BEVEZETÉS A RÓMAI GAZDASÁGTÖRTÉNETBE A római gazdaság monetizáltsága Grüll Tibor egyetemi docens
PTE BTK TTI Ókortörténeti Tanszék
BEVEZETÉS A RÓMAI GAZDASÁGTÖRTÉNETBE
A RÓMAI PÉNZ EREDETE
Elektrum-pénzek, Lydia, 6. század
Klasszikus kor – hellenisztikus kor Élektron statér AU/AG (12-17 gr), aiginai, attikai, korinthoszi standard harmad statér (trité) hatod statér (hekté) *** Statér AU (az i. e. 6. századtól önálló aranypénz) Drachma AG (4-4,5 gr) 2, 3, 4 drachma = 1 statér (változó pénzláb) kétszeres (didrachmon) háromszoros (tridrachmon) négyszeres (tetradrachmon) alapvető címlet! tízszeres (dekadrachmon) Obolos CU = 1/6 drachma (aprópénz), az i. e. 5. század végétől általános
Drachma, Aigina szigete, 6. század
Tetradrachma, Athén, i. e. 449-404 között
Syracusai tetradrachma, i. e. 415-405
Nagy Sándor arany sztatérja
Nagy Sándor ezüst tetradrachmája
I. Antiokhosz Szótér ezüst tetradrachmája
II. Ptolemaiosz Philadelphosz ezüst tetradrachmája
„A római pénzverés nem gazdasági vagy katonai szükségszerűségből fakadt, és először csak igen korlátozott funkciókat volt képes betölteni. A római pénz – bár ez vitatható – Görögország és a dél-itáliai görög városállamok kulturális befolyása miatt jött létre: a rómaiak saját városaikban is a görög városi civilizációt akarták meghonosítani, és saját pénzverésüket ezen folyamat egyik fontos részeként értelmezték.” Andrew Burnett, Coinage in the Roman World, London, 1987
Aes rude (i. e. 5-4. század)
Aes signatum (i. e. 4. századtól)
Aes grave (i. e. 240-225) AE 259,53 g
Ezüst denarius, előlapján MONETA, hátlapján fogó, kalapács és verőtő, a pénzverés alapvető kellékei T(itus) CARISIVS felirattal. A felirat alatti sapka talán Vulcanus istenre utal, aki a tűz és a kovácsmesterség istene. (BMCRR Rome 4058)
Juno Moneta temploma
Juno Moneta temploma
A „figyelmeztető Juno”
BEVEZETÉS A RÓMAI GAZDASÁGTÖRTÉNETBE
A PÉNZVERÉS FOLYAMATA
A köztársaság kora • tresviri aere argento auro flando feriundo = „a bronz-, ezüst- és aranypénzek öntésére és verésére alakult háromfős testület” i. e. 289-től (hagyomány) • Rövidítésük: • III VIR AAAFF (tresviri aere argento auro flando feriundo) • III VIR APF (tresviri ad pecuniam feriundum) • Rövid elnevezésük: • tresviri monetales (sing. triumvir monetalis)
Az első római ezüstpénz (didrachma), i. e. 281
Az első Rómában vert ezüstpénz, i. e. 269
Az első Rómában vert denarius, i. e. 211
Ti. Quinctius Flaminius arany statérja, Makedonia, i. e. 198 k.
Augustus-kori as – Æ 27mm, 11.92 gr. Római veret; Sex. Nonius Quinctilianus, triumvir monetalis, i. e. 6, (RIC I 439)
Augustus-kori aureus, Au 7.93 gr, Római veret; M. Durmius, i. e. 19-8. M • DVRMIVS III • VIR, (RIC I 316; BMCRE 60)
Pénzöntő matrica
Pénzöntő matricák (Aquileia)
Pénzverőtő
Pénzverőtövek és -öntőmatricák
BEVEZETÉS A RÓMAI GAZDASÁGTÖRTÉNETBE
PÉNZRENDSZEREK A RÓMAI BIRODALOMBAN
A Római Birodalomban használt denominációk méretarányos típustáblázata
Átváltási értékek 1 aureus = 25 denarius (Au) 1 quinarius aureus = ½ aureus = 12½ denarius (Au) 1 denarius = 4 sestertius = 8 dupondius = 16 as = 64 quadrans (Ar) 1 quinarius argenteus = ½ denarius = 2 sestertius (Ar) 1 sestertius = 2 dupondius (Cu) 1 dupondius = 2 as (Cu) 1 as = 4 quadrans (Cu)
aureus
denarius
Pénzverdék a Kelet-Római Birodalomban
Keleten használt pénztípusok • Aureus (Bosporos) • Tetradrachma (Kréta, ciprusi városok szövetsége) • Ezüst cisztophorikus érme (Bithynia) • Attikai standard (Asia) • Drachma (lykiai városok szövetsége) • Tetradrachma (Cilicia, Syria, Ptolemaida Egyiptom) Ezeket integrálták a római pénzrendszerbe, létezett hivatalos átváltási kulcs!
Tartomány Cyrenaica et Creta Achaia Macedonia Thracia Moesia Bithynia–Pontus Asia Lycia–Pamphylia Galatia–Cappadocia Cilicia Cyprus Syria et Iudaea Összesen
Julius–Claudius éra (Kr. e. 44–Kr. u. 69) 13 25 9 7 3 11 106 19 17 18 0 32 260
Flaviusi éra (Kr. u. 69–96) 3 6 7 5 2 14 93 7 15 17 0 18 187
Antoninusi éra (Kr. u. 138–192) 2? 27 10 20 7 23 146 12 39 37 1? 47 371
A tartományokban működő pénzverdék száma
Amorium (Phrygia) pénzverdéje és egy Claudius alatt vert bronzpénz
Provinciális pénzek alaptípusai • Városi pénzek
– A Iulius-Claudiusok alatt Nyugaton is, az Antoninusoktól kizárólag Keleten, többnyire bronz – város-együttműködések (homonoia) pénzei: Thracia, Asia, zömmel 3. század (87 város, 2400 ismert pénztípus)
• Városszövetségek (koina) pénzei
– Az Antoninus-korban: Kréta, Thessalia, Macedonia, Lesbos, Ionia, Galatia, Pontus (a császárkultusz temploma a középpontban)
• Provincia-veretek
– Három nagy központ: a cappadociai Antiochia, az Orontésmelletti Antiochia, és az egyiptomi Alexandria (ezüst tetradrachma, és bronz pénzek is; nem etnikai jellegű!)
• Kliens királyok pénzei
– Bosporosi Királyság (arany és ezüst); Edessai Királyság (ezüst és bronz)
Városi pénzek
Nikaia (Bithynia-Pontus) bronz, Faustina arcképével, ΑΓΑΘΗ ΤΥΧΗ ΝΙΚΑΙΕΩΝ
Homonoia-pénzek
Kibyra (Phrygia) és Hierapolis (Asia) közötti egyetértés, bronz (BMC 96) ΕΠΙ ΚΛ ΦΙΛΟΚΛΕΩΣ ΚΙΒΥΡΑΤΩΝ Κ ΙΕΡΑΠΟΛΙΤ(ΩΝ) ΟΜΟΝΟΙΑ
Városszövetségi pénzek
ΚΟΙΝΟΝ ΜΑΚΕΔΟΝΩΝ bronz (BMC 155)
Provinciális pénzek
Alexandriai veretek a Pharosszal és a Nílussal
Klienskirályok pénzei
Nagy Heródes bronzpénzei
Klienskirályok pénzei
II. Sauromatés bosporosi kliens-király pénze Commodus korából
Bronzpénzek a római Egyiptomban
A legfontosabb pénzverdék Nyugaton (300-476)
AVAVCIA feliratú kelta bronzpénzek elterjedése (i. e. 25-i. sz. 10)
Kelta típusú pénzveret az Icenusoknál
Római hódítás előtti pénzverdék az Ibér-félszigeten
Római hódítás alatt működő pénzverdék az Ibér-félszigeten (i. e. 2—1. század)
Ibéro-kelta pénzek i. e. 2-1. század
BEVEZETÉS A RÓMAI GAZDASÁGTÖRTÉNETBE
BANKOK—HITELEK
pénzváltók / bankárok nummularius / argentarius
Lucius Caecilius Iucundus pompeii bankár
Tabulae Sulpiciorum (Agro Murècine, Puteoli)
Római bankár felszerelési tárgyai
Select Papyri, 2.371 Elismervény egy bankon keresztül kifizetett bérleti díjról P.Fay. 87 L.1-13 i. sz. 155.
„Caesar Titus Aelius Hadrianus Antoninus Augustus Pius császár 18. évében, Mecheir (hónap) 27-én. Titus Flavius Eutychides bankjának befizette Eudaimón, Sarapión fia, valamint annak társai; az Alexandria városához tartozó javak felügyelőinek, (a földbirtok után járó bérleti díjat), amely korábban Iulius Asclepiadés filozófus birtoka volt, és Euhémeria falu területén fekszik, a 17. év bérleti díját: egy talentumot és ezernégyszáz drachmát, azzal a feltétellel, hogy egy ugyanekkora összeget kell fizetnie Alexandriában a stemmata felügyelőjének, azaz összesen 1 talentumot és 1400 drachmát, Epeiph (hónap) 8-áig, ugyanezen személy és társai által, a 17. bérleti év vége felé, ezer talentum és ezernégyszáz drachma, azaz összesen a fentiekben írt 1 tal. 1400 dr.”
Select Papyri, 1.70 Banki kölcsön felvétele P.Tebt. 389. i. sz. 141.
„Caesar Titus Aelius Hadrianus Antoninus Augustus Pius császár 4. évében, Pharmouthi (hónap) 27-én, a Kincstárnokok városnegyedében található Sabinus-féle bank piszkozatáról. Isidóra, Heracleidésnek, Meledémos fiának leánya, gyámjával együtt, aki az ő rokona, Apión fia Apión, feljegyzi, hogy Tamystha, Órigenés leánya, gyámjával, Ptolemaios fia Ptolemaiosszal együtt, hogy ő, Tamystha, egy kölcsönt kapott, melynek tőkeösszege háromezerötszáz ezüst drachma, azaz 3500 dr., egy évre, a mostani Pachón hónaptól számítva, minánként 1 drachma kamatra, amit vissza kell fizetnie Antoninus Caesar következő, ötödik évének Pharmouthi hónapjára, azzal a kamattal, amely összesen 420 drachmát fog kitenni, azzal a jelzálogmegállapodással összhangban, amelyet Tamystha kötött, és amely a levéltárban lett letétbe helyezve.”
Zeus Baetocaecae / Artemis Ephesus
Római pénzes láda (Iulius Polybius háza, Pompeii)
Római malacpersely Musée d’Archéologie Nationale, Paris
Római cseréppersely Novaesium/Neuss, Raetia/Svájc Clemens Sels Museum
Római persely BASAUGU felirattal (Johns Hopkins Archaeological Museum)
BEVEZETÉS A RÓMAI GAZDASÁGTÖRTÉNETBE
ÁRAK ÉS ÉRTÉKEK
Bor-árak „A kancsókhoz” (Ad cucumas) címzett herculaneumi fogadóban
Diocletianus ármaximáló rendelete, i. sz. 301 (edictum de pretiis venalium)
Aizanoi
Geraki (Bulgaria)
Pettorano
Aizanoi macelluma, ahol az edictum szövegét megtalálták
BEVEZETÉS A RÓMAI GAZDASÁGTÖRTÉNETBE
A PÉNZ HANYATLÁSA
A római pénzek ezüsttartalmának változása Kr. u. 64 és 268 között
A nyugati és keleti pénzverdék ezüstpénzeinek ezüst tartalma a 4. században
Frome-hoard 52.503 db (Kr. u. 253-305 közöttről)
A Britanniában talált kincsleletek statisztikája Időszak (Kr. u.) 41-ig 41- 54 54 – 69 69 – 96 96 – 117 117 – 138 138 – 161 161 – 180 180 – 192 192 – 222 222 – 238 238 – 260 260 – 296 296 – 317 317 – 348 348 – 364 364 – 411
Leletek száma 18 26 11 60 21 43 66 97 35 49 31 36 530 99 195 119 280
Ezüstpénz-leletek a Római Birodalomban a 3. században
Elveszett pénzek megoszlása
18. periódus: i. sz. 260—274 A két minta: Housesteads és Maastricht
Késő-római kincsleletek Britanniában és Galliában (Aurelianus koráig)
Elméletek a kincsleletekről • „Bajelmélet” (Troubles hypothesis) – Polgárháború és külső betörések – Az emberek felhalmozzák és elrejtik a pénzt
• Monetáris elmélet (Monetary hypothesis) – Aurelianus visszavonta a korábbi pénzeket, hogy saját pénzügyi reformját megvalósíthassa
• Hiperinflációs elmélet (Inflation theory) – A pénz elvesztette vásárlóértékét, ezért egyre többet kellett belőle felhalmozni
Pénzverés a római gazdaságban (i. e. 300—i. sz. 700)
Pénzverés és identitás a római provinciákban
