Beszámoló Az ösztöndíjas időszak alatt végzett munka részletes ismertetése Név: Dobás Kata Kutatás témája: romániai magyar sajtó a 20. század elején, Kosztolányi Dezső, forrásfeltárás Kutatás helyszíne: Kolozsvár Kutatás ideje, időtartama: 2014. márc. 25 – 2014. máj. 23. (2 hónap) Kosztolányi Dezső műveinek kritikai kiadásához (melynek munkálatait az MTA-ELTE Hálózati Kritikai Kiadás Kutatócsoport, valamint a „Kritikai kiadás és forrásföltárás: Kosztolányi Dezső” (OTKA, K/108700 számú pályázat) munkatársai végzik az ELTE BTK befogadó-intézményben) elengedhetetlen azoknak a folyóiratokban, napilapokban megjelent műveknek a feltárása, melyek a majdani kritikai kötetek forrásalapját szolgáltatják. Ennek az alapkutatásnak a fő pillérét a folyamatosan bővülő forrásjegyzék-gyűjtemények adják, melynek munkálatai 2006 óta tartanak, s melyet egyetemi és doktori képzésben részt vevő hallgatókkal végzünk 2010-ig Arany Zsuzsanna, 2011-től pedig az én vezetésemmel. A forrásgyűjtő munka első fázisa a jelentősebb lapok áttekintése, ennek a munkának egy részfeladatához, az erdélyi sajtó anyagának feldolgozásához kaptam meg 2014-ben a Klebelsberg Kunó ösztöndíjat két hónapra Kolozsvárra. A kolozsvári kutatómunkának az alábbi várható eredményeit jelöltem meg a pályázati tervemben, a következőkben a lentiek alapján szeretném a beszámolót is elkészíteni: 1. tételes jegyzék készül a Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtárban található, az 1903 és 1936 között létező magyar nyelvű időszaki kiadványokról 2. a folyóiratok, hetilapok, napilapok (előzetesen tudható, a katalógusban található) sajtótörténeti adatai a lapban található információkkal kerülnek kiegészítésre meghatározott bibliográfiai szabvány szerint 3. valószínűsíthető, hogy több olyan, eddig még nem vizsgált időszaki kiadványról ki fog derülni, hogy rendszeresen vagy időszakosan publikált bennük Kosztolányi 4. a fent részletezett munka során nem csupán Kosztolányi Dezső munkásságáról, de a 20. század eleji sajtótermékek működéséről is eddig még feltáratlan információkhoz juthatok, melyekről az elvégzett alapkutatást tárgyaló tanulmányt kívánok írni 5. az általam összegyűjtött és feltárt anyagokból összeállítható lesz a Forrásjegyzék soron következő kötete.
I. A Kolozsvári Egyetemi Könyvtár lapállományának rögzítése 1) Az adatok rögzítése táblázatban Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtárban található, az 1903 és 1936 között létező, a mai Románia területén kiadott magyar nyelvű időszaki kiadványokról elkészítettem a tételes jegyzéket táblázat formájában, melyet DVD-n mellékeltem. A Könyvtár lapkatalógusának használatát az indokolta, hogy az internetes katalógus nem tesz lehetővé számunkra releváns listázást: 1903-tól 1936-ig terjedő, magyar nyelvű, a mai Románia területén kiadott lapok; a munkát nehezíti, hogy nyilvánvalóan nekem azokat a periodikákat is fel kellett venni a listára a további munkálatok miatt, amelyek léteztek ugyan a jelzett időszakban, de a Könyvtárnak nem volt az adott periódusban belőle példánya, csak későbbiek vagy esetleg előbbiek (ehhez lásd a mellékelt táblázatban található megjegyzést!), illetve kiemelten fontos, hogy a neten található katalógusba nem vezették fel a következő időszaki kiadványok igen nagy hányadát: évkönyvek, almanachok, naptárak, éves jelentések. Ez utóbbiak tehát csakis kizárólag a lapkatalógus jelzete alapján kérhetők ki, adataiknak rögzítése is csupán e módon lehetséges. A pályázati munkatervemben jelzett könyvtári állományi lista A-tól D betűig terjedő szakaszában egyetemi és doktori képzésben részt vevő hallgatók is segítségemre voltak (Gorove Eszter, Takács Emma és Tamás Péter). Az ő munkájuk azonban csak a lapkatalóguson lévő adatok rögzítésére vonatkozott, az általuk begépelt adatok szabvány szerinti átalakítása, szerkesztése, a betűrend szerinti további lapok rögzítése, valamint a budapesti gyűjtemények állományadatainak G-Gy betűig terjedő pontos feltárása már az én munkám eredménye. A hallgatók munkájára azért volt szükség, mert már az ösztöndíjas időszak kezdeti fázisában világossá vált, hogy a katalógus adatainak rögzítése, és az ezzel párhuzamosan folyó lapszemlézés messzemenően meghaladja a két hónapos időszak kereteit. Ennek elsődleges oka az, hogy a Kolozsvári Egyetemi Könyvtárnak rendkívül széleskörű a lapállománya, összesen 47 katalógusfiókot kellett átnézni a munka elvégzéséhez. Másodlagos oka pedig az, hogy a szemlézendő lapok száma jelentős, az adatokat rögzítő táblázat közel 100 oldalas, és ez csupán a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár lapállományát tartalmazza. A táblázatban E betűtől Z-ig terjedően már az összes munkafázist én végeztem, a periodikák szemlézését megkezdtem. (Megjegyzés: a jelzett időszaki kiadványok (almanachok, évkönyvek stb.) átnézése a kutatómunka legvégső fázisa lesz, ezekről, a magyarországi állományról az alapkutatás legvéső fázisában fog készülni egy összesített lista, amely alapján majd a szemlézést is el
lehet kezdeni. Jelen fázisában csupán az adataikat rögzítettem, és színes kihúzással jeleztem a táblázatban a tételeiket. Június utolsó hetében a Kutatócsoport forrásgyűjtő munkacsoportja kiutazott Kolozsvárra, a lapok szemlézését folytattuk, az A és B betűvel kezdődő lapokat átnézését befejeztük, az elvégzett munka feldolgozása jelenleg is folyamatban van.) A kutatómunkában nagy segítségemre volt, hogy a könyvtár megkezdte a lapkatalógusok digitalizálását, az ösztöndíjas időszak végéig az H betűig digitalizálták a periodika-állomány katalógusát. Ez azóta tovább bővült, jelenleg az N betűig találhatók meg a digitalizált anyagok, valószínűsíthetően, a könyvtári dolgozók véleménye szerint, a jövő év elejéig ezek a munkálatok befejeződnek, és akkor a teljes lapállomány katalóguscédulái hozzáférhetőek lesznek a könyvtár honlapján. (http://www.bcucluj.ro/re/catalogold/cp/) (Megjegyzés: előfordul, hogy nehezen kereshető meg a betűrend szerinti felbontásban egyegy lap cédulája, mivel a digitalizálási munkákat román anyanyelvű kollégák is végzik, ezért sok esetben a laphoz tartozó linknevet elírják, tehát fokozott figyelemmel érdemes böngészni a honlapos anyagok között. Fontos továbbá, hogy sajnos bizonyos adatok ellenőrzése során az is kiderült: nem minden periodika katalóguslapját digitalizálták, ez pedig további bizonyítéka annak, hogy a lista teljes biztonsággal a Könyvtár katalógusterében található lapkatalógus alapján állítható össze.) A mellékelt táblázatba, ahogy azt a kutatási tervben is jeleztem, nem vezettem fel a Kosztolányi-kutatás számára teljesen irreleváns lapokat, például a statisztikai jelentéseket, ipari/kereskedelmi jelentéseket stb. Ugyanakkor hangsúlyozni szeretném, hogy ez csupán pár tétel elhagyását jelenti, hiszen tudható, hogy Kosztolányi Dezső publikációinak megjelenési helyei rendkívül szerteágazóak. Ezen szövegek egy része ugyan valószínűsíthetően átvétel nagyobb lapok irodalmi vagy tárca rovatából, az viszont az erdélyi sajtóanyagon is jól látható már most, hogy sok esetben éppen a kisebb lapokból lehet visszakövetni azokat a nagyobb erdélyi hetilapokat, napilapokat, ahova a szerző rendszeresen küldte az írásait vagy esetleg rendszeres munkatárs volt. Természetesen a kritikai kiadások kutatóinak feladata lesz az is, hogy megállapítsák: egy-egy szöveg valóban átvétel-e, és nem Kosztolányi kiterjedt ismeretségének köszönhető-e az, hogy jelentéktelennek látszó periodikában is megtalálható a cikke. A kevés tétel elhagyását az is indokolja, hogy a lapok profiljának leírása nem minden esetben igazít ez teljes biztonsággal, illetve az is, hogy a századforduló sajtótörténetének kiemelt szempontja, hogy akár még mezőgazdasági szaklapoknak is van olyan rovata, ahol rendszeresen közölnek szépirodalmat.
2) Az adatok rögzítésének formai ismérveiről A lapkatalógusban található adatok szabványának kialakításához a Ferenczyné Wendelin Lídia (A magyarországi hírlapok és folyóiratok bibliográfiája 1921–1944, (I–III., Budapest, OSZK, 2010.) által szerkesztett kiadvány leírásait vettem alapul, ennek értelmében a következők rögzítésére van lehetőség: lap címe, az időszaki kiadvány megjelenési ideje, profilja, leírása részen belül: Leírás (például alcím, profil, megjelenési időszak (naponta, hetente stb.)); Megjelenési hely és idő; Címváltozatok, melléklapok, főlap jelzése; Tulajdonos, szerkesztő, kiadó, nyomda. A szerkesztők esetében nem csupán a szerkesztők, de a fő- és felelős szerkesztők leírására is van lehetőség. Ezen felül a Kosztolányi kritikai kutatást érintő oszlopban (Forrás KD írásáról a lapban) azért van szükség, hogy az előzetes adatokat felvihetők legyenek, vagyis itt azokat az évszámokat rögzítettem, amelyekről tudható, azokban az években található a periodikában Kosztolányi-írás. Ilyen előzetes adatokat szolgáltat pl. a PIM Magyar Írók Bibliográfiája, Lakatos Éva kiadványai (Magyar irodalmi folyóiratok, Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum), a különböző repertóriumok, adatbázisok stb. (Megjegyzés: az előzetes adatokról összességében annyi mondható el, hogy szinte minden esetben felülbírálásra szorulnak, használatuk csupán kiindulópont, hiszen sokszor téves adatokat adnak meg, illetve még további írásokat találunk a lapok szemlézése során.) A Föllelhető évfolyamok oszlopban az általam vizsgált könyvtárak állományát rögzítettem, vagyis a Kolozsvári központi Egyetemi Könyvtáron kívül a Fővárosi Szabó Ervin, az Egyetemi, a Magyar Tudományos Akadémia, az Országgyűlési, valamint az Országos Széchényi Könyvtár adatait, jelenleg G-Gy betűig terjedően. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár állományát a táblázat egészében rögzítettem. A Lelőhely nevű oszlop a könyvtári jelzeteket tartalmazza, ez a későbbi munkát, a lapok szemlézését könnyíti meg. Az utolsó, Átnézte oszlop kifejezetten a belső munkálatok, és elsősorban
a
forrásgyűjtő
munkacsoport
vezetőjeként
az
én
munkaszervezésem
megkönnyítését szolgálja; a forrásgyűjtő csoport azon tagjának a neve szerepel itt, aki az adott lapot, évfolyamot stb. átnézi, illetve olyan megjegyzések, amelyek szintén az én munkámat könnyítik meg. Az utóbbi két oszlop természetesen nem kerül publikálásra semmilyen formában, lévén közhasznú információt nem tartalmaz, éppen ezért a DVD-n mellékelt táblázatban sem szerepeltettem. A táblázat doc kiterjesztésű fájlban lett rögzítve úgy, hogy áttehető excel táblázatba is, ami így egy a jövőben megvalósuló, Kosztolányi Dezső munkásságára vonatkozó adatbázisba is könnyen konvertálható lesz.
3) A táblázat felépítése, használata A mellékelt táblázatban, ahogy már korábban jeleztem, kék kihúzás mutatja az évkönyveket, almanachokat, naptárakat, jelentéseket, mivel ezekkel a tételekkel munkánk legvégén foglalkozunk. Sárga kihúzás mutatja azokat az időszaki kiadványokat, amelyeket már részben vagy egészben átnéztem vagy átnézett a forrásgyűjtő csoport. A lapok közül többet a már tavaly megjelent Forrásjegyzék 5. kötetben dolgoztunk fel, amely az erdélyi sajtó azon anyagának azon periodikáit tartalmazza, amelyekről előzetes adatok szerint tudható volt: Kosztolányi publikált bennük. Ezeknél a lapoknál a sajtótörténeti adatokat kiegészítettem a lapban található információkkal, ennek következtében javítottam is a téves adatokat, amelyeket a lapkatalógus szerint vittem fel. (Megjegyzés: a fentiek értelmében a nem színezett soroknál található periodikumok még nem kerültek feldolgozásra, vagy éppen a szemlézést végezzük a forrásgyűjtő csoporttal, tehát az ott található adatokat még kiegészíteni és ellenőrizni kell.) A feldolgozott anyagoknál minden esetben jeleztem a profilváltásokat, a címváltozások esetében pedig úgy jártam el, ahogy azt a legutóbbi Forrásjegyzék kiadványban is tettem: minden címváltozás esetén új lapként kezeltem a periodikumot, még abban az esetben is, ha profilváltás nem történt. Ezt elsősorban a munka nagysága indokolja, ekkora anyag esetében könnyebb átláthatóságot biztosít, ugyanakkor a lap leírásánál mindig jeleztem, ha valaminek a folytatása vagy előzménye, illetve ha más címváltozata létezik. Így, az utalásoknak köszönhetően minden összekapcsolódó tétel könnyen visszakereshető, a lap teljes élettartamára vonatkozó adatok a táblázatból is visszakereshetőek még címváltás esetén is. 4) A táblázat közzététele A mellékelt táblázatban több olyan információ is megtalálható, elsősorban a korszakkal foglalkozók, de akár sajtótörténészek számára is, amelyek miatt közzé kívánom tenni a táblázatot a kutatócsoport honlapján (http://www.kosztolanyioldal.hu/sajtotortenet) A kiegészítések után (lásd 5. alpontot) a feldolgozás ütemével párhuzamosan szeretném, előre láthatólag betűnként, feltenni a Kosztolányi Kutatócsoport internetes oldalán, ahol már találhatóak ilyen jellegű anyagok, például a budapesti sajtó anyagának egy részéről. 5) A könyvtári állomány táblázatával kapcsolatos további munkálatok A mellékelt táblázat, ahogy azt a fentiekben már jeleztem, az ösztöndíjas időszakhoz képest már egy következő munkafázisba lépett: időközben rögzítettem a Kolozsváron hozzáférhető
lapok esetében a budapesti közgyűjteményekben/könyvtárakban (Egyetemi Könyvtár, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Országgyűlési Könyvtár, illetve az Országos Széchenyi Könyvtár) található állományadatokat G-Gy betűig terjedően. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár adatait a teljes táblázati anyagra felvittem. A mellékelt táblázatot szükséges továbbá kiegészíteni a Fővárosi Szabó Ervin, az Egyetemi, a Magyar Tudományos Akadémia, az Országgyűlési, valamint az Országos Széchényi Könyvtár állományának adataival, ezt a könyvtárak lapkatalógusa alapján végezzük el. A további tételek értelemszerűen azokat a lapokat fogják tartalmazni, amelyek a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár lapkatalógusában nem voltak megtalálhatóak; ez a munkafázis jelenleg is folyamatban van. Előzetes felmérések alapján jól látható, hogy főként az Országgyűlési Könyvtár és az Országos Széchényi Könyvtár rendelkezik olyan periodikákkal, amelyek a kolozsvári könyvtárban nem lelhetők fel. (Megjegyzés: a Kolozsváron végzett kutatómunka fontos megfigyelése, hogy az Országos Széchenyi Könyvtár és a Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár állománya között kapcsolat van: jelentős számú lapnál megfigyelhető, hogy az állomány egyik része Kolozsváron, a másik az OSZK-ban található. Az előzetes kutatások azt mutatják, hogy az Erdélyi Múzeum Egyesület által átadott periodikumok közül több is, illetve az állományának egy része a budapesti közgyűjteménybe került. A kapcsolat feltárása jelenleg is folyamatban van.) Ez az összesített táblázat tehát annak az alapkutatásnak a kiindulópontját biztosítja, melynek munkálatait a Klebelsberg Kunó ösztöndíj ideje alatt végeztem el, a fent vázoltak szerint, a kutatási tervnek megfelelően. II. Az időszaki kiadványok szemlézése Ahogy azt az előző részben jeleztem, a katalógusban az egyes lapok címváltozatai sokszor nem szerepelnek, ahogy a profilváltások sem, s ezt a hiányt kizárólag a lapok konkrét szemlézése során lehet pótolni, az adatokat a lapban találtak alapján lehet felvezetni a táblázatba. A szemlézés során a már leírt szabvány szerint rögzítettem a sajtótörténeti adatokat, külön jeleztem, hogy az átnézés konkrétan milyen időintervallumot ölelt fel, ahogy a hiányzó és csonka lapszámokat is. Ez utóbbiakat, amennyiben más közgyűjteményekbe is fellelhető az adott lap, természetesen lehet pótolni.
A Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtárban két helyen lehetséges hozzáférni az időszaki kiadványokhoz, jelzettől függően. A P és H betűvel kezdődő jelzetek alatt található lapokat egy nappal előbb kell kikérni, és az Adrian Marino teremben lehet őket szemlézni, a csupán számokból álló jelzet esetében pedig a földszinti olvasótermekbe hozzák ki a könyvtárosok a lapokat. Összességében elmondható, hogy nagyon változó az állomány állapota, rengeteg lap még felvágva sincs. Viszont fontos adat a későbbi munka szempontjából, hogy a napilapos anyagokban nagyon kevés hiányzó lapszámmal találkoztam. Az eddig elkészült anyag hangsúlyozottan munkaanyag, jelenleg nem éri el a publikálás szintjét (elsősorban ugyanis kiadói szempontból kötetben érdemes gondolkodni, tehát amíg kötetnyi anyag nem áll rendelkezésre, kiadni sem érdemes a mostani adatokat), már csak a továbbiakban elvégzendő munkálatok, szemlézések miatt sem, ezért itt, jelen beszámolóban jelzem az általam elvégzett kutatómunka részleteit. A Klebelsberg Kunó ösztöndíj két hónapos időszaka alatt az alábbi lapokat tudtam szemlézni a táblázat elkészítése mellett, mindegyik lapnál jeleztem a Kosztolányi Dezső által publikált, eddig még ismeretlen cikkek adatait, a Forrásjegyzék kötetekben használatos szabvány szerint; ahol nincsen jelölve, abban a lapban nem találtam Kosztolányi által írt cikket vagy rá vonatkozó irodalmat. Az itt használt szabvány a Forrásjegyzékek által használt leírás, ezekben megtalálhatóak a korábbi Forrásjegyzék-kötetekben található tételekkel való kapcsolat jelölése is (FJ1, FJ2 stb.), illetve az adott cikk kötetbeli megjelenése is. Az ehhez tartozó rövidítésjegyzék a tételek felsorolását követően olvasható. 1. Abrudbánya és Vidéke (1908–1918?) Társadalmi, bányászati és közgazdasági hetilap. Megjelent minden szombaton Abrudbányán. Felelős szerkesztője Ligeti Lajos és Pongrácz Aladár, kiadótulajdonos Kibédy Géza. 1909 januárjától felelős szerkesztő egyedül Pongrácz Aladár. 1913 novemberétől 1914 májusáig Pongrácz Aladár felelős szerkesztő mellett társszerkesztő Derzsi Andor. 1917 júniusától főmunkatárs M. Kiss Lajos. Nyomta a Pannónia könyvnyomda, majd 1909 májusától kiadja, laptulajdonosa és nyomja az Árpád Nyomda Részvénytársaság. Földolgozta: Dobás Kata Lelőhely: BCU Cluj (1914), OSZK (1908–1918) Átnézve: 1908. ápr. 18. (I. évf. 1. sz.) – 1918. szept. 28. (XI. évf. 39. sz.) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1908/11, 1911/29, 1918/40–?. 2. Alsófehér (1905–1918?) Az alsófehérvármegyei egyesült ellenzék hivatalos lapja. 1905 decemberétől Az alsófehérvármegyei szövetkezett ellenzék hivatalos lapja. 1906 áprilisától Az
alsófehérvármegyei koalíció hivatalos lapja. 1917-ben Függetlenségi és negyvennyolcas lap. Megjelent hetente kétszer, csütörtökön és vasárnap Nagyenyeden, 1917-ben hetente egyszer, vasárnap. Főszerkesztője és laptulajdonosa Teleki Arvéd, felelős szerkesztője Asztalos Kálmán. 1907-től Asztalos Kálmán lesz a laptulajdonos is. Nyomta Keresztes Nagy Imre Könyvnyomdája. Földolgozta: Dobás Kata Lelőhely: BCU Cluj (1905/1906–1909, 1917), OSZK (1918) Átnézve: 1905. dec. 17. (I. évf. 1. sz.) – 1917. aug. 19. (XII. évf. 33. sz.) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1905/1906/2, 82–87, 1907/1, 1910–1917/29, 31–32, 34–? 3. Alsófehérmegyei Tanügy (1901–1908?) Pedagógiai havi folyóirat. Alsófehérvármegye kir. tanfelügyelőségének és az általános tanító-egyesületnek hivatalos közlönye. Megjelent évente tíz alkalommal Gyulafehérváron, 1906-ban Nagyenyeden. Felelős szerkesztője Balla István, segédszerkesztője Székely Béla. Főmunkatársak: Takács István és Ertll Vendel. 1906-ban társszerkesztője Kiss Jenő és Gyenesi Gyula, 1906 decemberétől csak Kiss Jenő. Nyomta Papp György könyvnyomdája, 1906-tól Keresztes Nagy Imre könyvnyomdája. A lap szünetelt az 1904/1905-ös és az 1905/1906-os tanévben. Földolgozta: Dobás Kata Lelőhely: BCU Cluj (1902/1903–1906/1907) Átnézve: 1903. jan. (II. évf. 5. sz.) – 1907. jún. (IV. évf. 8. sz.) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1907/1908/1[?]–? 4. Aradi Fáklya (1922–1925) (1919–1925?) Lits Antal és Solymos Ferenc politikai, kritikai és riport hetilapja. 1925 márciusától Politikai és társadalmi riportlap. Megjelent minden szombaton. Felelős szerkesztője Lits Antal és Solymos Ferenc, 1925 márciusától Solymos Ferenc kiválik a lap szerkesztőségéből, felelős szerkesztő és laptulajdonos Lits Antal lesz. Nyomta az Aradi Hírlapkiadó és Nyomdatársaság Műintézete. Földolgozta: Dobás Kata Lelőhely: BCU Cluj (1920–1925), OSZK (1919) Átnézve: 1920. jún. 12. (II. évf. 24. sz.) – 1925. ápr. 11. (VII. évf. 14. sz.) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1919, 1920/1–23, 26, 30, 33, 36–38, 48, 1921/4, 8, 12, 14– 17, 19, 23–24, 33–34, 38–40, 48–50, 1922/3–4, 6–8, 11–12, 38, 48, 1925/15[?]–? 1922 Kosztolányi Dezső: „Regényt irt egy néger”, Aradi Fáklya, IV. évf. 13. sz., 1922. márc. 25., 9. [Műfaj: tárca; első sor/mondat: „Milyen négereket láttam?”; annotáció: René Maran Batouala című regénye kapcsán; lásd FJ1/987: „Fekete iró” + FJ2/217: „Fekete iró” is.] 1923 Kosztolányi Dezső: „Az üvegszemü ember”, Aradi Fáklya, V. évf. 28. sz., 1923. júl. 14., 3–5. [Műfaj: novella; első sor/mondat: „I. Három sötétség borult rá: a szoba homálya, melynek
zsaluit csukva tartották, a fekete pápaszem és balszemének éjszakája, mely egyre mélyült.”; lásd FJ3/140: „Üveg – szem” és 814: „Üveg-szem” is; kötetben: BB, 37–45: „Üvegszem”.] Kosztolányi Dezső: „A gonosz”, Aradi Fáklya, V. évf. 31. sz., 1923. aug. 4., 5. [Műfaj: vers; Már néha ott ülök velük.”; lásd FJ4/292: „Gonosz” is; kötetben: BFP, 31–32: „Már néha ott ülök velük”, ÖGyK, 221–222: „Már néha ott ülök velük”.] Kosztolányi Dezső: „Japán”, Aradi Fáklya, V. évf. 39. sz., 1923. szept. 29., 8–9. [Műfaj: mozaikok; első sor/mondat: „Nem értem őket.”; annotáció: benne: japán műfordítások részletei, cím nélkül, lásd Műfordítások; lásd FJ1/1075 is.] Kosztolányi Dezső: „A hősi halott anyja”, Aradi Fáklya, V. évf. 51. sz., 1923. dec. 22., 22– 23. [Műfaj: novella; első sor/mondat: „Valaha anyának hívták, de már régegn [!] névtelen volt.”; lásd FJ3/46: „Pokol”, 121: „Pokol”, 148: „Pokol” és 677: „Pokol” is; kötetben: Káin1, 126–132: „Pokol”, Káin2, 121–127: „Pokol”.] 1924 Kosztolányi Dezső: „[Mostan szines tintákról álmodom]”, Aradi Fáklya, VI. évf. 44. sz., 1924. nov. 1., 10. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Mostan szines tintákról álmodom.”; annotáció: „Versek” összefoglaló cím alatt; lásd FJ1/165: „Mostan színes tintákról álmodom” + FJ2/2527: „Mostan színes tintákról álmodom” + FJ3/83: „Mostan színes tintákról álmodom”, 795: „Mostan színes tintákról álmodom”, 848: „A szegény kisgyermek panaszai. [Mostan színes tintákról álmodom]”, 1436: „Mostan szines tintákról álmodom. »A szegény kisgyermek panaszai«-ból” + FJ5/109: „Mostan színes tintákról álmodom” is; kötetben: ÖGyK, 38: „Mostan színes tintákról álmodom”, SzKP1, 10–11, SzKP2, 10–11, SzKP3, 11– 12, SzKP4, 16: „Mostan színes tintákról álmodom”, SzKP5, 14, SzKP6, 15–16.] Kosztolányi Dezső: „[Ha néha-néha meghal valaki]”, Aradi Fáklya, VI. évf. 44. sz., 1924. nov. 1., 10. [Műfaj: vers; első sor/mondat: „Ha néha-néha meghal valaki,”; annotáció: „Versek” összefoglaló cím alatt; lásd FJ1/542 + FJ3/84 is; kötetben: ÖGyK, 70, SzKP1, 20, SzKP2, 20, SzKP3, 22–23, SzKP4, 55, SzKP5, 64, SzKP6, 58–59.] 1925 Kosztolányi Dezső: „A fejnélküli bozsoki ember”, Aradi Fáklya, VII. 6. sz., 1925. febr. 7., 6– 7. [Műfaj: tárca; első sor/mondat: „Keletkeznek még manapság mondák?”; lásd FJ1/1234: „A Fejetlen Szeretet” + FJ2/320: „A Fejetlen Szeretet” is.] Műfordítások 1924 Franc-Nohain: „Együgyü legenda”, ford. Kosztolányi Dezső, Aradi Fáklya, VI. 34. sz., 1924. aug. 23., 9. [Műfaj: műfordítás – vers; első sor/mondat: „Van egy kis állomás – a nóta zengi– ”; annotáció: a verscím alatt jegyzetben: „Francia vers, mulatságos, könnyü nyári olvasmány. Franc-Nohain irta. Próbáljuk meg, hogy szól magyarul.”; a vers után jegyzetben: „Tessék mosolyogni és nyomban elfelejteni. Csak a forditáséri [!] állom a felelősséget. Kosztolányi Dezső”; lásd FJ2/925 is.]
5. Aradi Friss Újság (1919–1940) Megjelent naponta. Felelős szerkesztője Zsigmond Miklós. Kiadta az Aradi Lapkiadó Vállalat, nyomta a Corvin Könyvnyomdai Műintézet. Földolgozta: Dobás Kata Lelőhely: BCU Cluj (1923–1936), OSZK (1920–1922) Átnézve: 1924. jan. 3. (VII. évf. 2. sz.) – 1924. dec. 31. (VII. évf. 294. sz.) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1924/1. 6. Aradi Közlöny (1925, 1934, 1936) (1886–1940) 1925-ben: Politikai és közgazdasági napilap. Főszerkesztője 1932-ig Stauber József, felelős szerkesztője 1925-ben Réthy József (távollétében Károly Sándor), majd Stauber János, felelős kiadója Stauber János. Nyomta az Aradi Nyomdavállalat. Földolgozta: Dobás Kata Lelőhely: BCU Cluj (1923–1936), OGYK (1933–1936), OSZK (1903–1935) Átnézve: 1925. jan. 1. (XL. 1. sz.) – 1925. dec. 31. (XL. évf. 283. sz.) 1934. jan. 3. (IXL. évf. 1. sz.) – 1934. dec. 30. (IXL. évf. 292. sz.) 1936. jan. 1. (LI. évf. 1. sz.) – 1936. dec. 31. Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1934/291. 1925 Kosztolányi Dezső: „Hattyu”, Aradi Közlöny, XL. évf. 99. sz., 1925. máj. 7., 2. [Rovat: Tárca; műfaj: novella; első sor/mondat: „Hattyu kutyámról szóló följegyzéseimet közlöm itt.”; lásd FJ1/1271 + FJ2/377 is; kötetben: TP, 23–27.] Kosztolányi Dezső: „Rend”, Aradi Közlöny, XL. évf. 276. sz., 1925. dec. 20., 2. [Rovat: Tárca; műfaj: tárcanovella; első sor/mondat: „Anyám gyakran mondotta nekem: – Te rendetlen.” lásd FJ1/2545: „Rend. Novella” + FJ2/458 + FJ3/649 is; kötetben: TP, 19–23.] 1934 Kosztolányi Dezső: „Imre”, Aradi Közlöny, IXL. évf. 110. sz., 1934. máj. 20., 2. [Műfaj: novella; első sor/mondat: „Javában beszélgettünk amikor iróasztalán megszólalt a telefon.”; lásd FJ1/2022: „Imre. Novella” + FJ2/2915 + FJ3/1454 is; kötetben: T, 295–298.] Kosztolányi Dezső: „Zápor”, Aradi Közlöny, IXL. évf. 156. sz., 1934. júl. 18., 6. [Rovat: Hírek; műfaj: novella; első sor/mondat: „A csönd akkora, mint egy kastélyban, ahol összeesküvésre készülnek, mindenki a helyén, szereposztásának megfelelően, csak arra várnak, hogy megadják a jelet s gyorsan, vad kegyetlenséggel végezzenek a mit sem sejtő áldozattal.”; lásd FJ1/2089 is.] Kosztolányi Dezső: „I. Karácsonyi körkérdés”, Aradi Közlöny, IXL. évf. 50. évf-i ünnepi szám [pontos lapszám nincsen feltüntetve], 1934. dec. 25., 27. [Műfaj: tárca; első sor/mondat: „A hires iró koránősz oroszlánsörényével déli egykor még az ágyban hevert.”; annotáció: „Két történet” összefoglaló cím alatt; lásd FJ1/1462: „Az emberiség jövője” + FJ2/656: „Az
emberiség jövője” + FJ3/1236: „Az emberiség jövője” is; kötetben: T, 401–402: „Körkérdés”.] Kosztolányi Dezső: „II. A koldusasszony könnye”, Aradi Közlöny, IXL. évf. 50. évf-i ünnepi szám [pontos lapszám nincsen feltüntetve], 1934. dec. 25., 27. [Műfaj: tárcanovella; első sor/mondat: „Koldusasszony állt az ucca sarkán, a metsző, téli szélben és sirt.”; annotáció: „Két történet” összefoglaló cím alatt; lásd FJ1/1929: „A koldusasszony könnye” + FJ2/2792: „A koldusasszony könnye” is.] 1936 Kosztolányi Dezső: „Vadregényes tél”, Aradi Közlöny, LI. évf. 49. sz., 1936. febr. 29., 6. [Rovat: Hírek; műfaj: tárca; első sor/mondat: „Az erdő, melyet még vidám nyarából ismerek, csöndesen alszik téli subájában.”; annotáció: a cikk végén „Tátraszéplak” helymegjelöléssel.; lásd FJ1/2207 + FJ2/3059 is.] Kosztolányi Dezső: „Világ vége”, Aradi Közlöny, LI. évf. 85. sz., 1936. ápr. 12., 2–3. [Műfaj: novella; első sor/mondat: „– Szoktál-e te álmodni a világ végéről? – kérdezte tőlem Esti Kornél.”; lásd FJ1/2947: „Világ vége. Novella” + FJ3/1486 is; kötetben: T, 153–157.] Kosztolányi Dezső: „A költő”, Aradi Közlöny, LI. évf. 100. sz., 1936. máj. 3., 2. [Műfaj: esszé; első sor/mondat: „Egy fiatalember egyszer azt közölte Goethe-vel, hogy életét a költészetnek szeretné szentelni s ezért szenvedni is hajlandó volna.”; lásd FJ1/1948 + FJ2/3065 is.] Kosztolányi Dezső: „Aurelius”, Aradi Közlöny, LI. évf. 123. sz., 1936. máj. 31., 3. [Műfaj: novella; első sor/mondat: „Korareggel egy öregur sietett föl a császári palota lépcsőin.”; lásd FJ1/1827 + FJ2/3074 + FJ3/1357 is; kötetben: T, 271–275.] Kosztolányi Dezső: „Furcsa. Novella”, Aradi Közlöny, LI. évf. 232. sz., 1936. okt. 11., 2–3. [Műfaj: novella; első sor/mondat: „Éjfél után valami elhagyott kávéházba vetődtem, ahol még sohase jártam.”; lásd FJ1/1991 + FJ2/2834: „Furcsa” + FJ3/1468: „Viszontlátás” is; kötetben: T, 396–400: „Valaki”.] Kosztolányi Dezső: „Menj, kisgyerek”, Aradi Közlöny, LI. évf. 244. sz., 1936. okt. 25., 8. [Rovat: Hírek; műfaj: vers; első sor/mondat: „Menj, kisgyerek.”; lásd FJ3/623: „Menj, kisgyerek…” és 1653: „Menj, kisgyerek…” is; kötetben: ÖGyK, 84, SzKP1, 28, SzKP2, 28, SzKP3, 31–32, SzKP4, 73, SzKP5, 85, SzKP6, 77–78.] Kosztolányi Dezső: „Halotti beszéd”, Aradi Közlöny, LI. évf. 257. sz., 1936. nov. 10., 6. [Rovat: Hírek; műfaj: vers; első sor/mondat: „Látjátok feleim, egyszerre meghalt”; lásd FJ1/3420 is; kötetben: ÖGyK, 395–396.] Szekunder irodalom (Kosztolányira vonatkozó cikkek jegyzéke az Aradi Közlönyben): 1934 [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső Aradon. A timisoarai ujságiróklub megnyitására érkezett az országba a neve magyar iró”, Aradi Közlöny, IXL. évf. 38. sz., 1934. febr. 18., 5. [Műfaj: hír; annotáció: az Erdélyi és Bánsági Népkisebbségi Újságszervezet temesvári csoportja
Újságíróklubbot létesített, ennek megnyitására hívták el KD-t, aki leszállt Aradon, ahol Szántó György és felesége fogadta őt.] [Szerző nélkül]: „Bölcsőtől a koporsóig”, Aradi Közlöny, IXL. évf. 52. sz., 1934. márc. 7., 10. [Rovat: Könyvek; műfaj: könyvajánló.] 1936 [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső állapota némileg javult”, Aradi Közlöny, LI. évf. 182. sz., 1936. aug. 12., 6. [Rovat: Hírek; műfaj: hír; annotáció: KD kórházi kezeléséről, illetve arról, hogy állapta javult, ezért hazaengedték.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső haldoklik”, Aradi Közlöny, LI. évf. 242. sz., 1936. okt. 23., 12. [Rovat: Legújabb jelentéseink; műfaj: hír; annotáció: arról, hogy KD állapota rendkívül súlyos, a János-hegyi szanatóriumból lakására szálították.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső meghalt”, Aradi Közlöny, LI. évf. 252. sz., 1936. nov. 4., 5. [Műfaj: nekrológ; annotáció: a cikk KD-t állandó esszéírójukként említi.] (bér-): „Arad-on él Kosztolányi Dezső egyik régi iskolatársa”, Aradi Közlöny, LI. évf. 253. sz., 1936. nov. 5., 4. [Annotáció: Szigeti Gyulával készült riport/beszámoló, aki osztálytársa volt KD-nek a szabadkai gimnáziumban.] 7. Aradi Kurír (1925–1927?) Politikai és társadalmi riportlap. Megjelent minden szombaton, időnként összevont lapszámokkal, Aradon. Főszerkesztője Lits Antal, felelős szerkesztője és kiadója Brück István. Nyomta az I. Ingusz Nyomda, 1926 januárjától az Agronumul Nyomda, 1926 októberétől pedig az S. Reismann Nyomda. Földolgozta: Dobás Kata Lelőhely: BCU Cluj (1925–1927) Átnézve: 1925. máj. 9. (I. évf. 1. sz.) – 1927. jún. 5. (III. évf. 6–7. sz.) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1927/8[?]–?. 8. Aradi Magyarság (1930–1931?) Politikai hetilap. 1930/2. számtól: A magyar nép újságja. Politikai hetilap. Felelős szerkesztője és kiadója Ékes József. Nyomta a Globus Nyomdai Műintézet, Aradon. Földolgozta: Dobás Kata Lelőhely: BCU Cluj (1930–1931) Átnézve: 1930. nov. 2. (I. évf. 1. sz.) – 1931. jan. 18. (II. évf. 3. sz.) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1931/4[?]–?. 9. Aradi Napló (1922) Politikai, közgazdasági és sport hetilap. Felelős szerkesztője és kiadója Bruckner Lajos. Nyomta a Concordia Nyomda Aradon.
Földolgozta: Dobás Kata Lelőhely: BCU Cluj (1922) Átnézve: 1922. jún. 12. (I. évf. 1. sz.) – 1922. aug. 7. (I. évf. 9. sz.) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1922/10[?]–?. 10. Aranykorszak (1922–1924) A tény-, remény- és a meggyőződésen alapuló folyóirat. Megjelent minden második vasárnap Kolozsváron. Szerkesztője Faluvégi Dénes, kiadta az Élet Kiadóhivatali Vállalat. Nyomta az Élet Könyvnyomdája. Földolgozta: Dobás Kata Lelőhely: BCU Cluj (1922–1924) Átnézve: 1922. dec. 3. (I. évf. 1. sz.) – 1924. dec. 25. (III. évf. 23–24. sz.) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1923/21. 11. Aranyosszék (1932–1939?) Független politikai, társadalmi és közgazdasági hetilap. Megjelent minden szombaton, Tordán. Felelős szerkesztője Heltmann Ervin, 1936 márciusától főszerkesztője Várfalvi Mór. Kiadója, tulajdonosa és nyomta a Minerva Könyvnyomda. A lap szünetelt 1936 októberétől 1937 februárjáig. Földolgozta: Dobás Kata Lelőhely: BCU Cluj (1932–1936), OSZK (1934–1935) Átnézve: 1932. júl. 30. (I. évf. 1. sz.) – 1936. okt. 17. (V. évf. 42. sz.) Hiányzó vagy csonka lapszámok: – 12. Arena (1904–1909?) Országos központi hirdetési lap. Megjelent minden hónap 1-jén és 15-én. Szerkesztője és laptulajdonosa Grosz Károly. Kiadja az Industria Bank, Déván. Nyomta a Szent János Könyvnyomda. Magyar, német és román nyelvű lap. Földolgozta: Dobás Kata Lelőhely: BCU Cluj (1908), OSZK (1908–1909) Átnézve: 1908. máj. 1. (V. évf. 15. sz.) – 1908. szept. 15. (V. évf. 24. sz.) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1904–1907, 1908/1–14, 18, 21–22, 25[?]–? 13. Színház (1922?) Szerkesztette Biró Elek és Faludy Béla. Nyomatott V. Laufer könyvnyomdájában, Déván. Majd Színházi Élet. Ekkor szerkeszti Horváth Viktor, majd Biró Elek és Horváth Viktor, végül Mihályi Károly és Horváth Viktor. Nyomta a Szászvárosi Könyvnyomda Részvénytársaság. Földolgozta: Dobás Kata Lelőhely: BCU Cluj (1922) Átnézve: 1922. (lapszám, dátum nincsen feltüntetve) – lapszám, dátum nincsen feltüntetve Hiányzó vagy csonka lapszámok: ?
14. Színház (1925–?) Színházi, irodalmi, művészeti, társadalmi és közgazdasági revü. Megjelenik minden szombaton, Aradon. Szerkesztője Beck Richárd. Nyomta a Réthy Utódai Nyomdai Műintézete. Földolgozta: Dobás Kata Lelőhely: BCU Cluj (1928) Szemlézve: 1928. nov. 25. (IV. évf. 1. sz.) – 1928. dec. 16. (IV. évf. 3. sz.) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1925–1927, 1928/4?-? 15. Színház (1928–?) Szerkeszti Salgó Pál. Nyomta a Phönix Nyomda, Aradon. Földolgozta: Dobás Kata Lelőhely: BCU Cluj (1928) Szemlézve: 1928. máj. 28. – jún. 2. (I. évf. 1. sz.) – 1928. 4. sz. [pontos dátum nincsen feltüntetve] Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1928/5? –? Kosztolányi Dezső életében megjelent köteteinek rövidítésjegyzéke: BB = Béla, a buta. Kosztolányi Dezső új elbeszélései, Budapest: Athenaeum, 1920, 84 [4]. [Sorozat: Modern Könyvtár 629–631. / Korunk Mesterei.] BFP = A bús férfi panaszai, Budapest: Genius, 1924, 104. Káin1 és Káin2 = Káin. Kosztolányi Dezső novellái, Budapest: Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 1918, 144. Káin. Kosztolányi Dezső novellái, Budapest: Légrády, [1922], 139. ÖgyK = Kosztolányi Dezső Összegyűjtött költeményei. 1907–1935, Budapest: Révai, 1935, 412. SzKP1–6 = A szegény kisgyermek panaszai, Budapest: Sziklai Jenő, 1910, 30 [1]. [Sorozat: Magyar Költők 1. / Modern Könyvtár 3.; illusztrálta: Seyfert Ottó.] A szegény kisgyermek panaszai, Budapest: Politzer, 1910, 28 [2]. [Sorozat: Magyar Költők 1. / Modern Könyvtár 3.; sorozatszerk.: Gömöri Jenő.] A szegény kisgyermek panaszai, [Budapest:] Genius, 1923, 80. A szegény kisgyermek panaszai, Békéscsaba: Tevan, 1913, 73. [Annotáció: Első Amatőr Tevan-kiadás.] A szegény kisgyermek panaszai, Budapest: Athenaeum, 1919, 87 [1]. A szegény kisgyermek panaszai, Budapest: Athenaeum, [1911], 32. [Sorozat: Magyar Költők 1. / Modern Könyvtár 3.; sorozatszerk.: Gömöri Jenő.] T = Tengerszem. 77 történet, Budapest: Révai, 1936, 402 [2]. [Sorozat: Kosztolányi Dezső Összegyűjtött munkái.] TP = Tintaleves papírgaluskával, [Budapest]: Lampel, [1927], 63 [1]. [Sorozat: Magyar könyvtár 1051–1052.] A fenti munkaanyaggal kapcsolatosan több dolog hangsúlyozandó. A legfontosabbak nyilvánvalóan az eddig még ismeretlen Kosztolányi-írások, ezekről ugyanis még nem volt
tudomása a Kosztolányi-kutatásnak. Az Aradi Közlöny című lapban található szövegek például jól mutatják, hogy a lappal és a kiadvány szerkesztőivel Kosztolányi személyes kapcsolatot ápolt, halálakor a lap nekrológjában rendszeresen publikáló munkatársként emlegetik a szerzőt ([Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső meghalt”, Aradi Közlöny, LI. évf. 252. sz., 1936. nov. 4., 5.). Ez természetesen csupán egy részadat (a lap további évfolyamainak feldolgozása éppen folyamatban van), a kritikai kiadások készítőinek további feladata lesz, hogy megállapítsák, a publikált szövegek szövegvariánsok-e, az általam rögzített, a leírt tétel végén található „publikációs háló” csupán kiindulópontja a későbbi munkának. Ugyanakkor szintén fontosak azok az adatok is, amelyek azt rögzítik, hogy melyik lapban nem található Kosztolányi-cikk, ez segít leszűkíteni a kutatók munkáját, illetve az erdélyi sajtóanyag szemlézésének végén ezek alapján lehet összefoglalni Kosztolányinak az erdélyi sajtóval való viszonyát. A fent jelzett, Kosztolányi Dezsővel kapcsolatos tételeket digitalizáltam a kolozsvári kutatás alatt. III. Összesített eredmények a pályázati tervben vázoltak szerint A pályázati tervben leírtakat a fent vázoltak szerint teljesítettem, az elvégzett kutatás végső fázisában több is publikáció készíthető (munkacímek): Kosztolányi Dezső és az erdélyi sajtó viszonya; A romániai magyar sajtó Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtárban található állományának viszonya az Országos Széchenyi Könyvtárban található periodikákkal. Az elvégzett munka, ahogy az a beszámolóból is látható, nem csupán a Kosztolányi-, de a sajtótörténeti kutatásoknak is fontos segítsége lehet, a Klebelsberg Kunó ösztöndíj két hónapos időszaka alatt a kiterjedt kutatás alapfeltételeit sikerült feltárni. IV. Az ösztöndíjjal kapcsolatos gyakorlati észrevételek Az ösztöndíjjal kapcsolatos ügyintézéssel semmilyen probléma nem lépett fel, a szállásköltségre megállapított összeg a kolozsvári szálláshelyeket illetően teljes mértékben lefedte a költségeket. Mind a személyi, mind a dologi költség fedezte a kolozsvári tartózkodás költségeit.
Budapest, 2014. augusztus 20. Dobás Kata
