Béres László* A COBRA ÜGYVITELI RENDSZER BEMUTATÁSA
BEVEZETÉS Elıadásom célja a Cobra ügyviteli rendszer bemutatása, illetve az oktatásban való alkalmazhatóságának felmérése. Annak ellenére, hogy az alapvetı cél nem a rendszer teljes számviteli szolgáltatásának a bemutatása, mégis megpróbáltam egy komplex számviteli folyamatot kiemelni és ezt eszközként használva rámutatni a rendszer oktatásban hasznos vagy kevésbé hasznos jellemezıire, tulajdonságaira. A számviteli folyamat egy esettanulmány formájában jelenik meg, mely kellıen tömör, mégis sokféle gazdasági esemény bizonylatait tartalmazza. E gazdasági események könyvelésének bemutatásán keresztül mőködés közben is tanulmányozhatjuk a könyvelés menetét, a nyilvántartás szemléletét. Az ismert korlátok miatt csak a két legfontosabb modul kerül bemutatásra (pénzügyi és fıkönyvi modul), de ezek mőködésének tanulmányozásával hő képet kaphatunk a teljes rendszerrıl. ÜGYVITELI RENDSZEREK A XX. század egyik legdinamikusabb (ha nem a legdinamikusabb) fejlıdést mutató területe az informatika. A mai úgynevezett információs társadalomban már nincs olyan tudomány, amely valamilyen formában ne kapcsolódott volna össze az informatikával, így a számvitel sem képezhet kivételt. A gazdálkodási események rögzítésére, nyilvántartására, feldolgozására, tanulmányozására, irányítására alkalmas és a különféle adatszolgáltatási funkcióval bíró rendszereket nevezzük ügyviteli rendszereknek. Egy ilyen rendszer bevezetése számos elınyt jelent a hagyományos nyilvántartással szemben, de van egy nagyon komoly elıfeltétele: az ügyviteli folyamatok tökéletes rendje. A legtöbb vállalkozás életében ilyenkor szokott teljesen letisztulni a folyamatban szereplı munkapont szerepe, funkciója, hatásköre. Az ügyviteli rendszerek alkalmazásának elınyei közül a következıket említjük meg: • a papírmunka felesleges (mentés); • ellenırzési lehetıségek, számszaki és adatkonzisztencia; • gyors, folyamatos lekérdezések: áfa, vevı, szállító, mérleg, elemzı kimutatások stb. A nyilvántartás számítógéppel való megvalósításának feltétele – ami adott esetben az alkalmazás hátrányaként aposztrofálható – a szükséges eszközök beszerzése és a megfelelı szakmai képzettséggel rendelkezı szakemberek alkalmazása vagy a meglévı munkaerık átképzése. A fentiek alapján megállapítható, hogy vállalkozásunk „meg kell hogy érjen” egy ügyviteli rendszer alkalmazására, azaz gondosan meg kell választanunk azt az idıpontot a vállalkozás életciklusában, amikor ez bekövetkezik. Végül el döntetnünk kell, hogy egyedi fejlesztéső szoftvert vásárolunk vagy egy nagy rendszerház csomagszoftverét szerezzük be. *
BGF Pénzügyi és Számviteli Fıiskolai Kar, Számítástechnika tanszék, fıiskolai adjunktus.
121
K Ü L K E R E S K E D E L M I F İ I S K O L AI F Ü Z E T E K , 1 7 . Ügyviteli rendszer használatának lépései Az ügyviteli rendszerek használatának fı lépéseit az informatikában „információs piramisként” megismert lépéssorozat írja le: 1) Program telepítés: az ügyviteli rendszert mint számítógépes programot általában a rendszert fejlesztı cég szakemberei telepítik az adott vállalkozás számítógépeire, 2) Paraméterezés: az ügyviteli rendszer mőködésének beállítása a vállalkozás igényeinek megfelelıen; 3) Törzsadatok felvitele: az ügyvitel kiinduló, alapadatainak rögzítése pl. számlarend, partneradatok, áfa kulcsok, bank adatok stb. 4) Tranzakciós adatok felvitele: gazdasági események rögzítése; 5) Lekérdezések, adatszolgáltatás: különféle listák, kimutatások készítése a rögzített adatokból. AZ ESETTANULMÁNY BEMUTATÁSA Esettanulmányunk valójában egy vállalkozás mőködése során elıforduló gazdasági események bizonylatainak sorozatából áll. A hallgatók általában ilyenkor találkoznak elıször a gazdasági élet által produkált számlákkal, bankkivonatokkal, pénztárjelentésekkel stb. azaz életszerő könyveléssel. Legfontosabb feladatuk a könyvelés elıtt a bizonylatok felismerése, megkülönböztetése, rendszerezése. A gazdasági események rögzítésekor fel kell ismerniük a bizonylatokon szereplı, a nyilvántartás szempontjából fontos és kevésbé fontos adatokat. Esettanulmányunk teljes bemutatására sajnos nincs lehetıség, ezért csak az alábbi kivonatos formában ismertetjük: • frissen alakult vállalkozás esetén források és eszközök nyitóadatai; • szállító és vevı számlák a hozzá tartozó bizonylatokkal; • banki kivonatok példányai • idıszaki pénztárjelentés és a hozzá tartozó bevételi és kiadási pénztárbizonylatok, valamint a szükséges számlák példányai; • anyagfelhasználás bizonylatai; • készletváltozás adatai; • egyhavi bérszámfejtés adatai; • értékcsökkenési kulcsok a meglévı eszközök értékcsökkenéseinek könyvelésére. A COBRA ÜGYVITELI PROGRAMRENDSZER A Cobra Conto Win+ program egy moduláris felépítéső egységes adminisztrációs rendszer. Az egyes modulok egymástól függetlenül és egymással összekapcsolva is használhatók. Integrált rendszernek nevezhetı, hiszen egyszeres adatbevitel zajlik. A rögzített törzsadatok a program bármely moduljában láthatók, a tranzakciós adatok elérését, pedig a program biztosítja a többi modul számára. Az adatok modulok közötti átvitele automatikusan történik vagy a felhasználó kezdeményezésére a program végzi el az adatok szabályos átvitelét (úgymond „félautomatikusan”). Cobra ügyviteli programrendszer felépítése (moduljai) A Fıkönyvi könyvelés modul végzi az értékkönyvelési feladatokat, az analitikus nyilvántartás pedig a többi modul feladata. A Mérleg és elemzés készítı modul a komplexebb adatszolgáltatást biztosítja. A program moduljai a következık: Fıkönyvi könyvelés, Pénzügyi nyilvántartó modul, Mérleg és elemzés készítı, Bér és munkaügy, Számlakészítı, Anyag és készletnyilvántartó, Tárgyi eszköz nyilvántartó, Rendelés nyilvántartó, Termelésirányítás, Partnernyilvántartó, Rendszer. A kiemelten írt modulokat részletesebben tárgyaljuk.
122
BÉRES L.: A COBRA ÜGYVITELI RENDSZER BEMUTATÁSA RENDSZER ÉS PARTNER MODULOK A program installálásának bemutatásától eltekintünk. Az információs piramis következı lépése a rendszer paraméterezése. Esetünkben minden modul külön kerül paraméterezésre, amibıl arra következtethetünk, hogy a rendszer integráltsága nem a legmagasabb fokú. Rendszer modul E modul beállításai minden modulban láthatók illetve érvényesek. A teljesség igénye nélkül csak a számunkra legfontosabbakat ismertetjük. Paramétereinek beállításakor csak a gyorsbillentyők és a nyomtatók definiálására van lehetıség. A törzsadatok hatásköre kétfajta lehet: • Az egész rendszerre kiterjedı törzsadatok: ⇒ Cégadatok megadása: a saját cégünkön kívül több cég is felvehetı, ami azt jelenti, hogy a rendszer párhuzamosan több vállalkozás eseményeinek könyvelésére alkalmas; ⇒ Bankadatok: dolgozók, partnerek, számlavezetı bankjai, munka közben is bıvíthetı; ⇒ ÁFA kulcs: adókulcsok változása esetén aktualizálni kell a rendszerben használatos ÁFA kulcsokat. • Céghez tartozó törzsadatok ⇒ Számlaszámok: a vállalkozáshoz tartozó számlatükör kialakítása, lehetıség van más cég számlatükrének importálásra is, munka közben is bıvíthetı. Partner modul Partnerek nyilvántartására szolgál, munka közben is bıvíthetı. AZ ESETTANULMÁNY MEGOLDÁSÁNAK LÉPÉSEI Könyvelés típusa
Modul
Szállító
Pénzügyi
Vevı
Pénzügyi
Bank
Pénzügyi
Pénztár
Pénzügyi
Bér
Bér és munkaügy
Anyagfelhasználás, készletváltozás
Anyag/Áru
Értékcsökkenés
Tárgyi eszköz
Eredmény-kimutatás
Mérleg és elemzés
A feladat megoldásának áttekinthetısége érdekében csak a pénzügy modulba könyvelünk, a többi könyvelési feladatot fıkönyvi modulba rögzítjük. Az alábbi ábra adataink mozgását próbálja bemutatni. Az oktatás során nagyon fontos, hogy a hallgató egy pillanatra se érezze, úgy hogy nem tudja, hogy mit miért teszünk. Alapvetı tájékozódás céljából ezen ábrára bármikor hivatkozhatunk. A fıkönyv naplóiba természetesen manuálisan is rögzíthetünk tételeket.
123
K Ü L K E R E S K E D E L M I F İ I S K O L AI F Ü Z E T E K , 1 7 . PÉNZÜGYI MODUL Feladata a szállító és a vevı analitika vezetése, bankok által küldött bizonylatok feldolgozása és a pénztári bizonylatok rögzítése. Adatai „Fıkönyvi feladás” formájában jutnak el a Fıkönyv modul megfelelı elınaplójába. Paraméterezés és törzsadatok A modul paraméterezése lehetıséget ad a dátum beállítására, így „bármely” napra könyvelhetünk. A modulra jellemzı törzsadatok közül számunkra legfontosabb „gazdasági események” néven található. A gyakoribb gazdasági eseményekhez készíthetı egy bejegyzés, mely tartalmazza a pénzmozgás irányát és a hozzátartozó számlaszámot, illetve az ÁFA számla számát. Kétségtelen, hogy meggyorsíthatja munkánkat, de komoly hiányossága lehet, hogy a hallgatónak tudnia kell, mikor alkalmazhatja e szolgáltatást lévén, hogy a teljes kontírozást nem látja. A munka megkezdése elıtt gondoskodnunk kell a megfelelı állományok elıkészítésérıl (Adatbázis/Pénzügyi állományok felügyelete). Ez azt jeleneti, hogy létre kell hoznunk legalább egy-egy állományt a hozzájuk tartozó fıkönyvi számokkal a szállító számlák, a vevı számlák, a bank tételek, és a pénztár tételek rögzítésére. Jól látható, hogy minden típus külön naplóval rendelkezik, de esetenként egy naplóhoz több állomány is tartozhat (pl. ahány pénztár annyi pénztár állomány). Tranzakciós adatok Minden könyvelési lépést a megfelelı napló kiválasztása és azon belül a megfelelı állomány kiválasztása vezet be. A adatok rögzítése nagy hasonlóságot mutat a szállító/vevı, illetve a bank/pénztár tételek esetében. Az alábbi ábra egy szállító tétel könyvelését mutatja be. Itt érdemes talán kitérnünk a program kommunikációs felületére, mely elsı látásra bonyolultnak tőnhet. A mezık egy részének kitöltése egyértelmő (pl. dátumok, számlaszámok). Automatikus ÁFA számítási lehetıséget jelentenek az ÁFA kulcsokat szimbolizáló nyomógombok. Megjegyezzük, hogy ugyanez az ablak használható a tételek megtekintésére és javítására is. Az ablak használatát a bal alsó sarokban látható „üzemmódok” kapcsoló dönti el. Amennyiben egy tétel át lett adva a fıkönyvi modulnak, a „Könyvelve” mezı mutatja az új naplóban kapott számát. A fizetve mezı mutatja az estleges banki rendezés összegét. Összességében jól áttekinthetı, funkcionális és könnyen kezelhetı felületrıl van szó.
124
BÉRES L.: A COBRA ÜGYVITELI RENDSZER BEMUTATÁSA A bank és pénztár tételek könyvelése ugyanilyen ablakban történik azzal, hogy az adatok rögzítése elején kötelezı meghatározni a pénzmozgás irányát (kiadás/bevétel), illetve lehetıség van szállító illetve vevı tételek összepontozására. Ez azt jelenti, hogy egy ilyen tétel összekapcsolható a hozzá tartozó szállító vagy vevı tétellel (ha van ilyen). Ennek köszönhetıen a szállító/vevı állomány is nyilván tudja tartani a már kiegyenlített tételeket. Megjegyezzük, hogy e tételek rögzítésekor klasszikus tartozik/követel típusú könyvelést nem lát a hallgató azaz úgy is elvégezhetı a feladat, hogy esetleg nem is ismeri a pontos kontírozást, a program azonban jól könyvel. Lekérdezések és feladás A rendszer a könyvelési munka bármely fázisában munkánk ellenırzésére kiváló lekérdezési lehetıségeket biztosít. 1) Gyors listák – ezek egy-egy meglehetısen fontos adatot tartalmaznak, nyomtatási lehetıség nélkül. • vevı összesítések: a kiválasztott vevı állomány tételeibıl, adott dátumhatárokra vagy tételszám határokra készít egy gyors listát, melybıl leolvashatjuk a teljes vevıköveteléseinket, ebbıl mennyi van kifizetve és mennyi a kintlévıségünk. Követeléseinket lejárat szerint intervallumokba sorolja és megoszlási mutatót számol, ami egy gyorsjelentés elkészítéséhez is kiváló illusztráció lehet. A hallgatók itt szembesülhetnek elıször gyorsan elérhetı és mindig naprakész elemzési adattal. • szállítói összesítések: adott állományból, adott dátumhatárokra vagy tételszám határokra készít egy gyors listát tartozásainkról. 2) Bizonylati listák • Sorszám szerinti: adott naplóra, adott sorszámokra készít egy tételszám szerint rendezett listát. Minden listáról leolvashatjuk a megfelelı kontirszámokat, pénztár és bank esetében láthatjuk az összes bevételt illetve kiadást, valamint a záró egyenlegeket, a szállító és vevı listáról pedig leolvasható az esetleges kiegyenlítés dátuma, a teljes tartozás/követelés, a rendezett tartozás/követelés összesítve és a fennmaradt tartozás/követelés. • Partner lista: adott partnerkód határok és dátum határok alapján listáz egy-egy állomány tételeit. A listák lehetnek tételesek és összesítettek. Lehetıség van tartozások/követelések tételes és összesített megtekintésére azaz a gyorslekérdezések eredményeinek részletes vizsgálatára. 3) ÁFA lista – adott idıszakra a kijelölt naplók tételeibıl végez ÁFA összesítést. Érdekessége, hogy a képernyıre egy gyorslista formájában készül egy ÁFA összesítés. E lista azonban tételesen, vagy kivonatosan ki is nyomtatható, de e listák összesített fizetendı, illetve visszaigényelhetı ÁFA-t nem tartalmaznak. Ez az adat csak az összesített listában szerepel. Nagy elınye, hogy könyvelés közben bármikor, bármilyen idıszakra le tudjuk kérdezni aktuális ÁFA pozíciónkat. Az állományok megadásával ez külön is elvégezhetı szállítókra vagy vevıkre. 4) Kontírlista – a kijelölt fıkönyvi számok, adott dátumhatárok közé esı forgalmait és egyenlegeit listázza a meghatározott állományokból. E szolgáltatás segítségével minden fıkönyvi szám forgalmai tételesen listázhatóak a hozzájuk tartozó kontírszámokkal együtt. A hallgatók saját könyvelésük ellenırzése céljából lekérhetik e listát a képernyıre is. 5) Feladás – ahogyan minden analitikai modulból, így a pénzügyi modulból is a „fıkönyvi feladás” funkció helyezi át tételeinket a fıkönyvi modul elınaplójába. Ennek rendszeressége függ a könyvelési tételek számától és attól is, hogy a fıkönyvi modulnak általában mennyire kell naprakésznek lennie. A feladáskor meghatározható az, hogy feladandó tételek dátumai milyen dátumhatárok közé essenek, mely napló(k) tételei kerüljenek feladásra és lehetıség van esetleg a már feladott tételek újbóli feladására is. Ennek természetesen komoly következményei lehetnek, ezért ezt a lépést jól át kell gondolni. Fizikailag az adatok a „könyvelés” nyomógomb hatására kerülnek át a másik modulba. FİKÖNYVI KÖNYVELÉS E modul a rendszer érték szerinti nyilvántartását biztosítja. 125
K Ü L K E R E S K E D E L M I F İ I S K O L AI F Ü Z E T E K , 1 7 . Paraméterezés és törzsadatok A modulra vonatkozó paraméterek közül csak a dátum beállítását említjük, melynek funkciója ugyanaz, mint a pénzügyi modul azonos nevő paraméterénél leírtakkal. A modul legfontosabb törzsadata a számlarend. Mivel ez egy globális szintő beállítás, az eddig felvett számlaszámokat is látjuk. Fontos megjegyezni azonban, hogy az egyes kartonok tartozik, követel forgalmai és az egyenlegek is fel vannak tüntetve. Természetesen új számlaszám itt is meghatározható. Tranzakciós adatok az elınaplókban A következı elınaplók kerültek kialakításra: pénztár, bank, szállító, vevı és vegyes napló. A más modulokból feladott tételek ezekbe kerülnek teljesen értelemszerően azzal, hogy a vegyes napló tartalmazza az összes olyan feladásokat, amelyeknek nem felel meg saját elınapló (pl. az Anyag-áru, Tárgyi eszköz nyilvántartó stb. modulok feladásai kerülnek ide). A rendszerben jelentkezı egyéb gazdasági eseményeket is itt lehet könyvelni közvetlen módon feladás nélkül, de bármely elınaplóba lehetséges további könyvelési tételek rögzítése. E naplókba szereplı adatok módosíthatók és törölhetıek is. Miután esettanulmányunk megoldása során a pénzügyi modulon kívül más analitikus nyilvántartásra alkalmas modult nem használunk, ezért az összes olyan gazdasági eseményt, mely nem a pénzügyi naplóhoz tartozik, közvetlenül rögzítjük a vegyes naplóba. Az ilyen könyvelés elvégzéshez a hallgatóknak fel kell ismerniük a kontirszámok és a hozzájuk kapcsolódó tartozik/követel forgalmak helyét. A rendszer lehetıséget biztosít csoportos könyvelés végzésére. Csoportos könyvelésen azt értjük, amikor egy fıkönyvi szám valamely tartozik vagy követel forgalmával szemben több fıkönyvi szám követel vagy tartozik forgalma áll. A lehetıségen túl a rendszer egy alacsony szintő ellenırzést is végez, azaz addig nem engedi rögzíteni a tételeket, míg a tartozik illetve követel forgalmak összegei nem lesznek azonosak. A csoportos könyvelés alkalmazását érdemes jól átgondolni, mert az esetleges több kontirpár egyetlen egy tételként kerül bejegyzésre az elınaplóba, ami az adatok áttekinthetıségét nehezítheti meg. Lekérdezések az elınaplókból Mindegyik elınapló listázható, megadható tételhatárok között. A listák két változatban készülnek: 1) Tételes – minden egyes rögzített tételt tartalmazza tételszám szerinti rendezettségben. A lista kontírszámok ellenırzésre is alkalmas lévén, hogy a tételekhez tartozó kontírszámokat és forgalmakat is áttekinthetıen tünteti fel. 2) Kivonat – ez fıkönyvi számokra összesített lista, fıkönyvi számra rendezve. Az elınaplókon kívül a könyvelt tételek is listázhatóak az imént tárgyalt két módszer szerint. Ilyenkor az összes elınapló lekönyvelt tételeit láthatjuk. Ez az egyik legfontosabb listázási lehetıségünk, hiszen itt nézhetünk utána a könyvelt tételeinknek, melyek már a közvetlen naplóba is szerepelnek. A munka során gyakran elıfordulhat, hogy nem tudjuk teljes egészében átlátni folyamataink állapotát. E helyzet megszüntetésére alkalmas eszköz lehet e lekérdezési lehetıség. Közvetlen napló Adataink végállomása a „közvetlen napló”. A fıkönyvi modul elınaplóiban szereplı tételeket a „naplók könyvelése” funkció emeli át a közvetlen naplóba. Alapértelmezés szerint csak a könyveletlen tételek kerülnek feladásra. Külön kijelölhetı, hogy mely elınapló tételeit érintse a könyvelés. Meg kell még adni, hogy a könyvelendı tételek mely dátumintervallumba vagy mely naplósorszám intervallumba essenek. A közvetlen naplóba a „közvetlen könyvelés” funkcióval lehet manuálisan tételeket könyvelni. E napló adatai már nem javíthatók, csak stornózásra és újrakönyvelésre van lehetıség. A fıkönyvi kivonatok már ezekbıl az adatokból készülnek.
126
BÉRES L.: A COBRA ÜGYVITELI RENDSZER BEMUTATÁSA Lekérdezések Miután a számlaszámok megjelenítése forgalmaikkal és egyenlegeikkel történik, ezt egy gyors lekérdezési lehetıségnek is tekinthetjük. A másik hasonló jellegő lekérdezés a győjtıkódok szerinti lekérdezés, mely történhet tételesen, kivonatosan, és teljes kivonatos formában. A győjtıkódok általában partnerazonosítók. 1) Kartonlisták – fıkönyvi karton készítése tételes vagy összesített forgalmakkal. 2) Összesítı listák • Számlaosztály összesítı – adott számlákra számlaosztályonként összesítı forgalmak kimutatása; • Számlatükör – számlatükör nyomtatható formában megjelenítve • Fıkönyvi kivonat – fıkönyvi számlák forgalma számlaosztályokként összesítve • Kivonat – minden fıkönyvi számra (győjtı és karton számlára egyaránt) vonatkozó egyenleg ELEMZİ MODUL Zárásként tegyünk említést az egyik legérdekesebb modulról, mely a „Mérleg és elemzés” nevet kapta. Szerepe a cég mérlegének, eredmény-kimutatásainak, egyedi győjtési elképzeléseinek a megvalósítása. Az alábbi táblázat rögzítésével egy egyszerő üzemi (üzleti) tevékenység eredmény elkészítése történik: Tétel szám
Tétel megnevezése
Fıkönyvi szám
I.
Értékesítés nettó árbevétele
91, 92, 93, 94
II.
Aktivált saját teljesítmények értéke
581, 582
III.
Egyéb bevételek
96
IV.
Anyagjellegő ráfordítások
51-53
V.
Személyi jellegő ráfordítások
54-56
VI.
Értékcsökkenés leírás
57
VII:
Egyéb ráfordítás
86
A.
Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye I.±II.+III.-IV.-V.-VI.-VII.
Elıször a táblázat sorait kell definiálnunk, azaz meg kell adnunk, hogy mely győjtı vagy kartonszámlák egyenlegeit szeretnénk látni az aktuális sorban. Az eredményszámítás egyszerősítése miatt lehetıség van elıjelfordítást alkalmazni egy-egy számlára. Példánkban az utolsó sor egy számított érték, amit a rendszer külön sortípusként (táblasor összesítı) kezel. ÖSSZEFOGLALÓ Az alábbiakban megpróbáljuk összefoglalni a rendszer oktatásban való alkalmazása során tapasztalható elınyöket: • Könnyen hordozható – a rendszer egy pen drive típusú háttértáron teljes egészében, mindenféle tömörítés nélkül tárolható és ami még fontosabb, másolással bárhol újra futáskész állapotba kerül; • Moduláris felépítésének köszönhetıen több képzésben is alkalmazható – felsıfokú és középfokú képzésben egyaránt hasznos illusztrációként szolgálhat; • Több cég könyvelhetı – mint láthattuk, egy rendszeren belül több vállalkozás adatai is nyilvántarthatók. Ez kiváló alkalmat nyújt a hallgatónak az órán kívüli gyakorlásra. A gyártó jelenleg
127
K Ü L K E R E S K E D E L M I F İ I S K O L AI F Ü Z E T E K , 1 7 .
• •
•
kedvezı feltételeket nyújt termékének oktatásban történı alkalmazásához. Természetesen ennek háttérében jól átgondolt marketing stratégia van; On-line help – a rendszer tartalmaz egy súgót. Ha nem is hasonlítható a Microsoft termékeknél megszokott súgókhoz, mindenféleképpen említést érdemel. Tartalma alapvetı fogalmak magyarázatára szorítkozik, de azt igen sikeresen teszi; Felhasználóbarát kommunikációs felület – egy átlagos felhasználó valószínőleg meglehetısen gyorsan meg tudja szokni a rendszer ablakait, nyomógombjait. Listái helyenként nehezen olvashatók, de egy számviteli szemlélettel rendelkezı szakembernek nem jelenthet problémát értelmezésük. A rendelkezésre álló grafikus felület megfelel a mai kor igényeinek. Vezérlése történhet menüsorok segítségével is. Az adatok meghatározásakor a rendszer számos esetben kínál nagyon látványos tallózási lehetıséget a választható adatokból. A számítógép adta lehetıségeknek köszönhetıen számszaki adatok ellenırzése is megoldott (pl. tartozik követel forgalmak ellenırzése, megfelelı kulcsok szerinti Áfa számolás, csoportos könyvelés); Meglehetısen nagyszámú lekérdezési lehetıségei a könyvvezetést több aspektusból is szemléltetik, az alapvetı összefüggéseket jól illusztrálják.
Szerencsés felépítésének, jó szemléletének köszönhetıen alkalmas az ügyviteli rendszerek jellemzıinek bemutatására, annak ellenére, hogy egy meglehetısen egyszerő rendszerrıl van szó. IRODALOMJEGYZÉK BÉRES LÁSZLÓ: Számvitel II. Szent István Egyetem, Gazdasági- és Társadalomtudományi Kar, Vezetı- és Továbbképzı Intézet, 2004. BGF Pénzügyi és Számviteli Karának oktatói: Pénzügyi számvitel. Perfekt, 024/2003. BGF Pénzügyi és Számviteli Karának oktatói: Példatár a pénzügyi számvitelhez. Perfekt, 024P/2003. HAUSERNÉ DÉNES ÉVA, JÁNOSA ANDRÁS, JUHÁSZ IMRE, PAÁL ÉVA: Pénzügyi és számviteli szoftverek ügyintézıknek. Perfekt, 036-B/1998. MISLEY ERNİ, SÁNTA CSABA: Számítógépes könyvelés CobraConto Win+ ügyviteli programmal. Cobra Computer Kft., 2003.
128
