Bevezetés a földtörténetbe 10. hét
Az újpaleozoikum (devon, karbon, perm)
Rendszeres földtörténet: 1 – 2 – 3 – 4 – 5 – 6 – 7
Proterozoikum-fanerozoikum átmenete és az ópaleozoikum eseményei az élıvilágban • • • • • • • • • • • •
Elsı megırzıdött metazoák: ~750 Ma Globális eljegesedések, Hólabda Föld: ~730–635 Ma (kriogén idıszak) Ediakara idıszak kezdete, GSSP marinoi fedı karbonát bázisán: 635 Ma Ediacara bióta megjelenése (ediakara idıszak): 575 Ma Elsı összetettebb, elágazó nyomfosszília (=kambriumi GSSP): 542 Ma Gyakori apróvázas fosszíliák (SSF): legkorábbi kambrium Archaeocyathák, trilobiták megjelenése: kora kambrium Kambriumi robbanás: szilárd váz, valamennyi állattörzs megjelenése, ragadozók, zátonyok Kambriumi kivételes ısmaradvány-lelıhelyek: Chengjiang (~525–520 Ma), Burgess pala (~505 Ma) Az ordoviciumi (488–444 Ma) radiáció, tengeri gerinctelenek sokfélesége megnı Ordovicium-végi jégkorszak, kihalás A szilurban újjászervezıdı, ismét gazdag tengeri életközösségek
Kaledonidák dióhéjban a Brit-szigetek példáján
Devon zátony
Ammonoideák megjelenése a devonban
Devon – a halak kora
Dunkleosteus – páncélos hal (Placodermi)
A szárazföldre lépés
Tiktaalik Ellesmere-sziget devon vége
Késı devon kihalás
Karbon és perm bentosz: Brachiopodák
Karbon és perm bentosz: Krinoideák
Karbon és perm bentosz: Bryozoák
Karbon és perm bentosz: Nagyforaminiferák– Fusulinida
Karbon és perm zátony: mészszivacsok, mészalgák (aragonitvázúak)
Perm zátony: Capitan zátony, Guadalupe-hg. Texas és Új-Mexikó
Karbon és perm nekton: ammoniteszek, konodonták, halak
A karbon és a perm standard kronosztratigráfiája
perm: R. Murchison, 1841 (Volga és Ural között: Permia)
karbon: William Conybeare és W. Phillips, 1822 (kıszenes összletek alapján, elsıként elnevezett rendszer)
A zöldülı szárazföld: Rhynia és a devon növények
Rhynie tőzkı, alsó devon, Skócia
Karbon: fatermető spórás növények
Lepidodendron, Sigillaria, Calamites
Szárazföldi élıvilág: karbon mocsárerdı
Mag: evolúciós újítás, elszakadás a vizes környezettıl
Cordaites
Alethopteris
nyitvatermı
magvas páfrány
nem mocsaras élıhelyek, felföldek
Glossopteris-flóra
Rovarcsaládok száma az ıslénytani rekordban
Szárazföldi gerincesek: kétéltőekbıl hüllık függetlenedés a víztıl Therapsida:
Lystrosaurus
Pelycosauria
A paleozoós bioszféra fı eseményei • • • • • •
Elsı összetettebb, elágazó nyomfosszília (=kambriumi GSSP): 542 Ma Gyakori apróvázas fosszíliák (SSF): legkorábbi kambrium Archaeocyathák, trilobiták megjelenése: kora kambrium Kambriumi robbanás: szilárd váz, valamennyi állattörzs megjelenése, ragadozók, zátonyok Kambriumi kivételes ısmaradvány-lelıhelyek: Chengjiang, Burgess Shale Faunaváltások, kihalások a kambriumban
• Az ordovíciumi (488–444 Ma) radiáció (GOBE), tengeri gerinctelenek sokfélesége megnı • Ordovícium-végi jégkorszak, kihalás • Tengeri diverzitás újjáépülése a szilurban (444–416 Ma) • Elsı szárazföldi növények a szilur végén, „kizöldülés” a devonban • Fejlett zátonyok, virágkorukat élı halak a devonban (416–359 Ma) • Bojtosúszósokból kifejlıdı kétéltőek kilépése a szárazföldre a devon végén • Késı devon kihalás • Karbon szárazföldi mocsárerdık, gazdag növény- és rovarvilág • Perm zátonyok • Perm végi kihalás a legnagyobb krízis az élıvilág történetében
Lemeztektonika és ısföldrajz a paleozoikumban 5.
Lemeztektonika és ısföldrajz a paleozoikumban 6.
Lemeztektonika és ısföldrajz a paleozoikumban 7.
Lemeztektonika és ısföldrajz a paleozoikumban 8.
A paleozoikum lemeztektonikai-ısföldrajzi fejlıdésmenete Európa-központú nézetben 5.
A paleozoikum lemeztektonikai-ısföldrajzi fejlıdésmenete Európa-központú nézetben 6.
A paleozoikum lemeztektonikai-ısföldrajzi fejlıdésmenete Európa-központú nézetben 7.
Hercynidák (~Európában Variszcidák)
Európa földtani térképe
Európa tektonikai térképe
A késı paleozoós jégkorszak
ejtıkövek egykori földrajzi szélesség szerint légköri CO2
Permo-karbon jégkorszak
paleotalajok vizsgálatából
kor (Ma)
A késı paleozoós eljegesedés bizonyítékai
Permi gleccsermarta felszín Dél-Afrikában
Permi tengeri kagylók ejtıkövek között Tasmániában
Kora karbon ısföldrajz
Késı karbon ısföldrajz
Jégtakaró, kıszén és evaporit elıfordulásai a Pangeán késı karbon (pennszilvániai)
kıszén evaporit jégtakaró
Mi köze a karbon mocsárerdınek a jégkorszakhoz?
Karbon-perm jégkorszak a Pangeán: magyarázat a Föld alrendszereinek kölcsönhatásaival Eljegesedés kialakulása
•
Eljegesedés vége
•
•
Pangea összeforrása: éghajlat szárazabbá válása Kıszénmocsarak kiszáradása Arid éghajlaton mállás intenzitása csökken
• • •
Növények elterjedése: intenzív mállás a gyökerek által Kiterjedt erdıségek létrejötte: CO2 megkötés Mocsárerdık: szerves anyag betemetıdése Gondwana déli sarki helyzetben: szárazföldi jégtakaró
• •
a leghosszabb jégkorszak a fanerozoikumban
Szénizotóp-arány, O2 és CO2 változásai
A Pangea üledékes nyersanyagainak gazdasági jelentısége
