariense 2011 Nr. 190 Ubi erat lupa 748 Szombathely, Savaria Múzeum inv.-no. 67.10.81
A legio X Gemina ellátótisztje Carnuntum / Petronell Felix Itala // D(is) M(anibus) // Augustianae Cassiae Marciae / coniugi incomparabili quae / vixit annos XXXIIII mens(es) XI dies / XIII quaequae dum explesset fa/ti sui laborem meliora sibi spe/rans vitam functa est et / M(arco) Ant(onio) Augustiano Phileto filio / innocentiss(imo) q(ui) v(ixit) ann(os) III mens(es) VIII / dies X cui dii nefandi parvulo contra / vot(um) genitor(um) vita privaverunt / M(arcus) Ant(onius) Basilides frum(entarius) leg(ionis) X Gem(inae) / coniugi et filio pientissimis / Simplici Urani vobi/s terra(m) leve(m) Schober, Grabst. 47,100 Abb. 43; Vorbeck, Militärinschr.(1980) Nr.12; CSIR Carnuntum 331; Vindobona 1977, 197 Nr. S 89; AE 1990, 0797; Roma sul Danubio, Udine 2002, 225 Kat. Nr. IIIp.17 Ubi erat lupa 91 Hainburg, Archäolog. Zentraldepot
A legio XV Apollinaris ellátótisztje Emona / Ljubljana Cereri sac(rum) / Vibius fru/mentarius / leg(ionis) XV vo/to suscept/o f(aciendum) c(uravit) CIL III 03835; Hoffiller - Saria Nr. 151; Sasel Kos 1997 Nr. 8; Mosser 2003 Nr. 200 Ubi erat lupa 6149 Ljubljana, Narodni Muzej Slovenije, Inv.No. L 34
Egy meggyilkolt scarbantiai kereskedő Aquileia L(ucio) Atilio L(uci) l(iberto) / Saturnino / annor(um) XL domo / Fl(avia) Scarbantia interfect(o) / a latronibus inrtusis(!) / Atilius Tertius frater / et Statius Onesimus / amico / loc(us) gratuit(o) dat(us) ab / Clodia Tertia AE 1903, 203; AE 2003, +1281; InscrAqu-01, 861; Lettich, Itinerari Epigrafici Aquileiesi 2003 Nr. 348. Ubi erat lupa 13565 Aquileia, Museo Archeologico inv.-no. 1056
