Csorvás Város Önkormányzata Pénzügyi-, Gazdasági- és Városfejlesztési Bizottságától 5920 Csorvás, Rákóczi u. 17.
BESZÁMOLÓ Csorvás Város Önkormányzatának Képviselő-testületéhez a lakóhelyi környezet állapotának alakulásáról Tisztelt Képviselő-testület! A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi. LIII. törvény (a továbbiakban: környezetvédelmi törvény) 51. § (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy a lakóhelyi környezet állapotának alakulásáról a települési önkormányzat szükség szerint, de legalább évente tájékoztatja a lakosságot. E jogszabályi kötelezettség teljesítése érdekében Csorvás Város Önkormányzatának Pénzügyi-, Gazdasági- és Városfejlesztési Bizottsága minden évben részletesen áttekinti, megvizsgálja a települési környezet egyes területeit. A lakosság objektív tájékoztatása érdekében a bizottság ebben az évben is helyszíni bejáráson tekintette meg aktuális terület elemeit, és tapasztalataira alapozva készítette el beszámolóját. 2015-ben a környezetvédelmi előterjesztés témája a természeti és építészeti értékek helyi védelméről szóló 15/2011. (X.28.) önkormányzati rendeletben nevesített helyi védelem alatt álló természeti és építészeti értékek. Csorváson az önkormányzat 1993. óta tartja nyilván a helyi természeti értékeket, és a természeti és építészeti értékek helyi védelméről szóló 20/1993. (X.8.) önkormányzati rendeletben gondoskodott védelmükről. Az idők folyamán azonban több védett érték kora, vagy kártevők, kórokozók tevékenysége miatt megsemmisült. 2011-ben részben jogszabályi változás miatt, részben pedig a védett objektumok számának változása miatt a Képviselőtestület hatályon kívül helyezte az 1993-ban készült rendeletét, és megalkotta a jelenleg hatályos természeti és építészeti értékek helyi védelméről szóló 15/2011. (X.28.) önkormányzati rendeletet. A rendelet a következő természeti és építészeti értékeket helyezte helyi oltalom alá: Természeti értékek: Rákóczi utca hársfái. A hársfasort az 1970-es évek elején, a 47-es számú főút nagykockakő burkolatának aszfaltúttá történő átalakítása után telepítették, a korábbi, az út szélesítése miatt kivágott idősebb hársfasor helyett. A fasor egységességét az azonos méretű és megjelenésű faegyedek alkották. Az évek során azonban néhány egyed kipusztult, azok pótlása után már kevésbé volt egységes a fasor alkotta városkép. A fasor azonban még így, szakaszosan is kellemes esztétikus, a főutca településképét meghatározó zöldfelületi elem. Fontos feladat a fasor hosszú távú fenntartásának és megőrzésének biztosítása. A fasor egyedeinek kivágására engedélyt nem ad a Polgármesteri Hivatal, azonban már előfordult engedély nélküli fa kivágás, amely miatt a Jegyző jelentős természetvédelmi bírságot rótt ki az elkövetőre. A védetté nyilvánítás indoka: a főutca településképét meghatározó fasor hosszú távú fenntartásának, megőrzésének biztosítása. Petőfi liget gesztenyefái. A Petőfi liget a Liszt Ferenc utcai bányató (Sárgás) és a Micsurin utca térségében található. A liget a településszerkezeti elhelyezkedéséből adódóan nem jelent fontos funkcionális parki egységet a lakosság számára, de értékes faállománya miatt helyi
1
jelentőségű természetvédelmi terület. A különlegesen szép példányokból álló gesztenyefa állomány, a cserjefaj és az aljnövényzet hosszú távú fenntartásának, megőrzésének biztosítása volt a védelembe helyezés célja. A liget növénytársulása a településrész mikroklímájának javításában jelentős szerepet tölt be. Madarak, rágcsálók, rovarok természetes élőhelye. Biológiai sokféleség megőrzése céljából is érdemes a helyi védelemre. A Szabadság park faállománya a park értékes növényállománya a városképet meghatározó, zöldfelületi rendszer jelentős eleme. Kiemelt oltalma kulturális-, esztétikai-, oktatási célból szükséges. A park növényállománya igen értékes, azonban egyes egyedek koruk miatt fokozott kezelést igényelnek. Megtalálható növényfajok: közönséges platán (Platanus x hispanica), vadgesztenye (Aesculus hippocastanum), nyugati ostorfa (Celtis occidentalis), oszlopos akác (Robinia pseudoacacia ’Fastigiata’), juhar (Acer sp.), kőris fajok (Fraxinus sp.). 2010-ben az önkormányzat pályázati forrásból elvégezette a Szabadság tér rehabilitációját. Megvalósították a park kertépítészeti rendezését, sétányainak felújítását. A beteg fás szárú növényeket kivágták, új fákat, cserjéket telepítettek. A beruházás elkészültével egy olyan vonzó városkép alakult ki, ami egyben a lakosság igényét is kielégíti. Az új térburkolat biztonságosabbá tette a parkban való közlekedést. A Szabadság tér a parkkal, ill. a térhez kapcsolódó épületekkel, a templomokkal az országban csaknem egyedülálló településképet alkot. A Petőfi pusztai 9,6 hektáros park Wenckheim Sándor birtokához tartozott. A park mai napig megmaradt növényállományának értékes faegyedei jelentős esztétikai-, oktatási értéket is képviselő természeti értékünk. A különböző kisállatok, madarak, rovarok számára is élőhelyet biztosító növénytársulás védelme a biológiai sokféleség megőrzése céljából szükséges. Az egykori park területe ma 9,6 hektárra zsugorodott. Sajnos nagyon elhanyagolt állapotban van, de az értő szemek ma is felfedezik az értékes faegyedeket. Nagyon szépek a kocsányos tölgyek, a gyertyánok, a bükkök, a vadgesztenyefasor, és a piramistölgy csoport. Sajnos a vadgesztenyéken itt is felismerhetők az aknázómoly károkozásának jellegzetes jegyei. A parkban látható néhány elszáradt, vagy kidőlt fa, melyek a gondozatlanság, elhanyagoltság látszatát keltik. Azonban néhány lehullott, elszáradt ág, és kidőlt fa jó hatással van a természetes ökoszisztémára. A holtfák a korhadás különböző fázisában – a mikroorganizmusoktól a madarakig, a kisebb gerinces állatokig - más-más élőlénycsoportnak biztosítanak táplálékot, élőhelyet. Az erdőben lévő holtfák biztosítják a környezetük biológiai sokféleségét, a biodiverzitást. A park a Magyar Állam tulajdona. Római katolikus temető faállománya: A köztemetőben szép vadgesztenyefasor, feketefenyők, belül örökzöldek, tuják, puszpángok, a találhatók. A temető területe értékes növényállománya miatt helyi jelentőségű természetvédelmi terület A temetőben a faállomány helyi védelem alá helyezésének célja az utak melletti ligetes fasorok fenntartásának, hosszú távú megőrzésének biztosítása. Az évek során a faállomány több egyede elpusztult, és a még meglévő vadgesztenye fákon itt is megfigyelhető a kártevők jelenléte. 2014-ben a temető telekhatárán elburjánzott akác sövényt kiirtották. A sövény helyére, és az elpusztult fák pótlására új fás szárú növények telepítése történt meg. Köztemető vadgesztenye-, platán-, és nyírfái A különlegesen szép példányokból álló faállomány és aljnövényzet hosszú távú fenntartásának, megőrzésének biztosítása a helyi védelem alá helyezés célja. A temető első fele kegyeleti park jellegű, elegáns vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) fasorral, feketefenyőből (Pinus nigra) álló erdőfolttal és nagy gyepfelülettel. A sírparcellák közötti gyalogutak mentén pedig platán fák, (Platanus x hispanica), jegenyenyár (Populus nigra ’Italica’), vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) és nyírfasor (Betula pendula), látható. A sírparcellákon belül nincs növénytelepítés. A terület utcafronti részén egy koros jegenyenyár (Populus nigra ’Italica’) fasor van, melynek több egyede kiszáradt, kitermelésre került. A temető területe helyi jelentőségű természetvédelmi terület. 2014-ben a temetői főutak mellé az elöregedett, kiszárad fák helyére több, mint 100
2
nyírfa csemetét telepítettek. A Batthyány utcai kerítés mellett sövénytelepítés történt, amely mára már összefüggő zöld színfoltot alkot. A gesztenyefák levelét már évek óta az aknázómoly károsítja. A kártevő jelenléte nemcsak helyileg, hanem az ország minden részén jelen lévő probléma. A kártevő a levelek korai elszáradását okozza úgy, hogy a levél szöveteiben élnek a lárvák, melyek táplálkozása következtében a levéllemezben elhaló foltok keletkeznek. A kártevő jelenléte miatt a levelek nem tudnak megfelelő anyagcserét folytatni, ezért fokozatosan legyengülnek, elszáradnak, majd lehullnak. Az aknázómoly báb alakban telel át, ezért a védekezés egyik módja a, helyükön történő elégetés lenne, aminek azonban előnye mellett jelentős kockázatai is vannak. Az előző években hatékony védekezésnek bizonyult a vegyszeres kezelés is, amelyet a település több pontján, többek között a Köztemetőben, és az István király utcai vadgesztenyefák megmentése érdekében végeztek. A vegyszerezés magasnyomású permetezőgéppel történik. E módszer hatékonyságát bizonyítja, hogy már több évben sikerült elérni azt, hogy ezek a fák még szeptember végén is szinte teljes pompájukban díszelegjenek. A Városháza udvarán lévő hárs-, és gesztenyefák oltalma a különlegesen szép példányokból álló faállomány fenntartásának, megőrzésének biztosítása miatt fontos. Az udvaron lévő fák száma 1993-ban a helyi védelem alá helyezés évében még sokkal több volt, mint napjainkban de néhány egyedet különböző kórokozók és kártevők támadtak meg, ezért a beteg egyedek kivágásával a számuk is gyérült. A különlegesen szép példányokból álló faállomány hársfái egészségesek, a gesztenyefákon viszont erősen észlelhető a jellemező kártevő, az aknázómoly jelenléte. Rákóczi utca 68. sz. alatti szelídgesztenyefák a 47-es számú főútról jól láthatóak. Az Alföldön ritkának számító szelídgesztenyefa értékes termése és fája miatt érdemes a helyi védelemre, hosszú távú megőrzésük oktatási célt is szolgál. A lakóház előkertjében lévő növényeken ilyenkor ősszel jól láthatók a termés zöld, sűrűn tövises, szúrós kupacsai. A szelídgesztenye fa rezisztens (ellenálló) az aknázómoly károsításával szemben. A Rudolf majori kastélyépület körbevevő faállomány a Wenckheim Rudolf birtokához tartozó park mai napig megmaradt növényállománya, amely jelentős esztétikai értéket képviselő természeti értékünk. A növényállomány viszonylag gazdag volt, 18 lombos, 4 cserjefaj és 3 örökzöld faj díszítette a területet. Említést érdemlő fafajok a piros virágú vadgesztenye és a kocsányos tölgy. Mára a terület és ezzel a növényállomány is csökkent, de a megmaradt egyedek jelentős esztétikai értéket képviselő természeti értékeink. A különböző kisállatok, madarak, rovarok számára is élőhelyet biztosító növénytelepítés megőrzésre érdemes. A oltalma a biológiai sokféleség megőrzése céljából fontos. A park és a környezete szakszerűen gondozott, kellemes pihenőhely. Az István király utcai vadgesztenyefák, a Petőfi utcai platánfák és az István király utcai iskola melletti fasort alkotó, közel azonos méretű fák esztétikai és városképet meghatározó szerepük miatt érdemesek a helyi védelemre. Nagymértékben javítják a környezetük mikroklímáját A Művelődési Ház melletti Petőfi utcai platánfasor egyedeit 1963-ban ültették. A platánfasort egészséges faegyedek alkotják, azonban a gesztenyefasoron sajnos jól látható az aknázómoly tevékenysége. Az István király utcai Iskola előtt, az utca minkét oldalán lévő fasort helyi védelem alá helyzeték, azonban idők során több egyed kipusztult, kivágásra került, most erősen hiányos, pótlásuk szükséges. Sarkadi dűlő akácfái és a vasúti töltés ősgyepje az orosházi határig az országosan védett volgamentii hérics lelőhelyei. A helyi védelem alá helyezés célja a facsoport és az ősgyep hosszú távú fenntartásának, megőrzésének biztosítása, ezáltal a volgamenti hérics (Adonis volgensis) lelőhelyének oltalma is. A vasúti töltés ősgyepje kiemelt jelentőségű természet megőrzési (NATURA 2000) terület. Az ősgyep olyan természetes tájrészlet, mely emberi beavatkozás nélkül jött létre, sohasem művelték, az itt élő különleges növényfajok indokolják védettségét.
3
A település kiemelten védett természeti értéke a volgamenti hérics mely az időszámítás előtti mintegy 8 ezer évvel ezelőtti jégkorszak után kialakult, és azóta eltűnt tajga és erdős sztyepp növényzetének utolsó maradványa, Magyarország legritkább és legveszélyeztetettebb növényritkasága. Régen a hérics gyökerét (táragy, tályoggyökér) a háziállatok szervezetében fellépő gyulladások kezelésére használták. A hazai állomány veszélybe sodródásának a fő okaként ezt a népgyógyászati tevékenységet említhetjük. Napjainkban a veszélyforrást a környező szántóterületek fokozott vegyszer és műtrágya felhasználása, valamint a lelőhely környékén való közlekedés jelentheti. A termőhely közelében kialakított pufferterület a kedvezőtlen hatások ellen nyújt védelmet, ugyanakkor lehetőséget ad a növény életmódjának megismerésére is. A Piactér fáiként jegyzett helyi természeti érték az értékes, városképet meghatározó platánfasor. Az azonos méretű fák esztétikai szempontból is jelentősek. Nagymértékben javítják a környezetük mikroklímáját. A védettség célja a faállomány hosszú távú megőrzésének, fenntartásának biztosítása. A települési zöldfelületi rendszer elemei. A MÁV állomás vadgesztenye és japánakácfái megőrzésének célja a faállomány fenntartásának biztosítása. A Vasútállomás meghatározó tájképi elemei. A korábban a csorvási vasútállomás jellegzetességévé vált vadgesztenyefák száma erősen lecsökkent. Az utóbbi években néhány gesztenyefát betegsége, és az utasokra balesetveszélyt jelentő lehulló, elszáradt ágai, elkorhadt törzse miatt ki kellett vágni. A MÁV állomás japán akác fái közül 2 db közvetlenül az állomás épülete mellett, 2 db pedig az állat-átvevő hellyel szemben található a vasút területén. Mind a négy egyed viszonylag egészséges, vannak elszáradt ágaik, és néhol láthatók vadhajtások a törzsön. Szakszerű metszéssel, gondozással megújíthatók, és sok évig gyönyörködhetünk bennük, élvezhetjük környezetünkre gyakorolt jótékony hatásukat. A Hankó gyep természetes tájrészlet, mely emberi beavatkozás nélkül jött létre, sohasem művelték, az itt élő, kiemelt értéket képviselő növényfajok indokolják védettségét. Csorvásról Telekgerendás felé haladva a 47-es számú főközlekedési út jobb oldalán, a régi tanyacsárda előtt, a Csorvás-alsóra vezető út közelében található egy kb.500 m2-es, szabálytalan gyepterület, azaz ősgyep, amelyet soha nem vontak művelés alá. A 47-es számú út építése miatt a terület veszélybe került. A Kondorosi határ melletti törpemandula (hanga barack) Magyarországon védettséget élvező növény, amelynek ilyen csoportos előfordulása ritkaságszámba menő. A kiemelt értéket képviselő növény oltalma országosan csökkenő egyedszáma, valamint esztétikai értéke miatt szükséges és fontos. A Batthyány utca 4. számú ingatlan előtti jegenyenyár fontos városképet meghatározó elem. Az esztétikai értéke mellett jelenős méretei miatt a károkozásával is számolni kell, ugyanis a gyökerei behálózzák a talajban lévő közművezetékeket. A fa öregedésével együtt jár az is, hogy az elszáradt, elkorhadt ágak lehullva balesetveszélyt okozhatnak a 47-es számú főúton közlekedőkre. A fa alsó részén dús hajtások jelentek meg, ezeket közlekedésbiztonsági szempontból el kell távolítani. A Sztojanovics nyárfasor a homokbányába vezető dűlőút mellett található. Az egységes méretű és koronájú, szép példányokból álló faállomány fenntartásának biztosítása érdekében szükséges a nyárfasor oltalma. A vasút melletti „makkos kiserdő” tölgyfa állománya főleg kocsányos tölgyekből álló erdősáv, tájképileg meghatározó elem. A fészkelő madarak, a kisemlősök és egyéb állatfajok számára megfelelő életteret biztosít. A néhány évtizede még szépen gondozott, selymes fűvel borított tölgyerdő gyepszintje és cserjeszintje mára már elhanyagolt, ugyanúgy, mint a vasúti töltés oldalai. Levágott, elszáradt ágak láthatók az aljnövényzeten, ahol burjánzik a gyom. A terület kezelője a MÁV. Korábban a MÁV dolgozói gondozták a vasúti töltés- és a mellette lévő erdősávok területét, mára azonban ezt a feladatot nem, vagy csak hiányosan látják el.
4
Az Almádi tó partjának faállománya megnevezésű helyi védelem alatt álló objektum az egykori Almádi kastély parkjának megmaradt faállománya üde színfolt az alföldi síkságon. A tó Csorvás külterületén, a belterülettől ÉNY-ra a Nagyszénáshoz közeli határrészen található. A kör alakú tó partján még most is felfedezhető a márványlépcső. A tó körül lévő faállomány, a cserjefajok és az aljnövényzet megőrzése és fenntartása oktatási és esztétikai érdek. Az itt fészkelő madárvilág és a vízhez kötött életmódú állatok szempontjából jelentős élőhelyi szerepe van. A biodiverzitás (biológiai sokféleség) megőrzése szempontjából is érdemes az oltalomra. A Gubján forrás” látványos nádtermése a Maros egyik fattyúágának mélyedésében található. A gazdag látványos nádtermés mellett élőhely teremtő funkciót is ellát. Sok madár fészkelő helye. Csorvás területén itt található a különleges emlősállat, a védett földikutya. Oltalma a vizes élőhely és a hozzá kötődő élővilág megőrzése, háborítatlanságának biztosítása miatt szükséges. Természetes tájrészlet. A Homokbánya tó Az egykori homokbánya helyén kialakult tó környezete természetes módon erdősült be. Az itt fészkelő madárvilág, és a vízhez kötött életmódú állatvilág szempontjából jelentős élőhelyi szerepe van. Kiemelt oltalma a biológiai sokféleség megőrzése miatt fontos. Oktatási és esztétikai célt is szolgál. a régi homokbánya tó, amely a homok-kitermelés tevékenység megszűnése után alakult ki, ma kellemes kiránduló és horgászhely. A tó partja dúsan szegélyezett lombos fákkal, különböző cserjékkel. Néhány éve készült el Csorvás közigazgatási területén az első vízparti kirándulóhely és tanösvény. A kultúrált kirándulóhely, alkalmas aktív kikapcsolódásra, pihenésre. A tóparton lévő tanösvény lehetőséget nyújt arra, hogy a kirándulók séta közben megismerjék a vízi és vízkörnyéki élővilágot. A terület kialakítása során figyelembe vették a horgászati, sportolási lehetőségek maximális kihasználását is, emellett mód van piknikezésre esetleg csónakázásra is. A terület tulajdonosának, az a célja, hogy hosszútávon fenntartsa a hatályos környezet- és talajvédelmi előírásoknak megfelelően kialakított bányatavat és környezetét, valamint biztosítsa a tóban lévő megfelelő vízmennyiséget és vízminőséget. Károly-majori magtárépület mellett lévő 1 db vadgesztenyefa esztétikai szempontból értékes természeti elem, a Wenckheim kastély parkjából maradt meg. Egyedi, rendkívül szabályos lombkoronája ritkaságszámba megy, a környezetének meghatározó tájképi eleme. Mágocs-ér vagy Hajdúvölgy Kiemelt jelentőségű természet megőrzési (NATURA 2000) terület. Ökológiai folyosó szerepet tölt be. Védelme a vizes élőhely és a hozzá kötődő élővilág megőrzése, háborítatlanságának biztosítása miatt szükséges. Természet közeli tájrészlet. A helyi védelem alatt álló értékeinken túl a Csorvási löszgyep és a Mágocsér az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet szerint a Kőrös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területnek minősül. E két természeti értéket az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet is említi, mint jóváhagyott kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területeket.. E jogszabályok alapján a csorvási löszgyep – mely az erélyi hérics lelőhelye-, és a Mágocs ér Natura 2000-es területnek minősülnek. A Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhely-típusok, közösségi jelentőségű állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását, és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához.
5
Helyi építészeti értékek A Petőfi pusztai kiskastély vagy intézői lak (1880-ban épült, a legkorábbi kúria Csorváson. A nagykastélynak szánt épület sohasem készült el teljesen. Valószínűleg balesetveszélyessége miatt 1973-ban felrobbantották, építőanyagát elhordták, csak az alapok maradtak meg. Az egykori park épített díszítő elemei közül felismerhető még a kiszáradt tómeder és annak szegélye, valamint a szökőkút. Az intézői lak jelenleg lakatlan, a hozzátartozó csekély földterülettel magánszemély tulajdonában van. A tulajdonos néhány éve elkezdte az épület állagának megóvását, szerkezetének megerősítését, de ezt a tevékenységet már nem folytatja, a felújítást nem fejezte be. Sajnos már kívülről is láthatók az épület szerkezeti hibái, érdemes lenne megmenteni és hasznosítani ezt az értékes épületet. A Rudolf-majori kastély 1925-1928 között épült. Gróf Wenckheim Rudolf vadászkastélynak építette, majd gróf Wenckheim Matild lakta. A klasszicizáló homlokzati elemekkel díszített kétszintes manzárdtetős épület 1945-ig volt a grófnő lakhelye, azóta több funkciója volt. A kastélyépület most a Csorvási Gazdák Szövetkezet ifjúsági turisztikai szálláshelye, melyet 2010-ben felújítottak, átalakítottak. A felújítással, átalakítással megpróbálták az eredeti, építéskori állapotot visszaállítani a mai kor követelményeivel, igényeivel ötvözve azt. Az épület külső homlokzatának színe is megváltozott, a megszokott sötét tónusok helyett világos és okker sárga, valamint zöld szín a domináns. A Károly-majori magtárépület az 1800-as évek végén épült, valószínűleg Ybl Miklós tervei alapján. Jelenleg használaton kívül van. Érdekessége, hogy a tetőszerkezetét az egyik legértékesebb fafajtából, vörös fenyőből készítették. Befogadóképessége 20 vagon termény. Innen indult az egykori kisvasút, és szállította a terményt az uradalomból a községbe. A major tulajdonosa gróf Wenckheim Károly volt, akinek síremléke itt, az egykori kastély parkjában található, jelenleg egy kisebb akácerdő veszi körül. A síremlék 1934-ben készült, Horváth Adorján alkotása, anyaga fekete márvány korpusz. /Horváth Adorján készítette gróf Széchenyi Miklós nagyváradi püspök síremlékét is, amely Orosházán a katolikus templomban található. A két síremlék szinte teljesen egyforma, és egyszerre készült./ A Bajcsy-Zsilinszky Endre utca 1/2. szám alatt található Malomépület, gróf Wenckheim Matild tulajdona volt. Az 1920-1922 között épült, téglaarchitektúrás homlokzata jól állja a megpróbáltatásokat. Alapterülete 390 m2, téglából épült, kétemeletes épület, két tűzfallal. Épületszerkezete hasonló a Rákóczi utcai malomhoz. A darálója diesel-motor meghajtású, melynek üzemanyaga gázolaj volt, kapacitása 200 q/nap. Napjainkban részlegesen raktárként használják. A Rákóczi u. 34. szám alatti malomépület a település első komoly ipari üzeme volt, Elekes (Englender) József építette. A telket 1897-ben vásárolta meg, és az ott lévő kismalmot építette át. Egy év után már üzemelt a gőzmalom, 240 q/nap kapacitással működött, 14 embernek adott munkát, 120 lóerős gőzgép hajtotta. A háromszintes épület falazata vályog és tégla, alapja terméskő, tetőszerkezete fa, 2 tűzfallal. Alapterülete 494 négyzetméter. Homlokzata vakolatarchitektúrás, felújított, jelenleg tollfeldolgozó üzemel benne A Városháza épülete 1912-ben épült Községháza céljára. A település arculatának építészeti meghatározója, a helyi ízű romantikus stílusjegyekkel díszített homlokzatával, amelyen 5 db félköríves és 10 db ovális felső kiképzésű ablak, vakolatkeretek, és vakolatbetétek találhatók A szárazkapus oldalbejárat, és homlokzati nyílásrend összehangolt építészeti megjelenést biztosít. Az ovális felső kiképzésű ablak a város épületeinek egyik jellegzetessége, melyek ma már az újabb építésű épülteken is megtalálhatók.
6
A városháza épülete jó műszaki állapotban lévő, folyamatosan karbantartott épület, homlokzati vakolata ép. Az épület újrafestése néhány éve történt meg, a nyílászárói felújítottak, de a felújítás során a jellemző stílusjegyeket megtartották. Arany János utca 8-10. szám alatti volt általános iskola és az István király utca 30. szám alatti óvoda épületei 1906-1907 között épültek romantikus stílusjegyekkel díszített a homlokzatuk, az ablakaik ovális felső kiképzésűek. Homlokzatik tagolása, ablakkeretezése tégla szalagokkal keretekkel van megoldva. A Kölcsey Ferenc utca 10. szám alatti épület az 1900-as évek elején épült. Középosztású szárazkapus bejárata, homlokzatképzése, homlokzati nyílásrendje a polgári házak jellegzetes építészeti elemeit tükrözi. Báró Dániel Edéné építtette a csorvási csodadoktornak, Mészáros Henriknek hálából a felgyógyulásáért. Építészeti értéke az utcafrontra nyíló szárazkapus bejárója, csak néhány középületben található ilyen Csorváson. A Békéscsabai u. 3. szám alatti épület a szlovák építészeti hagyományokat követő „podsztyenkás” előtornácos ház. Jellegzetessége, hogy az utcai szoba előtt is húzódik egy 1 méter szélességű, 3 faoszlopon nyugvó előtornác, amit díszesen faragott 1 méter magas kerítés választott el az utcától. Hasonló az udvar felöli kiképzés is. Az előtornác és az udvar felőli rész oromdeszkái is faragottak. Széchenyi István utca 19. szám alatti épület a csorvási magyar parasztházak egyik legépebb épülete, agyagból készült, döngöléssel. Beosztása megegyezik a szlovák parasztházakéval: tisztaszoba, konyha, lakószoba, kamra. Az udvartól ezt a típust is faoszlopokon nyugvó tornác választja el. Ennek az épületnek az oromdeszkái a legszebben faragottak közé tartoztak. A települési környezetről általánosságban elmondható, hogy az hasonló az előző években tapasztalt állapothoz. A közterületek nagy része szépen ápolt, gondozott. Az önkormányzat által gondozott terek, parkok, közterületek, utcák, temetők tiszták, rendezettek, folyamatosan ápoltak a gyepterületek, sövények. Sajnos a visszatérő, megoldatlan probléma a lakatlan házak telkek és a telek előtti közterületnek a gondozatlansága. Kis előrelépést jelent, hogy a Polgármesteri Hivatal ebben az évben az előző évinél kevesebb felszólítást küldött ki parlagfű mentesítés és gyomirtás miatt. Sajnálatos azonban, hogy minden évben vannak visszatérő esetek, olyan ingatlantulajdonosok, akiket évente fel kell szólítani kötelezettségük teljesítésre. Zaj és rezgésvédelem tekintetében történt jelentős változás, ugyanis elkészült a településünk központját átszelő a 47-számú főút burkolat-megerősítése és ezzel párhuzamos kerékpárút építése projekt. A jó minőségű aszfaltút főleg a Rákóczi és a Békéscsabai utcán lakók számára jelenti az éveken át problémaként megélt rezgésterhelés csökkenést. A kül- és a belterületen elkészült kerékpárút a közlekedésbiztonság szempontjából kedvezően érinti a lakosságot. Hulladékgazdálkodás szempontjából jelentős előrelépés, hogy a 2001. óta lezárt, de mégis rendezetlen, illegális lerakással érintett hulladéklerakó rekultivációja megtörtént. A hulladéktestet egy speciális szigetelő fóliával lezárták, szigetelték. A szigetelő rétegre 70 cm vastag humuszos termőréteg került, melyet füvesítettek. A hulladékprizmára lehulló csapadékvíz összegyűjtésére övárok rendszert alakítottak ki. A letakart hulladék bomlása során keletkező depóniagáz elvezetésére 5 db gázkiszellőztető kutat alakítottak ki. A keletkező biogáz biofilteren keresztül történő átvezetés után a szabadba távozik. Most a hulladékhalom helyén egy szabályos, környezetbe illő zöld domb található. A regionális hulladékgazdálkodási rendszer keretein belül előreláthatóan 2016. januártól a lakosság saját ingatlanán gyűjtheti szelektíven a hulladékot. A levegőtisztaság-védelem tekintetében is változás történt. Az önkormányzat rendeletet alkotott az avar és kerti hulladék égetéséről. A rendelet szabályozza a hulladék égetésnek szabályait, azt, hogy mikor és hogyan lehet égetni a kerti hulladékot.
7
Továbbra is gondot jelent a az állattartásból eredő bűz, az állattartó gazdák környezetében lakók körében. Már több esetben tájékoztattuk a lakosságot arról, hogy a mezőgazdasági haszonállatok tartását az önkormányzatok már nem korlátozhatják helyi rendeletekben. A rendelkezés hatályon kívül helyezése viszont nem jelent korlátok, feltételek nélküli állattartást; az állatok tartása ugyanis "nem veszélyeztetheti az emberek és állatok egészségét, jólétét, és nem károsíthatja a környezetet". Az állattartási tevékenység végzése során jelentős környezetet terhelő bűzhatás keletkezik. Annak érdekében, hogy az állattartással érintett ingatlan környezetében élő lakosság mentesüljön a bűzhatástól, és az ingatlanát rendeltetésszerűen tudja használni, az ablakait saját igényei szerint ki tudja nyitni, a tevékenységre vonatkozó szabályokat be kell tartani. Hamarosan elérkezik a fűtési idény, és e tekintetben is számolni kell levegőszennyezéssel. A magas energiaárak miatt egyre többen térnek át a környezetkímélő gázfűtésről a szilárd tüzelőanyaggal történő fűtésre.. Ezzel nem is lenne baj, ha a környezetvédelmi szabályokat mindenki betartaná, de sokan olyan környezetszennyező anyaggal fűtenek, ami jelentősen terheli a környezetet, és az emberi egészségre is károsan hat. A szilárd tüzelőanyagok elégetésével nagymennyiségű káros anyag kerülhet a levegőbe. Tilos többek között műanyagot, gumit, textilt, festett, lakkozott fát, kommunális hulladékot egyéb szennyezőanyagot égetni. A fűtési idényben, időnként azon kívül is sok helytelen gyakorlattal lehet találkozni. Van aki cirokmagot PET palackba töltve használ fűtésre, van aki textilhulladékot éget kazánjában. A műanyagok égetése során egészségkárosító, rákkeltő (karcinogén) anyagok kerülnek a légtérbe. Az egészségkárosodásnak elsősorban a fűtést végző egyén, másodsorban pedig a környezetében élők vannak kitéve. Ismert olyan gyakorlat is, hogy műanyag zsákba tömködött aprított gally, falevél és egyéb szerves anyag szemetével fűtenek. Gyakran ez az anyag még nedves állapotban kerül a műanyag zsákba, amelyben nem szellőzik, ott bepenészedik, elrothad. Az így előkészített tüzelőanyag műanyag zsákkal együtt kerül a kazánba. Ez az anyag elégtelenül ég, minimális fűtőértéke van, és jelentős füsttel terheli a levegőt, és e mellett az emberi egészséget is károsítja. Gazdaságos és hatékony fűtés csak a tüzelőanyag helyes megválasztásával történhet, de nagyon fontos tényező a szabályos, megfelelő magasságú és keresztmetszetű kémény. Fontos tudni, hogy a levegőszennyezőkre levegő-tisztaságvédelmi bírság szabható ki, amelynek kezdő összege 100.000,- Ft Az égetés során keletkező, a környezetben hosszú ideig, akár évekig megmaradó szennyező anyagok belélegezve vagy az élelmiszerekkel jutnak a szervezetbe, ahol felhalmozódnak. A légszennyezettség az egyik legnagyobb egészségügyi kockázati tényező. Mindannyiunk érdeke a levegőminőség javítása, a szennyező anyagok kibocsátásának csökkentése. Óvjuk, védjük együtt környezetünket!
8
Csorvás Város TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK időszakos áttekintése 2015. Csorvás Város Önkormányzatának környezetvédelmi programját 2011-2016-ig terjedő időszakra készítette el. A Bizottság a lakóhelyi környezet állapotának vizsgálatával együtt áttekintette a program elfogadását követő időszakban történt környezetvédelmi változásokat, vizsgálta a környezetvédelmi program célkitűzéseinek megvalósulását a program fejezeti alapján. Az elterjesztés további részében az egyes környezeti elemek fejezeteiben dőlt betűvel a környezetvédelmi programban meghatározott célok dőlt betűvel olvashatók, a fejezetek további részében pedig a megvalósult célok ismertetése látható. Levegő A levegő tisztaságának védelme érdekében elérendő célok: A szilárd burkolatú utak arányának növelése. Település közúthálózatának jelenleg közel 70%-a szilárd burkolatú út. Pályázati lehetőségek kihasználásával forrást kell teremteni újabb utcák aszfaltburkolttal történő lezárásra, a megépült útalapok aszfaltozására. A külterületi földutak karbantartásának megoldása. A gazdálkodók, az Önkormányzat és a Csorvási Gazdák Termelőszövetkezet összefogása alapján elkészült referencia út költségének ismeretében megoldási alternatívák kidolgozása. Korszerű fűtési módszerek, alternatív energiaforrások használatának ismertetése a lakossággal, ösztönzés bio tüzelőanyagok használatára. Allergén gyomnövények hatásainak ismertetése, bírság kiszabása a gyomos ingatlanok tulajdonosai terhére; Gyomirtás közmunkaprogram keretében; Az állattartásról, valamint az ehhez kapcsolódó építésügyi szabályok megállapításáról szóló 14/1994. (X.7.) KT rendelet felülvizsgálata. A rendeletnek különösen abban a tekintetben történő módosítása, hogy a belterületi ingatlanokon tartható állatlétszám a jelenlegi szabályozáshoz képest csökkenjen. A gazdák ösztönzése a külterületi állattartó farmok kialakítására. Véderdők telepítése a szélerózió okozta károk csökkentésére. A 47-es számú főút elkerülő szakaszának megvalósítása, mely Békés Megye Területrendezési Tervében szerepel. A szilárd burkolatú utak arányának növelése tekintetében előrelépést jelent, hogy az önkormányzat fejlesztette az útépítéshez, útkarbantartáshoz szükséges eszközeit, gépparkját. Aszfaltozás ugyan nem volt, de évente néhány utcát betontörmelékkel, mart aszfalttal láttak el, így csökkentve a levegő porterhelését. A külterületi utak karbantartása tekintetében szintén nagy előrelépés, hogy az önkormányzat saját földmunkagéppel rendelkezik. A külterületi utak védelme, karbantartása tekintetében. jelentős feladat hárul a mezőgazdasági munkagéppel rendelkező gazdálkodókra is. A Csorvási Gazdák Zrt. az általuk használt földutakat folyamatosan karbantartja. A gyomirtás közmunkaprogram kertében, a célkitűzésben meghatározottak szerint folyamatosan megvalósul. A SATRT Programban dolgozó közmunkások csapata a település belterületén, és a külterületi csatornák partján folyamatosan végzi a gyomtalanítást. Önkormányzati rendelet szabályozza az ingatlantulajdonosok, ill. használók feladatát az ingatlanuk és az ingatlan előtti közterület gyomtalanítása tekintetében. Ez irányú kötelezettségüket elmulasztókat a Polgármesteri Hivatal felszólítja a feladat elvégzésére. 9
Az állattartásról, valamint az ehhez kapcsolódó építésügyi szabályok megállapításáról szóló 14/1994. (X.7.) KT rendeletet a Képviselő-testület hatályon kívül helyezte, mert magasabb rendű jogszabály úgy rendelkezik, hogy állatlétszám önkormányzati rendeletben nem szabályozható. Egyes állattartással kapcsolatos szabályok beiktatásával módosult a település helyi építési szabályzata. Békés Megye Területrendezési Terve szerint a 47-es számú főút elkerülő szakaszának megvalósítása későbbi időpontra, 2024-re módosult. Zaj és rezgésvédelem Elérendő célok A 47-es számú főközlekedési út burkolat megerősítése. A helyi közutak folyamatos karbantartása. A 47-es számú főút elkerülő szakaszának megépítése. További ösztönzés a környezetbarát közlekedési módok igénybevételére. Zenés szórakozóhelyek esetében zajkibocsátási határértékek meghatározása. A 47-es számú főközlekedési út burkolat-megerősítése és a párhuzamos kerékpárút építése projekt hosszas előkészítés után ebben évben megvalósult. Az úton közlekedők már tapasztalhatják, hogy a beruházással elkészült egy jó minőségű aszfatburkolat, amely egy időre megoldja a 47-út mellett élők zaj és rezgésvédelemmel kapcsolatos évek óta fennálló problémáját. A beruházás műszaki átadása megtörtént, most a forgalomba helyezési eljárás van folyamatban. A helyi közutak folyamatos karbantartása az önkormányzat tulajdonában lévő gépekkel megoldható. A környezetbarát közlekedési mód Csorváson nagyon népszerű, hiszen a lakosság nagy része a településen belül kerékpárral közlekedik. A 47-es út melletti új kerékpárút megépítésével lehetőség nyílt arra is, hogy a környező településekre biztonságosan, balesetmenetesen el lehessen jutni kerékpárral. Víz Elérendő célok: A szilárd burkolatú utak menetén újabb szikkasztórendszerű árok készítése; A meglévő szikkasztó rendszerű csapadékvíz elevezető árkok karbantartása, tisztítása; Összefüggő csapadékvíz elvezető csatornahálózat kiépítése a belterületen; Az önkormányzati tulajdonban lévő, bel- és külterületi belvízelvezető művek folyamatos karbantartása, tisztítása; Egészséges ivóvíz biztosítása a lakosság számára, az ivóvíz minőségének javítása a KözépBékési Térség Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás tagjaival közösen, Európai Uniós pályázaton elnyerhető forrásból. Felszín alatti vizek védelme a belterületi állattartásból eredő talajszennyezés megelőzése, csökkentése. Az állattartásból eredő esetleges talajvízszennyezés megakadályozása és a keletkező hígtrágya megfelelő kezelése érdekében az állattartás körülményeinek helyi szabályozása, ill. az előírások betartásának ellenőrzése. A növényvédő szerek és műtrágyák szakszerű kijuttatásával a nitrátosodás megelőzése. A mezőgazdasági termesztés során használt kemikáliák tárolására vonatkozó előírások betartásával a talajvízszennyezés megelőzése. Az utak menti szikkasztóárkok készítése folyamatos, a közmunkaprogram keretében történik ugyanúgy, mint a meglévő csapadékvíz elvezető árkok karbantartása, tisztítása, és a belvízelvezető művek karbantartása, tisztítása.
10
Az egészséges ivóvíz lakosság számára történő biztosítása tekintetében előrelépés történt úgy, hogy egy ideig zacskós vizet biztosítottak az azt igénylők számára. Második éve üzemelnek az AsR konténerek, melyek a Magyar Honvédség által kerültek a településekre. A konténereket az Alföldvíz Zrt üzemelteti, amelyek a hálózati vízvezetékre vannak rákötve. Az arzénmentesítést a konténerekben lévő tisztítóberendezéssel oldják meg. .A konténerek gyakorlatilag közkútként üzemelnek. Közép-Békési Térség Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás beruházásában Európai Uniós pályázaton elnyert forrásból készül az a regionális ivóvíz vezeték, amelyen LőkösházaKevermesről Csanádapácán át érkezik Csorvásra az európai uniós normáknak megfelelő minőségű ivóvíz. A felszín alatti vizek védelme tekintetében a belterületi állattartásból eredő talajszennyezés megelőzése, csökkentése érdekében önkormányzati rendelet írja elő a zárt, vízzáró trágyatárolók használatát. Talaj Elérendő célok: A környezetkímélő mezőgazdasági termelési módszerek széleskörű elterjesztése, ezáltal a környezetvédelmi célkitűzések megvalósulása, A természet értékeinek, a táj, a termőföld és a vízkészletek állapotának megőrzése és javítása, Tápanyag visszapótlása a talajba; Ökogazdálkodás népszerűsítése. A szélerozió csökkentésére erdősávok telepítése a külterületen. Házi komposztálás, a komposzt saját telken történő felhasználása. Szakmai előadások, fórumok rendezése, a szaktanácsadás elterjesztése a szakmai tudás emelése érdekében. A talaj védelme érdekében ismeretterjesztő cikkek megjelentetése a Csorvási Híradóban. A környezetkímélő mezőgazdasági termelési módszerek elterjesztését, ezáltal a környezetvédelemi célkitűzések megvalósítását Önkormányzatunk kiemelten kezeli. Az önkormányzat által használt szántóingatlanokon csak ilyen szempontok szerint folyik a gazdálkodás. A környezetkímélő mg-i termelési módszer alkalmazásának egyik oka, a KAP (Közös Agrárpolitika – az Európai Unió mezőgazdasági támogatási rendszere) reform eredményeként 2015-től bevezetésre kerülő környezetvédelmet támogató és erősítő zöldítési program. Az önkormányzat jelenlegi gazdálkodása tekintetén ezt a termelési módot 5 ha területen vezette be. Zöldtrágyaként olajretek + fehér mustár keverékét szántják be a talajba. Azon túl, hogy ez a gazdálkodási forma a támogatás nyújtásának egyik feltétele, az önkormányzat érdekében is érdemes fenntartani ezt a környezetkímélő termelési módot, hiszen talaj szerkezetének javítása elengedhetetlen zöldtrágya, vagy szervestrágya felhasználása nélkül. Az önkormányzatnak csak zöldtrágya alkalmazására van lehetősége. A termőföld és a vízkészlet állapotának megőrzésében szintén óriási jelentősége van a szerves anyag beforgatásának és felhasználásának. A szellős, laza szerkezetű szántó fizikailag is alkalmas élőlények befogadására /földi giliszta, vakond, stb./, és az ilyen minőségű talajszerkezet gazdálkodik is a vízzel. A víz mozogni tud a talajban, továbbá a talaj tárolni tudja a vizet. A tápanyag visszapótlását a talajba a környezet védelme érdekében elsősorban pillangós növényekkel, nitrogén megkötő képességgel rendelkező fajtákkal célszerű elvégezni. Ezt a módszert a lehetőségekhez képest igyekszünk alkalmazni. A környezetvédelmi program célkitűzéseinek megvalósítása tekintetében már nagy sikert jelent, ha e módszer alkalmazásával csökkenthető a szervetlen hatóanyagú kemikáliák aránya.
11
Az ökogazdálkodás népszerűsítését Önkormányzatunk felelősen kezeli, a gazdálkodók érdeklődésére, földdel, gazdálkodással kapcsolatos kérdéseikre személyesen állunk rendelkezésükre. A gazdálkodás helyszínét kérésre felkeressük, adminisztrációs segítséget is nyújtunk ha szükséges. A zöldítéssel és a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos kérdésekre szakmai tanácsot kaphatnak az érdeklődők. A szélerózió csökkentése érdekében a külterületen néhány dűlőút mentén fasorokat telepített az önkormányzat. Sajnos a rendkívüli aszály és hőség miatt nehéz megvédeni az új telepítést. Az ökogazdálkodás népszerűsítése érdekében a Csorvási Híradóban figyelem felkeltő cikk megjelentetése lenne célszerű. Az önkormányzat csekély anyagi támogatással ösztönzi lakosság köréből azokat a kiskerttulajdonosokat, akik a szép kert és biokert mozgalomban részt vesznek. Az önkormányzat agrárgazdasági végzettségű szakemberei szaktanácsadással segítik a polgármesteri hivatalt felkereső a helyi gazdálkodókat, hiszen közös érdek környezettudatos gazdálkodás széleskörű elterjesztése. A talajvédelem érdekében már több esetben jelent meg a házi komposztálást népszerűsítő cikk a Csorvási Híradóban. Táj, természeti értékek Elérendő célok: A természeti és építészeti értékek helyi védelméről szóló 20/1993 (X.8.) KT rendelet felülvizsgálata a jelenleg hatályos, magasabb rendű jogszabályok elírásai alapján. A helyi természeti értékeink megóvása. A természeti és építészeti értékek helyi védelméről szóló 20/1993 (X.8.) KT rendeletet a Képviselő-testület hatályon kívül helyezte, és helyette megalkotta a természeti és építészeti értékek helyi védelméről szóló 15/2011. (X.28.) önkormányzati rendelet. A Képviselő-testület folyamatosan figyelemmel kíséri, és időszakonként megvizsgálja a helyi természeti és építészeti értékek állapotát. Zöldfelületi rendszerek Elérendő célok: A település zöldfelületeinek folyamatos gondozása, megújítása. Gyepfelületek ápolása, a beteg, sérült fák, fasorok szakszerű metszése, kipusztult fák eltávolítása. A szerkezeti szempontból fontos utcák egységes fásítása, várostűrő, ellenálló fajokból. A közterületeken, új fasorok telepítése, lehetőség szerint a gyümölcsfák közterületre való telepítését elkerülve. Hiányos fasorokban az egyedek pótlása azonos fafajokkal. A belterületi zöldfelület arányának növelése, belterületi utcák fásítása. Zöldfelületi kataszter elkészítése a település kül- és belterületére vonatkozóan. Kártevők elleni védekezés. A település zöldfelületeit folyamatosan gondozzák, a gyepfelületeket ápolják, a beteg sérült fa részeket-, a kipusztult fákat eltávolítják. A kártevők elleni védekezés a szükséges mértékben megtörténik, különös tekintettel a köztemetőben lévő gesztenyefákra és a Rákóczi utcai gömbszivarfákra, amelyek kevésbé ellenállóak a kártevőkkel szemben. Nagy előrelépés a település zöldfelületi rendszerének fejlesztése tekintetében az a jelentős fásítás, amit 2014-ben a kistérségi START munkaprogram keretében végeztek el. Közel 3000 akáccsemetét ültettek el: a külterületen az újonnan épült belvízelvezető csatorna mentén, a belterületen a Táncsics utca vasút felőli oldalán a Bajcsy és az Arany János utcák közötti szakaszon és az izraelita temető melletti területen. Összesen 250 db nyírfát telepítettek a
12
köztemetőbe, a Millenniumi emlékparkba, valamint a Hérics szálló környékére. A köztemető melletti volt dögtér területére és a belterületi parkokba 300 db tölgyfát ültettek el. Vérszilva fasor telepítése történt az Arany János utcán a Hunyadi és Rákóczi utcák közötti szakaszon, a Kossuth utcán a Kisfaludy utcától a Petőfi utcáig, továbbá az István király utcai iskola és óvoda környékére. Az előbbieken túl szil fákat ültettek a parkokba és a régi dögtér területére. A sportpályán és a környékén is történt fásítás, ide akác, tölgy és szil fák kerültek. A település közterületein elszórtan jó néhány értékes spirálfűz fát ültettek el. Több, mint 100 darabra tehető azoknak a japánbirs-, spírea-, cserszömörce-, jezsámen-, rózsalonc díszcserjéknek a száma, amelyeket az emlékparkba, és egyéb közterületre ültettek. A köztemető melletti utat szegélyezi közel 3000 db turkesztáni szil cserje. A temetők területére ültettek több, az ott lévő környezethez illeszkedő szomorú barka fát. Közműhálózat Elérendő célok: Energiagazdálkodás tekintetében a jelenlegi energiafelhasználást csökkenteni kell, az elérhető legkisebb szintre, a jelenlegi rendszerek korszerűsítésével, energiatakarékos eszközök alkalmazásával. Helyes energiafelhasználási módok széleskörű ismertetése. Ivóvízellátás minőségének javítása, arzénmentesítés, vas-mangántalanítás. Infrastrukturális fejlesztések megvalósulás során törekedni kell a városképet rontó légkábelek földkábellel történő kiváltására. Az energiagazdálkodás területén előrelépést jelent, hogy a Tornacsarnokban és a Művelődési Házban a gázfűtést korszerű hőszivattyús rendszerre cserélték le. A Bocskai utcai óvodában az elektromos energiát napelemek által állítják elő. A hőszivattyús rendszerhez szükséges elektromos energia ellátást is napelemes rendszerrel kívánják megoldani, pályázati forrásból (KEOP). Az Arany János úti óvoda és az ESZI energetikai korszerűsítésére pályázatot nyújtott be az önkormányzat. Az ingatlanok rácsatlakozása az elektromos hálózatra jogszabályi előírás szerint már csak földkábellel lehetséges, így a városképet rontó légkábelek mennyisége már nem növekszik. Hulladékgazdálkodás Elérendő célok: A működéssel felhagyott települési szilárd hulladéklerakó rekultivációja 2014. december 31ig a DAREH Önkormányzati Társulás tagjaival együttműködve. A hulladéktelep utómonitoringozási feladatainak ellátása. A működéssel felhagyott települési dögtér rekultivációjával kapcsolatos feladatok jogszabályi előírás szerinti elvégzése. Ismeretterjesztés, szakmai anyagok megjelentése a Csorvási Híradóban. A köztisztaság fenntartásáról szóló 9/2009.(V.29.) KT számú rendeletben foglalt rendelkezések betartásának ellenőrzése. A szelektív hulladékbegyűjtés (főként a csomagoló anyagok és a zöldhulladék esetében) arányát, hatékonyságát, valamint az így begyűjtött hulladékok hasznosításának mértékét fokozni kell a program időszakában. A DAREH önkormányzati Társulás 2012-ben KEOP pályázaton támogatást nyert egy regionális hulladékgazdálkodási rendszer kialakításához. A komplex rendszer hatékony üzemeltetésének megvalósítására egy tanulmányterv készült. A pályázat részét képezi a működéssel felhagyott települési hulladéklerakók, többek között a csorvási hulladéklerakó rekultivációja is. A rekultiváció 2014-2015. években valósult meg. A
13
régi rendezetlen szeméttelep helyén egy esztétikus, környezetbe illő zöld dombot alakítottak ki. A hulladéktestet egy speciális szigetelő fóliával lezárták, szigetelték. A szigetelő rétegre 70 cm vastag humuszos termőréteg került, melyet füvesítettek. A hulladékprizmára lehulló csapadékvíz összegyűjtésére övárok rendszert alakítottak ki. A letakart hulladék bomlása során keletkező depóniagáz elvezetésére 5 db gázkiszellőztető kutat alakítottak ki. A keletkező biogáz biofilteren keresztül történő átvezetés után a szabadba távozik. A regionális hulladékgazdálkodási rendszer keretein belül előreláthatóan 2016. januártól a lakosság saját ingatlanán gyűjtheti szelektíven a hulladékot. Környezeti tudat-szemlélet Elérendő célok: Az óvodai nevelés és általános iskolai oktatás során a környezettudatos nevelési elvek alkalmazása, gyakorlati szempontú megközelítésben. Lakossági tájékoztató fórumok szervezése a környezetvédelem és fenntarthatóság témakörében, civil szervezetek bevonásával. A tudatos vásárlás és újrahasznosítás ösztönzésével a hulladék keletkezésének megelőzése. A vállalkozások szemléletformálása, környezettudatosságának növelése. Az önkormányzat a Csorvási Híradó hasábjain megjelenő környezetvédelemmel foglalkozó cikkekkel igyekszik a másként gondolkodó lakosság szemléletét környezettudatossá formálni. A Csorvási Híradó minden ingatlanba ingyenesen eljut, így a település minden lakosának lehetősége van az abban megjelent írásokat elolvasni. A Képviselő-testület számára készült, a lakóhelyi környezet állapotával foglakozó előterjesztések rövidített változata is megjelenik évek óta a Csorvási Híradóban. Bízunk abban, hogy a cikkeket az a célcsoport is elolvassa, akinek szól, és talán jobb belátásra bírja a másként gondolkodókat.
Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy vitassa meg az előterjesztést, és vita után szíveskedjen azt elfogadni.
Csorvás, 2015. szeptember 24.
Bócsikné Huszár Olga bizottsági elnök
14
