BESZÁMOLÓ. a Közép Dunántúli Regionális Diszpécserközpont július 1.-től június 30.-ig végzett. munkájáról

Utcai Szociális Segítők Egyesülete

2800 Tatabánya, Gál ltp. 405. Levélcím: 2804 Tatabánya, Pf. 414. Telefon: 34/311-197, Telefon/fax: 34/511-028

BESZÁMOLÓ

a Közép Dunántúli Regionális Diszpécserközpont 2006. július 1.-től – 2007. június 30.-ig végzett munkájáról

Utcai Szociális Segítők Egyesülete 2800 Tatabánya, Gál István ltp. 405. Telefon: 34/311-197 Adószám: 19151379-1-11



1. Előzmények: Az Utcai Szociális Segítők Egyesülete 1999. november 15.-én hozta létre az akkor még kizárólag a téli időszakban működő telefonos szolgálatát, melyet 2003. novemberétől az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium támogatásával a Regionális Diszpécserközponttá fejlesztett, ezáltal lefedve három megyét (Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém megye tartozik a Közép-Dunántúli Régióba). A 34/511-028-as telefonszámon hívható 24 órás Diszpécser Szolgálat munkatársai feladatukat munkaviszony illetve vállalkozói jogviszony keretében látják el. Az elmúlt években az általunk ismert regionális és országos intézmények mindegyikével felvettük és folyamatosan tartjuk a kapcsolatot. Telefonszolgálatunk célja, hogy a folyamatosan bővülő, fejlődő, változó városi és regionális hajléktalanellátó rendszer működéséről információkat gyűjtsön, rendszerezzen, közvetítsen, segítsen a meglévő lehetőségek minél optimálisabb kihasználásában, mind az ellátásban közvetlenül dolgozó intézményeknek, mind az ellátásokat igénybe vevő hajléktalan embereknek. Ez szolgálatunk konkrét működésében a krízishelyzetek azonnali elhárításától az információs anyagok kiadásáig terjedő skálán valósul meg. Az elmúlt években – néhány hiányossággal - kiépült a fedél nélküli emberek ellátásának országos és helyi intézmény rendszere. 1.1.

A tárgyi és személyi feltételek

A Diszpécser Szolgálat az Utcai Szociális Segítők Egyesületének központi bázisán kapott helyet, önálló irodában, önálló telefonvonallal, készülékkel. A pályázati forrásból megvásárolt szükséges tárgyi eszközök (számítógép, fénymásoló, nyomtató, stb.) beszerzéséig Egyesületünk meglévő eszközeivel végezték a diszpécseres kollegák a munkát. Mára már teljesen felszerelt irodánkból működtetjük a Szolgálatot, a megfelelő bútorok, berendezési tárgyak, híradás és számítástechnikai eszközök segítségével. A tevékenységet főállású és részmunkaidős munkatársak látják el. Végzettségüket tekintve van köztük utcai szociális munkás, szociális asszisztens, szociálpedagógus is. 1.2.

A működés előkészületei:

A Diszpécser Szolgálat célja: Az adott régióban, a hajléktalan ellátásban részt vevő és a kapcsolódó intézmények szolgáltatásairól folyamatos, naprakész információadás a krízishelyzetbe vagy ennek közelébe került hajléktalan emberek hatékonyabb ellátása, elhelyezése érdekében. Fő funkciói: -

az utcáról érkező hívások fogadása, rögzítése az adatbázisban lévő konkrét információk közvetítése az ellátó rendszerre vonatkozó általános információk közvetítése elhelyezéssel kapcsolatos krízishelyzetek megoldása adományok, lakhatási felajánlások közvetítése a fedél nélkül élő emberek helyzetére, az ellátórendszer működésére vonatkozó általános információk közvetítése a különböző adatbázisokban (pl. kapcsolódó intézmények) szereplő konkrét információk közvetítése


-


a közterületen krízishelyzetbe került hajléktalan emberekkel kapcsolatos bejelentések fogadása és erre történő aktív reagálás (pl. krízisautó) éjjeli menedékhelyek, átmeneti szállások férőhelyeinek nyilvántartása a régióban utcai megkereső szolgálat munkájának koordinálása, megszervezése téli krízisellátások tevékenységének koordinálásában való részvétel

Jelzőrendszer tagjai: 1.3.

szociális munkások szociális intézmények lakosság egészségügyi intézmények egyéb szervezetek, hatóságok Szakmai garanciák

Szolgálat munkatársai a beérkező hívásokkal kapcsolatos tapasztalatokat a heti rendszerességgel megtartott team-megbeszéléseken megvitatják, és havonta részt vesznek a Regionális Diszpécser Szolgálatok Szakmai Fórumán. Ezen a megbeszélésen az ország összes Diszpécser Szolgálatának képviselői részt vesznek és megosztják egymással a tapasztalataikat, nehézségeiket, sikereiket. A budapesti Menhely Alapítvány által rendszeresen szervezett képzések, továbbképzések, szakmai tanulmányutak lehetővé teszik, hogy a szolgálat munkatársai folyamatosan fejlesszék szakértelmüket ezen a területen. 1.4.

Kapcsolódó szolgáltatások 1.4.1 Krízisautó:

A Krízisautó működtetésének célja, hogy főként a téli időszakban, napi 24 órában, indokolt esetben a régió bármely részén krízishelyzetbe, életét, testi és mentális épségét veszélyeztető körülmények közé kerülő fedél nélküli emberhez viszonylag rövid időn belül ki tudjanak menni olyan képzett és tapasztalt szociális munkások, akik segíteni tudnak a veszélyes helyzetek megoldásában. A Diszpécser Szolgálat feladata a beérkező hívások regisztrálása és a hívó információi alapján eldönteni, hogy milyen intézkedés szükséges. Amennyiben a helyzet indokolja a diszpécser kolléga küldi a helyszínre a krízis autót és az utcai szociális munkást, és ő koordinálja a bajba jutott ember ellátását is. Ezt a tevékenységet az alábbiakban részletesebben is bemutatjuk, a 2.2-es pontban. 1.4.2 Készenléti telefonügyelet Nagy örömünkre szolgált, hogy Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatával és a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal sikerült megállapodnunk, így 2005. július 1.-től ellátási szerződés keretében Egyesületünk látja el a Gyermekvédelmi törvény által előírt un. Lakótelepi utcai szociális munkát és a Készenléti telefonügyeletet. 2005. júliusától erre feladatátvállalási szerződést kötöttünk, így a Regionális Diszpécser Szolgálat keretében az Utcai Szociális Segítők Egyesülete végezi Tatabányán ezt a speciális szolgáltatást. A készenléti szolgálat működtetésével a Gyermekjóléti Központ nyitvatartási idején túl felmerülő krízishelyzetekben azonnali segítséget, tanácsot vagy tájékoztatást nyújtunk.



A készenléti szolgálatot egy állandóan hívható telefonszám biztosításával szerveztük meg úgy, hogy a készenléti munkatárs a felmerülő krízishelyzetekben azonnali szakszerű segítséget tudjon nyújtani, vagy ilyen segítséget tudjon mozgósítani. A készenléti szolgálat a már ismert 34/511-028-as telefonszámon érhető el. 1.4.2.1 A Készenléti telefonügyelet háttere Mivel Egyesületünknek a Diszpécser Szolgálati telefonvonala már amúgy is működött, az utcai segítő munka jobb koordinálása érdekében, és az együttműködésünk hosszú évek óta egyenletesen jó a Gyermekjóléti Központtal, magától értetődőnek tűnt a két szolgáltatás ötvözésének a lehetősége. A Szolgálat profiljába tökéletesen be lehetett illeszteni a Gyermekvédelmi Készenléti Telefonügyeletet. A kollégák – amennyire lehetőségeink engedik – folyamatosan részt vesznek továbbképzéseken, hogy az új szolgáltatás támasztotta szakmai kihívásoknak meg tudjanak felelni. A Készenléti telefonügyeletet olyan bajbajutott személyek hívhatják, akik a problémájukkal a szociális ellátórendszerhez szeretnének fordulni, annak ügyfélfogadási idején túl. Ez történhet hétvégén, vagy az esti-éjszakai órákban. A szolgáltatás alapgondolata, hogy bárkit, bármikor megillet a segítség, így ez a szolgáltatás igazán ügyfél-barátnak tekinthető. Az Utcai Szociális Segítők Egyesülete rugalmasságának és „mozgékonyságának” köszönhetően nagyon gyorsan tud reagálni a problémás helyzetekben, és kapcsolatrendszere révén a krízis helyzet azonnali kezelésében is hatékonyan tud a rászorulók rendelkezésére állni. Természetesen a kollégáknak kötelességük az illetékes társintézményt a lehető leggyorsabban értesíteni az esetleges történésekről és továbbra is figyelemmel követni a segítő folyamatot. A munka a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a készenléti ügyelethez beérkező hívásokat regisztráljuk, szükség esetén krízisautóval a helyszínre megyünk és megtesszük a szükséges intézkedéseket, ez lehet például a rendőrség értesítése, egészségügyi ellátás kezdeményezése, ideiglenes elhelyezés intézése. Egyesületünk vállalja, hogy a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot tájékoztatja a hívásokról és a megtett intézkedésekről, minden hétköznap reggel 9 óráig, telefonon, valamint írásos adatbázist vezet a hívásokról. Amennyiben Egyesületünk veszélyeztetett fiatalt jelez a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat felé, ők megteszi a számára törvény által előírt szükséges intézkedéseket. Az együttműködés keretében biztosított, hogy amennyiben azonnali elhelyezés szükséges, a Családok és Gyermekek Átmeneti Otthona vállalja, hogy helyet biztosít az elhelyezésre szoruló emberek számára lehetőségeihez mérten és a törvényi előírásoknak megfelelően. A tevékenységben résztvevők rendszeresen tájékoztatják egymást, és részt vesznek egyeztető megbeszéléseken, ahol az esetleges problémákat, nem várt eseményeket átbeszélik, tisztázzák, s megteszik a szükséges intézkedéseket. Továbbá együttműködünk minden lehetséges pályázatban a partnerekkel. Minden hívás esetében történik egy egyszerű regisztráció, mely az alábbiakat tartalmazza: Az időpontot A bejelentőt A bejelentett személyt A probléma ismertetése Az intézkedés ismertetése



Az intézkedésbe bevont intézmény Történt-e kivonulás a Krízisautóval Az esetleges utánkövetés menetét A legtöbb hívásunk jellemzően a nyári nagyobb koncertek, fesztiválok idején érkeztek (pl. Budapesten a Sziget Fesztivál), amikor a fiatalok a megbeszélt időre nem érkeznek haza, illetve több napot maradtak távol, mint azt előre bejelentették, megbeszélték otthon. További gyakori hívások az iskolai tanév eseményeihez kapcsolódnak, azon belül is főleg a bizonyítványosztáshoz és a pótvizsga időszakhoz, mikor a rossz eredmény miatt történhetnek elcsavargások otthonról. Ezekben az esetekben személyes intézkedés általában nem történik, a cél a telefonáló megnyugtatása, illetve felvilágosítása a lehetséges segítő intézményekről, hivatalokról, ahova fordulhat.

2.

A Közép-Dunántúli Régió hajléktalan ellátó intézményeinek bemutatása

Fejér megyében található: 6 átmeneti szálló – összesen 174 férőhellyel – ebből férfi 138, női 28 és gyermek 8. Az egyik átmeneti szállónak Székesfehérváron van nyugdíjas részlege, ami a gyakorlatban megfeleltethető a hajléktalanok otthonának. 2 éjjeli menedékhely van 81 férőhellyel, ebből mindössze 10 női ágy van Dunaújvárosban. Ezen kívül nincs több női férőhely. 2 utcai szolgálat – ebből egynek van krízisautója 2 nappali melegedő 1 népkonyha 1 hajléktalanok orvosa 1 utcai étkeztetés Komárom-Esztergom megyében található: 3 átmeneti szállón összesen 81 fő lakhat, ebből a férfi férőhelyek száma 66 és női férőhelyek száma 15. 5 éjjeli menedékhely van a megyében – ebből egy csak a téli időszakban működik – 126 férőhellyel. Esztergomban, Komáromban és Tatán nincs lehetőség női férőhely igénybevételére. Az egész megyében összesen két városban van női férőhely 11 és 6 ággyal. 6 nappali melegedő van 1 utcai szolgálat van a megyében, neki van krízisautója is. 3 népkonyha 1 hajléktalanok orvosa 1 utcai étkeztetés 1 hajléktalanok otthona található még itt.

Veszprém megyében található:



5 átmeneti szálló összesen 156 férőhellyel, ebből férfi által elfoglalható ágy 117, nőknek 34 és 5 db krízis férőhely van nemi megkötés nélkül. 2 éjjeli menedékhelyen 70 férőhely van, ebből 12 ágy van Veszprémben nők számára fenntartva, az összes többi ágy férfi. 2 utcai szolgálat működik a megyében – azonban egyáltalán nincs krízisautó 2 nappali melegedő 2 népkonyha 1 hajléktalanok orvosa 1 utcai étkeztetés 1 hajléktalanok otthona található még a megyében.

3. A Regionális Diszpécser Szolgálat tevékenysége Tevékenységek és hívás típusok szerinti megoszlás alakulását a mellékletben található részletes táblázatok és diagrammok mutatják. A Közép- Dunántúli Regionális Diszpécser szolgálathoz 2006. július 1.-től 2007. június 30-ig összesen 2417 hívás érkezett. A legtöbb hívás a téli időszak alatt érkezett, azon belül is decemberben (253) és februárban (253) érkezett. Hívástípusok tekintetében értelemszerűen a munkánkhoz kapcsolódó, un. program információkkal kapcsolatos hívásokból volt a legtöbb, szám szerint 776 hívás, második helyen a konkrét, az adatbázisunkban lévő információk iránt érdeklődő hívások állnak, 621 hívással. Utcai bejelentésből 206 érkezett egy év alatt a szolgálathoz. A téli időszakban magától értetődően megszaporodnak az utcai bejelentések is. A 2005-2006-os évhez viszonyítva némi visszaesés látható a hívásszámokban, ezt elsősorban a rendkívül enyhe télnek tulajdonítjuk. A lakosság figyelme, érzékenysége és ebből adódóan az általuk kezdeményezett hívások száma jóval alatta maradt a megszokottnak. 3.1 A téli krízis ellátások tevékenységének megszervezése és koordinálása A régióban működő, fedél nélkül élő emberek ellátásával foglalkozó szervezetek az elmúlt években a Regionális Módszertani Központ és a Regionális Diszpécser Szolgálat koordinálásával, a téli időszakra készülve, felmérik lehetőségeiket, egyeztetik különböző programjaik egymásra épülését. Az általuk vállalt feladatokat és együttműködésük kereteit együttműködési szándéknyilatkozatban rögzítik, amelyet az általuk benyújtott pályázatokhoz csatolnak. Ebben az együttműködésben Diszpécser Szolgálatunkra az utcai bejelentések fogadása, a krízisautó munkájának közvetlen irányítása mellett, a tényleges napi krízisellátás, ügyfélfogadás és szervező, koordináló feladat hárul. Az éjjeli menedékhelyekhez hasonlóan nyilvántartjuk az ideiglenes férőhelyek telítettségét. A közterületekről beszállított emberek ápolását, gondozását vállaló lábadozó intézmények lakóiról nyilvántartást vezetünk, hogy jelezhessük az utcai gondozó szolgálatoknak, ha ügyfelük elhagyja az intézményt. Együttműködünk a szociális munkásokkal, krízisautókkal a közterületen talált rászorulók ellátásában, szükség esetén fertőtlenítést, orvosi vizsgálatot szervezünk számukra, illetve az üres férőhelyek ismeretében elhelyezést biztosítunk az éjjeli menedékhelyeken, lábadozó intézményekben.



Az elmúlt, több mint négy évben telefonszolgálatunk tevékenysége szervesen beépült a város és a régió hajléktalanellátó intézményrendszerébe. Az egyes szolgáltatások működésére, igénybevételük feltételeire vonatkozó adatbázisaink egyre részletesebbek, és egyre több intézménytípusra vonatkoznak. Hívásaink száma ingadozó, mint az az alábbiakban is látható:

2003-2004-es Téli Krízis időszakban 1359 2004-2005-ös Téli Krízis időszakban 1634 2005-2006-os Téli Krízis időszakban 1553 2006-2007-es Téli Krízis időszakban 1249 telefonhívás érkezett Diszpécser Szolgálatunkhoz.

Az ingadozásnak több oka is van, az egyik a fokozatosan megszűnő, szűkülő intézményrendszer, vagyis, hogy jelenleg kevesebb szolgáltatást tudunk felajánlani, közvetíteni a hozzánk fordulók számára. A másik egy technikai ok, hogy az egyre terjedő internet következtében mind több információ érkezik hozzánk elektronikus formában a társintézményektől, és ez is csökkenti a bejövő hívások számát. 3.2 Krízisautó A Krízisautó működtetésének célja, hogy a téli időszakban napi 24 órában városi, illetve minden nap éjfélig megyei szinten elérhető legyen olyan szolgáltatás, mely biztosítja, hogy krízishelyzetbe, életét, testi és mentális épségét veszélyeztető körülmények közé kerülő fedél nélküli emberhez viszonylag rövid időn belül ki tudjanak menni olyan képzett és tapasztalt szociális munkások, akik segíteni tudnak a veszélyes helyzetek megoldásában. Annak érdekében, hogy a nehéz helyzetbe kerülő hajléktalan emberekről tudomást szerezzünk, igyekszünk felhívni a lakosság figyelmét szolgáltatásunkra, újságcikkekben, tévéműsorokban kérjük segítségüket, illetve együtt működünk a megyei rendőrkapitányságokkal és az Országos Mentőszolgálattal. A bejelentéseket a Diszpécser Szolgálat 24 órában működő 34/511-028-as telefonszámán várjuk, ügyeletesünk a kapott információk alapján mérlegeli, hogy mit tesz, mentőt hív, információt ad, vagy szociális munkást küld a helyszínre. Hívásaink általában lakossági bejelentések, amelyek olyan hajléktalan emberekről tudósítanak, akik közterületen, aluljárókban, házak bejáratánál lépcsőházakban fekszenek, nem, vagy nehezen eldönthető, hogy tulajdonképpen milyen állapotban vannak, ugyanakkor a bejelentők az esetek többségében konkrét segítséget remélnek ügyükben, vagy éppen félelmet, dühöt éreznek a házban menedéket keresők miatt, szabadulni szeretnének tőlük. A lakossággal való kapcsolatunkban amellett, hogy igyekszünk a bejelentők segítségére lenni, és megnyugtatásukra intézkedni a hajléktalan ember és környezete közötti közvetítést, a tolerancia növelését is feladatunknak tartjuk. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint egyre több hajléktalan ember él megszakítás nélkül az utcán, közterületen. Ez szoros összefüggésben van a szociális és egészségügyi intézményrendszer működésének hiányosságaival. A közterületen élő emberek számára nem tudunk megfelelő elhelyezési formákat kínálni. Speciális problémáik miatt ők nem tudják igénybe venni a meglévő lehetőségeket. Egészségi állapotuk tragikus, rendszertelen táplálkozásuk, legyengült szervezetük miatt fokozott fagyásveszélynek vannak kitéve, illetve életmódjukból adódóan egyéb betegségeik egyre komolyabbá, gyógyíthatatlanná válnak, tapasztalataink szerint segítség nélkül közülük sokan nem élik túl a tavaszi hónapokat. A napi 24 órában működő Krízisautó tevékenysége az elsősegély jellegű élelem, ruházat, gyógyszer felajánlásától, a szociális, egészségügyi intézményrendszer működésére vonatkozó információk szolgáltatásától, a szállásokra történő szállításon, más szociális és egészségügyi intézményekbe való közvetítésen keresztül, a folyamatos kapcsolattartásig, gondozási kapcsolatig ívelő tevékenységi skálán valósul meg.



3.3 Adományszervezés Az adományszervező munka hatékonyabbá tételében nagy szerepet játszik a Közép Dunántúli Regionális Diszpécser Szolgálat működése, mely hozzájárul, hogy az adomány adatbázis folyamatosan naprakész legyen, illetve lehetővé teszi az intézmények közötti cserék lebonyolítását. Ezért létrehoztunk egy naprakész információkkal rendelkező, szinte állandóan elérhető adatbázist az egyes ellátó intézmények számára, valamint megszerveztünk egy, a régiót lefedő virtuális adománygyűjtő és szervező szolgáltatást. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a régió intézményei a „fölösleges” adományaikat jelzik a Diszpécser Szolgálat felé, az esetleges igényeikkel, szükségleteikkel együtt, majd ezt követően a diszpécser a beérkező információk alapján megszervezi az egyes adományok eljuttatását az együttműködő partnerekhez. Kiemelkedően jó a kapcsolatunk a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel, így további lehetőségek – és még több adománnyal kapcsolatos információ – nyílt meg előttünk. A Regionális Diszpécser Szolgálatot működtető tatabányai Utcai Szociális Segítők Egyesülete az Élelmiszerbank Közép-Dunántúli régiós partnere, így az adományok rajtunk keresztül jutnak a régióban működő hajléktalan-ellátó intézményekhez. 3.4 Önkéntesek szervezése Munkánk hatékony elvégzéséhez elengedhetetlen az a sok ember, aki önkéntesként a legkülönfélébb tevékenységekben van segítségünkre. A Diszpécser Szolgálat feladata az önkéntesek toborzása, számukra képzések szervezése, a megfelelő tevékenység megtalálása számukra és munkájuk nyomon követése. A 2006-2007-es Téli Krízis időszak alatt minden napra volt állandóra leszervezett önkéntesünk, a Diszpécser Szolgálat minden hétfőn elkészítette a következő hétre szóló beosztást, és egyeztetett az önkéntesekkel. 3.5 Szakmai együttműködések Mint 15 éve működő társadalmi szervezet, csak úgy tudunk hosszútávon életképesek maradni és hatékonyan működni, hogy jó kapcsolatokat alakítottunk ki és írásbeli együttműködési megállapodásokat kötöttünk a város és a régió szociális ellátórendszerének szinte valamennyi tagjával (Családsegítő, Gyermekjólét, Hajléktalan Gondozás Központ, Tatabánya Város Önkormányzata, Mozgáskorlátozottak Egyesülete, Megyei Gyámhivatal, Vöröskereszt, Munkaügyi Központ, stb.). A napi munkavégzés során a kapcsolattartás, mind személyesen, mind közvetett úton (telefon, internet) is többnyire zökkenőmentes. A Diszpécser Szolgálat tevékenységéből adódik a folyamatos és kölcsönös kommunikáció, kapcsolattartás. A 2006 – 2007-es év során tovább mélyítettük korábbi formális és informális hálózatrendszerünket, valamint új együttműködő partnerekkel is sikerült felvenni a kapcsolatot. A mellékletben található egy részletes lista az együttműködő partnereinkről. A még hatékonyabb tájékoztatás és együttműködés érdekében a Diszpécser Szolgálat a Téli Krízis ellátáshoz kapcsolódóan a szolgáltatás beindítása előtt, a tevékenység félidejében és a végén szakmai kerekasztal megbeszéléseket szervez, melyen rendre részt vesznek együttműködő partnereink és a társintézmények képviselői is. Továbbá igyekszünk megragadni minden lehetőséget saját munkatársaink és a társintézmények munkatársainak szakmai továbbképzése érdekében, így 2006. novemberében sikerrel minősíttetünk egy saját szakmai műhelyt, melyet a régióban hajléktalanokkal foglalkozó szakemberek számára szeretnénk lehetőségként felajánlani.



4. Nehézségek

Régiónkban 5 városban működik rendszeres utcai szociális munka, és a három megyéből kettőben van krízisautó. Természetesen az utcai bejelentések nem csak azokról a településekről érkeznek, ahol van utcai munka, így a diszpécser szolgálatnak folyamatosan kiegészítő ellátások illetve olyan együttműködő partnerek után kell kutatnia, akik hajlandóak és képesek egy-egy utcai bejelentésre adekvátan reagálni.

Az utcai bejelentések mögött egyre súlyosbodó helyzetek állnak, a kritikussá váló helyzet kialakulását a város közterületein élő emberek magas száma - ami már önmagában is a működő ellátórendszer kritikája - illetve a szinte teljesen ellátatlanságukból fakadó elképesztő fizikai, mentális állapota okozza. Csak a helyzet súlyosabbá válására számíthatunk mindaddig, amíg nem jönnek létre azok a speciális intézmények, melyek képesek az utcán élő emberek problémáinak kezelésére, és az utcai gondozó szolgálatok dolgozóik létszámában, működési feltételeinek biztosításában, finanszírozásuk nagyságrendjében és módjában nem történik lényegi változás.

Folyamatos problémát jelent az hajléktalan ellátásban dolgozók számára a források szűkülése, vagy konkrét hiánya és ezek pótlása. Illetve, ha van is anyagi forrás az rendszerint utólag, jelentős késéssel érkezik. Ezeknek a helyzeteknek az átvészelése érdekében komoly, összehangolt munkát kellett folytatnunk, hogy működőképesek tudjanak maradni legalább minimumszolgáltatások.

A szociális és egészségügyi intézményrendszer hiányosságai – konkrétan nincsenek megfelelő intézmények és szolgáltatások az ügyfeleink számára, ahová irányíthatnánk őket, illetve ha van, akkor nagyon messze és/vagy nagyon hosszú a várólista (pl. hajléktalanok idősek otthona, szenvedélybeteg ellátó intézmény) tovább nehezítik a munkánkat. Az így támadt frusztráció és feszültség, akár a lakossági bejelentő, akár a társintézmény munkatársa esetén a diszpécser szolgálat munkatársán csapódik le és mentálisan jelentősen megterheli a kollégákat. Szupervízióra, mentális egészségvédelemre azonban „természetesen” nincsen forrásunk.

Együttműködő partnereink emberi erőforrásbeli és egyéb kapacitásbeli hiányosságai kölcsönösen nehezítik a rászorulók ellátását.

Intézmények közti kommunikáció még mindig nem zökkenőmentes – pl. a létszámjelentéseket nem, vagy késve, vagy sok könyörgés után adják le a társintézmények. Hasonló a helyzet az utcai beavatkozást követő visszajelzések esetében is. A 2006-2007-es év folyamán több intézményi partnerünk kérte, hogy a diszpécser szolgálat hívja az intézményt, mert nincsen anyagi fedezetük a telefonszámlára, és jelentősen csökkenteniük kell a kimenő hívásaik számát.

Akadozó, vagy egyáltalán nem létező néhány együttműködés, pl. a mentőkkel – ez nem csak a mi szervezetünknek gond, országosan nincsen együttműködési megállapodás a hajléktalan szervezetek és az Országos Mentőszolgálat között írásban.

5. Fontosabb esemény a 2006-2007-es év során



5.1 Szakmai monitoring 2006. márciusában lezajlott a Közép-Dunántúli Regionális Diszpécser Szolgálat 2006. július 1. és 2007. június 30. közötti időszakára vonatkozó vizsgálat. A monitoring az alábbi fontosabb megállapításokat tette: A beérkező hívások kódolása nem minden esetben következetes, ezért a szolgálat a 2006. november és a 2007. március között beérkezett hívásokat újra kódolta, és hiánypótlásul Kártyás Irénnek eljuttatta. A diszpécser szolgálat az utcai bejelentések kezelése során helyesen járt el. Az utcai intézkedéseket követően nagyobb hangsúlyt kell fektetni a visszajelzés kérésére. A szolgálatnak alaposabban kellene kiaknáznia az un. notórius adatbázis nyújtotta lehetőségeket. Konkrét elhelyezési ügyekben a szolgálat megfelelően járt el. A szolgálat megfelelően tudta közvetíteni az adatbázisban szereplő konkrét, általános és adománnyal kapcsolatos információkat, A monitorozó szakemberek javasolták, hogy a szolgálat által kötött együttműködési megállapodásokba kerüljenek bele a konkrét adatszolgáltatási kötelezettségek. A diszpécser szolgálat állandó résztvevője a téli krízis időszak előtt tartott régiós találkozóknak, ahol külön napirendi pont keretében számolnak be a diszpécser működésével kapcsolatos információkról. A szolgálat évi 3 alkalommal tájékoztató levelet, a téli krízis végén pedig beszámolót küld ki a régió intézményeinek, ezen felül az aktuális információkról emailen tájékoztatja az intézményeket. Az országos találkozókról készített feljegyzéseket szintén minden hajléktalanellátó intézmény megkapja. A szolgálat elérte, hogy telefonszáma minden nap megjelenjen a helyi napilapban, ezen felül alkalomszerűen megyei napilapokban is sikerül megjelentetni. A szolgálat elérhetőségét tartalmazó matrica kiragasztásához a közlekedési társaságok nem járultak hozzá, közterületen (lakótelepeken) viszont sikerült azt terjeszteni. A szolgálat elérhetőségét tartalmazó matricát a régió családsegítő intézményei is megkapták. A szolgálat megfelelően vezeti a hívások és tevékenységek rögzítésére használatos kötelező dokumentációt, a „Keresik” listát emailen vagy postán eljuttatják a régió minden intézményébe. A régióban megkérdezett intézmények munkatársai pozitívan nyilatkoztak a szolgálat működéséről, beszámolóik szerint a szolgálattal rendszeres kapcsolatot tartanak, probléma esetén számíthatnak a szolgálat segítségére.

6. További tervek Konkrét munkatervet dolgoztunk ki a Diszpécser Szolgálat fokozottabb média megjelenésére, illetve újabb ötleteink vannak a telefonszámunk népszerűsítésére.



Amit már sikerült elérnünk, hogy a régió mindhárom megyei napilapjában rendszeresen megjelenik a telefonszámunk a közérdekű számok között. Terveink között szerepel a telefonszámot hordozó matricák eljuttatása a régió minél több, lehetőleg minden posta hivatalába. Szeretnénk, ha a matricánk eljutna minél több iskolába és orvosi rendelőbe, autóbusz és vasútállomásokra. Megvalósítható ötletnek tartjuk a névjegykártya méretű szóróanyag készítését és osztását is. Szeretnénk továbbra is fenntartani a rendszeres média megjelenéseinket helyi rádiókban és televíziókban, valamint a képújságban. A régiós „road-show” felfrissítése, új helyszínek bevonása. Ez azt jelenti, hogy igyekszünk minél rövidebb idő alatt személyesen felkeresni az együttműködő partnereinket, és arcokat adni a hangoknak.

7. Összegzés Reméljük, hogy a fentiekből kiderült milyen magas színvonalú szakmai munkát végeztünk az elmúlt év során is, és hogy az Egyesületünk által ellátott szolgáltatások, az Utcai Gondozó Szolgálatok, a téli időszakban működő Krízisautó, és a Regionális Diszpécser Szolgálat munkája mennyire egymásra épül, kiegészíti egymást, és ebben az egységben tud igazán hatékonyan segíteni a leginkább rászorultabbakon az év minden napján, nap 24 órájában. Tatabánya, 2007. július 30. Tisztelettel: Lőrincz Norbert USZSE elnök

BESZÁMOLÓ. a Közép Dunántúli Regionális Diszpécserközpont július 1.-től június 30.-ig végzett. munkájáról

Recommend Documents