Beszerzési ár alatti értékesítés 2009: 207 millió forint bírság

MGSZH - SAJTÓSZEMLE

2010. FEBRUÁR 09. KEDD

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal: MTI

Beszerzési ár alatti értékesítés 2009: 207 millió forint bírság 2010. február 8., hétfő 14:36 Budapest, 2010. február 8., hétfő (MTI) - A beszerzési ár alatti értékesítést az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény tiltja, ezért a múlt évben a 207,135 millió forint bírságot szabtak ki, ez mintegy 13 százalékkal volt több, mint az előző évben - tette közzé honlapján a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH). Az MTI megkeresésére a hivatal közölte: az MgSzH-hoz érkezett bejelentések alapján tavaly a szakhatóság 53 ügyben vizsgálódott a beszerzési ár alatti értékesítés kapcsán tett bejelentés miatt. Az esetek száma az előző évhez képest több, mint a kétszeresére nőtt. 2008ban csak 22 ügyben indult vizsgálat. A szakhatósánál megjegyezték: egy bejelentés több ügyet eredményezhetett, ha több áruházláncot érintett. Egy ügyben - egy azaz ügyszám alatt - pedig több bejelentett terméket is vizsgálhattak, a bejelentés tartalma szerint. Az ügyszám emelkedésének legfőbb oka a vásárlók megnyeréséért folytatott versengés, harc élesedése; a konkurencia pozícióinak a gyengítése, sajátjuk erősítése; illetve a bejelentők egyre tudatosabb magatartása, tűrőképességük csökkenése volt - tájékoztatták az MgSzH-nál az MTI-t.

MTI

Állatkínzás gyanúja miatt indult nyomozás Pókaszepetken 2010. február 8., hétfő 12:18 Zalaegerszeg, 2010. február 8., hétfő (MTI) - Nyomozást rendelt el a Zalaegerszegi Városi Ügyészség egy pókaszepetki szarvasmarha telepen feltételezett állatkínzással kapcsolatos feljelentés miatt; a település jegyzője azonban a hatósági vizsgálatok alapján nem látta indokoltnak, hogy eljárást folytasson - tudta meg hétfőn az MTI. Pirger Csaba, a Zala Megyei Főügyészség szóvivője az MTI érdeklődésére elmondta: a Zalaegerszegi Városi Ügyészség az állatkínzás gyanúja miatt érkezett feljelentés miatt rendelt el nyomozást. A feltételezések szerint a pókaszepetki állattartó telepen több mint száz állat hetek óta nem kapott enni, csontsoványra lefogytak, és 50-60 centiméteres trágyában tapostak. Az ügyészség elrendelése alapján a zalaegerszegi rendőrkapitányság folytat nyomozást. Srágli Miklós körjegyző az MTI megkeresésére ugyanakkor arról számolt be, hogy állatvédők bejelentése nyomán a hatóságok bevonásával ő is vizsgálódni kezdett, de nem találtak olyan körülményeket, amelyek eljárást indokoltak volna. 1



Az állatvédők január végén tettek bejelentést a körjegyzőségen. A hivatal megkereste az illetékes hatósági állatorvost, és a telep jelenlegi vezetőjét, de mindketten úgy nyilatkoztak, hogy rendben van a telep működése. Ezt követően az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, valamint az állategészségügyi állomás szakemberei jártak a helyszínen, de ők sem találtak kifogásolnivalót. A körjegyző hozzátette: a jelenleg 160 állatot tartó szarvasmarhatelepen valóban volt három-négy beteg állat, ezeket elkülönítve tartották. A telep és az állatok nem nevezhetők gondozatlannak, bár tény, hogy nem ideálisak a körülmények - fűzte hozzá. Az állattartó telep felszámolás alatt áll. A körjegyző úgy vélekedett, hogy a néhány legyengült állatról készült, általa is ismert fényképek alapján feltételezhették egyesek az állatkínzást, de miután a hatóságok egyöntetűen nem találtak szabálytalanságot, a körjegyzőség nem folytat további eljárást.

Népszabadság

Olcsóbb lesz a borvizsgálat 2010. február 6. A Tokaj-hegyaljai borászok jártak a legjobban a február elejétől bevezetett borvizsgálati díjszabással. Egyes termékek esetében - amelyek elsősorban a magas minőségű borokat jelentik - feleannyit, az eddigi több mint 50 ezer helyett 24 ezer forintot kell fizetniük a forgalomba hozatalhoz szükséges vizsgálatért. Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára lapunknak örvendetesnek nevezte, hogy a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Borminősítési Igazgatósága (az egykori OBI) is támogatta a díjak csökkentését, ám elmondta: Magyarországon még mindig sokkal magasabbak az laborvizsgálatért fizetendő díjak, mint a környező országokban. Ausztriában például 53-58 euróért végzik el egy-egy átlagos fehér bortétel vizsgálatát, ami a magyar díjnak alig több, mint a fele. A HNT azért szorgalmazza a további csökkentést, mert a bortételek vizsgálatának magas árai arra ösztönözhetik a termelőket, hogy ne legális úton értékesítsék boraikat, másrészt a határ közelében tevékenykedő termelők könnyen minősíttethetik a boraikat valamelyik környező, európai uniós ország tevékenységre jogot szerzett laboratóriumával. Horváth Csaba szerint a következő lépés az lenne, hogy a viszonylag kis forgalmú, kis tételszámú borokkal rendelkező termelők vizsgálati díjait enyhítsék. Erre ugyancsak osztrák példát említett a HNT főtitkára. Mint elmondta: nyugati szomszédunkban az 500 hektoliternél kevesebb borral rendelkező gazdák az első négy minősítést ingyenes szolgáltatásként kapják, így nem éri meg nekik feketén forgalmazni az italokat. Ráadásul egy ilyen kedvezmény nem rengetné meg a borminősítő költségvetését sem, ugyanis a kistermelők által befizetett összeg az igazgatóság költségvetésében nem nagy tétel, de a gazdáknak sokat jelentene a költségcsökkenés. Horváth Csaba kiemelte: a vizsgálatokért fizetendő díjakat egy táblázat tartalmazza, amelynek módosítása a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hatáskörébe tartozik, tehát a következő lépést a tárcának kellene megtennie az ügyben. 2


2010. FEBRUÁR 09. KEDD Élelmiszerlánc-biztonság és állategészségügy:

MTI

Újra eladták a 2008-as melaminbotrányban megsemmisítésre ítélt tejpor egy részét Kínában 2010. február 8., hétfő 14:25 Trebitsch Péter, az MTI tudósítója jelenti: Peking, 2010. február 8., hétfő (MTI) - Több mint 170 tonna olyan szennyezett tejpor nyomára bukkantak a rendőrök, amit a 2008-as melaminbotrány után meg kellett volna semmisíteni - jelentette hétfőn a kínai média. Ninghszia-Huj (Ningxia Hui) autonóm terület rendőrsége kiderítette, hogy a területen kívül működő egyik cég tavaly júliusban mintegy 170 tonna tejporral törlesztette az adósságát. Erről bizonyosodott most be, hogy annak a melaminnal fertőzött tejpornak a része, amelyet a 2008-as botrány után megsemmisítésre ítéltek. A nyomozás során eddig kiderült, hogy tavaly július és november között a cég újracsomagolt 164,75 tonna tejport, és saját csomagolásában öt vállalatnak eladta BelsőMongóliába, valamint Fucsien (Fujian) és Kuangtung (Guangdong) tartományba. Eddig 72 tonnát sikerült visszaszerezni és lefoglalni, a hiányzó mintegy száz tonnát, illetve az abból készült termékeket most keresi a rendőrség. A legújabb - tíznapos - akció során Ninghsziában szombaton már bezárták az érintett két vállalatot, miközben vasárnap a szennyezett tejporból készült cukorkákat találtak az északkelet-kínai Csilin (Jilin) tartományban. Ninghszia tejipari szövetségének főtitkára a China Daily című angol nyelvű napilapnak elmondta: a kis vállalatok nem rendelkeznek megfelelő technikai felszereltséggel ahhoz, hogy megállapíthassák a melaminszennyezettséget. "Egy ilyen műszer ára az egymillió jüant (147 ezer dollár) is meghaladja"- nyilatkozta Csao Su-ming (Zhao Shuming). A térség vállalatai elsősorban exportra dolgoznak, s most mindenki pánikban van a történtek várhatóan negatív hatása miatt - fűzte hozzá még Csao, aki elmondta, hogy a szövetség minden térségbeli vállalatot felszólított a vásárolt alapanyagok ellenőrzésére. Az egy hete kezdett központi hatósági ellenőrzésnek ez volt a második nagyobb leleplezése. Az első Senhszi (Shaanxi) tartományban volt, ahonnan Fucsienbe szállítottak szennyezett tejport, és abból tejes cukorka készült. Az édességet már levették a polcokról, három gyanúsítottat előállítottak. Senhszi tartomány kormányzóhelyettese a helyi sajtóban úgy nyilatkozott, hogy ahol szennyezett tejterméket találnak, a vezetőket azonnal - még a nyomozás megkezdése előtt elmozdítják állásukból. 2008 szeptemberében Kína-szerte 22 tejipari vállalat termékeiben találtak melaminszennyeződést. Akkor legkevesebb hat csecsemő halt meg a mérgezett tejportól, és több mint 300 ezren betegedtek meg tőle. 2009 januárjában halálra ítélték azt a férfit, aki 600 tonna mérgező tejport készített, és egy másikat, aki az értékesítést végezte. Egy harmadik, a közvetítő, életfogytig tartó szabadságvesztést kapott. A melamin műanyagok és ragasztók gyártásánál használatos vegyszer. A tejporhoz azért adagolták, hogy megtévesszék az átvevőket, látszatra emeljék a gyenge minőségű, vizes tej fehérjetartalmát.

3



BAON.hu

Mit ér a bor, ha az kiskunsági? 2010. február 8. Bács-kiskun | Ma egy gombóc fagyi áráért két liter kunsági bort vehet a kereskedő a termelőtől. Nosztalgiával gondolnak a gazdák a ma már csak átkosnak nevezett szocializmusra. A kunsági szőlészeknek talán legjobban a 70-es 80-as években ment. Annak idején egy holdnyi szőlőből készített bor annyi pénzt hozott egy év alatt, hogy abból egy család házat építhetett. Ma a gazdák közül sokan kivágják a tőkéket, semhogy értelmetlenül kínlódjanak. Sokan azonban küzdenek. Előremenekülnek. Így gondolkodik az a 118 család is akik tíz település környékén 520 hektáron termelnek, és az ország egyik legkorszerűbb borfeldolgozójának a tulajdonosai. Évekkel ezelőtt Schindler János, az akkor még keceli polgármester szervezte meg a szőlészeket borászokat. Nem volt könnyű meggyőzni az embereket, hogy a saját vagyonukat kockáztassák. Mert a tőke egy részét a tulajdonosok adták össze. Megbíztak egymásban. Ez pedig nagy szó egy olyan világban, ahol egy szerződésbe foglalt megállapodáson az aláírás sokszor csak anynyit jelent, hogy az aláíró megtanulta gyerekkorában a betűvetést. A cég uniós AVOP-pályázaton nyert támogatást, illetve a soltvadkerti takarékszövetkezet vezette pénzügyi konzorciumtól kapott hitelt, hogy felépítse a borfeldolgozót. A keceli Herczeg Imre jó félmillió forinttal szállt be annak idején a cég alapításába. Azt mondja, hogy a felvásárló kiiktatása volt részben a cél, illetve az, hogy minőségi bort készítsenek Kecelen. – Hogy bízom-e a cégben? Igen, a borom ott a tartályokban, minél előbb értékesíteni kellene. – mondta a termelő. A piaci ellenszélben egy ismeretlen vállalkozásnak nehéz megerősödni. De jó példa akad. Ott van a Frittmann família a szomszéd várból, Soltvadkertről. Frittmann Jánosnak, aki 2007-ben az év borásza volt, az a véleménye, hogy akkor tud felemelkedni az ország legnagyobb borvidéke, a Kunsági, ha legalább egy tucat borászvállalkozás ugyanolyan sikeres, mint a családi cégük. Ezt vállalja is, amikor az újságíró rákérdez: vajon tart-e a konkurenciától. Talán ezért is fogadta el Schindler János meghívását, arra borkóstolóra, amit szerdán az Öreghegy Szőlőbirtok Kft.-nél rendeztek. Tizenhét bort ízleltek meg a meghívottak. Frittmann János mellett elfogadta az invitálást Téglás András, a keceli TG Virágdekor igazgatója is, akinek a középiskolájában a tavaszköszöntő fesztiválokon borszépségversenyt szoktak rendezni. Borbényi László, a helyi Fürtös Vendéglő tulajdonosa is, aki családjának több megyében is komoly ültetvényei vannak. Eljött dr. Hegedűs Róbert, a kiskőrösi bíróság elnöke is, aki apósa révén évekig szőlészkedett Kecel környékén. Lapid László – aki a bócsai Weinhaus Kft. főborásza volt – mutatta be a borokat, a kunleánnyal kezdte. A Szigetcsépen fél évszázada nemesített kunleány méltatlanul elfeledett kellemes zamatú kemény karakterű alföldi bor. De kevésbé ismert, nem úgy, mint a rizlingszilváni, amit a csehek és a szlovákok nagy tételben hordanak ki az országból. A harmadik minta a királyleányka volt, amely a kóstolóvendégek közül mindenkinek kiváltotta az elismerését. Sajnos csak az ínyenceknek mond valamit a fajta neve. Frittmann János szerint sok idő kell, míg a régi egykor kedvelt boraink visszaszerzik korábbi népszerűségüket. Talán ez is a dolga annak az új borász generációnak, amelyik a rendszerváltás óta nőtt fel. Majd hozzáteszi: ahhoz, hogy több kunsági bort igyon a közönség 4



jó marketing is kell, de a borvidék vezetése eddig ezért nem sokat tett. Schindler János szerint a marketing mellett a hagyományokról sem szabad elfeledkezni. A németországi Frank-földön 140 éve elfogadott szabályok alapján folytatják a termelést a gazdák. A legolcsóbb minőségi bor 4 euró, igaz 1 euróba (270 forint) kerül egy kilónyi szőlő megvásárlása, míg nálunk ennek az ötödének örültek volna az ősszel a gazdák. A cégvezető szerint részben a gyenge minőségű hatalmas mennyiségű import olasz bor töri le a hazai árakat. Németországban az elképzelhetetlen, hogy ott külföldi italt palackozzon egy ottani borász. A németek erős nemzeti öntudattal rendelkeznek, így védik a saját piacukat. Nekünk is lenne mit tanulnunk tőlük, csak össze kellene fognunk a saját érdekünkben. Ha nem tesszük, helyettünk más nem teszi meg. Talán ennek a cégnek ez a szimbolikus küldetése idehaza – mondta Schindler János. Közben befejeződött a borkóstoló egy cabernet franc-kal, melyet a baráti zsűri a legjobb vörös bornak szavazott meg. Hogy látja az alföldi szőlő jövőjét? Téglás András: – Vétek kivágni a tőkéket, tönkretesszük az életterünket. Ameddig lehet, ki kell tartaniuk a gazdáknak, a világnak változnia kell. Dr. Hegedűs Róbert: – A környék jövőjét mindig a gyümölcs- és a szőlőtermesztés határozta meg. Örülök, hogy az Öreghegy Szőlőbirtok tulajdonosai ebben bíznak. Borbényi László: – A vendéglőkben nem könnyű eladni az alföldi borokat, de hiszek abban, hogy előbb-utóbb keresni fogják a jó minőségű borokat.

BAMA.hu

Villányi borokat dicsér egy rangos brit lap 2010. február 8., hétfő 10:30 Európa legolvasottabb bormagazinjában, a brit Decanter februári számában a magyar vörösborokat és külön Villányt is dicsérik. Európa legolvasottabb bormagazinjában, a brit Decanter februári számában négyoldalas cikk jelent meg „Hungary sees red” címmel a hazai vörösborokról és vörösboros vidékekről. A lap szerint a legnagyobb fejlődést hazánkban a vörösök érték el, a korona pedig Villányé. Ezen belül is négy pincéről ír, a Vylyan, Malatinszky, Gere és Bock pincészetekről, bemutatva történetüket, s egy-egy meghatározó borukat is, nem fukarkodva a dicsérő jelzőkkel. A Vylyan Borház pinot noir-járól a cikkíró megfogalmazza, hogy öt csillagot érdemlő, elegancia és selymes finesz jellemzi, Magyarország eddigi legjobb pinot-ja.

MTI

Skót bor - vagy ecet? 2010. február 8., hétfő 19:53 London/Budapest, 2010. február 9., kedd (MTI) - Skócia első, kereskedelmi forgalomra szánt szőlőborát készül árulni egy skót séf, bár maga is többesélyesnek véli

5



kísérletét: nem zárja ki az ecetes végredményt sem - írja a BBC hírszolgálatának honlapja (www.bbc.news.co.uk). A szállodatulajdonosként is tevékenykedő Pete Gottgens a skóciai Pertshire-ben lévő Ardeonaig nevű hoteljének kertjében termeszti borszőlőjét. A séf "borgőzös" ötletét olyan hűvös országok desszertborai inspirálták, mint Kanada és Svédország. "Egy pillanatig sem gondolom, hogy vetekedni tudunk majd a világ nagy bortermelő vidékeivel. Ám mindenképpen tanulni fogunk és tapasztalatokat gyűjtünk a próbálkozásból"- mondta Gottgens. A séf az éttermében szeretné majd árulni a különleges nedűt, sőt az érdeklődő vendégeknek még a borkészítés folyamatát is bemutatná. A skót felföldön elterülő Tay-tó (Loch Tay) partján fekvő szálloda területén eddig összesen 48, négy különböző fajtájú szőlőtőkét ültetett a séf. "Valamit mindenképpen fogunk készíteni idén, legyen az akár bor, akár ecet. Attól függően, hogy miként alakulnak a dolgok, további 800 szőlőtőkét szeretnénk elültetni, ha úgy látjuk, hogy sikerünk van" - mondta Gottgens, akit leginkább a skót vidék napsugárban szegény nyarai aggasztanak. Kanadában a telek valóban zordabbak, de a nyarak sokkal naposabbak, mint Skóciában.

MTI

Felakasztottak egy kutyát Szentlőrincen 2010. február 8., hétfő 12:44 Pécs, 2010. február 8., hétfő (MTI) - Elpusztult az a kutya, melyet felakasztottak egy fára Szentlőrincen. Zsobrák Péter, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője arról tájékoztatta hétfőn az MTI-t, hogy a város külterületén, a nyakánál fogva felkötött nagytestű keverék ebre egy férfi talált rá, majd értesítette a rendőrséget. A rendőr százados megjegyezte: az elkövető különösen kegyetlen módon végzett a kutyával. Úgy akasztotta fel, hogy két hátsó lába éppen érje a talajt, így az állat hosszú szenvedést követően múlt ki. A rendőrség állatkínzás ügyében indított nyomozást ismeretlen tettes ellen. Ha az elkövetőt elfogják és a bíróság bűnösnek találja, több év szabadságvesztéssel is sújthatja.

6



Magyar Nemzet

Vándorsólyom telel Budapesten 2010. február 9., kedd 17. oldal

7



MTI

Felfüggesztették az állatkínzó börtönbüntetését 2010. február 8., hétfő 10:40 Budapest, 2010. február 8., hétfő (MTI) - A másodfokú bíróság letöltendőről felfüggesztett szabadságvesztésre enyhítette annak a férfinak a büntetését, aki az emeletről dobta ki a kutyáját - tudatta a NOÉ Állatotthon Alapítvány az MTI-vel hétfőn. Budapesten 2008 karácsony szentestéjén egy férfi kidobta 15 éves ír szetter kutyáját az első emeleti gangról, majd a súlyosan megsérült állatot kivonszolta a közeli parkba, hogy ott a hidegben pusztuljon el - olvasható a civilszervezet közleményében. Járókelők azonban orvoshoz vitték a szerencsétlen állatot, ahol kiderült, hogy több komoly, feltehetően bántalmazásból eredő sérülés nyomait is hordozza. A kutyát végül sikerült megmenteni - közölték. Az állatvédők bírósághoz fordultak, ahol első fokon 2009. május 28-án állatkínzás miatt Magyarországon először, letöltendő öthónapos fogházbüntetést szabtak ki. A vádlott fellebbezése nyomán azonban a másodfokú bíróság január 12-én a korábban kiszabott letöltendő fogházbüntetés végrehajtását kettő év próbaidőre felfüggesztette. Az enyhítés indoklása szerint az időközben bekövetkezett körülményeket vette figyelembe a bíróság, mely szerint a vádlott orvosi kezelések - elvonókúra - alatt áll. Valamint arra az általános büntetéskiszabási gyakorlatra, hogy állatkínzásért nem szoktak letöltendő büntetést kiszabni - közölte a NOÉ Állatotthon Alapítvány.

8


2010. FEBRUÁR 09. KEDD Természeti és genetikai erőforrások:

Magyar Hírlap

A fagy és a belvíz a fő ellenség 2010. február 9., kedd 9. oldal

Népszava

Felfázhatnak a muflonok - hóekével vágnak nekik utat a takarmányig Hatmilliárd vadetetésre 2010. február 9., kedd 12. oldal

9



Minden télen erőpróbát jelent a különböző vadfajok számára a vastag hótakaró, különösen, ha lefagy és jégpáncéllá válik. A vadgazdálkodás költségei évente 6 milliárd forintot tesznek ki. Ennek jelentős hányadát az állatok etetésére fordítják. Már két hete vastag hópaplan terül el az ország több részén. A vadállomány - akárcsak az ember - kemény napokat él át. Idén az északi, északkeleti területek kaptak legtöbbet a fehér égi áldásból. Ennyi időt még jól kibírnak a nagyvad fajok - szarvas, őz, vaddisznó, muflon -, tájékozatta lapunkat Rácz Fodor Gábor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vadászati osztályának tanácsadója. Ezek az állatok erősen, jól tápláltan mentek neki a télnek, és akkor is képesek átvészelni a nehéz időszakot, ha csak a hótakaróból kiálló növényeket, fiatal ágakat legelik le, olykor érzékeny károkat okozva. Ám ezek a vadfajok sincsenek csupán faáglakomára kárhoztatva. A vadgazdák szálastakarmánnyal tömik meg a tetővel ellátott szénarácsokat, és búzát, kukoricát, silót szórnak szórólapokra, hogy az állatok könnyen elérhessék az eleséget. Nagyobb gondban vannak az apróvadak, a nyulak és a fácánok a hatalmas hóban. A nyulaknak egy-egy villa szénát helyeznek el látható, elérhető helyekre, a fácánoknak pedig a helyükbe viszik az eleséget, oda szórják, ahol a szárnyasok nappal is tartózkodnak. Az Alföldön az apróvadnak például az utak szélére raknak táplálékot. Rácz Fodor Gábor elmondta: tömeges elhullás nem fenyeget, egy-két téli áldozat azonban mindig akad. Főként a legyengült, megsérült, megbetegedett állatok pusztulnak el, amelyeket társaik előzőleg kiközösítettek. A végén a ragadozók végzik el a „szanitécmunkát”. Talán legjobban a muflonok szenvednek. Ezek a Korzika szigetéről hozzánk került állatok nagyrészt az Északi-középhegységben élnek. A felfázásra hajlamos, érzékeny muflonokon úgy segítenek a vadgazdák, hogy hóekével utat szántanak nekik a takarmány színhelyéig. Tapasztalat szerint az állatok sokáig időznek itt ezen a viszonylag elviselhető helyen. Volt már olyan szarvastragédia, hogy egész csapat ment rá a jégre - például Gemenc térségében -, s akkor sok állat elpusztult. Ez azonban ritkaság, mert az ártéren nevelkedett vad nagy tapasztalattal rendelkezik. Tavaly 6 milliárd forintot fordítottak az országban vadgazdálkodásra. Ennek az összegnek a jelentős hányadát a vadetetés tette ki. Jobban megértjük a hatalmas tétel szükségességét, ha tudjuk: a vadetetés nem csak eleség kiszórásából áll. A vadgazdálkodás része például a vadföldek művelése. Mezőgazdasági területeket jelölnek ki a vad számára, ahol lábon hagyják a terményt. A villanypásztorral védett földeken lucernát, kukoricát, takarmánykáposztát, csicsókát termesztenek. Ha az állatok „kiették” földet, akkor silókupacokat, gesztenyét, zöldségeket raknak ki a területre. A vadak védelmét törvény írja elő. A vadgazdák azonban e nélkül is teszik a dolgukat, érdekük, hogy a területükön élő vadfajok jó erőben vészeljék át a telet. Galambok és sirályok 10



Szokatlan, sivalkodó hang üti meg a fülemet. A tapasztalat először megpróbálja valamiféle mesterséges képződményként kezelni, de nem hasonlít egyetlen ismert városi zajra sem. Aztán az agyam megfejti az ismétlődő sivítás eredetét: madártól származik, jóllehet a galambok szelíd burrogásához szokott fülem hitetlenkedve fogadja el a tényt, hogy távol a Duna-parttól, a város szívében, egy józsefvárosi kis tér ostorlámpáinak magasában hófehér sirályok röpködnek. Hárman vannak. Kiterjesztett szárnyukat átvilágítja a bágyadt téli nap. Felmérik a terepet, amely egyébként jól lakott, dagadt galamboktól hemzseg, akik ugye lent is fent is otthon vannak. Az idegen világ három hírnöke nyilván annyira éhes, hogy bemerészkedett az ismeretlenbe, a veszélyesbe. De mi lesz most? Megtűri-e őket a galambok hada? Netán a jólelkű mamókák kockára vagdosott száraz kenyerének terített asztala mellől együttes erővel kergetik el a habfehér jövevényeket? Földbegyökerezett lábbal állok a hétköznapi természeti csoda lebilincselő látványa előtt: a februári télben a galambok és a sirályok együtt csipegetik a hóra szórt elemózsiát… Szabó Iréne Horváth Ildikó

SZON.hu

Vadászati kiállításon az USA-ban 2010. február 8., hétfő 16:32 Hat magyar erdőgazdaság együtt mutatkozott be az Egyesült Államokban, megrendezett vadászati világkiállításon. A kiállítást 2010. január 20- 23. között tartották Nevada államban, Reno városában. A hazai állami tulajdonú erdőket kezelő társaságok a Safari Club International Közép- Magyarországi Egyesületének koordinálásával közös standon kínálták Magyarország nagyvad vadászati lehetőségeit. A magyar vadászati kultúra eddig szinte ismeretlen volt az Atlanti- óceán túlsó partján. Ennek megváltoztatását tűzte ki célul a Gemenc Zrt., a Gyulaj Zrt., a Mecseki Erdészeti Zrt., a Pilisi Parkerdő Zrt., a SEFAG Zrt. és a NYÍRERDŐ Zrt. Mind az öt idehaza lőhető nagyvadfaj (gím, dám, őz, vaddisznó és muflon) iránt nagy érdeklődés mutatkozott. A figyelem középpontjában az amerikai vadászok számára különlegességnek számító őzbak állt, de a szabadtéri vaddisznó vadászatok és az apróvad (fácán, vadkacsa) iránt is nagy kereslet mutatkozott. A kiállítás fontosságáról mindent elmond, hogy itt értékesítik a világ vadászati kínálatának több mint kétharmadát. A kiállítók közé nehéz bekerülni, a részvétel SCI tagsághoz kötött, Magyarország idén díszvendég volt, így kiemelt helyen állíthattunk ki. Ajánlatainkat a szóbeli tájékoztatás mellett szórólapokkal, dvd filmekkel és külön a kiállításra készített, csomagárakat tartalmazó árlistával mutattuk be. A kiváló minőségű magyar vadállomány mellett magas színvonalú, az amerikai vendégek igényeit kielégítő szolgáltatások, kiváló vadászházi szálláshelyek, gasztronómiai különlegességek is szerepeltek a kínálatban. Számos érdeklődő volt kíváncsi a vadászat mellett egyéb programlehetőségekre, turisztikai látványosságokra, és a nem vadászó kísérők számára igénybe vehető lehetőségekre - foglalta össze Kaknics Lajos, a NYÍRERDŐ Zrt. vezérigazgatója. Milotai Gréta, a NYÍRERDŐ Zrt. humánpolitikai munkatársa, a hazai kiállítóhely vezetője szerint a négy nap során rendkívül sokan fordultak meg a magyar standnál. A látogatók között az észak- és dél- amerikai vadászok mellett a többi között oroszok, dél- afrikaiak, spanyolok, 11



olaszok, franciák, horvátok, ukránok és bolgárok egyaránt voltak. A Convention egyik díszvendége, az Egyesült Államok 43. elnöke George W. Bush volt, aki a kiállításon tett látogatása során a magyar standot is felkereste. Hazai sikerként könyvelhető el, hogy az SCI Közép- Magyarországi Egyesülete érdemelte ki a 2009- es év legjobb nemzetközi szervezeti egységének járó elismerést. A kitüntetést Cseterki Imre, az egyesület elnöke vette át. A standon folyó munkát - a szervezésben is oroszlánrészt vállaló - Dr. Kőhalmi Zsolt, a Safari Club International nemzetközi igazgatója koordinálta; Prihoda Judit festőművész pedig vadászati témájú festményeit mutatta be.

Magyar Hírlap

Ahol gyógyszerek alapanyaga nő 2010. február 9., kedd 8. oldal Német gyógyszeripari cégnek szállít nyersanyagot egy békési gazda. Szatmári Tamás kizárólag növénytermesztéssel foglalkozik, amelynek egyik jól jövedelmező ága az olajtöktermesztés. Mintegy kilencszázötven hektáron gazdálkodik Murony környékén Szatmári Tamás. A családi gazdaság 1993-ban indult minimális szántóterületen, néhány géppel. Ma már hat állandó alkalmazottal – nyáron ennek többszörösével – és rengeteg munkagéppel, eszközzel gazdálkodnak. „A szarvasi mezőgazdasági főiskola befejezése után vágtam bele a gazdálkodásba. Hatszázötven hektáron termelünk, amelynek egyharmada saját tulajdonban van, a fennmaradó részen bérmunkát végzünk” – mondta lapunknak Szatmári Tamás. A fiatal agrármérnök elsősorban a növénytermesztésért, a szemes termény tisztításáért, a növényvédelmi munkálatokért, valamint a tárolásért és a kereskedelemért felel a családi gazdaságon belül. A háromszáz hektáros területen, ahol a bérmunkát végzik, a vetéstől egészen a termény értékesítéséig felel a munkafolyamatokért. A saját és bérelt területeken elsősorban étkezési búzát, árukukoricát, napraforgót, olajtököt és vetőmagnak való kukoricát termesztenek, illetve egy tizennégy hektáros tölgyerdőt is gondoznak, amely a család „szíve csücske”. Annak ellenére, hogy a családi gazdaság a növénytermesztésre – arra a mezőgazdasági ágazatra, amely a legnagyobb mértékben függ az időjárástól, az aktuális felvásárlási áraktól és a hektikus piactól – specializálódott, Szatmári Tamásnak biztos bevételt és évek óta tisztességes felvásárlási árat garantál egy német gyógyszergyártó cég. „Az olajtököt, amelynek csupán a magját hasznosítják, viszonylag kevesen termelik hazánkban. A növény termesztésekor rengeteg feltételnek kell megfelelni” – jelentette ki a gazdálkodó. A növény betakarítása után következnek a szigorú vizsgálatok. A beküldött mintákat hetekig vizsgálják németországi laboratóriumokban, mire engedélyezik a magok szállítását. 12



Ráadásul a növény termesztése sem egyszerű. „Az olajtök esetében meg kell várni a tíztizenkét fokos talajhőmérsékletet, csak ezután lehet elvetni. Ha hideg talajba kerül a vetőmag, akkor felveszi a nedvességet, de az alacsony hőmérséklet miatt nem tud kicsírázni, ezért megrohad” – mondta Szatmári Tamás. A legtöbb ipari növényt úgynevezett kukoricasortávban vetik, a tök esetében ennek a távolságnak a kétszerese szükséges. Miután a magok bekerültek a talajba, asztalsimaságúra kell hengerelni a szántóföldet. Utána jöhet a speciális növényvédő szer, amely optimális esetben egy vékony filmréteget von a felszínre. „Azért van szükség a sima felületre, hogy a növényvédő szer egyenletesen terüljön szét a felszínen. Ha szerencsénk van, akkor a kezelés után néhány milliméter csapadék is hull, amelynek hatására a vegyszer dolgozni kezd. A kibújó olajtököket nem károsítja a gyomirtó, a gazzal azonban elbánik” – mondta Szatmári. A növény közül augusztusig kétszer sorközművelő kultivátorral kiirtják a gyomot. „Augusztus végén vagy szeptember elején azonban, amikor kezd beérni a termés, egy hókotróra emlékeztető szerszámmal rendekre igazítjuk. Az összevisszaságból ezután képződik rend, egy-két hét múlva pedig kezdődhet a betakarítás. A betakarító gép felszedi, ezzel egyidejűleg összeroppantja a tököt, a magot különválasztja a belső részektől, és egy tartályba gyűjti. Az összezúzott belső részeket egyfajta zöld trágyaként azonnal beszántjuk a talajba” – mondta a gazda. A magokat a telephelyen átmossák, a maradék belső részeket és nyálkát eltávolítják, tisztítják és szárítják. Aztán a tökmagból Németországban olyan hatóanyagot vonnak ki, amelyet például prosztatavédő készítményekben alkalmaznak. Amerikából származik a tök A tudomány legutóbbi állása szerint a mai tökfajták az Amerikából származó texantöktől (Cucurbita texana) származnak. A tök indiánok értékes tápanyagául szolgált, termését nyersen vagy főve, esetleg szárítva használták fel. A magokat elrágcsálták, a leveleket utóételként vagy zöldségként fogyasztották. A közép- és dél-amerikai ásatások arra utalnak, hogy hat- nyolcezer évvel ezelőtt már létezett egy „tökkultúrára épülő korszak”. Az étkezési célú felhasználás mellett például lopótökből nemcsak lopókat, hanem kanalakat, merítőeszközöket és tárolóedényeket is készítettek. Halászatnál úszóként szolgált, de még hangszert is készítettek belőle. Miután Kolumbusz Kristóf felfedezte Amerikát, bekerült a kultúrnövény Európába. Néhány évtized múlva a tök az egész kontinensen elterjedt. A hazánkban is ismert és gyakran használt stájer olajtök (vagy héj nélküli olajtök) olyan mutáns változata a növénynek, amelynél a négy legszélső sejtréteg (maghéj) nem fásodott el, és nem is vastagodott meg. Ezért van a tipikus olívazöldtől sötétzöldig terjedő kinézete. Tschermah-Seysnegg osztrák örökléstan-kutató szerint a stájertök a múlt században egy mutációval spontán keletkezhetett.

13



Fejér Megyei Hírlap

Madár fütyül az energiafán Erőművek 2010. február 9. Balinka - A fás szárú energiaültetvények neveléséről, betakarításáról és felhasználásáról tartottak szakmai napot a kizárólag terepjárókkal megközelíthető helyszínen. Hidegben, hóban, aktuálisan. Csaknem száz érdeklődő vett részt a szakmai bemutatón, amelyet Győri Tibor erdő- és fejlesztőmérnök szervezett agráriusoknak, s az energiaszektorban érdekelt magánembereknek, cégek, erőművek révén érintetteknek, minisztériumi vezetőknek. A Moha településen évtizede energiaültetvénnyel kísérletező Győri Tibor szerint a fosszilis energiahordozók helyett nem lehet utolsó pillanatban alternatívákat találni, ha elfogy, megfizethetetlenül drága lesz a földgáz és a kőolaj, vissza kell fordulnunk a hagyományos tüzelőanyagokhoz. Csak másként. - Megnőtt az érdeklődés a rövid vágásidejű fák iránt az utóbbi egy-két esztendőben, s szerintem robbanásszerű folytatás várható - szögezi le Győri Tibor, míg Balinka határába tereli a meghívottakat. Nyílegyenes sorokban sorakoznak nemesített nyárfa ültetvényei, amelyek két év után arathatók. Kukoricakombájn végzi a munkát, speciális adapterrel felszerelve, s a levágott növendékfákat ledarálja. Az erőművekbe kerül az apríték, amelyet eltüzelnek a szén, gáz, olaj helyett. - Váltanék, mert a gyümölcsösömből nem tudok megélni - magyarázza kissé fanyarul a Tolna megyei Várdombról érkezett Birck Gyula agrármérnök. - Izgat a biotermelés és a megújuló energiaforrások témája, most konkrét tapasztalatokért jöttem ide. - Egyelőre héthektárnyi nyárfaültetvényem van az 520 hektár földterületemen, én is kísérletezem - teszi hozzá a martonvásári Varga Ferenc. Ő a szélenergia hasznosítását szorgalmazná, de társaival egyetemben a nem is oly mély titokról beszélnek. Valahogy elakadnak az engedélyek, amelyekkel kiválthatnák a dráguló kőolaj-termékek felhasználását. Az érdekcsoportok a törvényhozást is képesek befolyásolni... Lehetne több szélkerék, energiaültetvény, vélik, s egyöntetűen hangoztatják, nincs sok idő a tétovázásra. - A pécsi hőerőmű rövidesen évi egymillió tonna faaprítékot használ fel energia előállításra mondja a szekszárdi Csige István. Neki is ötvenhektáros gyümölcsöse terem, de érdeklődik a tüzelésre termeszthető nyárfák iránt. Minden érintett azt hangsúlyozza, az energiaültetvények nem erdők! Kifejezetten energiaelőállításra nemesített, rövid vágásidejű fajok - nyír, nyár, fűz, s létezik energiafű is, bár ez utóbbinak a felhasználása kevésbé sikeres. Győri Tibor a nyárfákkal kísérletezett, szép eredményei vannak, a szaporítóanyag előállításban tett szert olyan tapasztalatokra, amelyeket nem könyvből olvasott ki. A szántóföldi művelésnek számító energiaerdő telepítéshez és műveléshez szigorú engedéllyel jutnak a vállalkozók, viszont támogatást is igényelhetnek az uniós keretből. Területalapú támogatást is kérhetnek, mintha gabonát termesztenének. Olyan talajokon érdemes tüzelőnek való nyárfát ültetni, ahol mást nemigen adna a soványabb föld. - Számos támogatási konstrukció létezik a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által igényelhető forrásokból - mondja Varga Tamás, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vezető tanácsosa. Bakonycsernyén tart előadást a fűtött művelődési házban a jogszabályi háttérről. - Magyarországon a megújuló energia stratégiai kérdés - hangsúlyozza, s biztatja az energiaültetvények és biomassza előállítók fellépését. Szerinte nem a lobbiérdekek akadályozzák az irányváltást, hanem az ismerethiány. Gépekre, berendezésre, telepítésre igényelhető vissza nem térítendő támogatás, s az erőművek is elindultak a profilváltás irányába. 14



Győri Tibor nyugati példákra hivatkozik, ahol a lakossági felhasználók is körbenéznek. Személyes használatú, kis teljesítményű kazánokat keresnek, amelyekben pellet, faapríték égethető el, a felszabaduló fagázok adják az energiát.

Kelet-Magyarország

Makkot gyűjtöttek: kerestek 2010. február 8., hétfő 4. oldal

Napi Gazdaság

A közmunkások már az erdőkben vannak 2010. február 8. Idén 3,3 milliárd forintot fordít az állam az erdészeti közmunkaprogram támogatására, a 18 állami erdőgazdaság várhatóan 3100 munkavállalót - regisztrált álláskeresőt és rendelkezésre állási támogatásban részesülőt - foglalkoztathat a program hét és fél hónapja alatt, 570, jellemzően hátrányos munkaerő-piaci helyzetű térségekben lévő település környékén. Az MNV Zrt. nagyjából egymilliárd forinttal járul hozzá a program költségeihez. A tavalyi programban több mint háromezren jutottak átmeneti munkalehetőséghez, közülük több mint kétszázan utána állást kaptak. Idén az egyik legnagyobb foglalkoztató a Nyírerdő Zrt. lesz. A Hajdúságban és Szabolcsban mintegy 60 ezer hektáron gazdálkodó társaság erdészeteiben január közepén már elindult a program. Jelenleg mintegy 860 közmunkást foglalkoztatnak, de a program teljes ideje alatt átlagosan 1100 fő nyolcórás alkalmazására nyílik lehetőség. 15



Hajdú-Biharban a legtöbben (125-en) Debrecenből vesznek részt a programban, de Berettyóújfalu (92) és Hajdúhadház (61) is jelentős létszámmal képviselteti magát. SzabolcsSzatmár-Bereg megyében a tiszadobiak (52), nyírbátoriak (30) és a nyírbéltelkiek (30) vannak sokan. Az SZMM Közmunka Tanácsa 612 millió, a tulajdonos MNV Zrt. 327 millió forint támogatást nyújt, míg az erdészet önrésze 105 millió - mondta lapunknak Kaknics Lajos, az erdőgazdaság vezérigazgatója. A társaság a program lezárulta után minden tizedik közmunkást három hónapon keresztül támogatás nélkül tovább foglalkoztat, emellett a résztvevők 10 százaléka számára biztosít képzést. Az Északerdő Zrt.-nél január 15-ével indultak az erdészeti közmunkák. A cégnél jelenleg hetvenen dolgoznak a program keretében, csúcsidőben pedig havonta átlagosan akár 200 közmunkást is foglalkoztathatnak. Napokon belül 16 résztvevővel - java részük közmunkás elindul egy képzési program is - tudtuk meg Rencsiné Ágh Mártától, a cég munkatársától. A korábbi években szinte valamennyi erdőgazdaságban volt lehetőség arra, hogy a közmunkások béren kívüli juttatásként tűzifát is kapjanak, azonban az adójogszabályok változása miatt ennek adóterhét már nem tudták vállalni a társaságok. Lehetőség szerint azonban kedvezményes áron adnak el fát a közmunkásoknak. Emiatt legalábbis érdekes az a közelmúltban elhangzott kormányfelhívás, amely a rendkívüli hideg miatt arra kérte az erdőgazdaságokat, hogy biztosítsanak lehetőséget a rászorulóknak, hogy ingyen gyűjthessenek tűzifát. A Napi érdeklődésére az erdőgazdaságok annyit tudtak mondani, hogy hivatalos értesítést még nem kaptak az MNV-től a végrehajtással kapcsolatban. Az erdészeti közmunkaprogramban a résztvevők feladatai közé általában az általános erdőművelési tennivalókon túl a turistautak, tanösvények karbantartása, az akácosok, nyárasok nyesése, a vágástakarítás és a szemétgyűjtés tartozik.

Napi Gazdaság

Véget ért az AKG program elbírálása 2010. február 8. Összesen mintegy 15 ezer gazdálkodó részesülhet támogatásban az agrárkörnyezetgazdálkodási program (AKG) keretében a következő öt évben - adta hírül az agrártárca. Évente összesen 55 milliárd forint támogatást kaphatnak a környezetkímélő gazdálkodásra áttérő termelők az elmaradt jövedelem kiegészítéseképpen. A jóváhagyott kérelmek révén több mint 750 ezer hektár szántóföldi növénytermesztéssel, 350 ezer hektár legeltetéssel vagy kaszálással, valamint több mint 75 ezer hektár szőlő- és gyümölcstermesztéssel érintett terület vonható be a környezetkímélő célprogramokba. A program egyes ágazatok kiemelt támogatását teszi lehetővé. Az FVM szerint az összes támogatott igénylő 87 százaléka kis- és közepes méretű gazdaságban, 300 hektárnál kisebb területen gazdálkodik. Csak az integrált szántóföldi növénytermesztés célprogramnál utasítottak vissza pályázatokat forráshiány miatt, de így is mintegy 570 ezer hektár támogatása valósulhatott meg. Az Európai Bizottság szerint ugyanis csak az AKG-ra fordítható források 35 százalékát lehet felhasználni e célprogramra. Kiss Melinda

16



Független Hírügynökség

Agárral mentek őzre az orvvadászok 2010. február 8., hétfő 12:43 Kutyákkal vadászott őzekre két fiatal a hétvégén a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Csenger közelében. Három állatot sikerült elejteniük, mielőtt elkapták őket vasárnap. Lopás kísérlete és állatkínzás miatt indult ellenük eljárás. A helyi vadásztársaság kára hétszázezer forint. Orvvadászokat fogtak a rendőrök vasárnap Csenger határában. A 17 és 21 éves fiatalok agarakkal vadásztak őzekre. Három állatot is elejtettek. A két férfi ellen tiltott vadászati eszközzel elkövetett állatkínzás, valamint nagyobb értékre elkövetett lopás kísérlete matt indított eljárást a Mátészalkai Rendőrkapitányság - tájékoztatta hétfőn a Független Hírügynökséget Fülöp Gergely, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. A helyi vadászegyesület kára hétszázezer forint.

MTI

A piszedenevért választották az év denevérének 2010. február 8., hétfő 16:57 Szekszárd, 2010. február 8., hétfő (MTI) - A nyugati piszedenevért választották magyar denevérkutatók 2010-ben az év denevérének, hogy ezzel is felhívják a figyelmet a ritka faj veszélyeztetettségére. A denevérkutatással foglalkozó hazai természetvédők 2008 óta választják meg az év denevérét, a piszedenevérre internetes szavazás alapján esett a választás - mondta az MTI-nek Görföl Tamás, a Tolna Megyei Természetvédelem Alapítvány programvezetője. Hozzátette: a 28, Magyarországon előforduló denevérfaj közül a piszedenevérrel ritkán lehet találkozni, mert elvétve fordul elő településeken. Igazi otthona főként a hegyvidéki öreg erdők, idős tölgyesek, bükkösök. Az 5-6 centiméteres, 10 grammot nyomó, és jellegzetes orra alapján könnyen felismerhető piszedenevér szálláshelyét elsősorban az elváló fakéreg alatt találja meg, de szívesen beköltözik termeszétes vagy denevéreknek kihelyezett, mesterséges odúba is. Szinte kizárólag éjjeli lepkékkel táplálkozik. Görföl Tamás beszámolt arról, hogy a Tolna Megyei Természetvédelmi Alapítvány szakemberei a Gemenci erdőben rádiós nyomkövetéssel tizenhárom szálláshelyet derítettek fel; a kutatásoktól olyan információkat remélnek, amelyek hozzájárulnak a faj céltudatosabb védelméhez. A piszedenevér állományát a természetvédők szerint az intenzív erdőgazdálkodás, a tarvágások, a tájidegen fafajokkal végzett erdőfelújítás és a barlangokban telelő állatok zavarása veszélyezteti.

17



Mint az alapítvány programvezetője elmondta, a fakitermelések során az idős, elváló kérgű fákat vágják ki először, pedig ezek jelentik a piszedenevér fő búvóhelyeit. Az Európa-szerte veszélyeztetett faj túlélési esélyét a természetkímélő erdőgazdálkodás jelentheti - tette hozzá. Jelenleg a hazai denevérfajok közül húsz védett, nyolc, köztük a piszedenevér, fokozottan védett. A faj egyedeinek természetvédelmi értéke százezer forint.

18



Agrárium: MTI

Agárkamara: mélyül a válság a gabonapiacon 2010. február 8., hétfő 12:34 Budapest, 2010. február 8., hétfő (MTI) - Óriási jövedelem kiesést jelent a gazdáknak, hogy hiába olcsóbb a kukorica és a búza is mint tavaly, visszaesett a gabonafélék forgalma, ezért az aratásig akár 1,5-2 millió tonna is maradhat a magtárakban - hívja fel a figyelmet a Magyar Agárkamara. Az MTI-nek hétfőn eljuttatott összefoglaló szerint idén januárban a búza 23, a kukorica 34 százalékkal volt olcsóbb, mint egy évvel korábban. Azonban míg tavaly januárban 20 ezer tonna gabona - búza, kukorica, árpa - cserélt gazdát hetente, addig idén csak alig néhány ezer. A kamara szerint tél végéig nincs esély a forgalom fellendülésére, így marad a minimális kereskedés, nyomott árak mellett. Ezért azzal számolnak, hogy a 2009-2010-es gazdasági évben a gabonaexport éppen hogy csak eléri az 5 millió tonnát, szemben a 6,5-7 milliós lehetőséggel, így jócskán marad a tárolókban gabona. A szervezet várakozásai szerint ezenkívül Magyarországon takarmányozásra körülbelül 5 millió tonna gabonát használnak fel 2009-2010-ben, és csak az összetételben várható némi változás az előző szezonhoz képest: 8 százalékkal kevesebb búzát, 17 százalékkal kevesebb egyéb kalászost és 10 százalékkal több kukoricát használhatnak állatok takarmányozására. A Pannon búza lehető leggyorsabb elterjesztése lehet a megoldás a magyar gabonapiac bajaira - mondta az MTI-nek Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke. A gabonapiac pangásának egyik oka szerinte, hogy túl sokféle fajtát termesztenek a magyar gazdálkodók. Súlyosbítja a helyzetet az is, hogy megcsappant a piaci kereslet. Példaként említette, hogy az év eleji szokásos boszniai szállítások még nem kezdődtek meg. A Pannon búza gyors elterjesztése a termelők között azért volna fontos, mert egységes önköltségű és így árú gabonát lehetne termelni, egységes, nagy mennyiségű kínálatot teremtve, növelve a versenyképességet. Ennek érdekében Pannon búza elnevezésű védjegyet hozott létre a múlt év közepén a Gabonatermesztők Országos Szövetsége. Az extra minőségű búzát - a szakértők szerint - a termelők is hasznot hozó áron tudják értékesíteni a piacon, elsősorban külföldön. A védjegyet használók a GOSZ elnökének korábbi véleménye szerint az átlagárnál 10-20 százalékkal drágábban tudják majd értékesíteni terméküket. A rendszer működtetését megkezdték, annak szélesebb körű elterjesztése folyik. Vancsura József elmondta még: a búzavetések jól telelnek a vastag hótakaró alatt. Hozzátette: a termelők ugyanakkor a piaci problémák miatt mintegy 100 ezer hektárral, 10-12 százalékkal vetettek kevesebbet, mint az előző évben.

19



Magyar Hírlap

A gabonatermelők fekete éve 2010. február 9., kedd 9. oldal Tovább mélyült a hazai gabonapiaci válság. A gabonafélék forgalma jelentősen visszaesett, így újabb drasztikus jövedelemkiesés jelentkezhet a gazdáknál, és akár 1,5-2 millió tonna felesleg is maradhat a magtárakban az aratásig – állítja a Magyar Agrárkamara. Januárban soha nem látott alacsony forgalmat bonyolítottak le a kereskedők és a termelők. A búza huszonhárom, a kukorica harmincnégy százalékkal olcsóbb, mint egy éve. Egyre nagyobb a baj a gabonapiacon a Magyar Agrárkamara szerint. A búza ugyanis huszonhárom, a kukorica pedig harmincnégy százalékkal olcsóbb, mint egy évvel ezelőtt. Ennek ellenére alig akad vevő: tavaly január végén még húszezer tonna cserélt gazdát hetente, ma alig néhány ezer, így aratáskor is 1,5-2 millió tonna foglalhatja el a magtárakat a kamara növénytermesztési osztálya által készített összefoglaló szerint. „Ez a január úgy vonulhat be a hazai mezőgazdaság történetébe, hogy az egyik, ha nem a legkisebb forgalmat bonyolították le a gabonakereskedők és termelők. Hetente alig néhány ezer tonna búza, kukorica, árpa cserélt gazdát. Tavaly ilyenkor, pedig akkor sem volt csúcsszezon, ennek a sokszorosa talált vevőre, s az árak is magasabbak voltak. A két fő gabonaféle jóval olcsóbb most, mint tavaly januárban volt, s akkor még nem számoltuk ehhez az egy év alatt bekövetkezett, nagyjából ötszázalékos inflációt. Emiatt is óriási a jövedelemkiesés a mezőgazdaságban” – írja az agrárkamara lapunkhoz eljuttatott közleményében. A gazdák aligha képesek ekkora veszteségeket elszenvedni. A kukoricát kínálók valamivel jobb helyzetben vannak, ott csekély mértékben, de megmozdult a piac, ugyanis a határon túli kereskedők keresik a tengerit. Amíg a búza huszonnyolcezer forint körüli árat ér el tonnánként, addig a kukoricáért akár négyezer forinttal is többet adnak. „Nagy piaci változásra nincs esély a tél végéig. Vagyis marad a nyomott árak mellett zajló minimális kereskedés. Így viszont szinte biztos, hogy a mostani szezonban éppen csak eléri a gabonaexport az ötmillió tonnát, szemben a 6,5-7 milliós lehetőséggel” – állapítja meg a Magyar Agrárkamara. Várakozásaik szerint ötmillió tonna gabonát használnak fel takarmányozásra idehaza a 2009-2010-es gazdasági évben, hasonlóan az előzőekhez. A korábbi esztendőkhöz képest az összetételben várható némi változás: nyolc százalékkal kevesebb búzát, tizenhét százalékkal kevesebb egyéb kalászost és tíz százalékkal több kukoricát használhatnak állatok takarmányozására. „A mélyülő válságért az európai és a világpiac is felelős. Az unió területén az utóbbi hónapokban nagyjából kiegyenlítődtek az árak, ami azt is jelenti, hogy a tengerrel nem rendelkező országokban a kialakult árakra még rárakódik tizenöt-harminc eurós tonnánkénti szállítási pluszköltség, amennyiben exportálni akarják a gabonát. A világpiacon pedig, a 20



válság hatására is, erős a kínálat a gabonafélékből. Egy év alatt huszonhat százalékkal csökkent az értékesített mennyiség” – fogalmaztak az agrárkamarában. Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint a gabonapiac pangásának egyik oka, hogy túl sok fajtát termesztenek a magyar gazdálkodók. Súlyosbítja a helyzetet az is, hogy megcsappant a kereslet, az év eleji szokásos boszniai szállítások még nem kezdődtek meg.Az elnök az MTI-nek kiemelte: a Pannon búza – amelyet a szövetség a múlt évben hozott létre védjegyként – lehető leggyorsabb elterjesztése lehet a megoldás a magyar gabonapiac bajai-ra, mert így az önköltség egységesítése mellett lehetne termelni kiváló minőségű gabonát, nagy mennyiségű kínálatot teremtve. Ez pedig növelné a versenyképességet. Az extraminőségű búzát tíz-húsz százalékkal drágábban, a termelőknek is hasznot hozó áron tudják értékesíteni a piacon, elsősorban külföldön. Vancsura József hozzátette: a piaci problémák miatt mintegy százezer hektárral, tíz-tizenkét százalékkal vetettek e növényből kevesebbet tavaly ősszel, mint az előző évben.

Magyar Nemzet

Nem kell senkinek a tavalyi gabona 2010. február 9., kedd 13. oldal

21



22



Kisalföld

"Külföldi csodára ne számítsanak a termelők" 2010. február 9. A magyar tejtermelők a feldolgozóktól kapott felvásárlási árat különböző támogatásokkal egészíthetik ki. A Tej Terméktanács elnöke úgy véli, külföldről nem lehet csodára számítani. Mezőgazdaság Cs. Kovács Attila A magyar Tej Terméktanács elnöke szerint a hazai termelők ne számítsanak arra, hogy külföldi értékesítéssel megoldódnak gondjaik. Kovács László a Kisalföldben február 4-én megjelent írásunkra reagált ("Megalázó árajánlatra közös fellépés a válasz"). A szakember úgy véli: a 2010-es támogatásokkal kiegészítve a gazdálkodók elfogadható árat kapnak a tejért. - Vissza nem térítendő támogatásokhoz juthatnak hozzá a magyar gazdák uniós forrásokból tájékoztatott Kovács László. - Rövid távon persze megoldást jelenthet a tejexport, de hosszú távon semmiképpen. Tapasztalatból tudjuk, hogy a csodát nem várhatjuk kintről. A külföldi feldolgozó ugyanis, amint saját országában normalizálódik a termelés, kivonul a magyar piacról. Így pedig a hazai gazdálkodók ismét értékesítési gondokkal küzdhetnek. A terméktanácsnak is az az érdeke, és ezért mindent meg is teszünk, hogy a magyar tejet magyar üzemekben dolgozzák fel. Kovács László hozzátette: Magyarországon évente 1,7 milliárd kiló tejet állítanak elő, aminek 70 százalékát itthon dolgozzák fel. A tejfogyasztás stagnál, körülbelül 160 kilogramm jut egy főre évente, ami fele az uniós átlagnak. A terméktanács elnöke beszámolt a gazdák által igénybe vehető támogatásokról is. Eszerint legkésőbb 2010. december elsejétől juthatnak hozzá a történelmi bázis kvótaalapú, úgynevezett "top-up" támogatáshoz. Ez becslések szerint 8,10 forintot jelent kvótakilónként. Szintén uniós kasszából 3,56 millió euró jut a tejágazat segítésére, amit a termelők idén június 30-ig igényelhetnek, ez közel 0,60 forint az értékesített tejkilogrammra. Létezik aztán azEurópai Mezőgazdasági Garancia Alap Bizottság által biztosított keret, amely 46 millió euró, ez az értékesített tejre vetítve körülbelül 6 forint kilogrammonkénti támogatásnak felel meg. A rendelet várhatóan márciusban jelenik meg. Az európai gazdaságélénkítő csomagból a tejágazati szerkezetátalakításra és az állatjóléti intézkedésekre kaphatnak vissza nem térítendő támogatást a tejtermelők. Ennek mértéke 48 millió euró évente, várhatóan öt éven át. Pályázhatnak a termelők az átmeneti állami támogatásra, melynek mértéke 15 ezer euró, a támogatás 2010. december 31-ig fizethető. Az előző évihez - 145 millió forint - hasonló nagyságrendű keretet ígértek a közösségi marketingtevékenységre, a hazai tej és tejtermék népszerűsítésére, fogyasztásának ösztönzésére. - A pályázatok igénybevételének részleteiről és az egyéb lehetőségekről a Tej Terméktanács szívesen ad tájékoztatást - tette hozzá Kovács László. Kovács László, a Tej Terméktanács elnöke Magyarországon évente 1,7 milliárd kiló tejet állítanak elő, aminek 70 százalékát itthon dolgozzák fel. A tejfogyasztás stagnál.

23



Népszava

Az eladási tilalom meghosszabbítását kéri a kormány Brüsszelben - A honi földárak még mindig nem érik el az európai átlagot 2010. február 9., kedd 8. oldal Ritka egyetértés alakult ki a hazai politikai erők között arról, hogy el kell érni Brüsszelben: Magyarország újabb három évvel meghosszabbíthassa a külföldiek termőföldvásárlásának 2011. május 1-jén lejáró tilalmát. Az indokok között előkelő helyen szerepel, hogy a hazai árak még mindig messze elmaradnak a régi tagállamokéi mögött, és a birtokrendszer is roppant előnytelen. Nagy-Britanniában liberálisabb, míg Franciaországban, Dániában szigorúan szabályozzák a földvásárlást. Újabb három évvel meghosszab-bítaná a külföldiek földvásárlási tilalmának 2011-ben lejáró határidejét, s ehhez kérte a kormány közreműködését is Mesterházy Attila. Az MSZP parlamenti frakciójának vezetője, a párt miniszterelnök-jelöltje a moratórium meghosszabbítását azzal indokolta, hogy a magyarországi földárak még mindig nem érik el az európai átlagot, és a birtokszerkezet sem felel meg az elvárásoknak. Mesterházy azt is megjegyezte, hogy Bajnai Gordon miniszterelnök is egyetért a tilalom meghosszabbításával, és szeretné, ha Gráf József agrárminiszter a lehető legrövidebb időn belül megtenné a szükséges lépéseket Brüsszelben. A külföldiek földvásárlását korlátozó moratórium határidejének hároméves halasztásáról ritka politikai egyetértés alakult ki a parlamenti, de még a parlamenten kívüli pártok között is, a Fidesz gazdaszervezetétől a Lehet Más a Politikáig (LMP). Az LMP még nemzeti kerekasztal létrehozását is javasolta, és jelezte, az országnak úgy kellene a földpiacot megnyitnia a külföldiek előtt, hogy felkészülten, fenntartható vidékstratégiával várja őket az ország. Ez akadályoz-hatja meg a további földspekulációkat - közölte a LMP. A párt aláírásgyűjtést indít, hogy a társadalom kifejezhesse véleményét. Mesterházy Attila is hangsúlyozta a nemzeti konszenzus szükségességét. Az MSZP frakcióvezetője és miniszterelnök-jelöltje úgy vélte, jó lenne, ha az ezzel kapcsolatos, tavaly decemberben a szocialista képviselők által beadott országgyűlési határozati javaslatot támogatnák a pártok. Fűr Zoltán, a Földbróker.hu vezetője megerősítette, hogy jelenleg Magyarországon egy hektár termőföld átlagára 600-800 ezer forint. Az azonban túlzás, hogy például Hollandiában a magyar árak negyvenszereséért- kel el egy hektár termőföld. Reálisabb a maximum tízszeres árkülönbség - mondta Fűr Zoltán. A dán gazdák néhány éve azért mentek Nagy-Britanniába földet venni, mert átszámítva 6 millió helyett már 4 millió forintért juthattak egy hektárhoz. Magyarország viszonylag közel fekszik azokhoz az alpesi országokhoz, amelyekben nagyon kevés a mezőgazdasági termelésre alkalmas föld, mint Ausztria, Svájc, Bajorország. Ezekben a régiókban a legdrágábbak a földek, ami jó referencia a hazai földek későbbi beárazásához. Az említett alpesi országokban mára jószerivel befejeződött a birtokrendezés, a földárak fikciósak, hiszen szinte nincs kínálat - jegyezte meg a szakértő. A termőföldpiacnak egyébként nincs egységes rendszere az unióban sem. Nagy-Britanniá-ban liberálisabb, míg Franciaországban vagy Dániában meglehetősen szigorú előírások szabályozzák a földvásárlást. A mindenkori magyar kormánynak is van tehát lehetősége a moratórium feloldása után is bizonyos korlátozások fenntartására, természetesen ezek nem tartalmazhatnak hátrányos megkülönböztetést egyetlen uniós polgárral szemben sem.

24



„Szerintem nem a hároméves határidő-módosítás az igazi kiút, ráadásul nincs is sok rea-litása, hogy sikerülne elérni” - közölte Fűr. Annál is kevésbé, mert a földtulajdon az unióban a tőke szabad áramlása fejezetében van. Kérdés, kapnánk-e ez alól kivételt. Ha megindulna egy külföldi földvásárlási roham, az befektetést, tőkebehozatalt is jelentene. Brüsszel némi késéssel ugyan, de 2008-ban elvégezte a derogációs vizsgálatot. Akkor virágnyelven azt jelezték, hogy nem lett volna abból sem gond, ha nem vezetnek be Magyarországon korlátozást a külföldiek földvásárlására. Ezt azzal indokolták, hogy külföldi cégek is bérelhetnek Magyarországon földet, de ez sem hajtotta föl a föld-, illetve a bérleti árakat, díjakat. Emiatt is nehezen elképzelhető, hogy jövőre hozzájárulnának a moratórium meghosszabbításához. A szakember úgy véli, hat éve nem sikerült igazán erős érvrendszert találnia Magyarországnak a moratórium meghosszabbítása mellett. Nemigen talál hazánk erős szövetségi kört sem, amely támogatná a kérelmünket. Fűr Zoltán úgy vélte, hiba volt, hogy a magyar cégek sem juthattak földhöz, csak bérelhetik azt, miközben Romániában vagy Szlovákiában ennek nincsen akadálya, sőt keleti szomszédunknál külföldi jogi személyek is vásárolhatnak termőföldet. Nálunk emiatt is korlátozták 1994-ben a jogi személyek földvásárlását, csakhogy egyúttal a mezőgazdasággal foglalkozó cégeket is kizárták a jogosulti körből. Kevés szó esik arról is, hogy Magyarországon nagyjából 12 ezer gazdálkodó egység műveli a termőföldek kétharmadát. A földalapú támogatásra 180 ezren jelentkeztek be, de 2 millió földtulajdonost tartanak nyilván. A politika ezt a 2 milliót akarja megnyerni azzal a jelszóval, hogy: megvédjük a magyar földet! A 4 millió hektár magántulajdonú szántóföldet figyelembe véve ez azt jelenti, hogy az átlagos birtoknagyság 2 hektár. Az igazi feladat a gazdaságtalan méretű birtokok tulajdonosait „kivezetni” az agráriumból, és ezért is lenne üdvös a tőkebehozatal, mert ez elősegíthetné a birtokkoncentrációt - fejtette ki Fűr Zoltán. Másfél évtized óta azonban a gazdasági ésszerűséget mindig felülírta a politika. A politikának előbb meg kellene határoznia a céljait - sürgette a szakértő. Ha az a cél, hogy magyar tulajdonú gazdálkodási rendszer jöjjön létre, akkor a magyar gazdákat kellene megfelelő helyzetbe segíteni. Azt is el kellene dönteni, elválasszuk-e a gazdálkodást a földtulajdontól. Ha tulajdonhoz akarjuk juttatni a termelőket, akkor az alkotmányossági és uniós jogi problémákat is felvet. Jelenleg ugyanis a föld, kevés kivételtől eltekintve, nem a gazdálkodók kezében van - figyelmeztetett Fűr. Ha ezt állami, vagyis az adófizetők pénzéből oldaná meg az éppen regnáló kormány, akkor az a helyzet állna elő, hogy végső soron az adózóhoz jutna vissza az állami forrás, hiszen olyan széles a földtulajdonosi kör. Kérdés persze, hogy az államnak honnan lenne erre forrása, amikor minden forint be van táblázva. Az állam létrehozhatna egy ingatlanalapot is, és ebből értékesíthetne földet. Ez elősegíthetné a birtokrendezést, a birtokkoncentrációt is. Az autópályák építésének egyebek mellett az is lett a következménye, hogy a korábbi jelentős földáreltérések csökkentek. Néhány éve egy hektár nyugat-dunántúli földdarab akár kétszer annyit érhetett, mint ugyanakkora és hasonló minőségű hektár Északkelet-Magyarországon. Ma ez a különbség 30-50 százalékra mérséklődött. Ma már a legfontosabb az ár meghatározásánál, hogy mekkora a birtok, mennyire tiszta a jogi helyzet és mennyire egybefüggő a terület. A minőség, az aranykorona-érték csak az utolsó az ármeghatározási sorban. Ez azért alakult így, mert a hazai földpiacon nagyon kevés a gazdaságos méretű, jogtiszta, egy tulajdonos kezében lévő birtok. Rengeteg viszont a jószerivel eladhatatlan zsebkendőnyi töredékföld. Gyakorlatilag a hazai földpiacon nincs igazán áru. Akár magyar, akár külföldi agrárbefektető, gazda, 20-30 hektártól fölfelé keres eladó földterületet, és persze egy tagban.

25



Ráadásul a töredékföldecskék gyakran vagy osztatlan tulajdonban, vagy egymástól távolabb eső dűlőkben találhatók. A fennmaradó 2 százalék „árualapból” a szűkös kínálat miatt hamarosan egymillió, vagy a fölé emelkedő hektáronkénti árak jöhetnek ki - vélte Fűr Zoltán. Az energiát tehát az egy hektárak értékesítésének megoldására kellene fordítani. Ezt figyelembe véve a magyar gazdák jó pozícióban vannak, hiszen ők ismerik a helyi viszonyokat, a kistulajdonosokat. A külföldi gazda nem valószínű, hogy belevág egy olyan sziszifuszi erőfeszítésbe, hogy több tucat magyar tulajdonossal üljön le tárgyalni. Megoldás lehet a privát földalapok létrehozása egy-egy településen, ahol a törpebirtokok felvásárlásával lehetne létrehozni versenyképes birtokokat. Raskó György agrárközgazdász is úgy gondolja: kicsi az esélye annak, hogy Brüsszel rábólint a földvásárlási korlátozás meghosszabbítására. De szerinte nem feltétlenül kell ezt figyelembe venni. Természetesen Budapest számíthatna bizonyos uniós megrovásra, de emiatt nem vonnának el forrásokat, támogatásokat - jegyezte meg Raskó. Különösen, ha Magyarország jól érvel az igaza mellett. Szerinte Magyarországon irracionálisan olcsó a föld a nyugateurópaihoz képest. A magyar termőföld nagyon jó minőségű, így nem csoda, hogy máris igen sokan érdeklődnek külföldön is a termőföld-vásárlási lehetőségek iránt. Az árkülönbség akár 5-10-szeres is lehet - erősítette meg Fűr Zoltán szavait Raskó György. - Nem kétlem, ha nem lenne a külföldiek földvásárlását korlátozó előírás, bőven lenne vevő a hazai termőföldre állította az agrárközgazdász. - Annyi időnk még van, hogy a lehető leghamarabb módosítsuk a földtörvényt, amelyben a magyar földspekulánsoknak is lehetetlenné tennék a jogalkotók, hogy termőföldhöz juthassanak - tette hozzá. Kizárólag olyan vállalkozók vásárolhassanak termőföldet, akik életvitelszerűen az agráriumban tevékenykednek és megfelelő szakmai végzettséggel rendelkeznek. Közöttük viszont nem tenne semmilyen megkülönböztetést a törvény, hogy magyar vagy más államból érkező uniós polgár. A lényeg, hogy itt éljen, gazdálkodjon és itt fizessen adót - javasolt egy kompromisszumos megoldást is Raskó György.

MTI

Kisalföld: tizennégyféle zsebszerződést ismernek a megyében 2010. február 8., hétfő 9:22 Győr, 2010. február 8., hétfő (MTI) - Tizennégyféle zsebszerződés-módszerrel találkozott eddig a Győr-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara - írta a Kisalföld hétfői számában. Roszik Péter elnök közlése szerint ők kezdeményezték azt a törvénymódosítást, amely lehetetlenné tette volna az egyik trükköt, mégpedig azt,amikor egy társas vállalkozásban itt tevékenykedő külföldi gazda önrevíziót kért, majd ennek során "bevallotta", hogy már három éve hivatásszerűen földet művel Magyarországon. Így pedig - a bírság megfizetése után - megkaphatta volna a földvásárláshoz szükséges igazolást. A szakember szerint annak ellenére, hogy az utóbbi években 20-30 százalékkal felértékelődtek a hazai termőterületek, akár öt-tízszeres különbség is lehet a külföldi és a magyarországi földárak között,

26



MTI

Kiválasztották az új európai uniós ökológiai logót 2010. február 8., hétfő 12:45 Brüsszel, 2010. február 10., hétfő (MTI) - Az Európai Bizottság hétfőn hivatalosan bemutatta az új uniós ökológiai logót, amelyet képzőművészeti és formatervezői szakos hallgatók számára meghirdetett összeurópai nyilvános verseny keretében választottak ki. Az elmúlt két hónap során csaknem 130 ezren vettek részt az internetes szavazásban, amelynek során a három döntős közül választhatták ki a biotermékek jelölésére szolgáló új uniós logót. A győztes pályaművet, az "eurolevelet", amely a szavazatok több mint 63 százalékát kapta, egy németországi diák, Dusan Milenkovic készítette. A logó feltüntetése július 1-től kezdődően lesz kötelező az uniós tagállamokból származó és a szükséges előírásokat teljesítő, valamennyi előre csomagolt ökológiai termék esetében. A csomagoláson az uniós címke mellett egyéb, magán-, regionális vagy nemzeti logókat is el lehet elhelyezni. Az elkövetkezendő hetekben a biogazdálkodásról szóló rendeletet is módosítják, így annak egyik melléklete kiegészül az új logóval. Az "eurolevélen" zöld háttér előtt a levelet formáló EU-csillagok láthatók.

27

Beszerzési ár alatti értékesítés 2009: 207 millió forint bírság

Recommend Documents