BESZÁMOLÓ. A Fejér Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának évi szociális igazgatási és intézményellenőrzési tevékenységéről

FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Szociális és Gyámhivatala Ügyszám: 06/181-2/2011.

BESZÁMOLÓ A Fejér Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának 2010. évi szociális igazgatási és intézményellen2rzési tevékenységér2l

8000 Székesfehérvár, Piac tér 12-14. Tel: 22/526-931 Fax: 22/526-943 e-mail: [email protected]

-2-

BESZÁMOLÓ A Fejér Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának 2010. évi tevékenységér2l A Fejér Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala m1ködését megalapozó jogszabályok 2010. évben lényegesen változtak. 2010. január 1. napján a kormány általános hatáskör1 területi államigazgatási szervér7l szóló 318/2008. (XII.23.) Kormányrendelet szerint a Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal szakigazgatási szerveként regionális illetékességgel m1ködött a Szociális és Gyámhivatal. A regionális Szociális és Gyámhivatal székhelye Székesfehérváron volt, Tatabányán és Veszprémben kirendeltsége m1ködött. A f7városi, megyei közigazgatási hivatalokról szóló 214/2010. (VII.9.) Kormányrendelet megszüntette a regionális államigazgatási hivatalokat, s rendelkezett arról, hogy a f7városban és a megyében 2010. szeptember 1. napjával közigazgatási hivatalok alakulnak. Ezen Kormányrendelet 3. § (1) bekezdése kimondta, hogy a közigazgatási hivatal szervezeti egységeként ágazati szakigazgatási szervek m1ködnek, s egyik ilyen szakigazgatási szerv - a szociális, gyermekvédelmi és gyámügyi feladatok ellátására - a szociális és gyámhivatal. Az országgy1lés 2010. november 16-i ülés-napján elfogadta a f7városi és megyei kormányhivatalokról, valamint a f7városi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefügg7 törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvényt. Ezen törvény rendelkezett a f7városi és megyei kormányhivatalok kialakításáról, illetve arról, hogy a f7városi és megyei kormányhivatal a kormánymegbízott által vezetett szervezeti egységekb7l valamint ágazati szakigazgatási szervekb7l áll. A szakigazgatási szervek jogszabályban megállapított hatáskörét önállóan gyakorolja. Azt, hogy mely szakigazgatási szervek tartoznak a megyei kormányhivatal szervezeti keretébe a 288/2010. (XII.21.) Kormányrendelet állapította meg. Ezen Kormányrendelet 2. § (1) bekezdése szerint a szociális és gyámhivatal a megyei kormányhivatal szervezeti egységeként m1köd7 ágazati szakigazgatási szerv, melynek illetékessége megegyezik a megyei kormányhivatal illetékességével. Fentiekben ismertetett jogszabályi változások lényegesen befolyásolták a Szociális és Gyámhivatal 2010. évi tevékenységét. I. Személyi és tárgyi feltételek alakulása 2010. év elején még regionális hivatalként m1ködött a Szociális és Gyámhivatal, így a dolgozói létszám 39 f7 volt. Ebb7l a Tatabányai Kirendeltségen 11 f7, a Veszprémi Kirendeltségen 15 f7, a hivatal székhelyén Székesfehérváron pedig 13 f7 dolgozott. A megyei szintre történ7 „visszarendez7déskor” a kirendeltségeken lév7 kormánytisztvisel7i létszámok átadásra kerültek a megyei szociális és gyámhivatalokhoz. A Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási (Államigazgatási) Hivatal Szociális és Gyámhivatalának megalakulásakor (2007. január 1.) illetve azt követ7 években sem került elvonásra létszám egyik kirendeltségr7l sem, illetve a 2008. évi létszámfejlesztés is arányosan történt. Ezen tényb7l kiindulva sem a Komárom-Esztergom Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalának, sem a Veszprém Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalának nem kellett „visszaadni” létszámot.

8000 Székesfehérvár, Piac tér 12-14.. Tel: 22/526-931 Fax: 22/526-943 e-mail: [email protected]

-3A Szociális és Gyámhivatal 2010. december 31-én az alábbi szervezeti keretek között illetve létszámmal látta el feladatát: -

hivatalvezet7 f7osztályvezet7-helyettes

1 f7 1 f7

Szociális Hatósági és Ellen2rzési Osztály -

f7osztályvezet7-helyettes szociális ügyintéz7 ügykezel7

1 f7 4 f7 1 f7

Gyámügyi és Gyermekvédelmi Osztály -

gyámügyi ügyintéz7 gyermekvédelmi szakreferens gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátor ügykezel7

1 f7 2 f7 1 f7 1 f7

2010. augusztus 31. napjáig a regionális szociális és gyámhivatal tekintetében a régiószékhelyen a gyes-en lév7 szociális ügyintéz7 helyett határozott id7re került felvételre egy szociális munkás fels7fokú végzettség1 munkatárs, a Veszprémi Kirendeltségen 2010. július hónapban egy gyámügyi ügyintéz7 szüntette meg jogviszonyát, helyette azonnal felvételre került egy új munkatárs. A Tatabányai Kirendeltségen 2010. évben igen nagy problémát okozott, hogy 2 álláshely volt üresen, s a „létszámstop” miatt nem lehetett másik ügyintéz7t alkalmazni. A Szociális és Gyámhivatal elhelyezési körülményeiben változás nem történt a régió megsz1nését követ7en sem. A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalában új ügyrend készült a megváltozott körülményeknek megfelel7en. A szervezeti átalakulás a munkavégzés tekintetében zökken7mentesen lezajlott, az ügyfelek nem érezték meg a változást. Az iratok iktatása – a korábbi éveknek megfelel7en – a közigazgatási hivataltól (jelenleg kormányhivatal törzshivatalától) elkülönülten történik, azt az ügykezel7k végzik. A Szociális és Gyámhivatalnál külön irattár van, így az irattározás helyben történik. Minden dolgozó rendelkezik a kor igényének megfelel7 számítógéppel, illetve rendelkezésre áll hordozható nyomtatóval ellátott laptop is, amelyet els7sorban a helyszíni ellen7rzések elvégzéséhez használunk. Az internetes hozzáférés, valamint DVD jogtár használata valamennyi dolgozó számára – saját számítógépén – biztosított. Minden munkatárs külön f7számon elérhet7 telefonvonallal rendelkezik, illetve a bels7 telefonhívások is biztosítottak. A közigazgatási hivatal 2010. évben minden esetben biztosította a Szociális és Gyámhivatal számára a munkavégzéshez szükséges hivatali gépkocsi használatot.


-4II. Ügyiratforgalmi adatok Iktatott ügyiratok száma Tárgykör szociális igazgatás gyámügygyermekvédelem Összesen

2008. F2szám alszám 719 3233

2009. f2szám alszám 655 3370

2010. f2szám alszám 636 3197

199

2018

332

2530

354

3613

918

5251

987

5900

990

6810

A f7számon iktatott ügyiratok száma 2009. évhez képest nem változott, azonban a hatósági ellen7rzések miatt lényegesen emelkedett az alszámon iktatott ügyiratok száma. III. Szociális szakfeladatok 3.1. Els2 fokú hatáskör gyakorlása 3.1.1. Els2 fokú döntések alakulása A Szociális és Gyámhivatal els7 fokú hatóságként jár el a bentlakásos szociális intézmények és a szociális foglalkoztatás engedélyezési, valamint a súlyos mozgáskorlátozottak szerzési és átalakítási támogatási, továbbá a tartalékalap felbontás, jelzálogjog bejegyzés ügyekben. Els2 fokú döntések megoszlása Döntés típusa határozatok száma végzések száma: Összesen

2008. év 616 51 667

2009. év 380 132 512

2010. év 405 483 888

Els2 fokú határozatok megoszlása Ügytípus MFködési engedélyezési, módosítási eljárás Jelzálogjog bejegyzési ügy Tartalékalap felbontási ügy Foglalkoztatási engedély ügyek Engedély nélküli szociális tevékenység Súlyos mozgáskorlátozott ügyekben Szociális intézmények hatósági ellen2rzéséhez kapcsolódó intézkedések (igazgatási bírság, ellátottak felvételének tilalma, feloldása) Összesen

Határozatok száma 88 7 7 4 1 294 4

405

Az els7 fokú határozatok száma a 2008. évhez képest 2009. évben kb. 34%-al csökkent, azonban 2009. évhez képest 2010. évben 6,5%-al emelkedett. Az els7 fokú határozatok emelkedése a m1ködési engedélyek jogszabályban meghatározott felülvizsgálatára, illet7leg a jelzálogjog bejegyzés iránti ügyek megjelenésére vezethet7 vissza


-5Els2 fokú végzések megoszlása Ügytípus Eljárást megszüntet2 végzés Érdemi vizsgálat nélküli elutasítás Egyéb közbens2 intézkedések (értesítés eljárás megindításáról, szakhatóság megkeresése, szakért2 kirendelés, hiánypótlási felhívás stb.) Hatósági ellen2rzés során feltárt hiányosságok megszüntetését el2író, illetve a teljesítési határid2t meghosszabbító Összesen

Végzés száma 15 2 439

27

483

A végzések száma az elmúlt három évben folyamatosan növekedett. A végzések számának drasztikus növekedése a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (továbbiakban: Ket.) módosítása miatt történt, azaz minden közbens7 eljárási cselekmény (helyszíni szemlér7l, hiánypótlási felhívásról, szakhatóság megkeresése stb.) tekintetében végzést kell hozni, illetve a hatósági ellen7rzések során a hiányosságok felszámolását, illetve 2010. január 1. napjától a hatósági ellen7rzés keretében megállapított jogszabálysért7 állapot megszüntetése érdekében megteend7 intézkedéseket is végzésben kell el7írni. 3.1.2. Szociális intézmények engedélyezésével kapcsolatos ügyek: A szociális szolgáltatók és intézmények m1ködésének engedélyezésér7l és ellen7rzésér7l szóló 321/2009. (XII.29.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 2.§ (1) bekezdés b) pontjában, és a 3. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a Szociális és Gyámhivatalnál 2010. évben összesen 89 m1ködési engedélyezési eljárás indult, melyb7l 2010. évben 86 zárult le, három eljárás folyamatban van. Két m1ködési engedély tekintetében a Szociális és Gyámhivatal a határozatát saját hatáskörben kijavította, mivel az intézmény ágazati azonosítója tekintetében elírás történt. 2010. évben egy állami és egy nem állami fenntartó kérelmére két új végleges m1ködési engedélyt adott ki a Szociális és Gyámhivatal. A nem állami fenntartó hajléktalan átmeneti szállás létrehozását kérte a Szociális és Gyámhivataltól, melyre a 2009. évben már megkapta az elvi m1ködési engedélyt, a végleges engedély kiadására azonban 2010. évben került sor. A másik intézmény engedélyezését egy állami fenntartó kérte. A fenntartó egy korábban megsz1nt telephely helyett kívánt egy új telephelyet létrehozni. A m1ködési engedélyt nappali ellátást nyújtó id7sek klubja, átmeneti elhelyezést nyújtó id7skorúak gondozóháza és étkeztetés alapszolgáltatásra kérte kiadni. Hivatalból indult mFködési engedélyezési eljárások okai a fenntartó típusa szerinti megoszlásban Fenntartó típusa szerint: Az eljárás oka: nem állami állami egyházi Kormányrendelet 3. 10 37 10 számú melléklete szerinti adatok feltüntetése a m1ködési engedélyben Kormányrendelet 13. § 1 (1) bekezdés a) pontja szerinti eljárás 4 Kormányrendelet 22. § (4) bekezdése szerinti változás


-6Kérelemre indult mFködési engedélyezési eljárások okai a fenntartó típusa szerinti megoszlásban Az eljárás oka: m1ködési engedély kiadása ellátási terület változása fér7hely átmin7sítése m1ködési engedély visszavonása házi segítségnyújtás alapszolgáltatás tekintetében határozott idej1 m1ködési engedély határozatlan hatályú m1ködési engedéllyé történ7 módosítása integrált intézmény létrehozása a fenntartó vagy/és az intézmény nevének módosítása új szolgáltatás létrehozása telephely létrehozása jelz7rendszeres házi segítségnyújtásban a kihelyezhet7 készülékek számának módosítása engedélyezett fér7helyek számának b7vítése

nem állami 1

Fenntartó típusa szerint: állami 1

1

3

5

egyházi

1 3

2

2

3 3 1 1

1

1

1

2

A Kormányrendelet 22. § (6) bekezdése értelmében, ha a m1ködési engedély a Kormányrendelet 3. számú melléklete szerinti adatokat nem tartalmazza, úgy a m1ködési engedélyt a módosítására irányuló soron következ7 eljárás során, de legkés7bb 2010. december 31-éig hivatalból módosítania kellett a Szociális és Gyámhivatalnak, erre tekintettel a Szociális és Gyámhivatal 10 állami, 37 nem állami és 10 egyházi intézmény m1ködési engedélyét módosította hivatalból. A Kormányrendelet 3. számú melléklete szerinti adatokat, így pl. a fenntartó típusát, adószámát, az intézmény külön adószámát, a támogató szolgáltatáshoz használt gépjárm1 adatait a Szociális és Gyámhivatal 14 esetben kérelemre indult eljárás során tüntette fel az új m1ködési engedélyben. Új szolgáltatás engedélyezését 2009. évben id7sek nappali ellátására, családsegítésre, támogató szolgáltatásra, házi segítségnyújtásra, étkeztetésre, id7sek átmeneti elhelyezésére, fogyatékos lakóotthonra, fogyatékos ápoló-gondozói otthoni ellátásra kérték, ezzel szemben a 2010. évben csupán egy esetben kérte a fenntartó új szolgáltatás bevezetését, mely a jelz2rendszeres házi segítségnyújtás volt. Az engedélyezett fér7helyek számának b7vítését a 2010. évben két esetben kérte a fenntartó, melyek közül egy esetben a kérelmet a Szociális és Gyámhivatal elutasította, mivel az ÁNTSZ


-7illetékes intézete szakhatósági állásfoglalásában ápolásszakmai aggályosság miatt nem járult hozzá a b7vítéshez. Egy állami fenntartó két intézménye területén m1köd7 fogyatékos és pszichiátriai betegek lakóotthona megszüntetését és a fér7helyek ápoló-gondozó otthoni fér7hellyé történ7 átmin7sítését kérelmezte. Tekintettel arra, hogy a lakóotthoni fér7helyek megsz1ntetése az ápoló-gondozó otthoni ellátás fér7helyszámának további emelkedését eredményezné, ezért a Szociális és Gyámhivatal a fenntartó mindkét kérelmét elutasította a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szociális törvény) 57.§ (2) és (3) bekezdése, továbbá az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 88. § (1) bekezdése alapján. A fenntartó kés7bb ugyanezen kérelmeit ismételten el7terjesztette, de azzal, hogy az intézmények fér7helyszámát nem emeli, ez alapján a m1ködési engedélyek módosításának akadálya nem volt. 2009. évben kilenc esetben módosította a Szociális és Gyámhivatal a m1ködési engedélyt a házi segítségnyújtásban ellátható személyek számának és a jelz7rendszeres házi segítségnyújtásban a kihelyezhet7 készülékek számának feltüntetése miatt. A m1ködési engedélyt hét intézmény esetében határozatlan id7re, két intézmény esetében határozott id7re 2010. december 31. napjáig adta ki a Szociális és Gyámhivatal. 2010. évben négy intézmény kérte a házi segítségnyújtásban ellátható személyek számának módosítását. Két intézmény a határozatlan idej1 m1ködési engedély kiadása érdekében a meglév7 szakdolgozókhoz igazodva kérte az ellátható személyek számának meghatározását. Két határozatlan idej1 m1ködési engedéllyel rendelkez7 intézmény a 2010. január 1. napján megváltozott el7írások miatt kérte az ellátható személyek számának módosítását a m1ködési engedélyben. M1ködési engedély módosítására három esetben került sor az ellátási terület b7vítése miatt. Két intézmény tekintetében került sor a m1ködési engedély visszavonásra az egyik esetben a fenntartó kérelmére, a támogató szolgáltatás megsz1nése miatt, a másik esetben a Szociális és Gyámhivatal ellen7rzése során tapasztalta, hogy a fogyatékosok nappali ellátása nem m1ködik, így a Kormányrendelet 13. § (1) bekezdés a) pontja értelmében - mely szerint a m1ködést engedélyez7 szerv a m1ködési engedélyt visszavonja, ha a szociális szolgáltató, intézmény megsz1nt vagy szociális szolgáltatást nem nyújt - visszavonta a telephely m1ködési engedélyét. 2010. évben nem volt id7szakos fér7hely kiadása iránti kérelem tekintettel arra, hogy 2008. és a 2009. évben a fenntartó az id7szakos fér7helyek kialakításának engedélyezését több évre kérte. Az id7szakos fér7helyek kialakítását, olyan szociális intézményben kérték engedélyezni, amely 2012. december 31. napjáig rendelkezik m1ködési engedéllyel, ezért a Szociális és Gyámhivatal az id7szakos fér7helyek kialakítását 2012. december 31. napjáig engedélyezte. A Kormányrendelet 22. § (4) bekezdése értelmében a Szociális és Gyámhivatal a m1ködési engedély módosítására irányuló soron következ7 eljárás során, de legkés7bb 2010. december 31-éig hivatalból felülvizsgálja azoknak a szociális szolgáltatóknak, intézményeknek a m1ködési engedélyét, amelyek részben vagy egészben e rendelet hatálybalépésével kerültek a hatáskörébe, és a hatályos jogszabályoknak megfelel7 m1ködési engedélyt ad ki, továbbá a városi jegyz7 által korábban kiadott m1ködési engedélyt visszavonja. Erre tekintettel 2010. évben a Szociális és Gyámhivatal négy esetben indított hivatalból eljárást a hatáskör változása miatt, mind a négy esetben az intézmény részére a 8000 Székesfehérvár, Piac tér 12-14.. Tel: 22/526-931 Fax: 22/526-943 e-mail: [email protected]

-8Kormányrendelet 3. számú melléklete szerinti adattartalommal új mFködési engedélyt adott ki, s ezzel egyidejFleg a városi jegyz2 által kiadott mFködési engedélyt visszavonta. A kérelemre indult engedélyezési eljárás során még mindig gyakori, hogy a fenntartó a kérelemhez nem minden esetben csatolja a kötelez7 mellékleteket, így többször hiánypótlási felhívással kellett élni. A jogszabályban el7írtaknak megfelel7en szükség esetén megkereste a Szociális és Gyámhivatal az illetékes szakhatóságokat, ha a köztartozásmentes adózói nyilvántartásban nem szerepelt a fenntartó, akkor az adóhatóságokat, valamint véleményezésre az intézmény szakmai programját megküldte az illetékes módszertani intézménynek. A szakmai programok véleményezését a Veszprém Megyei Önkormányzat Id7sek Otthona és Módszertani Intézmény végezte el. A Szociális és Gyámhivatal a módszertani intézmény számára a szakmai program véleményezése miatt szakért7i díjat megel7legeztette a fenntartóval, továbbá az ÁNTSZ és a Mez7gazdasági Szakigazgatási Hivatal igazgatási szolgáltatási díját hiánypótlási eljárás keretében megfizettette az ügyféllel. A m1ködési engedélyezési eljárás során az eljárási határid7ket a Szociális és Gyámhivatal megtartotta. A jogszabályi el7írásoknak megfelel7en szükség szerint helyszíni szemle során vizsgálta a Szociális és Gyámhivatal a tárgyi (személyi) feltételek meglétét, s az elhelyezési körülményeket. A helyszíni szemlér7l minden esetben jegyz7könyv készült. A helyszíni szemle lefolytatását az ügyfelek el7segítették, mindenben rendelkezésre álltak. A Szociális és Gyámhivatal kiemelt figyelmet fordított a jogszabályi változásokra, így a Kormányrendelet, illetve a Ket. változására. 2010. december 31-én 3 m1ködési engedélyezési eljárás volt folyamatban a Szociális és Gyámhivatalnál, ebb7l két esetben az ellátási terület változása miatt, egy esetben a jelz7rendszeres házi segítségnyújtás alapszolgáltatásban kihelyezhet7 készülékek számának b7vítése miatt kérték a m1ködési engedély kiadását. 3.1.3. Engedélynélküli szociális szolgáltatásokra vonatkozó eljárások: A Szociális és Gyámhivatal 2010. évben egy esetben folytatott le hivatalból engedély nélküli szociális tevékenység miatt eljárást, melynek során határozatban kötelezte a m1ködtet7t az engedély nélküli szociális tevékenység felhagyására és 200.000,-Ft szociális igazgatási bírság megfizetésére. A Szociális és Gyámhivatal az engedély nélküli szociális tevékenységr7l egy települési önkormányzat polgármesterét7l kapott tájékoztatást. A jelzést követ7en értesítés nélkül folytattunk le helyszíni szemlét, s ezt követ7en hivatalból eljárást indítottunk. Az eljárás során a m1ködtet7t több alkalommal nyilatkoztattuk, néhány ellátottal interjút készítettünk, illetve több hozzátartozót is megkerestünk. Az ellátottakkal a m1ködtet7 „tartási szerz7déseket” kötött melyek tartalmában megfeleltek a Szociális törvényben meghatározott intézményi jogviszonyt megalapozó megállapodással, továbbá az ellátottak részére biztosított ellátás is teljes mértékben megegyezett a Szociális törvényben meghatározottakkal. A Szociális és Gyámhivatal mérlegelési jogkörének keretei között végs7 soron megállapította az engedély nélküli szociális tevékenység tényét. Tekintettel arra, hogy a m1ködési engedély kiadásának és a hatósági szerz7dés megkötésének feltételei nem álltak fenn a Szociális és Gyámhivatal


-9bírság kiszabása mellett kötelezte a m1ködtet7t, hogy az engedély nélküli szociális tevékenységgel hagyjon fel. A Szociális és Gyámhivatal döntését az ügyfél megfellebbezte. A másodfokon eljáró szerv az els7 fokú határozatot helybenhagyta. A m1ködtet7 a másodfokú határozat felülvizsgálata iránt közigazgatási pert indított, melynek keretében a Fejér Megyei Bíróság 2011. január 19. napján a keresetet elutasította. 3.1.4. Elkülönített pénzösszeg (tartalékalap) felhasználásnak engedélyezése A Kormányrendelet 22. § (19) bekezdése értelmében a m1ködést engedélyez7 szerv a fenntartó kérelmére a Szociális törvény 92/C. § (2) és (4) bekezdése alapján elkülönített pénzösszeg szabad felhasználását 2010. január 1. napjától engedélyezhette. A Szociális és Gyámhivatal 7 esetben engedélyezte a 2010. január 1-jét megel7z7en kötelez7en elkülönített pénzösszeg szabad felhasználását. A jogszabályi rendelkezés ellenére 4 fenntartó még nem kérte az elkülönített pénzösszeg szabad felhasználását. 3.1.5 Jelzálogjog-bejegyzés ügyek Két id7sek otthonát fenntartó önkormányzat nyolc ellátott tekintetében, egy fogyatékosok otthona nem állami fenntartója pedig egy ellátott tekintetében kezdeményezte jelzálog bejegyzését a Szociális és Gyámhivatalnál. A Szociális és Gyámhivatal négy esetben döntött a jelzálog bejegyzésének kezdeményezésér7l, három esetben elutasította a fenntartó kérelmét, mivel a jogszabály által el7írt feltételek nem álltak fenn. Egy fenntartó két esetben visszavonta a döntés meghozatala el7tt a kérelmét, ezért az eljárások megszüntetésre kerültek. 3.1.6. Súlyos mozgáskorlátozottakkal kapcsolatos ügyek: A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeir7l szóló 164/1995. (XII. 27.) Kormányrendelet 15. § (1) bekezdése értelmében a Szociális és Gyámhivatal az általa létrehozott bizottság vélemények figyelembevételével a jegyz7i határozatok alapján a szerzési támogatás tárgyévi kielégítésér7l tárgyév július 31. napjáig, valamint az átalakítási támogatási kielégítésér7l a tárgyévben folyamatosan dönt. A gépkocsi szerzési támogatást igényl7k száma 2006. évben 651, 2007. évben 457, 2008. évben 343, 2009. évben 179 f7 volt, 2010. évben 170 f7 volt. Szerzési támogatást igényl2k száma 700 600 500 400 300 200 100 0 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év


- 10 Az adatokból megállapítható, hogy az igényl7k száma fokozatosan csökken, azonban a 2009. évhez képest érdemi változás nem történt. A jelent7s mérték1 csökkenés oka lehet, hogy - a szerzési támogatás összege az elmúlt 15 évben változatlan, - a lakosság megélhetési problémákkal küzd, nincs megfelel7 megtakarítás a gépjárm1 megvásárláshoz. Az átalakítási támogatás iránti igényjogosultak száma hasonlóképpen csökken7 tendenciát mutat. 2006. évben 2 f7, 2007. évben 7 f7, 2008. éven 5 f7, 2009. évben 3 f7, 2010. évben 1 f7 kérte az igényjogosultságának megállapítását az illetékes jegyz7t7l. Az el7z7 évhez képest 33,33 %-os mérték1 csökkenés tapasztalható az átalakítási támogatást igényl7k körében. A szociális ágazat irányításáért felel7s miniszter a Mozgáskorlátozottak Egyesületeseinek Országos Szövetségével egyetértésben Fejér megyére vonatkozóan 2010. évre 98 db szerzési és 5 db átalakítási utalvány keretszámot állapított meg. A Szociális és Gyámhivatal 2010. július 6. napján hívta össze a szerzési és átalakítási támogatások elosztása érdekében a jogszabályban meghatározott javaslattév7 bizottságot. A bizottság 98 új utalvány, s a 2006. évr7l, valamint 2009. évr7l egy-egy felhasználatlanul visszaadott utalvány kiosztására, valamint 50 f7s pótlistára tett javaslatot. 2010. július hónapban a fenti adatok tükrében 70 f7 igényét kellett elutasítani. Többségük elfogadta a döntést, 1 f7 élt jogorvoslattal, azonban a keresetét visszavonta, így a közigazgatási per megszüntetésre került. A 2009. évhez hasonlóan 2010. december 31-ig 33 f7 adta vissza felhasználatlanul a részére kiadott szerzési utalványt. Ezen utalványok azonnal – az 50 f7s pótlistáról - kiadásra kerültek a bizottsági ülésen meghatározott sorrendben. A beérkezett igények, és az utalványok kiadásának alakulás 2009. és 2010. évben

nyilvántartott igényl2k száma megállapított utalványok száma kielégített igények száma

Szerzési támogatás 2009. év 2010. év 179 170 36 98 82 133

Átalakítási támogatás 2009. év 2010. év 3 1 6 5 3 1

Összességében megállapítható, hogy a nyilvántartott igényl7k száma 5,2 %-os mérték1 csökkenést mutat a 2009. évhez képest. A nyilvántartott igényl7k száma a 2009. évhez képest csökkent, míg a kielégített igényl7k száma viszont emelkedett. 2009. évben az igényl7k 45,8 % -a, 2010. évben pedig 60,58 %-a, részült támogatásban. Az emelked7 tendencia azzal magyarázható, hogy lényegesen több utalvány keretszámot kapott Fejér megye a 2009. évhez képest. A 164/1995. (XII. 27.) Kormányrendelet 4/A. §-a alá tartozó hatáskörben 3 esetben folytatott le a Szociális és Gyámhivatal I. fokú eljárást a szerzési támogatásra való jogosultság megállapítása iránt. Az eljárás eredménye kett7 esetben elutasítás volt, mivel a kérelmez7 tanulói jogviszonnyal vagy munkaviszonnyal nem rendelkezett, egy f7 esetében a Szociális és Gyámhivatal megállapította a súlyos mozgáskorlátozott személy részére a szerzési támogatásra való jogosultságot.


- 11 2010. év során az utalvány felhasználásával megvásárolt gépkocsik tekintetében 85 esetben hozott határozatot a Szociális és Gyámhivatal az elidegenítési tilalom elrendelésér7l. Két esetben kérték az elidegenítési tilalom feloldását a jogszabály által el7írt határid7 el7tt. Mindösszesen 177.440,- Ft (78.335,- Ft + 98.885,- Ft) szerzési támogatás visszafizetésér7l rendelkezett a Szociális és Gyámhivatal. Mindkét esetben eleget tettek a visszafizetési kötelezettségnek. A súlyos mozgáskorlátozott személyek szerzési igényeir7l, valamint az elidegenítési tilalom bejegyzésér7l, feloldásáról a Szociális és Gyámhivatal nyilvántartást vezet, annak adattartalma naprakész. 3.1.7. Szociális foglalkoztatás engedélyezésével kapcsolatos ügyek: Fejér megyében a Szociális és Gyámhivatal 2010. évben négy esetben folytatott engedélyezési eljárást, melyb7l egy esetben új szociális foglalkoztatási engedélyt adott ki intézményi fejleszt7-felkészít7 foglalkoztatásra, egy esetben a határozott idej1 m1ködési engedélyt határozatlanra módosította, illet7leg egy esetben a foglalkoztatási engedély hatályát meghosszabbította, továbbá egy alkalommal a szociális foglalkoztatás céljából kötött, egyidej1leg fennálló szerz7dések maximális számát módosította. A 2009. évhez viszonyítva, mely során négy új szociális foglalkoztatási engedélyt adott ki a Szociális és Gyámhivatal 2010. évben az új foglalkoztatási engedélyek száma a negyedére csökkent. Kérelemre indult szociális foglalkoztatási engedélyezési eljárások Az eljárás oka: szociális foglalkoztatás céljából kötött, egyidej1leg fennálló szerz7dések maximális számának változása: új engedély kiadása: engedély érvényességének változása: Összesen:

Engedélyezési eljárások száma: 1 1 2 4

A fenti táblázatot áttekintve megállapítható, hogy az engedélyezési eljárások 75%-a a foglalkoztatási engedélyek módosítására, 25%-a új foglalkoztatási engedély kiadására irányult. Fejér megyében egy integrált bentlakásos intézményben, és két tisztaprofilú bentlakásos intézményben szerveznek szociális foglalkoztatást, mindösszesen 9 helyszínen. A szociális foglalkoztatási engedélyek és a foglalkoztatottak megoszlása az alábbiak szerint alakul. Szociális foglalkoztatók adatai Foglalkoztató 2009. december 31-én Foglalkoztató 2010. december 31-én Foglalkoztatási forma Munka-rehabilitációs foglalkoztatásban: Fejleszt7-felkészít7 foglalkoztatásban: Összesen:

intézményi 8

küls2 -

intézményi 8

küls2 -

2

4

3

4

10

4

11

4


- 12 Szociális foglalkoztatottak adatai Foglalkoztatási forma

Foglalkoztatottak száma 2009. december 31-én (f2)

Foglalkoztatottak száma 2010.december 31-én (f2)

261

279

199

205

460

484

Munka-rehabilitációs foglalkoztatásban Fejleszt7-felkészít7 foglalkoztatásban: Összesen:

A 2009. december 31-i állapotot alapul véve megállapítható, hogy az intézményi fejleszt7 felkészít7 szociális foglalkoztatásra vonatkozó engedélyek száma n7tt, míg a küls7 foglalkoztatók által szervezett fejleszt7-felkészít7 szociális foglalkoztatásra kiadott engedélyek száma nem változott. A foglalkoztatási engedélyek összesített száma, illetve a foglalkoztatott személyek száma kb. 5%-kal n7tt a 2009. december 31.-ei állapothoz képest. 3.2 Másodfokú hatáskör gyakorlása 3.2.1 Fellebbezések elbírálása, felügyeleti eljárás A másodfokú hatósági ügyek a 2009. évhez képest kb. 11%-al csökkentek. 2010. évben a fellebbezések kb. 43%-a a közgyógyellátási ügyben, 41%-a az aktív korúak ellátása ügyben, 9 %-a ápolási díj ügyben 4%-a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési támogatás ügyében, kb. 2 %-a az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsági ügyben, 1%-a szociális szolgáltatók engedélyezési ügyében érkezett.

200 180 160

szociális szolgáltatók engedélyezése

140

súlyos mozgsákorlátozottak közlekedési kedvezménye

120

egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

100

ápolási díj

80 közgyógyellátás

60

aktív korúak ellátása

40 20 0 2009. év

2010. év

2010. évben 170 másodfokú eljárás indult a szociális igazgatás területén, melyb7l két esetben az eljárást végzéssel megszüntette a Szociális és Gyámhivatal, mivel a fellebbezésüket az ügyfelek a döntés meghozatala el7tt visszavonták.


- 13 A szociális igazgatás területén hozott másodfokú döntések megoszlása Ügykör Szociális intézmények m1ködési engedélye Közgyógyellátás Id7skorúak járadéka Ápolási díj Aktív korúak ellátása Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság Súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményei Összesen:

Helybenhagyó döntés

Megváltoztató döntés

Megsemmisít2 és új eljárásra utasító döntés Határozat Végzés 0 1

Határozat 0

Végzés 0

Határozat 0

Végzés 0

63 0 3 52

1 0 1 0

3 0 3 5

0 0 0 0

0 0 1 0

3

0

0

0

5

0

0

126

2

11

Megsemmisít2 döntés Összesen Határozat 0

Végzés 0

1

0 0 4 9

6 0 1 4

0 0 1 0

73 0 14 70

0

0

0

0

3

0

0

2

0

0

7

0

1

22

5

1

168

A helybenhagyó és a megsemmisít7 és új eljárásra utasító döntések aránya nagymértékben javult a 2009. évhez képest. A helybenhagyó döntések aránya a 2009. évi 62 %-ról 76%-ra n7tt, míg a megsemmisít7, illetve a megsemmisít7 és új eljárásra utasító döntések aránya a 2009 évi 34 %-ról 17%-ra csökkent. Kismértékben ugyan, de n7tt a megváltoztató döntések aránya, amely 2009. évben 4% volt, 2010. évben pedig 7%. Szociális intézmények engedélyezési eljárásával kapcsolatban, azon belül támogató szolgáltatás m1ködési engedélyének módosítása ügyében nyújtottak be fellebbezést, tekintettel arra, hogy a fenntartó több gépjárm1vet szeretett volna bevonni a támogató szolgáltatás m1ködésébe, azonban ez a gépjárm1 nem felelt meg a jogszabályi el7írásoknak. A Szociális és Gyámhivatal megállapította, hogy az I. fokú hatóság jogszer1en járt el az eljárása során, amikor az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 39/C. § (2) bekezdése alapján a támogató szolgáltatás keretében használni kívánt másik gépkocsi tekintetében is vizsgálta a tárgyi feltételeket, azonban eljárási hibát vétett azzal, hogy a már m1köd7 támogató szolgáltatás m1ködési engedélyében szerepl7 adatokat nem vizsgálata felül és nem módosította a m1ködési engedélyt a 321/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet 22. § (6) bekezdése alapján, ezért Szociális és Gyámhivatal megsemmisítette és az els7 fokon eljáró hatóságot új eljárás lefolytatására utasította. Ápolási díj ügyben 15 másodfokú eljárást folytatott le a Szociális és Gyámhivatal, melyb7l két esetben felügyeleti jogkörben született döntés. 13 esetben az ápolási díj iránti kérelem elutasítása, egy esetben az els7 fokú eljárás megszüntetése miatt fellebbezetek az ügyfelek, egy esetben a másodfokú eljárás megszüntetésre került, mivel az ügyfél a fellebbezését visszavonta. A korábbi évekhez hasonlóan problémaként jelentkezett, hogy a jegyz7 méltányossági ápolási díj ügyben – mely a helyi önkormányzat képvisel7 testületének hatáskörébe tartozik – is eljárt. Emiatt egy ügyben a fellebbezés alapján a Szociális és Gyámhivatal semmisségi ok miatt megsemmisítette a jegyz7 döntését, s ezzel egyidej1leg felhívta, hogy a kérelmet tegye át a hatáskörrel rendelkez7 szervhez.


- 14 5 esetben a tényállás tisztázatlansága miatt az els7 fokú döntés megsemmisítetésér7l, s a jegyz7 új eljárás lefolytatására utasításáról kellett dönteni. Három ügyben a Szociális és Gyámhivatal megváltoztatta az els7 fokú hatóság döntését és a benyújtott kérelem alapján emelt összeg1 ápolási díjat állapított meg. Mind a három esetben a fokozott ápolási szükséglettel rendelkez7 hozzátartozóra tekintettel kértek ápolási díjat, azonban a benyújtott kérelmet a módszertani intézmény szakvéleménye miatt a jegyz7 elutasított. A másodfokú eljárásban kirendelt szakért7 mind a három esetben megállapította az ápolt személy fokozott ápolási szükségletét. A Szociális és Gyámhivatal az elmúlt 3 évben – amióta jegyz7 hatáskörbe tartozik az ápolási díj megállapítása – azt tapasztalta, hogy a másodfokú eljárásban kirendelt szakért7k a módszertani intézmény szakvéleményét7l eltér7en minden esetben megállapították a fokozott ápolási szükségletet. 4 esetben a jegyz7 döntését a Szociális és Gyámhivatal helybenhagyta, tekintettel arra, hogy a jegyz7 megalapozottan és jogszer1en döntött. Aktív korúak ellátása tekintetében a Szociális és Gyámhivatal 70 ügyben folytatott le másodfokú eljárást 2010. évben, ebb7l egy esetben felügyeleti jogkörében eljárva. A fellebbezések zömét az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítására irányuló kérelem elutasítása miatt nyújtották be. Az elutasításra többek között az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem, vagyoni helyzet és a jogosultság megállapításához szükséges együttm1ködés hiánya miatt került sor. A fellebbezések kisebb hányada irányult az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetésére, többek között keres7tevékenység miatt, vagy mert az ügyfél nem fogadta el a neki felajánlott munkát. A 70 ügyben indult másodfokú eljárás közül a Szociális és Gyámhivatal 52 esetben helybenhagyó, 4 esetben megsemmisít7, 5 esetben megváltoztató döntést hozott és 9 esetben az els7 fokú döntést megsemmisítette és új eljárás lefolytatására kötelezte a jegyz7t. A Szociális és Gyámhivatal egy esetben az els7 fokú határozatot azért semmisítette meg, mert az els7 fokú hatóság illetékesség hiányában járt el, a másik esetben pedig azért, mert az els7 fokú hatóság a jogosulatlanul és rosszhiszem1en felvett ellátás megtérítését 3 hónapon túl rendelte el. El7fordult továbbá olyan eset, melynek során a Szociális és Gyámhivatal az els7 fokú hatóság döntésének helybenhagyása mellett megsemmisítette a döntés azon rendelkezését, mely az ügyfél jogosulatlanul felvett ellátásának visszafizetésére vonatkozott, azzal az indokkal, hogy az els7 fokú hatóság jogszabálysért7en állapította meg az ügyfél rosszhiszem1ségét. Egy esetben azért kellett az els7 fokú hatóság döntését megsemmisíteni, mert az els7 fokú hatóság döntését jogalap nélkül hozta meg. Az els7 fokú hatóság nem volt figyelemmel a 63/2006. (III. 27.) Kormányrendelet azon rendelkezésére, mely szerint a havi rendszeres szociális ellátás összegének változásáról nem kell határozatot hozni, ha az kizárólag az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének emelkedése miatt változik, és az összege nem függ egyéb jövedelemt7l vagy rendszeres pénzellátásról. 5 esetben – mivel minden adat, s bizonyíték rendelkezésre állt – a Szociális és Gyámhivatal megváltoztatta az els7 fokú hatóság döntését, melynek megoszlása az alábbiak szerint alakult: 8000 Székesfehérvár, Piac tér 12-14.. Tel: 22/526-931 Fax: 22/526-943 e-mail: [email protected]

- 15 -

2 esetben az els7 fokú hatóság nem az aktív korúak ellátására való jogosultságot, hanem a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultságot szüntette meg. 1 esetben az els7 fokú hatóság az aktív korúak ellátása, s ezen belül rendelkezésre állási támogatás folyósítását szüntette meg, nem pedig az aktív korúak ellátásra való jogosultságot. 1 esetben az els7 fokú hatóság megállapította, hogy a kérelmez7 a Szociális törvényben meghatározott vagyonnal rendelkezi, ám nem vizsgálta annak hasznosíthatóságát. 1 esetben az els7 fokú hatóság tévesen állapította meg az ügyfél aktív korúak ellátása, s ezen belül a rendszeres szociális segély folyósításának kezd7 id7pontját.

A Szociális és Gyámhivatal 9 esetben a tényállás tisztázatlansága miatt az els7 fokú hatóság döntését megsemmisítette és egyúttal a jegyz7t új eljárás lefolytatására kötelezte az alábbiak miatt: - Az els7 fokú hatóság a jogosultság elbírálása során 2 esetben nem a kérelem benyújtását megel7z7 hónap jövedelmét vette figyelembe. - 2 esetben elmulasztotta vizsgálni annak tényét, hogy az aktív korúak ellátásán belül az ügyfél rendszeres szociális segélyre való jogosultsága egyébként fennáll-e, akár egészségkárosodásra tekintettel, vagy mert 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani. - 2 esetben az els7 fokú döntést követ7en az ügyfél fellebbezésében új tényt hozott fel, melynek vizsgálata érdekében bizonyítási eljárást az els7 fokú hatóság nem folytatott le. - 2 esetben a vagyonnyilatkozatban feltüntetett személygépkocsi forgalmi értékét nem tüntette fel az ügyfél. Ebb7l egy esetben az els7 fokú hatóság a személygépkocsi forgalmi értékét az interneten feltüntetett érték figyelembevételével határozta meg. - 1 esetben az ügyfél az els7 fokú hatósághoz be nem jelentett keres7tevékenységet folytatott, melynek id7tartama nem haladta meg a bejelentési kötelezettségként el7írt 15 napos határid7t, így szükséges volt annak tisztázása, hogy a keres7tevékenység megsz1nését követ7 naptól az ügyfél aktív korúak ellátására való jogosultsága fennállt-e. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsági ügyekben továbbra sem volt számottev7 a beérkezett fellebbezések száma, csupán három másodfokú eljárást folytatott le a Szociális és Gyámhivatal ezen tárgykörben. Egy esetben a jegyz7 arra hivatkozással tagadta meg a hatósági bizonyítvány kiállítását, hogy a kérelmez7nek, illet7leg családjának van vagyona, két esetben pedig azért, mert a családban az egy f7re jutó jövedelem magasabb volt, mint a jogszabályban meghatározott értékhatár. Mind a három esetben a jegyz7k a vonatkozó jogszabályi el7írásoknak megfelel7en jártak el, így ezen döntéseket a Szociális és Gyámhivatal helybenhagyta. Közgyógyellátási ügyben 2010. évben kis mértékben csökkent a fellebbezések száma, összesen 74 fellebbezés érkezett a Szociális és Gyámhivatalhoz. 2010. évben 1 esetben került sor felügyeleti eljárás lefolytatására, illetve egy esetben a másodfokú eljárás megszüntetésre került, mivel az ügyfél a fellebbezését visszavonta. A 73 döntésb7l 64 esetben helybenhagyta, 3 esetben megváltoztatta, és 6 esetben megsemmisítette, és új eljárásra kötelezte a jegyz7t a Szociális és Gyámhivatal.


- 16 A 64 helybenhagyó döntést megoszlása következ7képpen alakult: - 27 esetben helybenhagyta az els7 fokú elutasító döntést az OEP által igazolt gyógyszerköltség alapján - 24 esetben helybenhagyta az els7 fokú elutasító döntést a jövedelmi helyzetre való tekintettel - 1 esetben a méltányossági kérelem az önkormányzat helyi rendeletében meghatározott vagyoni helyzet miatt került elutasításra, - 1 esetben az eljárást az els7 fokú hatóság megszüntette, mivel az ügyfél a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak nem tett eleget és a határid7 meghosszabbítását sem kérte, - 9 esetben a közgyógyellátásra való jogosultságot megállapító döntés ellen nyújtottak be fellebbezést, azonban az OEP szakhatósági állásfoglalása alapján helyben kellett hagyni az els7 fokú döntést, - 2 esetben a gyógyszerkeret felülvizsgálata iránt benyújtott kérelmet elutasító határozatot az OEP szakhatósági állásfoglalása alapján kellett helybenhagyni, mivel a gyógyszerköltség változásának mértéke nem érte el az 1.000.- Ft-ot. A 3 megváltoztató határozat megoszlása: - 1 esetben a közgyógyellátásra jogosult személynél a jegyz7 a REP által kiadott szakhatósági állásfoglalásban foglaltakat nem megfelel7en alkalmazta, - 1 esetben a jövedelemvizsgálat során a jegyz7 a nagykorú kérelmez7 édesanyjának jövedelmét és személyét is figyelembe vette, - 1 esetben a REP megkeresésére a Szociális és Gyámhivatal felügyeleti jogkörében változtatta meg az els7 fokú döntést, mivel a kérelmez7 nem egyedül él7 volt, azonban a jegyz7 az egyedül él7re vonatkozó feltételeket vizsgálta. A 6 megsemmisít7 és új eljárásra utasító határozat megoszlása: - 3 esetben az OEP új eljárásra kötelezte a REP-et - 3 esetben az alanyi jogosultságot megalapozó igazolásokat nem csatolták. A feldolgozott adatokból megállapítható, hogy a fellebbezések leggyakoribb indokaként továbbra is a magas gyógyszerköltséget, illetve a jövedelmi helyzetet jelölik meg az ügyfelek. A fellebbez7k továbbra is alacsonynak ítélik meg az egyéni gyógyszerkeretet, mivel a gyógyszertárban fizetett és a REP által a szakhatósági állásfoglalásban igazolt összeg jelent7s mértékben eltér egymástól. A fellebbezések során másik f7 indok a rossz jövedelmi helyzet, illetve a gyógyszerek kiváltásának anyagi nehézségei. A jegyz7k eljárásában hiányosság az alanyi jogosultság megállapításához mellékelt igazolások terén, továbbá a jövedelmek igazolására szolgáló iratok beszerzésében figyelhet7 meg. A Szociális és Gyámhivatal eljárása során amennyiben a fellebbez7 az egyéni gyógyszerkeret összegét vitatta, végzésben minden esetben megkereste az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat, hogy a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár szakhatósági állásfoglalását vizsgálja felül. Súlyos mozgáskorlátozottak ügyekben 7 másodfokú eljárást folytatott le, ebb7l egy esetben felügyeleti jogkörében járt el a Szociális és Gyámhivatal. A súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményei közül, három fellebbezés közlekedési támogatás iránti kérelem elutasítása, három fellebbezés pedig szerzési támogatás iránti kérelem elutasítása miatt érkezett. Az egyik szerzési támogatás iránti kérelmet a jegyz7 azért utasította el, mert nem a kérelmez7 házastársa vállalta a szállítást. Mivel a jegyz7 a tényállását nem tisztázta teljeskör1en a Szociális és Gyámhivatal új eljárás lefolytatására utasította a döntés megsemmisítése mellett. 8000 Székesfehérvár, Piac tér 12-14.. Tel: 22/526-931 Fax: 22/526-943 e-mail: [email protected]

- 17 A másik 5 esetben a jövedelmi helyzetre tekintettel utasították el a kérelmet. Mind az öt esetben megalapozott volt a jegyz7 döntése, ezért azt a Szociális és Gyámhivatal helybenhagyta. A felügyeleti eljárást a Szociális és Gyámhivatal egy szerzési támogatási ügyben folytatta le, mivel az els7 fokú hatóság nem a kérelem benyújtását megel7z7 év jövedelmét figyelembe véve állapította meg a szerzési támogatásra való jogosultságot, hanem kizárólag a kérelem benyújtását megel7z7 hónap jövedelme alapján. A jegyz7 ezen döntését a Szociális és Gyámhivatal megsemmisített és a jegyz7t új eljárás lefolytatására utasította. 3.2.2. Egyéb, felügyeleti jogkörben tett intézkedés A Szociális és Gyámhivatal két esetben felügyeleti jogkörében, három esetben pedig fellebbezés alapján indult másodfokú eljárásban állapította meg, hogy a jegyz7 az ügyintézési határid7t túllépve hozta meg döntését. Két esetben az ügyintézési határid7 meghaladta a jogszabályban meghatározott határid7 kétszeresét. Mind az 5 esetben kötelezte a Szociális és Gyámhivatal az els2 fokú hatóságot a Ket. 33/A. §-ának megfelel2en összeg Magyar Államkincstárnál vezetett számlára történ2 befizetésére. A Szociális és Gyámhivatalhoz kizárási okot 5 esetben (három aktív korúak ellátása és két szociális szolgáltatás engedélyezési eljárásában) jelentettek be az els2 fokú szociális hatóságok arra való hivatkozással, hogy az adott ügyben tárgyilagosan és elfogulatlanul eljárni nem tud. A Szociális és Gyámhivatal a megalapozott bejelentetési ok miatt végzés formájában másik azonos hatáskörrel rendelkez7 hatóságot jelölt ki az eljárás lefolytatására. A Szociális és Gyámhivatalhoz 5 ügyfél élt bejelentéssel az els2 fokú ügyintézéssel kapcsolatban. Két esetben az aktív korúak ellátásának folyósítása miatt, az egyik esetben csupán egy-két napos csúszás történt a folyósítást illet7en, azonban a másik esetben hónapokon át nem fizettek a külföldön tartózkodó rendszeres szociális segélyezett részére, úgy hogy az ellátásra való jogosultságát nem szüntették meg. Mindkét esetben felhívtuk a jegyz7t a jogszabályok betartására. Két esetben az els7 fokú eljárás túlzott elhúzódása miatt élt panasszal az ügyfél. Az egyik esetben ápolási díj megállapítása, a másik esetben közgyógyellátásra való jogosultság iránt terjesztettek el7 kérelmet a jegyz7nél. Mindkét esetben megalapozott volt a panasz, s a jegyz7 fizetési kötelezettségét a határid7 túllépés miatt megállapította a Szociális és Gyámhivatal. Egy esetben a gépkocsi szerzési támogatási ügyben jelezte a súlyos mozgáskorlátozott személy, hogy a jogosultságát megállapító határozatot nem kapta meg. A Szociális és Gyámhivatal az ügyfél bejelentése alapján vizsgálatot tartott az érintett településen. Megállapítást nyert, hogy a panasz megalapozott és a jogsértés nem egyedi. A jegyz7 a panaszos ügyében 2010. évben és az elmúlt 2 évben nem terjesztette fel a szerzési támogatásra való jogosultságot megállapító határozatot, illet7leg 2010. évben az ügyféllel késedelmesen közölték az els7 fokú döntést. Minderre tekintettel a Szociális és Gyámhivatal fegyelmi eljárást kezdeményezett.


- 18 3.3. Els2 és másodfokú fokú döntések elleni jogorvoslatok 3.3.1. Közigazgatási perek 2010. évben a Szociális és Gyámhivatal másodfokú döntése ellen egy esetben - aktív korúak ellátása ügyében - terjesztettek el7 kereseti kérelmet, amelyet a bíróság idézés kibocsátása nélkül végzéssel elutasított arra hivatkozással, hogy az ügyfél a kereseti kérelmet – a felhívás ellenére – nem egészítette ki, és nem jelölte meg, hogy miért tartja jogszabálysért7nek a Szociális és Gyámhivatal döntését. A Szociális és Gyámhivatal hatáskörébe tartozó súlyos mozgáskorlátozottak szerzési támogatásra való jogosultsági els7 fokú ügyben két esetben született bírósági döntés. Egy esetben a pert a bíróság megszüntette, mivel az ügyfél a kereseti kérelmét visszavonta, egy perben – ami 2009. évr7l áthúzódott – a kereseti kérelmet elutasította a bíróság. 3.3.2. Fellebbezési ügyek A Szociális és Gyámhivatal 2010. évben hozott els7 fokú döntési közül 10 esetben nyújtottak be fellebbezést, ebb2l 6 esetben a Szociális és Gyámhivatal döntését helybenhagyta a II. fokú hatóság, 4 ügyben a másodfokú eljárás 2010. december 31. napjáig még nem zárult le. A 10 fellebbezésb7l 4 fellebbezést a hatósági ellen7rzés kapcsán alkalmazott szankció (szociális igazgatási bírság, ellátottak felvételének tilalma), vagy annak feloldása miatt, 3 fellebbezést a m1ködési engedély módosítása iránti kérelmet elutasító határozat ellen, 2 fellebbezést a m1ködési engedély kiadása miatt, egy fellebbezést pedig az engedély nélküli szociális tevékenység megtiltása és igazgatási bírság kiszabása miatt nyújtottak be. 3.4. Ellen2rzések 3.4.1. Jegyz2i szociális hatáskör vizsgálata 2010. évben. 14 jegyz7/körjegyz7 tekintetében végzett ellen7rzést a Szociális és Gyámhivatal ebb7l, ebb7l 4 településen átfogó ellen7rzésre került sor. Az ellen7rzés az alábbi szociális tevékenységekre terjedt ki: a) a 2008. december 31-én rendszeres szociális segélyben részesül7 személyek, aktív korúak ellátására való jogosultsági feltételei felülvizsgálatának 2009. március 31. napjáig történ7 végrehajtása, továbbá a 2009. évben benyújtott aktív korúak ellátásra való jogosultság megállapítására irányuló kérelmek elbírálása, a jogosultság megszüntetése, továbbfolyósítása ügyekre, b) az ápolási díj felülvizsgálatával, megállapításával, megszüntetésével összefügg7 ügyekre, c) a közgyógyellátásra való jogosultság megállapításával, gyógyszerköltség felülvizsgálatával összefügg7 feladatok ellátása, d) a Szociális törvény 119/C. §-ában foglalt, az id7sotthoni ellátás igénybevétele során a jövedelem vizsgálatára irányuló jegyz7i eljárásra, a jövedelemigazolás kiállítására, e) a vizsgált szociális ellátásokra vonatkozó, a Szociális törvény 18. §-a szerinti nyilvántartás vezetésére, továbbá f) az átfogó ellen7rzés kiterjedt a fentieken túl az id7skorúak járadéka, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, valamint a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési támogatási ügyekkel.


- 19 Az ellen7rzés során a Szociális és Gyámhivatal vizsgálta, hogy az els7 fokú hatóság betartja – e a közigazgatási eljárási törvény, valamint az ágazati jogszabályok el7írásait. A Szociális és Gyámhivatal a 14 településen mindösszesen 994 ügyiratot vizsgált meg. A vizsgált ügyek számának megoszlása ügycsoportonként ápolási díj

87

egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

130 75

súlyos mozsgákorlátozottak közlekedési kedvezmény

312 110

akítv korúak ellátása közgyógyellátás

280 jegyz7i jövedelemigazolás

Az ellen7rzések tapasztalatai a vizsgálat szempontjai alapján az alábbiak szerint foglalható össze: A kérelem vizsgálata: Az ügyfelek kérelmüket az ápolási díj, közgyógyellátás, aktív korúak ellátása ügyekben a jogszabályban meghatározott formanyomtatványon terjesztették el7. Az egyéb ügyekben, így a súlyos mozgáskorlátozott közlekedési kedvezményei, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsági ügyekben az els7 fokú hatóságok saját szerkesztés1 nyomtatványokat készítenek, amely segíti ezen ügyekben a kérelem el7terjesztését. Ez utóbbi esetekben a Szociális és Gyámhivatal több alkalommal tett javaslatot a nyomtatványok kiegészítésre, mivel azok sokszor pontatlanok, s nem kérdeznek rá a releváns adatokra. Tipikus hiba pl. a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeinél, hogy tanulói jogviszonyra, munkaviszonyra nem kérdeznek rá, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságnál pedig az nem derül ki a kérelmekb7l, hogy a kérelmez7 egyedül él7 vagy sem. A kérelmeket az ügyfelek általában hiánytalanul töltötték ki. Az els7 fokú hatóságok az esetleges hiányosságok (hiányzik a házastárs, élettárs aláírása, a jövedelemnyilatkozat, igénylés jogcíme) miatt az ügyfeleket sok esetben nem hívják fel hiánypótlásra. A kérelemhez kötelez en csatolandó mellékletek vizsgálata: Valamennyi vizsgált ügycsoport tekintetében a vonatkozó jogszabályok el7írják a kötelez7 mellékleteket, amelyeket az ügyfelek nem minden esetben csatolnak. El7fordult, hogy els7 fokú hatóság nem írásban hívta fel az ügyfelet hiánypótlásra, hanem szóban jelezte a hiányosságot, s hogy mit kellene csatolni, err7l azonban jegyz7könyvet, hivatalos feljegyzést nem készítettek. Ennek az lett a következménye, hogy az ügyintézési határid7t az els7 fokú hatóság túllépte.


- 20 A jövedelemt7l függ7 ellátások esetében több alkalommal is megállapítást nyert, hogy az ügyfelek által csatolt jövedelemigazolások nem megfelel7ek. A jövedelemigazolás céljából több esetben is bankszámla kivonatot, illetve a nyugdíj igazolására nyugdíjszelvényt csatoltak az ügyfelek. A Szociális és Gyámhivatal minden esetben felhívta az els7 fokú hatóság figyelmét, hogy a bankszámlakivonat önmagában nem elégséges nyugdíjak vagy más egyéb jövedelem, például munkabér igazolására, mivel az ügyfél jövedelmét bármilyen levonás terhelheti. Nyugdíjasok esetében a nyugdíjszelvény sem elégséges, mivel abból még az sem derül ki, hogy azt kinek folyósítják. Tipikus hiba továbbá, hogy az els7 fokú hatóság akkor is hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet, amikor hivatalból kötelessége lenne beszerezni a kért adatot, iratot, mivel az más hatóság nyilvántartásában az szerepel (pl. emelt összeg1 családi pótlék összeg, az aktív korúak ellátásánál a munkaügyi szervnél teljesített együttm1ködés id7tartama). Egyéb eljárási cselekmény: A közgyógyellátási ügyekben az egészségbiztosítási szervet szükség szerint megkeresik a jegyz7k, s általában a jogszabályban meghatározott határid7n belül. Az ápolási díj ügyekben a fokozott ápolási szükséglet megállapítása iránt megkeresték az illetékes módszertani intézményt, azonban a legtöbb esetben nem végzéssel rendelték ki, hanem hivatalos levélben keresték meg. A jogosultsági feltételek vizsgálata: Az els7 fokú hatóságok a jogosultság megállapításakor, illetve a kérelem elutasításakor többségében tisztázták a jogosultsági feltételeket. El7fordult azonban, hogy azon esetekben amikor a Szociális törvény feltételként írja el7, hogy a kérelmez7, illetve családja vagyonnal ne rendelkezzen, a vagyonvizsgálatot nem végezték el. Ez abból derült ki, hogy hiányzott a vagyonnyilatkozat, vagy az abban foglaltakat nem vették figyelembe. Ritkábban jelentkezik, de sajnos el7fordul, hogy a szociális ellátásoknál a gyermekvédelmi ellátásokra vonatkozó vagyonszámítást veszik alapul, azaz a vagyonnak nem a teljes összeg1 forgalmi értékével, hanem az egy f7re jutó forgalmi értékével számolnak. A döntések tartalma: A közbens7 intézkedések közül a hiánypótlási felhívás esetében fordultak el7 tartalmi hibák, például nem rögzíti a jegyz7k többsége a hiánypótlási felhívás elmulasztásának jogkövetkezményeit. A jogosultság megállapításáról szóló határozat rendelkez7 részét az els7 fokú hatóságok általában részletesen szerkesztik meg. Meghatározzák a jogosultság kezd7 id7pontját, a megállapított ellátás típusát, annak összegét, továbbá a fontosabb jogokról és kötelezettségekr7l szóló tájékoztatást is rögzítik. A közgyógyellátási ügyekben a szakhatóság állásfoglalását a jogosultságot megállapító határozatok rendelkez7 és indokolás részében általában szerpeltetik, azonban az elutasító döntések többségében kizárólag az indokolásba illesztik be. A határozatok indokolása a vizsgálattal érintett települések 30%-ában rendkívül felületes volt, a felhasznált bizonyítékok nem vagy csak részben szerepeltek, s a tényállás sem volt részletesen kifejtve.


- 21 A 2008. december 31-én rendszeres szociális segélyre jogosultak aktív korúak ellátására való jogosultságának felülvizsgálata Az egyes szociális és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2008. évi CVII. törvény 51. § (4) bekezdése értelmében 2008. december 31-éig aktív korú nem foglalkoztatottként rendszeres szociális segélyben részesül7 személy esetében a jegyz7nek 2009. március 31-éig meg kellett vizsgálnia az aktív korúak ellátására való jogosultság fennállását. A felülvizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy a 2008. december 31-én rendszeres szociális segélyre jogosult tekintetében fennállnak-e az aktív korúak ellátására való jogosultág feltételei. Amennyiben az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételei nem álltak fenn, a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot a vizsgálat elvégzése hónapjának utolsó napjával meg kellett szüntetni. Amennyiben az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételei fennálltak, a vizsgálat elvégzése hónapját követ7 hónap els7 napjával rendelkezni kellett a rendelkezésre állási támogatásra, vagy a rendszeres szociális segélyre való jogosultságról. A vizsgált ügyek alapján megállapítható volt, hogy a jegyz2k az eljárás megindításáról az ügyfeleket a Ket. 29.§ (5) bekezdésében foglalt adattartalommal értesítették, s ezzel egyidej1leg felhívták az ügyfeleket a felülvizsgálathoz szükséges iratok, igazolások, nyilatkozatok becsatolására. A levelekhez mellékeltek egy ún. „felülvizsgálati adatlap”-ot, melyet az ügyfelek kitöltöttek, s csatolták hozzá az aktív korúak ellátására való jogosultság felülvizsgálatához szükséges iratokat (jövedelemigazolás, vagyonnyilatkozat, szakképzettséget igazoló irat stb.) A vizsgált ügyekben az els7 fokú hatóságok megállapították az aktív korúak ellátására való jogosultságot a vizsgálat elvégzése hónapját követ7 hónap els7 napjával. A RÁT összegének meghatározásánál figyelemmel voltak az átmeneti rendelkezésre, azaz amennyiben a korábban megállapított rendszeres szociális segély összege magasabb volt, mint az öregségi nyugdíjminimum összege, úgy 2009. december 31. napjáig a korábbi segély összegével megegyez7 összegben állapították meg a RÁT összegét. Összességében az volt megállapítható, hogy az els2 fokú hatóságok az aktív korúak ellátása felülvizsgálatát általában határid2re elvégezték, s kisebb hiányosságoktól eltekintve jogszerF volt az eljárásuk. Id sotthoni ellátáshoz szükséges jövedelemigazolások kiállítása A Szociális törvény 119/C. §-a értelmében az id7sotthoni ellátás igénybevételét megel7z7en a jegyz7 megvizsgálja az ellátást igényl7 havi jövedelmét és vagyoni helyzetét és igazolást állít ki a havi jövedelemr7l. Az igazolás az ellátást igényl7 természetes személyazonosító adatait és havi jövedelmét, illetve azon belül a vagyonból a havi jövedelemhez hozzáadandó összeget tartalmazza. A vizsgálatokból az sz1rhet7 le, hogy kisebb településeken nagy gondot okozott a jogszabály értelmezése, több esetben nem megfelel7 tartalommal került kiállításra az igazolás.


- 22 A jogosultság felülvizsgálata A 2010. december 31. napján hatályos Szociális törvény 25.§ (4) bekezdése értelmében az id7skorúak járadékára, a rendszeres szociális segélyre és az ápolási díjra, valamint a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállását a jogosultságot megállapító szerv kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, akkor az ellátást a felülvizsgálatnak megfelel7 összegben tovább kell folyósítani. Volt olyan település ahol az ápolási díj ügyekben a Szociális törvényben meghatározott felülvizsgálatot nem folytatták le. A felülvizsgálati eljárás tekintetében azt tapasztaltuk, hogy az eljárás megindításáról a legtöbb esetben nem küldtek a Ket. 29.§ (5) bekezdése szerinti adattartalommal értesítést. Általában egy hivatalos levélben közölték az ügyfelekkel a felülvizsgálat tényét, s ezzel egyidej1leg felhívták a jogosultság felülvizsgálatához szükséges iratok becsatolására, illet7leg a szükséges nyilatkozatok megtételére. A felülvizsgálatról minden esetben határozatot hoztak, azonban el7fordult, hogy egyszer1sített formában, ez azonban nem felel meg a Ket. el7írásainak. Id skorúak járadéka Az átfogó vizsgálattal érintett 4 településb7l, csak 2 településen tartottak nyilván id7skorúak járadékára jogosultat mindösszesen 5 f7t. 2009. évi id7szakban azonban egyetlen településen sem volt id7skorúak járadékára irányuló kérelem, vagy felülvizsgálat. Határozatok joger sítése, kézbesítése, ügyiratkezelés A határozatok átvétele sajnos nem minden esetben volt dokumentált, hiányzott az átvételt igazoló tértivevény, vagy azon nem volt kitöltve az átvétel dátuma. Valamennyi ügycsoport tekintetében megállapítható volt, hogy az ügyfelek nem kapnak tájékoztatást a döntés joger7re emelkedésér7l. Az ügyirat kezelés tekintetében tapasztalt komoly hiányosságot a Szociális és Gyámhivatal. A bejöv7, kimen7 iratok sok esetben nincsenek iktatva, illetve az el7zményanyagokat a tárgyévi ügyekhez (ugyanazon ügyfél ugyanazon tárgyú ügyében) nem csatolják, ami nagyban nehezíti az ügyek átláthatóságát. A Szociális törvény 18.§-ában el írt nyilvántartás vezetése A Szociális és Gyámhivatal a vizsgálattal érintett els7 fokú hatóságok többségénél tapasztalt hiányosságot a Szociális törvény 18.§-a szerinti nyilvántartás tekintetében. Hiányoztak a kötelez7 tartalmi elemek, illetve volt olyan település is ahol egyáltalán nem vezettek nyilvántartást. Néhány településen elektronikus úton a WinSzoc programon keresztül tartják nyilván az adatokat. Jogértelmezési problémák Az ellen7rzések során továbbra is tapasztalta a Szociális és Gyámhivatal, hogy a gyakori jogszabályváltozások miatt tipikusan az aktív korúak ellátása ügyekben sok a bizonytalanság, 8000 Székesfehérvár, Piac tér 12-14.. Tel: 22/526-931 Fax: 22/526-943 e-mail: [email protected]

- 23 az ellátás megszüntetésére több esetben jóval a megszüntetési ok bekövetkezését követ7en került sor. Továbbra is nehézséget okoz a Szociális törvényben maghatározott család fogalma, az egyedülálló és egyedül él7 elhatárolása, illet7leg a közgyógyellátási ügyekben az I.-II. csoportú rokkantságra tekintettel folyósított nyugellátás értelmezése. A Szociális és Gyámhivatal 14 településb7l 7 településen az ügyintézést jó színvonalúnak, 4 településen közepes színvonalúnak min7sítette, 3 település tekintetében állapította meg, hogy az ügyintézés színvonala fejlesztésre szorul. Általánosságban elmondható, hogy a jegyz2k megfelel2 színvonalon végzik a tevékenységüket. Az ellen2rzések során feltárt jogszabálysértések, hiányosságok felszámolására a jegyz2ket minden esetben felhívta a Szociális és Gyámhivatal, egyidejFleg tájékoztatást adott a jogszabályok rendelkezéseir2l, illet2leg azok elfogadott értelmezésér2l. Egy esetben a Szociális és Gyámhivatalnak fegyelmi eljárást kellett kezdeményeznie a jegyz2nél. A fegyelmi eljárás kezdeményezését az indokolta, hogy egy súlyos mozgáskorlátozott ügyben az ügyfél jogosultságát megállapító határozatot több éve nem terjesztették fel a Szociális és Gyámhivatalhoz, s ez 2010. évben is elmaradt. Ezzel az ügyfelet olyan hátrány érte, ami helyrehozhatatlan. 3.4.2. Szociális intézmények ellen2rzése 3.4.2.1. A Szociális és Gyámhivatal által engedélyezett szociális intézmények 2010. december 31. napján 76 szociális szolgáltatást nyújtó intézmény rendelkezett olyan m1ködési engedéllyel Fejér megyében melyet a Szociális és Gyámhivatal adott ki. Ebb7l 45 állami, 21 nem állami és 12 egyházi fenntartású intézmény. A 35 székhely és a 41 telephely, mindösszesen 165 szolgáltatást nyújt. Bentlakásos szociális intézmények megoszlása a fenntartó és a szolgáltatások szerint Fejér megyében 2010. december 31-én: Tartós bentlakásos intézmény Intézmény típusa Intézmények száma Engedélyezett fér2helyek száma állami egyházi nem állami egyházi nem Összesen összesen állami állami Id7sek otthona 13 11 9 1043 425 399 33 1877 Fogyatékos 8 0 1 878 0 28 9 906 személyek ápoló, gondozó otthona Fogyatékosok ápoló, 1 0 3 12 0 32 4 44 gondozó lakóotthona Fogyatékosok 1 0 0 8 0 0 1 8 rehabilitációs lakóotthona Fogyatékosok 1 0 0 50 0 0 1 50 rehabilitációs intézete Pszichiátriai betegek 2 1 0 226 38 0 3 264 ápoló, gondozó otthona Pszichiátriai 0 0 0 0 0 0 0 0 lakóotthon 0 1 0 0 35 0 Szenvedélybetegek 1 35 rehabilitációs intézete Összesen: 26 13 13 52 2217 498 467 3184


- 24 Átmeneti elhelyezést nyújtó bentlakásos intézmény Intézmények száma Engedélyezett fér2helyek száma

Intézmény típusa állami

egyházi

összesen

állami

egyházi

2

nem állami 4

Id7skorúak gondozóháza

5

Fogyatékos személyek gondozóháza

Összesen

7

nem állami 44

11

71

1

0

2

3

10

0

20

30

Éjjeli menedékhely

2

0

1

3

81

0

50

131

Hajléktalanok átmeneti szállása

6

0

2

8

168

0

250

418

Összesen:

14

2

9

25

330

7

364

701

122

2010. évben az id7skorúak átmeneti fér7helyeinek id7sotthoni tartós fér7hellyé történ7 átmin7sítése következtében az összesített id7sotthoni fér7hely száma 1%-al n7tt, az id7skorúak gondozóháza engedélyezett fér7helyek száma 22 %-al csökkent. A 2009. évhez képest eggyel n7tt a hajléktalanok ellátást biztosító intézmények száma, ami az összesített hajléktalan átmeneti fér7helyek száma tekintetében 2009. évhez képest 65%-os emelkedést eredményezett. Az alapszolgáltatások tekintetében is történt változás. A Szociális és Gyámhivatal által engedélyezett támogató szolgáltatások száma eggyel csökkent, mivel egy állami fenntartó felhagyott ezen szolgáltatás nyújtásával. A jelz7rendszeres házi segítségnyújtás alapszolgáltatások száma pedig egyel n7tt. Az alapszolgáltatások száma minden más területen emelkedést mutat, a hatáskör változás miatt Pl. a jelz7rendszeres házi segítségnyújtás 40%kal, a családsegítés 60%-kal, míg a házi segítségnyújtás 20%-kal emelkedett. 3.4.2.2. Szociális és Gyámhivatal által engedélyezett szociális intézmények ellen2rzése: A Szociális és Gyámhivatal a 2010. évi ellen7rzési tervének megfelel7en az általa engedélyezett szociális intézmények ellen7rzését maradéktalanul elvégezte. Az intézmények ellen7rzése kiterjedt többek között az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendeletben foglalt személyi és tárgyi feltételek vizsgálatára, valamint arra, hogy a m1ködési engedélynek megfelel7en m1ködik-e az intézmény. Az ellen7rzések során nagy hangsúlyt fektetett a Szociális és Gyámhivatal az intézményi jogviszony teljes kör1 vizsgálatára, nevezetesen az ellátottak jogainak érvényesülésére. Ennek keretében a gondozottak kérelmének nyilvántartásától, a megállapodás megkötéséig megvizsgálta a jogviszony létrejöttét, a fenntartó részére el7írt kötelezettségek (térítési díjról, az önköltségr7l történ7 tájékoztatás) teljesítését, az intézmény által kötelez7en nyújtandó szolgáltatások körét. Kiemelt ellen7rzési szempont volt az id7sotthoni ellátás tekintetében a gondozási szükséglet, a jegyz7i jövedelem igazolások, a személyi térítési díjak vizsgálata. A Szociális és Gyámhivatal 2009. évben az ellen7rzési módszereket b7vítette azzal, hogy az ellátottakkal interjút készít. 2010. évben 4 intézményben, intézményenként öt-tíz f7vel


- 25 interjút készített a bekerülés feltételeir7l, az ellátás körülményeir7l, az elégedettségr7l. Az interjúktól els7 sorban azt vártuk, hogy az ellen7rzések során feltártak meger7sítést nyerjenek az ellátottak oldaláról is, mely megvalósult. Az interjú alanyok segít7készek voltak nyíltan válaszoltak a feltett kérdésekre. Minden esetben névtelen volt a kérd7ív, ez nagyban el7segítette azt, hogy a beszélgetések eredményesen végz7dtek. A szakmai feladatokat, így a mentálhigiénés szolgáltatást, az ápolási-gondozási feladatokat, és az ezekhez kapcsolódó dokumentációt az illetékes módszertani intézetek ellen7rizték, míg az egészségügyi ellátás területén a személyi és tárgyi feltételek biztosítását az illetékes ÁNTSZ kistérségi intézete vizsgálta. A Szociális és Gyámhivatal az elmúlt évekhez hasonlóan a 2010. évben is január hónapjában az ellen7rzésben érintett módszertani intézményeket, s az ÁNTSZ kistérségi intézeteit tájékoztatta az ellen7rzési ütemterv megküldése mellett az ellen7rzés tényér7l. A módszertani intézmények a szakvéleményeket az ellen7rzés id7pontját követ7en legtöbb esetben 30 napon belül megküldték. A Szociális és Gyámhivatal mind a módszertani intézményekkel, mind az ÁNTSZ kistérségi intézeteivel kialakított jó munkakapcsolat révén az ellen7rzések során felmerült problémákat áttekintette, megbeszélte. A végrehajtási rendelet 2010. január 1. napjától az ellátottjogi képvisel7 kötelezettségévé teszi, hogy a Szociális és Gyámhivatal megkeresésére felvilágosítást ad, hogy a szociális intézményekb7l milyen jelleg1 panaszok érkeznek. Az ellátottjogi képvisel7t nem kellett megkeresni, mivel a Fejér megyére kijelölt ellátottjogi képvisel7vel kiemelked7en jó kapcsolata van a Szociális és Gyámhivatalnak, s amennyiben megalapozott panasz érkezik hozzá, vagy valamelyik intézményben észleli az ellátotti jogok sérülését azt jelzi a Szociális és Gyámhivatal felé. Ilyen jelzést 3 alkalommal tett, mellyel egyidej1leg vagy rövid id7n belül az ellátott vagy annak hozzátartozója közvetlenül a Szociális és Gyámhivatalhoz is panasszal fordult, mely panasz megvizsgálásra került. A Szociális és Gyámhivatal a 2010. évi ellen7rzési tervének megfelel7en 42 intézményben (székhely, telephely) folytatott hatósági ellen7rzést, ezen belül 31 állami, 5 nem állami intézményben, valamint 6 egyházi fenntartású intézményben. A 42 intézményben mindösszesen 80 alap-, ill. szakosított ellátásra terjedt ki az ellen7rzés, a szolgáltatások megoszlását az alábbi táblázat foglalja össze. A 2010. évi ellen2rzések szolgáltatások típusa szerinti megoszlása Szakosított ellátások Alapszolgáltatások Szolgáltatás típusa Házi segítségnyújtás Étkeztetés

Ellen7rzések száma 4

11

Szolgáltatás típusa Id7skorúak átmeneti elhelyezése (gondozóház) Fogyatékos személyek átmeneti elhelyezése (gondozóház)

Ellen2rzések száma 6

0


- 26 Családsegítés

2

Fogyatékosok nappali ellátása

1

Id7skorúak nappali ellátása

9

Hajléktalanok nappali ellátása

4

Jelz7rendszeres házi segítségnyújtás Közösségi ellátás

2

Támogató szolgáltatás

0

Utcai szociális munka

1

Szenvedélybetege k nappali ellátása

0

Összesen:

0

34

Éjjeli menedékhely Hajléktalanok átmeneti szállása Id7skorúak ápoló- gondozó otthona Fogyatékosok ápoló-gondozó otthona Fogyatékosok Rehabilitációs Intézete Szenvedélybete gek Rehabilitációs Intézete Fogyatékosok ápoló-gondozó célú lakóotthona Fogyatékos rehabilitációs célú lakóotthona Pszichiátriai betegek otthona Pszichiátriai betegek lakóotthona

3 7 17 4 1 0

2

1

3 2 46

Az ellen7rzések során a Szociális és Gyámhivatal a legtöbb esetben továbbra is a személyi, a tárgyi feltételek, valamint az intézményi térítési díjak vonatkozásában talált hiányosságot, jogszabálysértést. Az egyházak által fenntartott intézmények többségében a tárgyi feltételek közül jellemz7en biztosított a szobánként legfeljebb 4 f7s elhelyezés, illet7leg az egy f7re jutó el7írt lakóterület, Az akadálymentes közlekedés feltételeit (szintek közötti, a vizesblokkok akadálymentesítését) sok intézményben nem teremtette még meg a fenntartó. A megyei és a városi önkormányzati fenntartású intézményekben – amelyek ideiglenes m1ködési engedéllyel rendelkeznek – az elmúlt évek ellen7rzéséhez képest az intézkedési tervekben leírtaknak megfelel7en a tárgyi feltételek tekintetében javulás tapasztalható, folyamatosan törekednek az anyagi forrásokhoz mérten a meglév7 épületek karbantartására, felújítására. A személyi feltételek az intézmények többségében biztosítottak voltak. Az önkormányzati fenntartású intézmények tekintetében megállapította a Szociális és Gyámhivatal, hogy a települési önkormányzati fenntartású intézmények 90%-ában biztosított a megfelel7 szakképzettség1 és számú dolgozó, azonban a Fejér Megyei Önkormányzat fenntartásában lév7 intézmények tekintetében bár tapasztalható javulás az elmúlt évekhez képest, azonban ezen intézmények többségében továbbra sem biztosított a jogszabályban el7írt minimum személyi feltétel. A bentlakásos intézményekben a személyi feltételek vonatkozásában továbbra is az ápológondozói munkakörökben nem volt biztosított a jogszabályban el7írt létszám. Több esetben 8000 Székesfehérvár, Piac tér 12-14.. Tel: 22/526-931 Fax: 22/526-943 e-mail: [email protected]

- 27 az intézményvezet7k arról számoltak be, hogy nagy a fluktuáció ezen munkakörökben, illet7leg nagyon nehéz megbízható, szakképzett munkaer7t találni. A családsegítés alapszolgáltatás tekintetében a tanácsadói/segít7i munkakörben dolgozók létszáma egy esetben nem felelt meg az el7írásoknak. Az intézményekben a szakképzettségi arány jó, összességében eléri a jogszabályban el7írt 80%, illetve alapszolgáltatás esetében az 50%-ot. Az intézményi térítési díjak megállapítása tekintetében több esetben hiányosságot, jogszabálysértést tárt fel az ellen7rzés mind a nem állami, mind az állami fenntartású intézményeknél. Az intézményi térítési díjak esetében tipikus hiba volt, hogy azon szolgáltatásoknál, ahol a költségvetési törvény differenciált normatívát határozott meg, a fenntartók nem differenciálták ennek megfelel7en az intézményi térítési díjat. El7fordult olyan eset is, hogy a fenntartó magasabb összegben állapította meg az intézményi térítési díjat, mint amennyi a normatíva és az önköltség különbözete. A személyi térítési díjak megállapításánál els7sorban az étkeztetés alapszolgáltatásnál tapasztalt a Szociális és Gyámhivatal hiányosságot a tekintetben, hogy nem a jogszabályban meghatározott jövedelemhányadot vették alapul a személyi térítési díj megállapításánál. Id7sek otthona ellátásnál merült még fel komoly hiányosság a személyi térítési díj megállapításánál. El7fordult, hogy a fenntartó térítési díj pótlékot állapított meg annak ellenére, hogy arra jogszabályi alapja nem volt. El7fordul továbbá, hogy az ellátott nem az általa igénybevett ellátásra megállapított térítési díjat fizette. Például átlagos fér7helyen volt elhelyezve, de az emeltszint1, vagy átmeneti ellátásért fizetend7 térítési díjat állapították meg számára. Az id7sotthoni ellátásban a 2009. és 2010. évben bekerülök vonatkozásában az intézményvezet7k általában beszerezték a napi 4 órát meghaladó gondozási szükségletet igazoló ORSZI szakvéleményt, továbbá a jegyz7 által kiadott jövedelem (vagyon) vizsgálatról kiadott igazolást. A Szociális és Gyámhivatal figyelemmel volt az év közbeni jogszabályi változásokra, így 2010. szeptember hónaptól már azt vizsgáltuk, hogy a 2010. augusztus 17-ét követ7en felvett ellátottak esetében az intézményvezet7 hogyan, milyen szempontok alapján állapította meg az igényl7 gondozási szükségletét. Az orvosi ellátás minden intézményben biztosított. Az egyéni gyógyszernyilvántartó lapokat általában napra készen vezetik. Szükség esetén a kórházi kezeléshez, szakorvosi ellátáshoz való hozzájutást minden intézmény biztosítja. Az intézmények rendelkeznek gyógyszer alaplistával, illetve ennek megfelel7 gyógyszerkészlettel. A mentálhigiénés ellátás keretén belül az intézményekben a csoportos beszélgetések, foglalkozások biztosítottak. A legtöbb intézményben ünnepekhez kapcsolódóan különböz7 programokat szerveznek, rendszeresen tartanak bibliaórát. Az étkezést az intézmények saját f7z7konyhán vagy más szolgáltatóval kötött szerz7déses jogviszonyon keresztül biztosítják. Az étrend összeállításakor figyelembe veszik az intézményben él7k, igényeit, kívánságait. Biztosított a diétás étkezés lehet7sége, egy intézmény tekintetében állapított meg hiányosságot a diétás étkezetés esetében a Szociális és Gyámhivatal. A módszertani intézmény a szakvéleményében esetenként rögzítette, hogy az intézményben nem vezetik a változatossági mutatót és a tápanyag kimutatást. A Szociális és Gyámhivatal az ellen7rzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére a fenntartókat, illet7leg szükség esetén az intézmény vezet7jét felhívta, illetve utóellen7rzést végzett. A fenntartók a feltárt hiányosságokat általában megszüntették, 3 esetben nem történt 8000 Székesfehérvár, Piac tér 12-14.. Tel: 22/526-931 Fax: 22/526-943 e-mail: [email protected]

- 28 érdemi intézkedés ezért igazgatási bírságot szabott ki, illetve a m1ködési engedély ideiglenes kiadása miatt hivatalból eljárást indított a Szociális és Gyámhivatal. A vonatkozó jogszabályok értelmében a m1ködést engedélyez7 szerv szociális igazgatási bírságot szabhat ki a nem állami fenntartóval szemben, ha - az intézményi térítési díj megállapítására vagy összegére vonatkozó szabályokat megszegi, - a személyi térítési díj megállapítására vagy összegére vonatkozó szabályokat megszegi, - a Szociális törvény 119/A.§-a szerinti tilalmat megsérti. Szociális igazgatási bírság kiszabására 2010. évben két intézmény tekintetében került sor, egyik esetben a fenntartóval szemben a személyi térítési díj megállapítására, összegére vonatkozó szabályok megsértése miatt 50.000,- Ft, a másik esetben szintén a fenntartóval szemben a jogszabálysért7 intézményi térítési díj és a Szociális törvény 119/A.§-a szerinti tilalom megsértése miatt 150.000,- Ft bírságot szabott ki a Szociális és Gyámhivatal. Egy esetben a családsegítés alapszolgáltatás m1ködési engedélyének ideiglenes kiadására hivatalból eljárást indított a Szociális és Gyámhivatal, ez az eljárás 2010. december 31. napjáig nem zárult le. Az eljárás megindítására azért került sor, mert a fenntartó az el7írt személyi feltételt nem biztosította. A Szociális és Gyámhivatal az eljárás megindításával egyidej1leg felhívta a fenntartót, hogy készítsen intézkedési tervet – maximum 2 évre vonatkozóan – hogy hogyan kívánja a hiányzó személyi feltételt biztosítani. A Szociális és Gyámhivatal egy esetben a Kormányrendelet 13.§ (1) bekezdés eb) pontja alapján a jogszer1 m1ködés helyreállításáig megtiltotta újabb ellátottak felvételét az intézménybe, majd a feltételek megteremtését követ7en a tilalmat feloldotta. A tilalom elrendelésével érintett intézményben a szakképzetlen dolgozók aránya rendkívül magas volt, s emellett az el7írt minimum személyi feltétel sem volt biztosítva. A Szociális és Gyámhivatal egy esetben az ellen7rzés során megállapította, hogy az engedélyezett fogyatékos nappali ellátás nem m1ködik, így tekintettel a Kormányrendelet) 13. § (1) bekezdés a) pontjára a m1ködési engedélyt visszavonta. Hatósági szerz7dés megkötésére nem került sor. 3.4.3.Szociális foglalkoztatás ellen2rzési tapasztalatai A szociális foglalkoztatás engedélyezésér7l és szociális foglalkoztatási támogatásáról szóló 112/2006. Kormányrendelet 6. § (1) bekezdés értelmében a Szociális és Gyámhivatal két évente legalább egy alkalommal ellen7rzi, hogy a foglalkoztató a szociális foglalkoztatást a jogszabályokban és a foglalkoztatási engedélyében foglaltaknak megfelel7en végzi-e. 2010. évre 4 ellen7rzést tervezett a Szociális és Gyámhivatal, melyek a munka-rehabilitációs foglalkoztatásokra irányultak. Az ellen7rzések során megállapítatást nyert, hogy a 3/2006. (V.17.) ICsSzEM rendeletben foglalt személyi feltétellel a foglalkoztatók rendelkeznek, az el7írt nyilvántartásokat, egyéni nyilvántartólapokat vezetik, amelyek tartalmazzák a jogszabályban meghatározott kötelez7 tartalmi elemeket.


- 29 A segít7k és a foglalkoztatás-koordinátorokok száma, végzettsége és szakmai ismerete minden esetben megfelelt az el7írásoknak. A szociális foglalkoztatásban dolgozók nem osztott munkakörben dolgoznak, azaz az intézményben nem látnak el más munkakört. A foglalkoztatók minden esetben rendelkeztek a szociális foglalkoztatás körében okozott kár megtérítésére vonatkozó érvényes felel7sségbiztosítási szerz7déssel. A módszertani intézmény hiányosságot tapasztalt egy-két esetben a foglalkoztatási szakmai program tartalmát illet7en, ezen hiányosságokat a Szociális és Gyámhivatal felhívására pótolták a foglalkoztatók. Az intézményi jogviszonyban álló személyek szociális foglalkoztatása az ellátott egyéni adottságait figyelembe vev7 foglalkoztatási terv alapján történik. A tervek évenkénti felülvizsgálatát minden esetben elvégezték. A munka-rehabilitáció id7beosztását a foglalkoztatottak számára személyre szabott egyéni gondozási fejlesztési illetve rehabilitációs terv keretében határozták meg, amely az ellátott állapotának, képességeinek figyelembevételével történik. A foglalkoztatottak anyagainak átvizsgálását követ7en megállapítást nyert, hogy megállapodással, valamint az adott foglalkoztatási formára vonatkozó szakért7i véleménnyel rendelkeznek a foglalkoztatottak. A munka-rehabilitációs tevékenység megválasztásánál a szociális intézmény vezet7je figyelembe vette az ellátottak testi és szellemi képességeit, és speciális szükségleteiknek megfelel7en biztosítja az egészséget nem veszélyeztet7 és biztonságos munkavégzés feltételeit. A szociális foglalkoztatás munkarendjét úgy alakították ki, hogy az összhangban legyen az intézmény szakmai munkájával, illet7leg a foglalkoztatottak igényeivel, képességeivel. Összességében pozitívan értékelhet2 a Fejér megyében szervezett szociális foglalkoztatás. A foglalkoztatottakkal folytatott beszélgetés, illet2leg az intézmény bejárás során megállapítható volt, hogy az intézményekben a foglalkoztatottak nagy lelkesedéssel, felel2sséggel végzik a munkájukat. A mindennapi életük szerves részét képezi a foglalkoztatás. A foglalkoztatók, illet2leg a szociális intézmény nagy hangsúlyt fektet a tájékoztatásra. 3.5. Panaszügyek Szociális intézményi jogviszonnyal kapcsolatban 5 bejelentés/panasz érkezett a Szociális és Gyámhivatalhoz 2010. évben. Minden egyes panaszt kivizsgált a Szociális és Gyámhivatal. A vizsgálat lefolytatása során a panaszbejelent7ket illetve a panasszal érintett személyeket a Szociális és Gyámhivatal meghallgatta, az intézményt7l iratot kért be, s szükség szerint helyszíni szemlét tartott. Kett7 bejelent7 azért kereste meg a Szociális és Gyámhivatalt, mert hozzátartozója az intézményi jogviszony létrejötte után 1-2 hónapon belül elhunyt, és a befizetett egyszeri hozzájárulás arányos részét szerette volna visszakapni, tekintettel arra, hogy az intézmény a hozzátartozóját csak néhány hónapig gondozta és ápolta. A Szociális és Gyámhivatal a vizsgálat lefolytatását követ7en megállapította, hogy az intézmények m1ködésük során a jogszabályi el7írásokat követték. Egy esetben a fenntartó megszüntette egy gondozott intézményi jogviszonyát, arra hivatkozással, hogy súlyosan megsértette a házirendet. A fenntartói döntés ellen, tekintettel arra, hogy nem állami fenntartó szüntette meg az intézményi jogviszonyt az ellátott bírósághoz fordult. A Szociális törvény 102.§ (4) bekezdése alapján, ha a Szociális törvény 94/D. § szerinti megállapodás felmondásának jogszer1ségét az ellátott, a törvényes 8000 Székesfehérvár, Piac tér 12-14.. Tel: 22/526-931 Fax: 22/526-943 e-mail: [email protected]

- 30 képvisel7je, a térítési díjat, vagy az egyszeri hozzájárulást megfizet7 személy vitatja, illet7leg a fenntartó vitatja, kérheti a bíróságtól megállapodás jogellenes felmondásának megállapítását. Az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a bíróság joger2s határozatot nem hoz. A fenntartó ezen jogszabályi rendelkezést megsértette, tekintettel arra, hogy az ellátást biztosítja, de azt nem az ellátottal megkötött megállapodás szerinti térítési díj alapján, hanem magasabb összegben. A jogszabálysértést a Szociális és Gyámhivatal megállapította, és felhívta a fenntartót a jogszabálysért7 állapot megsz1ntésére, amelynek nem tettek eleget, ezért igazgatási bírság kiszabására került sor. Egy esetben az ellátás és az intézmény által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban folytatott vizsgálatot bejelentésre a Szociális és Gyámhivatal, a vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a panasz megalapozatlan. Egy esetben a személyi térítési díj összegének megállapítására vonatkozó panasz érkezett. A Szociális és Gyámhivatal megvizsgálta a bejelentést és megállapította, hogy a panasz megalapozatlan. IV. Gyermekjóléti, gyermekvédelmi szakfeladatok 4.1. Gyermekjóléti alapellátások mFködési engedélyezése Gyermekjóléti alapellátás mFködési engedélyezése iránti eljárások alakulása MFködési engedélyezési eljárások Új Jogszabály Hatáskör Elutasítás Módosítás Visszavonás Ket. intézmény, módosítás változása szerinti szolgáltatás miatt miatt döntések engedélyezése (kiegészítés, visszavonás, módosítás) 2 1 1 Kérelemre 1 indult eljárások száma 2 8 1 Hivatalból indult eljárások száma A gyermekjóléti alapellátást nyújtó szolgáltatások m1ködési engedélyezési eljárása tekintetében hatásköri változás történt 2010. január 1-t7l. Ezen jogszabályi változás alapján a Szociális és Gyámhivatal hatáskörébe került azon szociális szolgáltatók, vagy gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végz7 szolgáltatók (intézmények) m1ködési engedélyezése, amelyek székhelyén vagy telephelyén szociális alapszolgáltatás mellett bentlakásos szociális intézményi ellátást, gyermekek átmeneti gondozását, vagy gyermekvédelmi szakellátást is nyújtanak – ideértve azt az esetet is, ha külön jogszabály szerinti helyettes szül7i hálózatban, nevel7szül7i hálózatban vagy küls7 fér7helyen biztosított az utógondozói ellátás, vagy , gyermekjóléti szolgáltatás, illetve gyermekek napközbeni ellátása mellett gyermekek átmeneti gondozását, gyermekvédelmi szakellátást – ideértve azt az esetet is, ha helyettes szül7i


- 31 hálózatban, nevel7szül7i hálózatban, vagy küls7 fér7helyen biztosított az utógondozói ellátás -, vagy bentlakásos szociális intézményi ellátást is nyújt. A Szociális és Gyámhivatal hatáskörébe 10 gyermekjóléti szolgáltató m1ködési engedélyezésével kapcsolatos ügy került az év folyamán. A jegyz7k az érintett intézmények/szolgáltatók m1ködési engedélyezésével, és ellen7rzésével kapcsolatos els7fokú iratokat megküldték. A Szociális és Gyámhivatal az iratok alapján az év els7 felében áttekintette a hatáskörébe került intézmények/szolgáltatók m1ködési engedélyezésével kapcsolatos feladatokat, s valamennyi esetében helyszíni szemle keretében vizsgálta a m1ködési feltételeket. A helyszíni szemlén tett megállapítások, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbi szolgáltatások tekintetében adott ki a Szociális és Gyámhivatal a hatályos jogszabályoknak megfelel7 m1ködési engedélyt, s a jegyz7 által kiadott m1ködési engedély visszavonásáról rendelkezett. Az intézmény által nyújtott szolgáltatás megnevezés Gyermekjóléti szolgálat

A kiadott 5 mFködési engedélyek száma

Önálló gyermekjóléti szolgáltató

Gyermekjóléti szolgálat, önálló helyettes szül2i ellátás

2

2

Gyermekjóléti központ, gyermekjóléti szolgálat, önálló helyettes szül2i hálózat 1

A Szociális és Gyámhivatal 5 esetben határozatlan idej1 m1ködési engedélyt adott ki, mivel az intézmény által nyújtott gyermekjóléti szolgáltatás személyi és tárgyi feltételei a hatályos jogszabályoknak megfeleltek. Ideiglenes m1ködési engedély kiadásáról szintén 5 esetben döntött, ezen esetekben a gyermekjóléti szolgáltatás személyi feltételei nem voltak biztosítottak, azaz nem volt kell7 számú családgondozó, illet7leg egy vagy több dolgozó nem rendelkezett a szükséges szakképesítéssel. A hatáskör változás miatt a Szociális és Gyámhivatalhoz került ügyek közül év közben egy esetben kérte a fenntartó a m1ködési engedély módosítását, mely a m1ködési engedély érvényességi idejének egy évvel történ7 meghosszabbítására irányult. A Szociális és Gyámhivatal a kérelemnek helyt adott. Jogszabályi változás miatt 2010. évben a Szociális és Gyámhivatalnak – mint m1ködést engedélyez7 hatóságnak – valamennyi gyermekjóléti alapellátást nyújtó intézmény/szolgáltató m1ködési engedélyét hivatalból felül kellett vizsgálni. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezésér7l, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyr7l szóló 259/2002.(XII.18.) Kormányrendelet módosításáról, továbbá egyes szociális tárgyú kormányrendeleteknek a m1ködési engedélyeztetéssel összefügg7 módosításáról és hatályon kívül helyezésér7l szóló 320/2009.(XII.29.) Kormányrendelet 20.§. (7) bekezdésében foglaltak alapján, amennyiben a 8000 Székesfehérvár, Piac tér 12-14.. Tel: 22/526-931 Fax: 22/526-943 e-mail: [email protected]

- 32 már kiadott m1ködési engedély a jogszabályban meghatározott adatokat nem tartalmazta, a m1ködési engedélyt a módosításra irányuló soron következ7 eljárás során, de legkés7bb 2010. december 31-éig hivatalból módosítani kellett. Ezen jogszabályi kötelezettségnek a Szociális és Gyámhivatal eleget tett, s a hatályos jogszabályoknak megfelel7 tartalommal adta ki m1ködési engedélyeket és a tanúsítványokat. M1ködési engedély módosítására, visszavonására - azon gyermekjóléti alapellátások tekintetében, melyek engedélyezése már korábban is a Szociális és Gyámhivatal hatásköré tartozott - 2010. évben 2 kérelem érkezett, mely nagyságrendjében hasonló az el7z7 évhez képest. A Velence Város Önkormányzata mint fenntartó kérte a gyermekjóléti szolgálat által m1ködtetett önálló helyettes szül7i ellátás m1ködési engedélyének visszavonását. A helyettes szül7vel kötött megállapodást közös megegyezéssel felbontották, mivel a településr7l elköltözött, s a fenntartó a továbbiakban a szolgáltatást más helyettes szül7vel nem tudta biztosítani. 2010. évben egy új intézmény m1ködését engedélyezte a Szociális és Gyámhivatal. A Dunaújvárosi Többcélú Kistérségi Társulás, mint fenntartó a Nagykarácsonyban lév7 Gyermekek Átmeneti Otthona m1ködési engedélyének kiadását kérte. A Szociális és Gyámhivatal 2010. január 27-t7l 12 fér7hellyel a Gyermekek Átmeneti Otthonának m1ködését engedélyezte. Az intézmény ellátási területe a dunaújvárosi kistérséghez tartozó települések. 2010. évben egy másodfokú eljárást folytatott le a Szociális és Gyámhivatal gyermekvédelmi alapellátás – családi napközi - m1ködési engedélyezése ügyében, melnek során a jegyz7 döntését a Szociális és Gyámhivatal megsemmisítette és új eljárásra kötelezte, mivel a tényállást nem kell7en tisztázta. Gyermekvédelmi szakellátások m1ködési engedélyezése 4.2. Gyermekvédelmi szakellátás mFködési engedélyezése iránti eljárások MFködési engedélyezési eljárások Új Jogszabály Elutasítás Módosítás Visszavonás Ket. intézmény, módosítás szerinti szolgáltatás miatt döntések engedélyezése (kiegészítés, visszavonás, módosítás) 1 9 1 Kérelemre indult eljárások száma 24 3 Hivatalból indult eljárások száma A Szociális és Gyámhivatal a szakellátást nyújtó gyermekvédelmi intézmények tekintetében is eleget tett 2010. december 31-ig - a jogszabályi változás miatt - a m1ködési engedélyek hivatalbóli felülvizsgálati kötelezettségnek. Ennek keretében 24 esetben hivatalból, és 1 8000 Székesfehérvár, Piac tér 12-14.. Tel: 22/526-931 Fax: 22/526-943 e-mail: [email protected]

- 33 esetben a kérelemre indult eljárás során módosította a m1ködési engedélyt a Szociális és Gyámhivatal. A felülvizsgálat során a jogszabályoknak nem megfelel7 m1ködési engedély visszavonásáról is rendelkezett. M1ködési engedély módosítására 9 esetben nyújtottak be a fenntartók kérelmet - mely hasonlóan az el7z7 évekhez - els7dlegesen a küls7 fér7helyekben, a nevel7szül7k személyében és az általuk biztosított fér7helyek számában történ7 változás miatt. Gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmény megsz1ntésére és így a m1ködési engedély visszavonására egy esetben került sor. A Nemzeti Er7forrás Minisztérium fenntartásában lév7 Vajtán m1köd7 lakásotthon megsz1nése miatt kérték a m1ködési engedély visszavonását. V. Gyermekjóléti alap és szakellátás rendszere Fejér megyében és az ellen2rzések tapasztalatai 5.1. Gyermekjóléti alapellátások rendszere Gyermekjóléti alapellátás biztosítása Fejér megyében 2010. december 31-én:

Szolgáltatás típusa

Fenntartó típusa Állami

Civil

Egyházi

Gyermekjóléti szolgálatok száma fenntartóként (intézmények)/ általuk ellátott települések száma

16/73

2/17

-

Önálló gyermekjóléti szolgáltatók száma (önálló családgondozó):

13/13

2/5

-

15/2

2/0

0/1

Házi gyermekfelügyelet száma

-

3

-

Családi napközik száma

8

30

1

Gyvt. 41.§ (4) bekezdése szerinti ellátások száma (alternatív napközbeni ellátások pl.: játszóház, játéktár)

2

4

-

Bölcs7dék/önálló bölcs7dei csoportok száma

Fenntartó típusa

A Szociális és Gyámhivatal által engedélyezett szolgáltatók száma

Állami

Civil

Egyházi

Helyettes szül7i hálózat és helyettes szül7i ellátás száma

3

-

-

Családok átmeneti otthonainak száma

2

-

-

Gyermekek átmeneti otthonának száma

1

-

-


- 34 5.2. Gyermekjóléti szolgálatok ellen2rzése Fejér megyében a gyermekjóléti szolgálatok nagyobb részét többcélú kistérségi társulás keretén belül m1ködtetik az önkormányzatok a kedvez7bb állami finanszírozás miatt. A Dunaújvárosi Többcélú Kistérségi Társulás területe az egyedüli, ahol a gyermekjóléti feladatokra nem társultak az önkormányzatok, hanem önálló intézmény fenntartásával, vagy önálló családgondozó foglalkoztatásával biztosítják a szolgáltatást. 2010. évben a Szociális és Gyámhivatal a gyermekjóléti szolgáltatás biztosítását 16 településen vizsgálta, mely 9 önálló községet, 2 körjegyz7séget (4 települést) és 3 várost érintett. A gyermekjóléti szolgáltatás feladatait az ellen7rzött települések vonatkozásában 3 intézmény – 14 településre kiterjed7n -, és 2 önálló családgondozó látja el. Két intézmény – 13 településre kiterjed7n – többcélú kistérségi társulás fenntartásában m1ködik, egy esetben a gyermekjóléti szolgáltatást önkormányzati fenntartású intézmény biztosítja. Az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan az ellen7rzéseken a székesfehérvári módszertani gyermekjóléti szolgálat munkatársai is részt vettek, akik a gyermekjóléti szolgálatoknál folyó szakmai munkában nyújtottak segítséget a családgondozóknak. A társulási fenntartásnak köszönhet7en számottev7en csökkent az önálló családgondozók száma, s ezzel egy id7ben ugrásszer1en n7tt az intézményi formában biztosított gyermekjóléti szolgáltatások száma. Megfigyelhet7 az a tendencia is, hogy egyre koncentráltabb a feladatellátás, azaz a gyermekjóléti szolgáltatást a több feladatot ellátó – oktatás, m1vel7dés, egészségügy, szociális ellátások, stb. – intézményekhez integrálják. Az ellen7rzések kapcsán az tapasztalható, hogy azáltal, hogy intézményi formában nyújtják a gyermekjóléti szolgáltatást, nem jár együtt minden esetben a színvonal emelkedésével. Ennek okát abban látja a Szociális és Gyámhivatal, hogy a gyermekjóléti feladatok ellátására alkalmazott szakemberek tekintetében szakmai irányszámot határoz meg a jogszabály, valamint az önkormányzatok anyagi helyzete nehéznek mondható. Az ellen7rzött szolgáltatók többségénél a családgondozók létszáma (egy intézmény kivételével) a 15/1998.(IV.30.) NM rendelet létszámirányszámait tekintve az ellátási terület gyermeklakosság számának megfelel7 volt. Az önálló gyermekjóléti szolgáltatók tekintetében a Szociális és Gyámhivatal azt tapasztalta, hogy nem minden esetben biztosított a családgondozó megfelel7 óraszámú foglalkoztatása és a családgondozó helyettesítése. Az intézményeknél az önálló gyermekjóléti szakmai egység kialakítása megtörtént. Az intézmények többségében megbízásos jogviszony keretében alkalmaznak pszichológust és jogászt, azonban gyógypedagógust, vagy fejleszt7 pedagógust egy intézménynél sem foglalkoztatnak. Sajnálatos módon ezen a területen jelent7sebb változás az elmúlt évhez képest továbbra sem történt, annak ellenére, hogy ezen szakemberekre nagyon nagy szükség volna. A pszichológus és a jogász legtöbb intézmény esetén csak a székhely településen érhet7 el, mely nem minden esetben jelent hathatós segítséget a társult településen él7 veszélyeztetett családok részére. Az utazás költségei miatt sok család nem tudja igénybe venni a szakemberek segítségét.


- 35 Egy többcélú kistérségi fenntartású intézmény esetében tapasztalta a Szociális és Gyámhivatal, hogy – egy település kivételével – valamennyi településen tartott heti rendszerességgel fogadóórát a pszichológus. Az önálló családgondozók esetében a szakmai hátteret a fenntartók nem tudják biztosítani, s ezen hiányosságon igyekezett a módszertani gyermekjóléti szolgálat enyhíteni azzal, hogy szupervíziós lehet7ségeket biztosított a családgondozók részére, valamint rendszeres szakmai megbeszéléseket szervezett kistérségenként az érdekl7d7 családgondozóknak. A személyes segít7 munka feltételei – az elmúlt évek tapasztalataihoz hasonlóan – különböz7 színvonalon biztosítottak az ellen7rzött településeken. Az önálló gyermekjóléti szolgáltatók számára az önkormányzatok általában a polgármesteri hivatalban, véd7n7i helyiségben, tanári szobában, kultúrházban biztosítanak helyiséget. Egyes esetekben a helyiséget nem csak a gyermekjóléti szolgálat családgondozója, hanem más, pl. a falugazdász is használja. Néhány településen biztosított csak az önállóan használt irodahelyiség vagy épület, ahol a családokat zavartalanul fogadni tudják. Az intézményi formában biztosított gyermekjóléti szolgálatok a székhely településen önálló épületben kerültek elhelyezésre. Az intézményhez tartozó településeken területi irodák m1ködnek, Az irodatechnikai eszközök (telefon, számítógép) minden családgondozó számára biztosított, azonban a számítógépek nem kell7en korszer1ek, ezért gyakorta nem alkalmasak az adatlapok vezetésére. Az iratok tárolása - megfelel7en zárható szekrényekben – biztosított a gyermekjóléti szolgálatoknál. A gyermekjóléti szolgálatok szakmai munkája – a több éves m1ködés ellenére is – igen változó képet mutat. Valamennyi gyermekjóléti szolgálat m1ködteti az észlel7-jelz7rendszert, azonban annak hatékonysága igen eltér7, s ezt f7leg az befolyásolja, hogy milyen az érintett szakemberek kapcsolata. A jelzések tekintetében az állapítható meg, hogy a legtöbb jelzés a rend7rségt7l, az oktatási intézményekt7l, és a véd7n7kt7l érkezik. A háziorvosok továbbra is csak nagyon ritkán éltek írásbeli jelzéssel. . A vizsgált gyermekjóléti szolgálatok többsége megtartotta a 15/1998.(IV.30.) NM rendelet 15.§-ában meghatározott számú esetmegbeszélést. Az esetmegbeszélések elmaradását, vagy kevesebb számban történ7 megtartását f7leg a kisebb településen foglalkoztatott önálló családgondozók tekintetében kellett megállapítani, illetve azon intézmények esetében, ahol gyakori volt a családgondozó személyének változása. Az esetmegbeszélések elmaradását a családgondozók azzal magyarázták, hogy a jelz7rendszer tagjaival napi kapcsolatban állnak egymással, így nem tartották indokoltnak az esetmegbeszélés összehívását, valamint azzal, hogy egyes intézmények által ellátott települések tekintetében a hiányzó családgondozót hosszabb ideig helyettesíteni kellett. A gyermekjóléti szolgálatoknak minden év március 31-ig kell tanácskozást tartaniuk, melyen értékelni kell a jelz7rendszer m1ködését, át kell tekinteni a település gyermekjóléti alapellátásának formáit, s szükség esetén kezdeményezhetik a m1ködés javítását. Néhány esetben fordult el7, hogy a tanácskozást a gyermekjóléti szolgálat nem, vagy nem határid7ben tartotta meg. Örvendetes, hogy a jelz7rendszer tagjai részt vesznek a tanácskozáson, s a települések egy részén a polgármester és a képvisel7k is érdekl7dést mutattak a gyermekvédelem iránt. 8000 Székesfehérvár, Piac tér 12-14.. Tel: 22/526-931 Fax: 22/526-943 e-mail: [email protected]

- 36 Az önkormányzatok - a Gyvt. 96.§. (6) bekezdése alapján - az év május 31. napjáig megtartották az átfogó értékelést, melynek tartalma megfelelt a jogszabályi követelménynek. Tényszer1 adatokkal támasztották alá a településen folyó gyermekvédelmi feladatellátást és értékelték annak eredményeit, esetleges hiányosságait. Az önkormányzatok anyagi helyzete miatt kevés lehet7ség volt a technikai eszközök fejlesztésére, a szolgáltatások b7vítésére, illet7leg szakemberek alkalmazására. vizsgált települések csekély része készített b1nmegel7zési koncepciót, melyben értékelte a település helyzetét és stratégiai tervet készített a b1nmegel7zési feladatokról. Az ellen7rzések során a Szociális és Gyámhivatal szorgalmazta a b1nmegel7zési koncepció készítését, kiemelve a pályázati források és az átfogó stratégia el7nyeit a b1nmegel7zés területén. A gyermekjóléti szolgálatok többsége önálló b1nmegel7zési és szabadid7s programokat megfelel7 pénzügyi háttér hiányában nem szervezett. A családgondozók azonban aktívan részt vettek az oktatási intézmények által szervezett programok megvalósításában. A családgondozók felmérték a településeken azon családokat, gyermekeket, akik a nyári gyermekétkeztetés keretében az iskolai nyári szünetben étkeztetésben részültek és részt vettek annak szervezésében, magvalósításában. A családgondozók rendszeresen keresték a pályázati lehet7ségeket, mellyel a településeken él7 hátrányos helyzet1, rossz szociális körülmények között él7 családok és gyermekek helyzetén javítani tudtak. Sok esetben szerveztek ruha börzéket, kutattak fel olyan személyeket, szervezeteket, akik adományokkal segítették a rászorulókat. Az intézmények folyamatosan tartják a kapcsolatot a gyermekétkeztetési alapítvánnyal, akik tartós élelmiszerekkel nyújtottak segítséget. A családon belüli er7szak kezelésére kiemelt figyelmet fordított a Szociális és Gyámhivatal. A tapasztalatok azt mutatják, hogy legtöbbször a rend7rség és a véd7n7k jelezték a gyermekjóléti szolgálat felé a gyermek veszélyeztetettségét. Leggyakrabban a gyermek passzív áldozata, szem- és fültanúja volt a családon belül megjelen7 er7szaknak, brutalitásnak. A gyermekjóléti szolgálatok haladéktalanul felvették a kapcsolatot az érintett családdal, és alapellátásban gondozták, illet7leg kezdeményezték a gyermek védelembe vételét. Kisebb számban javasolták a gyermek családból történ7 kiemelését, s a rend7rségen feljelentést tettek a gyermek veszélyeztetése, bántalmazása esetén. Valamennyi ellen7rzött gyermekjóléti szolgálat tekintetében megállapította a Szociális és Gyámhivatal, hogy a családgondozók a megfelel7 adatlapokat használják a munkájuk során. Az adatlapok vezetése, valamint tartalmának színvonala nagyon eltér7 volt. A családgondozó munkáját egyrészt az adatlapok vezetése, másrészt a területen végzett gyakorlati családgondozási feladatok ellátása, a családokkal kialakított személyes kapcsolata tükrözi. A családgondozók számára az ellen7rzés során a módszertani gyermekjóléti szolgálat munkatársai gyakorlati segítséget nyújtottak az adatlapok vezetéséhez. Kiemelten vizsgálta a Szociális és Gyámhivatal a két évnél hosszabb id7tartamot meghaladóan védelembe vett gyermekek családgondozását a gyermekjóléti szolgálatoknál. A védelembe vételt meglapozó veszélyeztet7 okok többsége anyagi, szociális ok, a szül7k mentális, egészségügyi (pl. szenvedély betegségek) problémái, vagy a gyermek magatartás problémái, szabálysértés, b1nelkövetés voltak. A veszélyeztet7 okok halmozódása a családokban gyakori. A két éven túl tartó védelembe vétel fenntartásának szükségességét azzal indokolták a családgondozók, hogy hatékonyabb a családgondozás a védelembe vétel keretében, mint az alapellátásban való gondozás során. 8000 Székesfehérvár, Piac tér 12-14.. Tel: 22/526-931 Fax: 22/526-943 e-mail: [email protected]

- 37 Az iratok alapján azonban azt állapította meg a Szociális és Gyámhivatal, hogy az egyéni gondozási nevelési tervek tartalmán nagyon ritkán változtatnak a családgondozók, gyakran éveken keresztül ugyanazok a veszélyeztet7 okok és a feladatok szerepelnek a tervekben. A védelembe vétel felülvizsgálata során a jegyz7nek és a családgondozónak azt kell feltárnia, hogy az eltelt egy év családgondozása alatt milyen eredményeket értek el és mely veszélyeztet7 okok azok, amelyek továbbra is fennállnak. Az egyéni gondozási és nevelési tervben ennek megfelel7en kell a feladatokat meghatározni. Ennek hiányában formálissá válik a családgondozás, a családot és a gyermeket nem a tényleges veszélyeztet7 ok megsz1ntetése érdekében, célzottan gondozza a családgondozó. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a védelembe vétel alatt a veszélyeztet7 okokat a családgondozó önmaga – más szakember bevonása nélkül – nem minden esetben tudja kezelni, szükség volna a megfelel7 szakember segítségére, illet7leg a megfelel7 intézményi háttérre (pl. gyermek pszichiáter, pszichológus), mely nem minden tekintetben biztosított. Ezen kívül az anyagi veszélyeztetettséget a munkahelyek, munkalehet7ségek hiánya miatt még a családgondozó sem képes megsz1ntetni. Fejér megyében két megyei jogú város - Székesfehérvár és Dunaújváros - található, melyek kötelez7 feladatai közé tartozik többek között - a Gyvt. 94. § (4) bekezdés alapján - a gyermekjóléti központ m1ködtetése. Dunaújvárosban nem m1ködik gyermekjóléti központ, mely hiányosság megszüntetésére az elmúlt évek során felhívta a Szociális és Gyámhivatal az érintett önkormányzat figyelmét. Székesfehérváron 2010. évt7l m1ködik a Gyermekjóléti Központ. 5.3. Gyermekek napközbeni ellátását nyújtó intézmények ellen2rzése A Szociális és Gyámhivatal a gyermekek napközbeni ellátásának ellen7rzése keretében 1 önkormányzati fenntartású bölcs7dében, 1 alapítványi bölcs7dében (mely több típusú napközbeni ellátást is biztosít), 2 egységes óvoda-bölcs7de intézmény önálló bölcs7dei csoportjában, valamint 4 családi napköziben tett eleget a 4 évenkénti ellen7rzési kötelezettségének. A Szociális és Gyámhivatal 2010. évi ellen7rzési tervében további két civil fenntartású családi napközi ellen7rzése is szerepelt, azonban év közben az egyik szolgáltató elhunyt, a másik pedig a szolgáltatást megsz1ntette. A m1ködési engedélyek visszavonásáról az els7 fokú m1ködést engedélyez7 jegyz7k tájékoztatták a Szociális és Gyámhivatalt, így az ellen7rzésre nem került sor. A bölcs7dék ellen7rzésében a Szociális és Gyámhivatal felkérésére a Regionális Módszertani Bölcs7de, valamint - a módszertani feladatokat segít7 - Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Százszorszép Bölcs7de munkatársai is részt vettek. Ezzel lehet7ség nyílott a bölcs7dékben dolgozó szakemberek munkájának módszertani szempontú segítésére. A bölcs7dék m1ködését, személyi, tárgyi feltételeit – a kisebb hiányosságoktól eltekintve – megfelel7nek tartotta a Szociális és Gyámhivatal. A fenntartók pályázati forrásokat is igyekeznek bevonni az intézmények korszer1sítése, karbantartása, továbbá b7vítése érdekében. A bölcs7dék ellen7rzése során a Szociális és Gyámhivatal azt tapasztalta, hogy a bölcs7dék a vonatkozó jogszabályi el7írásoknak, valamint a Bölcs7dei nevelés-gondozás országos alapprogramjában foglaltaknak megfelel7en m1ködnek.


- 38 Fejér megyében két önkormányzati fenntartású óvodában alakítottak ki 1-1 bölcs7dei csoportot, ezzel segítve a három év alatti gyermekek szüleinek munkába állását. Ezen bölcs7dei csoportoknak 100 %-os volt a kihasználtsága. A bölcs7dei csoport kialakítása az egyik esetben új épület bevonásával, a másik esetben a meglév7 óvodai csoport átalakításával történt meg. Az elmúlt évi ellen7rzések tapasztalatához hasonlóan valamennyi bölcs7dében a felvett gyermekek létszáma meghaladta a m1ködési engedélyben és a jogszabályban meghatározott létszámot. A gyermekek életkori sajátossága alapján jellemz7 az, hogy gyakran betegszenek meg és emiatt a bölcs7dében a gyermekek napi létszáma kevesebb, mint a m1ködési engedélyben meghatározott fér7helyek száma, azonban a jogszabály az engedélyezett fér7helyszámnál több gyermek felvételét nem teszi lehet7vé. Erre minden esetben felhívta a Szociális és Gyámhivatal a vezet7 figyelmét. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és m1ködésük feltételeir7l szóló 15/1998. (IV.30.) NM. rendelet 40. § (2)-(4) §-ainak 2010. január 1-vel történ7 módosításával lehet7vé vált, hogy a bölcs7dei csoportban 12 gyermeket, illet7leg két év feletti gyermekek esetében 14 gyermeket gondozzanak. A bölcs7dei csoportban gondozható gyermekek száma emelésének a lehet7ségével a bölcs7dék, illetve bölcs7dei csoportok nagy részben éltek is. A megyében m1köd7 17 bölcs7déb7l 15 bölcs7de, valamint a 3 bölcs7dei csoportból egy bölcs7dei csoport fér7hely számát emelték meg. A jogszabályi módosítás következtében a bölcs7dék és bölcs7dei csoportok fér7helyszáma az év folyamán 820 f7r7l 1.026 f7re emelkedett, továbbá létrejött egy civil fenntartású 30 fér7helyes bölcs7de is, így az összes fér7helyek száma 1.056. A 236 fér7helyszám növekedés jelent7snek tekinthet7 a gyermekek napközbeni ellátása terén. A bölcs7dékben nyilvántartott várólisták mutatják, hogy a családok körében nagy a bölcs7dei fér7helyek iránti igény, egyre több családban vet7dik fel az anya munkába állásának szükségessége. A fér7helyszámok növekedésének ellenére a várólistákon továbbra is nagy számú igényl7t tartanak nyilván az intézményekben. A családi napközik ellen7rzésében szintén részt vettek a Regionális Módszertani Bölcs7de munkatársai, valamint – a módszertani feladatokat segít7 – Székesfehérvári Csemete Alapítvány munkatársa is. Az alapítvány a Magyarországi Családi Napközik Egyesületének tagjaként tanácsadó szolgálatot is m1ködtet, mellyel a Közép-dunántúli régióban és Gy7rMoson-Sopron megyében segíti a családi napközikkel kapcsolatos informálódást, tájékoztatást és tanácsadást, valamint a családi napközi szolgáltatásra felkészít7 tanfolyamot is tart. A Székesfehérvári Csemete Alapítvány által fenntartott intézmény ellen7rzése nem csak a bölcs7dei ellátásra terjedt ki, hanem a többi napközbeni ellátást biztosító szolgáltatásra is. Az intézmény családi napközit, házi gyermekfelügyeletet, id7szakos gyermek felügyeleti csoportot, játéktárt, nyári napközis tábort m1ködtet, valamint családi napközi tanfolyamokat szervez, s ezzel kapcsolatos szakmai segítséget, tanácsadást nyújt, gyakorlati és vizsgahelyet biztosít a családi napközi felkészít7 tanfolyamot végzetteknek, s gyermeknevelési tanácsadással is foglalkozik.


- 39 A Csemete Alapítvány által fenntartott intézmény példa érték1en széles körben nyújt szolgáltatást a gyermekes családok részére, s nem utolsó sorban segíti azon személyeket akik a gyermekek napközben ellátását kívánják megszervezni, szolgáltatást nyújtani. A Szociális és Gyámhivatal által ellen7rzött családi napközik megfelel7 végzettség1 és képesítés1 szakemberrel m1ködnek, a tárgyi- és elhelyezési feltételek jók a gyermekek ellátására. Az elmúlt évi tendenciának megfelel7en továbbra is népszer1 a gyermekek napközbeni ellátását biztosító családi napközi mind a városokban, mind a kisebb településeken. 2009. december 31-én a Szociális és Gyámhivatal 29 családi napközit tartott nyilván, melyb7l 2010. év során 6 családi napközi sz1nt meg, s további 3 családi napközi esetében fenntartó változás történt. 2010. évben 16 új családi napközi kezdte meg a m1ködését, melyb7l 3 esetben már meglév7 családi napközi melletti új családi napközi alakult. Ennek köszönhet7en 2010. december 31-i adatok szerint 261 családi napközi fér7hely van Fejér megyében. A családi napközik számának és a fér7helyek számának er7teljes növekedése volt tapasztalható az elmúlt évben. 5.4. Gyermekek és családok átmeneti otthonának, valamint a helyettes szül2i ellátás ellen2rzése A Szociális és Gyámhivatal maradéktalanul elvégezte az általa engedélyezett alapellátást nyújtó gyermekvédelmi intézmények szakmai ellen7rzését 1 helyettes szül7i hálózatnál, 1 önálló helyettes szül7nél, valamint 2 családok átmeneti otthonában. A családok átmeneti otthonainak ellen7rzésébe bevonta a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Országos Módszertani Családok Átmeneti Otthonát. Fejér megye 2 megyei jogú városában m1ködik önkormányzati fenntartású alapellátást nyújtó Családok Átmeneti Otthona. Székesfehérváron az anya és a gyermek elhelyezésére, Dunaújvárosban a gyermek és családja együttes elhelyezésére van mód. Mindkét intézmény szinte folyamatosan teljes kihasználtsággal m1ködik, s több felvételre várót tartanak nyilván. A székesfehérvári intézmény esetében az épület állaga, s a nem megfelel7 m1szaki adottságai jelentenek problémát a fenntartó önkormányzat számára. A fenntartó 2010. évben jelent7s költségvetési fedezetet biztosított az épület karbantartási munkálataira, mely javulást eredményezett a tárgyi feltételekben. Továbbra sem megfelel7 az intézmény m1szaki adottsága – nem biztosított pl. a közösségi helyiség – ezért az intézmény 2012. december 31-ig szóló m1ködési engedéllyel rendelkezik. A dunaújvárosi intézményben a tárgyi és személyi feltételek teljes egészében megfelelnek a jogszabályi követelményeknek, ezért az intézménynek határozatlan id7re szóló m1ködési engedélye van. Az ellátás igénybevételének jellemz7en az indoka els7sorban a családok otthontalansága és a családi konfliktusok kialakulása volt. A kiköltözés az intézményb7l többnyire albérletbe történik, ami csak abban az esetben jelent megoldást, ha a bérleti díj fizetésére a szül7k folyamatosan képesek, rendszeres jövedelemmel rendelkeznek. Ehhez próbálnak az intézményben dolgozó szakemberek segítséget nyújtani az intézményben történ7 tartózkodási id7 alatt, azonban ez egyre nehezebb és kilátástalanabb. Mindkét csalások átmeneti otthonában a szakmai munka tekintetében a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Országos Módszertani Családok Átmeneti Otthona jelent7s hiányosságot 8000 Székesfehérvár, Piac tér 12-14.. Tel: 22/526-931 Fax: 22/526-943 e-mail: [email protected]

- 40 nem állapított meg. Mindkét intézményben javaslatot tettek az intézményvezet7 és az ellátást igénybe vev7 közötti megállapodások módosítására, valamint szakmai segítséget nyújtottak a helyszínen a kötelez7en vezetend7 adatlapok kitöltésére vonatkozóan. A megyei jogú városok kötelez7 feladatai közé tartozik a gyermekek átmeneti otthonának m1ködtetése is, azonban jelenleg – pénzügyi nehézségekre hivatkozva – Székesfehérvár megyei jogú város közigazgatási területén nem biztosított ezen intézményi forma, hanem helyettes szül7i hálózat m1ködtetésével látja el a gyermekek átmeneti gondozást Székesfehérvár önkormányzata. Nagykarácsonyban a Dunaújvárosi Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában, kistérségi ellátási területtel 2010. január 27-t7l 12 fér7hellyel m1ködik a Gyermekek Átmeneti Otthona. Az év folyamán több igény merült fel ezen szolgáltatás iránt. Egy önálló helyettes szül7i ellátás m1ködési engedélyének visszavonására, s egy új önálló helyettes szül7i ellátás engedélyezésére került sor évközben. Az ellen7rzések során a Szociális és Gyámhivatal megállapította, hogy 2010. évben nem merült fel igény a megyében a helyettes szül7i szolgáltatás iránt, azaz nem került elhelyezésre gyermek sem a helyettes szül7i hálózatnál, sem az önálló helyettes szül7nél. A gyermekek átmeneti gondozását biztosító intézményekkel, szolgáltatókkal kapcsolatban összességében az mondható el, hogy els7sorban továbbra is családok átmenti otthona intézményre lenne igény. Ezen intézménytípus esetén a gyermek a szül7jével együtt kerül elhelyezésre, ezáltal a kilakoltatások, albérlet elvesztése miatt hajléktalanná vált családok együtt maradhatnának, s nem kellene a gyermekeket a gyermekvédelmi szakellátó rendszerbe elhelyezni. A Szociális és Gyámhivatal az ellen7rzéseket követ7en egy esetben indított eljárást és végzésben kötelezte a fenntartót a hiányosságok megszüntetésére. Gyermekvédelmi bírság kiszabására nem került sor. 5.5. Gyermekvédelmi szakellátás rendszere Gyermekvédelmi szakellátás Fejér megyében 2010. december 31. Intézmény típusa Fenntartó típusa Gyermekvédelmi intézmények száma (telephelyek nélkül): Gyermekvédelmi intézmények telephelyeinek Száma: Lakásotthonok száma

állami

civil

Egyházi

3

-

1

15

-

-

-

-

-

-

Gyermekotthonok száma 3 Utógondozó otthonok száma 1 Küls7 fér7helyek száma /ellen7rizend7 ingatlanok 52/21 száma/ Nevel7szül7i hálózat száma 1 Területi gyermekvédelmi szakszolgálat 1


- 41 5.6. Gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmények ellen2rzése A Szociális és Gyámhivatal valamennyi általa engedélyezett szakellátást nyújtó gyermekvédelmi intézmény éves ellen7rzését elvégezte az ellen7rzési tervben foglaltak szerint, illetve minisztériumi elrendelésre célvizsgálatokat végzett. 5.6.1. Célvizsgálatok a gyermekvédelmi szakellátó rendszerben Célellen7rzés keretében az alábbi ellen7rzésekre kerül sor: 1. Az állampolgári jogok országgy1lési biztosának AJB-4883/2009. számú jelentése alapján a gyámok, a hivatásos gyámok, gyermekotthoni gyámok tevékenységének ellen7rzése, kiemelt tekintettel a hivatásos gyám, gyermekotthoni gyám székhelyét7l és vagy telephelyét7l földrajzilag távol es7 gondozási helyen elhelyezett gyermekek gyámságának ellátásra. 2. Az állampolgári jogok országgy1lési biztosának AJB-4883/2009. számú jelentése alapján, a gyermekvédelmi gondoskodásban él7 speciális szükséglet1 gyermekek elhelyezési feltételeinek vizsgálata. Ezen belül kiemelt figyelemmel a megyei/országos gyermekvédelmi szakért7i bizottság szakvéleményében foglaltak, a megállapított gyermeki szükséglet és a kijelölt gondozási hely szükséglet kielégít7 képességére, a szükséglet és a gondozási hely illeszkedésére, valamint nem megfelel7 illeszkedés okainak feltárására. 3. A Nemzeti Er7forrás Minisztérium rendelte el a megyei gyermekvédelmi szakért7i bizottság személyi, tárgyi feltételeinek és szakmai tevékenységének vizsgálatát, különös figyelemmel arra, hogy milyen mértékben valósul meg a bizottság elhelyezési formára, egyéni elhelyezési tervre vonatkozó javaslata az elhelyezési értekezlet, illetve a gondozási hely meghatározása során. 4. A Nemzeti Er7forrás Minisztérium elrendelte a nevel7szül7nél nevelked7 gyermekek elhelyezési feltételeinek célvizsgálatát – helyszíni ellen7rzés formájában legalább 30 nevel7szül7i családnál – különös figyelemmel a nevel7szül7nél elhelyezett gyermekek számára, korösszetételére, a teljes kör1 ellátásra (étkezés, zsebpénz, ruházat, iskolai felszerelés, stb.), a kapcsolattartás biztosítására és gyakorlására, továbbá a rendelkezésre álló dokumentációra (fénykép, személyi anyag, stb.), valamint a nevel7szül7i tanácsadói tevékenységre. 5. A Nemzeti Er7forrás Minisztérium elrendelte az utógondozói ellátás célvizsgálatát, figyelemmel az igénybevétel okára, a fiatal feln7ttel megkötött megállapodás tartamára, valamint az intézményi és személyi térítési díj mértékére, és a nyilvántartások vezetésére. 6. Az állampolgári jogok országgy1lési biztosának AJB-6424/2010. számú jelentése alapján, a Szociális és Gyámhivatal által kiadott m1ködési engedéllyel rendelkez7 nevel7szül7i hálózat tekintetében a nevelési díj, ellátmány és nevel7szül7i díj folyósításának gyakorlata, továbbá a késedelmes folyósítás okainak vizsgálata. A Szociális és Gyámhivatal az els2 két célvizsgálati témakörben a Fejér megyei gyermekotthonokat és lakásotthonokat m1ködtet7 és irányítását ellátó Fejér Megyei Önkormányzat Gyermekvédelmi Központjában (Szakszolgálat), a városi gyámhivatalokban, a 8000 Székesfehérvár, Piac tér 12-14.. Tel: 22/526-931 Fax: 22/526-943 e-mail: [email protected]

- 42 székesfehérvári Reménység Háza Gyermekotthonban végzett ellen7rzést, illetve látogatást tett az ágazati minisztérium által fenntartott esztergomi speciális gyermekotthonban. Az ellen7rzések tapasztalatait a Szociális és Gyámhivatal 2010. június 28-án küldte meg a Nemzeti Er7forrás Minisztérium Gyermek- és Ifjúságvédelmi F7osztálya részére, melynek f7bb megállapításai az alábbiak voltak: A gyámok, hivatásos gyámok, gyermekotthoni gyámok tevékenységének ellen7rzése során a Szociális és Gyámhivatal megállapította, hogy mind a hivatásos gyám, mind pedig a gyermekotthoni gyámok tekintetében igen kevés – évi 1-2 alkalom, vagy sem – a személyes kapcsolatfelvétel a gondozási helyt7l távol él7 gyermekkel a gondozási helyén, melynek els7dleges okaként a sz1kül7 költségvetési keretet, az ellátott gyermekek és velük kapcsolatban felmerült feladatok sokaságát jelölték meg a gyámok. Ezen okok miatt, így els7dleges mind a gondozó hellyel, mind pedig a gyermekkel a telefonos kapcsolattartás. Sajnálatos módon azonban el7fordul az is, hogy egyáltalán nincs személyes kapcsolat a gyám és gyermek között. A gondozási helyt7l távol él7 gyermekek esetében a gyám gyakran közvetett információkkal rendelkezik a gyermek sorát illet7en, ezért a gondozási helyre nagyobb szerep hárul, annak érdekében, hogy a gyermekkel kapcsolatos intézkedéseket megfelel7 id7ben kezdeményezze a gyám. A speciális szükséglet1 gyermekek elhelyezési feltételeinek vizsgálat során a Szociális és Gyámhivatal megállapította, hogy a gyermekotthoni gyámok kezdeményezik a városi gyámhivatalnál a gyermek gondozási helyének megváltoztatását, ha a gyermek magatartási problémái, pszichés állapota, iskolakerülése, szüksége, alkohol vagy drogfogyasztása miatt véleményük szerint speciális gyermekotthoni elhelyezésre lenne szükséges a nevelésbe vett gyermeknek. A Fejér Megyei Gyermekvédelmi Szakért7i Bizottság ez esetben megvizsgálja a gyermeket, s ha a minisztériumi speciális gyermekotthonában történ7 elhelyezését látja indokoltnak, akkor az Országos Gyermekvédelmi Szakért7i Bizottsághoz fordul, kérve a gyermek vizsgálatát. A speciális gondozási szükséglet1 gyermekek gondozási helyének meghatározását nagymértékben befolyásolja, hogy Fejér megyében nem m1ködik speciális gyermekotthon, illetve speciális gyermekotthoni csoport. Így a megyei gyermekvédelmi szakért7i bizottság, amennyiben a gyermek nem kerülhet minisztérium fenntartású speciális gyermekotthonba, kénytelen integrált elhelyezést javasolni a gyermek számára „normál” lakásotthonba, gyermekotthonba, ahol nem biztos, hogy teljes mértékben megkapja azt az ellátást, amelyet a szükséglete a bizottság szakvéleményét is figyelembe véve indokolna. A „normál” lakásotthonok, gyermekotthonok szakmailag nem eléggé felkészültek a speciális gondozási szükséglet1 gyermekek nevelésére, szakszer1 ellátására. Sajnos jelenleg csak korlátok között érvényesül a gyermek szükségletének megfelel7 elhelyezés, ugyanis a gondozási helyet az határozza meg, hogy hol és mikor lesz üres fér7hely az ágazati minisztérium által fenntartott speciális gyermekotthonokban. A problémát tet7zi az is, hogy a megyében lév7 kórházakban nem m1ködik gyermek pszichiátriai ellátás, ahol az integrált elhelyezés mellett szakszer1 segítséget kapnának a neurológiai, pszichoterápiás kezelésre szoruló, speciális gondozási szükséglet1 gyermekek. A szükséges intézkedések megtételére a Szociális és Gyámhivatal felhívta a Szakszolgálat Igazgatóját, illetve a Fejér Megyei Önkormányzat elnökét, mint a Szakszolgálat fenntartóját.


- 43 A 3. pontban szerepl2 célvizsgálatot a Szociális és Gyámhivatal a megyei gyermekvédelmi Szakért7i Bizottságot m1ködtet7 Fejér Megyei Önkormányzat Gyermekvédelmi Központjában 2010. november 30-án lefolytatta le az éves ellen7rzés keretében. Ezen ellen7rzésbe bevonta Budapest F7város Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatát, mint módszertani feladatokat ellátó intézményt. Az ellen7rzésr7l vizsgálati jelentés készült, melyet Nemzeti Er7forrás Minisztérium Gyermekvédelmi és Gyámügyi F7osztály részére 2010. december 23-án küldött meg a Szociális és Gyámhivatal. A célvizsgálati témakörben a Szociális és Gyámhivatal megállapította, hogy a Szakért7i Bizottság a hatályos jogszabályokban foglaltak szerint m1ködik, a tagjainak szakképzettsége megfelel7. A több éves gyakorlati tapasztalatuk segítette munkájuk jó szakmai színvonalának kialakítását. Az ellen7rzés során a Szociális és Gyámhivatal felhívta a Fejér Megyei Önkormányzat Gyermekvédelmi Központ Igazgatójának figyelmét, hogy célszer1 lenne annak megfontolása, hogy a speciális szükséglet1 gyermekekre vonatkozó szakvélemény – tekintettel az integrált elhelyezésre - konkrétan fogalmazza meg a bizottság a gyermek állapotának, személyiségének megfelel7 fejlesztési, gondozási feladatokat. A konkrét feladatok meghatározása segítené a nevel7k és a nevel7szül7k munkáját. A Szakért7i Bizottság elhelyezési és tárgyi feltételeire vonatkozóan jogszabályi el7írás nincs, ezért a célvizsgálat során a Szociális és Gyámhivatal az elvégzend7 feladat ismeretében vizsgálta a feltételek meglétét. A helyszíni szemle megállapításai alapján az elhelyezési és tárgyi feltételek alkalmasak a bizottság m1ködéséhez. A 4. pontban ismertetett célvizsgálatra 2010. augusztus 2-t7l - augusztus 25-ig 30 nevel7szül7i családnál került sor, melyr7l vizsgálati jelentést készített a Szociális és Gyámhivatal és azt 2010. december 23-án küldte meg a Nemzeti Er7forrás Minisztérium Gyermekvédelmi és Gyámügyi F7osztály részére. A célvizsgálatra 2010. augusztus 2-t7l- augusztus 25-ig 30 nevel7szül7i családnál került sor, melyr7l vizsgálati jelentést készített a Szociális és Gyámhivatal és azt 2010. december 23-án küldte meg a Nemzeti Er7forrás Minisztérium Gyermekvédelmi és Gyámügyi F7osztály részére. A célvizsgálat összegzéseként a Szociális és Gyámhivatal megállapította, hogy a nevel7szül7i hálózatot m1ködtet7 Fejér Megyei Önkormányzat Gyermekvédelmi Központja körültekint7en jár el a gyermekek nevel7szül7höz történ7 kihelyezésekor, melynek során igyekeznek a testvérek együttes elhelyezését biztosítani. Az elhelyezés során figyelemmel vannak a nevelt gyermek életkorára, egészségi állapotára, és egyéb szükségleteire. A célvizsgálat során a Szociális és Gyámhivatal megállapította, hogy a vizsgálattal érintett nevel7szül7k tekintetében a nevelt gyermekek teljes kör1 ellátása biztosított volt. A kapcsolattartás biztosítása és gyakorlása tekintetében a Szociális és Gyámhivatal megállapította, hogy a nevelésben lév7 gyermekek részére (3 f7 tartós nevelt kivételével) a gyámhivatalok szabályozták a rendszeres kapcsolattartást a hozzátartozókkal. Id7szakos kapcsolattartást azonban csak az esetben szabályoztak a gyámhivatalok, ha azt a hozzátartozó kérte. A Szociális és Gyámhivatal azt tapasztalta, hogy a kapcsolattartások gyámhivatali szabályozása ellenére sok esetben a szül7k nem élnek a kapcsolattartási jogukkal és kötelezettségüket nem teljesítik.


- 44 A nevelésbe vett gyermekek és a szül7k a kapcsolattartását sok esetben havi egy alkalommal egy óra id7tartamban szabályozták, mely kirívóan kevés. A Szociális és Gyámhivatal szükségesnek tartja a szakemberek e téren történ7 szorosabb együttm1ködését annak érdekében, hogy ahol a gyermek, és a szül7, más hozzátartozó is nyitott a kapcsolattartás iránt, úgy ezekben az esetben növelni kell a kapcsolattartások számát és id7tartamát, s lehet7ség szerint a kapcsolattartás helyét a szül7 lakóhelyéhez közelebb kell meghatározni. A gyermekekr7l vezetett dokumentációval kapcsolatban a Szociális és Gyámhivatal megállapította, hogy a vizsgálattal érintett nevel7szül7k esetében a szükséges dokumentáció rendelkezésre állt. A nevel7szül7i tanácsadók tevékenységének vizsgálatával kapcsolatban a Szociális és Gyámhivatal megállapította, hogy a nevel7szül7k, nevelt gyermek és a nevel7szül7i tanácsadók között jó munkakapcsolat alakult ki. A tanácsadók munkája jól dokumentált, pontosan nyomon követhet7. A nevel7szül7i hálózat m1ködése - annak ellenére, hogy a nevel7szül7i hálózatnál a nevel7szül7i tanácsadók száma nem felel meg a 15/1998.(IV.30.) NM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott létszám iránynormáknak - jól szervezett és kell7en dokumentált. A célvizsgálat kapcsán a Szociális és Gyámhivatal javaslatot tett az ágazati minisztériumnak a jogszabályok pontosítására a szakmai munka támogatása érdekében. Az 5. pontban szerepl2 – utógondozói ellátást érint2 - célvizsgálatot a Szociális és Gyámhivatal a szakellátást nyújtó intézményeknél 2010. évben lefolytatott éves ellen7rzések keretében végezte el, a minisztérium által meghatározott szempontok szerint. Az ellen7rzések összegzéseként vizsgálati jelentés készült a célvizsgálati témakörben, melyet 2010. december 23-án küldött meg a Nemzeti Er7forrás Minisztérium Gyermekvédelmi és Gyámügyi F7osztálya részére. A Szociális és Gyámhivatal a szakellátást nyújtó intézményeknél 2010. évben lefolytatott éves ellen7rzések keretében vizsgálta a minisztérium által meghatározott szempontok szerint az utógondozói ellátást. Az ellen7rzések összegzéseként vizsgálati jelentés készült a célvizsgálati témakörben, melyet 2010. december 23-án küldött meg a Nemzeti Er7forrás Minisztérium Gyermekvédelmi és Gyámügyi F7osztálya részére. A célvizsgálat összegzéseként a Szociális és Gyámhivatal megállapította, hogy a nagykorúság elérése nem csak az átmeneti/tartós nevelésbe vétel megsz1nésével jár, hanem esetenként gondozási hely megváltozásával is, így gyakran a gyermeket korábban gondozó/nevel7 személyében is változás történik, ezért fontos, hogy a gyermek id7ben megkapja a szükséges tájékoztatást felvilágosítást az utógondozói ellátásról. A szakellátásban nevelked7 gyermekeket az intézmények szakemberei id7ben kezdik felkészíteni a várható változásokra, melynek során valamennyi tájékoztatást mind szóban, mind pedig írásban megadnak. Valamennyi intézményben – ha eltér7 mértékben is - biztosított a fiatal feln7ttek szükség szerinti ellátása, az önálló élet megkezdéséhez személyre szóló tanácsadás, a társadalomba való beilleszkedés érdekében végzett segítségnyújtás.


- 45 Az ellen7rzések során a szakemberek több esetben is elmondták, hogy igen aggályosnak tartják azon jogszabályi változást, hogy a fiatal feln7tt utógondozói ellátása a 21. életév betöltésekor megsz1nik, amennyiben nem nappali rendszer1 oktatási intézményben tanul, vagy szociális otthoni elhelyezésre vár. A fiatal feln7ttek többsége 21. évesen még nem rendelkezik állandó, megbízható munkahellyel, s a lakhatási feltételeik sem biztosítottak. Az utógondozók egy része támogatná, ha megteremtenék annak lehet7ségét, intézményi hátterét, hogy a fiatal feln7ttek a szakellátásból kikerülve utógondozottként egy „kiléptet7 házba” költözhetnének, ahol az utógondozó, vagy az utógondozó mellett mentorként dolgozó másik személy jelen lenne a fiatal életében. „A kiléptet7 ház” már nem lenne olyan védett, elszigetelt, mint a gyermekotthoni utógondozói ellátás, ezért a fiatal megtanulhatná, hogy milyen költségek terhelik, hogyan gazdálkodhat, milyen az önálló életvitel, stb. A célvizsgálat kapcsán a Szociális és Gyámhivatal javaslatot tett az ágazati minisztériumnak a jogszabályok módosítására, a szakmai munka támogatása érdekében. A 6. pontban szerepl2 – a nevel2szül2ket megillet2 juttatásra vonatkozó - célvizsgálatot a nevel7szül7i hálózatot m1ködtet7 Fejér Megyei Önkormányzat Gyermekvédelmi Központjánál végezte el a Szociális és Gyámhivatal. A célvizsgálatról a Szociális és Gyámhivatal vizsgálati jelentést készített, melyet 2010. december 22-án küldött meg a Nemzeti Er7forrás Minisztérium illetékes f7osztályának. A célvizsgálat összegzéseként a Szociális és Gyámhivatal a nevel7szül7t megillet7 juttatások tekintetében azt tapasztalta, hogy azok határid7ben történ7 kifizetésére nagy figyelmet fordítanak. A nevel7szül7ket megillet7 juttatásokat a Gyermekvédelmi Központ tartja nyilván, s adatokat szolgáltat a Fejér Megyei Önkormányzat Integrált Gazdasági Szervezetének, melynek feladata a pénzügy lebonyolítás, azaz a kifizetések teljesítése. A célvizsgálat során a Szociális és Gyámhivatal a nevel7szül7i díj kifizetése tekintetében 12 napos határid7 túllépést állapított meg, mely abból is ered, hogy a nevel7szül7ket megillet7 juttatásokat - nevel7szül7i díjat és a nevelési díjat valamint a külön ellátmányt - két különböz7 id7pontban kell kifizetni a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint. Az Integrált Gazdasági Szervezet a kés7bbi id7pontot vette figyelembe az utalások során. A Szociális és Gyámhivatal felhívta a figyelmet a jogszer1 eljárásra. 5.6.2. Ellen2rzési tervben foglalt éves, négyéves ellen2rzések a gyermekvédelmi szakellátó rendszerben A négyévenkénti átfogó szakmai ellen7rzés lefolytatása érdekében a Szociális és Gyámhivatal a négy lakásotthont magába foglaló szakmai egység valamint egy különleges gyermekotthon tekintetében a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézetet, a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat ellen7rzésébe a Budapest F7város Önkormányzatának Módszertani Gyermekvédelmi Szakszolgálatát, a Reménység Háza Gyermek és Ifjúsági Otthon ellen7rzésébe pedig a Veszprém Megyei Lakásotthonok Igazgatósága 2. számú Gyermekotthonát, mint módszertani gyermekotthont vonta be. Az ÁNTSZ minden esetben értesítést kapott az intézmények ellen7rzésének helyér7l és id7pontjáról. 2010. évben az ellen7rzési gyakorlat szerint az ÁNTSZ munkatársai többségében külön végezték el az ellen7rzéseket, melynek eredményér7l a Szociális és Gyámhivatalt tájékoztatták. 8000 Székesfehérvár, Piac tér 12-14.. Tel: 22/526-931 Fax: 22/526-943 e-mail: [email protected]

- 46 Egy esetben kellett az étkeztetés biztosításának jogszabályi megfelel7sége miatt megkeresni az ÁNTSZ-t, mely a megkeresésnek eleget tett és a vizsgálat eredményér7l tájékoztatta a Szociális és Gyámhivatalt. Valamennyi ellen7rzésr7l a Szociális és Gyámhivatal jegyz7könyvet készített és a vizsgálati megállapításokat tartalmazó jelentést készített, melyet megküldött mind az intézmény fenntartójának, mind pedig az intézmény részére. A hiányosságok megszüntetése érdekében minden esetben a Szociális és Gyámhivatal felhívta a fenntartó, illetve az intézmény vezet7jének a figyelmét a szükséges intézkedések megtételére, egy esetben – a Reménység Háza Gyermek és Ifjúsági Otthon tekintetében - a hatályos jogszabályban foglaltak szerint végzésben kötelezte a fenntartót a hiányosságok megszüntetésére, mely kötelezettségnek a fenntartó a meghatározott határid7n belül eleget tett. Gyermekvédelmi bírság kiszabására 2010. évben nem került sor. A gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézmények ellen7rzése során vizsgálta a Szociális és Gyámhivatal az intézményekben biztosított személyi, tárgyi és elhelyezési feltételeket, a gondozott gyermekek számára biztosított teljes kör1 ellátást, a gyermekek kapcsolattartását a kapcsolattartásra jogosult hozzátartozóikkal, a b1ncselekményt elkövet7, illetve áldozattá váló kiskorúak számát és annak kezelését, valamint az utógondozói ellátásban részesül7 fiatal feln7ttek esetében az intézményekkel kötött megállapodásokat, a térítési díjak megállapítását, fizetését. A Szociális és Gyámhivatal az ellen7rzései során megállapította, hogy az elmúlt évek költségvetési megszorításai érzékelhet7ek (jelent7sebben a megyei önkormányzat fenntartásában lév7 intézményekben), a m1ködési kiadásokon túl egyre inkább érintette a gyermekek ellátására fordítható forrásokat is. Az intézmények már korábban is, de 2010. évben hangsúlyozottan keresték az egyéb lehet7ségeket, forrásokat, pályázati lehet7ségeket a zökken7mentes m1ködés érdekében. Ennek köszönhet7en az intézmények pályázati forrásból tartós élelmiszereket kaptak, különböz7 cégek adományokat biztosítottak (pl. tisztálkodási szerek, bútorok, számítógépek, élelmiszerek stb.) s civil szervezetek, valamint magán személyek is segítették az intézmények munkáját, pl. ruhanem1t, idény zöldségeketgyümölcsöket stb. ajándékoztak a gyermekek részére. A gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmények többségét továbbra is a Fejér Megyei Önkormányzat tartja fenn. A Gyvt. 95.§ (1)-(2) bekezdésében foglaltak alapján a Megyei Önkormányzat fenntartásában m1köd7 otthont nyújtó, valamint az utógondozói ellátást biztosító intézmények ellátási területe nem terjed ki a megyei jogú városok területére. Ezen jogszabályi változás miatt a feladat ellátására Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata és Székesfehérvári Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009. január 1-ei hatállyal megállapodást kötöttek a Fejér Megyei Önkormányzattal. A Szociális és Gyámhivatal a 2010. évi ellen7rzései során – az elmúlt évek gyakorlatának megfelel7en - ismét felhívta a fenntartó figyelmét a speciális ellátásra szoruló gyermekek ellátási és elhelyezési kötelezettségére, tekintettel arra, hogy ezen kötelez7 feladatának a Megyei Önkormányzat továbbra sem tett eleget. A megyei önkormányzati fenntartású intézményeken túl a megyében egy lakásotthont - a Reménység Háza Gyermek és Ifjúsági Otthont - a Székesfehérvári Baptista Gyülekezet tartja fenn, Budapest F7város Önkormányzat fenntartásában m1ködik Bicskén a Budapest F7város Önkormányzatának Kossuth Zsuzsa Gyermekotthona és Általános Iskolája, mely


- 47 intézményen belül két gyermekotthoni és egy utógondozó otthoni szakmai egység került kialakításra. 2010. június 30-ával a m1ködési engedély visszavonását kezdeményezte a Nemzeti Er7forrás Minisztérium a fenntartásában lév7 vajtai lakásotthon tekintetében, így ezen lakásotthon m1ködése megsz1nt. A Fejér Megyei Önkormányzat fenntartásában lév7 gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmények egy részében, illetve a Reménység Háza Gyermek és Ifjúsági Otthon tekintetében állapította meg a Szociális és Gyámhivatal a szakemberek hiányát. Ezen intézmények 2012. december 31-ig szóló, határozott idej1 m1ködési engedéllyel rendelkeznek a személyi feltételek hiánya miatt, mivel a nevel7k száma az el7írtnál kevesebb, illetve pl. pszichológus, fejleszt7 pedagógus sem biztosított. A fenntartók els7dlegesen anyagi okokra hivatkozva nem tudják biztosítani a megfelel7 számú, végzettség1 szakembert – fejleszt7 pedagógust, gyógypedagógust, család- és utógondozót, nevel7t - az intézményekben, de bizonyos munkakörökben nehézséget okoz a megfelel7 szakember, pl. pszichológus alkalmazása. Személyi feltételek tekintetében továbbra is kiemelked7 a Bicskén m1köd7 gyermekotthon, ahol a jogszabályban meghatározott létszámon túl is alkalmaznak szakembereket. Az intézmények tárgyi feltételei – a Velencei Gyermekotthon kivételével – jogszabályban foglaltaknak megfelelnek. Mind a megyei, mind pedig a más fenntartás alatt m1köd7 gyermekotthonok tekintetében történtek kisebb felújítások, karbantartások a fenntartók anyagi forrásaitól függ7 mértékben. 2010. évben tovább folytatódott a Fejér Megyei Önkormányzat fenntartásában lév7 intézményeknek a felújítása. Az év folyamán a 4 lakásotthont magába foglaló szakmai egység teljes kör1 felújítására került sor Sárbogárdon. Az épületeket szigetelték, a nyílászárókat kicserélték, szükség szerint bels7 átalakításokat végeztek, padlózatot cseréltek, új bútorokat és lakástextíliákat vásároltak. Ezen felújítással a Fejér Megyei Önkormányzat fenntartásában lév7 – egy kivételével (Sárosd) – valamennyi (14) lakásotthon korszer1sítése megtörtént az elmúlt években, mellyel jelent7sen javultak a tárgyi- és elhelyezési feltételek a szakellátásában nevelked7 gyermekek számára. A Velencén m1köd7 Fejér Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Diákotthona és Gyermekotthona átalakítása még nem történt meg. A gyermekek számára biztosított élettér, valamint elhelyezési-tárgyi feltételek nem felelnek meg a jogszabályi el7írásoknak. Az intézményben a gyermekotthonok kialakítása továbbra is csak adminisztratív, azaz a 3 gyermekotthoni szakmai egység kialakítása elviekben történt meg azért, hogy a szakmai egység vezet7k gyámul történ7 kirendelése megtörténhessen. Az intézményben a csoportok kialakítása nem valósult meg, valamint a tárgyi és elhelyezési feltételekre vonatkozó el7írások sem teljesülnek. A hiányosságok miel7bbi megszüntetésére – tekintettel arra, hogy 120 f7 enyhe fokban eltér7 értelmi képesség1 gyermek ellátását végz7 gyermekotthonról van szó – az éves ellen7rzések során többször felhívta a fenntartó figyelmét a Szociális és Gyámhivatal. 2010. évben a Szociális és Gyámhivatal a velencei gyermekotthon éves ellen7rzésébe bevonta a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézetet is. A Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet 8000 Székesfehérvár, Piac tér 12-14.. Tel: 22/526-931 Fax: 22/526-943 e-mail: [email protected]

- 48 munkatársa által készített feljegyzés összegzése szerint az intézményben magas színvonalú szakmai tevékenység mellett a gyermekek ellátásának színvonalát jelent7sen csökkentik az intézmény m1szaki adottságai, körülményei. A többszintes épület hiányosságain – melyek a gyermekotthon m1ködéséhez szükségesek lennének, f7ként közösségi helyiségek - nem sikerült ez idáig javítania a fenntartónak. A tárgyi és elhelyezési feltételek, valamint a személyi feltételek hiánya miatt ezen intézmény 2012. december 31-ig rendelkezik m1ködési engedéllyel. Tekintettel arra, hogy az velencei intézményben biztosított élelmezéssel kapcsolatosan a Szociális és Gyámhivatal az elmúlt évek során többször élt jelezéssel a fenntartó felé, s abban lényegi változás nem történt. Az étkeztetés vonatkozásában a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet munkatársa is kifogást emeltek, ezért a Szociális és Gyámhivatal megkereste az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Székesfehérvári, Abai, Enyingi, Gárdonyi Kistérségi Intézetét (továbbiakban: ÁNTSZ), hogy vizsgálják meg a gyermekek étkeztetését. Az ÁNTSZ megállapította, hogy a gyermekek a szükséges tápanyagokat mennyiségében megkapják, azonban az étrend kifogásolható, mivel a tej-, tejtermékek, zöldség, gyümölcs, halak aránya kevés, viszont magas a száraz tészta, kenyérfélék és zsírok aránya. Az ÁNTSZ és a Szociális és Gyámhivatal felhívta a fenntartó figyelmét a gyermekek egészséges táplálkozásának biztosítására. Az intézményekben az alapdokumentáció, a gyermekek iratanyagai rendezettek, tájékoztatási kötelezettségüknek eleget tesznek, a gyermeki jogokat érvényesítik. Valamennyi intézmény esetében vizsgálta a Szociális és Gyámhivatal a Gyvt. módosításnak megfelel7en a családi pótlék 50 %-ának személyre szóló felhasználását. Az intézmények esetében megtörtént a családi pótlék letéti számla megnyitása, valamint valamennyi gyermek esetében vezetik a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 7. számú mellékletében meghatározott kimutatást. Az intézmények szabályzatot készítettek a családi pótlék letéti számlán kezelt 50 %-ának felhasználásához. A családi pótlék felhasználható részéb7l biztosítják a gyermekek részére a zsebpénzt, valamint a maradék összeget személyre szólóan használják fel, els7 sorban a gyermek szükségleteinek megfelel7 ruházatot vásárolnak. A 2010. évben – a minisztérium által elrendelt célvizsgálatokon túl - a Szociális és Gyámhivatal a nevelésbe vett, b1nelkövet7 illetve b1ncselekmény áldozatává vált, valamint a családon belüli er7szak áldozatává vált gyermekek esetében kiemelten vizsgálta, hogy a gyermekotthonok, lakásotthonok milyen speciális módszereket alkalmaznak, s ezen sajátos állapot miként jelenik meg az egyéni gondozási-nevelési tervekben. A szakellátás intézményeibe – jellemz7en a gyermekotthonokba és a lakásotthonokba bekerül7 gyermekekre továbbra is egyre inkább jellemz7, hogy id7sebb korban - 14 és 17 éves kor között – került sor a nevelésbe vételükre. A bekerülés okai között els7sorban a szül7i elhanyagolás, a bántalmazás szerepel, valamint ezekb7l adódó egyéb magatartási, tanulási, pszichés problémák, igazolatlan iskolai hiányzás, csavargás, negatív értékeket közvetít7 kortárs csoportokhoz való csapódás. Egyre több gyermek követett el b1ncselekményt, szabálysértést, mely miatt rend7rségi eljárás indult velük szemben. A gyermekek többnyire alulszocializáltak, családjuk életkörülményei nem megfelel7ek, halmozottan deviáns viselkedés mintákkal rendelkeznek, id7nként súlyos személyiség zavart mutatnak, valamint a korosztályra jellemz7 kamaszkori krízisben vannak.


- 49 Nem egyedi esetként fordult el7 sajnos az sem, hogy sikeres hazagondozást követ7en rövid id7n belül a gyermek ismét visszakerült a szakellátórendszerbe. Vannak olyan nagyobb gyermekek is, akik nevel7szül7kt7l kerültek be a lakásotthonba, gyermekotthonba, s a nevel7szül7vel a kapcsolatuk megszakadt. Ez szintén zavart, nehezen feldolgozható problémát okoz a gyermekek számára. A korösszetétel változásával a gyermekek szükségletei is változnak, más ellátást, fejlesztést és pedagógia módszereket igényelnek. Egyre inkább el7térbe kerülnek a serdül7kori viselkedési problémák, valamint egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetnie az intézményeknek a b1nmegel7zésre, a drog-prevencióra. A fenti problémák kezelése érdekében az intézmények jó kapcsolatot alakítottak ki a rend7rséggel, civil szervezetekkel a b1nmegel7zési tevékenység keretében. Az intézmények által rendszeresen szervezett, a gyermekek hasznos szabadid7 eltöltését szolgáló programok, kirándulások, nyári táborozások is a b1nmegel7zési tevékenységet szolgálják. Részt vesznek civil szervezetek által szervezett programokban is, valamint a pályázati lehet7ségeket figyelemmel kísérik. A gyermekek egyéni gondozási- nevelési tervében a gyermek szükségleteinek, igényeinek megfelel7en egyénenként határozták meg a feladatokat, az annak végrehajtásában résztvev7 személyeket, intézményeket és módszereket. A tervekben a gyermek részére is határoztak meg feladatokat annak érdekében, hogy a közösségbe, illetve a társadalomba való beilleszkedése, a viselkedés minták átalakítása megtörténjen. A Reménység Háza Gyermek és Ifjúsági Otthonban folyó szakmai munkát a módszertani intézmény jónak ítélte meg, azonban a gyermekekr7l vezetend7 „Macis” (Gyermekeink védelmében elnevezés1) adatlapok tartalmára vonatkozóan állapított meg hiányosságokat. Az ellen7rzés során segítséget nyújtottak a módszertani intézmény dolgozói a hiányosságok pótlása érdekében. A Szociális és Gyámhivatal ezen intézmény ellen7rzése során az éves intézkedési tervben foglaltaktól eltérést tapasztalt a dolgozók szakmai szakképesítésének megszerzése terén, valamint megállapította, hogy a családi pótlék 50 %-ának felhasználásával kapcsolatos intézkedéseket elmulasztották megtenni. A hiányosságok megszüntetésére felhívta a fenntartót és az intézményvezet7t, melynek határid7 eleget tettek. A Bicskén m1köd7 gyermekotthonban továbbra is példaérték1 a személyi és a tárgyi feltételek biztosítása, valamint szakmai munka színvonala. Az intézmény célirányosan olyan pályázatokon vett részt sikeresen az elmúlt években, melyek több éves id7tartamúak, a gyermekotthonban nevelked7 gyermekek problémáit és helyzetét komplexen képesek kezelni, de ugyan akkor lehet7séget nyújtanak a gyermekekkel foglalkozó szakemberek szakmai és önismereti fejlesztésére is. Az intézményben nevelked7 gyermekek tekintetében elérték a dolgozók, hogy az elmúlt egy évben nem volt engedély nélküli eltávozás, s nem volt b1nelkövet7 fiatal. Nagymértékben csökkent a dohányzó és tudatmódosító szert fogyasztó gyermekek, fiatalok száma. Az utógondozói ellátásban részesül7 fiatalok többsége a képességeinek megfelel7 szinten tanulmányokat folytat, így a szakképesítés sikeres megszerzése is nagymértékben biztosított. A Fejér Megyei Önkormányzat Gyermekvédelmi Központja által m1ködtetett nevel7szül7i hálózatban a fér7helyek számában kismérték1 csökkenés tapasztalható az elmúlt évhez képest. Az engedélyezett fér7helyek száma 499-r7l 468-ra csökkent, mely els7dlegesen azon jogszabályi változással magyarázható, hogy a „normál” nevel7szül7knél elhelyezhet7 gyermekek száma – saját gyermekkel együtt - 5 f7r7l 4 f7re csökkent. A nevel7szül7i hálózat 8000 Székesfehérvár, Piac tér 12-14.. Tel: 22/526-931 Fax: 22/526-943 e-mail: [email protected]

- 50 intenzív b7vítésére irányuló törekvés lelassult, és inkább a szinten tartásra törekedett a fenntartó. Az éves ellen7rzés, valamint a célvizsgálat során megállapította a Szociális és Gyámhivatal, hogy a nevel7szül7i hálózat m1ködése jól szervezett, s a hálózatban dolgozó szakemberek munkája összehangolt. Továbbra is látható az a tendencia, hogy az újszülötteket, csecsem7ket, fiatalabb korú gyermekeket els7dlegesen nevel7szül7knél igyekeznek elhelyezni a megfelel7 szocializáció biztosítása érdekében. A nevel7szül7i hálózatban nevelked7 fiatal feln7ttek utógondozói ellátásának célvizsgálata során a Szociális és Gyámhivatal megállapította, hogy a nevel7szül7i hálózatban nevelked7 fiatal feln7ttek önálló életkezdési esélyei jobbak, mint a gyermekotthonban nevelked7 fiataloké. A nevel7szül7i család sokszor támaszként az utógondozói ellátás megsz1nése után is a fiatal feln7tt mögött áll. Az érzelmi köt7dés sok esetben olyan er7s és tartós, hogy a nevel7szül7i család tovább segíti a fiatalt. A nevel7szül7knél az elhelyezési és tárgyi feltételek, valamint a teljes kör1 ellátás biztosítása tekintetében a Szociális és Gyámhivatal hiányosságot nem állapított meg. Pozitív változásként tapasztalta, hogy a nevel7szül7i hálózatban nevelked7 gyermekek és vérszerinti hozzátartozóik esetében kisebb elmozdulás van a kapcsolattartás gyakorisága, és annak helyszíne tekintetében. Jellemz7en a legtöbb gyermek kapcsolattartása a Gyermekvédelmi Központ székhelyén került szabályozásra, de néhány esetben a gyermekjóléti szolgálat, vagy a vérszerinti hozzátartozó lakása a kapcsolattartás helyszíne. A kapcsolattartás tekintetében a Szociális és Gyámhivatal sajnálattal tapasztalta, hogy a szül7k egy része nem élt a kapcsolattartási jogával, többször anyagi, egyéb személyes okokra hivatkozva nem kereste gyermekével a kapcsolatot. A szül7k lakóhelye szerinti önkormányzatok kevés esetben nyújtanak anyagi segítséget a szül7 számára, illet7leg sok esetben a szül7 nem tudja, hogy ilyen irányú segítséget kérhet. A gyermek családba történ7 visszakerülésének egyik alapja, hogy a gyermek és vérszerinti hozzátartozója közötti kapcsolattarás megvalósuljon, ezért továbbra is fontosnak tartja a Szociális és Gyámhivatal, hogy a kapcsolattartás helyszíne minél közelebb kerüljön a vérszerinti családhoz. Ennek érdekében a gyermekjóléti szolgálatokhoz írt körlevélben szorgalmazta, hogy nyújtsanak segítséget a szakellátásban nevelked7 gyermekek és szüleik számára. A területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás tekintetében a Fejér Megyei Önkormányzat Gyermekvédelmi Központja 2012. december 31-ig ideiglenes m1ködési engedéllyel rendelkezik, tekintettel arra, hogy a személyi feltételek nem felelnek meg a 15/1998.(IV.30.) NM rendeletben meghatározott létszámnormáknak. A Szociális és Gyámhivatal megállapította, hogy a szakszolgálat tevékenysége jól szervezett, az intézményben dolgozók összehangolt munkát folyatnak, melyet a Módszertani Gyermekvédelmi Szakszolgálat megállapításai is alátámasztottak. VI. Egyéb feladatok, a szakmai irányítás területén végzett tevékenység 6.1. A helyi önkormányzatok kötelez2 feladatellátásának teljesítése A Szociális törvény 90/A.§ alapján a Szociális és Gyámhivatal a törvényben meghatározott önkormányzati ellátási kötelezettségek teljesítését figyelemmel kíséri. Ennek keretén belül 2010. évben – az eddigi gyakorlatnak megfelel7en – felmértük a településeken nyújtott kötelez7en ellátandó szociális szolgáltatások körét. 8000 Székesfehérvár, Piac tér 12-14.. Tel: 22/526-931 Fax: 22/526-943 e-mail: [email protected]

- 51 Az egyes szolgáltatások ellátására köteles települések számát, s a kötelez2 feladatot teljesít2 önkormányzatok számát az alábbi táblázatban mutatjuk be:

Ellátási forma

2.000 alatti települések száma 58 nem Biztobiztosítja sítja

feletti 2.000 feletti 3.000 települések száma települések száma 20 25 nem nem BiztoBiztobiztobiztosítja sítja sítja sítja

10.000 feletti települések száma 3 nem Biztobiztosítja sítja

50.000 feletti település ek száma 2 Nem Biztobiztosítja sítja

Étkeztetés

48

10

19

1

24

1

3

0

2

0

49

6

20 20

0 0

23 21

3

3 3

0 0

2 2

0 0

13

11

3

0

2

0

1

2

1

1

0

3

0

2

2

0

Fogyatékos személyek átmeneti ellátása

2

0

Szenvedélybetegek átmeneti ellátása

0

2

0

2

2

0

2

0

2

0

2

0

0

2

2

0

Házi segítségnyújt ás Családsegítés Nappali ellátás Támogató szolgáltatás Közösségi ellátások Id7sek átmeneti szállása

1

1

Pszichiátriai betegek átmeneti ellátása Éjjeli menedékhely Hajléktalan személyek átmeneti szállása Utcai szociális munka Fogyatékos személyek otthona Pszichiátriai betegek otthona Id7sek otthona

1

6

1


- 52 A települések dönt7en biztosítják a törvény által el7írt kötelez7 szociális szolgáltatásokat, azonban a közösségi ellátások, illetve az átmeneti elhelyezést nyújtó, valamint a rehabilitációs intézmények biztosítása terén további fejlesztésre van szükség. Fejér megyében hiányzik a szociális ellátó rendszerb2l a pszichiátriai és a szenvedély betegek átmeneti otthona, s napközbeni ellátása. A megyei jogú város, a megyei önkormányzat kötelezettsége körébe tartozó két intézmény típus közül legalább két formát köteles ellátni az id7sek ápoló, gondozó otthonán felül. Mind Székesfehérvár, mind Dunaújváros Megyei Jogú Város az id7sotthoni ellátás mellett a fogyatékos ellátást vállalta fel, továbbá mindkét városban biztosított az id7sek, fogyatékosok és a hajléktalanok átmeneti elhelyezése, illet7leg a kötelez7 alapszolgáltatások. Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata fogyatékos szakosított- és alapellátásokat ellátási szerz7déssel, az általa alapított Jószolgálati Otthon Közalapítvány által fenntartott intézmények útján biztosítja. A házi segítségnyújtás, jelz7rendszeres házi segítségnyújtás, családsegítés alapszolgáltatokat Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata kizárólag saját fenntartású intézményeken keresztül, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata azonban a Székesfehérvári Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott alapszolgáltatási központon keresztül nyújtja. Hét települési önkormányzat önként vállalt feladatként látja el az id7sek tartós bentlakásos ellátását, illetve egy önkormányzat önként vállalt feladatként látja el az id7skorúak átmeneti elhelyezését. A szóban forgó nyolc településb7l 5 saját fenntartású intézményen keresztül, 3 ellátási szerz7déssel biztosítja a szakosított ellátást. A felmérés során megállapítást nyert továbbá, hogy az étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítség alapszolgáltatásokat a 10.000 lélekszám alatti telepölések közel 50%-a társulás keretében látja el, körülbelül 25%-a ellátási szerz7déssel, s 25%-a saját fenntartású intézményen keresztül, vagy az önkormányzat közvetlenül biztosítja. A 10.000 lélekszám feletti településeknél ez az arány fordított, s dönt7en saját fenntartású intézményeken keresztül tesznek eleget a kötelez7 feladataiknak. Az egyes szociális szolgáltatások tekintetében a társulás keretében történ7 feladatellátás gyakran változik, egy-egy település csatlakozása, kiválása miatt. A legalább kétezer lakosú települési önkormányzat a szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatásszervezési koncepciót készít. A szolgáltatásszervezési koncepciót a helyi önkormányzat, illetve a társulás kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. A Szociális és Gyámhivatal megállapította, hogy Fejér megyében a 2000 lélekszám feletti önkormányzatok Sárkeresztúr és El7szállás kivételével rendelkeznek szolgáltatásszervezési koncepcióval, melyek felülvizsgálata megtörtént, illetve folyamatban van. 6.2. Szakmai irányítás területén végzett tevékenység A Szociális és Gyámhivatal a szociális igazgatás területén 3 alkalommal tartott szakmai értekezletet. A Szociális és Gyámhivatal részére pályázat alapján támogatásként biztosított összegb7l szakmai napot szervezett a szociális hatóságok mFködési engedélyezési és ellen2rzési tevékenységével kapcsolatban, a régióban a témakörben érintett illetékes városi jegyz2k, ügyintéz2k részére.


- 53 A Szociális és Gyámhivatal az elmúlt években tartott szakmai napok, továbbképzések során kiemelt figyelmet fordított a jogszabályok gyakorlati alkalmazásának elmélyítésére, továbbá egységes értelmezésére, ennek fényében lett meghatározva a Szakmai nap tematikája. A szociális szolgáltatók, intézmények m1ködési engedélyezési eljárásához és ellen7rzéséhez kapcsolódó jogszabályi változásokon túl, hangsúlyos szerepet kapott az értekezleten a gyermekvédelem területét érint7 jogszabályi változások, továbbá a Ket. 2009. október 1. napjától, s az azt követ7en hatályba lépett változásai. A szociális intézmények vezet2i/fenntartói részére is tartott a Szociális és Gyámhivatal a 2010. évi változásokról szakmai értekezletet, melyet térítésmentesen szervezett meg. A résztvev7k pozitívan értékelték a rendezvényt, ennek egyik oka volt, hogy a rendelkezésre álló tárgyi feltételek miatt kiscsoportos megbeszélésekre került sor, így jobban kihasználták a vezet7k a személyes konzultációt, bátrabban vetették fel az egyéni problémákat. 2010. évben a korábbi évekhez hasonlóan a települési önkormányzatok jegyz2i, szociális ügyintéz2i részére is szervezett szakmai napot a Szociális és Gyámhivatal, melyet rendhagyó módon megel7zött egy igényfelmérés. Ennek keretében felmérte a Szociális és Gyámhivatal, hogy milyen témában, s milyen számban szeretnék a szakmai nap tartását. Az el7zetes felmérés szerint kb. 80 f7 tartott igényt a szakmai napra, ehhez képest 110 f7 vett részt a szakmai napon. A szakmai nap átfogta - az igényeknek megfelel7en – a 2011. évi várható változásokat, az ápolási díjakkal, lakásfenntartási támogatás, egészségügyi szolgáltatással kapcsolatos ügyeket. Kiemelt figyelmet fordítottunk továbbá a 2010. november hónapban kihirdetett Ket. módosításra. A szakmai értekezleteken kívül számos körlevelet készített a Szociális és Gyámhivatal a települési önkormányzatok jegyz7i, ügyintéz7i, illetve a szociális intézmények fenntartói, intézményvezet7i részére, segítve a szociális igazgatási tevékenységet. A Szociális és Gyámhivatal a 2010. évi ellen2rzési tervében foglaltakat és az elrendelt célvizsgálatokat maradéktalanul teljesítette. A Szociális és Gyámhivatal az els2fokú, illetve a másodfokú eljárásokat a jogszabályi el2írásokat maradéktalanul betartva, illetve az ügyféli jogok minél szélesebb érvényesülését el2segítve folytatja le. Felügyeleti és irányítási feladatai során az illetékességi területhez tartozó jegyz2knek, ügyintéz2knek, gyámhivataloknak, szociális és gyermekvédelmi intézmények vezet2inek, fenntartóinak folyamatosan segítséget nyújtottunk képzések és tájékoztatók, útmutatók formájában. Székesfehérvár, 2011. január 25.

Takács Jánosné dr. sk. hivatalvezet2


BESZÁMOLÓ. A Fejér Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának évi szociális igazgatási és intézményellenőrzési tevékenységéről

Recommend Documents