II./B STRATÉGIAI TERVEZÉS ÉS ÉVES KÖLTSÉGVETÉS ÖSSZEKAPCSOLÁSA
TARTALOMJEGYZÉK Bevezető 1. Elemző rész 1.1 Célok meghatározása 1.2 Helyzetelemzés 1.3 Következtetések 2. Tanácsadó rész 2.1 Stratégiai tanácsok 2.2 Taktikai tanácsok 2.3 Informatikai megoldások
Bevezető
A vízióalkotás, a hosszú távú célok meghatározása, a stratégiai tervezés tipikusan vezetői feladat, Somogyváron sincs ez másképp. A stratégia, az egész szervezet, sőt az egész település irányának meghatározója és felelőse a képviselőtestület és a polgármester. Ők azok, akik mandátumuk alatt meghatározzák a jövő leglényegesebb terveit, azokat a pontokat, melyeket el szeretnének érni, és azt is, miképpen.
Elsősorban a fejlesztéssel kapcsolatos tervek kapcsolódnak ide, illetve azokat szeretik leginkább megadni a vezetők. Ennek oka, hogy politikailag az kifizetődő, hiszen látványos az új dolgok átadása, kampányokban jól mutat, tételesen sorolható eredményeket jelentenek. Éppen ezért a politikai vezetésnek a fenntartással szemben inkább ez az érdeke, ebben moderálja a költségvetés és annak szakértői.
A polgármester a tervek megfogalmazásakor mindig kikéri a pénzügyi szakértők véleményét, hogy az adott ötlet belefér –e a költségvetésbe, illetve mennyi idő alatt, milyen feltételek mellett valósítható meg. A településnek több terve is van infrastrukturális fejlesztése, egyelőre ezek a honlapon láthatóak számítógépes grafikák formájában
A polgármester a fejlesztési irányok kialakításakor figyelembe veszi a település lakóinak legfőbb érdekeit, a település legkomolyabb hiányosságait, valamint a közösség régi vágyait. A tervezés ezek nyomán történik. Mindig azt a fejlesztést veszik előre, melyre nagy szükség van vagy ésszerű mértékű önerővel EUs pályázatból megvalósítható.
A helyi fejlesztéseknek a település erőforrásai és igényei mellett muszáj, hogy a kistérség és a régió makroszintű terveivel is harmonizáljanak, annak ne mondjanak ellen. Ehhez már többirányú egyeztetés szükséges, ennek az intézményi döntő emberek a polgármester és a jegyző a két kulcsfigurája. Az állami szabályozásokhoz is igazodnia kell a somogyvári terveknek.
A vezetők általában olyan témákban alkotnak víziókat, melyek a település lakosságát érintik, a belső felépítéssel, a szervezéssel kapcsolatban kevesebb a koncepcióalkotás aránya, nagyrészt hagyják, hogy a belső (főleg igaz taktikai) kérdésekben az ügyintézők a maga hatáskörükben sztenderdeket hozzanak. A szervezetstratégiai döntések (létszám, szolgáltatási spektrum, ügyvitel) természetesen a vezetők kezében marad.
A testület által megszabott stratégia rugalmasan kezeli a megvalósítás időbeni határpontjait, hiszen a normatív támogatás alacsony szintje miatt, valamint az esetleges vis maiorok által a tervekre elkülönített pénz idő előtt elfogyhat. Ilyen esetekben ki kell tolni a megvalósítási határidőt, egyéb forrásokat keresni vagy felsőbb szervtől segítséget kérni. A pályázatok figyelése szerves része a vízióalkotásnak, hiszen fejlesztési források nélkül alig lenne fizetőképesség.
Bár jelen esetben a szakma feladata az, hogy moderálja a politika esetlegesen irreális elvárásait a fejlesztésekre vonatkozóan, és józan, hozzáértő fejjel visszavonja azokat az innovációs pontokat, melyek túlságosan is megterhelnék a költségvetést, nem mondható, hogy ez konfliktusokhoz vezetne, hiszen a politikának is érdeke a település működőképességének fenntartása. Belebukni egy projektbe pedig igen komoly presztízsveszteség.
Somogyvár jelenlegi távlati beruházásai: Ø90 férőhelyes idősotthon az egykori hivatal helyén Ø28 lakásos lakópark a falu centrumában ØSzabadtéri színpad a történelmi műemlékek mellett ØEzek olyan hosszú távú beruházások, melyek egyrészt megkönnyítik a helyiek életét, másrészt növelhetik a turisztikai bevételeket.
1. Elemző rész – 1.1 Célok meghatározása
1.1 A CÉLOK MEGHATÁROZÁSA A dokumentum elkészítésének céljai: 1. A stratégiai tervezés lépéseinek számbavétele 2. A taktikai tervezés lépéseinek számbavétele 3. A külső környezeti tényezők számbavétele, különös tekintettel a rendelkezésre álló forrásokra 4. A célok összhangba helyezésének bemutatása a különböző tervekben
1. Elemző rész – 1.2 Helyzetelemzés
1.2 HELYZETELEMZÉS 1. A stratégiai tervezés dokumentumainak rendelkezésre állása Somogyvár Községnek jelenleg nincs Integrált Településfejlesztési Stratégiája, bár részletekben megjelenik a stratégiai fejlesztés a településen. A település-rehabilitáció miatt mindenképp ildomos volna ilyet létrehozni. Fontos lenne az is, hogy a fejlesztési stratégia ne csak részleteiben, hanem mindent áthatóan létezzen, hogy legyen mihez nyúlni, legyen mihez viszonyítani.
1.2 HELYZETELEMZÉS Egy ilyen Integrált Településfejlesztési Stratégia lehetőséget teremtene arra, hogy az önkormányzat minden tekintetben megismerje önmagát, ugyanis a stratégia létrehozása mindig helyzetelemzéssel kezdődik. Erre el lehet készíteni például egy SWOT-analízist, melyben számba vehetik erősségeiket, gyengeségeiket, és az ebből adódó lehetőségeket és a veszélyeket, valamint ennek nyomán projekteket határozhatnak meg.
1.2 HELYZETELEMZÉS Amikor az önkormányzat az egyes feladatokat, fejlesztési célokat fogalmazza meg, természetesen figyelembe kell venni, hogy miként hat a külső környezet a településre, ugyanis így elkerülhető lesz a kockázat. Persze meg kell vizsgálni a források meglétét is, de a stratégiai tervezés szempontjából ennek szerepe nem mondható számottevőnek.
1.2 HELYZETELEMZÉS Somogyvár rendelkezik ugyan dokumentumokkal, melyek rálátást adnak jelenlegi helyzetére, de ezek szétszórva, ittott találhatók, nincsenek egy egységes dokumentumba rendezve. Az önkormányzati stratégiát alapul véve készült gazdasági program, mely egyben fejlesztési programnak is minősül, de ez is szétszórt, és inkább csak a dolgozók fejében áll össze teljes képpé. Az önkormányzatnál nem készült még SWOT-elemzés, mely számba venné az erősségeket és a gyengeségeket.
1.2 HELYZETELEMZÉS A gazdasági program konkrét adatokat tartalmaz, melyek a stratégia alapján tervezett fejlesztési célokhoz kapcsolódnak. A források milyensége (külső vagy belső, megvan már vagy csak később lesz meg) ugyanolyan fontos kérdés itt, mint az, hogy mennyi pénz, erőforrás szükséges egy projekt megvalósításához.
1.2 HELYZETELEMZÉS Még a gazdasági program sem tud azonban a pontos számokra szorítkozni, ugyanis ezek csak akkor fognak kiderülni, amikor végre eljutnak a tervezési fázisba, és már a konkrét projekt tervezésével foglalkoznak. A gazdasági programnak csak a források rendelkezésre állását kell górcső alá vennie.
1.2 HELYZETELEMZÉS Természetesen a település fejlődése szempontjából igen fontos a településrendezési terv. Ez azonban nem lehet egyenlő a stratégiai fejlesztésről szóló dokumentummal, hiszen ez nem tartalmaz annyi adatot és tervet, mert csak az építkezési szempontokat veszi figyelembe.
1.2 HELYZETELEMZÉS Ha finanszírozni szeretnék a fejlesztéseket, az önkormányzatnak el kell gondolkodnia a vagyongazdálkodás kérdésein. Ez természetesen helyet kap az éves költségvetésben is. Érdemes volna létrehozni egy vagyongazdálkodási stratégiát, ami hozzájárulhatna a hosszútávú célok létrejöttéhez.
1.2 HELYZETELEMZÉS A jelenlegi vagyongazdálkodás kissé széttagoltnak tűnik. Ennek oka többek között az, hogy ez egyes elemek nagyban különböznek egymástól (már csak az ágazatok kérdésénél is). Mindazonáltal nem ártana stratégiát kialakítani erre, hogy legalább nagy vonalakban lássák azon folyamatokat, melyek a jövőbeni működés letéteményesei.
1.2 HELYZETELEMZÉS 2. A stratégiai tervezés humánerőforrás jellemzői A stratégiai tervezés egyik letéteményese egy gazdasági program, mely a stratégiát kisebb szeletekre bontja. A hivatalban dolgozók nagy szerephez jutnak ennek összeállításában.
1.2 HELYZETELEMZÉS Az önkormányzat koncepciója bármely állampolgár számára elérhető, így értékelni lehet azt, véleményt lehet nyilvánítani róla, javaslatokat lehet megfogalmazni. Nem tudjuk azonban, hogyan jött létre ez a stratégia, hogy voltak-e megelőző viták, ugyanis erről nem szól dokumentáció.
1.2 HELYZETELEMZÉS 3. A taktikai tervezés lépései Fontos megjegyezni, hogy a taktikai tervezésnek két vetülete van: Ø Azok a tervezési folyamatok, melyek a stratégiából szakadnak le; Ø Az éves költségvetés tervezésekor tervezett tevékenységek halmaza.
1.2 HELYZETELEMZÉS Nem tartalmaznak szignifikáns információkat azok a sorok, melyek megjelennek a költségvetésben, és a létrehozott projektek hatásait vizsgálják. Ezek ugyanis nem a jelenre, hanem a múltra vonatkoznak. Jelentős következtetéseket itt csak a több évig elhúzódó projektek kapcsán vonhatunk le.
1.2 HELYZETELEMZÉS Ugyanakkor a több évre szóló projekteknél vizsgálni kellene a bevételi és kiadási oldalra gyakorolt hatásokat is, amit így ez az adat nem ad meg. Az erre vonatkozó adatok ugyanakkor a képviselőtestület és a költségvetés készítőinek szempontjából is nagy fontossággal bírna.
1.2 HELYZETELEMZÉS A gazdasági program tehát maga is egy taktikai lépéscsomag, amely a stratégiát hivatott elősegíteni. Az ebben nevesített programok azonban általában akkor valósulhatnak csak meg, amikor a hozzájuk tapadó külső erőforrások is rendelkezésre állnak. Emiatt előfordulhat, hogy torzulás következik be a stratégiában. A polgármesteri hivatal munkatársai maguk felelnek a fejlesztések előkészítéséért, illetve a projektek megtervezéséért, a pályázásért.
1.2 HELYZETELEMZÉS 4. Források rendelkezésre állása A stratégiai tervekben megfogalmazott fejlesztési célok, megvalósítani kívánt projektek pénzügyi nagyságrendje mindenképpen meghaladja Somogyvár önálló lehetőségeit. A rendelkezésre álló külső források feltárása tehát nem csak indokolt, de szükségszerű is. A külső források két csoportba oszthatók: a) Visszafizetési kötelezettséggel terhelt külső források b) Visszafizetési kötelezettséggel nem terhelt, véglegesen átvett külső források, támogatások
1.2 HELYZETELEMZÉS Minden település fejlődni akar, nincs ezzel másképp Somogyvár sem. A pénzügyek azonban sokszor közbeszólnak, ezért mindenképp pályázni kell. A külső források két csoportba oszthatók: Visszafizetési kötelezettséggel terhelt külső források Visszafizetési kötelezettséggel nem terhelt, véglegesen átvett külső források, támogatások
1.2 HELYZETELEMZÉS
Visszafizetési kötelezettséggel terhelt külső források: Ø A folyószámlahitel jó példa erre, vagy akár Ø A fejlesztési célú hitelek is.
1.2 HELYZETELEMZÉS Visszafizetési kötelezettséggel nem terhelt, véglegesen átvett külső források, támogatások Ezek pályázati források, melyek leginkább az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjaihoz kapcsolódnak.
1.2 HELYZETELEMZÉS Visszafizetési kötelezettséggel nem terhelt, véglegesen átvett külső források, támogatások Nem szabad elfelejteni, hogy vannak az Új Magyarország Fejlesztési Terven kívül is lehetőségek, amelyekkel az önkormányzat élhet. Ezek nemzeti finanszírozásból megvalósuló programok, melyekre szintén pályázhat az önkormányzat.
1. Elemző rész – 1.3 Következtetések
1.3 KÖVETKEZTETÉS Jó, hogy a településnek vannak stratégiai céljai, és az is látszik, hogy ezek a célok átgondoltak, de sok esetben a módszer nem való a célhoz, mert tapasztalat alapján fogalmazták meg a célokat. A célok meghatározása tehát nem teljes körű, de ezek a problémák orvosolhatóak.
1.3 KÖVETKEZTETÉS Mindig az a fejlesztési projekt élvez időben elsőbbséget, melyhez hamarabb megvannak a források, nem feltétlenül a szükségletek sorrendjében kerülnek ezek megvalósításra. Jó, hogy a többéves projektek bekerülnek a költségvetésbe, mégsem adnak teljeskörű képet a döntéshozóknak. A stratégiai célokat csak külső források igénybe vételével lehet elérni.
1.3 KÖVETKEZTETÉS A vagyonnal való gazdálkodás tervszerűen zajlik az önkormányzatnál, de kissé szét van aprózódva. Mindenképp pozitív, hogy az önkormányzatnak megvan az a háttere, amellyel (akikkel) biztosított a fejlesztési projektek tervezése.
2. Tanácsadói rész – 2.1 Stratégiai tanácsok
2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS A dokumentum elkészítésének céljai: Ø Definiálni a lépéseket az eltérő intervallumú tervek egyeztetéséhez Ø Tudatosítani, hogy a stratégiai tervezés szükséges, azáltal sztenderdizálni a tervezés folyamatát Ø Definiálni, hogyan lehet a stratégiai elgondolásokat gyakorlatba helyezni Ø A célok megvalósításához feltételezett anyagi források definiálási metódusának normativizálása
2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS Szükségszerű távlati stratégiák: Első sorban a koncepciónak, melyet a fejlesztésekre nézve létrehozunk, az egész települést le kell fednie. Mint zsinórmértéket mindenképp az Integrált Településfejlesztési Stratégiát érdemes használni, akkor is, ha az elemeket nem akarjuk minden részletig alkalmazni.
2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS A fejlesztést megcélzó stratégiai dokumentáció – esetünkben ez javarészt a gazdasági program – az IVS megvalósulásának eshetőségéig is elvárt: SWOT a valós stratégiák megalkotásához Egységes, egymással harmonizáló célok, melyek az egész település ügyét szolgálják (nem csak elméleti szinten)
2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS A stratégiák megalkotása során különösen a tapasztalatok érdekesek a községek esetében, kiemelt figyelemmel a helyzetfelmérésre. Tehát ilyen szemszögből vizsgáljuk a gazdasági programot a fejlesztési stratégia érdekében. Előfordulhat, hogy ezzel a módszerrel is hasonlóak lesznek a célok és az ezekhez szükséges beavatkozások, ám ezek legalább fundamentális, tehát védhető állásfoglalások lesznek.
2. Tanácsadói rész – 2.2 Taktikai tanácsok
2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS A most futó gazdasági program célkitűzései és cselekvési terveinek megvalósulásának az az előfeltétele, hogy azok megvalósíthatóak legyenek. Az alábbi tervben útmutatást adunk a megvalósításhoz.
2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS a.) Cselekvési terv Melléklet formájában a költségvetési rendelethez csatolva legyenek a hosszú távú célkitűzések és kötelezettségvállalások, és legyenek a terv részei. ð Kerüljön rögzítésre a koncepciókészítésnél
2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS A mostani gazdasági programban is szükség lenne a stratégiai célok létrejöttéhez elengedhetetlen külső források listázása, az IVS-nek viszont nélkülözhetetlen összetevője. A költségvetési tervezetben csak vázlatos külső felsorolás szükséges, hiszen a körülmények folyamatosan változnak. Ennek megjelenítése a koncepció elkészítése alatt, vagy rendeletmellékletként lehetséges
2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS Két szempontú vagyongazdálkodási stratégia: Ø A vagyongazdálkodás szabályozása napjainkban nem egységes, az eltérő vagyonelemek kapcsán ugyanolyan szempontok is érvényesülnek. Ø A fejlesztések előkészítésénél már számolni kell a fejlesztési végeredmény költségeivel (fenntartás, működtetés).
2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS b.) A cselekvési terv megvalósít-hatóságának igazolása Azon folyamatok felvázolása már a költségvetés készítése alatt, amelyek hosszú távú anyagi hatással vannak. Módszer: költségvetési koncepció kidolgozása és/vagy költségvetési rendelet meghozása
2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS A megszerezhető külső források változásai. Ø Stratégiai módszer: fejlesztési stratégia megalkotása, azután annak pontjait a költségvetési koncepcióban és/vagy rendeletben megjeleníteni Ø Taktikai módszer: a polgármester adjon tájékoztatást abban az esetben, ha nagymértékű, hirtelen forrásváltozás történt
2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS A vagyongazdálkodás szabályozási környezetének egységes kialakítása. Ø Módszer: kezdésnek meg kell alkotni egy vagyongazdálkodási koncepciót, majd rendelettel kell deklarálni úgy, hogy bizonyos elemei megmaradnak, mások pedig megújulnak.
2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS A fejlesztések nyomán megjelenő új kiadások kalkulálása (fenntartás, üzemeltetés) Ø Módszer: a kalkulálás során a programtervezést alkalmazva fogódzót kaphatnánk.
2. Tanácsadói rész – 2.3 Informatikai megoldások
2.3 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK Azok a számítógépes eszközök, amelyek a stratégiai tervezéshez kellenek elérhetőek az önkormányzatban és használják is. A gazdasági programnak megfelelően transzparenssé kell tenni a honlapon a stratégiai tervezés mozzanatait és dokumentumait, hogy minden érdeklődő megtalálja az általa keresett információkat. Mindez lehetőséget ad arra, hogy az érintettek talán saját ügyüknek tekintik a honlapon felvázoltakat és ezáltal részt vállalnak a célok elérésében, mert saját ügyükként kezelik az.
2.3 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK
Az Excel járul hozzá az éves költségvetési tervezet létrehozásához.
