BESOROLTUNK A GLOBÁLIS SZTRÁDÁRA?

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Public Relations szakirány

BESOROLTUNK A GLOBÁLIS SZTRÁDÁRA?

Készítette: Papp Krisztina Budapest, 2006.

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK................................................................................................... 2 1

BEVEZETÉS ............................................................................................................ 4

2

A GLOBALIZÁCIÓ HATÁSAI ÉS KOCKÁZATAI MAGYARORSZÁGON..... 6 2.1

KUTATÁSI TERV A 20-40 ÉVESEK KÖRÉBEN VÉGZETT FÓKUSZCSOPORTOS

KUTATÁSHOZ ................................................................................................................. 6

2.1.1 A kutatási igény felmerülése ......................................................................... 6 2.1.2 Az alapkérdés megfogalmazása .................................................................... 7 2.1.3 Konceptualizálás........................................................................................... 7 2.1.4 Operacionalizálás......................................................................................... 8 2.1.5 Kutatási módszer......................................................................................... 10 2.1.6 Mintavétel ................................................................................................... 10 2.1.7 Idő és költségterv ........................................................................................ 10 2.1.8 A kutatás tanulságai.................................................................................... 10 3

A GLOBALIZÁCIÓ ÚJ DIMENZIÓBAN: ........................................................... 12

4

A GLOBALIZÁCIÓ EMBERI KOCKÁZATAI ................................................... 14

5

A GLOBALIZÁCIÓ ÚJ VISZONYRENDSZERÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE

MAGYARORSZÁGON................................................................................................. 19 5.1

GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK ................................................................................... 19

5.2

A GLOBALIZÁCIÓ HATÁSA A HELYI KÖZIGAZGATÁSRA .................................... 21

5.3

ÖNKÉNT VÁLLALT FELADATOK TELEPÜLÉSI SZINTEN ...................................... 24

5.4

KÖTELEZŐ ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK....................................................... 24

5.4.1 A globalizáció hatása a helyi közösségekre - a mohácsi kistérség példája 27 5.5

AMBIVALENS JELENSÉGEK A KULTÚRÁBAN – A MONO- ÉS A

MULTIKULTURALIZMUS DILEMMÁI............................................................................... 31

5.5.1 A média szerepe a globalizáció elterjedésében .......................................... 32 2. oldal

5.5.2 Magyar kultúra és globalizáció .................................................................. 35 5.5.2.1

Az értékek átörökítése - a Duna Televízió és a Budapest Music Center 38

5.5.3 Az internet kettős szerepe a globalizációban.............................................. 40 5.5.4 Mennyiben befolyásolja a globalizáció a nemzeti identitást Magyarországon? ................................................................................................... 41 5.6

FUNDAMENTALIZMUS, VALLÁS, GLOBALIZÁCIÓ .............................................. 44

5.7

GLOKALIZÁCIÓ ................................................................................................ 46

5.8

GLOBALIZÁCIÓ ÉS KÖRNYEZET ........................................................................ 47

6

ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................................................... 52

7

ÁBRÁK .................................................................................................................. 56

8

IRODALOMJEGYZÉK ......................................................................................... 59

3. oldal

1 Bevezetés Szakdolgozatom témája a globalizáció, a kulturális identitás és a lokális közösségek közötti konfliktus. Elsősorban azért választottam ezt a témát, mert így választ találhatok arra a kérdésemre, amely már régóta - több tantárgy kapcsán is – felmerült bennem, azaz: hogyan változtatta meg életünket a globalizáció. Gyakran használjuk ezt a szót anélkül, hogy tudnánk, pontosan mit jelent, mit takar ez a kifejezés. Elsősorban nem definíciókra gondolok itt, hanem arra, hogy milyen hatással volt és van ez jelenleg is életünkre. Az üzletekben nemzetek feletti cégek azonos termékeivel találkozhatunk. Ugyan azokat a műsorokat, reklámokat nézzük, bárhol is legyünk a világban. Az ország legnagyobb

cégei

más

nemzetek

cégeivel

versenyeznek

a

világpiacon.

Gazdaságpolitikánkat, csakúgy, mint más országokét nagymértékben meghatározza a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap, a Kereskedelmi Világszervezet, az Európai Unió. Több tantárgyat is hallgattam az elmúlt évek alatt, mint pl.: lokális média, lokális társadalom, melyek a helyi értékek megőrzésére hívták fel a figyelmet, amely a globalizációnak köszönhetően egyre nehezebbé válik. Szeretném megvizsgálni, milyen hatásai vannak: politikai, gazdasági, technológiai, kulturális. Mind fontos, hiszen ezek mutatják meg, hogy a globalizáció folyamatok komplex rendszere. Egy definíció szerint a globalizáció

1

„az egész világra kiterjedő gazdasági, politikai, kulturális stb.

egységesülés irányába ható folyamatoknak az összessége”. Ezek a folyamatok életünk minden területére kihatnak, és mivel ebben az országban élek születésem óta, úgy gondoltam, a legfontosabb megtudnom azt, hogy akár az én, akár a barátaim, családom, de nagyobb léptékben nézve az egész társadalom életét miként befolyásolják ezek a folyamatok, hiszen ez hosszú távon döntő lehet egy emberre lebontva, például a munkavállalás, a családalapítás, az életviteli szokások kialakításának területén egyaránt. A világkereskedelem terjeszkedése, a fogyasztás növekedése következtében erősödik a Föld erőforrásainak a kihasználtsága. A hulladék mennyisége nő, csakúgy, mint a széndioxid kibocsátásunk, tehát a gazdasági globalizáció hosszú távon nem csupán a gazdasági helyzetünkre, de az egész bolygó állapotára is kihat. Nem szeretnék sem a globalizáció mellett, sem ellene érvelni. Azonban fontosnak tartom, hogy megismerjük előnyeit és hátrányait is. Mindennek két oldala van, 1

Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára, Akadémiai Kiadó, 2003, 234. oldal.

4. oldal

egymástól elválaszthatatlanok, mint egy papírlap két fele. Ugyan ez a helyzet itt is. Rengeteg

pozitív

változás

érzékelhető,

elsősorban

a

technika

területén,

a

globalizációnak köszönhetően, gondoljunk csak a világhálóra, arra, hogy ez hogyan könnyítette meg szerte a világon, pl. orvosok százainak az együttműködést, és tette lehetővé az orvostudomány fejlődését. Ugyanakkor ennek a technikai és műszaki fejlődésnek „köszönhetjük” annak a lehetőségét is, hogy bármely vírus, órák alatt bejárhatja a világot a repülőgépek szellőzőrendszereiben megbújva. Rémisztő eshetőség a madárinfluenza mutálódott változatára gondolva. Ugyancsak elgondolkodtató, milyen módon változtatja meg a globalizáció az egyes nemzetek kulturális identitását. Erősíti azt, vagy gyengíti. Szerintem ez jelentős mértékben attól is függ, hogy az adott ország a világtérképen hol helyezkedik el. Annak, akik nem Európában vagy Amerikában élnek úgy tűnhet, nyugatiasodásról, amerikanizálódásról van szó, ez pedig ellenállást szít. A fundamentalizmus megerősödéséhez vezet. Szeretnék tehát választ kapni arra, vajon a globalizáció milyen hatást gyakorol a kulturális identitásra, pozitív vagy negatív értelemben befolyásolja-e azt. Nem csupán világviszonylatban, de egy országra kivetítve is feltételezhető, hogy több konfliktus kirobbantója az a félelem lehet, hogy a globalizáció eltörli az ország, kisebb közösségek hagyományait, értékeit, egyediségét. Szeretnék példákat találni ezekre a konfliktusokra nem csak a nagyvilágban, de Magyarországon is. Csak az előnyök és kockázatok megismerésén keresztül lehet megfelelő megoldást találni a konfliktusok kezelésére. Az egyik módszere ennek a glokalizáció lehet, amely az egyes országok nemzeti sajátosságait is figyelembe veszi. Ezt az élet több területén, így a public relations, a reklám, marketing esetében is alkalmazhatjuk. Tehát nem csupán elméleti, de gyakorlati haszna is van annak, ha a globalizáció hatásait feltérképezzük. Nem mindegy, miként vezetünk be pl. egy új terméket egy új piacra, milyen szavakat, hasonlatokat, szlogeneket gyártunk. Lehet, hogy az, ami pl. egy európai piacon elfogadott, egy iszlám országban felháborodást kelt. A következő nagyobb kérdésekre szeretném tehát felépíteni a szakdolgozatomat: • Mi az a globalizáció? • Milyen területekre van hatással (gazdasági, politikai, kulturális…)? • Melyek az előnyei? • Mik a kockázatai?

5. oldal

• Milyen hatást gyakorol a globalizáció a kulturális identitásra? • Mely pontokon alakulhatnak ki a globalizáció következtében konfliktusok? • Milyen módon oldhatóak meg ezek a konfliktusok? • Milyen gyakorlati haszna van ezeknek a megoldásoknak? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához elsősorban sekunder kutatás végzését találtam megfelelőnek. A fellelhető szakirodalom igen bőséges ebben a témában, tehát könyvtári és számítógépes információkutatásra volt szükségem. A dolgozatban elsődlegesen a globalizáció kockázatait fogom megvizsgálni, ahol lehet, a megoldásra is megpróbálok példát találni. A kockázati tényezőket pontonként sorba veszem először az általános törvényszerűségeket megvizsgálva, majd mindezt Magyarországra kivetítve. Ahhoz, hogy minél jobban érzékelhető legye, milyen hatással is van a globalizáció országunkra, kiválasztottam egy magyarországi kistérséget, Mohácsot, és ennek az elemzésén keresztül vezetem végig a kapcsolódó témakört.

2 A globalizáció hatásai és kockázatai Magyarországon Manapság akármelyik újságba nézek bele, akármelyik televíziós csatornát kapcsolom be, biztos, hogy megtalálom benne a szót: globalizáció. Divatos lett, szállóigévé vált, ha valamire nincs magyarázatunk, elég csak annyit mondani: Tudod ez is a globalizáció miatt van. De vajon tényleg ez az igazság, egyáltalán jól használjuk ezt a szót, tudjuk, mit takar pontosan? Szerintem nem. Mikor e-mellett a szakdolgozati téma mellett döntöttem, elsőként fókuszcsoportos kutatást végeztem el azzal kapcsolatban, hogy ez a szó kinek mit jelent.

2.1 Kutatási terv a 20-40 évesek körében végzett fókuszcsoportos kutatáshoz 2.1.1 A kutatási igény felmerülése Mivel Magyarországot választottam vizsgálatom alanyának ebben a diplomamunkában, úgy gondoltam, hogy elkerülhetetlen megtudnom, vajon mit gondolnak, és egyáltalán mit tudnak erről a témáról az itt élők, hiszen a szakkönyvekben, folyóiratokban megjelenő vélemények nem nyújtanak egyértelmű képet ebben a témában. A szerzők, szakemberek tájékozottak az adott témakörben, azonban úgy vélem, hogy nem csak az ő véleményüket kell megismernünk, hiszen egy adott társadalom minden rétegének véleménye, gondolatai, és ennek megfelelően tevékenysége ad átfogó képet, ha az 6. oldal

ország és a globalizáció viszonyát akarom megvizsgálni. Nem lehet teljes a kutatás, ha éppen a magyar társadalom „építőköveit”, azaz magukat a lakosokat nem kérdezem meg.

2.1.2 Az alapkérdés megfogalmazása Miután felismertem, hogy ebben a kérdésben több információra van szükségem, úgy gondoltam, hogy fontos megfogalmaznom azokat a kérdéseket, melyek segítségével letisztulhatnak a kutatás lényegi elemei, és így minőségileg és mennyiségileg is kielégítő adatot kapok. Úgy kellett megfogalmaznom a vizsgálat alapkérdését, hogy arra lényegi választ kaphassak, ehhez pedig csak a főbb szempontok megfogalmazása útján juthattam el. A következő kérdéseket tettem fel ezért magamnak: Mit tudnak az emberek a globalizációról? Meg tudnak-e rá fogalmazni valamilyen definíciót? Milyen tudattársításokkal kötik össze, mi az, ami elsődlegesen az eszükbe jut, amikor ezt a szót hallják? Milyen érzelmi reakciót vált ki belőlük? Mit gondolnak, életük mely területein befolyásolja őket a globalizáció? És ez a hatás pozitív vagy negatív? Tudják-e ezeket a változásokat valamilyen időponthoz (pl.: rendszerváltás) kötni? Mindezen kérdések felmerülése után kutatási tervem alapkérdése a következő lett: Mit tudnak és mi ma az emberek véleménye a globalizációról, és arról, hogy a globalizációs folyamatok milyen minőségi és mennyiségi változásokat hoztak és fognak hozni az életükben?

2.1.3 Konceptualizálás Mivel egy kutatási tervben lényegi elem, hogy pontosan tisztázzuk, egy-egy kifejezés alatt mit értünk, ezért az alapkérdést ebből a szempontból is meg kellett vizsgálni, ezzel is elősegítve a későbbi mérhetővé tételt, operacionalizálást. Egyértelművé kellett tenni, hogy az egyes szavak mit takarnak ebben az esetben, és mindez csak a fogalmi tisztázással, a téma körbejárásával és definiálással volt elérhető. Ma: A 2006-os év. Emberek: A 18. életévüket betöltött magyar állampolgárok. 7. oldal

Mit tudnak: Rendelkeznek-e a megkérdezettek bármilyen információval az adott kérdéssel kapcsolatban, hallottak-e már róla, ha igen hol, milyen forrásból szerezték az információt? Mi a véleményük: Itt azt szeretném megtudni, hogy a megkérdezettek szerint saját életüket mennyire érinti a globalizáció, egyáltalán képesek-e ezeket a folyamatokat érzékelni. Globalizációs folyamatok: Bármilyen, a globalizálódásból eredő gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális változás, fejlődés vagy visszafejlődés. Minőségi változások: Olyan változások a megkérdezettek életében, amelyek a globalizációval függnek össze, és pozitívan vagy negatívan befolyásolták az életüket. Mennyiségi változások: Az előbb említett minőségi változások számszerűsítése, mérhető formában történő kifejezése, legyen akár fizetésről, adóról, családtagok létszámáról, vagy bármilyen más, számokkal kifejezhető adatról szó. Hoztak: A megkérdezettek múltjára vonatkozó, a megkérdezés időpontjáig megtörtént események időbeli meghatározása, múltban történő elhelyezése, bármilyen dátumhoz, évszámhoz, akár politikai, akár kulturális, vagy bármilyen más időponthoz való kötése. Fognak hozni: A megkérdezettek véleménye szerint a globalizáció ki fog-e hatni az saját, a családtagjaik, vagy akár az egész társadalom életére az elkövetkező 5 évben. Valamint annak megfogalmazása, hogy ez a hatás véleményük szerint miben fog megnyilvánulni. Életükben: Ez alatt a kifejezés alatt a megkérdezettek életének bármilyen, szóba jöhető területét értem, így például a munkahelyet, családot, baráti kört, a közösséget, ahol élnek, azt az időszakot, mely alatt úgy vélik hatással volt rájuk a globalizáció bármely folyamata, azt a helyet, ahol az előbb említett hatások bekövetkeztek, legyen ez akár a hazájuk, Magyarország, vagy bármilyen más ország.

2.1.4 Operacionalizálás Ahhoz, hogy a fentiekben megfogalmazott definíciókat tapasztalati úton is meg tudjam ismerni, ahhoz, hogy kérdéseimre választ tudjak találni, és el tudjam dönteni, hogy milyen kutatási módszer lenne a legalkalmasabb ezeknek a kérdéseknek, illetve az alapkérdésemnek a tisztázására, szükségem volt arra, hogy mérhetővé tegyem az iménti

8. oldal

definíciókat. Mindezt úgy tudtam elérni, hogy a definiált, összetett fogalmakat részleteire, dimenzióira bontottam, kis kérdéseket fogalmaztam meg. Ahhoz, hogy kiderítsem, mit tudnak az adott témakörről, meg kellett tudnom, hogy meg tudják-e fogalmazni, mi is az a globalizáció. Az informáltsággal kapcsolatban szükségem volt az iskolai végzettségük megállapítására, hiszen más mind minőségileg, mind mennyiségileg például egy nyolc általánost és egy egyetemet végzett embernek az információs halmaza ebben a kérdésben. Mindezek után, mivel véleményre voltam kíváncsi, figyelnem kellett arra, hogy milyen szavakkal fejezik ki magukat, arra, hogy ezen szavaknak milyen az érzelmi töltete, milyen a gesztikulációjuk és mimikájuk, hiszen nem csupán a szavak tartalma, az elhangzott mondatok értelme, lényege a fontos, de az is, hogy ezek milyen kontextusban hangzanak el, mivel csak így kaphatunk pontos és teljes képet. Innentől kezdve egyértelművé vált számomra, hogy egy kérdőíves megkérdezés nem elégséges az alapkérdés tisztázásához, fókuszcsoportos vizsgálatra van szükség, ahol folyamatosan nyomon tudom követni a fentebb említett reakciókat is. Másrészt úgy gondoltam, hogy nagyon sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a globalizáció mit is jelent pontosan, ezért, ha kérdőíves megkérdezést alkalmaznék, akkor fennállna annak a veszélye, hogy már az első kérdéseknél elakadnának a megkérdezettek, hiszen, ha nem tudják, hogy mi az a globalizáció, akkor hogyan beszéljenek róla. Ha viszont már a fókuszcsoportos beszélgetés legelején tisztázzuk, hogy pontosan mire gondolok, miről akarom őket megkérdezni, akkor lehetőség van arra, hogy egy mindenki számára tanulságos beszélgetést, kutatást folytassunk. Annak kiderítésére, hogy a globalizációs folyamatok milyen minőségi és mennyiségi változásokat hoztak a megkérdezettek életében, olyan kérdéseket kell feltennem, amelyekre számszerű adatokat is kaphatok Például változott-e az életszínvonaluk az elmúlt években (itt szó lehet akár fizetésről, akár a gyermekek számáról, minden változás információs értékkel bír). Választ szerettem volna továbbá kapni arra, hogy vajon fenyegetve érzik-e magukat a globalizációs folyamatoktól az élet bármely területén, pl.: gazdasági, kulturális, politikai, de bármilyen más, általuk szóbahozott területen.

9. oldal

2.1.5 Kutatási módszer Az operacionalizálás során kiderült, hogy fókuszcsoportos kutatásra van szükségem. Mivel a gyakorlati helyem egy nyelviskola volt, ahol szinte minden társadalmi réteg képviselteti magát, úgy véltem alkalmas hely lesz a beszélgetések lebonyolítására, valamint az alanyok kiválasztására. Sajnos nagyobb léptékű, több városra kiterjedő kutatást nem tudtam finanszírozni, pedig nagyon tanulságos lehetett volna, hogy az egyes városokban mennyire látják vajon eltérően az adott kérdést az emberek.

2.1.6 Mintavétel A kutatást a 20-40 évesek körében végeztem, mivel úgy gondoltam, hogy ez a korosztály már rendelkezhet a témában egyrészt képzettségénél fogva, másrészt koránál fogva valamilyen információval az adott témában. Egy-egy tanfolyami csoportból 6 embert választottam ki, egyszerű véletlen mintavétellel.

2.1.7 Idő és költségterv A csoportok kialakítása: két nap. A beleegyezések megszerzése, időpontok megbeszélése, egyeztetése: 5 nap. A beszélgetések lebonyolítása: 3 nap. A beszélgetések kiértékelése: 2 nap. Költségek: Telefonköltség az időpontok egyeztetése során. A megkérdezések lebonyolítására három napot számoltam. Három, egyenként 6 fős csoportot sikerült kialakítanom, mivel a többi felkért hallgató nem egyezett bele a beszélgetésbe időhiányra és egyéb okokra hivatkozva. A beszélgetéseket egy, másfél órásra terveztem, ennyi időre kaptam termet az iskolától, és úgy véltem, ez elég lesz a kérdések kifejtésére, megválaszolására. Költségek a nyelviskolának köszönhetően nem voltak (eltekintve az időpont-egyeztetés során felmerült telefonos költségektől), mivel biztosítottak nekünk erre a célra egy külön termet.

2.1.8 A kutatás tanulságai A beszélgetések alapján egyértelművé vált számomra, hogy szinte senki, 18 emberből csupán 5-en, tehát a megkérdezetteknek csak 28%-a tudott valamilyen definíciót, választ adni arra, hogy pontosan mi is az a globalizáció. Mindenki hallotta már a kifejezést, de nem tudták, hogy pontosan mit jelent. Inkább jelenségekkel, szavakkal

10. oldal

kapcsolták össze, mint pl.: kereskedelem, Amerika, multinacionális cégek, kóla, hamburger. Miután minden csoportban volt valaki, aki valamilyen mértékben tájékozott volt az adott témában, a többiek is bekapcsolódtak a beszélgetésbe a fogalmi tisztázás után (amire feltétlenül szükség volt, mivel máskülönben nem lehetett volna folytatni a beszélgetéseket). A 30 év felettiek a rendszerváltással hozták összefüggésbe, mikor megkértem őket, hogy mondják el, mikortól kezdve tapasztaltak életükben ilyen jellegű folyamatokat. A 20-as éveikben járók legtöbbje azt mondta, hogy az iskolában hallottak róla, de az egyetemisták, főiskolások kivételével nem tudták pontosan, hogy milyen tantárgy, téma kapcsán került szóba. Többen említették, hogy úgy érzik, azzal, hogy külföldről egyre több információ, termék áramlik be Magyarországra, az ország kezdi elveszíteni az identitását. Alapvetően nem gazdasági folyamatokkal, hanem a hétköznapokban tapasztaltakkal kapcsolták össze a globalizációt. Ilyen volt annak említése, hogy 1990 után gombamód megszaporodtak a gyorséttermek, lehetővé vált, hogy műholdas adásokat nézzenek, bejárják a világot. Azonban annak ellenére, hogy ezt pozitívan értékelték a legtöbben, 89% úgy vélte, hogy az életszínvonaluk nem javult, a fiatalabbak nem látnak esélyt arra, hogy viszonylag rövid időn, 5-10 éven belül családot alapítsanak, saját lakást szerezzenek. Mindezekért nem a globalizációt okolták, a legtöbbjük nem látta a kapcsolatot a globalizációs és gazdasági folyamatok között, bár többen említették az európai uniós csatlakozást, mint olyan tényezőt, melytől javulást vártak, és melyben csalódtak. Az Európai Uniót körülbelül 60%-uk hozta kapcsolatba a globalizációval. Okokként a közös pénznemet, a kulturális egybeolvadást nevezték meg. Szóba kerültek a franciaországi tüntetések, Amerikát sokan említették, és úgy vélték, hogy az országban divattá vált minden, ami az amerikai kultúrát idézi. Erről a legtöbben elitélőleg nyilatkoztak. A jövőképük sem volt optimistának mondható, a munkavállalás szempontjából csakúgy, mint a családalapítás szempontjából nem láttak sok reményt arra, hogy helyzetük javulni fog. Mindebből azt a következtetést vontam le, hogy jelenleg Magyarországon sem az oktatás, sem a tömegtájékoztatás nem képes elérni, hogy ebben a témában a társadalom megfelelően informált legyen. A televízió, rádió, a különböző

újságok

életünk

részét

képezik.

Gyakran

más

tevékenységekkel

párhuzamosan nézzük, hallgatjuk őket. A háttértelevíziózás mértéke egyre növekszik, agyunk rengeteg kép- és hanghatásnak van kitéve. De rohanó világunkban nincs idő arra, hogy egyszerre csak egy dologgal foglalkozzunk, így csak információrészleteket

11. oldal

vagyunk képesek befogadni, nem csoda, ha nem kapunk teljes képet egy-egy témáról. Azonban mindez nem azt jelenti, hogy a média felelőssége kisebb ezen a téren. Sokszor anélkül használják ezt a kifejezést, hogy a legminimálisabb magyarázatot fűznék hozzá. Divatos ez a szó, szakszerűbbnek tűnhet a közönség számára, ha a globalizáció szót használják egy-egy műsorban vagy cikkben. Úgy vélem, nagyobb hangsúlyt kellene fektetni arra, hogy a társadalom megfelelően informált legyen ebben a témakörben, hiszen életünk minden területét érinti. Legtöbben a kultúrára gyakorolt hatását említették, és nem voltak tisztában azzal, hogy gazdasági, politikai és egyéb vonzatai is vannak.

3 A globalizáció új dimenzióban: Az elkészített fókuszcsoportos kutatás kiértékelése után világossá vált számomra, hogy minden eddigi elképzelésemet a globalizációval kapcsolatban új alapokra kell helyezni. Eddig úgy véltem, megvannak azok az alapok, melyek segítségével bármely fórumon beszélgetés,

felvilágosító,

tájékoztató

munka

alakulhat

ki

a

globalizációval

kapcsolatban, legyen itt szó akár egy interaktív műsorról, vetélkedőről, vagy csak egy egyszerű hírműsorról. Most azonban azt gondolom, hogy mindent a legelejétől kell kezdeni, új alapokra helyezve (ha egyáltalán lehet ilyet mondani, hiszen úgy tűnik, hogy ilyenek nem is léteznek). Ahhoz, hogy építő jellegű, értékes, a tudásunkat bővítő ismertekhez, információkhoz jussunk, elengedhetetlen, hogy mindenki tudja, pontosan miről van szó. A globalizáció kihat mindennapi életünkre, nem lehet közönyösen elmenni amellett a tény mellett, hogy a magyar lakosságnak csak egy kis százaléka van tisztában azzal, hogy ez a fogalom mit is jelent. Meg kellene reformálni a tájékoztatást, és mindenkiben tudatosítani kellene, hogy a globalizációval együtt jár (a teljesség igénye nélkül): ƒ Gazdasági, kulturális homogenizáció. ƒ Fogyasztói társadalom megjelenése. ƒ Növekedési, kényszer, verseny. ƒ Gazdasági polarizáció ƒ Jövedelmi különbségek növekedése, társadalmi szakadék szélesedése. ƒ Környezeti és szociális problémák felerősödése, túlnépesedés.

12. oldal

ƒ Technológiák, elsősorban a kommunikációs és információs technológiák fejlődése. A globalizáció egyik fő jellemzője, hogy összekapcsolja a világot. Mára a gazdasági tevékenység az egész Földre kiterjedt. A kereskedelmi, pénzügyi tevékenységek nemzetek feletti, globális szinten működnek, és hatásaik is globális szintűek. A globális piacgazdaság egyik fő jelszava a szabad verseny, mérőszáma a bruttó hazai termék, a GDP. Mindezek egy folyamatos versenyre, növekedésre kényszerítik a nemzeteket. Ez a folyamatos teljesítési kényszer összekapcsolódik a fenntartható fejlődés fogalmával, ami bár kezdetben a környezetvédelemhez kapcsolódott, mára már nem választható el a gazdaságtól sem. Viszont tudomásul kellene vennünk, hogy a fejlődés egy idő után (nem is olyan sokára) már nem lesz fenntartható, ha továbbra is ugyan olyan pazarló módon használjuk fel a Föld erőforrásait, nem törődve azok véges mivoltával, ahelyett, hogy más, alternatív energiaforrások, technológiák után néznénk. Sajnos a nemzetközi kereskedelem, az internet, a televízió és más médiumok elterjedésével ugyan olyan gazdasági és kulturális minták terjednek el az egész világon. Mennyivel eredményesebb lenne hosszú távon, ha ezek a minták egy újfajta, a környezetre, élőhelyünk és nemzeti kultúránk megóvására is tudatos viselkedésmintát terjesztenének el. Sajnos úgy tűnik, hogy nem ebbe az irányba történik a változás. Napjainkban egyre nagyobb szakadék figyelhető meg az egyes társadalmi rétegek között. A jövedelmek átcsoportosítása ezt csak még jobban megnövelte. Mindez az egész világot, mind a fejlődő, mind a fejlett országokat, így tehát hazánkat is érinti. A gazdasági globalizáció következtében az állampolgárok életére egyre inkább a multi- és transznacionális vállalatok lesznek hatással, melyek nem tudnak azonosulni a helyi közösségek érdekeivel, így tehát a helyi társadalmak és kormányok szuverenitása jelentős mértékben csökken, illetve a döntés joga olyanok kezébe kerül, akik elsődlegesen saját gazdasági érdekeiket tartják szem előtt. A globalizáció egyik jellemzőjeként említettem a túlnépesedést. Azokon a földrészeken, ahol a modernizáció, az új technológiák bevezetése nem járt együtt a jólét növekedésével, a családok számára létfontosságúvá vált a család létszámának növelése a segélyek, illetve a több kereső miatt, és itt sajnos nem csupán a felnőttekre gondolok, hanem a gyermekekre is. A családok számára sok esetben a gyermek bevételi forrást jelent. Mindeközben az egészségügy fejlődésének köszönhetően egyre csökken a gyermekhalandóság mértéke. Másrészről az elmaradottság, nyomor ellenállást is

13. oldal

kiválthat ezeken a területeken, megjelenhet a vallási fundamentalizmus, mely a népesség számának növelésével akarja az erőegyensúlyt a saját javukra billenteni. A mérleg egyensúlyba hozásában nagy segítséget jelenthetne az információs és kommunikációs technológiák fejlődése is. Azonban sajnos az elmaradott térségekben ezeknek a beszerzése és alkalmazása nem megoldható az anyagi erőforrások és a szakképzettség hiánya miatt. Ezek a lehetőségek tehát inkább a fejlett országok számára jelentenek megoldást és lehetőséget. A földrajzi távolság egyre inkább jelentőségét veszíti az internet korában. Az idő és a gyorsaság viszont egyre nagyobb hangsúlyt kap. Életritmusunk megváltozott, egyre gyorsabban és egyre több mindent kell elintéznünk a nap folyamán. És ez igaz egy nemzet, egy vállalat, de az egyén szintjére lebontva is. A globalizáció előnyeinek fő élvezői a nemzetek feletti vállalatok, melyek a nemzetközi pénzügyi intézményekre, mint az OECD, a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap, a Kereskedelmi Világszervezet, az Európai Unió, és a médiára támaszkodnak. Magyarországon ez ugyan úgy érzékelhető. Nem csak azt kell hangsúlyozni, hogy ezek a vállalatok a hazai kereskedőktől veszik el a lehetőséget, arra is fel kell hívni az emberek figyelmét, hogy nem lehetnek ebben a témában közönyösek, hiszen személy szerint őket is érinti ez a folyamat. A globalizáció annyira összetett, annyi területet érint, hogy véleményem szerint nincs ember ma Magyarországon, akinek az életére ne lett volna valamilyen szinten hatással. Lehet itt szó arról, hogy a megélhetését segíti elő, vagy akár veszélyezteti például egy külföldi vállalat belépése az országba, de lehet szó arról is, hogy milyen mértékben változtatja meg gondolkodásmódját, értékrendjét, ismerősei, barátai, családja szokásait, kulturális identitását a globalizáció. És ez az, amivel a következő fejezetben bővebben is foglalkozom. Az előbb a globalizáció egyetemes, ha tetszik, globális hatásait fejtettem ki, mos nézzük, miként hat ez az egyén szintjén.

4 A globalizáció emberi kockázatai A globalizáció több szinten van hatással egy társadalomra, és ezen keresztül annak állampolgáraira. Ennek egyik leginkább érzékelhető területe a gazdaság. Az OECD egyik definíciója szerint a gazdasági globalizáció egy olyan folyamat, mely során az egyes országok piacai és termelése egymástól egyre inkább függővé válik az áru, a tőke és a munkaerő szabad áramlása miatt. A globalizáció egyik veszélye éppen a szabad kereskedelemben rejlik. Egy önellátásra berendezkedett helyi gazdaságot károsan befolyásolhat, ha az országot megnyitják a 14. oldal

szabad kereskedelem felé. Ahogy függővé válnak a világpiacon értékesített termékeikkel, máris ki vannak téve a technológiai és árváltozásoknak. Mindez azt is jelenti, hogy az egyes nemzetek állampolgárai is függővé válnak egymástól. A vállalatok a szerint telepednek le és vonulnak ki egy országból, hogy ott mennyire éri meg nekik termelni. Az outsourcing egyre gyakoribbá válik. Ez viszont függőségi helyzetbe hozza nem csak az adott ország lakóit, akiknek megélhetése függ attól, hogy az adott vállalat az országban marad-e, de az államot is, aki inkább minden támogatást megad, csak hogy élvezhesse az országba áramló tőke előnyeit. A globalizáció életünk minden területén érezteti hatását, de ezzel nem mindig vagyunk tisztában. Sokszor csupán a gazdasági hatásainak tulajdonítunk jelentőséget, holott nem elhanyagolható politikai, technológiai és nem utolsósorban kulturális jelentősége sem. A globalizáció - mint azt a bevezetésben is említettem - folyamatok komplex rendszere. Egyszerre van negatív és pozitív hatással nem csupán egy adott társadalomra, de annak minden egyes tagjára külön-külön is. Sokunk számára úgy tűnhet, hogy mindez nyugatról, Amerikából indul ki. Az előbb említett fókuszcsoport számomra ezt támasztotta alá. A globalizáció egyes kulturális megnyilvánulásai jobban beivódnak a köztudatba, mint mások. Gazdasági felméréseket senki nem fog megjegyezni, a szlogenek,

márkanevek

azonban

már

átitatták

hétköznapjainkat,

beférkőztek

tudatunkba. Ilyenek például egyes, világszerte ismert nevek, mint pl.: Coca-Cola, McDonald’s.

Azonban

a

globalizáció

akkor

sem

keverhető

össze

az

amerikanizálódással. Ez egy sokkal összetettebb folyamat, melyben lényegesen több kultúra van egymásra hatással, mint az Amerikai Egyesült Államok. Ennek ellenéra nagyon sok multinacionális cég központja az Amerikai Egyesült Államokban található. Nem véletlen szerintem, hogy mindez ellentéteket hoz felszínre az élet egyes területein. A világ lakosságának igen kis százaléka részesedik a globális gazdaság nyújtotta előnyökből. 198-1998 között ez az arány 2,3%-ról 1,4%-ra esett vissza.2 Az egyes országok társadalmain belül (és nemzetközi szinten az országok között is) növekvő egyenlőtlenség figyelhető meg. Az egyes országok az élet több területén kerülnek kapcsolatba egymással, ez alól Magyarország sem lehet kivétel, tekintve, hogy külkereskedelmi szempontból nyitott ország vagyunk. Azonban így nem csupán a kapcsolattartás előnyeivel szembesülünk, hanem azzal is, hogy mindennek 2

Az adat A. Giddens: Elszabadult Világ című könyvéből származik. Perfekt Kiadó, Budapest 2000, 26. oldal.

15. oldal

bizony hátrányai is vannak. Ahogy az egyes országok lakosai közvetlen kapcsolatba kerülnek egymással, veszélyeztetve érezhetik saját kulturális identitásukat. A helyi nacionalizmus feltámadása is egyfajta válasz lehet tehát a globalizációra. Egyik oldalról nézve tehát a globalizáció veszélyt jelenthet egy nemzet kulturális örökségére nézve, másik oldalról megvizsgálva viszont a folyamatot nagyszerű lehetőség arra, hogy más kultúrákat is meg tudjunk ismerni, hogy bővíthessük látókörünket, de erről néhány fejezettel lejjebb bővebben is írok. Tény azonban, hogy az ország megnyitása a külföld felé nem minden esetben járt pozitív eredménnyel. Megváltoztatta életünk több részét, ehhez pedig csak úgy lehetett alkalmazkodni, ha az igényeinket, értékrendszerünket is megváltoztatjuk. Ebben pedig nagy szerepe volt az elektronikus médiának. Megváltozott a műsorkínálat, ahogy egyre több külföldi csatorna vált nézhetővé. Azonban ez a változás nem egyértelműen pozitív. Bizonyos mértékű uniformizálódás figyelhető meg az egyes műsorok kapcsán világszerte. A médiából felénk áradó rengeteg talk-show, a reklámok, a Való Világ és társai, biztos vagyok benne, hogy nem mindenkit szórakoztatnak, sokunkban felébresztik az igényt kulturális értékeink megóvására. Az egyes műsorszolgáltatók egymással versengve igyekeznek felhívni magukra a figyelmet, minél nagyobb nézettségre szert tenni, és ebben a harcban nem riadnak vissza semmitől. Sokkoló képek árasztják el a képernyőt, minél megdöbbentőbb egy hír, annál több néző figyelmét kelti fel. Azonban itt van a csapda is: egyre inkább megszokjuk a borzalmakat, már senkit nem ráznak meg lelke legmélyéig a hírekben hallott gyilkosságok, balesetek. Lassan megszokottá válnak, olyan képekké, amelyeket mindannyian megnézünk, sajnáljuk a történteket, de már annyiszor láttunk azelőtt hasonlót, hogy szinte nem is tudatosul, hogy mindez a valóság része. Otthonról, a biztonságos fotelünkből egészen másként érzékeljük a világban történteket. Nem csupán Magyarországon, de a világ más részein is egyre megszokottabbá válnak a helyi összecsapásokról, katasztrófákról szóló jelentések. A fenyegetés azonban valós, ami ott megtörténhet, az itt is bekövetkezhet. A terrorizmus, szeptember 11-e erre mutatott rá. Azóta kicsit mindenki másként szemléli a tévében hallottakat, már nem csak szemlélők, de résztvevők vagyunk. A terrorizmus világszintű fenyegetéssé vált az országok politikai és gazdasági összefonódása által. A terrorizmus két síkon működik, egyrészt akciókat szerveznek, másrészt fenyegetnek. A média pedig partner a rémhírek terjesztésében, a pánik keltésében. Az információs kötelességnek ellent mondana, ha nem tájékoztatnának minden fenyegetésről. Kérdés, hogy ezzel valóban jót tesznek-e

16. oldal

vagy csupán a fenyegetettség érzését fokozzák. Ma minden azonnal a közönség tudomására jut, ezzel eltűnik a távoliság érzése, ami régen az adatátvitel, a kommunikáció lassúsága miatt lépett fel. A késve közvetített eseményeknek távoli jellege volt. Ma ez már nem mondható el. Ha ma történik valami a világban, akkor az könnyen meglehet, hogy valamelyik ismerősünket, rokonunkat is érinti. Lehet, hogy a tévéből tudjuk meg, hogy néhány órával ezelőtt robbantás történt abban a városban, ahol szerettünk éppen nyaral. Már nem nyújt biztonságot a távolság. Sőt maga a távolság is eltűnt. Nemzetközi repülőjáratokon, autópályákon járjuk be a világot, egyik órában még itt, a másikban már ott vagyunk. És mindenhol ismerős tárgyakkal, szavakkal találkozunk. Szinte mindenhol betérhetünk egy ismerős gyorsétterembe, egy ismerős boltba, ugyan azokat a reklámokat látjuk mindenhol. Mindez biztonságérzetet adhat, azonban az a veszély is fenyeget, hogy az egyes országok uniformizálódnak, a kulturális különbségek, melyekben annyi szépség és egyediség található, egyre inkább eltűnnek. Azonban nem csupán kulturális vagy gazdasági kockázatokról beszélhetünk. A globalizáció jelentős mértékben hozzájárult a globális felmelegedéshez. Az egyes egyéneket, így a magyar lakosságot is közvetlenül fenyegeti ez a veszély, hiszen egészségükre van hatással. Az iparosodás elterjedése egyre növelte bolygónk felmelegedésének kockázatát, valamint jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az egészségügyi kockázatok száma megnövekedjen a világban, így Magyarországon is. Az esőerdők kiirtásával újabb és újabb vírusok jelennek meg, melyek aztán a repülőgépeknek köszönhetően bárhova eljuthatnak a világon. Erre példa az AIDS elterjedése is, mely mára már világszerte ezreket fertőzött meg. Vagy gondoljunk csak a madárinfluenzára, mely világméretű járvánnyal fenyeget a közeljövőben. A globalizáció fogalma és a környezetvédelem először a hatvanas-hetvenes évek fordulóján kapcsolódott össze. Ekkor jelent meg ugyanis a Római Klub jelentése, melynek következtében egyre többen kezdtek el aggódni a globális környezetvédelmi problémák miatt. Már nem csupán helyi, hanem határokon túllépő problémává vált környezetünk pusztulása, károsítása. Ekkor jelent meg a következő jelszó is: „Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!”. Azonban a hangsúly jelenleg nem első sorban környezetünk védelmén van, hanem a gazdasági területeket érinti. Összefonódott az internet fejlődésével, a kereskedelem, a pénzpiacok, a nemzetek feletti vállalatok térnyerésével. Azonban nem tekinthetjük kizárólagosan a gazdasági globalizációt

17. oldal

fontosnak. A fejlődésnek más területeken is globális hatásai vannak. A technika fejlődése más veszélyeket is tartogat. A géntechnológia elterjedésével egyre több országban jelennek meg a génkezelt élelmiszerek, melyeknek még nem tudjuk milyen közép- vagy hosszú távú egészségkárosító hatásai lehetnek. Bár kötelező feltüntetni az egyes élelmiszereken, ha azok génkezelt alapanyagból készültek, a fogyasztók erre nem igen

ügyelnek.

Az

állatoknak

adott

antibiotikumok,

növekedésserkentők,

a

mezőgazdaságban használt növényvédő szerek mind kihatnak egészségünkre. Még ha egy országban szigorú szabályozásokat is vezettek be ezen a területen, a külföldről behozott élelmiszerek mindig kockázatot jelentenek. Magyarország az Európai Unió tagjaként meg kellett, hogy változtassa ebben az ügyben eddigi szabályozását. Még mindig nem tisztázott azonban, hogy a génkezelt termékeket milyen módon, milyen jelöléssel ellátva lehet forgalmazni. Ha csak azt nézzük, hogy a forgalomban lévő szójatermékek nagy része génkezelt, és utána ezt a gondolatmenetet folytatva megnézzük, hogy miből készülnek egyes húskészítményeink, bizony rá kell döbbennünk, hogy már most is könnyen meglehet, hogy génmódosított ételeket eszünk (nagyon sok konzervben, felvágottban, virsliben, kenőmájasban szója az egyik adalékanyag). Ennek a megoldása minél hamarabb meg kellene, hogy történjen, hiszen közvetlenül érinti mindenki életét, egészségét. Természetesen a globalizációnak nem csupán kockázatai vannak. Lehetővé tette, hogy a demokrácia elterjedjen, oda utazunk, ahova csak szeretnénk, ott vállalunk munkát, ahol élni kívánunk. Az évnek abban a szakaszában eszünk narancsot, epret…, amikor csak szeretnénk. Szeretném hinni, hogy az egyes nemzetek már nem csupán saját érdekeiket tartják szem előtt, de globálisan a környező világét is. Hiszen egymásra vagyunk utalva, ha szennyezzük a tengerünket, nem csak nekünk, de szomszédainknak sem lesz esetleg lehetősége többé ott halászni, ha kirobbantunk egy háborút, az nem csak ránk nézve fenyegetés, de mindenki számára. Mindezeket figyelembe véve szükségessé vált, hogy a globalizációt még egyszer átgondoljuk, egy új viszonyrendszert hozzunk létre nem csak a világban, de Magyarországon is. Csak ennek a segítségével érhetjük el azt, hogy a jövőben is legalább ezen a színvonalon tudjuk tartani éltünket, vagy remélhetőleg javítani is tudjunk rajta.

18. oldal

5 A globalizáció új viszonyrendszerének szükségessége Magyarországon 5.1 Gazdasági kihívások Az 1990-es évek első felében a szociális piacgazdaság megbukott és egy új irányzat kezdett kifejlődni, a neoliberális gazdaságfilozófia, amelynek követői úgy vélték, a piacgazdasági átalakulás a társadalom két részre szakadását is automatikusan magával fogja vonni. A központi újraelosztás megváltoztatásával a társadalmi szétszakadás problémája nem oldható meg hosszú távon. Lehet, hogy egyes rétegek helyzetén enyhíteni tud, azonban nem eredményezi egy erős középosztály kialakulását, amelyre pedig szükség lenne egy erős gazdaság biztos alapjaként. A globalizálódó világgazdaságban egyre inkább a szolgáltatásokra, az információ minél gyorsabb áramlására helyezik a hangsúlyt. Magyarországnak mindezt figyelembe véve olyan tevékenységeket és szolgáltatásokat kellene kifejlesztenie, amelyekben a tudás- és információigény nagy szerepet kap. A multinacionális vállalatok térnyerésével az államra is új feladatok hárulnak. Ahhoz, hogy az ország versenyképes maradjon a társadalom tudásának aktivizálására lenne szükség. Bár a felsőoktatásba jelentkezők száma minden évben igen magas, a középkorúak képzésére már alig fordítanak figyelmet. A munkanélküli hivatalokban ugyan lehetőség van átképzésekre, azonban a hivatalok nem konzultálnak a munkaadókkal arról, hogy vajon milyen területeken van ténylegesen munkaerőhiány, hol lenne igazán értelme az átképzésnek. Az Európai Unióba bekerülve kiemelten fontos lett az idegen nyelvek ismerete. Azonban ma Magyarországon, összehasonlítva az Európai Unió más országaival, csak egy igen kis réteg beszél valamely más nyelven olyan szinten, ahogy arra jelenlegi világunkban szükség lenne. A Trabold-féle versenyképességi piramis szerint a tudás a versenyképesség egyik fő összetevője. Globalizálódó világunkban csak azok az országok maradhatnak versenyképesek, melyek

a

társadalom

tudásának

minél

nagyobb

részét

képesek

hozzáadni

gazdaságukhoz. Trabold piramisán keresztül vizsgálva Magyarországot a következőket mondhatjuk el: A gazdaság alapját alját az exportképesség, az alkalmazkodóképesség és a (tőke)vonzóképesség alkotják. Bár az országban gyorsan nő az export, az import mértékét nem haladja meg. A magyar export jelentős része mögött az országban jelenlevő multinacionális vállalatok által behozott félkész termékek reimportja áll. Ami az

alkalmazkodóképességet

illeti,

Magyarország

19. oldal

gyorsan

alkalmazkodott

a

világgazdasági tendenciákhoz, azonban az ezekkel együtt járó technikai fejlesztések csak a fejlettebb régiókat érintik. Az országba beáramló tőke ellenére sem elég gyors a fejlesztések üteme ahhoz, hogy az ország versenyképes legyen hosszú távon az Európai Unióban és azon kívül. Csak megfelelő mértékű fejlesztésekkel lehetne ezen változtatni, azaz megkeresni azokat a pontokat, területeket, ahol még kiaknázatlan lehetőségek vannak. Az egyik ilyen terület az ökoturizmus. Magyarország hihetetlenül sok természeti értékkel rendelkezik, melyeket nem lenne szabad kihasználatlanul hagyni. Az ország alatt óriási termálvízhálózat van, amelyeket felhasználva jelentős turisztikai bevételre tehetne szert a nemzet. Ha ezt rövid időn belül nem mi aknázzuk ki, külföldi befektetők fognak megjelenni a piacon, és így jelentős mértékben csökkenne az állam haszna. Az idegenforgalom és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások és termékek tehát nagyszerű bevételi forrást jelentenének. Azonban mindehhez nem csupán a külföldről érkező vendégekre van szükség, a belső turizmust is fejleszteni kellene, melyhez azonban szükség van egy fizetőképes, erős középosztályra is, valamint arra, hogy az egyes régiók közötti konkurenciaharcot felváltsa az együttműködés. A regionális adottságok felismerésével, a lehetőségek helyben történő feltárásával és kihasználásával jó esély lenne a felzárkózásra. A falusi turizmus nagyon sok lehetőséget rejt tehát magában nem csupán a gazdaság, de az egyes személyek számára is. Magyarországnak fel kellene lelnie azokat a területeket a nemzetközi gazdaságban, ahol egyedi lehet. Ugyan úgy, ahogy egy új termék bevezetésénél megnézi egy vállalat, hogy az adott piacon mire lenne igény, és mely területeken vannak eddig még ki nem használt pontok, úgy országunk is megtehetné ugyan ezt. Ami mikro méretben működik, az makroszinten is működőképes lehet. Ahelyett, hogy hagynánk, hogy a képzett, fiatal szakemberek külföldre menjenek dolgozni, itt kellene versenyképes jövedelemmel munkát biztosítani nekik. Az ország annyi nagyszerű elmét adott már a világnak, ideje lenne, hogy mi is hasznosíthassuk szaktudásukat. A kutatás-fejlesztés területén elért jó eredmények gyakorlati átültetésével szintén növelhetnénk versenyképességünket. Bár egy-egy kutatási eredmény ipari termékké alakítása igen költséges folyamat, nem lehet figyelmen kívül hagyni, mint lehetőséget. Mivel Magyarország nem lehet versenyképes az Európai Unióban a mezőgazdasági tömegárukkal szemben (mezőgazdasági túltermelés), az egyediségre kellene fektetni a hangsúlyt. Biokertészetek létrehozásával esély lehetne nagyobb piaci részesedés 20. oldal

kiharcolására.

Ezáltal

amellett,

hogy

munkahelyet

biztosítanánk

azoknak

a

mezőgazdasági dolgozóknak, akik már csak alig-alig képesek családjukat eltartani jelenlegi munkájukból, az ország hírnevét is erősítenénk. Jelenleg világszerte megfigyelhető, hogy a táplálkozási szokások átalakulóban vannak, egyre nagyobb az igény vegyszermentes, tisztán biológiai eljárással termesztett növényekre, illetve a belőlük készült termékekre. Jómagam is ezeket a termékeket részesítem előnyben, bár jelenleg az áruk nem engedi meg, hogy teljesen áttérjek fogyasztásukra. Az azonban biztos, hogy mióta pár évvel ezelőtt elkezdte a családom ezeket a élelmiszereket vásárolni, az árukínálat jelentős mértékben megnőtt, és ezzel párhuzamosan a vásárlók száma is emelkedett. A Budapesten fellelhető bioboltok száma is emelkedett, az Interneten százával olvashatóak az egészséges életmóddal kapcsolatos cikkek, egyre több és több könyv jelenik meg ebben a témában, újabb és újabb fórumok indulnak ezzel kapcsolatban. Tehát a lelkesedésnek és az emberek, elsősorban a fiatalabb korosztályok, lelkesedésének csak pénztárcájuk szab határt. Ezért úgy vélem, magyar biotermékek előállításával nem csupán az országban, de azon kívül is jelentős sikereket lehetne elérni. A magyar vásárlók ezáltal olcsóbban juthatnának hozzá ezekhez a termékekhez az ágazat kifejlődése után. Az államnak segítséget kell biztosítania a nemzetállamon belüli régióknak abban az esetben, ha egy globális vállalatot elsődlegesen erőfölényének nyers kihasználása érdekel. Továbbá közvetítenie kell a transznacionális vállalatok és a lokális érdekszövetségek között létrejött együttműködésekben, az esetlegesen felmerült nézeteltérések elsimításában. Sok térség felzárkózása függ attól, hogy az állam milyen mértékben képes segítséget nyújtani a globális-lokális érdekszövetségek létrejöttében. Ezért olyan fontos, hogy Magyarországon az önkormányzatok kiemelt figyelmet kapjanak a közigazgatásban, hiszen ők közvetítenek az állam és a polgárok között, és ők azok akik jelentős feladatokat vállalnak át a központi irányítástól, hiszen helyi szinten jobban látható, hogy egy adott térségnek mire van szüksége, és mely problémák várnak megoldásra. Mindezeket figyelembe véve fontosnak tartom, hogy közelebbről is megvizsgáljuk a magyarországi önkormányzatok működési rendszerét, hiszen csak ezáltal láthatjuk, hogy a globalizáció milyen hatással van a helyi közigazgatásra.

5.2 A globalizáció hatása a helyi közigazgatásra A globalizáció fókuszpontja a gazdaság, valamint annak egyre nyitottabbá válása. Ennek a folyamatnak a szabályozásában nagy szerepe van az egyes országok, így

21. oldal

Magyarország gazdaságpolitikájának is. A magyar gazdaság színtere kisebb egységekre lebontva a település és a térség, így az önkormányzatok szerepe nem elhanyagolható. Az államhatalom helyi egységeiként nem zárkózhatnak el a globalizáció kihívásaitól, hiszen ezen is múlik életképességük, fejlődésük. Nagy

kihívást

jelent

a

magyarországi

önkormányzatok

számára,

hogy

az

intézményfenntartást, a magas működési költségeket, a nem minden esetben átgondolt fejlesztéseket gazdaságosabb mederbe tereljék. A legfontosabb kulcsszó ebben az esetben az integráció, az összefogás. A régió és a kistérség új közigazgatási egységként ezen célokat kell, hogy szolgálja. Ahhoz, hogy meg tudjuk vizsgálni, milyen kapcsolat áll fent az önkormányzatok és a globalizáció között, fontos megismernünk a magyarországi önkormányzatok működésének legfőbb jellemzőit. Az önkormányzatok a civil társadalom szerveződésének legfontosabb szervezeti formái. Az önkormányzati szervek fel vannak hatalmazva Magyarországon közérdekű igazgatás végzésére,

közügyek

gyakorlására.

E

privilégiummal

rajtuk

kívül

még

az

államigazgatási szervek is rendelkeznek. Az önkormányzati szervek önkormányzati igazgatási tevékenységet folytatnak. A közhatalom helyi gyakorlásának a színterei, alanyuk a választópolgár. Teljesítőképességük különböző és feladataik is különbözőek. A legjelentősebb önkormányzati típusok a települési és a területi vagy megyei önkormányzatok (község, vármegye). Mindkettő helyi önkormányzatnak számít. Léteznek ezeken kívül még szakmai önkormányzatok (szakszervezetek, kamarák), vallási közösségek önkormányzatai (egyházak) és egyesületek. Az önkormányzatok közül kiemelkednek azok, amelyeknek a tevékenységét a jogszabályok közérdekűnek minősítik. A helyi önkormányzati rendszerről szól az 1990. évi LXV. törvény. 1996-ban és 2003-ban módosították. Kétharmados törvény. E- törvényben irányadóként az Európai Önkormányzati Kartát nevezték meg. A törvényben elismerik és védik a helyi közösségek önkormányzáshoz való jogát, elősegítik az önkormányzáshoz szükséges feltételek megteremtését. További önkormányzati szabályozó az Alkotmány. A helyi önkormányzatok önállóan járnak el minden helyi érdekű közügyben. Ilyen közügynek tekinthetőek az alábbi ügyek: •

a közhatalom gyakorlása (önkormányzati típusú)

•

a közszolgáltatás biztosítása

•

a fentiekhez szükséges feltételek megteremtése. 22. oldal

•

Az

önkormányzati

jogok

alkotmánybírósági

és

bírósági

védelemmel

rendelkeznek. •

Az önkormányzatok testületi üléseiken rendeleteket, illetve határozatot

hozhatnak. A választópolgárok közvetve (választott képviselőtestület útján) vagy közvetlenül is meghozhatják döntésüket. Bármely önkormányzat véleményt nyilváníthat, illetve vizsgálatot kezdeményezhet hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő problémákkal kapcsolatban. Jelenleg Magyarországon 3164 önkormányzat van. Számuk folyamatosan nő. Sajnos még mindig az elkülönülés jellemzi őket és kevés a társulás, annak ellenére is, hogy ma már jelentős támogatást kaphatnának. Az Európai Unió tagjaként már nem elszigetelt egységekként kellene működniük, egy nagy egészhez tartoznak, ahol összefogva, az együttműködést megfelelően kiépítve egymás között nem egy pályázatot be lehetne nyújtaniuk az Európai Unióba. Gazdaságilag már nem csupán önmagukért tartoznak felelősséggel, hiszen az Unió gazdaságát minden tagország helyzete befolyásolja. Bizonyos térségeknél az elérhetőség fogalma is felmerül (pl.: Belső Somogy, Tolna megye nyugati része, Baranyában az aprófalvas részek). Eltérő az egyes települések önkormányzatainak adottságai csakúgy, mint az ott tapasztalható életminőség. Mindezekből az következik, hogy az elsődleges településfejlesztési cél a felzárkóztatás kell, hogy legyen. A

települési

önkormányzatok

feladatai

közé

tartozik

a

településfejlesztés,

településrendezés és a településüzemeltetés, a természetvédelem, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés, a csapadékvíz-elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, a köztisztaság és a településtisztaság biztosítása, a helyi tömegközlekedés fenntartása. Az önkormányzatoknak arról is gondoskodniuk kell továbbá, hogy mindezen feladatokat kivel végeztetik el, pl.: a közvilágítás biztosítása érdekében szerződést kell kötniük egy adott szolgáltatóval. További feladat a helyi tűzvédelem, a közbiztonság biztosítása, a helyi energiaszolgáltatásban való részvétel és a foglalkoztatási kérdések megoldása. Az önkormányzatok feladatkörébe tartozik továbbá a humán szféra területe. Ide sorolható a gyermek- és ifjúsági feladatok ellátása, az óvodák segítése, az alapfokú nevelésről, az oktatásról, az egészségügyi és szociális ellátásról való gondoskodás, az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése, a tudományos, közművelődési és művészeti tevékenységek, valamint a sport támogatása. 23. oldal

5.3 Önként vállalt feladatok települési szinten Az önkormányzati feladatok önkormányzatonként eltérőek lehetnek. Ez függ az egyes települések adottságaitól, méretétől, megoldandó teendőitől, a lakosság igényeitől. A fakultatív önkormányzati feladatok lehetővé teszik a nagyobb helyi önállóságot. Önként vállalhatnak az önkormányzatok minden olyan helyi érdekű közügyet, amelyet jogszabály nem utalt más szervhez. A fakultatív feladatokat az önkormányzat maga határozza meg, és maguk döntik el még azt is, hogy milyen mértékben és milyen módon kívánják azt ellátni. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat minden megtehet, ami jogszabályt nem sért. A globalizáció terjedésével ezek a feladatok egyre növekednek, hiszen egyre inkább körvonalazódik, hogy milyen irányban tolódnak el az igények. Értem ez alatt például a multi- és transznacionális vállalatok feltételeit, melyek alapján eldöntik, hogy melyik országgal, településsel kötnek együttműködési megállapodást. A legtöbb feltétel, mint például a megfelelően képzett munkaerő, a fejlett infrastruktúra a kötelező önkormányzati feladatok körébe sorolható. Az, hogy ezt milyen mértékben, milyen kiegészítésekkel teszi meg egy adott önkormányzat már saját döntésén múlik, önként vállalt feladata.

5.4 Kötelező önkormányzati feladatok A

törvény

meghatároz

egy

minimális

kört,

amelyről

minden

települési

önkormányzatnak gondoskodnia kell. A kötelező feladatoknál is rendelkezik bizonyos szintű önállósággal az önkormányzat a végrehajtás módját, mértékét, a megvalósítás ütemét illetően a helyi sajátosságoknak megfelelően. A kötelezően vállalt feladatoknak elsőbbsége van az önként vállalt feladatokkal szemben, mivel az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a kötelező feladatok ellátását. Kötelező gondoskodni: •

az egészséges ivóvízellátásról,

•

az óvodai, általános iskolai oktatásról,

•

az egészségügyi és szociális alapellátásról,

•

a közvilágításról,

•

a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról,

•

a közösségi terek fenntartásáról.

•

a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről. 24. oldal

Az önkormányzatok mind a kötelező, mind a fakultatív feladatok körében támogatják a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét és együttműködnek a közösségekkel. Az önkormányzatok gazdasági helyzetét megkönnyíti, hogy szabadon társulhatnak, önkormányzati érdekszövetségeket hozhatnak létre. Az önkormányzati társulásokat sok esetben pályázatok is segítik pl.: AVOP, GVOP. A legújabb törvények is ösztönzik az önkormányzatok társulásait, elősegítik a kistérségi társulásokat. Három alaptípus létezik: igazgatási; területi, településfejlesztési; intézményfenntartó társulás. A kistérség a települések között létező funkcionális - lakóhelyi, közlekedési, középfokú ellátási (oktatás, egészségügy, kereskedelem) - kapcsolatrendszerek összessége alapján behatárolható területfejlesztési-statisztikai egység. A kistérségi rendszerben a települések kapcsolataik révén egy központi településhez tartoznak, megnevezésük is a központi település neve alapján történik. A 244/2003. (XII. 18.) Kormány rendelet 1. § (1) alapján a kistérség területfejlesztési-statisztikai területi egység, amely a közigazgatás területi feladatainak ellátásához szükséges illetékességi területek megállapításának is alapja. A területfejlesztési-statisztikai kistérség földrajzilag összefüggő területi egység, amelyet a hozzá sorolt települések teljes közigazgatási területe alkot, továbbá amelynek határai e-települések közigazgatási határai által meghatározottak. Egy település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozhat. Jelenleg összesen 168 kistérség fedi le az ország területét. A kormány megalkotta a többcélú kistérségi társulások támogatására vonatkozó 65/2004. (IV.15.) Kormány rendeletét, amely a települési önkormányzatok közszolgáltatási feladatainak egy részét, valamint a kistérségi területfejlesztési feladatok társulásban történő ellátását szolgálja az adott statisztikai kistérségen belül. Mindez lehetővé tenné, hogy az ország könnyebben lépést tartson a világ globalizálódásával, hiszen nem szétaprózva, hanem egységesítve erőinket, lehetővé válna a gyorsabb fejlődés minden területen. Jelenleg megfigyelhető tendencia az, hogy a megyei önkormányzatok helyett a hatékonyság javítása érdekében egyesek a regionális önkormányzatokat szorgalmazzák. Egy közbenső szintet szeretnének létrehozni, térségi társulásokat szeretnének, a települési önkormányzati szint pedig megmaradna, mint alap. Csökken az önkormányzatokhoz befolyó pénz mennyisége, és feladatkörük is egyre kisebb. Ezért a jövőt a társulások jelentik szerintem.

25. oldal

Az önkormányzatok esetén különösen hangsúlyozni kell a mediáció szerepét, hiszen így van lehetőség arra, hogy a lokálisan felmerülő problémákat meg tudják oldani. Ezek a helyi gondok pedig lehet, hogy nem csupán egy adott térségre jellemzőek, lehetséges, hogy Magyarország több területén felmerülő problémát jelentenek, így megoldásuk az állam feladata is. Ezek nem csupán anyagi természetűek lehetnek, lehetséges, hogy valamilyen kulturális eltérésből erednek, mint például a taszári konfliktus a helyiek és az amerikai katonák között. Ebben az esetben pedig már valóban belép a globalizáció egyik kockázata. Minden lokális közösség védi és büszke szokásaira, hagyományaira, és fenyegetve érezheti magát, ha attól nagymértékben eltérővel találkozik és kénytelen együtt élni. Az önkormányzatok a demokratikus jogok gyakorlására nyújtanak lehetőséget a lakosságnak. A mediáció, azaz közvetítés által lehetőségük nyílik arra, hogy egyes, helyzetüket közvetlenül befolyásoló ügyekben szóhoz jussanak. A képviselő-testület jogkörébe tartozó, de valamilyen okból nem tárgyalt ügyek esetében a szavazásra jogosultak a testület elé vihetik problémájukat. A népi kezdeményezésre a testület köteles válasszal élni és a későbbiekben, ha szükséges, felsőbb szervekhez terjesztheti fel törvényes jogaival élve az ügyet. Mindez lehetőséget nyújt egy adott térség lakosainak arra, hogy az önkormányzatot használják „szócsőként” olyan esetekben, amikor ők maguk nem tudnának egy adott ügyben hatékonyan eljárni. Ugyan ez még fokozottabban érvényes az etnikai népcsoportok, kisebbségek esetében. Az önkormányzatok a helyi közösséget érintő közügyekben kezdeményezéssel fordulhatnak a döntéshozó szervekhez. A lakosságnak lehetősége van arra, hogy a képviselő-testület

által

meghatározott

fórumokkal

kapcsolatban

közvetlenül

tájékozódjon. Ez azt a célt szolgálja, hogy a fontosabb döntések előkészítésébe bevonják őket is. Az ezeken a fórumokon elhangzottakról a képviselő-testületet tájékoztatni kell. A képviselő-testület más módon is lehetőséget nyújt a lakosságnak demokratikus jogaik gyakorlására. Évente egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást köteles tartani, amelyen az állampolgárok és a helyen érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdéseket tehetnek fel, javaslattal élhetnek. A demokrácia érvényesülése szempontjából fontos tény, hogy a lakosok betekinthetnek a testület előterjesztéseibe és az ülések jegyzőkönyvébe is. Mindez a zárt ülésekre nem vonatkozik. A képviselő-testület határozatot vagy rendeletet hozhat. Feltételei a határozatképesség és a döntéshez szükséges számú szavazat. Az Ötv-ben meghatározott egyes ügyekben a döntéshez minősített többség szükséges, azaz a testületi összlétszám

26. oldal

alapján a képviselők több mint a felének az igen szavazata szükséges a javaslat elfogadásához. A helyi önkormányzás egyik közvetlen hatalomgyakorlási formája a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés. Érvényes a szavazás, ha a polgárok több mint a fele szavazott, és, ha több mint felük azonosan válaszolt a feltett kérdésre. A népi kezdeményezés

a

részvételi

demokrácia

egyik

formája,

lényege,

hogy

a

választópolgárok a képviselőtestület elé vihetik azon ügyek tárgyalását, melyek eldöntése egyébként is annak hatáskörébe tartozna, de azt valamilyen okból nem tűzte napirendre, a lakosság viszont igényli annak megtárgyalását. Ennek értelmében bármilyen konfliktus megoldható. Legjobban úgy vélem, egy példával tudom bemutatni, hogy milyen hatással lehet a globalizáció egy adott közösségre, így a következő fejezetben ezt fejtem ki bőveben.

5.4.1 A globalizáció hatása a helyi közösségekre - a mohácsi kistérség példája Ahhoz, hogy megállapítsuk, hogy egy adott térségnek milyen erősségei, gyengeségei, milyen kockázati tényezői és fejlődési lehetőségei vannak a legoptimálisabb egy SWOT analízis elkészítése, ezért én is ezt a módot választottam a vizsgált kistérség elemzésére. A teljes SWOT analízis a melléklet 1. ábrájában táblázatos formában is megtekinthető. Mohács esetén kiemelendőek a jó termőadottságok, erdői idegenforgalmi szempontból igen ígéretesek, nemzetközi vízi út és határátkelőhely. Képes a térség a lakosság elvándorlását megelőzni, felismerték, hogy a megfelelő oktatási rendszer kiépítése, az idegen nyelvek ismerete rendkívül fontos, ezért ezen területekre különösen nagy hangsúlyt fektetnek. Ahhoz, hogy egy egységesülő világban helyt tudjanak állni az egyes térségek, olyan makrokörnyezet kialakítására van szükség, amely megfelelő feltételeket teremt a tőke betelepüléséhez, a foglalkoztatás fellendítéséhez. A térség gyengeségei közé tartozik a gyenge K+F kapacitás. Ez azonban nem csupán erre a területre jellemző, hazánk K+F ráfordításait megvizsgálva megállapítható, hogy minden évben egyre nagyobb összeget költünk a kutatás-fejlesztés támogatására, de ennek a támogatásnak a nagy része is állami hozzájárulásból tevődik ki, ahogy azt a mellékletben szereplő táblázat is mutatja (2. ábra). Az emberi erőforrások szempontjából tehát elsődleges követelmény a minőség. Ehhez segítséget nyújtanak a világszerte elfogadott és elismert minőségbiztosítási rendszerek. Az ISO szabványok és a CAF rendszer pontosan ezt a célt szolgálja. A globalizáció egyik megnyilvánulási

27. oldal

módja a munkaerő szabad áramlása, ami a közszférában csakúgy megvalósul (főleg uniós tagságunk kapcsán), mint a magánszférában. Ez azonban veszélyt is rejt magában, hiszen, ha az önkormányzat nem fordít kellő figyelmet erre, akkor elveszítheti képzett dolgozóit, ezzel veszélyeztetve a jövőbeli optimális működést. A mohácsi kistérségben a gyenge K+F kapacitás mellett a magas munkanélküliség is megfigyelhető, ennek egyik oka a magas számú marginalizálódott réteg, mely nem csak gazdasági, de szociális szempontból is feszültségeket teremt az adott területen. Minderre megoldás lehetne a szolgáltató szektor fejlesztése, az agrártermékek feldolgozási lehetőségeinek kiépítése. A nemzetközi közlekedési útvonalba történő bekapcsolódással nagyobb esély lenne arra, hogy akár a turizmus területére, akár bármilyen más szektorokba új befektetők, friss tőke lépjen be. Ebből a szempontból nem elhanyagolható, hogy a térségben kiemelkedő a gasztronómiai és borászati kultúra, a több célra is hasznosítható termálvíz minősége. Ezekre az adottságokra alapozva a térség bekapcsolható lenne a belföldi és nemzetközi turizmus rendszerébe. Meg kellene ragadni a lehetőséget arra, hogy a külföldi biotermékeket felvevő piacokat meghódítsák a hazai termelők (ez nem csak a mohácsi térségre, de az ország más területeire is érvényes). Természetesen mindehhez megfelelő minőségbiztosítási rendszert kell kiépíteni az EU szabályok figyelembe vételével. Az állami mellett külföldi segítséget is bevonva az agrár-innovációs kapacitást fejleszteni lehetne, illetve új képzési formák bevezetésére nyílna lehetőség. Itt kell megemlíteni, hogy a globalizáció természetesen legerősebben a pénzügyi folyamatokra van hatással. Ez alatt a vállalati és az állami tőke nemzetközi viszonylatban való megjelenését és befektetését értem. Magyarországon nagyon fontos a külföldi működő tőkebefektetés alakulása. Ezen a területen kapnak nagy hangsúlyt az önkormányzatok, hiszen megfelelő „talajt”, feltételeket kell biztosítaniuk a külföldi befektetők számára. A 80-as évekre a külföldi tőke megítélése javult hazánkban, egyre kedvezőbb rendeletek születtek, elősegítve ezzel a tőke hazánkba történő beáramlását. 1988-ban meghozták a külföldi befektetéseket szabályozó törvényt, az 1988. évi XXIV. sz. törvény a Külföldiek Magyarországi Befektetéséről, mely többek között: ƒ jogi garanciákat nyújt az államosítással szemben, ƒ engedélyezi, hogy a tulajdonrészesedés 100%-os legyen,

28. oldal

ƒ a társasági forma szabadon választható lesz, ƒ a nemzeti elbánás elvét biztosítja, ƒ a tárgyi apport vám- és áfamentes, a know-how, a védjegy és a szabadalom törzstőkeként számbavehető. 1999-2002 között, a KSH adatai alapján, emelkedett a közvetlen külföldi-tőke befektetések száma Magyarországon, azonban a környező országokat is megfigyelve, Csehország és Lengyelország után csak a 3. helyet foglaljuk el az országba érkező FDI tekintetében. 2002-ben a magyarországi külföldi tőkebefektetések nagymértékben visszaesek. A magyarországi közvetlen külföldi befektetések régiók és megyék szerinti megoszlása a 90-es évek óta érdemleges változást nem mutatott, a centrum KözépMagyarország és Budapest. A nemzetközi tőke megjelenése leginkább az ipari parkok esetében figyelhető meg. Az egyes önkormányzatok egymással versenyezve próbálnak meg jobbnál jobb feltételeket teremteni a tőke vonzásához (pl.: adókedvezmények, infrastruktúra fejlesztése, stb.). Az ipari parkok több szempontból is előnyt jelentenek egy adott térség számára. Új munkahelyek megteremtésével járnak, mely a munkanélküliség csökkenését jelenti, a térség infrastruktúráját fejlesztik, növelik az életszínvonalat, a helyi ipart ösztönzik és bevételhez juttatják az önkormányzatot. Magyarországon az ipari parkok száma 1997ben 28 darab volt, míg 2002-ben már 155-re nőtt. A foglalkoztatottak száma pedig, ahogy azt a mellékletben szereplő 3. ábra is mutatja 26.000-ről 123.000-re nőtt. Az állam szerepe szintén elhanyagolhatatlan abban a tekintetben, hogy segítenie kell abban, hogy a külföldi tőke hazánkba áramoljon. Ebben is segítséget nyújt a Nemzeti Fejlesztési terv. 2003. áprilisában a kormány eljuttatta a Nemzeti Fejlesztési Tervet, majd 2003. májusában az Operatív Programok tervezeteit az Európai Unió Bizottságának. Több operatív program szerkezete átalakult ennek következtében. 5 fő célkitűzést neveztek meg: 1. Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP) 2. Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) 3. Humán Erőforrás Fejlesztés Operatív Program (HEFOP) 4. GVOP

29. oldal

5. AVOP 1. A turisztikai potenciál erősítése: A turisztikai vonzerők fejlesztése, a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztést. A térségi infrastruktúra és a közművek fejlesztése: A térségi kapcsolatrendszer fejlesztése. A városi területek rehabilitációja. Általános iskolák és óvodák infrastrukturális fejlesztése. A humán erőforrás fejlesztés regionális dimenziójának fejlesztése: a helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása, a felsőoktatási intézmények és a helyi szereplők közötti együttműködés erősítése, régió specifikus szakmai képzések támogatása. Technikai segítségnyújtás: KTK-technikai segítségnyújtás, ROP-technikai segítségnyújtás. 2. A KIOP prioritásai a következők: környezetvédelem, ezen belül a vízminőség javítása, a megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása, a szennyvízelvezetés és –tisztítás fejlesztése, az állati hulladék kezelése, az egészségügyi és építési-bontási hulladék kezelése, a környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok védelme

érdekében.

A

természetvédelem

és

fenntartható

árvízvédelem,

természetvédelem erősítése, Tisza-völgyi árvízvédelem, a levegőszennyezés és zajterhelés mérése, energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése, megújuló energiaforrások felhasználásának növelése, energiahatékonyság növelése további feladatot jelentenek. Ide tartozik ezen kívül a fő úthálózat műszaki színvonalának növelése, energiahatékonyság növelése, a környezetbarát közlekedési infrastruktúra fejlesztése. 3. Képzés, szakképzés, átképzés. Jelenleg a legtöbb pénz, támogatás erre a célra folyik be. 4. Kis- és közép vállalkozások támogatása. Az informatikai terület támogatása, minőségbiztosítás fejlesztése. Kulcsszó a versenyképesség. 5. A lakosság egésze (széles közvélemény), a gazdák és a vidéken élő emberek tájékoztatása Magyarország rövid-, közép- és hosszú távú fejlesztéspolitikai elképzeléseiről, és az Európai Unió támogatásainak ebben játszott szerepéről. A Strukturális Alapokon keresztül az Európai Unió, illetve az általa kifejtett támogatási tevékenység ismertségének, átláthatóságának és támogatottságának növelése. A mezőgazdasági támogatások, vidékfejlesztés tartozik e-témakörbe. A vidék népességmegtartó erejének javítását célozza meg többek között. A vidék arculatának, 30. oldal

ápoltságának megőrzése, fenntartása is kiemelkedő szempont. Kulcsszóként kezelhető a fenntartható fejlődés. A befektetők mielőbbi megjelenése Mohács esetében is nagyon fontos nem csak a magas munkanélküliség miatt, de tekintettel arra is, hogy a térség természeti adottságai végesek és veszélyeztetettek pl.: a felszín alatti vízbázis szennyeződhet, a mezőgazdaságot negatívan befolyásolhatja a talajerózió. Mohács, és más magyarországi területek esetében is számolni kell a globalizáció egyéb következményeivel is, melyek nem egyértelműen pozitívak. Félő, hogy a globalizáció hatására a helyi kultúra elszegényedik, esetleg idővel eltűnik. Számolni kell továbbá annak a kockázatával is, hogy a betelepülő multi- és transznacionális vállalatok és a felvett helyi munkaerő között konfliktusok alakulhatnak ki az eltérő kulturális háttér, neveltetés miatt. Mindezt bővebben a most következő fejezetben fejtem ki.

5.5 Ambivalens jelenségek a kultúrában multikulturalizmus dilemmái

–

A

mono-

és

a

A globalizáció fogalom kialakulása a 20. századra tehető, azonban maga a folyamat, amit leír nem új keletű. Bár a fogalom korábban nem létezett, de amennyiben kulturális globalizáció alatt az emberi közösségek közötti érintkezés, kapcsolatok kiterjedését, növekedését, egyre intenzívebbé válását értjük, akkor globalizálódásnak tekinthetjük akár a nagy birodalmak kialakulását, akár a gyarmatosítást. A globalizációt gyakran illetik azzal a váddal, miszerint a kultúrák homogenizálódásához vezet. Alapvetően két folyamatot figyelhetünk meg ennek kapcsán a világban. Egyfelől reagálhatnak az egyes nemzetállamok úgy a globalizációra, hogy lezárják önmagukat, megakadályozva ezzel azt, hogy a globális kultúra beáradjon az országba. A nemzeti identitásnak ez a szélsőséges védelme azonban nem feltétlenül indokolt, és semmi képen sem szolgálja az adott ország javát véleményem szerint, hiszen az elzárkózással a fejlődést, az új megismerését ugyan úgy kizárjuk életünkből. A monokulturalizmus tehát hosszú távon nem egészséges egy ország számára sem, és ennek megfelelően, ha tartani akarja a lépést a többi nemzettel, nem is alkalmazható. Mindenhol megfigyelhető, hogy az egyes kultúrák egyre inkább keverednek, a különböző, tévés és rádiós csatornáknak hála pedig uniformizálódnak is némileg. A multikulturalizmus nem azt jelenti, hogy egy ország elveszti kultúráját, gyökereit, értékeit, hanem azt, hogy újabb „kincsekkel” bővül. Azáltal, hogy újabb és újabb kultúrákat ismernek meg az országban élők, nem fog nemzeti identitásuk csökkeni. Mindazonáltal szerintem az arany középút megtalálása a mono- és multikulturalizmus között jelentené a legjobb megoldást. Mindez igen nehéz mai világunkban, szerintem a tájékoztatás mértékén és milyenségén kellene változtatni 31. oldal

hozzá. Az információs technológia fejlődésével lehetővé vált, hogy a tér és idő néhány gombnyomással legyőzhető legyen. Az információk és ismeretek így bejárják a világot, annak minden pontjára eljutnak. Ez azonban nemcsak a gazdasági és politikai életre van hatással, hanem a kultúrát is jelentős mértékben befolyásolja. Azonban az információ tartalommal bír, amely negatív vagy pozitív irányba is befolyásolhatja azt, akihez eljut. A tévén, interneten, rádión, újságon és egyéb információs csatornákon keresztül hozzánk jutó üzenetek nem mindig tartalmazzák az igazságot, ezért a szelektálás igen fontos szerephez kell, hogy jusson a közönség körében. A globalizáció egyik talán legszembeötlőbb sajátossága a nemzetközileg terített árumárkák elterjedése, a szimultán, műholdas adókon át közvetített események sugárzása, a közélet, filmek, zenei világ szereplőinek világhíre. A technikai fejlődés mellett mindezt egy vagy két világnyelv, elsődlegesen az angol kialakulása, elterjedése tette lehetővé. A kulturális globalizáció fő szereplőinek tekinthetőek a transznacionális médiatársaságok, amelyeknek köszönhetően egy globális piac alakult ki, ezért úgy gondolom, szükséges annak vizsgálata, hogy milyen szerepet játszik a média a globalizáció kialakulásában.

5.5.1 A média szerepe a globalizáció elterjedésében Mint azt az imént említettem a transznacionális vállalatok új globális kulturális piacot alakítottak ki. Mindez a hetvenes évektől figyelhető meg, egészen addig a nemzeti médiavállalatoké volta a fő szerep. Manapság a transznacionális vállalatok kezében összpontosul a hatalom, melyek együttműködve a helyi vállalatokkal, meghatározzák a jelenlegi kulturális termelést (legyen itt akár filmről, akár zenéről szó) mennyiségileg és minőségileg is. A globalizáció térnyerését a média elősegíti. Nem csupán arra gondolok itt, hogy lassanként már minden egyes csatornán ugyan azokat a típusú műsorokat lehet látni, függetlenül attól, hogy milyen országban vagyunk, homogenizálva ezzel az egyes nemzetek kultúráját. Amire utalni akarok, az az, hogy a média szinte mindig elítélően nyilatkozik a globalizáció ellenes mozgalmakról. Talán nem véletlen, és nem feltétlenül a saját véleményüket látjuk tükröződni, ha belegondolunk abba, hogy a világmédia nagy, a globalizációtól függő érdekcsoport kezében van. A globalizáció egyfelől homogenizálja nemzetünk kultúráját. A már előbb említett hírközlési csatornák minden lehetőséget biztosítanak ehhez. Egy korábbi fejezetben már említettem, hogy a média sem tudta kivonni magát a globalizáció alól. Mivel a közönség figyelme egy bizonyos határon túl már nem bővíthető, a média szereplői egymást túllicitálva próbálnak minél nagyobb részt megszerezni ebből a figyelemből. Ehhez pedig minden lehetőséget meg

32. oldal

kell ragadni. Elsőként kell mindenről tudósítani, nehogy egy másik csatorna, újság megszerezze eddigi közönségét. Nem csupán nemzeti, de globális műsorszolgáltatásról is beszélhetünk a kábeltelevízió és a műholdas műsorsugárzás elterjedésével. A globális műsorszolgáltatók az egyetemes közönséget célozzák meg. Lakhelytől függetlenül, az egyes kormányok beleszólása nélkül kívánják elérni nézőiket. A globális műsoroknak szintén vannak kulturális hatásaik. Ezek lehetnek egyfelől pozitívak, másfelől negatívak. Pozitívak, hiszen közelebb hozhatják egymáshoz az egyes kultúrákat. A világ távoli részein élő emberek megismerhetik más országok szokásait, hagyományait. Ez elősegítheti az egyes kultúrák elfogadását, annak felismerését, hogy egy másik társadalom, más hagyományokkal, szokásokkal nem jelent fenyegetést saját kultúrájára nézve. Rengeteg természetfilm-csatorna sugározza gyönyörűbbnél gyönyörűbb filmjeit, melyeket a világ más-más tájain vettek fel. Nemzetközi konyhaművészettel foglalkozó műsorok ismertetik meg a nézőket a gasztronómia műremekeivel és a nemzeti konyhák eltérő ízeivel. A filmművészet remekeit nézhetjük meg miközben nyelvtudásunkat is csiszoljuk. Ez Magyarországon különösen fontos lenne, hiszen a lakosságnak csak igen kis hányada beszél valamilyen idegen nyelvet. A külföldi nyelvgyakorlást csak kevesen engedhetik meg maguknak, így a külföldi televíziós csatornák jó alternatívát nyújtanak a hallás utáni értés fejlesztésére. Mindazonáltal negatívumai is vannak a globális műsoroknak. Megesik, hogy egy bizonyos fajta életszemléletet, stílust közvetítenek, melyekkel újra és újra találkozva a nézők azonosulhatnak. Mára már a magyar televíziós műsorkínálatban is megjelentek olyan műsorok, melyeket eddig csak külföldi csatornákon lehetett fogni. Az amerikai MTV zenei csatorna által sugárzott Jackas című, fiataloknak szóló műsor már nálunk is látható a Cool Tv-n. A programban 4-5 fiatal fiú veszélyesebbnél veszélyesebb helyzeteknek teszi ki magát, pl.: elütik egymást kocsival, lezuhannak több emeletes magasságból. Úgy gondolom, hogy veszélyt rejt magában, ha ezeket a műsorokat és szereplőiket tekintik követendő példának a fiatalok, csak azért, mert a csatorna külföldi, elsősorban amerikai. A transznacionális vállalatok által közvetített kulturális termékekről elmondható, hogy erősen követik az amerikai tömegkultúra mintáit, az amerikai életstílust, eszményeket. A sztárok élete vált mérvadóvá, nem azé a családé, ahol felnőttek, nem számít, hogy ezek a sztárok egy teljesen más kulturális környezetben nőttek fel és élnek, ők bálványokká váltak, akiket követni kell. Úgy

33. oldal

látom, hogy a magyarországi televíziós csatornák között3 alig akad olyan, amelyik felismerte volna, hogy mekkora felelősséggel kell megbirkóznia. Nézzük meg a nézettségi listákat vezető csatornák kínálatát: a TV2 és az RTL Klub egymást túllicitálva próbál átvenni külföldön nagy nézettséget elért műsorokat. Számomra nem úgy tűnik, hogy figyelembe vennék azt, hogy mekkora különbség van például az Amerikai Egyesült Államok nézőközönsége és a magyar között. Egymás után, szinte egymással párhuzamosan vezették be a talk-showkat, a Való Világ és a Big Brother is egyszerre volt látható a televízióban, hogy a különbözőbbnél különbözőbb, mégis egyforma spanyol szappanoperákat már ne is említsem. Valóban sikerült a magyar társadalom egy rétegéhez eljutniuk, akik rendszeresen figyelemmel követik műsoraikat, azonban meggyőződésem, hogy sokan vannak, akik már oda sem kapcsolnak ezekre a csatornákra, mivel nem találják szórakoztatónak azt, ahogyan például a valóságshowk sztárjai fürödnek, egymással veszekednek, vagy éppen belekáromkodnak a kamerába. Szerintem nem ebbe az irányba kellene tovább haladnia a televíziózásnak. A legtöbb ismerősöm és barátom ugyan ezen a véleményen van, a főiskolán is több olyan tantárgyat hallgattam, ahol az oktatók ugyan ezen a véleményen voltak. A profitszerzés nem lenne szabad, hogy mindenek felett álljon. Azonban sajnos a lehető legszélesebb piaci terítés érdekében a műsorok tartalmát erősen standardizálják, ami végül egy meghatározó kultúrához vezet. Bár az egyes műsorszolgáltatók igyekeznek a nézők különböző érdeklődési körű rétegeihez szólni, és ennek megfelelően tagolják csatornáikat, pl. : sport- és zenei csatornák, azonban ezek a műsorok is a globális piacon kell, hogy helyt álljanak, így ennek megfelelően igencsak sablonosak is. A transznacionális vállalatok mindezt azzal a felkiáltással teszik, hogy az egyes nemzeteket, kultúrákat közelebb hozzák egymáshoz, azonban ez sajnos nem így van. Meglátásom szerint ez a kulturális sokszínűség eltűnését eredményezi. Ahelyett, hogy az egyes nemzetek megismernék a másik egyediségét, lassan ugyan olyanná válnak. A helyi kultúra képviselői, legyen szó akár nemzeti filmekről, zenéről, vagy a média szereplőiről, nem tudják felvenni a versenyt a globális média figyelemfelkeltő és főleg a fiatalokat megragadó, divatot teremtő, és sajnos példaértékűnek tekintett hatásával. A külföldről jött műsorok elárasztották a televíziót, a nézők pedig egy idő után hozzászoktak ehhez, és már nincs 3

Azért emeltem ki a televíziózást, mert jelenleg a magyar lakosság legnagyobb része ezt a szórakozási formát választja szabadidejében, így itt a legnagyobb véleményem szerint a műsorkészítők felelőssége, hiszen itt lehet leginkább befolyásolni, formálni a nézőközönséget.

34. oldal

igényük másra, jobbra, minőségibb műsorra. Pedig van Magyarországon is olyan csatorna, amelynek nem a nyugati televíziós csatornák majmolása és a profitszerzés a célja, hanem az, hogy a magyarokat, éljenek azok akár Magyarországon, akár máshol a világban saját országukkal, tájegységeikkel, hagyományaikkal megismertesse.

5.5.2 Magyar kultúra és globalizáció A média és globalitás kapcsolatáról elmondhatjuk tehát, hogy a globalizáció volt az, amely lehetővé tette számunkra, hogy a földrajzi távolságokat áthidaljuk és szinte azonnali információkhoz, ismeretekhez jussunk bármiről. Így vált például a következő fejezetben említésre kerülő televíziós csatorna segítségével lehetővé az, hogy a határon túl élő magyarok is minél többet megtudjanak az országban zajló eseményekről és az, hogy ne veszítsék el a kapcsolatot szülőföldjükkel. A globalizáció viszont a különböző hírközlési csatornák segítségével sajnos nem csak összehozhatja az embereket, az eltérő kultúrákat, legyen ez akár pozitív (egymás megismerése és elfogadása), akár negatív (uniformizálás,

meghatározott,

nagyrészt

fogyasztói,

értékek

közvetítése).4

A

globalizáció el is választ, fragmentál. Kiemeli a civilizációs különbségeket, melyek esetlegesen visszatetszést is kelthetnek. Például egy film arról, hogy az iszlám országokban a nők sorsa jelenleg milyen, bizonyosan megdöbbenést és ellenérzést váltana ki egy európai nézőközönségből, ugyanez egy keleti országban nem ilyen hatást váltana ki, hiszen ott mindez természetes lenne. Megint egy másik következménye a globalizációnak, hogy a másság hangsúlyozására ösztönzi a nemzeteket. Gyakran annak ellenére, hogy egy egyén, társadalmi csoport, vagy akár egy ország a globalizációval együtt halad, annak előnyeit élvezi, tudatosítani szeretné, hogy bizonyos területeken attól eltér, bizonyos kérdésekben véleménye, viselkedésmódja egyedi. A globalizáció alapvetően még ma is európai értékrendet közvetít a világ minden része felé, és azokon a területeken, amelyek más értékrendet képviselnek ez problémát okozhat. Mivel ez azt sugallja esetleg egyes nemzeteknek, hogy be akarják őket olvasztani egy egyetemes, alapvetően idegen kultúrába, ha pedig ez nem sikerül, kirekesztik őket. Mivel a kulturális elzárkózás zsákutca, annak ellenére, hogy a globalizációs hatások valóban elsöprő mértékben, mennyiségben áramlanak be országunkba, meg kell próbálni az arany középutat megtalálni. Nyitottnak kell lennünk

4

Természetesen nem lehet egyértelműen kijelenteni semmiről, hogy az helyes vagy helytelen, így ebben az esetben is csak azért használom a pozitív és negatív jelzőket, hogy a két ellentétes pólust érzékeltessem.

35. oldal

mások felé, meg kell próbálnunk megérteni és elfogadni, hogy alapvetően az a tény, hogy valaki például más vallású mint mi, még nem teszi őt rossz emberré. Sokszor a másság fenyegetést jelent számunkra, holott gondoljunk csak bele, ha mi így érzünk, valószínűleg az a másik ember is így vélekedik, hiszen számára mi leszünk különösek, furcsák eltérő szokásainkkal. A globalizáció inkább a kisebb kultúrákban kelt félelmet, hiszen itt nagyobb a beolvadás, az identitás elvesztésének veszélye. Ugyanakkor éppen ebben rejlik a lehetőség is egy kultúra újbóli kivirágoztatására. A globalizáció olyan új eszközöket kínál fel számunkra, melyek segítségével hagyományaink, szokásaink, kulturális örökségünk fenntarthatóvá és terjeszthetővé válik. Gondoljunk csak az internetre, a televíziózásra, a rádiókra, arra, hogy az utazás mára már életünk szerves részévé vált, ami Európa keleti részén még nem is olyan régen elképzelhetetlen lett volna. Mára már lehetőségünk van oda utazni ahova csak szeretnénk, ott élhetünk, ahol csak akarunk, ott tanulhatunk, ahol számunkra a legideálisabb. Anyagi helyzetünkön kívül ennek már nem igen szab más határt. Jelenleg egyre több magyar diák kap lehetőséget kiváló tanulmányi eredményeinek köszönhetően például arra, hogy külföldön folytassa tanulmányait. A magyar nemzet szellemi emberei más évszázadokkal ezelőtt is rendszeresen utaztak Európa híres egyetemeire. Már az 14901500 közötti években több mint 200-an utaztak Erdélyből külföldre tanulni. Az anyagi és szellemi fejlődés elakadása miatt a 17. és 18. században ez a legfőbb eszköze az európai kultúrával való kapcsolattartásnak. Tehát a kulturális és kereskedelmi nyitottság nem új keletű. Teleki Sámuel például bejárta 1759-1763 között Bázel, Utrecht, Leiden és Párizs egyetemeit. Mára ismét lehetőségünk van arra, hogy mindezt megtegyük. Szerintem egyetlen nemzetnek sem lenne szabad elzárkóznia kulturális téren a fejlődés elől. A fejlődés nem azt jelenti, hogy elvetünk minden régit, hogy mindig a legújabb és legdivatosabb dolgokat vonjuk be életünkbe, majd azokat is eldobjuk, ha érdekesebbel találkozunk. A fejlődés számomra azt jelenti, hogy a régi, kipróbált alapokra építve azt vesszük át az újból, ami számunkra értékes és erre érdemes. Egyetlen nemzet sem kövesedhet bele saját kultúrájába. Hasonló ez szerintem ahhoz, ahogyan a tapasztalatokkal vagyunk. Az, ami régen hasznos volt, mára már lehet, hogy nem időszerű, ez nem azt jelenti, hogy el kell vetni, de azt igen, hogy módosítani kell. Gondoljunk csak bele, hogy mennyit változott a világ néhány év alatt. A nagyszülők tapasztalatai az életről már nem mindenhol állnák meg a helyüket a mai világban. Elég ha csak arra gondolunk, a mai fiatalok mennyivel korábban kezdenek szerelmi életet

36. oldal

élni, amíg a nagyszülők esetében egymás kezének megfogásáig is hosszabb időnek el kellett telnie, addig a mai gyerekek egy hét alatt már mindenen túl vannak. Világunk felgyorsult, és sajnos ezzel együtt sok minden, aminek nem lett volna szabad. Sok viselkedési mintát vettünk át a külföldtől, jót is, rosszat is, de ez mégsem jelenti azt, hogy el kellene zárkóznunk. Csak akkor lehetünk sikeresek ebben a „globalizációs harcban“ szerintem, ha a megélt kulturális sokkokból levonjuk a megfelelő következtetéseket, majd ennek megfelelően haladunk tovább, megőrizve identitásunkat. A világ talán legrégibb jóskönyve, a Ji-King azt mondja: „Hagyd mindig, hogy minden magától alakuljon.“ Szerintem ez a kultúra esetében is megszívlelendő tanács. Az új kulturális áramlatokkal nem lehet szemben úszni, de azt igenis megválaszthatjuk, hogy melyik áramlatba vetjük bele magunkat. Az ezer és ezerféle beérkező hatást, teljesen mindegy, hogy az élet mely területéről van szó, nem lehet megállítani, kizárni, viszont megfelelő állami szabályozásokkal olyan mederbe lehet terelni, mely nem okoz maradandó elváltozást a magyar kultúrában. Franciaországban például meghatározták, hogy milyen arányban szerepelhetnek külföldi és nemzeti filmek a csatornák kínálatában. Ha hazánkban ezt megtehetik a közszolgálati csatornák, illetve a reklámidő területén, akkor talán lehetőség lenne arra is, hogy mindezt szélesebb körben is alkalmazzák. A média szinte észrevétlenül alakítja át kultúránkat, megváltoztatja a világ észlelési módját. A médium és a technikai eszközök sohasem semlegesek. A televízióban nem elsődlegesen a szavakkal, hanem a képekkel hatnak. A látványosságot mindenek fölé helyezik. Ez a szempont az uralkodó nem csak a szórakoztatás, de a hírszerkesztés területén is. Csak az a hír kaphat helyet, ami sokkoló, szenzációkeltő, ami megragadja, bármilyen módon, a nézők figyelmét, ami valljuk be, egyre nehezebb ebben a felfokozott információs közegben. A médiarendszer plurális szerkezetének kell biztosítania, hogy a tájékozódás ne ütközzön korlátokba. A cél, hogy minél több információforrásból válogathasson a befogadó. Mindez kedvez a kereskedelmi rádiózásnak és televíziózásnak, azonban a közszolgálati adók egyre rosszabb helyzetbe kerülnek ezáltal, gyakran támogatásokra szorulnak, és/vagy nem tudják felvenni a versenyt a kereskedelmi adókkal.

37. oldal

5.5.2.1 Az értékek átörökítése - a Duna Televízió és a Budapest Music Center A Duna Televízió 1992 decemberében kezdte meg rendszeres adását Budapesten. 1994től elkezdtek megalakulni a Duna Televízió Baráti Körök, melyeknek száma mára már meghaladta a százat több mint 19 országban. Ez is jó példa arra, hogy globalizált világunkban nem minden válik uniformizálttá, ez a csatorna határokat átszelve valósított meg egy egységet a magyar kultúrát ápolók körében. A globalizáció tehát össze is köthet szétszakadt népcsoportokat, hiszen ha nem lennének globális telekommunikációs hálózatok a világon, akkor erre nem lenne lehetőség. A Duna Televízió célkitűzése az volt, hogy a kulturális értékek megőrzése mellett a Kárpát-medence meghatározó hírtelevíziójává váljon. A televízió működtetői a tárgyilagos tájékoztatást, a széles körű ismeretterjesztés, a magas szintű művészet és az igényes szórakoztatás egyensúlyának elérését kívánják megteremteni műsoraikban, amelyek öt földrészen foghatóak. Fennállása óta több elismerésben is részesült pl.: Ezüst Kentaur Díj (1994), Csaba Von Ferenczy Díj (1995), Márton Áron Emlékérem (1995), Európa Díj (1999), Rendezői Díj (1996), Arany Pálma Díj (1996), Bocskai Díj (1996), az UNESCO keretében működő Camera Egyesület díja (1999). A Duna Televízió különleges helyet foglal el véleményem szerint a magyarországi televíziós csatornák között. Nem csupán a Magyarország területén élő magyaroknak, de a hazájuktól távol élőknek is minden szinten kiemelkedő minőségű tájékoztatást nyújt. Segít továbbá megismertetni az ország területén élőkkel a határon túliak helyzetét, életét, és ezáltal talán az ő elfogadásukban, magyarságuk elismerésében is előrelépéseket lehet majd elérni, ami életkörülményeik javításában is segíthet majd. Globális világunkban nagy probléma, hogy az egyes nemzetek hogyan tudják megőrizni saját nemzeti kultúrájukat. A globalizációhoz sokaknak érdekük fűződik, értem ez alatt például azt, hogy a médiában is egyre inkább egy egységes, egyedi jellegzetességektől mentes, a lehető legtöbb befogadó által „emészthető“ műsor kialakítása a cél. Ennek a globális médiakultúrának a terjedését erős érdekszövetségek támogatják, minek következtében a nemzeti kultúra egyre inkább védelemre szorul, ennek hiányában az a veszély fenyegeti, hogy elvész, elnyomják. A helyi hatalmak egyre nehezebben tudják ezt megfelelően szabályozni, a közlés szabadsága, a fejlett kommunikációs technikák ezt szinte lehetetlenné teszik. Az importkorlátozások, a hazai ipar védelme és állami támogatása, a nyelvtörvények mind a nemzeti kultúra autonómiájának megóvását szolgálják. De nem csak az állam tehet lépéseket, a helyi közösségek, sőt egyes 38. oldal

személyek

is

sokat

tehetnek

mindennek

érdekében.

Erre

nagyszerű

példa

Magyarországon a BMC (Budapest Music Center). A Budapest Music Center fő célkitűzése 1996-os alapítása óta a jelenkor magyar zenei értékeinek együttes és összehangolt felmutatása. A BMC aktív részt kíván vállalni annak előmozdításában, hogy a magyar zenekultúra ismét a számára méltó helyet foglalja el a világban. A BMC munkatársai egyöntetűen vallják, hogy a közép- és kelet-európai térségben - a sajátos történelmi helyzetből fakadóan - kiaknázatlan, a nyugati kultúrában megszokottól jelentősen eltérő zenei gazdagság halmozódott fel, amelynek széleskörű megismertetése ráirányíthatja a világ figyelmét a régió egyedi értékeire, ahogy azt Ligeti-Kurtág-Eötvös rendkívüli nemzetközi sikerének példája is mutatja. Az 1998-ban alapított BMC Records klasszikus, kortárs és jazz albumainak száma mára elérte a 90-et. A kiadó lemezeinek jelenleg 18 országban van hivatalos terjesztője. A BMC

kiadványok

első

külföldi

megmérettetését,

a

Frankfurti

Nemzetközi

Könyvvásáron 1999-ben, számos további követte. A BMC Records rendszeres kiállító a cannes-i MIDEM nemzetközi zenei szakkiállítás és vásáron. A 2004-es MIDEM kiemelt jelentőségű volt a BMC számára, mert mint Eötvös Péter kiadója elnyerték a Midem Classic & Jazz Különdíját, míg a zeneszerzőt a Living Composer Award 2004 díjjal tüntették ki. A Budapest Music Center 1996-ban indította útjára folyamatosan bővülő Internetes zenei adatbázisait, amely információt gyűjt a magyar klasszikus, kortárs és jazz zenei élet hivatásos szereplőiről: zeneszerzőkről, zeneművészekről, együttesekről és zenekarokról, valamint a kortárs zeneművekről. A 2002/2003-ban mind struktúrájában, mind megjelenésében megújult adatbázisban az eddiginél gyorsabb, világosabb és logikusabb elrendezésben tárolják az információkat. Eddig 60 zeneszerző, 4300 zeneművét, valamint közel 1000 zenész és zenekar adatait dolgoztak fel. Az adatbázisok kétnyelvűek. 2003 tavaszán elkezdődött a multimédiatár építése. Eddig 650 kortárs zenei hangfelvételt digitalizáltak két formátumban, amelyeket már az adatbázishoz kapcsoltak. A Magyar Zenei Tanáccsal kötött együttműködési megállapodás értelmében zenei gyűjteményüket ezentúl a BMC kezeli, így a digitalizálást ebben a gyűjteményben folytatják. A tervek között szerepel filmfelvételek digitalizálása és adatbázishoz kapcsolása, valamint a zenei gyűjtemény on-line katalógusának elkészítése.

39. oldal

Az adatbázisba bekerülni, valamint abban keresni egyaránt térítésmentesen lehet; a zenei gyűjtemény látogatása szintén ingyenes Mint látható tehát, a cég két részre osztható tevékenységi köre alapján, egy kiadóra és egy zenei információs központra. Hazai zeneszerzők, előadók műveit teszik elérhetővé a nagyközönség számára, méghozzá egyedülálló módon ingyenesen, ami valljuk be, igen csak ritka bevételorientált világunkban.

5.5.3 Az internet kettős szerepe a globalizációban Az internet a kultúrális globalizációt úgyan úgy felgyorsította, mint a globalizáció minden más szegmensét. A világháló egy új lehetőséget nyújt a befogadó számára, és ez nem más, mint a reagálás lehetősége. Az interaktív kommunikáció új helyzetet fog teremteni a médiában is. A földrajzi távolság is más megvilágításba került, hiszen az internet lehetőséget teremt a horizontális kapcsolatfelvételre térben egymástól távol lévő partnerek esetén. Az információszerzés is egyre nagyobb területen válik lehetővé ezáltal, bár a személyiségi jogok tekintetében pontosan ez a bővülő lehetőség ad okot aggodalomra. A közölt információk tartalmát nem lehet megszabni, ellenőrizni, ami egyfelől a felhasználók szabadságát növeli, másfelől viszont félreinformálásra és egyéb visszaélésekre ad lehetőséget. Az információs források megbízhatósága, hitelessége is megkérdőjelezhető az interneten. Az internet közösségteremtő szerepe nem hagyható figyelmen kívül. Lehetővé teszi, hogy azonos érdeklődési körű emberek vegyék fel egymással a kapcsolatot, és az országhatároknak ebbe nincsen beleszólása. Egyre több fórum nyílik, ahol a véleménynyílvánítás lehetővé válik bárki számára. Az interaktivitás az azonnali reagálás lehetőségét teremti meg. A közösségteremtő szerep mellett lehetőséget teremt a hagyományok őrzésére, megmentésére. Kultúrális értékeink ismertetése a nagyközönség számára azt is jelenti, hogy lehetőség nyílik egy újabb olyan nemzedék felnevelésére, aki becsüli és őrzi ezeket az értékeket. A világháló nagy előnye a már korábban is említett interaktivitás, ami az élet több területére is hatással lehet. Kihathat egyfelől a gazdaságra, elég ha csak a bankok egyre bővülő internetes szolgáltatási palettáját nézzük, vagy az internetes tőzsdézést, vásárlást vesszük figyelembe. Kihatással van a politikai életre is, a magyar internetes sajtó a mostani választás kapcsán is megpróbálta ezt az interaktivitást fenntartani, és olvasóit az

egyes

jelöltekkel

közvetlen

kapcsolatba

40. oldal

hozni,

azonban

ez

a

magyar

internetfelhasználók alacsony – bár egyre bővülő – száma miatt egyenlőre nem valósítható meg száz százalékosan. Az interneten keresztül történő szavazás szintén nem elérhető egyenlőre, azonban amint megoldódik a háztartások ellátása internetes végpontokkal, ez is megvalósulhat majd. Ezt azonban valóban komolyan meg kell gondolni, mivel minden eddiginél nagyobb visszaélésekre adhatna lehetőséget. A közösségi teleházak rendszerének kialakítására világszerte mozgalmak indulta. A centrum és periféria közötti különbségeket megfelelő képzéssel, a megfelelő technikai felszereltség megteremtésével fel lehetne számolni, az internet itt is fontos szerephez juthatna. A széles sávú információátvételi lehetőségeknek köszönhtően a világháló lesz a kommunikáció fő hordozója előbb utóbb. Az on-line lapok, műsorok, kereskedelmi portálok megjelenése mind ez irányba mutatnak. Más szemszögből megvizsgálva az internetet elmondhatjuk, hogy közösségszervező szerepe is van. Határokat, távolságot átszelve új társadalmi mozgalmakat hozhat létre, lehetővé tesz egy szélesebb körű együttműködést a természettudományoktól kezdve, a gazdaságon át az élet szinte minden területén. Orvosok, tudósok, művészek dolgozhatnak együtt, anélkül, hogy utazniuk kellene, csak pár gombnyomás, és kapcsolatba léptek egymással. De ugyan ez igaz az egyének szintjén is. Egymástól távol élő családtagok, barátok bármikor „beszélhetnek“ egymással, sőt, a webkameráknak köszönhetően, már láthatják is egymást.

5.5.4 Mennyiben befolyásolja a globalizáció a nemzeti identitást Magyarországon? A nemzeti identitás és a globalizáció konfliktusa kapcsán ki kell emelni, hogy a globális kultúrának nincsenek közös múltbeli emlékei, közös emlékezete, háttere. A nemzeti kultúra minden népben mélyen gyökeredzik, és talán ezért remélhető, hogy minden káros befolyás ellenére sikerül majd egyediségüket megőrizniük ebben az egyre homogénebbé váló világban. Bayer József szerint a globális kultúra a lokalizáció és globalizáció egy különleges hibride, egészen pontosan idézve szavait: „A globális kultúra viszont nem azonos a nemzeti kultúrák puszta összegzésével, hanem valami más. A globalizáció nem teremt olyan zárt és egyedi globális kultúrát, mint amilyenek a partikuláris és történetileg specifikus nemzeti kultúrák. Igaz viszont, hogy megváltoztatja magát a kulturális identifikáció módját. Legfontosabb vonása a területenkívüliség; olyan kulturális mintákat teremt és halmoz, amelyek az egyes nemzeti kultúrákon belül is egyre szélesebb körben hatnak. A világ bejön a lakásunkba, 41. oldal

és megváltoztatja a privát otthon hangulatát. A globális kultúra egyfajta hibrid, amelyben különös módon keverednek a lokális identitások és a globális minták színei. A közvetített közelség az intimitás szférájának felszámolása irányába tart.“5 Azáltal, hogy a globalizáció egyre nagyobb helyet kap életünkben, véleményformáló szerepe is egyre nagyobb. Új értékeket teremt, és talán egy új kultúrális alapot is. A szüleim még más közegben nőttek fel, mint én, ennek következtében, ha nincs is óriási szakadék értékrendünk között, de sok mindenben másként látjuk a világot. Úgyan ez fokozottan lesz igaz a most felnövő nemzedékre. A szülők ugyan továbbörökítik kultúrális értékeiket, de mindezeket át és átszövik a legkülönbözőbb helyekről, mint például televízió, rádió, újságok, származó információk. Így alakul ki egy újfajta, a globalitást egyre inkább beengedő kultúra. A multi- és transznacionális vállalatok elterjedése is a helyi kultúra, ipar háttérbe szorulását eredményezi. Azonban ezeknek a vállalatoknak is figyelembe kell venniük a helyi adottságokat, szokásokat, ha hosszú távon és eredményesen szeretnének jelen lenni az adott piacon. Az Európai Unióhoz való csatlakozás szintén sokakban felébresztette azt a félelmet, hogy a magyar kultúrát beolvasztják egy uniós tégelybe. Az Eurobarométer által elkészített 2004.01-es Nemzeti Jelentés adatai szerint Magyarországon a megkérdezettek 23%-a nevezte meg a magyar nyelv háttérbe szorulását az uniós csatlakozás kapcsán érzett félelemként, míg 21% a nemzeti azonosságtudat és kultúra elvesztését tartotta a legjelentősebb problémának. Ezek a félelmek azonban megalapozatlannak bizonyulnak. A kis nemzeteknek a globalizáció által hátrányos helyzetbe kerülő kultúráját az EU a kulturális sokszínűség támogatásával kívánja megőrzésükben és fejlesztésükben segíteni. Ugyancsak ezt támasztja alá az EU-ban használatos nyelvek száma. Bármely tagállam állampolgára, amennyiben valamely ügyben az Unió intézményeihez fordul, jogosult azt hazájának hivatalos nyelvén, vagy az Unió bármely más hivatalos nyelvén megtenni és a választ is ezen a nyelven megkapni. Minden tagállam állampolgára jogosult az Unió rá is vonatkozó rendelkezéseit saját országa hivatalos nyelvén olvasni. Saját hazájuk nyelvét használhatják az Európai Parlamentben a képviselők vagy a Tanácsban a tagállamok vezetői is. Mindez a magyar nyelvet is megilleti, mint tagállamot. Az Európai Unió célja továbbá, hogy a kulturális párbeszéd, a nemzeteken átnyúló kulturális projektek támogatásával egymás kultúráját jobban megismerjük, az

5

Bayer József: Globalizáció és civilizációk, Magyar Tudomány, 2002/6, 748. oldal

42. oldal

egyes nemzetek kulturális szereplői még intenzívebb bekapcsolódjanak az Európai Unió kulturális vérkeringésébe. A fent említett Nemzeti jelentés szerint a magyarok nagy jelentőséget tulajdonítanak Európához való tartozásuknak, azonban nemzeti identitástudatuk ennél sokkal nagyobb. Az utolsó körben csatlakozó országok közül a magyarok tartották magukat a legmagasab arányban saját nemzetiségükhöz tartozónak, azaz magyarnak, és a legkevésbé rendelkeztek „európai identitással“. A 2004-es felmérés szerint a válaszadók 61%-a vallotta magát kizárólag magyarnak, ez 10 százalékpontos emelkedés a fél évvel ezelőtt mérthez képest. A többi ország adatait is összehasonlítva megállapítható, hogy a csatlakozást megelőzően mindenhol erősödött a nemzeti identitástudat. A magyarok között életkor, iskolai végzettség, lakóhely szerint tapasztalható változás a nemzeti identitás mértékében. A felmérés szerint a 15-24 éves korosztályra jellemző a legkevésbé, egészen pontosan 49%-ékukra a nemzeti identitástudat, míg leginkább az 55 év feletti korosztályt érinti meg, 76%. Az alacsony iskolai végzettségtől a magasabb felé haladva csökken az identitástudat erőssége. A legalacsonyabb végzettségűeknél még 76%, míg a közepesen iskolázottaknál már csak 54%, a felsőfokú végzettségűeknél pedig csak 47%. A település mérete is befolyásoló tényező abban a tekintetben, hogy valaki mennyire vallja magát magyarnak. A kisebb településen élők 70%-ánál, míg a közepes városokban élőknek már csak 65%-ánál, a nagyvárosokban élőknek pedig már csak 57%-ánál erős a nemzeti identitástudat.6 Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy a globaliáció még nem hatotta át teljesen nemzeti kultúránkat. Több olyan kezdeményezést lehetne megvalósítani, mint amilyen például az Amerikai Egyesült Államokban elindított televíziós monitoring program, a Cultural Environment Movement, melynek során önkéntesek monitorozzák a televízióban sugárzott programokat, különös figyelmet fordítva a gyermekeknek készített műsorokra. Sajnos a közösségi rádió- és televíziós állomások egyre kevesebb állami támogatást kapnak, a non-profit vállalkozásokra nem jut elég segítség a közpénzekből. Ha mindezeken nem sikerül a közeljövőben változtatni, a magyar kultúra talán ismét szegényebb lesz, és még nagyobb teret nyernek a sablonos műsorok. El kell tehát döntenünk, hogy bástyaként védelmezzük értékeinket, és elzárkózunk az új, az ismeretlen elől, vagy nyitunk, és megismerünk más kultúrákat is, de nem azon a módon, ahogyan erre megpróbálnak rávenni minket. Nem sablonműsorokkal, 6

Candidate Countries Eurobarométer, 2004.1 – Nemzeti Jelentés, Magyarország, Gallup Intézet.

43. oldal

propagandával, hanem saját józan ítélőképességünk tükrében. Ez azonban nagyon nehéz egy olyan világban, ahol az uniformizálódás mértéke egyenes arányban áll a profitszerzéssel, és ahol kulturális köntösben jelentkeznek olyan konfliktusok, amelyeknek a hátterében gazdasági érdekütközések állnak. Gondoljunk csak Amerika és Irak helyzetére. Mindezek jó táptalajt nyújtanak a terrorizmus és fundamentalizmus növekedéséhez.

5.6 Fundamentalizmus, vallás, globalizáció A vallást az egyes civilizációktól elkülöníteni nagyon nehéz. Éppen ezért jelent konfliktusforrást a világ legtöbb részén, amikor globalizálódó világunkban, az egyes kultúrák, eltérő vallású tagjai találkoznak egymással, illetve arra kényszerülnek, hogy egymás mellett éljenek. Az egységesülés, beolvadás fenyegetése ezen a területen különösen érzékenyen hat az emberekre. Különösen igaz ez napjainkban, amikor a vallásos érzelmek feléledését figyelhetjük meg, amikor a nyugati civilizáció ütközik az Ázsiából és az iszlám világból érkező vallási áramlatokkal, gondolkodásmóddal, életszemlélettel. Elég csak Irak és az Amerikai Egyesült Államok konfliktusára gondolni, a gyilkos, gyakran öngyilkos merényletekre. A fundamentalizmus, bár úgy tűnik, mintha mindig is létezett volna, nem is olyan régóta tapasztalható csak. Maga a kifejezés a századfordulón keletkezett. Amerikában alkalmazták bizonyos, a darwinizmust visszautasító protestáns szektákra. A fundamentalizmus az alapkönyvek, vallási szövegek szó szerinti értelmezését hirdeti, valamint azt, hogy mindezeket az élet minden területén, legyen szó akár a gazdaságról, akár a politikáról, alkalmazni kell. A fundamentalizmus azonban nem egyenlő a fanatizmussal, a fundamentalizmus a globalizációra adott válasz, kétségbeesett ragaszkodás a hagyományokhoz, és ezáltal a hagyományt őrzők hatalmának a biztosítását is jelenti, hiszen azáltal, hogy csakis ők értelmezhetik helyesen a vallásos szövegeket, hatalmat gyakorolhatnak a tudatlan, gyakran írástudatlan tömegek felett. A „megváltás” esélyének elvesztése, legyen szó akár arról, hogy ezt Isten vagy Allah adja meg nekünk, hatalmas fegyver a vallási vezetők kezében. Gondoljunk csak arra, hány ilyen kikötés van nem csak az iszlám, de a világ legtöbb vallásában: a teremtő megbüntet, ha disznóhúst eszel (muzulmán hit), megbüntet, ha bármilyen életet elpusztítasz (buddhizmus) és nem jutsz be a mennyek országába, ha káromkodsz, nem tiszteled szüleidet, vagy lopsz, ölsz, hazudsz (pl. : kereszténység). De ezek csak kiragadott példák, melyekkel arra szeretnék rámutatni, hogy minden vallás alkalmaz olyan eszközöket, melyek az egyes emberek önállóságát

44. oldal

korlátozni próbálják, hiszen, ha Isten szabad akaratot adott nekünk, utána miért tiltott meg bizonyos dolgokat? Bizonyos dolgokat én éppen ezért nem vallásokhoz, hanem egy egyetemes, ha jobban tetszik, globális erkölcsi normarendszerhez kötnék. Ilyen például az emberi élet tisztelete, a magántulajdon tiszteletben tartása, és még számos dolog, amit a gyermekeknek az anyatejjel együtt kellene magukba szívniuk. Az ezen eszmék, normák köré felépített szabályrendszer az, ami az egyes vallásokat különbözővé teszi. Visszatérve a fundamentalizmusra: egy globalizálódó világban a fundamentalisták a hagyományok őrzésére tették fel életüket, azonban ennek nincs köze hitük tartalmához, csakis ahhoz, hogy megvédjék hitük igazát. Nem foglalkoznak azzal, hogy a vallás minden ember számára mást jelent, hiszen ugyan úgy két ember soha nem fogja látni a világot, mindenki a saját „szűrőjén” keresztül szemlélődik, és éli meg hétköznapjait, ezért a valláshoz fűződő viszonya is eltérő lesz. Talán különös gondolatnak tűnik, de a fundamentalizmus valamilyen szempontból szintén globalitásra törekszik: saját hitének teljes, homogén, változatoktól mentes terjesztését tűzte ki céljául, amibe nem férnek bele egyéni vélemények, kétértelműségek, különböző értelmezések. Globalitással utasítanak vissza egy másik fajta globalitást. Azonban itt sokkal többről van szó, mint a hagyományok őrzéséről, itt a világbéke megőrzése a tét. A fundamentalizmus a globalizációra válaszolva született meg, annak ellensúlyozására, mégis használja annak eszközeit és előnyeit. Fundamentalista csoportok szerte a világon tartják egymással a kapcsolatot az internet és az elektronikus levelezés segítségével. A fundamentalizmus gyakran erőszakkal válaszol, ha fenyegetve érzi saját hitét. Azonban egy világban kellenek szerintem olyan egységes normák, értékek, melyek vallások felettiek, egyetemesek, globálisak, és mindenki számára betartandóak. Teljesen mindegy, hogy hogyan hívják, legyen Biblia vagy Korán, de a lényegen nem változtat, miszerint csak olyat kellene tennünk másokkal, amit szeretnénk, ha velünk tennének, vagy fordítva, ne tégy olyat, amit nem szeretnél, ha veled is megtennének! Egyetlen isten vagy vallás sem kérte, hogy gyilkoljanak érte, ezt csak az emberi hatalomvágy használja takaróként. Talán mindezekre válaszként születtek meg a világszerte egyre jobban elterjedő spirituális iskolák. Ezek valóban globális, a világ minden részén ugyan azokat az értékeket tanító csoportok, melyeknek száma egyre szaporodik. Ha megfigyeljük, ma már Magyarországon is egyre több spirituális, ezoterikus tanfolyam indul, egyre több könyv elérhető, egész üzletág épül erre is, mint minden már vallásra. Országunk ebből a

45. oldal

szempontból nehéz, mondhatni elszigetelt helyzetben volt a rendszerváltás előtt. A rendszerváltást követően megnyílt az út a kitekintésre, a hazai és a világ többi részének összekapcsolására, találkozására vallási szempontból is. Új áramlatok érkeztek az országba, lehetővé vált az újrakezdés, megújulás, irányváltás mindenki számára. A rendszerváltáskor a lakosság kétharmada tartotta magát valamilyen módon vallásosnak. Ez mára már árnyaltabb. Egyre többen fordulnak valamilyen más alternatívához a megszokott helyett. A különböző vallási szekták száma megszaporodott, mindegyik a lelki békét, megváltást, megvilágosodást hirdeti, és az életbe belefáradt emberek hisznek nekik, és könnyen a befolyásuk alá kerülhetnek. A világon mindennek több oldala van, így ezen iskolák, vallások között is vannak jók és rosszak, szerencsére nekem nem tisztem ezeket megítélni, erre – csakúgy, mint minden más ember – nem kaptam jogot Istentől. Az azonban biztos, hogy a választék egyre nagyobb az egyes vallásokban. A globalizáció ezen a területen nem igazán működik, inkább a normák szintjén kell keresnünk az egységesülés lehetőségeit. A hagyományokat tiszteletben tartva kell az egyes globális eszközöket alkalmazni.

5.7 Glokalizáció A globalizáció mellé így egy új fogalom társul, a glokalizáció, amely szerint a globalizáció adományait a helyi szokásokra építve kell bevezetni, használni. Bár ez több fáradtságot vesz igénybe, de hosszú távon bőségesen megtérül. Ha a gazdasági oldalát nézzük, egyetlen transznacionális, multinacionális vállalat sem maradhatna fenn anélkül, hogy a helyi adottságokat, szokásokat nem venné figyelembe. Napjainkra a glokalizációnak négyféle értelmezését használják. Ha szűken értelmezzük, akkor a glokalizáció a globális termékek helyi piachoz, kulturális hagyományaihoz való alakítását jelenti. Tágabb értelemben azonban ez nem csupán a kereskedelemre korlátozódó fogalom, a globális és lokális kultúrák összefonódását jelenti. Emellett glokalizációnak nevezik a globális és lokális erőforrások kölcsönhatására épülő gazdaság- és társadalomfejlesztési stratégiát, és glokalizáción értik még a gazdaság területi szerkezetének egy olyan értelmezési keretét, ahol a globális és a lokális erőforrások összekapcsolhatóak. Akármelyiket is használjuk, jó alternatívát jelenthet arra, hogy a helyi kultúrákat, szokásokat ne söpörje le a globalizáció, hanem pontosan fordítva, a globális alkalmazkodjon a helyihez. Azonban vigyázni kell arra, hogy ne legyen ebből a

46. oldal

fogalomból is amolyan sablonszó, ne ürüljön ki, hanem megfelelően alkalmazva lényegét beépüljön egy társadalom életébe.

5.8 Globalizáció és környezet Eddig a globalizáció kultúrára, társadalomra, gazdaságra gyakorolt hatásáról volt szó, azonban nem hagyható figyelmen kívül a környezetre gyakorolt, sajnos negatívnak mondható hatása sem. Az első oldalakon már megemlítettem ezt a tényezőt néhány mondatban, most ezt szeretném kicsit bővebben kifejteni, hiszen ez minden országot, így Magyarországot is érinti. A neoliberális gazdaságpolitika egyik kulcsszava a folyamatos gazdasági növekedés. Ez azonban nem veszi figyelembe azt a nem elhanyagolható

tényt,

hogy

Földünk

természeti

erőforrásai

sajnos

nem

kiapadhatatlanok, és már most is utolsó tartalékainkat éljük fel. A másik probléma, hogy a folyamatos növekedés a szennyeződés folyamatos növekedését is magával hozza, mint problémát. Ez összekapcsolódik értékrendünk, életvitelünk megváltozásával. Ma már mindenhol a fogyasztásra ösztönöznek minket. Szinte azt mondhatnám, hogy divattá vált a fogyasztás. Sajnos azonban ahhoz, hogy ezt a megnövekedett keresletet ki lehessen elégíteni, újabb és újabb területeket használnak fel a vállalatok, erdőket irtanak ki, folyókat, tavakat szennyeznek be, állat- és növényfajok fennmaradását veszélyeztetik élőhelyeik elfoglalásával. Mindezeken túl a fogyasztás folyamatos növekedése a hulladék mennyiségének emelkedését is jelenti. Márpedig bolygónk befogadó képessége e-téren is véges. Ha pedig a Földön már nem fogunk tudni több hulladékot elhelyezni, mit fogunk tenni? Feltételezhetően kilőjük az űrbe, és ezzel a globalitásnak egy újabb szakaszába lépünk majd. Felgyorsult életvitelünk megváltoztatja szokásainkat is. Mindent gyorsabban akarunk megszerezni, elintézni, nincs időnk arra, hogy főzzünk magunknak, gyors étterembe megyünk, egész társadalmunk erre kezd berendezkedni. Ha nincs időnk reggelizni, vegyünk egy csomag, pont erre a célra kifejlesztett kekszet, a csomagolást pedig dobjuk csak el nyugodtan. Pár évvel ezelőtt Magyarországon minden csatorna azzal foglalkozott, hogy az üdítőket gyártó cégek megkezdik kivonni a forgalomból a visszaváltható műanyag üvegeiket, mivel ezek nem hoztak számukra elegendő hasznot. Mi ez, ha nem arra példa, hogy a rövid távú gazdasági érdekeket előbbre valónak tartják napjainkban, mint azt, hogy unokáinknak, dédunokáinknak, de akár már gyerekeinknek is lesz-e friss ivóvizük és levegőjük ebben a szennyezett világban.

47. oldal

A világkereskedelem kialakulásához lehetővé kellett tenni, hogy az egyes termékek eljussanak rendeltetési helyükig, amihez szükség volt az infrastruktúra fejlesztésére is. Ez

önmagában

pozitív

változás

lenne,

azonban

sajnos

magával

hozta

a

környezetszennyezésnek egy újabb válfaját. A levegőbe kerülő szén-dioxid mennyisége folyamatosan nő, hozzájárulva ezzel az éghajlat megváltozásához. Az utak kialakítása újabb élettereket von el a környezetből, a gépek, szállítóeszközök működtetéséhez pedig mind több erőforrás kitermelésére van szükség. Ezek pedig, mint már említettem, végesek. Földünkből nem csak azt a területet vesszük el, ahol élünk. Ide tartozik még az a tér, ami felhasznált javaink megtermeléséhez, a kibocsátott hulladékok elhelyezéséhez kell. Ezt nevezik ökológiai lábnyomnak. Egy település igénybe veszi tehát azt a teret, ahonnan erőforrásait nyeri, ahová hulladékát elhelyezi, az élelmiszerek előállításához szükséges területet, az épületek, utak kialakításához szükséges területet. Az ökológiai lábnyom mutatja meg, hogy egy országot, régiót mekkora földterület tud eltartani, tehát számszerűsíti is életmódjuk környezetre gyakorolt hatását. A WWF 2000-ben nyilvánosságra hozott adatai szerint az elmúlt 30 évben 33%-os romlás figyelhető meg az ökoszisztéma állapotában. 50%-kal nőtt az emberi tevékenység bolygóra gyakorolt hatása, és ezzel átléptük azt a határt, amin belül még képes lett volna a Föld megfelelően regenerálódni, ahogy azt az ábra is mutatja:

1970-1999. (Forrás: WWF, 2000) Magyarországon 1997-ben az ökológiai lábnyom mérete 2,5 ha/fő, összehasonlító adatként az Amerikai Egyesült Államoké 8,4, míg Németországé 4,6, Ausztriáé pedig 5,4 volt. Alapvetően tehát ebben az időszakban még a kisebb fogyasztású országok közé tartoztunk (4. ábra). Az éghajlatváltozás szintén nem elhanyagolható globalizációs 48. oldal

következmény. A levegőbe kerülő szén-dioxid és más üvegházgázok következtében a földi átlaghőmérséklet 5-6 fokot is emelkedhet. Ehhez még hozzá kell vennünk a szélsőséges időjárási viszonyok egyre növekvő kockázatát. Ha csak Magyarországot nézzük, minden évben egyre komolyabb problémát jelentenek az áradások. Az idei áradások talán a legsúlyosabbak voltak minden eddigi közül, és mind gazdasági, mind társadalmi szinten nagy károkat okoztak, okoznak. Az éghajlatváltozásért felelős cégek mindezek ellenére újabb és újabb kiskapukat találnak annak elkerülése érdekében, hogy termelésüket csökkenteni kelljen, pl. : széndioxid kereskedelem, melynek következtében a kibocsátás gyakorlatilag ugyan akkora marad, csak az egyes országok által a légkörbe juttatott gázok mennyisége változik, attól függően, hogy kinek van több pénze, vagy kinek van pénzre szüksége. A fejlett országok

képviselői

,

elsősorban

a

szén-dioxid

kibocsátásra

vonatkozóan,

kötelezettséget vállalt arra, hogy az egy főre számított antropogén gáz kibocsátásuk 2000 után nem haladja meg az 1990-es szintet. Az Amerikai Egyesült Államok, több más országgal egyetemben nem írta alá az egyezményt, hiszen ez negatívan befolyásolta volna gazdasági helyzetét. Végül 39 ország írta alá az ENSZ keretegyezményét, a Kiotói Egyezményt, mely a következő hat üvegházhatású gáz kibocsátására vonatkozott:

szén-dioxid,

metán,

dinitrogén-oxid,

fluorozott

szénhidrogének,

perfluorkarbonok, kén-hexafluorid. Az országok vállalták, hogy az egyezményben elfogadott mennyiséget nem fogja meghaladni kibocsátásuk, azaz 2008-tól 2012-ig a gázok összesített kibocsátásai az 1990. évi szinteknél minimum 5%-kal alacsonyabbak lesznek. Magyarország e-szerint a megállapodás szerint az 1990-es évihez képest 6%kal kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátását vállalta. Az Amerikai Egyesült Államoknak 7%-kal kellett volna csökkentenie kibocsátását.7 Mindezek ismeretében az egyik alternatíva, mellyel a problémák orvosolhatóak lennének a lokalizáció, azaz a döntések visszahelyezése helyi szintekre. Ez a hatalomelosztás

megváltoztatását

jelentené,

legyen

szó

nemzetállamokról,

a

nemzetállamok egyes részeiről vagy földrajzilag kapcsolódó nemzetállamok régiójáról. Minden árut a felhasználási helyhez legközelebb kellene megtermelni, a hulladékok kezelésére ugyan ez az elgondolás vonatkozik. Ezáltal csökkenthető lenne a környezeti károsodás, ezen felül a helyi közösségek érdekeltebbek saját környezetük megóvásában. 7

Adatok: Csíkos-Nagy Béla: Közgazdaságtan a globalizáció világában II., Budapest 2002, MTA Társadalomkutató Központ, 357. oldal.

49. oldal

A globális szintű problémák megoldásában ezen felül elengedhetetlen a helyi közösségek globális mértékű hálózatos együttműködése, tudás- és információcseréje. Magyarország

szintjén

nézve

a

globalizáció

környezetre

gyakorolt

hatásai

orvosolhatóak lennének a környezettudatos fogyasztói magatartással, a fogyasztás visszafogásával. Például: az egyszer használatos termékek, csomagolások kerülése, visszaváltható üvegek használata. Ma már hazánkban is egyre több lehetőség nyílik a szelektív hulladékgyűjtésre, országszerte hozzák létre a hulladékszigeteket, ahol a hulladék fajtája szerint lehet kidobni őket. Mindehhez megfelelő tájékoztatás, a lakosság felvilágosítása szükséges, az, hogy az itt élők saját problémájuknak érezzék a környezet szennyezését, és higgyenek abban, hogy már egy ember is változásokat indíthat el, hiszen, ha soha senki nem lép, nem lehet reményünk sem egy tisztább jövőre. Az imént említettem, hogy a felhasználási helyhez közel kellene az árukat megtermelni. Úgy érzem, ide tartozik annak megemlítése is, hogy mindezt elősegítené, ha a magyar vásárlók előnyben részesítenék a hazai termékeket. Figyelni lehetne továbbá arra, hogy az adott terméken feltüntették-e, hogy rendelkezik valamilyen környezetbarát tanúsítvánnyal. Magyarországon hivatalos ökobélyeg a Környezetbarát Termék Kht. „Cédrus” jelzése. Élelmiszer esetén a Biokontroll Kht. ad ki tanúsítványt az organikus, azaz biotermékekről. Vásárlási szokásaink megváltoztatása mellett az energiafogyasztás mértékére is oda kell figyelnünk. Ez alatt értem például a villamos-energia felhasználásának csökkentését például energiatakarékos égőkkel, megújuló energiaforrások felhasználásával. Ma már lehet kapni olyan lámpákat, a kertünkben mi is ilyeneket használunk, melyek napenergiával működnek. Amellett, hogy takarékoskodunk az árammal, a pénztárcánkat is kímélik hosszú távon. Megfelelő szigetelőanyagok használatával a gázfogyasztást is csökkenteni lehetne. A régi bérházak nyílászárói igencsak alkalmatlanok erre a feladatra, azonban egyre több önkormányzatnál pályázhatnak az egyes házak lakói támogatásért erre a célra. A szén-dioxid csökkentésére is lehetőség nyílna, ha a gépkocsik helyett többen részesítenék előnyben a gyalogos, kerékpáros vagy tömegközlekedést. A városok levegője javítható lenne ezen felül még több zöldövezet kialakításával. Mindez nem csak a mi egészségünket javítaná, de hozzájárulna a globális éghajlatváltozás lelassításához. Hazánkban is egyre több helyi, alternatív gazdasági kezdeményezés indul a környezet megóvásának érdekében. Nő az úgynevezett kaláka körök, ismert ez a rendszer még, 50. oldal

mint LETS, talentum kör, cserekör, K. Ö. R.. Ezen kezdeményezéseknek a lényege, hogy egy-egy helyi közösség tagjai felajánlják egymásnak szolgálataikat, már nem használt, feleslegesség vált tárgyaikat, és az igénybevett szolgáltatások után a közösség által elfogadott „pénzegységben” fizetnek. A rendszer személyes jellege miatt környezetvédelmi szerepe mellett közösségteremtő ereje is igen nagy. Nagyobb léptékben nézve hasonló jellegű Magyarországon az OFOTÉRT hálózat által kínált új lehetőség. A hálózat csatlakozott a „Gift of Sight” alapítvány, jótékony célú, „Add a látást ajándékba” elnevezésű programjához. Az alapítvány és a nemzetközi Lions Club fejlődő országokban kifejtett együttes tevékenységének köszönhetően, évente több mint 300.000 ember részesül ingyenes szemvizsgálatban és kap a látásának megfelelő, a programban résztvevő üzletek által visszagyűjtött szemüveget ajándékba. Ezentúl hazánkban is lehetőség van arra, hogy megunt szemüvegünket ajándékba adhassuk az arra rászorulóknak, ahelyett, hogy a kukába dobnánk. Egy másik helyi kezdeményezés, a nálunk zöld láda rendszer néven ismert támogatási rendszer, azaz a közösség által támogatott gazdálkodás, amely közvetlen kapcsolatot biztosít a termelő és a fogyasztó között. A vásárlók egy éves szerződést kötnek a termelővel, és ennek fejében egy közösségi elosztó központban minden héten egy-egy láda zöldséget kapnak, amely biztosítja a családok megfelelő, biozöldséggel való ellátását, és a termelő is biztos lehet abban, hogy el tudja adni terményét. Hazánkban elsősorban a gödöllői Nyitott Kert Alapítvány próbálja terjeszteni a rendszert. Gödöllő mellett már Budapesten is rendelkeznek elosztóközponttal. A fenti kezdeményezések jó példák arra, hogy nem csupán nemzeti szinten, de az egyének, helyi közösségek szintjén is lehet, és kell is tenni környezetünk megóvása, helyrehozása érdekében. Nem várhatunk arra, hogy valaki majd megoldja helyettünk a problémákat. Ha mi teszünk végre valamit, akkor talán mások is példát fognak erről venni, és ők is lépni fognak. Olyan ez szerintem, mint a dominóeffektus, ha egyszer megindul, akkor már halad az útján. Itt is csak elkezdeni nehéz, a megszokottból kitörni. Vegyük például a szelektív hulladékgyűjtést: ha megteremtették számunkra ennek a lehetőségét azzal, hogy hulladékszigeteket alakítottak ki a környezetünkben, akkor kötelességünk ezekkel élni, ha azt szeretnénk, hogy ez a bolygó még jó pár évig lakható maradjon.

51. oldal

6 Összefoglalás A dolgozatban azon területeket tekintettem át, amelyek úgy véltem, a leggyakrabban kerülnek konfliktusba, ha a globalizációról van szó. Elsőként egy, a 20-40 évesek körében végzett fókuszcsoportos kutatást mutattam be, melynek eredménye sajnos várakozásaimnak megfelelően, igencsak elszomorító eredménnyel zárult le. E-szerint a megkérdezetteknek nagy része nem volt tisztában azzal, hogy a globalizáció mit is jelent. Inkább az amerikanizálódással összefüggésben, annak szinonimájaként említették. Ez arra enged következtetni, hogy bár gyakran alkalmazzák ezt a szót az élet több területén is, mégsem elégséges a vele kapcsolatos tájékoztatás. Hiszen, hogyan is lehetne egy fogalmat úgy használni, hogy közben senki sem tudja, hogy mit is jelent valójában. Mivel arra a megállapításra jutottam, hogy a globalizáció fogalma igen sokféleképpen meghatározható, ezért inkább a jellemzőit vettem górcső alá, hiszen bármilyen definíciót alakítunk is ki, ugyan azokat a fogalmakat fogjuk vele körülírni. Új alapokra kell helyeznünk Magyarországon a globalizációt, hiszen a szó kiürült, divat, használjuk, de nem tudjuk, hogy mit is jelölünk vele. Éppen ezért tisztázni kell magát a fogalmat, azaz azt, hogy mit is értünk pontosan alatta. Általános jellemzőként többek között a gazdasági és kulturális homogenitást, a fogyasztói társadalom megjelenését, a növekedési kényszert, a gazdasági polarizációt, a környezeti és szociális problémák felerősödését, túlnépesedést, technológiai fejlődést említettem. Mindezek ismertetése elkerülhetetlen volt, hiszen csak ezeken keresztül tudtam rávilágítani a későbbiekben a globalizáció okozta problémákra. És ezzel mindjárt át is tértem a 4. fejezetre, ahol a globalizálódó világ kockázatait néztem át. Fontosnak tartottam kiemelni, hogy a szabad kereskedelem megjelenésével felgyorsult a társadalmi osztályok közötti szakadék szélesedése. Ez nem csupán egy országon belül tapasztalható, hanem az egyes nemzetek között is. A fejlett és fejlődő országok között folyamatosan nő a távolság mind gazdasági, mind politikai, mind kulturális szempontból nézve. Persze nem csupán szociális és gazdasági téren tapasztalhatóak a globalizációból adódó problémák. A nemzetállamok kultúráját ugyan úgy fenyegeti a globális kultúra terjeszkedése. A technikai fejlődés nem csupán pozitív, de negatív hatással is van életünkre. Bár a távolságok könnyen legyőzhetőek, de ugyan ezek az adottságok teszik lehetővé a vírusok, terrorizmus, erőszak terjedését is. Mindezek ugyan úgy kockázati tényezőnek

52. oldal

számítanak, mint a környezetszennyezés vagy a túlnépesedés, és az ezzel együtt járó éhínség, illetve a természeti energiaforrások kiapadása. Mivel az összes pont vizsgálata nem fért bele ennek a dolgozatnak a kereteibe, azokat a veszélyforrásokat vettem figyelembe és vizsgáltam meg, melyek a helyi közösségeket véleményem szerint leginkább fenyegetik. Az 5. fejezetben tehát Magyarország és a globalizáció kapcsolatáról írtam. Elsőként a gazdasági területet vizsgáltam meg, különösen a hazánkba áramló külföldi működő tőke változásaira figyelve, amely a következő, a hazai önkormányzatok működésével kapcsolatban is említésre került. Az önkormányzatok szerepe megítélésem szerint kiemelkedő a globalizációval szembeni helytállás során. Az államnak szüksége van olyan központokra, melyekkel megoszthatja terheit, feladatait, ezért a helyi önkormányzatok nagyon sokat segíthetnek egy ország helyzetének javításában. A központból ugyanis nem láthatják olyan jól, hogy egy adott területnek mire van szüksége. A helyi vezetés azonban pontosan ismeri az adott területen felmerülő problémákat, vagy éppen ellenkezőleg, az előnyöket és jó adottságokat, melyeket kihasználva helyt tudnak állni a globalizálódó világban. Úgy gondoltam, hogy az önkormányzatok működését a legjobban egy konkrét példával mutathatnám be, ezért a mohácsi kistérség SWOT analízisén keresztül ismertettem, hogy milyen fontos többek között a megfelelő infrastruktúra kiépítése, a megfelelő képzési lehetőségek megteremtése a külföldi tőke hazánkba vonzásához, valamint azt, hogy milyen jelentős szerepe van a kutatás-fejlesztésnek abban, hogy egy adott ország versenyképes maradjon. Mindebben a Nemzeti Fejlesztési terv további segítséget nyújt. A következő fejezetben az egyik, számomra, mint kommunkikáció szakos hallgató számára a legfontosabb témát, a globalizáció kultúrára gyakorolt hatását fejtettem ki, különös

tekintettel

a

média

és

a

globalizáció

kapcsolatára,

a

mono-

és

multikulturalizmusra. Tekintettel a technikai fejlődés egyre gyorsuló ütemére, úgy gondolom, levonható konklúzióként, hogy az egyes nemzetek számára a globális versenyben maradás egyik feltétele, ha képesek lépést tartani az állandó technológiai újításokkal. Ide tartoznak az új kommunikációs módszerek is. Mivel a média egyre nagyobb szerepet kap életünkben, a vele járó veszélyforrásokat nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Hiszen nem csupán a tájékoztatási vágy, a szórakoztatás hajtja a nagy globális médiavállalatokat, hanem sokkal inkább a profitszerzés. Ennek következtében pedig a mennyiség egyre jobban a minőség rovására megy. A sablon, minél több országban eladható műsorok térnyerése alapvetően megváltoztatja szokásainkat, 53. oldal

kulturális örökségünket. És itt van szerepe a helyi közösségeknek, akik összefogva igenis nagyon sokat tehetnek egy adott nemzet kulturális értékeinek, hagyományainak megőrzése érdekében. Ilyen kezdeményezések lehetnek a közösségi rádiós és televíziós műsorok kialakítása, a helyi lapok kialakítása, népszerűvé tétele. Mindebben az állam nagyobb szerepvállalására, segítségére lenne szükség, mivel megfelelő anyagi háttér nélkül, ezek az elképzelések megvalósíthatatlanok. Két olyan szereplőjét mutattam be a hagyományőrzés kapcsán, melyek példaértékűek minden szempontból. A televíziózás területéről a Duna Televíziót, míg a zenei területről a Budapest Music Centert ismertettem. Minél több ilyen szervezetre lenne szükség a magyar kultúra megóvásának érdekében. Annak eldöntése, hogy egy ország megnyitja-e kapuit a globalizáció felé, vagy inkább bástyaként védelmezi kultúráját, alapvetően befolyásolhatja polgárai életének jövőbeni alakulását. Megfelelően szabályozva, próbálva megtalálni az arany középutat, be kell szerintem engedni a globalizmust országunkba, hiszen csak így tudjuk tartani a versenyt a többi állammal. Ha teljesen elzárkóznánk, akkor megrekednénk a fejlődésben, és behozhatatlan hátrányra tennénk szert. Természetesen a kultúrával szoros összefüggésben van a vallás, illetve a nemzeti identitás, így ezek tárgyalását sem hagyhattam figyelmen kívül. A 2004-es Nemzeti jelentésből kiderült, hogy a magyarok nemzeti identitástudata a legmagasabb a környező országokkal összehasonlítva. Ez egy olyan erősség, mely a nemzeti kultúra megőrzésekor elengedhetetlen. Hiszen csak úgy tudunk megóvni valamit, ha szeretjük azt, ha az adott ügyet a magunkénak érezzük, érintve vagyunk benne valamilyen módon. Ez nem a globalizáció teljes elutasítását jelenti, nem a fundamentalizmus, a szélsőséges regionalizmus elterjedését tartom szükségesnek, csak egy egészséges mértékű identitástudat meglétét, melynek köszönhetően Magyarország hagyományai, nemzeti értékei, kulturális öröksége gyermekeink, unokáink számára is elérhető lesz majd. A globalizáció csapdáira válaszként napjainkban egyre gyakrabban emlegetik a glokalizáció fogalmát, amely nem takar egyebet, mint a globalitás áradatában a helyi adottságokhoz való alkalmazkodást. Az egyes termékeket, szolgáltatásokat az adott nemzet kultúrájához, hagyományaihoz, értékrendjéhez kell igazítani a glokalizáció értelmében. Vigyázni kell azonban arra, hogy valóban meg is tegyük ezt, ne csak egy üres frázis váljon ebből a szóból. 54. oldal

Végezetül meg kell említeni, hogy a globalitásra adott lokális szintű kezdeményezések egyik legfontosabb területe a környezetvédelem, ami bár kissé eltér a szakdolgozat többi

részétől,

tekintve,

hogy

nagyrészt

a

kultúrával

foglalkoztam,

mégis

elengedhetetlen szerintem, hiszen az egyik olyan terület, ami közvetlenül érinti az egyént. Ha nem vagyunk képesek a fenntartható fejlődést és a véges energiaforrásokat összeegyeztetni, alternatív megoldásokat találni, akkor minden más, így a gazdaság és a kultúra is elveszíti jelentőségét, hiszen nem lesz hol megélni őket. Csak egy tiszta és egészséges bolygón van lehetőségünk a teljes életre. Ehhez nem csak az egyes nemzetállamoknak, de az egyénnek is lépnie kell, hiszen csak együtt lehetünk képesek arra, hogy ezeket a problémákat, amelyek gyakran a globalizációból is erednek, megoldjuk. Összességében úgy vélem, hogy Magyarországon megérett a helyzet arra, hogy a globalizáció fogalmát új alapokra helyezzük, annak érdekében, hogy ne csak egy kis, szakértő része a társadalomnak tudja, hogy mit takar ez a szó. Ha mindenki tudja Magyarországon, hogy ez mit jelent, milyen dimenziókat ölel fel, akkor a dolgozatban felsorolt kockázati tényezők sokkal jobb eséllyel lennének csökkenthetőek. Remélem, hogy erre mihamarabb sor kerül. Nem elzárkóznunk kell, hanem, ahogyan a dolgozat címe is mutatja, be kell sorolnunk a globális sztrádára, és a biztonsági öveket bekapcsolva felvenni a versenyt a többi országgal nemzeti identitásunkat és kulturális örökségünket megőrizve.

55. oldal

7 Ábrák 1. ábra A mohácsi kistérség SWOT analízise ERŐSSÉG

GYENGESÉG

Különböző növénykultúrákra is jók a termőadottságok Idegenforgalmi hasznosításra is alkalmas erdők Duna: nemzetközi vízi út és határátkelő Vállalkozási övezet Turizmus Kiépült, hatékony középfokú oktatási rendszer Népességmegtartó képesség Idegen nyelveket beszélő munkaerő, lakosság Nagy integráló erővel rendelkező gazdasági szervezetek Kooperációt lehetővé tevő szomszéd területekhez hasonló természeti adottságok Duna-Dráva Nemzeti Park jelenléte Borászati és gasztronómiai kultúra a térségben Az imázsépítés alapjául szolgáló országosan ismert név Több célra hasznosítható termálvíz a térségben

Gyenge Dunán keresztüli kapcsolatrendszer (a híd hiánya) Jelenleg a fő nemzetközi közlekedési útvonalak elkerülik a térséget Az agrártermékek feldolgozásának lehetőségei kiépületlenek A szolgáltató szektor fejletlen Gyenge K+F kapacitás Inaktív lakosság relatíve magas aránya Magas nem csökkenő munkanélküliség Jelentős marginalizálódott réteg okoz szociális feszültséget Településközi kapcsolatok gyengék Közúti összekötő utak hiányoznak Az információs hálózat kiépületlensége Tőkehiány Fogyó és öregedő népesség, az aktív lakosság aránya csökken A szakképzett munkaerő elvándorol

LEHETŐSÉG

VESZÉLY

A helyi adottságokra alapozva a térség bekapcsolható a belföldi és a nemzetközi turizmus rendszerébe Növekvő nemzetközi teherforgalom a Dunán A gyenge feldolgozottsági szintű termékek termékpályájának kiépítése döntően a külső piacokra Biotermékeket felvevő külső piac meghódítása Külső segítséggel agrár-innovációs kapacitás, illetve képzési formák kialakítása Minőségbiztosítás rendszerének kiépítése az EU szabályok figyelembe vételével

A pozitív természeti adottságok jövőbeli csökkenése ( pl. termőréteg eróziója a külső klimatikus hatásokra) A jelentős felszín alatti vízbázis szennyeződése (Mohács-sziget) A Duna áradása, belvízveszély Függőségi viszony az agráriumtól Balkáni válság turistákat, befektetőket elriasztó hatása, menekültek megjelenése A globalizáció hatására a helyi kultúra eltűnik, elszegényedik

56. oldal

2. ábra A hazai kutatás-fejlesztési ráfordítások pénzügyi forrásai (millió forintban) Vállalkozások ráfordítása Állami költségvetés Egyéb hazai forrás Nemzetközi szerv Összesen: Forrás: KSH

1990 13.076

2000 39.790

2001 49.984

2002 50.864

19.765 538 346 33.728

52.207 2.189 11.202 108.388

75.386 3.317 12.918 140.605

100.392 2.441 17.773 171.470

3. ábra Ipari parkok adatai Magyarországon Ipari parkok száma Cégek száma Termelési érték (mrd Ft) Foglalkoztatottak száma (ezer fő) Forrás: Ipari Parkok Egyesülete

1997 28 250 300 26

1998 75 620 700 50

57. oldal

1999 112 920 1400 82

2000 133 1450 2600 109

2001 146 1750 3000 120

2002 155 1900 3050 123

4. ábra Néhány ország ökológiai lábnyomának és ökológiai kapacitásának viszonya Népesség Ökológiai Ökológiai Ökológiai 1997-ben lábnyom kapacitás deficit (millió (ha/fő) (ha/fő) (ha/fő) fő) Világ 5 892,5 2,3 1,8 -0,5 Ausztrália 18,6 8,1 9,7 1,6 Ausztria 8,1 5,4 4,3 -1,1 Belgium 10,2 5,0 1,6 -3,4 Brazília 167,0 2,6 2,4 -0,1 Csehország 10,3 4,2 2,5 -1,7 Dánia 5,2 5,8 2,1 -3,7 Dél-Afrika 43,3 2,6 1,6 -1,0 Finnország 5,1 6,3 9,6 3,3 Franciaország 58,4 5,7 3,8 -1,9 Hollandia 15,7 4,7 2,8 -1,9 India 970,2 0,8 0,8 0,0 Japán 125,7 6,3 1,7 -4,6 Kanada 30,1 7,0 8,5 1,5 Kína 1 247,3 1,2 1,3 0,1 Lengyelország 38,5 3,4 2,3 -1,1 Magyarország 10,0 2,5 2,0 -0,5 NagyBritannia 58,6 4,6 1,8 -2,8 Németország 81,8 4,6 2,1 -2,5 Norvégia 4,4 5,7 4,6 -1,1 Olaszország 57,2 4,5 1,4 -3,1 Oroszország 146,4 6,0 3,9 -2,0 USA 268,2 8,4 6,2 -2,1 Forrás: Csikós-Nagy Béla: Közgazdaságtan a globalizáció világában II., Budapest 2002, MTA Társadalomkutató Központ, 353. oldal

58. oldal

8 Irodalomjegyzék 1.

Anthony Giddens: Elszabadult világ, Perfekt Kiadó, Budapest, 2000., 111. oldal.

2.

A külföldi működő tőke Magyarországon 1999-2000, Központi Statisztikai Hivatal, 2002.

3.

Balogh András: Felfalja-e a globalizáció a nemzeteket?, Európa Ház, Budapest, 2002, 31. oldal.

4.

Bayer József: Globalizáció és Civilizációk, Magyar Tudomány, 2002/6, 748. oldal.

5.

Bogár László: Magyarország és a globalizáció, Osiris, Budapest, 2003, 446. oldal.

6.

Cséfalvay Zoltán: Globalizáció 1.0, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004., 254. oldal.

7.

Cséfalvy

Zoltán:

Globalizáció

2.0:

Esélyek

és

veszélyek,

Nemzeti

Tankönyvkiadó, Budapest, 2004, 311. oldal. 8.

Csikós-Nagy Béla: Közgazdaságtan a globalizáció világában, II. kötet: Gazdasági globalizáció, MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 2002., 470. oldal.

9.

Eurobarométer 2004.1, Nemzeti Jelentés: Magyarország, 2004. július.

10. Farkas Péter: Egymásba kapaszkodva: település- és közösségfejlesztés a globalizáció korában, Európa Könyvkiadó, 2005, 197. oldal. 11. Globalizáció füzetek 2.: Fidrich Róbert: Nemzetek feletti vállalatok a globalizáció korában, MTVSZ, 2002., 29. oldal. 12. Helmut Anheier - Marlies Glasius - Mary Kaldor: Globális Civil Társadalom 1., Civil Szellem Sorozat III., Typotex Kiadó, Budapest, 2004., 492 oldal. 13. Laki László – Bíró A. Zoltán: A globalizáció peremén, Európa Tanulmányok 6., MTA, Politikai Tudományok Intézete, Budapest, 2001., 338. oldal.

59. oldal

14. Lévai Imre – G. Márkus György: A globalizáció, a regionalizáció és a modernizáció új értelmezési kísérletei, MTA Politikai Tudományok Intézete, 2005., 41. oldal. 15. Schöplin György: Az identitás dilemmái: kultúra, állam, globalizáció, Attraktor, Gödllő, 2004, 318. oldal. 16. Szentes Tamás: Globalizáció, Regionális Integrációk és Nemzeti Fejlődés Korunk Világgazdaságában, Savaria University Press – Szombathely, 2002., 203. oldal. 17. Ulrich Beck: Mi a globalizáció? A globalizáció tévedései – válaszok a globalizációra, Belvedere Meridionale, Szeged, 2005, 190. oldal. 18. A Budapest Music Center hivatalos honlapja: www.bmc.hu, letöltés: 2006. 05. 01. 19. A Duna Televízió honlapja: www.dunatelevízió.hu, letöltés: 2006. 04. 11. 20. Nemzeti Fejlesztési Terv tájékoztató oldala: http://www.kozpontiregio.hu/00_aktualis/nemzeti.html, letöltés: 2006. 05. 06.

60. oldal