BEVEZETÉS A NYELVTUDOMÁNYBA
A pragmatika
néhány évtizedes
nem egységes elmélet
alapfogalma: megnyilatkozás
kommunikatív jelentésével, szerepével foglalkozik
a megnyilatkozás jelentése nem állandó pl. Na, ez szép!
a közlés valódi tartalma csakis pragmatikai vizsgálattal ragadható meg:
milyen nyelvi formák?
mi alapján kiválasztva?
milyen hatást váltanak ki?
A pragmatika
Terminus: CHARLES MORRIS (1938) tág
meghatározás: szemiotika egyik ága, jel – jelhasználó
Nyelvészetben: 1950/60,
cél: hétköznapi nyelvhasználat vizsgálata 1960-as: nyelvi működés funkcionális leírása 1970-es: PRAGMATIKA, cél: a
tárgy alapelvek elméleti keretek meghatározása
A pragmatika
Kiemelkedő témái: 1.
diskurzuselemzés (szóbeli, írásbeli) 2. a komm.kutatás verbális komm.-val foglalkozó része
Magyar nyelvészet: még
fiatalabb összefoglaló munka (Tátrai Szilárd, Bevezetés a pragmatikába. Bp. 2011.)
A pragmatika A pragmatika érintkezése a nyelvészet különféle területeivel
Szemantika
a nyelv jelentéses, funkcionális oldalának vizsgálata
szemantikai (lexikológiai) jelentés
a pragmatika tkp. a referenciával foglalkozik: a valóság mely darabjára utal a nyelv?
Szociolingvisztika
a kommunikációban résztvevők helyzete
Pszicholingvisztika
pragmatikai jelentés
a nyelvi teljesítményt befolyásoló pszichológiai állapotok, készségek vizsgálata (figyelem, emlékezet, személyiség stb.)
A beszédaktuselmélet
a pragmatika központi területe
A pragmatika A beszédaktuselmélet
AUSTIN, JOHN LANGSHAW (1911–1960)
Austin tanítványa, Oxford, nyelvfilozófus az elmélet megformálásában döntő szerepe volt
GRICE, PAUL (1913–1988)
Ez a k ép most nem jeleníthető meg.
SEARLE, JOHN (1932–)
alapító, oxfordi nyelvfilozófia pro „Tetten ért szavak” c. műve (magyarul 1990)
együttműködési alapelv társalgási maximák
A közlés nem csak a valóság tükre, hanem tett, cselekvés is. Alapgondolata: a verbális megnyilatkozások 2 nagy csoportja:
1. a nyelven kívüli világot írják le (pl. Az ablak zárva van.)
kérdés: igaz vagy hamis állítás-e?
2. nem írnak le semmit róla (pl. Gratulálok. Üdvözlöm. Megtiltom, hogy elmenj!)
A pragmatika 1. konstatív megnyilatkozás 2. performatív megnyilatkozás
performatív igék: javaslom, kijelentem, utasítom, vádolom, elnevezem stb. másképp is lehet performatív megnyilatkozást tenni pl. Holnap meglátogatlak. (=Megígérem, hogy…) Jön egy autó! (=Figyelmeztetlek, hogy… SŐT! =Ne indulj el!) nincs nem performatív értékű megnyilatkozásunk pl.
Az ablak zárva van. (=Nyisd ki!) Későre jár. (=Menjetek haza!)
tisztán konstatív: tankönyvek példamondatai
nincs is igazán jelentősége a két típus elkülönítésének
különbség: van-e explicite performatív elem a megnyilatkozásban
A pragmatika
A megnyilatkozás két szintje: 1. lokúció (mondunk vmit) 2. illokúció (cselekszünk vele vmit: kérünk, tiltunk stb.) pl.
- Kaphatnék egy kávét? - Persze, ha kérne.
+ 3. perlokúció (a hallgatóra tett hatás)
Sikeres beszédaktushoz: szerencse/boldogulási feltételek lokúció és nyelvtani szabályok (*Autó jövése van.) illokúció tárgya (*Megígérem, hogy tegnap elmegyek.) beszélő kompetens volta (A vádlottat felmentem.) beszélő, hallgató azonos előfeltevései (Anna fia diák.)
A pragmatika
Az előfeltevések típusai: 1. szemantikai (igazságfeltételek) 2. pragmatikai (a megnyilatkozás adekvát voltának feltételei, tkp. a szerencse feltételek) pl. Nyissák ki az ablakot! van egy ablak nincs nyitva vannak, akik hallanak engem értenek magyarul ők képesek kinyitni a hozzájuk való viszonyom alapján kérhetem tőlük
A pragmatika
J. SEARLE: közvetett beszédaktus mondok valamit vmi mást (is) értek rajta • Eléred a sót? a
megnyilatkozás 2 illokúciós ereje 1 illokúciós aktus egy másik végrehajtásával
Probléma:
1. B hogy érti rajta azt is + mást is 2. H hogy érti meg, hogy amit hall, mást is jelent 3. egyes mondatokat konvencionálisan kérésként használunk: • Értékelném, ha leszállna a lábamról.
A pragmatika
„Eléred a sót?” 1. kérdés 2. kérés „Nagyra értékelném, ha leszállnál a lábamról.” 1. állítás 2. kérés „Ugye meg fogod enni a levest is?” 1. kérés 2. kérés 3. felszólítás „Nincs egy rongyom.” 1. állítás 2. kérés 3. felszólítás 4. szemrehányás
A pragmatika
X: - Menjünk el este moziba! Y: - Vizsgára kell készülnöm.
visszautasítás milyen jelentése miatt? honnan tudja X, hogy ez visszautasítás? elsődleges illokúciós aktus: nem szószerinti jelentés másodlagos illokúciós aktus: szószerinti jelentés
Y elsődleges ill. akt.-a visszautasítás, melyet a másodlagos ill. akt. (kijelentés) végrehajtásával ért el
A pragmatika
Kérdés: Hogyan érti meg X a nem szószerinti jelentést, ha egy olyan mondatot hall, amely a másodlagos jelentést hordozza? 1. javaslat megállapítás (beszélgetés tényei) 2. megjegyzése releváns (együttműködés elve szerint) 3. beleegyezés, elutasítás, új javaslat lehet (b.aktus elm.) 4. esetünkben egyik sem a szószerinti jelentésben (1, 3) 5. vszl. többet gondol (2, 4) 6. háttérinformáció: vizsgára tanuláshoz sok idő kell 7. vszl. nem ér rá (6) 8. az elfogadás képesség függvénye (b.aktus elm.)
A pragmatika 9. vszl. nem tudja teljesíteni (1, 7, 8) 10. elsődleges jelentés = visszautasítás (5, 9) + komolysági feltétel: Vizsgára kell készülnöm, de ez még belefér.
Következtetési stratégia: 1. megállapítani, hogy az elsődl. más mint a másodl. 2. melyik az elsődleges?
A pragmatika
P. GRICE I. együttműködési alapelv II. társalgási maximák
1. Minőség (ne hamis) 2. Mennyiség (kellően informatív) 3. Mód (ne homályos, kétértelmű; de tömör, rendezett) 4. Viszony (releváns)
A KONTEXTUS SZEREPE!
