BESZÁMOLÓ a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal folytatott tárgyalásokról. A KvVM-MGtE Munkabizottság tevékenysége január 20. május 12

BESZÁMOLÓ a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal folytatott tárgyalásokról A KvVM-MGtE Munkabizottság tevékenysége 2005. január 20. – május 12.

Elızmény Az MGtE „szentesi” állásfoglalását megküldtük 6 minisztériumba és Dr. Gombos András államtitkár úrnak, aki 2004. december 10-re egyeztet tárgyalásra hívta az Egyesület képvisel it, ahol javasolta Munkabizottság felállítását.

Álláspontok a 2004. december 10. tárgyaláson

MGtE: jogszabály változtatások szükségesek

• a szennyvízbírság miatt, • a kötelez visszasajtolás miatt.

KvVM:

• a felmerült kérdésekre közösen képviselhet •

álláspont kialakítása szükséges, a közelmúltban elfogadott törvény változtatása nem id szer és nem támogatható.

A Munkabizottság tagjai Minisztérium:

Lakatosné dr. Nemes Sarolta (tanácsadó, titkár) Keller Péter (tanácsadó) Horváth Vera (szakmai f tanácsadó) Liebe Pál (nyug. igazgató, VITUKI Rt.)

Egyesület:

Szita Gábor (MGtE elnök, Porció Kft.) Hlatki Miklós (MGtE alelnök, MOL Rt.) Nagygál János (MGtE tag, Árpád Agrár Rt.) Dr. Imre András (ügyvéd)

A Munkabizottság ülései

1.

2005. január 20.

2.

2005. február 3.

3.

2005. február 24.

4.

5.

2005. április 6.

2005. május 12.

A tárgyalások dokumentumai

1.

Helyzetértékelés

2.

3.

Kilenc kérdés

KvVM

4.

Jogi állásfoglalás

5.

MGtE

Emlékeztet , kilenc válasz

Jogi áttekintés, módosított

Földh program

Földh program

A tárgyalások dokumentumai

1.

2.

3.

Jelentés

4.

5.

MGtE

aKilenc geotermikus energia hasznosításával Jogi álláskérdésfoglalkozó munkabizottság foglalás 2005. február 3. és május 12. közötti tevékenységér l

Helyzetértékelés

KvVM

Emlékeztet , kilenc válasz i összefoglalóval) (vezet Földh program

Jogi áttekintés, módosított Földh program

Helyzetértékelés 1. Szennyvízbírság költségek 2. A termálvízf tés versenykékessége a földgázhoz képest 3. Hogyan tovább a földh hasznosítással?

Helyzetértékelés 1.Szennyvízbírság költségek 100% 80%

VKJ

60% 40%

BJ

20%

Üzemi ktg.

Szennyvízbírság

0% 2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Helyzetértékelés 2.A termálvízf tés versenyképessége… (Ft/MJ)

2 500 2 000

Földgáz

Árpád Rt.

Szeged

Szarvas

Csorna

Makó

1 500 1 000 500 0 2005

2006

2007

2008

2009

2010

Helyzetértékelés A földgáztüzelés és termálvizes f tés összehasonlítása: az energiapolitika, a m szaki és gazdasági megvalósíthatóság, a fenntarthatóság, a környezetvédelem és a természetvédelem szempontjából.

Helyzetértékelés

3. Hogyan tovább …

Kevesebb termálvíz kitermelése Vízvisszatáplálás „Nem szabad abbahagyni a próbálkozást a pannon homokk be való visszasajtolásra, … tisztázni szükséges, hogy a visszasajtolás általánossá tétele • mekkora ráfordítást igényel, és ehhez mennyi állami támogatás szükséges, • a ráfordítás arányban lesz-e a környezeti állapot javulásával. A hasadékos tárolóba történ visszatáplálás a kis üzemviteli bizonytalanság miatt támogatandó.”

Kilenc kérdés – kilenc válasz

MGtE kérdés

1. KvVM válasz

Kilenc kérdés – kilenc válasz Melyek azok az EU el írások, amelyek a termálvíz és a geotermikus energia komplex hasznosítására vonatkoznak?

1. Nincsenek ilyen közösségi jogszabályok, a tagországok a Víz Keretirányelv el írásainak figyelembe vételével egyedileg dolgozzák ki a vizek (felszíni és felszín alatti vizek) komplex védelmére vonatkozó szabályozásokat az adott ország helyi viszonyaira tekintettel.

Kilenc kérdés – kilenc válasz Melyek azok az EU-s jogszabályok, amelyek a szennyvízbírságolás módjára, mértékére, stb. vonatkoznak?

2. Nincsenek ilyen közösségi jogszabályok, a tagországok a Víz Keretirányelv el írásainak figyelembe vételével egyedileg dolgozzák ki a vizek (felszíni és felszín alatti vizek) komplex védelmére vonatkozó szabályozásokat az adott ország helyi viszonyaira tekintettel

Kilenc kérdés – kilenc válasz Van-e olyan valamennyi tagországra érvényes EU-s jogszabály, amely a szennyvíz kibocsátási határértékeket és a bírságtételeket tartalmazza?

3. Nincsenek ilyen közösségi jogszabályok, a tagországok a Víz Keretirányelv el írásainak figyelembe vételével egyedileg dolgozzák ki a vizek (felszíni és felszín alatti vizek) komplex védelmére vonatkozó szabályozásokat az adott ország helyi viszonyaira tekintettel.

Kilenc kérdés – kilenc válasz Mi indokolta a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendeletben különböz technológiai kibocsátási határértékek megállapítását a termálvíz különböz hasznosítási módjaira?

4.

Kilenc kérdés – kilenc válasz

4.

Hévízkút

ENERGETIKAI FOGYASZTÓ

GYÓGYFÜRDİ

Összsó: 5000 mg/l Na eé: 95 %

Kibocsátási határértékek

Felszíni vízfolyás

Összsó: 3000 mg/l Na eé: 45 %

Kilenc kérdés – kilenc válasz Mi indokolta a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendeletben különböz technológiai kibocsátási határértékek megállapítását a termálvíz különböz hasznosítási módjaira?

4. A termálvizek elhelyezésére vonatkozó különböz megoldási lehet ségek. Csak a zárt rendszer energetikai célú vízhasználatok használt vizei sajtolhatók vissza.

Kilenc kérdés – kilenc válasz Mi indokolta a 3/1984. OVH rendelkezés szerinti, Na egyenérték %-ra még valamennyi kibocsátóra egységesen érvényes 45%-os határérték megváltoztatását úgy, hogy a termálvíz gyógyászati felhasználása esetén a kibocsátási határérték 95% lett?

5. A gyógyvizek vízmin ségi összetételére vonatkozó egészségügyi el írások.

Kilenc kérdés – kilenc válasz Mi indokolta ugyanígy az összes sóra vonatkozó 2000 mg/l-es határérték 5000 mg/l-re emelését a gyógyászati, és csak 3000 mg/l-re emelését az energetikai felhasználók számára?

6. A gyógyvizek vízmin ségi összetételére vonatkozó egészségügyi el írások. Az energetikai felhasználás esetén az elérhet legjobb technika alkalmazásával ez az érték is biztosítható.

Kilenc kérdés – kilenc válasz Mi indokolta azt, hogy a gyógyászati felhasználásra megállapított egyes technológiai határértékek a területi határértékek legenyhébb értékeivel egyeznek meg?

7. A határértékek nem a területi határértékek figyelembe vételével, hanem a gyógyvíz min ségi követelményeinek figyelembe vételével kerültek megállapításra.

Kilenc kérdés – kilenc válasz Mi indokolta, hogy a 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 19 §. 3. pontja értelmében a termálvíz energetikai felhasználása esetén nincs lehet ség egyedi kibocsátási határértéket kérni és kapni?

8. A termálvizek energetikai célú hasznosítását követ en a felszíni vizek terhelésével szemben, környezetvédelmi szempontok alapján a felszín alatti vizek mennyiségi védelme érdekében is kívánatos az eredeti vízadó rétegekbe való visszasajtolás.

Kilenc kérdés – kilenc válasz Mi az a külön jogszabály, amely a vízgazdálkodási törvény 15.§ (3) pontja szerint a kizárólag energetikailag hasznosított felszín alatti vizek kötelez visszatáplálásáról szól?

9. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet.

Kilenc kérdés – kilenc válasz Összefoglalás

1-3. Szennyvízbírságot EU jogszabály közvetlenül nem határoz meg. 5-7. A gyógyászati és az energetikai kibocsátás közötti megkülönböztetést a gyógyvíz összetételére érvényes el írások indokolják. 4. és 8. Egyedi határértéket nem kapunk, hogy rá legyünk kényszerítve a visszasajtolásra. 9. A kötelez visszasajtolás során a 219/2004. Korm. rendelet szerint kell eljárni.

Jogi állásfoglalás (MGtE)

1.

„Sem a 273/2001. (XII.25.) Korm. rendeletben, mely a természetes fürd vizek min ségi követelményeir l szól, sem pedig a 37/1996. (X.14.) NM rendeletben, mely a közfürd k létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeir l szól, nem találtunk olyan határértékeket, amelyek összefüggésben állnának a már hivatkozott 28/2004. KvVM rendeletben megfogalmazott határértékekkel. A fentiek alapján az Egyesület a Minisztérium által adott azon választ, mely szerint az eltér kibocsátási határértékeket a gyógyvizek vízmin ségi összetételére vonatkozó egészségügyi el írások indokolják, elfogadni nem tudja.”

Jogi áttekintés (KvVM)

1.

A gyógyfürd k esetében „a jogszabályok figyelembe veszik a hasznosítás kiemelt nemzetgazdasági jelent ségét, a jelenlegi és a korábbi gazdaság fejlesztési programokban (Nemzeti Fejlesztési Terv, Széchenyi-terv) az ágazat részére biztosított forrásokat. A környezetvédelmi szempontokat gyógyfürd k esetében a jogszabályok alárendelik a gazdasági és egészségvédelmi el nyöknek, így a szennyez anyag kibocsátást nem kötik szigorú feltételekhez.”


2.

a vízvédelem szempontjából is indokolatlan a különbségtétel a gyógyászat és az energetika között, a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet megalkotásakor elmaradt a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv. által el írt széleskör elemzés, nem került sor arra, hogy a geotermikus energia felhasználók közül a zömmel energetikai célú felhasználókat tömörít Magyar Geotermális Egyesületet bevonják a jogszabály el készítésébe.


2. Y L Á G

a vízvédelem szempontjából is indokolatlan a különbségtétel a gyógyászat és az energetika között, a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet megalkotásakor elmaradt a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv. által el írt széleskör elemzés, nem került sor arra, hogy a geotermikus energia felhasználók közül a zömmel energetikai célú felhasználókat tömörít Magyar Geotermális Egyesületet bevonják a jogszabály el készítésébe.

K L A

Y N Á M T O

G Á S S O

G IA


2.

„A …szabályozási alapelvek kidolgozásánál figyelembe vételre kerültek a vonatkozó EU irányelvek, illetve az azokkal harmonizáló magyar törvények, Magyarország vízgazdálkodási sajátosságai (beleértve a termálvizek gazdasági életben betöltött jelent ségét, a használt vizek elhelyezésének lehet ségeit és korlátait), a mez gazdasági és turisztikai kihatások, és számos egyéb szempont is.” „A KvVM indokoltnak tarja, hogy a termálvíz energetikai célú hasznosítása esetében az eddigieknél részletesebb gazdasági elemzés készüljön.”


3.

„Sajnos valamennyi érintett szervezet bevonására nem kerülhetett sor a jogalkotás folyamatában, a szabályozás által érintett szakterületek, iparágak jelent s száma miatt. Így elmaradt az egyeztetés – többek között – a Magyar Geotermális Egyesülettel, illetve a Magyar Termálenergia Társasággal, továbbá a JNSzM Termál- és Gyógyturizmus Egyesülettel is.”

A Földhı program Kiindulási alap: A vízvisszasajtolás széleskör alkalmazásának bevezetéséhez még kutatás-fejlesztésre van szükség. Szükség van az állami szerepvállalásra.

A Földhı program 1. 2.

2005: Megalapozó tanulmány 2006-2008: Félüzemi kísérletek, gazdaságossági vizsgálatok, stb. 0,5 Mrd Ft 3. 2007-2013: • Visszasajtolási és rendszer korszer sítési kiviteli tervek támogatása 1,0 Mrd Ft • A visszasajtolás elterjesztésének támogatása mintegy 50 hévízhasznosításnál 20,0 Mrd Ft

A szükséges jogszabály változtatás a Földhı program miatt MGtE: A Földh program legyen szennyezés csökkentési terv, a programhoz kapcsolódó hévízhasznosítók 2015-ig 3%-os mérték szennyvízbírságot fizessenek.

KvVM: A visszasajtolás támogatásáról kés bbiekben várható döntést l függ en, indokolt lehet a türelmi id esetleges meghosszabbítására vonatkozó egyeztetések indítása a 2006. év folyamán.

Vezetıi összefoglaló a Jelentéshez 1. 2. 3. 4. 5.

M szaki és gazdasági összefoglaló. Jogi összefoglaló. Kompromisszumos javaslatok. MGtE szakmai fórum: június 9. Vitatott kérdések: külön mellékletben.

Vezetıi összefoglaló a Jelentéshez 1. M szaki és gazdasági összefoglaló. 2. Jogi összefoglaló. 3. kért Kompromisszumos javaslatok. 8. A jogszabály módosítások nélkül a bizottság munkája eredménytelennek minjúnius síthet 9. . Az, hogy a 4. MGtE szakmai fórum: minisztérium képvisel i megértették és részben 5. Vitatottszakmai kérdések: külön mellékletben. elfogadták érveinket, nem oldja meg a felhasználók várható és a közeljöv ben tömegesen bekövetkez gazdasági cs dhelyzetét.

Epilógus: levél az Államtitkár úrnak A jogszabály módosításért „cserébe” a hévízfelhasználók kötelesek lennének hasznosító rendszereiket korszer síteni.

A visszasajtolás szabályozása

EU:

Vízkeret irányelv (2000/60)

H:

Vízgazdálkodási törvény (LVII/1995)

H:

Kormányrendelet (219/2004) a felszín alatti vizek védelmér l


EU:


11. Cikk - Alapintézkedések (3)/ j) „A tagállamok engedélyezhetik a geotermikus célokra használtVízgazdálkodási víz visszasajtolásáttörvény ugyanabba a víztartóba.” (LVII/1995)

H: H:

Kormányrendelet (219/2004) a felszín alatti vizek védelmér l


EU:


H:


H:

Kormányrendelet (219/2004)

engedélyezhetik

a felszín alatti vizek védelmér l


EU:


H:


engedélyezhetik

15. § (3): „ … A kizárólag energia hasznosítás céljából kitermelt Kormányrendelet (219/2004) termálvizet – a külön jogszabályban megfogalmazottak felszínkell alatti vizek védelmér l szerint –avissza táplálni.”

H:


EU:


H:


H:


engedélyezhetik kell



EU: 9. § (5)


engedélyezhetik engedélyezhet : A 13. §-ban foglaltak figyelembevételével 11. Cikk - Alapintézkedések (3)/ j) b) a kitermelt felszín alatti vizek ugyanazon vagy azonos „A tagállamok engedélyezhetik a geotermikus célokra célra használt rétegbe történtörvény visszajuttatása, ha használt víz visszasajtolását ugyanabba a víztartóba.” Vízgazdálkodási (LVII/1995) biztosított, hogy a visszasajtolt víz nem tartalmaz a kell kitermelt vízt l eltér anyagot és nem okoz kedvez tlen min ségváltozást ba) geotermikus energia hasznosítás céljából zárt Kormányrendelet (219/2004) rendszera felszín technológiával, alatti vizek védelmér l

H: H:


EU:


H:


H:


engedélyezhetik kell


engedélyezhet

Itt a vége

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

BESZÁMOLÓ a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal folytatott tárgyalásokról. A KvVM-MGtE Munkabizottság tevékenysége január 20. május 12

Recommend Documents