Beszámoló az adózás 2015. évi és 2016. I. negyedévi helyzetéről
Készítette: Szekeres Zsuzsanna Közgazdasági irodavezető 2016. május
„Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.” Magyarország Alaptörvénye XXX. cikk
BEVEZETÉS Egyek Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete felé, 2009. év előtt évente egy alkalommal, 2009. év óta, évente kétszer kell beszámolni az adózás helyzetéről. Az önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat 2012. évi munkatervének elfogadásakor döntött, hogy a 2012. évtől egy alkalommal, május hónapban kell az adózás helyzetét bemutatni beszámoló keretében. Az adózás helyzetéről szóló beszámolót utoljára 2015. májusában tárgyalta a képviselő-testület. Jelen beszámoló az Egyek Nagyközség Önkormányzat helyi adóhatóságának 2010. évtől a 2015. évig terjedő időszak, valamint 2016. I. negyedévben végzett helyi adóztatási feladatainak az eredményét tartalmazza. Jelen beszámolóban, a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan valamennyi adónem részletesen bemutatásra kerül, az előző évekhez képest bekövetkezett változásokat számszerűsítve. A beszámoló elkészítésénél alapelvként a valós, hű kép kialakítása került előtérbe, a beszámoló az önkormányzati adóhatóság helyi adó nyilvántartásán és főkönyvi könyvelésén alapszik. A beszámoló Egyek Nagyközség Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata 7. számú mellékletének előírásai figyelembevételével készült el. Az adóhatóság személyi ellátottsága Az elmúlt évben - a Közgazdasági irodán belül működő - adócsoport 2 fő köztisztviselővel napi 8 órában látta el a feladatait. Véleményem szerint fontos, hogy ezen a területen, melyről az önkormányzat bevételeinek jelentős része származik szakképzett és hozzá értő dolgozók dolgozzanak. Sok embernek van lelkiismeretes munkája abban, hogy az önkormányzat gazdálkodásában fontos szerepet betöltő adóbevételek teljesültek az elmúlt év során. Az önkormányzat likviditási helyzetében nagy problémát okozhatott volna, ha a különböző adónemekből befolyó bevételek
nem
realizálódnak.
Az
adózással, adókivetéssel,
adóbehajtással
kapcsolatos feladatok nagyon sokrétűek, jogszabály által behatárolt precíz munkát igénylő
feladatok
1
„Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.” Magyarország Alaptörvénye XXX. cikk elvégzését jelenti. Ez a feladat azért sem egyszerű, mert az adófizető állampolgárok között mindig akadnak olyanok, akik nem tesznek eleget adófizetési kötelezettségüknek. Ezen mulasztásnak több oka is lehet, de erre külön részt szántam a beszámolóban. A munka változatos ügyekből tevődik össze, változatos ügyfélkörrel, amely mögött mindig emberek, emberi sorsok, gazdasági helyzetek húzódnak meg. A következetes, minőségi munkavégzés, a határidők betartása nagyon fontos.
ADÓBEVÉTELEK, ADÓHÁTRALÉKOK MEGOSZLÁSA 2015. DECEMBER 31-ÉN
Adóbevételek összetétele 2015-évben
Termőföld bérbeadásából származó jövedelem 0% Talajterhelési díj 3%
PÓtlék, bírság 2% Gépjármű adó 10%
Magánszemélyek kommunális adója 19%
Helyi iparűzési adó 66%
2
„Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.” Magyarország Alaptörvénye XXX. cikk
Adóbevételek alakulása 2010-2015. években Adónemek/év
2010.
2011.
2012.
2013.
2014.
2015.
10.904
10.562
11.381
14.236
13. 809
15.514
22.482
30.673
38.793
41.209
47.507
52.562
1.995
1.102
1.923
1.830
1.977
2.050
150
100
0
0
0
0
Gépjárműadó
17.956
16.220
19.182
7.548
7.927
8.015
Pótlék, bírság
1.379
1.135
1.776
2.663
2.124
1.701
54.866
59.792
73.055
67.486
73. 344
79.842
Magánszemélyek kommunális adója Helyi iparűzési adó Talajterhelési díj Termőföld bérbeadásából származó jövedelem adója
Adóbevétel összesen:
Az adóbevételek összetétele 2015. évben, című diagramból látható, hogy az adóbevételek legnagyobb részét 66%-ot a helyi iparűzési adó bevétele teszi ki. Második helyen áll a magánszemélyek kommunális adója 19 %-kal, utána következik a gépjárműadó bevétel 10 %. azt követi 2%-kal a pótlék és bírság bevétel, és 3%-kal a talajterhelési díj bevétel. 2015. évben a termőföld bérbeadásából származó bevétel nem volt. 2013. évtől kezdődően a gépjárműadó beszedése – az elmúlt évekhez hasonlóan – az önkormányzat feladata. Azonban az önkormányzathoz befolyt gépjárműadó bevétel 60 %-át köteles továbbítani az önkormányzat a központi költségvetés felé. Ennek megfelelően a 2015. évben befolyt 20 039 ezer forint összegű gépjárműadó bevétel 60 %-a 12 023 ezer forint a központi költségvetést illette meg, míg az önkormányzat bevételei között 8 015 ezer forint gépjárműadó bevétel realizálódott. Tehát az önkormányzathoz ténylegesen 79 842 ezer forint összegű adóbevétel folyt be, mely az előző évi tényleges adóbevétel összegét (73 344 ezer forint) figyelembe véve 8,8%- kal, összegszerűen 6 498 ezer forint összeggel haladta meg.
3
„Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.” Magyarország Alaptörvénye XXX. cikk
ÖSSZESÍTETT ADÓBEVÉTELEK ALAKULÁSA 2010-2015. ÉVEKBEN
Összesített adóbevételek alakulása 2010-2015.
54866
2010
59792
2011
73055 67486
2012
2013
79842
73344
2014
2015
A diagram adataiból megállapítható, hogy az adóbevételek alakulása a 2010. évtől kezdődően emelkedő tendenciát mutatnak 2012. évig és a már említett gépjárműadó központi költségvetésnek történő utalását figyelembe véve a 2013. évben is emelkedett a befolyt adóbevételek összege. Nagyon kedvező, hogy a 2014. évről a 2015. évre is növekedtek az adóbevételek. Adóhátralékok alakulása 2010-2015. években Adónemek/év
2010.
2011.
2012.
2013.
2014.
2015.
Magánszemélyek
9.417
10.929
11.482
11.782
11.177
9.885
Helyi iparűzési adó
5.000
7.239
6.020
6.957
5.656
7.257
Talajterhelési díj
4.310
5.687
6.118
8.770
9.047
9.314
0
0
14
0
0
Gépjárműadó
6.695
8.152
6.313
4.624
3.470
3.256
Pótlék, bírság
12.035
14.596
16.908
13.894
11.770
9.461
Adóhátralék
37.457
46.603
46.855
46.027
41.120
39 173
kommunális adója
Termőföld bérbeadásából származó
0
jövedelem adója
összesen:
4
„Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.” Magyarország Alaptörvénye XXX. cikk
Az adóhátralékok összetételéből megállapítható, hogy a legmagasabb hátralék 25 %
a
magánszemélyek kommunális adóból származik, azt követi a pótlék és bírság 24%-al, a talajterhelési díj 24 %-al, a helyi iparűzési adó 19 %-al, a gépjárműadó 8 %-al.
Összesített adóhátralékok alakulása 2010-2015.
46603
46855
46027 41120
39173
37457
2010
2011
2012
2013
2014
2015
A fenti diagram adatait vizsgálva láthatjuk, hogy a hátralékok összege szinte egyenletesen növekszik 2010. évtől a 2012. évig, azonban a 2013. évtől kezdődően csökkenés tapasztalható. 2015. December 31-i hátralék összege 5 %-kal, összegszerűen 1.947 e Ft-tal csökkent a hátralékok összege az előző év évvégi összegéhez képest. ADÓK FAJTÁI EGYEK NAGYKÖZSÉG ILLETÉKESSÉGI TERÜLETÉN Az önkormányzatok helyi adóztatási joga a gazdasági önállóság biztosításának egyik eszköze. A helyi adók
bevezetésének
célja minden
esetben
az önkormányzatok
gazdaságilag függetlenné válásának biztosítása, valamint a befolyt adókból megfelelő pénzügyi forrás biztosítása a közszolgálati feladatok magas szintű ellátásához. A Helyi
5
„Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.” Magyarország Alaptörvénye XXX. cikk adókról szóló 1990. évi C. törvény biztosítja az önkormányzat adó megállapítási jogát, amely alapján szuverén módon dönthet arról,
hogy gazdálkodási feladatai és az ehhez
szükséges forrásképzés érdekében él-e és milyen mértékben a helyi adóztatás eszközével. A képviselő-testület e törvényi felhatalmazás alapján vezette be közigazgatási területén a magánszemélyek kommunális adóját és a helyi iparűzési adót. Magánszemélyek kommunális adója Egyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 28/2013. (IX.26.) számú rendelete az alábbiak szerint állapítja meg az adókötelezettséget: „Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló épület (továbbiakban építmény), a beépítetlen belterületi földrészlet (továbbiakban: telek), nem magánszemély tulajdonában lévő lakásbérleti jog, valamint ezekhez kapcsolódó ingatlan nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog.” Az adó évi mértéke adótárgyanként, illetőleg lakásbérleti jogonként 7.000.-Ft. Egyek Nagyközség Önkormányzatának illetékességi területén mentes a magánszemélyek kommunális adójának megfizetése alól: az a magánszemély, aki az önkormányzattól időskorúak járadékában részesül a 70. életévén felüli személy, a 70. életévének betöltését követő év első napjától a készenléti szolgálatot ellátó önkéntes tűzoltó az a magánszemély, aki a 18. életévét nem töltötte be, feltéve, hogy adóköteles építményét nem hasznosítja A mentességek adóalanyonként csak egy adóköteles építményre vehetők igénybe. Adózók száma 2010. évtől Év
Adózók száma (fő)
2010.
2.408
2011.
2.435
2012.
2.461
2013.
2.574
2014.
2.601
2015.
2.714 6
„Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.” Magyarország Alaptörvénye XXX. cikk A táblázatból megállapítható, hogy az adóalanyok száma, 2 0 1 0 . é v t ő l k e z d ő d ő e n növekvő tendenciát mutat. Az adózók számának változását több tényező is befolyásolja: • magánszemélyek kommunális adójának mentességben részesülők száma évről-évre változik, a település lakossága folyamatosan öregszik, a fiatalok nem Egyeken vásárolnak ingatlant, máshol települnek le • ingatlan adás-vételekor, az eladók egy személy részére ruházzák át az ingatlant/egy személy több személynek adja el ingatlanát • ingatlan öröklésekor, a tulajdonos gyermekei (több személy) öröklik az ingatlant • a 2015. évben folytatódott a kommunális adót érintő nyilvántartások ellenőrzése és felülvizsgálata, ennek eredményeképpen növekedett az adózók száma. Megemlítendő, hogy az adófizetésre kötelezettek nem minden esetben tesznek eleget önkéntes bevallási kötelezettségüknek. Ezekben az esetekben az adó kivetés többletmunkát igényel. Természetesen ezekben az esetekben az adók előírása visszamenőlegesen történik meg, ez befolyásolhatja az adóhátralékok évenkénti alakulását is. Ugyanis ha valaki elmulasztja bejelentési kötelezettségét sok esetben azért van, mert nem akar adót fizetni és természetesen a több évre kivetett adót sem fogja minden esetben egy összegben megfizetni. Magánszemélyek kommunális adó bevételének alakulása 2010. évtől
Év
Hátralék (ezer Ft)
Adóbevétel (ezer Ft)
Hátralék az
2010.
10.904
9.417
adóbevétel %-ban 86
2011.
10.562
10.929
103
2012.
11.381
11.482
101
2013.
14.236
11.782
83
2014.
13.809
11.177
81
2015.
15.514
9.885
64
Táblázatunk adataiból láthatjuk, hogy a magánszemélyek kommunális adó bevétele a 2011. évben csökkent a 2010. évhez képest. Azonban 2012. évben és a 2013. évben is emelkedett. A 2014. évben viszont csökkent a kommunális adó bevétel a 2013. évhez képest 3 %-kal, 7
„Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.” Magyarország Alaptörvénye XXX. cikk összegszerűen 427 e Ft-tal. 2015. évben viszont emelkedett a kommunális adó bevétel a 2014. évhez képest 12,3 %-al, összegszerűen 1 705 e Ft-al. A
magánszemélyek
növekedés
kommunális
adóhátralékának
összegét
vizsgálva
minden
évben
tapasztalható az elmúlt éveket vizsgálva, 2014. évben viszont csökkent a hátralék
összege a 2013. évhez képest 5 %-kal, összegszerűen 605 e Ft-tal. Ez a csökkenő tendencia tapasztalható a 2015. évben is. Ebben az évben szintén csökkent a hátralék összege a 2014. évhez képest 13%-al, összegszerűen 1 292 e Ft-al. Helyi iparűzési adó 2010. évtől a helyi iparűzési adó beszedésével kapcsolatos hatásköri változások nem segítették az önkormányzati adóhatóságok munkáját. A 2011. évre rendeződtek a helyi iparűzési adó beszedésével kapcsolatos törvényi szabályozások. Jelenleg költségvetési szempontból megnyugvást és jogbiztonságot jelent, hogy a feladatok teljes egészében visszakerültek önkormányzati hatáskörbe, a helyi iparűzési adóból származó bevétel teljes egészében az önkormányzat bevétele. Egyek Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi iparűzési adóról szóló 28/2013.( IX.26.) számú rendelete, az alábbiak szerint szabályozza az adókötelezettséget: „Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó, vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (továbbiakban iparűzési tevékenység). Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.” Az adó mértéke: állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóalap 2%-a ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység után fizetendő adó napi mértéke 600.-Ft.
8
„Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.” Magyarország Alaptörvénye XXX. cikk Helyi iparűzési adó bevételek alakulása 2010. évtől
Hátralék (ezer Ft)
Hátralék az
Év
Adóbevétel (ezer Ft)
2010.
22.482
5.000
adóbevétel %-ban 22
2011.
30.673
7.239
24
2012.
38.793
6.020
15.5
2013.
41.365
6.957
17
2014.
47.507
5.656
12
2015.
52.562
7.257
14
A helyi iparűzési adó adja – bevezetése óta – a helyi adóbevételek legnagyobb hányadát. A gazdasági visszaesés meghatározta és mindig is meg fogja határozni az önkormányzat által kivetett összes adóbevétel tekintetében a realizált bevétel nagyságát, de legérzékenyebben a helyi iparűzési adót érintette. A táblázatból láthatjuk, hogy javuló tendencia mutatkozott már a 2011. évben is a 2010. évhez képest. Megállapíthatjuk, hogy a 2011. évtől kezdődően minden évben növekszik a helyi iparűzési adóból származó bevétel. A 2012. év végére a 2011. évhez képest 26,5 %-kal, összegszerűen 8 120 ezer forinttal növekedett az iparűzési adóbevétel. A 2013. évben folytatódott a javuló tendencia, ugyanis 7 %-kal, azaz 2 572 e Ft-tal emelkedett ezen bevétel összege. A 2014. évben tovább
folytatódott a helyi iparűzési adó bevétel
emelkedése 15 %-al 6 142 e Ft-tal emelkedett a 2013. évihez képest. A 2015. évben a helyi iparűzési adó bevétel 10%-al, összegszerűen 5 057e Ft-el emelkedett a 2014. évhez képest. A hátralék összege viszont emelkedett 1 601 e Ft-al a 2015. évben, a 2014. évhez képest. Az adózók száma 2010. évben 425 fő, 2011. évben 373 főre csökkent, 2012. évben 434 főre emelkedett, 2013. évben 465 főre emelkedett, 2014. évben 455 főre csökent. 2015. évben 461 főre emelkedett. 2016. március 31-én
423
főt tartunk nyilván helyi iparűzési adóalanyként.
Gépjárműadó A gépjárműadó fizetési kötelezettséggel érintett járművek központilag egységes szabályok alapján kerülnek adóztatásra. A képviselő-testületnek az adóztatást befolyásoló hatása nincs. Fontos változás, hogy a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény §. (1) bekezdése alapján a belföldi gépjárművek után a települési Önkormányzat 9
„Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.” Magyarország Alaptörvénye XXX. cikk által az adó megállapításához való jog elévülési idején belül megállapított és 2013. január 1-től beszedett ( megfizetett, behajtott) a gépjárműadóról szóló törvény szerinti gépjárműadó 40 %-a
illeti meg a települési Önkormányzatot. Tehát a gépjárműadó kivetésével, beszedésével
kapcsolatos feladatokat továbbra is teljes egészében a helyi adóhatóságnak kell ellátnia, ám a befolyt bevétel 60 %-át a tárgyhót követő hónap 10. napjáig kell a Magyar Államkincstár által megjelölt fizetési számlára átutalni. (első ízben 2013. március 21-éig volt szükséges). A gépjármű-adóztatás kapcsán megállapított mulasztási bírságból, adóbírságból és a késedelmi pótlékból, valamint a végrehajtási költségből származó bevétel 100 %-a továbbra is a települési Önkormányzatot illeti meg. Az Önkormányzati adóhatóság a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Balmazújvárosi Járási Hivatal Okmányiroda Osztályának adatszolgáltatása alapján állapítja meg az adót. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény szerint az adó alanya az a személy, aki/amely a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény alapján vezetett járműnyilvántartásban az év első napján üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel. A gépjárműadó törvény a 2015. évben nem változott, így ezt a közterhet továbbra is minden üzembentartónak meg kell fizetnie a székhely szerint illetékes önkormányzatnak. Az adó alapja a személyszállító gépjármű (kivéve az autóbusz) hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve. Az adó mértéke 2010. január 01-től: •
gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kilowatt,
•
gyártási évet követő 4-7. naptári évben 300 Ft/kilowatt,
•
gyártási évet követő 8-11. naptári évben 230 Ft/kilowatt,
•
gyártási évet követő 12-15. naptári évben 185 Ft/kilowatt,
gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140 Ft/kilowatt.
Mentes az adó alól: a költségvetési szerv, az egyesület, az alapítvány a tulajdonában lévő gépjármű után, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett, 10
„Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.” Magyarország Alaptörvénye XXX. cikk az autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a helyi és helyközi menetrendszerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell, az egyház tulajdonában lévő gépjármű, a
létesítményi
tűzoltóságot
fenntartó
gazdasági
szervezetek
azon
tűzoltó
szerkocsinak minősülő gépjárművei, melyek riasztás esetén részt vesznek a tűz elleni védekezésben, illetve a műszaki mentésben, a súlyos mozgáskorlátozott személy, a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú, a cselekvőképességet
korlátozó
(kizáró)
gondnokság
alatt
álló
súlyos
mozgáskorlátozott nagykorú személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő szülő - ideértve a nevelő-, továbbiakban
együtt:
mostoha- vagy örökbefogadó szülőt is - (a
mentességre
jogosult
adóalany)
egy
darab,
100
kW
teljesítményt el nem érő, nem személy taxiként üzemelő személygépkocsija után legfeljebb 13 000 forint erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár, a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsi, az, a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja. A viszonosság tekintetében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és a Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői, és e fegyveres erők és parancsnokságok személyi állományába tartozó alkalmazásában
álló nem
magyar
vagy
állampolgárságú, katonai szolgálatban lévő és
polgári állományú személyek tulajdonában lévő gépjármű.
11
„Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.” Magyarország Alaptörvénye XXX. cikk Gépjárműadó bevételek alakulása 2010. évtől
Hátralék (ezer Ft)
Hátralék az
Év
Adóbevétel (ezer Ft)
2010.
17.956
6.695
adóbevétel %-ban 37
2011.
16.220
8.152
50
2012.
19.182
6.313
33
2013.
7.548
4.624
61
2014.
7.927
3.470
44
2015.
8.015
3.256
40
A táblázat adataiból láthatjuk, hogy a gépjárműadó bevétel jelentősen visszaesett 2013. évben a 2012. évi bevétel összegéhez képest. Ennek oka, a már említett 40 – 60 %-os megoszlás. Amennyiben az adatokat úgy vizsgáljuk meg, hogy figyelembe vesszük az összes – önkormányzat által 2015. évben beszedett – gépjárműadó összegét a 20.039. e Ft-ot megállapíthatjuk, hogy növekedett az önkormányzatot megillető gépjárműadó bevétel összege a 2014. évhez képest 1 %-kal, összegszerűen 88 e Ft-tal. A hátralékok összege 100 %-ban kerültek feltüntetésre, tehát tartalmazza az előző évben képződött lejárt gépjárműadó tartozások összegét is. Azonban az előző évek hátralékából befolyt gépjárműadó bevételek 60 %-a is a központi költségvetést illeti meg. Pozitívumként értékelendő, hogy a hátralék összege csökkent a 2015. évben a 2014. évhez képest, 6,5 %-kal, összegszerűen 214 e Ft-tal. Talajterhelési díj A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény alapján a környezetterhelési díj 2004. január 1-jén került bevezetésre, a levegőre és vízre, a talajterhelési díjra vonatkozó szabályok 2004. július 1-jétől léptek életbe. A talajterhelési díjat Egyek Nagyközség Önkormányzat 2/2005. (I.27.) rendelete és az azt módosító 10/2015.(III.26.) számú rendeletével szabályozza. A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés
hatálya
alá
tartozó
szennyvízelhelyezést,
ideértve
az
egyedi
szennyvíztározót is alkalmaz. Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a 12
zárt
„Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.” Magyarország Alaptörvénye XXX. cikk díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli. A talajterhelési díj alapja: a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetén a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével. A díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, melyet a kibocsátó szennyvíz-tárolójából olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja. A talajterhelési díj megfizetése önadózással történik. A kibocsátó a talajterhelési díjfizetési kötelezettségéről évente, a tárgyévet követő év március 31. napjáig a jegyzőhöz – mint önkormányzati
adóhatóság
–
tesz
bevallást
a
jegyző
által
rendszeresített
formanyomtatványon. A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj alapja, az egységdíj, valamint a közigazgatási területre vonatkozó területérzékenységi szorzó határozza meg. A talajterhelési díj mértéke: 2005-ben a talajterhelési díj egységdíjának 20%-a (72Ft/m3) 2006-ban a talajterhelési díj egységdíjának 50%-a (180Ft/m3) 2007-ben a talajterhelési díj egységdíjának 75%-a (270Ft/m3) 2008-ban a talajterhelési díj egységdíjának 90%-a (324Ft/m3) 2009. évtől a talajterhelési díj egységdíjának 100%-a (360Ft/m3) 2012. évtől a talajterhelési díj egységdíjának 100%-a (3 600Ft/m3
Talajterhelési díj bevételek alakulása 2010. évtől Év
Adóbevétel (ezer Ft)
Hátralék (ezer Ft)
Hátralék az adóbevétel %-ban
2010.
1.995
4.310
216
2011.
1.102
5.687
516
2012.
1.923
6.118
318
2013.
1.830
8.770
479
2014.
1.977
9.407
476
2015.
2.050
9.314
454
13
„Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.” Magyarország Alaptörvénye XXX. cikk
A fenti adatokból kitűnik, hogy a talajterhelési díjból származó bevétel a 2015. év végére érte el a 2010. évi bevétel szintjét, sőt azt meg is haladta. Az adóbevétel növekedése mellett a hátralék is növekszik évről évre. Viszont a 2015. év végére a hátralék az előző évhez viszonyitva viszont csökkent 1%-al szám szerint 93 e Ft-al. El lehet mondani, hogy ez az az adónem, amelyet a fizetésre kötelezettek a legkevésbé teljesítenek, talán minden helyi adó mögé helyezik. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy amíg a településen élők megfizetik a gépjárműadót és a kommunális adót, a talajterhelési díj fizetésére már nem hajlandók. A
talajterhelési
díj
mértékének
részletezésénél
láthatjuk,
hogy a mértéke évről-évre
rohamosan növekszik, melynek következtében a hátralék is növekszik. A 2012. évtől kezdődően tízszeresére emelkedett a talajterhelési díj, ami azokat sújtja, akik rácsatlakozhatnának a csatornahálózatra, de ezt mégsem teszik meg. A 2011. évi CCI. törvény 234. §-a módosította a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 12.§ (3) bekezdésében foglaltakat, mely a talajterhelési díj egységdíjának mértékét a korábbi 120 Ft/m3 helyett 1200 Ft/m3 összegben határozta meg. Az önkormányzatok által már évek óta kivethető a talajterhelési díj, mely a környezetterhelési díjak egyike, s amelyet „a környezet és természet védelme, terhelésének mérséklése, a környezethasználóknak a környezet és természet megóvását szolgáló tevékenységre való ösztönzése, valamint a környezet- és természetvédelem költségvetési forrásainak biztosítása érdekében” fogadott el 2003-ban az Országgyűlés. A talajterhelési díj egységdíjának mértéke 2013. február 1-jétől: 3 600 Ft/m3. Egyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a.) pontjában biztosított jogalkotói jogkörében eljárva, a környezetterhelési díjról szóló 2013. évi LXXXIX. törvény 21/A. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a talajterhelési díjról szóló 2/2005. (I.27.) rendelet és az azt módosító 5/2016.(II.11.) számú rendelet a következőket rendeli el, a 2015. évi bevallási és befizetési kötelezettségeket illetően: a.) a 70. életéven felüli személy 90 %-os díjfizetési kedvezményben részesül b.) a 70. életéven aluli személy 70 %-os díjfizetési kedvezményben részesül c.) aki 2015. évben a közcsatornára rákötött, és azt az adóhatóságnál igazolja az 90 %-os díjfizetési kedvezményben részesül.
14
„Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.” Magyarország Alaptörvénye XXX. cikk A talajterhelési díj egységdíjának nagymértékű változása nem biztos, hogy azt a törekvést szolgálja, melyet a törvényhozók szem előtt tartottak, amikor a jogszabályt alkották. Ugyanis a talajterhelési díj egységárának 10-szeresére történő emelése nem biztos, hogy arra fogja ösztönözni a településen élő állampolgárokat, hogy csatlakozzanak az ingatlanukhoz tartozó szennyvízhálózatra - kis jövedelmükből, szociális ellátásukból - nem is biztos, hogy meg tudnák tenni. Valamint a csekély bevételükből az önkormányzat felé sem tudják megfizetni a talajterhelési díjat, ez által növekszik az önkormányzat adóhátralékának összege. Abban az esetben, ha minden lakos csatlakozik a szennyvízhálózatra (akinek lehetősége van) az önkormányzat talajterhelési díj bevétele csökkenni fog, tehát ez a bevételi forrás nem realizálódik az önkormányzatnál, mely önkormányzatunknál – közel 2 millió forintos bevételről van is szó – nem pótolható más forrásból. Termőföld bérbeadásából származó jövedelem Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. Törvény szerint: A termőföld bérbeadásából származó - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben meghatározott jövedelme adóját a magánszemély megállapítja, továbbá a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóságnál bevallja és megfizeti (önadózás). A termőföld bérbeadásából származó jövedelem bevallását a magánszemély az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a jövedelem megszerzésének évét követő év március 20-áig teljesíti. Amennyiben a magánszemély több önkormányzat illetékességi területén szerez bevételt
termőföld
bérbeadásából,
az
adóbevallást
és
adófizetést
önkormányzati
adóhatóságonként külön-külön kell teljesíteni. A főváros esetében a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság alatt a fővárosi önkormányzat főjegyzőjét kell érteni. Ha a termőföld bérbeadásából származó bevétel kifizetőtől származik, az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, vallja be, és fizeti meg. Nem terheli a kifizetőt haszonbérbe adás esetén az adó megállapítási kötelezettség, ha a magánszeméllyel az adómentesség feltételéül szabott időtartamra kötött haszonbérleti szerződést. Nem kell adóbevallást tenni annak a magánszemélynek, akinek termőföld bérbeadásból származó jövedelme kizárólag kifizetőtől származik és a kifizető az adót levonta, vagy a termőföld
bérbeadásából
származó
jövedelme
15
mentes
az
adó
alól.
„Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.” Magyarország Alaptörvénye XXX. cikk
Ha a magánszemélynek termőföld bérbeadásból olyan bevétele, jövedelme keletkezik, amely nem kifizetőtől származik, vagy a kifizető a jövedelem juttatásakor az adót levonni elmulasztotta, vagy a kifizető a bérleti díjat természetben fizette meg, a vagyoni érték után az adót a magánszemély a jövedelem megszerzésének negyedévét követő hó 12-éig fizeti meg. Ha az adómentesség feltételéül szabott időtartamra kötött haszonbérleti szerződés ezen időtartam lejárta előtt adófizetési kötelezettséget keletkeztető módon megszűnik, az adót a magánszemély a meghatározott szabályok szerint állapítja meg, vallja be, és fizeti meg. A kifizető a termőföld bérbeadásából származó jövedelemből levont adót a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz utalja át a kifizetést követő hó 12. napjáig. A levont adóról a kifizető adóbevallását a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz az adóévet követő év február 25-éig nyújtja be. A személyi adóról szóló 1995.évi CXVII. törvény 8.§ (1) bekezdése alapján az adó mértéke az adóalap 16 százaléka. A termőföld bérbeadásából származó jövedelem adóztatása a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság feladata. Az ebből származó valamennyi bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg, és az az önkormányzattól nem vonható el. A termőföld bérbeadásából származó jövedelme adóját a magánszemély megállapítja, továbbá a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóságnál bevallja, és megfizeti. A termőföld bérbeadásából származó bevételnek az egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 16%. adatok ezer forintban 2010. év
2011. év
150
100
2012. év
2013. év
2014. év
2015. év
----
----
Termőföld bérbeadásából származó jövedelem
----
adója
16
----
„Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.” Magyarország Alaptörvénye XXX. cikk Helyi jövedéki adó
2015. évben az adócsoport feladat köre bővült a magánfőzők bejelentkezéseinek feldolgozásával az alábbi törvény értelmében. A magánfőzésre vonatkozó szabályok: A 2015. évben hatályos jövedéki adóról és a jövedéki termékekről szóló 2003. évi. CXXVII törvény
67/A.
§
(1)
értelmében
a
magánfőző
a
törvény
szerint
meghatározott
desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzést az azt követő 15 napon belül köteles bejelenteni a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz. A bejelentés tartalmazza a magánfőző nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés időpontját, a desztillálóberendezés űrtartalmát és tárolásának, használatának helyét, ha az eltér a magánfőző lakcímétől. A magánfőző köteles megőrizni és hatósági ellenőrzéskor bemutatni a desztillálóberendezés feletti jogszerű tulajdonszerzést igazoló iratot. A magánfőző az előállított magánfőzött párlat utáni adóbevallási és adófizetési kötelezettségét a tárgyévet követő év január 15-ig együtt teljesíti a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz. Ha a magánfőző nem állított elő tárgyévben magánfőzött párlatot, akkor nem keletkezik tárgyévre vonatkozóan adóbevallási kötelezettsége. Az önkormányzati adóhatóság a bejelentésről, valamint a magánfőző adóbevallásáról értesíti a vámhatóságot és a bejelentéssel, bevallással érintett másik önkormányzati adóhatóságot. Az önkormányzati adóhatóság az értesítést a teljesítést követő hónap 15. napjáig küldi meg az illetékes vámhatóság részére. A jogszabály által meghatározottak szerint évente előállítható párlatmennyiség túllépése esetén a magánfőző a többletmennyiséget köteles haladéktalanul bejelenteni a vámhatóságnak és a vámhatósággal egyeztetett módon gondoskodni a többletmennyiség megsemmisítéséről. A magánfőzött párlat kizárólag a magánfőző, családtagjai vagy vendégei által fogyasztható el, feltéve, hogy értékesítésre nem kerül sor. A magánfőzött párlat kizárólag alkoholtermék-adóraktár részére értékesíthető. Értékesítéskor vagy ha a magánfőző az általa előállított magánfőzött párlattal kíván részt venni párlatok számára meghirdetett versenyen, a bejelentésről, valamint a párlat után megfizetett adóról kiállított önkormányzati adóhatósági igazolás igazolja a párlat eredetét. 17
„Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.” Magyarország Alaptörvénye XXX. cikk Magánfőzés esetében az adó megállapításához és az adótartozás végrehajtásához való jog az előállított magánfőzött párlat utáni adóbevallási kötelezettség bevallási határidejétől számított 1 év elteltével évül el. Az előállított magánfőzött párlat adója évi 1000 forint, amelyet a magánfőző fizet meg. (jelen esetben 2016. január 15-ig). Magánfőző az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki saját tulajdonú gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas, saját tulajdonú desztillálóberendezéssel rendelkezik. A 2015. évben Önkormányzatunk felé desztilláló berendezés vásárlását 11 fő jelentette be, mely továbbitásra kerűlt az illetékes vámhatóság részére. 2016. I. negyed évében 8.000.-Ft volt az Önkormányzat jövedéki adó bevétele. Pótlék, bírság Késedelmi pótlék és bírság alakulása 2010. évtől Hátralék az Év
Adóbevétel (ezer Ft)
Hátralék (ezer Ft)
adóbevétel %-ban
2010.
1.379
12.035
872
2011.
1.135
14.596
1286
2012.
1.776
16.908
952
2013.
2.663
13.894
521
2014.
2.124
11.770
554
2015.
1.701
9.461
556
A fenti táblázatból láthatjuk, hogy a késedelmi pótlék és bírság hátralék adatai kiemelkedően magasak az abból származó bevételhez képest. A pótlék és bírság bevétele a 2015. évben a 2014. évhez képest csökkent 20 %-kal, összegszerűen 423 e Ft-tal. Ugyancsak csökkent a hátralék összege is a 2015. év végére a 2014. évhez képest, 20 %-kal, összegszerűen 2.309 e Ft-tal. A szankciók (adóbírság, mulasztási bírság, késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék) alkalmazása során, ha az adóhatóság megállapítja, hogy az adózó valamely adókötelezettségét nem megfelelően teljesítette, a törvény által előírt jogkövetkezményeket alkalmazza. 18
„Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.” Magyarország Alaptörvénye XXX. cikk A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A mulasztási bírság mértéke magánszemély adózónak 100.000 Ft-ig terjed, más adózó 200.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltak szerint kötelezettségeinek az adózó nem tett eleget.
2016. I. NEGYEDÉVI ADATOK Adóbevételek és adóhátralékok alakulása adónemenként 2013.-2016. évek I. negyedéveiben Hátralékok
Adóbevételek 2013. I.
2014.I.
negyedév
negyedév
(ezer Ft)
(ezer Ft)
4.758
5.837
6.735
6.132
adó
13.785
19.589
17.807
Gépjárműadó
2.936
3.245
3.442
Adók fajtái
2015. I.
2016. I.
negyedév negyedév (ezer Ft) (ezer Ft)
2013. I. negyedév (ezer Ft)
2014. I.
2015. I.
2016. I.
negyedév
negyedév
negyedév (ezer Ft)
(ezer Ft)
(ezer Ft)
13 158
13 063
12 177
10.591
19.541
7.542
6.384
7.128
8.639
3.236
8.031
5.941
5.664
5.592
9.054
8.908
8.951
Magánszemélyek kommunális adója Helyi iparűzési
Talajterhelési díj
296
413
388
388
5.961
0
0
0
368
14
0
0
0
0
0
8
0
0
0
0
273
673
276
390
17.301
13.590
11.728
9.190
22.048
29.757
28 648
30 063
52.007
48.032
45 605
42 963
Termőföld bérbeadásából származó
0
jövedelem Jövedéki Helyi adó jövedéki adó Pótlék, bírság
Összesen:
19
„Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.” Magyarország Alaptörvénye XXX. cikk 2016. I. negyedévében, az önkormányzathoz befolyt m a g á n s z e m é l y e k k o m m u n á l i s a d ó j a é s a gépjárműadó összege c s ö k k e nt a z e l őz ő é v I . n e gy e d é vé b en b e f o l y t ö s s z e g h e z k é p es t . M á s a d ó ne me k e s e t é b e n nö v ek e d é s t a pa s zt al h at ó.
Összesített adóbevételek alakulása 2013-2016. évek I. negyedévében 35000
28648
30000 25000
22048
30063
29757
20000 15000 10000 5000 0
2013
2014
2015
2016
Összesített adóhátralékok alakulása 2013-2016. évek I. negyedéveiben 60000 50000
52007 48032
40000
45605
42963
30000 20000 10000 0
2013
2014
2015
20
2016
„Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.” Magyarország Alaptörvénye XXX. cikk A táblázatot valamint a diagramokat megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy a 2016. év I. negyedévében befolyt bevétel meg haladja a 2015. I. negyedévében realizált bevételt, összesen 1 415 e Ft-tal folyt be több összeg. A helyi adóhatóság 2016. május elején megkezdte a végrehajtási értesítők megküldését azon adózók részére, akik elmulasztották a 2016. március 15.-ig esedékes adófizetési kötelezettségüket, valamint jelenleg is folyik azon adózók felé a letiltási rendelvény érvényesítése, akik a végrehajtási értesítőre sem reagálva nem teljesítették fizetési kötelezettségüket. Amennyiben a hátralékok összegét összesen vizsgáljuk csökkenés tapasztalható 2 642 e Ft összegben, a helyi iparűzési adó, valamint a talajterhelési díj tekintetében tapasztalható növekedett a hátralékok összege az előző év ezonos időszakához viszonyítva. AZ ADÓFIZETÉS ELMARADÁSA ÉS AZ ADÓBEHAJTÁSI MÓDSZEREK A helyi adó az önkormányzat kezében egy olyan eszköz, melynek segítségével az önkormányzat képes közszolgáltatás nyújtására. Az adót az adófizető érdekében veti ki, hogy biztosítani tudja azokat a szociális, gazdasági, infrastrukturális, egészségügyi, kulturális stb. feltételeket, melyek a települések lakosainak életkörülményein hivatottak javítani. Azon települések, melyek lakói nem „jó” adófizetők, nem válnak vonzóvá, sem a lakosság sem pedig a vállalkozások számára. Az ott lakók közül sokan elvándorolnak, elöregszik a népesség, munkahelyek szűnnek meg és új munkahelyek sem létesülnek. Sajnos településünk ilyen település, az adófizetési morál, tisztelet a kivételnek nem megfelelő. Sokan azt latolgatják, hogy hogyan tudnak túljárni a helyi adóhatóság eszén, hogyan tudnak az önkormányzat zsebéből minél többet „kihúzni” és nem azt nézik, hogy hogyan tudnak hozzájárulni ahhoz, hogy a település, melyen él minél jobb életkörülményekkel rendelkezzen. Ha az adófizetők belátnák, hogy az dók kivetése az ő érdekükben történik, akkor nem vitatnák az adófizetés szükségességét. Mivel azonban az önkéntes jogkövető magatartás az adózók egy részénél, - különböző okok miatt – elmarad, szükségessé válik az adók behajtása. Az adófizetési kötelezettség elmaradásának okai különbözők lehetnek: -
átmeneti fizetésképtelenség, nehéz pénzügyi helyzet,
-
figyelmetlenség, a kötelezettségek nem megfelelő nyomon követése,
-
szándékos jogsértő magatartás, tudatos ellenszegülés. 21
„Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.” Magyarország Alaptörvénye XXX. cikk Komoly gondot okoznak azok az adófizetésre kötelezettek, akik eleve elutasítják az adófizetésnek még a gondolatát is, nem értik, s nem tudnak vele azonosulni, s bízva abban, hogy kapacitáshiány, vagy egyéb ok miatt az adóhatóság nem tudja tőlük behajtani a tartozást. A végrehajtás költsége Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 163.§-ban foglaltak szerint az adózó, illetve az adók módjára behajtandó köztartozás fizetésére kötelezett, köteles végrehajtási költségátalány megfizetésére, melynek összege 5.000.-Ft. A végrehajtási eljárás első lépéseként az ügyfelek túlfizetéseinek átvezetésére kerül sor. Ezt követően végrehajtási értesítőt kapnak az ügyfelek, melyben tájékozódhatnak a tartozásuk összegéről, valamint annak meg nem fizetésének következményeiről. Amennyiben az ügyfél a megadott határidőig nem teljesíti befizetését, az 5.000.-Ft-os végrehajtási költségátalány előírására kerül sor, melyről minden egyes „hátralékos” ügyfélnek végzést hoz a helyi adóhatóság, és ezt követően a letiltási rendelvények munkáltatók részére lesznek megküldve. Az önkormányzat a továbbiakban sem hagyhat fel a hátralékok behajtására tett intézkedésekkel. Az adózók befizetéseit folyamatosan figyelemmel kísérjük. Amennyiben az adóalanyok határidőben nem fizetnek munkabérükből, nyugdíjukból történő levonást, vagy hatósági átutalási megbízást kezdeményezünk az önkormányzat számlavezető pénzintézeténél. Munkabérből illetve nyugdíjból történő letiltások eredményei 2015. évben Magánszem
Helyi
Gépjárműad
Késedelmi
élyek
iparűzési
ó (Ft)
pótlék (Ft)
kommunáli
adó (Ft)
Bírság (Ft)
Összesen (Ft)
Talajterhel
Egyéb, idegen
ési díj (Ft)
bevétel (Ft)
4 315 408
6 490 230
18 624 959
1 489 857
5 900 966
23
32
s adója (Ft) Indított
3 574 049
150 132
1 189 885
2 743 412
161 843
1 908 295
102 147
480 330
812 916
43 866
54
68
eljáráso k (Ft) Ebből
1 063 555
sikeres eljáráso k (Ft) %
40
30
22
27
25
„Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.” Magyarország Alaptörvénye XXX. cikk Hatósági átutalási megbízások eredményei 2015. évben Magánszemélyek
Helyi
Gépjárműadó
Késedelmi
Bírság
Talajterhel
Idegen
kommunális
iparűzési
(Ft)
pótlék (Ft)
(Ft)
ési díj (Ft)
bevétel
adója (Ft)
adó (Ft)
102 000
7 609 560
Összesen (Ft)
(Ft)
Indított eljárások
1 970 854
322 380
23 150
34 668
291
10 353 788
(Ft)
176 Ebből sikeres eljárások
5 250
4 061 833
1 286 220
23 394
0
0
0
5 376 697
5,1
53,4
65,3
7,2
0
0
0
51,9
(Ft) %
A fennálló hátralékok csökkenése érdekében, minden lehetséges intézkedést megteszünk. Az elmúlt évek tapasztalata, hogy azok az adózók, akik adóhátralékkal rendelkeznek, legkorábban a gépjárműadójukat rendezik. A gépjárműadó hátralék csökkentésére megoldás lehet a gépjárművek forgalomból történő kivonása, amennyiben az adós gépjárműadó számláján az adótartozás meghaladja az egyévi adótételt. A 2015. junius, november
év
hónapjaiban 34 db gépjármű forgalomból történő kivonását
kezdeményezte az önkormányzat, összesen 776.572.-Ft összegű lejárt esedékességű gépjárműadó tartozást tekintetében. Az eljárás sikeresnek mondható, ugyanis 81 %-a folyt be a meg nem fizetett gépjárműadónak, 30 db gépjármű tulajdonosa fizette meg az elmaradt adótartozásának összegét
628.741.-Ft összegben. A fennmaradó 4 db jármű
forgalomból történő kivonása megtörtént. Az elmúlt évben az év során többször is (2 alkalommal) végrehajtási értesítőt küldött az önkormányzat a fizetési kötelezettségüket nem teljesítő adózók részére. A végrehajtási értesítők sajnos nem minden esetben célravezetők, ugyanis nem rendelkeznek letiltható jövedelemmel az adózók és nem veszik komolyan a végrehajtási értesítőben foglaltakat. A letiltások foganatosításában nagy jelentősége van a közmunkaprogramokban foglalkoztatott magas létszámnak.
23
„Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.” Magyarország Alaptörvénye XXX. cikk Végrehajtási értesítők eredményei a 2015. évben Magánszemél
Helyi
Gépjárműadó
Késedelmi
Bírság
Talajterhelé
Egyéb, idegen
yek
iparűzési
(Ft)
pótlék (Ft)
(Ft)
si díj (Ft)
bevétel (Ft)
kommunális
adó (Ft)
Összesen (Ft)
adója (Ft) Indított végrehaj tási értesítő
19 513 040 16 933 591
9 251 589
2 092 439
2 390 381
13 401 162 885 230
12 800 926
22 752 780
95 538 318
365 960
621 766
10 681 557
összege (Ft) Ebből sikeres
4 962 575
135 991
112 445
eljáráso k (Ft) %
11
29
26
10
Egyek, 2016. május 19. Szekeres Zsuzsanna közgazdasági irodavezető Antalné Csőke Éva adóügyi ügyintéző Galbács-Trungel Katalin adóügyi főtanácsos
24
13
3
3
11
