Beszámoló. a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat évi tevékenységéről. Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Budapest

I

Beszámoló a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 1982. évi tevékenységéről

Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Budapest

B E S Z Á M O L Ó

a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 1982.

évi munkájáról

Szerkesztette :

Dr, Kordos László

Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Budapest, I983

- 3 -

T A R T A L O M

TERÜLETI SZERVEZETEK, SZAKOSZTÁLYOK, SZAKBIZOTTSÁGOK BESZÁMOLÓI

5

Dél-dunántuli Területi Szervezet /Rónak! L,/

5

Dokumentációs Szakosztály /Dr. Kordos L./

5

Ifjúsági Bizottság /Gazdag L./

6

Műszaki Bizottság /Lukács L./

7

Oktatási és Közművelődési Szakbizottság /Lénárt L./

7

Vizalatti Barlangkutató Szakosztály /Kollár K. A./

8

Barlangi gerinces őslénytani gyűjtések és ásatások /Dr. Kordos L./

9

CSOPORTOKBESZÁMOLÓI

12

Acheron Barlangkutató Csoport /Kárpát J./

12

Agrártudományi és Kertészeti Egyetem Barlangkutató Csoportja /Dr. Nagy S./

ÁO

Alba Regia Barlangkutató Csoport /Szolga F. - Zentai F. /

ÁO

Amphora Könnyűbúvár Sport Klub /Szilágyi K. - Ember S./

70

HM Aurora SE. Barlangkutató Szakosztály /Simsa P./

7Á

BEAC Barlangkutató Csoport /Rajczy M./

7^

Békásmegyeri L.S.E. Aragonit Barlangkutató Csoport /Kucsera J./

75

Bekey Imre Gábor Barlangkutató Csoport /Kiss A. - Takácsné Bolner K. Läufer Cs./

75

Borsodi Szénbányák Barlangkutató Szakcsoportja /Margóczy J. — Szalai F./

88

BSE Barlangkutató Csoport /Kováts K,/

88

Cholnoky Jenő Barlangkutató Csoport /Dr. Veress M./

90

FTSK Barlangkutató Szakosztály /Vidics Znó/

98

Kadió Ottokár Barlangkutató Szakkör /Madaras Iné/

103

Kelenföldi TE. Myotis Barlangkutató Csoport /Lengyel J./

10Á

Esztergomi Karszt- és Barlangkutatók /Majcher T./

104

MAFC Barlangkutató Szakcsoportja /Tihanyi P./

10Á

Marcel Loubons Barlangkutató Egyesület /Lénárt L./

107

Mecseki Karsztkutató Csoport /Rónaki L./

131

Metró Barlangkutató Csoport /Csulák J./

1Á3

Nautilus Vizalatti Barlangkutató Szakosztály/Horváth Gy./

1Á3

NME TDK Karszthidrológiai Szakcsoport /Nagy T./ IIBJSE Denevér Barlangkutató Csoport

1^5

Pannónia Barlangkutató Csoport /Kardos L./

150

FPSK Delfin Könnyűbúvár Szakosztály /Kalinovits S. - Kollár К. A./

152

Papp Ferenc Barlangkutató Csoport

155

Speleo TEAM Polgárjogi Társaság Cerberus Barlangkutató Csoport

157

Szekula Mária Barlangkutató Csoport /Tóth Л./

163

Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoport /Juhász M./

163

KPVDSZ. Vörös Meteor TE. Baradla Barlangkutató Csoport /Szilágyi F./

201

KPVDSZ Vörös Meteor TE. Diogenes Barlangkutató Csoport /Thierae A./

203

-

5 -

ТЕпиЫЛТ ÜZERVEZETBK, SZAKOSZTÁLYOK, SZAKBIZOTTSÁGOK BESZÁMOLÓI Jelentés a Magyar Karszt- ós Barlangkutató Társulat Dél-dunántuli Területi Szervezeté­ nek 1982. évi munkájáról Ilónaki László

A Területi Szervezet évi első vezetőségi ülése kibővített formában zajlott le ápr, 5-én 20 résztvevővel. Ezen a március 11-i választmányi ülésen elhangzott javaslat is­ mertetése /a Cholnoky Jenő Barlangkutató Csoport csatlakozása/ mellett az uj elnök je­ lölését vitattuk meg. így dr. Fodor István társulati elnökké történt megválasztásával a Területi Szervezet elnöki tisztségére a jelenlevők dr. Kassai Miklós és dr. Majoros György tagtársakat jelölték. Ezen az ülésen Vukov Péter diavetítéssel egybekötött be­ számolót tartott az eszperantó mozgalom nemzetközi barlangos kapcsolatairól. A Magyar Hidrológiai Társasággal közös rendezésben a Magyar Kereskedelmi Kamara Bu­ dapesti Francia Műszaki és Tudományos Tájékoztatási Központ segitségével november 16án filmdélutánon 5 film bemutatására került sor. Október 19-én olnökválasztó előkészítő ülés volt 7 résztvevővel, majd november 13án 28 résztvevővel vezetősógválasztó közgyűlésen dr. Kassai Miklóst választották meg a Területi Szervezet elnökévé. A siófoki csoportból Csonka Csabát, a BIH csoportból, annak vezetőjét Vass Bélát és a MKCS-ból Kraft Jánost választották a vezetőségbe. A megválasztottak székfoglalója után vetitottképos előadásokkal zárult a rendezvény. /Előadók: Dr. Veress Márton, Vass Béla, Vukov Péter, Hónaki László/. Az évzáró vezető­ ségi ülésünk november 29—én dr. Dénes György előadása előtt volt. A vetitettképes elő­ adáson 28—an vettek részt. Az MKBT országos rendezvényein a Területi Szervezet több taggal képviseltette ugyan­ úgy magát, mint a MTESZ Területi Szervezet vezetőségében és a társegyesületek /МНТ, MFT/ rendezvényein is. A szervezeten belül előző évben alakitott fórrá skatasz.terező munkabizottság tervsze­ rűen folytatta tevékenységét Kellényi Miksa vezetésével, aki 288 cimszóval elkészítet­ te a "Mecseki és Mecsek-környcki vizforrások, kutak elnevezései" cimü összeállitást.

Jelentés a Dokumentációs Szakosztály 1982, évi munkájáról Dr. Kordos László

Az egyes munkabizottságok 1982-ben az alábbi tevékenységet folytatták: Bibliográfiai munkabizottság - Befejeződött dr. Bertalan Károly hagyatéki anyagából az 19Í+6-I96O. közötti bibliog­ ráfia szerkesztési munkálata. - Az 196I-I98O. közötti bibliográfia elkészítésére Lénárt László vezetésével munkacsoport alakult, s a tervek szerint 1983-ban fejezik be a kéziratot. - Az 1981-82. évi kurrens bibliográfia készítését Piros Olga vezetésével munkacso­ port vállalta, elkészülése 1983-ban várható. - Megtörtént az előkészület a barlangtorápiai nemzetközi szakreferálásra /dr. Horváth Tibor/. - Piros Olga szakbibliográfiájának szerkesztési munkálatai befejeződtek, megjelente­

6

tése a Magyarhoni Földtani Társulattal közösen 1983 * első felében varható, - A Dokumentációs Szakosztály vezetője 1982-ben Írásban javasolta Szablyár Péternek, hogy az általa készített és az MKDT-nál forgalomba kerülő nemzetközi bibliográ­ fiai szemléjét a Szakosztály keretében végezze, amire nemleges válasz érkezett. Barlangos sajtófigyelő kezelése - Folyamatosan megtörtént. A Szakosztály felhívta az elnökség figyelmét arra, hogy a sajtóban napvilágra kerülő téves hírekre reagáljon, ill. azokat az újdonságokat, amelyek hitelesek, tegye közé a Műsorfüzetben. Fotográfiai munkabizottság 1982 -ben nem működött. Kartográfiai munkabizottság -

Horváth János tovább kezelte a térképgyűjteményt. A barlangtórkép-gyüjtömény tervezett átrendezése nem történt meg. A barlangtérkép katalógus kéziratának hiányában nem került szerkesztésre. A barlangtérkép atlasz a Szakosztály kifejezett kérése ellenére sem a munkabizott­ ság keretében jelenik meg. így mindössze az Álba Regia-barlang térképének lektorá­ lását végeztük el.

Kataszteri munkabizottság - Kísérletet tettünk a szakmai kézirattár rendezésére, a szerzői jogokat figyelembe vevő nyilvántartás és kérőlap rendszer bevezetésére, de a kezdeményezést az elnök­ ség elutasította, megvalósítására egyszerűbb formát javasolt. - Megtörtént a Sopron körüli, a Tatabánya-környéki és Kevély-csoporti barlangok ka­ taszteri számmal való ellátása. Elkészültek az első helyszíni aluminium táblák. - A Központi Tudományos Kataszter készítését az OKTH-ban végzett párhuzamos munka elkerülése érdekében felfüggesztettük. - Elkészült az 198I. évi ismereti szintet rögzítő barlangkatalógus kézirata. - Lektorálásra került a Magyarország barlangkatasztere c. kiadvány két kötete. - Az uj barlangok és barlangszakaszok bejelentési kötelezettségét nem sikerült meg­ oldani. - Magyarország leghosszabb és legmélyebb barlangjainak nyilvántartása folyamatosan történik. Kísérletet tettünk a hivatalos lista összeállítására. Értekezletet hív­ tunk össze a Daradla-hosszának megállapítására olymódon, hogy a precíz térképrész­ letek adatainak összerakásával állapítsuk meg a barlang kiterjedését. A résztvevők ezt helytelen módszernek tartva a javaslatot elutasították, s jelezték, hogy 1983közepére mind a Baradla, mind a Domica uj felmérése befejeződik. Nominológiai és terminológiai munkabizottság - Ellátta az о kérdésben felmerülő vitás esetek felülvizsgálatát. Jelentés az Ifjúsági Bizottság 1982. évi munkájáról Gazdag László

Az Ifjúsági Bizottság az érdeklődő fiatal barlangkutatóknak turasorozat keretében mutatta be a Ferenc-hegyi-, Bátori- és a Solymári-ördöglyuk barlangokat. A túrák során - amelyeken összesen 85 fő vett részt - megismerkedtek a barlangok kutatástörténetével, formakincsével, képződményeivel. Gyakorolták a kötóltechnikát és sor került az egyéni felszerelés korszerüsitésére is. Oktatási intézmények részéről 3 esetben kerté’; túra vezetését. Ebből

azonban csal;

7

egy túra valósult meg, mivel a másik kettőt utólag lemondták. Az Ifjúsági Dizottság előadások tartásával, túrák vezetésével vett részt a ÜTSZ Barlang Bizottsága által rendezett alapfokú barlangjáró tanfolyam lebonyolitásában. Az Ifjúsági Koordinációs Bizottság munkájában egyelőre csak megfigyelőként vettünk részt. A bizottság munkájában aktivan részt vettek: Kraus Sándor, Lukács László, Vidics Zoltánná és a BSE barlangkutatói. Jelentés a Műszaki Bizottság 1982. évi munkájáról Lukács László

A bizottság az elvárásokhoz képest szerényen kezdte meg működését és az év folyamán az alábbi tevékenységet fejtette ki: - elkezdte a hasznos és érdekes technikai újdonságok és adatok, továbbá tervrajzok gyűjtését, valamint kivánságra történő sokszorositását, - néhány fontos felszerelés terjesztését kezdte el társulati szinten /Bogibbs, bizton­ sági ereszkedőgép/, továbbá karbidlámpák beszerzése folyamatban van, - egyéni kezdeményezéssel indult expedíciót adminisztrativ eszközökkel két alkalommal segitett, ezek azonban egyéb okok miatt nem valósultak meg, - megindult a bizottság pénzügyeinek fellenditésére létrehozandó alapítvány szervezése, mely egyelőre az előkészítés stádiumában van, - elkészült és a Társulat részére átadásra került Lukács László Barlangjárás c. kájának kézirata.

mun­

A bizottság munkájában az év folyamán aktivan részt vettek: Ignáoz Ibolya, Kardos László, Kulcsár Pál és Szablyár Péter. Beszámoló az Oktatási és Közművelődési Szakbizottság 1982. évi tevékenységéről Lenért László Az 1982-re betervezett, munkatorvünkben foglaltak jelentős részét - rajtunk kivül álló okok miatt — nem tudtuk telje sit ni. 1. A magyar barlangtani oktatási rendszer beindítására az év során nem volt lehetősé­ günk. December végén megkaptuk a MTSZ főtitkárának állásfoglalását, melyben az együttes oktatási rendszerrel egyetért, de egyeztető, pontosító megbeszélést java­ sol. Ily módon oktatási rendszerünk 19S2-re tervezett munkái 1983-ra maradtak. 2. A barlangi témájú TDK dolgozatok adatkérő lapját elkészítettük, az adatkérés meg­ szervezése folyamatban van. A Karszt- és Barlangkutatók III. Országos TDK találko­ zójára 1983-ban Szegeden kerül sor. A XVI. OTDK szegődi /természettudományi/ szek­ cióján belül 4 intézmény 5 dolgozatot nevezett. 3. A Ncmzotközi Szpeleológiai Unió Oktatási Osztályával a kapcsolatunk normalizálása nem történt meg. 1983-ban Bariban nemzetközi találkozót tart az Oktatási Osztály, ide - az elnökség javaslatára - Hegedűs Gyulát delegáljuk. Remélhetőleg ott a kap­ csolatfelvételre jobb lehetőség nyilik.

8

k. Л MTESZ Központi Oktatási Bizottsága három ülést tartott az óv folyamán, ebből ket­ tőn részt vettünk. Itt a műszaki-gazdasági értelmiség helyzetével, a technikuskép­ zéssel, a MTESZ tagegyesületi közművelődési tevékenységével, a MTV és MR ismeretter­ jesztő tevékenységével foglalkoztunk. Utóbbi témakörben Írásbeli állásfoglalást nyújtottunk be, melyet az összefoglaló anyagban ismertettek. Beszámoló a Vizalatti Barlangkutató Szakosztály 1982. évi tevékenységéről Kollár K. Attila

Az MKBT Vizalatti Barlangkutató Szakosztály 1982.évi tevékenységében az alábbi cso­ portok vettek részt: -

AMPHORA KSC FTSK DELFIN Könnyűbúvár Szakosztály MHSZ IZZÓ Búvár Klub MTV Könnyűbúvár Szakosztály VÖRÖS METEOR "NAUTILUS" Könnyűbúvár Szakosztály

l. Koordinációs tevékenység a vizalatti barlangkutatásban A Szakosztályt alkotó csoportok vezetői az elmúlt évben öt alkalommal tartottak megbeszélést. A megbeszéléseken a csoportok munkájának ismertetésén túl a közös ügyek kerültek megbeszélésre. Sajnos több alkalommal különféle elfoglaltság miatt a csoportok képviselőinek csak egy része jelent meg. 2.

Kiadványok készítése

A Szakosztály 1982. évben az alábbi kiadványok /jegyzetek/ elkészítését, kiadását tervezte: 2.1. Vizalatti barlangkutatás /NAUTI módszertani kiadvány/ Az eredeti amerikai kiadvány fordítása még 1981. évben elkészült. Az anyag terjedel­ mes, kb. 100 gépelt oldal, szakmai és irodalmi lektorálása komoly gondot jelent. Ezt csak nehezíti az amerikai eltérő mértékegységek "átültetésének" problémája. Az anyag több amerikai szakértő véleményét ismerteti, melyek alapelveiben is eltérőek. így a fordításon, lektoráláson túlmenően a hazai viszonyoknak megfelelő külön összefoglaló is szükséges. A szakmai lektorálás elkészült 1982. évben. Sajnos különféle megválto­ zott körülmények miatt a tekintélyes mennyiségű anyag sokszorosítása az év végén nehéz­ ségekbe ütközött. További problémát jelent az eredeti kiadvány - meglehetősen nehezen másolható — fotómellékletének "átültetése" is. Várhatóan a magyar nyelvű kézirat 1983. I. félévében el fog készülni sokszorositott formában. 2.2. Kdesvizi merülések /CMAS ajánlás/ Kiegészítő - alapirodalom - jellegű kiadvány, közel áO oldal. A Vizalatti Tevékeny­ ségek Világszövetségének ajánlása, mely a búvárkodás alapelveit, a búvárok minősítésé­ nek szempontjait tartalmazza. A fordítás és szaklektorálás elkészült, a sokszorositási feladatok még hátra vannak. 2.3• Jégalnmorülés /téli merülések/ CMAS ajánlás ■1 jegalámorülés föltételei részben hasonlóak о barlangi merülésekhez, mivel mind­ kettő természetes zárt tér.

I ,y a CMAS a jé n.lá кhun foglaltak kiegészi thetők a "Vizalat-

- 9 -

ti barlangászat" ciraü kiadványunkban foglaltakkal. Az eredeti jegyzet forditása meg­ történt, jelenleg lektorálása folyamatban van. з, Közös merülések szervezése A csoportok kölcsönösen - a Szakosztály koordinálása nélkül - kétoldalú kapcsolatok alapján látták vendégül kutatási területükön egymást. Közös, több csoport részvételé­ vel szervezett akcióra az elmúlt évben nom került sor. и. A "Vizalatti Barlangkutatók X. Országos Találkozó1’-jának megszervezése A Vizalatti Barlangkutató Szakosztály már 1981. évben is tervezte a Találkozó meg­ szervezését, mely akkor több csoport folyamatos akadályoztatása miatt elmaradt. Az el­ múlt év IX. negyedévében a "Műsorfüzetben" a Találkozót meghirdettük, illetve jelent­ kezési lapot mellékeltünk. A felhívásra egyetlen egy Írásos jelentkezés sem érkezett be. /Szóbeli előzetes jelentkezés, illetve a meghirdetett időpont előtt egy-két héttel nagyon minimális érdeklődés volt./ Fentiek miatt a Találkozó első részét, mely szakmai előadásokból, vetítésekből állt volna /az előadások anyagáról kiadványt terveztünk meg­ jelentetni/ meghiúsult. A közös merülések /tervezve: Molnár János-barlang, Esztrámosi Rákóczi- és Surrantós-barlangok, Tapolcai-tavasbarlang/ szervezése, előkészítése nem volt megoldható, mivel előzetes jelentkezés nélkül a merülő csoportok kialakítása lehe­ tetlen. /Résztvevők elméleti, gyakorlati ismerete, orvosi, rendelkezésre álló technika, veze­ tő búvárok stb./ Sajnálatos tény, mely több okra vezethető vissza /több csoport nagylétszámu túracsoporttal különböző időpontban volt külföldön, buvárversenyek akadályoztak egyes cso­ portokat a részvételben stb./, azonban az érdektelenség tényével is számolnunk kell. Ténykérdés, hogy több csoportot az egyéni /csapat/ feladatai túlzott mértékben el­ foglaltak az elmúlt évben, mely hangsúlyozottan érvényes azok vezetőire.

Barlangi gerinces őslénytani gyűjtések és ásatások 1982-ben Dr. Kordos László Aggteleki-karszt Andrási-barlang A Miskolci Hennán Ottó Muzeum Simán Katalin régész vezetésével, több barlangkutató csoport részvételével ásatást végzett a barlangban. Az üledékrétegekből kora- és közép­ ső holocén csontmaradványok is előkerültek. Osztramos - hasadékkitöltés Majoros Zsuzsanna értesítésére 1982 februárjában a MAFI részéről Solt Péter kiszállt az osztramosi mészkőbányába, ahol a hematitszeracséket is tartalmazó üledékből mintát vett. Iszapolást követően meghatározhatatlan hüllő és emlős csontszilánkok kerültek elő. Bükk-hogység Pungor-lyuk Hir János 1982 nyarán őslénytani ásatást végzett a Répáshuta melletti Pungor-lyukban. Szelvényükkel elérték a barlangi medvével jelzett pleisztocén rétegeket.

10

Budai-hegység Uátori-barlang Kraus Sándor 1982-ben hozta be a Földtani Intézetbe azt a [(uszodából származó isza­ polt csontmintát, amelyet 1980 decemberében gyűjtött. Ezek között denovércsont törme­ lékek, egy pelefaj foga, s valószinüleg az idősebb pleisztocénre jellemző Mimomys po­ coknemzetség fogtöredéke volt. Ez az első jelzés arra, hogy a Bátor—barlang nagyrészet kitöltő sárgásvöröses szinü agyag idősebb pleisztocén korú. Pál-völgyi-barlang Kraus Sándor 1982. február 24-én "PÁL-39" jelöléssel denevér csonttöredékeket adott le a Földtani Intézetben. Ugyanekkor "PÁL-51" jelű mintában a meghatározhatatlan dene­ vércsontok mellett csigaháztöredékek is voltak. Apáti-szikla, Kőkapu Kraus Sándor 1982 januárjában földmintát gyűjtött, amelynek iszapolási maradékában a következő hólocén fajok maradványai voltak: Mollusca indet.- csiga Salientia indet. - bóka Lacorta indet. - gyik Aves indet.- madár Microtus arvalis - mezei pocok Gerecse Pi sznice-barlang Juhász Márton 1982. február 28-án mintát vett a Pisznice-barlang, Fő-ág cseppkőgát­ jánál lévő II. számú denevértemetőből, amelyben a következő állatmaradványok voltak: Salientia indet. - béka Khinolophus hipposideros - kis patkósorru denevér Miniopterus schreibersii — hosszuszárnyu denevér Plecotus sp. - hosszufülü denevér Myotis sp. - simaorru denevér A maradványok holocén korúak. Bakony Álba Regia-barlang 1982-ben Eszterhás István gyűjtött a Szifon őre képződménynél mintát, amely cson­ tokra nézve moddő volt. 1-12. sz, objektum Az Álba Kegia Barlangkutató Csoport tagjai a barlang "Felső-kürtőjéből" növényi ma­ gokat és csontmaradványokat gyűjtöttek. Utóbbiak a következők voltak: Khinolophus hipposideros - kis patkósorru denevér Arvicolidae indet. — pocokféle A maradványok fiatalok, valószinüleg recensek.

j

- 11 -

Villányi -liegys cg Somssioh-hegy 2. sz. lelőhely 1982-ben Jánossy Dénes folytatta a Természettudományi Muzeum Föld- és Őslénytárá­ nak immár hete-iik eve tartó ásatását a villányi Somssich—hegy karsztkitöltésénél* ílercmend Л beremendi mészkőbánya 100—as szintjén 1981-ben megnyilt, csontmaradványokban igen gazdag karsztki tölt ősből 1982-ben a Földtani Intézet részéről nagymennyiségű mintát vettünk. A megelőző évben ugyaninnen a MÁFI és a TTM Föld- és Őslénytára kutatói már végeztek gyűjtést. Kuba Az Amphora KSC. buvár-barlangkutatói 1982 áprilisában felkeresték a Saturnus-barlangot, ahol a "tótól balra eső fal törmelékéből" Solt Péter csontmaradványokat tartalma­ zó földmintát gyűjtött a Fgldtani Intézet számára.

-

J г:

CSOPORTOK BESZÁMOLÓI

Az "Acheron" Barlangkutató Csoport 1982. évi jelentése Szerk: Kárpát József Tartalomjegyzék ^Összefoglalás ^Bevezető Munkatervünk teljesítéséről ^Feltáró kutatások a Mátyás—hegyi—barlangban /Kárpát József/ XA Pál-völgyi- és Mátyás-hegyi-barlang összeköttetésének kutatásában elért eredmények /Kárpát József/ ^Feltáró kutatások a Cserszegtomaji-kutbarlangban /Kárpát József/ XA Kopolya-karsztrendszer kutatása /Bartha László/ Széndioxid vizsgálatok a Cserszegtomaji-kutbarlangban /Kárpát József/ A Kutbarlang CO^ térképe /К.J ./ Ásvány— és kőzetminta elemzési eredmény a Kutbarlangból /Kraus Sándor/ ^Barlangtérképezés! munkáink /Kárpát J./ xBarlangfelmérési jegyzőkönyvek Túratevékenység /Nagy Zsolt/ Tanulmányúton Angliában /Bartha László/ Beszámoló az NDK X. barlangkutató találkozóról /Bartha László/ Csoporttevékenység /K.G. - K.J./ Függelék: Rovarok a Mátyás-hegyi-barlangból /Kárpátné Fehér Katalin/ A Pilis-barlang járatdiagramja A barlangi algásodásról /Károly Gábor/ X/A Beszámoló a megjelölt fejezeteket tartalmazza/ Összefoglalás 1. Feltáró kutatás 1.1» Mátyás-hegyi-barlang Bontásaink eredményeként a barlangban két jelentősebb szakaszt sikerült feltárni, a barlang K—i végpontján nyiló 120 méter hosszú Mikulás—ágat és a Törmelék—labirintusból induló 63 méteres Kagylós-ágat. Egy uj járat feltárásával közvetlen átjárási lehetősé­ get nyitottunk a Hekus-kürtő és Talpas—terem között. A Tűzoltó—ágban végzett munkáink csak néhány kisebb, köztes szakasz megismeréséhez vezettek. Bontásokat végeztünk még a Giliszta-járat és az Elefánt térségében is.

.13

1.2. Kopolya-forrás-vizgyüjtőterülete . Nyári, szelcepusztai kutatótáborunkban számos terepbejárást végeztünk. A Háló-ré­ ten levő berogyásban 8,5 méter mély ácsolt kutatóaknát mélyítettünk, ami még további munkálatokat igényel. 1.3, Cserszegtomaji-kutbaüang Többnapos föld alatti tartózkodásokkal végzett bontásaink eredményeként a K-i la­ birintusban áO méternyi, a Husvét-ágban 15 méternyi, az É-i labirintusban pedig kb. 35 méternyi továbbjutást értünk el. Kisebb bontásaink eredményét is beleértve /Holt­ tó, Szabó Pál Zoltán-terem környéke/ az év során a barlang hosszát kb. 120 méterrel növeltük. A barlang felmért hossza jelenleg: 1933 méter. 2. Tudományos vizsgálatok A Cserszegtomaji-kutbarlangban folytattuk a COg mérését. A tapasztalt értékek alap­ ján vizsgáltuk a gáz térbeli eloszlását, ill. feldusulásának okait. A kutbarlangból kihozott ásványmintákat laboratóriumban elemeztettük, igy fény derült a barlangban fellelhető kék és vörös bevonatok anyagára is. A Pál-völgyi-barlang algásodásával kapcsolatban jelentésünkben áttekintjük a lámpa­ flóra elszaporodásának okait és a védekezés lehetőségeit. Jt kutatásunk alatt álló barlangokban folytatjuk kiegészitő morfológiai megfigyelé­

seinket is. 3- Barlangtérképezés A Mátyás-hegyi-barlangban elvégeztük az újonnan feltárt szakaszok felmérését, vala­ mint elkészítettük a Centenáris-szakasz két főfolyosójának hossz-szelvényét. Egységes térképet szerkesztettünk a Pál-völgyi- és Mátyás-hegyi-barlangról. A Cserszegtomaji-kutbarlangban felmértük a Kormos- és Husvót-ágat, továbbá elkészí­ tettük a barlang uj, kezelhetőbb méretű teljes térképét. Az év során mértük fel még a Pilis-barlangot, Zabföldi-barlangot, Kopolya-forrásbarlangot és a Kopólya-zsombolyt. Megkezdtük a Kecskés-forrásbarlang térképezését. A barlangok térképanyagát jelentésünkhöz mellékeljük. U. Csoportélet, turisztika

A hetente klubunkban rendezett csoportgyülések átlagos létszáma 10-12 fő, ahol a programegyeztetésen kivül szakmai konzultációk, előadások is helyet kapnak. Gyakorlati továbbképzéseket a budai barlangokban és a Francia-kőfejtőben rendeztünk. Több mint 30 túránkon csaknem minden hazai karsztvidéken jártunk, de Bulgária, Csehszlovákia és Anglia barlangjaiba is eljutottunk. Barlangversenyeken és az MKBT rendezvényeink rend­ szeresen képviseltettük magunkat. A gondozásunkban levő barlangokban több alkalommal kalauzoltunk érdeklődőket és vendégcsoportokat. Bevezető Csoportunk ez év elején alakult, nagyrészt az Óbudai Kinizsi Barlangkutató Cso­ portból kivált, több éve aktiv barlangi tevékenységet folytató személyekből. Az év folyamán az Alba Regia Barlangkutató Csoportból is csatlakoztak hozzánk. Tavasszal a Kelenföldi TE Természetbarát Szakosztálya keretein belül hoztunk létre önálló tevékenységi körű csoportot. Szervezeti formánk végső kialakulását a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulatba való belépésünk jelentette. Felvételi kérelmünket a Társulat az év közepén elfogadta, igy Acheron csoport néven lettünk bejegyezve.

Hivatalos nevünk: Kelenföldi Tömegsport Egyesület Természetbarát Szakosztálya ACHERON Barlangkutató Szakcsoport Budapest, XI. Bartók Béla ut 79Barlangkutató tevékenységünket főképp az év második felében indítottuk be. A cso­ port elsősorban barlangi feltáró tevékenységet, dokumentáló munkákat /főképpen bar­ langfelmérést/, és tudományos feldolgozásokat kivánt folytatni. Másodlagos tevékenységi körünket a hazai és kisrészt külföldi barlangok bejárása, azok megismerése képezte. A hazai és külföldi rendezvényeken csoportunk a lehetősége­ inkhez mérten képviseltette magát. A barlangi sporttevékenység keretében csapatokat indítottunk az országos versenye­ ken, illetve rendszeres kondicionáló túrákat tartottunk. A barlangkutatás és barlangjárás népszerüsitése, annak biztonságos megismertetése és a csoport utánpótlásának nevelése érdekében nagy hangsúlyt helyeztünk előadások tartására, oktatásokra, valamint kívülállók számára is elérhető barlangturák szervezé­ sére. A barlangkutató csoportunk ezévi részletes tevékenységét a következőkben ismer­ tetjük. Feltáró kutatások a Mátyás-hegyi-barlangban Munkánkat a barlangban ez év szeptemberében kezdtük meg. Azóta - elsősorban a bar­ lang közelsége miatt - minden hétvégén, sőt olykor hétköznapokon is lehetőségünk volt lészállásokra. A barlang alapos átvizsgálását követően munkabrigádjaink számos helyen végeztek bontást, ami több uj barlangszakasz felfedezéséhez vezetett. Tapasztalatainkról rendszeresen tájékoztattuk a Pál-völgyi-barlangot kutató Bekey csoportot is, a két barlang összeköttetésének vizsgálatához adva támpontokat. A barlangban legjelentősebb eredményünket decemberben a Mikulás-ág feltárásával ér­ tük el, amely a barlang legkeletibb pontján a Mozi terméből indul. A Moziból K-i irány­ ban egy rövid omladékos járat már korábban is ismert volt. Végpontján a Kovás törme­ lékben való bontással már novemberbeh sikerült kb. 10 méternyit előrehaladnunk, ahol egy szálkőben levő járhatatlan szűkület állta utunkat. A ledobott kövek hangjából és a kiáramló huzatból a nyilás mögött nagyobb teremre következtettünk. A hasadék vésése nem vezetett eredményre, igy attól néhány méterre a folytatást kitöltő kovás törmelék bontását kezdtük meg. Három méternyi előrehaladás után, december 5-én nyilt meg az ut az un. Mikulás-terem felé, amely 17 méteres hosszával, 7 m szélességével és 7 - Ю m magasságával az uj szakasz legnagyobb ürege. A kagylós, üstös oldási formákkal tagolt falu terem a barlang fő tektonikus preformációját képviselő 65°-os irányra illeszkedik. DNY-i végéből 20 méter hosszú omladé­ kos járat indul /Cseppkő-folyosó/, ahol a barlangban eddig páratlan, 30 cm magasságú sztalagmit, 2-8 cm-es sztalaktitok és heliktitkezdemények is találhatók egy kisebb területen. A talpat helyenként finom kalcitlemezkék tömege boritja. A járat DNY-i vé­ ge 7-8 m-re megközeliti a Keleti Omladékos-folyosót. A teremtől D-re, azzal párhuza­ mosan 25 méter hosszú, repedezett agyaggal boritott tágas folyosó húzódik, szintén DNY felé, illeszkedve a Természetbarát-szakasz fő törésirányára. A főtébe nyúló hasadékokban is meglevő agyag a járat hajdani teljes szelvényű kitöltöttségére utal. Első üregében a mennyezeten 2-3 cm-es kalcitkristályok tömege látható. A teremtől K-i irányban 35 m hosszúságú kürtőkkel tagolt járatrendszer indul, egyik ága visszacsatlakozik a terem mennyezetén. Valamennyi járat falán sok eocén fosszilia,

tengeri sün, kagyló stb. tanulmányozható, igen szép ép állapotban. A Mikulás-ág jelenlegi hossza 110 méter, járatai a bejárat szintje alatt 16-33 méter mélységben húzódnak. A barlang más részein végzett terepbejárásaink során a Törmeléklabirintus D-i perem­ zónájában egy omladékkal boltozódó kürtőre figyeltünk fel, amelyen át felsőbb üreg volt látható. Szeptember 18-án kevés bontással sikerült a nyilason áthatolni, és egy eddig ismeretlen, 63 méter összhosszuságu több szintre tagolódó, omladékos járatba ju­ tottunk, amely a sok pühatestümaradványról a Kagylós-ág nevet kapta. A járat megközelítőleg a Tó felett húzódik, de ártól 50 m-rel magasabb szinten. DNY-i végpontján a kovás törmelékhegy bontásával remény lehet továbbjutásra is. E sza­ kaszban képződmények nincsenek, kizárólag omladékkal, kovás törmelékkel és kisebb iszapfelhalmozódással találkozunk. A Tűzoltó—ágban is több helyen kísérleteztünk bontással, ami azonban csak kisebb közbenső szakaszok, ismert részeket összekötő átjárók feltárását eredményezte. A T-folyosó felett húzódó Talpas-terem Ny-i járata /Rövid-folyosó/ a felmérés sze­ rint jelentősen megközelítette a Hekus-kürtőt. A Rövid-folyosó NY-i végpontján az omladék kitermelésével sikerült átjárót nyitnunk a Hekus-kürtő felé, amely a kürtő olda­ lában 3 méter magasan csatlakozik be. Ily módon a Meteor—ág megközelítésekor az útvo­ nalból lehetőség van a Hekus-kürtő oralásveszélyes felső szakaszának kiiktatására. Bontásokat végeztünk az Elefánttól DNY felé, továbbá a Giliszta DK-i sarokpontján is. E zónában ezidáig a nagymennyiségű kovás kitöltés miatt eredményt még nem értünk el. Az újonnan feltárt szakaszokkal a meglevő barlangtérképet kiegészítettük, az uj sza­ kaszok térképanyagát jelentésünkhöz mellékeljük. /Kárpát József/ A Pál—völgyi— és Mátyás-hegyi-barlang összeköttetésének kutatásában elért eredmények A két szomszédos budai nagybarlang egymáshoz való közelsége már régóta foglalkoz­ tatja a kutatókat — vajon feltárható—e a kettő közötti összeköttetés? E probléma még a közelmúltban is csupán találgatások tárgyát képezte és legtöbben elutasították az összefüggés lehetőségét, főleg az un. Szépvölgyi—törés roncsoló hatására hivatkozva, amely szerint a két barlangot elválasztó sávban nem remélhetők üregek. A véleményekben fordulatot hozott 1981 márciusában a Pál-völgyi-barlang Térképész­ ágának feltárása, amely K-i irányban mintegy 60 méternyi előrehaladást eredményezett. Az uj ág iranya és a Mátyás—hegyi—barlanghoz hasonló morfológiai jellege a szomszédos barlang közelségét sugallta. A barlangok egymáshoz viszonyított térbeli elhelyezkedését pontos felmérésüket el­ végezve tudtuk konkretizálni. A mérések alapján kézenfekvőnek látszott a Térképész-ág, ill. Meteor—ág felőli kétoldali kutatás megkezdése, mivel a két zóna egymást több pon­ ton 20-25 méternyire megközelíti. Ezt a sikeres átkopogtatási kisérlet is igazolta a Dohányzó és Lapitó között. /Е két pont távolsága a térkép alapján 28 méter./ A tapasztaltak alapján a Bokoy csoport a Pál—völgyi—barlang felől megkezdte a kuta­ tást a Lapitó zónájában. A hatalmas kőzetblokkok között nehéz volt alkalmas bontási helyet találni, igy itt számottevő előrejutás nem történt. A Meteor—ágban hasonlóan kedvezőtlenek voltak a körülmények. Csoportunk a munkát

- J? -

Лл

18

19

ACHERON1

- 22 -

-

-Г) -

a Mátyá a-hegyi-barlángban folytatta, de már a Meteor-ág térségén kívül. Feltételez­ tük, bogy a Törmelék-labirintus környékén az ÉK-DNY-i hasadékirányok mentén szintén lehetőség nyílhat a Pál-völgyi-barlangot megközelítő járatok feltárására. Hipotézisünk helyesnek bizonyult, mivel a Kagylós-ágba való bejutással /1982 szep­ tember/ mintegy 25 méternyi légvonalban mért előrehaladást értünk el DNY felé. Az uj járat irányát markáns ÉK-DNY-i tektonikai vonal jelöli ki, amely az Xmre-terem - Ele­ fánt - Földgömb—terem vonalára illeszkedik. E vonal folytatása a Pál-völgyi-barlang Térképész-ágán át húzódik tovább, újabb konkrét lehetőséget mutatva az összeköttetés esetleges helyére. A Térképész-ág és Kagylós-ág végpontjainak távolsága mindössze 28 méter, a szintkülönbség pedig gyakorlatilag nulla. Ilyen, mindkét barlangot összekötő egységes hasadékirányt a Meteor-ágban nem találunk. Hasonlóan optimális tektonikai és topográfiai adottságok jellemzik a Természetba­ rát-szakaszt is, ahonnan DNYN f-i irányban is valószínűsíthetők a Pál-völgyi-barlang felé tartó ezidáig ismeretlen járatok. A fentieknek megfelelően a két barlang összekötését célzó kutatásokat a továbbiak­ ban a Kagylós-ágból és a Természetbarát-szakaszból kiindulva kívánjuk folytatni. A Kagylós-ág bontása a Térképész-ággal való direkt összeköttetés kutatását oélozza. Felső, szintjén látható is a járat folytatása, azonban az ezt lezáró instabil omladéktömeg bolygatása igen nagy körültekintést igényel. A Természetbarát-szakasz a barlangot predesztináló főhasadékok irányát tekintve a Pál-völgyi-barlang Déli-szakaszának irányában kinál kutatási lehetőségeket, ami eset­ leg a két barlang még távoli zónájának egymáshoz való közelségét is növelheti. E "fe­ hér foltban" a barlangképződés feltételei is minden szempontból adottak. A két barlang összekötésére irányuló célkutatásban a Pál-völgyi-barlangban dolgozó Bekey csoporttal jó munkakapcsolatban állunk. Eredményeinkről és tapasztalatainkról egymást kölcsönösen tájékoztatjuk, a rendelkezésünkre álló dokumentációkat átadjuk, ami a munka megalapozottságát és hatékonyságát jelentős mértékben elősegíti.

/Kárpát József/ Feltáró kutatások a Cserszegtomaji-kutbarlangban Érvényes kutatási engedélyünk birtokában ez évben megkezdtük a Kutbarlang további feltárási munkálatait, melynek megtervezéséhez jó támpontot adtak korábbi alapos bar­ langbejárásaink és felmérési munkáink során szerzett tapasztalataink. Helyszíni munkánkat többnapos lenttartózkodásokkal végeztük, ami tekintve az 5D ni­ es kutnknán való gyakori leszállás kiiktatását, - jelentős idő és energiamegtakaritást eredményez. Ki kell térnünk a barlang szövevényes alaprajzából adódó tájékozódási ne­ hézségekre is, amelyek még a barlangot ismerő személyeknél is felmerülnek. Ennek kikü­ szöbölésére a fontosabb járatokban és a munkahelyeket megközelítő utakon 8—12 m—es sű­ rűséggel számtáblákat helyeztünk el, amelyeknek helyét munkatérképünkre is felraktuk, így a közlekedés ill. helymeghatározás a térkép segítségével mindenki számára bizton­ ságossá vált. Az óv első részében az Alba Regia és FTSK kutatóinak közreműködésével fedeztük fel a Homokozótól K—re induló Kormos—ágat, valamint a barlang K—i végét képező Husvét—ágat. Az év második felében osoportunk folytatta a feltárási munkát és elvégeztük az uj sza­ kaszok felmérését is.

- ги -

25

A feltáró munkahelyeken /sorszámukat munkatérképünk feltünteti/ az alábbi tapasz­ talatokat szereztük: 1. Lovassy—terem D-i oldaljáratai : A sejtes, szivacsos homokkőoszlopok között több járatvégződést megbontottunk. Je­ lentősebb eredmény nem született, mivel a járatokat kitöltő dolomitliszt 10 cm-es ré­ tege alatt keménnyé oementálódott üledék jelentkezik, rendkívül megnehezítve a szűk helyen való bontást. 2. Az Alba Regia-teremből kiindulva, ÓTY-i irányban csekély bontással sikerült újabb kúszójáratokat feltárni, ami egyben az Ebédlővel való összeköttetés megtalálását is eredményezte. A stabil kőzetből álló boltozatos járatok falai, e zónára jellemzően vörös /limonitos/ bevonatuak, amelyet a levált kőzetpikkelyek világos foltocskái tar­ kítanak, Az üregek talpát néhány om-es kőtörmelék alatt a fehér dolomitliszt képezi. A december végén feltárt szakasz becsült hossza kb. 25 méter. 3. Az Ebédlő és Pikkelyes-teremtől К-re eső részen tett terepbejárásunkon szintén ki­ sebb /kb. 12 m-es/ oldaljáratot bontottunk ki. Az elágazó kuszoda, - melynek talpát vékony, repede ott vörösiszap rétege fedi, - az Ebédlőt, a Pikkelyes-termet és a Kö­ zép-termet köti össze. h . A Homokozótól ÉNY-ra számos járatkezdemény indul. Az egyik ilyen törmelékkel záru­

ló «zükület kibontásával utat nyitottunk egy újabb, az É-i labirintusra jellemzően törmelékes, elágazó járatrendszerbe. E szakasz az 1965 -ben itt kutató Toldy csoport által a jelek alapján már valószínűleg ismert volt, azonban bejárata azóta nyilván be­ omlott. A járatok csatlakoznak az É-i labirintus DNY-i zónájához. A homokkőben igen sok kovásodott növényi fosszilis figyelhető meg, egyrészt a kőzetbe ágyazódva, más­ részt a törmelékben kipreparálódva. Az eddig dokumentálatlan szakasz hossza 35 m-re tehető. 5. A Szabó Pál Zoltán-terem NY-i végében egy szűkület kivésésével sikerült egy 15 m hosszú, JÉNY felé tartó keskeny járatba jutnunk. Végpontját kisebb terem képezi, tör­ melékkel kitöltve. 6. A Husvét-ág K-i végén, omladék bontásával jutottunk 15 métert kitevő újabb üregek­ be, melyek egyben a barlang legmélyebb pontját /-10 m/ is képviselik. A zóna röndkivül töredezett, mennyezetből leváló instabil homokkőtömbökből áll, igy az omlásveszély miatt a munkát e helyen nem folytatjuk. A fentieken túlmenően még számos ponton végeztünk próbabontásokat, amelyek egyelőre nem hoztak jelentősebb eredményt. Az elkövetkezőkben be kívánjuk fejezni a még felméretien szakaszok térképezését, ill. folytatjuk feltáró munkáinkat és a megkezdett C02 méréseket is. A kutatások jelenlegi stádiumában a barlang felmért hossza méréseink alapján: 1933 méter.

/Kárpát József/ A Kopolya-karsztrendszer kutatása Az előző csoportunkban már foglalkoztunk a Kopolya-rendszer kutatásával, azonban ez a tevékenység inkább csak terepbejárásokra, karsztobjektumok keresésére, tanulmá­ nyozására, ill. a Kis-Hálóréti beszakadásban végzett kisebb volumenű bontómunkára korlátozódott. Uj csoportunk létrejöttével a terület, ill. rendszer kutatását és feltárását egyik

- 26

/

; '

/

^

N a g y - Kotyor nyelű 1000m

KOPOLYA- FORRASBARLANG

ce

o

“8.

•Ш-*+

- 28 -

FE L M É R T E

Kárpát József Kérdő A n d re a M o rs c h l N óra 1982. aug. .A C H ER O N " Bg.kut.Csop.

1982

B ern áth A nna SZERKESZTETTE^ K árpát József Kárpát József K árpátn é Fehér Katalin „ACHERO N* B arlangkutató Csoport

FELM ÉRTÉK

A ZABFOLDI-BARLANG ALAPRAJZA

Kórpátné Fehér Katalin 1982.

(KITERÍTETT HOSSZ-SZELVÉNY)

ZABFOLDI-BARLANG FOAGA

31

HÁLÓ - RÉTI - BESZAKADÁS

K o váts Is tv á n 19Ő2

/ 5 / í

/

'$3.g

f J

л ,of?i ,-^ í,y *-> и/

T

- 3^ -

REMETE-LYUK (Pilis hgs)

35

fő célkitűzésünknek tekintjük, Így a területre kutatási engedélykérelmet nyújtottunk be. Ezt az illetékes hatóságok részünkre biztosították, Ez év tavaszán több Ízben folytattunk az eddigieknél még részletesebb, behatóbb felszíni terepbejárásokat, a nyári tábor konkrét bontási helyeinek kitűzése végett. A döntés a Kis-Hálórét környé­ ki karsztobjektumok /Kis-Hálóréti beszakadás, Nagy-Kotyor víznyelő, Zabföldi-barlang/ megbontására esett. A terület fő részét alkotó jól karsztosodó guttensteini és wettersteini mészkövek, a Kopolya-forrás igen gyorsvizhozamváltozásai /16 l/perc-ről 100 l/perc-re 6 óra alatt/ valamint a vizfestések nagyon gyors átfutása /1 óra/ a Kotyor-nyelők és a Kopolya-for­ rás közt, a jelentékeny nagyságú vizgyüjtőterület és az a tény, hogy a Kotyor-nyelők előtt visszaduzzasztást még a legnagyobb felhőszakadás esetén sem észleltek, arra a tényre engednek következtetni, hogy mintegy 3 km hosszúságú, kb. 100-120 m esésű jár­ ható barlangrendszerrel állunk szemben. Feltételezésünk szerint a rendszer fő járata szűk, de a területen eddig megismert különböző objektumok járhatósága alapján valószí­ nűleg maga a rendszer is az. Nyomós érvként szól a rendszer szűk volía mellett, hogy árviz idején a Kopolya-forrás fölötti árvízi forrásszájak 26 m magasságig működnek. Ezen tények hatására szerveztük másfél hetes kutatótáborunkat a Szelce-pusztai ország­ út mellett levő Kis-Hálórétre augusztus 6-15. között. A^Kis-Hálóréti beszakadásban végzendő bontás fő problémáját a kibontott törmelék rendszeres felszínre juttatása jelenti. A beszakadásból reális becslések, felmérések alapján mintegy 15-20 в’ anyagot kellene eltávolítani, mely azonban az eddigi és a vár­ ható további szűk szelvény miatt kb. 20-25 ra-nyi függőleges irányú bontást jelentene. Ezen okból a bontási munkálatok komoly technikai előkészületeket igényeltek. 2,5 kwatt teljesitmónyü Honda-aggregátor és 1,5 kwatt-os elektromos meghajtású, közepes emelési magasságú csörlő beszerzése vált szükségessé. Itt mondunk köszönetét ezen technikai eszközök megszerzésében és műszaki felkészítésében a várhatóan nehéz körülményekre Kardos Lászlónak, Kérdő Péternek és Hlavács Lászlónak. A beszakadás különleges adott­ ságainak megfelelő kiemelő edények egyedi legyártására is szükség volt. A beszerelés és a próbamüszakok beindulása után derült ki, hogy a beszakadás felszini részének túl meredek rézsüfala omlásveszólyes, annak komoly mértékű biztcdtása szükséges. Minthogy csoportunk nem rendelkezik aprószemü acélhálóval, mellyel az objektiv veszély egyér­ telműen kiküszöbölhető lett volna, két alternativa állt előttünk. Vagy jelentős menynyiségü faanyag kivágásával beácsoljuk az egész, kb. 5 m mély, 5 m átmérőjű, kúp ala­ kú bejárati szakaszt, vagy ezen a ponton abbahagyjuk az életveszélyessé vált munkát, és a hátralevő 1 hétre más bontási helyet választunk. Részben természetvédelmi meg­ fontolások, részben Varga Imrének, dr. Jakucs László korábbi hivatásos kutatójának ta­ pasztalatai és tájékoztatása alapján az utóbbi megoldás mellett döntöttünk. A Kotyornyelőkbe tervezett bontást is elvetettük, minthogy nem rendelkeztünk a biztonságos ácsolatot helyettesitő beton kutgyürükkel sem. Korábbi személyes tapasztalataink azt mutatták, hogy a jelentős vizgyüjtővel rendelkező Kis-Hálórét legmélyebb pontján lassú, de komoly viznyelés folyik. A beszivárgás lassúságát a viz által bemosott, feltételez­ hetően vastag, kemény agyagréteg okozza. Feltevésünket méginkább megalapozta az a le­ genda, mely szerint 1927-ben az általunk kiválasztott ponton kutat próbáltak mélyiteni, ahol a kutásó alatt mintegy 8 m mélységben leszakadt az álfenék. Két és félnapos munkával 3 műszakos váltásokkal lejutottunk 8,3 m mélységbe az állékony vörösagyagban. A legenda megszűnt legendának lenni, amikor h m mélységtől kezdve folyamatosan korhadt létradarabokat találtunk, és maga az agyag is bolygatottnak látszott. 6 m mélységben három oldalról bejövő, a kutatóaknát tölcsérszerüen szükitő, erősen mosott wettersteini mészkőbe ütköztünk. A nagy meleg miatt az addig jó megtartású agyagban száradási

- 36 -

repedések keletkeztek, melyek mentén egy hirtelen jött erős zápor beszivárgó vize az aknát életveszélyessé tette. Az akna ácsolásra szorult. A szükséges erdészeti engedé­ lyek beszerzése után az aknát beácsoltuk. A rendkívül lazává vált talajban a bonyo­ lult és veszélyes ácsolási munkák a feltárást komoly mértékben hátráltatták. A tölcsérszerüen szűkülő szálkő a kutatóaknából való vízszintes irányú kitörést kívánt, mely komoly bányamüszaki problémákat vetett fel az ácsolásban kevéssé jártas csoportunknak. Ezúton mondunk köszönetét Szentbe Istvánnak a kitöréshez szükséges ácsolásban nyújtott segítségéért. A vízszintes előrehaladás még az eddigieknél is jobban lassította a mun­ kálatokat. A tábor végéig kb. 2 m előrehaladást tudtunk elérni. A hely kedvező voltát tovább növeli az a tény, hogy jónéhány alkalommal a fenéken állva tompa puffanások hallatszottak némileg magunk előtt, mel- aket a korábbi megbolygatás által okozott ter­ mészetes felharapódzás által lezuhanó törmeléktömböknek tulajdonítottunk. Az aknát ki­ töltő törmelék anyagában az utolsó 80 cm-en jelentős kőzetváltás figyelhető meg. Mig a szálkőtölcsért felső részein kőtörmelékes agyag tölti ki, addig az aljára agyaghártya-bevonatu, nagyobb daraboktól mentes, mar. 1 mm szemcseátmérőjü mészhomok jellemző, melyben 1 db 6 cm nagyságú, erősen gömbölyített mészkőkavicsot találtunk. Az akna al­ ján időnként enyhe, meghatározhatatlan irányú légáramlás volt észlelhető. A vízszintes kitörés ácsolásának időigényes volta miatt úgy határoztunk, hogy a meglevő mellé kutgyürükkel biztosított uj kutatóaknát telepítünk, melynek helyét a meg levő akna szálkőtöloséróben részűt lefelé kézi talajfuróval történő előzetes szondázás alapján jelöljük ki. A szondázást 1982 novemberében hajtottuk végre. ÉK-i, K-i és DK-i irányokban mélyítettünk rendre 60°, 45° és 60° dőlésszögü fúrásokat 70 mm jü spirál talajfuró berendezéssel. A fúrások legmélyebbike a DK-i irányban mélyített volt az utánhullás miatt mintegy 2,2-2,4 m-rel. Sajnos a három lemélyitett fúrás közül egyik sem törte át az álfeneket, de egyik esetben sem észleltünk elakadást, és a vett fura— dék anyaga változatlanul az agyaghártya-bevonatu mészhomok. Morfológiai és tektonikai megfontolások alapján az uj kutatóakna helyét a meglevőtől DK-re 2,0 m-re jelöltük ki. A tábor másik munkahelye a Zabföldi-barlang volt, melynek pontos felmérését végez­ tük el, és egy emladék átbontásával 4 m mély aknába jutottunk. Azonban ez az akna egy korábban ismert, felső részén az utóbbi időben eltömődött járat lehet. Egy külön munkacsoport a kutatási terület és a környék néhány ismert barlangjának az eddigieknél pontosabb felmérését és fotódokumentációját készítette el. A VMTE Baradla Barlangkutató Csoportjának külön kérésére a párhuzamosan zajló, mun­ kaerőhiánnyal küzdő Baradla Alsó-barlangi feltáró tábort napi nyolc fős munkabrigá­ dunk segítette. Táborunkban 43 fő vett részt, átlagosan napi 35 fővel. Köszönetét nyilvánítunk a Cerberus Barlangkutató Csoportnak is kutatótáborunkban tanúsított kiemelkedő munkáju­ kért. /Bartha László/

Barlangtérképezési munkáink Csoportunk ezévi tevékenységének jelentős hányadát képezi dokumentációs munkánk, elsősorban a barlangok térképezése terén. Munkatervünknek megfelelően mindenekelőtt a kutatási területünket képező objektumok térképanyagát készítettük el, azonban más cso­ portok felkérésére, ill. terepbejárásainkon más barlangokban is végeztünk felmérése­ ket. A méréseknél a barlangokban általánosan használt mágneses tájékozásu

sokszögvonal­

- 37 -

vezetés módszerét alkalmaztuk, függőkompasz, laptájoló, fokiv, mérőzsinór és mérősza­ lag igénybevételével. A méréssel egyidejűleg mindig méretezett helyszínrajzi vázlatok is készültek az alakhelyes irodai térképszerkesztés megkönnyítése érdekében. A barlan­ gok mélységadatai a felmérési poligonvonal magassági meghatározásával /lejtőszögmérés/ lettek levezetve, a hosszadatokat pedig a járattengelyt jó közelítéssel követő sok­ szögoldalak összegéből számítottuk. Az év során felmért objektumokról, azok jellemzőiről és fő adatairól a következő összefoglalásban nyújtunk áttekintést. Má tyás-hegyi-barlang Megkezdtük a barlang fő járatainak hossz-szelvényezését, amiből eddig az Egyetemitér - Ebédlő és a Színház - Könyvtár - Óriások-utját képező két szakasz készült el. Az l:250-es méretarányú két szelvényt jelentésünkhöz mellékeljük. A szeptemberben általunk feltárt Kagylós-ág felmérését szintén elvégeztük, ősszhossza 63,0 méter, legnagyobb vertikális kiterjedése 15,0 méter. /Hossz-szelvényét mel­ lékeljük./ Jelenleg folyik a Mozi térségében feltárt uj szakasz feldolgozása is. A Pál-völgyi- és Mátyás-hegyi-barlang összeköttetésének vizsgálata érdekében a barlang­ bejáratokat a felszínen összemértük és a két barlangot egy térképen 1:1 000-es méret­ arányban ábrázoltuk. A fenti célú kutatásokhoz jó támpontot adó térképet a Bekey cso­ port részére is átadtuk. * Cserszegtomaji-kutbarlang Az őszi leszállások alkalmával az idén feltárt Husvét-ág és Kormos-ág felmérését elvégeztük, meglevő térképünket még több kisebb járattal kiegészítettük és kiseT ' mé­ retarányba átszerkesztettük, ami méretei miatt jobb kezelhetőséget biztosit a barlan­ gi körülmények között. Az uj térképet csatoljuk. A barlang felmért hossza 1982. decem­ ber 15 -én: 1903 méter. Pilis-barlang A barlangot kezelő VMTE Foton csoport felkérésére nyáron végeztük a felmérést, ami alapján alaprajzot, kiterített hossz-szelvényt és keresztszelvényeket szerkesztettünk. A barlang hossza: 211 vertikális kiterjedése 35 méter. Az elkészült térképanyagot a Foton csoport számára is átadtuk. Pilisi kiszállásunk során a Gyula-pihenője-barlangot /Nagy Szoplak/ és a Szoplaki-Ördöglyuktól É-re 1 km-re levő Remete-lyukat is felmér­ tük. Zabföldi-barlang Az inaktiv viznyelőbarlang Szelce-pusztától D-re 1880 m-re található. Felmérését augusztusban, nyári kutatótáborunkban végeztük el. Összhosszusága 84,6 méter, mélysé­ ge - 1 5 i° méter. Alaprajzát és hossz-szelvényét mellékeljük. Kopolya-forrásbarlang

Az árvízi forrásbarlang a Kopolya-forrástól ÉNY-ra 20 m-re, attól 10 m-rel maga­ sabb szinten nyílik. Szűk, nagyrészt kúszva járható járatainak felmért hossza 93,7 méter, legmélyebb pontja a bejárathoz viszonyítva -10,2 m-en van, ahol az állandó víz­ folyás is jelentkezik /végpont/. A nyári táborunkban készült térképet jelentésünkhöz csatoljuk. Kopolya-zsomboly

A forrástól ÉJÉK-re kb* 200 щ-re nyilik, meredek sziklás oldalban k5 méter relativ magasságban* Régebben feltárt szintes járata eltömodott, igy csak az aknarendszert

38 -

térképeztük, amelynek mélysége 3^»5 méternek adódott* A korábbi leírásokkal ellentét­ ben a barlangban СО,, feldusulást nem tapasztaltunk. Hálóréti-zsomboly A Szelce-pusztai bekötőút 4 km-kövétől NY-ra kb. 800 méterre nyílik a Kis-Hálórét NY-i végében az erdőben, közvetlenül a szekérút mellett. Az igen meredek berogyásból induló aknabarlang 16 méter mély, csak kötéllel járható. Formakincse viznyeloeredet— re és erőteljes korrózióra utal. Kis-Kotyor-nyelő A Zabföldi-barlangtól DK-re, mintegy 150 m-re levő töbörben található, A szálkőben kialakult, erősen akkumulált járat felmért hossza 4,5 méter, mélysége 2,0 méter. Kecskés-forrásbarlang A barlangról már készült térkép /Szentes Gy./, azonban ez erősen vázlatjellegű, igy megkezdtük részletes ujrafelmérését, amiből idáig 80 m-nyivel készültünk el. A munkát a jövő évben kívánjuk folytatni, dokumentációját is akkor mellékeljük. Az év során felmért barlangokról készült teljes térképdokumentációt mind az MKBT, mind pedig az OKTH és illetékes felügyelőségei részére átadtuk.

/Kárpát József/ A KOPOLYA-FORRÁSBARLANG FELMÉRÉSI SOKSZÖGVONALA

Pont

tf/m/

cT/ 7

Ÿ /7

1 .

5,17

3i4

-58

2.

4,17

29k

-39

3. 4.

1,19 2,10

220 238

-55 -22

56*

4,07

2 Ó0

+14

2,22

129

7. 8.

3,12 5,32

255 194

+4l +28 -40

910.

3 ,2 1

263

-06

3,08

238

-20

11. 12.

1,23 2,30

320

± 0

339

13iá.

3,69

2k7

3,93 4,13 4,97 4, 21

3k6

+15 -03 +o4 -o4

1516. 1718.

257 314

2,74 3,24 0,68

-4,38

1,95 3,95 1,68

-P,79 +0,98

2,75 4,08 3,19 2,89 1,23 2,22 3,68 3,92 4,12

+03 0

4,96 4,21

+O 6

263

-10

248

+01

1,39 7,42 3,82

326

0

2,50

4,50 4,50 1,34

250

0

4,50

146

-

4,50

310 16

+34 +35

1,11

2 , ka

2,03

-0,97

+1,46 +1,46 -3,42 -0,34 -1,05 í 0 +0,60 -0,19 +0,27 -0,29 +0,26 0 +0,15 -1,31 +0,07 0 0 -

+0,75 +1,42

-4,38 -7,00 -7,97 -8,7 6 -7,78 -6,32 -4,86 -8,28 - 8,62 -9,67 -9,67 -9,07 - 9,26 -8,99 -9,28 -9,02 -9,02 -8,87 -10,18 H H

7,54 3,82 2,50

-2,62

H

0 1

21. 22. 20/a 5/a 5/b

l,4o

254

A h

H

19. 20.

2 42

*red

-1 0 , 1 1 -1 0 , 1 1 -

- 7,03 -5 ,6 1

39

tjj. = térbeli /ferde/ hossz «Г* = mágneses irányszög "f = lejtőszög t , red Ah H

= vízszintesre redukált hossz = poligonoldalra eső magasságkülönbség = bejárat alatti mélység

A ZABFÖLDI-BARLANG FELMÉRÉSI SOKSZÖGVONALA

Pont 1. 2. 34. 5. 6. 7.

8. 910. 11. 12. 6/a. 6/b. 6/c. 7/a. 7/b. k/sL.

f /У

*red

187 108

-57 -44

1,91 4,86

-2,94

-2,94

-4,69

125 20

-25 -90 -20 -04

2,67 0

-1,25 -0,80

-7,63 -8,88 -9,68

2,47 1,92 7,00

-0,90

-10,58

-0,13

-10,71 -13,40

"f

сГ7°/

3,50 6,75 2,95 0,80 2,63 1,92 7,50 2,20

305 26l

5,22

2l4 245

4,94 8,10

275 184

8,80

160

3,50 3,50 8,80

54 322 268

2,00 6,00

350 2 бО

5,50

190

-21 +08 +03 0 -o,9 +10 +30 0 +15 -

-75

2,18 5,21 4,94 8,000 8,67 3,03 3,50 8,50

Ah

-2,69

H

+0,31 +0,27 0

-13,09 -12,82

-1,27 +1,53

-14,09 -12 ,5 6

+1,75 0 +2,28

-8,96 -8,96 -6,68

-12,82

-

-

-

-

-

_

1,42

-5,31

-14,99

Az Agrártudományi és Kertészeti Egyetem Barlangkutató Csoport,1a /AKEBCS/ 1982. évi jelentése Dr. Nagy Sándor

A két egyetemnek 15 hallgatója és az elmúlt évek során folyamatosan végzettek kö­ zül nyolcán - lehetőségünkhöz képest maximálisan - vettek részt folyamatosan a csoport barlangturáin. A csoport továbbra is - az elmúlt évek során bevált gyakorlatot követ­ ve - elsősorban a barlangi fotódokumentáció gyarapítására, ill. minél teljesebbé téte­ lére törekszik. Ezen célunk megvalósítása érdekében dokumentáció készítésével kisért barlangturáink voltak.

Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1982. Szerk: Szolga Ferenc - Zentai Ferenc Tartalomjegyzék xSzolga Ferenc: Bevezetés Szolga Ferenc: Csoportólet ^Eszterhás István: Vass Imre sírja Sárospatakon Eszterhás István: Jelentés az NDK-beli tanulmányúiról Gönczöl Imre : Túráink — 1982. xSzolga Ferenc: Feltárókutatás Térképek: Csengő—zsomboly "VARCOGŐ" M= 1:100 Szaftos-barlang / l . - б о / M= 1:100 Szolga Ferenc: Furókalapács barlangi használata Németh Tibor: Tavaszi tábor Cserszegtomajon Vida Szabolcs: A Cserszegtomaji-kutbarlang ásványi kitöltésének vizsgálata Zentai Ferenc: Karsztológiai mérések és adatok 1/ Álba Regia-barlangi csepegőhelyek 2/ Fennsikperemi források 3/ Egyéb fennsiki vizszerzőhelyek 4/ 5/ 6/ 7/

KÖJÁL vizsgálatok Csősz-pusztai heti csapadékvisszeg AlbaRegia-barlangi kábolér átvezetés adatai Álba Regia-barlangi kőzet sugárzása /АТ0МК1/

8/ 1-43. Kőbánya-forrás geológiai szelvénye 9/ Üledékvizsgálatok 10/ Szórvány kőzetminták vizsgálata Szolga Ferenc: Radon-aktivitás, hőmérséklet és széndioxid mérések 1982-ben Eszterhás István: Információk az Álba Regia-barlang faunájáról Zentai Ferenc: Mikrobiológiai mintagyüjtő helyek az Alba Regia—barlangban Kocsis Antal: Karszthigiénés mikrobiológiai vizsgálatok Zentai Ferenc: Mikrobiológiai labor 1/ Speleo thermostat 2/ LED kijelzésű thermostat hőmérő 3/ Spele© pH-mórő 4/ Germicid fülke

- ill -

5/ Szárazlég sterilizátor 6/ Keverőkészülék 7/ Talajmintavevő csövek 8/ Oltó és szélesztő kacsok 9/ Steril deszt.viz és táptalajok előállítása ÍO/ Mikroszkóp mikrométer ll/ Barlangi petricsésze szállitó 12/ Vizsgálati segédeszközök Gönczöl Xmréné: Cserepek Németh Tibor: Szelvényvizsgálatok az Álba Regia-barlángban Zentai Ferenc: Kőzetcsiszoló Zentai Ferenc: Egyéb műszaki tevékenység 1/ Aggregátor szállitó kézikocsi 2/ Aggregátor V-mérő 3/ Talajhőmérséklet és talajnedvesség regisztrálás k / Elektromágneses üledékvizsgáló

•

5/ 6/ r' 8/

Kis ioncserélő Kézikocsi Mászóeszközök Szabadonfutó csiga

9/ Nagy kéziköszörü 10/ Jegyzetpapir adagoló Zentai Ferenc: A csapadékregisztráló fűtésének felújítása Zentai Ferenc: Speleo profilmesser Zentai Ferenc: Speleo elecsystem magnetotrón Gönczöl Imre: Nagyitógép vezérlő elektronika Pók József: A Tési-fennsik vízkészletének meghatározása Kocsis Antal: A Vérti-völgy természetrajza, karsztos képződményei és jelentősége Gyobnár János: Kataszter kiegészítés “Esztoriiás István: Az 1-1^2.-es karsztobjektum V "Gönczöl Imre: A Várvölgy ll.sz.-19. sz. barlangjai Szolga Forenc: Jövő évi terveink Függelék Zentai Ferenc: Visszapillantás 20 éves MKBT tagságunkra 1/ Térképeink 1962-1982. 2/ Saját fejlesztésű, vagy készitésü műszereink és eszközeink 1962-1982. Kocsis Antal: ICarszthigiénés mikrobiológiai vizsgálatok módszerei Eszterhás István — Dr. Kordos LaszlórA Bakony barlangkataszterének módosítása Mellékletek: 1/ Tartalmi összefoglaló füzet 2/ A Bakony barlangleltára /füzet/ 3/ Kataszterkiegészités: k k Z 2 Tés, k k ZZ Tés, hUZZ Tés, k k ZZ Tés, k k Z Z Tés, к / 8 db térkép /a hátsó boritón/

Kistés részterület Köves—domb Tés-DK Tós-É Várvölgy

/ a Beszámoló a megjelölt fejezeteket tartalmazza./

Bevezetés Az 1982-es kutatási év végén ismét jelentkezünk immár hagyományos évkönyvühkeel, amelyben csoportunk eredményeiről és életünkről adunk számot. Értékelve elmúlt évi te­ vékenységünket, tömören igy fogalmazhatunk: nehéz, de sikeres év volt! Sajnos a népgazdasági és társadalmi gondok hatásai kollektívánkban, mint társadalmi kiscsoportban is jelentkeztek, igy a kutatómunka színvonalának tartása, sőt emelése még odaadóbb munkát, nagyobb áldozatvállalást követelt. A nehézségek ellenére mégis elmondhatjuk, hogy szinte minden téren fejlődés jellemezte tevékenységünket. Tavasszal bővitettük kutatóállomásunkat egy elsősegélynyújtó és oktató helyiséggel, miközben je entősen gyarapodott technikai eszköztárunk és úttörő jellegű eredmények születtek a barlangi mikrobiológiai kísérletek során. Kemény emberi és technikai próbatétel volt a kréta-mészkőben keletkezett Bongó—zsom­ boly kibontása, melynek jelentőségét csak a tiz éve megismert "huszonnyolcáé" - /Csip­ kés-zsomboly/ feltárásához hasonlíthatnánk; - mindkettő mérföldkő a Tési-fennsik meg­ ismerésében és kutatástörténetében. Egész évben folytattuk a fennsik karsztobjektumainák módszeres adatgyűjtését, vala­ mint több, korábban megkezdett vizsgálatsort. Nyáron tapasztalatokban bővelkedő külföldi túrán jártunk, de sok hazai és külföldi kutatót fogadtunk területünkön is. Jó közéleti szereplésünket oklevelek és pályadijak, elismerő hangú nyilatkozatok fényjelzik. Vass Imre sirja Sárospatakon A magyar barlangkutatás kiemelkedő alakjának,Vass Imrének a sirja a sárospataki Református temetőben van. Egy csoportban található itt a Vass család három tagjának /Vass Imre, Vass Imréné, Szigeti Vass Imre/ hantja. A sirok a temetői főút keleti olda­ lában /az úttól 10 m-re/, eléggé elhanyagolt környezetben, elburjánzott, elvadult bo­ zótosban vannak. Eeliratuk csak nehezen olvasható. Lehet, hogy a teljes pusztulás előtt másoltam le. Álljon itt minden további kommentár nélkül a sírkövek teljes szöve­ ge : ITT NYUGSZIK VASS IMRE Gömör megyei és 48-as hadifőmérnök Aggteleki barlang feltalálója és ő készítette a Dorozsmai sánczot ÉLT 68 ÉVET MEGH. 1863 MÁRCZIUS 20-ÁN Béke hamvaira Emeltette szerető leánya Ilka 1906 Dittrich A. Kispest ITT NYUGSZIK VASS IMRÉNÉ született PÁPAY TÓTH ROZÁLIA ÉLT 58 évet MEGH. 1863 február 2-án Béke hamvaira Emeltette szerető leánya Ilka I9O 6 Dittrich A. Kispest SZIGETI VASS IMRE ügyvéd 1841-1902

Feltárókutatás A feltárási munkák ismertetésénél csak az uj feltárások helyét közöljük, a korábbi években bontott barlangok ismételt részletes leírásától eltekintünk. Az objektumok nevük és kataszteri számuk alapján jól azonosithatók az 19 8 1 . évben közölt "A Tésifennsik és karsztobjektumai - I98I." c. M = 1: lOOOO-es térképünkön. Az elmúlt időszakban a Tési-fennsikon tizennégy karsztobjektűin ban folytattunk fel­ tárókutatást, összesen 101 munkatura alkalmával. Az egyes kutatási helyeken elért ered­ ményeket az alábbiakban ismertetjük: 1. Álba Regia-barlang /I - h k . / Orsz, bg.kataszteri sz.: U k Z 2 / l Folytattuk az előző években megkezdett módszeres járat átvizsgálásokat, egészen a Fő-ág végpontjáig, kiraásztuk az Erdész-ág kürtőjét, de kiágazó járatot, járatkezdeményt nem találtunk. A barlang végpontjain több továbbjutási kísérletet is tettünk: a/ Hirtelen-ág /-l40 и/ a tavaly feltárt oldalágba két műszakkal 1 , 2 m-es keményfa deszkákat szállítottunk le a végpont elé. A továbbjutó brigád a deszkákat folyamatosan előre fektetve haladt a Pokol lapos kuszodájában, amelynek alját mély és hig iszap al­ kotja. A leküzdött nehéz szakasz néhány méter után egy kövekkel és agyaggal erősen föltöl­ tődött, un. lapitóba torkollik, ahol a fő tében haladó csorga kettéágazik. A kisebb szelvényű továbbhalad előre, mig a tágasabb jobbra, dőlésirányba fordulva halad lefelé és bontással tovább lehetne jutni. b/ Szarka-ág /-I50 m/ végpontján továbbmenni nem sikerült, de egyik eróziós csorgájából jobbra kibontva átlyukadtunk a már ismert Inter-ágba, igy ezen keresztül a Fő-ágba. с/ Forrás-terem alsó.járat /-1Ó5 m/ szikkadt agyagkitöltés mélyítésével újabb kb. ^ m, befelé táguló szakasz vált láthatóvá, amely bontásra feltétlenül érdemes. d/.Erdész-ág vége /-19б и/ az 1976 -ban pánikszerűen felhagyott helyen /rossz szellőzés, széndioxid, hig iszap és lefelé kanyargós járat/ ismét próbálkoztunk. Túljutva a "hír­ hedt" S-kanyaron, lejjebb egy kis kürtőt találtunk, majd eróziós jellegű továbbvezető kuszodát, amelynek agyagos talpát kb. 2 m hosszban kellene mélyíteni, utána járhatónak látszik a szelvény. e/ Jobboldali végpont /—200 m/ a szálkőzetben keletkezett szűkületen igen vékony kuta­ tók próbáltak kérésztülbújni, de néhány cm miatt ez most sem sikerült. Megerősítették azonban azt a korábbi megfigyelést, hogy a szűk csapásirányu járat egy tágasabb dőlésirányú folyosóba torkollik. Végeztünk még feltárómunkát a Hu-kürtő alatt, továbbá a Cseppkő-folyosó feliszapolt oldalágaiban, de szabad járatszelvényt nem értünk el. 2. Т-113, sz. objektum: az Álba Uegia-barlang bejáratától 300° irányban, 520 méterre azonos rétegsikban elhelyezkedő, talalaku karsztobjektum, amely számításaink szerint a barlang baloldali zónájához /Hirtelen-ág/ csatlakozik be, egy még feltáratlan oldal­ ágon keresztül. Bontását idén kezdtük, a barlangrendszer kiszellőztetésének reményé­ ben. Egy nagyobb /2,5 X 3,5 m/ és egy kisebb szelvényű kutatóaknát hajtottunk le humu­ szos, majd löszös kitöltésben. Mindkettő alján kb. 1,5 m—re megjelent a kőzetfelszin. A tágasabb gödör aljának mélyítésével, laza oraladék kitermelése után kb. 6-7 méterre jutottunk le, ahol nagyobb omladéktömbök között keskeny,szabad hasadékok mennek lefe­ lé. Bár a kiáramló levegő C02 tartalma magas, semmi jel nem utal az Álba Regia-barlanggal való aerodinamikai kontaktusra. Felső részét faácsolattal biztosítottuk.

0

1

2

3

4

5m

- l<5 -

C S E N G Ő -Z S O M B O L Y

„VARCOGÓ"

1982. o kt. 12.

t

■k

j

3. A Bongó-zsomboly /1-110,/ feltárása /Nevét különleges akusztikai hatása miatt kapta./ A barlang Bakonynána határában, attól D-DK-re 2,8 km-re Kistés-pusztától ENY-ra 2 km-re, a Csengő-hegy EK-i oldalában 4^5 m tengerszint feletti magasságban, füves, bok­ ros területen nyílik, táblás kréta mészkőban, az 1-110. sz. időszakos víznyelő EK-i végéből. A területen történt tarvágás után 1980. évi terepbejárások során több kisebb mellett találtunk rá a legfejlettebb, az EK-DNY irányban közel 50 m hosszan elnyúlt karsztobjektumra, amelyet az I-110-es kataszteri számmal jelöltünk meg. Akkor egy próbagödröt ástunk benne, s ezévi nyári táborunk során kezdtük meg rendszeres feltárását, az évek óta folyó "kréta-program" keretében. Az erdőirtás során nagymennyiségű gallyat dobáltak a nyelőbe, igy ennek eltávolítá­ sával kezdődött a munka. A kitisztított mélyponton laza, humuszos kitöltésben indult a 2 x 2 m-es kutatóakna hajtása. 3 m mélységben egyre nagyobb kövek kerültek elő és az EK-i aknafalban keskeny hasadók bontakozott ki. Ezen keresztül lejjebb bejutottunk egy kis cseppköves fülkébe /-6 m / , amelyből a szálkőfalból kiálló rétegvállak alatt karnyi lyukak haladtak befelé. A továbbiakban kb. 0,6-1 m széles hasadékban bontottunk lefelé, a kitöltés felszín­ re szállításával. Bár szabad üreg nem látszott, a kalapácsütések, kiáltások tompa bongással visszhangzottak. Közben a hasadék omladék-boltozata és homlokfala omlásveszélyessó vált, ezért 2 db "U"-vasból és keményfa padlókból álmennyezetet építettünk, majd az omladékot aláékeltük. Szapora vödrözéssel egy enyhén, réteglapok mentén lejtő 2 m-es kuszodát bontottunk ki, amelynek végén szálkőzetben kb. kobak nagyságú szabadnyilás volt /-10 m/. Félszermnel jobbra, egy tágasabb kereszthasadékba láttunk, ahonnan néhány jól irány­ zott dobás hangja igen mélyről és tágas üregből hallattszott, de a bejutás reményte­ lennek tűnt. Visszavonultunk a kutatóházba, majd alapos technikai felkészülés után aggregátor és furókalapács sogitségével folytattuk a munkát. Több órás vésés nyomán augusztus lá-én 21 órakor leereszkedhettek az első kutatók a tágasabb kereszthasadékba /-iá m/, majd hágcsó beépítése után annak K-i vegéből induló első tágas aknába /-35 m/. Az Elosztónak elnevezett kereszthasadék kőzetanyaga még szürke táblás mészkő és a rétegvállaktói erősen tagolt falak szinte lépcsőként mászhatok. A hasadék NY-i irány­ ban összeszűkült és a szűkületen egy omladókos aljú, ovális alakú kis terembe láttunk át, mig E-i falában réteglapok közötti kis résen /5 x 10 cm/ újabb mély aknát jelez­ tek a bedobott kövek. /Mint kiderült, ez az akna adta a különleges visszhangot, ezért még látatlanban Bongó-aknának neveztük el./ Az Elosztó hasadék alsó K—i vége egy meredek, csszerü szakasszal csatlakozik az a— latta mélyülő aknába, miközben a szürke táblás kifejlődésü mészkő sárgásfehér, sárgás­ szürke tömött rekviéniás mészkőre vált ált. Az akna szelvénye itt hirtelen kitágul, ellipszis alakú, ueresztmetszete átlag 3 x 5 ra lesz. Ny-i falában kb. 6 m-es szakaszon egy függőleges 0,7 m átmérőjű "fél-cső" oldódott ki, amelynek milliméterre elvékonyodó áthatási élei különleges látványt nyújtanak. Az aknába 2/3 magasságban K-i irányból egy kürtő csatlakozik be, amely felfelé fokozato­ san összeszűkül. Ugyanebben a magasságban a NY-i falban két nyílást találunk egymást alatt, mindkettő egy párhuzamos aknába vezet át. Mindezt leszámítva az akna falai kö­ zel függőlegesek, szelvénye egyenletes. A falakat gazdagon borítják a kipreparálódott

A

B O N G O -ZSOMBOLY

ősmaradványok és azok metszetei, sok helyen 3-5 си átmérőjű vasoxidos "rózsák" látha­ tók, néhol fészkesen fennőtt kalcitkristályok. Az impozáns méretű barlangszakasz — a befoglaló üledék—sor vezérkövületéról — a Rekviéniás-akna elnevezést kapta. Alul a kőzetanyag minősége ismét megváltozik, sárgás, rózsaszínű és márgás jellegű lesz, gyér faunával. Morfológiailag a fennsik vonatkozásában szokatlan, hogy alján nem a több méter vas­ tag összeékelődött álfeneket találjuk, hanem a kismennyiségü omladék alatt, szinte ki­ tapogatható a tál alakú szálkő-talp, amely ÉK-i irányba lejt, ahol egy keskeny, kanyar­ gós járatban folynak el a szivárgó vizek. Ezen csak oldalra fekve, vékony embernek le­ het becsúszni kb. 4 m-t előre, ahol a szűk járat egy újabb kb. 1,5 m mély aknába tor­ kollik, amelynek alján viz áll. Túlsó végében a kis járat keskeny légróssel folytatód­ ni látszik. Ez a szifon ma a barlang legmélyebb ismert pontja. A Rekviéniás—akna NY—i falában lévő /már említett/ also ablakon bemászva a kisebb, 2-2,5 m átmérőjű párhuzamos aknába jutunk, amely felettünk 7 m után beszűkül, alattunk pedig 10 m mély. Talpán kevés outiadékkai, a Rekviéniás-akna felé lejt, s abba kb. 2 m magasan /egy már járhatóra bővített/ lapos nyílással át is lyukad. /Többek között innen elnevzzése is : Lyukas-akna/. A Lyukas-aknából kb. 5 m magasan egy kürtőbe mászhatunk fel, ennek aljába egy víz­ szintes lapos járat torkollik be, szivárgó vizeket szállítva. /А szomszédos 1-111 töbör alól /?/./ A kürtő kb. 12 m magas és omladékkal boltozódik be. Átmérője 0,7-1 m, falai erősen korrodáltak, tagoltak. A Lyukas-akna É-i falában van egy másik kisebb ak­ na lejárata is, amely kb. 7 m mély, átmérője 0,6-0,7 m. Az aknarendszer alapos átvizs­ gálása után meggyőződtünk arról, hogy a még ismeretlen Bongó-aknába az eddigi részek­ ből bejutni nem tudunk. Ezután az Elosztó hasadék NY-i végét kezdtük tágítani,és sikerült átvésnünk egy 5 m magas terembe, aminek teteje cseppkő kérgesen fokozatosan összeszűkült, alján egy szűk nyíláson igen melyre estek a kövek. Úgy gondoltuk, hogy ezen keresztül biztosan a Bongó-aknába jutunk, ezért kb. 6 órán át véstük. A kitágított lyuk egy 4 m mélyen levő álfenékre állhattunk le, ahonnan éppen ellenkező irányba, NY felé húzódott egy kb, 10 cm széles, de igen mély hasadék. Most már világossá vált, hogy nincs más lehetőség, mint az Elosztó E-i falán lévő karvastagságnyi rést járhatóvá tágítani. Gépeink és kutatóink igazi próbája következett - ajtót vágni a szálkőzetben ! Kihasználva a kedvező rétegtani sajátosságokat, sikerült a közel egy méter vastag falon áttörnünk, és augusztus 18-án 21 órakor leereszkedni a 18 m mélységű 2,5-3 m át­ mérőjű hatalmas csőszerű aknába. Az akna teteje az áttöréstől felfelé néhány méter után beszűkül /ez tart a bejárat alatti fülkéhez/, szemben csépikőkérgeződések láthatók. Az áttörés alatt kb. 2 m-re egy párkány fut körbe, amelyen a sűrűn aláhulló vizcseppek csészéket, barázdákat mélyí­ tettek, lyuka’ ■' vájtak át. Az akna alján alig van omladék, a szálkőtalp szintén a Rekviéniás-akna felé lejt, és egy keskeny /egyelőre járhatatlanul szűk/ hasadék mentén be is csatlakozik. Ugyan­ innen egy kb. 0,8 m átmérőjű oldalkürtő indul felÉlé, amely 8 ra magasan visszalyukad az aknafalon. Ezzel a barlangrendszer három fő aknáján kívül négy kisebb akna, ill. kürtő vált ismertté. Felmérését elvégeztük, térképét mellékeljük. Legnagyobb feltárt mélysége

_ ;i9 -

JU B IL E U M - Z S O M B O L Y IZ O M E T R IK U S

KEPE

1982 03- U -16

- ;; о -

- 51 -

52

BEJÁRAT

- 53

- 5't -

AZ

l-1 4 2 -e s

F e lm é rte

BAKONYCSERNYE K A R SZTO B JEK TU M

E s z te rh a s

Is tv á n

1982 a u g . 2 2 -e n

E

1982. 03.13-15.

Kárpát József

A Z 1-12.sz. KARSZTOBJEKTUM

SZPEOTOPOGRAFIAI

TÉRK ÉPÉ

55

- 56 -

37,2 m, összes járathossza 133 га. Bejárati kutatóaknáját fa keretácsolattal biztosí­ tottuk, végpontjáig 4-eres telefonkábelt vezettünk be. Viz-, talaj- és kőzetmintákat vettünk további elemzés céljára; az előkerült osontmaradványokat feldolgozása folya­ matban van. A Rekviéniás—aknába 18 m, a Lyukas-aknába 9 m függesztett laposvas létrát építet­ tünk be, az aknák közötti átlépés biztosításaként lánckorlátot nitteltünk a falra. A beszállóhelyeken a biztosítás számára kötélgyürüket szereltünk fel. A zsomboly feltárása úttörő jelentőségű a Tési-fennsik húsz éve folyó barlangkutatá­ sában, mivel bizonyítottá vált, hogy a terület földtani felópitésében nagy szerepet játszó kréta mészkövekben is kialakulhattak, az ember számára is járható méretű karsz­ tos üregrendszerek. 4. Jubileumi-zsomboly /1-29./; a tavaszi és nyári rendkívüli esőzések nyomán a kutató­ akna D-i oldala beomlott, a felső szakasz eltömődött, igy júliusig a barlangba nem tud­ tunk lemenni. Ekkor kezdtük el /А térképező adó-vevővel tavaly kitűzött helyen/ az uj kutatóakna kihajtását, amely pontosan a várt szakaszon, a Pajszer-akna előtt lyukadt a barlangra, 5 m mélyen. A továbbiakban feltártunk egy kb. 8 m hosszú járatot a Harcsaszájtól ol­ dalirányban, valamint egy kb. 10 m mély hasadékot a -80 m szinten. Próbálkoztunk tovább­ jutni a végponton is, ahol a sok áradmányviz az agyagot kimosta az álfenékből, de a nagy és beékelődött kőtömböket szétverni még nem tudtuk.A további feltárás előkészíté­ seként a zsomboly öt nehezebb szakaszán építettünk ki laposvas létrákat a -90 m-es szintig. Részletesen felmértük, térképét mellékeljük. 5- Csengő-zsomboly /1-51./: a -53 m szinti omladékban kihajtott kutatóakna faácsolátának állaga leromlott, emiatt a végponton jelentős feltáró munkát nem végeztünk. Sike­ rült azonban a tavaly feltárt alsó szakasz elején az omladék alá bejutni, egy 7 m hoszszu és 1,5 m széles terembe, amely 5-6 m magas mennyezetén hatalmas oraladóktömbök lóg­ nak, alja szintén omladék. Falain kb. 1 m szintkülönbséggel blokkelmozdulás nyomai lát­ szanak. 6. Szaftos-barlang /l-бО./: sáros, vizes barlang felső zónájában sikerült egy 15 m hosszú, végpontján egy uj 20 m hosszú szűk járatot feltárni. A végpont egy iveit plafonu, eróziós jellegű keresztfolyosóba csatlakozik, amely járhatatlanul fel van töltőd­ ve. Felmérése megtörtént, hossza 103 m, mélysége 14 m. 7- Doboshegyi-barlang /1-43./: aljáról /-12 m/ újabb 1 в’ törmeléket depóztunk a fel­ színre, a higfolyós kitöltést pedig PVC zsákokba mertük. A végponti vizes szifon felet­ ti szálkőfalon egy "ablakot" nyitottunk furókalapáccsal és feszitőkupokkal, kb. 0,6 m mélységben előre, igy a szifon hozzáférhetővé vált. 8. 1-142. sz. objektum: ebben az évben vettük kataszterbe, igy pontos helymeghatáro­ zását Jelen évkönyvünkben a Kataszterkiegészités c. cikkben közöljük. Kőzetanyaga kré­ ta mészkő és bontását szintén a nyári táborban, az 1-110. sz. objektummal párhuzamosan végeztük. Laza, löszös, köves kitöltésben egy 8,5 m mélységű és 0,8-1,2 m átmérőjű kutatóak­ nát hajtottunk le, de szabad üreget nem értünk el. Felső részét fa keretácsolattal biz­ tosítottuk. 7 m mélységben - a kitöltésbe ágyazódva - egy többezer egyedből álló és több fajhoz tartozó, gyermekfej nagyságú löszcsiga-halmazt találtunk, amely feltehető­ en vízszállítással keletkezett "csigatemető". /Mintát dr. Kordos Lászlónak adtunk át belőle./

57

9. 1-9. sz. Időszakos víznyelő: mélypontján egy kb. 3 m mély kutatóaknát ástunk, ahol nagy kövek között egy hasadékba láttunk. A kőtömbök szétszedése után láthatóvá vált egy kb. 3 m mély és 0,5 m széles hasadék, amely alul összeszűkül. 10. Pergő-lyuk /1-3./: az 197^-ben feltárt barlang eleje időközben összeomlott, ezért idén újra feltártuk és elértük a régi végpontot. Ácsolását részben elvégeztük. 11. Vörös-barlang /1-4./; az 197^-ben feltárt érdekes barlang K-i fala később becsú­ szott és a bejáratot feltöltötte. Idén újra kibontottuk és sikerült elérni az eredeti végpontot / - 1 8 m/, ahol egy lapos kuszóka vált szabaddá szálkőzetbe, ennek végében szűk kereszthasadék látszik. Ezen a ponton reménytelen a továbbjutás. 12. I-lfr./a objektum: a Nyomasztó-barlang vizvezető árkának oldalából nyiló hasadékon át egy kb. 10 m hosszú lapos részbe jutottunk, ennek végében hasadék látszik, amely­ ből hallani lehet a barlangba folyó viz dübörgését, de Járhatatlanul szűk. 13. Borju-kuti-zsomboly: kiácsolatlan kutatóaknája beomlottt, igy több műszakkal sem sikerült elérni a 8,5 m mélyen lévő eredeti végpontot. Megbontottuk a közvetlen mellet­ te lévő mellékberogyást, itt kemény löszben, 1 m mélységben hirtelen vödörnyi lyuk sza­ kadt át, amely lejjebb kövek között kb. 1 , 2 m-t folytatódik. iá. 1 -1 1 , sz. időszakos víznyelő az utóbbi években időszakosan aktívvá vált, ennek nyo­ mán jelentős morfológiai változások történtek benne. Kb. 3 hordalék és kidőlt fák, bokrok kitermelésével előkészítettük jövőbeni feltáró munkánkhoz. Voltak még kisebb szemrevételező túrák az 1-19., 1-32., 1-31.,1-107., 1-10. sz. objek­ tumokban, jelentősebb eredmény nélkül. Az I-lá2.es karsztob.jektum A Keleti-Bakonyban, Bakonycsernye közigazgatási területének majdnem legdélibbb pontján /kb. 50 m-reBakonycsernye, Isztimór é s Tés határának találkozási pontjá ól a Bakonycsernye Isztimér határát jelentő erdővágástól ló m-rel északra/ a áá22-es bar­ langkataszteri területen találjuk az I—1Á2—es karsztobjektumot, A Tési—fennsik északi letörésén 368 m-es tengerszint feletti magasságban egy kisebb völgy talpán alakult ki. Legegyszerűbb a Csősz-pu- ztáról való megközelítése. A Csősz-puszta északi részét érin­ tő országos kék turistauton nagyjából keletre /isztimér felé/ menjünk mintegy 60O m-t. Itt a turistaösvényt keresztezi egy erdei szekérút. Erre forduljunk rá balra /észak felé/ és a lejtős szekéruton kb. 500 m-t ereszkedjünk az utat átszelő erdőnyiladékig. Az ut és a nyiladék találkozásánál forduljunk jobbra /keletre/ és a nyiladékon lefelé, nagyjából 70 m után elérünk egy völgvtalpat. Innen a völgytalpon lefelé ló m-re talál­ juk meg a karsztobjektumot egy elhanyagolt erdei ut bal szélén. A környék valószinüleg jura- /kréta?/ korú könnyen törő, Belemniteses mészkövet takaró löszön fejlődött rendzina talajjal van boritva. A vegetációt jelenleg kevés aljnövényzetü szálerdő képvise­ li. Korábban szintén erdős terület lehetett, amit az objektum közelében található egy­ kori szénégető telepek nyomai is igazolnak. 1982 . augusztus 12 -én találtunk rá a völgytalpon levő 5-6 m átmérőjű, 130 cm mély­ ségű kisebb nyelőre, melyhez azért jelentős /10-12 hektár/ vízgyűjtőterület tartozik. Korábbi irodalmi említéséről nem tudunk.

A víznyelő alján aknát mélyítettünk 3 m-es mélységig, ami előbb bemosott köveket tartalmazó löszös rendzina talajt, majd sárga löszt, végül kőtörmeléket harántolt. Az aknát háromszögácsolattal biztosítottuk. A 3 m—es mélység után kőtömbök közötti többé— kevésbé eltömődött természetes üreg mélyül. A falak felszínén több helyen eróziós 'ere­ detű kanelurák figyelhetők meg. A kőtörmelék és lösz kitakarításával Jelenleg egy 7 m

- 58 -

mélyen levé "járószintig" jutottunk le. Innen lefelé még több mint 1 m-es rések vezet­ nek, igy az objektumnak a víznyelő aljától mért teljes mélysége 8,3 m. Ezidáig csak a víznyelő alatti omladékzóna üregét ismerjük. A 7 m mély szinten sem sikerült még el­ dönteni, hogy elértük-e a szálkőben képződött járatot. A további feltárás e szint északi részének további mélyítésével látszik biztatónak. Időszakosan aktiv víznyelő az I-1^2-es karsztobjektum. Genetikája, litológiája, hidrológiája és a többi jellemzője a kezdeti és csak részbeni feltárás miatt még nem fogalmazható meg. 6 m körüli mélységben egy hasadékban 8-10 fajhoz tartozó valószínű­ leg a korai holooénban ólt csigák házának tömegét találtuk - alighanem a viz hordta azokat egy csoportba. A kibontott üregbe szúnyogok telepedtek; bogarak, csigák, békák hullottak. Az egykori szénégetők közelsége miatt sok a bemosott faszéndarab a kitöltés­ ben. A részbeni feltárás után még csak jelentéktelen, kisebb üreg az objektum, de további feltárása jelentőségét növelheti, kibontakoztathatja. A Várvölgy 11. sz, barlangja /V.11./ Kétlyuku-barlang A barlang Veszprém megyében, a Várpalota határában lévő Várvölgyben, a város felől haladva az utolsó házaktól kb. láOO m-re, a völgy bal oldalában, az úttól kb. 50 m-re, kb. 5 m relativ magasságban, a sziklafal aljában található. A barlang előtt jobbra egy 2,5 m magas kőoszlop áll. A barlang az útról nem látszik, a jobb oldali völgyperemről látható. Az útról jól látható V. 1. barlang után kb. 100 m-rel, az ut két szélén álló kb. 1 m magas szikla­ tömböknél kell letérni balra. Tengerszint feletti magasság: 235 m /Térképről leolvasva/ A barlang 237° irányú hasadék mentén, oldódással keletkezett, dolomitba. Két bejá­ rati nyílása van. A bejárat magassága 3 m, az 5 m hosszú barlang befelé elkeskenyedik. Kitöltése nincs. A bejárat jobb oldalán pusztuló cseppkőkéreg látható. A barlang össze van kormozva, tehát ez az eléggé eldugott helyen lévő barlang sem ismeretlen a kirán­ dulók előtt. Bejárati része eső ellen menedékül szolgálhat. A kőoszlop felett jobbra a völgyperem alatt egy hasadék mentén kialakult 1 m szé­ les, 1 , 5 m magas és 1,5 m hosszú, háromszög szelvényű, mállásos eredetű sziklafülke van. A Várvölgy 12, sz. barlangja /V. 12./ A barlang Veszprém megyében, a Várpalota határában lévő Várvölgyben, a város felől haladva az utolsó házaktól kb. 1300 m-re, a völgy jobb oldalában, az úttól kb. 20 iu­ re, kb. 5 m relativ magasságban, a sziklafal aljában található. A barlang az útról nem latszik. A V. 2. barlanghoz felvezető kőfolyásos ösvény után ló m—rel kell jobbra le­ térni. Tengerszint feletti magasság térképről leolvasva: 235 m. A barlang egy 123° irányú hasadék mentén oldódással képződött, dolomitban. A szűk folyosó 2,5 m hosszan járható, ott egy szűkületen át egy keresztirányú hasadék mentén kialakult kisebb terembe látni be. Képződményei nincsenek, kitöltése kőtörmelék és hu­ musz. A Várvölgy 13. sz. barlangja /V. 13./ A barlang Veszprém megyében, a Várpalota határában lévő Várvölgyben, a város felől

59

baladva, az utolsó házaktól kb. 2700 m-re, a völgy bal oldalában, az úttól kb. 50 m-re, kb. 10 m relativ magasságban van. A sziklafal alján lévő hasadák az útról látszik. A barlang a Várvölgy csaknem derékszögű nagy kanyarjában lévő időszakos tó duzzasz­ tógátjáról visszafelé kb. 250 m-re van. Térképről leolvasott tengerszint feletti magassága 280 m. A kis jelentőségű, szűk barlang egy 260° irányú hasadék leboltozódásával keletke­ zett. Hossza 2,5 m. Kifelé erősen lejtő, 0,á m széles, 1,5 m magas. Kitöltése humusz. Képződményei nincsenek. A Várvölgy iá. sz. barlangja /V. 14./ /Várvölgyi sziklaeresz/ A barlang Veszprém megyében, a Várpalota határában lévő Várvölgyben, az utolsó házak­ tól kb. 2000 m-re, a völgy nagy kanyarjában lévő időszakos tó duzzasztógátja előtt, a völgy bal oldalában, az úttól kb. 50 m-re, kb. 8 m relativ magasságban, egy sziklatömb oldalában van, az útról látható. A Várvölgy 15. sz. barlangja /V. 15./ A barlang Veszprém megyében, a Várpalota határában lévő Várvölgyben, annak NY-i irányt>a tartó szakaszán, a völgy nagy kanyarjában, az első nagy sziklatornyok alatt, a város felől haladva a völgy bal oldalán található. Relativ magassága 10 m. Az útról lát­ ható. A barlang a völgy tó utáni szakaszán lévő első jobboldali kis sziklafallai szemben van. Tengerszint feletti magassága 310 m. /Térképről leolvasva/ 1 , 5 m széles, 1 m magas, 2,5 m hosszú, áltektonikus barlang. E^y kb. 1 m vastag kő­ lap a sziklafal aljának támaszkodva hozta létre. Bejárata É felé néz. Kitöltése kőtör­ melék. Mennyezetén zöld algatelepek vannak. Csak kataszteri jelentőségű kis üreg.

A Várvölgy ló. sz. barlangja /V. 16./ A barlang Veszprém megyében, a Várpalota határában lévő Várvölgyben, a város felől haladva az időszakos tó Után, a völgy NY-i irányba tartó szakaszának elején, az első nagy sziklatornyok alatt van. Az úttól kb. 20 m-re, kb. 6 m relativ magasságban van. Az útról látható. A V. 15. barlang után kb. 20 m—re, az első jobboldali kis sziklafallal szemben van. Tengerszint feletti magassága 310 m /Térkép szerint/ A barlang dolomitban, egy 88° irányú hasadék mentén, oldódással alakult ki. Hossza U m, magassága a bejáratnál 1,5 m, befelé keskenyedik, a vége elszűkül. Kitöltése kő­

törmelék, humusz, képződményei nicsenek. A barlang sziklamászással közelíthető meg. Fe­ lette, kissé jobbra van a V. ó. barlang. A Várvölgy 17. sz, barlangja /V. 17./ A barlang Veszprém megyében, a Várpalota határában lévő Várvölgyben, a Pusztapalota várromtól DNY—ra, kb. 200 m—re van. A várrom utáni első baloldali nagyobb sziklaalaku— lat után, a völgytalptól kb. 150 m távolságra, kb. 35 m relativ magasságban, a V. 8. barlang melletti kis mellékvölgy jobb oldalában található. Tengerszint feletti magassága térképről leolvasva 375 m. 3 m széles, 2 m hosszú, 1 m magas, mállással és oldódással kialakult ki üreg. Felet­ te 1 m vastag dolomitréteg van osupán. Az üreg hosszetengelyének iránya 23О0. Kitölté­ se kőtörmelék, képződményei ninosenek, csak kataszteri jelentősége van.

60

I

E

A VÁRVÖLGY

500

О

1 . , j—1—L

500 I

BARLANGJAI

1000 _I__

1500 m

__I

VARVÖLGY 11.sz. BARLANGJA / K é tly u k ú - barlang/

F e lm é rte 1 Günczöl

Im re

1982. nov. 10.

0

1

2

3

4

5

6

7

8m

I_ _ _ _ _ l_ _ _ _ _ 1- - - - - 1- - - - - 1- - - - - 1- - - - - i- - - - 1- - - - - - 1

62

VARVÖLGY

12. я .

BARLANGJA

szelvény

Felm érte • Gönczöl

Imre

1982. nov. 15.

0

1

2

3

4

5

6

7

8m

- 63 -

VÁRVÖLGY

13.sz. BARLANGJA

a la p ra jz

szelvény

Felm érte- Gönczöl

Imre

1982. dec. 10. 0

1

2

3

Д

5

6

7

8т

64

VÁRVÖLGY 14.sz. BARLANGJA /várvölgyi sziklaeresz/

hosszm etszet

F e lm é rte :

G önczöl

Im re

19Ő2 dec 15

0 1

2

3

4

5

6

7

8m

-

VÁRVÖLGY

6 5

-

15sz. BARLANGJA

a la p r a jz

hosszm etszet

szelvények

Felmérte^

Gönczól

Im re

198 2 . dec. 15.

0

1

2

3

4

5

6

7

8m

-

VÁRVÖLGY

Г, 6 -

16.sz. BARLANGJA

alaprajz

Felm érte^

Gönczól

Im re

1 9 8 2 . dec. 27

J.

1

8m

- 67 -

VÁRVÖLGY

17sz.

BARLANGJA

a la p ra jz

hosszm etszet

szelvény

A

Felm érte-

G önczöl

Im re

1982. o k t. 12.

0

1

2

3

£ X

5

6

7

8m J

ÚH

VÁRVÖLGY

-

lö s z . BARLANGJA

szelvény

Felmérte^

Gönczöl Imre

1 9 8 2 .dec. 28.

0

1

2

3

4

5

6

7

8

- 69 -

VÁRVÖLGY

19s z .

BARLANGJA

Fali fü lke

a la p ra jz f

E

bejárat

szelvénye

F e lm é rte

és ra jz o lta

Gönczól

Im re

1 9 8 2 .dec. 27. 0 1

2

3

4

5

6

7

8m

70

A Várvölgy 18. az. barlangja /V. l8./ A barlang Veszprém megyében, a Várpalota határában lóvé Várvölgyben, a Pusztapalota várromtól NY-ra kb. 200 m-re lévő sziklafal szakasz NY-i oldalán, kb. 35 m relatív ma­ gasságban, meredek lejtő tetején, alacsony sziklafal aljában van# Ez a sziklafal sza­ kasz rejti a V. 9. barlangot is, amely a V- 18-tól visszafelé kb. 20 m-re van. Térképről leolvasható tengerszint feletti magassága 370 m. Dolomitban kialakult, tiszta, fehér falu, szinte szabályos félkör szelvényű, 2 m hosszú, 1,5 m széles, 1 m magas üreg. A barlang kialakulását esetlegesen meghatározó hasadék nincs. Genetikája bizonytalan, az apró kőtörmelékből, humuszból és avarból álló kitöltés eltávolítása után esetleg eldönthető lenne. Jelenleg a falain a fagy okozta aprózodás nyomai láthatók, de valószinü, hogy a közeli V. 9. barlanghoz hasonlóan oldó­ dás, esetleg erózió is közreműködött a barlang kialakításában. A Várvölgy 19. barlangja /V. 19./ /Fali fülke/ A barlang Veszprém megyében, a Várpalota határában lévő Várvölgyben, a Pusztapalota várromtól NY—ra, a völgy bal oldalán, a harmadik sziklaalakulat NY—i falában, a fal tetejétől kb. 5 m-rel lejjebb található. A völgytalp feletti relativ magassága kb. 25 m. Megközelíteni fölülről, kötélen ereszkedve lehet. A völgytalpról a fülke nem látha­ tó, egy - a fal előtt álló - sziklatorony takarja. Tengerszint feletti magassága térképről leolvasva 370 m. A dolomitfalban lévő fülke két hasadék ’'•ereszteződésénél aprózódással és alakult ki. Mé —etei szerények, jószerint csak a 3 m—es magasságával érdemli minősitóst. De mivel érdekes karsztobjektum és egyik kiterjedése mégis csak nél, felvettük a kataszterbe. A fülke D-i oldalán a falon szép narancssárga

oldódással a barlang több 2 ln­ és fehér

hidegvizes borsókövek figyelhetők meg. Az AMPHORA Könnyűbúvár Sport Klub 1982. évi kutatási jelentése Szilágyi Károly - Ember Sándor Tartalomjegyzék XI. Előzmények II. Az 1982. május 25-én összeállított átfogó kutatási program tervezete XIII.Az 1982-ben végzett kutatási tevékenység xl/ A forrásszáj beszükitése, járhatóvá tétele, és ennek az állapotnak a fenntartása x2/ Geometriai mérések x j / Vizmennyiség és hőmérsókletmérések x^/ Geológiai mintavételek 5/ Fotódokumentációk 6/ Egyéb tevékenység 7/ Összefoglaló IV. Forrásszáj és terem elhomokolódása, törmeléklejtő 1/ Természetes kopás, erózió 2/ Fürdő terheléséből adódó következmények 3/ Hidópitő Vállalat 1982. óv elején végzett medertisztítás! munkáinak eredményei és következményei к / Vizhozamcsökkenésből adódó következmények

71

5/ Összefoglaló a jelenlegi állapotról 6/ Javaslat a forrás állagának fenntartására V. 1983 . évi kutatási program tervezet z /a

Beszámoló a megjelölt fejezeteket tartalmazza./

I. Előzmények A hévízi tó mederformáját, áramlási viszonyait, vízhozamát és vizutánpótlási rend­ szerét régóta kutatják. A korábbi sikertelen buvárkisérietek után az 19óO-as években könnyűbúvárok megállapították a 38 m mély kráter alján a kiáramló viz helyét, de a for­ rásrendszert magába foglaló barlangtermet csak 1975-ben sikerült klubunk búvárainak felfedezni. Ebben vezető szerep jutott az 1977. október 30-án Hévizén buvárbaleset következtében elhunyt Plózer István kutatásvezetőnek. Nevéhez fűződik a forrásterem felfedezése, a legelső forrásszájat, folyosót és termet bemutató fényképek elkészítése. Klubunk búvárai az 1977-ben bekövetkezett kettős halálos baleset utáni sokkos álla­ potot csak hosszú évek után tudták kiheverni, hisz mindkét fiú hivatásos búvár volt és nagyon jó barátunk. 1982-ben jutottunk arra az elhatározásra, hogy a forrás intenzív kutatását folytat­ ni kell, a megkezdett munka befejezetlen. Összeállítottuk a kutatási programtervezetet és ennek alapján kértünk a további munkákra engedélyt az Országos Természetvédelmi Hi­ vatal Közép-dunántuli Felügyelőségétől. Az engedélyt 1-249-2/1982. 03. ló. szám alatt megkaptuk, ennek birtokában kerestük meg az üzemeltető hévízi Állami Gyógyfürdőkórház vezetőjét, Dr. Strecker Ottó főigazgató főorvost, aki a kutatási munkákhoz hozzájárult folyó év 05. 31-én. A rendszeres merüléssorozatot 1982. Об. 12-én kezdtük meg. A korábbi tevékenységet klubtársunk Ember Sándor a "Hóviz 1980" c. tanulmányában fog­ lalta össze, melyet házi kivitelben több érdekeltnek megküldtünk. Jelentésemben a már•dokumentáltakat nem ismétlem, csak az 1982.évben elvégzett mun­ kákat és tapasztalatokat kivánom rögzíteni. III. Az 1982. évben végzett kutatási tevékenység l/ A forrásszáj beszükitése, járhatóvá tétele és ennek az állapotnak a fenntartása A rendszeres kutatást megelőző medertisztitási munkák /ÁBKSZ 1972/, valamint klubunk által végzett törraelékkiemelés lehetővé tette a forrás-terembe történő bejutást. A kez­ deti időszakban a búvárok igen nehéz körülmények között úsztak be a lapos lencse szel­ vényű forrásfolyosóba, melynek magassága maximálisan 30-40 cm volt. A forrás-terem biztonságos megközelítésének érdekében 1976-ban a forrás öntisztulá­ sát elősegítő szükitő falakat építettünk be előregyártott 40 x 40 x 10 cm-es betonla­ pokból. Ezek a szükitőfalak egy 80 x 60 cm-es négyszögre határolták a kiömlő viz ke­ resztmetszetét és igy a megnövekedett vizsebesség a könnyebb hulladékanyagokat kilökte. Korábbiakban került be különböző hulladékanyag és kulturszemét. Az 1977-ben beépí­ tett szükitő falak a törmeléklejtő lassú csúszása, valmint a Hidépitő Vállalat búvárai által 1982 . év elején végzett medertisztitási munkák során végrehajtott többszöri te­ remmerülés alkalmával megrongálódtak. így megint nagymennyiségű homok, homokos kavics, sőt fahulladék és kulturszemét jutott a forrás-terembe, a melegvíz forráskoszoruba. Az 1982-ben újra intenziven megkezdett kutatási tevékenység első feladata volt a megrongált védőfalazatok helyreállitása. A korábban épített falazatokat visszabontottuk,

72

az áramlás beszükitésével és terelésével lehetővé tettük a falazatok helyén a homok és Iszap részleges távoltartását, aluminium állványcső rudakat vertünk be a törmeléklejtőbe, melyek felül a szálkőnek támaszkodnak és ezekre, mint támasztékokra raktuk vissza az áramlásterelő falazatokat, melyeknél - hogy a hézagok közötti áramlási vesztesége­ ket kiküszöböljük - belső PVC fólia zárást alkalmaztunk. A forrásfolyosót kitisztítot­ tuk. 2/ Geometriai mérések Merüléseink során ellenőriztük az 1976 -ban medertérképezésnél elhelyezett szögeket /mérési pontokat/ és megállapítottuk, hogy azok - igen kis kivétellel - a helyükön ma­ radtak. Pontos geometriai méréssorozatra az elmúlt évben idő hiányában nem került sor. Klubunk műhelyében folyamatban van egy könnyen kezelhető nagyobb méretű lejtszögmérő összeállítása. Szemrevételezés során a korábban mértekhez képest jelentős változás nem észlelhető, a homokbefolyáson kivül. 3/ Vízmennyiség és hőmérsékletmérések

A rendszeres hőmérsékletmérés 1982. 10* 16—tói kezdődött a forrásteremben öt ponton. A méréseket a búvárok kézben 'vitt higanyos hőmérőkkel végezték. A mérési pontok a beuszás sorrendjében: 1. 2. 3. á. 5.

Kevert viz a forrás folyosóban. Hidegvíz a közvetlen kiáramló vízben, Kevertviz a meleg-forráskoszőrű bal oldali sarkában. Plózer István által kibontott un. "Nagy melegvíz forrás"-nál. Forrásterem jobb oldali sarokban lévő melegvíz forrásnál.

Minden ponton a kiáramló vizben kellett hőmérsékletet mérni, de a mérési adatok az egyéni mérési módszerek és pontatlan leolvasások miatt csak részben értékelhetők. A mé­ rési pontatlanságok kiküszöbölésére mind az öt ponton fixált hőmérőket telepítettünk 1982. december 30-án, illetve 1983- január 9-én. Megfelelő méréstartományú és tizedes beosztású hőmérők beszerzése igen komoly prob­ lémát jelentett. Végül is a LOMBIK Üvegipari Szövetkezet által gyártott és hitelesített О + 55° méréstartományu 0,2° osztásközü Engler vizkozitás hőmérők kerültek telepítésre. Ettől kezdve pontos mérési adatok állnak rendelkezésre. A méréseket a hétvégeken végez­ tük /szombat—vasárnap/ a merülési naplóban rögzített időpontokban. Egy ötpontos hőmérsékletmérés leolvasásához — tekintettel a hőmérők beállási idejé­ re — 25—35 percre volt szükség a közel 40 °C hőmérsékletű, 46 m mély forrásteremben. Л fentihez 60 porc kizsilipelési időt kell igénybe venni, egy hőmérsékletmérés ossz ideje 1,5 óra, a szükséges létszám, a biztonság figyelembevételével 3 fő. A telepített hőmérők esetében a leolvasási idő 10-15 percre csökken. Hőroérsékletmérések eredményei Folyosó kevert viz Szélső érték: Legtöbbször:

38,7 - 39,6 39,4

Hideg forrás

Bal o. kevert

"Nagy" melegforrás

16,8 - 17,6

27,0 - 28,2

17,2

28,2

38,5 - 39,4 39,2

Jobb o. melegforrás 40,4 - V. 2 41,2

A változó értékek, amelyek már nem leolvasási hibából erednek, szükségessé teszik állandó Üzemelésű elektromos távhőmérők telepítését a változások folyamatos rögzítésé­ re. Az Állami Gyógyfürdőkórház, mely az eddigi eredményekről folyamatosan tájékoztat­ va van, megkereste a Bauxitbánya Vállalat Hidrológiai Osztályát és segítséget kért

73

elektromos távhőraérőrendszer kiépítéséhez. A kijelzőrendszer kábelezését és elektroni­ káját a Bauxitbánya Vállalat biztosítja, klubunk vállalta az érzékelőiejek beszerzé­ sét és a rendszer telepítését. A felszíni Philips digitális kijelzőt az Állami Gyógy­ fürdőkórház biztosítja. Sportklubunk az egzakt vizmennyiségmérési rendszer kialakítása érdekében megkeres­ te a Budapesti Műszaki Egyetem Vizópitéstani Tanszékét. A forrásfolyosóba beépítésre kerülő vizsebességmérő és vizmennyiségmérő műszerek elhelyezéséről, a mérési sorozat lebonyolításánál tárgyalások folynak, melyeket a Műegyetem részéről Dr. Hoszpra Ottó egyetemi tanár vezet. A méréssorozat várhatóan 3-4 hónapos időtartam alatt folyamatos kijelzést biztosit. A műszerek telepítését klubunk búvárai végeznék. Az eddig végzett mérések azt mutatják, hogy a forrás vízhozama változik, pulzál, a vízmennyiség és hőmérsékleti adatokban elég jelentős változások érzékelhetők az 1976 ban mértekhez képest. 1X1/4. Geológiai mintavételek Merüléseink során törekedtünk arra, hogy megismerjük a meder rétegződését, a kráter és törmeléklejtő szerkezetét. 4/1. Meder szerkezete az "A" épület É-i homlokzat sikjában a -8 m mélységben lévő ho­ mokkő kráterfalig. A lejáró lépcsők környékén a fürdőzők mozgása, valamint az itt elhelyezett vezetőkötél mellett mozgó búvárok lesodorták a hig iszapot és homokot. Ettől jobbra és balra egyre inkább megnövekszik a homok és hig tőzegiszap lefolyása, melynek dőlésszöge eléri a 35°_ot, ahol a legkisebb vizmozgásra is magától megcsúszik a kráter felé. A hig iszap alatt lévő homokróteg vastagsága a homokkőpárkány felett 0,20-0,60 méter; a kráter északi tölcsérében az igen vastag iszap alatt nem észlelhető. A forrásszájtól függőlegesen feltörő viz a kráter rézsűjén a fenék felett intenziv lefelé irányú vizmozgást hoz létre, mely elősegíti a rézsű lassú lefelé való mozgását. Az agyagrétegben lévő görgeteges dolomitkavics kioldódik és lecsúszva megtalálható a forrásszájnál és a terem törmeléklejtőjén. 111/4/2. Kráterfal szerkezete A hévizi tó forráskráterének fala és maga a forrásbarlang a keszthelyi medencében több helyütt felszínen is nyomozható és a környező fúrásokban vastagságban feltárt Káli homokkőbe /Káli formáció/ mélyül. Ugyanezt a kőzettípust a kórház fölötti domb oldalában is megfigyelhetjük. A jobbára homogén anyagú homokkövet helyenként agyagos beszürődések, rétegek szakít­ ják meg, közel vízszintes rétegződéssel. Egyöntetű szerkezete, folyamatos ülepedése volt, pados vagy lemezes elvállás ritkán tapasztalható. Törésvonalai mentén oldódásos barlangok alakultak ki. Helyenként szembeötlő a "cipók", a 20-80 cm átmérőjű konkréciók előfordulása, mely a kráterfalon jól nyomonkövethető. A kráterfal keleti szárnyá­ nak homogén tömege nem indokolja a fal tövében lévő és a kráter—rézsű felé sűrűn elő­ forduló mozgó, vagy különálló instabil kőtömbök jelenlétét. IIl/4/З. A meder szerkezete a forrásszáj előtt A forrásszáj környékén a homokkő állékony, az aláhajIásoknál nem válás, leszakadás. A reduktiv környezetben képződött kőzet jellemző káz! t-fedusulás lapok, gumók, gömbök, ágak formájában, néha egy-egy tebb kristályhalmazzal, a forrásoknál az áramló homoktól helyenként

tapaaztalható le­ sajátossága a már­ nagyobb, fejlet­ fényesre csiszolva.

- yh A márkázit előfordulások vízszintes rétegekben a forrásszájon kívül is, de főleg a te­ remben igen jól nyomonkövethetők* A forrásszáj előtti törroelóklejto jellemző szerkeze­ tét a Á. sz. ábra mutatja. A homokos kavicson lefelé csúszó barna tőzeg vastagsága 36 m-nél megközelítőleg 80 cm, a továbbiakban a vastagsága csak fúrással követhető. A tő­ zeg mozgása a már korábban kőtömbökön megfigyelt 1—1 , U m/év, A kiáramló viz nagy dara­ bokat szakit le, melyek a forrásszáj előtti örvénylésben felaprózódnak. A homok a hig tőzegiszappal együtt folyik le és került a forrásszájhoz. A tőzeg alől is oldódik ki homokos kavics, de mennyisbe- new számottevő. Az összecementálódott homokos kavics mozgását nem volt alkalmunk megfigyelni. Megállapítottuk, hogy a törmelékzóna időnkénti megcsúszását a tőzegréteg instabili­ tása okozza. Az alatta levő anyag is hurcol magával kőtömböket és fahulladékot, de ezek beágyazódás! mélységük miatt nem veszélyeztetik a kiáramló viz keresztmetszetét. Mozgá­ suk igen lassú lehet, későbbiekben lehetőséget keresünk e mozgás regisztrálására. A fentiekben leirt rétegekből mintákat vettünk, egyes minták kiértékelése a Magyar Állami Földtani Intézet munkatársai segítségével történt, melyért ezúton is köszöneté— met fejezem ki. A HM "Aurora" SE. Barlangkutató Szakosztályának 1982, évi beszámoló jelentése Simsa Péter

Szakosztályunk az elmúlt évben elsősorban barlangi bejáró-megismerő túrákat szervezett mind hazai, mind külföldi viszonylatban. Több olyan túrát is szerveztünk, melyek hiva­ tottak voltak a tagság kvalitásának fejlesztésére, fizikai állóképességének növelésére. Ilyenek voltak például: a Csobáhka melletti Oszoly-hegyi sziklamászó gyakorlatok, vala­ mint a Budai-hegyek barlangjaiban történt biztonságtechnikai gaakorlatok /társmentés, biztosítások, kötólkezelés stb./. Hazai túráink során a legtöbb túrát a Bükk-hegységben, illetve az Aggteleki karsztvidéken vezettük.

А ВБАС Barlangkutató Csoport 1982. évi jelentése Rajczy Miklós

I. Feltáró tevékenység Csoportunknak a Bp. II. kér. Ferenc-hegy fennsikjára van érvényes kutatási engedé­ lye. Az év során elővizsgálatokat végeztünk: terepbejárások, próbabontások az eddigi bontásnyomok területén. Kibontottunk néhány évtizedek óta beomlott bejáratú apróbb üre­ get. Uj feltárás nem történt. Csoportunk egy tagja vendégként sokat dolgozott a Pál-völgyi-barlang uj részeinek feltárásán és bejárásán. II. Tudományos kutatás A Természettudományi Muzeum Növénytárának csoportunk által támogatott zsombolyflórakutatási programjában kutatási tervünknek megfelelően részt vettünk.

75

A Békásmegyeri L.S.B. ARAGONIT Barlangkutató Csoport 1982, évi .jelentése Kucsera János Tovább folytattuk a Holdvilág-árokban a vízesés előtti előtér feltárását. Ennek során kb. 12 ■* eróziós törmeléket termeltünk ki. Az általunk feltételezett uj járat­ ban kormeghatározó leleteket nem találtunk. Jelentés a Bekey Imre Gábor Barlangkutató Csoport 1982. évi munkájáról Kiss Attila - Takácsné Bolner Katalin — Läufer Csaba Tartalomjegyzék 1. 1982. évi munkaterv A munkaterv végrehajtása X2. Összefoglalás x3. A feltáró tevékenység ismertetése XI. Pál-völgyi-barlang A Negyedik Negyed ismertetése XJI. A Pál-völgyi kőfejtő XIXI. Célkutatás a Pál-völgyi- és a Mátyás-hegyi-barlangok összeköttetésének feltárására 4. Tudományos kutatások A Gipszes-folyosó üledékkitöltésének vizsgálata /Takácsné Bolner Katalin/ Élettani vizsgálatok /Kissné Ignáoz Zsuzsanna/ Tektonikai vizsgálatok /Takácsné Bolner Katalin/ Külső szakértők bevonásával végzett vizsgálatok a/ Ásványtani vizsgálatok b/ Denevércsont-vizsgálatok Hidrológiai mérések /Szabó György/ X56. 7. 8.

Térképezés Fotódokumentáció Csoporttevékenység Függelék

X/A Beszámoló a megjelölt fejezeteket tartalmazza./ 2. Összefoglalás Föltáró kutatások X. Pál-völgyi-barlang Az év folyamán 765 /+ 20/ m uj feltárás történt, melynek nagy részét a tavaszi ku­ tatótábor eredményeként, az Oroszlán—sarki bontással megnyitott Negyedik Negyed Járatrendszere képviseli. Az uj barlangrész a régi részben, illetve a Decemberi szakaszhoz hasonló, tágas labirintusrendszer, helyenként szép cseppkőkéződményekkel és sajátos ás— ványkiválásokkal. Felfedezése nemcsak NY felé kinál újabb továbbkutatási lehetőségeket, de módot adhat a Heliktites-terem veszélytelen megközelítésére is. Kisebb feltárások történtek továbbá a Prézli—omladék DNY—i hasadékában és a Szeptáriás—folyosó oldalágá­ nak EK-i részén. II. Pál-völgyi kőfejtő Itt eredményes feltárómunkákról nem számolhatunk be.

- 76 -

XXI. Célkutatás a Pál-völgyl- és a Mátyás-hegyi-barlangok összeköttétégének feltárására A Térképész-ágban négy ponton indítottunk bontást a Mátyás-hegyi-barlanggal való összeköttetés céljából. Három esetben földtani akadályok miatt a munka eredméiytelen volt, viszont a Mátyás-hegyi-barlang idén felfedezett Kagylós-ágának irányába tartó, feltöltött járat bontása biztatóan halad. Tudományos kutatások A Gipszes-folyosó üledékkitöltésének vizsgálata Az üledékkitöltés felső, másfél méteres szelvényt átfogó szakaszán végeztünk üledék­ vizsgálatokat. A makroszkópos leíráson túl 7 mintából történt részletes szemcseelemzés és karbonáttartalom-mérés, egy homokminta mikromineralógiai vizsgálatát külső szakér­ tők bevonásával végeztük. A felső, pár dm-es, rosszul osztályozott rétegek alatt már viszonylag jól osztályozott, fokozatosan csökkenő karbonát-tartalmú üledékek mutatha­ tók ki, de a változó szemcseösszetétel eltérő üledékképződési viszonyokkal jellemezhe­ tő periódusokat jelez. A homokréteg a nehézásvány-összetétel alapján azonban nem utal feltétlenül felszini behordódásra. Élettani vizsgálatok A földalatti kutatótábor folyamán naponta kétszer végeztünk vérnyomás-, pulzus- és hőmérséklet-mérést. Az utóbbiak a felszini normális értékeknek megfelelően alakultak, a megfelelő ellátottság következtében lehűlés nem következett be; a vérnyomás viszont a felszini értékekhez képest 9-16 $-kal csökkent. A leszállás előtt, illetve a feljövetel után speciális vizsgálatokat is végeztünk, spirometriás és’oxymetriai méréseket, valamint vérgáz-analizist. Ezeknél tendenciózus változásokat nem tudunk minden esetben kimutatni, de ebben feltehetően az előre nem látható körülmények /eltérő porártalom, az utolsó nap átlagon felüli megterhelése/ játszottak közre. Tektonikai vizsgálatok Az újonnan feltárt Negyedik Negyed elkészített járatirány-statisztikai diagramja erős ÉNY-DK-i irányítottságot mutat, szerkezetileg a régi résszel mutat hasonlóságot. Külső szakértők bevonásával végzett vizsgálatok a/ Ásványtani vizsgálatok A Negyedik válási formát ásvány a KBFI latok alapján

Negyedben talált, s a budai barlangokból eddig ismeretlen két ásványki­ vizsgáltattunk meg. A r^met kutatók által stroncianitként azonosított Kémiai Laboratóriumában és az ELTE Ásványtani Tanszékén elvégzett vizsgá­ egyértelműen kalcitnak bizonyult, szokatlan megjelenése ellenére.

A Vetkőztető-hasadék környékén előforduló kalcitkiválásokat tagoló fekete rétegeoskék a vizsgálatok alapján lerakódásukkor valószinüleg gélpirit és Mn-hidroxid keveré­ kek lehettek. A kalcitkristályokból kimutatott folyadék- és gázzárványok részletesebb vizsgálatai újabb lehetőséget kínálnak a barlangot formáló hévizek jellegének és hőfo­ kának pontosabb megismerésére. b/ Denevércsont-vizsgálatok A Pál-völgyi-barlang k különböző pontjáról gyűjtött csontmaradványokat dr. Topái György Myotis nattereri fajnak határozta meg, s az előzetes vizsgálatok alapján leg­ alábbis ó-holocén korukat valószinüsitette.

77

Hidrológiai mérések A barlangi tavak ujramegjelenésének hiányában csak a VITUKI-karsztvizszint-figyelő kút rendszeres mérését tudtuk végezni. A regisztrált - s a

tavalyinál lényegesen ala­

csonyabb - vizszint nem is indokolta a barlangi tavak idei megjelenését.

Térképezés Csoportunk az év folyamán a KVX Barlangtani Osztályával együttműködve ^7*» m; önálló munkaként 372 m járatrendszert térképezett fel a Pál-völgyi-barlangban. Ezen felül tachiméterrel felmértük a Pál-völgyi kőfejtőt; egy az összes barlangot, üreget és bar­ langmaradványt feltüntető térkép készítése céljából. Fotódokumentáció

Színes dokumentáció készült az uj feltárásokról, továbbá kataszterezés jelleggel a kőfejtőben található üregekről, hasadékokról és hévizes nyomokról. Csoporttevékenység

Kiss Attila vezetése alatt álló, 19 igazolt tagot számláló csoportunk fenntartó szerve a Honvéd Osztapenkó SE. Csoportösszejöveteleinket az eddigi gyakorlatnak megfe­ lelően, a rendszeres hétvégi kutatómunkához kapcsolódva tartottuk; a hosszabb távú ter­ vek megbeszélésére kéthavonta szerveztünk gyűlést. Az év folyamán több alkalommal ren­ deztünk nyilt túrát a Pál-völgyi-barlang uj szakaszaiba, ezek keretében mintegy 10 ma­ gyar és 2 külföldi csoportot, s számos egyéni kutatót fogadtunk. A csoporton belüli oktatómunka technikai-, térképezési- és nyelvi továbbképzésre terjedt ki. Tíznapos nyári túra keretében az Aggteleki karsztvidék 8 barlangjában jártunk; a programban részt vett az NDK-beli Chemie Schwarza SE barlangkutató csoportjának 9 tagja is# fi Társulatban diavetitéses előadást tartottunk a Harz-hegység D-i előterének gipszkarsztjárói, s ugyané témáról cikk készült a Karszt és Barlang számára is.

Függelék Elkészült egy tizoldalas német szakcikk fordítása.3 3. A feltáró tevékenység ismertetése I. Pál-völgyi-barlang /Budapest II. Szépvölgyi ut 162./ Feltárt uj szakaszok hossza térképezve 7Ó5 m becsülve

20 m

A barlang hossza 1982. december 31-én térképezve *H27 ш becsülve 50 m. Az 198O-8I. évben felfedezett, 2 km-t meghaladó járatrendszer tág teret nyitott a további feltáró kutatások számára. A megindított bontások egy részét természetesen ta­ valy nem volt sem pozitiv, sem negativ értelemben lezárható; ezeket a munkákat 1982ben folytattuk. Az év első negyedében csak kisebb feltáró munkákat végeztünk, közülük eredményes volt a bontás _ a Szeptáriás-folyosó oldalágában. Itt a hasadék EK—i ,omladékkai eltorlaszolt vég­ pontján huzatot észleltünk. Az omladékkitöltést eltávolitva, január 24-én sikerült

a hasadék egy újabb szakaszát feltárni, az utólagos

térképezés adatai szerint 17 m

hosszúságban. E folyosórész 1-2 m széles, 2-4 m magas, kopár, végét nagy kőtömbök­ ből álló omladék zárja el ismét.

78

A nagyobb erőbefektetést, koncentrált létszámot igénylő feltárómunkák elvégzésére az I98I# évi kutatótábor kedvező eredményei alapján ismét tiznapos földalatti kutatótábort szerveztünk 1982. április 2-11. között. A tábor előkészületeit már a tavalyi tapasztalatok felhasználásával végezhettük, így a táborozást megelőző időszakban a fent említett kisebb bontási munkák melett ujabb sátorhelyeket alakítottunk ki a Tollas-teremben, a telefonhálózatot pedig kibőví­ tettük és újra beüzemeltük. A tábor kezdete előtt két héttel megkezdtük a konzervek, sátrak, gázfőzők, azaz a nehéz és nedvességre kevésbé érzékeny felszerelések leszállí­ tását és elhelyezését. A vízellátás megkönnyítésére locsolótömlőt fektettünk le a La­ katos-terem és a Nagy Fal között. Tekintettel a tervezett bontási munkák jellegére /szálkőzet vésése, illetve tömör, s z í v ó s agyag fejtése/, e munkák megkönnyítése és meg­ gyorsítása céljából elektromos áramot vezettünk le az uj részekbe. Ezzel egyúttal az elektromos fejlámpák akkumulátorainak töltését és a tábor világítását is biztosítani tudtuk. Az áramot l60 m hosszú, kettős szigetelésű gumikábelen, 220/220 V-os földfüg­ getlen biztonsági transzformátor közbeiktatásával vezettük le a táborba és a munkahe­ lyekre. A megfelelő előkészítés lehetővé tette a kutatótábor időtartamának és munkaere­ jének maximális kihasználását. A táborozásban részt vevő kutatók a leszállást megelőzően orvosi vizsgálaton vettek részt, amely egyúttal a naponta elvégzett vizsgálatokkal együtt a huzamosabb lenttartózkodás élettani hatásainak megfigyelésére is irányult. E vizsgálatokat a "Tudományos kutatások" c. fejezetben részletezzük, s ugyanitt ismertetjük a tábor életkörülményeit is /felszerelés, időbeosztás, élelmezés, higiénés ellátás stb./. A tábor munkatervben a feltáró kutatások mellett klimatológiai mérések, fotódokumen­ táció-kiegészítés és kisebb térképezési munkák szerepeltek, ezeket szintén a megfele­ lő fejezetekben részletezzük. A kezdőlétszámot jelentő 9 Tő április 2-án 23^°-kor ért le a személyi felszerelése­ ket és a friss élelmiszereket tartalmazó kb. ko csomaggal együtt a Tollas-teremben el­ helyezett táborba. A tiz napot öt kutató töltötte végig a föld alatt, a később érkező, illetve korábban távozó csoporttagokkal együtt a kutatábor alaplétszáma 8-11 fő volt. Mellettük alkalomszerűen öt vendégkutató töltött összesen 11 munkanapot a barlangban. Kutatótáborunkat többek között meglátogatta Kiss István, az OKTH Környezetvédelmi In­ tézetének igazgatója és Hazslinszky Tamás, az MKBT főtitkára is. A tábor kileno munkanapja alatt öt munkahelyen végeztünk feltáró kutatásokat. Ebből három esetben számottevő eredményről nem számolhatunk be, egy bontás 20 m előrejutást eredményezett, mig az ötödik beváltotta a hozzáfűzött reményeket ... 1. Gipszes-folyosó végpontja A kőtömbökkel és agyaggal kitöltött végponton 3 munkanapon, 2 - k fő részvételével végeztünk bontást. Ilymódon kb.1 m-rel sikerült a fenékszintet süllyeszteni, azonban a lehajló föte továbbra is meredeken folytatódik lefelé. A technikailag egyre nehezeb­ ben kivitelezhető bontást e kevéssé reményteli ponton felfüggesztettük. 2. Hajós-terem A terem középső szintjén, a DNY-i oldalfal és az omladékkitöltés közötti rés néhány méter hosszban volt bejárható. A hasadék DK felé ugyan folytatódik, de járhatatlanul elszűkül. Mivel ez a szakasz már márgában fejlődött ki, feltételezésünk szerint a ha­ sadék kitágulása csak a mészkőkifejlődés szintjében várható. E szint eléréséig mintegy 3 m vastagságú agyagkitöltést kell a hasadékból eltávolitanunk. A tábor ideje alatt, létszámtól függő szakaszos munkavégzéssel a szintsüllyesztésnek mintegy harmadát sike—

79

riilt elvégeznünk a viszonylag szűk munkahelyen. з . Technikás-ág DK-i vége

Itt az Újévi—átjáró törésvonala keskeny repedésként folytatódik KÉK irányban. 2—3 f3 négynapi munkájával sikerült a járatvéget lezáró agyagkitöltést annyira eltávolíta­ ni, hogy megállapíthattuk, 2-3 m széles, szépen oldott falu, de teljesen feltöltött folyosó húzódik előttünk. A várhatóan nagy időigényű bontásból a munkaerőket a lecsök­ kent táborlétszám miatt más területre csoportosítottuk át. и.

Prézli—omladék DNY-i hasadéka

A hasadók járhatatlanul leszűkülő szakaszának még a tavalyi táborban megkezdett átvésését most már megfelelő szerszámok segítségével folytattuk. A légkalapács teljesít­ ménye kevésnek bizonyult a szálkő-bordák levéséséhez, ezért a munkát METABO-vésőgéppel végeztük. A rendkívül rossz hozzáférhetőség miatt még igy is négy teljes napba telt a mintegy 1 m hosszú szűkület leküzdése. Április 6-án sikerült végre a soványabbaknak át­ jutni; mögötte hévizes oldásformákkal díszített, 2-3 m széles, de erősen feltöltött já­ rat nyílt meg, melynek főtóje mintegy 15 m után gömbfülkeszerüen az agyagkitöltés szint­ je alá bukott. Itt másfél napi bontással feljutottunk egy újabb, 2 m átmérőjű, feltöl­ tött gömbfülkébe, innen azonban csak egy szűk "ablakon" keresztül látszott továbbjutá­ si lfehetőség. További egynapos, vésőgéppel történt tágitás után is csak csoportunk leg­ vékonyabb tagja fért át a kialakult nyíláson, de folytatást a feltárult erősen feltöl­ tött omladék szűk rései között nem talált. A feltárt szakasz teljes térképezett hossza 20 m. 5. Oroszlán-sarok Ennél a végpontnál "mentünk a legbiztosabbra", hiszen az Ötösök-folyosója - Meseor­ szág vonalától délre, illetve a Decemberi szakasztól nyugatra elterülő, hatalmas "fe­ hér folton" a barlanghálózatnak folytatódnia kellett! Egyedül az volt a kérdés, milyen vastag a járatvéget eltömő, s z í v ó s tömör agyagkitöltés ... E munka tehát a kutatótábor elsőrendű célpontját jelentette, itt koncentrált erőkkel, az első naptól kezdve, napi két műszakban dolgoztunk. A bontásban a tábor minden tagja közrmmüködött, az "Oroszlán brigád" stabil tagjai Kress András, Läufer Csaba, Hegede Tibor és Takács József voltak. A kézzel nehezen fejthető anyag kitermelését légkalapáos használatával könnyítettük meg. A-kompresszort 750 W-os villanymotor hajtotta meg. Ötnapi munkával egy 6 m hosszú, enyhén emelkedő tárót alakítottunk ki, ennek végén azonban már akkora kőtömbök ágyazód­ tak az agyagba, melyeknek eltávolítása nem volt biztonságosan megoldható. Ekkor a táró főtójének egy alkalmas pontján megkíséreltük a felfelé történő bontást. Az anyag hama­ rosan lazább lett, kipergett kovaanyagot, kisebb-nagyobb kőtömböket, sőt cseppkőtörme­ léket tartalmazott. Ez utóbbi megerősítette a feltételezést, miszerint felettünk leve­ gős járatnak kell lennie. Másfél napi bontással már 6 m magasságig hatoltunk fel ebben a kitöltésben. A tábor utolsó munkanapján, április 10—én már a tábor minden tagja ezen a munkahelyen dolgozott; a legtapasztaltabbak felváltva a kürtő tetejében, létráról bontottak, a többiek a kitermelt anyagot távolitották el. A munkába ekkor már vendég­ ként Bartha László és Genersioh György is bekapcsolódott. Délelőtt mintegy 8 m magas­ ságban elértük a kovás főtét. Újult erővel, a baloldali szálkőfal mentén folytattuk a bontást előre. Végre délután 6 órakor sikerült áttörni az omladékkitöltést : a bontás­ ban éppen sorra kerülő Müller Tibornak - mint utóbb kiderült - már csak az utolsó kő­ tömböt kellett elmozdítania, és megnyilt előttünk a várva várt Negyedik Negyed, mely­ nek tágas járatrendszeréből mintegy kOO ra volt közvetlenül bejárható. Előbb az ÉNY-i irányba tartó tágas folyosót /Delfin-folyosó/ és kisebb oldalágait

80

/Holt-tó-ág, Cseppkővizesés/ jártuk végig, majd az impozáns Kőhid melletti hatalmas keresztfolyosóban, az Óriás-folyosóban mentünk tovább. Ennek végén egy szűkület után 15 m mély letörés állta utunkat. A kötélből rögtönzött hágcsón leereszkedve - a Hágosós-teremben - végül elértük az uj szakasz mélypontját. Kutatótáborunk tehát ismét beváltotta a hozzá fűzött reményeket! A megnyilt Negye­ dik Negyed teljes átvizsgálásához természetesen egyetlen éjszaka nem volt elegendő, igy a munkát a következő hétvégeken folytattuk - sikerrel. Április 17-én az Óriás-folyosó egy rövid ÉNY-i oldaljáratának végén Kiss Attila 10-15 cm széles hasadékra lett figyelmes, amely néhány méter után tágulni látszott. A szűk szakaszt sikerült egy oldalsó, teljesen feltöltött kis kuszoda kitisztításával megkerülni, igy Takácsné Bolner Katalinnal és a térképezés céljából lent tartózkodó Kárpát Józseffel és Kárpátné Fehér Katalinnal együtt bejutni egy, a Delfin-folyosóval párhuzamos , 70 m hosszú hasadékba. Ennek végén, egy kisbbb teremben hatalmas leszakadt kőlapok zárták el az utat, bár a légmozgás folytatást sejtetett. A folyosó kezdetén talált, s a régebbi részekből már ismert ürülékmaradványok miatt a hasadék a Nyest-folyosó nevet kapta. Ez különben felveti a Negyedik Negyed további ismeretlen kapcsola­ tainak létezését is, hiszen az Oroszlán-sarok tömör agyagkitöltésén keresztül nem jut­ hatott ide állat! A Nyest-folyosóból DDK felé rövid oldaljárat ágazik ki, amely a Hágcsós-terem 15 m magasságban lévő karzatára, a Hüledezőbe vezet, azonban kötél nélkül innen sem lehet a terembe lejutni. Április 18-án viszont a Delfin-folyosóban sikerült Szlávik Zoltánnak, Tóth Attilá­ nak és Kissné Ignácz Zsuzsának mintegy kO ra-t továbbjutni: a folyosó végének alját bo­ ritó köveket megbontva, szűk rés nyilt meg, amely mögött a folyosó ismét kitágulva folytatódott. Itt egy teremszerü kiöb ösödés mélypontján keskeny, É-i irányú kereszthasadékra bukkantak, ez azonban néhány méter után járhatatlanul elszükült. A szűkület­ ből viszont élénk huzat áramlott, és a ledobott kövek is hosszasan gurultak ... Az elkövetkező hetek bejárásai során nyilvánvalóvá vált, hogy érdemi bontás nélkül feltárható uj szakaszok már nincsenek a Negyedik Negyedben, ugyanakkor több végpont bontásra érdemesíthető. Az uj barlangrész időközben elkészült térképe egyrészt szerke­ zetileg támasztott alá egyes bontási elképzeléseket, másrészt kimutatta már korábban ismert részek felé az összeköttetés lehetőségét. Mindezek alapján a Negyedik Negyedben az év végéig a következő eredmények feltáró munkákat végeztük: Május 23-án a Nyest-folyosó végpontján már megfelelő feszi tőszerszámokkal felszerel­ ve, Takács Lászlónak és Tóth Attilának sikerült az útban lévő leszakadt kőlapokat eltá­ volítani. A járat К felé elkanyarodva a Delfin-folyosó irányába, lapos, köves kuszodaként folytatódott, majd kisebb teremmé tágult, melynek végét omladékfeltöltés zárja el. Az aljzatot boritó hatalmas kőlapok miatt Kriptának elnevezett szakasz térképezett hoszsza 33 m. Júniusban kezdtük meg a Delfin-folyosó folytatásában talált kérészthasadék bontását, hiszen a 10—15 cm—re leszűkülő hasadékból felénk áramló huzat — amely még a gyufát is eloltotta — mindek!t izgatott. Először a hasadék kezdeti, tágabb szakaszában próbáltuk meg az agyagos-törmelékes kitöltést eltávolítani, azonban a hasadék nemcsak előre, le­ felé is összeszűkült. Újabb kísérletként a hasadék előtt lévő termecske omladékos alj— zatát bontottuk meg, de hamarosan hatalmas kőtömbök állták utunkat, melyeknek bontása egy egész omladéklejtő megmozdulásával fenyegetett. Szeptemberre már csak egyetlen le­ hetőségünk maradt: a szűkület átvésése. Ez rendkívül fárasztó volt, hiszen fejjel le­ felé, kifliként bepréselődve a repedésbe, fél kézzel fértünk csak hozzá. E "megszállot­ taknak való" munka legnagyobb részét Kiss Attila és Hegede Tibor végezte. Végre októ—

81

ber 3-án elkerült a nyílást "járható" méretűvé tenni, igy Takácsné Bolner Katalin, majd Matula László Is leereszkedhetett - igaz, csak minimális öltözékben. A Vetkőztet6 - bár most már alulról, valamivel tágabb helyről is véshettünk - ma is leküzdhetet­ len akadály csoportunk egy része számára. A keskeny hasadók széles, tágas folyosóba torkollott, amely egyenesen, keresztjáratok nélkül, mintegy 100 m hosszban vezet ÍNY felé. Végét bontható agyagbefolyás és kőtömbök zárják el, melyben az óv végéig továb­ bi 6 m-t sikerült előrejutni. A Negyedik Negyed felfedezése tehát 1982. december 31-ig 728 m uj feltárást ered­ ményezett. Az uj barlangrészben megindított további bontómunkák közül igen reményteli még a Hágosós-terem felső, K-i oldalágának végpontja. Ez a térképezés adatai alapján egyene­ sen a Heliktites-terem NY-i végpontjának irányába tart, azzal gyakorlatilag azonos szintben helyezkedik el, távolságú, mintegy 17 m. Tehát újabb, minden eddiginél biz­ tonságosabb megközelítési lehetőséget nyújt a zárlat alatt álló terület felé! A bontá­ sidé lképzelést átkopogással is sikerült igazolni, bár a gyenge áthallás jelentős köz­ tes tömeget /agyagkitöltós?/ sejtet. A járat bontását az É_i, hévizesen oldott fal mentén végezzük, váltakozón lazább és tömörebb agyagban. A munkahely megközelítésének megkönnyítésére rögzített vaslétrákat helyeztünk el egyrészt a Hágcsós-terem letörésé­ nél,’másrészt az oldalághoz felvezető falszakaszon. Rendszeres munkavégzéssel az év végéig a jelzett távolságnak mintegy a felét sikerült leküzdeni; az előrehaladást nem a konkrét bontómunka nehézsége hátráltatja, hanem a kitermelt agyag továbbítása a vi­ szonylag messzi deponálási lehetőséghez, valamint a vájvóg levegőtlensége. Nem Ígér viszont közeli sikert az Óriás-folyosó ÉK-i végpontjának omladékában meg­ indított bontás. Itt a munka egyrészt a Mese-folyosó felé irányul, melynek a térkép által jelzett közelségét átkopogással is igazoltuk. Sajnos konkrét bontáshelyet az átkopogás semelyik oldalon sem Jelölt ki, pedig az átjáró kibontása jelentősen megkönynyitenó a Negyedik Negyed megközelítését. Másrészt a Delfin-folyosóval párhuzamos járat ÉNY-i folytatásának feltárására irá­ nyul a bontás. E hasadók folytatódására nem csak a járat ismert részének méretei utal­ nak, hanem az a tény is, hogy a szomszédos párhuzamos folyosók, azaz a Delfin-folyosó és az Ötösök-folyosója még hosszan követhető ÉNY-i irányba. E ponton a bontás az om­ lásveszély miatt csak igen lassan halad, eddig számottevő eredmény nélkül. A Negyedik Negyed ismertetése Az újonnan feltárt barlangrószt szerkezetileg három párhuzamosa, ÉNY-DK irányú hasadék és egy közel merőleges, ÉK-DNY irányú összekötő folyosó határozza meg. A kisebb oldaljáratok, átjárók inkább közel K-NY-i, alárendelten É-D-i irányok mentén alakultak ki. A Negyedik Negyed járatrendszere Jól illeszkedik a környező szakaszok szerkezetébe:a Technikás-ág - Lejtős-folyosó a folytatásában feltárt Delfin-folyosóval és Vetkőz­ te tő-hasadékkal együtt a barlang legmarkánsabb és leghosszabban /mintegy 300 m hossz­ ban/ követhető törésvonalává lépett elő, lényegében párhuzamos az Ötösök-folyosója Huzatos-folyosó vonalával. Végpontja egyben a barlang legnyugatibb pontját jelenti, mely messze kilóg a feltárt járatrendszerből. Az Óriás-folyosó a Turista-folyosó foly­ tatódásaként értelmezhető, de találunk járatokat a Hefty-kürtő; a Pentacon-terem "six" járata és a Heliktites-terem vonalában is. A feltárt szakasz legmélyebb pontja a Hágcsós-terem, — ****,** m—rel a bejárat szint­ jéhez képest, legmagasabb pontja Delfin-folyosó ÉNY-i vége +17,** m—rel, ez egyben a Pál-völgyi-barlang legmagasabban fekvő ismert pontja is.

82

E barlangrész befoglaló kőzete is túlnyomórészt az eocén Nummulitesos-Discocyclinás Mészkő, csupán a Kripta térsége éri el valószinüleg a mészkő fedőjében települő márgát. Főfolyosóit tágas, magas folyosószelvények jellemzik, e járatok szélessége átlago­ san 2-3 m, de a Delfin-folyosó és az Óriás-folyosó egyes részein eléri a b - 6 m-t is; magasságuk gyakran meghaladja a 10 m-t. Néhány helyen a járatokat hatalmas, fennakadt kőtömbök tagolják, érdekesség az Óriás-folyosónak a Delfin-folyosót átívelő "Kőhid"-ja, amely azért közlekedésre nem ajánlott ... A Delfin-folyosó és a Nyest-folyosó szelvénye jellegzetesen összetett: alsó, tág szakaszuk asszimetrikus, oldásformákkal díszített, ehhez felül keskeny, kéményszerü szelvényrész csatlakozik, A főtében itt kovás zónák találhatók, a felső üregrész bizonyára a kovaanyag gravitációs kipörgésével alakult ki. A kipergett anyag laza "púderként" boritja itt az aljzatot, ebbe az első bejárások al­ kalmával helyenként térdig süppedtünk. A kipergés egész dombot halmozott fel a Lapos­ terem oldalában, a fehéres kovaanyag élesen elüt a környező üledékektől. A folyosók DK, illetve DNY felé általában erőteljesen lejtenek, aljzatukat a nem kovás főtéjü részeken túlnyomórészt törmelék és kisebb-nagyobb kőtömbök képezik, egye­ dül az Óriás-folyosóban és a Hágcsós-teremben, illetve a Heliktites-átjáróban észlel­ hető nagytömegű agyagfelhalmozódás. Érdekes ezekkel szemben a Vetkőztető-hasadék végé­ nek aprótörmelékes aljazata. Az agyagos aljzaton szép raikroformák figyelhetők meg: kiosepegések, a Déli-szakaszból már ismert csőszerű mélyedések, a "kutak”, melyek itt helyenként ^0-50 cm-es mélységet is elérnek, sőt a Hágcsós-terera EK-i végén - viszony­ lag magas fekvése ellenére - hatalmas szeptáriás repedések. Hévizes oldásfonnák szinte valamennyi járatban találhatók, gömbfülkeszerű, 2-3 ra át­ mérőjű üregek is vannak a Nyest-folyosó oldalában és a Delfin-folyosó végén. Az Óriás­ folyosó jellegzetes, karzatszerü kiöblösödései viszont elsősorban a rótegdőlés által preformáltak. A hévizes ásványkiválások nem jellemzőek, egyedül a Vetkőztető-hasadék térségében fordulnak elő nagy tömegben összecementálódott kaiéitlemezek, melyek azonban szokatlanul megvastagodottak: vastagságuk eléri a 2-3 om-t is. Ugyanitt sajátos, fekete rétegeoskéktől sávos felópitésü, tömött kalcitkiválások is találhatók. Eddig számunkra ismeretlen ásványkiválást fedeztünk fel az Óriás—folyosóban és a Pentacon—terem "six" járatának megfelelő folyosóban. A laza hálózattá összenőtt, finom, néhány mm-es, pamaosszerü kristálynyalábok szine sárgásfehér és vörösesbarna, mindkét lelőhelyen az aljzatot borítják 1-2 m' felületen. Ezen ásványok vizsgálatáról a "Tudományos kutatások" o. fejezetben számolunk be. A Negyedik Negyed cseppkövekben leggazdagabb része az Óriás—folyosó térsége, máshol cseppkőkópződmények csak szórványosan fordulnak elő, s például a Vetkőztető-hasadék egyáltalán nem tartalmaz cseppköveket. Az Óriás-folyosó egy falkiszögellésén áll a Bu­ dai-hegység eziádig ismert legnagyobb oseppköve: az emberderóknyi cseppkőoszlop-pár mintegy 3 m magasságul Jellegzetes képződmények még az egy repedésből előomló, s alul szélesen kiterülő cseppkőlefolyás: a "Harang", a Hüledező "Pagodája" és sztalagmitso— rai, valamint a Hágcsós-terem végén, egy kőzetnyergen kialakult kalcitrózsás cseppkő— medenoe. E fölött, a Heliktites—átjáró kezdetének É—i falát dúsan boritják a kisebb heliktitek és 20—30 cm hosszú szalmacseppkövek — hasonló gazdagságú képződménycsoportok csak magában a Heliktites-teremben vannak. Említésre méltó továbbá a Holt-tó-ág elne­ vezését adó, egykori állóvizet jelző szinlőszerü kiválások, az Óriás-folyosóval párhu­ zamos vakjárat Cseppkővizesése, a Lapoe—terem sötét vörösbarnára színezett képződmé­ nyei és a Kripta héjasán visszaoldott, tejfehér cseppkőroncsai. A feltárt uj barlangrész végpontjait nagyrészt omladékok vagy cseppkőlefolyások zárják el, néhány helyen agyagkitöltés és a kovás főte alábukása észlelhető.

83

A Déli szakasz feltárásakor követett gyakorlatnak megfelelően, a Negyedik Negyedben is egy hónapon belül megtörtént a járóutvonalak kijelölése, a sérülékeny aljzati kép­ ződmények, illetve az érintetlen üledék-rétegsorok taposástól, szennyeződéstől való megvédése céljából. A Negyedik Negyedben végzett kutatómunkák mellett természetesen folytattuk a barlang régebben felfedezett részein is a feltáró tevékenységet. - ígéretes a bontás a Technikás-ág végén: a KEK felé tartó, teljesen feltöltött járat­ nak már mintegy 6 méternyi szakaszát sikerült járhatóvá tenni. Folyamatosan levegős részre, lógrósre eddig még nem bukkantunk, de a járat méretei, szép oldásformái feltét­ lenül folytatást sejtetnek. - A Szeptáriás-folyosó végső termének főtéjében végighúzódó, jellegzetes repedés uj bontási pontot határozott meg a Déli szakasz dél felé történő továbbkutatásához. A te­ rem D-i falában e repedés mentén a kőzet ugyan az agyagkitöltés szintje alá bukik, de nem kizárható, hogy csupán egy olyan jellegű szűkületről van szó, amilyen például a "Tó" előtt található. A megkezdett szintsüllyesztés folytatását a repedés elé zuhant hatalmas kőtömb akadályozza, ennek szétvésése egyelőre meghaladta erőnket. - Negativ értelemben zárható le viszont a Pentaoon-terem hatodik, "six" járatának feltásáva. Itt a Technikás-ághoz vezető hasadék folytatásában, kb. á m magasságban oldott üreg található a terem KNY-i falában. Az üreg törmelékfeltöltését eltávolitva sikerült ugyan mintegy 5 m hosszúságban előrejutni, de ott a szálkőfalat hatalmas kőzetblokkok zárt omladéka váltotta fel. Mivel az időközben feltárt Negyedik Negyed feltérképezésé­ vel kitűnt, hogy о hasadék már ismert járatként folytatódik az omladélcon túl, a bontást ezen a ponton természetesen feladtuk. II. Pál-völgyi kőfejtő /Budapest II. Szépvölgyi ut 1Ó2./ A kőfejtő kutatásának egyik célja a még meglévő lehetséges összefüggések feltárása. Az ezirányu cólkutatáshoz viszont elengedhetetlenül szükséges az egyes üregek, hasadékok egymáshoz és a Pál-völgyi-barlanghoz viszonyított helyzetének pontos ismerete. így a kőfejtő részletes térképek elkészültéig nem kezdtünk komolyabb feltáró munkákba, e területen tevékenységünk alapvetően a bejárásokra, a gyakorlati lehetőségek megismeré­ sére irányult. III. Célkutatás a Pál-völgyi- és a Mátyás-hegyi-barlangok összeköttetésének feltárására /Budapest II. Szépvölgyi ut/ A két barlang összeköttetésének reménye a Tórkópész-ág 1981. évi felfedezésével éledt újjá. Az erősen omladékos, nehezen bontható barlangrészben megkezdett ezirányu feltáró munkákat tavaly félbeszakítottuk, megvárva a Mátyás-hegyi-barlang részletes ujratérkópezésének eredményeit, A térképezés első adatai kimutatták, hogy az alaprajzilag legközelebb eső pontok azaz a Lapitó alsó kerülőjárata és a Meteor-ág D-i kiágazása - között jelntős, 20 ra-t meghaladó magasságkülönbség van az utóbbi javára. Tehát a Meteor—ággal való összeköt­ tetés csak a Térképész-ág felsőbb szintjein képzelhető el, ugyanakkor vizsgálni kell a Mátyás-hegyi-barlang további, némileg távolabb eső részei felé is az összeköttetés le­ hetőségét. E munka keretében, az elmúlt évben a Meteor-ág D—i kiágazása és a Térképész—ágaalsó szakasza között végrehajtott, a fentiek alapján érthetően sikertelen átkopogás után, a Nemdohányzó D—i végpontja és a Térképész—ág felső szakasz között kíséreltük meg az át— kopogást, Károly Gábor és Kárpát József közreműködésével. A kísérlet részben eredménye—

S'»

-

sen zárult, amennyiben a Térképész-ágban több, egymástól távolabb elhelyezkedő megfi­ gyelő is észlelte halkan, de határozottan a jeleket, viszont a visszajelzés a túlolda­ lon nem volt hallható. Mivel a kopogást kb, 30 m-es sávban észleltük, egyértelmű bon­ táshelyet sajnos nem határozott meg. A feltáró munkát itt az egyetlen, szerkezetileg is alátámasztható ponton, a Lapitó felső végén kezdtük el, egy ÉK irányú, teljesen feltöltött keskeny hasadékban. Ezt több hetes munkával sikerült ugyan néhány méter hosszban járhatóvá tenni, de végül szál­ kőbe ütköztünk: a járat a folytatódás legcsekélyebb jele nélkül, egy a Térképész-ággal párhuzamos, omladékos hasadékba torkollott. Ezzel párhuzamosan folytattuk a tavaly megkezdett munkát a Porhanyós-terem főtéjében ÉK felé kiinduló, viszonylag széles hasadékban. A felfelé vezető járat laza kötő­ anyagú törmelékkitöltését sikerült a nehéz bontási körülmények ellenére eltávolitanunk ez után mintegy 10 m hosszúságú, szabadon bejárható szakasz következett, amely azonban főteleszakadás-Jellegü, járhatatlanul ellaposodó üreghez vezetett. A leszakadt részt ■ a környező, bonthatatlan omladékzónában nem sikerült megkerülni. Következő kísérlet­ ként az Omladékhegy tetejében, tehát viszonylag magas szintben található, megfelelő irányu kovás zónát próbáltuk meg EK felé követni. Kb. á méternyi bontás után azonban a kovás zóna egy vetődés mentén kiékelődött, s az omladék bejárható részén nem jelent meg újra. A bontás tehát itt is földtanilag kilátástalanná vált. A Térképész-ág leghátsó, egy kritikus stabilitású omladékletörésen keresztül megkö­ zelíthető részének kiegészítő térképezésével viszont kitűnt, hogy e szakasz valójában a Térképész-ág alsó, NYDNY - KÉK lefutású ágának folytatása KÉK irányában. Sőt a Má~ tyás-hegyi-barlang szeptemberben az Acheron csoport által felfedezett Kagylós-ágának irányába tart, azzal azonos szintben helyezkedik el,távolságuk mintegy 30 m, igy akár az összeköttetés kulcspontjává válhat. Biztató előjelnek érezzük továbbá a végponton érezhető erős huzatot is, amely azonban egy járhatatlanul elszükülő hasadékból áramlik. A feltáró munkát ezen a részen két ponton kezdtük meg: - Egy NYÉNY felé tartó, omladékkal feltöltött hasadékban, amely a Meteor-ág legdélibb hasadéka felé irányul. Itt mintegy 3 га-es előrehaladás után a bontás biztonsági szem­ pontból kritikussá vált. - Egy KÉK irányú, a Kagylós-ág felé tartó hasadékban, amely párhuzamos a fent emlitett huzatos repedéssel. A hasadék törmolókdarabokat, sőt homokzsinórokat tartalmazó tömör agyaggal van kitöltve; ebben szintén kb. 3 m-t sikerült előrejutni. A Kagylós-ágat fel­ táró Acheron csoport információi alapján annak alsó szintjében hasonló jellegű üledék található, bár ők inkább a felső, omladékos szinten próbálkoznak a továbbjutással. Amennyiben a térképek adatai pontosak, és valóban egyazon hasadók két végpontján dolgo­ zik a két csoport, az összeköttetés már 1983-ban megvalósulhat. 5. Térképezés I. Pál—völgyi-barlang A Negyedik Negyedk április 10-i felfedezését követően a KVX Barlangtani Osztálya egy héten belül kezdeményezte az újonnan feltárt részek részletes feltérképezését. E munkában Kárpát József vezetése mellett csoportunk részére Takácsnó Bolner Katalin, Kiss Attila és Müller Tibor, valamint Kárpátné Fehér Katalin vett részt. A térképezés a korábbi gyakorlatnak megfelelően poligonmódszerrel, cm—es pontosságú távolságmérés­ sel, függőkompasszal és fokivvel történt. Az ilymódon felmért szakaszok hossza Ц7 Ц m volt. Az adatok alapján Kárpát József l:250-es méretarányú alaprajzi térképet szerkesz­ tett, amely már két héttel a felfedezés után elkészült.

85

E térképezés után történt újabb feltárások részletes felmérését csoportunk önállóan végezte. A Negyedik Negyed általunk térképezett szakaszai: Delfin-folyosó hátsó szakasza 50 m Kripta és a Nyest-folyosó oldalürege 43 m Heliktites "átjáró" kl m Vetkőztető-hasadék 120 m összesen

254 ш

A barlang egyéb részein 1982-ben történt kisebb feltárások felmérését is elvégeztük, igy a Prézli—omladék DNY—i hasadékát 20 m hosszúságban, a Szeptáriás—folyosó oldalágá­ nak EK-i részét 17 ш hosszúságban térképeztük fel. Kiegészítő térképezést végeztünk továbbá a Térképész-ág K-i végén is, ahol 81 m hosszúságú járatrendszert mértünk fel. Összességében tehát csoportunk önállóan 372 m járatrendszert térképezett fel. Felmé­ réseink a már ismertetett módszerrel és eszközökkel, illetve egyes szükebb szakaszokon függőkompasz helyett geológuskompasszal készültek, s minden esetben fixált pontokhoz csatlakoznak, E Jkiegészitő felmérések adatai alapján Takácsáé Bolner Katalin szerkesztett 1:250es méretarányú, -topográfiai tartalommal ellátott térképrészieteket, melyeket folyamato­ san továbbítottunk a Barlangtani Osztály felé az alaptérkép kiegészítése céljából. Az uj feltárások dokumentálására a túl nagyméretű, nehezen kezelhető l:250-es méret­ arányú térkép helyett annak a Barlangtani Osztály által, xerox-másológép segítségével készitett 1:500-as méretarányú változatát mellékeljük a jelentéshez. Az I98I—ben elkészült felmérések jellemző pontjainak állandósítása csak koromjelzés­ sel, karcolással és számozott kartonlapok mellékelésével történt. E kevéssé időtálló jelzésekhhelyett 21 ponton HILTI-szöggol rögzített, számozott aluminiumtáblácskát he­ lyeztünk el. Nem saját munkánk ugyan, de a teljesség kedvéért megemlítjük, hogy a KBFX megbízásá­ ból végzett hivatalos munkája keretében Kárpát József hossz-szelvényeket szerkesztett a barlang régi részeiről és a Negyedik Negyedről, l:250-es méretarányban. Ezek a Bar­ langtani Osztályon hozzáférhetők. MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYVEK Pontszám

Mért hossz ÉK-i

Térképész-ág

11,10 5,58

kz

kz

-

kZ / a

2,05 2,17 8,00

kZ/a.

-

1+2/b

1,91

kz/ь

-

kZ/

0

k , 69

kZ/c

-

kZ/d

2,16

kz

-

kJ

3,16

-

kk

2,77

kJ

60°

66° 90° 66° 68° 31° 312°

h

Bf . magasság

8,25

- 7,4

165,2

5,24

- 1,9 - 0,2 - 1,2 + 1,0 - 2,2

163,3 163,1 161,9 162,9 160,7 159,4

172,6 m Bf. - 1*2° - 20° - 1° - 37° + 26° - 16 ° - 41° 8° ♦ 1° + 20° - 2°

13,00

1,64 1,95 7,69 1,44 4,64

-

2,16

-

1,3 0,7 0,0

3,00

+

1,08

158,7 158,7 164,0 163,9

2,77

-

О H

-

=

Ve tületi hossz

1

ki

13,00

153° lá8° 52°

Lej tőszög

О

-

25/a 25/b 40 1*1

-

fixpont: T 25

00

-

V égé ;

О

25 25/a 25/b 40

Irányszög

86

44 45 46 47 48 49 50 51 52 52 52/a 53 54 54

_ -

45 46

2,39 3,66

47 48

3,51 2,94 1,81

49 50 51 52 53 52/a 52/b 54 54/a 54/b

Prézli-omladék

4,13 2,42 1,88 2,63 2,50 4,00 2,35 3,63 3,85

54° 67° 338° 56° 45° 93° 125° 63° 75° 112° 84° 24° 297° 81°

_

129 129/a 190 191 192 193 194 195

6,44 5,20

40° 122°

10,00

125° 148°

190 191 192 19 З 194 195 196

300

7° 50° 8° 41° 20° 36° 28° 36° 7°

2,39 3,44 3,51 2,89 1.57 4,10 1,56 1,86 1,98

2,35 3,24 2,07

2,94 3,82

- 60° 2,4 - 52° 1,7 - 31° 2,7 - 90° 7,6 21° 215° 218° - 11° 2,5 + 90° ÉK-i része; fixpont: 129 = 141,7 m Bf.

221° 188° 212° -

129/a

1° 20° 2° 11°

+ + + + + + + + + +

o,o4 1,2 5 0,12 0,56 0,90

163,9 162,7 162,8

163,3 162,4

0,50

162,9 1,85 . 1 6 1 ,1

0,26

160,8

1,73 0,86

162,5

2,35 1,10 2,13 0,47

161,7 164,0 163,6

165,7 164,1

DNY-i hasadéka; fixpont: 37 = 166,9 m Bf.

4,72 37/a 37/b 2,78 37/1 3,13 37/2 4,69 8,10 37/3 37/4 37/3 2,53 37/4 1,32 37/5 Szeptáriás-folyosó oldalágának 37 37/a 37/b 37/1 37/2

+ + ++ + + + + + + +

2,29 6,22

4,83 3,58 2,50

39° 53° 28° 65°

-

9° + 35° - 14° - 4° + 270 - 10° + 7° + 15°

6,4 5,2 9,7 2,3 5,5 4,8 3,6 2,4

- ^.l - 2,2 - 1,6 - b ,7 - 2,9 - o,5 + !,3

162,8

1,0 3,0 2,4 0,1 2,8 0,8 0,4 0,6

140,7 143,7 l4l,3 l4l,2 144,0 143,2 143,6 144,2

9,15

170,6

1,33

171,9

+ + + +

160,6

159,0 154,3 151,4 150,9 152,2

Heliktites "átjáró" ; fixpont 260 = 161,4 in Bf. 260 270 271 272

273 27k

275 276

-

270

276

2,97 4,86 3,04 2,44

-

277

3,85

271 272

273 274 275

o,15 1,58 13,00

280° 129° 30° 111° 45° 89° 115°

+ + -

900

57° 5° 43° 19° 25° 7° 3°

0,86 12,95 2,17 4,60 2,76 2,42 3,84

+ + -

1 ,1 3 2,03 1,58

170,8

1,28

168,7 167,1 165,9

0,30

165,6

- 0,20

165,4

Delfin-folyosó vége, Vetkőzte tS-hasadék; fixpont : 217 = 213,8 m Bf. 299 ЗОО 300/a 300/b ЗОО -

217 298

298 299 300

30O/a 300/b ЗОО/o 301

3,81 8,11 4,14 6,79 6,00 10,83 3,40

347° 328° 240° 300° 287° 331°

+ + + + -

35° 10° 15° 24° 90° 13° 33°

3,12 7,99 4,00 6,20 -

10,55 2,85

+ + + + -

2,19 1,41 1,07 2,76 6,00 2,44 1,85

211,6 213,0

211,9 214,7 220,7 223,2

210,1

87

**,32

320°

3,97 2,21

1° -

3,75 5,00 7,69 13,00 6,05 8 ,44 7,*»1 6,9*» 3,79 13,30 13,37 11,37 7,9*»

О H

- 302 302 - 303 303 - 304 304 - 305 305 - 306 306 - 307 307 - 308 308 - 309 309 - 310 310 - 310/a 310/a - 310/b 310/b - 310/c 310 - 311 311 - 312 312 - 313 313 - 314

285° 322° 298,5° 298° 103° 126° 71° 311° ЗО**0 309° 317°

- 50,5° - 19° - 90° - 36,5 - **° + 23,5° - 5,5° + U5 О 0

301

+ + -

27

7,5° 23,5° 22° 16 °

+ 6,5° - 5° + *»5°

2,75 3,75 3,oi *»,99 7,05 12,9*» 3,2** 7,52 7,35 6,36 3,51 12,78 13,28 11,3 0

5,61

- 3,33 - 1,29 - 2,21 - 2,23 - 0,35 + 3,07 - 1,2 5 + 3,02 + 3,83 + +

0,97 2,76 1,**2

3,67 1,51 - 0,99 + 5,61

206,8

205,5 203,3 201,1 200,7 203,8

202,5 205,5 209,3 208,3 205,6 207,0

205,7 207,2 206,2

211,8

Kripta ; fixpont : 247 = 203,** m Bf. 2,22 **,28

23,5° 29° 78° 10**,5° 87°

- 3° + 33° + **2° + 90° 0 vn

3,05 0,15 2,78 **,65 *+,5*» 9,00

232° 322°

+

247 - 280 280 *- 281 281 - 282 282 - 282/a 282/a - 283 283 - 28** 28** - 285 285 - 286

+ 19° - 2° + 7,5

2,22 3,59 2,27 2,28 **,**0 **,5*» 8,92

+ + + + +

0,12

203,3

2,33

205,6

2,04

207,6

0,15 1,59 1,51

209,8 209,4

- 0,16 + 1,17

210,9 210,7 211,9

II. Pál-völgvi kőfejtő A kőfejtőben található kisebb barlangok, üregek egy részéről készítettek ugyan tér­ képeket, de ezek komplex értékeléshez, esetleges összefüggések kimutatásához nem vol­ tak felhasználhatók eddig, hiszen egymáshoz és a Pál-völgyi-barlanghoz viszonyított helyzetüket a kőfejtő egyetlen ismert térképe sem tüntette fel. Ezért megkezdtük a kő­ fejtő részletes feltérképezését. A felmérés MOM Ta-D 1-es taohiméterrel, dm pontosságú távolság- és cm pontosságú magasságméréssel történt. A tszf. magasság-értékek meghatározásához a barlang kezelőháza mellett elhelyezett gravitációs mérőpont mm-es pontossággal ismert adatából indul­ tunk ki. A felvétel ideiglenes tájolásához két távoli álláspont között, függőkompaszszal mértünk irányt. Álláspontjainkat célszerűen a kőfejtőbe telepitett vizvezeték aknaiedlápjánaak kö­ zéppontjában vettük fel, azaz eleve állandósított pontokon, igy a mérés tetszés szerint folytatható, kiegészíthető. Összesen 5 álláspontból 190 mérési pontot irányoztunk meg, a sziklafal jellemző pontjain kivül bemértük a kisebb üregek szájánál olajfestékkel fixált pontokat, valamint a barlangfal-torzók, keskeny oldott repedések csapásirányait. A felvétel adatait helyi koordinátarendszerben ábrázolva, Müller Tibor szerkesztet­ te meg a kőfejtő 1:150 méretarányú térképét. Ezt Takáosné Bolner Katalin kiegészítette a rendelkezésre álló barlangtérképek /azaz Vukov Péter Harcsaszáj-Bagyura barlangrend­ szer, P II - III - IV - V. üregek térképei, Láng Gábor 1957. évi dolgozatának mellék­ letén szereplő Hideg-lyuk térkép, csoportunk 1980. évi vázlatos Bekey-hasadók - felvé­ tele, valamint a Pál-völgyi-barlang aktuális térképe/ felhasználásával. A névtelen kis

- 88

üregek, hasadékok, barlangfal-torzók megjelölése római számokkal történt, természetesen ugyanezekkel a számokkal szerepelnek ezen objektumok a fotodokumentáciokban is#

Jelentés a Borsodi Szénbányák Igazgatóság Sportegyesület Természetjáró Szakosztály Bar­ langkutató Szakcsoportjának 1982# évben végzett munkájáról Margóczy József - Szalai Ferenc

Feltáró jellegű munkálatainkat február hónapban hagyományos Kis«-fennsiki kutatási területeinken kezdtük el. Tevékenységünket általában havi három-négy alkalommal végez­ tük. Jelentősebb eseményeink itt az alábbiak voltak: Lllla-barlang Elsősorban a barlang biztonságos lezárásához szükséges bejárat közeli bontási mun­ kálatokat végeztük el. Ezt követően a korábban beépített vasrácsra k mm-es bordás lemezboritást szereltünk. A barlang hatékony védelmét szolgáló munkálataink révén - a so­ rozatos feltörés lehetősége gyakorlatilag megszűnt. Békási-ősnyelő A Lilla-barlangtól ÉNY-i irányban, s kb. 320 m távolságban találtuk. Egy friss be­ szakadás megbontása során itt egy 10 m mélységű aknát sikerült feltárnunk. Az aknafené­ ken felhalmozódott kőtörmelék kivödrözését követően oldal irányú, s közel 6 m mélységű újabb aknaszakaszba jutottunk, melynek mólyitósót 1983» évben tovább kívánjuk folytat­ ni. A nyári időszakban - terepbejárásainkat követően - a Bükk-hegysóg eddig általunk nem kutatott karsztterületein is szerencsét próbáltunk. Próbabontásaink közül a fehér— kőlápai karsztegysóg két pontján is eredményesnek bizonyultak. N agyme dve-barlang /Elnevezését az általunk kibontott járat falain látható medvekarmolás szerű bemarásoktól kapta./ A K-NY-i irányú anizuszi mészkősávot átszelő Szinva völgyétől К-re a kő­ zethatárok közelében találjuk. Jelenleg itt egy kuszoda-szerü járat kibontása révén két kisebb kitermesedésbe sikerült bejutnunk. 89-es barlang A Vadas Jenő forrástól DNY-i irányban haladva, egy nyelő-szerű mélyedés megbontásá­ val 35 m hosszúságú lejtős járatszakaszt tártunk fel, melynek végpontján nagyobb kőtör­ melék-felhalmozódás zárja el a továbbjutást. A BSE Barlangkutató Csoport 1982. évi beszámoló jelentése Kováts Kázraér Feltáró kutatómunka Hárs-hegy, Bátori-barlang 1982. év folyamán csökkent a feltáró kutatómunka 198I. évhez képest. Elsősorban a Bátori-barlang Pelós-ág és Huzatos-ág területén végzett a csoport hétvégi, ill. 2-3 napos kutató munkát. Jelentős uj járatot feltáró eredményt ugyan nem gyümölcsözött, de a Huzatos—ág törmeléken keresztüli megkerülési lehetőségét bebizonyította. Ahol a tagok évekig vésést technikával igyekeztek továbbjutni, most bár nagymennyi-

- 89 -

ségü törmelék megmozgatásával, az eredetileg tágítani szándékozott repedés egy széle­ sebb, merőlegese hasadékkal átszelt, részben eltöraődött szakaszára bukkantunk, A törmelék továbbítási nehézség és a szűk mozgási hely lassitja a nagy intenzitású kezdést, de gyorsabb és eredményesebb az előbbrejutás, mint a hasadék véséses tágításá­ val. A barlangban még 1973—ban a Piramis—terembe áthalmozott törmeléket teljes mértékben a felszínre hordtuk, mindössze két kis tanufalat és néhány érdekesebb követ hagytunk meg, abbéi az anyagkitöltésből, amit előttünk a középkori bányászok hordtak már a te­ rembe. A Bátori-barlangot a feltárás során különböző szempontból vizsgálva járta be a cso­ port ős más érdeklődő barlangkutató is. Gazdag László a középkori érckutatás tanulmá­ nyozása során megismertek alapján feltételezte, hogy a Piramis—teremben a névadó két gulaszerü kő érc és agyag felhalmozás, valamilyen ércet tartalmazó, későbbi tüzetesebb vizsgálatra félretett anyag volt. /А tanufalat és a kőmintákat ezért is hagytuk meg./ Az elképzeléssel ellentmondt, ill. nem egészen érthető', hogy a barlang más pontjairól s ármazó, gondosan gúlába rakott törmeléket miért nem a felszínen halmozták fel,s miért egy üres járat aljára vitték le a bányászok, holott ez egy igen idő és energia igénylő feladat lehetett. Balogh István a bányaszakaszt vizsgálva megkérdőjelezte a Szabó-akna létezésének okát. Eddigi feltételezéseink, hogy a középkori széles és magas szabályos tárót a bá­ nyászok a vasérc követése miatt és kitermelése érdekében hajtották. Ezt a közelben "könnyen" és nagymennyiségben kitermelhető vasérc jelenléte - Száraz-terem, Cső-kürtő feletti rósz — értelmetlenné teszi, hiszen a Szabó—aknában caak igen vékony nyoma van a vasércnek, s az sem képzelhető el, hogy az ércesedés vastag volt és hirtelen szűnt meg, a táró jelenlegi végpontjában. Az ércesedést véve figyelembe, nem indokolt a Huzatos-ág középrészén és végpontján végzett táróhajtás, ill. azok megkezdése ismételten azért nem, mert az előzőekben em­ lített Száraz-termi vasérc jelentősen nagyobb mennyiségben, kisebb energiával kerülhe­ tett volna kitermelésre. Sokkal meglepőbb, hogy a Szabó-akna és a két tárókezdemény tengelyiránya közel azonos. Felmerült az a gondolat, hogy a Száraz-terem és /vagy/ a Huzatos-ág feletti Kuszoda a bányaművelés során, ill. idejében omlott be. A bányászok ismerték ezekről a pontokról idnuló járatrendszert, s az omlást követően valamilyen ok­ ból a táróhajtásokkal ezekbe a szakaszokba akartak bejutni. A kérdést az omlások geoló­ giai kormeghatározásával, ill. a járatrendszer megtalálásával lehetne eldönteni. Továb­ bi tények, hogy a középkori bányászok jártak az Ypszilon-ágban /bejárati kürtőben meg­ találhatók a vésési nyomok/ és a Piramis-terem alján is elkezdtek ogy függőleges aknát hajtani /kb. 1,5 m mély lehetett és ácsolt, az ácsolat egy része még megtalálható/. A keresésük azonban a Huzatos-ágra koncentrálódott és a hegy csúcsa felé irányult. To­ vábbi tények, hogy a barlang nem mindig volt összefüggő járatrendszer, legalább is em­ beri közlekedésre alkalmas méretekben. Nagyrészt a középkori bányászok, kisebb részt a csoport kötötte össze az egyes üregeket cementációs rétegek, ill. szűkületek átvésésé— vei. A Nagyhárs-hegy oldalában /К-i, ill. NY-i/ több helyen található hévizes kürtő, ill. fülke, a barlang szintjétől 50—100 m—rel lejjebb is. Ezek a hévizes üregek, ill, a hegy belsejében feltételezettek, nem feltétlen egy járatrendszert alkotnak, de létezé­ sük indokolt és járhatóságuk, ill. megtalálhatóságuk elképzelhető.

90

Csobápka, Tamás-llk A csoport néhány egynapos feltárást végzett a Tárnás-likban, Csobánkán is. A bontás során 1,0 - 1 ,5 m-es talpszint süllyesztést követően erősen lekerekített szélű, tisz­ ta kőtörmelék kitöltést találtunk.

A Cholnoky Jenő Barlangkutató Csoport 1982. évi Jelentése Szerk: Dr. Veress Márton Tartalomjegyzék 1. A csoport 1982. évi munkaterve X2. Az 1982-ben végzett munka összefoglalása /Veress M./ 3. Csoportólet /Veress M./ 4. Kutatómunka 4.1. A Hárskuti-fennsik kutatása 4.1.1. Adatgyűjtés 4.1.1 .1 . Megfigyelések 4.1 .1 .1 .1 . Terepbejárások ^•i.1.1,1,1, Jelentés az 1982 . február 1—i kiszállásról /Futó J,/ 4.1.1.1.1.2. Jelentés az 1982. október 10-i kiszállásról /Futó J./ Karsztos folyamatokra, változásokra /IXX. táblázat/ utaló megfigyelések /Veress M./ 4.1.1.1 .3. A Közöskuti-árok mesterségesen feltárt üregcsoportja /Futó J. - Veress M./ 4.1.1.2. Földtani vizsgálatok 4.1.1.2.1. A Gy-9. jelű viznyelő környezetének üledékföldtani vizsgálata /Rieth M./ 4.1.1.2.2. A Homód-árok környékén fekvő viznyelők földtani vizsgálata és jellemzése /FUtó J./ 4.1.1.2 .3 . A Mester-Hajagon végzett üledékföldtan! vizsgálatok /Futó J./ 4.1.1.3. Morfológia /Veress M./ 4.1 .1 .3 .1 . Kiegészítő megjegyzések a Mester-Hajag alaptérképéhez 4.1.1.3 .2 . Kiegészítő megjegyzések a Homód-árok területén előforduló viznyelők komp­ lex térképeinek morfológiai részéhez 4.1.1 .3 .3. A Hárskuti-fennsik karsztos mélyedéseiben végbemenő változások mérése 4.1.1.4. Források vizsgálata /Veress M./ 4.1.2. Feltáró munka 4.1.2.1. Feltáró munka a Gy-12. jelű viznyelőbarlangban 4.1.2.2. Jelentés a G-5/a. jelű viznyelőbarlangban végzett feltáró munkákról /Schneidler J./ 4.1.2 .3 . Jelentós az 1982. nyarán a Gyenes-pusztai barlangban végzett feltárásról /Futó J./ 4.2. Kab—hegy kutatása /Gyurmán Cs./ 4.2.1. Adatgyűjtése 4.2 .1 .1 . Terepbejárások 4.2.1.2. Működések és változások néhány víznyelőben 4.2 .1 .3 . Elszivárgás! helyek vizsgálata 1,2 .2 . Feltáró munka 4.2.2.1 , Feltáró kutatás a Macska—lik viznyelőbarlangban 4*2.2.2« Feltáró kutatás a Bújó—lik viznyelőbarlangban 4.2.2.3. Feltáró kutatás az M-l, jelű /Csemetéskerti-viznyelőbarlangban/

91

4.3. Terepbejárások tapasztalatai /Veress M./ 4.3.1. Működéssel kapcsolatos megfigyelések a Dudar melletti víznyelőkön 4.3.2. Terepbejárás Vászoly környékén 5. Jugoszláviai utinapló 1982. augusztus 13-25. /Herczeg E./ x /А Beszámoló a megjelölt fejezeteket tartalmazza./ 2. Az 1982-ben végzett munka összefoglalása a/ Hárskuti-fennsik A terepbejárások során újabb karsztosodé területeket találtunk /Augusztin-tanya kö­ zelében, Felső-Hajagon/. Ugyancsak a terepbejárások alapján valószínű, hogy a MesterHajagon található denudációs - ősi karsztos formakincs a Hajag térségében széles körű­ en elterjedt. A megfigyelések alapján valószínű, az erdőtlen térszíneken erőteljes az elvezető já­ ratok korróziós fejlődése. Ez arra hivja fel a figyelmet, hogy az emberi tevékenység a karsztos fejlődést nemcsak a mélyedések akkumulálódásán keresztül befolyásolja. Az em­ beri tevékenység nyomán bekövetkező akkumlálódás ugyanakkor újabb és újabb elvezető já­ ratok kialakulását vonja maga után az egyes viznyelő tölcséreken kivül. A nyári félévben ritkán bekövetkező működés alapján nemcsak a raüködésbeli jellegze­ tességek voltak megfigyelhetők /ezen belül a víznyelők szinte egyedi működési aktivitá­ sa/, hanem a vizgyüjtük vegetációjának a hatása a nyelők aktivitására. A gyeptakaró szakadozása jó összhangban van a G-9. jelű víznyelőnél a telepített cövokek mozgásával. A szakadások hiánya általában nem a tömegmozgás hiányára utalhat egyes víznyelőknél, hanem a növényzet regeneráló szerepére. Ez és a víznyelők fáinál ta­ pasztalt viszonylagos állandóság alapján arra következtethetünk, hogy a növényzetnek a laza anyagok mozgásának lefékezésében döntő szerepe van. További megfigyelések utalnak a medrek sajátságos karsztosodására, valamint arra, hoyy a víznyelők üledékeiben eolikus kitöltéssel is számolni kell. A Közöskuti-árok feltárt ürege jó lehetőséget ad arra, hogy tanulmányozzuk a felszín alatt közvetlenül végbement üregesedést. A Gy-9. jelű viznyelő közelében lemélyitett fúrás mintáinak kielemzése alapján lát­ ható, hogy itt a lösz agyagosodott, az agyagosodás mértéke lefelé nő. Ez megerősíti azt az elképzelésünket, hogy a terület löszei legalább részben vízzáróként viselkednek. Ez a karsztosodás, ill. a viznyelőmüködés szempontjából igen jelentős. Másrészt itt a vizs­ gálatok azt is valószinüsitették /szintén megerősítve a korábbi elképzelésünket/, hogy a laza anyagokban vizmozgással lehet számolni a vízelvezető helyek felé. Ez nemcsak egy rejtett, csökkent működésre enged következtetni, hanem a horizontális vizmozgás a tömegmozgásoknak is kedvező lehetőséget teremt. A Homód-árki beroskadás csoport nyolc víznyelőjében végeztünk földtani és morfoló­ giai térképezést. A Homód-árki víznyelőkben végzett üledékföldtani vizsgálatok alapján nyomonkövethető a fennsikon már feltételezett viznyelő teljes kitöltődés, majd újbóli felnyilás, pontosabban egy újabb tölcsérképződés. А Но—8. feltárt összlete tulajdonkép­ pen szintézise a nyelőmüködésre vonatkozó eddigi vizsgálatoknak és megfigyeléseknek. A Ho-4. jelű viznyelő üledékszerkezete minden eddiginél egyértelműbben mutatja az anyagmozgás jelenlétét. Ez a szerkezet is segithet felderíteni a fosszilis vagy recens tömegmozgásokat. A megfigyelések szerint a Homód-árki viznyelőcsoport eltemetett ősi karsztos tér­

92

színen éled újra. A Mester-Hajag karsztosodé tetőrészletének üledékföldtani vizsgálata is megerősíti azt az elképzelést, miszerint a nagy lefolyástalan mélyedések idősek, hiszen a kitöl­ tő laza anyagok a karsztos kiemelkedések törmelékeire települtek. A laza anyagok tele­ pülési sajátosságai ezek megismétlődő áthalmozódásra utalnak, valamint arra, hogy a zárt karsztos mélyedésekbe kerülve maradtak meg viszonylag kiemelt helyzetükben. A mészkőkibúvások azt jelzik, hogy a területen az eltérő morfológiai fejlődés és a különböző korú mészkövek elterjedése között összefüggés van. A Mester-Hajag karsztosodé tetőrészletének elkészült az 1:500 léptékű alaptérképe. A területen három formaegyüttco iwaiönithetó el: а/ Dií-en kerek alaprajzú, kupaalaku és ÉNY-DK-i irányban megnyúlt, csonkakup alakú kiemelkedések váltakoznak. Ezek közé mederszerü mélyedések és szabálytalan alakú rész­ ben lefolyástalan sik tórszinek ékelődnek. Itt az elboritás kisebb mértéke miatt az ősi karsztos formák saját törmelékükbe te­ metkezve őrzik eredeti állapotukat. b/ ÉK-en a lapos, egyik végükön környezetükbe belesimuló hosszúkás mélyedések sora­ koznak. A formák kialakulásában a lejtős térszínnek, a helyben keletkezett laza anyag ÉNY-i irányú elszállításának az ősi karsztos formakincsnek, valamint a jelenlegi karsztosodásnak egyaránt szerepe lehet. с/ ÉNY felé a mészkőkiemelkedések megnyúltak és sorokat alkotnak, közöttük hosszan­ ti sik tórszinek helyezkednek el. amelyek különböző magasságúak. A megbillent rög lej­ tős térszínén kipreparálódnak a karsztos fekü-felszin kiemelkedései. A lepusztulással átellenes oldalon a laza anyag megmarad, a lepusztulás irányába eső oldalon a lepusz­ tulás egy újabb alacsonyabb helyzetű kiemelkedés kipreparálódásáig folyik. A különböző magasságú kiemelkedések mögött eltérő magasságú elegyengetett sik tórszinek alakulnak ki. A legalább részben lefolyástalan tórszinek jelenlegi karsztosodása ott folyik, ahol laza anyagok vékonyak pl. azért, mert a felszín alatt elborított karsztos kiemelkedés rejtőzik. A Homód-árki viznyelőcsoport térképezése során feltérképeztük a különböző tömeg­ mozgásokat. Az egyes tömegmozgásokat kielemeztük és osztályoztuk. A víznyelők többsége szegény üledékben, mégis elég gyakoriak a mozgások közül az omlások és a mikroszakadá— sok. Ez az erőteljes beroskadozással,az erdőirtásokkal, ill. a gyepes és cserjés növény­ zet hiányával lehet összefüggésben. A víznyelőkben végbemenő változásokra elvégzett mérések azt mutatják, hogy azok rö­ vid idő alatt is számottevőek. A telepitett cöveksorok alapján kétéves időszakra a laza üledékek mozgásáról az aláb­ biak mondhatók el: - az anyagmozgás mérhető, — az anyagmozgás iránya nem feltétlenül a beroskadas közepe felé irányul, - az anyagmozgás víznyelőnként más és más. Meghatározó a mélyedés jellege, növényze­ te, de a környezet jellege és növényzete is* — az anyagmozgás sebessége évszakos ingadozást mutat. A mozgás sebessége a mélység növekedésével csökken. A mozgásra pontenciálisan alkalmas zónában nemcsak egyféle irányú és sebességű mozgás mehet végbe. feltehető, hogy a mozgo anyag különböző

helyein a mozgás sebessége eltérő, de ugyanazon a helyen is változik. Elsősorban a belső és a peremi zónák viselkedhetnek eltérően. Valószínű az is, hogy a mozgó anyag torlódik, ill. szétterül. Az egyéves, ill. kétéves vizsgálati időszak alatt a karsztos objektumok mélyülése számottevő, a tanulmányozott helyeken átlagosan kb. 1-2 dm/év. A kapott adatok kiérté­ kelésénél necsak a mélyedés környezetét és a mérés körülményeit kell figyelembe venni, hanem a mérés gyakoriságát, ill. a mérés mióta történik. Valószínű ugyanis, hogy az eltérő méretű mélyedések fejlődése /azonos körülmények között/ sem egyforma. Valószínű továbbá a karsztosodás "szétterjedése" egy-egy karsztobjektum körül mindenképpen bekö­ vetkezik, de az emberi tevékenység ezt fokozza. A fák távolságainak ujramérése alapján a mélyedésekben számottevő famozgás ninos. Intenzív tömegmozgás esetén /omlás/ növényzet nem alakul ki. Ezt követően a növényzet a lelassuló anyagmozgást lefékezi, legfeljebb némi alakváltozást szenved el. A források vizsgálata megerősíti azt a korábbi elképzelést, hogy az Esztergáli-völgy forrása és a Kőrisgyörgy-hegy forrása több tekintetben egyezést mutat. Augusztus 7-ón néhány forrásnál a minimumra csökkent a Ca++. 1981-hez képest a Ca++ tartalom lényeges változást nem mutat. 1982-ben az ingadozás mértéke csökkent, ugyanakkor a vizhőmórséklet ingadozása nőtt. A legszámottevőbb előrehaladást a feltáró munkában a G-5/a. jelű viznyelőbarlangban értük el /Zh m/. A Gyenes-pusztai barlangban aknamélyitós folyt a kitöltésiben, a Gy12. jelű viznyelőbarlangban nem volt mód a továbbjutásra. b/ Kab—hegy Urkuttól északra kb. 1,5 km-re kisméretű karsztterületet találtunk néhány víznyelő­ vel és dolinával. A Kab-hegy tömegét felszabdaló völgyekben számos helyen regisztrál­ tuk az elnyelődési és elszivárgás! helyeket, amelyeket a térképen is ábrázoltunk. Fel­ táró munkát a Macska-lik, a Bujó-lik és az M-l. jelű viznyelőbarlangban folytattunk. 8—9 m előrehaladást értünk el az utóbbiban. A Bujó-likban a szifon megkerülése nem si­ került, a Macska-likban a hatalmas árviz raegközelithetétlenné tette a munkahelyet. A Dudar meletti viznyelőcsoportból az országúitól délre elhelyezkedő, egy ősi karsz­ tos mélyedésben alakult ki, vízgyűjtője nagyjából megegyezik ennek területével. A víz­ nyelőben talált működési nyomok alapján kimutatható: a folyamatosan nappali fokozatos hóolvadás miatt a mélyedésben hosszabb időn keresztül ingadozó vizszintü, időszakos tó létezett. A 2. sz. mélyedésben a jégre települt kitöltés végleges helyre kerülése után több tekintetben is őrzi sajátságos keletkezési körülményeit /rétegszerkezete zsebes, rétegzettsége nincs, élesen elkülönül más összletektől/. Leírtuk a Vászoly melletti Nagytói-viznyelőt, amelynek feltűnő az erős feltöltöttsége, valamint alacsony tengerszint feletti magassága. A Nagyvár-tető nevű magaslat /Vászoly község/ tetőszintjében felnyílott üregcsoport maradványai láthatók. /Dr. Veress Márton/ á.1.2. Feltáró munka Feltáró munkát a Klein—pusztai-völgy víznyelőiben, a Gy—12—es víznyelőben, a G—5/a jelű víznyelőben és a Gyenes-pusztai-barlangban terveztünk. A Klein-pusztai-völgyre nem kértünk kutatási engedélyt,mivel évközben kiderült, hogy a rendelkezésre álló erők­ kel legfeljebb két munkahelyen tudunk tevékenykedni folyamatosan.

- 9't

4. 1.2.1. Feltáró munka a Gv-12. jelű viznyelőbar lángban A vizuyelőbarlang alját elzáró nagy sziklatömbön többnapos munkával sem sikerült túljutni. így a barlangban előrehaladás nem történt. A jövőben csak akkor érdemes itt a feltáró munkát folytatni, ha sikerül a tömböt kisebb darabokra különíteni. 4.1.2.2. Jelentés a G-5/a. ,1elü viznyelőbarlangban végzett feltáró munkáról Az augusztusi táborunkat két kiszállás előzte meg. Ezeken kibontottuk a barlang fel­ ső bejárati részét, ugyanis ez a behordott üledéktől eltömődött. A jobboldali járatba 1 m, a baloldali ágban 3 m-t sikerült előrehaladni. A nyári táborban folytattuk a kutatómunkát. Beépítettünk egy 4 m-es vaslótrát a be­ járathoz, hogy megkönnyítsük a le-, ill. feljövetelt. A teremből kiinduló két járatban egyszerre folyt a munka. 30-40 kg-os köveket kellett kiemelni, illetve szétütni. A jobboldali járatban /amely kb. 1 m átmérőjű/ szálkőzet mellett haladtunk, de a járat egyre jobban összeszűkül és az alján lévő többmázsás követ nem tudtuk kikerülni. Ezért itt a feltárást abbahagytuk. A baloldali járatban két méter újabb rész feltárása után több napon keresztül egy keskeny rést tágítottunk, raig végül a legvekonyabb emberünknek sikerült továbbjutni. Egy kb. 1,5 x 1 m "teremről" és néhány járatról számolt be. Sikerült nekünk is másnap bejutnunk az uj szakaszba. A teremjellegü résztől a felt tárt szakasz hossza kb. 18 m, de ez az uj rész valószinü, hogy egy oldaljárata a bar­ langnak, mivel bizonyos jelek alapján a felszínre vezet. Valamikor ez is aktivan működ­ hetett, most azonban eltömődött. Az augusztus 7~i működés a barlang belsejében is igen aktiv volt, a barlangi árviz alaposan átalakította a barlangot. A feltárt uj szakaszok összhosszusága 24 m. Az idei feltárásról nem készült térkép, mivel nem sokkal módosulna az előző évben elkészített térkép. Összegezve megállapítható, hogy a G-5/a. jelű viznyelőbarlangban, amelyben második éve folyik feltáró munka 49 méteres hosszúságú viznyelőbarlangot bontottunk ki. Igen kedvező a további feltárás szempontjából, hogy a kitöltés a barlangban kevés és az, hogy a közelben több vízelvezető járat is található a felszínen. Növeli a nehézségeket az omlásveszólyes kőzet, valamint az, hogy a járatok igen szükek és itt csak tekinté­ lyes létszámú kutatócsoporttal lehet dolgozni. Aggasztó, hogy a járat vagy járatok az ember számára egyre nehezebben járhatók. /Schneidler J./ 4.1.2.3* Jelentás az 1982. nyarán a Gyenes-pusztai-barlangban végzett feltárásról A feltárás célja elsősorban az inaktiv, pusztuló barlang üledékeinek megismerése volt. Ezzel párhuzamosan a barlang továbbvezető járatát is kerestük /63* ábra/• Ezért a feltárást a barlang legmélyebb pontján végeztük. A rossz szellőzés miatt a CO^ ha­ mar feldúsult a levegőben, igy csak rövid ideig — háromszor fél napon at — tudott az 5 fős feltáró brigád érdemi munkát végezni. A kutató gödröt az alsó termet kitöltő laza üledékben, közvetlenül a szálkőzet—fal mellett mélyítettük. A kitermelt anyag kis részét a termen belül halmoztuk fel ideig­ lenesen, nagyobb részét viszont a felszínre szállítottuk ki. Ehhez a folyosó két pont­ ján a törmelékből álló aljzatban járattágitást végeztünk. Munkánk eredménye az 1 x 1,5 x 0,8 m mély kutató gödör volt, ennek rétegsora a következő.

Felül barna anyag /1./, amelyben nagymennyiségű 2—5 cm átmérőjű kerek mészkőtörme­ lék ágyazódik* kb. 50 cm-es mélységig# Anyaga a barlang szálkőzetéből származik. Ez

FELTÁRÓ

KUTATÁS A GYENES - PUSZTAI

Barna agyag mészkótörme lékkel Sárga agyag

BARLANGBAN

KészítetteFutó J. Cholnoky b k .c s .

0,5 m

1982.

M-1 JELŰ

С

'

VÍZNYELÓBARLANG

с

KÉSZÍTETTE- Gyurmann Cs, Kalóz L Cholnoky J.

bgk. cs.

1982.

JELMAGYARÁZAT-^ beroskadás ++■*■ bazalt /> " meder vízfolyás (időszakos)

97

alatt 10 cm vastag, oldalirányban lencsésen kiékelődő, fekete agyaggal /2./ kevert mészkőtörmelék van. 60 cm mélység alatt törmelékmentes, homogén sárga agyag /3./ tele­ pül. Mindhárom rétegből mintát gyűjtöttünk, amelyek még feldolgozás alatt állnak. A feltárás során a gödrök egyik falát alkotó szálkőzeten az üledékfelszin alatt 30 cm-re két szinlőt találtunk. Ez is bizonyltja, hogy a barlangban egykor jelentős vizamlás létezett és csak később töltődött fel vastagon üledékkel a hajdani terem. A jelenlegi járószint egy nagyobb méretű terem mennyezeti részének közelében van, mert a feltárás során letisztított barlangfal aláhajlik, mutatva, hogy az üreg lefelé szélesedik. Ennek és a vízáramlás! nyomoknak az ismeretében remény van arra, hogy to­ vábbi munkával feltárjunk egy üledékkel csaknem teljesen kitöltött fosszilis barlangot. /Futó J./ 4.2. Kab-hegy kutatása 4.2.1. Adatgyűjtés Ez kiterjedt terepbejárások során tett megfigyelésekre, működéssel kapcsolatos meg­ figyelésekre, valamint az elszivárgás! helyek feltérképezésére. 4.2:2. Feltáró munka Feltáró munkát a Macska-lik és a Bujó-lik viznyelőbarlangokaan, valamint a M-l. jelű viznyelőbarlangban folytattunk. 4.2.2.1. Feltáró kutatás a Macska-lik viznyelőbarlangban A nyár folyamán folytattuk a kürtő aljából kiinduló járat bontását. A nagy mélység és a kislétszámu munkabrigád miatt csak lassan haladtunk előre, mivel a hóolvadás által bemosott mintegy 5 «’ anyagot kellett először kihordani. így Julius végéig összesen 8 tf anyag kitermelésével csak 2 métert sikerült előbbrejutnunk. A julius végén megindult nagy esőzések nagy rombolást végeztek a nyelőben és a barlangban. Az árviz elsodorta az árokban kiépített gátjainkat, a lebetonozott vasráccsal együtt. A nyelőben augusztus 7-én kb. 9 m magasan állt a viz, amelynek legmagasabb szintje 10 m lehetett. A nyelőben mintegy 40-50 «’ fal és egyéb törmelék halmozódott fel, amely a barlang bejáratát is el­ zárta. Jelenleg még azt sem tudjuk, hogy a barlang mennyire töltődött fel. 4.2.2.2. Feltáró kutatás a Bujó-lik viznyelőbarlangban Több alkalommal kíséreltük meg a barlang végén lévő omladékhegy sziklái között a továbbjutást, sajnos nem sok sikerrel. Egy helyen, a sziklák között vizmosta járatot találtunk, ahová azonban a szűk hely miatt nem sikerült bejutnunk. A jövő évben ezt a járatot kellene más irányból megközelíteni, valamint megkíséreljük a szifon kiszivatytyuzását is. 4.2.2 .3 . Feltáró kutatás az M-l. jelű /Csemetés-kerti/ viznyelőbarlangban 1982. julius 23. és 25 . között a barlang végpontjától egy kisméretű teremből kiindul­ va folytattuk a bontást. Mintegy 1,5 m után a járat derékszögben elfordul, újabb két méter után egy, a felszin felől jövő kürtő csatlakozik rá a járatra. Innen a járat lej­ teni kezd, majd kissé kiszélesedik, mintegy 2 m magas lesz, ahol hirtelen újra össze­ szűkül. Itt annyira szűk, hogy nem lehet rajta átjutni. A járat lefelé szélesedik, úgy, hogy az elszükülő rész bontásával valószinüleg tovább lehetne jutni. A szűk barlangjá­ rat miatt azonban csak nagyobb létszámmal érdemes folytatni a munkát.

Az 1981-ben feltárt barlangot 1982-ben további 8-9 m-rel sikerült hosszabbítani.

- 98 -

Az FTSK Barlangkutató Szakosztályának 1982. évi .jelentése Vidios Zoltánná Tar taloniЛegyzék zÖsszefoglalás Az 1982. évi munkaterv A tárgyévi munkaterv végrehajtásának értékelése Hosszú-hegyi Háromlyuku-zsomboly Francia bánya barlangja 476O barlangkataszteri egység Solymári-ördöglyuk Aggteleki-karsztvidék Szabadság-barlang Egyéb tevékenységek Égerszög-Teresztenye térségében Danca-barl ng Vészéttárpás-viznyelő Budai-hegység hévizes barlangjainak fejlődéstörténete Buborék-jelenségek nyomai a barlangokban Szintezés a Ferenc-hegyi-barlangban Kőzetoldási kísérletek Cserszegtomaji-kutbarlang A Megalodus—barlang fejlődéstörténete /Szak/vélemény a Sátorkő-pusztai-barlang /tovább/kutatásáról Gyúrói szarmata mészkőfeltárások üregei Rész—beszámoló az Esztramos—hegyi ásatási és természetvédelmi táborról Rajzmunkák Mintaleirások - mintagyüjtés A szakosztály osoporttevékenysége Beszámoló az Országos Barlangászverseny megrendezéséről Megfigyelések a Remete-szurdokban Horváth János: Barlangtérképezés Libisoh Károly: Térképezési módszer Észrevételek a Libisch-féle térképezési eljáráshoz x/ A Beszámoló a megjelölt fejezeteket tartalmazza./ Tárgyévi munkaterv A tárgyévi munkaterv és a végrehajtásának értékelése a jelentésünk 10-18 oldaláig terjed, mely tömörségénél fogva már nem rövidíthető. Feltáró tevékenység A feltáró tevékenységünk ismertetése jelentésünk 19-^9« oldaláig terjed, mely objek­ tumonként számol be a végzett tevékenységről. l/ A Hosszú-hegyi Háromlyuku-zsomboly Fő tevékenységünk a zsomboly kitöltésének felszínre szállítása volt. Erre 56 munka­ napot fordítottunk, igy a zsomboly mélysége 1-1,2 méterrel növekedett, 2/ Budai-hegység Francia bánya barlangja Idén elkészítettük a barlang jelenlegi járatainak térképét. Végeztünk hőmérséklet­ méréseket és készítettünk mintaleirásokat.

99

3/ к7бО barlangkataszteri egység A végzett tevékenységünkről a jelentésünk tudományos részében számolunk be. a/ Buborék-jelenségei nyomai a barlangokban b/ Szintezés a Ferenc-hegyi-barlangban с/ Budai hévizes barlangok fejlődéstörténete és mintaleirások - mintagyüjtós oimü fejezetekben к / Szabadság-barlang Égerszög /Aggteleki-hggysóg/

Idén csak néhány centimétert haladtunk tovább a Pokol végpontján levő munkahelyünkön. A végzett megfigyelésekről beszámolunk. A mellékelt 6 darab fotó a barlang jellegz tes képződményeit ábrázolja. Egy-egy mondat erejéig beszámolunk a régi munkahelyeinkről is, melyek a következők: Borz-karszt-barlang, Patkós-barlang, Darázs-barlang, Vizetes-viznyelő, Vizetes melletti ácsolt munkahely, Vadetetős-töbör és a Névtelen-nyelő. Néhány szóval megemlítjük uj ku­ tatási helyünket a Tizenharmadik-viznyelőbarlangot, melyről bővebben csak az 1983-as jelentésünkben fogunk foglalkozni. 5/ Danca-barlang

Égerszög /Aggteleki-hegység/

Az idei feltáró tevékenységünk nem vezetett eredményre. A szifon vizszintjének s ü l ­ lyesztésével kisórteleztünk. Mellékelünk a régi barlangszakaszról 5 db fotót és az uj részről szintén 5 db fotót, melyek hűen ábrázolják a két barlangszakasz közötti jelleg­ különbségeket. 6/ Veszettárpás-viznyelő Teresztenye /Aggteleki-hegység/ Ezen a munkahelyen végeztünk kisebb megfigyeléseket és egy uj kutató gödör mélyíté­ sét kezdtük meg. 7/ Solymári-ördöglyuk Az idén feltáró tevékenységet nem végeztünk. Az egyéb tevékenységünkről a "Csoport­ tevékenység" cimü fejezetben számolunk be. Tudományos kutatás 1/ A Budai-hegység hévizes barlangjainak fejlődéstörténete - Irta: Kraus Sándor A budai melegvizek ősi forrásjárataiban jól tanulmányozhatók a kialakulásuk fázisai. A barlangi üregek képződésével, az ezeken megfigyelhető utólagos átalakulásokkal és az ezekből levonható következtetésekkel foglalkozik a tanulmány. A járatok alakját a be­ foglaló kőzet szerkezete és a régebbi hévizes hatások erősen befolyásolják. A képződmé­ nyek vizsgálatával legalább két felszálló meleg karsztvizéé eredetű időszak különíthető el, ami a jégkor éghajlat- és csapadékváltozásaival hozható összefüggésbe. 2/ Buborék-jelenségek nyomai a barlangokban - Irta: Kraus Sándor Egy ritka, irodalomban alig tárgyalt,ám érdekes jelenséget, az üregrendszerekben mozgó vizekből felszabaduló gázok nyomati tárgyalja a munka. A felfelé szálló buborékok a boltozatok alatt megrekednek, és igy a vizszint alatti részeken is "légteres" részek alakulnak ki. A boltozat megtelése után a felesleges gáz buborékok alakjában tovább vándorol, ferde főte esetén az üreg legfelső részén mozogva. így jellegzetes csatornák alakulnak ki a barlangokban, aminek helyzetéből többek között az egykori vizszintekre is következtetni lehet. 3/ Szintezés a Ferenc-hegyi-barlangban — Irta: Kraus Sándor A geológiai vizsgálatok során szükségessé vált a Ferenc-hegyi-barlang átlagos talp-

.100

I

■

1 0 2

szintjének megismerése az egykori vizmozgások, a hévizes források és a barlangjáratok közötti összefüggés megállapításához. A közforgalomban levő térképen mélység /magas­ ság/ adatok nincsenek, ezért a kutatócsoport függőzés és vízszintes vonalvezetés segít­ ségével néhány pont bejárathoz viszonyított mélységét meghatározta. k / Kőzetoldási kísérletek - Irta: Kraus Sándor

A karsztosodó kőzetek felszínén az atmoszferiliák hatására a kőzet szemcséinek, mé­ ret— és szövetjellegeinek megfelelő kipréparalódások történnek. A hévizes és korróziós Uregképződés hatására hasonló folyamat játszódik le. Kísérleteket végeztünk a fenti folyamat laboratóriumi modellezésére, aminek során különböző higitásu savakban /sósav, ill. ecetsav/ különböző ideig oldottuk a kőzetmintákat. Az eredmények részletes leírá­ sát tartalmazza a fejezet, de a következtetések levonásához még további vizsgálatokat és kísérleteket kell majd végezni. 5/ Cserszegtoraaji-kutbarlang /Keszthelyi-hegység/ - Irta: Dr. Szunyogh Gábor A szerző bányamérnök, aki főleg bányabiztositási problémákkal foglalkozik: munkájá­ ból adódóan teljesen más szempontból nézi a barlangot. Megfigyeléseivel a nagyobb ter­ mek kialakulására és a körülöttük látható formákra ad magyarázatot. A képződő üregek között visszamaradó oszlopok a fedő kőzetréteg súlya alatt — elsősorban a nagyobb ter­ mek körül — megrepednek, illetve összetörhetnek. A barlangban végzett első megfigyelé­ sek további problémákat vetnek fel, sőt bányabiztonsági szempontból is lényeges vizs­ gálatok elvégzését indokolják. 6/ Megalodus—barlang fejlődéstörténete /Gerecse-hegység/ - Irta: Kraus Sándor A barlang feltételezett fejlődéstörténetét ismerteti a dolgozat. A hasadékok mentén kioldódott üregrendszerben vastag kalcitkiválás keletkezett, amit a miocén vulkanizraus— hoz kapcsolódó hidrotermális oldatok erősen megtámadtak. Hosszabb nyugalmi időszak után a pliocén - pleisztocén meleg karsztvizek nyomultak a barlangba, majd felszini kapcso­ lat kialakulásával erős feltöltődós történt. Az egyes fázisok nyomaival, a sorrendet bizonyitó nyomok vizsgálatával is foglalkozik a munka. 7/ Szakvélemény a Sátorkő-pusztai - barlang /további/ kutatásáról - Irta: Kraus Sándor A Sátorkő—pusztai-barlang, de gyakorlatilag minden hévizes eredetű üregrendszer ku­ tat sának lehetőségeit és a szükséges vizsgálatok felsorolását, utóbbiak némelyikének kissé részletesebb leirását tartalmazza a dolgozat. Elsősorban a speciális szakmai is­ meretek nélkül dolgozó csoportok számára ad ötleteket munkájuk továbbfejlesztéséhez, eredményessé tételéhez. Éppen ezért az összegyűjtött eredmények feldolgozási lehetősé­ geiről alig ejt szót a szerző. Néhány, csak erre a barlangra érvényes javaslat egésziti ki az általános részeket/ A gyúrói szarmata mészkőfeltárások üregei /Fejér emgye/ - Irta: Kraus Sándor A Zsámbéki-medence szélén a patak által kialakított völgy laza mészkőből álló falai­ ban több üreg található. Jellegzetes rétegbarlangok, szakmai szempontból kis méretűek, ennek ellenére is érdeklődésre tarthatnak számot. Ezeket ismerteti a fejezet. 9/ Rószbeszáraoló az Esztramos-hegyi ásatási és természetvédelmi táborról - Irta: Kraus Sándor Egy jegesbarlangban tett, karbonát-kiválásra vonatkozó megfigyelés során a Földváribarlang montmilch-bevonatának keletkezésére próbál magyarázatot adni a dolgozat. A hi­ deg /jégkori/ időszak beszivárgó vizeinek oldott anyagai nem tudnak cseppkövet kialakí­ tó kalcitkristályokká rendeződni, hanem csak montmilch-bevonatot alkottak. Szerző fel­ tételezi, hogy más barlangok bejáratainak közelében előforduló lublinit-kiválás is ha-

юз sonló okok miatt keletkezik. 10/ Tanulmányút Szlovákiában /1982 . julius З-9-ig/ - Irta: Kraus Sándor Szlovákia e g y e s forrásraészkő-kifejlődósein és néhány, idegenforgalom számára kiépí­ tett barlangban tett látogatásról számolunk be. Szakmai jellegű megfigyeléseket is vé­ geztünk, főleg egy hazánkban ismeretlen karsztforrás-tipus érdemel említést: a kiváló mésztufa, krátérszerűen körülnövi a forrást, igy több méter átmérőjű, mély, kürtő ala­ kul ki a lapos, magányosan álló tufadomb közepén, de gyakran "parazita-kráterek" for­ májában az oldalain is. 11/ Rajzmunkák - Irta: Kraus Sándor Barlangi és felszíni térképek, szelvények szerkesztéséről, illetve másolásáról és mindezek indokáról szól a fejezet. 12/ Mintaleirások - Irta: Kraus Sándor A barlangi megfigyelések kiegészítésére laboratóriumi vizsgálatokat is végeztünk. Ezek egyik csoportja a geológiai szempontú makroszkópos leirás. Ebben az évben főleg a Pál—völgyi—barlangból származó mintákat dolgoztuk fel. Beszámolunk a jelenleg már be­ gyűjtött minták származási-hely szerinti mennyiségéről is.

Beszámoló jelentés a dorogi "József Attila" Művelődési Központ "Kadiő Ottokár" Barlangkutató Szakkörének 1982. évi tevékenységéről Madaras Istvánné Az 1982 . év folyamán kutató-fel táró és egyéb munkánkat az előző évekhez hasonlóan a Sátorkő-pusztai- és Strázsa-barlangoknál végeztük, valamint folytattuk a Pilis-nyergi-viznyelőbarlang feltárását és az évközben talált un. András-lika-barlang feltárását. Ez a barlang a felfedezőjéről ideiglenesen az András nevet kapta. 1/ A Sátorkő—pusztai—barlangot csoportunk immár Zk éve kutatja és 1979. év február hó­ ban sikerült is a mélyszintről mélyített kutató aknával /1 x 1 m/ az alsó, mélyebb foly­ tatásba ló m mélységgel lejutni, azonban a lecsurgó viz miatt kimosott agyag következ­ tében az akna összeomlott és az ujranyitási munka sem járt sikerrel, emiatt ezt a kuta­ tó helyet feladtuk és az ev folyamán a kutató aknából és környékéről a régi részben korhadó bányafák és deszkák nagy mennyiségének felszinre szállításával foglalkoztunk. Továbbá a barlangi járatok karbantartását végeztük folyamatosan. A barlangnál az év során 29 napon át 15á fővel 602 órát tevékenykedtünk,10 alkalom­ mal különböző szervezett csoportok 108 főt kitevő látogatóit fogadtuk és vezettük végig a barlangon. A tényleges kutatómunkát alapvetően azonban a sorozatos illetéktelen beha­ tolások, zárak rendbehozási munkái akadályozták. 2/ A S.t.rázsa-barlagná! annak sorozatos felnyitása miatt a kutatómunkát beszüntetni kényszerűitünk, a bejárati ajtót becsukva nagymennyiségű törmelékanyaggal eltakartuk, hogy ott a további rongálásokat megakadályozzuk. ^ ^ Pilis-nyergi-vÍznyelőbarlangban április hótol kezdve az év végéig szakaszosan hol itt, hol az András-lika-barlangnál folyt a feltáró munka. A barlang folyó mélyitést úgy végeztük, hogy a jelentős —áO m—es mélységből kitermelt üledékanyagot közbülső le­ rakó /depó/ helyre helyeztük, ahonnan kis létszámmal is szakaszosan ki tudtuk a fel­ színre szállítani.

Beszámoló a Kelenföldi TE. Myotis Barlangkutató Csoport 1982. évi tevékenységéről Lengyel János

l/ Hármas-kutl-vÍznyelő Folytattuk a feltárást, a mélység U 2 , 5 m, 51 n járathosszban, melyről térképet is készítettünk. 2/ Kopasz-réti-barlang /Julcsa-barlang/ Az őszi táborunk keretében /9 nap/ az 1981 folyamán beomlott barlangot ujraácsoltuk 2 x 2 m-es szelvényben, б m mélységig jutottunk be. A barlang 1981 nyarán feltárt mély­ sége kb. 25 m volt. Az akna kitöltésében talált csontmaradványokat leadtuk meghatározás­ ra a Természettudományi Múzeumban dr. Jánossy professzornak. Az összefoglaló értékelés szerint a viz által behordott törmelék jégkorszaki fauna-maradványokat tartalmazott. 3/ "38"-as barlang Az év folyamán 3 x 2 napot dolgoztunk. A szállítási útvonal lerövidítése érdekében uj bejáratot nyitottunk, mely jelenleg olyan szűk, hogy a tervezett rendeltetésnek nem felel meg. Így továbbra is a régi módon folytattuk a kitöltés felszínre jutt A barlang mélysége nem nőtt jelentősen, mivel az egykori depóniát kellett megszüntet­ nünk, mert az azt tartó ácsolat elkorhadt. A Labor MIM/EKB Esztergomi Karszt- és Barlangkutatók 1982. évi jelentése Majcher Tamás A csoport I98I. október 1-én alakult 90 fős létszámmal Ebből 20 aktiv, 70 pártoló tag. Az Esztergomi Karszt- és Barlangkutatók /ЕКВ/ az esztergomi Labor Műszeripari Mü­ vek Vállalati Szakszervezeti Bizottságának tömegsport-szervezetéként működik. A csoport vezetője 1981. október 1-től 1982. november 15-ig Mátéfi László volt; 1982. november 15-től a csoportvezető Majcher Tamás. A csoport feltáró kutatást végzett a pilisi Jóreménység- és Borostyán-barlangban.

A MAFC Természetjáró Szakosztálya Barlangkutató Szakcsoportjának 1982, évi jelentése Tihanyi Péter Idén márciusban alakultunk meg 9 fővel a Budapesti Műszaki Egyetemen. Csopo' 'unkát májusban jelentettük be az MKBT-nek, ekkor lett a létszámunk 10 fő. A csoport magvát alkotja a Kőbányai Barlangkutató és Hegymászó Szakosztályból különvált 5 ember, a töb­ biek pedig részben velünk járnak barlangba egy-két éve, részben uj jelentkezők. Saját kutatási területünk még nincs, igy nagyrészt csak túráinkról számolhatok be. Április 8-12-ig 2 fővel részt vettünk az Alba Regia Barlangkutató Csoport által rendezett föld alatti táborozáson, melynek célja uj járatok feltárása volt. Május l*t16-ig 3 fővel vettünk részt az esztramosi kutatótáborban. Egy kis zsombolyt bontottunk és egy, a kőfejtő tárójából nyiló kis barlang vázlatos térképét készítettük el. Két al­ kalommal a csőszpusztai Álba Regia-barlang levegőjét a Vértes László, illetve az Álba Rogia Barlangkutató Csoport kutatóival együttműködve és egyszer vizsgáltuk a Cserszeg— tornaji-kutbarlang elején is a levegő összetételét. Az adatokat az előbb említett cso­ portok feltehetően köz ü k jelentésükben, de én is közzéteszem, nehogy elvesszenek.

105

Turáink során előfordultunk a Vass Imre-, a Kossuth-, a Meteor-, a áoá-es-, a Sza­ badság— , a Danca— , a Rákóczi X,,— , a Szepesi— es a Létrási—vizesbarlangban# Jártunk még a bükki Kis-fennsik barlangjaiban, az Ágasvári Csörgő-lyukban, a Naszályi-viznyelőbarlangban, a Pilis- és a Legény-barlangba, valamint a budai barlangokban /Pál-völgyi-, Mátyás-hegyi-, Ferenc-hegyi-, Szemlő-hegyi-, Róka-hegyi- és Dátori-barlangban, valamint a Solymári-ördöglyukban/. Volt még egy sziklamászó gyakorlatunk és öt kötél­ kezelési /ereszkedés, mászás, biztosítás/ gyakorlatunk az Oszolyon, illetve a Hét-lyukban és a francia kőfejtőben, valamint 13 gyalogtúránk is. Az Álba Regia-barlang levegőjének vizsgálata / 1982 . március 14./

/1982 . december 29 ./ Mérési pont

mélység /ш/

Szemé-lyi márka táblák Vizes szifon 38,7 Kupola-terem 6U Koch-csuszda 76 Hu-kürtő 106 Konyha 111,9 Bázis-terem 123,9 Forrás-terem 163 Végpont /j/

hőmér­ séklet /°С/

Dräger pumpával Tihanyi Péter mért

Dräger rag/ 1

C °2

tfÿ

C0„

összetétel vízgőz

3,8

0, 8

6,7

1,0

8 ,1

20

1,1

8,5

55

3.0

-

85

b,7

1,1 1,1

2,7

18,3

8,5 8,5

-

egyéb

1,1

77.9

1,1

90 95 95

*Ь9 5,2 5.1

3,2 3,1

17,5 17,9

1,1 1,1 1,1

78,2 77.9

106

A tatabányai Lengyel-barlang levegőjének vizsgálata 1982. április 15 . Dräger pumpával Kárpát József mért /0КТН Környezetvédelmi Intézet Barlangtani Osztály/ Dräger C02

10

Akna-terem Kupola-terem Guanó-terem Nehéz-terem Hajó Végpont

1_____ __ összetétel tf#_____ °2 О MО

kb. mélység /m/

Mérési pont

0,0 0,0 0,6

26

33 50 50

^,1 *ьз 3,8

73

0,8

19,2

k,2

15,7 15,3 14,6

k,0 h,2

1982. december 4. Dräger pumpával Juhász Márton mért

Mérési pont

Akna-terem Kupola-terem Guanó-terem Nehéz—terem Hajó Végpont

kb. mélység /m/

Dräger C02

10

1,3

26

1,3

2,0

33 50 50

4,3 4,5 -

73

összetétel tf$ C02

°2

0,9 -

19,9 20,0

1,1 3,4 -

16,6 »

4,1

15,9

A Cserszegtomaji-kutbarlang levegőjének vizsgálata 1982. október 9.

Mérési pont Lovassy—terem Elosztó

C °2

°2

0,8

19,3 18,1

1,1

A szén-dioxid /СО.,/ és az oxigén /°2/ meghatározását a barlangban vett levegőmin­ tákból 50 ml-es, 0m 05 ml /0,1 tf$/ beosztású Orsat-féle füstgázelemző készülékkel végeztem.

107

A Marcel Loubons Barlangkutató Egyesület 1982. évi évkönyve Szerk: Lénárt László Tartalom!egyzék Me 11ékletjegyz ék Ábrajegyzék Táblázatjegyzék Kópjegyzék A "Marcel Loubens" Barlangkutató Egyesület 1982. évi munkaterve xÖsszefoglalás Egyesületünk névsora 1982. december 31-én /Ficsór Lajos/ Tevékenységünk számokban /Kovács Zsolt — Lenárt László/ ^Tudományos tevékenység /Lénárt László/ Mentési gyakorlat /Gonda Gyula/ XA Szepesi-barlang lezárási dokumentációja /Gálán Mihály/ Az 1982-es téli tábor /Ónodi László/ *Uj részek feltárása a Lótrási-vizesbarlangban /Lénárt László/ Sziklamászó gyakorlatok /Ónodi László/ Az 'egyesület pénzes munkái és a pénz felhasználása /Ónodi László - Ficsór Lajos/ Egyéb tevékenységünk /Lénárt László/ Nyomtatásban megjelent publikációk, hírek Ismertetések x /А Beszámoló a megjelölt fejezeteket tartalmazza./ Összefoglalás Az Egyesület munkájának túlnyomó részét munkaterv szerint végezte- A munkatervnek kb. 80 ?í-át teljesítettük, 10 % teljesítésére pl. időjárási problémák miatt nem volt mód. Ezen túlmenően terven felül oly mérvű természetvédelmi munkában vettunk részt, mely az alaptevékenységünket is felülmúlta. Viszont itt kel megemlítenünk azt, hogy az OKTH szervei felé vállalt kötelezettségeink toljesitése erősen lekötötte a csoport energiáit /pl. ház berendezése stb./. Egyesületünknek i k tagja és 17 tagjelöltjo vett részt munkánkban. Egyesületi szer­ vezésünkben 1 1 1 9 , egyesület-in kívüliben /de egyesületi barlangkutatóként/ 12^6, össze­ sen 2365 munkaórát teljesítettünk. IIO5 órában pénzes munkákat végeztünk el. Egyesüle­ tünknek 1982. december 31 -én 23 tagja, 18 tagjelöltje és 5 pártoló tagja volt. Tudományos munkánk az István-barlang egyes részei térképének elkészítésére, a Miskolc-Tapolcai Várhegyi /felhagyott/ mészkőbánya barlangjainak feltérképezésére, katasz­ terének elkészítésére, a Létrási-vizesbarlangban klimaraérésre és denevérszámlálásra, valamint az esztramosi természetvédelmi tevékenységben /térképezés, mintavétel, morfo­ lógiai vizsgálatok/ való részvételre terjedtek ki. Mentési gyakorlatot tartottunk a Vöröskereszt illetékesei részére. Közöljük a Szepesi-barlang lezárási dokumentációját. Kb. 300 m uj részt tártunk fel a Létrási-vizesbarlangban. Egyre intenzivebben folytatjuk a munkát, hogy a barlangunk­ nak uj bejáratot nyissunk a Tavi-nyelő helyén. Nagyon érdekes denevértemetőt találtunk az uj része, ami esetleg a szifonok feltoltődésónek gyorsaságara utalhat. Sziklamászó gyakorlatot tartottunk, részt vettünk pénzes munkákban, téli tábort rendeztünk, aktivan részt vettünk a 30 éves szervezett miskolci barlangkutatás szervezé­

/4 '4v

-

1 0 8

-

sében és a rendezvényen, az országos barlangnapon, a hosszúhegy! Háromlyuku-barlang bon­ tási munkáin, a tésl fennsikon barlanglátogatáson, a Kinizsi Kupán és a VII. Nemzetkö­ zi Speleotherápiai Szimpóziumon. Rendszeres gyűléseket és munkaturákat tartottunk Mis­ kolcon és a Blikkben. Ez évben 19 publikáció, ismertetés és hir jelent meg egyesületi tagtól. Tudományos tevékenység а/ IstV;'*n—barlangi térképezés Az 1980-ban megkezdett térképezési munkálatainkból három oldalág M = 1:100 méretará­ nyú térképét közöljük /l-2-З. ábrák/. Bár a barlang teljes felmérése, ill. térképe még nem készült el, a barlang hosszára vonatkozó adatokat mellékeljük. /Döntően azért, mert az eddig forgalomban volt kb. 350 m-es összhosszuságot a már felmért szakaszok is meg­ haladják./ 1980-8l-ben felmért részek: Fő-ág a Bányatáró bejáratáig Tordai-hasadék kiépített része Jobboldali 1-es mellékág /volt jegykiadó/ Jobboldali 2-es mellékág /jegykiadó után/ Jobboldali 3-as mellékág /^rafóház/ Kuckó - 3-as mellékág körjárata Kutya-lyuk /lejtős akna/ Vizes-akna /Kőpince, Vasas-akna/ Mammutfogsor melletti lapos járat Tordai-hasadék ki nem épitett része

156 m 27 m 49 m iá m 9m 66 m 25 m 18 m 12 m 51 m összesen

427 m

Régebben felmért oldalágak: Vendel-ág /Vizes-ág elágazása/ Ubul-hasadék /Fekete-teremből/ Pokol bontás Hová-ág /А Pokol legvégén baloldalt/

12 m 8m 11 m 5m összesen

36 m

Fel nem mórt járatok becslése: Bányatárótól a Pokol bontásáig Fekete-terem Vazul-terem - Fekete-terem járata Vizes-ág Tó feletti kürtő Megfagyott Vizesés fölötti járat

kb. kb. kb. kb. kb. kb. összesen

A barlang felmért és becsült hossza együttesen 601 méter.

60 m 20 m 10 ra 25 ra 8m 15 m 138 m

1 0 9

ь/ A Miskolc-Tapolca! alsó / - Várhegyi, felhagyott/ kőbánya barlangjainak térképezése Bevezetés A Központi Földtani Hivatal az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal JSszak-magyarországi Felügyelőségén keresztül megbizta a Magyarhoni Földtani Társulatot, hogy a Miskolc-Tapolcán felhagyott alsó kőbánya területére vonatkozóan készítse el egy geológiai park tervezési munkáit. Az elvégzendő feladatot a munkabizottság vezetője /Szlabóczky Pál/ több részre bon­ totta. A barlangok számbavétele, feltérképezése, valamint egyéb karsztos formakincs felvételével a szerzőt bizta meg, ki a munkába bárkit bevonhatott. A fő feladat szem­ pontjából részmunkát végeztünk, de barlang-azonositás, barlangfelmérés, karsztformák számbavételének tekintetében munkánk kerek egésznek tekinthető, melyet karszt és bar­ langgenetikai utalásokkal egészítettünk ki. Helyszíni viszonyok A vizsgálati területünk Miskolc-Tapolcán található, a melegvizü forrásairól és ré­ gészeti értékeiről jól ismert Várhegytől NY-ra, az évtizedekkel ezelőtt felhagyott alsó kőbányában. Az egykori alsó bányaudvart ma szemét és épitési törmelék borítja, mely erősen vészé lyezteti a tapolcai forrósok vizének tisztaságát. A mesterséges katlant FK-DNY-i irány­ ban földút szeli ketté. Ehhez képest NY-i és K-i bányafalakról beszélhetünk. A NY-i gyakorlatilag egyszintes, mindössze egy helyen van egy kisebb felső udvara. A K-i ré­ szen viszont három jól kivehető szint tagolja az egyébként csaknem függőleges bányafa­ lat. A NY-i fal erősebben bontott, agyagos kitöltésű résekkel átjárt, kevesebb barlang található benne. A K-i fal a szinteken belül tagoltabb, a kőzetanyag tisztább, állékonyabb mészkő, igy a barlangok száma lényegesen nagyobb. ✓ Л b a r l a n g o k /barlangroncsok/ többségében könnyen el lehet jutni. Egy részük megközolésitése jelen Tormában nem biztonságos. Néhány csak felülről, kötélen közelithető meg. A bányaudvarról sok rendkivül szép feltöltött vagy feltöltés nélküli rombarlangot, ill. barlangbajáratót lehet látni. /Л rombarlangok száma többszöröse azon barlangtorzók számának, melyeket a mai magyar szak-terminológia alapján barlangoknak nevezethetünk./ A barlangroncsok /barlangok és rombarlangok/ számbavétele Egy kissé meglepőnek tűnő megállapítással kell kezdenünk a fejezetet: nem tudjuk, hogy a bányaudvarokon valójában hány barlang van. Nem tudjuk ugyanis, hogy a bányaraüvelotok hány barlangból hozták létre a mai barlangokat, rombarlangokat. Viszont a mai fel lelhető barlangroncsokat igyekszünk pontosan számbavenni, mégpedig a következő csopor­ tosítás szerint: barlangok mindazok a bánya területén lévő természetes üregek /barlangroncsok/, me­ lyeknek legalább három oldaluk van, legnagyobb kiterjedésük a 2 ra-t meghaladja s egy felnőtt ember elfér benne. Hómbarlangok mindazok a bánya területén lévő természetes üregek /barlangroncsok/,me­ lyek egyértelműen egykori barlangra utalnak, de méretük vagy formájuk miatt nem tekint­ hetők /már/ barlangnak. A barlangroncsokat helyük szerint vesszük sorra. Az egy és kétszámjegyű számok a munkabizottság megfigyelési pontjaival egyeznek meg. /Ezek a falon fekete festékkel vannak feltüntetve./ A nem jelölteket 100-al kezdődően sorszámoztuk. Minden barlangról

1X0 térképvázlatot készítettünk, melyeket munkánkhoz mellékelünk /4-18. ábrák/. NY-i bányafal, É-ról indulva 117. sz. rombarlangként 10 db, 1 m alatti, egymás közelében lévő üreget értünk, a bá­ nyaudvar szintje felett 5-8 ш magasságban. /А továbbiakban mindig az adott bányaszint­ től számítjuk a magasságot 1/ A 108, sz, barlang kis, kétágú üreg, kb. 10 m magasan. Csak felülről, kötélen köze­ líthető meg. Közelében 3 barlangroncs található, melyek 2 m körüliek. 118, sz. rombarlangként a felső bányaudvar 2-3 kis üregét jelöltük. A 109. sz. rombarlang kb. 7 m magas, hosszában legyalult kürtőmaradvány. 6 m maga­ san kezdődik, alulról nehezen közelithető meg. 110. sz. rombarlangként néhány kis üreget jelöltünk, melyek 2—4 m magasan találha­ tók. 22, sz. rombarlangként több kis üreget jelöltünk vörös hasadékkitöltés között, de maguk az üregek világosszinü mészkőben vannak, A 24. sz. barlang a NY—i bányafal egyetlen számottevő barlangja. Л leghosszabb sza­ kaszán 8 ш hosszú és van benne egy 6 x 5 m-es alapterületű, 60 cm magas, egyik oldalán vörös agyaggal és némi cseppkőlefolyással kitöltött, igen meredek terem. Kb. 10 m ma­ gasan nyilik, elég nehezen közelithető meg. A II9. sz. rombarlang kb. 10 magasan levő, csak felülről, kötélen közelithető meg a kis üreg. A K-i bányafal legalsó szintje, É-ról D felé haladva A 104. sz, rombarlang a fal legészakibb kis üregrendszere. Egy kb. 20 ш'-es, erősen bontott kőzetanyagu barlangroncs, valamint 4 kis kürtő maradványa látszik néhány méter magasságban. A 115. sz. rombarlang 5-6 m magasságban lévő kis ikerlyuk. A llő. sz, rombarlang 10-12 m magasságban található kis üreg. A 25. sz. rombarlang egy gyönyörűen kifejlett, simafalu, 3,5 m magasságú, 1,2 m át­ mérőjű forráskürtő, mely terepszinten indul. Aljában beomlott kutatótáró található. A 26. sz. barlang kétbejáratú, mintegy 7 m magas, törési felületet követő kürtőből, valamint egy kis teremből és egy oldalkürtőből áll. Felső szakasza dúsan kalcitkristályos, az alsó részen a kürtő oldalát mésztufalépcsők borítják. Nehezen megközelíthető, kb. 8 m magasan nyilik az alsó,kisebb bejárata. A 112. sz, rombarlangként az előző barlang fölött lévő 3-4 üreget jelöltük. Csak fe­ lülről, kötélen beereszkedve közelithetők meg. A 27. sz. barlang /"Fecske-lyuk"/ egyetlen, 4 x 3 m-es agyag boritásu, ferde padlóju, gömbüstös teremből áll. Végében lévő nyíláson át a felméréskor egy fecske repült be, s visszajöttét nem tudtuk megvárni. Kb. 8 m magasan nyilik a többi üreghez képest nagy szádával, nehezen megközelíthető helyen. A 111. sz, rombarlang 2-3 m magasan lévő kis üreg, gömbüstökkel, cseppkőlefolyások­ kal és egy állócseppkőmaradvánnyal. A 28. sz, rombarlang a bányafal legszebb, legkifejezőbb üregmaradványa. A baloldali kürtő több, mint 20 m hosszan követi a kb. K-NY-i csapásirányu törósfelületet, s kijut a felszínre. Középső és a legalsó szakaszán fennakadt <'^rraelék is megfigyelhető. A legfelső szakasz viszont már utólagosan kialakult víznyelőjellegű rész. A jobboldali

I l l

vakkürtő kb. 8 m magas, általában 1 m átmérőjű gömbüstfüzér, mely nem ért ki a felszí­ nig. Ilajzolni sem lehet szebbet! A kürtők alsó részéhez közel kis üregek maradtak fenn az egykori egybefüggő barlangból. A 30. sz. /"Kisablakos"/ barlang 2 m magasan nyílik. Egyetlen lapos, meglepően szög­ letes teremből áll, melynek egy kis oldalablaka van. A főte szép gömbüstös. A 102. sz. rombarlang terepszinten lévő gömbüstös üregroncs. Sejtes szerkezetű mészkőben alakult ki. A 29. sz. barlang egy méter magasan lévő kis üreg. A 120» sz. rombarlang egy 230°/75°-os vető menti gömbüstmaradvány, a vetőn szép kai­ éi tkristályokkal. A 101. sz. rombarlang terepszinten lévő gömbüstös eresz. A 100. sz, barlang a terület legmélyebb részén van. A K-i bányafal legdélibb ürege. Éppen, hogy barlangnyi méretű. A K-i bányafal második bányaudvarán É-ról indulunk 1) felé Az 5-6-7. sz. /"liárombejáratú"/ barlang. A 6-os és 7-es számmal jelölt bejáratok a második szint fölött 6 ill. 2 ni-rel nyilnak. A harmadik, szám nélküli bejárat kb. 2 mrel van magasabban. A harmadik bányaudvarszinten lévő 5 . sz. beszakadás a barlangban közvetlenül észlelhető. Eléggé bonyolult, szép gömbüstös kürtőrészekkel biró, viszony­ lag nagy légterű barlang. Osszhossza kb. 50 m, legnagyobb szintkülönbsége 8 m. A IO5 . sz, barlang kb. 2 m magasan, az emlékmű kezdettől jobbra lévő, néhány n -es üreg. A IO6. sz. rombarlang kb. 10 m magasan lévő kis üreg, felülről lehet hozzá kötélen leereszkedni. А Ю З . s z . rombarlang a 2. bányaszint legdélibb ürege. Egy kürtő alját és tetejét letermelték, mindössze egy gyűrű maradt meg belőle. A K—i bányafal harmadik bányaszintjén É—rój ü felé A 11. sz. barlang a bányaszint legészakibb ürege. Könnyen megközelithető. A barlang alját vörös agyag tölti ki, felső részén hidrotermális bontásnyomok látszanak. A 2. sz, barlang az egész bánya legnagyobb barlangja. Nagy szádával indul, melyen belül egy kisebb, ferde barlang és egy gyürüalaku barlangrones is megtalálható a fő barlangon kivül.A kezdeti lejtős szakasz után meredek kürtő következik, majd több ki­ sebb és végül egy nagyobb terem. Sok gömbüstös vakkürtő található benne, melyeket alul­ ról feltörő vizek alakitottak ki. л bejárat utáni terem felső részében cseppkőlefolyás, az alsó termekben apró borsókőképződmények vannak.A barlang osszhossza kb. 90 m, a leg­ magasabb és legmélyebb pontjai közötti különbség 26 m. Megközelitése eléggé nehéz, a bejárat után nyiló kürtő csak kötélbiztositással járható. A 107 . sz. barlang egyetlen k m magas, sik falu, függőleges kürtő, melynek oldala két helyen beszakadt. Nehezen megközelíthető, 10-12 m magasan nyilik, alulról csak a felső bejarat latszik. A lepergő törmelékben sok a borsókődiszitésü mészkődarab. А И З, sz. rombarlang csaknem teljesen törmelékkel töltött kb. 10 в* felületű üreg. Csak felülről, kötélén közelíthető meg. Kb. 13 m magasan van. A З. sz. barlang kis üreg, mely alulról nehezen közelíthető meg. Kb. 10 m magasság­ ban nyilik.

MISKOLC - TAPOLCA, VAR-HEGYI FELHAGYOTT M ÈSZKÔBÂNYA BARLANGJAI NAK HELYSZÍN VÁZLATA

1 12

i

folytatás a következő oldalon

из

az előző oldal folytatása

íi^ -

2 5m

и

tapolcai

alsó

kőbánya

2. sz.

barlangjának

116

\

A tapolcai alsó kőbánya ^

0

1

2

3

£m

5 - 6 -7 s z ./H á ro m b e já r a tú '/ barlangjának vízszintes alaprajzi térképvázlata /1 9 8 2 .0 5 .2 2 / / D enevéres/

117

J* о с -о

N ■О

>

-N СП -н с о

О

Ф N

-Q <Л I N

1Л

CN CN

-С

LO О

(Л О

-о о? ф -О

ч-

(N СО СП

I

-о а (Л

Е о -о

Ni

I —

X

Q

"О О

о -С

in 't:

°

о

-Ф -р

?

-о -Q а

•о £ J* £

с/>

С "О

N

-о

1Л а с о

> и

а

с о

о

О)

QО *5 Q.

*О С -ф

_1 -Í 'ф -ф

2:

-ш

- 118 -

A ta p o lca i alsó kőbánya 11.sz. b a rla n g já n a k té rk é p v á z la ta /1 9 8 2 .0 5 .2 2 ./ F e lve tte^ L e n é rt l .

0

1

2m

-------1------ 1-

B ejárati metszet síko n

070*/85í os

vörö sa gya g ooo h id ro te rm á lis

bontásnyom

Ü ü re g A - A' m etszet

II á

alaprajz

119

A ta p o lca i a ls ó kőbánya 24 sz. b a rla n g já n a k té rk é p v á z la ta / 1982. 0 6 .0 2 / F e lv e tte - lé n á r t L

/

A - A fü g g ő le g e s m e ts z e t V íz s z in te s m e ts z e t az p o n to n á t

H o s s z m e ts z e t

0

1

2m

ч------- 1-

ts z .

-

120

-

121 -

H osszm etszet v e títv e

N y - га

-

2

122

-

A ta p o lc a i alsó kőbánya 29.sz. b a rla n g já n a k té rké p vá zla ta /1 9 8 2 . 05. 29 . 1 M é rte k L é n á rt L., Szabá T

123

A ta p o lc a i alsó kőbánya

1

30 sz.

-

12k

Bejárati száda a 0 0 0 */5 0 -o s síkon

-

A ta p o lca i alsó kőbánya 100. sz. b a rla n g já n a k té rk é p v á z la ta /1 9 8 2 . 05. 2 9 / F e lv e tte

L é n á rt L.

A laprajz p a d lo s z in te n

A p a d ló m é lyp o n tjá tó l 90 cm m a g a s s á g b a n levő v íz s z in te s m etszet

1

2m

-i----- 1-

125

I E

A ta p o lc a i a ls ó kőbánya 105.sz. b a rla n g já n a k té rk é p v á z la ta /1 9 8 2 .0 5 .2 2 / Felm érte- L é n á rt L , Tohai J,

Bejárati száda függőleges m etszete /

A - A ' m etszet

Hosszm etszet v e títv e

Ä

EK- re

126

£ J

-

A ta polcai alsó kőbánya 3. és 107. sz. b a r la n g ja in a k té rké p vá zla ta /1982.05 2 2 ./ M é rté k - L é n á rt L. Tohai J. 0

1

2m

h------- 1 ------- •-

I

K ite ríte tt hosszm e tszet EK- re v e tít ve

A B e já ra ti szódák fü g g ő le g e s m etszete

Függőleges m etszet

-

127

-

Ê

A ta p o lc a i a ls ó kő bá n ya 108 sz. b a rla n g já n a k té rk é p v á z la ta /1982. 0 6 .0 2 / F e lv e tte - L é n á rt L.

0 1

B e já ra ti szóda fú g g ó le g e s m etszete

1

1 ■

2(m)

-4---------------- 1 —

-

128

-

á llfr. az. rombarlángként apró, felülről kőtélen megközelíthető, részben kitöltött üregeket értünk. E felsoroláshoz tartozik, hogy a bányafal felső peremén Igen sok a 0,5-1 m széles, 1-4 m mélységig lenyúló sárga törmelékanyaggal kitöltött karrmélyedés. Mint a felsorolásból is kitűnik, a rombarlangok ninosenek pontosan számbavéve. A barlangok száma esetlegesen szaporodhatnak, ha a kötélen felkereshető üregek közül valamely/ек/ elérnék a kellő méreteket. összefoglalás, genetikai utalások A felhagyott bányában 13 barlangot /ebből kettő a számottevő/, valamint kb. 50 rombarlangot vettünk számba. A megtalálási helyüket a munkabizottság által a részünkre átadott térképvázlaton jelöltük be. A 13 barlangról a mellékelt térképvázlatokat készí­ tettük el. / a mérőeszközök mindenkor bányászkompasz és műanyag mérőszalag volt./ Eze­ ken alaprajz, hosszmetszet, jellemző keresztszelvények szerepelnek. A felmért barlang összhossz mintegy 220 m. ■ A barlangok a triász ladini mészkő répáshutai fáoiesében alakultak ki. Elsődlegesen a tektonikai preformáoió tette lehetővé az alulról*fel törő vizek munkáját. Csaknem min­ den üregben és rombarlangban megfigyelhetők a kisebb-nagyobb gömbüstök, gömbüstsorok. Helyenként hidrotermális

bontásnyomok, valamint kálóitkristály-bevonatok találhatók

a falakon. A tapolcai források vizsgálatára utalva a melegvizes barlangkeletkezés lát­ szik valószínűnek, de ezt a feltételezést az ezután elvégzendő vizsgálatoknak kell iga­ zolni. Jelenkori barlangalakitó tényezőként a leszivárgó csapadékvíz hatása is kimutatható. Egyrészt nyelőjellegü barlangronosok,másrészt mésztufa és cseppkőbevonatok fordulnak elő, ha nem is túl nagy számban. Emelett fagyhatásra is történik üregelődés, amit az egykori robbantásos fejtési mód elősegített. Végezetül egyetlen adat, mely bükki viszonylatban barlangtani szempontból indokolttá teszi a bemutatást. A bányafalak felülete kb. 25.000 s*. Ezen mintegy 70 barlangroncs található, kb. 80 ■* össz—bejárati felülettel. így a barlangsürüség rendkívül nagynak tekinthető a mlskoloi kőbányákhoz /Mexikó—völgy, Nagykőmázsa/ viszonyítva. о/ Létrási-vizesbarlang A barlangba bemenetelkor sok esetben /sajnos nem mindig/ leolvastuk a hőmérőket. Mi­ után legutóbb 1978 -ban közöltünk mérési adatokat, igy most az 1979 - 82-es méréseket fog­ laltuk össze a 3 « táblázatban. Szomorú tényként kell megemlítenünk, hogy ismeretlen tettesek 7 hőmérőt elloptak, kettőt összetörtek 1982. október 24. és november 21. között. A lopás tényét a természet­ védelmi hatóságoknak és a rendőrségnek bejelentettük. A barlangban végzett denevér-megfigyeléseinkről többször tettünk említést, de osoportjelentésben tényleges adat még nem szerepelt. Ezért a 4. táblázatban 1975-1982. kö­ zötti megfigyeléseink összefoglaló számértékeit közöljük. Az újonnan feltárt Buvs£r/=Tavi/-ág térképezését megkezdtük. Összesen 136 m-t mértünk fel, de a térképet utánmérés előtt nem tudjuk közölni. A barlangból több esetben történt kőzetmintavétel tudományos vizsgálatra, de az ered­ mények még nem készültek el. A feldolgozás megtörténtével az adatokat összefoglaló dol­ gozatban kívánjuk közölni.

129

-

d/ Esztramos Az Esztramos-hegy barlangtani vizsgálatába oaoportunk igen aktivan kapcsolódott be. A tudományoa kutatások eredményeiről a kutatásban résztvevő csoportok számolnak be évi jelentéseikben. Mi a komplex régészeti ásatáson részben feltárt Szentandrási-barlang földtani réteg­ szelvényét és a rétegekre jellemző DTA felvételeit közöljük a 19-20. ábrákon. /A továb­ bi kutatási eredmények ismertetésére azok teljes elkészülte után kerül sor./

A Szepesi-barlang lezárási munkáinak műszaki leirása /Gálán Mihály/ 1. Előzmények A Maróéi Loubens Barlangkutató Egyesület megbízásából készült a Szepesi-barlang le­ zárási terve. Jelenlegi állapotában a Szepesi-barlang bejárati szakasza életveszélyessé iáit és egyben járhatatlan. 2. A tervvel kapcsolatos előírások, a lezárások szempontjai A bejárati szakasz lezárásának egyik oka, hogy a barlangot megvédjük jelenlegi álla­ potában, a barlang megőrzése végett. A terv foglalkozik a biztonságos elzárással, hogy idegen elemek ne hatolhassanak be a barlangba. Valamint humánus szempontok alapján meg­ előzzük, hogy felelőtlen, gyakorlatlan emberek veszélyeztessék önmaguk biztonságát. A lezárásnak olyannak kell lenni, hogy ezáltal megakadályozzuk különböző anyagok és állatok beesését a barlangba. Mivel Jelenleg a barlangban denevérek is élnek, ezért a lezárt résznek biztosítani kell ezen állatok be- és kijutását a barlangba, ill. a fel­ színre. A lezárás legfőképpen azért vált szükségessé, hogy a bejáratot megvédjük a beomlás veszélyétől. Ezért a bejárat köré aknát kell helyezni, amely ellenáll az aktiv földnyómásnak, szorosan kapcsolódjon a szálkőzethez, stabil legyen, az esetleges kőzetomlá— sok miatt létrejött mozgások ellenére is megőrizze eredeti funkoióját. A lezárás oélja legyen, hogy az aknán biztonságosan közlekedhessenek. 3. Geodéziai felvétel A felvétel 1980 mároiusában készült. Jelenlegi terven szereplő 0 + OOO alapsikról a vetítés és a jelölés megtörtént, az északi oldalon lévő fára. A szelvényfelvétel az alapslktól 1 m-enként történt 4 m mélységig /5 szelvény/. Ezáltal készült el a beépítés helyszinrajza. A beépítési helyszinrajzon feltüntettük a Jelenlegi /1980-as/ állapotot. A felvétel során megállapítást nyert, hogy a bejárat mellett a talajosztály III. fejté­ si osztályba sorolható. Jelenleg a gömbfák állapota, mely a földnyomást tartja vissza, olyan, hogy nagyobb terhelést nem bir ki. A szálkőzet kopogtatása alapján nem üreges, gyakorlatilag repedés nélküli, 4 m—es mélység elégséges a geodéziai felvételhez, mivel e mélységben a lezáró akna 90

a támaszkodik az alapkőzetre.

4. Tervismertetés, kiviteli előírások A lezáró akna mérete: mélysége 4 m, szélessége 0,8 m, hosszúsága 1,1*0 m. Külső mé­ retei: 1,20 X 1,80 a, mélysége átlagosan 4 m. Betonvastagság 20 cm. Az akna vasbeton­ ból készül. B-200-as beton összetétele ÉKN 30-11-52-24 tételszám alatti mennyiségek adagolásával készüljön. Az acélbetétek beépítését a vasalási terv tartalmazza. Minimá­ lis betontakarás 2-3 cm. A betétek elkészítését a helyszínen kell végezni, miután a munkagödör feltárása megtörtént, valamint az akna alját érintő szálkőzet formázása el— késiül. Az esetleges betonaoél toldás átfedése minimum 5® cm. A betonacél kimutatáshoz méretezés asm késiül, ds a ksngyelvasak

10 mm 0-ből készültek, Így az esetleges kőzet­

- 130

omlásból keletkező feszültségeket Is felveszi aZ akna fala« Az aknatető és felmenő falak között nyilóvasalás nem készült, mivel önsúlyától és az esetleges 0,5 m-es földszakadáson kívül terhelést nem visel. Az aknára faszerkezet kivételével más anyagból ráépítést végbzhi csak tervegyeztetéssel lehet. Az alapkőzet betonnal érintkező részelt durvára kell kiképezni, Így nagyban megnövelhető a súrlódá­ si felület. A szálkőzettel érintkező részeket zsaluzni nem kell, a fentiek értelmében. Az akna alapjának azon részét, melyik esetlegesen nem érintkezik a szálkőzettel, egy 100 X 100 X 10 mm-es "I"-vasra kell helyezni, amint az alapkőzetbe legyen elhelyezve, s cement habarccsal /HSC-50/ legyen rögzítve. A munkagödör kiemelésére 2 m mélységű, lil rézsüt kell kiképezni, majd az azt követő függőleges falat ducolással kell kitámasz­ tani. A rézsün kiképzett szintnél 0,5 m-es padkát kell készíteni, az alapsiknál 1 m-es pad­ kát kell hagyni. A barlang száját lezárni csak nappali időszakban lehet, éjszakára de­ nevérek életét figyelembe véve nyitva kell tartani. A sziklavésésnél figyelembe kell venni az akna méreteit, valamint a betonacélok egymáshoz való távoltartását. A beton­ vastagság az alapkőzet figyelembevételével 20 cm-nél lehet vastagabb is. Az egyenetlen­ ségeket B-200-as betonnal kell kitölteni. A visszatöltött földet kellőképpen tömöríte­ ni kell 95 ^"Os TR fokra. A kivitelezéshez szükséges tervezői művezetés. 5» Balesetvédelmi előírások Az ide vonatkozó ÉBEO és az ÉBEO szabályok figyelembevételével kell a kivitelezési munkát készíteni. Emellett az ide vonatkozó barlangi óvórendszabályokat is figyelembe kell venni. UJ részek feltárása a Létrási-vizesbarlangban /Lénárt László/ November 21-én egy fiatalokból álló csoport meg akarta mutatni Tó környéki munka­ helyen végzett munkákat. Lementünk, nézelődtünk, tanakodtunk. A Tó vize a szokásosnál 1,6-1,8 m-rel alacsonyabban volt. Közben szóltam Szabó Tamásnak, hogy nézze meg a Tavi /Buvár/-ág szifonjában, hogy áll a viz. Egy idő után dühöngve jött vissza, miért bolon­ dítom, nincs is ott viz, ahol mondtam. Csapot—papot otthagyva rohantunk a szifon felé, s tényleg nem volt benne viz. A barlang 1962-es feltárása óta először tudott szárazon átmenni rajta kutató. így a két búvár 1978-as útja után Szekeres József és Koncz La­ jos szintén bejárták a mar feltárt részt egészen addig a szűkületig, ameddig a búvárok eljutottak. /А feltáró csoport többi tagja - György Miklós, Tohai István, Szabó Tamás, Kocsis Zoltán és Lénárt László - a szifon utáni szűkületen akkor még nem fért át./ A következő hétvégen sikerült a búvárok által elért szűkületen átjutni a Szekeres József, Tohai István összetételű csoportnak, de 30 m után visszafordultak. Másnap Sze­ keres József, Kovács Zsolt, Tohai István és Koncz Lajos az első szifontól kezdődően mintegy 300 m-nyi uj szakaszt tárt fel. A járat végén vizes szifon állta Útjukat, A tá­ bor idejéig a tagság elsősorban a kürtők kimászásával foglalkozott. A szokásos év végi tábor idejére a Buvár-ág első szifonja lezárult, igy ott a munka számunkra - egyelőre befejeződött# Az uj járatszakasz tipikus alsó-járat jellegű* Szűk, magas járatok, gyakori irány— változtatással, dúsan hullámkagylós falakkal. Helyenként apró borsókőszerü képződménye­ ket figyeltünk meg a járatok alján, mely fekete /vasas, mangános?/ bevonatú. Az eddig megismert szakaszokon is jól felismerhető az emeletes jelleg. Az alsók a szifonok, a felső a zömében járható rész. Sok helyen komoly kürtőkön át szakad össze az egymás fö­ lött 3-** m-rel haladó járat-rendszer. /A Patakos-ág környékén ez a távolság 6-10 ml/ A felső részeken apróbb cseppkőképződmények is megtalálhatók.

131

Az uj feltárás egyik érdekessége a Denevérternetőnek elnevezett uj rész, ahol dene­ vércsontvázak tömege borltja a párkányszerü részeket. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a telelő denevércsoport után lezárult a szifon, s mind ott pusztultak /levegő vagy élelemhiány miatt/. Ha viszont a denevérek nem jutottak ki, ez számunkra sem biz­ tató a kerülőjárat keresése szempontjából, A Járat feltérképezését megkezdtük - egyelőre sikertelenül. /На a bontás sikeres lesz és bejutunk az uj Járatokba,feltétlen folytatjuk./ Egy helyről homokmintát vettem, elemzése folyamatban van. /^fagyon hasonló a Vértes-ágba torkolló Y-ág agyagához./ A denevértemetőt lefotoztuk, de csontot már a szifonlezáródás miatt nem tudtunk kihozni. Egy nagyon érdekes vízrajzi megfigyelés: az alsó járatban a Tó felé áramló vizet ész­ leltünk Jelenleg is, de az sem az első szifonban, sem a Tóban nem jelent meg. /Ugyan­ akkor a barlang távolabbi járatában, a Kereszt-ágban igen erős vízfolyást észleltünk de a Tóban ez sem jelent meg/ Valószínű, hogy a Tó nem a minimális karsztvizszintet Je­ löli.

A Mecseki Karsztkutató Csoport jelentése az 1982. évről Szerk: Hónaki László Tartalomjegyzék A munkaterv és teljesítése XA feltáró tevékenység XA tudományos kutatás A Meosek-környéki barlangokban végzett nyomdetektoros Rn-mérések összesített eredményei /Dr. Somogyi Gy. - Varga Zs./ A karszt kataszterezése Forrás kataszterezés A K-i Mecsek forrásainak kataszterei /Kraft J./ A Hidasi-völgy forrásnyilvántartása Püspökszentlászló környéki forráskataszter Takanyó-völgy forrásnyilvántartása Munkabizottsági tevékenység, megbízásos munkák és publikálások A csoporttevékenység Függelék Összefoglalás x /А Beszámoló a megjelölt fejezeteket tartalmazza./ A feltáró tevékenység Az OKTH Dél—dunántúli Felügyelősége Iá5-Vl982. szám alatt kiadott barlangkutatási engedélynek megfelelően "bontási munkák csak a kataszterező felmérések érdekében és csak korlátozott mértékben végezhetők ..." Az engedély a Meosek és a Villányi-hegységben található valamennyi barlangra kiter­ jed. így az év folyamán csak néhány szűk lyuk kibontásával, valamint a Spirál-nyelő nagy omlásának felszámolásával foglalkoztunk. Utóbbinak bejárati nyilása 3 m mélységben teljesen bezárult és bár több köbméter agyagos kőtörmelék kitermelésével igyekeztünk újra bejárhatóvá tenni a felméréshez a kb. 30 ra mély nyelő-labirintust, ez nem járt si­ kerrel. /Helyét ld. Mecseki Karszt I98O. II. rész II. köt. p. 76./

Kisebb bontással három uj barlangot sikerült bejárni, leirni ás felmérni. A tudományos kutatás A múlt évben elkezdett nyomdetektoros emanáoió észlelést folytattuk. Erről az 1981 . évi jelentésünkben bővebb ismertetőt adtunk dr. Somogyi György tollából, aki alább, rövid áttekintést készített az eddigi észlelésekről, valamint év során tartott poszter előadás tablójáról. A karazt kataszterezése A .Ny-meoseki karazton leirt objektumok Két karsztforrás vízgyűjtőterületéhez kapcsolódó barlangokról adunk dokumentációt. A Vizfő-forrás vízgyűjtőjén ez évben egy újabb kisméretű patakos barlangot fedeztünk fel, Nagyszombaton, és igy kapta nevét, melynek helymeghatározását külön helyszinrajz nélkül is elég pontosan meg tudjuk adni, Ugyanúgy, mint egy másik zsomboly helyét,mely utóbbi már pontszerűen korábbi térképünkön szerepelt. A Nagyszombat-barlang A zsombolyszerü bejárat derékvastagságú lyuk, melyet Vizfő-forrástól K-ÉK-re 1420 mre egy nagy dolina D-i oldalában az erdészeti ut elágazásától K-DK-re 120 m-re talál­ juk. A topográfiai térkép szintvonalai alapján + 320 m absz. magasságban van a bejárat. Ez a korábbi felderítő bejárások alkalmával teljesen zárt volt, mig ez évben felszakadt és a szűk lyuk tágításával bejárhatóvá vált. 1982 . április 10 -én a mérő zsinórt 13 m mélységig tudtuk leereszteni. Zsllics Gábor megfelelő felszerelés hiányában biztositó kötéllel 6 m mélységig tudott leereszkedni, majd vasárnap a csoport hat tagja elsőként megismerhette a barlangot. Bányászkompasszal és mérőzsinórral a helyszínen mérési vázlatot készítettünk a bar­ langról. A bejárat szűk — elnyúlt — nyílása alatt 1,5 m mélységig lejutva az üreg any— nyira kitágul, hogy ott már meg lehet fordulni. Eddig a kőzet sárgásszinü dolomit, majd lejjebb szürke mészkő. A rétegződés D-i irányban dől. A szűkület alatt feltehetően tek­ tonikus hasadék mentén bővült az üreg. A zsombolyszerüen táguló kürtő D-i irányban kissé ferde és a 6 m mélységnél három nyílású hídnál állhatunk meg. A D-i nyíláson tovább ereszkedve a bővülő kürtő falai egyre inkább eltávolodnak, bár az É—i fal csaknem függőleges és tövében kb. 1 m—es át­ mérőjű kutszerü üreg alja omladékban 13,5 m mélységig nyitott. Leereszkedés közben a 8. méternél az akna D-i irányban hirtelen 3 m-nél nagyobb átmérőt ér el, majd a D-i ol­ dal mintegy 45°-o s dőléssel a 14, m-ig folytatódik. Az igy kialakult terem kőomladékkal borított, alja a 12 . m-től a 15 . m mélységig egy lejtőt képez,melynek alján a kürtőtől 8 m távolságban kis patakocska lép ki kb. 10 l/p-es hozammal. Innen már kevésbé mere­ dek meder egy folyosóban vezet D-i irányban. A törmeléklejtő szélén 3 ra széles alacsony átbujón jutunk be az elszükülő járatba, melynek elején még fel lehet állni, de a 13 . m után a szelvény elszükül. A mederben innen már osak kúszva haladhatunk tovább. Kevés bontó munkával osaknem 20 m-re lehetett eltávolodni az akna É-i falától. Ez a folyosó 150 irányban halad enyhe lejtéssel kb. 15 m mélységben járhatatlanul elszükülve. Az üreg térfogata kb. 130 ■>. A barlangban kevés oseppkőképződmény van. Főleg kis sztalaktitok vannak. A falakon fehér, centrikusán megjelenő penészgombák láthatók / 0 2 - 3 cm/. Egy denevért is megfigyeltünk. Cső-lyuk A korábbi téli szpeleomorfológiai felvételek során bejelölt lyukak egyike Vizfő-for­ rástól DK—re 1120 m—re а ил-ladók középvonalában a két dolina közötti peremen található.

133

A bejárati nyílás az első térképezés óta eltelt több, mint 10 év alatt néhány сш-ről

1,2 m-es átmérőjűvé nőtt, sőt a talaj alatt az üregesedés még bővebb. Bodrog József hívta fel erre a figyelmet két évvel ezelőtt. A mélységmérő 21 m-ig engedhető. A kor­ rodált sima mészkőfalak a 25 m-es felső málott zóna után osőszerü szűk aknában osaknem függőlegesen vezetnek le. A 342°-os osapásu törésvonal mentén kialakult zsomboly felső szakasza még kissé ovális, maximálisan 1,6 - 1,8 m-es kiszélesedéssel, de 6 m-es mély­ ségben egy szükebb / 0 0,3-0,4 ш/ és egy bővebb / 0 0,4-0,5 ш/ csőszerű lyuk vezet le az álfenékig, ahol D-i irányban kb. 3 m-ig kiszélesedik, mig az É-i oldalon nyiló hasadékon oseppkőfolyásos kb. 5 m magasan felszakadt fülkébe lehet jutni. Itt kevés kismére­ tű Stalaktit is van. Bontásra érdemes. Csak kötéllel járható. A szűk csőszerű szakasz sima felülete nem mászható. A kantyu használata /Gjbbs/ a legcélszerűbb. N év telen-lyuk Az Abaligeti-barlangtól D-re 670 m-re egy dolina alján 1970. februári térképezés óta ismert, csak a hó kiolvadásától látható szűk lyuk megbontásával próbálkoztunk 1982. augusztus 19 -én. A mélységmérő 6-7 m mélységnél akadt, a kihúzás is nehéz volt. A bontástabbahagytuk, bár nem reménytelen. Csiga-lyuk • Az Abaligeti-barlangtól D-re 550 ш-re a nagy dolina íKY-i oldalában talált karvastagságu lyuk mélységét 1982. augusztus 19-én mérve a zsinór 10 m körül elakadt. Már csak a kiszabadítása miatt is másnap megbontottuk és Zsilios Gábor 6 m mélységig tu­ dott leereszkedni. A ledobott kő innen "6”—ig osapódva zuhant. Augusztus 22—én további munka után Rajnai Imre 18 m-ig tudott lejutni az É-D-i irányú hasadék mentén kialakult zsombolyba. A fal felületein igen éles kiálló tüskeszerű alakzatok vannak. Az álfenék közelében cseppkőfolyás található. A zsomboly bontásra érdemes minden nehézség ellenére is. Abaligeti-zsombolv Az 1970 . II. 3—i felvételezés során az Abaligeti-barlangtól D—re 6^0 m—re egy doli­ na fenekénél korhadó gallyakkal elfedett régi munkahely nyílását találtam. Erről Vasa Béla I 97 O. augusztus l6-án úgy tájékoztatott, hogy Szatmári Sándorral és Szávai István­ nal ők bontották 1958 —ban, amikor is Szávaira 16 m mélységnél a lyuk ráomlott, de sze­ rencsésen kimentették. Ezzel a munkát felhagyták.

A zsomboly földerítésére 1970. IV. 23-án leereszkedtem /Rónaki L./ és bányászkompaazszal vázlatos rajzát is elkészítettem. A dolina ellaposodó fenekén az ÍKY-i szélén 0,8 m átmérőjű ovális nyílás egy 3**5°-os csapásirányú függőleges hasadék D-i végének felszakadásaként alkotja a bejáratot. A 40-50 cm széles hasadékba 4,5 m-ig leereszked­ ve az ellaposodó fenéken átbújva ÉNY-i irányban egy tág kutszerü üregbe jutunk. Ez feljebb kb. 5 m—rel magasabban záródik. A bejárati nyílástól 4,5 m mélyen kis plató van, aminek B-i oldala 1—1,5 m széles. Korhadó deszkák utalnak az itt folytatott mun­ kára. Az üreg itt K-NY-i irányba kiszélesedik. A kutszerü akna átmérője maximálisan 3 m. A NY-i oldalon a plató szintjében egy átbujónak kb. 3 m hosszan folytatódik az üreg, ami itt 2-3 m magas és 1-2 m széles. Az É-i oldalon a kitermelt kövek depója látható. A korhadó ácsolat miatt az omlás megindult. Az akna D-i oldala szálban álló dolomitos mészkő / < f = 20/18 0/. Az É-i oldal agyagos bemosás meredek fallal. Kb. 3 m-rel lejjebb az akna K— i alja befordul a bejárati hasadék alá és egy tágas kb. 0 3 m —es üregben ér véget. Ennek alját a depóról becsúszott törmelék és agyag rézsűje alkotja. így a be—

-u i

NAGYSZOMBAT

BARLANG О

-

"0 )

-LÜ

+ i X '>

- 136 -

A K Á C O S -V ÍZ N Y E L Ő

a l a p r a jz a

о

о

•

e

f

A tb u j«

h L

q k n o b o f

F e lm é ré s ;

E l ő d S z - K ö v e s d i J . - R ó n o k i L - S za b ó L - T é g l á s J.

1978-80.

j :<ч

járattól a jelenlegi álfenék szint jo XO-Jl m mélységben van /j 970/. Л zsomboly fala enyhén korrodált.

Kevés kéreg- és függőcseppkő látható. Néhány de­

nevért is megfigyeltem. Az alsó üregben csak a 8. in-rtól 1 évó átbúj ónál látható szálbanálló kezet, de ez a meredek dőlésével másodlagos helyzetre utal /tektonikai vagy lesza­ kadás/. Vass Béla közölte 1971* 1X, 2ű-án, hogy egy hete az Aoaligeti-zsomboly mellett újabb fi'iss munkahelyet talált, ami mellett nagy kaiéi ttürnbök is vannak.

/ívkor azonosítottam

Svaboné Vincze Anni 1970» X. 2-i közlésével, akinél egv 20 св-os sárgásfehér kalcittöm— bot láttam tüskés felülettel, melynek eredetéről érdeklődve az Aballgeti— barlangon túl d-re agy dolina alján bontásból eredőnek mondta. Közlése szerint az év augusztus ele­ jén

13

dkg fluoreszceint is beöntöttek, de nem tudták észlelni az Abaligeti-barlangban,

A zsombolyt 1971» X. 3-án újra felkerestem. Ekkor a dolinában attól Q0° irányban 12 i«~re 1 x 3

ra-os E-D-i tájolású téglalap alakú 4 m mély bontási üreget, találtam. Az

üreg falait végig keresztrétegezett mészkő alkotja /
csapé su kissé NY—i dőlésű. Az K-i oldalon az álfenék törmeléke mellett 40 cm szé­

les repedés vezet a mélybe. A kitermelt anyag között 0,6 x 0,4 x 4 m-es fehér kaiéittüskét találtam. 3zabó Sándor 1972. V. 31-én arról tájékozhatott, hogy a kaiéit—tömbö­ det 3-4 m mélységben találták és mintegy 10 m mélységig jutottak, de

omlás miatt fel­

adták., Ekkor kezdték el a szomszédos Abaligeti-zsomboly beomlott aljának újra bontását. Ott

■ plató alatti agyagban eltemetve több mázsás knlcittomb van, sőt találtak permi

.omokkö kavicsot / ф 5-10 cm/ és egy feszitővasat is eltemetve az omlásban. Leereszkedve újra az Abaligeti-zsombolyba /l9?l. X,

3

./ látható a nemrég felújított

Munkák nyoma. Lépcsős depók vannak kialakítva a 4,5 ra mélyen lévő platóig. Itt uj ácsolattal házi ősitották a régi omladékot és további II m mélységig hajtották az aknát. Az alján 0 0,6 m-es agyagos nedves üreg van. Fent a platónál az oldalüreget bedeponálták. Itt a magasba futó kb. 4 m felszakadás felületén a légáramlásból eredő borsóköves—tűs— Les képződmények figyelmet érdemelnek. Látható a mennyezeten néhány kis sztalaktit és a faion oseppkőkéreg. Az agyagos oldalban apró csigák vannait. A muokhely alján bókák láthatók. Az

197

O. évi felvétel óta tehát Szabó Sándorok 5 m-t bontottak a korábbi omlásban.

Ttt kell arra is rámutatni, hogy Lakenbach Gyula az 1937. VITT. 13-22. időszakban a »ТЙ naplójában egy mecseki kutatóturát ismertet, melynek során augusztus 15-l6-án Abaligefcen voltak barlangokban. A rajzvázlatok között van egy "Abaligeti zs.” feliratú rajz, mely 12 m mély aknabarlangot ábrázol, aminek bejárati nyílásától NY-ÉNY felé tör­ melék lejtő van és felette avenszerü felszakadás mogközeliti a felszínt. Ez a zsomboly nem azonos általunk hasonló elnevezéssel ismertetettel. Azonosítása még nem sikerült. Л ~TS napló 122. oldalán olvasható kézírás nem utal a barlangra, do említi a "Kétágú vgy. oldaléiban lévő zsomboly ..."t-, melybe 1934-ben egy ló beleesett. Lohet, hogy en­ nek a rajzát közli. Felderítéséről még nein mondtunk le. Akácos-vi znyo.lőbarlang Ли Лbnlige ti—barlangtól DNY-ra 440 га-re a dolinasor felső tagjának alján kis víz­ gyűjtőről időszakos víznyelő bontását 1959-ben Szabó Sándor Goisz Mihállyal kezdte ,/ld. publikáció; Beszámoló az MKBT 1975* első félévi tevékenységéről p. 39./- Sikerült az ■áron bejutni az Abaligeti-barlang 2, Ny-x oldalágába /Könyvtári-oldalág/. Ezzel a barrang természetes bejáratainak száma kettőre növekedett

63

kutatása könnyebbé vált.Saj­

nos még felmérése és leírása előtt 1970 tavaszán az akna beomlott. Kibontását a Mecse­ ki Kérsztkuta1 0 Csoport 1976. február 25—én kezdte meg. Л Ml/V-től a munkához lakókocsit

139

és bányafát kaptunk. Az oldalág kutatását ezt megelőzően a Szabó Pál Zoltán Barlangkutató Csoport Sza­ bó Sándor vezetésével végezte, mely csoport 1975-ben feloszlott, és tagságának nagy része a MKCS-ben folytatta a kutató tevékenységet. Az Akácos-nyelő ujrakibontására igen jelentős energiát fordítottunk. Mintegy 10 ■> sáros, agyagos törmelék kitermelésével 1976. VII. 10-én újra megnyílt az ut az oldalág felé. A végleges biztosítás /keretácsolat/ csak IX. 10-re készült el, bár addig is többször felhasználtuk a bejáratot az oldalág bejárásához. A nyelő feltérképezését 1978. VIII. 26-án kezdtük meg Előd Szaniszlóval, Szabó László segítségével, majd 1980 áprilisában már a mérési poligont az oldalágban a 9. pont­ tól a 25. pontig vezettük. /Téglás Judit és Kövesd! János segítségével./ A mérés első szakaszában 10 poligon vonallal jutottunk az első természetes homokkőben képződött ak­ na aljára és innen a 11. sz. ponttól inditva jutottunk a 19. pontig a mérés második szakaszában az oldalágig. Az 1982-es kutatási évben további méréseket végeztünk, de a 35. ponttól még 116 m-es szakasz folmérésével tudtuk volna összekötni poligonunkat a 2. oldalág alsó felmért szakaszával, annak utolsó 93- számú pontjával. /Ld. MKoS 1977» évi jelentésében térkép a II. NY-i oldalágról M = l:k00, melyből "Beszámoló az MKBT 1977. évi tevékenységéről" iip. 1932. p. 208./ Munkánkat az Akácos-akna ácsolatának kor' haclásából eredő omlás megakadályozta. A további biztonságos közlekedéshez betongyürüs biztosítás kiópitését tartjuk szükségesnek. Az aláb b

A k á c o s-v iz n y e lő ad ju k

Pontszám

3. 4. 5. 6. 7. 8. 910. 12. 13. i4. ■J\ \ P

15. 16. 17. 18. 19.

ra jz o t

mellékeljük

és

a

b arlan g

leírását

közro a mérési poligon adataival.

Irány

Do .1óS З,

1. 1. 2.

felméréséből készített

298 0 158 0 100 120 196 216 zko 197 173 17 0 100 0 230 0 132

- 19 - 90 -

32

- 9O + _

3 1 4 0

- 16 0 - 61 - 4 - 90 0 - 90 - i>f>

+ 90 - 29

Hossz

Rád. hossz

4.

5»

3,79 /4,5/ 2,28 /0,10/

3,58 0 1,94 0

7,93 3,8 3,8 3,35 3,90 5,85 4,52 2,57 A , 67/ 0,32 /5,64/ 4,65 /1,58/ 5,0

7,91 3,8 3,79 3,347 3,75 5,85 2,19 2,56 0 0,82 О 2,6 0 4,37

Szintki.il» 6.

1,235 4,5 1,205 0,10 0,145 + 0,066 0,2 62 0,116 1,07 0 3,95 0,17 4,67 0 5,64 3,85 + 1,58 2,42

Felszíntől a szintkül. 7. + 1,235 0,00 4,5 3,7 5,8 6,22 6,15 6,41 6,53 7,6 13,6 17,63 17,8 22,47 22,47 28,11 31,96 30,38 32,802

- lU O -

Az áosolattal biztosított lejárati aknától К-re a dolina oldalában elhelyezett cövektől indítottuk a mérő pollgont, de az "0"-ként az attól 1,23 m-rel lejjebb levő ak­ na kezdő peremét jelöltük ki. A kb. l x l m-es szelvényű akna négy sarkában álló 2 ni­ es bányafa mögé elhelyezett keményfa deszkák tartják a tömedék anyagot. Lejjebb az om­ lás meggátlására keretácsolat van. A 3* sz. pont ^,5 m—ben az E—i oldalon kiálló homok­ kő párkány alatti rézsün van. Innen a K-i irányban lapos bejárati nyílás mellett irá­ nyoztuk meg a sz. pontot, melynek továbbviteléhez le kellett vetíteni 0,1—rel. A miocén homokkő rétegzettsége a kuszoda kezdeténél mérhető.
- 14i -

- i hX -

> ч СП u. — О о >> о с <

о Z <

_

|

er < CD

Z о

2

(Л - о с о

Е

Е

С -.

LT)

1

Ф

1—

1

О

-ф

>

£

Е

—

<

О

-UJ-*— I—

1

о с -Ж о

о с о в

Jelentés a Metró Darlangkutató Csoport 1982. évi munkájáról Csillák József

Kutatási területünk a Csillag-hegyi Róka-barlang és környéke. Elkészítettük a Dávid—barlang és a "Bástya" sziklafal oldalából nyiló Poros-barlang térképét. A kőfejtőt feltérképeztük. A Róka-barlangban a Nagy-akna felett átmászva a túlsó oldalra, a Nagy-aknával pár­ huzamos kürtőt találtunk. A kürtő bejáratától kb. 3 и-es mélységben egy nagy kő a szűk járatot eltorlaszolja. A kő mellett levilágítva, illetve kis köveket ledobálva a kürtő mélységét 10 -15 m-re becsüljük. A Nagy-akna alján folytattuk az álfenék kibontását. Az erősen törmelékes, agyagos kitöltésben 3,5 métert haladtunk lefelé. A további bontáshoz a biztonságos munkavégzés érdekében feltétlenül szükséges ácsolat beépítése. Az ácsolatnak való anyagot a BKV— nál megigényeltük és reméljük, hogy 1983-ban meg is kapjuk. Ezzel teremtünk biztonsá­ gos körülményeket a további bontáshoz. 1983-ban elkészítjük a barlang fotódokumentációját, biztonságos átjártó építünk ki a ^agy-akna felett, s megkezdjük az itt lévő kürtő bontását, az ácsolat elkészülte után a * igy-akna bontását folytatjuk. Dávid-barlang Helye: Budapest, Csillag-hegy, Róka-hegyi kőbánya III. számú kőfejtőjének EK-i oldalá­ ban. Az itt feltárt Fóka-barlangtól keleti irányban kb. 60 méterre Z k 5 méter tenger­ szint feletti magasságban helyezkedik el. A barlang leirása A barlangot, illetve a kitöltött hévizforrás-kürtőt 1959 őszén Szilvássy Gyula a Budapesti Vámőrség barlangkutató csoportjának vezetője már leírásában említette. A bar­ langot I98O őszén kezdtük kutatni. A kőfejtő működése alatt a barlang felső része való­ színűleg megsemmisült. Munkánk során a barlangba 3,50 métert jutottunk le. A sziklafa­ lon szűk nyíláson jutunk be a barlangüregbe. Felfelé ÉNY-i irányban szűk vakjarat in­ dul. Lefelé szűk járat indul, amely nem sokkal lejjebb két kb. 80 cm-es függőleges ágra szakad. A két akna alja köves, törmelékes agyaggal van kitöltve. A szűk munkakörülmé­ nyek nehezítették a további bontást. ígéretesebb kutatási területen végezhető munkánk miatt a kutatást egyelőre szünetel­ tetjük. "Nautilus" Vizalatti Barlangkutató Szakosztály 1982. évi beszámoló jelentése Horváth Győző

1982. évben az előző években elkezdett, ill. előkészített munkák befejezésén dolgoz­ tunk. A Tapolcai-tavasbarlangban évek óta folyamatos karsztviz-csökkenés ellenére a vizszint stabilizálásán fáradoztunk. 1979 óta okoz gondot ez a vizmennyiség-csökkenés. Ekkor készítettünk egy szakvéleményt, amely megoldást jelentett a további vizmennyiségcsökkenés makett a vizszint stabilizálására. A s.Mcvéleményünkben a több, mint egy év­ tizedes munkánk is tükröződött. Dr. Kessler Hubert és dr. Láng Sándor szakvéleményével szemben a bizottság a mienket tartotta kivitelezésre alkalmasnak. E döntés után elkezdtük a munkálatokat a szakvéle-

menyben leírtak megvalósítására. Sajnos csak az első Ideiglenes megoldást tudtuk el­ végezni, de ez is már komoly eredményt hozott: újra csónakázhatóvá vált a tavasbarlang. Ez ideiglenes megoldás másfél-két évig tartott. 1981 -ben újra jelentkezett a probléma: a tavasbarlangban nem lehetett csónakázni. Az általunk nem ismert okok miatt süket fü­ lekre és teljes érdektelenségre találtunk. E tény annál is inkább érthetetlen számunk­ ra, mivel jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben nem mindegy mire költünk tízmilliót. Mi 1982 . február 25-én kapcsolódtunk be a további megbeszélésekbe, mint akik közel 15 éves szeretik és kutatják a tavasbarlangot, szerettük volna megmenteni a pusztulás­

tól, a kiszáradástól. A korábbi szakvéleményünket továbbfejlesztve, újabb szakvéleményt küldtünk az illetékes szerveknek. Elképzelésünk mindenkinek tetszett, de senki nem bí­ zott a sikerében. Egyedül az Idegenforgalmi Hivatal támogatott bennünket. Mindezek el­ lenére 1982 . április 2á-27-ón tábort szerveztünk a tavas barlangban és a Malom-tónál. Kísérletet folytattunk elképzelésünk, ill. szakvéleményünk igazolására - teljes siker­ rel. 1982. április 27 -én újra lehetett osónakázni a tavasbarlangban. A barlangban vízáramlás-vizsgálatot végeztünk a szökevény források megállapítása ér­ dekében és vizsgáltuk a barlangi viz és az elszökő források hőviszonyait. A felmérések alapján sikerült megvalósítanunk a barlang szökevény forrásainak mesterséges visszatáplálásával beállítanunk a Malom-tó és ezzel a tavasbarlang vizszintjét, és ami meg­ lepő volt számunkra, a mesterséges visszatáplálás mellett még többszörös mennyiségű túlfolyást tapasztaltunk. Tehát elképzelésünket beigazoltnak láttuk, mivel ezzel a mód­ szerrel még komolyabb vízmennyiség—csökkenés esetén is tartható lehetne a tavasbarlang vizszintje. Az ideiglenes megoldás költsége kb. 20-30000 Ft volt, melyet szakosztályunk fizetett. Az általunk tervezett végleges megoldás kb. 5OOOOO Ft költséggel jár. A Barlangkutató Szakosztállyal közösen az előző- évi előkészületek után megszerveztük a II. Baradla-Alsó-barlangi tábort, ahol másodszor alkalmaztuk a feltárásnál kidolgo­ zott uj módszert, a szifonokba telepitett szivattyúkkal. A táborhoz szükséges technikai felszereléseket /szivattyúkat, kábeleket, kapcsolószekrényeket/ szakosztályunk Bercik Pállal és a SZIKKTI-vel együttműködve biztosította. A Barlangkutató Szakosztály Baradla csoportja vállalta a térképezést. A tábor személyzetét a két szakosztály, más egye­ sületek és egyéni tagok segítségével biztosítottuk. A leküzdött szifonok száma magukért beszél: 1980-ban a 8. szifonig Jutottunk el. 1982-ben a ló. szifont is leküzdöttük és bejutottunk a végcél, az Óriás-terem alá. A hatalmas energiával, technikával felszerelt tábor sikeresen oldotta meg a feladatot, több százezer köbméter vizet szivattyúztunk le a szifonokból. Egyszerre 12 szifont kel­ lett "nyitva tartanunk", szivattyúznunk - ez hatalmas emberi és technikai próbatétel volt. Egy kisebb árvíz is teljesen feltöltötte a szifonokat és szinte újra kellett kez­ deni a munkát élőiről, de sikerült befejeznünk és a beépített technikát kimentenünk.

Nehézipari Műszaki Egyetem TDK Karszthidrológiai Szakcsoport 1982. évi jelentése Nagy Tibor Csoportunk létszáma az 1982-es évben átlagosan 10-15 fő volt. A hétvégi munka- és egyéb túrákon kivül három tábort szerveztünk. A téli tábor január 25-től február 3-ig tartott, a nyári junius 28-tól Julius 5-ig, illetve augusztus 25 -től 3°-ig*

-

Х-Ч 5 --

Balekina-barlang Három alkalommal szerveztünk hétvégi munkatúrát a barlanghoz 3-** fö részvételével. A bejáratot elzáró sziklatömböt sikerült szétverni. Kitágítottuk a bejáratot és ácsolatot készítettünk a biztonságosabb bejárás érdekében. István-lápai-barlang .Nyolc alkalommal szerveztünk túrát a barlangba. Ezeken a túrákon egyrészt a barlang n mróg feltárt uj részeit jártuk be, másrészt fotóturák voltak. Távlati terveink kö­ zött szerepel egy tudományos-ismeretterjesztő kisfilm készítése a barlangról. Felszerel­ tük a bejáratot lezáró vasajtót, de alig két hónap elteltével ismeretlen tettesek az ajtót ellopták. Ugyanakkor lopások történtek a barlang bejáratánál álló faházból is, ahol a leszálló kutatók szokták hátizsákjaikat hagyni. Fekete-barlang Négy alkalommal szerveztünk túrát a barlangba. A fő cél agyag- és kőzetminták gyűj­ tése volt, valamint földtani méréseket végeztünk és fényképeztünk. Vagyis megkezdtük a barlang teljes geológiai felmérését, amelyből egy, esetleg több TDK /tudományié diák­ köri/ dolgozatot fogunk készíteni. Az egyik leszállás alkalmával kb. 150 m hosszúságú, eddig ismeretlen részt jártunk be. Ennek feltérképezése az 1983-as év feladata lesz. HárOmfejü emberdenevér—barlang Tizenegy alkalommal bontottunk a barlangban. A bontás sikeresnek mondható, bár na­ gyobb üregbe még nem jutottunk be. A jelenlegi végpont a felszíntől 29 méterre van. Az omlásveszély elkerülése végett a bejáratnál 8 db kutgyürü van beépítve. Ezek alatt még 12 métert függőlegesen folytatódik a járat. Körülbelül félúton egy kis nyilás van a jobboldalon. Ide bemászva 2 métert lehet tovább haladni, azután elszükül a járat. Né­ hány cseppkő is található itt. Ha leélünk az akna aljára, egy szűk résen kel.1 átbújni, majd egy eléggé meredeken / 50°/ lejtő járat következik, amely a jelenlegi végpontig tart. Xtt a bontás eléggé lassan halad, mivel az agyag nagyon ragad és a hely is kevés. Kevéssel a végpont felett egy depót készítettünk, mivel a kitermelt agyag felszínre va­ ló kiemelése komoly nehézségekbe ütközne. Elkészítettük a barlang térképeit és a töbörről is készítettünk egy szintvonalas térképet. Az eredeti kéziratos jelentés tartalmazza még: "Csató István: A NME karszt- és bar­ langkutatásának története, feltáró és tudományos munkájának ismertetése” o. cikket. /Szerk./

A Nyíregyházi Honvéd Bottyán János SE. Denevér Barlangkutató Csoport kutatási jelen­ tési és beszámolója az 1982. évről

Feltáró tevékenység a Hollós-tetői Denevér-barlangban Hollós-tetői Denevér-barlang Helye: Bükk-hegység - Hollós-tetőn D-i irányban a Hollós-patak és a Hollós-tetői-viznyelőbarlang közvetlen közelében. A feltárt uj szakasz hossza: 12 m /Lásd a térképmellékletet/ A feltáró tevékenység ismertetése Az 1979« év végén talált fellevegőzés helyén - kutatási engedély birtokában - 1980. május 1—én kezdtük meg a fe- fúrást. Nyári kutató tábort szerveztünk a munka továbbfoly-

- 1k 6

-

HOLLÓSTETŐI-DENEVÉR-BARLANG

I

E

Jelmagyarázat11- 11= 1 szál kő

H onvéd

Bottyán Janos S E - D e n e v é r

b a r la n g k u ta tó

*.v

: törmelék

W

-■agyag

csoport

S z e r k e s z t e t t e 1 K ra je c z Mihály 1983. 1.7

- ,1'(7 -

HOLLÓSTETŐI DENEVÉR BARLANG HOLLÓS VÍZNYELŐ BARLANG HOSSZMETSZETEI

Hollóstetői D enever-barlang /fe ltá rá s k e z d e te -1980.V 1 /

Hollós v íz n y e lő -b a rla n g /kibontva - 1982-b en /

Bejárat

S z e rk e s z te tte - K rajecz M ihály 1983.1 7

1U8

-О

.С

O O

■LD P

e

ъ

•8

Qj

Ч Л -Ё -O

■

O
O

« - -QJ

.

< N — > <

- o - o

g o

Di:

-LO Ol 00

O

—

'8

qj

CT % о E >4
N

Ш QJ J* t_ QJ N CO

°o Ç 3- $ =

CT Cl

<

—I < I

о

-LD

Ю

O

Z <

er

a. о ф

8

о

j*

<

en Xi

CD I

-eu

>
Z

c

cr

QJ

a

-<

cr

I •LU

-<

CO LO O C *D

I— <

C >> O CO

-o en

O

—

LT) QJ — 'O

E

-o

O

T ,-ov_ *

o i_ -a

СЛ -Q j

ÍU

J-

CNJ

cr-=>

E LO fE L. ÛL < 1 00

QJ L_ QJ " to

2 1

-B1

a» i_ L~ QJ •Q J ■** > 1Л QJ - a C QJ a ‘ O 1 uo

■o -QJ

> C

O

X

TATARARKI-BARLANG

- Iif9 -

150

tatására. Az 1980, évi feltárás eredménye 9 m mély és 17 m hosszú barlangjárat feltá­ rása volt. Ekkor neveztük el a feltárást Hollós-tetői Denevér-barlangnak. A feltáró munka során megközelítettük a Hollós-viznyelőbarlang 1981-ben kibontott alsó aknájának szintjét. Térképünkön is együtt ábrázoltuk a két barlangot, mivel össze­ függést láttunk a két barlang között. Feltételezésünk alapján az általunk feltárt Hol­ lós-tetői Denevér-barlangból lesz lehetséges bejutni a feltételezett barlangjáratba, amely a Hollós-viznyelőbarlangból nem volt lehetséges /mert ott a feltárást nem tudták a Miskolci Bányász barlangkutatói folytatni/. Feltételezésünket alátámasztja az a tény is, hogy a viznyelőbarlangról szóló /Bar­ langok a Blikkben - Lénárt László/ szerint is víznyelő alját egy keresztirányba vető­ dött harántoló réteg zárja el. A Denevér-barlang jelenlegi végpontjánál lévő agyagos törmelékkel zárt rész kibon­ tása után, feltételezhetően ez alá a harántoló réteg alá juthatunk - igy bejuthatunk a feltételezett barlangjáratba. Tatár-árki-barlang

Hely: Bükk-hegység DK-i nyúlványa - Bükkszentlészló határában - a Kőszál nevű sziklacsoportban. Feltárt szakasz hossza: 25 m A feltáró tevékenység ismertetése

'

A brrlangban a kutatási munkát 1979-1980-ban kezdtük el. Kutatási engedélyt is kér­ tünk és kaptunk. A feltáró munkát azóta is szakaszos ütemben /főleg ősztől tavaszig/ végezzük. A mellékelt térképen jelzett 1980—1981. évi feltárásokat rögzítettük, mely térkép szerint a 4-es jelzéssel jelölt kis teremnél jutottunk be a 3-as jelű Április 4. ágba /ezen a napon bontottuk ki/. Jelenleg a törmelékkel jelzett résznél járunk. Az I98I—es év végén talált és 1982-ben kibontott és kitisztított 6-os jelű járatban dolgozunk jelenleg is. Ebben az uj részben szokatlan jelenséget tapasztaltunk, amely számunkra is megmagyarázhatatlan. Az uj járatrészben igen száraz tapintású az agyag, amely időről időre megnedvesedik függetlenül az időjárástól és a barlang klímájától. Az uj járatrészben a száraz jelenségkor a hőmérséklet ca: 3-4 C°, magasabb mint a nagy barlangi részben. A járatban igen népes számú denevér csapat tanyázik, mely miatt a feltárás üteme is lassabb, a járatban nagymennyiségű guanó csomók keletkeztek.

A "Pannónia" Barlangkutató Csoport 1982. évi .jelentése Kardos László Csoportunk 1982. január 1-én alakult meg hivatalosan, de tagjai már előtte több éven keresztül együtt túráztak, kutattak. Csoportunknak a Pannónia nevet adtuk, mivel sze­ retnénk a régi Pannónia Turista Egyesületen belül működött barlangkutatókhoz hasonlóan tevékenykedni mind aktivitásban, mind eredményességben. Felügyeleti szervünk, illetve jogi képviseletünk az Újpalota Sportegyesülot. Kálmán—réti—zsomboly

A kutatási engedély alapján több feladatot állapítottunk meg: 1/ A barlang hozzáférhetőségének megteremtése, azaz a beszakadást körbekerítettük fától-fáig.

151

KALMAN - RÉTI -ZSOMBOLY TÉRKÉPVÁZLATA

FELM ÉRTE-

Kardos László SÓqi Péter Zupos Katalin

?■

\

2.

3.

L

5 m.

152

2/ A drótkötélpálya kiépítése a zsomboly felett. 3/ Az oldaldepók eltávolítása a barlangból /mivel a későbbiekben teljes oldalszel­ vénnyel akarunk továbbhaladni/ ez 3“^ anyag volt, amit kint a felszínen úgy V

helyeztünk el, hogy az ne változtassa a felszint. Hőmérsékletmérés és mérőállomások létesítése, a továbbiakban csepegósmórés is

lesz. 5/ Terepbejárás, tüzetes felszíni szemrevételezés.

Ferencvárosi Természetbarátok Sportköre Delfin Könnyűbúvár Szakosztály kutatási jelen­ tése az 1982, évről Kalinovits Sándor — Kollár K. Attila

Feltáró tevékenység áóó2/5. kataszteri számú Molnár János-barlang Ebben az évben is folytattuk a barlang mélyebb szintjén található járatok térképezé­ si munkáit. A munkálatokat még a mai napig sem sikerült teljesen befejezni, ezért tér­ képét közölni nem tudjuk. Nincs értelme, hogy részleteket tegyünk közzé a térképből, mert ezek a kívülálló részére információt nem jelentenek. A térképezési munka során több - eddig nem járható - hasadékot bontottunk ki annyira, hogy azokba vagy behatolni, vagy legalább benézni lehessen. így ismertté vált a barlang Delfin levegős-terét alko­ tó hasadók egyik oldalága. A jelentős mennyiségű iszap igen nehézzé tette a munkát, mert a viz igen erősen zavarosodott. A bontási munkáknál keletkezett szennyezett /isza­ pos/ viz a járatokon keresztül igen hamar eljut a forrásokhoz és onnan a Lukacs-fürdő medencéjébe. Ahhoz, hogy ez megakadályozható legyen, a merülések előtt le kellett zá­ ratni a medence-töltővezetéket. Mivel ilyenkor a medencék vize nem cserélődik, a fürdő érdekeivel kerültünk összeütközésbe, és csak igen kivételes alkalmakkor volt lehetőség a nagy szennyezést okozó bontási munkák végzésére. A térképezési munka során tovább bővitettük a barlangba beépitett fix vezetőkötelek számát. Ezek elhelyezése és rögzítése igen nehéz feladatnak bizonyult, mivel a rögzítő szögek elhelyezését csak nehezen tudtuk megoldani. A járatok fele igen erősen málló, illetve jelentős /10-30 cm/ mélységig kémiailag roncsolt állapotú. A beépitett HILTI szoritóékek igen kis mechanikai igénybevétel után kiestek. A legjobb megoldásnak ta­ láltuk a vezetőkötelek különböző képződményekhez /sziklabütykök/ való rögzitését. A térképezési munka során ezek a vezetőkötelek, mint poligonok kerültek alkalmazásra. A rögzítési módszer egyetlen hátránya, hogy ezek a pontok mint megjelölt fixpontok nem lesznek később azonosithatók. Tovább folytattuk a melegviz beáramlás! helyek felderítését, illetve a meglévő hasa­ lják /melegvizes-ág/ tágítását. A bontást csak igen körültekintően lehetett végezni, mert az erősen töredezett, a mállás miatt szerkezetileg tönkrement főte állandó omlásveszélyt jelentett. Előfordult, hogy a búvár által kilégzett levegő kisebb omlást in­ dított meg. A bontási munkával elértük, hogy az első szakaszon már nincsenek instabil kőtömbök, igy hozzákezdhettünk a járat aljzatát alkotó iszap és törmelék eltávolításá­ hoz. Ezen a munkahelyen folyamatosan mérjük a beáramló viz hőmérsékletét, ami általá­ ban 23,8 °C és 2á,7 °C között változik. A változások okáról az 1978. évi beszámolónk­ ban részletesen szóltunk. Tovább folytattuk a barlang mélyebb szintjén áramló hidegebb /20 °C/ viz beáramlás! helyének behatárolását, eddig sikertelenül. A jelenlegi műszerezettséggel az igen gyen­

153

gén áramló vizet kimutatni nem tudjuk. Ennél a feladatnál is igen zavaró a felkavarodó üledék, mert az észlelést szinte lehetetlenné teszi. Az 1983-as évben egy teljesen uj módszerrel kívánunk kísérletezni, remélve, hogy ez eredményre vezet. Az elmúlt években folytatott táróépitós, harántolta a barlang Dexioa-ág és a foly­ tatását jelentő Neodexion-ág között megszűnt a lehetőség, hogy ott további kutatást végezhessünk. Ezért kibontottuk a korábban eltömött hasadékot úgy, hogy a megépült tá­ róból a Neodexion-ág megközelíthető legyen. Megkezdtük a barlang vizalatti részeinek kivilágításához szükséges munkák előkészítését. Az ELMÜ-től megrendeltünk egy fogyasz­ tásmérő felszerelését, amit engedélyeztek és el is készítettek. így lehetőségünk van a barlang közelében elektromos energia vételezésére. A fogyasztásmérő szekrénybe ke­ rült elhelyezésre egy 380/220/ 3 x Z k V 2000 VA-es transzformátor, mely a vizalatti energiaellátását fogja biztosítani. Kijelöltük a világítótestek helyét megkezd­ tük azok legyártását. A Hidépitő Vállalat megbízásából kísérleteket folytattunk egy ultrahangos buvártelefon zárt térben történő alkalmazására is. A kísérletek során bebizonyosodott, hogy a búvárok egymás közötti kapcsolatteremtésére a készülék csak abban az esetben alkal­ mas, ha azok látótávolságban vannak egymástól. A felszíni állomással a barlangba beha­ tolt búvárok kapcsolatot teremteni nem tudtak. A fenti tapasztalatok az ultrahang ter­ jedési sajátosságai miatt előre várhatók voltak. A kísérletek során megállapítottuk, hogy a készülék alkalmas arra, hogy a merülőpá­ rok biztonságát növelje,a feladatok elvégzését segítse. Előnyét a zavaros vízben lehe­ tett igazán lemérni, amikor a búvárok közel voltak egymáshoz, de a korlátozott látás miatt egymás mozgását és jelzéseit már nem láthatták. A készülék magas ára és beszer­ zésének nehézsége miatt elterjedése egyelőre nem valószipü. 5ál3/2. kataszteri számú Rákóczi-barlang Az 1982-es évben a már több éve folyó felmérési és azonosítási munkák folytatására fektettük a fő hangsúlyt. Mivel az előző időszakban megállapítást nyert, hogy a barlang I. sz. tavából bontás nélkül további járatokat megismerni nem lehet, igy a tóból indu­ ló oldalágak eltömődósének vizsgálatával foglalkoztunk. Megállapítást nyert, hogy a törmelék felső rétegeinek kibontása után sem lehet to­ vábbi járatokba jutni. A bontási munkákat nagy körültekintéssel kellett előkészíteni, mert a törmeléklejtő alsó szakaszának bontása a törmelék megcsúszásához vezethetett. A suvadás megakadályozására függőleges rudakat vertünk az aljzatba 20-30 cm távolságban. A rudak leverése sokkal nehezebb volt, mint az előre vártuk. Nem lehetett elegendő tá­ volságra és mélységre sem verni, mert az inhomogén aljzat ezt nem engedte meg. Ennek ellenére kísérletet tettünk a törmelék bontására. Egy-egy alkalommal két búvár dolgo­ zott úgy, hogy az egyik a kitermelést végezte, a másik a lejtő mozgását tartotta szem­ mel. Amikor a törmelék eltávolítása kezdett jó intenzitással haladni, bekövetkezett a suvadás. A munkahelyet fel kellett adni anélkül, hogy némi eredményt elértünk volna. Másik helyet kerestünk, ami nem esett a lejtő fő irányába. Itt valamivel jobb eredmény­ nyel végeztük a törmelék kitermelését. Jelenleg ott tartunk, hogy az eddig függőleges falazat aláhajlik és 1-1,5 m hosszan látható egy feltöltött, de kis munkával járhatóvá tehető barlangszakasz. A barlang II. sz. tavában is folytattuk az előző években elkezdett munkát. Itt je­ lentős méretű járatok vannak és ezek pontos felmérése még a mai napig sem sikerült. A hasadékok fő irányát és jellemző méreteit már az előző években felmértük. A térképezé­ si munkát a következőképpen képzeltük elvégezni:

- fixpontok beépítése és felmérése, - a fixpontokból kiindulva /poligonvonalak/ vezetőkötelek behúzása az ismert járatok­ ba, - a fő poligonok térbeli helyzetének meghatározása, - segédpoligonok beépítése és felmérése, - a segédpoligonok kiszerelése vagy helyettük fixvezetőkötelek beépítése. Az előzetes elképzelések alapján felderítő merülések sorozatát végeztük a fixpon­ tok helyének kijelölésére. Bejártuk a tó felső -10 m-ig terjedő szelvényét és kijelöl­ tük, majd megkezdtük a fixpontok elhelyezését. Ezzel a munkával párhuzamosan felderítő merülést szerveztünk a tó két un. kútjába. Ezek a helyek az előzetes becslések alapján -32 m-ig nyúlnak. Megállapítottuk, hogy a bázis alatti kút mélysége 32 méter, belőle járható oldalág nem nyílik. A kút valóságban csak -20 m-en kezdődik, mert összekötésben van a tó középső részé­ vel, ahol -20 m-en található az aljzat. A tó elkeskenyedő részében is ismert volt egy mélyebb hasadék. Az itteni merülés alkalmával megállapítottuk, hogy a hasadék aljzata átlagosan m-en található. A behúzott vezetőkötél utólagos lemérése során megállapítottuk, hogy a lemerülés helyétől k9 m távolságig jutottunk. Figyelembe véve a merülés mélységét és útvonalát, az általunk bejárt,ut vízszintes vetülete cca. 29 méter.Ez megfelel a hasadékban a tó felszínén megtehető legnagyobb távolságnak. A búvárok beszámolója szerint a merülést a levegőkészlet biztonsági határáig törté­ nő elfogyasztása miatt szakitották meg és nem azért, mert a járatban továbbjutni nem lehetett. Mivel az említett esemény óta a helyszinen nem jártunk, igy az 1983-as év feladata lesz az emlitett hasadék további vizsgálata. Megállapítottuk, hogy az 1982-es évben végzett merülések során uj, eddig ismeretlen barlangszakaszt feltárni nem sikerült. Az utolsó merülés alkalmával bejárt szakaszról szerzett ismereteink még csekélyek, igy ez eredményként nem értékelhető, 5^13/3. kataszteri számú Rákóczi II. /Surrantós/-barlang Az 1981. évi kutatási jelentésünkben közöltük és térképét mellékeltük annak a szi­ fonnak, melyet 1981. óv végén és 1982 . év januárjában sikerült legyőzni. Az Y-tó és a Kekszes—terem közötti szifon átuszása jelentős eredmény volt, de lényegesen nem nö­ velte az ismert barlangjáratok hosszát. A merülés alkalmával a szifon átuszására kon­ centráltunk, igy a részletes vizsgálatok az év hátralévő részére maradtak. Későbbi merülések alkalmával megvizsgáltuk a szifon vizalatti részét. További vizalatti járatot nem találtunk. A barlang jelenleg ismert részein merülésre alkalmas, áltálunk még nem kutatott további vizek nincsenek. Meg kell állapitanunk, hogy az is— niort, vízzel elöntött hasadékokon keresztül további barlangszakaszok megismerésére nincs mod. A levegős járatok kutatása hozhat olyan eredményt, mely a búvártevékenysé­ get ismét előtérbe helyezi. Addig a barlang vizeiben barlangi buvárképzést lehet vé­ gezni, mivel az aránylag kis mélység, oldalágak hiánya erre ideálissá teszi. Mivel Szakosztályunk kutatási engedélye csak a vizalatti barlangszakaszokra érvényes kértük, hogy a levegős járatok kutatóival közösen folytathassuk a feltáró tevékenységet.

-

155

-

Jelentés a Papp Ferenc Barlangkutató Csoport 1982. ovi tevékenységéről

Az elmúlt évi munkát meghatározta a csoport átszerveződóse. Az év első negyedében a fiatalok egy része kivált a csoportból. Később az idősebb kutatók második nemzedé­ keként I6-I7 éves fiatalok csatlakoztak. A terepi munkát ezért az jellemezte, hogy előtérbe kellett hoznunk az oktatást. A tervbevett feltáró és térképező munka egy ré­ szét igy nem tudtuk végrehajtani. Folytattuk a hagyományos kutató munkát, részt vet tünk a Társulat szakmai tevékenységében. A Társulat szakmp-i munkájában 1982-ben a I’app Ferenc csoport jelentős munkát vég­ zett. Dr. Cser Ferenc és Gádoros Miklós előadást tartott a keszthelyi Speleotherápiai Szimpóziumon a barlangi levegő nedvességtartalmáról. Az előadás anyagát kiegészítve, elkészült a téma tudományos publikációja. Az előadásban kifejtették, hogy a barlangi levegő - a közhiedelemmel ellentétben - a 37 °C-os tüdő számára száraz levegő. Elemez­ ték az aeroszol-képződés, stabilizálódás problémáját és kimutatták, hogy a barlang vi­ szonylagosan zárt jellege biztosítja a gyógytényezők megjelenés 't és folyamatos hatá­ sát /aeroszol létrejötte, konstans hőmérséklet, kismértékű légáramlás stb./.

A VITUKX Jósvafői Karsztvizkutató Állomása alapításának 23 éves évfordulója alkal­ mából a csoport kétnapos Karszthidrogeológiai Ankétot szervezett Budapesten és Jósvafőn. Az Ankét célja az volt, hogy három ülésszak keretében bemutassa az Állomás 23 éve alatt végzett vizsgálatok legfontosabb eredményeit és hasznát, valamint az Aggtelekikarsztvidéken párhuzamosan folytatott más jellegű és más csoportok által - részben szin­ tén a kutatóállomáson - végzett kutatásokat. Összesen 22 előadás hangzott el. Ebből 10 előadást a Papp Ferenc csoport tagjai tartottak. Dr. Pályi Gyula emlékezett meg dr. Papp Ferenc professzorról, az Állomás alapitójának érdemeiről. Gádoros Miklós tartotta az összefoglalót az Állomás eredményeiről, a méréstechnikai előadást Kérdő

Péter tar­

totta meg. Dr. Cser Ferenc számolt be a karsztforrások hidrológiai feltárásáról és a vízkémiai vizsgálatok eredményeiről. Maucha László mutatta be a hidrológiai körforgás egyes elemei közötti kapcsolatok feltárását. Beszámolt a Jósva-völgy vizbáztartási vizsgálatának eredményeiről - ezen belül a karsztos beszivárgás különböző módszerekkel való méghatáx'ozásáról, és a különböző módszerek részboni összehasonlításáról. Végül Jósvafőn előadást tartott az Aggteleki-karsztvidék vízrajzi feltárásának eredményeiről és az újonnan elkészült karsztlizimóter felépítéséről és első méréseiről. Dr, Müller Pál a korróziós folyamatokról, Hazslinszky Tamás, dr.Sárváry Istvánnal együtt az Alsó­ hegy vízháztartás! viszonyait tárgyalta előadásában. Dr. Döcker Tivadar helyett Szilvay Péter számolt be a lefolyásmérő parcellán elért ex-edaényekről. A VITUKl részéről még Izápy Gádor, dr. Lorberer Árpád és Csepregi András tartott előadást. A

25

éves évfordulón a VITUKl dr. Papp Ferencről nevezte el a Kutató Állomást. A

cooport emléktáblát készíttetett Papp Ferenc professzor emlékezetére, költségeit fele részben az MKBT-vel együtt viselte. Az emléktáblát az Állomás nagyobb épületén helyez­ ték el. Az elhelyezésnél jelen voltak a Budapesti Műszaki Egyetem Ásvány-és Földtani Tanszékének vezetője és munkatársai, a Magyar Hidrológiai Társaságot dr. Stefán Márton az EVIZIG főmérnöke képviselte, az MKBT nevében Hazslinszky Tamás főtitkár jelent meg. Emlékbeszédet mondott dr. Kieb Béla tanszékvezető docens és Hazslinszky Tamás az MKBT főtitkára. Más csoportok és a VITUKX részéről még dr, Dénes György és Szilágyi Ferenc tartott előadást az Ankéton. Az együttműködő intézmények részéről dr. Zámbó László /ÉLTE/, Somogyi György, Varga Zsuzsa /Atomki/, dr. Varga Zoltán /KLTT; <0 breoen/ és Gyu­ lai Iván /Herman Ottó Muzeum/ tartott előadást.

- 1 56 -

Tudományos tevékenység Változatlan erővel folytattuk a források vízkémiai elemzéseit. Л munkát a következő forrásokra terjesztettük ki a már eddig is mért Kistohonya, Nagytohonya, JÓ3Va, Komlós és Alsó-barlangi forrásokon kivül: Lófej-forrás, Szabó-kut, Babot-kut. A méréseket az eddigiekhez hasonlóan, árvízi időszakokban naponta, nyugodt periódusokban hetente végeztük. Az eddigi komponensek mérésén felül rendszeressé tettük a vizek pH mérését, bevezettük a viz oxigén és NO~-tartalmának a mérését. A teljes eredmény közlését a jelentésből mellőzzük, mindössze két reprezentatív mé­ réssort adunk meg az azonosságok és különbségek megvilágítására. Általános .jellemzők Az óv hőmérsékleti és csapadókeloszlása eltért az előző hót évtől. A télen felhal­ mozódott 1/2 méteres hó szinte beszivárgás nélkül olvadt el. A hó elpárolgott és las­ san elszivárgott. Kifejezett, komoly tavaszi árviz nem volt. Ezzel szemben január első napjaiban a Baradla vízgyűjtőjéből kis árviz indult meg. Ez az árviz a Kistohonyánál, Nagytohonyánál csak kismértékben jelentkezett. A téli árviz meredeken csökkenő ionkon­ centráció-változást okozott. A tavaszi árvizet azonban az Alsó-barlangi forrásnál vi­ szonylag nagyobb, a Jósva—forrásnál mérsékelt iontartalmu változás kisérte, a többi forrásnál gyakorlatilag nem volt összetétel változás. Nyáron, júliusban egy kis árviz jelentkezett a barlangokban, amire csak az Alsó-barlangi és a Jósva-forrás reagált. A többi forrásnál ekkor sem volt számottevő koncentráció-változás. Az év többi részében a források vízhozama csökkent, az összetétel nem változott. A pH változás a forrásoknál nem számottevő. A vizek oxigén tartalma 100 % körül erő­ sen ingadozik.Teljes évi, teljes értékű adatsorunk nincs, de mindenképpen feltűnő a ÍOO £ feletti oxigén-tartalom gyakori előfordulása. Ennek okát ugyan sejtjük, de az Aquacheck—adatait kémiai méghatározzásal ellenőriznünk kell. A vizek nitráttartalma nem azonos a különböző forrásoknál. A Kistohonya—Nagytoho— nya, Lófej, Szabó-kut és Babot-kut vizének nitráttartalma kicsi és az óv során gyakor­ latilag konstans / З - k mg/l/. Ezzel szemben a Jósva és az Alsó-barlangi forrás vizében a N0“ - tartalom rendkívül módon ingadozik. Általában az év nagy részén ez az érték 10 mg/l körül változik. Ez önmagában 2,5-3-szorosa a többi forrásénál. Az árvizek köz­ ben azonban ez az érték 20-68 mg/j. értékre ugorhat fel. Ez az érték meghaladja az ivó­ víz szabványban megengedett értéket. A Baradla—barlang vizeit ennek alapján rendkívüli mértékben veszélyeztetett víznek kell tekinteni! Terepi tevékenység Az óv folyamán átlagosan két-három hetenként szerveztünk oktató és edző túrát. Tú­ ráinkon átlagosan 9-10 személy vett részt. Az oktatás célja barlangi mozgás, tájékozó­ dás, biztosítás és kötéltechnikai .ismeretek és barlangi mentés voót. Jósvafőn a nyár folyamán, továbbá az év végén a Szemlő-hegyi-barlangban dúcolási, biztosítási munkákat oktattunk. A Jósvafőn rendezett kéthetes tábor a feltárás, térké­ pezés és táborszervezés technikai tanítását célozta. Ennek során a barlangi levegő CO^ tartalmának mérését és a biztonságos munka feltételeinek megteremtését is tanulhatták a résztvevő fiatalok /számszerint: 10 fő/. A csoport tagjai - beleértve a Jósvafőn oktatási céllal táborozókat - részt vettek az Alsó-barlang feltárási tevékenységében. Csoportunk vállalta a feltárás elektromos berendezéseinek kiépítését, üzemeltetését, valamint biztosította a munka híradástech­ nikáját /Gádoros Miklós, Kérdő Péter és vendégként Bercik Pál/. Mások a ki- és be­

157

szerelésnél, berendezés mentésénél stb. segédkeztek. A Vass Imre-barlang Ciklopszok-csarnoka végén található omladók déli oldalát meg­ bontva sikerült néhány méterrel előbbre kerülni. Belátszik a hatalmas omladék és lehe­ tőség van arra, -hogy fix födém védelmében az omladókon át előrehaladjunk. Az év végére tervezett bontási munkát a karácsony előtti esők miatt bezárult Lagunás-szifon megaka­ dályozta. Jelentés a Speleo-Team Polgárjogi Társaság Cerberus Darlangkutató Csoportjának 1982. évi tevékenységéről Tartalomjegyzék

x Az 1982. évi nyári esztramosi ásatási és természetvédelmi táborban végzett munkák x Ásatás x Barlangi geodézia Föddvári-barlang axonometrikus térképe x A Szentandrási-oldal geodéziai összemérése Esztramos—hegy Szentandrási-oldal Esztramos-hegy Szentandrási-barlang Szontandrási-barlang metszetek Megjegyzés a Földvári-barlang méréséhez Észrevételek a mérés közben, morfológia Köszönetnyilvánítás x Barlangbontás I982. évi nyári barlangkutató tábor XXA 100 Ft-os barlang víznyelőjének bontása 100 Ft-os barlang BSE vizsga BSE vizsgatórkóp A rendező csoport kérése Kultúrtörténeti adatok Jósvafő környékéről Vaskohászat maradványai Jósvafőn Markó Károly képe a Baradla-barlangból Tompa Mihály népregéi Barlangkutató tanfolyam elméleti anyaga Terepi jegyzőkönyv készítése A rétegek térbeli helyzetének meghatározása Vizhozammérés Viznyomjelzéses vizsgálatok Vízkémiai vizsgálatok Vizkémiai vizsgálatok értékelése Barlangfelmórés függőkompasszal Térképészeti számítások A csoport 1982. évi tevékenysége A jelentés kószitői X /Л Beszámoló a megjelölt fejezeteket tartalmazza./

158 -

Csoportunk 1982 nyarán alakult újjá, immár a Speleo-Team Polgárjogi Társaság kere­ tén belül. így tehát uj név alatt, de változatlan összeállításban kezdtük meg 1982. évi munkánkat. Az 1982. évi nyári esztramosi ásatási és természetvédelmi táborban végzett munkánk 1982 . Julius Z k . - augusztus 23. között a tornaszentandrási Esztramos-hegyen ásatá­ si és természetvédelmi tábort szervezett a miskolci Herman Ottó Muzeum, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Észak-magyarországi Felügyelősége és a BorsodAbauj-Zemplén megyei Természetvédelmi Egyesület. Csoportunk két alkalommal is részt vett a tábor munkájában, első Ízben július 25-től augusztus 1-ig négy Tővel.

1. Ásatás Az I98I. évben megkezdett ásatás folytatódott a Szentandrási-barlangban. A Herman Ottó Muzeum Simán Katalin régész személyében biztosította a szakmai irányitást. Az-ása­ táson több alkalommal minden csoporttagunk részt vett. 2. Barlangi geodézia A tábor folyamán az ásatás mellett térképezési munkákban is részt vettünk. Elkészí­ tettük a Földvári-barlang 1:50 méretarányú térképét, elkészítettük a szentandrási-oldal geodéziai összemérését, valamint az ásatás területének és a Kis-zsombolynak a tér­ képét. A Szentandrási-oldal geodéziai összemérése Az összemérés elvégzésére a bánya terjeszkedése miatt volt szükség. Sajnos az idő rövidsége miatt a rendelkezésünkre álló műszerekkel nem tudtuk a maximális pontosságot elérni. A mérés során egy nagy kör menten vézettük a poligonokat és a zárási hibát a számítás során kiegyenlítettük. A körhöz kapcsoltuk a Kis-zsomboly bejáratát, az ása­ tás helyszínét és a bányaszinten levő mérési pontokat. Mérés közben a pontokról ellen­ őrző tájolást végeztünk két irányban: a bányaépületek, ill. a Földvári-barlangnál lévő torony helyzetéhez. A mérést MOM függőkompasszal és fokivvel, acél mérőszalaggal, a tájolást MOM olajkompasszal végeztük. A FölJvári-barlang térképezése közben végzett egyéb mérések, észrevételek - morfológia A barlang egész területén a barlangtermek mennyezetén cseppkövesedés utáni, inten­ zív korrózió megindulására utaló nyomok vannak. Szinte mindenhol láthatok lepusztult cseppköves bevonatdarabok, sokhelyütt kilátszik az erősen korrodált szálko. A barlang hátsó részein a mennyezet olyan közel van a felszínhez, hogy több helyen gyökerek lógnak be. Feltehető /feltételezzük/, hogy a bányaművelés következtében az utóbbi évtizedekben a talajtakaró közelebb került a barlanghoz, a beszivárgó viz agresszivabbá vált és ez okozta a mennyezet utólagos korrózióját. 3. Barlangbontás Több napon keresztül bontottuk az OKTH kérésére az esztramosi Kis-zsombolyt. Néhány méteres lefelé haladás után megszűnt a hagyományos technikával való bontás lehetősége. Nagy tömegben kerültek elő elaggott, nagy borsóköves darabok. A 100 Ft-os barlang víznyelőjének /1. sz. nyelő/ bontása 1982 tavaszán kezdtük el a 100 Ft-os barlangtól К-re levő víznyelő bontását. Ennek pontos helye: a haragistyai erdészháztól 800 m—re, a haragistyai utón, majd arra merő­ legesen 150 m-re D-re levő dolinasor E-i végén található a nyelő.

109

1б О

ló i -

1982. á p r ilis

16 2

- 1 бэ 1982 tavaszán a Kutató Állomás dolgozói, Berhidal Tamás ás Tarjányi András kezdték meg a bontást, barátjuk, Papp Kálmán segítségével. Nyár elejétől a Cerberus Barlangku­ tató Csoport folytatta a munkát. A víznyelő nagyméretű, eltömődött, Időszakosan aktív nyelő. Bezáró kőzete a jól karsztosodó kőzépső-trlász wettersteini mészkő. Mivel vlzfestés eddig nem volt lehet­ séges, feltételezéseink szerint a nyelő egy jelenleg ismeretlen, a Haragistyán K-NY-i irányban húzódó, nagyméretű karsztrendszer tagja. Erről többet az idei évben tudhatunk meg az ELGI segtiségével, mivel 1982 őszén geoelektromos módszerrel végigszelvényezték a Haragistyát. A barlang bontása számos technikai problémát vet fel, ezért a korábbi munkahelycink­ hez képest itt viszonylag lassan halad a munka. A munkagödör felső 3 m—e laza, kőtör­ melékes agyagban halad, ezt folyamatosan ácsolással kellett biztosítani. Innen nyílik a jelenleg 6 m mély függőleges járat, amely oldalirányban kimegy a kutatógödör alól, ezért az akna tetejét is biztosítani kell. Az akna kőtörmelékkel van kitöltve, s mivel teljes szelvényben nem tudjuk kibontani, a lefelé haladás is csak folyamatos ácsolással lehetséges.

A Veres Pálné Gimnázium Szekula Mária Barlangkutató Szakosztályának 1982. évi .jelentése Tóth Attila

1982 . Julius 23-tól augusztus 7-ig kutatótábort szerveztünk Bakonybólben a Kőrishegyen. A víznyelő, amelyben a kutatást megkezdtük az erős vizbefolyás miatt, a kiácsolás ellenére, beomlott. A feltárását megkezdtük, azonban elekor a kezdődő esős időjárás a kutatás felhagyására kényszeritett. A környék bejárásakor több, kisebb üreget talál­ tunk, valamint több víznyelőben berogyást figyeltünk meg.

Beszámoló a tatabányai Bányász Művelődési és Oktatási Központ "Vértes László" Karsztés Barlangkutató Csoportjának 1982. évi tevékenységéről Szerk: Juhász Márton Tartalomjegyzék Bevezető XÖsszefoglaló *1. Kutatási jelentések Xl. Hapci-barlang X2. Veres-hegyi-barlang X2.1. Az 1982. évi feltáró kutatás ismertetése 2.2. Geológiai vizsgálatok 2.2.1. Ásványtani vizsgálatok 2.2.2. Üledéktani vizsgálatok 2.3* Klimatológiai vizsgálatok 2.á. Dr. Kordos László /MÁFI/: Jelentés a Veres-hegyi-barlangban 1982-ben begyűjtött gerinces maradványokról 2.5. Régészeti leletek x3- Keselő-hegy X3.1. Az 1982. évi feltáró kutatás ismertetése x3.2. Keselő-hegyi-barlang

- 164

x 3 . 3 . Keselő—hegyi 2. sz. barlang X3.4. Keselő-hegyi 6. sz. barlang X3.5. Keselő-hegyi 7. sz. barlang x3.6« Keselő-hegyi 9. sz. barlang X3.7* Lázár-hegyi-barlang X3«8. Lázár-hegyi-hasadók X3.9. Lázár-hegyi-kőfülke X4. Pisznice-barlang X4.1. Az 1982. évi feltáró kutatás ismertetése 4.2. Geológiai vizsgálatok 4.2.1. Kőzettani vizsgálatok 4.2.2. Ásványtani vizsgálatok 4.2.3» Üledéktani vizsgálatok 4 .3 . Hidrológiai vizsgálatok 4.4. Klimatológiai vizsgálatok 4.4.1. A hőmérséklet éves menetének vizsgálata 4.4.2. A hőmérséklet napi menetének vizsgálata 4.4.3. A hőmérséklet függőleges elrendeződésének vizsgálata 4.4.4. A barlangi kiima és a guanó kapcsolatának vizsgálata 4.4.5. Légmozgásvizsgálatok 4.5» Fónymórések 4.6. Biológiai vizsgálatok

4.6.1. Dr. Komáromy Zsuzsa /Termtud. Muz. Növénytár/: Adatok a Pisznice-barlang algaflórájához 4.6.2. Rajczy Miklós /Termtud. Muz. Növény ár/: A Pisznice-barlang moha- és zuzmó­ flórája 4 .6.3 . Faunisztikal vizsgálatok 4.7. Dr. Kordos László /MAFI/: A Pisznice-barlang gerinces maradványai 4.8. Régészeti leletek 4.9. A barlang feliratainak vizsgálata X5- Hosszu-vontatói-viznyelőbarlang X6. 4650. sz. barlangkataszteri terület X6.1. Pisznicei Pillér-barlang 6.2. Póc-kői-barlang XX. Csoporttevékenység 1. Klubélet 2. Kutatótáborok 3. Túrák Függelék — Kiegészítések a 4621. sz. terület barlangkataszteréhez - Pusztamarót! -barlang - Hajagosi 1. 8 Z , barlang - Hajagosi 2 . S Z , barlang - Hajagosi 3. S Z , barlang —Kiegészítések a 4630. sz. terület barlangkataszteréhez - Veres-hegyi-kőfülke - Veres-hegyi 3« sz. kőfülke — Kiegészítések a 4640. sz. terület barlangkataszteréhez - Hosszu-vontatói-sziklaeresz - Szoraódi-barlang

- 1б5 -

- Kőpite-barlang _ Neszmélyi Lösz-barlang - Dunaalmási-barlang - Vörös-kői-hasadékbarlang x- Zárójelentés a Hapci-barlangban végzett kutatómunkáról x- Összefoglaló jelentés a Gerecse-hegység 4650. számú barlangkataszteri területén végzett terepi kutatómunkáról x /А Beszámoló a megjelölt fejezeteket tartalmazza./ Összefoglaló Csoportunk a Tatabányai Szénbányák Bányász Művelődési és Oktatási Központjában mint Barlangász Klub tevékenykedik. Létszámunk az 1981. évi osuos utáni lemorzsolódá­ sokkal 45-50 főben normalizálódott. Ebből 37 fő tagja a Magyar Karszt- és Barlangku­ tató Társulatnak. Barlangkutatási tevékenységünket kutatási helyenként röviden a következőkben fog­ lalhatjuk össze: 1. Hapci-barlang Olyan pozíciót értünk el, hogy a további feltárás lehetetlenné vált. A munkát ezért itt befejeztük, a kutatási zárójelentést elkészítettük. 2. Veres-hegyi-barlang Megtisztítottuk a Fehér-termet, alatta az 1981-ben feltárt folyosó folytatásaként újabb 20 m-es szakaszt tártunk fel. A jelenlegi végpont is igen biztató. A barlangban geológiai, klimatológiai vizsgálatokat végeztünk. 3. Keselő—hegy kutatási tervünket a bányaművelés miatt módosítani kellett. így az I. Triászbányá­ ban és a szomszédos Lázár-hegyen dolgoztunk. Kisebb feltárási sikereket értünk el, do­ kumentációnkat 4 uj barlang anyagával bővitettük. 4. Pisznice-barlang A legnagyobb energiát e barlang kutatására fordítottuk. Kitisztítottuk a nagy csepp­ kő melletti beugrót és a Bejárati-terem alsó szakaszát. Nagy erővel dolgoztunk a NY-i alsó ág feltárásán. Ez évben nagyobb feltárási siker nem volt, de feldolgozó munkánk itt volt a legeredményesebb, geológiai, hidrológiai, klimatológiai, biológiai stb. vizs­ gálatok, megfigyelések történtek. A Pisznice vált a Gerecse-hegység egyik legjobban meg­ kutatott barlangjává. 5. Hosszu-vontatói-viznyelőbarlang Rendkívül nehéz körülmények között végeztük a törmelékdugó bontását, további nehéz munkára van kilátás. 6. 4650. sz. barlangkataszteri terület

Befejeztük a kataszterező terepi munkát. Idén két üreg dokumentációját készítettük el. A terület barlangjairól összefoglaló jelentést állítottunk össze. A hétvégi munkaturákon és az öt kutatótáboron csoportunk tagjai a feltáró munkán kb. 125 OO munkaórát dolgoztak. Ebben a számban a feldolgozó jellegű tevékenységre for­ dított idő nem szerepel. Ennek eredményeként feltárásainkban ez évben közel 75 m uj barlangjáratot sikerült "összedolgozni". Ez a gerecsei viszonyokat figyelembe véve jó

166

eredmény. Fent már ismertetett kataszterező munkánk mellett a 1+621. , 1+630. és 1+61+0. számú egységek már meglévő anyagát 12 újabb barlang dokumentációjával egészítettük ki. Össze­ sen 21 barlangban 2 lU m járathosszt térképeztünk, ez valamennyi első Felmérés. Ezen felül elkészült a Pisznioe-barlang bejárati szakaszának ujrafelmérése is. Ezt különbö­ ző szakirányú térképeinkhez használtuk. A dokumentációk a térképek mellett a barlangok rövid leírását és a bejáratról készített fényképfelvételt is tartalmazzák. Szakmai munkánk lehetőségei bővültek, viz- és kőzetkémiai, Uledéktani, klimatológiai vizsgálatok is tudtunk végezni. Széles körű kapcsolatokat építettünk ki tudományos szervekkel, intézményekkel, igy több saját erőnket meghaladó vizsgálat elvégzésére is lehetőség adódott. I. Kutatási jelentések 1. Hapoi-barlang A barlang feltárását rendszeres hétvégi m unka túrákon és egy 8 napos tábor alkalmá­ val végeztük. A táboron a rossz időjárás, a barlangba befolyó esővíz, a talpon felgyü­ lemlett hig sár miatt osak három napig tudtunk dolgozni. Az 1981-ben elért 1*+ m-es mélységet már osak 1 méterrel tudtuk növelni. Ehhez kb. 6 i* anyagot kellett a felszínre szállítani. 15 m-es mélységben a szelvény 3 m hosszúra nyúlt, de 0,2 - 0,3 m-re szűkült. Itt a további bontás lehetetlenné vált. A kitöltés a talpon sárgásbarna szinü, kőtörmelékes, gyengén löszös agyag. A barlangot 1982. november 13-án felmértük. Mélysége - egyben összhosszusága- 15 méter. A barlang kutatását befejezettnek nyilvánítottuk, a kutatási zárójelentést elkészí­ tettük. 2. Veres-hegyi-barlang 2.1. Az 1982 . évi feltáró kutatás ismertetése Feltáró munkánk az 1981-ben feltárt szakasz továbbkutatására koncentrálódott. Már az óv elejétől bontottuk a Fehér-terem mélypontját, igy kb. 30 m' anyag kitermelésével és felszínre szállításával elértük, hogy az uj szakasz és a terem között járható össze­ köttetés jött létre. Tavaszi kutatótáborunkon már az uj szakaszt tudtuk tovább bontani. A tábor időtar­ tamára a Fehér-terembe és a bejárati aknába csigaállásokat, a felszínre a bejárat és a meddőhányó közé szállító kötélpályát építettünk ki. A barlang bonyolult járatrendsze­ re miatt igy is 17 főnek kellett egy műszakban dolgoznia, hogy a végpontról kibontott anyag a meddőhányóra kerüljön. További 20 ш’-nyi termeléssel elértük, hogy az eddigi kuszójárat meredeken lejtő tágas folyosóvá változott. Falait foltokban borsókő borítja, igazi látványossága azonban a szépen kipreparálódott kalcittelérek bonyolult hálózata. A bontás a tábor 5 . napján eredménnyel járt. A talpponton kis rés vált szabaddá, melyet kitágítva újabb szakaszba jutottunk. A meredeken lejtő járat kezdetben szűk, 8 m után fokozatosan kitágul. Kritikus sza­ kasza 5-7 m között van. Itt két oldalát omladék alkotja, mely nagyon omlásveszélyes. 10 m-nél alsó és felső ágra oszlik. Felül tágas kürtő nyílik, de kőtörmelékkel el van tömődve. Alul egy kis fülkével végződik, melyből ökölnyi szűk csatorna vezet tovább. Az uj szakasz irányát K-NY-i törés határozza meg. Képződményekben szegény, de borsókö­ veket, kis cseppköveket is láthatunk falain. Kitöltése nagymennyiségű kőtörmelék, a

- 1 67 -

G ER EC SE - HEGYSÉG H APCI - B A R L A N G

F elm é rte

V értes L ás zló K a r s z t - é s B a rla n g k u ta tó C so p o rt 1982. 11. 13.

Juhász M., Tolnai A S z e rk e s z te tte ■ Ju h ász M.

-

16 8

GERECSE-HEGYSÉG V E R E S -H E G Y I-B A R LAN G Az 1 9 8 2 -b e n feltárt szakasz

(

E

Felm érte

V értes László Khrszt-és B a rla n g ­ ku ta tó Csoport 1982, 04 09. Juhász M.( Puskás Gy. S z e r k e s z te tte ' Juhász M.

-

1б9

-

végpontnál szürke agyag. Az uj feltárással a barlang hosszúsága 20 m-rel, mélysége 8 m-rel növekedett. A to­ vábbi bontás biztatónak Ígérkezik, de a nagy anyagmennyiség, magas létszámigény miatt a jövőben osak kutatótáborok szervezésével valósítható meg. 3. Keselő-hegy 3.1. Az 1982. évi feltáró kutatás ismertetése Az óv első hónapjaiban a feltáró munka a tervek szerint a Keselő-hegyi-barlangban és a Keselő-hegyi 2. sz. barlangban folyt. Mindkét barlang végpontján kedvező pozíciót értünk el. Március közepén a Kőbánya Üzem értesítette csoportunkat, hogy a bányaművelés miatt a kutatást itt előre láthatólag szeptember végéig szüneteltetni kell. Ez után erőinket az X, Triászbányára csoportosítottuk át. Dolgoztunk a 6. sz. és 7. sz. barlangokban, kisebb feltárási sikereket értünk el. Októberben bontottuk meg a 9. sz. barlang eredetileg 0,3 x 0,4 m-es bejáratát, 4 m-es bontással itt egy közel ló m hosszú uj üreget tártunk fel. Tüzetesen átvizsgáltuk a Keselő-hegytől É-ra található Lázár-hegy területét is. Itt három kisebb üreget dokumentáltunk, bontásra érdemes objektum azonban itt nincs. А Д.1. Triászbányában 1982 december végéig még nem tudtuk újrakezdeni a munkát! 3.2. Keselő-hegyi-barlang Munkánk itt kétirányú volt. Megkezdtük az ÉK-i ág mélyszakaszának bontását. A kb. 100-110 m-es mélységben található jelenlegi végponton agyagdugó gátolja a továbbjutást. Ennek nagy részét eltávolitottuk. Ez a munka deponálási problémák miatt meglehetősen nehézkes volt. Jelenleg szűk légrésen enyhén lejtő folyosó néhány m-es szakaszát lehet bevilágítani. A feltárással párhuzamosan végeztük a felmérési fixpontok kiépítését is. A Nagy—te­ remből az ÉK-i ág Kos-terem alatti patakmedréig jutottunk el. A munka során a Kos-terem alatt egy kb. 10 m mély, 4-5 m hosszú, 30-50 cm széles hasadókaknát sikerült bejárnunk. Az újonnan megismert barlangszakasz falait szép aragonitképződmények díszítik. 3.3. Keselő-hegyi 2, sz, barlang Az alatt a rövid idő alatt, mig a barlangban dolgozhattunk, a végpont bontását vé­ geztük. Ezt egy méterrel sikerült süllyesztenünk, igy a barlang jelenlegi mélysége 33 m. A munka meglehetősen nehézkes volt, mivel a kibontott anyagot egy kellemetlen szűkü­ leten kellett átszállítanunk. Sok problémát jelentett az alsó ácsolat kijavítása is, mi­ vel a mögötte lévő törmelék a közeli robbantások hatására megrogyott. 3.4. Keselő-hegyi 6.sz, barlang Az 1981 -ben megismert hasadókaknában a szűkület miatt nem tudtunk továbbjutni, ezért a hasadék DK-i folytatását bontottuk meg az eredeti bejárattól 3 m-re. Fél méteres törmelókdugó átbontásával itt is elértük a nyitott hasadékot, de 6 m-nól mélyebbre ebben sem jutottunk. A szűkület alatt 1—1,5 m—rel kb. 0,8 x 1 m—es keresztmetszetű akna lát­ szik melyben a ledobott kövek hosszasan kopognak. 3 .5 . Keselő-hegyi 7. sz, barlang

Itt a munkát az omladékos bejárat megtisztításával kezdtük, majd letermeltük az előt­ te található törmelékkupot. Ekkor lettünk figyelmesek arra alapos, szűk járatra, mely a bejárat után közvetlenül NY—ra indul. Ennek kibontásával újabb kis termet sikerült fel­ tárnunk. A terem 6 m hosszú, 2—3 m széles, 1,8—2,5 m magas. Mennyezetéből kis kürtő

170

171

G E R E C S E - HEGYSÉG L Á Z Á R - HEGYI - BARLANG

FELMERTE • V ertes László K a rs z t-é s B a r la n g k u ta tó Csoport 1 9 8 2 . 12.12. Sólyom F, Vendégh Á. S z e rk e s z te tte Ven dógh A1.

G E R E C S E -H E G Y S É G L Á Z Á R - H E G Y I- H A S A D E K

G ER EC SE - HEGYSÉG L Á Z Á R -H E G Y I KÓFÜLKE

172

173

indul, mely 5 m után a bányafalra lyukad. A terem erősen oraladákos, a talpon is nagy­ mennyiségű kőtörmelék halmozódott fel. Az épen maradt falfelületeken több helyen kis borsóköveoskák, apró 1-2 mm-es kaloitkristályok figyelhetők meg. Az omladák kitakarí­ tása jelenleg is folyik. 3.6. Keaelő-hegyi 9. az. barlang A Tatabánya mellett emelkedő Keselő-hegyen, a Kőbánya Üzem X. Triászbányájának D-i végződésétől DK-re kb. 25 m-re található, kb. 290 m tszf. magasságban. Bejárata a bá­ nyafal és a meddőhányó találkozásánál nyílik, 1,5 m magas, 1,8 m széles, közel négyszögletes alakú. A barlang hosszúsága 15,7 m, szélessége 0,8-3,5 m, magassága 1-2,5 m között változik. 10 m—nél járhatatlanul keskeny függőleges hasadék nyílik a talpból, a ledobott kövek itt kb. 8-10 métert gurulnak. A vastagpados dachsteini mészkőben létrejött üreg irányát egy ÉEK—DDNY irányú törés határozza meg. E törés mentén a kőzet erősen brecosásodott, a törésvonalban a barlang tnngelyét alkotva 10-20 om vastagságú kalcittelér fut végig. A kalcit vörösbarna szí­ nű, mikrorétegzett, felületén gyakran limonites, bekérgeződés figyelhető meg. A falak felszíne gyengén mállott, letompult, de jellegzetes eróziós bemélyedésekkel tagolt. Foltokban erősen roncsolt borsókőbevonat is látható. Az üreg kitöltése kőtörmelék, a bejáratnál aprózódott robbantási törmelék. Élővilága - nagy számú szúnyog - jelentékte­ len. 3.7. Lázár-hegyi-barlang A Tatabányától ÉK-re emelkedő Lázár-hegy DNY-i oldalában található, a tarján! müut mellett lévő anyagraktártól kb. 100 m-re DK-re 20 m-rel magasabban. Bejárata 2,5 m szé­ les, 1 m magas, ovális alakú. Dachsteini mészkő vastag padjának tövében nyílik. Az üreget 5,7 m hosszú, k-2,5 m széles, 0,á m magas kuszoda alkotja. Roncsolt gömb­ üstjei forráseredetre utalnak, de már a szögletes kifagyásos formák az uralkodóak. Fa­ lain foltokban apró mészgömböcskék is megfigyelhetők. Kitöltése kőtörmelékes humusz. Élővilága — szúnyogok, pókok, a falakon mohás, zuzmós bevonat — jelentéktelen. 3.8. ■ázár-hegyl-hasadék A Tatabányától EK—re emelkedő Lázár-hegy NY-i oldalában található, a tarjáni müut mellett lévő anyagraktártól kb. 150 m-re ÉK-re, 30 m-rel magasabban. Bejárata 0,5 m széles, 1,8 m magas, a dachsteini mészkő sziklafal nehezen megtalálható helyén nyílik. A barlang közel É-D irányú törés mentén alakult ki, hasadékjellegü. 5 m hosszban jár­ ható, 1,6—2,2 m magas, 0,3—0,5 m széles járata D—i végén keskeny, járhatatlan repedés­ sel a felszínre nyílik. Falai korrodáltak, rajtuk foltokban pusztuló aragonit nyomai láthatók. Kitöltése kevés kőtörmelék. Élővilága — a falakon mohás, zuzmós bevonat — je­ lentéktelen. Lázár-hegyl-kőfülke A Tatabányától EK—re emelkedő Lázár—hegy NY—i oldalában található, a tarjáni müut mellett lévő anyagraktártól kb. 80 m-re DK-re, 20 m-rel magasabban. Bejárata 1,5 m szélos, 1,1 m magas, közel négyszögletes alakú. Dachsteini mészkő vastag padjának tövében nyilik. Az üreg 3,5 m hosszú, 1-1,5 m széles, átlagosan 1 m magas, közel vízszintes. Kifagyá­ sos utón jött létre, de falain gyenge korróziós oldásformák is felismerhetők. A falakon elszórt foltokban apró mészgömböcskék is megfigyelhetők. Kitöltése kőtörmelékes humusz. Élővilága - a falakon mohás, zuzmós bevonat - jelentéktelen.

- 17'» -

175

U. Plázniое-barlang á.l. Az 1982 . évi feltáró kutatás Ismertetése A barlang nehézkes megközelítése és a létszámigényes munka miatt a hétvégi munkaturák száma az előző évihez képest csökkent, viszont ennek ellensúlyozására két kutató­ tábort is rendeztünk. Célunk elsősorban az alsó szinti szakaszok feltárása volt, de ki­ sebb bontásokkal máshol is próbálkoztunk. A Palota-ág Tizek-termében megbontottuk a törmeléket a terem NY-i oldalának kis be­ ugrójában. Kb. 1,5 n> kibontása után beszüntettük a munkát, mivel az innen induló járat 0,2 m átmérőjű Járhatatlan csatornává szűkült. A Fő-ág Forrásosatornáját több Ízben próbáltuk véséssel tágítani, ez a munka azon­ ban nagyon lassan halad. A jövő évben itt gépi erővel tovább dolgozunk. A Fő-ág Cseppkőgátjának NY-i beugróját teljesen kitisztítottuk. A több »’ törmeléket a felszínre szállítottunk. A beugró alján 1 m-es szintsüllyedés után bejött a szálkő, igy itt is beszüntettük a feltárást. A Bejárati-terem alsó szintjét 90 % -ban kibontottuk. E szakasz É-i és K-i részéből induló járatokat feltártuk, ezek 3, ill. á m után szálkőben végződtek.'További feltárá­ si lehetőség itt a D-i oldal, melynek bontásával valószínűleg hamarosan a felszínre lyuka'dva a jelenlegi bejárat alatt á-5 m-rel újabb bejárat alakulna ki. A legtöbb munkát a NY-i alsó ágban végeztük, a kitöltésszint süllyesztésével halad­ tunk előre a kuszodába. Az utolsó métereken kaiéitbekórgeződésbe ütköztünk, ennek vésé­ se jelenleg is folyik. 5. Hosszu-vontatói-viznyelőbarlang Folytattuk az 1981 -ben megkezdett feltáró munkát. Ez évben a barlang kutatása feb­ ruár elejétől Julius közepéig 6 , egyenként 2-3 napos munkatura és egy 9 napos kutató tábor alkalmával történt. A tavaszi munkakezdéskor először a bejárati akna kitisztítá­ sát kellett elvégeznünk, mivel a hóolvadás vize ide kb. 1,5-2 в’ anyagot mosott be. Ez­ után folytattuk az alsó akna bontását. A közel É-D irányú, 1-1,5 ni széles hasadékban 19 ,5 m mélységig tudtunk lejutni, itt az összeszűkülő szálkő megakadályozta a továbbha­ ladást. Ezt követően az alsó és felső akna kereszteződésében -10 m-en lévő törmelékdu­ gót bontottuk meg. Ezt az idei munkák befejezéséig -iá , 5 m-ig mélyítettük. A talpon je­ lenleg közel в’-es összeékelődött kőtömbök találhatók. A rendkívül nehéz munka könnyitóse érdekében a bejárat és a meddőhányó között szál­ lító kötélpályát építettünk ki, a bejárati ácsolaton és az alsó akna tetején csigaállást létesítettünk. Így kb. 16 -I8 ю> anyagot tudtunk a felszínre termelni. A kitöltés agyagos-humuszos mészkötörmelók volt, mely között nagy számban voltak kvarckaviosok is. Az anyagból néhány osont is előkerült, ezeket dr. Kordos László hatá­ rozta meg: Aves indet. - madár Talpa europaea — vakond Glis glis - nagypele Cricetus crioetus - hörcsög Lepus europaeus - mezei nyúl Canis sp. - kutya Vulpes vulpes - róka Cervus elaphus — szarvas

Bős sp. - marhaféle Equus caballus — ló

- 176 -

A osontok kora legfejlebb néhány száz év. A barlangot a tábor utolsó napján felmértük. Mélysége 19,5 m, járatainak összhoszszusága 28 m. A barlang feltűnően hűvös. 1982. Julius 6-án egy záport követően a felszínen 18,6, a bejáratnál 14,2 -17 m-en 3>8 °C-<'t ráértünk, A két bontási pontnál változó erősségű légmozgás észlelhető. 6. 4650. sz. barlangkataszteri terület 6.1. Pisznicei Pillér-barlang A Pisznice D-i oldalában, a kőfejtő-sor középső szakaszán található, a Szeglet-bar­ langtól DK-го kb. 10 m-re. A bányaudvarban meghagyott kis kőzetblokk NY-i oldalának tö­ vében nyilik. Bejárata 0,7 m magas, 2 m széles, de a bányászok által hajdan ide halmo­ zott kőtörmelék 0,8 m-esre szükiti. Az erősen feltöltődött üreg egy 9 m hosszú, 1-2,5 m széles, 0,3-0,9 m magas kuszójáratból jött létre. Belső részén a mennyezet a réteglapok mentén leszakadozott. A já­ rat K-NY irányú, a kőzetdőlóst követve befelé enyhén emelkedik. A bezáró kőzet vékony­ táblás jura mészkő. A kőzetfelszin mállott, jellegzetes formái babszeranyi likacsok, me­ lyek sűrűn egymás mellett helyezkednek el. Foltokban erősen pusztuló borsókőszerü kép­ ződmények is megfigyelhetők. Kitöltése felül kőtörmelék, alatta kőtörmelékes vörös agyag. Élővilága - néhány szúnyog, pók és lepke - jelentéktelen. 6.2. Póc-kői-barlang A Póc-kő E-i, EK-i oldalában mélyedő kőfejtősor K-i végénél található, a bányafal felső részében. Csak ereszkedéssel közelíthető meg. Bejárata 4 m széles, 2 m magas, ovális alakú. Előterében, a bejárat alatt keskeny függőleges csatorna - a lemüvelt foly­ tatás maradványa - nyilik. Az üreg erősen psuztuló gömbfülkeroncs. Legnagyobb beöblösödése 3 m, magassága 0,6-2 m között változik. Vékonytáblás jura mészkőben alakult ki. A kőzet erősen töredezett, omladókony. A falak felszine gyengén mállott, ezen elszórt fol­ tokban apró gömbszerü mészkiválás figyelhető meg. Kitöltése agyagos-humuszos kőtörme­ lék. Élővilága - néhány szúnyog és pók - jelentéktelen. Kiegészítések a 4621. sz. terület barlangkataszteréhez Pusztamaróti-barlang

A Hajduugrató sziklaszirtjétőlЖ-га emelkedő dombocska meredek, sziklás K-i oldalá­ ban találhatója pusztamarót! kövesuttól D-re kb. 150 m-re, kb. 280 m tszf. magasságban. Bejárata 1,2 m magas, 3,5 m széles, közel félkör alakú, dachsteini mészkő vastag padjának tövében nyilik. Meredeken lejtő, 6 m hosszban járható üregének jellegzetessé­ gei a jólfejlett eróziós üstök és a mennyezetbe mélyedő keskeny eróziós csatornák. Mind­ ezek azt mutatják, hogy a barlang valamikor forrásbarlangként működött. Л falak felszi­ ne gyengén mállott, helyenként foltokban apró gömbszerü mészkiválásokkal. A végpontnál forrasmeszkő kiválás nyomai figyelhetők meg. Az üreg kitöltése kőtörmelékes humusz. Élővilága - néhány szúnyog és pók, a falakon mohás, zuzmós bevonat - jelentéktelen. Hajagosi 1. sz. barlang

A Hóregtől Ny-ra emelkedő llajagos DK-i oldalát tagoló vögy D-i oldalában található, a völgytalptól kb. 50 m-re, 20 m-rel magasabban kibukkanó dachsteini mészköszirt tövé­ ben, kb. 350 m tszf. magasságban. A jelentéktelen kis kőfülke bejárata 2 m széles, 1,5 m magas. Az üreg hossza 3»5 m,

177

legnagyobb szélessége 2,5 m, magassága 0,6-1,5 ш között változik. Az üreget kifagyás hozta létre, igy benne jellemzőek a repedezett kőzetfelületek, szögletes, sarkos for­ mák. A kőzetfelszin gyengén mállott, képződmény nincs. Kitöltése kőtörmelékes humusz. Élővilága - a falakon foltokban mohabevonat - jelentéktelen. Ha.lagosi 2. sz. barlang A Héregtől NY-ra emelkedő Hajagos meredek, sziklás DNY-i oldalában található, az er­ dészeti földuttól kb. 150 m-re, kO m-rel magasabban, kb. 350 m tszf. magasságban. Két bejárata dachsteini mészkő vastag padjának tövében nyilik, nehezen megközelíthe­ tő helyen. Az üreget K-NY irányú kuszójárat alkotja, mely 0,5-0,8 m magas, 0,5-1 m szé­ les, 4 m hosszú. Kelet felé enyhén lejt. Hasadék mentén elsősorban kifagyással tágult. A szögletes formákat mutató gyengén mállott kőzetfelszinen elszórtan apró mészgömböeskók is megfigyelhetők. Kitöltése kevés kőtörraelékes humusz. Élővilága - szúnyogok, pó­ kok, a falakon foltokban mohás bevonat - jelentéktelen. Ha.lagosi 3. sz. barlang Hóregtől NY-га emelkedő Hajagos meredek, sziklás DNY-i oldalában található, az er­ dészeti földuttól kb. 100 m-re, 20 m-rel magasabban, kb. 3^0 m tszf. magasságban. Az üreg dachsteini mészkőszirt tövében nyilik. Bejárata 1 m széles, 0,8 m magas, háromázög alakú. Befelé meredeken emelkedő keskeny járata 2,5 ш hosszú. ÉK-DNY irányú hasadék mentén kifagyásos és korróziós hatással tágult. Falai gyengén korrodáltak, fol­ tokban apró mészgömböcskék is megfigyelhetők. Kitöltése kőtörmelékes humusz. Élővilága - szúnyogok, pókok, a falakon foltokban mohás bevonat - jelentéktelen. Kiegészítések a **630. terület barlangkataszteréhez Veres-hegyi-kőfülke A Veres-hegy ÉNY-i oldalában emelkedő sziklacsoport alsó részén található, kb. 300 m tszf. magasságban. Bejárata dachsteini mészkő vastag padjának tövében nyilik, 0,8 m széles, 1 m magas. A barlang ÉK-DNY irányú törés mentén alakult ki, 2,5 m hosszban járható, ez után járhatatlanul szűk csatornában folytatódik. Falain jellemzőek a gömbüstös formák, me­ lyeket több helyen pusztuló borsókőképződmények diszitenek. Az üreg kitöltése kőtörmelékes humusz. Élővilága - szúnyogok, pókok, a falakon mohás, zuzmós bevonat - jelenték­ telen. Veres-hegyi 3. sz, kőfülke A Veres-hegy meredek, sziklás ÉK-i oldalában található, kb. 300 m tszf. magasságban. Bejárata daohsteini mészkő vastag padjának tövében nyilik, 1,5 ш széles, 0,^ m magas. A barlang réteglapok közötti kőzetkipattogzással keletkezett, 3 x 5 m alapterületű, 0,3-0,5 m magas, csak kúszva járható. A falak gyengén korrodáltak, rajtuk elszórtan apró korallszerü mészkiválások figyelhetők meg. Az üreg kitöltése kőtörmelékes humusz. Élővilága - szúnyogok, pókok, a bejárati sziklákon mohák - jelentéktelen. Kiegészítések a

h6k0.

sz. terület barlangkataszteréhez

Hosszu-vontatól-sziklaeresz A Hosszú-vontató É-i oldalában található, kb. 350-360 m tszf. magasságban. Az üreg a Büdös-kut felett vezető földuttól D-re, kb. 100 m-re emelkedő sziklaszirt alsó részé­ ben mélyed. A vastagpados daohsteini mészkőben kialakult sziklaeresz 15 m hosszú, 1-1,5 и magas,

178 -

beöblösödése 0,5-3 m. Elsősorban kifagyás hozta létre, de a falakon ujbenyomatszerü korróziós formák is megfigyelhetők. Kitöltése nincs. Élővilága — szúnyogok, pókok, a falakon foltokban mohás, zuzmós bevonat - jelentéktelen. S zomódi-barlang Szomódtól ÍNY—ra, a Les—hegy DNY—i oldalában található, kb. 180 m tszf. magasság­ ban. Nehezen megtalálható. Bejárata a lankás, sűrű bozóttal és fenyvessel borított hegyoldalba mólyedő, szabálytalan alakú, 30—áO m átmérőjű, 2—10 m mély beszakadás É—i részében nyílik. A bejárat 5 m széles, 0,^-1 m magas, szabálytalan alakú, egy kőzetpillér két rész­ re tagolja. Előtte a szakadék oldalából leomlott sziklatömbök találhatók, A bejárat után kis termeoskébe jutunk, mely 5 m hosszú, 3>5 m széles, 1-1,5 m magas, ÉK-DNY-i irányitottságu. ÉK-i oldalának mennyezetéből 3 m magas vakkürtő nyílik, mely­ ben roncsolt gömbüstös formák ismerhetők fel. A teremből két járat indul, egymásra csaknem merőlegesen ÉK—re és ÉNY—ra. Az EK—i kb. 5 ш hosszúságig járható keskeny, la­ pos, erősen feltöltődött kuszoda. Az ÉNTY-i ág 12 m hosszú, 7 m-ig kényelmesen, innen már őseik kúszva járható. Mindkét folyosó közel vízszintes. A barlang járatainak összhosszusága 25 m. A Szomódi-barlang forrásmészkőben alakult ki. A kőzet piszkosfehér, barnás árnyala­ tú, durvaszemcsés, meglehetősen porózus, mállékony. Vékony mésziszap-, agyag- és kavioskonglomerátum-rétegek tagolják. Ezek a rétegek elsősorban a barlang mennyezeti ré­ szein figyelhetők meg, omlásos, leszetkadásos formákban. Az üreg kitöltése kőzethomok és kőtörmelék. A barlang egykori forrásjárat maradványa, mely az erózió bázis süllyedésével vált inaktívvá. Pusztuló állapotú, a bejárat előtti kráter is egy vagy több barlangterem be­ szakadásából alakulhatott ki. Élővilága - szúnyogok, pókok, a bejárati szakaszon a falakon foltokban mohás, zuz­ mós bevonat - jelentéktelen. A szomódiak elbeszélése szerint benne а II. világháború idején néhány napig egy lelőtt repülőgép pilótája rejtőzködött. Kőplte-barlang A dunaalmási Kőpite-hegy NY-i oldalába mllyedő kőfejtő középső szakaszán található, a bányaudvar szintjénél 5 m-rel magasabban. Bejárata 0,8 m magas, 0,5 ra széles, nyúj­ tott szilvamag alakú. A barlang édesvízi mészkőben K-NY irányú törés mentén alakult ki, valószinüleg forrástevékenyeég hatására. Jellemző formái a szépen fejlett eróziós üs­ tök, vájuk, simára koptatott falfelületek. A kőzetfelszin gyengén mállott, porlódó, képződmény nincs. 6 m hosszúságban járható, 0,7-1»5 m magas, 0,3-1 m széles. 1,5 m-nél keskeny hasadékkürtő indul felfelé, ez 3,5 m-rel magasabban a bányafalra nyílik. 5 mnél is található egy felfelé törő keskeny forráscsatorna. Az üreg kitöltése kevés kő­ törmelék. A bejáráskor életnyomokat nem tapasztaltunk. Neszmélyi Lösz-barlang Dunaszentmiklós és Almásneszmély között található, az utóbbitól DK-re kb. 1,2 km-re, a Meleges-hegy vastag lösztakaróval boritott, mély, meredek oldalú völgyekkel szabdalt ENY-i oldalában, kb. 220 m tszf. magasságban, a Disznós-kuti-völgytől К-re párhuzamo­ san futó völgy felső szakaszában. Legegyszerűbb megközelítése: a Dunaszentmiklós - Nesz­ mélyi Téglagyár műútról a Pincegazdaság előtt NY-ra leágazó földúton kb. 300 m megtéte­ le után К-re letérve kb. 50 m-re az úttól található meg.

179

GERECSE-HEGYSÉG Pl SZNI CEI

F e lm é r te

PILLÉR -B A R LA N G

V e r te s k u ta tó Juhász

S z e rk e s z te tte

L á s z ló C s o p o rt

K a r s z t- é s B a r la n g 1 98 2 . OS. 12

M , P a ta k i Juhász

M

K.

180

GERECSE-HEGYSÉG Р О С -KOI-BARLANG vázlat

F E L M E R T E ' V erte s L á s z ló K a rs z t-é s B a rla n g ­ k u ta tó C s o p o rt 1 9 8 2 .1 1 . 27. H e itz F , J u h á s z S z e r k e s z t e t te ' Ju h ász M.

M.

181

GERECSE - HEGYSÉG PUSZTAMARÓTI - BARLANG

0 1

2

3

4m

................................

B -B '

H e itz F., Szabó S zerkesztette^ Juhász M.

Karszt - és B urlan g1 9 8 2 .0 4 .1 8 . G., J u h á s z M.

G ER EC SE -HE G YS ÉG BARLANGOK H ELYSZIN RA JZA

- 183 -

G ER ECSE-HEG YSÉG HAJAGOSI t s z . BARLANG

FELM ERTE

V e rte s L ás zló kutató Csoport

K o rs zt-é s B arla n g 19 82 .1 1 .2 1 .

H e ltz F Juhász M. S zerkesztette^ Ju h ász M.

-

18U

-

G E R E C S E -H E G Y S É G HAJAGOSI 2sz. B A R L A N G vázlat

FELM ERTE

V erte s L á s z ló K a r s z t-é s B a rla n g ­ k u ta tó C soport 1 9 8 2 . 11.21. H eitz F , Ju h á s z

S z e r k e s z t e t te . Ju h ász M

M.

-

185

G E R E C S E -H E G Y S É G HAJAGOSI

3sz. BARLANG

в- s

FE L M E R T E

Martes László K o r s z t - é s B a rla n g ­ k u ta tó Csoport 1 9 8 2 11. 21 H e ítz F, Ju h ász M. S z e r k e s z t e t te . J u h á s z M

186

G E R E C S E -H E G Y S É G V E R E S -H E G Y I - KOFÜLKE

É

1

■

1

FELM ER TE’ vértes L á s z ló K a r s z t -é s B u r la n g k u ta tó C sopo rt 19 8 2 0 4 .0 4 . Juhász M , \fendegh A. S z e rk e s z te tte ^ J u h á s z M.

1

- 187 -

GERECSE - HEGYSÉG VERES HEGYI

F e lm é rte ■ V é rte s

3.sz. KÓFÜLKE

L á s z ló

K a rs z t-é s

k u ta tó C so p o rt Ju h ász M , Vendégh S ze rk e s z te tte -' J u h á s z M.

B a r la n g -

1 9 8 2 . OL 04 A.

188

189

190-

G ER E C S E -H E G Y S É G K Ó P IT E -B A R L A N G v á z la t

F e lm é r te

V é rte s

L á s z ló

K a r s z t- é s

B a r la n g -

k u ta tó C s o p o rt 1 9 8 2 12 0 5 H e it z F, J u h á s z M , T ó th Z S z e r k é s z te tte ■Ju h á s z

M

191

-

.192

G ER EC SE -H E G YS ÉG V Ö R Ö S -K Ö l-H A S A D É К BAR LA NG v á z la t

F e lm é r te

té r te s k u ta tó

L á s z ló K a r s z t - é s B a r la n g C s o p o r t 1 9 8 2 .1 2 0 5

H e it z F, J u h á s z M , T ó th Z S z e r k e s z te tt e : J u h á s z

M

193

A barlangot magába foglaló völgyben időszakos vizfolyás van, ez a nagyobb esőzések és a hóolvadás vizét vezeti le. Az erózió jelenleg is intenziven mélyíti, alakítja, en­ nek alulról a mederben több ponton is kibukkanó kékesszürke szinü vízzáró agyagréteg szab határt. A lösz jó megtartású, állékony, ez tette lehetővé az "r''~ kialakulását. A völgymélyülés egy korábbi - közelebbről meg nem határozott - periódusában a lefolyó vizek a völgytalpon elnyelődtek és az agyagréteg fölött áramlottak tovább. A meder mé­ lyülése az elnyelési pont előtt tovább foljtatódott, mig a felszín alatti áramlási sza­ kaszon megszűnt. Ez a folyamat hozta létre a jelenlegi, meglehetősen érdekes, egyedül­ álló formát. A völgytalp mintegy 15 m hosszú szakaszon 5-10 m-rel magasabb környeze­ ténél, ezt a "pillért" szeli át a barlang. Az üreg lényegesen nagyobb lehetett, de töb­ bi része beomlott, ma már csak e rövid szakasz tanulmányozható. A barlangnak három nyilása van. Felső - D-i - bejárata közel 4 m széles, 2,5 и ma­ gas, félkör alakú. Előtte és a járat kezdetén friss omlásból származó, nagy lösztömbök­ ből álló domb található. A járat 1-1,5 я magas, befelé 1,5 m szélességig fokozatosan szükül. Közel szintes, 6 m-nél ÉNY-ra megtörik. Itt kisebb kiöblösödós van, melyből 2 ,5-3 m átmérőjű zsombolyszerü felszakadás nyilik a 6 ra-rel magasabban elhelyezkedő felszínre. A zsombolynyilás után folytatódó folyosó 0,7-1 m széles, átlagosan 1 m ma­ gas , de egy felboltozódásban és az E-i bejáratnál a 2 m-es magasságot is eléri. Erózi­ ós jellegű. A járatszelvény háromszög alakú, a többször enyhén megtörő járat meanderre emlékeztet. Az alsó bejáratnál is kisebb omlás látható. A barlang járatainak összhosszusága 22 m. Kitöltését, az időnként beszakadó löszanyagot, az átfolyó vizek foko­ zatosan kimossák, elszállítják, ugyanakkor a völgy felsőbb szakaszaiból is történik anyags zálli tás. Élővilága - szúnyogok, pókok - jelentéktelen. A Neszmélyi Lösz-barlang példája elsősorban a völgyinélyülés sajátságos formája alapján - bizonyltja, hogy a megfelelő feltételek megléte esetén löszben is kialakulhatnak jelentősebb üregek, melyek gene­ tikájuk, méretük, élettartamuk szerint is kielégítik a "barlang fogalom" követelményeit. Vörös—kői—hasadékbarlang Az almásneszmélyi Vörös-kő D-ről második kőfejtőjének K-i falában található. Bejára­ ta 1 , 6 m magas, 0 ,6-1 ,8 m széles, a bányaudvar felett kb. 10 m-rel nyilik, a meddőhá­ nyó és a bányafal találkozásánál. A barlang édosvizi mészkőben ÉNY-DK irányú törés mentén jött létre. 6,5 я hosszúsá­ gig járható. DK-re és függőlegesen lefelé folytatódó ürege járhatatlanul szűk. Mennye­ zete réteglappal záródik. A falak felszíne mállott, képződménymentes. Kitöltése kőtör­ melék és kőzethomok. A bejáráskor életnyomokat nem tapasztaltunk. Zárójelentés a Hapci-barlangban végzett kutatómunkáról A Hapci-barlang kutatását csoportunk az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hi­ vatal В.I. IOO-87/1978 . számú, majd az OKTH Észak-dunántuli Felügyelősége 4/1980. és 9O-2/1982 . számú kutatási engedélye alapján végezte.

1. A barlang fekvése a/ Közigazgatási: Komárom megye, Tatabánya város és Vértesszőlős község között elterülő, a Vértesi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kezelésében lévő külterület. b/ Földrajzi : Vórtesszőlős község templomától 115° irányban 3400 m-re; Alsógalla /Tatabánya/ templomától 2° irányban 4200 m-re; /térképről lemérve/

-

19k

A Vértes László-barlang kiépített bejáratától i*5° irányban ZkO m-re /bemérve/ A bejárat tszf. magassága kb. ÉOO m. A barlang a Halyagos-hegy ÉNY-i oldalában, a Farkas-völgy felső szakaszán, a piros sáv jelzésű turistaút /földút/ Vértes László-barlang - Arany-lyuk szakaszának felénél található, az úttól D-re kb. 50 m-re. 2. A barlang leírása A barlang bejárata 5 x 6 m átmérőjű, 3 m mély, meredek, tölcsérszerü töbör aljában nyílik. A bejárat 1 m átmérőjű, 0,5 m magas betongyűrűvel biztosított. Ez alatta köz­ vetlenül elhelyezkedő szálkőre van ráépítve, s megfelelően véd az omlások ellen. A be­ járat alatt közel függőleges, 0 ,5-1 , 5 m széles, 1 ,5 -^ m hosszú, 15 mmély hasadékjellegü akna nyílik. A fő hasadékirány ÉK-DNY-i. Kilenc méteres mélységben szűk hasadékjárat indul ÉK-i irányba, ez 2 m-ig járható. A talpon a szelvény 3 m hosszúm o,2-0,3 m széles. A járat szálkőben halad, csak a hasadókcsucsokon található néhol beékelődött kőtörmelék. A falak 6,6 m-ig élesre, csipkésre korrodáltak, ez alatt /ahol agyagos-löszös kitöltés volt/ ezek a formák letompulnak, a gyengén fejlett üstök a jellemzőek. 3. Kutatástörténet A Hapci-barlang töbrót 1969-ben "28-as számú víznyelőként" vette nyilvántartásba a Tatabányai Szénbányák Barlangkutató Csoportja. A feltáró munkát 1977 januárjában kezd­ te meg csoportunk. Öt éven keresztül - kisebb megszakításokkal - hétvégi munkaturákon és több kutatótáboron folyt itt a munka, a nehéz bontási körülmények miatt meglehetősen lassú előrehaladással. 15 m-es mélységben a beszűkülő szelvény miatt a további bontás lehetetlenné vált. A barlang a "Hapci" nevet 1978-ban kapta. A Hófehérke-barlang közelében található objektumokat a hét törpe nevével kívánjuk felruházni. k.

Földtani adatok a/ Kőzettani viszonyok: A Hapci-barlang felső triász vastagpados daohsteini mészkőben fejlődött ki. A kő­ zet közel szintes településű, 2—3°—kai DNY—ra dől. Erősen tektonizált, a fő hasa­ dékirány ÉK-DNY-i, az ÉNY-DK-i és ÉKK-DNYNY-i törések kisebb jelentőségűek. b/ Ásványtani viszonyok: A barlangban képződmény nem található. Négyméteres mélységtől a kitöltés tartalma­ zott kalcitdarabokat, köztük néhány 10-20 kg-os tömböt is. Ezek a kalcitok sárga, barna, vörös színűek, durvakristályosak, felületük erősen korrodált, visszaoldó­ dott. с/ Üledéktani viszonyok: A barlang ürege néhány kisebb lógróstől eltekintve teljesen kitöltött volt. A fel­ tárt rétegsor a következő: — Kőtörmelékes humusz. 6,6 m-es mélységig terjedt. Belőle néhány csontraaradvány is előkerült: Sus sorofa - disznó Bős sp, - marha Capreolus capreolus - őz A leletek kora holocén, nemrég kerülhettek a barlang /dr. Kordos László megha­ tározása/.

195

- Löszös agyag. 0,8-1,2 m vastagságú, sárgásbarna, néhány mm-es sárga, szürke agyagguraókat, mészkő- és kaloittörmeléket tartalmazott. - Agyagos lösz. 0,1-0,2 m vastag, sárga, törmelékmentes. - Homokos, agyagos lösz. 7,8-14,0 m mélység közt települt. Sárga, sárgásbarna, barna. Apró mészkőtörmeléket és 20 kg-ot is elérő kálóittömböket tartalmazott. - Löszös agyag. 14,0-15,0 m-ig /talpig/ van feltárva.Sárgásbarna mészkőtörmeléket, néhány nagyobb kőzettömböt is tartalmaz. 5. Hidrológiai viszonyok A Hapoi-barlang időszakosan aktiv viznyelőbarlang. Vízgyűjtőterülete kicsi, csak közvetlen környezetének vizét vezeti le. Aktiv nyelés a bejáraton keresztül csak hóol­ vadáskor, nagyobb esőzéskor történik. Az elnyelt vízmennyiség ilyenkor is kiosi, mai. 10-15 l/perc. A talpon időleges visszaduzzadás tapasztalható, ez azonban a vizutánpót-

lás megszűntével néhány óra alatt elszivárog. 6. Biológiai viszonyok A feltárás kezdetekor a barlangban életnyomokat nem tapasztaltunk. Az elmúlt időszak­ ban a bejárat közelében fekete meztelen csigákat figyeltünk meg. Nyeléskor a befolyó

víz rendszerint sok rovart is besodor» 7# Összefoglaló felmérési adatok A barlang felmérésére 1982. november 13-án került sor.A felmérés függőkompasszal és fokivvel történt, vesztett pontokról. A barlang főbb méretei: _ a legnagyobb horizontális kiterjedés 6 ra, - a legnagyobb vertikális kiterjedés -15 m. Alapterület kb. 6 m*, köbtartalom kb. 60 и’. A barlang mélységét a bejárati betongyűrű melletti terepszintről számoltuk. 8. A barlang genetikája

A Hapoi-barlang morfológiai sajátosságait elsősorban egy ÉK-DNY irányú törés hatá­ rozza meg, mely mentén az üreg keletkezett. A barlangképződés első fázisában az e tö­ rés mentén leszivárgó vizek korróziós tágitó hatása érvényesült. A következő azonosít­ ható fázis megegyezik időben a terület lösztakarójának lepusztulási idejével. Ekkor a barlang víznyelőként működött, eróziós utón is tágult és benne jelentős löszös-agyagos üledékfelhalmozódás történt. A terület jelenlegi felszíni formájának kialakulásával, a völgyek bevágódásával a vízgyűjtőterület jelentősen csökkent, a barlang időszakos víznyelővé vált. A felső zó­ nába humuszos üledék mosódott be. A korrózió hatására a kőzetfelületek csipkésre maród­ iak, a löszös-agyagos kitöltés zónájában - feltehetően időszakosan visszaduzzadt viz hatására - letompultabb formák jöttek létre. Visszaduzzadó, esetleg időszakosan stagná­ ló viz hatásával magyarázható a nagy számú és méretű kaiéit képződése is. 9. Gyakorlati adatok Megközelítés: Tatabánya Újvárosból a Szanatórium vagy a Turul emlékmű felől a piros kör majd sáv jelzésű turistauton. Szükséges felszerelés: leszállóruha, világítóeszköz, 20 m kötél, önbiztositás.

-

1 0 .

196

-

Ir o d a lo m

A "Vértes László" Karszt- és Barlangkutató Csoport 1977» 1978, 1979, 1980, 1981. évi kutatási jelentései. /Juhász Márton/ Összefoglaló jelentés a Gerecse-hegység 4650. számú barlangkataszteri területén vég­ zett terepi kutatómunkáról A Gerecse-hegység 4650. számú barlangkataszteri területén csoportunk az OKTH liszakdunántuli Felügyelősége 6/1980. sz. és 90-2/1982. számú kutatási engedélye alapján vég­ zett dokumentációs munkát. E tevékenység során összesen 25 üreg alapdokumentációját készitettük el. Az alap­ dokumentáció rövid leírásból, térkép— és fotómellékletbol áll. Ezeket esedekes éves kutatási jelentéseinkben az OKTH és az MKBT részére megküldtük. Jelen összefoglaló a megvizsgált üregek rövid leirását tartalmazza. A komplett zárojeletés az irodalmi és egyéb vizsgálati anyagok összegyűjtése és azok feldolgozása, értékelése után készül el. A 4550. sz. barlangkataszteri terület a Gerecse-hegység Pisznice, Eminkes, Iteoskekő, Berzsek-hegy, Szágodó, Hajdu-hegy, Haraszt-hegy vonulatait és az ezeket kisórő dombvidéket foglalja magában. A területen karsztosodé kőzetek - triász dachsteini mészkő, jura mészkő - jelentős felszíni kibukkanásai találhatók. A megismert üregek döntő többsége jura mészkőben alakult ki. A terület legnagyobb barlangja - a Pisznice-barlang - viszont dachsteini mészkőben található. A barlangok általában kis méretűek. Összes térképezett hosszuk 696 m, az egy barlangra eső átlag 27,8 m. További barlangok megismerésére az eltömődött üregek, megbontatlan töbrök feltáró kutatásával van lehetőség. A barlangok elnevezésére és kataszteri számozására az MKBT Dokumentációs Szakosztá­ lyához javaslatot adtunk be, ez változtatás nélkül elfogadásra került. A következőkben a terület barlangjait a kataszteri számozás sorrendjében ismertetjük. 1. Pisznice-barlang A barlang a Pisznice D-i lejtőjén kb. 460 m tszf. magasságban található. Félkör ala­ kú boltozatos bejárata a kőfejtők hányóinak K-i szélénél, a legalsó vastag mészkőpadokban nyilik. Megközelíthető a Bikol-Pusztamarót zöld jelzésű útról leágazó ösvényen. A bejárat után tágas, 15 m hosszú, 3—8 m széles, 4—6 m magas terembe érünk. Már itt is megfigyelhetjük a barlang egyik jellegzetességét: a folyosókat, termeket egymásba nyiló gömbfülkék alkotják. Több irányban is látszik továbbhaladási lehetőség, A legtá­ gasabban, a Fő-ágban néhány méter után 4 m magas sziklaletöréshez érünk, ezen felka­ paszkodva 3-4 m széles, 2-3 m magas folyosóba jutunk. Ennek D-i végződését a Bejárati­ terem fölé is benyúló 4-5 m átmérőjű, 5-6 m magas gömbös kupolák alkotják. A folyosó közel vízszintes, enyhén befelé lejtő. Húsz méter után lezáródik, a járat teljes szel­ vényét itt egy cseppkőzuhatag töltötte ki. A jobb oldalon nyiló keskeny összekötő já­ rat az előzőhöz hasonló, avval párhuzamosan futó folyosóba vezet. D-i irányban látható a barlang legnagyobb kupolája, kb. 10 m magas. A folyosóban E-ra 7 m után újabb átjáró nyilik. Ez a barlang kb. 25 m hosszú szép kupolás mellékágába, az un. K-i ágba vezet. A főágban továbbhaladva kb. 30 m után az eddig tágas, szép kupolákkal, egymás mellett haladó járatokkal tarkított folyosó elszükül, csalt egy szűk, hasadékjellegü járat ve­ zet tovább, néhány méter után ez is véget ér.

19 7

A barlang legérdekesebb, leglátványosabb szakasza az 1980-ban feltárt Palota-ág. Be­ járata a Fő-ágból, az első átjáró közeléből nyílik. A kb. 120 m hosszúságú, két szint­ re oszló ágat változatos formakinosü hideg- és melegvizes képződmények, cseppkövek, borsókövek diszitik. Néhány rövid oldalággal együtt a barlang járatainak Összhosszusá— ga kb. iflO m. Négy szintre tagolódik. A barlang szigorúan zárt területen található, bejárata lezárt. Jelenleg benne a Vér­ tes László Barlangkutató Csoport végez kutatást, 2. Pisznlcel Borz-fülke A Nagy-Pisznioe meredek, sziklás D-i oldaléban, kb. k 5 0 m tszf. magasságban találha­ tó, a Pisznice-barlangtól К-re, kb. 120 m-re. Bejárata 1,2 m széles, 1 m magas, dachsteini mészkő vastag padjának tövében nyilik. Az erősen feltöltött állapotban lévő kőfülke á m hosszban járható, K—i oldala járhatatlanná laposodik. Falai gyengén korrodál­ tak, néhány kisméretű elaggott cseppkő is megfigyelhető. Kitöltőn kőtörmelékes humusz. A kitöltés felszínen csontokat találtunk, ezek dr. Kordos László meghatározása szerint egy borz /Meles meles/ maradványai. Az üreg élővilága - szúnyogok, pókok, a falakon foltokban mohás, zuzmós bevonat - jelentéktelen. 3. Pisznicei-átjáró A Üagy-Pisznice D-i oldalában húzódó kőfejtősor NY-i részén, a bányaudvar kijáratá­ nál meghagyott pilléren átvezető folyosó. NY-i bejárata kis törmelékhányóról nyilik, K-i nyilása 3 m-rel a bányaszint felett található. Mindkét bejárat növényzettel takart. A barlang erősen pusztul, gömbfülkóinek roncsai csak nehezen ismerhetők fel. Ez alól kivétel a belső részen nyiló szép gömbös kürtő, ahová azonban a szüle bebújó miatt nem tudtunk bejutni. Az üreg kitöltését a mennyezetről leszakadt kőtömbök és kőtörmelékes agyag alkotja, sok a muflonürülék is. NY-i bejáratánál piros TV-2 felfestés látható. Összhosszusága 17 m. á. Pisznicei Rejtett-barlang A Nagy-Pisznice D-i oldalában, a kőfejtők NY-i vége közelében a felső bányaszinten található. A gumós és táblás mészkő határán kialakult kúszójárat 5,2 m hosszban jár­ ható, — becsült hossza 3 meter. Kitöltése kőtörmelék, befelé növekvő agyagtartalommal. 5. Pisznicei Szúnyog-folyosó A Nagy-Pisznice D-i oldalában, a kőfejtők NY-i vége közelében a felső bányaszinten található. A gumós és táblás mészkő határán kialakult kúszójárat hossza 5,8 m. Kitöl­ tése agyagos kőtörmelék. 6. Pisznicei Kétlyuhu-barlang

A Nagy-Pisznice D-i oldalában, a kőfejtők középső szakaszán található. Növényzettel erősen takart bejárata a bányaudvar szintje felett 3 m-rel nyilik.Kétnyilásu bejáratát egy erősen roncsolt kőzetpillér tagolja. Gömbfülkéiben pusztuló cseppkőlefolyások lát­ hatók. Kitöltése teljesen száraz agyagos kőtörmelék. Hosszúsága 10 m. 7. Pisznicei Bástya-barlang A Nagy-Pisznice D-i oldalában, a kőfejtők középső szakaszán található. Bejárata kis kőzetpadkáról közelithető meg. A bejárat feletti sziklafalban 10-12 m magasságig lehet kisémi a lemüvelt barlang roncsait. Borsókövei, jólfejlett cseppkövei még roncsolt állapotban is rendkivül szépek. A barlang bejárati terme •'ekéjében nagymennyiségű muflonürülék halmozódott fel. A belső folyoso gömbfülkéit néhol 1—2 cm—es élő cseppkövek tarkitják. Kitöltése kőtönne—

198

-

lókes agyag. A végponti szűkületnél közepes légáramlás észlelhető. Az üreg hossza 16 m. 8. Pisznicei Bagoly-fülke

A Nagy-Pisznice D-i oldalában, a kőfejtők középső szakaszán található. Bejárata a bányafal kis beszögelésóben nyilik. Hévizes kürtő maradványa, felső részén több gömbfülkével. A gömbfülkókben hévizes ásványkiválások, a legfelsőben fiatal oseppkövek fi­ gyelhetők meg. Az üreg erősen huzatos. Hosszúsága 6 m. 9. Pisznicei Trepnis-barlang A Nagy-Pisznice D-i oldalában, a kőfejtők középső szakaszán található. A meddőhányó felett 3,5 m-rel nyiló bejáratát bokor takarja. Az egymásba nyiló gömbfulkék sorát a belső részen aktiv oseppkőlefolyások diszitik. Kitöltése a bejáratnál agyagos, humu­ szos kőtörmelék, melyet befelé haladva kőtörmelékes agyag vált fel. Állati búvóhely. Hosszúsága 6,5 m. 10. Pisznicei Gömb-odu A Nagy-Pisznice D-i oldalában, a kőfejtők középső szakaszán található. Bejárata a nagy kőfejtő udvarán meghagyott kőzetblokk ÉNY-i oldalában nyilik.Az üreget több egy­ másba nyiló gömbfülke alkotja, Falain roncsolt borsókövek láthatók. Hosszúsága 2,2 ra, magassága 3,2 m. 11. Pisznicei Omladékos-fülke A Nagy-Pisznice D-i oldalában, a kőfejtők középső szakaszán található. A nagy meddő­ hányóról nyiló barlangroncs eredeti formáját a bányaművelés nagyrészt lepusztitotta, majd a felhalmozódó törmelék újra lezárta a megmaradt üreget. A falakon kezdetleges oseppkőlefolyások és borsókőszerü képződmények erősen rongálódott maradványai láthatók. HQsszusága 5,á m. 12. P sz icei Vas-barlang A Nagy-Pisznice D-i oldalában, a kőfejtők középső szakaszán található. A bányaudvar szintje felett 10 m-rel nyiló, bokroktól takart bejárata csak nehezen sziklamászással közelíthető meg. A be. árat melletti gömbfülkében sz p hévizes képződmények láthatók. Kitöltése agyagos kőtörmelék. Hossza 6 m, magassága 2,á m. 13. Pisznicei Vörös-barlang A Nagy-Pisznice D-i oldalában húzódó kőbányasor középső részén, a MÁFI feltárástól NY-ra kb. 50 m-re található. Bejárata 0,5 x 0,5 m, a bányafal kis beugrójának tövében nyililc, a barlang liász vékonypados mészkőben alakult ki. Befelé enyhén lejtő 11 m hosszú folyosóból áll, mely az erős feltöltöttség miatt csak kúszva járható. Középső részén egy kényelmetlen szűkület nehezíti végigjárását. A barlang első részében a ré­ teglap menti leszakadásos, belül a gö ^fülkés üstös formák a jellemzőek. Falai korro­ dáltak, jellegzetes borsó nagyságú likacsokkal. Foltokban borsóköves bevonatok roncsolt maradványai, elszórtan fiatal apró cseppkövek is láthatók. A szűkületnél a mennyezeten gyönyörű kalcitkristály-csoport 1-1,5 cm-es fennőtt kristályai figyelhetők meg. Az üreg kitöltése a bejárat közelében kőtörmelék és kevert - áthalmozott - vörös és kékeszöld a(jyag, belül plasztikus vörös agyag. Élővilágát a téli bejáráskor néhány pok alkotta. ik.

Pisznicei Szeglet-barlang

A Nagy-Pisznice D-i oldalában, a kőfejtők középső szakaszán található. Bejárata a MÁFI feltárástól NY-ra kb. 50 m-re nyilik, a bányaudvar szintje felett kb. 3 m-rel. Az erősen feltöltődött gömbfülke sor kitöltése a bejáratnál agyagos-meszes kőtörmelék, belül agyag mállott mészkőtörmelókkel. Középső részén erős csepegés tapasztalható.

- 199

-

Hossza l6 m,mélysége 2,5 m. 1 5 . Plsznicel Pillár-barlang

A Nagy-Pisznice D-i oldalában, a kőfejtők középső szakaszán található, a Szeglet­ barlangtól IJK-re kb. 10 m-re. A bányaudvarban meghagyott kis kőzetblokk NY-i oldalában nyílik. Bejárata 0,7 m magas, 2 m szóles, de a bányászok által hajdan ide halmozott kőtörmelók 0,8 m-esre szükiti. Az erősen feltöltődött üreg egy 9 m hosszú, 1-2,5 m széles, 0,3-0,9 m magas, kuszójáratból áll, mely gömbfülkék láncolatából jött létre. Belső részén a mennyezet a réteg­ lapok mentén leszakadozott. A járat K-NY irányú, a kőzetdőlést követve befelé enyhén emelkedik. A bezáró kőzet vékonytáblás jura mészkő. A köze tfelszin mállott, jellegze­ tes formái babszemnyi likacsok, melyek sűrűn egymás mellett helyezkednek el. Foltokban erősen pusztuló borsókőszerü képződmények is megfigyelhetők. Kitöltése felül kőtörmelék, alatta kőtörmelékes vörös agyag. Élővilága - néhány szúnyog, pók és lepke - jelenték­ telen. ló. Pisznicoi Itatár-barlang A Nagy-Pisznice D-i oldlálában, a kőfejtők középső szakaszán található. Bejárata a MAFJ feltárás tövében, messziről is jól látható helyen nyilik. Első szakasza befelé enyhén lejtő, nagyoroszt feltöltött kúszójárat. Innen egy derékszögű kanyar után mere­ dek törmeléklejtőn felkapaszkodva jutunk a Felső-terembe. Л termet egy 4 m magas kupo­ la és mellékfülkéi alkotják. Hátsó részen újabb törmeléklejtő, mely a barlang legmaga­ sabbra felnyúló gömbfülkéihez vezet. Ezeket szép lefolyások, a végpontnál 10-15 cm-es cseppkövek diszitilc. Néhol gyenge csopegés tapasztalható. A Felső-teremből agyaglejtőn leereszkedve érjük el az Alsó-termet. Л terem gömbfülkéit valaha gazdag hévizes kép­ ződmények díszítették, ma már csalt az alsó sávot borítja 5-6 cm vastag gipsz-aragonit kéreg. A terem aljáról szült bebújó után jutunk a Huzatos-almába. Ez 4 m mély, falain aragonittüskékkel, karfiolokkal. Alja laza kőtörmelék, melyen erős légáramlás hatol át. Л barlang kitöltése a bejáratnál mósszel cementált kőtörmelék, a belső részen kőtörme­ lékes agyag. Az Alsó-teremben felhalmozódott a gömbfülkékből nagy táblákban leszakadt gipsz és aragonit. A barlang mélysége 6,8 m, összhosszusága 35,6 m. 17- Sárkány-lyuki kőfejtő 1. sz. barlangja A Berzsek-hegy E-i oldalában található Sárkány-lyuki kőfejtő K-i oldalában, a bánya­ udvar szintje felett 8,5 m-rel nyilik. Bejárata 5,5 m széles, 0,5-1,2 m magas, félkör alakú, egy nagy kőtömb tagolja. Belső ürege egy gömbfülkés szerkezetű 4 x 5 m alapterü­ letű, 1-2,5 m magas teremből áll, mely kis ablakkal NY-on is a bányafalra nyilik. Össz­ hosszusága 8 m. Alsó liász vékonypados mészkőben alakult ki. Falait piszkosfehér, sár­ gás árnyalatú 2-10 cm vastag durvakristályos kalcitbevonat boritja. A fennőtt kristá­ lyok csúcsain visszaoldódási nyomok figyelhetők meg. Mindezt vékony szürkésfehér raészlepel fedi. A képződmények sok helyen frissen roncsoltak. Az üreg kitöltése felül kő­ törmelék, alatta kőtörmelékes, agyagos lösz. Élővilága - szúnyogok, pókok, a falakon moliás, zuzmós bevonat — szegényes. 18. Sárkány-lyuki kőfejtő 2, sz. barlangja A Berzsek-hegy E_i oldalában található Sárkány-lyuki kőfejtő DK-i oldalában nyilik. Két bejárata a bányaudvar szintje felett 3, ill. 6 m-rel található, nehezen észrevehe­ tő és megközelíthető helyen. NY-i bejárata a bányafal 6 m-es magasságában nyilik, 1 m széles, 1,2 m magas. Gömbfülkés termecskébe vezet, mely 4,6 m hosszú, 1,5-2,5 m széles, 2 m magas. A terem ENY-i sarkából 8 m magas kürtő indul. K-i oldalán meredeken felfelé

200

törő gömbfülkecsoport van, melynek központjából nyíló aknácska a barlang alsó termébe vezet. Ugyancsak ide juthatunk le a felső terem D-i végéből induló szűk hasadókon is. Az alsó terem 10 m hosszú, 3-^ m széles, 1-3 m magas, szintén gömbfülkés szerkezetű. Belőle 2 irányban is rövid eltömődött járat indul. Az ÉK-i sarkából nyiló kuszoda 7 m után a bányafalra lyukad. A barlang járatainak összhosszusága 30 m. Alsó liász vékony­ táblás mészkőben alakult ki. Gömbfülkés jellegű. Falait 2-5 cm vastag, sárgás szinü, mállótt felületi kalcitréteg borítja. Felső kürtőjét szép cseppkőlefolyások diszitik. Az üreg kitöltése a felső teremben kőtörmelék és kevés humuszos lösz, alul nagymennyi­ ségű kőtörmelékes, gyengén agyagos lösz. A K—i bejaratnál mikrorótegzett agyagrétegek láthatók. Élővilágát szúnyogok, pókok és lepkék alkotják, a bejáráskor 3 denevért is megfigyeltünk. 19. Sárkánv-lyuki kőfejtő 3. sz, barlangja A Berzsek-hegy É-i oldalában található Sárkány-lyuki kőfejtő középső részén, a bá­ nyaudvar szintje felett kb. 10 m—rel helyezkedik el. Két bejárata a kőfejtés által fé­ lig lemüvelt teremroncsból nyilik. /К—i /also/ bejárata 1,5 m széles, 1 m magas. Ez be­ felé lejtő 2-5 m széles, max. 4 m magas terembe vezet, mely 12 m után meredeken felfelé vezető kúszódával folytatódik. A kuszoda 7 m után egy hasadékjellegü folyosóvá tágul. Ez 0,5-1 m széles, 1-2 ra magas, felső része 7 m-ig felboltozódik, 13 m-nél törmelékben végződik. A NY-i /felső/ bejárata 2,5 m széles, 3,5 m magas. Meredeken felfelé törő folyosóba vezet, mely ló m hosszúságban járható. Felső részéből 7 m hosszú mellékjárat nyilik. A barlang járatainak összhosszusága 65 m. A barlang ÉNY-DK irányú törésvonal mentén alakul ki, felső liász vékonytáblás mész­ kőben. Járatai hasadékjellegüek, letompult gömbüstös formákkal. Falai általában képződ­ ménymentesek, enyhén mállótt felületüek. Kristályképződmónyek a K-i járat belső szaka­ szában találhatók. Itt a falakat 5-10 cm vastagságban sárga szinü kalcit nagy fennőtt kristályai fedik, erre foltokban fehér borsókő települ. A barlang kitöltése kőtörmelék, kőtörmelékes, löszös agyag. Élővilága - szúnyogok, pókok - jelentéktelen. 20. Sárkány-lyuki kőfejtő 4. sz, barlangja A Berzsek-hegy É-i oldalában található Sárkány-lyuki kőfejtő középső részén, a bá­ nyaudvar szintje felett kb. 10 m—rel nyilik. Bejárata l x l m—es, mögötte 2 x 2,5 m—es alapterületű termecske található, melynek aljáról kezdetben szűk, majd alul 2 x 3 messé táguló akna indul. Ez 8 m mélységben törmelékdugóval végződik. Az üreg vékonytáb­ lás felső liász mészkőben alakult ki. Jellemzőek gömbfülkés formái. A falak képződmény­ mentesek, felületülc. gyengén mállott. Élővilága - szúnyogok, pókok - jelentéktelen. 21. Sárkány-lyuki kőfejtő 5, sz. barlangja A Berzsek-hegy É-i oldalában található Sárkány-lyuki kőfejtő NY-i oldalában, a bá­ nyaudvar szintje felett kb. 20 m—rel nyilik. Bejárata 1 m széles, 0,4 m magas,ovális alakú. Az üreget 0,6-2 m széles, 0,3-0,7 m magas, befelé enyhén lejtő kúszójárat al­ kotja, mely 6,2 m után járhatatlanná szűkülve folytatódik. A barlang vékonytáblás felső liász mészkőben alakult ki. Falai képződménymentesek, gyengén mállottak. Jellemzőek a lapos gömbüstös formák. Kitöltése kőtörmelékes, agyagos lösz. Élővilága - szunyogolt, pókok - jelentéktelen. 22. Sárkány-lyuki kőfejtő 6. sz, barlangja A Berzsek-hegy É-i oldalában található Sárkány-lyuki kőfejtő NY-i oldalában, a bá­ nyaudvar szintje felett kb. 15 m—rel nyilik. Bejárata félkör alakú, 3,5 m széles, 1,2 m magas. Az üreg 4 m hosszú, 2-3 m széles, max. 1,6 m magas, gömbfülkés jellegű. Egy kés-

201 -

kény kőzethid tagolja. Liász vékonytáblás mészkőben alakult ki. A falak képződménymentesek, gyengén mállott felületüek. A barlang kitöltése kőtörmelékes, gyengén agyagos lösz. Élővilágát szúnyogok, pókok alkotják. Ragadozó madarak fészkelőhelyéül is szol­ gál. 23. Berzsek-hegyi 1. sz, kőfülke A Berzsek-hegy É-i oldalában, a Sárkány-lyuki és Tölgyháti kőfejtők között húzódó meredek, sziklás hegyoldal középső részén található, kb. 300 m tszf. magasságban. Be­ járata 3,5 m széles, 2 m magas, egy 5,5 m hosszú, fokozatosan ellaposodó, gömbfülkék al­ kotta üregbe vezet. Alsó liász vékonytáblás mészkőben alakult ki. A kőzetfelszin mál­ lott, kis felületeken elaggott cseppkőlefolyásokkal. Az üreg kitöltése kőtörmelékes humusz, felszínén sok állati ürülékkel. Élővilága - szúnyogok, pókok, a falakon foltok­ ban mohák, zuzmók - jelentéktelen. Zk,

Berzsek-hegyi 2. sz. kőfülke

A Berzsek-hegy É-i oldalában, a Sárkány-lyuki és Tölgyháti kőfejtők között, az utób­ bi közelében, a meredek, sziklás hegyoldalban található, kb. 300 m tszf. magasságban. Bejárata két szintre oszlik, 0,6 m széles, 0,3 m, ill. 0,5 m magas. Egy vékony kőzethid tagolja. Felül keskeny hasadék alkotja, mely belül csatlakozik az alsó lapos, de 2,5 m szélességig kiöblösödő fülkébe. Alsó liász vékonytáblás mészkőben alakult ki. Gömbfül­ kés szerkezetű. Falai mállottak, néhány pusztuló cseppkőlefolyás és apró, gömbszerü mészkiválások diszitik. Az üreg kitöltése kőtörraelékes humusz. Élővilága - szúnyogok, pókok, a falakon mohás, zuzmós bevonat - jelentéktelen. 25 . Póc-kői-barlang

A Póo-kő É-i, ÉK-i oldalában mélyedő kőfejtősor K-i végénél található, a bányafal felső részében. Csak ereszkedéssel közelíthető meg. Bejárata ^ m széles, 2 m magas, ovális alakú. Előterében, a bejárat alatt keskeny függőleges csatorna - a lemüvelt folytatás maradványa - nyilik. Az üreg erősen pusztuló gömbfülkeronos. Legnagyobb beöblösödése 3 m, magassága 0,6-2 m között változik. Vékonytáblás jura mészkőben alakult ki. A kőzet erősen töredezett, omladékony. A falak felszine gyengén mállott, ezen el­ szórt foltokban apró gömbszerü mészkiválás figyelhető meg. Kitöltése agyagos-humuszos kőtörmelék. Élővilága - néhány szúnyog és pók - jelentéktelen. /Juhász Márton/

A KPVDSZ. Vörös Meteor TE, Baradla Barlangkutató Csoport 1982, évi jelentése Szerk: Szilágyi Ferenc Tartalomjegyzék xJelentés a Baradla Barlangkutató Csoport 1982. évi tevékenységéről Az Észak-Borsodi Dombság Aggteleki-karszt - Szuha-völgye közötti részének földtani vázlata /Gyuricza György/ A Jósva-völgy vizbeszerzési lehetőségei /Szilágyi Ferenc/ Hordalék vizsgálat a Baradla-barlangban /Piros Olga/ A Baradla Rövid-Alsó- barlang feltárása /Szilágyi Ferenc/ Bioszpeleológiai vizsgálatok a Béke-barlangban /Salamon Gábor/ x /А Beszámoló a megjelölt fejezeteket tartalmazza./

202

X982-re tervezett kutatómunkánkból a következőket sikerült megvalósítani: Feltáró munkák A csoportból több kutató hosszabb-rövidebb ideig részt vett a VMTE Barlangkutató Szakosztály nyári Alsó-barlangi táborán. A tábor ideje alatt sikerült a 16. szifonon is keresztüljutni, de ott a törmelékben nem sikerült továbbjutni. Az elkészült térkép tanúsága serint a feltárt szakasz végpontja nem éri el az Óriástermi-nyelőt,a Baradla jelenlegi legnagyobb belső nyelőjét. Több sikertelen kísérle­ tet tettek a kutatók az Alsó-barlang kürtőin keresztül a Fő-ágba történő átjutásra, de ezek nem jártaik sikerrel. A tábor munkáját nehezítette, hogy a 15. szifon leszívása közben árvíz volt a bar­ langban, ami a már leszivattyúzott részeket elárasztotta, igy a munkát, élőiről kellett kezdeni. Ez a tervezett időtartamot jelentősen megnövelte, és sok nehézség elé állítot­ ta a tábor szervezőit. A tábor sikeres befejezését az tette lehetővé, hogy nagyon sok nem Meteoros csoport is önzetlenül besegített a munkába. A tábor időtartamát,a felhasznált technikát tekintve az utóbbi évek legnagyobb sza­ bású akciója volt. Hallatlanul nehéz körülmények között sikerült az Alsó-barlangból mintegy ötszáz méter, eddig ismeretlen szakaszt feltárni es dokumentálni. Mivel az Alsó—barlang további része a törmelék miatt nem látszik feltárhatónak, ez­ ért megkezdtük az un. Hosszu-Alsó-barlang feltárásának előkészítését. Jelenleg a Vas­ kapu viznyelő bontásán dolgozunk, méretei alapján ez látszik jelenleg a legbiztatóbb— nak. Jelenleg a nyelő első szakaszát kitöltő agyagban bontunk. A kitermelt agyagot a mintegy 20 méterre lévő teremben a patak mellett halmozzuk fel, ami nem rontja a járat kópét. Térképezés Felmértük az Alsó-barlangból feltárt részeket. Ahol lehetett, ott teodolittal tör­ tént az alappoligon bemérése, egyébként függokompasszal, illetve a szűk mellókjáratok­ ban SUUNTO-val történt az irány meghatározása. A barlang térképét a Fő-ágról készitett térképpel szerkesztjük össze. A Baradla Fő-ágban folytatjuk a szelvényezési munkákat, BRT 006 optikai távmérős tachiméterrel. Az év forán befejeztük, a Vörös-tó és a jósvafői bejárat közötti rész szelvényezési munkáit és elkezdtük Aggtelek felől a Fő—ág s elvényezesét. A mar emlí­ tett okokból a Vörös-tói rész ellenőrző méréseit nem tudtuk 1982-ben elvégezni, igy egyelőre a térképet nem tudjuk közölni.A munkát 1983-ben természetesen folytatjuk, vár­ hatóan az év végére a teljes Fő—ággal el fogunk készülni. Földtudományi vizsgálatok A MÁFI megbízásából és támogatásával elkészítettük a Baradla Óriás-terem és a jós­ vafői bejárat közti szakasz tektonikai térképét. Kőzetminta gyűjtéssel és elemzéssel pontositottuk a Kaffka-terem és a Vetődóses-terem között húzódó kőzethatár helyét. A munkát Borka Zsolt, Pukánszky Antal és Szilágyi Ferenc irányította. Piros Olga a barlangi kitöltés mozgásával és eróziós hatásával kapcsolatos vizsgá­ latsorozatot fejezett be. Gyurioza György a Baradla- és Béke-barlangok felszini vizgyüjtőterületének neogén fedőrétegeit vizsgálta, illetve a több éve tartó vizsgálatsorozatot lezárta.

203

Hidrológiai vizsgálatok A tervezett vizmintavételezési és értékelési munkát a terveknek megfelelő volumen­ ben sikerült elvégezni. A vizminták elemzésében a MAFI laboratóriuma volt segítségünk­ re. Vízhozamok mérésére csak szórványosan került sor. A hidrológiai munkákat Szilágyi Fe­ renc vezette. Biológiai vizsgálatok Salamon Gábor egy több éves populáció-vizsgálati sort fejezett be. A munka eredmé­ nyeként a jelenlegi állapotnak megfelelő rendszerezést állitott fel a Baradla- és a Béke-barlangok faunájára. Dr. Törőcsik István folytatta az 1981-ben megkezdett élettani vizsgálatsorozatot. Eb ben az évben egy újabb csoport töltött 2á órát a Baradla-barlangba, "miközben nem kap­ tak enni". Az idő egy részét munkával töltötték. A osoport tagjaitól a leszállás előtt és közvetlenül a felszállás előtt vért vettek, valamint EKG-t vettek fel. A vizsgálato­ kat a következő évben folytatjuk és értékelésre majd ezután kerül sor. Eredmények, tapasztalatok Jelentős eredménynek könyvelhető el a Baradla-Alsó-barlang feltárása, annak ellenére hogy nem sikerült a Fő-ággal az összeköttetést megtalálni. További eredményeket valószi nüleg nagyobb technikai apparátus felvonultatásával sem lehet elérni. Mivel a barlang­ ban mozgatható szivattyúk csak kis hozamok esetén képesek a munkalehetőségeket biztosí­ tani, a Hősszu-Alsó-barlang feltárását a Fő-ág belső nyelői felől kell megkísérelni. Hosszabb időre lezárt témának tekinthető Salamon Gábor faunisztikai gyüjtéssorozata. Az általa összeállított rendszer a figyelt két barlang jelenlegi élővilágát tükrözi. Ezen a területen a jövő feladata az emberi beavatkozás /intenziv mezőgazdasági művelés, az aggteleki szennyviztisztitó stb./ hatásának figyelemmel kisérése. A hidrológiai vizs gálátokat ki kell terjeszteni bakteriológiai elemzésre is. Vizelemzéseink jelenleg azt mutatják, hogy a Jósva- és Iíomlós-forrásokon kilépő viz átlagos hozamnál mindenben meg­ felel az ivóvízzel szemben támasztott követelményeknek. A KPVDS2 Vörös Meteor TE. Diogenes Csoportjának 1982. évi jelentése Thieme András Kutatási területünk továbbra is a Rejteki munkásház - Kajla-völgy - Hór-völgy Tebe-puszta - Ralla-völgy - Répáshuta - Rejteki munkásház által határolt terület, me­ lyen négy fontosabb objektumot tartunk számon: I. II. III. IV.

Szarvasetetői-viznyelő Csúnya-völgy és barlanjjai Pónz-pataki-viznyelőbarlang Diós—pataki I,—II,—III. sz. barlangok

I. Szarvasetetői-viznyelő A barlangban időszakosan dolgoztunk, egy-egy alkalommal átlagban á-5 fővel. Tevékenységünk egyrészt a bejárat biztonságossá tételére irányult,másrészt a meglévő szű­ kület bővítésére. A táborunk közepére sikerült kisebb kibontásokkal, kiékelésekkel biztonságossá ten­ ni a bojáratot. Sikerült megoldani, hogy a viz a bejárat közelében közvetlenül lejus­ son az alsó szintre.

204

A szűkület bővítését változatlanul kézi erővel végeztük, mivel a várt aggregátort nem kaptuk meg. Ennek ellenére szélesedett a járat, de átférni még mindig nem sikerült. Az augusztus 9-i felhőszakadás következtében a bejárat ujfent megrongálódott: a bon­ tási munkahelyet viszont "kitakaritóttá" a lezúduló viz. Az átlagos körülmények között 30-40 l/perc hozamú patak a felhőszakadás után 420 liter vizet szállított percenként. A barlang újbóli járhatóvá válása után azt tapasztaltuk, hogy visszatorlódás nem for­ dult elő, a viz akadálytalanul nyelődött el a belső végponton is. II. A Csúnya-völgy és barlangjai A völgy nyugati oldalának bejárását a nyári tábor idejére terveztük. E tervünket az időjárás, illetve a Baradla-Alsó-barlangi táborban való részvételünk meghiúsította. E tényezők miatt a terület komplex bejárása helyett csak az északi bejárat környé­ két vizsgáltuk át. A fellelt üregek kis keresztmetszetüek, rövidek, bejáratuk részben eltömődött, vagy már eleve nehezen járható. III. Pénz-pataki-viznyelőbarlang Folytattuk a szifon rendszeres vizszintingadozásának mérését. Váratlan eredményt nem tapasztaltunk. A mért értékeket mellékelve közöljük. Nyári táborunk során augusztus 9-ón hatalmas, évtizede nem tapasztalt meretü felhő­ szakadás zudult a környékre. Két óra negyvenöt perc alatt 64 mm csapadék hullott le. Az adat csapadókmórővel mért érték. A Pénz-patak vízhozama a felhőszakadást megelőzően 90 l/perc volt. Közvetlenül az esőzés megszűnte után 1260 l/perc érteket mértünk. Ekkora víztömeget a gat nem volt képes visszatartani és átszakadt. A gát fele hosszán megrongálódott, rövid szakaszán a talppongit kimosódott. Eraiatt az előzetes terveket megváltoztatva uj gátat kellett épí­ teni. Az uj gát 0,45 m-rel magasabb, és 1,37 m-rel hosszabb a réginél. Az átfolyás okoz­ ta rongálódás kivédésére tetejét füvesítettük. Az utólagos méréseknél kiderült, hogy a gát megépítése - 1979 óta - 0,33 m vastag hordalék réteg rakódott le. /Л felvizi olda­ lon, közvötlenül a gátfalnál mérve/. Ez az érték sokszorosan meghaladja ugyan az elő­ zetes várakozásunkat, de igazolja azt az elképzelésünket, hogy a szifon vizszintinga— dozásának maximumai azért csökkennek, mert a gát visszatartja a "dugót" képezhető hor­ dalék döntő hányadát. Megkezdtük a barlang főágába torkolló oldaljáratok felkutatását. E munkát jobbára hétvégi munkaturákon végeztük. Az eredmények összegezésekor kitűnt, hogy e munka csak egyidőben, nagy létszámmal végezhető el megbízhatóan, a fellelt járatoknak az alaptér­ képre történő rászerkesztósével egyidejűleg. A szifonkerülő járat bontását, ha mérsékelt tempóban is, de folytattuk. A kitöltés változatlanul egyrétegű, egynemű, anyagát tekintve agyagos kitöltés, tömör, nehezen bontható településben. A határoló kőzet keresztmetszete a járat iránya változatlanul sikerrel biztat. Bár a barlang gerinces faunájának részletesebb tanulmányozására nem került sor, né­ hány megfigyelést azért tettünk. A legfontosabb, hogy a barlangban élő szalamandrák száma lecsökkent. Az eddigi három előfordulási hely közül mindössze az egyiken — a szi­ fonnál sikerült néhány példányt megfigyelni. Nem mondható el ugyanez az ugyancsak a szifonnál települt békapopulációról. A meg­ figyelt állandó egyedszám 10 fölött van, az egyes egyedek fejlődésük különböző szakas

in állnak. Nagyságuk 3-12 cm között változik.

- 205

A vlzszintraérés adatai - 1982 január

9. 22 . 2 á.

31. február

március

április

31. 2. á. 6. 12. 26 .

-

137.68 m

6.

137.75 ш 137.75 m 137,83 ra

8.

-

137,81 m

-

137.78 ш

138,20 m

9. 13. 15.

ra

21.

-

137.79 ra 137.80 щ

138,90 138,70 138,70 138,65 138,60 138,60

138,37 138,03 137,80 137,78 137,69 137,68

augusztus

ra ra ra ra

-

137,70 m 137,78 ra 137,79 m 137,79 m 137,80 m

-

137,83 ra 137,60 m

23. 25. 31. 2. á.

ra ra

138,82 m

9. 11.

szeptember

á.

•

junius

-

jul US

H

•

Iá. 26 . 28. 12 . iá. 26. 28. á. 16 . 18. 2á. iá. 16 . 28.

m m m m m Щ m m -

-

138,95 138,95 139,00 139,00

00

május

12.

-

2á. 26 .

október

8. 10. 22. 2á.

november

7. 19. 21.

december

á.

5. 17.

137.69 m 137.71 ш 137.71 ra 137.72 ш

csapadék 6á ram

-

137,85 ra 137.95 ra 137,99 m 1 3 8 , 1 1 ra

138.15 138.16 138,20 138,22

m ra m ra

138,38 m 138,57 ra 138,60 m 1 3 8 .6 8 m

138.68 ш 1 3 8 .7 0 ra

XV. Diós-pataki-viznyelők A II. sz. barlangban tovább folytattuk a patakmeder bontását. /А kitöltés: iszap­ lerakódásba ágyazott kisebb-nagyobb kőzettörmelék./ A tábor első hetében rengeteg mun­ kával kihordtuk az eddig kitermelt köveket, ezáltal vált lehetővé a további bontás. Krd mi eredményt mégsem ezen a ponton, hanem a vizbefolyás alatti teremben értünk el. Az oraladék között sikerült egy kb. 5 m hosszú, lejtős irányú járatot felfedezni. Sajnos egyelőre annyira szűk, hogy egyetlen ember képes csak egyszerre beférni, és az is csak kicsivel lehet vastagabb a nádszálnál. A további tágitás,valamint a térképezés a jövő év feladata lesz. A járat jelentőségét abban látjuk, hogy egyrészt olyan helyen nyílik, ami bontás szempontjából eddig nem tűnt biztatónak, másrészt lehetővé válhat a jelenleg ismert patakmeder megkerülése. Külön kell szólni az augusztus 9-i felhőszakadást követő tapasztalatokról. A meg­ előző hosszú, száraz periódus miatt a vizhozam á8 l/perc volt /augusztus 8-i mérés/. A csapadékhullás alatt az 5 m mély kráter teljesen megtelt, az átcsapó viz közvetlen a barlang bejáratán zúdult be. Ugyancsak a barlang bejáratán áradt befelé egy, a pa­ tak kiáradása következtében a völgyfenéken folyó vizfolyás. A barlang teljes egészében elnyelte a vizet, de a belső részeken már visszatorlódásra utaló nyomokat is találtunk.

20 6

Harminc perccel a felhőszakadás után ^50 l/pero vízhozamot mértünk, erős hordalékszállítással. A kráter egy óra alatt kiürült. A barlang végpontját jelentős szűkület talaját a rohanó viz 0 , 1 3 m mélyen lehordta /a határolókőzet falának elszíneződése alapján mért érték/.

DIÓSI II. VÍZNYELŐ K é s z íte tte - a

a l a p r a jz a VM.TE.

DIO G ENES c s o p o r tja

Szerkesztette: Dr. Kbrdos László Kiadja: Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Felelős kiadó:« Hazalinszky Tamás Engedélyszám: 41577 Készült: 500 példányban 83/2332 MTESZ Házinyomda, Bp. Felelős vezető: Deli Sándor