Közgyőlés
2010. május 4. 9.30, Díszterem 4. napirendi pont, 1. sz. melléklet Tervezet
Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl
Budapest, 2010. május
Közgyőlés
2010. május 4. 9.30, Díszterem 4. napirendi pont, 1. sz. melléklet
A Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelvei A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló többször módosított 1994. évi XL. törvény (a továbbiakban MTAtv.) 9. § (2) bekezdés e) pontja alapján az Akadémia következı évi költségvetési irányelveit a Közgyőlésnek kell jóváhagynia.
Bevezetés Az Akadémia és az irányítása alá tartozó köztestületi költségvetési szervek szakmai feladataikat várhatóan 2011-ben is az elmúlt két évhez hasonló gazdasági környezetben végzik. A külsı (makro)gazdasági körülmények alkalmazkodási kényszert jelentenek, mert csak így biztosíthatók a kutató és fejlesztı munka megfelelı szintő, a kijelölt szakmai prioritások mentén javuló finanszírozási feltételei. Jelen irányelvek feltételezik, hogy a kutatás, a fejlesztés és az innováció a következı (kormányzati) idıszakban (hasonlóan a foglalkoztatáshoz, környezetvédelemhez, az oktatáshoz) a gazdaságot és társadalmat élénkítı területté válik. Ennek megfelelıen azon területek fejlesztését (kiemelt támogatását) javasoljuk, amelyek hatékonyan, számon kérhetıen és nem utolsó sorban viszonylag rövid idın belül hozzájárulnak a gazdasági és társadalmi célok megvalósításához. Az irányelvek kialakításánál figyelembe vettük, hogy az Akadémia közfeladatai az elmúl két évben jelentıs mértékben növekedtek. Az MTA jövı évi költségvetésének az elızıekben vázolt - lassan javuló - gazdasági környezetben is biztosítania kell a versenyképes tudományos kutatáshoz szükséges finanszírozási kereteket. A 2011. évi költségvetési irányelvek kiemelt területei az alábbiak: •
a módosított akadémiai törvény által meghatározott alapellátási támogatási rendszer bevezetése (elsı ütem);
•
a 2009. évben elindított Lendület-program folytatása;
•
az OTKA pályázati keret növelése;
•
a kutatási infrastruktúra fókuszált fejlesztése, a következı év fejlesztési prioritásainak (kutatási terület/szervezet) meghatározása;
2
Közgyőlés •
2010. május 4. 9.30, Díszterem 4. napirendi pont, 1. sz. melléklet
az MTA és az egyetemek K+F kapcsolatainak bıvítése, az akadémiai kutatócsoportok számának növelése;
Továbbra is alapkövetelmény a személyi feltételek (juttatások) biztosítása, beleértve az illetményrendszer sajátosságaiból adódó, a kötelezı elıresorolások, pótlékok folyósításához szükséges fedezet biztosítását. Az egyébként kötött közalkalmazotti illetményrendszer keretei között is lehetıséget kívánunk teremteni az illetmények teljesítményelvő, differenciált növelésére. Kiemelt feladat a kutatás és fejlesztés tárgyi feltételeinek biztosítása, a kutatási infrastruktúra -
prioritásokhoz
kapcsolódó
-
célzott
javítása,
a
kiemelt
területekre
fókuszáló
többlettámogatásokkal (fejlesztési projektek). A többi területen a hatékonyság javításával és a belsı tartalékok feltárásával kell a szükséges feltételeket biztosítani. Cél az is, hogy 2011-ben megjelenjenek az immár törvényben garantált önálló vagyongazdálkodás elsı eredményei. A kutatóhálózat finanszírozásának kulcseleme pályázati források szerzése. Ennek érdekében szabályozási és finanszírozási eszközöket is biztosítani kell a pályázatokon, különösen az európai uniós projektekben történı sikeres akadémiai részvételhez. Ezért fejleszteni kívánjuk a kiemelt – az ország innovációs kapacitásai szempontjából is alapvetı – kísérleti kutatások infrastrukturális (mőszerezettségi) feltételeit.
3
Közgyőlés
2010. május 4. 9.30, Díszterem 4. napirendi pont, 1. sz. melléklet
I. Az Akadémia és intézményhálózatának 2011. évi költségvetési irányelvei 1.
Kutatási infrastruktúra fejlesztése
A kutatóhelyek (kutatóintézetek és kutatócsoportok) kutatási és fizikai infrastruktúrájának fejlesztése az akadémiai törvényben (MTAtv. 3. § (1) bekezdés b) pontja) meghatározott közfeladatai eredményes ellátásának alapfeltétele. A fejlesztés fı területei: •
korszerő
és
hatékonyan
üzemeltethetı
kutatóhelyek
létesítése,
hatékony
ingatlanhasznosítás és ingatlanfejlesztés; •
a gép- és mőszerállomány célzott fejlesztése, pótlása;
•
a szervezeti, irányítási környezet korszerősítése.
A kutatóintézeti infrastruktúra fejlesztése során elsıdleges feladat az infrastruktúra (épületek, berendezések)- fejlesztés szakmai prioritásainak meghatározása figyelemmel az adottságokra és a lehetıségekre. Olyan fejlesztési programok támogatandók, amelyek egyszerre jelentik az adott (priorizált) terület kutatási feltételeinek és az intézményhálózat üzemeltetési „mutatóinak” javítását, továbbá amelyek kihasználják az MTA vagyongazdálkodásából adódó potenciális lehetıségeket, valamint konzorciális partnereket vonnak be a fejlesztések kockázatait megosztandó és a finanszírozás terheit egyidejőleg javítandó – hozzájárulva egyúttal az ágazaton belüli együttmőködés feltételeinek javításához (felsıoktatás, versenyszféra.) Ilyen fejlesztési terv a több
kutatóintézet
lágymányosi
egyetemi
környezetbe
telepítésével
létrehozandó
Természettudományi Kutatóközpont. A gép- és mőszerállomány fejlesztése során célunk az elavult (leírt) állomány cseréje/pótlása, (ezzel a gép- és mőszerállomány használati szintjének javítása) és a kiemelt területek ellátása élvonalbeli kutatási eredmények elérését lehetıvé tévı csúcsberendezésekkel. Az infrastruktúra-fejlesztés tervezett forrásai: Bevonni tervezett pályázat (vagy más külsı) forrás:
2,5 mrd Ft
Igényelt költségvetési támogatás:
2,0 mrd Ft
Megjegyezzük, hogy a javasolt program – megfelelı fókuszálás esetén – azokon a területeken, ahol a személyi feltételek rendelkezésre állnak, 10-20 %-os „használhatósági szint” növekedést is eredményezhet, miközben a teljes mőszerállomány tekintetében a teljes forrás biztosítása is csak 4
Közgyőlés
2010. május 4. 9.30, Díszterem 4. napirendi pont, 1. sz. melléklet
3-4%-kal növeli ezt a szintet, amely az intézetek teljes gép- és mőszerállománya tekintetében jelenleg már a kritikus 25 %-os határ alá csökkent. Ennek megfelelıen a 2011 évi program egy komplex és hosszabb távú fejlesztés program elsı ütemét jelenti.
2.
A kutatóhálózat fejlesztése
A kutatóhálózat fejlesztése téma több - egymással részben összefüggı - párhuzamos feladatellátást, az ehhez szükséges (részben) többletforrások új szempontok szerinti allokációját jelenti: Az ellátandó feladatok: 2.1. Akadémiai kutatócsoportok számának és támogatásának növelése; 2.2. A kutatóintézeti támogatások célzott (belsı verseny alapján történı) növelése; 2.3. Az alapellátási támogatási rendszer bevezetése (elsı ütem), ennek keretében az alapfeladat
ellátásához
szükséges
támogatások
korrekciója,
az
össztámogatás
volumenének növelése mellett. Az MTA – gyakorlat által igazolt – álláspontja, hogy a felsıoktatási intézmények (egyetemek) K+F potenciálja a mai szabályozási, szervezeti környezetben leghatékonyabban MTA kutatócsoportok mőködtetésével növelhetı. Példa erre a felsıoktatási intézményekben jelenleg is mőködı 79 kutatócsoport. A közelmúltban az MTA koordinációjával lebonyolított kutatóegyetemi pályázat is megerısíti az MTA kutatócsoportok jelentıségét. Az irányelvekben a jelenlegi kutatócsoportok megerısítése (300 millió Ft) legalább 30 új kutatócsoport létrehozására teszünk javaslatot átlagosan 50 millió Ft összegő éves támogatás mellett. A program forrásigénye:
1,8 mrd Ft
Az MTAtv. új „alapellátási támogatási rendszer” konstrukciója fokozatosan több év alatt vezethetı be. A bevezetés eredménye egy átlátható, „a támogatásért értéket” (value for money) elvet következetesen érvényesítı kutatástámogatási rendszer, amellyel egyértelmővé válik a kapcsolat a költségvetésbıl (közpénzbıl) támogatandó, közfeladatként végzett kutatások volumene és finanszírozása között. A mérhetı eredményeken alapuló teljesítményelvő intézettámogatási rendszer szabályozási feltételei (a költségvetési szervek gazdálkodásáról szóló új szabályok, az ún. státusztörvény) a közelmúltban alakultak ki. A szabályozási elveket a módosított MTAtv. is megjeleníti. Az új követelmények alkalmazásának lehetısége egybeesik a K+F+I ágazat kormányzati prioritásként történı megjelenítésének szándékával, ami lehetıvé teszi a kutatóintézeti támogatások fenti 5
Közgyőlés
2010. május 4. 9.30, Díszterem 4. napirendi pont, 1. sz. melléklet
elveken nyugvó célzott növelését. Az MTA vállalja, hogy a többlettámogatásért „cserébe” kidolgozza, és mőködteti annak elosztási rendszerét (kiemelt kutatási témák és a „belsı verseny” feltételrendszerének meghatározása), mindezt transzparens módon (akár) külsı szereplık bevonásával is. A program 2011. évi forrásigénye:
2,8 mrd Ft
Az alapellátási támogatási rendszer bevezetése többlettámogatást igényel, mivel az ellátott/ellátandó közfeladatok mértéke a jelenleginél nagyobb mértékő központi támogatást indokol. A bevezetés során ugyanakkor elvégezhetık (és elvégzendık) azok a korrekciók, melyek a jelenlegi intézmény-, vagy bázisalapú támogatási rendszer következményeként alakultak ki. A bevezetés 2011. évi forrásigénye: 1,5 mrd Ft
3.
A „Lendület” program folytatása
A 2009. évben meghirdetett Lendület program ma az MTA sikeres, a társadalom, a kormányzat és a gazdaság szereplıinek támogatását egyaránt bíró programja. Célja a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek dinamikus megújítása, a kimagasló teljesítményő fiatal kutatók akadémiai kutatóintézetekben történı alkalmazása, a kiemelkedı teljesítményő fiatal kutatók önálló kutatóvá válásának, saját tudományos irányvonaluk kialakításának és kutatócsoportjuk megalapításának támogatása, a kutatóintézeti tematikák korszerősödésével is. A jelenleg is futó program – ami része az MTA tudományos utánpótlást segítı közfeladatának – bıvítése kiemelkedı sikeressége miatt indokolt. Ahhoz, hogy a program igazi áttörést hozzon, néhány éven keresztül évente legalább 10 – elsısorban, de nem kizárólag külföldrıl hazatérı sikeres kutatónak kellene lehetıséget teremteni önálló kutatócsoport létesítésére átalagosan évi 60 millió Ft-os támogatással. A program bıvítésének költsége:
4.
600 millió Ft
Könyvtárak és a tudományos könyvkiadás fejlesztése, EISZ program
Az MTA kiemelt közfeladatának tekinti széleskörő szakmai és társadalmi hozzáférés biztosítását a tudományos kutatások eredményeihez, és ezzel párhuzamosan hasonlóan fontos naprakész információk biztosítása a kutatók számára szakterületük aktuális eredményeirıl. A magyar tudomány fejlıdésének ma is fontos eleme a magyar nyelvő tudományos könyvkiadás, amely piaci alapon nyilvánvalóan nem tartható fenn. A feladat több eszköz egyidejő alkalmazásával teljesíthetı úgy, mint: 6
Közgyőlés
2010. május 4. 9.30, Díszterem 4. napirendi pont, 1. sz. melléklet
•
Tudományos könyvkiadás;
•
Az MTA és intézetei könyvtári állományának gyarapítása
•
Hozzáférés biztosítása nemzetközi adatbázisokhoz (EISZ program), és az ezek használatához szükséges hálózat- és egyéb informatikai fejlesztések végrehajtása.
2011-ben az MTA könyvtárhálózatának informatikai fejlesztése valamint az megújítása, hosszú távon fenntartható mőködtetésének biztosítását tekintjük kiemelt feladatnak. Az MTA javasolja a Kormánynak az EISZ programot mint közfeladatot helyezze az Akadémia irányítása alá a szükséges költségvetési támogatás Magyar Tudományos Akadémia fejezetben történı megtervezése mellett. A program forrásigénye:
5.
Tudományos könyvkiadás
100 millió Ft
EISZ felügyelet és finanszírozás rendezése:
790 millió Ft
MTA könyvtári hálózat informatikai fejlesztése
180 millió Ft
Nemzetközi kapcsolatok középtávú stratégiájához szükséges fejlesztés
A hazai tudomány akkor kapcsolódhat sikeresen a nemzetközi és kiemelten ez európai uniós programokhoz, ha a nemzetközi kutatási kapcsolatok a „tudománydiplomácia” kiemelt figyelmet kap. E körben szükséges a jelenlegi helyzet áttekintése, ha szükséges a szabályozási, szervezeti keretek (pl. TÉT attasé rendszer) átgondolása és a rendelkezésre álló források koncentrált - a mindenkori kormányzati tudománypolitikai koncepció céljainak alárendelt - erısítése. Az MTA e területen vállalja a két- és többoldalú együttmőködések megerısítését. Az ehhez szükséges források egy részét költségvetési támogatásból szükséges fedezni. A program 2011. évi forrásigénye:
6.
250 millió Ft
Az illetményrendszerbıl adódó költségvetési determinációk
A közfinanszírozású kutatóhelyeken a kutatói besorolásba tartozók illetményrendszere kötött. Az MTA költségvetése 2011-ben is fedezetet biztosít a jogszabályokon alapuló (kötelezı) átsorolásokhoz. Ennek forrásigénye mintegy 200 millió Ft. A kormányzat 2011. évi, a közszféra keresetalakulására vonatkozó elképzelései még nem ismertek, de tekintettel az elmúlt idıszakra (központi illetményemelés utoljára 2008-ban történt) részben saját forrásból – összefüggésben az alapellátási támogatási rendszer bevezetésével – részben költségvetési támogatásból javasoljuk elkülönített keret kialakítását - differenciált körben történı – egyszeri illetmény-kiegészítések,
7
Közgyőlés
2010. május 4. 9.30, Díszterem 4. napirendi pont, 1. sz. melléklet
illetve céljuttatások fedezetére. Tovább nehezítette a kutatóintézetek helyzetét, hogy 2009-ben a Pénzügyminisztérium a 13. havi illetmény megszüntetésével egyidejőleg zárolta a támogatás fedezetét, de tévesen a támogatásból vonta el a korábban a saját bevételekbıl történt kifizetéseknek megfelelı összeget is. Ezen támogatási összeg visszapótlásának forrásigénye 380 millió Ft. A javaslat összes forrásigénye:
7.
580 millió Ft
A Bolyai ösztöndíjak emelése
A kutatási utánpótlás biztosításának egyik fontos forrása a Bolyai János Tudományos Ösztöndíj rendszer mőködése. Az ösztöndíjak jelenlegi (2009. évi) szintje 124.500 Ft/fı/hó. Javasoljuk a 2011 évi központi illetményemelés mértékével megegyezı, amennyiben központi illetményemelés nincs, úgy 5%-kal történı megemelését Az 5%-os emelés forrásigénye:
8.
55,0 millió Ft
Tiszteletdíjak utáni járulékok „bázisrendezése”
Az akadémikusi és doktori tiszteletdíjak után a vonatkozó jogszabályi elıírások szerint egészségügyi hozzájárulást kell fizetni, melynek mértéke 2010. január 1-jétıl - 11%-ról 27%-ra nıtt. Az emelésbıl adódó báziskorrekcióra az MTA költségvetésében nem került sor, (a 2010. évi többletet az fejezet a maradványából gazdálkodta ki) 2011. évtıl javasoljuk a járulékkeret bázisban történı rendezését: A bázisrendezés forrásigénye:
9.
510,0 millió Ft
A NIIF Intézet 2011. évi költségvetésének rendezése
Az MTA 2010-tıl vette át a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (továbbiakban: Intézet) felügyeleti, irányítási jogát. Az Intézet költségvetési támogatása az idén 1,0 milliárd Ft. Tekintettel arra, hogy ez az Intézet biztosítja a teljes felsıoktatási, akadémiai kutatóhálózati, a közgyőjtemények informatikai (internetes) kapcsolódásának technikai hátterét és a nemzetközi internetes kapcsolatok elıfizetési díjait, szükségesnek tartjuk a fenntartható üzemeltetés biztosításához szükséges források biztosítását. A fenntartás forrásigénye: 700 millió Ft
8
Közgyőlés
2010. május 4. 9.30, Díszterem 4. napirendi pont, 1. sz. melléklet
10. Az MTMT országos közhiteles adatbázisú tétele Az MTA, a MAB, a Magyar Rektori Konferencia, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, az NKTH, valamint az OTKA elvi együttmőködésével 2009. július 1-jével megalakult a Magyar Tudományos Mővek Tára (MTMT), az elsı országos bibliográfiai adatbázis. A felsıoktatási intézmények közül 22 egyetem és fıiskola írta alá a csatlakozási szándéknyilatkozatot 2009-ben, közülük nyolc egyetem és négy fıiskola csatlakozására kerül sor 2010-ben. Az együttmőködı partnerek 2010. évre várható befizetéseinek összege 16 millió forint. Az MTMT sikeres mőködéséhez további feladat a szükséges informatikai fejlesztések (korszerő új szoftver tervezésére és elkészítésére, tesztelésére és bevezetésére), végrehajtása, az adminisztrátorok és felhasználók képzése. A program forrásigénye:
100 millió Ft
11. OTKA Programok fejlesztése Az OTKA költségvetése - 2010-ben 5,44 milliárd Ft. A program kiemelt jelentıségő a fiatal kutatók támogatásában és a forrásnak, az OTKA pályázatoknak alapvetı szerepe van abban, hogy értelmiségünk leginkább mobilis rétegét, a kutatókat idehaza tartsuk, aminek óriási hatása van a felsıoktatás minıségére is. Az OTKA az egyetlen olyan magyarországi forrás, amely jelentıs mértékben támogatja a pályakezdı kutatókat. Támogatási stratégiája a kutatói életpálya minden szakaszában lehetıséget biztosít az arra érdemes kutatások megvalósítására. Az OTKA Bizottság az OTKA Programok 2011. évi költségvetése tervezésénél a korábbi évekrıl áthúzódó kutatások adott évi kötelezettségeinek figyelembevételével – a következı újonnan induló pályázatok támogatását irányozta elı: - kutatási témapályázatok, valamint a tudományos utánpótlást elısegítı alapkutatási pályázatok; - fiatal kutatók részére posztdoktori állás és kutatási pályázat, valamint kutatói életpályát megalapozó, önálló kutatócsoport létrehozását elısegítı fiatal kutatói pályázat; - kiváló kutatási témával rendelkezı, nemzetközileg elismert kutatók részére. („sabbatical” pályázat) egyéves kutatási és bérjellegő támogatás; - kutatási eredmények publikációinak támogatása, valamint tudományos ismeretterjesztés támogatása.
9
Közgyőlés
2010. május 4. 9.30, Díszterem 4. napirendi pont, 1. sz. melléklet
Az OTKA Programok 2011. évi költségvetése tervezésénél javasoljuk a támogatási keret 2002. évi szintre történı megemelését (ezzel a keret összeségében 6,8 mrd Ft-ra nı). A javasolt többlettámogatásból 1.000 millió Ft-ot kívánunk fordítani a kiemelkedı eredményeket ígérı alapkutatási pályázatokra, valamint a tudományos utánpótlást elısegítı alapkutatási pályázatokra. A fiatal kutatók részére további 364 millió Ft-ot posztdoktori állás és kutatási pályázat, valamint kutatói életpályát megalapozó, önálló kutatócsoport létrehozását elısegítı fiatal kutatói pályázatra. Az OTKA Programok OTKA Bizottság által kért 2011. évi elıirányzata 6.800 millió Ft, ami 25%-os növekedést jelent. Az OTKA programok költségvetési forrásigénye:
1.364 millió Ft
Az OTKA – a korábbi éveknek megfelelıen – folytatni kívánja a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatallal közösen indított programokat, amelyekben: • szerzıdéssel lekötött projektekre:
1.140 millió Ft
• újonnan induló projektekre további
1.000 millió Ft
Összesen 2.140 millió Ft szükséges az Innovációs Alapból.
10
Közgyőlés
2010. május 4. 9.30, Díszterem 4. napirendi pont, 1. sz. melléklet melléklet
A Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési igényeinek bemutatása Fejlesztési jogcímek 2010. évi, a Országgyőlés által jóváhagyott költségvetési
millió Ft Támogatási igény 36.554,7
támogatás 1. Kutatási infrastruktúra fejlesztése
2.000,0
2.A kutatóhálózat fejlesztése: 2.1. Az akadémiai kutatócsoportok számának és támogatásának növelése
1.800,0
2.2. A kutatóintézeti támogatások célzott (belsı verseny alapján történı) növelése
2.800,0
2.3.Az alapellátási támogatási rendszer bevezetése
1.500,0
3. A „Lendület” program folytatása
600,0
4. Könyvtárak, tudományos könyvkiadás fejlesztése, EISZ 4.1 A tudományos könyvkiadás fejlesztése
100,0
4.2 Az EISZ felügyelet és finanszírozás rendezése:
790,0
4.3 Az MTA könyvtári hálózat informatikai fejlesztése
180,0
5. Nemzetközi kapcsolatok középtávú stratégiájához kapcsolódó fejlesztés
250,0
6. Az illetményrendszerbıl adódó determinációk 6.1 Kötelezı átsorolások fedezete:
200,0
6.2. Korábban saját bevételbıl kifizetett 13. havi bér támogatásból 380,0
történı elvonásának visszapótlása: 7. Bolyai Ösztöndíj emelése
55,0
8. Tiszteletdíjak utáni járulékok bázisrendezése
510,0
9. Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet 2011. évi költségvetésének rendezése
700,0
10. MTMT fejlesztésére MTA fejlesztése összesen (1+
100,0 +10)
11. OTKA programok fejlesztése Akadémiai fejezet fejlesztése mindösszesen
11.965,0 1.364,0 13.329.0
