Bevezetés a nemzetközi kapcsolatokba Oktatók: Schmidt Andrea, Glied Viktor 1. A nemzetközi kapcsolatok megközelítése, a tudományág rövid története, nemzetközi kapcsolatok a mindennapi életben (09. 11.) 2. A nemzetközi kapcsolatok története röviden – klasszikus nemzetközi rendszer, hosszú 19. század, rövid 20. század, hidegháborúk utáni világ (09.18.) 3. A nemzetközi rendszer – megközelítések (09.25.) 4. Állam, nemzet, nemzeti érdek, államhatalom gyakorlása, a diplomácia jelentősége, külpolitikai döntéshozatal (10. 02.) 5. Külpolitika eszközei – diplomácia és gazdasági nyomás (10.09.) 6. A nyílt erőszak – háborúk (intervenció) és a terrorizmus (10.16.) 7. Jog és etika a nemzetközi kapcsolatokban 8. A nemzetközi szervezetek, globális civil társadalom, államközi szervezetek, nem legális szereplők – a globalizáció intézményrendszere (11.06.) 9. Globális problémák I., az Észak–Dél szakadék (11.13.) 10. Globális problémák II., Globalizációs modellek (káoszelmélet, kauzalitás modell stb.) (11.27.) 11. Huntington – Kultúra és vallás a nemzetközi kapcsolatokban; Civilizációk összehasonlítása. (12.04.) Irodalom: Egedy Gergely: Bevezetés a nemzetközi kapcsolatok elméletébe, HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Kft, Budapest, 2011 Mingst, Karen A.: A nemzetköz kapcsolatok alapjai, Napvilág Kiadó, Budapest, 2011 Samuel Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2008. Kurzus tejesítésének feltétele: a TVSz szerinti hiányzás, illetve félév végén zárthelyi dolgozat
Nemzetközi kapcsolatok elmélete Dr. Glied Viktor PTE BTK Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék
Nyílt erőszak: A háború 1. Carl von Clausewitz értelmezése (19. század első fele): „A háború a politika folytatása más eszközökkel” – van kiindulópontja, költsége és várható haszna. 1. Lélektani tényezők (ellenszenv) és a véletlen fontossága. 2. A hadászatnak három fő célpontra kell irányulnia: 1. az ellenség erői, 2. az ellenség erőforrásai, 3. az ellenfél harcolni akarása. A védekező hadviselés mind katonai, mind politikai szempontból az erősebbik pozíció, de ha támadni kell, akkor meglepetésszerűen! Eszközök a nyílt háború elkerülésére: Alkudozás Fenyegetés Szankcionálás A háború megítélése eltérő (megszállás, vagy felszabadítás; jogos, vagy jogtalan)
Nyílt erőszak: A háború 1/2. Katonai erő alkalmazása 1. A diplomácia megerősítéseként 2. Az ellenfél nyílt fenyegetése (üzenet, vagy a katonai készenléti szint megemelése) 3. Katonai erő demonstratív alkalmazása (pl. díszszemle, hadgyakorlat) 4. Közvetlen katonai akció (korlátozott, vagy teljes; kis-közepes-nagy intenzitású) 5. Teljes, nagy intenzitású katonai akció: háború
Nyílt erőszak: A háború 1/3. A hadba lépés 6 feltétele: 1. Régóta fennálló, jól körülhatárolható elkötelezettség áll fenn 2. Erős elkötelezettség a győzelemre 3. Katonai erővel katonai erő ellen kell fellépni úgy, hogy az megváltoztassa az erőviszonyokat és az ellenfél politikáját 4. A katonai fellépés gyors és határozott legyen, mintsem lassú és habozó 5. A célokat világosan meg kell jelölni 6. A katonai akció széles támogatottságot élvezzen
Nyílt erőszak: A háború 2. A 20. század közepéig a háború általános rendezési elvnek számított (ágyúdiplomácia) Konvencionális háborúk: fenyegetés, hadüzenet, háború, fegyverszünet, békekötés 1945. ENSZ létrejötte > fegyveres konfliktusok elkerülése (közgyűlési, BT határozatok, békefenntartó műveletek) Hidegháború (1945-1990) – megváltozik a háborúk jellege (atomfegyverek kora) A nyílt háború helyett gerilla-, kiber(cyber) hadviselés és információs háború zajlik A média „közvetíti” a háborút
Nyílt erőszak: A háborúk okai 1. Individuális értelmezés – emberi természet (gyarlóság, önzés, stressz, frusztráció – megaláztatás, agresszió) Léteznek harciasabb népek / politikai rendszerek? A háború nem egyéni agresszió, hanem tömeges, társadalmipolitikai jelenség 2. Állami szintű értelmezés Belső konfliktusok externalizálása Figyelemelterelés a belső problémákról (pl. gyarmatosítás) Védelmi okok (határ, terület, nép, erőforrás) Preventív okok (megelőző csapás elmélete; a védelmet szolgálja, vagy rejtett agresszió?) Agresszorok: területszerzés, erőforrás biztosítás, megfélemlítés, bosszú, fenyegetés
Nyílt erőszak: A háborúk okai 2. 3. Rendszerszintű értelmezés A nemzetközi rendszer anarchiára épül (káoszelmélet) > egyensúlyt kell teremteni és azt betartani különböző eszközökkel (nemzetközi rezsimek, háborúk) Ha megbomlik az egyensúly > helyre kell állítani (stabilitás, kiszámíthatóság) Erőre erővel kell válaszolni (Morgenthau) Domináns fél (nagyhatalom ) + szövetségesek (neorealista iskola) > kizárólagosan manapság már nem irányíthatnak
Nyílt erőszak: A háborúk típusai
A 16. sz-tól egyre nagyobb létszámú hadseregek csaptak össze Nemzettudat kialakulása > népek, nemzetek háborúznak Technikai fejlődés > gépek és erőforrások szerepe növekszik
1. Hagyományos / konvencionális háború Hagyományos háborúk, katonai célpontok ellen – a polgári lakosság védelme, méltányosság elve a békekötésnél 2. Totális háború I. és II. világháború – „mindenki” érintett benne, nincsenek védett célpontok A másik fél totális megsemmisítése a cél Tömegpusztító fegyverek: ABC (atom, biológiai és kémiai) Népirtás, genocídium (Dél-Afrika, Kongó, örmények, holokauszt, Bosznia, Ruanda, Sierra Leone, Szudán)
Nyílt erőszak: A háborúk típusai 2. A nukleáris fegyverek és az elrettentés Légicsapások + interkontinentális rakéták megjelenése – elveszik a területi sérthetetlenség eszméje Nukleáris fegyverek – elpusztítható minden > megváltozik a nemzetközi kapcsolatok iránya (atomhatalmak & mások), de patthelyzetet is eredményez! Elrettentés eszköze: katonai erő + atomfegyver Proliferáció – Aggodalom: Észak-Korea és Irán stb. Űrfegyverkezés (Reagan) Leszerelési és non-proliferációs egyezmények (védelem növelése és a konfliktusok elkerülése)
Beavatkozás (penetráció) 1. Beavatkozás: egy adott ország politikájának, belső rendjének megváltoztatása Hogyan? Titkosszolgálati eszközök: kémkedés, lehallgatás, megfélemlítés és gyilkosság Belső konfliktusok, felkelések, polgárháború, puccsok kirobbantása > zűrzavar előidézése; lojalitás biztosítása Miért? Ideológiai (hidegháború), gazdasági, politikai, katonai-hadászati okokból
Beavatkozás (penetráció) 2. Típusai: Passzív penetráció: információ-gyűjtés; nyilvános adatok monitoringja; informátorok jelentései Lehallgatás > legális és illegális Meghatározott politikai, vallási csoport támogatása Civil szervezetek előkészítik a terepet a beavatkozásra (gazdasági elsősorban) Propaganda tevékenység (valami mellett / ellen)
Beavatkozás: propaganda
Tömegkommunikáció fejlődésével kerül előtérbe Tömegek meggyőzése, manipulálása a célja Híres beszédek, amik üzenetek is egyben (Hitler, Kennedy, Reagan, Castro, Ahmadinezsád stb.) A propaganda érzelmekre ható, logikus érvelésekre és tényekre építő kommunikációs mechanizmus, melynek céljai lehetnek vmit támogató, illetve valami ellen megfogalmazottak Véleményformáló, attitűd és magatartásformáló szerep, szimbólumrendszer A propaganda eszközeinek összehangolása (TV, rádió, nyomtatott sajtó, internet stb.)
Beavatkozás: intervenció Típusai: 1. Gazdasági szankciók kiszabása (embargó, különböző import-export tilalmak, listák) pl. Irán 2. Politikai intervenció (bábkormány felállítása, az ellenzék korlátozása és betiltása) 3. Korlátozott katonai beavatkozás (1956 Magyarország, 1968 Csehszlovákia) 4. Teljes intervenció, egy ország teljes körű katonai megszállása (Afganisztán)
A terrorizmus 1. Egységes meghatározása nincs Eleinte helyi akciók (szabotázs, pokolgépes merénylet, politikusok elleni akciók) Az 1970-es évektől megjelent a nemzetközi terrorizmus > a megfélemlítés a célja A terrorizmus az erőszak szándékos alkalmazása, vagy az azzal való fenyegetés (az erőszak öncélú is lehet) Céljai nagyon változatosak és keverednek:
1. 2. 3. 4.
Szabadságharc (palesztinok, baszkok) Idegenek, megszállók elleni harc (Afganisztán, Irak) Vallási, etnikai okok (IRA, muszlim szervezetek) Lakosság elleni erőszak > egy adott ország megzsarolása, vagy megbüntetése (London, Madrid, 9/11)
A terrorizmus 2. A tevékenység lényege: Megváltoztassa a biztonság percepciót, félelmet keltsen és tárgyalásra kényszerítse az érintettet Maximális hatékonyság és publicitás, minimális kockázattal > véletlenszerű célpontok (pl. öngyilkos merényletek) Szimbolikus célpontok támadása (katonai, energetikai, politikai létesítmények) Egy adott politikai rendszer megdöntése (pl. Peru)
A terrorizmus 3. A terrorizmus tipológiája: 1. Egyéni terrorizmus (pl. Breivik) 2. Szervezeti terrorizmus (hálózatok, sejtek – IRA, ETA, alKaida, Hezbollah, Hamasz stb.) 3. Általános politikai, ideológiai célok miatt elkövetett akciók: 1. Baloldali szervezetek, anarchista (Vörös Hadsereg Frakció; Vörös Brigádok, Baader-Meinhof csoport) 2. Jobboldali szélsőséges, neonáci csoportok (árják, KuKlux Klán, 3. Vallási fundamentalista szervezetek: Iszlám Dzsihád stb. 4. Nacionalista, szeparatista szervezetek: ETA, kurdok stb. 4. Single issue akciók (ökoterrorizmus fajtái) 5. Indirekt terrorizmus (környezeti, biológiai, narko stb.)
A terrorizmus 4. Szintjei: Helyi, regionális és globális terrorizmus 2001. szeptember 11. megváltoztat mindent > globális lesz a terrorizmus és a terrorizmus elleni harc is Hagyományos terrorizmus (robbantás, lövöldözés, túszejtés, gépeltérítés, emberrablás, merénylet) Újfajta terrorizmus: 1. 2. 3. 4. 5. 6.
információs terrorizmus – kiberterrorizmus (internethálózatok, informatikai rendszerek blokkolása) ökoterrorizmus (környezet- és állatvédő szervezetek) biológiai terrorizmus, agrárterrorizmus (magvak, föld, gyógyszerek megfertőzése) környezeti terrorizmus: környezeti javak és környezeti infrastruktúra elleni akciók (pl. vízművek) narkoterrorizmus – kábítószer eladással és narkotikumok használatával elért eredmények (pl. FARC, ELN) Megaterrorizmus – tömegpusztító fegyverek és sugárzó anyag használata
A terrorizmus 5. Terrorizmus elleni fellépés Megelőzés (multikulturalizmus felszámolása, terroristagyanús csoportok ellenőrzése) védekezés; bűnüldözés; válaszadás A személyi szabadságjogok és a nemzetbiztonság egymással ütköző szempontjai > USA Homeland Security Act – 2002. (megfigyelés, kínzás, fogva tartás és likvidálás) Szervezett bűnözés elleni harc > fegyver-, ember-, kábítószerkereskedelem Finanszírozás és a csempészútvonalak felszámolása (közös fellépés, NATO, EU, Interpol)
Ökoterrorizmus
Figyelemfelkeltés, károkozás Nem engedményekre, publicitásra törekszik Szimbolikus célpontok (fakitermelők, építőipar, multik, kutatóintézetek, erőművek, turisztikai célpontok, gyógyszertárak, bankok)
Nem az élet elvétele a célja „Single issue” akciók (politikai, gazdasági)
Akcióformák
Lobbitevékenység, aláírásgyűjtés, ismeretterjesztés, kampány Demonstráció, polgári engedetlenség Bojkott, rémhírkeltés
Közvetlen akciók (direct actions) Közvetlen erőszak (gyújtogatás, rongálás, levélbomba) Fenyegetés, zaklatás, megfélemlítés
Mérsékelt és radikális szárny Egyesült Államok, Ausztrália Hippik, radikális zöld csoportok, feministák, pacifisták, vegák (ideológiamentesség) Nincs törvényhozási lehetőségük Európa Egyéb terrorista csoportok Szélsőbaloldali, anarchista ideológiai töltet Parlamenti képviselet lehetősége Mélyökológia, vadonkultusz Aldo Leopold, Arne Naess > ökocentrikus megközelítés
Jog és etika a nemzetközi kapcsolatokban 1. Mi a nemzetközi jog? Államközi kapcsolatok, magatartási formák, szabályozások és tilalmak összessége Államközi kapcsolatok alanyai: szuverén államok (magánemberek nem!) Betartatása nehézkes > ki tartatja be és hogyan, mivel szankcionálható a be nem tartása? Külső és belső jogrend: jogharmonizáció és a külső jogrend átültetése szükséges (a külső jog a belső felett áll, ha elfogadják) Parafálás és ratifikáció > életbe lépés és végrehajtás + betartatás
Jog és etika a nemzetközi kapcsolatokban 2. Nincs világkormány, globális rezsimek viszont igen Pl. Kiotói Jegyzőkönyv; tengerjogi egyezmények; Aarhusi Egyezmény; Espoo-i egyezmény; CITES stb. WTO/IMF/Világbank egyezmények, szerződések ENSZ szerepe ENSZ és szakosított szervei + programjai EU szerződések: Római Szerződés (1957) – EGK, SEA, Maastricht, Amszterdam, Nizza, Lisszaboni szerződések (2009-) Katonai egyezmények: NATO, SEATO, ANZUS Gazdasági egyezmények: NAFTA, EFTA, ECOWAS
Jog és etika a nemzetközi kapcsolatokban 3. A nemzetközi jog érvényesítésének problémája: Ki teszi ezt meg és hogyan? Bi-, tri- és multilaterális egyezmények; Bíróságok szerepe: nemzeti (adott ország) és nemzetközi (Hágai Nemzetközi Bíróság – 1946); Fegyveres összecsapások joga: humanitárius szempontok, népirtás, vegyi és biológiai fegyverek bevetésének tilalma, taposóaknák Morális elvek: erőszak szerepe, emberi jogok, gazdasági erőforrások igazságtalan elosztása; erkölcsi rendszer Morális elvek elleni érvek: a morális elvet használó hátrányba kerülhet; az hogy mi a jó és a rossz, ki dönti el? Pl. civilizációs küldetés a gyarmatosítás során
Jog és etika a nemzetközi kapcsolatokban 4. Emberi jogok ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata – 1948. Élet és méltóság védelme (szabadság, egyenlőség) Nők védelme (diszkrimináció tilalma, 1981.) Gyermekek védelme Kulturális, gazdasági, szociális jogok (2. generációs jogok) Egészséges környezethez való jog, önrendelkezés, jövő generáció joga (3. generációs jogok) Kérdés: mi a helyzet Kínával? (miért lenne univerzális az emberi jog? Civilizációs fejlődések különbsége)
A nemzetközi szervezetek 1. 1.
193 állami szereplő (ENSZ) + megfigyelő státuszok: Vatikán, Máltai Lovagrend, Palesztin Hatóság + tisztázatlan hátterű területek: Nyugat-Szahara, Koszovó
2. 3.
4.
Transznacionális vállalatok (kb. 60 ezer) Nem-kormányzati szervek (NGO) – nemzetközi nem-kormányzati szervek (INGO) pl. Nemzetközi Vöröskereszt, FIFA, UEFA, Greenpeace, Államközi-kormányközi szervezetek (kb. 300) – NATO, EU, AU, ENSZ
A nemzetközi szervezetek 2. Funkciójuk: 1. Átfogó kérdésekkel foglalkoznak (arénák, fórumok) 2. Egy kérdéskörrel foglalkoznak (pl. UNESCO, OPEC, NOB) Földrajzi elhelyezkedés: 1. Globális szervezetek (ENSZ, NATO) 2. Regionális szervezetek (EU, AU, ASEAN, Arab Liga stb.)
A nemzetközi szervezetek 3. Nem legális nemzetközi szereplők Bűnözői és gerillacsoportok Fegyver-, ember-, kábítószer-, gyémánt és szervkereskedelem Terrorista szervezetek Nemzeti felszabadítási szervezetek (IRA, PFSZ)
A nemzetközi szervezetek 4. NGO-k Mi a globalizáció? Nemzetköziesedés Uniformalizálódás Egységesedés Kooperáció Hálózat Csökkenő távolságok Hatalom (döntéshozatal) területének elkülönülése Szabadság fogalmának átértékelődése Információs többlet Átterhelés
Globális civil szervezetek
Államtól független hálózatok Politikai nyilvánosság fontossága Valamivel szemben, vagy valaminek a védelmében jönnek létre, rendszerkritikát fogalmaznak meg Értékeket közvetítenek Önkifejezés lehetősége és terepe; posztmateriális értékek elterjedése Ellenőrzés lehetőségének megteremtése (kormányok, vállalatok) Innovatív és cselekvő közeg
Ideológiai típusai: Globalizációt támogató szervezetek Globalizációt elutasító szervezetek Globalizációkritikus szervezetek, reformerek Alternatívok
Mozgatórugója: a káoszelmélet Többközpontú világ kialakulása (hegemónok és követők) Ismert és ismeretlen bizonytalanságok a nemzetközi rendszerben Érdekek és morális kényszer megjelenése Poszt-environmentalizmus megjelenése (megszűnik az ellenideológia jellege)
Politikai aktivitás 1.
2. 3.
Információs politika Tiltakozás, alternatív tudások megléte pl. Bázeli Egyezmény (1989) – Greenpeace; brazil esőerdőkampány – WWF, Sierra Club, FoE Szimbolikus politika Dávid és Góliát harca (ez erős képi világgal párosul) Számonkérés és befolyásolás (hitelesség megteremtése)
Politikai befolyás/befolyásolás típusai 1. Agenda meghatározása 2. Tárgyalási alapok meghatározása 3. Intézményi eljárások és politikák megváltoztatása 4. Állami/intézményi magatartás megváltoztatása
Közpolitikai befolyásolás
Lobbitevékenység: nemzetközi szervezeteken keresztül (EU, ENSZ, WTO) Erőforrások biztosítása: kormánydelegációk fizetése, adósságfelvásárlás és adósságcsere Betartatják a szabályokat és standardokat alkotnak (magatartási kódexek) CITES-egyezmény (1975. Washington) „Name and shame” elv (Monsanto, Shell, BP) ISO szabályozások kidolgozása (ISO14001) Fair Trade (méltányos kereskedelem) (kb. 500 millió dollár/év) Etikus kereskedelem (egyenlő szabályok vonatkozzanak mindenkire)
Típusai
• • • • • • • • • • • • • •
Jogvédő csoportok Humanitárius csoportok Környezetvédők Feministák Kisebbségi csoportok Pacifisták (Békejel) Ifjúsági csoportok Vallási szervezetek Politikai csoportok Média (alternatív híradások) Szakszervezetek Foglaltház mozgalom Ökoterroristák, hackerek Adósságelengedésért küzdő csoportok
Történet 1991. Párizs – NGO-k világtalálkozója 1992. Rio de Janeiro (Föld-csúcs) 1998. II. WTO-csúcs 1999. Seattle-i WTO gyűlés szétválás (mérsékelt és radikális szárny) (a radikális Black Block megjelenése); 2000. Prága; 2001. Genova; 2007. Heiligendamm; 2009. Koppenhága; 2013. Róma Társadalmi/Szociális Világfórumok (ATTAC) 2001-2003 Porto Alegre, Mumbai 2007. Nairobi
A világgazdaság a globalizáció korában 1. 19. századi gyarmatosítás > áruk és tőke mozgatása > közlekedés fejlődése (kőolaj mint energiaforrás) 1900-1914 (szabad piac) 1914-1950 (nemzeti piacok, gazdasági válság, New Deal, fasizmus kommunizmus megjelenése) 1950-1973 (Nyugat-Európában Marshall-terv és irányított fejlődés; szovjet tömb: KGST tervgazdaság) 1973-1979 olajárrobbanások > vége a korlátlan energia időszakának (energiaszűkösség) 1979- neoliberális kapitalizmus időszaka 2008 – gazdasági válság és vegyes rendszer (állami irányítás erősödése > bankmentő csomagok)
A világgazdaság a globalizáció korában 2. 1945- újjáépítés időszaka + hidegháború 1950. Montánunió 1957. Európai Gazdasági Közösség 1961. OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) Tudományos és technikai forradalom (techno-intenzív gazdaságok létrejötte) A világkereskedelem megtízszereződik EGK bővítése: több lépcsőben, többsebességes EU 1992. Maastrichti szerződés: Az Európai Unió létrejötte
Neoliberális kapitalizmus Atyja: Milton Friedman Kínálati gazdaságpolitika (Reagan, Thatcher és az ’70-’80-as évek) Hármas jelszó (dereguláció, privatizáció, liberalizáció) Restriktív költségvetés 1971. az USA letér az aranyalapról > infláció, bankjegykibocsátás és hitelezés élénkítése A jóléti államok vége (kiadáscsökkentés, a szociális kiadások visszavágása) A gazdaság globalizációja > termelés áthelyezése Ázsiába (Kína, Vietnam, India) + környezeti átterhelés: Afrika, Ázsia
A globalizáció visszásságai
Növekvő egyenlőtlenségek (80-szoros eltérés a leggazdagabb és legszegényebb országok között), a világ népességének 40%-a napi 2 dollárnál kevesebből élt Közjavak problémája: hozzáférés nem biztosított (közjavak beárazása – nem végtelen a hozzáférhetőség), kisajátítások Kulturális különbözőségek elmosása: univerzális értékek (főként a fogyasztás) Konzumtársadalom kialakulása (az egyén megítélése a fogyasztás függvénye – hitelfelvétel – eladósodás), fenntarthatatlan fogyasztási modellek Természeti javak degradációja – biztonságpolitikai tényezők(környezeti szűkösség: víz, talaj), mezőgazdaság (monokulturális növénytermesztés – vetőmagok és növényvédőszerek) Fedezetlen hitelek és felmérhetetlen adósságállomány – válságból válságba sodródás (a válságba jutott rendszer talpra állítása – 3100 milliárdos segélycsomag – USA) (adósságspirál) Város és vidék viszonyának végleges megváltozása – a vidék a város kiszolgálójává válik
A globalizáció intézményrendszere 1. Gazdasági intézmények: neoliberális gazdaságpolitika megalapozói (Breton Woods – 1944): 1959-től működnek globális szinten, amikor az európai valuták konvertibilissé váltak; a ’80-as évektől összefonódva működnek A, IMF (Nemzetközi Valutaalap) B, GATT/WTO (Kereskedelmi Világszervezet) 1995. Uruguay C, Világbank (IBRD) Feladatuk: Nemzetközi kereskedelmi korlátok lebontása (egyezmények sora, pl. Lomé (1975), Cotonou (2000), Doha (2001) – fejlődő világot érintik) Kollektív gazdasági cselekvések elősegítése Globális gazdasági válság megelőzése; gazdasági segítségnyújtás és újjáépítés (IMF) Strukturális kiigazítások egy adott ország gazdaságpolitikájában (adóemelés, deficitcsökkentés) (IMF) Munkaerőpiac, pénzügyi intézményrendszer és kereskedelempolitika (Világbank) Globális keresletélénkítés (WTO) Áruk és szolgáltatások szabad áramlásának ösztönzése, a kereskedelem liberalizálása (WTO) Vámok eltörlése, protekcionista gazdaságpolitika lebontása, liberalizált piacnyitás (torz struktúrák jönnek létre) Válságból válságba: 1987. Tőzsdekrach, 1997-1998 Ázsiai kistigrisek, 1998. Oroszország, 2001. Argentína 2007. Globális pénzügyi és gazdasági válság
A globalizáció intézményrendszere 2. 2. Transz/ multinacionális vállalatok Áru, tőke, munkaerő és technológia szabad mozgatása Kulturális és gazdasági egységesítésre törekszenek (ez a nézet napjainkban fellazulóban van – Mc szürkemarhaburger) Termelékenység növelése (olcsó munkaerő, vagy gépesítés és csúcstechnológia használata) Horizontális és vertikális cégek (egy adott termék, vagy szolgáltatás pl. mobiltelefonpiac) Globális Klíma Koalíció – nagy olajcégek (1989-2000) Profitmaximalizálásra törekszik 3. Globális civil társadalom (NGO-k) Határokon átnyúló együttműködések (emberi jogok, környezetvédelem, szegénység elleni harc stb.) – Jubilee mozgalom, Greenpeace, WWF, FoE, Vöröskereszt Méltányos kereskedelem (Fair Trade) Transzparencia (átláthatóság) és elszámoltathatóság
Megoldási lehetőségek Milyen modellt tekintsünk megoldásnak? Bonyolult és komplex rendszer – közpolitikai rendszerszemlélet Újraelosztás rendszerének átgondolása: A, Vállalatok szociális/társadalmi felelősségvállalása B, extraprofit, kamatok, nemzetközi átutalások kis mértékű megadóztatása (pl. Tobin adó) – megelőzni a spekulációs pénzmozgást és az extraprofitok kialakulását C, Támogatások átstrukturálása – a megelőzésre fektetni a hangsúlyt D, politikai legitimitás, és/vagy hatékonyság – technokrata megközelítés (dilemma) Üzleti alapon, a piacra bízva kell megoldani a problémákat, azaz a gazdasági szereplőket érdekeltté kell tenni (fosszilis energiatermelők piaci részesedésének növekedése a megújulók piacán) A, Igényt teremteni B, A társadalom igényeinek megfelelni (pl. 1999. Seattle után) – zöld marketing és zöld piac felívelése; közjavak beárazása és a fogyasztás visszafogása Társadalmi részvétel és konszenzus: szélesíteni a döntéshozatalba bevontak körét és növelni a globális felelősségvállalás szintjét; méltányos kereskedelem; Környezetvédelmi Világszervezet létrehozása Glokalizációs elképzelések: szűkíteni a távolságokat; a termelést, a fogyasztást és a kereskedelmi csatornákat helyi szintekre korlátozni; helyi pénzrendszerek bevezetése;
Kauzalitás modell (ok-okozati) 19. század népességnövekedés, higiénés viszonyok lassú javulása, csökken a gyermekhalandóság Ipari forradalom: belépés a szénkorszakba (károsanyag-kibocsátás ugrásszerű növekedése) Iparosítás és modernizáció + a szociális igények megjelenése (biztosítások, gyermekmunka, rabszolgaság felszámolása) Urbanizációs folyamat (nagyvárosok növekedése a centrum területeken) Gyarmatbirodalmak (piacok kiterjesztése) Közlekedés fejlődése (vasút és hajózás, majd légiközlekedés) 20. század Rohamos technikai fejlődés 20-as évtized: belépés az olajkorszakba (kiemelt energiaforrás) Globális stratégiai lépések Tőke allokáció – gazdasági és bankszektor összefonódása Természeti erőforrások felértékelődése (globális versenyfutás az energiahordozókért) 2 pólusú világ: eltérő pályák, egységesülő világ Nukleáris energia 1973/1979 – olajárrobbanás, reform és tétova fordulat Neoliberális gazdaságpolitika: liberalizáció, dereguláció, privatizáció Szabadpiaci verseny és intézményrendszerének kialakítása Fukuyama: a történelem vége: az örök béke és jólét korszaka?
Kauzalitás modell 2. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
8. 9.
Népességrobbanás (80% a fejlődő világban realizálódik) Víz és élelmiszerkrízis Urbanizáció (megapoliszok és nyomornegyedek létrejötte) Ificsúcs (a lakosság fele 18 évnél fiatalabb) Környezeti degradáció, klímaváltozás Migrációs folyamatok, konfliktusforrás Új gyarmatosítás: környezeti átterhelés, nyugati modell és kínai modell – kizsákmányolás (energiahordozók és természeti javak) Az iszlám válasza (modernizációs átmenet – demokrácia, vagy irányított modernizáció) Globális tőke érdekei érvényesülnek a regionális érdekek felett, a tőke a kisebb ellenállás felé mozdul el – kiszolgáltatottság és szegénység újratermelése
A globalizáció és fejlődés Realista iskola (Keohane, Stiglitz): a nemzetközi tér szereplői az államok – érdekek, költségek és haszon mozgatják (anarchikus folyamatok, kapcsolódik a hegemón elmélethez); nagy szerepet kap a biztonságpolitikai megközelítés Interdependencia elmélet: szereplők kölcsönhatása – függőségi helyzetből fakad Határhaszon elmélet (Kuznets, Daly): igények csökkentése, összfogyasztás növekedése, versenyképesség növelése (paradigmaváltás szükségessége) – ellentmondás a reálfolyamatokkal! Fejlettségi szintek eltérősége és felzárkóztatás (Vogel) – a fejlett országok szigorú szabályozása megoldja a környezeti problémákat, ezért ezt el kell várni a fejlődőktől is – ellentmondás a reálfolyamatokkal! A hegemón modell: Globális vezető szerep kialakítása (USA?) Rezsim modellek (Rosenau, Young): globális döntéshozatali rendszerek létrehozása – tudományos konszenzus szükségessége, elvek, normák, szabályozások elfogadása; nem feltétlenül formális aktus
Népsűrűség (fő/km2)
Az Észak-Dél szakadék
Globális Észak <> globális Dél (fejlett és fejlődő országok) Függőségi helyzet (nyersanyagok, olcsó munkaerő) (interdependencia) – Afrika, Ázsia, Dél-Amerika > fenntartásai szükségszerű az Északnak Centrum – periféria – félperiféria (minden fejlődés a centrumból indul) Modernizáció vs. fejlődés: sajátos kettősség > agrárország marad, de iparosodik (tradíciók szerepe) Segélyezés, vagy fejlesztés? Klímaváltozás, természeti erőforrások romlása, katasztrófák Adósságcsapda és adósságelengedés > cserébe vmi? USA, Kína, vagy valaki más?
A kultúra és vallás a nemzetközi kapcsolatokban 1.
Hidegháború > ideológiai szembenállás (elnyomja a kulturális és vallási különbségeket) Globalizáció > elmossa a kulturális különbségeket (mi az egyházak válasza, mi a nemzetállamok válasza? Anti- és alterglob válaszok (tiltakozó mozgalmak > kivonulás és/vagy lázadás) Szekták és új egyházak létrejötte (újkeresztény mozgalmak, szcientológia, Hit Gyülekezete stb.) Az iszlám válasza radikális (új iszlám mozgalmak, bevándorlók Európában és az USA-ban)
A kultúra és vallás a nemzetközi kapcsolatokban 2/1. Huntington-féle világkép: A civilizációk összecsapása Fukuyama: A történelem vége (a liberalizmus győzelme > hamis tézis) Huntington: a törésvonalak a kulturális különbségek mentén alakulnak ki > civilizációk: kulturális közösségek egysége, vallás, gondolkodásmódok, magatartásformák, érzések, identitások összessége Nagy vallások: római katolikus, ortodox, protestáns, iszlám, judaizmus, hinduizmus, buddhizmus, animista/természeti vallások Civilizációk: nyugati, iszlám, indiai, kínai, japán + ortodox, latin-amerikai, afrikai (?)
A kultúra és vallás a nemzetközi kapcsolatokban 2/2. Civilizációk önmeghatározása Felsőbb/alsóbbrendűség Félelem / bizalomhiány Nyelvi különbségek és kommunikációs félreértések, problémák > mi a közvetítő nyelv Tájékozatlanság, helyi protokoll ismeretének hiánya, tárgyalási módszer nem ismerete Szövetséges / versenytárs / ellenfél / ellenség problematika Létezik civilizációs átjárás? NATO / EU > Töröko.
A kultúra és vallás a nemzetközi kapcsolatokban 2/3. Civilizációs konfliktusok alapjai Globális fejlődésre való hatás (ENSZ, IMF stb.) Relatív katonai erő és beavatkozási képesség Relatív gazdasági hatalom, kereskedelem, befektetések Kisebbségvédelem, emberi jogok, csoportok védelme Értékek és kultúra érvényesítése Területi törésvonal konfliktusok (határterületek)
A kultúra és vallás a nemzetközi kapcsolatokban 3. Nyugat Nyugati kereszténység (zsidó-keresztény kultúrkör) Észak-atlanti érdekcsoport (katonai, gazdasági) Fő fogyasztók (Kína zárkózik); bankrendszer központjai Két központ: London-Párizs-Berlin & Washington A jog uralma, szekularizáció, emberi jogok védelme, képviseleti demokráciák, individualizmus Élen járnak: K+F, űrkutatás, repülés, kommunikáció, hadiipar, hajózás
A kultúra és vallás a nemzetközi kapcsolatokban 4. Kína Konfucianizmus eszmerendszere: helyes viselkedés és erkölcsi kódex > magasabb rendű mint a Nyugat, de kapitalizmus és a tervezés közösen vezet eredményre > állami dotáció és korlátozott piacgazdaság Békére törekvés, de a katonaság fejlesztése A közösség fontossága, az egyén alávetettsége, de az egyéni fejlődés erkölcsi kívánalom A társadalom számára fontos a „fejedelem” irányítása (császárok, pártfőtitkár) > fenntartás nélkül Modernitás keveredése a tradíciókkal (ősök tisztelete, de modern átalakulás)
A kultúra és vallás a nemzetközi kapcsolatokban 5. Ázsia és Japán A munka elsődlegessége Ázsiai kistigrisek előretörése > fejlesztések, munkamánia, a bizalom erős Kulturális és erkölcsi felsőbbrendűség érzete > 20. sz. végére el kell szakadni az USA-tól és közeledni Ázsiához (identitás zavar, devianciák, aszexuális attitűd kialakulása) Ázsiai belső piac erősítése > Korea, Szingapúr, Vietnam, Japán, Thaiföld (lojalitás, szorgalom, fegyelem) – nyugati minták, de ázsiai forma
A kultúra és vallás a nemzetközi kapcsolatokban 6. Iszlám Fiatalabb a többi vallásnál (6-7. század) Több ágra oszlik: arab, siíta, szunnita, afrikai, indonéz iszlám Nyugat és az iszlám összecsapása már a 11. sz.-tól Nyugat dominanciája a 20. sz. közepéig > dekolonizációs folyamat (Afrika, Közel-Kelet, India) + a Szu. széthullása (iszlám köztárs-ok) Iszlám periféria országai: harc a globalizáció ellen, a Nyugati dominancia ellen, a kereszténység ellen (saját fejlődési út, de térítő vallás), sária áll a demokrácia felett; „az iszlám határai mindig véresek” (Afrika, Közel-Kelet, Bosznia) Hanyatló Nyugattal szemben foglal állást > vallási reneszánsz, Európában is (migránsok, együttélés) Modernizált iszlám (Kemal atatürk) <> fundamentalista iszlám Egyiptom, Pakisztán, Irán (muszlim megújulás) > arab tavasz?
Köszönöm a figyelmet!
