ÉTKEZÉSI TANÁCSOK - a józan ész tükrében
Bevezető E pár oldal nem tudományos értekezés, ezért nem szerepel a szakirodalom részletes felsorolása. A helyes (vagy annak ítélt) táplálkozással foglalkozó irodalom jelentős részének áttanulmányozása után, saját tapasztalatok alapján kialakított, mértéktartó, nem végletes, hazai viszonyaink között követhető, kellemes, az egészség szempontjából eredményes étkezési módot tárunk itt Ön elé. Néhány alapvető táplálkozás-élettani ismeret leírásával kezdjük, hogy a megfelelő étrend összeállítása és betartása ne legyen túl nehéz.
1. Ami megcáfolhatatlan A természeti törvények ugyanolyan érvényesek és megváltoztathatatlanok az egészségben, mint bármi másban a világon. Az emberi test a természet által kialakított tökéletes szervezet. Természetes állapota az egészség. Mindig ennek fenntartására törekszik oly módon, hogy állandóan tisztítja önmagát a fölösleges és ártalmas anyagoktól. Egészségünkben rendellenesség akkor keletkezik, ha megsértjük a természet törvényeit. Az elfogyasztott étel és egészségünk közti szoros összefüggés régóta ismert (i.e. 400 körül Hippokratesz mondta: „Étketekben lesz gyógyulástok”), csak javarészt feledésbe merült. Korunk emberének katasztrofális fizikai hanyatlása helyezte újra előtérbe az étkezés fontosságának felismerését az egészség helyreállításában és megőrzésében. Az orvosképzés és a modern orvoslás az utóbbi néhány évtizedben teljesen figyelmen kívül hagyta – a vegyszeres manipuláció bűvöletében – az ételek testünkre gyakorolt hatását. Orvosképző egyetemeken ma is elsősorban a betegségek gyógyításával, s kevésbé azok megelőzésével, a helyes életmóddal és
táplálkozással foglalkoznak. Az egyre hatékonyabb gyógyszerek megjelenése a tüneti kezelés elterjedését segítette a lassúbb, nehezebb, de természetesen hosszú távon egyedül eredményes oki terápiával szemben. Ennek káros hatásait ma már egyértelműen látjuk. Ezt a tényt kétséget kizáró módon az bizonyítja, hogy az orvosi technika és a gyógyszeripar elképesztő ütemű fejlődése ellenére a civilizált világ lakosságának egészségi állapota rohamosan romlik. Meglehet, tovább élünk, de egyre betegebbek vagyunk. Az oki terápiák egyik igen fontos része a táplálkozás. Szervezetünkben az elfogyasztott ételek emésztése igényli a legtöbb energiát (ezért is álmosodunk el egy-egy kiadós étkezés után). Célunk az, hogy az étkezéssel energiát szolgáltassunk a testnek, s csak annyi energia elhasználására kényszeríteni az emésztés során, amennyi feltétlenül szükséges.
Ne gátoljuk a test természetes körforgásának egyensúlyát! A természetes körforgás lépései az alábbiak: 1. Táplálékfelvétel > evés, ivás; 2. Asszimiláció > beépítés, felhasználás; 3. Kiválasztás, eltávolítás > a test megszabadul a fölöslegtől széklet, vizelet, testváladékok (szem-, orrváladék, izzadság, stb.) formájában. Bizonyos mértékig mindhárom folyamat működik a nap bármely szakában, de a nap különböző óráiban mindig csak egy igazán intenzív: Déli 12-től estig – felvétel és emésztés; Estétől hajnalig – asszimiláció, beépítés, felszívódás; Reggel 4-től délig – eltávolítás.
A helytelen táplálkozás egyik formája, amikor hátráltatjuk az oly fontos eltávolítást, tisztulást, s aránytalanul több időt, s főleg energiát használunk el a felvételre és az emésztésre, mint a kiválasztásra. Táplálkozásunkban fontos szempont, hogy a szervezet mennyi idő alatt emészti meg az elfogyasztott ételeket. Kívánatos az olyan ételek s italok fogyasztása, amelyeknél az áthaladási idő a lehető legrövidebb; ami eltűnik a szájban, az minél előbb jelenjen meg a tápcsatorna másik végén… Emésztési (áthaladási) idők: • Gyümölcsök: 10-30 perc alatt áthaladnak a gyomron (dinnye 8-10 perc, banán 2530 perc, szárított gyümölcsök 45-60 perc); • Saláták, zöldségek: 1-2 óra; • Szénhidrátok (rizs, burgonya, lisztből készült ételek, kenyérfélék, tészták, péksütemé-nyek) önállóan vagy csak zöldségekkel fogyasztva: 3-4 óra; • Fehérjék (húsok, tej és tejtermékek, tojás, hal, tengeri gyümölcsök, önállóan vagy csak zöldségekkel fogyasztva): 3,5 - 4,5 órát töltenek a gyomorban. Étkezési módunk egyik nagy hibája, hogy főleg feldolgozott ételeket fogyasztunk nyers, friss élelmiszerek helyett. A feldolgozás során megváltozik az étel jellege. A test nem tud ennyi nem természetes anyaggal megbirkózni, rendszeresen túldolgoztatjuk. A visszamaradó, kiürülni nem tudó hulladék mérgezi a szervezetet. Az elhízás egyik fő oka ebben rejlik: a haszontalan és veszélyes anyagokat a szervezet zsírszöveteiben és az izmok környékén raktározza. Hízásra nem hajlamos emberekben a toxinok (mérgező anyagok) raktározási helye főleg az ízületi felszíneken és az erekben van. Ez sem jobb, mint a háj… A fogyás a mérgező és fölösleges anyagoktól való fiziológiás megszabadulás. A helyes étrend: • •
50-60% nagy víztartalmú ételek (gyümölcs, zöldség, élő, nem tartósított, nem feldolgozott táplálék); 40-50% gabonafélék, húsok tejtermékek.
Csak emlékeztetőül: a legfőbb tápanyagokat – a vizet nem számítva - öt csoportba soroljuk. Ezek: 1. Szénhidrátok (egyszerű és összetett); 2. Fehérjék (állati és növényi eredetű); 3. Zsírok, olajok (telített és telítetlen, stb.) 4. Ásványok; 5. Vitaminok. Más megközelítésben helyes az az étrend, amely nem csupán a bevitt energia mennyisé-gére (a kalóriákra) összpontosít, hanem arra is, hogy a kalóriák miből származnak. Nyilvánvaló, hogy napi 2000 kalória származhat gyümölcsökből is és tokaszalonnából is – az eredmény mégsem ugyanaz…
Fontos, hogy a bevitt energia (=kalória): • legnagyobb hányada (60-70%-a is) összetett szénhidrátokból (zöldségek, gyümölcsök, gabonafélék, rizs, krumpli, tészták, stb.), • 20-30%-a fehérjékből (növényi fehérjék mellett lehetőleg minél világosabb színű húsokból, sajtokból, stb.), • és csak max. 10-15%-a zsírokból és olajokból (lehetőleg olajos magvakból, olajtartalmú természetes ételekből) származzék. (Figyelem: a zsíroknak és olajoknak igen nagy a kalória-értéke (grammonként kb. átlag 9 kalória), ezért ezekből így a legkisebb mennyiséget tanácsos fogyasztani!) Ezzel az étrenddel a szervezet ideális sav – bázis egyensúlya is fenntartható. A méregtelenítés a nagy víztartalmú ételek (gyümölcsök, zöldségek) segítségével megy végbe. Ez persze nem azonos a vízivással, de minél több koncentrált ételt eszünk, annál több vízre / folyadékra van szükségünk az egyensúly fenntartásához. A gyümölcsökben, zöldségekben a víz, a vitaminok, ásványi anyagok jól felszívható formában vannak jelen. Sajnos, vegyes táplálkozás ellenére is kialakulhat hiányállapot a vegyszerek növényekre, talajra, vízre gyakorolt hatásai miatt. Ilyenkor szükség vitaminok és ásványi anyagok pótlására. A hiányt (gyakran fel nem ismert) tünetek, betegségek, elváltozások jelzik. Végezetül: együnk olyat, ami finom – de ami azért a testnek is hasznos; más szóval, olyasmit, ami nem csak az ízlelőbimbóink igényeit elégíti ki!
2. A különböző ételfajták táplálkozási értéke
i) Nem koncentrált természetes ételek:
A legjobb táplálék a természetes állapotú friss zöldség és gyümölcs, az alábbi okok miatt: • Vízzel telített; • Energia felhasználása az emésztéskor minimális; • Vitamin- és ásványi anyagtartalma teljes; • Emésztése speciális vegyhatású emésztőnedveket nem igényel. Sajnos, ezek vegyszert már legtöbbször tartalmaznak, de még így is messze túlszárnyalják a koncentrált táplálékok értékét. Nagyon alapos (mosószeres – vizes) lemosással és bő folyóvizes öblítéssel a felszínükön található vegyszerek és penészgombák eltávolíthatók.
Amit a gyümölcsevésről tudni illik… A nyers, nem cukrozott gyümölcs tökéletes táplálék. Nem leülepítő, hanem tápláló és tisztító hatása van. A gyümölcs a gyomorban csak előemésztődik, ezért áthaladása igen gyors. Gyümölcs csak üres gyomorba kerüljön! Gyümölcsöt soha nem szabad valami után, vagy valamivel együtt fogyasztani. Ha telt gyomorba (=evés után) kerül a gyümölcs, a gyors és könnyű emésztődés helyett az ott lévő fehérjékkel és szénhidrátokkal együtt rothadni és erjedni kezd. Ezt teltségérzet, puffadás, szélgörcsök jelzik. A gyümölcsevés, mint az étkezés utolsó fogása, a civilizált étkezési szokások nagy hibáinak egyike Ne tegyük! Ha a gyümölcs üres gyomorba kerül (pl. reggelinél), csak jó hatása lehet! (Feltételezve, persze, hogy nem vegyszerekkel mérgezett…) Segíti a méregtelenítést, cukortartalma jó kalória, ami hasznosul a testben, életerőt ad; szemben az élettelen, mérgező, rosszul kombinált táplálékok kalóriáival, sohasem hizlal (kivéve az alultáplált testet, amelynek segít a testsúly normalizálásában.) Gyümölcsevés után 30 perccel bármit fogyaszthatunk. Étkezés után mennyi idővel ehetünk gyümölcsöt? • Saláták, zöldségek fogyasztása után 1,5 – 2 óra; • Helyesen kombinált étel (hús nélkül) után – 3 óra; • Helyesen kombinált étel (hússal) után – 4 óra; • Bármilyen helytelenül kombinált étel után – 8 óra.
ii) Koncentrált ételek – minden, ami nem nyers gyümölcs és zöldség. a) Szénhidrátok Összetett szénhidrátok – rizs, burgonya, lisztből készült ételek. • Emésztési energiaszükséglet közepes; • Lúgos emésztőnedvet igényel;
• Víztartalma kevés, ásványi anyag- és vitamintartalma erősen függ az elkészítési módtól. Az egyszerű szénhidrátok (=cukrok) élettani értéke csekély; a finomított fehér cukor teljesen értéktelen, „üres” kalória, ami csak hizlal. Fogyasztását kerüljük!
b) Fehérjék (állati eredetűek) – húsok, tej, tejtermékek, sajtok, tojás, hal, tenger gyümölcsei, stb. • Emésztési energiaszükséglet magas; • Savas emésztőnedvet igényel; • Víz és tápanyagtartalma erősen függ az elkészítés módjától.
c) Zsírok, olajok – magas energiaértékű tápanyagok; sokféle formájuk ismert (telített és telítetlen, stb.). Az egészséges szervezet működéséhez elengedhetetlenek – főleg természetes, növényekben, világos színű állati fehérjékben előforduló formában -, de túlzott fogyasztásuk (pl. ömlesztett sajtok, sült ételek, snack-ek, stb. stb.) tilos!
Amit a húsevésről tudni kell…
Testünknek napi 23 gr. fehérjére van szüksége (átlagos életmódot és testsúlyt feltételezve). A többi kiürül, illetve mérgező hulladékként a testben marad. A táplálkozás-tudomány sokáig aránytalanul nagy fontosságot tulajdonított a fehérjéknek (sok divatos iskola és fogyókúra-program követői ma is így gondolják), pedig az összes tápanyag egyformán fontos! A fehérjéket nem eredeti állapotukban hasznosítjuk, hanem előbb aminosavakra bontjuk, és azokból építjük fel saját testfehérjéinket. A táplálék fehérje-értéke tehát aminosav-összetételétől függ.
Fő aminosav forrásaink nem elsősorban a nehezen emészthető állati fehérjék, hanem a zöldségek, gyümölcsök, olajos magvak és babfélék, hüvelyesek. Táplálkozási szempontból tehát megállapítható, hogy a húsban nagyon kevés olyan dolog van, amiért az embernek rajongania kell… A nagy mennyiségű húsfogyasztásnak két oka van: 1) Étkezési szokások, társadalmi tradíciók: „a jólét ismérve a húsevés”. 2) Sokan szeretik a húst – ami rendben is van, de ez nem az egészség védelmét, hanem az ízlelőbimbók kényeztetését szolgálja… A húsevésnek számos káros „mellékhatása” van – egyebek között az ízületi és emésztési (főleg vastagbél-) problémák megjelenése. Ezeket a káros hatásokat nagyban csökkenteni lehet, ha: • Csak jó minőségű húst fogyasztunk – amiben nincsenek tenyésztési hormonok, antibiotikumok, más – a permetezett, kezelt növények fogyasztásából származó – vegyszerek, tartósítók, színezékek. • Egy nap csak legfeljebb egyszer együnk húst – hadd ürüljön ki a szervezetből! Tartsunk húsmentes napokat! • A húst csak helyes kombinációban – zöldségekkel, salátákkal, s ne szénhidrátokban gazdag krumplival, rizzsel, nokedlivel, stb. – fogyasszuk! Az alapvető étrendet ki lehet egészíteni hallal, hússal, tojással, de semmi szükség arra, hogy ezeket naponta fogyasszuk! Jó tudni, hogy a halak, szárnyasok húsa sokkal könnyebben és gyorsabban emészthető, mint a vörös színű húsok. Minél fehérebb, világosabb színű a hús, annál egész-ségesebb. Húsokat az ízletesség és a jobb emészthetőség kedvéért lehet pácolni, de csak növényi fűszerekkel, sóval és olajjal – soha ne tejjel, alkohollal vagy vegyszerekkel teletömött „ételízesítőkkel” és pácsókkal.
Amit a tejről tudni kell…
A diabetikusok véleménye igen sok mindenben eltér egymástól, de egyben szinte valameny-nyien egyetértenek: a tehéntej emberek általi fogyasztása igen sok
probléma és betegség forrása lehet. A tej (főleg a feldolgozott, manipulált kommersz tej) semmiképpen sem nevezhető egészséges tápláléknak! A tej nyálkaképződést okoz a szervezeten belül. Ez beburkolja a nyálkahártyákat, illetve a bélbolyhokat, s így nagymértékben rontja azok biológiai funkcióját, illetve a táplálékok felszívódásának hatásfokát a belekben. Egyértelmű összefüggés mutatható ki – főleg gyermekeknél – a tejfogyasztás és az allergiák, légúti és ízületi problémák és még sok más betegség – köztük a pusztító candidiasis, azaz candidafertőzés - között. Ennek orvosi irodalma igen nagy, mégsem tudja felvenni a versenyt a hatalmas hasznot hajtó tejipar félrevezető, ám nagyhatású reklámjaival szemben. Jótanácsok a tejjel kapcsolatban: • Tejet (főleg kommersz, „bolti”) tejet soha ne igyunk; ha mégis, ne túl gyakran! • A sajtokat salátával - és mértékletességgel – fogyasszuk; • Tejtermék-tartalmú ételek (pl. pizza, stb.) fogyasztása után másnap méregtelenítsük a szervezetet! • Joghurtot, kefírt csak önállóan vagy zöldségekkel, salátával együk – gyümölccsel soha! A tej, mint calcium-forrás elmélete vitatható, mert a tejben lévő egyéb anyagok (pl. tejzsír) erősen gátolják a kazein (=tejfehérje) által amúgy is kötött Ca felszívódását. Kitűnő Ca-forrás a hal, a szardínia, a szezámmag és más olajos magvak, zöld leveles zöldségek és gyümölcsök, stb. A vaj kivételével az összes tejtermék igen erősen savképző hatású. Vajat fogyaszthatunk szénhidrátokkal (pl. kenyér), de lehetőleg ne húsokkal. A zsír hátráltatja a fehérjék emésztését – ezért „nehezek” a zsíros húsok - , viszont jól emésztődik szénhidrátokkal. Például a vajas kenyér vagy a zsíros kenyér jobban emésztődik, mint egy párizsis zsemle – amit sokan mégis könnyebb ételnek hisznek… Természetesen a zsír + szénhidrát kombinációjához is fogyasszanak sok zöldséget: paradicsomot, paprikát, retket, uborkát, hagymát, stb. Végezetül, a tejfogyasztás természetes hátrányait megsokszorozza, ha feldolgozott, bizonytalan eredetű, vegyi úton kezelt tejet és tejtermékeket fogyasztunk; ezeknek a szervezetünkre gyakorolt negatív hatásai szinte felbecsülhetetlenek.
3. Az ételek helyes kombinációja Cél, hogy táplálkozásunk legalább fele nem koncentrált, natúr ételekből (gyümölcsökből, zöldségekből) álljon. Egy étkezésekor lehetőleg csak egyfajta koncentrált ételt együnk, mert emésztőrendszerünk csak ezt tudja tökéletesen megemészteni. Minden koncentrált ételhez társítsunk nyers zöldségeket, salátákat (de ne gyümölcsöt!), mert természetes hatóanyagaik révén segítik az emésztést.
A helyes társítás
1) Fehérjéket zöldségekkel társítsunk – ne szénhidráttal! HELYTELEN:
HELYES:
Hús + krumpli Csirke + nokedli Hal + rizs (pl.: bolgnai húsos spaghetti
Hús + zöldség Csirke (hús) + saláta Hal (sajt és fehérjék) + saláta (pl.: roston sült hús zöldségekkel, salátával
A különböző fajta fehérjéket lehetőleg ne keverjük, mert emésztésük amúgy is nehéz és energia-igényes: húsok, tojás, sajtok, tejtermékek, stb. Ezeket külön-külön tanácsos fogyasztani. Például a mandulával hintett, sajttal töltött rántott pulykamell nehezen emészthető (bárki érzi, milyen kevéstől teltségérzete lesz…) A hidegvérű állatok (pl. halak, tengeri herkentyűk) húsa könnyebben emészthető, mint a vörös húsok, így ha alkalmanként (ritkán!) szénhidráttal (pl. Rizs, krumpli, tészta, stb.) társítva fogyasztja, gyomrunk könnyebben megbirkózik vele. Ilyenkor együnk mellé salátát! (Pl.: karácsonyi rántott hal + sok zöldsaláta; vagy tengeri gyümölcsök rizzsel vagy spagettivel + saláta.)
2) Szénhidrátok A szénhidrátok viszonylag könnyen lebomlanak a szervezetben, így lehetséges egyszerre többfélét is enni (pl. sült burgonya + kenyér vagy rizs + tészta, stb.).
Javasolt társítások összefoglalva: • Szénhidrátok (kenyér, rizs, burgonya, tésztafélék) + zöldség és saláta; • Húsok + zöldség és saláták; • Tejtermékek (joghurt, kefír, sajt, túró) + zöldség és saláta; • Tojásételek + zöldség és saláta. A helyesen társított ételek elfogyasztása csak kellemes jóllakottságot okoz – de sohasem teltségérzetet, puffadást -, s ezek hamar, max. 3-4 óra alatt kiürülnek a gyomorból. Olykor, persze, a természet is vegyíti a fehérjéket a szénhidráttal (pl. bab). Ehhez az emésztőnedveink alkalmazkodni igyekeznek, de ha zöldség és szénhidrát mellett húst is eszünk a babhoz (pl. chilis bab kenyérrel), akkor emésztési nehézségeinket egyértelműen jelzi puffadt hasunk és szélgörcseink. Az ételeknek ezt a helyes kombinációját nevezzük elválasztó diétának. Az elválasztó diéta során: • az emésztés és méregtelenítés hatásfoka javul, ami igen sok energiát takarít meg a szervezet számára (nem leszünk fáradtak, levertek); • megszűnnek a hiányállapotok a jó felszívódás miatt.
A túlsúlyos emberek szervezete minden esetben a minőségi éhezés állapotában van. Azaz, mennyiségben sok, minőségben kevés az elfogyasztott étel. A tökéletlen emésztés miatt számtalan vitamin és ásványi anyag hiányzik, ami testük normális működéséhez (pl. a fölösleg kiürítése) elengedhetetlenül szükséges lenne. Szervezetünk bármely anyag hiányát a vércukor szint csökkenésével és ezen keresztül éhségérzettel jelzi. Minél krónikusabban hiányzik egy életfontos anyag, az egyre inkább erősödő és gyakoribbá váló éhségérzet újabb és újabb evésre kényszeríti az embert. Az elhízás tehát nem egy megoldatlan rejtély, hanem a természetes élettani működések logikus következménye. A természetes, jó minőségű ételek fogyasztása és azok helyes kombinációja igen nagy energia-megtakarítást jelent a szervezet számára. Így megteremti az önregeneráció (kövérség, betegség esetén a fogyás, a gyógyulás) energetikai feltételeit.
A helytelen társítás következményei Az állati fehérjék emésztőnedve savas, a szénhidrátoké pedig lúgos, ezek így egyidejűleg nem képesek optimálisan működni a gyomorban. A sav és a lúg közömbösíti egymást, így az étel nem tud megfelelően lebomlani. Ehelyett a gyomorban akár 7-8 órán keresztül (vagy még tovább) rothad, erjed, s fáradtságot, felfúvódást, szélgörcsöket, rossz közérzetet okoz, s mérhetetlenül sok energiát rabol el a test egyéb funkcióitól. A helytelenül kombinált étel további 20-40 órát is tölthet a belekben, mire nagy nehezen kiürül, rengeteg toxikus anyagot hagyva maga után. Ja újara és újra olyan ételeket fogyasztunk, amelyek emésztése az előbb leírtak szerint megterheli a szervezetet, akkor beindul az előbb-utóbb betegségekhez vezető ördögi kör, amelynek egyik tünete az elhízás.
4. Amit még érdemes tudni… 1. Kávé és tea Hatóanyaguk a koffein. A központi idegrendszer ingerlésén keresztül befolyásolják egyes szervek vérátáramlását és működési intenzitását. Napi egy kávé sem tönkretenni, sem megváltoztatni nem fogja a programot. Persze, jobb, ha nem isznak ilyesmit. Próbálják meg helyette a gyógyteákat! Koffeinmentes kávé A dekoffeinizálás során maró vegyi anyaggal itatják át a babkávét. Így nem a koffein, hanem a vegyszer fejti ki ránk káros hatásait. 2. Üdítőitalok
Vegyszeres, cukros (vagy ami még rosszabb: mesterséges édesítőszeres), gyakran koffein- és taurin-tartalmú szörnyűséges kotyvalékok. Egy kortyot se! Csak valódi, tiszta gyümölcsökből készített, tartósítószer nélküli gyümölcs- és zöldségleveket igyanak, természetesen a gyümölcsevés szabályai szerint. Nyers zöldségleveket (paradicsomlé, répalé) fogyaszthatnak étkezés előtt is. 3. Csoki Hatóanyaga a teobromin, a koffeinhez hasonló drog. Emellett tartalmaz még finomított cukrot, tejet, tejzsírt, adalék vegyszereket. Jó lehet ez az egészségünknek? Aligha (bár sok függ a minőségtől). Minél kevesebbet együnk belőle. 4. Alkohol Mindennek a mértékletesség a kulcsa. Az alkohol nem javítja az egészséget – szeszes italt csak élvezeti értéke miatt iszunk. Kevés, minőségi bor nyugodtan fogyasztható. Tömény italok, sörök, pancsolt vermutok, pezsgők fogyasztása tilos! 5. Só Bizonyos mennyiségű természetes sóra – amennyi élelmiszereinkben természettől fogva benne van – szervezetünknek szüksége van, hiszen verejtékünk, könnyünk is sós ízű. A túlzott sófogyasztás azonban nagyon káros. Az egészséges táplálkozás nem igényel hozzáadott sót. Sót csak annyit fogyasszunk – főleg finomítatlan natúr tengeri sót -, amennyi az ételek ízesítéséhez feltétlenül szükséges. 6. Vízivás A föld felszínének és testünknek kb. kétharmada víz – vízből tehát sokat és rendszeresen kell fogyasztanunk; főleg tiszta, élő vizet (ásványvíz, forrásvíz, nem pedig csapvíz). A normális, átlagos felnőtt test vízszükséglete napi 1,5 – 2 liter víz (ebbe nem számítanak bele a kávé, a cukros üdítők, szeszes italok!). Minél több nagy víztartalmú ételt fogyasztunk, annál kevesebb vizet kell innunk folyadékháztartásunk egyensúlyban tartásához. Fontos, hogy vizet ne igyunk közvetlenül étkezés után, mert az felhígítja az emésztőnedveket a gyomorban, s ezáltal nehezebben, lassabban bontják le a táplálékot. Az étkezés utáni vízivás csak rossz szokás – nem szükséglet. 7. „Modern, kényelmes” ételek és étel-utánzatok Egészségünk megóvása érdekében elengedhetetlen, hogy mellőzzük a vegyszeres étel-imitációk fogyasztását! A zacskós levesporok, vegyszeres (pl. Na-glutamát) ételízesítő porok, tartósítóval, állományjavítókkal, színezékekkel telenyomott szószok és öntetek, édesség-porok, stb. kétségkívül kényelmesek – de rendkívül ártalmasak, s elsősorban az immunrendszert gyöngítik. Mindig ügyeljünk rá, hogy tartósítószer és vegyi adalékok nélkül, kis mértékben feldolgozott ételeket vásároljunk! 5. Ideális napi étrend
Reggeli: Az egész éjszakai emésztés után reggel a szervezetnek könnyű táplálékra, folyadékra és rostokra van szüksége. Kezdje a napot egy csésze gyógyteával; egy pohár friss gyümölcslével; vegyes gyümölcsökkel (vagy gyümölcssalátával) – először a hígabbakkal (pl. dinnye), majd a „sűrűbbekkel” (pl. banán). Néhány hét után gyönyörűen hozzá lehet szokni a gyümölcsökből készült reggelihez. Ha az átszokás ideje alatt még éhes, akkor ehet még • egy-két szelet pirítóst vajjal, margarinnal, avokádóval, zöldségekkel; • műzlit és más natúr gabona-készítményeket gyümölccsel és gyümölcslével. Legjobb, ha ebédig csak gyümölcsöt, gyümölcslevet fogyasztunk – így egész délelőtt tele leszünk frissességgel, energiával! Ne együnk a kelleténél se többet, se kevesebbet; ha éhesnek érzi magát, könnyű, gyümölcs- és gabona-alapú ételeket egyen!
Ebéd: A fentebb leírtak szerint fontos az ételek megfelelő párosítása. Kerülendő a „hús krumplival” jellegű étel; helyette az alábbi kombinációt javasoljuk: • szénhidrát + saláta/zöldség (pl. zöldségleves, petrezselymes krumpli salátával; gombapörkölt rizzsel, salátával, stb.) • fehérje + zöldség és saláta (pl. csirkehúsleves tészta nélkül, zöldségekkel, majd sült csirke párolt zöldségekkel és / vagy salátával, stb.) Vacsora: Elveiben ugyanaz, mint az ebéd; részesítsük előnyben a könnyű salátákat, s ne terheljük túl a gyomrot lefekvés előtt! Bármelyik étkezés helyettesíthető gyümölccsel!
6. Befejezésül…
Fontos tudni, hogy a fentebb leírt általános étkezési alapelvek mindig személyre szabottan működnek. Nincs tökéletes diéta; csak egyénileg összeállított étrend lehetséges, amelyet a test szükségletei szerint folyamatosan módosíthatunk. Így az egészséges étkezésre és életre való törekvés elvezet a táplálkozásterápiáig, amely mindig szakember irányításával történik. (Sajnos, Magyarországon még kevés az ilyen, megfelelően képzett terapeuta.) Tapasztalati tény, hogy az emberi szervezet hatékonysága nagyban növelhető azáltal, hogy megszüntetjük a rá nehezedő fölösleges terhelést. Semmi sem lehet megterhelőbb, mint a tápanyagok hiánya, a mérgező anyagok felhalmozódása, az allergiák jelenléte. Ezek nagymértékben befolyásolják az egész szervezet, többek között az immunrendszer működését – amely egészségünk legfőbb védelmi rendszere. Bármely betegség esetén a test állapotának optimalizálása (a mérgező anyagoktól való megtisztítása és tápanyagokkal való ellátása) alapvetően szükséges ahhoz, hogy szervezetünk – amely soha nem adja fel az egészségért folytatott küzdelmet – sikerrel szállhasson szembe a betegségekkel.
Egye magát egészségesre!
