BEVEZETŐ. Magyar Kajak-Kenu Szövetség. Vezérfonal kajak-kenu szlalompályák építéséhez

BEVEZETŐ A kajak-kenu szlalom, illetve vadvízi szlalom, ahogy sokáig nevezték, a síelés mintájára Svájcban indult világhódító útjára 1932-ben. Az egyenlet nem is lehetett volna egyszerűbb: tél + hó = sí szlalom; nyár + víz = kajak szlalom. Az első versenyre 1933-ban került sor az Aar-folyón. Sajnálatosan a második világháború jelentősen visszavetette a sportág fejlődését, terjedését, és egészen 1949ig kellett várni az első Kajak-Kenu Szlalom Világbajnokságra, amit Genfben, az ICF égisze alatt rendeztek. Innentől kezdve a szlalom története három jól elkülöníthető periódusra válik szét. 1949. és 1972. között folyamatosan komoly változások jellemezték a sportágat. A vászonborítású hajókat ekkor váltották fel az üvegszálas gyártmányok. 1972. és 1992. között az eszközök további fejlődése mellett, a közérthetőséget célozva, a versenyek szabályai változtak, egszerűsödtek a legtöbbet, miközben a remény, hogy 1972. után újra olimpiai sportággá léphet elő a szlalom, sosem halt meg. A harmadik időszak 1992-től kezdve napjainkban is tart, és a sportági bázis folyamatos terjedése jellemzi. Állandó sportágként visszakerülve az olimpiai programba az alapvetően európai gyökerű szlalom sikeresen fertőzte a vadvízi lapátolás rajongóit Észak-Amerikától Ázsián át Ausztráliáig. A mesterséges pályák egyre-másra épülnek, 2015 decemberéig a riói olimpiai létesítmény mellett az első újzélandi pálya is átadásra kerül.

HULLÁMPAPÍR Vezérfonal kajak-kenu szlalompályák építéséhez

2

Magyar Kajak-Kenu Szövetség Vékássy Bálint 2015

MI AZ A KAJAKSZLALOM? Bemutatás és versenyrendszer A kajak-kenu szlalom verseny célja, hogy egy meghatározott folyószakaszon, kapukkal nehezített pályán, a sportoló a lehető leggyorsabban végigevezzen.

A sportág nem összekeverendő a vadvízi kajakozással, a raftinggal és az extrém kajakozással! Ezek szintén vadvízi evezős tevékenységek, ám a párhuzam mindössze ennyi. A szlalom 1992. óta állandó sportág a nyári olimpiák programján. Világbajnokságot 2002. óta évente, korábban, 1949. és 1999. között kétévente rendeztek. A sportág versenyszámai részben megegyeznek a gyorsasági szakágéval: férfi kajak egyes (K1, kéttollú lapáttal, ülve), kenu egyes (C1, egytollú lapáttal, két térden térdelve), kenu páros (C2), női kajak egyes, kenu egyes. A korosztályok pedig pontosan ugyanazok: ifjúsági (18 éves korig), U23 (23 éves korig), felnőtt, masters (35 éves korttól 5 éves lépcsőkben).

A szlalomban használt hajók tervezésénél a legfontosabb szempont nem a sebesség, hanem az irányíthatóság, ezért relatív rövidek és könnyűek. A szabályok szerint kormány nem lehet rajtuk, műszaki előírásaiknál a gyorsasági szakággal megegyező módon minimum-méretek vannak meghatározva:

K1 C1 C2

hosszúság 350 cm 350 cm 420 cm

szélesség 60 cm 60 cm 75 cm

súly 8 kg 8 kg 13 kg

A szabályok nem tiltják, hogy egy sportoló több különböző versenyszámban is rajthoz álljon, így nem ritka, hogy egy kajakos és egy kenus alkot kenu párost, illetve az is előfordul, hogy egyes atléták kajakban és kenuban egyaránt rajthoz állnak.


3


A Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség (ICF) az olimpiát kivéve négy különböző szintű versenyre osztja eseményeit: 1. szint ICF Világbajnokságok (felnőtt, illetve ifjúsági/U23), Európa-bajnokságok (felnőtt, illetve ifjúsági/U23) Minden évben megrendezésre kerülnek a felnőtt VB kivételével, amely az olimpia évében kimarad. Mindegyik eseményen nemzetenként és korosztályonként 3 hajó állhat rajthoz. A világbajnokságokat 5 nap alatt bonyolítják le, a felnőtt EB 3, az ifjúsági/U23 EB 4 nap hosszan tart. Az egyéni futamokon túl minden versenyszámban csapatversenyre is sor kerül (ami kísértetiesen hasonlít a Magyarországon gyorsasági szakágban korábban rendezett csapatevezésre), ahol nemzetenként 3 hajó indul/van egyszerre a vízen, és az utolsó versenyző beérkezési ideje számít, ami nem lehet 15 másodpercnél távolabb az első beérkezett csapattárs idejénél. A felnőtt VB rendszerint szeptember második vagy harmadik hetében zajlik, az ifjúsági/U23 VB júliusban (áprilisban, ha a déli féltekén rendezik), a felnőtt EB május végén/június elején, az ifjúsági/U23 EB pedig augusztusban kerül megrendezésre. 2. szint ICF Világkupák Csak felnőtt versenyek. Minden évben június elejétől augusztus végéig (júliusi szünettel) 5 vagy 6 verseny, egyenként 3 napon át, hétvégenként (péntek-vasárnap). Nemzetenként és versenyszámonként 5 hajó indulhat egyéniben, a csapatversenyek megrendezése fakultatív, nagyjából a szervezők fele szokta megtartani őket. 3. szint Rangsoroló nemzetközi versenyek. Olyan nemzetközi versenyek, amelynek eredményei beleszámítanak az ICF ranglistájába. Nemzetenként és versenyszámonként 6 hajó indulhat egyéniben. 4. szint Nemzetközi versenyek. Olyan nemzetközi versenyek, amelyek szerepelnek az ICF naptárában, ám az eredményük nem számít bele a ranglistába. A nemzetenkénti indulók létszámát a szervező határozhatja meg szabadon. A verseny formátuma is változtatható, de minden hajónak legalább két futamot (előfutam és döntő) kell mennie, mielőtt végeredményt hirdetnek. A legtöbb világbajnokságot, számszerint hármat, a következő városokban rendeztek eddig: Spittal an der Drau (Ausztria), Meran (Olaszország), Bourg St. Maurice (Franciaország), Augsburg (Németország), és hozzájuk csatlakozik majd a rendezési jogot már elnyert La Seu d'Urgell (Spanyolország) 2019-től.


4


MI AZ A KAJAKSZLALOM? Alapvető sportági szabályok

A versenyzők egyesével, egymás után, meghatározott időközönként rajtolnak. Előfutamok során egypercenként (kivéve női C1, ahol 1,5 percenként), a középfutamokban 2 percenként, a döntőben 2,5 percenként indul egy hajó. A sorrend meghatározásának alapja az ICF ranglista, a gyengébbektől a jobbak felé haladva. A pályán a víz esésén és a természetes vagy mesterséges akadályok által keltett hullámokon, örvényeken kívül a kihívást a sorszámozott kapukon megfelelő sorrendben való szabályos áthaladás jelenti. Minden kaput két darab, a víz fölé függesztett rúd határoz meg. Ezek páronként lehetnek zöld-fehér vagy piros-fehér csíkosak. A zöld-fehér kapukon a sodrás útjának megfelelő irányban kell áthaladni, míg a piros-fehér kapukon a sodrással szemben. Szabályos áthaladásnak számít, ha a rudak érintése nélkül legalább a sportoló feje, és azzal egy időben a hajó egy része is elmegy a két rúd között.

Amennyiben a sportoló (vagy hajója/lapátja) a kaput érinti, de áthalad rajta, 2 büntető másodpercet kap. Kapu-kihagyás esetén 50 másodperc a büntetés. Minden sportoló végeredménye: a futott idő másodpercben számolva, plusz hozzáadva az összegűjtött büntetés másodpercei. Minden kaput három bíró figyel egyszerre, és az ő együttes megítélésük számít. Ha nem egyezik a véleményük, a videóbíró visszanézi a felvételt, és az alapján döntenek. Minden sportoló eredményének hivatalos közzététele után 5 percen belül az adott nemzet csapatvezetője megkérdőjelezheti valamelyik ítéletet, amiről újfent a videót visszanézve határoznak. HULLÁMPAPÍR Vezérfonal kajak-kenu szlalompályák építéséhez

5


Minden versenyszámban két előfutam van. A szabályok 2015-ös változásával (amely szerint az első előfutamból már közvetlenül középfutamba lehet kerülni) a második előfutam már inkább reményfutamnak számít, de az elnevezést meghagyták. A középfutamok versenyszámonként különböző darabszámú hajót jelentenek. A legnépesebb férfi K1 mezőnyből 40-en (első előfutam legjobb 30 + második előfutam legjobb 10), a férfi C1 és női K1 mezőnyből 30-an (első előfutam legjobb 20 + második előfutam legjobb 10), míg a C2 és női C1 mezőnyből 20-an (első előfutam legjobb 15 + második előfutam legjobb 5) jutnak a középfutamba. A középfutamok rajtsorrendje az előfutamok alapján alakul ki, a legrosszabbak indulnak először, a legjobbak utoljára. A döntőbe minden esetben a középfutam 10 leggyorsabb hajója jut, ott az indulási sorrend ismét fordított, vagyis a középfutam legjobbja indul a döntőben utoljára.

A versenyszámok sok variálás után most már évek óta úgy követik egymást a VB-ken, EB-ken és világkupákon, hogy férfi C1, női C1, férfi K1 első előfutamok, majd ugyanezen számok második előfutamai, utána női K1 és C2 első, majd második előfutamok. A középfutamok a döntők napján vannak, a versenyszámok sorrendje változatlan. Először lezajlik az első három versenyszám középfutama, majd döntője, és csak ezután (rendszerint másik napon) következik a női K1 és C2 középutam és döntő. A csapatversenyeket mindig az adott egyéni versenyszám napján az egyéni versenyeket követően rendezik meg.


6


KAJAKSZLALOM AZ OLIMPIÁKON

Bár a kajak-kenu szlalom nem nagyon régóta szerepel a nyári olimpiák programján, rendkívüli népszerűségével, divatos, extrém-sportos megjelenésével annál erősebb tagja a műsornak. A 1972-es müncheni debütálás után 20 évig a remény és a küzdelem maradt, hogy a szlalomból újra olimpiai sportág legyen. 1992-ben, Barcelonában jött az áttörés, és azóta senki sem kérdőjelezi meg sportág pozícióját a programban. Eseményeire mindig az elsők között kelnek el a jegyek, és televíziós nézettsége is az erős középmezőnyben tartja a sportágat.

Az olimpián csak egyéni versenyeket rendeznek, 4 számban (férfi K1, C1 és C2, női K1), ami, úgy tűnik, 2020-ra változni fog a nemi egyenlőség ürügyén, és a férfi C2 helyét a női C1 fogja átvenni. A lebonyolítás rendje, természetesen, eltér az egyébként szokásostól. Az 5 napra széthúzott versenyek első napján férfi K1 és C1 előfutamokra kerül sor, a második napon pedig C2 és női K1 előfutamok zajlanak. A maradék 3 nap mindegyikén érmeket osztanak. Elsőként a férfi C1 középfutama és döntője, másodikként a férfi K1 középfutama és döntője, míg az utolsó napon a C2 és női K1 középfutamai és döntője kerülnek terítékre. A hajók már az előfutamoktól kezdve minden versenyszámban 3 percenként követik egymást.


7


A szlalomnak összesen 82 (61 férfi, 21 női) kvótája van, amelyből 4 férfi, 1 női (azaz minden versenyszámra 1db) a mindenkori rendezőé. A nemzetenkénti kvótaszerzés maximuma is ugyanez a szám, vagyis 4 férfi, 1 női, amellyel minden versenyszámban különböző egységgel lehet rajthoz állni. A maradék 57 férfi és 20 női kvóta nagyrésze az olimpiát megelőző év világbajnokságán nyerhető el, a maradék kontinentális kvalifikációs versenyek során talál gazdára. Mindez versenyszámonként lebontva a következőképpen alakul: Férfi K1 Első 15 helyezett kap kvótát a vébén, további 5-t, vagyis földrészenként 1-t, a kontinentális pótkvalifikációs versenyek győztesei kapnak. Férfi C1 Első 10 helyezett kap kvótát a vébén, további 5-t, vagyis földrészenként 1-t, a kontinentális pótkvalifikációs versenyek győztesei kapnak. Női K1 Első 15 helyezett kap kvótát a vébén, további 5-t, vagyis földrészenként 1-t, a kontinentális pótkvalifikációs versenyek győztesei kapnak. Férfi C2 Első 8 helyezett hajó (vagyis 16 fő) kap kvótát a vébén. Az utánuk következő három kontinenselső (különböző földrészekről) megnyeri a jogot kontinense számára, hogy pótkvalifikációs versenyt rendezzen, amelynek első helyezettjei nyernek kvótát. Bár nemzetenként és versenyszámonként mindössze egyetlen hajó kvalifikál, 2012 óta az olimpián szabad duplázni, vagyis például egy kenus minden további nélkül nevezhet kajakban is. Ez persze nem jellemző, de emiatt az új szabály miatt történhetett meg Londonban, hogy C2-ben az arany és az ezüstérem is a házigazdákhoz került: első lett a C2-ként kvalifikált angol C2, második pedig a C1ben és K1-ben kijutott (és versenyző) két angol sportoló alkalmi szövetsége.

A szlalom szakág legsikeresebb nemzetei: Németország, Franciaország, Csehország, Szlovákia. Az IOC Board tagja az ICF harmadik alelnöke, Tony Estanguet, a franciák háromszoros olimpiai bajnok szlalom kenusa. HULLÁMPAPÍR Vezérfonal kajak-kenu szlalompályák építéséhez

8


SZLALOMPÁLYÁK SZABÁLY SZERINT A várakozással ellentétben egy kajak-kenu szlalompálya méretei nincsenek a szabályok által szűk műszaki határok közé szorítva. Ez jelentős részben annak tudható be, hogy fiatal "tudományról" van szó, így az összegyűlt tapasztalat éppen csak mostanában kezd elég lenni ahhoz, hogy a gazdaságossági szempontokat is szem előtt tartva egy optimum paraméterezhető legyen. A csatorna kívánt szélességéről, eséséről, vízhozamáról a következő fejezetekben van szó. A szabálykönyvben a csatorna kialakításával kapcsolatban mindössze annyi szerepel, hogy a versenyszakasz hosszának a meder középvonalán 200 és 400 méter közt kell lennie. A további konkrétumok már a pálya kialakításáról szólnak. Általános vezérelve a pályakitűzést (kapuk elhelyezkedését) versenyről versenyre megtervező személyeknek, hogy a legjobb férfi kajakos versenyzők ideje hozzávetőlegesen 95 másodperc legyen. Ettől ±10 másodperces eltérés bőven megengedett. A pálya akadályai természetes és mesterséges objektumok egyaránt lehetnek. Az elhelyezhető kapuk számának legalább 18-nak, legfeljebb 25-nek kell lennie, amelyekből minimum 6 db piros.

Minden kapu két darab, egymástól 120-400 cm-re a víz fölé lógatott rúdból áll. A rudak zöld-fehér, illetve piros-fehér csíkozással vannak ellátva. A zöldekből "épül" a zöld kapu, amelyen sodrással megegyező irányban kell áthaladni, a pirosakból pedig a piros kapu, amelyen árral szemben kell átevezni. A rúdtartó rendszernek flexibilisnek, könnyen, gyorsan és pontosan állíthatónak kell lennie. A rudak vége, ideális esetben, nagyjából 20cm-re van a vízfelszíntől, és hullám sosem éri el őket. Az utolsó kapu és a célvonal között minimum 15, maximum 25 méter lehet. HULLÁMPAPÍR Vezérfonal kajak-kenu szlalompályák építéséhez

9


SZLALOMPÁLYÁK TAPASZTALAT SZERINT A tervezés evolúciójának 50 éve Kezdetben nemcsak hogy minden jó volt, amit a természet nyújtott, de még a vadvízre sem volt igény, hiszen a kapukat síkvízen is lehetett kerülgetni. Aztán, természetesen, folyamatosan "vadult" az egész szlalom mozgalom. Az 1972-es olimpiai programra kerüléssel az Eiskanal elhozta az első mesterséges szlalompályát a világnak. Ez a prototípus Augsburgban épült, ahol a Lechfolyó már létező eltereléséhez építettek egy új, nagyobb esésű, levágó csatornát. A betonból készült csatornameder (szintén betonból öntött akadályokkal, és fából készült meder-szűkítőkkel) olyan jól sikerült, hogy a Jégcsatorna napjainkig rangos, nemzetközi versenyek helyszíne. Nem kis részben azért, mert e létesítmény építési költsége horribilis volt, a szlalom ezután egy időre elköszönhetett az olimpiai szerepléstől, ami egyben azt is jelentette, hogy komoly pénzeket sehol sem költöttek sportcélú vízszabályozásra, így egy ideig maradt a meglévő folyómedrekbe görgetett sziklákkal operáló, viszonylag olcsó szlalompálya-építés. Ennek a módszernek legmarkánsabb példája Bourg St. Maurice, ahol 1969-ben és 1987-ben is világbajnokságot rendeztek. Az ilyen pályák legnagyobb hibáját is jól példázza Bourg St. Maurice esete: 1996-ban egy árvíz teljesen átrendezte a mederviszonyokat, nyoma sem maradt akadályoknak és szlalompályának. A történet teljességéhez tartozik, hogy újjáépítés után még adott otthont világbajnokságnak a létesítmény (2002-ben), ám ez volt az utolsó alkalom, hogy a sportág felnőtt világbajnokságát természetes folyómederben épített pályán tartották meg. (A mesterséges pályák az ezredforduló után egyre elterjedtebbek voltak, és egyszerűen túl kockázatos egy kontrollált környezetből kimozdulni egy komoly eseménnyel.) A mesterséges pályák térhódítása 1992-től, a barcelonai olimpia után kezdődött meg, amikor a Pireneusok lábánál, La Seu d'Urgell településen, a Segre-folyó elterelésével kialakított pálya építési és üzemeltetési költsége már nem az egekben járt. A Segre Olimpiai Parkban kialakított pálya több dologban újdonságot hozott. A főcsatorna mellett egy hosszabb, ezáltal kisebb esésű, lassabb folyású mellékcsatornát is építettek, kezdő sportolók edzéseire is gondolva. Kiküszöbölendő, hogy a pálya mindenkori vízellátása függjön a folyó aktuális vízhozamától, egy kiegészítő szivattyúrendszerrel is ellátták a létesítményt, ami nagy vízállásnál, a szivattyúk átkapcsolása után, turbinaként is működik, áramot termelve a város számára. Ez volt az első pálya, ahol a sportolóknak a hajókat nem kézzel kellett HULLÁMPAPÍR Vezérfonal kajak-kenu szlalompályák építéséhez

10


visszacipelniük a céltól a rajthoz, hanem egy futószalagra ráevezve, kiszállás nélkül juthattak vissza a induláshoz. A következő jelentős lépést a franciaországi Lannion városában 1993-ban épített pálya jelentette, ahol először alkalmaztak gyorsan mozgatható, mesterséges mobilakadályokat a mederben, tetszés szerint újrakonfigurálhatóvá téve a csatornát. Innentől ez szinte azonnal általánossá vált. A 1996-os atlantai olimpia azért érdemel említést, mert ez volt az utolsó alkalom, hogy a szlalomversenyeket olimpián nem teljesen mesterséges pályán, úgy nevezett vadvízi stadionban tartották. Az első ilyen stadion a sydneyi olimpiára Penrith-ben készült el 1999-ben. A szivattyúzást egyszerűsítő, zárt rendszerként is könnyedén működtethető patkóalakú csatorna prototípusa is itt debütált, aminek külső ívén körbeültetve a nézőket alakult ki az arénahangulat. Ennek mintájára épült négy évvel később az athéni pálya is, amely ráadásként tengervízzel működött.

Az Egyesült Államok a penrith-i pálya ihletésére Észak-Karolinába, Charlotteba álmodta meg a saját nagyszabású vadvízi szabadidőparkját, ahol a saját nemzeti válogatottját is kiszolgáló, élsport-centrikus csatornán kívül egy hosszabb, kalandosabb csatornát is létesítettek a szabadidős sportolók számára 2006-ban. Ebben a parkban a vadvízi élményeken túl rengeteg egyéb, szárazföldi szabadidős tevékenység várja a kalandvágyókat, mountain bike pályától a fák tetejére telepített kötélpályákig.


11


Részint az athéni pálya kudarca miatt (az olimpia után meg sem próbálták üzemeltetni, lassan teljesen az enyészetté válik a létesitmény), részint a magánszektor mind gyakoribb érdeklődése végett a szórakoztatás mellett a gazdaságosság is egyre erősődő szemponttá vált egy-egy új szlalompálya fejlesztésekor. Mivel az élsport típusú felhasználást sosem lehet teljesen elhanyagolni, szűk keresztmetszetnek minden esetben ennek az igényei bizonyulnak, így az utóbbi 10 évben ennek az optimalizálása, finomhangolása került előtérbe. A gazdasági szempontok éppen kevesebb szerepet játszottak a 2007-re elkészült pekingi olimpiai pálya építése kapcsán, ahol számos kisebb-nagyobb kiegészítő csatorna született a főcsatorna mellett. Részben ennek tervei alapján, vele párhuzamosan épült a hollandiai Dutch Water Dreams, az első teljesen magántőkéből finanszírozott vadvízi pályás vállalkozás, ahol jellmezően a gazdasági szempontok elsődlegesek voltak, így csak egy főcsatornára "butították" az eredetileg Kínának készített terveket. Emellett állóhullámos szörfmedence és egyéb vizes kalandok csalogatják Zoetermeer-be a vizes sportok kedvelőit. Talán a 2011-ben átadott, a londoni olimpiára készült pálya Lee Valley-ben volt az első, ahol a szakmai tudás és a megrendelői igények olyan szinten találkoztak egymással, hogy létre lehetett hozni a kor minden követelményének megfelelő szlalompályát. Majdnem 6 év ment rá a tervezésre. Az olimpián túli legfontosabb szempont a fenntarthatóság volt, mivel Penrith óta nem készült olyan olimpiai pálya, amely kiállta volna az idő próbáját, így a sportág joggal tarthatott a Nemzetközi Olimpiai Bizottság megbélyegzésétől, hogy nemcsak drágák a létesítményei, de nem is fenntartható a működésük. Lee Valley az első pálya, ahol tisztított víz kering a rendszerben. Két független csatornát építettek (profik és kezdők számára), és az érkezésnél kialakított sekély, de jelentős alapterületű tó lehetőséget biztosít kezdők számára, hogy a vízi sportokkal ismerkedjenek. Ekkorra a korábbi megalomán számokból annyi lett, hogy a rajttól a célig 5,5 méter szintkülönbséggel, és másodpercenként 13 köbméter vízzel a világ legjobbjait is próbára tevő pálya épült. Az evolúció következő lépése a jelenleg félkész 2016-os olimpiai pálya lesz Rio de Janeiro-ban, ahol 4,5 méteres szintkülönbséggel és 12m3/s vízhozammal bíró csatornán fog versenyezni a földkerekség szlalom-elitje. Ezzel, előzetes számítások szerint, hozzávetőlegesen 30%-os lesz az energiamegtakarítás Lee Valley-hez képest.


12


A SZLALOMPÁLYÁK ALAPVETŐ TÍPUSAI 1, Természetes, szabályozatlan vagy szabályozott folyó Természetes vizeket természetes akadályok létesítésével szoktak a vízisportok számára használhatóvá, izgalmasabbá tenni. Erre bevett módszer a meglévő sziklák áthelyezése, új sziklák telepítése, a folyóágy egyenletes lejtési viszonyainak megváltoztatása, a meder szűkítése. Előnye: szép, természetes, olcsón építhető és üzemeltethető Hátránya: kiszámíthatatlan (ingadozó vízszint), megbízhatatlan (még szabályozott folyón is), rosszul konfigurálható, nem néző/TV-barát, nem biztonságos Példa: Bourg St. Maurice (Franciaország)

2, Gravitációs rendszerű mesterséges pálya Az épített csatornában folyó víz folyamatos utánpótlást biztosító természetes víztestből származik (és oda is érkezik vissza). A természetes vízhozamtól szinte teljesen függetleníthető, a szélsőséges eseteket kivéve. Fix, épített akadályokkal vagy mobilrendszerrel egyaránt felszerelhető, mivel a meder mesterséges. Leggyakrabban duzzasztóműveknél építenek ilyet, vagy folyókanyarulatok levágásaként. Előnye: olcsón üzemeltethető, kiszámítható (egyenletes vízszint), mobil akadályokkal jól konfigurálható, könnyen néző/TV-baráttá tehető, biztonságos


13


Hátránya: földrajzi viszonyoktól függően a megépítése lehet költséges is, szélsőséges esetekben (árvíz, extrém szárazság) megbízhatatlan, fekvésből adódóan sokszor nem egyszerű a kiszolgáló épületek megfelelő elhelyezése Példa: Cunovo (Szlovákia)

3, Ár-apály rendszerű mesterséges pálya Mindössze egyetlen ilyen pálya épült a világon, Franciaországban, a Bretagnefélszigeten, Lannion városában, a Leguer-folyó torkolatában, és szóba sem kerül, hogy Magyarországon ilyet létesíteni lehetne, de a rend, és a szellemes műszaki megoldás kedvéért érdemes említést tenni róla. A mesterséges csatorna vízellátásáról egy víztározó gondoskodik, amelynek utánpótlása nem folyamatos. A mobilgáttal határolt tározót nyitott állapotban a dagály megtölti vízzel. Az árapály fordultával a mobilgát bezárul, benntartja a vizet az apály idejére is, miközben a tározó túloldali végében egy másik mobilgát mindeközben szépen, folyamatosan adagolja a vizet a szlalompálya csatornájába. A pályán mobilakadályok vannak. Előnye: olcsón üzemeltethető, kiszámítható (egyenletes vízszint), mobil akadályokkal jól konfigurálható, könnyen néző/TV-baráttá tehető, extrém körülmények között is megbízható, jól konfigurálható, biztonságos Hátránya: csak kivételes földrajzi adottságokkal rendelkező helyre telepíthető, nem szép Példa: Lannion (Franciaország)


14


4, Szivattyús rendszerű mesterséges pálya A nagynevű pályák manapság mind ilyenek. Az érkező medencéből az induló medencébe nagyteljesítményű szivattyúk pumpálják a vizet. Ily módon akár teljesen zárt rendszer is építhető, pl. Cardiff-ban ilyen a pálya. Ennek a technológiának az elterjedésével kezdett a csatornák patkóformája állandósulni, hogy a rajt és a cél minél közelebb essen egymáshoz, csökkentve a cirkulált víz mennyiségét, amíg rá nem jöttek a nagyobb területű érkezőmedencék hasznosságára. A szivattyúk élettartamának szempontjából fontos döntésnek tűnik tisztított vízzel működtetni ezeket a pályákat, ahogy a londoni olimpiai pályán is teszik ezt a mai napig, de Rio de Janeiro új létesítménye sem lesz más. A szivattyúk költséges üzemeltetése szülte a csatornákban folyó víz mennyiségével kapcsolatos folyamatos gondolkodást, vagyis minimálisan hány köbméter vizet kell átpumpálni másodpercenként, és pontosan milyen magasra ahhoz, hogy a vadvíz/verseny színvonala változatlan legyen. Természetesen a csatorna szélessége és a vízmélység is fontos faktorok ebben a képletben, de azokat a hajók méretei határozzák meg leginkább. Kizárólag mobilakadályokkal szerelik fel ezeket a pályákat, majdnem mindig éjszakai világítással is kiegészítve. Előnye: néző/TV-barát, kiszámítható (egyenletes vízszint), megbízható, bárhol létesíthető, jól konfigurálható, biztonságos, kiszolgáló épületek jól tervezhetőek, a csatornában lévő víz mennyisége pontosan szabályozható Hátránya: drága építési és üzemeltetési költség Példa: Lee Valley (Nagy-Britannia)


15


5, Vegyes rendszerű mesterséges pálya A gravitációs és szivattyús pálya egyvelege. Amennyiben a pálya olyan víztestre lett telepítve, amelynek vízhozama nem egyenletes, kiszámíthatatlan, akkor egy szivattyús rásegítést szoktak alkalmazni, hogy a fontos pillanatokban semmiképpen se hagyja cserben a természet a pálya üzemeltetőit. A mesterséges meder fix, épített akadályokkal vagy mobilrendszerrel egyaránt felszerelhető. Előnye: gazdaságosan üzemeltethető, kiszámítható (egyenletes vízszint), megbízható, mobil akadályokkal jól konfigurálható, könnyen néző/TV-baráttá tehető, biztonságos Hátránya: drága építési költség Példa: La Seu d'Urgell (Spanyolország)


16


SZLALOMPÁLYÁK BEMUTATÁSA 1, Parque Olímpico del Segre, La Seu d'Urgell (Spanyolország) Az 1992-es barcelonai olimpiára készített pályával szemben építése idején nem kevesebb volt az elvárás, mint bebizonyítani, hogy egy szlalompálya létesítése nem feltétlenül borítja fel az olimpia teljes költségvetését. A tervezők a katalán fővárostól kevesebb mint két órára, a Pireneusok lábánál, a Segre-folyó partján fekvő települést elsősorban földrajzi adottságai, a megbízható vízhozam miatt választották. A Segre-folyó egy részének elvezetésére több mint 800 méter hosszú csatornát építettek, amely a pálya felőli végén egy 50 méter széles medencévé duzzad, ahol a sportolók a rajt előtt vízreszállnak, illetve ide érkezik a cél utáni érkezőmedencéből induló, hajókat/sportolókat szállító futószalag is, amely az első ilyen volt a szlalompályák történetében. Mivel a csatornarendszerben elhanyagolható a sodrás, síkvízi edzésekre is használják ezt a jelentős vízfelületet. A pálya mindenkori vízellátását függetlenítendő a folyó aktuális vízhozamától, egy kiegészítő szivattyúrendszerrel is ellátták a létesítményt, ami másodpercenként akár 12m3 vizet is hozzá tud adni a természetes folyáshoz. Ezzel megszületett az első

vegyes rendszerű mesterséges pálya. A pálya vízhozamának maximuma 17,5m3/s. Ha HULLÁMPAPÍR Vezérfonal kajak-kenu szlalompályák építéséhez

17


a Segre medrében ennél több víz folyik, a szivattyúk átkapcsolás után turbinaként működnek, és áramot termelnek a 12.500 lelkes kisváros számára, amelynek lakói hétvégente településük legszebb zöldterületére, a Segre Olimpiai Parkba járnak ki lábat lógatni, kutyát sétáltatni, raftingolni. A 280 méteres csatorna mellett egy 150 méter hosszú, kisebb (1,5m) esésű, ezáltal szelídebb vízű edzőcsatorna is húzódik, amelybe szabályozhatóan 3-10m3/s víz terelhető. Az akadályokat fixen a mederbe rögzített sziklák jelentik. A pálya tájolása média szempontjából ideális. A menedzsment a város tulajdonában álló közhasznú társaság alkalmazásában van, összesen 27 fő. 23 szezon alatt a létesítmény kitermelte, és visszafizette az építésre felvett 1,1 millió eurós kölcsönt, és további 2,6 millió eurót tudott saját forrásból fejlesztésre fordítani. A pálya a mai napig folyamatosan otthona jelentős nemzetközi kajak-kenu szlalom versenyeknek: szinte minden évben szerephez jutnak a világkupa sorozatban, és a következő olimpiai kvalifikációs világbajnokság (2019) rendezési jogát is elnyerték.

építési idő (hónap) átadás éve legnagyobb verseny vízellátás módja vízhozam (m3/s) csatornák hossza (m) csatorna szélessége (m) szintkülönbség (m) település népessége (fő) látogatók éves száma (fő) pályahasználók éves száma (fő) terület (m2) szivattyúk teljesítménye (kW) építési költség (€) felszerelés költsége (€) további fejlesztés költsége (€)


18

20 1991 Olimpia 1992 folyó 7-10 280 + 150 6-12 6,5 12 500 375 000 50 000 27 300 1 600 6 280 000 175 000 2 600 000


SZLALOMPÁLYÁK BEMUTATÁSA 2, Penrith Whitewater Stadium, Penrith (Ausztrália) A 2000-es sydney-i olimpiára készült pálya a belvárostól közel egy óra autózásra, a Blue Mountains lábánál fekszik, közvetlenül a gyorsasági kajak-kenu és evezős pálya szomszédságában. A vízellátást a környéken található korábbi külszíni bányák (rekreációs célból) vízzel való feltöltése után nyert tavak biztosítják a szivattyús rendszerű mesterséges pályához. A pálya sík területre épült, a csatornához szükséges lejtést, vagyis az induló- és érkezőmedence közti szintkülönbséget földmunkával alakították ki. A klasszikus, patkóformájú csatorna medrét kétoldalról betonba ágyazott sziklák szűkítik, amelyek a flexibilitás végett mobil akadályokkal egészülnek ki.

A maximum 16,8m3/s mennyiségű víz pumpálását 6db 300kW-os szivattyú végzi, amelyek közül legfeljebb 5 működik egyszerre, biztosítva a kívánt 14m3/s folyamatosságát. A pálya tájolása média szempontjából nem rossz. A bevételeit jelentős mértékben szabadidősportnak köszönhető, már 16 szezonon túl lévő cég a Penrith Városi Tanács felügyelete alatt működik, az építéshez kapott 1 millió eurós kölcsönt már törlesztették. A legutóbbi nagy nemzetközi eseményük, 2014-ben az ifjúsági/U23 világbajnokság volt, de az Ausztrál Nemzeti Bajnokság és az Óceánia Bajnokság is minden évben itt kerül megrendezésre. HULLÁMPAPÍR Vezérfonal kajak-kenu szlalompályák építéséhez

19


építési idő (hónap) átadás éve legnagyobb verseny vízellátás módja vízhozam (m3/s) csatorna hossza (m) csatorna szélessége (m) szintkülönbség (m) település népessége (fő) látogatók éves száma (fő) pályahasználók éves száma (fő) terület (m2) szivattyúk teljesítménye (kW) építési költség (€) felszerelés költsége (€) további fejlesztés költsége (€)


20

21 1999 Olimpia 2000 tó 14 320 8-14 5,5 190 000 108 000 70 000 52 200 1 800 4 333 000 167 000 200 000


SZLALOMPÁLYÁK BEMUTATÁSA 3, U.S. National Whitewater Center, Charlotte, Észak-Karolina (USA) A pálya gondolata egyéni kezdeményezés nyomán született, ám a végeredmény sokkal több lett az eredetileg megálmodotthoz mérten. Ez lett a világ legnagyobb és legkomplexebb mesterséges vadvízi létesítménye, amely az élsport kiszolgálása mellett elsősorban szabadidős sportparkként működik, ahol a vizes sportok mellett helye van a kirándulásnak, hegyi kerékpározásnak, falmászásnak, és egyéb kalandparki elemeknek, mint például egy majd 350 méter hosszú drótkötélpálya a fák lombjai közt, 15 méter magasból indulva. A parkban két csatorna épült, amelyekhez a víz a talajból származik. Szivattyúk gondoskodnak ennek az indulómedencébe való jutásáról ahol mindkét csatorna kezdődik: egyik irányba, az élsport igényei szerint 300 méter hosszan ívelő, nagyobb esésű, olimpiai szintű pálya, másik irányba a tömegsportot célzó, egy szigettel még két ágra is bontott, kisebb esésű, barátságos gyorsfolyó. A két pályát 3-3 darab 680 kW-os szivattyú szolgálja. Mivel az induló- és érkezőmedence közös, a csatornák egyesével úgy zárhatóak le, hogy a fenékről gátak fújódnak fel, amelyek nem engedik a vizet a nem kívánt helyre.


21


Az akadályok fixen a mederbe betonozott sziklák, csupán néhány fenékküszöb esetén alkalmaztak mobil eszközöket, illetve hidraulikus mederszűkítőkből van összesen öt, három a verseny-, kettő a kalandcsatornában. A versenycsatorna tájolása média szempontjából nem a legszerencsésebb. A park non-profit alapon működik, a bevételeket mind üzemeltetésre, karbantartásra, fejlesztésre fordítják. 2009-ben váltottak a szórakoztató park modellre, ami annyit tesz, hogy egy napi vagy szezonális belépődíjért cserébe a park összes szolgáltatása igénybe vehető az adott idő alatt. Kizárólag versenyek, vagy válogatott edzések alkalmával van a versenycsatorna a nagyközönség számára zárva. A főszezon májustól szeptemberig tart, a csatornákat, amelyek évente nagyjából 2500 órányit működnek, a téli hónapokban lezárják. építési idő (hónap) átadás éve legnagyobb verseny vízellátás módja vízhozam (m3/s) csatornák hossza (m) csatorna szélessége (m) szintkülönbség (m) település népessége (fő) látogatók éves száma (fő) pályahasználók éves száma (fő) terület (m2) szivattyúk teljesítménye (kW) építési költség (€) felszerelés költsége (€) további fejlesztés költsége (€)


22

18 2006 USA válogatók talajvíz 12-23 300 + 550 11-16 6,4 700 000 750 000 157 000 150 410 4 000 16 154 000 935 000 2 300 000


SZLALOMPÁLYÁK BEMUTATÁSA 4, Kanupark Markkleeberg, Markkleeberg (Németország) A 2012-es nyári olimpiára Lipcse városa is pályázott. Pályázati anyaguk része volt egy, a központtól 12 kilométerre délre létesítendő kajak-kenu szlalompálya a Markkleeberg-tó partján, amely egy régi külszíni szénbánya feltöltésével jött létre. Bár az olimpia megrendezését nem sikerült elnyerni, az ötlet nem került a fiókba, és pár évvel később a kormány (80%) és a város (20%) közös finanszírozásában megszületett a markkleeberg-i szlalompálya. A szivattyús rendszerű pályán két csatorna épült, egy élsportos elvárásoknak megfelelő, és egy szabadidős (130 méter hosszú, 1,8 méter szintkülönbséggel), bár ez utóbbi kisebb kudarcként is tekinthető, hiszen alig 50 órán át működtetik évente, mivel nem lett elég biztonságos úszó emberek számára. Az éles, rövid kanyarral megépített versenypálya könnyen újrakonfigurálható, mert mobilakadályokkal felszerelt, fekvése média szempontjából is jó. Az eredeti üzleti terveket, amely 80%-ban kajak-kenu, 20%-ban raftingos használattal számolt, már egyszer módosítani kellett 60-40%-ra, de már látja a menedzsment, hogy inkább 50-50%-ra kell beállítani ezt az arányt, hogy a kiadásoknak fedezete legyen. A pályát Markkleeberg városa üzemelteti, összesen 13 fővel. Hozzávetőlegesen 80 fő képzett raftinghajó vezetővel dolgoznak együtt. Folyamatosan szerveznek nagyszabású hazai és nemzetközi szlalomversenyeket is, legutóbb a 2015-ös felnőtt Európa-bajnokságot.


23




24

14 2006 Felnőtt EB 2015 tó 10-14 270 + 130 8,4 5,2 520 000 350 000 22 000 38 000 2 500 11 900 000 600 000 600 000


SZLALOMPÁLYÁK BEMUTATÁSA 5, Lee Valley White Water Centre, Lee Valley Regional Park (Nagy-Britannia) A 2012-es londoni olimpiára készülő, újépítésű létesítmények közül a kajak-kenu szlalompályát adták át elsőként, 2010 decemberében. A hosszú és alapos előkészítő munkának köszönhetően a 12 hónaposra tervezett kivitelezési időt sikerült pontosan betartani, így a központ már a játékok előtt megnyílt a nagyközönség számára, és azonnal komoly sikert ért el a szabadidős vadvízisportokat kedvelők körében. A gondolatiságában számos új elemet hordozó létesítmény utóhasznosítása is mintaszerű. Az Olimpiai Parktól háromnegyed, a belvárostól egy óra autózásra lévő Lee Valley Park déli határánál (Waltham Cross és Waltham Abbey között) létesített mesterséges, szivattyús rendszerű pályán két csatorna készült, amelyekhez még külön szivattyúház is tartozik. Az olimpiai pálya 300 méter hosszú, esése 5,5 méter, amihez a 13m3/s vizet 4+1 szivattyú biztosítja. Az edzőpálya 160 méter hosszú, esése 1,6 méter, 3 szivattyú szolgáltatja hozzá a 10,5 m3/s vizet. A rendszerben keringetett víz tisztított, klórozott, az európai uszodavíz előírásoknak megfelelő. (A víztisztítás éves költsége 150.000 euró.) A mobil akadályrendszer miatt könnyen újrakonfigurálható a pálya, amelynek tájolása média szempontjából jó. Egyéb pályáktól eltérően a sekélyvízű érkezőmedence inkább kis tónak hívható, területe 10.000m2! Erre nem az olimpia, hanem a fenntarthatóság szempontjából volt szükség, mert ez az utóhasznosításban az egyik legfontosabb rész, ahova seregével hordják az iskolás gyerekeket, hiszen hol máshol lehet esélyük hasonlóan biztonságos, kontrollált körülmények között próbára tenni magukat kajakban, kenuban. HULLÁMPAPÍR Vezérfonal kajak-kenu szlalompályák építéséhez

25


Az olimpia végeztével az ideiglenes nézőtér azonnali elbontása után a központot újra bitrokba vehették a szabadidősök, de az előzetes terveknek megfelelően 2013-ban átépítés végett ismét bezárt a pálya, hogy végleges, tömegsportos és nemzeti válogatottas igényre szabhassák az egész létesítményt (6,3 millió fontot elköltve e célra). A ráncfelvarrott vadvízi centrum 2014 februárjában készült el. Az átalakítás során jelentső tereprendezés után kibővítették a látogatóközpontot, a parkolót és az éttermet, több öltöző és iroda épült. Az angol csapat hivatalos edzésközpontjaként az angol szövetséggel való szerződés keretében a válogatott egy éves minimum-használat kikötésével kedvezményes áron használhatja a pályát.

A létesítmény kezdetektől a Lee Valley Regionális Park Igazgatóság tulajdonában van, ők is üzemeltetik. 2015-től a pálya non-profit szövetkezetként működik tovább, amivel 80%-os adókedvezményt kapnak, még biztosabbá téve a központ pénzügyi stabilitását. Nagy nemzetközi és hazai versenyek az olimpia óta minden esztendőben zajlanak Lee Valley-ben. 2015-ben éppen a riói olimpiára kvalifikáló felnőtt világbajnokság jutott nekik, amire a jogot még 2011-ben nyerték el.


26




27

12 2010 Olimpia 2012 talajvíz 13 300 + 160 10-12 5,5 12 000 000 150 000 51 000 124 000 4 000 39 370 000 486 000 0


SZLALOMPÁLYÁK BEMUTATÁSA 6, Verbund Wasserarena, Bécs (Ausztria) A legújabb elkészült, és egyben Magyarországhoz legközelebbi fejlesztés, amelynek érdekessége a terület mérete, ahova be kellett szorítani az egész létesítményt. A belvárostól 10 kilométerre keletre, a Nemzeti Evezős Központtól 300 méterre, a Dunaszigeten épült fel a vadvízi aréna, amely vízutánpótlását szivattyúk segítségével az Új-Duna medréből kapja. Mindössze egyetlen csatorna létesült, 250 méter hosszan, mobil akadályokkal, 12m3/s vízigénnyel. Szűrés helyett hetente teljesen kiüritik a rendszert, és új vizet szivattyúznak az Új-Dunából. A pályahasználat megoszlik az osztrák nemzeti válogatott és szabadidős sportolók között. Utóbbiak kereskedelmi vadvizes cégekkel kötött koncessziós szerződések alapján konkrét idősávokat tudhatnak magukénak, vagyis sosem keveredik az élsport a szabadidőssel. Az egyszerű és kisterületű pálya miatt az építési költségeket sikerült relatív

alacsonyan tartani, ám a létesítmény jelenleg használt formájában még sok kívánnivalót hagy maga után. A központi szivattyúházon kívül, amiben még néhány iroda és mellékhelyiség kapott helyet, semmilyen további épület sem született, így nehézkessé téve a mindennapi használatot. Az sem segít, hogy a szigetre nem szabad autóval behajtani, így szerencsés esetben is minimum 500 métert kell sétálni a pályáig.


28


Az üzemeltetést a Bécs Városi Vadvízi Intézet végzi. A nyitás óta 2014-ben egy szlalom EB-t, 2015-ben pedig egy vadvízi VB-t rendeztek. A pálya fekvése média szempontjából jó.



29

18 2013 Felnőtt EB 2014 folyó 12 250 8-10 4,5 1 800 000 1 800 1 000 13 000 1 400 5 100 000 500 000 50 000


SZLALOMPÁLYÁK BEMUTATÁSA 7, Deodoro Whitewater Stadium, Rio de Janeiro (Brazília) Bár a riói olimpiára a szlalompálya csak 2015 novemberére fog elkészülni, mindenképpen érdemes említést tenni a már ismert paramétereiről, hiszen a jelenlegi pályaépítési tudás legjavát ötvözi, a világszínvonal mellett a gazdaságosságot és fenntarthatóságot szem előtt tartva. A belvárostól nem egészen 40 perc autózásra nyugatra, a Deodoro Komplexumban, 10 más sportág létesítménye mellett, közvetlenül a BMX pálya szomszédságában kap helyet a vadvízi stadion.

Két külön csatorna épül, egy a versenyre, egy pedig edzésre. Utóbbi 200 méter hosszan, 1,8 méter eséssel, 10,5m3/s vízmennyiséggel várja majd a sportolókat. A versenypálya 280 méter hosszan, 4,5 méter szintkülönbséggel, 12m3/s vízzel a medrében kanyarog. Illetve nem is kanyarog, mert érdekes módon a patkóforma helyett egy kis töréssel, majdnem teljesen egyenes csatorna épült, és az érkező medence területe lett a londoni pálya mintájára tó méretűvé (kb. 14.000m2) növelve. Ha a pályák nem üzemelnek, 1,8 méter lesz a tóban a víz, összesen kb. 25.000m3 vízzel. Mind a két pályát elindítva ez a vízmélység 1,4 méterre csökken.


30


A meder megépítésénél újdonság, hogy csak a fenékhez öntik helyszínen a betont, az oldalak előregyártott vasbeton elemekből készülnek. Költséghatékonyságból vízzáró beton helyett fóliát használnak a hagyományos beton alatt. Az akadályrendszer csak mobilelemekből fog állni a felixibilitás végett. A versenycsatorna tájolása média szempontjából nem a legszerencsésebb.



31

? 2015 Olimpia 2016 talajvíz 12 280 + 200 8-10 4,5 6 320 000 ? ? 63 400 ? ? ? ?


SZLALOMPÁLYÁK ÖSSZEHASONLÍTÓ TÁBLÁZATA


32


AKADÁLYRENDSZEREK, KAPUK Jelenleg két akadályrendszer van, ami világszínvonalú pályák építésekor szóba jöhet. A francia gyártmányú Omniflots régebbi, elterjedtebb rendszer, míg az amerikai RapidBlocs újabb fejlesztés, ezért még kevesebb helyen került alkalmazásra. A rögzítéshez mindkettőnél a meder megfelelő helyeire kell betonozni a rendszer tartóelemét, ami az Omniflots esetében egy saját rendszer, míg a RapidBlocs-nál egy közismert sínes megoldás (Unistrat). Az egyes akadályok legóként, elemekből építhetők fel. Az Omniflots alapeleme a hatszög alapú hasáb (négy különböző magasságban), a RapidBlocs-nál pedig a téglatest, de külön ékalakú fenékküszöb elemük is van. Az anyaga mindkét rendszer akdályainak polietilén, és számos színben rendelhetőek.

A kapukat alkotó rudak 160-200cm hosszúak és 3,5-5cm átmérőjűek. Van elég súlyuk ahhoz, hogy egy könnyű szél ne lengesse meg őket, rendszerint fémből vagy keményfából készülnek. A rudak vízszintesen zöld-fehér, illetve piros-fehér csíkozással vannak ellátva, a lehető legkopásállóbb kivitelben. A csatornák mindkét partján tucatnyi oszloppár sorakozik, mint a kapukat tartó acélkábelek tartószerkezete. Ezek kiosztása nagyjából meghatározza, hogy hova lehet rudakat függeszteni a pálya fölé. Minél sűrűbben helyezkednek el ezek az oszloppárok, annál több lehetőség van a kapuk elhelyezésére. Nehezítés, hogy a kapuk vonala néhány esetben nem merőleges a csatornára, tehát olyan kitűzésre is alkamassá kell tenni a pályát, ahol egy kapu két rúdja nagyjából folyásirányban lóg egymás mellett a megadott távolságra. A rudakat rozsdamentes acélkábelek rendszere tartja olyan kivitelben, hogy minden egyes rúd magassága, pozíciója külön, centiméteres pontossággal állítható.


33


ÁLTALÁNOS TERVEZÉSI MEGFONTOLÁSOK Tapasztalat szerint a csatornák minimális szélessége 8 méter, amely a hajók méretéből adódik. Bár rafting céljára ez egy picit szűknek tűnik, 10-12 méternél akkor sincs szükség szélesebb csatornára. Két különböző szintű csatorna építése főként az utóhasznosítás szempontjából érdekes, hogy a szabadidősportolók minden szintjét gond nélkül ki tudja szolgálni a létesítmény. A szivattyúrendszereknek szakaszolhatóan különböző mennyiségű vizet kell tudniuk pumpálni, mert az egyes tevékenységeknek nem ugyanakkora a vízigénye. A vízmélység minimuma 40cm (általában nagyobb esések aljában), és rendszerint az 1 métert alig szokta meghaladni a legmélyebb pontokon is. Fontos, hogy a medernek simának kell lennie. Nemcsak biztonsági okból lényeges, hogy semmi se álljon ki a mederből, de a sportfelszerelés épségének sem árt, ha nem érdes az aljzat. A pálya tervezésekor nem elhanyagolható szempont a televíziós kamerák, az edzőket és versenybírókat kiszolgáló zártláncú tévéhálózat eszközeinek, és a kapukat figyelő versenybírók fedett állásainak elhelyezése. E három, egymástól majdnem teljesen elkülönülő rendszer kábelezési igénye is jelentős, így a kábelvezetésre külön figyelmet kell fordítani. A csatorna tájolásánál úgy célszerű gondolkodni, hogy a sodorvonal leghosszabb egyenes szakasza mutasson dél felé.

Fenntarthatóság szempontjából egy nagy területű (>10.000m2), de sekély (1,6-1,2m) érkezőmedence fontos, mert iskolákat ezen keresztül lehet könnyen a pályára vonzani, hogy a gyerekek próbára tegyék magukat a mesterséges tavon, illetve fontos tudni, hogy az élsportolók edzésének egy jó része is síkvizen zajlik. Az indulómedence HULLÁMPAPÍR Vezérfonal kajak-kenu szlalompályák építéséhez

34


területének nem kell nagynak lennie (~800m2), mert sok hajó sosem használja egyszerre. A szlalompálya rajt- és célvonala állandó helyen van, mindkét helyen célfotóval felszerelve a megkívánt századmásodperces pontosság végett. A rajtnál, az indulómedencében úgy nevezett indulóblokkot kell a mederbe építeni (amibe az éppen soron következő sportoló kapaszkodik, mielőtt indul), aminél legegyszerűbb a mobilakadály elemeiben gondolkodni.

Az érkezőmedencét és az indulómedencét összekötő futószalagot kiszállás nélkül kell tudnia használni a hajóknak. A méretezésnél nem kajakokban, hanem rafthajókban szükséges gondolkodni. Egy vadvízi pálya nem csendes létesítmény. A víz zubogása és a szivattyúk működése miatt (környezettől függően) az esetleges zajvédelelemről is gondoskodni kell. A fenntarthatóság miatt felmerülő különböző hasznosítási formák között az elsők között van a vízi életmentéssel kapcsolatos képzések, tanfolyamok, vizsgák kérdése. A riói pályán még az is megoldott lesz, hogy autóval a mederbe lehessen állni, azt rögzíteni ott, hogy az autóból mentést gyakorolni tudja a tűzoltóság/katasztrófavédelem. Egy másik ilyen lényeges hasznosítási terület lehet a filmforgatás, hiszen ritka az olyan stúdió, amely ilyen komoly méretű, kontrollált vizes területtel rendelkezik. Minden jó szlalompálya a gyorsabb és lassabb szakaszok megfelelő ritmusáról szól. A nagyobb és kisebb esésű szakaszokon és azok határainál kialakított vadvízi elemeket érdemes minél markánsabbra tervezni. Ezeknek az elemeknek frappáns neveket adva (pl. a Körhinta Augsburgban vagy a Kis-Niagara Cunovo-ban) nemcsak a pályáról való hétköznapi beszélgetés lesz könnyebb, de a média is szeretni fogja őket, nem is beszélve a létesítmény könnyű azonosíthatóságáról nemzetközi közegben. HULLÁMPAPÍR Vezérfonal kajak-kenu szlalompályák építéséhez

35


BEVEZETŐ. Magyar Kajak-Kenu Szövetség. Vezérfonal kajak-kenu szlalompályák építéséhez

Recommend Documents