Bevezető rendelkezések. HÖOK céljai, tagsága

ALAPSZABÁLY

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 62. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő Alapszabályt alkotja:

Bevezető rendelkezések 1. § (1) A szervezet neve: Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (a továbbiakban: HÖOK); angolul: The National Union of Students in Hungary. (2) A HÖOK székhelye: 1071 Budapest, Damjanich u. 44. 3. emelet 1. ajtó (3) A HÖOK a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 62. § (2) bekezdése alapján jogi személy. (4) A HÖOK törvényes képviseletét a bekezdés alapján a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 62. § (2) a HÖOK Elnöke látja el, illetve az Elnökség ügyrendjében meghatározott Elnökségi tag. (5) A HÖOK bélyegzője: Magyarország címere, „Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája” körirattal.

HÖOK céljai, tagsága 2. § A HÖOK céljai, tevékenysége (1) A HÖOK, mint a magyarországi felsőoktatási intézmények hallgatói önkormányzatainak demokratikus alapon szerveződő és működő országos érdekképviseleti szervezete, a magyar felsőoktatás átfogó fejlesztése érdekében intézményi és regionális szinten nem megoldható felsőoktatás- és ifjúságpolitikai feladatokat végez. A HÖOK felelősséget érez a határon túli magyar hallgatókért. A HÖOK elősegíti a magyar hallgatóság érdekeinek érvényesítését hazai és nemzetközi téren, különös tekintettel az Európai Unió tagállamaira. (2) E területeken különösen jogszabályok alkotását kezdeményezi, véleményt nyilvánít jogszabályok tervezeteiről, szakmai előadásokat, vitaüléseket rendez, valamint szervezi és segíti a tagjai közötti információáramlást, képviseli őket országos és nemzetközi fórumokon, együttműködik más hazai és nemzetközi, felsőoktatással és ifjúsági érdekképviselettel foglalkozó szervezetekkel. (3) A tagok kérelmére közvetít a tagok és a helyi, vagy az országos szervezetek és intézmények között felmerülő vitás helyzetekben.

3. § A HÖOK tagsága (1) A HÖOK tagjai a magyarországi állami és az állam által elismert nem állami felsőoktatási intézményekben működő intézményi hallgatói önkormányzatok. (2) A HÖOK tagjainak felsorolását a tagnyilvántartás tartalmazza, amely az Alapszabály 1. számú mellékletét képezi. (3) Jelen Alapszabályban tag elnevezés alatt kizárólag jelen szakaszban leírt feltételek szerinti tagok értendők, így kifejezett megnevezés hiányában ide nem tartoznak az Alapszabály 6. §-ban szabályozott tiszteletbeli tagok.

4. § A tag jogai (1) A tag jogai: a) a Közgyűlésbe képviselőt, képviselőket delegálni, b) azon Regionális Szövetség (a továbbiakban: Régió) közgyűléseire, amelynek az Alapszabály 1. számú melléklete alapján tagja, képviselőt, képviselőket delegálni, c) (h. k.) d) képviselői útján tanácskozási és szavazati jogot gyakorolni, e) ennek során javaslatokat és indítványokat tenni, f) képviselő(k) útján részt venni a HÖOK tevékenységében.. (2) A tagok képviselői írásban kérdést intézhetnek a HÖOK Választmányához, Elnökségéhez, Felügyelő Bizottságához, és a HÖOK bármely tisztségviselőjéhez, aki 15 napon belül, illetőleg ha a kérdés valamely testületi szervhez szól, annak soron következő ülésén azt megtárgyalni és a választ 5 napon belül írásban megadni, és amennyiben a kérdező azt szükségesnek találta a tagokhoz eljuttatni köteles.

5. § A tag kötelességei (1) A tag kötelességei: a) képviselőt (képviselőket) delegálni a Közgyűlésbe és azon Régió közgyűlésébe, amelynek az Alapszabály 1. számú melléklete alapján tagja, b) közreműködni a HÖOK célkitűzéseinek megvalósításában, és megtartani az Alapszabály és egyéb belső szabályzatok rendelkezéseit, c) végrehajtani a Közgyűlésen elfogadott tagi kötelezettségeket, d) befizetni a Közgyűlés által megállapított éves tagdíjat, e) információt szolgáltatni a HÖOK számára a tag tisztújításának tényéről, eredményéről, az erről szóló jegyzőkönyv megküldésével. (2) Az (1) bekezdés d) pontjában említett tagdíjfizetés rendjéről az Alapszabály 2. számú melléklete rendelkezik. Amennyiben a tag a 2. számú mellékletben említett határidőig nem tesz eleget tagdíjfizetési kötelezettségének, a Felügyelő Bizottság 3 munkanapon belül írásban felszólítja a tagot a tagdíj befizetésére. Amennyiben a tag a 2. számú mellékletben említett határidőt követő 30 napon belül sem teljesíti a tagdíjfizetési kötelezettségét az Alapszabály 4. §-ban felsorolt jogait a Felügyelő Bizottság mindaddig felfüggeszti, amíg a tag a tartozását nem rendezi. A felfüggesztés tényéről a tagot a Felügyelő Bizottság igazolható módon tájékoztatja.

6. § A HÖOK tiszteletbeli tagjai (1) A HÖOK tiszteletbeli tagja az a hazai vagy külföldi természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet lehet, akit vagy amit eddigi életpályája, tevékenysége alapján, az Elnökség felkérésére adott előzetes elfogadó nyilatkozatának ismeretében, a Közgyűlés tiszteletbeli taggá nyilvánít. (2) A HÖOK tiszteletbeli tagjait tanácskozási jog illeti meg a HÖOK Közgyűlésén.

A HÖOK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 7. § Közgyűlés (1) A HÖOK legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés. A Közgyűlésen a tagok jogaikat az általuk delegált képviselőik útján gyakorolják, az Alapszabály 1. számú mellékletében meghatározott mandátumszám erejéig. (2) A Közgyűlés hatásköre különösen: 3

a) a HÖOK Alapszabályának elfogadása és módosítása, b) az Elnök, az Elnökségi tagok és a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása, c) az Elnök, az Elnökségi tagok és a Felügyelő Bizottság tagjainak visszahívása, d) az Elnökség és a Választmány munkájának meghatározása, beszámolójuk elfogadása, e) a HÖOK éves költségvetésének elfogadása. (3) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak az Alapszabály 7. § (2) a), b) és c) pontjában meghatározottak. (4) Közgyűlési képviselőként az adott felsőoktatási intézménnyel a Közgyűlés ideje alatt hallgatói jogviszonyban álló személy delegálható.

8. § A Közgyűlés összehívása (1) A Közgyűlést a HÖOK Elnöke hívja össze évente legalább három alkalommal. (2) A Közgyűlés helyszínét és időpontját az Elnökség javaslatára a Választmány határozza meg. (3) Az Alapszabály 1. számú mellékletében meghatározott összes mandátumszám több mint 20%-a, a Választmány, az Elnökség, vagy a Felügyelő Bizottság az indok, az időpont és a napirend megjelölésével írásban bármikor kérheti a Közgyűlés összehívását. Ha a HÖOK Elnöke a kérelem előterjesztéséről számított 15 napon belül nem hívja össze a Közgyűlést, a Felügyelő Bizottság elnöke jogosult ezt megtenni. Amennyiben további 8 nap telik el eredménytelenül, a kezdeményezők maguk hívhatják össze a Közgyűlést. (4) A Közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját és részletes napirendjét. A napirenden szereplő előterjesztések szövegszerű ismertetését a meghívó mellékleteként, vagy a HÖOK honlapjának a tagok számára hozzáférhető, jelszóval védett részén kell biztosítani legalább 5 nappal a Közgyűlés napját megelőzően. A meghívók kiküldése és a Közgyűlés napja között legalább 20 napnak kell eltelnie. (5) Bármely tag jogosult az általa megjelölt napirendi pont megtárgyalását kérni. A meghívóban nem szereplő, új napirendi pont csak akkor vehető napirendre, ha ezt a jelenlévő közgyűlési mandátumok egyszerű többsége megszavazta. (6) (h. k.) (7) Szabályszerű a Közgyűlés összehívása, ha a tagok részére a közgyűlési meghívókat ajánlott postai küldemény útján, határidőben kiküldték, az előterjesztések szövegszerű ismertetései pedig a meghívóval együtt kiküldésre kerültek, vagy elérhetővé váltak a HÖOK honlapjának a tagok által hozzáférhető, jelszóval védett részén.

9. § Határozatképesség (1) A Közgyűlés határozatképes, ha összehívása szabályszerűen megtörtént, és az Alapszabály 1. számú mellékletében meghatározott összes mandátumszám több mint 50%-a jelen van. A határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni a tagdíj fizetését elmulasztó tag mandátumait, amennyiben a Felügyelő Bizottság az Alapszabály 5. § (2) bekezdése alapján a tag jogait felfüggesztette, valamint annak a tagnak a mandátumait, aki a Közgyűlésen, és az azt megelőző két Közgyűlésen képviselő útján nem vett részt. (2) Amennyiben a Közgyűlés nem határozatképes, vagy az utolsó napirendi pont lezárása előtt határozatképtelenné válik, akkor 8 napon belül a megtárgyalásra nem került napirenddel össze kell hívni. Az így összehívott Közgyűlés határozatképes, ha az Alapszabály 1. számú mellékletében meghatározott összes mandátumszám több mint 25%-a jelen van. A határozatképesség megállapítása során a szavazásra jogosult tagok számításakor figyelmen kívül kell hagyni a tagdíj fizetését elmulasztó tag mandátumait, amennyiben a Felügyelő Bizottság az Alapszabály 5. § (2) bekezdése alapján a tag jogait

4

felfüggesztette, valamint annak a tagnak a mandátumait, aki a Közgyűlésen, és az azt megelőző két Közgyűlésen képviselő útján nem vett részt. (3) (h.k.)

10. § A Közgyűlés menete (1) A Közgyűlés megnyitása előtt a Felügyelő Bizottság köteles megvizsgálni, hogy a képviselők rendelkeznek-e a szavazati jog gyakorlásához szükséges írásbeli meghatalmazással, - amely tartalmazza a tag vezetőjének aláírását és a tag vagy az intézmény pecsétjét valamint az adott intézményben hallgatói jogviszonnyal (mandátumvizsgálat). Ezek hiányában a tag a Közgyűlésen szavazati joggal nem vehet részt. (2) A Közgyűlést a HÖOK Elnöke vagy indokolt esetben az Elnökség ügyrendjében meghatározott Elnökségi tag nyitja meg. Ezután a Felügyelő Bizottság megállapítja az ülés határozatképességét, majd a Közgyűlés menete során szükség szerint vizsgálja azt. (3) A Közgyűlés levezető elnökét az Elnök javaslatára a Közgyűlés választja nyílt szavazással. A levezető elnök nem gyakorolhatja a tagok képviselőit megillető jogokat. Ez a rendelkezés nem érinti az ügyrendi jellegű javaslattételi és indítványozási jogot. (4) A napirendet a levezető elnök ismerteti, annak elfogadásáról a Közgyűlés dönt. (5) A levezető elnök felelős a Közgyűlés rendjéért, ennek keretében gondoskodik arról, hogy a tagok és a meghívottak jogaikat zavartalanul, rendben gyakorolhassák. (6) Ha az ülés határozatképes, úgy a Közgyűlés az elfogadott napirenddel folytatja le tanácskozását. (7) A Közgyűlést a HÖOK Elnöke vagy indokolt esetben az Elnökség ügyrendjében meghatározott Elnökségi tag zárja be.

11. § Határozathozatal (1) A Közgyűlés – ha az Alapszabály eltérően nem rendelkezik – egyszerű többséggel határoz. (2) A Közgyűlés minősített többséggel dönt az Alapszabály 7. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt kérdésben. (3) A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással hozza, azonban a Közgyűlés döntése alapján név szerinti, illetve titkos szavazást kell elrendelni. Személyi kérdésben a Közgyűlés titkosan szavaz. (4) A Felügyelő Bizottság tájékoztatója előtt a Közgyűlés az elnökségi beszámolóval érintett kérdésben érvényes határozatot nem hozhat.

12. § Az ülés nyilvánossága (1) A Közgyűlés ülései nyilvánosak, de indokolt esetben, minősített többséggel a Közgyűlés az ülésről a nyilvánosságot teljesen, vagy részben kizárhatja. A zárt ülésen kizárólag a mandátummal rendelkező tagok egy-egy képviselője, illetve a (2) bekezdésben említett tanácskozási joggal rendelkező meghívottak vehetnek részt. (2) A Közgyűlés ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek az Elnökség, a Felügyelő Bizottság, a Választmány képviselői, a Régiók képviselői, a Szakmai Szövetségek képviselői, a bizottságok képviselői, az országos hallgatói szakmai érdekképviseletek képviselői, valamint az, akit az Elnök, az Elnökség illetve a Választmány az ülésre meghív. (3) A Közgyűlés ülésein tanácskozási joggal vehetnek részt továbbá azon hallgatói önkormányzatok képviselői, amely önkormányzatok jelen Alapszabály szerint – 5

jogszabályi háttér hiányában – nem lehetnek teljes jogú tagjai a HÖOK-nak, viszont jelenlétük a Közgyűlés munkájában indokolt, és tanácskozási jogú részvételüket a Közgyűlés jóváhagyta.

13. § Az ülés dokumentálása (1) A Közgyűlés üléséről jegyzőkönyvet kell vezetni, valamint hangfelvételt kell készíteni. (2) A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az ülés helyét, időpontját, a határozatképesség vagy határozatképtelenség megállapítását, az elfogadott napirendet. (3) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a megvitatott kérdéseket, a hozzászólásokat, a hozott határozatok pontos szövegét, kérelemre a kisebbségi vélemény feltüntetésével, és a határozatok szavazati arányait. (4) A jegyzőkönyv részét képezi a jelenléti ív is, amelyet az ülésen résztvevő valamennyi személynek alá kell írnia. (5) A jegyzőkönyvvezetőt a HÖOK Elnöke jelöli ki. (6) A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető írja alá, és a Felügyelő Bizottság két tagja, valamint a levezető elnök hitelesíti. (7) Ha jegyzőkönyvet nem írásban rögzítették, azt az ülést követő egy héten belül írásba kell foglalni, az eredeti forrást pedig meg kell őrizni. Az írásba foglalt változatra a (6) bekezdés azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy azt jegyzőkönyvvezetőként az írja alá, aki az írásbeli változatot elkészítette. (8) A jegyzőkönyvekbe valamennyi tag számára betekintést kell biztosítani. (9) A Közgyűlés határozatait – kérelemre a kisebbségi vélemények feltüntetésével – külön kell dokumentálni (Határozatok Tára), és azokról a Közgyűlés ülését követő 15 munkanapon belül emlékeztetőt kell küldeni valamennyi tagnak, az Elnökségnek, a Felügyelő Bizottságnak, a Választmánynak, illetve mindazoknak, akiket a döntés érint. (10) Az emlékeztető a jegyzőkönyv alapján tartalmazza az ülés időpontját, a tárgyalt napirendet és a döntéseket.

14. § Választmány, és annak tagjai (1) A Választmány a Közgyűlés két ülése között a HÖOK legfőbb döntéshozó szerve. (2) A Választmány tagjai a HÖOK Régiói által adott naptári évre választott képviselő(k), valamint a HÖOK Elnöke. (3) A választmányi tag jogait távollétében az őt választó Régió által választott helyettes gyakorolja. (4) A Választmány elnöke a HÖOK Elnöke. (5) A Régiók, valamint a Régiókba tartozó tagok és a Régiók által választható választmányi tagok számának felsorolását az Alapszabály 1. számú melléklete tartalmazza. (6) A választmányi képviselővé az adott Régióba tartozó felsőoktatási intézménnyel a megválasztásakor hallgatói jogviszonyban álló személy választható. (7) A választmányi képviselő megbízatása megszűnik megbízatása évének december 31-én, a képviselő lemondásával, visszahívásával, halálával. (8) Egynél több választmányi tagot delegáló Régió esetében a Régió Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezik a helyettesítés rendjéről. (9) A választmányi képviselő a Választmányban végzett munkájáról köteles beszámolni az őt választó Régiónak.

15. § A Választmány összehívása (1) A Választmányt a HÖOK Elnöke hívja össze, szorgalmi időszakban legalább havonta.

6

(2) A Választmány legalább három tagja vagy a Felügyelő Bizottság az ok megjelölésével bármikor kérheti a Választmány összehívását, amelyet a HÖOK Elnöke 8 napon belül köteles megtenni. Amennyiben a HÖOK Elnöke ennek teljesítését elmulasztja, a kérelmezők maguk hívhatják össze a Választmányt. (3) A Választmány ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni az Elnökség és Felügyelő Bizottság tagjait. (4) A meghívók kiküldése és a Választmányi ülés között legalább 7 napnak kell eltelnie. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés időpontját, helyét és a tervezett napirendet, valamint az esetleges határozatképtelenség miatt összehívandó megismételt ülés helyét és időpontját is. (5) Bármely választmányi képviselő jogosult az általa megjelölt napirendi pont megtárgyalását kérni az ülés kezdetéig. A meghívóban nem szereplő, illetőleg a tagokkal időben nem ismertetett új napirendi pont csak akkor vehető napirendre, ha ezt a jelenlévő képviselők egyszerű többsége megszavazta. (6) A HÖOK Elnöke az indok megjelölésével rendkívüli választmányi ülést hívhat össze. A rendkívüli választmányi ülés összehívását a választmányi képviselők legalább fele is kezdeményezheti, ebben az esetben a HÖOK Elnöke köteles az ülést összehívni. A rendkívüli választmányi ülést az erre irányuló kérelem benyújtását követő egy napon belül kell összehívni. A meghívók kiküldése és a rendkívüli választmányi ülés között legalább két munkanapnak kell eltelnie. Amennyiben a HÖOK Elnöke ennek teljesítését elmulasztja, a kérelmezők maguk hívhatják össze a rendkívüli választmányi ülést. (7) (h. k.) (8) A Választmány ülései nyilvánosak. A Választmány egyszerű többséggel zárt ülést rendelhet el. (9) Abban az esetben, ha a napirenden valamely szakmai szövetség szakterületét érintő határozat meghozatala is szerepel, a Választmány köteles az érintett Szakmai Szövetség véleményét kikérni.

16. § A választmányi ülés határozatképessége, határozathozatala (1) A Választmány akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagoknak több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén a Választmányt 8 napon belül ugyanazzal a napirenddel össze kell hívni. A megismételt válaszmányi ülés a szavazati joggal rendelkező tagok több mint 25%-ának jelenlétében határozatképes. (2) A Választmány határozatait nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza meg. Személyi kérdést illetően, valamint ha azt legalább három tag kéri, titkos szavazást kell elrendelni. (3) Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

17. § A választmányi ülés menete (1) Az ülést a HÖOK Elnöke vagy indokolt esetben az Elnökség ügyrendjében meghatározott Elnökségi tag nyitja meg. (2) Az ülés elején a Felügyelő Bizottság megállapítja a határozatképességet, majd az ülés menete során szükség szerint ellenőrzi azt. (3) A HÖOK Elnöke a választmányi ülés kezdetén tájékoztatja a Választmányt az előző ülés óta eltelt időszak eseményeiről és az Elnökség munkájáról, különös tekintettel annak döntéseire. (4) Ha a Választmány határozatképes, úgy az elfogadott napirenddel folytatja le tanácskozását. (5) A választmányi ülést a HÖOK Elnöke vagy indokolt esetben az Elnökség ügyrendjében meghatározott Elnökségi tag zárja be.

7

18. § A választmányi ülés dokumentálása (1) Az ülésről emlékeztetőt kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell az ülés időpontját, helyét, a megtárgyalt napirendet, a fontosabb hozzászólásokat, a határozatok szövegét és azok szavazati arányát, valamint a jelenléti ívet. (2) Az emlékeztetőt 5 napon belül meg kell küldeni valamennyi választmányi tagnak és érintettnek. (3) Az ülésről hangfelvételt kell készíteni. A hangfelvétel a választmányi ülés jegyzőkönyve.

19. § Régiók (1) A Régió az azonos Régióhoz tartozó tagok HÖOK szervezeti keretein belül intézményesített együttműködése. A Régiók, valamint a Régiókba tartozó tagok felsorolását az Alapszabály 1. számú melléklete tartalmazza. (2) A Régió jogosult: a) a HÖOK Választmányába az Alapszabály 1. számú mellékletében meghatározott számú képviselőt delegálni (a delegálás egy naptári évre szól), b) képviseltetni magát minden olyan esetben, amikor tagjait közvetlenül érintő kérdések kerülnek megtárgyalásra, c) a Közgyűlésen valamely kérdésben közös álláspontjukat ismertetni, és ennek kialakítása érdekében a Közgyűlés menetének felfüggesztését kérni. (3) A Régió a HÖOK nevében kötelezettséget csak a HÖOK Közgyűlésének vagy Választmányának megbízása alapján vállalhat. (4) A Régió képviseletét, tevékenysége irányítását és tagjainak folyamatos tájékoztatását a Régió elnöke látja el. (5) A Régió az Alapszabály rendelkezéseinek keretein belül maga határozza meg és alakítja ki Szervezeti és Működési Szabályzatát, amelynek elfogadásakor a HÖOK Közgyűlésének egyetértési joga van.

20. § A Régió közgyűlései (1) A Régió évente legalább két alkalommal köteles közgyűlést tartani, amelyen a választmányi képviselő(k) beszámolni köteles(ek). (2) A Régió közgyűlésének összehívására és levezetésére, valamint a határozatképesség megállapítására a Közgyűlésre megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az abban a HÖOK Elnökére megállapított kötelezettségek a Régió elnökét – akadályoztatása esetén a helyettest – terhelik. 21. § (1)-(4) (h. k.)

21 § Szakmai Szövetség (1) A Szakmai Szövetség két vagy több azonos, vagy rokon képzést nyújtó intézmény valamint - különböző intézményből származó - kar hallgatói önkormányzatainak a HÖOK keretein belül önkéntesen létrehozott és intézményesített együttműködése, amely a HÖOK Elnöksége, Választmánya és Közgyűlése felé tanácsadó, véleményező testületként járhat el képzési területét érintő kérdéseket illetően. Szakmai Szövetséget a felsőoktatási intézmények által nyújtott szolgáltatások alapján (karrierszolgáltatások, kollégium) is létre lehet hozni. (2) Egy képzési vagy szolgáltatási területen csak egy szakmai szövetség alakulhat. (3) A Szakmai Szövetség létrehozásáról az alapító önkormányzatok szándékának kifejezése után a HÖOK Közgyűlése dönt. Amennyiben egy Szakmai Szövetség létrehozásáról az 8

alapítók két Közgyűlés között határoznak, annak működését a következő Közgyűlésig a HÖOK Választmánya ideiglenesen engedélyezheti. (4) A Szakmai Szövetségek az Alapszabály rendelkezéseinek keretein belül maguk határozzák meg és alakítják ki működésük szervezeti feltételeit és az erről szóló szabályzatukat. Minderről a Közgyűlésnek beszámolással tartoznak, szabályzatukat pedig bemutatni kötelesek, amelyek az elfogadásukat követően a HÖOK Alapszabály mellékleteit képezik. (5) Az adott szakmai szövetség területéhez tartozó, csatlakozni kívánók részvételét elutasítani nem lehet. (6) A szakmai szövetségek féléves munkájukról az adott félévet követő legközelebbi HÖOK Közgyűlésen kötelesek tájékoztatást adni. (7) Szakmai Szövetségek képviseletét és tevékenységük összefogását és tagjainak folyamatos tájékoztatását az adott szövetség ügyvivője látja el.

22. § Az Elnökség (1) Az Elnökséget a Közgyűlés választja két éves időtartamra. Az Elnökség tagjává hallgatói jogviszonnyal rendelkező személy választható. (2) Az Elnökség tagjának megbízatása megszűnik a két éves időtartam lejártával, az Elnökségi tag lemondásával, halálával, visszahívásával, valamint abban az esetben, ha az Elnökségi tag minden – felsőoktatási intézménnyel addig létesített – hallgatói jogviszonya több mint egy tanév óta szünetel, illetve több mint tizenkét hónapja megszűnt. (3) A HÖOK Elnökségének feladatai különösen: a) felügyeli a Titkárságot, b) (h. k.) c) javaslatot tesz a HÖOK éves költségvetésére, és előkészíti az előző évi költségvetési beszámolót, d) előkészíti a Közgyűlés üléseit, e) gondoskodik a Közgyűlés és a Választmány döntéseinek végrehajtásáról, f) a HÖOK folyamatos működésének biztosítása érdekében meghozza az ennek során szükséges döntéseket. (4) Az Elnökség munkájáról köteles beszámolni a Közgyűlésnek és a Választmánynak. (5) Az Elnökség tagjai: a) a HÖOK Elnöke, b) a Közgyűlés által választott 9 tag. (6) Az Elnökség további feladatai: a) a HÖOK gazdálkodásával kapcsolatos feladatok ellátása, b) adminisztratív feladatok ellátásának biztosítása, c) a HÖOK belső működtetésével, annak felügyeletével és a tagok, valamint más érdekeltek tájékoztatásával kapcsolatos feladatok ellátása, d) az egyéb szakmai, érdekképviseleti és társadalmi szervezetekkel való kapcsolat fenntartása, e) a felsőoktatásban folyó képzés rendszerének figyelemmel kísérése, a szakok és a képzéshez kapcsolódó jogszabályok folyamatos felülvizsgálata, f) a felsőoktatásban résztvevő hallgatók szociális helyzetének feltárása és érdekeinek képviselete, g) a HÖOK külügyi tevékenységével kapcsolatos feladatok ellátása, h) a kulturális feladatok ellátása, i) a tagokkal való kapcsolattartás, j) a doktoranduszképzésben résztvevő hallgatók érdekeinek képviselete. (7) Abban az esetben, ha a napirenden valamely szakmai szövetség szakterületét érintő határozat meghozatala is szerepel, az Elnökség köteles az érintett Szakmai Szövetség véleményét kikérni. 9

22/A. § A HÖOK Elnöke (1) A HÖOK Elnöke a HÖOK vezető tisztségviselője. (2) A HÖOK Elnökének megválasztása az Alapszabály 34. §-ában foglalt eljárásrend alapján történik. (3) Az Elnök feladatai: a) szervezi és irányítja a HÖOK munkáját, ennek során előkészíti, a jelen Alapszabály rendelkezéseinek megfelelően összehívja a Közgyűlést, összehívja és vezeti a Választmány és az Elnökség rendes és rendkívüli üléseit, előterjeszti a napirendi javaslatot, b) gondoskodik a Közgyűlés, a Választmány és az Elnökség határozataiban szereplő feladatok végrehajtásáról, c) irányítja a HÖOK gazdálkodását, d) irányítja a HÖOK Titkárságának munkáját, e) a HÖOK alkalmazottai felett gyakorolja a munkáltatói jogköröket, f) tisztsége alapján tagja mindazon országos felsőoktatási szervezeteknek, amelyekbe jogszabály alapján a HÖOK képviselőt delegálhat, amennyiben a Választmány másképp nem rendelkezik, g) javaslatot tehet eseti bizottság létrehozására és annak tagjaira, illetve az ilyen bizottság megszüntetésére, h) meghatározott feladatok ellátására a Választmány véleményének meghallgatásával elnöki megbízottakat nevezhet ki, i) felügyeli a HÖOK vagy részvételével alapított gazdasági társaságok, társadalmi szervezetek működését, j) a HÖOK kiadványainak felelős kiadója, k) a HÖOK nevében nyilatkozatot tehet, l) képviseli a HÖOK-öt országos és nemzetközi fórumokon, a Közgyűlés, a Választmány és az Elnökség határozatainak megfelelően, m) tanácskozási joggal részt vehet a tag hallgatói önkormányzatok ülésein; tájékoztatást kérhet azok működéséről, gazdálkodásáról, tisztségviselőik munkájáról. (4) A HÖOK Elnökének megbízatása megszűnik: a) a megbízatás két éves időtartamának lejártával, b) a Közgyűléshez, illetve a Felügyelő Bizottsághoz benyújtott írásbeli lemondás napján c) az Elnök halálával, d) a Közgyűlés általi visszahívással, az Alapszabály 35. §-ában rögzített eljárásrend szerint, e) ha az Elnök minden – felsőoktatási intézménnyel addig létesített – hallgatói jogviszonya több mint egy tanév óta szünetel, illetve több mint tizenkét hónapja megszűnt.

23. § Az elnökségi ülés (1) Az elnökségi üléseket a HÖOK Elnöke hívja össze legalább kéthetente. (2) Az Elnökség működéséről az Elnökségi Ügyrend rendelkezik, amelyet az Elnökség javaslatára a Választmány fogad el.

24. § A Felügyelő Bizottság

10

(1) A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a HÖOK törvényes működését, az Alapszabály betartását, valamint a HÖOK pénzügyi gazdálkodását. E rendelkezés keretei között tanácskozási jogot gyakorol a Közgyűlésen, a választmányi ülésen, az elnökségi ülésen, valamint a Régió közgyűlésén, ezekre tagjait meg kell hívni. Ha a fenti testületi üléseken a Felügyelő Bizottság legalább egy tagja nem vesz részt, úgy az adott testület határozatot nem hozhat. (2) A Felügyelő Bizottság feladatainak ellátása során jogosult betekinteni a HÖOK valamennyi iratába, továbbá az ügyek menetéről felvilágosítást kérni az Elnökségtől, a Választmánytól, a HÖOK tisztségviselőitől és dolgozóitól. (3) A Felügyelő Bizottság munkájáról köteles tájékoztatást adni a Közgyűlésnek. (4) A Felügyelő Bizottság három tagból áll, akiket a Közgyűlés két éves időtartamra választ. A Felügyelő Bizottság tagjává hallgató választható. (5) A Felügyelő Bizottsági tagság megszűnik a két éves időtartam elteltével, a bizottsági tag lemondásával, halálával, visszahívásával, valamint abban az esetben, ha a bizottsági tag minden – felsőoktatási intézménnyel addig létesített – hallgatói jogviszonya több mint egy tanév óta szünetel, illetve több mint tizenkét hónapja szűnt meg. A Felügyelő Bizottság maga választja meg elnökét. (6) A Felügyelő Bizottság üléseit a Felügyelő Bizottság elnöke hívja össze legalább negyedévente. (7) A Felügyelő Bizottság az Alapszabály keretei között maga állapítja meg ügyrendjét, amelyet a Közgyűlés hagy jóvá, és amely az Alapszabály mellékletét képezi. (8) A HÖOK valamennyi testületi ülésén (Közgyűlés, Választmány, Elnökség, Régió Közgyűlés, HÖOK bizottsági ülések stb.) köteles a Felügyelő Bizottság legalább egy tagja részt venni.

25. § A HÖOK bizottságai (1) Az olyan feladatok ellátására, amelyek speciális szakértelmet igényelnek, vagy amelyek rendkívüli jellegüknél fogva a HÖOK szervei mellett további szervezeti formát is szükségessé tesznek, a Közgyűlés vagy a Választmány bizottságot hozhat létre. (2) A bizottság megbízása határozott vagy határozatlan időre, illetve adott feladat elvégzésére szólhat. A bizottság minden esetben tanácsadó, előkészítő jogkörrel rendelkezik, önálló döntési jogkörrel nem ruházható fel.

26. § A bizottsági működés általános szabályai (1) A bizottságok feladatuk és működésük meghatározására ügyrendtervezetet dolgoznak ki, amelyet az a testület hagy jóvá, amely a bizottságot létrehozta. Az elfogadott ügyrend az Alapszabály mellékletét képezi. (2) Az ügyrendben rendelkezni kell különösen a következőkről: a) a bizottság feladatai, b) a bizottság szervezeti struktúrája, c) a bizottsági döntéshozatal rendje, d) a bizottsági tagság, valamint annak keletkezése és megszűnése, e) (h. k.) f) az összeférhetetlenségi szabályok. (3) A bizottság elnöke Elnökségi tag vagy a HÖOK Elnöke által kijelölt személy. (4) A bizottság működéséről negyedévente beszámol az Elnökségnek és a Választmánynak, valamint félévente a Közgyűlésnek. (5) A bizottság a beszámolót a Felügyelő Bizottságnak is megküldi.

27. § A bizottság tagjainak jogai és kötelezettségei 11

(1) A bizottsági tagok feladata a bizottsági ülésen részt venni, és annak munkáját legjobb tudásuk szerint elősegíteni. (2) A bizottsági tagok joga különösen: a) a bizottsági ülésen tanácskozási és szavazati jogot gyakorolni, b) a bizottsági ülésen javaslatokat és indítványokat tenni, c) betekinteni a részvételükkel működő szaktestület működése során keletkező iratokba, d) tanácskozási joggal részt venni a Közgyűlésen.

28. § A bizottság elnökének jogai és feladatai (1) A bizottság elnöke a bizottsági tagokkal azonos jogokat gyakorol. (2) A bizottság elnökének feladataira a HÖOK Elnökére, valamint a Közgyűlés levezető elnökére megállapított rendelkezések alkalmazandók. (3) Az elnök munkájának segítésére a bizottság tagjai közül alelnököt nevezhet ki. (4) (h. k.)

29. § A bizottság megalakulása (1) A bizottság megalakulásának feltételeiről ügyrendjében kell rendelkezni, amelyet a Közgyűlésnek kell jóváhagynia. (2) A bizottsági tagokat a Titkárság tartja nyilván, regisztrálva minden be- és kilépést.

30. § A bizottság ülései A bizottsági ülés összehívására, a meghívó tartalmára, továbbá határozatképességére, illetve határozatképtelenségére, valamint az ülés menetére és nyilvánosságára a Közgyűlésre vonatkozó szabályok megfelelően – a bizottság tagjaira is kiterjesztve – alkalmazandók.

31. § A bizottsági ülés dokumentálása (1) A bizottság üléseiről emlékeztetőt kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell az ülés időpontját, helyét, a megtárgyalt napirendet, a fontosabb hozzászólásokat, a határozatok szövegét és azok szavazati arányát, valamint a jelenléti ívet. (2) Az emlékeztetőt 3 napon belül meg kell küldeni valamennyi bizottsági tagnak és a Választmány tagjainak.

32. § Eseti bizottság (1) Eseti bizottság létrehozásáról a Közgyűlés vagy a Választmány dönt. (2) Az eseti bizottságot létrehozó határozatban meg kell jelölni különösen: a) a bizottság feladatát, b) a bizottság elnökét, c) azt, hogy a bizottság határozott, vagy határozatlan időtartamra jön-e létre, határozott időtartam esetén a megszűnés időpontját, vagy feltételét, d) a bizottság tagjait, a tagfelvétel rendjét.

33. § A Titkárság (1) A Titkárság a HÖOK adminisztratív szerve, amely folyamatosan biztosítja a HÖOK működésének technikai feltételeit. (2) A Titkárság munkatársai felett a munkáltatói jogokat a HÖOK Elnöke gyakorolja. 12

(3) A Titkárság köteles minden, a HÖOK keretei között keletkező, bejövő és kimenő hivatalos iratot iktatni.

A HÖOK TISZTSÉGVISELŐI 34. § Tisztségviselők választása (1) A HÖOK vezető tisztségviselői az Elnökség tagjai. (2) A HÖOK vezető tisztségviselőit és Felügyelő Bizottságának tagjait (a továbbiakban együtt: tisztségviselők) a Közgyűlés egyazon ülésén választja meg két éves időtartamra. Az Elnök és a Felügyelő Bizottság tagjainak személyére bármely tag tehet javaslatot. Az Elnökség 9 tagjára közvetlenül azok megválasztását megelőzően a megválasztott elnök tesz a betöltendő helyeknek megfelelő számú személyi javaslatot. (3) Az Elnökség a tisztségviselőket választó Közgyűlés időpontja előtt legalább 30 nappal köteles felhívni a tagokat a választással kapcsolatos személyi javaslataik megtételére. A tagok képviselőik útján személyi javaslataikat a választó Közgyűlést megelőző mandátumvizsgálat befejezéséig, írásban tehetik meg. (4) A tisztségviselők választását minden második év októberében meg kell tartani. Ez esetben a vezető tisztségviselők és a Felügyelő Bizottság hivatalba lépésének dátuma a következő év január 1. (5) Az Elnök választásakor az a jelölt tekinthető megválasztottnak, aki a leadott szavazatok több mint a felét megszerezte. Amennyiben ilyen jelölt nincs, újabb szavazást kell tartani oly módon, hogy a jelöltek közül az első szavazás alkalmával a legtöbb szavazatot kapott két jelölt valamelyikére lehet szavazni. Az újabb szavazásra egyébiránt az első szavazásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (6) Az Elnökségi tagok választásakor a jelöltekről együtt kell szavazni. Elnökségi taggá az a jelölt tekinthető megválasztottnak, aki a leadott szavazatok több mint felét megszerezte. Ha az így lefolytatott választás alapján nem kerül minden elnökségi tagsági hely betöltésre, a megválasztott elnök újabb személyeket jelölhet a betöltetlen helyekre, és a választást e jelöltekre a korábbi szavazás szabályai szerint kell megfelelően lefolytatni. Amennyiben a megválasztott elnök nem kíván jelölési jogával élni, az Elnökség megválasztott tagjai az eredetileg meghatározott időpontban lépnek hivatalba, a be nem töltött helyekre pedig 60 napon belül új választást kell tartani. (7) A felügyelő bizottsági tagok választásakor a jelöltekről együtt, legfeljebb három jelöltet támogatva kell szavazni. A felügyelő bizottsági taggá a kapott szavazatok alapján felállított rangsorban az első három jelölt tekinthető megválasztottnak, amennyiben a leadott szavazatok több mint felét megszerezte. Ha az így lefolytatott választás alapján nem kerül minden felügyelő bizottsági tagsági hely betöltésre, a bizottság megválasztott tagjai az eredetileg meghatározott időpontban lépnek hivatalba, a be nem töltött helyekre pedig 60 napon belül új választást kell tartani Az újabb szavazásra egyébiránt az első szavazásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (8) Amennyiben a HÖOK Elnökének megbízatása a 22/A. § (4) bekezdés b)-e) pontjainak egyikében foglalt okok miatt megszűnik, az új Elnök megválasztásáig az Elnökség ügyvivő testületként működik. (9) A HÖOK Elnök megbízatása megszűnésétől számított 8 napon belül a Felügyelő Bizottság elnökének kell a rendkívüli tisztújító Közgyűlést összehívnia a 34. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével. (10) Amennyiben a HÖOK Elnökének megbízatása a 22/A. § (4) bekezdés b)-e) pontjainak egyikében foglalt okok miatt szűnik meg, 34.§ (9) bekezdésében szabályozott Közgyűlésen megválasztott új Elnök megbízatásának időtartama az előző Elnök eredeti megbízatásának végéig tart.

13

35. § Tisztségviselők visszahívása (1) A HÖOK bármelyik tisztségviselője visszahívható: a) ha nyilvános pártpolitikai szerepet vállal, b) bűncselekmény elkövetése miatt, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül, c) ha neki felróható okból nem, vagy nem megfelelően látja el feladatait, d) ha betegség folytán tartósan munkaképtelenné válik, e) ha tisztségéhez egyéb súlyosan méltatlan magatartást tanúsít. (2) A visszahívásra a tagok írásban tehetnek javaslatot. A visszahívási indítványt a Felügyelő Bizottsághoz kell benyújtani. A tisztségviselők visszahívására vonatkozó javaslathoz az Alapszabály 1. számú mellékletében meghatározott összes mandátum legalább egyharmada szükséges. Az Elnökségi tagok visszahívására a HÖOK Elnöke is tehet javaslatot. (3) A visszahívási indítványban pontosan meg kell jelölni, hogy azt ki ellen és milyen indokkal kérik, az Alapszabály megsértése esetén pedig azt is, hogy a tisztségviselő az Alapszabály mely pontját sértette meg. (4) Érvényes visszahívási indítvány esetén 15 napon belül – a visszahívás tárgyában történő határozathozatal céljából – rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, amelyre egyébként a Közgyűlésre vonatkozó általános rendelkezések irányadók. (5) A (4) bekezdésben foglaltaktól el lehet tekinteni, ha a rendkívüli Közgyűlés időpontjától számított 15 napon belül rendes Közgyűlés került összehívásra. (6) Amennyiben a tisztségviselők visszahívására vonatkozó indítványt közgyűlésen határozati javaslatként nyújtják be, és az Alapszabály 9.§ (1) bekezdésben meghatározott összes mandátum legalább kétharmada aláírásával támogatja, arról az adott közgyűlésen kell dönteni.

36. § Összeférhetetlenség (1) Érvénytelennek kell tekinteni azon képviselők és tisztségviselők minden – e szabályzat szerinti – megbízatását, akik a HÖOK-on belül az Alapszabály összeférhetetlenségi rendelkezéseit megszegve több, egymást kizáró feladatot látnak el. (2) A tisztségviselő megbízatása idején nem jelölhető újabb tisztségviselői helyre, továbbá nem választható a Választmány tagjává, valamint nem lehet közgyűlési képviselő. (3) Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki: a) HÖOK-kal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, b) a HÖOK cél szerinti juttatásból részesül, kivéve, a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást, illetve c) az a)-b) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. (4) A tisztségviselő megválasztása előtt nyilatkozik minden általa betöltött tisztségéről. Abban az esetben, ha megválasztását követően megbízatása időtartamára ezen felül pártpolitikai, szakszervezeti tisztséget, jelölést vállal, megbízatása azonnal megszűnik. (5) A tisztségviselő és a Választmány tagja nyilvános pártpolitikai szereplést nem vállalhat. (6) A tisztségviselő haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele kapcsolatban a megfogalmazott összeférhetetlenségi okok valamelyike fennáll. Az összeférhetetlenségi okokat 30 napon belül köteles megszüntetni, ellenkező esetben megbízatása megszűnik. (7) Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül.

14

A HÖOK GAZDÁLKODÁSA 37. § (1) A HÖOK bevételei az állam által biztosított költségvetési támogatásból, valamint a tagok által fizetett díjakból, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból, illetve célja megvalósítása érdekében – gazdálkodó szervezetiben – folytatott vállalkozási tevékenységből tevődik össze. (2) A HÖOK éves költségvetését az éves hallgatói normatíva országos keretösszege két és fél ezrelékének megfelelő összegű forrást alapul véve a Közgyűlés minden év március 1-ig, vagy az év első Közgyűlésének alkalmával köteles megállapítani. (3) A HÖOK éves költségvetésének végrehajtásáról a HÖOK Elnöke és a HÖOK gazdálkodásáért felelős Elnökségi tag közösen kötelesek gondoskodni. (4) A Felügyelő Bizottság folyamatosan köteles ellenőrizni a HÖOK éves költségvetés végrehajtásának szabályszerűségét. (5) A költségvetés végrehajtásáról szóló éves beszámolót adott költségvetési évet követő év március 1-ig az az Elnökség terjeszti a Közgyűlés elé, amely annak elfogadásakor hivatalban volt. A Közgyűlés köteles a beszámolót megtárgyalni. Amennyiben e határidőig a Közgyűlés elfogadó határozatot nem hoz, döntési jogát a Választmányra átruházhatja. (6) A HÖOK tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – a HÖOK tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 38. § ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK (1) Jelen Alapszabály alkalmazásában az alábbi fogalmak a következő értelmezéssel használandók: (2) Közgyűlési képviselőn a tag azon delegáltjait kell érteni, akiket a tag mandátumainak, vagy azok egy részének kezelésére az Alapszabály 10. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően felhatalmazott. (3) Tanácskozási jog keretében az arra jogosult észrevételeit, érveit és ellenérveit szabadon kifejtheti, vitát kezdeményezhet, abban részt vehet. (4) A javaslattételi jog keretében a jogosult bármely határozat tartalmára javaslatot tehet. (5) Indítványtételi joggal élve határozathozatalra, valamint ügyrendre (ülés menete, határozathozatal módja, folyamata) vonatkozó észrevételek tehetők. (6) A Közgyűlésben és a Régiók közgyűléseiben a tag hallgatói létszámától függő arányban képviseltetheti magát. Ennek részletes módját az Alapszabály 1. számú melléklete tartalmazza. A tag szavazatainak száma megegyezik az ebben meghatározott mandátumainak számával. (7) Adott testület egyszerű többséggel hoz határozatot, ha a határozathozatalon jelenlévő szavazatok több mint fele egybehangzó. (8) Adott testület minősített többséggel hoz határozatot, ha a határozathozatalon jelenlévő szavazatok legalább kétharmada egybehangzó. (9) A HÖOK honlapján a http://www.hook.hu címen elérhető honlapot kell érteni.

VEGYES RENDELKEZÉSEK 39. § HÖOK TÜKÖR 15

(1) A HÖOK tagjait működéséről, az azzal összefüggő egyéb kiegészítő információkról szorgalmi időszakban legalább havonta megjelenő HÖOK Tükör című újságján keresztül tájékoztatja. (2) Az újság felelős kiadója a HÖOK Elnöke. (3) Az újság főszerkesztőjét pályázat útján kell kiválasztani. A pályázatot a Választmány bírálja el. (4) A főszerkesztői megbízatás egy naptári évre szól.

40. § Az Alapszabály mellékletei Az Alapszabály részét képezik az alábbi mellékletek: a) A Régiók kialakításához alapul szolgáló Régiók jegyzéke, illetve a tagnyilvántartás, valamint a tagok mandátumszámainak, illetve a Régiók által a Választmányba delegált tagok számáról szóló 1. számú melléklet. b) A tagdíjfizetés rendjéről szóló 2. számú melléklet. c) A Felügyelő Bizottság ügyrendjéről szóló 3. számú melléklet. d) A HÖOK bizottságainak ügyrendjei.

41. § Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések (1) Jelen Alapszabály rendelkezései 2007. január 1-jén lépnek hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszíti a HÖOK korábbi Alapszabálya és Szervezeti és Működési Szabályzata. (2) A Régiók 2006. október 1. és december 31. között megválasztott képviselőinek mandátuma meghosszabbodik 2007. december 31-ig. (3) A 2007. évi EFOTT pályázatot elbíráló és a rendezvény lebonyolítását felügyelő bizottság működése a HÖOK korábbi Alapszabálya és Szervezeti és Működési Szabályzata alapján zajlik. (4) A Régiók jelen Alapszabály elfogadását követő következő Közgyűlésen kötelesek Szervezeti és Működési Szabályzataikat jóváhagyásra előterjeszteni.

42. § Záró rendelkezések (1) Az Alapszabályt a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 79. § (3) bekezdés felhatalmazása alapján a HÖOK Közgyűlése fogadta el 2006. december 9-én, Nyíregyházán. (2) Az Alapszabályt a Közgyűlés 2008. február 9-én módosította. A módosítás a Közgyűlés ülését követő napon lép hatályba. (3) Az Alapszabályt a Közgyűlés 2009. február 28-án módosította. A módosítás a Közgyűlés ülését követő napon lép hatályba. (4) Az Alapszabályt a Közgyűlés 2010. február 20-án módosította. A módosítás a Közgyűlés ülését követő napon lép hatályba. (5) Az Alapszabályt a Közgyűlés 2010. december 4-én módosította. A módosítás a Közgyűlés ülését követő napon lép hatályba. (6) Az Alapszabályt a Közgyűlés 2013. február 16-án módosította. A módosítás a Közgyűlés ülését követő napon lép hatályba. Nyíregyháza, 2006. december 9. Ekler Gergely Elnök

Bojárszky András Felügyelő Bizottság elnök 16

Módosította a HÖOK Közgyűlése 2008. február 9-én, Egerben. Miskolczi Norbert Elnök

Bojárszky András Felügyelő Bizottság elnök

Módosította a HÖOK Közgyűlése 2009. február 28-án, Miskolcon. Miskolczi Norbert Elnök

Országh Ákos Felügyelő Bizottság elnök

Módosította a HÖOK Közgyűlése 2010. február 20-án, Pécsett. Miskolczi Norbert Elnök


Módosította a HÖOK Közgyűlése 2010. december 4-én, Szombathelyen. Körösparti Péter Elnök


Módosította a HÖOK Közgyűlése 2013. február 16-án, Sopronban. Nagy Dávid Elnök

Grebely Gergely Felügyelő Bizottság tag

Módosította a HÖOK Közgyűlése 2014. február 22-én, Budapesten. Körösparti Péter Elnök

dr. Kőmíves Péter Miklós Felügyelő Bizottság elnök

Módosította a HÖOK Közgyűlése 2014. október 18-án, Egerben. Körösparti Péter Elnök


17

Mellékletek

18

1. számú melléklet Képviselet a HÖOK-ban, a tagok mandátumszáma, tagnyilvántartás, regionális beosztás 1. A HÖOK tagjai – regionális beosztás szerint csoportosítva – az alábbi felsőoktatási intézmények Hallgatói Önkormányzatai 1.1. Budapesti Régió Budapesti Corvinus Egyetem Budapesti Gazdasági Főiskola Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Magyar Képzőművészeti Egyetem Magyar Táncművészeti Főiskola Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Nemzeti Közszolgálati Egyetem Óbudai Egyetem Pető András Főiskola Semmelweis Egyetem Szent István Egyetem Színház- és Filmművészeti Egyetem Testnevelési Egyetem 1.2. Észak-Alföldi Régió Debreceni Egyetem Nyíregyházi Főiskola Szolnoki Főiskola 1.3. Észak-Magyarországi Régió Eszterházy Károly Főiskola Károly Róbert Főiskola Miskolci Egyetem 1.4. Észak-Nyugat Magyarországi Régió Dunaújvárosi Főiskola Nyugat-Magyarországi Egyetem Pannon Egyetem Széchenyi István Egyetem 1.5. Pécsi Régió Kaposvári Egyetem Pécsi Tudományegyetem 1.6. Szegedi Régió 19

Eötvös József Főiskola Kecskeméti Főiskola Szegedi Tudományegyetem 1.7. Nem Állami Felsőoktatási Intézmények Országos Régiója (NÁFIOR) A Tan Kapuja Buddhista Főiskola Adventista Teológiai Főiskola Általános Vállalkozási Főiskola Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem Apor Vilmos Katolikus Főiskola Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola Baptista Teológiai Akadémia Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Budapesti Kortárstánc Főiskola Debreceni Református Hittudományi Egyetem Edutus Főiskola Egri Hittudományi Főiskola Esztergomi Hittudományi Főiskola Evangélikus Hittudományi Egyetem Gábor Dénes Főiskola Gál Ferenc Főiskola Golgota Teológiai Főiskola Győri Hittudományi Főiskola Károli Gáspár Református Egyetem Kodolányi János Főiskola Közép-európai Egyetem (CEU) IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Pápai Református Teológiai Akadémia Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola Pünkösdi Teológiai Főiskola Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Sárospataki Református Teológiai Akadémia Sola Scriptura Teológiai Főiskola Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola Szent Bernát Hittudományi Főiskola Szent Pál Akadémia Tomori Pál Főiskola Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Wekerle Sándor Üzleti Főiskola Wesley János Lelkészképző Főiskola Zsigmond Király Főiskola 2. Mandátumelosztás a HÖOK-ban 2.1. A HÖOK tagjai az általuk képviselt hallgatók száma alapján különböző számú mandátummal rendelkeznek a HÖOK Közgyűlésében. Az intézményi mandátumok számának megállapításának rendszere: • 1 és 800 fő hallgatói létszám esetén: 1 mandátum, • 801 és 2500 fő hallgatói létszám esetén: 2 mandátum, 20

• 2500 fő hallgatói létszám felett minden megkezdett 800 fő után további plusz 1 mandátum (pl. 3100 hallgató – 3, 3300 – 3, 3301 – 4, 4101 – 5 stb.). 2.2. Az intézményi mandátumszám megállapítása az 1.1-ben foglaltak alapján a Felügyelő Bizottság feladata. Az egyes intézményekben tanuló hallgatók létszámának megállapításakor, az akkor elérhető legfrissebb, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiadott létszámstatisztikát kell figyelembe venni. 2.3. A mandátumszám felülvizsgálata naptári évenként esedékes. A Felügyelő Bizottság az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiadott létszámstatisztika kézhezvételét követő két héten belül tájékoztatja a HÖOK tagjait az egyes tagokhoz rendelt mandátumok számáról. Intézmény létrejötte, vagy több intézmény összeolvadása esetén a Felügyelő Bizottság az adott intézményre vonatkozóan a mandátumszám megállapítását év közben is megteheti. 3. A Régiók delegáltjai a HÖOK Választmányában 3.1. A HÖOK Választmányába a Régiók az alábbi létszámban választanak választmányi tagokat: Budapesti Régió: Észak-Alföldi Régió: Észak-Magyarországi Régió: Északnyugat Magyarországi Régió: Pécsi Régió: Szegedi Régió: NÁFIOR:

5 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő

Nyíregyháza, 2006. december 9. Ekler Gergely Elnök






Módosította a HÖOK Közgyűlése 2010. február 20-án, Pécsett. Miskolczi Norbert Elnök


Módosította a HÖOK Közgyűlése 2010. december 4-én, Szombathelyen. Körösparti Péter Elnök

Országh Ákos Felügyelő Bizottság elnök 21

Módosította a HÖOK Közgyűlése 2013. február 16-án, Sopronban. Nagy Dávid Elnök






22

2. számú melléklet A tagdíjfizetés rendjéről 1. A HÖOK tagjai mandátumszámuk arányában évente tagdíjat fizetnek. A tagdíj mértéke mandátumonként 5.000.- Ft. 2. A Felügyelő Bizottság az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiadott létszámstatisztika kézhezvételét követő két héten belül tájékoztatja a tagokat következő éves tagdíjuk mértékéről, amelyet a tagoknak a tájékoztatást követő 90 napon belül kell befizetniük. 2. A befizetés módja:  

átutalással a HÖOK számlaszámára, előzetes egyeztetés alapján készpénzzel.

A tagdíjról a HÖOK számlát bocsát ki. 3. A tagdíj befizetésének elmulasztása esetén a HÖOK Alapszabályában foglaltak az irányadóak. 4. Minden Közgyűlés megnyitása előtt a tagoknak lehetőséget kell biztosítani a tagdíjnak a Közgyűlés helyszínén történő készpénzes befizetésére, illetőleg tagdíjtartozásaik rendezésére. Nyíregyháza, 2006. december 9. Ekler Gergely Elnök






Módosította a HÖOK Közgyűlése 2010. december 4-én, Szombathelyen. Körösparti Péter Országh Ákos Elnök Felügyelő Bizottság elnök Módosította a HÖOK Közgyűlése 2013. február 16-án, Sopronban. Nagy Dávid Elnök


23





24

Bevezető rendelkezések. HÖOK céljai, tagsága

Recommend Documents