BEVEZETÉS A RÓMAI GAZDASÁGTÖRTÉNETBE A kézműipar (kerámia, tégla, fém, üveg) Grüll Tibor
egyetemi docens
PTE BTK TTI Ókortörténeti Tanszék
BEVEZETÉS A RÓMAI GAZDASÁGTÖRTÉNETBE
KERÁMIAIPAR
Egy tömegcikk: a római kerámia 1899 Heinrich Dressel – amphora 1895 Hans Dragendorff – terra sigillata 1919 Siegfried Loeschcke – mécsesek (Vindonissa)
A terra sigillata (pecsételtdíszű kerámia) gyártási központjai
Terra sigillata-készlet (Condatomagus / La Graufensenque)
Lezoux
Millau
African Red Slip ware (ARS)
Rheinzabern
Wessex (late Roman)
Eastern Sigillata A (Pergamon)
A nagy kemence (La Graufesenque) 40 000 edény égetésére volt alkalmas A területen 600 kisebb-nagyobb kemence működött
Edénytípusok a kemencében Autagis cintux XXI
tuthos decametos luxtos
uerecunda canastri
S = D
eti pedalis CX
eti canastri = D
Albanos panias (I)XXV
Albinos uinari D
Summacos catili (I)(I)CDLX
Felix scota catili V CC
Tritos priuatos paraxi V DL
Deprosagi paraxidi (I)(I)DC
Masuetos acitabli IX D
C. Sertorius Proculus
Q. Castr(icius) Ve(- - -)
Sallèles d’Aude nagy égetőkemence (Musée Amphoralis)
Sallèles d’Aude 17 kemencés kerámiagyárának hatása a deforesztációra
Cala Culip IV
BEVEZETÉS A RÓMAI GAZDASÁGTÖRTÉNETBE
TÉGLAGYÁRTÁS
Téglagyártás Indiában
Téglagyártás (Uganda)
Téglagyártás (Sonora, Mexico)
Téglaégető Szudánban
antefix
tegula és imbrex tubulus
cunei
tegulae sine marginibus fistula
praefurnia
Legio XX Victrix bélyeges téglája Carlisle, 1. század
Hollandiában talált bélyeges téglák (imbrices)
Katonai és civil téglagyártás Germania Superiorban
Rekonstruált római kemence (Westfalen-Lippe)
Téglaégető kemence (Stettfeld)
Téglaégető feltárása (Sutz-Lattringen, Bern, 2009)
„Pulsator accipit lamnas LXXX imbrices murales N XX quinos dodrantes N XX sextum Kalendas Augustas; Iustius Optatus accipit secundarias N lamnas N XII imbrices N XXX.” Egy kemencemester felirata (Schuld an der Ahr, villa rustica)
BEVEZETÉS A RÓMAI GAZDASÁGTÖRTÉNETBE
VASMŰVESSÉG
Forest of Dean
Durham Weald Autun
Toletum
Elba
Noricum Bosnia
Alsótelek Bor
Chalybes/Amisus
Cartagena Indiai import acél
A vasbányászat és vasművesség központjai
Vasérc
Magdalensberg
A vasolvasztás folyamata
Kemence maradványa (Keban)
Pig iron
Iron ingots
Magdalensberg
Vaskori vas-ingot-k (Gallia)
L. Herennius aquileiai kovács (faber aciarius)
Vaseszközök
Ferrarius-boltok
1 millió db (7 tonna) 12-24 cm-es vasszeg Inchthutill erődjéből
BEVEZETÉS A RÓMAI GAZDASÁGTÖRTÉNETBE
ÜVEGMŰVESSÉG
„Aké és Tyros között a part homokos, s ez adja az üveghomokot. Állítólag nem itt öntik, hanem elviszik Sidónba, s ott végzik az öntést. Némelyek szerint a sidóniaknál is van öntésre alkalmas üveghomok, mások szerint mindenütt minden homok önthető. Alexandreiában az üvegmunkásoktól azt hallottam, hogy Egyiptomban is van egy üvegföld fajta, amely nélkül nem lehet a sokszínű és drága edényeket készíteni, mint ahogy egyéb készítményekhez egyéb keverékekre van szükség. Állítólag Rómában is többféle keverést találtak ki mind a festésre, mind az elkészítés megkönnyítésére is, pl. a kristálypoharaknál; ott egy khalkosért egy csészét és egy serleget lehet vásárolni.” (Sztrabón, Geógraphika XVI. 2.25. C 758)
Kvarchomok
Nátron (szódium-karbonát (Na2CO3)
Az üveggyártás központjai
Nátron lelőhelyek az ókorban
Wadi Natrun (Egyiptom)
A Crypta Balbi-ban talált üvegek kémiai összetétele
(HIMT = magas vas, magnézium és titán-oxid összetétel, egyiptomi üveg!)
Üvegfújó műhely (Pelusium)
Miniatűr egyiptomi fajanszüvegek
Egyiptomi üveggyöngyök és üveg dobókocka (görög számokkal)
Augustus üvegből készített portréja
Üvegfújó (terrakotta mécses, Asseria, Horvátország)
Üvegtömb a Bejrúti Nemzeti Múzeumban
…és a lelőhely Tyrusban
Sidóni üvegedények, 2-3. század
Galliai üvegek
Üvegtípusok és -árak Diocleatianus árrendeletében (PE 16.1-9)
„Ennion készítette”, Sidón, 1. század
SENTIASE / CUNDAFA/CITAQ[uileia] VITR[eraria], Sentia Secunda műhelye, Aquileia
Bet She’arimban 1956-ban talált üvegtömb (9 tonna!)
Üveg újrahasznosítás „Művelt szellemű vagy, hiszed, Caecilius, Hidd meg, nem vagy. Ugyan mi hát? Szószátyár, Hasonló Tiberentúli házalóhoz, Aki tört üvegért árulja sárga Kénrúdját, ahhoz, ki főtt borsóját Árulgatja a lusta néptömegnek, Őréhez szelidített viperáknak, Hitvány hallevet áruló fiúhoz, A szakácshoz, amint forró fazékban Kolbászait berekedve kínálgatja, Utcán verseket áruló költőhöz, Avagy gádesi, aljas keritőhöz…” Martialis Epigrammata I. 41.
HAJÓRAKOMÁNYOK • Iulia Felix, Grado (1986), 2-3. század, 15-16 m hosszú, 5-6 m széles corbita, rakomány: 560 amphora (olaj), egy Poseidón és egy Minerva fej, egy 1,4 m magas fahordó, benne kb. 11.000 db üvegtöredék (cullet = újrahasznosítandó üvegcserepek), az eredeti úti cél Aquileia lehetett (bibl.: Silvestri, A., G. Molin, G. Salviulo 2008. „The colourless glass of Iulia Felix”, Journal of Archaeological Science 35(2): 331-341. • Ouest Embiez I, Embiez (1995, 2001, 2004), 2-3. század, Dressel 2-4 amphorák borral, 8-10 tonna nyers üveg, 1500 kész üvegáru, kétféle ablaküveg (bibl.: Foy, D., Jezegou, M.P., 2004. „Sous les vagues de verre. L’épave antique”, Archeologia 407: 22-31.
Római kori hajóroncsok üvegmaradványokkal
Üveggyártó műhely (Basinghall street, London)
Üvegműhely (Basinghall street) 70 kg üveghulladék!
