10. €vfolyam 32. sz•m
Besz•mol‚ nemzektƒzi konferenci•r‚l Fertőző betegs€gek adatai Aerobiol‚giai jelent€s (l•sd: www.antsz.hu/oki/oki14.htm )
Impresszum
2003. augusztus 15.
BESZ€MOL• AZ INTERNATIONAL SOCIETY OF TRAVEL MEDICINE VIII. NEMZETK‚ZI KONFERENCI€J€R•L 2003. M…JUS 7-11.
K ‚Z‚TT N EW Y OR KBAN TA RTOTT€K A T €RSA S€G NYOLC ADIK NEMZETK ‚ZI K ON FER EN CI €J€T.
A rendezvƒny nƒgy napj„n szimp‡zium hangzott el:
az
al „bbi
tƒm„kban
t…bb
(ISTM)
el őad „s
ƒs
1. V€dőolt•sok (s •rgal•z, kolera, rabies, Jap•n B encephalitis, hepatitis A+B) 2. Mal•ria (†j kombin•lt kezel€s, gyors diagn‚zis, ƒngy‚gy ‡t•s) 3. Rizik‚csoport†ak felk€sz ‡t€se (idősek, terhesek, gyermekek, HIV-
fertőzƒttek) 4. A repˆlőutaz•s kock•zatai (tromb‚zis megelőz€se, barotrauma) 5. Magass•gi betegs€g 6. Utaz‚k hasmen€se (prevenci‚, ƒngy‚gy ‡t•s) 7. Parazit•s fertőz€sek 8. Migr•ci ‚ €s eg €szs€gˆgy 9. Az „utaz•si klinika” a XXI. sz •zadban
A vƒdőolt„sok tƒmak…rƒben elhangzott ƒrdekessƒgek A s„rgal„z elleni olt•s kiemelt helyet kapott a konferenci•n. Ennek egyik oka, hogy ez az egyedˆli v€dőolt•s, melyet kƒtelezően el ő‡ r a WHO az end€mi •s terˆleten •tutaz‚knak, oda vagy onnan €rkezőknek. End€mi •s Kƒz€p-Afrika €s D€l-Amerika. A fertőzƒtt terˆletek nem igazodnak az orsz•ghat•rokhoz, emiatt nem egys€ges az •ll •spont, hogy azokban az orsz•gokban, melyek csak r€szlegesen €rintettek, kell egys€gesen oltani az utaz‚kat. Tƒbb €rv sz ‚l a vakcin•l•s mellett. Egyr€szt az €ghajlati viszonyok v•ltoz•sa miatt egyre kiterjedtebb a betegs€g el őfordul•sa, m•sr €szt a nem oltottak potenci•lis vesz€lyt jelentenek egy olyan k€sőbbi c€lorsz•gban, ahol a s„rgal„z vˆrus vektora, az Aedes sz †nyog honos; p€ld •ul egy €ven belˆl Braz‡li •ba, majd Malajzi•ba repˆl, vagy a D€l-Afrikai Kƒzt •rsas•gba kenyai •tsz•ll •ssal jut el. A €rdeklőd€s m•sik oka, hogy Braz‡li •ban, 1999 €s 2002 kƒzƒtt 3 milli‚ primovakcin•ci ‚ tƒrt €nt Sao Paoloban €s kƒrny€k€n, melynek kapcs•n 4 hal•los kimenetelű olt•si sz ƒvődm €nyt €szleltek 2 €s 22 €vesek kƒzƒtt. Az eddigi adatok szerint a hal•loz•s ar •nya <1/1000000 volt, mely€rt allergia vagy az oltottak t†l fiatal kora volt okolhat‚. A brazil megfigyel€s alapj•n, 65 €ves kor felett 2,4/100000-re emelkedett a s†lyos olt•si sz ƒvődm €nyek ar •nya. Famili•ris hajlammal €s az ƒreged€ssel kapcsolatos term€szetes immungyenges€ggel hozz•k ƒsszefˆgg €sbe a k‚ros reakci‚kat. Megerős‡tett€k azt a kor•bbi javaslatot, hogy id ősek s•rgal•z elleni olt•sa el őtt kˆlƒnƒsen m€rlegelni kell a val‚s kock•zatot. A s•rgal•z elleni olt‚anyag
€lő, attenu•lt v‡rust tartalmaz, melyet csirkeembri‚ban szapor‡tva •ll ‡tanak el ő (Stamaril). Az olt•st kƒvető 10. nap ut •n alakul ki a t‡z €vig tart‚ v€detts€g. Mivel az olt‚anyag €lőv‡rust tartalmaz, terheseknek, immunk•rosodottaknak €s toj•sfeh€rje €rz €kenyeknek nem adhat‚. 9 h‚naposn•l fiatalabbak vakcin•l•sa encephalitis vesz€lye miatt nem javasolt. S„rgal„z elleni vƒdőolt„st haz„nkban kiz„r‡lag a „Johan Bƒla ” Orsz„gos Epidemiol‡giai K…zpont Nemzetk…zi Olt‡helyƒn vƒgeznek. Az olt„sr ‡l kƒtnyelvű, nemzetk…zi olt„si k…nyvet „ll ˆtanak ki: International Certificate of Vaccination, melynek felmutat„s„t az ƒrintett orsz„gok hat‡s„gai a be ƒs kiutaz„skor kƒrhetik. A veszettsƒg (lyssavˆrus) elleni preexpoz‡ci ‚s olt•sok jelentős€ge az ƒkoturizmussal, motoros €s ker€kp •ros orsz•gj •r•sokkal nƒvekedik. Az USAban a denev€rek •ltal terjesztett fertőz€s a leggyakoribb, m‡g D€lkelet…zsi•ban a majmok €s a k‚bor kuty•k a vesz€lyesek. Egy pakiszt•ni klinik•n k€sz ˆlt film tƒbb fertőzƒtt ember tˆneteit kƒvette hal•lukig, bizony‡tva a betegs€g s†lyoss•g•t €s az id őben adott passz‡v €s akt‡v immuniz•l•s fontoss•g•t. Mivel az olt‚anyagok sok esetben helyi gy •rt •s†ak, immunol‚giai hat•suk bizonytalan, a fejlődő orsz•gokban megkezdett olt•si sorozatot – s†lyos s€rˆl€s eset€n – †jra kezdik a haza€rkez€st kƒvetően. Preexpoz‡ci ‚s olt•sban r€szes‡tett egy€nnek veszetts€gre gyan†s s€rˆl€s eset€n a 0. €s 3. napon kell ism€tl ő olt•st kapnia. Jap„n B encephalitis (jap„n B-encephalitis vˆrus) j•rv •nyok …zsia valamennyi orsz•g•ban el őfordulnak. Elsősorban a vid€ki terˆletekre l•togat‚k €s a huzamosabb ideig Kelet-…zsi•ban tart‚zkod‚knak aj •nlott a h•rom r€szből •ll ‚ olt•si sorozat. Az elm†lt €vekben „turistaparadicsomokban” – Chiang Mai-ban €s Balin – is jelentettek megbeteged€seket. Az eg €ragyban termelt el ƒlt v‡rust tartalmaz‚ olt‚anyag 10 -30%-ban okoz olt•si reakci‚t. A fent eml‡tett kock•zati csoport†aknak azonban aj •nlott az olt•si sorozat, mivel a betegs€g magas hal•loz•s† (30%) €s a t†l€lők kƒzƒtt gyakori a maradand‚ idegrendszeri k•rosod•s. Haz•nkban nem tƒrzskƒnyvezett az olt‚anyag. A hepatitis A elleni akt‡v immuniz•ci ‚ az utaz‚knak aj •nlott leggyakoribb olt•s. A hazaihoz hasonl‚ szerol‚giai vizsg•latok tƒrt €ntek annak felm€r€s€re, hogy a sz űrővizsg•lat vagy a rutinolt•s gazdas•gosabb-e bizonyos popul•ci ‚ban. Fejlődő orsz•gokb‚l •ttelepˆltekn€l a term€szetes v€detts€g m•r fiatal kort‚l magas, m‡g az iparilag fejlett terˆleteken a kƒz€pkor†ak is m€g fog€konyak. A hepatitis B fertőz€s elleni v€dőolt•s jelentős€ge nőtt az elm†lt €vtizedben. N€metorsz•gi felm€r€sek szerint az 50 €v feletti, egyedˆl utaz‚ f€rfiak 20%-a l€tes‡t alkalmi, v€dekez€s n€lk ˆli szexu•lis kapcsolatot magas hepatitis B prevalenci•j† orsz•gokban. A rizik‚csoport jelentősen kibővˆl az extr€m sportok €s a kƒz†ti balesetek •ldozataival. Id ős, kr ‚nikus betegs€gben
szenvedőkn €l a sˆrg őss €gi betegell•t•skor van es €ly nosocomialis fertőz€sre (hepatitis B, C, HIV). A fenti indokok miatt az •ltal•noss•gban javasolt olt•sok kƒz€ kerˆlt a hepatitis A €s B elleni immuniz•ci ‚. A tˆfusz (S.typhi) elleni v€dőolt•s leggyakrabban az indiai szubkontinensre €s az Afrik•ba utaz‚knak javasolt. A gyeng‡tett bakt€riumot tartalmaz‚ peroralis olt‚anyag alkalmazhat‚s•ga korl•tozott (nem aj •nlott kisgyermeknek, immunk•rosodottaknak €s terheseknek). Figyelembe kell venni azt is, hogy az antimal•ri •s szerek €s egy€b profilaktikus antibiotikumok jelentősen cs ƒkkenthetik hat€konys•gukat. Jelenleg a poliszacharida vakcin•kat haszn•lj •k legelterjedtebben, melyek kiszor‡tott•k a magas reaktogenit•s† teljessejt vakcin•kat. H•tr •nyuk azonban az, hogy a poliszacharid antig€nek 2 €ves kor alatt nem induk•lnak megfelelő ellenanyagv•laszt €s a v€dőhat•s sem tart‚s. Ennek kikˆsz ƒbƒl€s€re m•r kidolgozt•k a hast‡fusz elleni konjug•lt olt‚anyagot. A kolera (V.cholerae) elleni v€dőolt•s egy€rtelműen kikerˆlt az utaz‚knak javasolt olt•sok kƒr€ből, rƒvid t•v† €s gyenge hat€konys•ga (40-50%) miatt. Alkalmaz•si kƒre a katasztr‚fa s†jtotta terˆleten dolgoz‚ mentőalakulatok tagjaira, a humanit•rius ƒnk €ntes munk•t v€gz őkre €s a haj‚kon szolg•latot teljes‡tőkre sz űkˆlt. Nƒh„ny gondolat a mal„ria tƒmak…rƒben elhangzott el őad „sokb‡l A mal„ria megelőz€se €s lekˆzd €se vil•gm €retű probl€ma. A betegs€g elterjed€s€nek kedvez, hogy – a klimatikus viszonyok v•ltoz•sa miatt – a vektor sz †nyogok €lettere 1500 m tengerszint feletti magass•gr ‚l 2000 m€terre emelkedett €s a plazm‚diumok chloroquin rezisztenci•ja jelentősen nőtt. Kƒz€p-Amerika, •szak-Afrika €s az arab orsz•gok kiv€tel€vel m•r sehol nem hat€kony a chloroquin a mal•ria megelőz€s€re. Proguanillal kombin•lva m€g megfelelő profilaktikum az indiai szubkontinensen. Jelenleg a mal•ria megelőz€s€re leggyakrabban haszn•lt k€sz ‡tm €ny a mefloquin (Lariam), mely kedvezőtlen mell€khat•s-profilja €s alkalmaz•si javaslata miatt nem kedvelt szer. Egyes felm€r€sek szerint az esetek 40 -60%-•ban az el ő‡ r•st ‚l elt€rve megszak‡tj •k, vagy hamarabb abbahagyj•k szed€s€t. Az utaz•s tartam•hoz k€pest hossz† gy ‚gyszerel€st ig €nylő mefloquin versenyt•rsak€nt kerˆlt a gy ‚gyszert•rakba a Malaron (ƒsszet€tele: atovaquon/proguanil). Neuropszichol‚giai mell€khat•sa kevesebb, gastrointestinalis mell€khat•sa azonban hasonl‚ a mefloquinehoz. El őnye, hogy egy nappal a mal•ri •s terˆletre €rkez€s el őtt kell szed€s€t megkezdeni, napi egy tabletta a d‚zisa €s a terˆlet elhagy•sa ut •n 7 nappal be lehet fejezni a kemoprofilaxist. Dr •ga k€sz ‡tm €ny, elsősorban azoknak javasolt, akik 5 napn•l rƒvidebb ideig vannak mal•ria vesz€lynek kit€ve. Haz•nkban m€g nincs tƒrzskƒnyvezve, de egy€ni k€r€sre p•r nap alatt behozattathat‚. A mal•ria ter•pi •j•ban is gazdagodott a k‡n•lat. Riamet [(Novartis) arthemether/lume-fantrin] n€ven †j kombin•ci ‚ kerˆlt forgalomba. Az arthemet – K‡n•ban 2000 €ve mal•ria ellen haszn•lt – a
quinghaosu fa kivonat•nak (artemisin) szintetikus v•ltozata. Gyors €s magas plazmakoncentr•ci ‚t eredm€nyez, b•rmilyen kombin•ci ‚ban hat•sosan cs ƒkkenti a parazitemi•t, puszt‡tja a gametocit•kat, ennek eredm€nyek€nt a klinikai tˆnetek gyorsan enyhˆlnek, €s a beteg fertőzők€pess€ge is n€h•ny ‚ra alatt megszűnik. Tƒbb el őad •s foglalkozott a „stand by ” kezel€ssel (s ˆrg őss €gi kezel€s, ƒngy‚gy ‡t•s), mellyel kapcsolatban elt€rőek a v€lem€nyek €s a gyakorlat is. A t€ma ismert szakembereinek, a WHO €s a CDC k€pviselőinek vit•it nagy €rdeklőd€s k‡s€rte. M€g az •ll ‚helyeken is szorongott a hallgat‚s•g, akik abban a t€vhitben voltak, hogy a mal•riak€rd €sben egy€rtelmű •ll •sfoglal•st €s a gyakorlatban j‚l haszn•lhat‚ ir •nyelveket kapnak. A mal•ria szekci‚kat interakt‡v műhely z•rta. Eseteket ismertettek, €s elektronikus szavaz•ssal, az el őad ‚k €s a r€sztvevők egyˆttesen dƒnt ƒttek a „megold•sr ‚l”. Lehangol‚ €lm €ny volt, hogy egyetlen alkalommal sem fordult el ő, hogy a 60%-ot meghaladta volna az egyforma v€lem€nyek ar •nya. K€ts €gtelen, hogy a mal•ria megelőz€se, a diagn‚zisa €s a kezel€se az utaz•si medicina legnehezebb €s legv•ltoz‚bb terˆlete. Gyakorlati kƒrd ƒsek az utaz„si medicin„b‡l •rdekes sz ‡nfoltja volt a konferenci•nak – a naponta m•s c€lorsz•got taglal‚ – „A nap Œticƒlja” (Destination of the Day) c‡mű sorozat. Kuba, D€l-Afrikai Kƒzt •rsas•g €s Indon€zia saj•toss•gair‚l tartottak el őad •st helyi szakemberek. A magyar turist•k egyik kedvelt c€lpontj•r‚l, Balir‚l is sok €rdekes inform•ci ‚ hangzott el, tƒbbek kƒzƒtt az, hogy a mal•ria kock•zata itt igen alacsony, de 2002-ben dengue j•rv •ny s†jtotta, €s egyre tƒbb mikrofilariasist €s leptospirosist €szlelnek utaz‚k kƒzƒtt. A HIV-kock•zat sem elhanyagolhat‚, a n€pszerű massz•zsszalonokban a l•nyok fertőzƒtts€ge meghaladja a 25%-ot. Rizik‡csoportba tartoz‡k utaz„sa Ebben a t€makƒrben a gyermekek, az id ősek, a kr ‚nikus betegek €s az immunhi•nyosok (kiemelten a HIV-fertőzƒttek) felk€sz ‡t€s€ről hangzottak el el őad •sok. Kiemelt€k, hogy a feladat bonyolult €s id őig €nyes, csak kev€s utaz•si klinika vagy h•ziorvosi rendelő van erre felk€sz ˆlve. Az egyik legnagyobb akad•ly elsősorban az, hogy nem kellő id őben jelentkeznek szakembern€l a kr ‚nikus betegs€gben szenvedők. Az alapbetegs€ggel kapcsolatos kontroll, esetleg n€h•ny kieg€sz ‡tő vizsg•lat felfedn€ azokat az elv•ltoz•sokat, melyek a megterhelő utaz•s sor•n eg €szs€gˆgyi probl€m•t okozhatnak. Jelentősen bővˆlt az id őseknek €s kr ‚nikus betegs€gben szenvedőknek javasolt olt•sok kƒre. Cellul•ris immundefektusban €s HIVfertőz€sben szenvedők €lő mikrob•t tartalmaz‚ vakcin•val csak akkor olthat‚k, ha az abszol†t CD4 sz •m meghaladja a 400/ml €rt €ket. A mekkai zar„ndoklatokkal tƒbb refer•tum, poszter foglakozott: €vente kƒzel k€tmilli‚ ember €rkezik Mekk•ba, a h€t napig tart‚, nagy fizikai €s lelki
ig €nybev€telt jelentő zar•ndoklatra. A forr‚ €ghajlat €s a zs †folts•g elsősorban a cseppfertőz€ssel terjedő betegs€geknek kedvez: meningococcus, influenza, tbc. Tƒbb el őad •s is foglalkozott a 2002-ben indult – az ‚ta kˆlƒnb ƒző vil•gr €szeken elterjedőben l€vő – W135 szerocsoport† N.meningitidis j•rv •ny jellegzetess€geivel €s tanuls•gaival. Szaud Ar •bi •ba tavaly ‚ta, csak a n€gykomponensű vakcin•val tƒrt €nt €rv €nyes olt•s igazol•sa ut •n adj•k ki a v‡zumot. A vall•si gy ˆlekez€sek ut •n emelkedik a tuberkul‚zis incidenci•ja is. A ritu•lis borotv•l•s a hepatitis B €s C, valamint a HIV-fertőz€s terjed€s€t seg‡ti el ő. Az esetleges zoonosis kialakul•s•nak vesz€ly €t minim•lisra cs ƒkkentette az •ldozati •llatok lev•g•s•nak fokozott higi€n€s ellenőrz €se. A zar•ndoklatokhoz kapcsol‚d‚ eg €szs€gˆgyi probl€m•kat v•rhat‚an cs ƒkkenteni fogja az eg €szs€gˆgyi felvil•gos‡t‚ munka, a v€dőolt•sok kiterjedtebb alkalmaz•sa €s az akut betegell•t•s jav‡t•sa. Az „Utaz„si Klinika” a XXI. sz „zadban Tƒbb eur‚pai €s Amerikai Egyesˆlt …llamokbeli, egy ausztr•liai €s egy pakiszt•ni utaz•si klinika tev€kenys€g€vel ismerkedhettˆnk meg. NyugatEur‚p•ban €s az USA-ban magasan k€pzett szakasszisztensek l•tj •k el a tan•csad‚i €s olt‚ feladatot. Szakorvosok csak speci•lis esetekben, konz‡lium szintj€n vesznek r€szt a munk•ban. Az utaz•si klinik•k jelentős€g€t kˆlƒnb ƒző k€rd ő‡ ves felm€r€sekkel vizsg•lt •k. A k€rd ő‡ veket repˆlőtereken, v•r‚kban €s a m€di •n keresztˆl juttatt•k el a megk€rdezettekhez. Az utaz‚k t•j€kozotts•ga m€g a fejlett eg €szs€gˆgyi €s utaz•si kult†r•val rendelkező t•rsadalmakban is alacsony, az utaz‚k 30%-a veszi ig €nybe a tan•csad•st. A vizsg•lat sok t€m•t €rintett, tƒbbek kƒzƒtt a klinik•k szerep€t a szexu•lis nevel€sben €s a nemi †ton terjedő betegs€gek megelőz€s€ben. Egy angliai felm€r€s szerint a klinika korl•tozott szerepet j•tszik a szexu•lis eg €szs€g megőrz €s€ben. Hat€konyabbnak bizonyultak az orsz•gos t•j€koztat‚ kamp•nyok, melyek a nemzetkƒzi utaz‚kra is ir •nyultak. Tƒbb el őad •s/poszter a migr„ci ‡val, a migr„nsok ell„t„s„val/egƒszsƒg•gyi ismeretszintjƒvel foglalkozott.
eg ƒszsƒg•gyi
Illeg„lis bev„ndorl‡k sz „m„ra fenntartott j„r‡beteg-rendelő műkƒd€s€ről sz •moltak be Bresci•b‚l (Olaszorsz•g). A tartom•nyi eg €szs€gˆgyi ell•t•s keret€ben kialak‡tott j•r‚beteg-rendelőben a h€t ƒt napj•n ny †jtanak alapell•t•st a bev•ndorl‚knak. A szem€lyzetet 4 orvos, 2 adminisztr•tor, 2 nőv€r, 3 kult†r•lis medi•tor, €s 1 pszichol‚gus alkotja. Sz •m‡t‚g€pes rendszer tartja nyilv•n a demogr•fiai, epidemiol‚giai €s klinikai adatokat. Fertőző betegs€gek eset€ben az eg €szs€gˆgyi ell•t•s ingyenes. A 12 €ve műkƒdő rendelő tƒbb mint 20 000 beteget l•tott el. A tev€kenys€g fő terˆletei az alapell•t•s €s megelőz€s, a fertőző betegs€gek kontrollja, főleg a tbcsz űr€s, az akt‡v tbc-betegs€g kezel€se, valamint a latens fertőz€sek sz űr€se. Foglalkoznak m€g a rizik‚csoportokn•l a szexu•lis †ton terjedő betegs€gek
sz űr€s€vel €s a parazitol‚giai betegs€gek kezel€s€vel is. A migr„ci ‡ okozta eg ƒszsƒg•gyi feladatok megold„s„hoz a fogad‡ orsz„gban speci„lisan kialakˆtott eg ƒszsƒg•gyi struktŒr„ra van sz •ks ƒg. Spanyol szakemberek sz •moltak be a tuberkul‡zis el őfordul•s•r‚l bev•ndorl‚k kƒzƒtt. A vizsg•lat a Madridban €lő, tuberkul‚zisban szenvedő bev•ndorl‚k klinikai €s epidemiol‚giai jellemzőit ismertette. Tuberkulin bőrpr‚b•t v€geztek minden bev•ndorl‚n•l. A tˆneteket mutat‚ betegekn€l megk‡s€relt€k a Mycobacterium teny€szt€s€t kƒpet- €s vizeletmint•kb ‚l m•s sav•ll ‚ bakt€riumok k‚roki szerep€nek kiz•r•sa mellett. Žsszesen 80 akt‡v tuberkul‚zis esetet diagnosztiz•ltak, legtƒbbjˆk Perub‚l €s az Egyenl‡tőiGuinea-b‚l €rkezett. A bev•ndorl‚k 64 illetve 75%-•n•l volt a kƒpet- €s vizeletteny€szt€s eredm€nye pozit‡v. Meg•llap‡t•suk szerint a tuberkul‚zis a migr•nsok kƒzƒtt elterjedt, a meg€rkez€st kƒvető első 3 €vben fordul el ő leggyakrabban. A k‚rokoz‚ gy ‚gyszer-rezisztenci•ja emelkedő tendenci•t mutat. Sˆrgetőnek tartj•k a bev•ndorl‚k sz •m•ra el €rhető €s finansz‡rozhat‚ tbc kontroll program kialak‡t•s•t. Olaszorsz•gi munkacsoport tartott el őad •st az illeg„lis bev„ndorl‡k t„jƒkozotts„g„r‡l a HIV-fertőzƒs megelőzƒsƒvel kapcsolatban is. A vizsg•latot a nem Uni‚s orsz•gokb‚l €rkező illeg•lis bev•ndorl‚k kƒzƒtt v€gezt€k, akik Bresci•ban a j•r‚beteg ell•t•s keret€ben k€rtek seg‡ts €get. Eg €szs€gˆgyi dolgoz‚k €s kult†r•lis medi•torok seg‡ts €g€vel v€gezt€k a felm€r€st, a WHO •ltal ƒssze•ll ‡tott k€rd ő‡ v felhaszn•l•s•val. Az ismeretek szintj€t a HIV-fertőz€sre vonatkoz‚ t‡z k€rd €sre adott v•lasz alapj•n hat•rozt•k meg. Žsszesen 458 szem€lyt k€rdeztek meg, •tlag€letkoruk 29 €v (17-49) volt, 61,8%-a f€rfi. Szeneg•lb ‚l 21,6%, •szak-Afrik•b‚l 28,4%, m•s szub-szaharai orsz•gb ‚l 17,2% €s Kelet-Eur‚p•b‚l 32,1% €rkezett. Muzulm•n volt 51,5%, kereszt€ny 46,5%. A bev•ndorl‚k 52%-•n•l a HIV-fertőz€sre vonatkoz‚ ismeretek szintje alacsony volt. ‚sszefoglalva: szakmailag igen €rdekes konferenci•n vettˆnk r€szt, a legkorszerűbb technikai felt€telek, €s j‚ szervez€s biztos‡totta az id ő kihaszn•l•st. Reggel 7 ‚r•t‚l este 9 ‚r•ig folytak az el őad •sok, szimp‚ziumok. A kult†r•lis program – az Ellis Island, a „Bev•ndorl‚k Sziget€”nek megl•togat•sa – biztons•gi okokb‚l – elmaradt. A korszerű ismeretek megl€t€nek igazol•s•ra 2003-ban a Nemzetkƒzi Utaz•si Medicina T•rsas•g bevezette az angol nyelvű ‡r•sbeli vizsg•hoz kƒtƒtt, az utaz•si medicina terˆlet€n szerzett ismereteket igazol‚ bizony‡tv •nyt (Certificate of Knowledge of Travel Medicine). A konferencia első napj•n tƒbb mint 300 jelentkező 4 ‚r•s ‡r•sbeli vizsg•t tehetett. A ki €rt €kel€s a t•rsas•g •ltal kinevezett tudom•nyos bizotts•g v€gezte. A sikeres vizsg•t tevők – kƒzt ˆk dr. Jelenik Zsuzsanna is – augusztusban kapta k€zhez a minős‡t€st.
T„jƒkoztat „st adta: olt ‡k… zpont
dr. Jelenik Z suzsanna o szt„lyvezető főorvos, Nemzetk …zi dr. M elles M „rta főigazgat‡ fő orvos, OEK
A HAZAI J€RV €NY ŽGYI HELYZET €LTAL€NOS JELLEMZ•SE A 2003. augusztus 4-10. kƒzƒtti id őszakban bejelentett fertőző megbeteged€sek alapj•n az orsz•g j•rv •ny ˆgyi helyzete az al •bbiakban foglalhat‚ ƒssze: Az enter„lis fertőző betegsƒgek kƒzˆl a campylobacteriosis bejelent€sek sz •ma kƒzel 20%-kal cs ƒkkent, m‡g a salmonellosis €s az enteritis infectiosa megbeteged€sek€ 10%-kal emelkedett az el őző hetihez k€pest. A heti adatokat tekintve az enter•lis fertőző betegs€gek j•rv •ny ˆgyi helyzete kedvezőbb volt, mint az el őző €v hasonl‚ id őszak•ban. Kevesebb vˆrushepatitis fordult el ő, mint az el őző h€ten, a regisztr•lt esetek sz •ma csup•n harmada volt az 1997-2001. €vek azonos het€t jellemző medi•nnak. A lƒgŒti fertőző betegsƒgek j•rv •ny ˆgyi helyzete kedvezően alakult. Kevesebb varicella bejelent€s €rkezett, mint az el őző h€ten. A scarlatina esetek a m†lt hetihez kƒzel azonos sz •mban fordultak el ő, csak h€t terˆletet €rintettek a megbeteged€sek. Pertussist €s morbillit nem regisztr•ltak, sz ‚rv •nyosan el őfordul‚ rubeola ƒs mumpsz esetek kerˆltek a nyilv•ntart•sba. Az idegrendszeri fertőző megbetegedƒsek kƒzˆl kevesebb encephalitis infectiosa, tƒbb gennyes, illetve serosus meningitis bejelent€st regisztr•ltak. Az encephalitis infectiosa €s a meningitis serosa j•rv •ny ˆgyi helyzete megnyugtat‚ volt, de a meningitis purulenta bejelent€sek sz •ma mind a heti, mind az €v eleje ‚ta nyilv•ntart•sba vett esetek sz •m•t tekintve meghaladta a kor•bbi €vben regisztr•ltat. A h€t megbeteged€s ƒt terˆleten fordult el ő. A Lyme-k‡r bejelent€sek sz •ma alig v•ltozott az el őző h€thez viszony‡tva, az 1-32. h€ten diagnosztiz•lt esetek sz •ma hasonl‚ volt az el őző €v azonos id őszak•ban regisztr•lthoz. Az esetek kƒzel harmad•t a főv•rosb‚l jelentett€k.
EG•SZS•GŽGYI, SZOCI€LIS •S CSAL€DŽGYI MINISZT•RIUM Eng.sz.: 87104/1975
MINISTRY OF HEALTH, SOCIAL AND FAMILY AFFAIRS OF THE HUNGARIAN REPUBLIC
Bejelentett fertőző megbetegedƒsek Magyarorsz„gon (+) Notified cases of communicable diseases in Hungary (+) 32/2003.sz.heti jelent€s (weekly report)
(2003.08.04 – 2003.08.10.)
a 32. hƒten (week) Betegsƒg Disease Typhus abdominalis Paratyphus Salmonellosis Dysenteria Dyspepsia coli Egyƒb E.coli enteritis Campylobacteriosis Yersiniosis Enteritis infectiosa Hepatitis infectiosa AIDS Poliomyelitis Acut flaccid paralysis Diphtheria Pertussis Scarlatina Morbilli Rubeola Parotitis epidemica Varicella Mononucleosis inf. Legionellosis Meningitis purulenta Meningitis serosa Encephalitis infectiosa Creutzfeldt-J.betegsƒg Lyme-k‡r Listeriosis Brucellosis Leptospirosis Tularemia Tetanus Vˆrusos haemorrh. l„z Malaria* Toxoplasmosis
az 1 – 32. hƒten (week)
2003.08.04- 2002.08.05- Medi„n 19972003.08.10. 2002.08.11. 2001
2003.
2002.
Medi„n 19972001
250 3 3 130 1 761 10 2 1 14 4 5 90 25 5 7 4 4 -
285 4 3 180 2 890 38 1 15 1 123 30 2 3 8 3 -
369 11 6 • • • • 29 • 19 2 3 • 20 • • 6 4 •
3874 70 51 46 3206 59 25380 497 15 12 11 1072 3 46 131 28061 884 64 169 81 89 5
1 4183 164 45 36 3562 63 25614 532 17 18 5 1832 1 51 96 26676 884 27 145 74 83 10
1 7860 305 83 • • • • 1024 16 • 1 3380 21 91 179 • 787 • • 79 74 •
55 1 1 2
52 1 8 2 1 4 5
• • 1 1 • 2
713 2 1 20 23 1 2 5 102
702 4 23 60 2 7 137
• • 1 34 37 8 • 11 172
(+) előzetes, r€szben tiszt‡tott adatok (preliminary, partly corrected figures) (*) import•lt esetek (imported cases) (•) nincs adat (no data available) A statisztika k€sz‡t€s ideje: 2003.08.12
EG•SZS•GŽGYI, SZOCI€LIS •S CSAL€DŽGYI MINISZT•RIUM Eng.sz.: 87104/1975
MINISTRY OF HEALTH, SOCIAL AND FAMILY AFFAIRS OF THE HUNGARIAN REPUBLIC Bejelentett fertőző megbetegedƒsek Magyarorsz„gon (+) Notified cases of communicable diseases in Hungary (+)
32/2003.sz.heti jelent€s (weekly report) Ter•let Territory
Salmonellosis
(2003.08.04 – 2003.08.10.)
Dysenteria
Campylobacteriosis
Enteritis infectiosa
Hepatitis infectiosa
Scarlatina
Varicella
Mononucl. infectiosa
Meningitis purulenta
Lyme-k‡r
51 17 7 8 10 11 8 9 15 3 20 9 3 31 4 10 9 7 5 13
1 1 1 -
34 4 5 3 1 4 5 7 7 5 6 5 2 9 1 13 5 8 3 3
41 11 17 64 24 88 36 11 28 53 79 13 30 59 37 11 39 12 88 20
1 1 3 1 1 1 1 1
3 4 2 1 1 1 2 -
9 3 4 9 5 2 4 9 3 4 12 5 5 4 1 1 4 4 2
4 1 3 1 2 2 1 2 1 2 2 4 -
1 2 1 2 1 -
15 1 1 9 9 4 2 6 2 3 3
‚sszesen (total)
250
3
130
761
10
14
90
25
7
55
Előző hƒt (previous week)
226
1
157
673
22
18
128
30
5
59
Budapest Baranya B„cs-Kiskun Bƒkƒs Borsod-AbaŒj-Zemplƒn Csongr„d Fejƒr Győr-Moson-Sopron HajdŒ-Bihar Heves J„sz-Nagykun-Szolnok Kom„rom-Esztergom N‡gr„d Pest Somogy Szabolcs-Szatm„r-Bereg Tolna Vas Veszprƒm Zala
(+) előzetes, r€szben tiszt‡tott adatok (preliminary, partly corrected figures) A statisztika k€sz‡t€s ideje: 2003.08.12
A „Johan B•la ” Orszƒgos Epidemiol„giai K…zpont (OEK) kiadvƒnya. A kiadv•nyban szereplő kƒzlem€nyek szakmai egyeztet€st kƒvetően jelennek meg, ennek megfelelően az orsz•gos jellegű ƒssze•ll ‡t•sok, illetve a szerkesztős€gi megjegyz€sben foglaltak az Orsz•gos Epidemiol‚giai Kƒzpont €s az orsz•gos tisztifőorvos szakmai v€lem€ny €t €s javasolt gyakorlat•t tartalmazz•k. A kiadv€nyt a „Johan B•la ” Orszƒgos K…zeg•szs•g†gyi Int•zet •s a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) a Magyar-Amerikai K•z•s Alapn€l elnyert p€ly €zat €ltal biztos‚tott egy ƒttműk•d…s r…v…n fejlesztett…k ki.
Az Epinfo minden h€ten p€nteken kerˆl post•z•sra €s az Internetre. Internet cˆm: www.antsz.hu/oek A kiadv•nnyal kapcsolatos €szrev€telekkel, kƒzl €si sz •nd €kkal sz ‡veskedj€k az Epinfo főszerkesztőjƒhez fordulni: „Johan Bƒla ” Orsz„gos Epidemiol‡giai K…zpont 1966 Budapest, Pf. 64. Telefon: 476-1153, 476-1194 Telefax: 476-1223 E-mail:
[email protected] A heti kiadv•nyban szereplő anyagok szabadon m•solhat‚k €s felhaszn•lhat‚k, azonban a kiadv•ny forr•sk €nt val‚ haszn•lat•n•l hivatkozni kell az al •bbi m‚don: Orsz•gos Epidemiol‚giai Kƒzpont. A kƒzlem€ny c‡me. Epinfo a megjelen€s €ve; a kiadv•ny sz •ma:oldalsz•m. (Pl.: Orsz•gos Epidemiol‚giai Kƒzpont. 10 €ves az Epinfo. Epinfo 2003;1:1-3.) Orsz„gos tisztifőorvos: Prof. dr. Ungv„ry Gy …rgy
ISSN 1419-757X
