BEVEZETÉS A DENDROMÁNIÁBA

Dendrománia

AJÁNLÁS AZ IRIGY ÉS LUSTA OLVASÓNAK

BEVEZETÉS

Szepsi Csombor Márton írja 1620-ban megjelent

A fák szinopszisa

A DENDROMÁNIÁBA

európai útikönyvében: „Örülök rajta, ha meghallom, hogy ez könyvecském után irigyeim támadtanak, mert

Dendromániás tekintettel átfogva hazánk fáit, néhány

akkor veszem eszembe, hogy nem szintén minden

fajuk erôsen kiemelkedik a többi közül. Igazán nagy

haszontul üres lött írásom. Semmi állapotnak alítom

és öreg fákat a hársak, szelídgesztenyék és – legfô-

azt, melynek nincsen irigye. Láttam még az Britanniai

képp – a tölgyek között találunk. Ezek több száz évig

tengeren is, hogy az tüzes tolvajok az terhes hajók

elélhetnek, masszív törzset növesztenek, tekintélyük

mellett incselkedtenek, az üreseket pedig szabadsá-

megfellebbezhetetlen. Ebben a könyvben fôleg velük

gosan elbocsátották...”. Így én is remélem, hogy az

foglalkozom.

olvasót annyira megragadja, amit ebben a könyvben

Bár nem nônek igazán nagyra, nemes szépségük és

talál, hogy irigység támad a szívében. Irigyli azt, aki

a hazai táj arculatához tartozásuk indokolja, hogy a

személyes ismerôsének mondhatja ezeket a gyönyörû

bükkök se maradjanak említetlenül.

fákat, és irigyli azt a sok kalandot, amit a „fázás”, a fakeresés hozott.

Betelepített, egzotikus fákkal nem foglalkozom, ezek nem is nôttek egyelôre túl nagyra, például még a

Remélem továbbá, hogy az olvasó nemcsak irigy,

legnagyobb mamutfenyôk is csak 6 m körüli törzskör-

hanem lusta is. Hogy miért? Mert ez a könyv tulaj-

méretûek. Nem lehet azonban nem tudomást venni a

donképpen árulás. Elárulom a nagy fákat, melyek

platánokról, amelyek ugyan nem ôshonosak, nem is

fennmaradásukat annak köszönhették, hogy meg

nagyon öregek, de legnagyobb fáink ma már közülük

tudtak húzódni egy csöndes, elfelejtett zugban,

kerülnek ki.

„idôszigetben”, ahol évszázadokig nem történt semmi

Óriásira nôhet a nyár és a fûz is, ezeket viszont

lényeges változás. Nem csattogott a fejsze, nem szán-

gyakorlatilag lehetetlen számba venni, lajstromozni.

tottak és égettek, nem építettek házat és utat, nem

Gyorsan nônek, gyorsan pusztulnak, a közemlékezet-

tapostak-döngöltek turistalábak, nem nyomultak isko-

be ritkán kerülnek be, így csak néhány egészen kiemel-

láshadak. Itt most elárulom a fákat, lerántom a leplet

kedô példányukat ismertetem. Aztán ott vannak azok

szemérmes rejtôzködésükrôl, mûholdas navigációs

a karakteres fák (kôris, éger, szil, juhar, lucfenyô,

adatokkal szögezem ôket pôre helyükhöz. Mentségül

vadkörte), melyekbôl igazán méretes egyed nemigen

azt tudom felhozni, hogy az olvasók többsége úgyis

akad, de egy-egy szép példányba belebotolva nem

lusta, és megelégszik a könyv forgatásával. Nem fog-

lehet csak úgy elmenni mellettük.

ja csapot-papot hagyva megrohanni, nyugalmukból

Még egy megjegyzés: ez a könyv nem botanikai

kizökkenteni a nagy fákat, nem vállalja a sárdagasz-

szakkönyv, hanem dendromániai alapmû. Például

tást, napszúrást, bögölycsípést, törtetést a tüskés

nem foglalkozom különösebben az egyes fák pontos

bozótban, a sokszor hiábavaló keresgélést – szép

faji meghatározásával. Talán meglepô, de a precíz

gondolataink a karosszékben lapozgatva, képeket

meghatározás sokszor még a szakembert is próbára

nézegetve is támadhatnak.

teszi, bizonyos fajok ugyanis össze-vissza keresz-

Akit pedig mégis megfertôz a dendrománia (famá-

tezôdnek. Itt többnyire olyan kategóriák szerepelnek,

nia) vírusa, és nekivág, hogy sorra felkeresse ezeket a

hogy tölgy, hárs, nyár, fûz. Ennyi elég is a famániás

fákat, netán újabbakat is felfedezzen, az csak rokon

kirándulónak.

lélek lehet, akinek jó utat kívánok!

5

Dendrománia

A számok bûvöletében

ben szétágazók, dudorosak, karéjosak, elôfordulnak mellmagasságban kikönyökölô oldalágak – hogyan

Magyarország legnagyobb fáit szándékoztam lajst-

lehet így összehasonlításokat tenni? A megoldás:

romba venni. De hogyan definiáljuk a nagy fát?

a talaj szintje és 130 cm magasság között mérjük

Milyen mérhetô, kvantitatív bélyeget nevezzünk ki

a lehetô legkisebb körméretet, fektessük úgy fel a

a „nagyság” kritériumának? A kérdésre egyértelmû a

mérôszalagot, hogy a lehetô legkisebbet mutassa! Így

válasz: a törzskörméretet kell mérni, mert ez a tömeg,

nem jut jogosulatlan elônyhöz sem a fölfelé szélese-

az életkor és a tekintély mércéje. Százcentinként

dô, sem a szerteágazó, netán dudoros, daganatos fa

exkluzív klubokba csoportosíthatjuk a fákat: a négy-

sem! Ez a módszer a lelkünknek is jót tesz: aki minél

százasként említett fák törzskörmérete 400–499 cm,

nagyobbat akar mérni, az izgága és megbízhatatlan

az ötszázasoké 500–599 stb. A bizonytalan füzeket

jellem lesz, aki a minimálisat keresi, az mértéktartást

és nyárfákat nem számítva alig több mint száz olyan

és alázatot tanul.

fa lehet az országban, melynek körmérete meghaladja

Túl korán azonban ne örüljünk, egészen pontos

a 600 cm-t. Ezeket tekinthetjük igazán kapitálisnak.

körméret ugyanis még így sem mérhetô. Mert mi van,

Persze érdemes a különféle fajú fákat külön listákba

ha a fa hepehupás talajon áll, hol jelöljük ki a 130

sorolni. Más a karakterük, más a növekedési ütemük.

cm-es magasságot? Hogyan hasonlítsuk a talajszin-

Egy tölgy legföljebb 3–4 cm-t gyarapodik évente kör-

ten szétágazó szôkedencsi hársat az egybetörzsû sza-

méretben, egy gyorsabban növô platán vagy pláne

bolcsbákaihoz vagy a belül üres ötvöskónyihoz? Mi

nyár jóval többet is felszedhet.

legyen a tôbôl nôtt sarjakkal, a több ágból összenôtt

Felvetôdhet, hogy érdemes-e egyáltalán méricskél-

törzsekkel? Ráadásul a méretek évrôl évre változnak,

ni, hiszen minden fa külön egyéniség, más a habitusa,

és nemcsak fölfelé! Kitörik a törzsbôl egy darab, az

és akár egy kisebb körméretû fa is lehet olyan szemet

öreg fákról lehámlik a kéreg, így lett a zsennyei tölgy

gyönyörködtetô, mint egy vastag, ám kevésbé látvá-

1020 centijébôl 980. Alkudjunk hát meg magunkkal,

nyos példány. Ez teljesen igaz, nincs is semmi kivetni-

kössünk kompromisszumot, és fogadjuk el, hogy lis-

való abban, ha valaki ilyen joviális módon nézegeti

táink soha nem lehetnek tökéletesek. Még arra a gya-

a fákat. Az igazi gyûjtôszenvedély azonban objektív

kori kérdésre se nagyon tudunk választ adni, hogy

mércét kíván. A favadászat izgalmához hozzátartozik

melyik fa a legnagyobb az országban! (Egyébként ha

a listák szerkesztése, rangsorok felállítása, a kapitális

a viszonylag ép, egybetörzsû fákat nézzük csak, az

trófeák megszerzése. Éljünk hát bátran a centik bûvö-

általam mértek közül egy kereken 1000 cm-es, Barcs

letében, ragadtassuk el magunkat a nagy számoktól,

melletti fekete nyár a legnagyobb.)

és ne fosszuk meg magunkat ettôl az izgalomtól,

Ami a több fából összenôtt vagy törzssarjakkal

amikor körbemérjük a hatalmas fatörzset, és a mérô-

vastagodó törzseket illeti: ami egybetartozik, azt egy-

szalag csak fogy és fogy...

bemérjük, ami viszonylag jól elkülönül, azt külön – iránymutatónak itt is használjuk szerénységünket.

A mérés finomságai A felszerelésrôl Hagyományosan a törzskörméretet mellmagasság-

6

ban szokták mérni. Precízebb erdômérnökök 130 cm

Szükséges mindenekelôtt egy mérôszalag. Aki 15

talajszint feletti magasságnál mérnek. Ennyi azonban

méteres szalaggal jár, azt egyetlen hazai fa sem

nem elég. Vannak felfelé szélesedô törzsek, talajközel-

hozhatja zavarba; az igazán optimisták 20 métereset

Dendrománia vigyenek. Kell még egy fényképezôgép, és ne hagyjuk

Információforrások és keresési technikák

otthon a bozótvágó kést! Ez utóbbin talán némelyek megbotránkoznak, de sokszor csalánosokon, tüskés

Hogyan lehet megtalálni a nagy fákat? Úgy tíz-húsz

bozótokon kell áttörni, és az öreg, korhadt törzseket

évenként valakit annyira elkap a dendrománia, hogy

fojtogató vadrózsák és bodzák lekaszabolása is elke-

csinál egy listát, kiad egy könyvet. Ilyen Balogh And-

rülhetetlen néha.

rás rajzos könyve, Bartha Dénes gigantikus gyûjtése,

Ezek a felszerelés esszenciális darabjai. A kénye-

Tardy János térképeket is mellékelô összeállítása

sebbek vihetnek még magukkal térképet, esôkabátot,

(specifikációk a függelékben). Sajnos, vagyis inkább

kutyariasztó spray-t és uzsonnát.

érthetô módon, egyik sem teljes, és sok a bizonytalan, illetve hamis adat. Sok jelzett fa már nem létezik,

Mikor keressük a nagy fákat?

vagy éppenséggel sokkal kisebb (ritkábban nagyobb), mint a listaadat. A közremûködôk – jámbor földrajz-

„Fázásra” legalkalmasabb a november és a február.

tanárok, naiv erdôkerülôk, túlfûtött lokálpatrióták

Ilyenkor nincs döglesztô meleg, eltûnnek a szúró-csí-

– sokszor csak úgy megsaccolják a méretet, összekeve-

pô rovarok – melegebb idôben gyakorlatilag minden

rik az átmérôt a kerülettel, innen a sok hibás adat

öreg tölgy törzse méretes hangyák korzója, a fás

(és azt se feledjük, a korábbi irodalomban még nem

legelôk bögölyhada pedig csak a dendrológusra vár.

ismeretes a mérés helyes, minimalista technikája).

Novemberben már megroskad a gaz, februárban még

Ahol térkép is van, az nagy segítség, de lehet nagy

nem nô ki, márpedig a sok ragadós-szúrós termés

bosszúság is, mert sokszor csak úgy találomra rakott

képes kiszedhetetlenül befurakodni a zokniba, cipôbe,

oda valaki egy pöttyöt, és a keresett fa kilométerekkel

nadrágba. Vegetációs idôben átgázolni egy repce-

arrébb van. Mindazonáltal haszonnal forgathatunk

földön (itt még a méhek is különösen agresszívek!)

régi térképeket és lokális túrakalauzokat is.

vagy búzamezôn nem a gyönge szívûeknek való.

Használhatjuk a telefont is – erdészek, polgármes-

A javasolt hónapokban napszúrás és villámcsapás

terek, lelkészek sokszor szívesen adnak útbaigazítást.

sem fenyeget, és a laposan, alacsonyan sütô nap

Az is igaz viszont, gyakran meddô a telefonálgatás,

bámulatos fényviszonyokat tud teremteni. Egyes

értetlenkednek a másik végen, nemzeti parkoknál

novemberekben még káprázatos lombszínezôdés ta-

ide-oda kapcsolgatnak, és egy idô után belefárad az

núi lehetünk, egy februári betörô melegfront pedig

ember a magyarázkodásba.

tavaszi ígéreteket hozó, hófoltos, jégcsapcsöpögôs, vízérmegindulós élményt kínál. Persze mindez nem azt jelenti, hogy ne lenne alkalmas az év bármely szaka a „fázásra”! Ha tehetjük, keressük fel ugyanazt a fát különbözô évszakokban, sôt,

Nem lebecsülendô információforrást jelentenek ismerôseink, akik – ha már elterjedt dendromániás hírünk – nyitva tartják szemüket, és szállítják a megfigyeléseket. Az otthoni alapos felkészülés után aztán útnak

ínyenceknek csemegeként: ugyanabban a hónapban,

indulhatunk, és megközelíthetjük

de különbözô években! Meg fogunk lepôdni, mennyi

megállunk egy faluszélen vagy szôlôhegyen, és kipa-

a helyszínt. Ha

növekedés és mennyi pusztulás tapasztalható a fán és

kolunk az autóból, tipikusan elôbújik egy bizonyos

környékén, mennyire ugyanaz minden, és mennyire

távolságból gyanakodva figyelô nyugdíjas. Szóba

más!

elegyedünk, fákról beszélgetünk, és a borszagú öreg már mutatja is az utat, tartja a mérôszalag végét, és a végén behív egy pohár savanyú borra. Udvariasan

7

Dendrománia elhárítjuk, ha nem szeretjük a komplikációkat, a

megbízhatatlan készülékem csupán körülbelül ötven-

dohos, homályos, öregszagú szobákat, rozzant kony-

méteres pontossággal adja meg a koordinátákat, de

hákat, viaszosvászon terítôket, kihûlô vaskályhákat,

ekkora távolságról már többnyire kiveri az ember

a szegénységbe, leromlásba, betegségbe fulladó mono-

szemét a nagy fa.

lógokat. Ha nem lép elô egy nyugdíjas, kézenfekvô a kocsmában érdeklôdni, de ez ritkán vezet eredményre. A

Hogyan viselkedjünk a nagy fák közelében?

környéken keveset mozgó, üveges tekintetû alkoholisták nehezen forgó nyelvvel visszakérdeznek: mi

Az eufória csitultával járjuk körbe a fát, szemléljük

célból? A múzeumból jött?

meg alaposan minden oldalról. Vegyük elô a fényké-

Általában idôs férfiak a preferált interjúalanyok,

pezôgépet, és örökítsük meg gyûjteményünk számára.

nôket és gyermekeket csekély eredménnyel kérdez-

A méretarány érzékeltetésére állítsuk a fa mellé part-

hetünk. A gyerekeknek még nincs érzékük a nagy

nerünket, illetve ennek hiányában tegyük a fa tövébe

fákhoz, csak mászóalkalmatosságot látnak bennük.

hátizsákunkat. Idôzített expozícióval magunk is ráke-

A hagyományos típusú nôk pedig szívesen monda-

rülhetünk a képre, léptékként szolgálva. Figyelem, nem

nak nagyokat – a szemükön látszik, hogy meg

mindegy, milyen pózban fényképezkedünk! Helytelen

sem próbálnak belegondolni, mekkora is az a fa –,

eljárás az elôtérbe tolakodni, kezünket birtokba vevôen

mert örömet akarnak szerezni. Számukra fontosabb

a fára helyezni, öntelten a lencsébe vigyorogni. A

az emberi kapcsolat, mint a tényszerû valóság.

kompozíció fókuszában a fa legyen, ne a mi élményünk

Mindazonáltal csínján bánjunk az elôítéletekkel, mert

dokumentálása! A feszes, fegyelmezett állás a fa mel-

kaptam én már nôktôl is nagyszerû tippeket!

lett megfelelô, de legalkalmasabb a fa felé fordulva

A „fázás” gyakran azzal jár, hogy tilosba téve-

feltekinteni a koronába.

dünk. Illetéktelen kerítésmászás, szigorúan védett

A lényeg, hogy ne próbáljunk bizalmaskodni a

területekre történô behatolás, magánbirtoksértés, tiltó

nagy fával. Ezzel csak azt bizonyítanánk, hogy nem

táblák ignorálása – ez a fakeresés természetes velejá-

értünk semmit a falétbôl, s így csak magunkat tesszük

rója. Azonban még a szigorú tekintetû erdészek, szú-

nevetségessé.

rós szemû biztonsági ôrök is megenyhülnek, mikor

Ugyanakkor nyugodtan felmászhatunk a fára. Ez

kiderül, hogy nagy fákról van szó, s szívesen segíte-

nem bizalmaskodás, hanem csupán különbözôségünk

nek – köszönet nekik!

elismerése, emberi specialitásunk gyakorlása, s a fa

Ha mindezek a tippek nem elegendôek, vegyük elô ezt a könyvet! A helyszínre utalások sokat segítenek,

ezt mit sem bánja, már csak azért is, mert a fa nem bán semmit.

bár megjegyzem, hogy emlékezetbôl íródtak le, és a húsz méter lehet, hogy valójában ötven. Nem is

Legendák és téveszmék

törekedtem arra, hogy pontos útvonalleírást adjak.

8

Igazi eufóriához az kell, hogy az ember megküzdjön

Mikor meglát egy famatuzsálemet, a naiv fakeresô

a sikerért. De ha minden kötél szakad, szerezzünk

elsô gondolata: mi mindent megért, mennyi mindent

be egy GPS navigációs mûszert, és használjuk a

látott ez a fa! Törökök, kurucok, labancok, a történe-

függelékben fellelhetô koordinátákat! Így talán

lem viharai... Hamis, teljesen hamis! Egyrészt a fa

csökken a megtalálás öröme, de legalább biztosabb-

nem lát semmit, csak futó rezgéseket, párát, hôt és

ra mehetünk. Megjegyzem, az én egyszerû és kissé

napfényt érzékel, minden aktivitása a táplálékszívás,

Dendrománia növekedés, szaporodás. Másrészt mit sem törôdik a

kivirágzás-magnevelés-levélhullatás-nyugalomba

történelemmel, csak a jelenben él, ahhoz alkalmaz-

merülés ciklusait, akár több százszor is... Noha

kodik, végtelen toleranciával. Megjegyzem: igazán

mindnyájan önreprodukálódásra szelektálódtunk, itt

aktív életet csak egy vékony külsô rétege él, a régebbi

más a lépték, a stílus, a stratégia. Ez ver fejbe bennün-

részek, a törzs belseje teljesen halott.

ket, amikor megállunk egy nagy fa alatt: egy négy-

Így az igazi dendromániás számára érdektelenek

százas fát megcsodálunk, egy ötszázastól elámulunk,

azok a legendák, nevezetességek is, amelyek egyes

a hatszázasok lenyûgöznek, a hétszázasok láttán pedig

fákhoz fûzôdnek. A nagy hadvezér ide kötötte lovát,

szép gondolataink támadnak létünk esetlegességérôl és

a költô itt írta versét... Ezeknek többnyire semmi

értelmetlenségérôl.

alapjuk nincsen. Ha lelkes folkloristák eleget szoron-

Egy fa jellemzésénél persze elkerülhetetlen, hogy em-

gatják a falusi öregeket, bármelyik tálal egy történe-

berre is vonatkozó tulajdonságokkal ruházzuk fel. Szó-

tet valami elhantolt futóbetyárról, szerelmi bánatos

kincsünk véges, kommunikációnk emberi. Ne felejtsük

grófkisasszonyról, akasztott molnárlegényrôl... Ha

azonban, hogy a leírás nem annyira a fára vonatkozik,

éppen olyan kedvünkben vagyunk, ilyeneket magunk

hanem a bennünk keltett hatásra. Néhány jelzôt azonban

is kitalálhatunk s terjeszthetünk, például:

még így is kerülnünk kell. Ilyenek: bájos, kedves, bölcs.

Amikor bemondta a rádió, hogy a Szojuz simán leszállt, a baskói parasztok átmentek Simára, hogy

Becslések, listák, ambíciók

ezt már megnézik maguknak (Sima és Baskó két kis falu a Zempléni-hegység szívében). Hogy nem

Mindig felmerül, milyen idôs lehet a fa. A méretbôl

találták az ûrhajót, bánatukban megittak egy nagy

adódik valami következtetés, de ez függ az adott fafaj

csomó sört, s mielôtt hazaindultak, a folyadéktól egy

– akár életszakaszonként is változó – növekedési üte-

tölgy tövénél szabadultak meg. Na, ettôl nôtt ilyen

métôl, az illetô példány genetikai adottságaitól, a ter-

hatalmasra a simai tölgy!

môhely alkalmasságától. Tölgyeink, szelídgesztenyéink és hársaink között lehetnek 200–300, sôt 400 évet

A fa lényege

megért példányok is. Egyszer Somogyban frissen kivágott tölgy tuskójára akadtam. 500 cm körmérethez itt

Mi tehát akkor számunkra a nagy fák igazi lényege?

136 évgyûrû párosult. Kedvezôtlenebb termôhelyû

Mi az a mágikus erô bennük, ami a darwinista-dend-

tölgy ekkora méret esetében valószínûleg jóval több

romániás embert mellbevágja?

évet számlál. Elvileg az élô fa évgyûrûit is meg lehet

Tudni kell: a fák nem emberek, hanem idegen

számolni, ha vékony fúrásmintát veszünk belôle. De

lények, életstratégiájuk a felfoghatatlanságig más, fölös-

minek zaklassuk a fákat? Továbbá: az évgyûrûk sem

leges emberi-romantikus képzeteket társítani hozzájuk.

árulnak el mindent. A legöregebb fák belül ugyanis

A masszív, nagy fák nyilvánvalóvá teszik: másképp is

többnyire korhadtak, üresek. A kôszeg-királyvölgyi

lehet élni. A sok rohangálás, nyomakodás, harácsolás,

nevezetes gesztenyefa (10,5 m körüli körméret) évgyû-

információhabzsolás csak az egyik stratégia. Ami

rûit pusztulása után megszámolták, hozzáadtak vala-

nekünk a mindennapi életben számít, amiért törjük

mennyit a korhadt belsô miatt, így négyszázvalahány

magunkat, az itt teljesen közömbös. Végtelen toleran-

év jött ki. Hogyan becsüljük hát a kort? A tapasztalat

ciával viselni a hóleplet, a szelet, az esôt, a tûzô napot,

szerint a legbiztosabb becslési módszer az, hogy

kutatni, szívni a tápanyagot, behegeszteni a sérülést,

megkérdezzük a bennszülötteket, és amit mondanak,

csak vinni-vinni elôre a fakasztás-hajtás-növesztés-

osztjuk kettôvel.

9

Dendrománia Amikor az ezredforduló táján gyûjteni kezdtem

Feltûnô, milyen hasonlóság van a szarvasagancs

ország összes 600 cm fölötti törzskörméretû fáját. Ez

és egy fa között. Évrôl évre nagyobb a korona, de

hatalmas, ám nagyjából teljesíthetô feladatnak tûnt.

aztán a csúcspont után már csak a tôvastagság marad

Próbára teszi az ember kitartását, de nem haladja

meg, a korona kisebb és kisebb lesz (a szarvasbika

meg képességeit, és a beteljesülés örömét ígéri. Célt,

„visszarak”), a hosszú ágak elfogynak, a súlypont

értelmet ad a kalandnak, elvisz olyan helyekre, ahová

lejjebb helyezôdik. Ez adja az ötletet, hogy – az agan-

soha nem jutnék el.

csok pontozásához hasonlóan – legyen egy pontrend-

Aztán persze be kellett látni, teljes mértékben ez

szer, ami az élvezeti érték faktorait figyelembe veszi,

nem sikerülhet. A korábban említett bizonytalansá-

s aminek alapján felállítható például nagy tölgyeink

gokon túl más akadálytényezôk is vannak. Rengeteg

abszolút rangsora. Az egyik agancspontozási rendszer

fát fel kell keresni, mert egy ötszázas is hatszázassá

kiagyalójáról, nagy vadászunkról Nadler-pontozás-

nôhetett idôközben, ha régi az adat, arról nem is beszél-

nak elnevezett fapontozási szisztémában legnagyobb

ve, hogy sokszor nincs is konkrét méret a forrásokban.

súllyal a törzskörméret esik latba – a centiben mért

Meg aztán egyik lista sem lehet teljes. Mert bár az

törzskörméret egytizedével alapozzuk meg a pont-

igazán nagy fákat számon tartják, azért lappanghat

számot. További 10-10 pont adható a következô öt

még hatalmas gesztenye az iharosberényi kertekben,

szempont alapján: a fa egészsége, formája, koronájá-

akadhat még kapitális tölgy a járatlan Dráva menti

nak nagysága, környezete és megközelíthetôsége. (Ez

erdôkben, meghúzódhat egy öreg hárs egy kastély-

utóbbi esetében annál több a pont, minél nehezeb-

parkban. A tapasztalat azt mutatja, sok utánajárással

ben lehet elérni, megtalálni a fát – a pontszám gya-

ötszázas, sôt nagy szerencsével hatszázas, semmiféle

korlatilag arányos a Budapesttôl való távolsággal.)

listában nem szereplô tölgyet is lehet találni. Fûzbôl

Így egy 900 centi törzskörméretû fa maximálisan

mezei patakok mentén, ártéri erdôkben nem kunszt

90+10+10+10+10+10=140 pontot kaphat.

hatszázasat vagy akár nagyobbat is becserkészni. Dudoros törzsû fekete nyárból is akadnak ismeretlen hétszá-

10

ket jelent a dendromániás ember számára.

a nagy fákat, fejembe vettem, hogy végigjárom az

Fáink Nadler-pontozását magamra vállaltam, a listák megtalálhatók a függelékben.

zasok folyóink árterein. És egy rangsor soha nem lehet

Valami támpontot a pontozásban való eligazodás-

végleges. Vannak feltörekvô trónkövetelôk, és ijesztô

hoz a fényképekbôl is szerezhetünk. A kötet képei

iramban pusztulnak a jelenlegi éllovasok.

haladó amatôr géppel készültek 2000 és 2005 között,

Amennyire lehetett, azért igyekeztem teljessé tenni

a rajtuk szereplô személyek családtagok, barátok, ese-

listáimat. Úgy vélem, tölgybôl, hársból, gesztenyébôl,

tenként definiálatlan, lokális gyerekek. Igyekeztem

platánból a lista tetején nemigen hiányzik semmi.

a legnagyobb fákat hiánytalanul bemutatni; a

Lefelé haladva egyre több hiányzó akadhat, maradt

kisebbek közül néhány élvezetesebb példány szerepel

tehát még felfedeznivaló!

képekkel.

A fák élvezeti értéke

Negatívumok, speciális nehézségek

A számok, centik bôvöletébôl egy pillanatra sem kisza-

A dendrománia nagyszerû betegség, de vannak árny-

kadva térjünk vissza arra a kérdésre, hogy a fának

oldalai is.

koronája, formája, egyénisége, környezete is van, és

Az említett horgas-szúrós növényrészek, csípô-

mindez jócskán belejátszik abba, milyen élvezeti érté-

szúró rovarok is okozhatnak kellemetlenségeket, vil-

Dendrománia lámcsapkodós viharok, hósúly alatt lezuhanó korhadt

a kastély állami gondozott gyerekek otthona vagy

ágak is jelenthetnek kockázatot, az igazi veszélyek

éppen elmegyógyintézet. Ide nem szívesen engednek

azonban nem ezekben rejlenek, hanem a dendrománia

idegent, s csak a portás vagy a felügyelô szerv fôigaz-

elhatalmasodásában. Figyeljünk a tünetekre: folyton

gatója segítségével juthatunk be. A ranglétra közbül-

forgó nyak, kutató tekintet, autóvezetésrôl elterelôdô

sô fokain állóknál hiába próbálkozunk. „Szerelési

figyelem, alig hallható motyogás. „Ott egy ígéretes

munkálatok folynak, nem lehet bejönni” – üzen ki

négyszázas, legközelebb megállok, megmérem, csak

a fônôvér. A bejutással sincs vége a nehézségeknek.

nem egy ötszázas hárs az ott a temetô szélén, bocs,

Minta nélkül felnövô, szabályozatlan gyerekek han-

nem figyeltem, amott magasodik valami öreg fa,

goskodnak, félrecsúszott agyú, magában kiabáló férfi

oda kell mennem, ezt még várjátok meg...” Elôreha-

rohangászik fel-alá. A nagy fa tövében fogatlan, haj-

ladott fertôzôdés esetén kötelességek elhanyagolása,

lott öregasszony kuporog a szeméthalmon, mint törpe

megengedhetetlen költekezés, illegális kerítésmászás, a

a kincsén, s felnéz ránk: „A nagyságos-méltóságos úr

beszélgetési témák leszûkülése, kapitális példányokhoz

hagyta emlékül a fát!” Elbizonytalanodunk, kizökke-

közeledve szívdobogás fellépése, egyéb élmények

nünk. És ez máshol is megesik velünk. Mert mihez

degradálódása, embertömeg-fóbia is elôfordulhat.

kezdjünk azzal az írni-olvasni nem tudó, füstszagú

És még egy árnyoldal. Készüljünk fel a kudarcra,

pusztai párral, akik azt tervezgetik, hogy egyszer

mert a „fázás” sokszor eredménytelen. Jobb esetben

majd jószág mellé olyan tanyára kerülnek, ahol vil-

azért, mert csak nem találjuk a kiszemelt fát. Rosszabb,

lany is van… Az ilyen helyzetekre még nincsen kidol-

amikor megtaláljuk, de derékba törve, földre zuhanva

gozva a megfelelô reakció, talán a legjobb hivatalo-

– holtan. Nehéz leírni a döbbenetet és csalódást, amit

san viselkedni, gyorsan és határozottan mozogni.

egy listavezetô váratlan-hirtelen pusztulása okoz, már-

De ne térjünk el tárgyunktól, és belátva lehetôsé-

pedig aki a legöregebb, legnagyobb fákat látogatja,

geink korlátjait, maradjunk meg dendromániás révü-

annak számolnia kell ezzel.

letünkben!

Fakeresés közben rutinszerûen bekukkantunk az

Mindent összevetve, a dendrománia pozitívumai

állomásokra, templomkertekbe, temetôkbe, kastély-

messze felülmúlják a negatívumokat. Kapjuk fel a

parkokba. Ez utóbbiak különösen gazdag lelôhelyek,

hátizsákot, vágjunk bele, kalandra fel!

de bejárásuk sokszor nem problémamentes, mert

11