Beszámoló A "Fészekrakó" probléma megoldására irányuló intézkedések eredményességéről. I. „Fészekrakó”, mint fogalom A „Fészekrakó” hitel 2005. februárjától volt igénybe vehető, abból a célból, hogy fiatal családok, valamint közalkalmazottak, köztisztviselők lakáshoz jutását megkönnyítsék. A hitelprogramhoz csatlakozva megemelésre került a használt lakásvásárláshoz kapcsolódó, gyermekek után járó vissza nem térítendő támogatások összege. Különbséget kell tenni „Fészekrakós” ügy tekintetében a lakosság különböző csoportjai között. A „Fészekrakók” egyik csoportját képezik azon személyek, családok, akik a vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, legálisan vásárolták meg a lakásukat, rendezett életfeltételek között élnek, környezetüket nem zavarják, életvitelük költségeit rendesen fizetik és a lakóközösséget anyagilag nem terhelik. A második csoportba tartoznak azon személyek, akik szintén legálisan jutottak lakásukhoz, deviza alapú hitel útján szereztek tulajdont és a hitelt az árfolyammozgások és kamatváltozások hátrányos folyamatai miatt visszafizetni nem képesek, segítségre szorulnak. A harmadik csoportot azok a személyek, családok képezik, akik bűncselekmény útján szereztek tulajdont (kb. 150-200 lakás). Ez utóbbi csoport egy olyan sajátos, ilyen mennyiségben csak Miskolcon jellemző, akut problémát idézett elő, melyet az egyszerűség kedvéért mindenki csak „fészekrakó problémakör”-nek nevez. A hitelprogramot kihasználó bűnözői csoportok, ügyvédek, értékbecslők, banki alkalmazottak tevékeny közreműködésével, hamis igazolások készítése és felhasználása útján az államnak milliárdos nagyságrendű kárt okozva. Az említett csoportok többségében szegény sorsú, sokszor írástudatlan, tartósan munkanélküli, nagycsaládos embereket vettek rá lakásvásárlásra. Ezen személyek támogatására való jogosultságát hamis iratokkal, nem létező foglalkoztatási jogviszony meglétét igazoló dokumentumokkal bizonyították a banki eljárásokban. Valószínű, hogy ezen okiratok valódiságát a pénzintézetek nem ellenőrizték. Jelenleg folyik a Miskolci Városi Bíróság előtt az ügyben érintettek büntető eljárása. A vádlottak száma összességében százas nagyságrendű. A részben Miskolc közigazgatási határán kívülről, részben a város külső területeiről a lakótelepekre került emberek új lakóközegükben a beilleszkedésre nem voltak képesek. Nem tudnak, nem is akarnak alkalmazkodni. Jelentős részük jelenleg is bűnöző életmódot folytat, deviáns magatartást tanúsít. Mivel a beköltözések társasházakba történtek, a költségeket nem fizető személyek a lakóközösségek tömegét juttatták tarthatatlan pénzügyi helyzetbe. Így a társasházak jelentős tartozást halmoztak fel és csődközei helyzetbe kerültek, melynek következtében tízemeletes ingatlanokban kellett szüneteltetni a liftek működtetését annak dacára, hogy idős emberek és kisgyermekes családok élnek a felső emeleteken. A probléma első sorban
az Avas lakótelepet érinti, de a város más körzeteiben is jelen van. Általános tapasztalat, hogy a fészekrakók közüzemi díjat, közös költséget soha nem fizetnek, tartozásuk lakásonként milliós nagyságrendű. Mindezek következtében több százmilliós kintlévőség halmozódott fel, melynek eredményeként a közüzemi szolgáltatást végző önkormányzati cégek pénzügyi biztonsága is megingott, az érintett épületekben a lakások eladhatatlanná váltak vagy értékük a töredékére csökkent. A köztudatban szintén „fészekrakó” kategóriába sorolják a lakosság azon rétegeit, akik a környező települések valamelyikéről érkeztek városunk peremvidékeire a jobb megélhetés, kedvezőbb segélyezési rendszer reményében. Sajnálatos módon az ő esetükben is elmondható, hogy életfelfogásuk az átlagtól eltérő, szociálisan hátrányos helyzetű emberek, akik a központi bevételekből származó juttatások formájában hozzájuk eljutó jövedelmet gyakran bűncselekményekből, lopásokból egészítik ki. II. Tulajdonjogi helyzet jogszabályi vonatkozásai Magyarország Alaptörvénye értelmében: „XIII. cikk (1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társadalmi felelősséggel jár. (2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet. XXVIII. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el. (2) Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.” „Ptk. 200.§ (2) Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik.” „Ptk. 234.§ (1) A semmis szerződés érvénytelenségére - ha a törvény kivételt nem tesz bárki határidő nélkül hivatkozhat.” „Ptk. 237.§ (1) Érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani. (2) Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja.”
Az Alaptörvényben és a Polgári Törvénykönyvben foglalt rendelkezések alapján, jelenleg az adás-vétellel (Ptk. 365.§) tulajdont szerzett személyek, az ingatlanok tulajdonosainak tekintendők, akiket megillet minden olyan jogosultság mely egyébként minden más ingatlan tulajdonost is megillet. Csak a büntető eljárások jogerős befejezése után lesz lehetőség arra, hogy a bűncselekmény útján létrejött szerződések tekintetében semmisség megállapítására vonatkozó kereseti kérelmek kerüljenek benyújtásra, a semmisségi kérelmek benyújtásának további feltétele, hogy a büntető eljárásokban eljáró bíróság a tulajdont szerző személyek tekintetében is megállapítsa a bűnösséget. Valószínűsíthető, hogy az eredeti állapot helyreállítására a későbbiekben nem lesz lehetőség, mivel az eladók a kapott vételárat már felhasználták, valamint az ingatlanok jelenlegi állapota miatt az eredeti tulajdonosok nem akarnak vissza költözni. III. Együttműködés A közbiztonság helyi feladatairól történő gondoskodás az önkormányzat elsőrendű kötelessége, Miskolc város vezetése tenni akar az életminőséget kedvezőtlenül befolyásoló deviáns, antiszociális magatartásformák ellen, javítani kívánja a lakosság biztonságérzetét, ezért nagymértékű hatósági jelenléttel és szankcionálással küzd a probléma megoldása érdekében. A probléma rendkívül összetett társadalmi és szociológiai kérdéseket érint, melynek megoldása is csak komplexen, több irányból, több szerv összefogásával valósítható meg, ezért a Polgármesteri Hivatal munkatársai hatékony együttműködést alakítottak ki a társszervekkel: Rendőrséggel, Gyámügyi Osztállyal, Egészségügyi és Szociális Osztállyal, Okmány Osztállyal, a Hatósági és Ügyfélszolgálati Osztállyal, a Miskolci Családsegítő Szolgálattal, a Népegészségügyi Intézettel, a Miskolci Városgazda Kft.-vel, MIK Zrt.-vel, polgárőrséggel és a szolgáltató társaságokkal, mint az ÉMÁSZ Nyrt., MIVÍZ Kft. és MIHŐ Kft. Egyeztetés a rendőrséggel heti rendszerességgel történik, mely alapján eseti célellenőrzésekre kerül sor. Szervezett közös akciókban heti, vagy akár napi szintű bejárásokban vesznek részt munkatársaink. A szervezett ellenőrzések során az érintett szervek 1-1 fő illetékes munkatárssal képviseltetik magukat, így a probléma komplex kezelésére van lehetőség. A lakcím bejelentési kötelezettségnek való eleget tétel ellenőrzésén túl, ezen komplex ellenőrzéseken kerül sor sok esetben áramlopások, illegális áramvételezések, mérőórákkal kapcsolatos csalások felderítésére, csakúgy, mint közegészségügyi problémák feltárására. IV. Konkrét intézkedések 1. Jogszabályi háttér. Az ingatlanok jelenlegi tulajdonosai a közüzemi számlákat nem fizetik, tartozásaikat
folyamatosan halmozzák. Fizetési problémák kezelésére a végrehajtás jogintézménye önmagában alkalmas lehet, azonban a végrehajtók érdektelensége, a bírói gyakorlat adós barát jellege, mindenképpen lassú megoldást jelent. A szolgáltatók jelzése alapján a végrehajtás eredményességének segítése érdekében az alábbi kezdeményezés indult. A végrehajtásra vonatkozó jogszabályok lehetővé teszik, hogy a végrehajtási eljárás több éven keresztüli elhúzódását, ezzel megnehezítve és sok esetben ellehetetlenítve a kötelezettnek az adós vagyonából történő kifizetését és a kintlévőség megtérülését. A folyamatok felgyorsítása érdekébe Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának szakapparátusa és Dr. Nagy Kálmán Országgyűlési képviselő törvénymódosítási javaslatot készített elő az alábbi szempontok szerint: Tegye lehetővé a törvényi szabályzás, hogy a végrehajtó az ingatlanra folytatott végrehajtási eljárásban a második sikertelen árverés után vagy a végrehajtási eljárásban évente, a végrehajtás alatt álló ingatlan becsértékét, (VHT. 140.§) ismételten megállapíthassa. Az ismételt érték megállapítás lehetővé teszi az ingatlan értékének folyamatos piaci szinten tartását valamint az ingatlan állapotában bekövetkezett változásoknak az érvényesítését. Tegye lehetővé a törvényi szabályzás, hogy a végrehajtó, az ingatlanra folytatott végrehajtási eljárásban a harmadik sikertelen árverést követően eltérhessen a második árverés szabályaitól és a negyedik és ötödik árverést akár 1-1 hónap szünetelés után kitűzhesse, lehetővé téve ezzel a lakóingatlannak az ötödik sikertelen árverést követően az 50%-os értéken hitelező általi beszámítás révén történő megszerzését (VHT 159160.§). Az Országgyűlési által elfogadott törvény már lehetővé teszi az új becsérték megállapítását. A végrehajtási eljárások következetes végig vitele, illetve az új becsértékek megállapításával valamint a követeléseknek a vételárba történő beszámításával jogszerű és tehermentes módon biztosítja az ingatlanok megszerzését a benne lakók egy idejű kilakoltatásával. 2. A Közterület-felügyeleti és Rendészeti Osztály szerepe A Közterület-felügyeleti és Rendészeti Osztály létszámának elmúlt időszakban történt bővítésével jelenleg 45 fő közterület-felügyelő (31 vizsgázott és 14 vizsga előtt álló járőrtárs), 8 fő mezőőr, 4 fő lovas mezőőr, 6 fő közterületi térfelügyeleti szolgálati munkatárs és 12 fő ügyfélkapcsolati munkatárs dolgozik. A létszámbővítés mellett a technikai felszerelések körének bővítésére is sor került, a közterület-felügyelők digitális fényképezőgéppel, szolgálati mobiltelefonnal, gázspray-vel, elemlámpával, a mezőőrök pedig ezeken felül GPS technológián alapuló helymeghatározó rendszer használatával látják el tevékenységüket. Mindemellett 5 szolgálati gépjármű segíti a gyors, hatékony és eredményes munkavégzést. A közterületi térfelügyeleti szolgálaton 79 kamera képének folyamatos megfigyelése zajlik Az Osztályon diszpécserszolgálat működik, illetve 0-24
óráig ingyenesen hívható telefonszámon teheti meg a lakosság a bejelentéseit, mely bejelentések, észrevételek nyomban feldolgozásra és a közterület-felügyelők általi azonnali ellenőrzésre kerülnek. A „fészekrakós” ügyek megoldásában való közreműködés, jelenlét a Közterületfelügyeleti és Rendészeti Osztály részéről mára mindennapossá vált. A létszám- és eszközbővülésen túl, a legnagyobb szerepet a probléma jellegéhez kapcsolódóan kidolgozott ellenőrzési módok jelentik, amelyek az elmúlt évek során fokozatosan alakultak, fejlődtek, váltak egyre eredményesebbé. A tárgykörben megtartott ellenőrzések során a közterület-felügyelők vizsgálják a lakcím-bejelentési kötelezettség teljesítését, az együttélési normák betartását, a lakóingatlanok állapotát, az életkörülményeket és a gyermekek esetleges veszélyeztetettségét. Ennek eredményeként eljárást kezdeményeznek a szabályokat be nem tartó személyekkel szemben, illetve jelzéssel, átirattal és megkereséssel élnek az érintett társszervek felé. Ezt a munkát segítik a mezőőrök a város peremvidékein, de a vagyon elleni cselekmények, áramlopások felderítésében is közreműködnek. A mindennapi ellenőrzések tapasztalatairól, eredményeiről heti rendszerességgel készít az osztály összefoglaló anyagot, mely megküldésre kerül a Hatósági és Ügyfélszolgálati Osztály és a Polgármesteri Kabinet részére. Az akciószerű ellenőrzéseket napi, vagy akár napközbeni eligazítások előzik meg, illetve szolgálatuk ellátását követően a közterületfelügyelők és mezőőrök jelentést készítenek napi tevékenységükről. 2011. és 2012. évben több mint 5000 ingatlan ellenőrzésére került sor, ahol több személy tekintetében kivizsgálásra került, hogy a törvényi előírásoknak eleget tettek-e. A szabálysértési felelősségre vonás - a közterület-felügyelet, a rendőrség és más hatóság jelzése alapján- a Hatósági és Ügyfélszolgálati Osztály Szabálysértési Csoportja által a jogszabályi feltételeknek megfelelően minden esetben megtörtént, a lakcímbejelentéssel kapcsolatban kiszabott pénzbírságok átlagosan 8.000- 20.000 Ft-ig terjedtek. 2012. április 15. napjától a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal illetékes az eljárások lefolytatására, mint általános hatáskörű szabálysértési hatóság. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásokról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény hatálya alá nem tartozó, de jelen beszámolóhoz szorosan kapcsolódó magatartások szankcionálása érdekében - a felhatalmazást követően elsők között élve a lehetőséggel - Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése megalkotta a 15/2012. (IV.26.) Önkormányzati rendeletet a tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokról. Közterület-felügyelők intézkedései 2011.01.01. - 2012. 06. 30. között, lakcímbejelentési kötelezettséggel kapcsolatos ügyekben: Összes intézkedés 4645
Figyelmeztetés Feljelentés
Jelzés
Célellenőrzés Áttétel
99
69
3973
503
Mezőőrök intézkedései 2011.01.01.-2012. 06. 30. között:
2
Összes intézkedés 882
Figyelmeztetés Feljelentés
Jelzés
Célellenőrzés
Áttétel
0
21
502
29
330
A szabálysértési cselekmény elkövetője az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII.28.) Korm. rendelet 29.§ (1) bekezdése szerint max. 30.000,-F. pénzbírsággal volt sújtható, jövedelmi viszonyaihoz igazítottan figyelmeztetés alkalmazásának is helye volt. 2011. évben jelentős volt azoknak az ügyeknek a száma, amelyek elévülés miatt kerültek megszüntetésre. Tekintettel arra az ügyészségi álláspontra, hogy a „tiszta mulasztásos cselekményként” minősíttetett, mely akkor valósul meg, ha az elkövető jogszabályban előírt kötelezettségének a megadott határidőn belül nem tesz eleget, ezért a szabálysértésekről szóló 1999.évi LXIX törvény 11.§ (1) bekezdésében meghatározott 6 hónapos elévülési időre tekintettel az eljárást meg kellett szüntetni. Szakmai egyeztetést követően ebben az évben - e joggyakorlaton változtatni tudtunk – a lakcímbejelentés elmulasztása, mint „jogellenes állapot fenntartásával” megvalósuló szabálysértés esetén az elévülés nem kezdődik meg mindaddig, amíg ez az állapot fennáll – és ezzel a felelősségre vonás lehetősége bővült. A tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokat szabályozó önkormányzati rendelet végrehajtására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni, mely alapján elévülés miatt nem került sor eljárás megszüntetésre. A rendelet szerint kiszabható legmagasabb pénzbírság 150.000,-Ft, figyelmeztetés alkalmazásának helye nincs. A kiszabott pénzbírságok 10.000- 40.000,-Ft-ig terjednek, ismételt elkövetés esetén a bírság ismét kiszabható, annak összege növelhető. Lakcímbejelentési kötelezettség elmulasztása szabálysértés 2012.01.-01.-2012.06.30-ig terjedő időszakban Összes ügyek száma
1.159
Pénzbírság
699
Figyelmeztetés
95
Megszüntetés
365
Lakcímbejelentési kötelezettség elmulasztása közigazgatási bírság 2012.04.27.2012.06.30-ig terjedő időszakban. (Tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokról szóló 15/2012. (IV.26.) önkormányzati rendelet) Összes ügyek száma
103
Pénzbírság
61
Folyamatban lévő ügyek száma
42
Mára az önkormányzat megteremtette azt a személyi és technikai hátteret, mely alkalmas arra, hogy az utóellenőrzések is folyamatosak legyenek, mely lehetőséget biztosít a büntetésből „nem tanuló” egyének ismételt felelősségre vonására. Természetesen az összes intézkedés nem arányosan oszlik meg a város különböző területein, mivel vannak a problémával súlyosan érintett városrészeink, mint az Avasi lakótelep, a számozott utcák környéke, illetve a peremvidékek közül a Lyukóvölgy városrész, ahol szervezettebb, gyakoribb ellenőrzésekre van szükség. Ezekben a városrészekben él a legtöbb olyan deviáns magatartást tanúsító ember, akik nem tisztelik a közösségi együttélés írott és íratlan szabályait, a mindennapi tevékenységük jelentős része jogszabályokba ütközik és életvitelükkel megzavarják a sok esetben évtizedek óta tisztességesen élő lakóközösséget. Az ellenőrzések eredményeiről mára hetente beszámoló készül az érintett hatóságok, társszervek felé, melyek ennek ismeretében meg tudják tenni a hatáskörükbe tartozó intézkedéseket. 3. A Miskolc Holding Zrt. és tagvállalatainál fennálló kintlévőség kezelése. A Miskolc Holding Zrt. és tagvállalatai a kintlévőség kezelési feladatokhoz kapcsolódóan 2011. március hónapban felhívta az érintett tagvállalatokat, hogy azok a követelések tekintetében a jogi eljárásokat indítsák meg. A jogerős fizetési meghagyásokhoz kapcsolódóan ingatlanra vonatkozó végrehajtási eljárásokat kezdeményeztek, annak érdekében, hogy ezen ingatlanok tulajdoni lapjain, mint végrehajtást kérők megjelenjenek. Az érintett két tagvállalat felé ezen adós kör fennálló követelésállomány értékei: 2012.07.31-én 303.9 millió Forint. Követelésállomány értéke éves bontások szerint: 2008.12.31-én 2009.12.31-én 2010.12.31-én 2011.12.31-én
59.6 millió Forint 125.7 millió Forint 188.9 millió Forint 259.1 millió Forint)
Jogi eljárással érintett követelés állomány értéke: 2012.07.31-én
282.3 millió Forint.
Előkészítés alatt álló jogi eljárás értéke:
2012.07.31-én
14.7 millió Forint.
Jogi eljárással nem érintett követelés érték adósi szegmentáció alapján 6.9 millió Forint. Jogi eljárások darabszáma 2012.07.31-én 904 darab, melyből végrehajtási szakaszban lévő eljárás 438 darab. A törvényi lehetőségek betartásával, az adósokkal szemben is folyamatosan alkalmazzák a szolgáltatások műszaki korlátozásának és felfüggesztésének eszközeit. 2012.07.31-én a végrehajtott műszaki intézkedések darabszáma 100 darab, még a jegyzői szakaszban lévő intézkedések darabszáma 42. A Miskolc Holding Zrt. tagvállalatai folyamatosan részt vesznek Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata által indított közbiztonsági akciókon, melynek keretein belül ellenőrzik az adott fogyasztók adatait, a szolgáltatás igénybevételének jogszerűségét, elvégzik a korlátozott fogyasztási helyek visszaellenőrzését és végrehajtják a lehetséges műszaki intézkedéseket.
4. A Népegészségügyi és Szakigazgatási Szerv Miskolci Kistérségi Népegészségügyi Intézete megállapításai a végzett ellenőrzésekről Heti ellenőrzéseinkbe bevonásra került más társhatóságokkal együtt a Népegészségügyi és Szakigazgatási Szerv Miskolci Kistérségi Népegészségügyi Intézete. Az intézet tapasztalataként megállapítható, hogy: „ A deviáns viselkedést tanúsító lakók merően más lakókörnyezetből kerültek be új lakókörnyezetükbe. Életvitelük az egészségügyi kártevők elszaporodásához vezet, a kártevők irtásával kapcsolatos együttműködési készség nem tapasztalható.” 5. ÉMÁSZ Nyrt. Ellenőrzéseinek eredményei. Az elmúlt fél évben az ÉMÁSZ Nyrt. szakemberei is részt vettek az önkormányzat által szervezett ellenőrzéseken. A tapasztalatok alapján a visszaélések felderítésének ezen formája beváltotta a hozzá fűzött reményeket. 6. Közbiztonsági pont létrehozása az Avason. A „Fészekrakós” problémával leginkább sújtott Avas lakótelepen a Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése a V-121/31.676/2009 számú határozatával a Miskolc Avas Városrészben a Fényi Gyula tér és környezetében forgalomirányító berendezések és a felszíni gyalogos közlekedés kialakítását követően már nem használt aluljáró rendszert kulturális és sport célú hasznosításra - ÁFA fizetés terhe mellett - határozatlan időtartamra az Avasi Kulturális és Sportegyesület részére átadta. A határozat elfogadását követően nem történt meg az aluljáró használatára vonatkozó megállapodás megkötése, így azt az egyesület ténylegesen nem is használta. Ezért a Közgyűlés 2012. májusában a fent említett határozatát visszavonta.
Az Önkormányzat az aluljáróban –felújítást követően- egy közbiztonsági pontot kíván kialakítani, ahol a Közterület-felügyeleti és Rendészeti Osztály látja el feladatait. 7. Közterületen történő kifizetések megszüntetése. Miskolc Város Önkormányzatának elkötelezett és határozott célja a biztonságos város megteremtése. Az alapvető emberi jogok érvényesítése, az életminőséget javító közbiztonság megteremtése, a szabálysértések feltárása és szankcionálása, a lakosság és az anyagi javainak védelme. Ennek érdekében Miskolc város vezetése kezdeményezte a posták körül a járandóságok kifizetésének megszüntetését melynek eredményeként mára megszűnt a posták körüli csoportosulás, jelentősen javítva ezzel a közbiztonságot. 8. Ellenőrzések eredményei Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata az elmúlt év során szoros napi együttműködésre törekedett a rendvédelmi és a közigazgatási szervekkel, az ellenőrzések hatékonyságának növelése érdekében. Ellenőrzéseink célja a jogszabályok és rendeletek maradéktalan betartatása, jogkövető magatartás kialakítása. Ellenőrzéseink hatására 48 ingatlanból költöztek el olyan személyek, akik a jogszabályi, rendeleti előírásokat nem tudják, nem akarják betartani, kötelezettségeiket nem teljesítik. V. Kommunikáció A „Fészekrakós” ügyekkel, intézkedésekkel kapcsolatban folyamatos a tájékoztatás a lakosság felé a Miskolci TV adásaiban (napi híradók, stúdió-beszélgetések), a Miskolci Napló hasábjain. A közbiztonsági helyzet reális megközelítése, nyílt őszinte feltárása javítja a lakosság biztonságérzetét. Továbbá a lakosság biztonságérzetének növelése érdekében Miskolc belvárosban, a Bűnmegelőzési Centrumban közbiztonsági és közrendvédelmi feladatokkal kapcsolatosan ügyfélszolgálat működik. Polgármesteri Kabinet referensei ugyanitt szeptember hónaptól fogadóórát tartanak. VI. Költségvetési támogatás Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata költségvetésében rendszeresen forrást biztosít a közbiztonsági feladatok finanszírozására. A rendelkezésre álló összeg azonban nem elegendő a „fészekrakó” ügy megoldására, ezért a következő év költségvetésében a szükséges anyagi forrást biztosítani kell. Összegzés A fészekrakó program alapvető céljai jók voltak. Az együtt élő közösségek tagjai közötti feszültséget azok okozzák, akik nem tartják be a társadalmi együttélési normákat. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának a probléma megoldásban vállalt szerepe az elmúlt időben tett intézkedéseken és az ellenőrzéseken keresztül folyamatosan bővül,
területileg pedig az egész városra kiterjed. Az ellenőrzések alapján feltárt szabálytalanságok a rendelkezésre álló kereteken belül szankcionálásra kerülnek A felderített szabálytalanságok száma évről-évre növekedő tendenciát mutatnak, a felelősségre vonás az elmúlt évekhez viszonyítva szigorúbb gyakorlatot követ, melynek eredményessége több területen nyomon követhető. A Polgármesteri Hivatal érintett egységei széles körű kapcsolatot igyekszenek kialakítani mindazokkal a szervezetekkel akik, a köz érdekében nagy mértékben segítik a probléma megoldása érdekében végzett munkát és a jövőbeli további erőfeszítéseket.
