Babeş–Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar 2012/2013-as tanév Dr. Vincze Hanna Orsolya adjunktus
[email protected]
BEVEZETÉS A KOMMUNIKÁCIÓTUDOMÁNYBA
Kommunikáció és közkapcsolatok szak I. év, 1. félév CRPM 1101 7 kredit
Újságírás szak I. év, 1. félév
Politológia szak I. és, 1. félév
UJM 1101 4 kredit
I. A TANTÁRGY LEÍRÁSA: Az előadás célja a kommunikációtudományi alapismeretek és alapfogalmak elsajátítása. Azt a fogalmi keretet kívánja megteremteni, amelyben a későbbi, elmélyültebb, illetve szakosodott tanulmányok során megszerezhető ismeretek és készségek elhelyezhetők lesznek. A kommunikációtudomány specifikus fogalmainak bevezetése mellett a tantárgy segít tájékozódni annak különböző kutatási és alkalmazási területei között. Az előadások során áttekintjük a kommunikáció néhány lehetséges meghatározását, a főbb kommunikációs modelleket, valamint a kommunikáció különböző területeit és médiumait, a verbális és vizuális kommunikációtól a tömegkommunikáción át a kultúraközi kommunikációig.
II. AZ ELŐADÁSOK MENETE 1. Bevezetés az egyetemi képzésről általában; a Bevezetés a kommunikációtudományba tárgy áttekintése; szervezési kérdések, követelmények. 2. Kommunikációtörténeti alapok Kulcsszavak: médiaelmélet, médiatörténet, technológiai determinizmus, technológiai konvergencia Könyvészet: Terestyéni Tamás: „A kommunikáció kultúraformáló médiumai.” TERESTYÉNI 2006: 215–233. * Joshua Meyrowitz: „Médiumelmélet.” KONDOR–FÁBRI 2003: 205–233. 3. A kommunikáció tudományai és a kommunikációs kompetenciák Kulcsszavak: elmélet és gyakorlat; empíria és értelmezés; kommunikációs modellek; kommunikációs kompetenciák Könyvészet:
Em Griffin: „Beszéljünk az elméletekről”; „A terület feltérképezése. Hét tradíció a kommunikációs elméletek területén.” GRIFFIN 2001: 7–19., 34–48. * Em Griffin: „A szavak súlya.” GRIFFIN 2001: 20–33. * „Elöljáróban.” BÉRES – HORÁNYI 2001: 7–17. 4. Kommunikációs modellek I. A kommunikáció mint információcsere Kulcsszavak: információ; tranzakció; transzmisszió; adó; vevő; üzenet; csatorna; zaj; információs társadalom; információs fölösleg Könyvészet: Terestyéni Tamás: „Információ – kommunikáció.” TERESTYÉNI 2006: 17–36. Pintér Róbert: „Úton az információs társadalom megismerése felé.” PINTÉR 2007: 11– 28. * Fülöp Géza: „A shannoni információelmélet.” FÜLÖP 1996 (online) 5. Kommunikációs modellek II. A kommunikáció mint nyelvi cselekvés Kulcsszavak: jelentés, használat, beszédaktus, konstatívum, performatívum, illokúció, pragmatika, pragmatikai kompetencia, kommunikatív cselekvés Könyvészet: Terestyéni Tamás: „Kommunikáció és cselekvés.” In TERESTYÉNI 2006: 131–161. * John L. Austin: „Tettenért szavak.” PLÉH – SÍKLAKI – TERESTYÉNI 2001: 29–42. * J. R. Searle: „Az illokúciós aktusok szerkezete” PLÉH – SÍKLAKI – TERESTYÉNI 2001: 43–61. 6. Kommunikációs modellek III. A kommunikáció mint kultúraformáló tényező Kulcsszavak: kultiváció, médiaerőszak, mainstreaming, rítus Könyvészet: George Gerbner: „A kultivációs elemzés.” ANGELUSZ–TARDOS–TERESTYÉNI 2007: 188–195. James W. Carey: „A kommunikáció kulturális megközelítése.” KONDOR–FÁBRI 2003: 252–270. * Császi Lajos: „A média rítusai: ceremóniák és tabloidok”; „Populáris rítusok: pletykák és botrányok a médiában.” CSÁSZI 2002: 86–108, 109–131. 7. Parciális vizsga az első rész anyagából 8. Nyelv és verbális kommunikáció Kulcsszavak: jel, kód, szemantika, pragmatika, nyelvi rétegződés, kommunikációs funkciók Könyvészet: Terestyéni Tamás: „A nyelv.” TERESTYÉNI 2006: 75-98. * CSákvári József – Malinák Judit: „A közvetlen kommunikáció.” CSÁKVÁRI– MALINÁK1998: 14–30. 9. Képiség és vizuális kommunikáció Kulcsszavak: kép, ikon, kód, denotáció, konnotáció, vizuális metafora
Könyvészet: Csákvári József – Malinák Judit: „Mi a kép? A kép eredete”, „A fénykép.” CSÁKVÁRI– MALINÁK1998: 47–51., 85–104. * Csákvári József – Malinák Judit: „Reklámfotó és retorika.” CSÁKVÁRI– MALINÁK1998: 247–263. 10. Médiaintézmények, tömegkommunikáció Kulcsszavak: tömegkommunikáció, nyilvánosság, globalizáció, infotainment Könyvészet: Denis McQuail: „A tömegmédiumok fejlődése.” MCQUAIL 2003: 24–40. *Csákvári József – Malinák Judit: „A televízió.” CSÁKVÁRI–MALINÁK1998: 295–325. 11. Új médiák, hálózati kommunikáció Kulcsszavak: web 1.0., web 2.0., közösségi hálózat, közösségi tartalom Könyvészet: Molnár Szilárd – Kollányi Bence – Székely Levente: „Társadalmi hálózatok, hálózati társadalom.” In PINTÉR 2007: 64–81. 12. A kommunikáció funkciói Kulcsszavak: információ, kontroll, adaptáció, affiliáció, szerep, társadalmi szerep, arculat Könyvészet: Terestyéni Tamás: „A kommunikáció funkciói.” Terestyéni 2006: 257–265. Denis McQuail: „A társadalmilag meghatározott nem és a tömegmédiumok.” McQuail 93–96. *Em Griffin: „Szimbolikus interakcionizmus.” Griffin 2001: 54–64 13. A kommunikáció társadalmi-kulturális mediáltsága Kulcsszavak: társadalmi kommunikáció; interkulturális kommunikáció Könyvészet: Niedermüller Péter: „A kultúraközi kommunikációról.” BÉRES-HORÁNYI 2001: 96– 111. 14. Összefoglalás, kitekintés
III. KÖNYVÉSZET: Az alábbi kötetekből az előadások tematikájánál megjelölt részek (a csillaggal megjelölt részek kiegészítő / opcionális jellegűek, a többi szöveg ismerete kötelező) ANGELUSZ Róbert – TARDOS Róbert – TERESTYÉNI Tamás (szerk.) 2007 Média – nyilvánosság – közvélemény. Szöveggyűjtemény. Gondolat, Budapest, 2007. BÉRES István – HORÁNYI Özséb (szerk.) 2001 Társadalmi kommunikáció. Osiris, Budapest.
http://www.communicatio.hu/publikaciok/beres_horanyi_tarsadalmi_kommuni kacio/tartalom.htm CSÁKVÁRI József – MALINÁK Judit 1998 Média-galaxis. Szimbiózis, Budapest. CSÁSZI Lajos 2002 A média rítusai. Osiris, Budapest. http://www.csaszilajos.hu/A%20m%C3%A9dia%20ritusai.htm FÜLÖP Géza 1996 Az információ. ELTE Könyvtártudományi - Informatikai Tanszék, Budapest. http://mek.oszk.hu/03100/03118/html/index.htm GRIFFIN, Em 2001 Bevezetés a kommunikációelméletbe. Ford. Szigeti L. László. Harmat, Budapest. KONDOR Zsuzsanna – FÁBRI György (szerk.) 2003 Az információs társadalom és a kommunikációtechnológia elméletei és kulcsfogalmai. Századvég Kiadó, Budapest. PINTÉR Róbert 2007 Az információs társadalom. Az elmélettől a politikai gyakorlatig. Gondolat – Új Mandátum, Budapest. PLÉH Csaba – SÍKLAKI István – TERESTYÉNI Tamás (szerk.) 2001 Nyelv – kommunikáció – cselekvés. Osiris, Budapest. MCQUAIL, Denis 2003 A tömegkommunikáció elmélete. Ford. Szalai Éva. Osiris, Budapest. TERESTYÉNI Tamás 2006 Kommunikációelmélet. A testbeszédtől az internetig. Akti-Typotex, Budapest.
IV. FELMÉRÉS/ÉRTÉKELÉS MÓDJA: Írásbeli vizsga az előadás anyagából és az előadás-témákhoz tartozó könyvészetből. A vizsga első részére parciális vizsgaként a 7. héten kerül sor, az előadás órarendi időpontjában. A parciális vizsga tárgya az első rész anyaga (2–6. témák.) A végső vizsgára a vizsgaszesszióban, közösen egyeztetett időpontban kerül sor. A végső vizsga tárgya a második rész anyaga (8–13. témák) A két vizsgán összesen 6 (3+3) pont szerezhető. A végső jegy az írásbeli vizsgán illetve a szemináriumon szerzett pontszámokból tevődik össze (6p írásbeli vizsga + 3p szeminárium + 1p hivatalből = 10.)
V. SZERVEZÉSI RÉSZLETEK: A vizsgára való jelentkezés feltétele a rendszeres (70%) szemináriumi jelenlét és a szemináriumi jegy megszerzése. Ennek hiányában a végső jegy sem szerezhető meg. A parciális vizsgát elmulasztóknak a vizsgaszesszióban mindkét rész anyagából vizsgázniuk kell (ugyanabban az időpontban és időkeretben, mint akik csak a második részből vizsgáznak.) A kötelező könyvészetet a szöveggyűjtemény tartalmazza (fénymásolatban elérhető a könyvtárban, illetve félév elején az oktatónál.)
