BEVÁSÁRLÓTURIZMUS. Utazás és árubeszerzés a Kádár-korszak végén

Kodolányi János F iskola Turizmus Tanszék

BEVÁSÁRLÓTURIZMUS Utazás és árubeszerzés a Kádár-korszak végén Az 1988-as ausztriai vásárlás

El adó: Dr. Michalkó Gábor

Készítette: Dancsó Péter Idegenforgalmi és szálloda szak

Az 1988-as ausztriai vásárlás www.dancsopeter.extra.hu

Az út a fontos, nem az út vége. Aki túl gyorsan utazik, az mindent elszalaszt, amiért útra kelt. Louis L Amour

Bevezetés Az idegenforgalom a 60-as évek derekától Magyarországon is látványos fejl désnek indult. Az utazási kedv növekedésében jelent s szerepe volt az életszínvonal emelkedésének, a szabadid és a diszkrecionális jövedelmek növekedésének és a közlekedés fejl désének. A pártállam politikai elitje támogatta a turizmus fejlesztését, s t felismerte ennek gazdasági jelent ségét. A 70-es évek folyamán az államháztartás egyensúlyának meg rzése érdekében is szükség volt a turizmusból származó devizabevételekre. Magyarország a Kádár-rendszer évtizedeiben a szocialista táboron belül egy szabadabb politikai és gazdasági irányvonalat képviselt, ami a többi szocialista országhoz képest magasabb életszínvonalat eredményezett, ezért is nevezték akkoriban hazánkat a legvidámabb barakknak . Politikailag engedékenyebb volt és gazdaságilag sem szigetel dött el annyira a fejlett nyugati gazdaságtól, mint a többi szocialista ország. Valószín leg a Magyarország felé megnyilvánuló és az akkori népgazdaság számára fontos nyugati turizmusnak is nagy része volt abban, hogy a 80-as években politikailag és gazdaságilag is lazított a Szovjetunió által diktált nyomáson. A passzív turizmus is nagyobb szabadságot kapott, ami abban nyilvánult meg, hogy évente emelték a személyenkénti valutakeretet, valamint egyes nyugati országokkal, el ször Ausztriával, majd NSZK-val megszüntették a vízumkényszert. Érezhet volt a hazai lakosság igénye az utazásra és kíváncsisága a nyugati áruk és a fogyasztói életforma iránt. A nyugaton megjelen és nálunk nem kapható m szaki újdonságok iránt egyre er södött az igény. Csak azoknak volt ilyen m szaki terméke otthon, akik utazásaik alkalmával megvásárolták azokat. Ugyanakkor azoknál is megjelent az utazási motiváció a nyugati termékek beszerzése iránt, akik addig nem utaztak. A 80-as évek második felében már láthatóak voltak a jelek, hogy a Kádár-rendszer gazdasága bajban van, a nyugati államoktól felvett adóságunk visszafizetésének lehet ségét a gazdaság nem képes megteremteni. Az országnak valutára volt szüksége. A lakosság feketén tartott valutáját az állam engedte legalizálni és könnyítettek a kiutazási feltételeken.

2


Az utazások kétségtelenül befolyásolták a rendszerváltozásban megtestesül gazdasági, társadalmi,

politikai

átalakulást,

azonban

szórakozásként is szolgáltak, nem emelhet

a

bevásárló

utaknak,

amelyek

sokszor

ki egyetlen egy olyan jellegzetessége sem,

amelyet a tradicionális utazásokban ne lehetett volna tetten érni. (Michalkó, 2004). Politikai értelemben a bevásárlóturizmus jelentette azt a szelepet, amelyet a szocialista országok vezet i elnéz en hagytak szivárogni. (Michalkó, 2004). A gazdasági fejl désük élénkítése miatt a nyugati államok gazdaságának is szüksége volt a kelet-európai országokból megjelen bevásárlóturizmusból származó jövedelmekre. A 80-as évek végén Magyarországról megjelen videó és Gorenje bevásárlóturisták a határmenti osztrák tartomány, Burgenland településein lév üzletekben vagy a határhoz közeli osztrák városban, Nickelsdorfban, vagy a messzebb lev bécsi bevásárlóközpontokban és a híres Mariahilfe strasse üzleteiben vásároltak. A vásárlás alkalmával is hozzájuthatunk áramlatélményekhez, amit Csíkszentmihályi Mihály (2001) flow -nak nevez. A flow olyan mulandó érzés, amelyet minél gyakrabban szeretne az ember átérezni, ezért keresi azokat a lehet ségeket, ahol ezekhez az élményekhez könnyen, gyorsan hozzá lehet jutni. Ilyen könnyen és gyorsan megszerezhet áramlatélmény a vásárlás, ami a tárgyak birtoklásában manifesztálódik.

1. Az 1988-as ausztriai vásárlás A bevásárlóturizmusban a turisták által leginkább keresett árucikkek az élelmiszerek, a ruhanem , valamint a m szaki cikkek. Ezeknél az utazásoknál a turisztikai termék maga az áru. 1988-ban már több ismer sömnek és munkatársamnak volt otthon videomagnója, amit nyugati turistaútjaikon szereztek be. Azokban az id ben nem azt kérdeztük a nyugati utazásból hazatér ismer seinkt l, hogy mit láttak, milyen volt a kinntartózkodásuk, milyen élményeket szereztek az útjuk során, hanem az els kérdés mindig ugyanaz volt: Mit hoztál kintr l? És akkor k elkezdték sorolni azokat a termékeket, amiket itthon nem, vagy csak nagyon ritkán lehetett kapni a kiskereskedelmi bolthálózatban. Videomagnót, TV-t, hifi tornyot, kávét, illatszereket, különböz egzotikus gyümölcsöket, stb. A bevásárlóturizmust a kereslet oldaláról három tényez határozza meg: a motiváció, a vásárlásra fordítható diszkrecionális jövedelem és a rendelkezésre álló szabadid . 1988. július 14-én feleségemmel együtt elindultunk Bécsbe egy videomagnó megvásárlása reményében. Ez egy olyan direkt bevásárlóút volt számunkra, amelynél a turisztikai vonzer 3


maga az áru volt. Sopronnál léptük át a határt az öreg Lada gépkocsinkkal. Az utazásunk el tt egyszer már voltunk Bécsben egy egyhetes, Pozsony-Bécs hajóút alkalmával, így a bécsi belvárost és üzleteinek egy részét már ismertük, autóval azonban most el ször léptük át a magyar határt. Bécshez közeledve követni kezdtem egy magyar rendszámú Wartburg személyautót abban a reményben, hogy minden magyar autó a Mariahilfe strasse felé igyekszik. Nagy volt a csalódás, amikor kiderült, hogy Bécs egy külvárosi gyárnegyedébe vitt minket. Búcsút mondtunk ennek a különös ismeretségnek és megpróbáltunk egyedül rálelni a helyes útra, amely a bécsi belvárosba visz. Megnyugodva szálltunk ki a biztonságot nyújtó gépkocsiból a Mariahilfe strasse közelében. Az egy évvel ezel tti utunk során már megismerkedtünk a bécsi belváros üzleteivel. Akkor is voltak már ott magyar üzletek, amelyekben magyarul beszél eladók voltak, de az egy évvel korábbihoz képest ezeknek az üzleteknek a mennyisége szembet n en megszaporodott. Láthatóvá vált a turizmus és azon belül a magyar bevásárlóturizmus multiplikátor hatása, ami a vállalkozási kedv, a kiskereskedelmi bolthálózat és a foglalkoztatás növekedésében mutatkozott meg. Itt meg kell említeni a turizmus negatív hatásai közül azt a jelenséget is, amivel mi 1988 ban még nem találkoztunk Bécsben, de hallottunk róla honfitársaink elbeszéléséb l, valamint az itthoni média is foglalkozott vele. A magyar bevásárlóturisták kihasználva a helyzetet, a bécsi de leginkább a határmenti burgenlandi üzletekben jelent s mennyiség árut loptak. Ennek hatására az üzletek kirakataiban, bejáratain megjelentek azok a magyar feliratú táblák, amelyekre ezt a magyar nyelv mondatot írták. MAGYAR NE LOPJ! Azt a magyar üzletet választottuk vásárlásunk helyszínéül, amelyben már korábbi utunk során m szaki berendezést, hifi tornyot vásároltunk. Az eladók beszéltek magyarul, az árukhoz adtak magyar nyelv használati utasítást. Ebben az üzletben az otthoni vásárlás komfort érzetében volt részünk. Gyorsan kiválasztottuk a számunkra árban, márkában, és min ségben megfelel videomagnót, az eladó elmondta, mit tud a készülék, ellátott néhány hasznos kezelési útmutatóval és máris a pénztárban álltunk a többi magyar bevásárlóturista között. A bécsi belváros üzleteinek nagy része tele volt magyar vásárlóval, Bécs központi utcájában olyan érzésünk volt, mintha otthon lettünk volna. A videomagnó megvásárlása után következett más, akkoriban kurrens, itthon nem kapható áru beszerzése. Ilyen áru volt abban az id ben a kávé, a csokoládé, a különböz egzotikus gyümölcsök (banán, kiwi), a különböz

illatszerek, dezodorok, parfümök és az osztrák

4


söröket

sem

lehetett

kihagyni

a

vásárlásból.

A

leírtak

hitelességét

az

akkori

vámárunyilatkozatunkkal támasztom alá (1. melléklet). Azokban az id kben kivételes dolognak számított, ha valakinek BC számlája volt (IBUSZ-nál vezetett számla, amin az egyén legális valutáját vezették). Én azon ritka honpolgárok közé tartoztam, akiknek volt ilyen számlája. Így a hegyeshalmi határon nem okozott gondot a termékek vámoltatása, hiszen igazolni tudtam, hogy legálisan magamnál tartható valutával vásároltam az árukat. Fontos mozzanata volt a bevásárló utazásoknak az osztrák határon történ merwersteier, az osztrák általános forgalmi adó visszatérítés, ami nálunk akkoriban még ismeretlen kifejezés volt. A határátkel osztrák oldalán kellett kitölteni az ehhez szükséges nyomtatványokat, amit az osztrák vámosok lepecsételtek. Természetesen a vásárlást a számlával igazolni kellett. A következ

út során abban az üzletben, ahol a terméket vásárolta az ember, ennek a

nyomtatványnak a fejében visszafizették az általános forgalmi adót, ami egy-egy nagyobb érték termék esetében több száz schilling is lehetett. A kés bbiekben a határhoz közeli városokban, például a soproni IBUSZ irodában bizonyos százalék levonása fejében kifizették a merwersteiert schillingben. Ha az illet nem akart ezért újra Ausztriába utazni, akkor az IBUSZ átvállalta t lük ennek az ügyintézését. 650 km-t levezetve, a fáradtságtól kissé idegesen, de az áhított áru birtokában léptük át a magyar határt Hegyeshalomnál. Végre itthon!

5


2. Kérdések és válaszok 1. Milyen kétféle cél motiválja az üzleti és szolgáltatásvásárlást? Haszonszerzés, vagy egyedi termék vagy szolgáltatás igénybevételének a céljából utazik. 2. Mely négy tényez indokolja a külföldön történ üzleti és szolgáltatásvásárlást? Ár-érték arány a vásárlási körülmények a min ség és az áruhiány. 3. Soroljon fel 10 olyan jellegzetes terméket, amelyeknél a vásárlás vonzerejét a földrajzi márkanév jelenti! Tokaji Aszú, Halasi csipke, Egri Bikavér, Kecskeméti Fütyül s barackpálinka, Herendi-, Zsolnai porcelán, Matyó baba, Kölni kölni, Szegedi-, kalocsai paprika, Gyulai kolbász, 4. Milyen öt alaptípusa van a szuveníreknek? Típusonként soroljon fel néhány példát is! Kép-típusú (képeslap, album, könyv) Szikla-típusú (tengeri kavics, a vasfüggöny egy darabja) Logó-típusú (kit z , feliratos ruhadarab, h t mágnes) Helyhez köt d termék típusú (Matyó baba, Szegedi f szer paprika, Tokaji bor) Kicsinyített termékek kategóriájába (paprika kulcstartó, piramis-levélnehezék). 5. Fejtse ki röviden, hogy van-e összefüggés a bevásárlóturizmus és a külföldiek sérelmére elkövetett b ncselekmények között! Az üzleti bevásárlások jelent s része a határ menti településeken, városokban bonyolódik le. Az érintett megyék b nözési statisztikáiban szoros összefüggés mutatható ki a bevásárlóturizmus és a b nözés között. Ezekben a megyékben magasabb a külföldiek által elkövetett b ncselekmény száma, mint más a bevásárlóturizmusban érintett települések, városok esetében. A b nözés területi megoszlása is azt mutatja, hogy ezek el fordulási helye(i) a vásárlások helyei (piacok, bevásárlóközpontok) és azok környéke. 6. Soroljon fel legalább 10 olyan terméket, melyek vásárlása jellemz en a falusi turizmushoz kapcsolódik! Méz, dió, lekvár, sajt, kancsók, tálak, szalámi, kolbász, bor, pálinka, népi fafaragások.

6


3. Szakirodalom Michalkó Gábor (2004): A bevásárló turizmus. Kodolányi János F iskola, Székesfehérvár. Csíkszentmihályi Mihály (2001): Flow. Az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája. Akadémia Kiadó, Budapest.

4. Melléklet

1. melléklet 7

BEVÁSÁRLÓTURIZMUS. Utazás és árubeszerzés a Kádár-korszak végén

Recommend Documents