Beperelik a Városházát?

>>>

V. é v f o l y a m

>>>

16. szám

>>>

2010. április 21–27.

>>>

Megjelenik szerdánként.

>>>>>>>>>>>>>>>>>

16 oldal ára:1,5 lej

>>>

Indul „Exkluzív” Lokálpatrióta Klubunk! Részletekkel hamarosan jelentkezünk. >>>

Maros

megyei

hetilap

<<<

Beperelik a Városházát?

Annak ellenére, hogy a városi önkormányzati képviselők a testület márciusi soros ülésén megszavazták a Jeddi út és a megyei kórház közötti összekötő út tervezetét, a környezetvédők – szervezetek és közéleti személyiségek – a mai napig hevesen tiltakoznak az erdőt kettészelő út megépítése ellen. >>> 4. oldal A tartalomból Társadalom

>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>> >>> 3. oldal

A vásárhelyi repülőtér: szélmalomharc? A februári soros megyei tanácsülés zökkenőmentesen zajlott, annak ellenére, hogy olyan kulcsfontosságú határozatokat szavaztak meg a tanácsosok, mint a megye költségvetése. A közintézmények igazgatói is megjelentek a gyűlésen, felkészülve az estig tartó vitákra. A megyei tanács azonban hamar lezavarta a szavazást.

Hír & Hírháttér

>>> 5. oldal

Döcögő úton az új oktatási törvénytervezet Sarkalatos újításokat, némi felháborodást és alapvető előrelépéseket is tartalmaz a kormány által április 12én elfogadott új oktatási törvénytervezet. Míg a kisebbségi oktatás terén tett javaslatok lényeges eredményként könyvelhetőek el, összességében több pontban is vitatható tényleges sikere.

Interjú

„Addig élek, amíg élek, amíg bennem zeng a lélek...” Az ősi gyökerek mindenikünkben genetikailag kódolva vannak, ezeket felismerni, életre hívni és büszkén megmutatni kevesünk elkötelezettsége. Füzesi Albert, a Maros Művészegyüttes tánckarvezetője egész életét a hagyományőrzésnek szentelte, munkájával pedig nemcsak felkutatja és megőrzi, de generációknak mutatja be és adja tovább népi kultúránkat. A néptáncról, a hozzá fűződő kapcsolatáról, az együttesről kérdeztük.

>>> 9. oldal

április 21–27.

2. oldal >> Naptár

Ajánló

Névnapok

Kár kihagyni Színház A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata április 21-én, szerdán este 7-től Ödön von Horváth Mit csinál a kongresszus? című bohózatát játsza a nagyteremben. Csütörtökön este 8 órakor a kisteremben Kiss Csaba Esti próba (Zampano és Gelsomina) című színdarabja tekinthető meg.

Szimfonikus hangverseny Csütörtök esti koncertjét ezúttal Mozart örök mottóval játsza a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia. A vokálszimfonikus hangversenyen vezényel Emil Simon, közreműködik Ágoston András hegedűművész (Németország), Borsos Edit szoprán, Ana Rusu alt, Szilágyi Zsolt tenor és Gheorghe Roşu basszus. Kísér a filharmónia zenekara és vegyes kara (karvezető Vasile Cazan,

Alapítási év: 2006. Megjelenik szerdánként. Kiadó: Medical Publicity Kft.

asszisztense Sikó Szidónia). Műsoron Mozart Don Giovannijának nyitánya, 5. A-dúr hegedűversenye és Koronázási miséje. A Kultúrpalota nagytermében este 7 órakor kezdődő koncertre a 27-es számú bérlet érvényes. Mit csinál a kongresszus?

Irodalmi karaván Az EMKE Közép-erdélyi Magyar Művelődési Intézete szervezésében lebonyolított Irodalmi karaván keretében Marosvásárhelyre látogat a kárpátaljai Együtt című folyóirat alkotói közössége. Meghívottak: Vári Fábián László költő, néprajzkutató és Zubánics László közíró, lapszerkesztő. A rendezvény szerdán délután 6 órakor kezdődik a Bernády Házban.

Kiállítás Ádám Gyula fotográfus és Petrás Mária keramikusművész közös kiállításanyílik csütörtökön 17 órától a Bernády Házban (Horea utca 6. szám). A kiállítást megnyitja Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója és Nagy Miklós Kund, a Népújság főszerkesztője.

Főszerkesztő: Szentgyörgyi László Főmunkatárs: Ferencz Zsombor Szerkesztők: Balogh Erzsébet [email protected] Fodor Tekla [email protected] Vass Gyopár [email protected] Olvasószerkesztő: Nagy Annamária Tördelőszerkesztő: Szegedi Attila >> A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! >> Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. >> Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza!

Előfizetni a szerkesztőség Rózsák tere 16. szám alatti székhelyén lehet hétköznap 9-13 óra között. Telefon: 0265-250.994 E-mail: [email protected] Honlap: www. kozpont.ro Készült a székelyudvarhelyi BAP Agency nyomdájában A tulajdonos és a kiadó nem felel sem büntető- sem polgárjogilag az újságban megjelent cikkek tartalmáért. A felelősség kizárólag a szerzőt terheli.

Csütörtökön délután 6 órakor a Marosvásárhelyi Örmény–Magyar Kulturális Egyesület szervezésében nyílik meg Novák József grafikus Örmény nemesi címerpajzsok című kiállítása a Jókai (Eminescu) utcai Vártemplomi Diakóniai Otthon Bocskai Termében. Közreműködik László Zsuzsa színművésznő.

Dzsesszfesztivál Vásárhelyen „To be or not to be” jazzy... Shakespeare-t idézve veszi kezdetét az idei nemzetközi diák dzsesszfesztivál számos fontos zenésszel, bemutatkozni vágyó diákokkal és a szervezők reményei szerint népes közönséggel. Egy újabb Jazz&Blues Club, valamint UCIMR és Exces Music közreműködéssel, vonzó díjazással, válságkezelő jegyárakkal. Dzsessz a maximumon neked, nekem, nekünk, nektek, és nekik meg nekik köszönhetően. Műsor: április 27., kedd

– 20 óra: SNACO Dixieland Band (Jazz&Blues Club). Ápr. 28., szerda – 15–17 óra: Luiza ZanWorkshop (Jazz&Blues Club); 18.30-tól a diákok és fiatalok előadóversenyének első része (Eminescu Ház). 21.30-tól Kosz Szilveszter (HU)&Alex Man (RO) (Jazz&Blues Club). 23 órától Jam Session (Jazz&Blues Clubban). Ápr. 29., csütörtök – 15–17 óra: Luiza Zan Workshop (Jazz&Blues Club); 18.30-tól a diákok és fiatalok előadóversenyének második része (Eminescu Ház); 21 órától a díjazottak gálája; 22 óra: Chris Dhalgren (USA) meet Mircea Tiberian (RO)&Guests; 23.30-tól Jamm Session (Jazz&Blues Club). Ápr. 30., péntek (zárónap) – 20 óra: Bourbon Jazz Unit (Jazz&Blues Club), konferál: Florian Lungu. Egy bérlet ára: 25 lej. (A belépés ingyenes a diák- és iúsági versenyekre az Eminescu Házba). Információk a www.ccsmures.ro/fisjms weblapon.

Az önök véleménye

Április 21. Konrád, Zelma, Simeon, Anasztáz Április 22. Csilla, Noémi, Kelemen, Noé Április 23. Béla, Sándor, Ilma, György, Ilona, Egyed, Egon, Gellért, Adalbert, Albert Április 24. György, Simon, Györgyi,

Ezen a héten történt Április 21. 49 éve történt. Először lépett a nyilvánosság elé a Beatles-együttes a liverpooli Cavern Clubban.

Április 22. 149 éve történt. Pesten megszületett gróf Tisza István, aki kétszer is betöltötte Magyarország miniszterelnöki tisztségét.

Április 23. 446 éve történt. Megszületett William Shakespeare színész, író, drámaíró. Leghíresebb művei: Rómeó és Júlia, Hamlet, Lear király, Macbeth, Othello.

Április 24.

Mit vár az új magyarországi kormánytól? Barabás Ervin, egyetemista Azt várom el, hogy a magyar–magyar kapcsolatokat szorosabbra fűzi, megnyitja azokat a fórumokat, melyeket az elmúlt 8 évben megszűntettek, és hogy mindezek következményeként az együttműködés szorosabb lesz, mint az elmúlt 8 évben. Nagy Áron, mérnök Határozottabb nemzetpolitikát várok el az újonnan

megalakuló Fidesz-kormánytól, a legfontosabb döntés szerintem a kettős állampolgárság intézményesítése lenne, mely Románia esetében nem vezethet konfliktusokhoz, hiszen Románia is kettős állampolgárságot ad a moldáv románoknak. Liszkai Béla, nyugdíjas Elsősorban az autonómiatörekvések nagyobb támogatását várom, úgy európai, mint a magyar– román párbeszéd szintjén.

Írjon nekünk! Véleményeit, észrevételeit postai úton a Rózsák tere 16. szám alá, illetve elektronikus levélben a [email protected] címre várjuk!

Folytatják a tavaszi nagytakarítást A polgármesteri hivatal folytatja tavaszi nagytakarítási akcióját, melynek keretén belül elszállítják a háztartásokban, valamint a lakótársulásoknál felgyűlt hulladékot. Szerdán, április 21-én a Gólya, Oneşti, Frederik Bodoni, Kalapács, Radnóti, Ludas, Törcsvári, Cséplő J.Curie, Ialomiţei, Bălcescu, I.H. Rădulescu, utcákból szállítják el a hulladékot. Băneasa, Cserna, Dr. Louis Pasteur, Pacsirta, Levél Szombaton a Caraiman, Bogáti, Gyulafehérvári, utcákban dolgoznak a köztisztaságiak. Nyíres, Malomfalvi, Bodoni (parkoló), Béga, NagyA csütörtöki programban az I. L. Caragiale, disznódi, Hunyadi, Resica, Kudzsír utcákat tisztítják Békási, Haşdeu, Szamos, Madách Imre, Tatros, meg. Darabont, B. Ş. Delavrancea, Olt, Fogarasi, Jilavei, A polgármesteri hivatal felkéri ezen utcák lakoNagyenyedi, Szováta, Cukorgyár, Temes utcák sait és lakótársulásait, tisztítsák meg a hozzájuk szerepelnek. tartozó területeket és zöldövezeteket, és a hulPénteken a Pajkó Károly, Egység, Váltóőr, Köz- ladékot helyezzék a járdák szélére egy nappal a legelő, Rozmaring, Rakodó, Termés, Dózsa György, programban szereplő időpont előtt.

Bonifác, Csaba, Egon, Melitta, Becse, Honóriusz, Hümér, Sebő Április 25. Márk, Ervin, Márkus, Ányos Április 26. Ervin, Marcell, Mária, Berengár, Tihamér Április 27. Zita, Tas, Péter, Marianna, Anasztáz

684 éve történt. Károly Róbert magyar király megalapította a magyar lovagok az ország és a lovagi erények

védelmére a Szent György lovagrendet.

Április 25. 933 éve történt. Meghalt I. Géza magyar király, aki Vácott székesegyházat építtetett és megalapította a garamszentbenedeki bencés monostort. Vácon temették el.

Április 26. 24 éve történt. Csernobilban (Szovjetunió) atomkatasztrófa történt, amikor felrobbant az egyik atomreaktor.

Április 27. 219 éve történt. Megszületett Samuel Finley Breese Morse amerikai festő és feltaláló, aki az elektromágneses távíró megszerkesztésével új korszakot nyitott a hírközlés technikájában.

Hasznos telefonszámok Központosított ügyelet (Rendőrség, Tűzoltóság, SMURD, Csendőrség, Mentőállomás) 112 Rendőrség 955, 0265-202-305 Rendőrség: (megyei) ügyeletes rendőr 0265-202-300 Rendőrség: (városi) ügyeletes rendőr 0265-202-312 Rendőrség: útlevélosztály 0265-218-366 Rendőrség: személyazonossági iratok osztálya 0265-202-525 Rendőrség: közlekedés, járműbejegyzés 0265-202-597 Csendőrség 956 Tűzoltók 981 Mentők 961, 0265-215-131 0265-210-110 SMURD (betegekkel kapcsolatos információk) Megyei kórház 0265-212-111 Sürgősségi szolgálat gyermekeknek 0265-210-177 Felnőtt sürgősségi szolgálat 0265-215-131 Carit- San 0265-266249, 0265-269-172 Sürgősségi fogászat 0265-261-351 Családi erőszak áldozatai 983 Antidrog 934 Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal 0265-268-330 Prefektúra 0265-266-801 Maros Megyei Tanács 0265- 263-211 Maros Megyei Tanfelügyelőség 0265-213-779 RCS–RDS 0365-400-401, 0365-400-404 Romtelecom 921 Felvonó (hibaelhárítás) 0265-269-887 Katasztrófavédelem 982 Áramszolgáltató vállalat 929 Áramszolgáltató vállalat – vidék 0265-269-667 Gázszolgáltató vállalat 0265-200-928, 0800-800-928 Aquaserv – hideg víz – csatorna 0265-215-702 Aquaserv – közönségszolgálat 0265-208-888 Aquaserv központ 0265-208-800, 0800-208-888 Energomur – fűtés – meleg víz 0265-215-265 Energomur – közönségszolgálat 0265-218-464 Fogyasztóvédelmi hivatal 0265-254-625 Vasútállomás 0265-236-284 Távolsági buszállomás 0265-237-774

április 21–27.

Társadalom 3. oldal

A vásárhelyi repülőtér: szélmalomharc?

A

februári soros megyei tanácsülés zökkenőmentesen zajlott, annak ellenére, hogy olyan kulcsfontosságú határozatokat szavaztak meg a tanácsosok, mint a megye költségvetése. A közintézmények igazgatói is megjelentek a gyűlésen, felkészülve az estig tartó vitákra. A megyei tanács azonban hamar lezavarta a szavazást a közintézmények igazgatóinak elképedésére és felszusszanására.

Nem oda Buda – derült ki mégis a márciusi rendes ülésen. A gyűlés napirendi pontjainak megszavazása után élénk vita következett, többek között a repülőtér költségvetését illetően, ugyanis néhány tanácsos kifogásolta, hogy a megyei önkormányzatnál „nem egyforma mértékkel mérnek” és túlzottan magas költségvetést szavaztak meg a légikikötőnek. Március 31-én ezért a megyei önkormányzat képviselői kiutaztak a helyszínre, újból átvilágítani a repülőtér 2010-es költségvetési tervezetét. Lokodi Editet, a Maros Megyei Tanács elnökét telefonon kerestük meg az üggyel, különösen a 31-i reptéri tárgyalásokkal kapcsolatban. Az elnökasszony nem nyilatkozott lapunknak, mondván: amíg a képviselőtestület nem hoz döntést a februárban megszavazott és márciusban megfellebbezett költségvetési tervezet sorsáról, addig nincs mit mondania. Azt ígérte azonban, hogy e hónap 29-e után, az áprilisi rendes megyei tanácsülést követően kereshetjük. Szalkay József megyei tanácsos viszont szívesen állt rendelkezésünkre, s számolt be a repülőtéren történt tárgyalásról. A március 31-i nagygyűlést Vidrátszegen a fizetések tárgyalásával kezdték. A repülőtérnek a tavalyi évhez hasonlóan idén is 83 alkalmazottja van. Az alkalmazottak 2010-es évi személyi jövedelmének összértéke 3.120.000 lej, az összegben bennefoglaltatik a 13. fizetés és a húsvéti pénz is. A tavalyi 3.068.439 lejes összértékhez viszonyítva ez az összeg minimálisan nőne és mindez a többi repülőtér alkalmazottainak fizetéséhez képest nem sok, véli a megyei tanácsos. A kolozsvári repülőteret hozta fel példának, ahol jóval nagyobb mértékben nőttek a fizetések a tavalyi évhez viszonyítva. Az inflációt figyelembe véve, amit ugyan 2010-re 3,8%-ra saccolnak, de ami minimálisan 4% lesz a megyei tanácsos szerint, ez a fizetésemelés nem sok. Ami az anyagi költségeket illeti, Szalkay József elmondta, azokat is elemezték, és valóban vannak olyan pontok, ahol nagyon emelkedik az idei tervezett összeg a tavalyihoz képest, például az üzemanyag-

Balogh József, Lokodi Edit, Szalkay József

nál vagy a különféle képzésekre fordítandó összegek esetében. A találkozón Lokodi Edit azt javasolta, hogy ezeket az összegeket a repülőtér vezetősége elemezze újra, s ennek megfelelően módosítsa. Végül abban egyeztek meg, hogy az áprilisi megyei tanácsülésen a repülőtér vezetősége bemutat egy módosított költségvetési tervezetet. Egy másik fontos döntése a gyűlésnek az volt, hogy a megyei tanács által megszavazott 4.600.000 lejes összegből 300.000-et lefarag, de ha a repülőtér valamilyen anyagi nehézségekbe ütközik az év során, akkor ezt az összeget egy költségvetés-kiigazítással felemelik az eredetileg megállapítottra. (Csak érdekességként jegyezzük meg, hogy egy március eleji cikk azt említi, hogy a kolozsvári repülőtérre szánt befektetések értéke 133,5 millió lej, azaz

körülbelül 32,4 millió euró.) A Maros Megyei Tanács azért utalna ilyen nagy összeget ki a repülőtérnek, mert úgy ítélte meg, hogy a légikikötő tervezett jövedelme túlságosan alacsony (a vidrátszegi repülőtér idei tervezett bevétele 2.000.100 lej). Szalkay József arról is szólt, hogy a régióban a repülőtérnek 2,6 millió lakost kellene kiszolgálnia, 24.500 négyzetkilométeres körzetben. A rekord év 2008 volt, amikor 47.000 utasa volt, a vezetőség pedig arra törekszik, hogy érje el az éves 50.000-es utasszámot. Akkor nyereséges lesz a vállalkozás, hiszen látni kell, hogy ha a megye 4.600.000 lej összeget utalna is ki, akkor is veszteséges az üzlet, mert a reptéri költségvetés így is 701.748 lejes deficitet jelez előre idénre. A repülőtér a város kapuja, véli Szalkay József, és egy fontos intézmény, mert így a

régió könnyebben megközelíthető üzletemberek számára és a nemzetközi turizmust is fel tudná lendíteni. A sikeres működés érdekében, és hogy önmaga hasznosságát igazolja, a repülőtér vezetésének minél több hírneves repülőtársaságot kellene Vidrátszegre csalogatnia; most is folynak a tárgyalások az ír Ryanair repülőtársasággal. De a felszállópályák állapota sem mellékes, hiszen Vidrátszegen nincs egy nemzetközi standardoknak megfelelő kifutópálya, az előírt 3000 méter helyett a meglévő csupán két kilométer hosszú. Szalkay kitért a régióban működő három repülőtér helyzetére is. Véleménye szerint a másik két város sokkal jobban lobbizott: Kolozsvárnak a miniszterelnök segített sokat, Nagyszebennek feltehetően a polgármestere volt jobb lobbizásban. A repülőtér egy adott ponton ki lehet téve annak a

Az április 6–11. között szünetelő vidrátszegi reptéren 200.000 euró értékű felújítási munkálatokat végeztek: egy hét alatt több mint 130 betonelemet újítottak fel mintegy 2100 négyzetméteren. A kifutópálya korszerűsítésére azért volt szükség, mert 1967-es átadása óta főjavítási munkálatokat még nem végeztek rajta. A pénteken tartott Marosvásárhely, mint multimodális platform – Fejlett csomópont Délkelet-Európában című nemzetközi konferencián hangsúlyt kapott a tény, hogy a megfelelő fejlesztések eredményeként akár az egész délkelet-európai régiónak meghatározó pontja lehet a marosvásárhelyi repülőtér. Borbély László a konferencián elmondta, a Transilvania repteret 2003-ban levették az ország reptereinek listájáról, emiatt ellehetetlenült az európai uniós pénzalapok lehívása és a kormánytámogatások megszerzése. A környezetvédelmi miniszter lobbizásba kezdett Radu Berceanu közlekedési miniszternél, hogy a már hét éve kialakult helyzet korrigálódjon, hiszen ígéretes stratégiai pozíciója folytán a külföldi befektetőket vonzaná a térségbe, de mindezt az is akadályozza, hogy nincs egyértelmű törvénykezés a köz- és magánpartnerség szabályozására. Az elképzelések szerint a 2025-ig megvalósuló több mint 200 millió eurós projekt célja egy olyan infrastrukturális beruházás megvalósítása, melynek keretében Vidrátszegen a légi-, vasúti- és közúti közlekedés találkozna.

veszélynek, hogy tekintve a gazdasági válságot, valaki úgy határoz, hogy Vidrátszegnek az állami költségvetésből ne folyósítsanak többet, egészen addig, amíg nem lesz versenyképes a másik kettőhöz viszonyítva. Szalkay József szerint ebbe az intézménybe már annyi energiát és pénzt fektetett a megyei önkormányzat, hogy hiba lenne nem folytatni. A politikusoknak sok beleszólásuk lehet, de mindenképpen a hozzáállásuktól sikfügg az ügy eressége: nemtörődömségükkel sok kárt tudnak okozni, de ha az ügy mellé állnak, lobbizással nagyot lendíthetnének az ügyön. Nagyon sürgetőnek és hasznosnak gondolja egy közös projekt kiépítését a megyei és a városi önkormányzat között, mert a repülőtér oroszlánrészét eddig a megyei tanács vállalta, habár ez a város lakosságát is jelentős mértékben szolgálja. Ha a megye beruházó-fejlesztő feladatát nem tudja teljes mértékben ellátni, jó lenne, ha számíthatna a városi önkormányzat segítségére. Balogh József megyei tanácsos szerint ebben a kérdésben a város vezetősége részéről nem sokat remélhet a megyei tanács. Ennek ellenére biztatóan értékeli a repülőtér helyzetét, és úgy gondolja, hogy a vidrátszegi semmivel sem jár régióbeli konkurensei mögött. A vásárhelyi repülőtérnek nagy előnye, hogy tud terjeszkedni, környéke nincs beépítve. Ezért lesz lehetséges a kifutópályák meghosszabbítása is, amin majd egy Boeing gép is landolhat. Már megkezdődött a környékbeli földek felvásárlása, a földtulajdonosokkal kiegyeztek, árjáért 4-5 euróban. A folyamat már ott tart, hogy a törvényszéki végzések kimondása következik, ezek után pedig a földek átkerülnek a megye tulajdonába, és abban a pillanatban a reptér terjeszkedhet tovább, vélekedett Balogh József.

Szélmalomharc? (I. kör) Egy Alin Tisével, a Kolozs Megyei Tanács elnökével folytatott beszélgetésből kiderült, az elöljáró olyan frankfurti, londoni és madridi példára

megálmodott repülőteret szeretne megvalósítani, amely Közép-Európa regionális légikikötője lenne. Az elnök szerint 15–20 év múlva a mostani kolozsvári légikikötő nem lesz befogadóképes közönsége számára, ezért egy 200 és 500 millió euró közötti beruházást képzel el, amelynek megvalósulása esetén a reptérnek 10 kifutópályája lenne és legkevesebb 300 hektáron terülne el, alacsony, sík vidéken. Erre stratégiailag kedvező lenne például Aranyoslóna környéke. Tise szerint a repülőtér-csomópont kérdése nagy érdeklődésre tart számot tetők az (inkább) külföldi befek részéről. A most is terjeszkedésben levő kolozsvári repülőtérről Tise elmondta, hogy nem szűnne meg a mamut repülési csomópont megvalósulásával, hanem magántársaságok vagy kisgépek használnák a szamosfalvi repülőteret. Tise meg van győződve, hogy mindazt, amit az erdélyi légi közlekedés jelenteni fog, azt az új reptér fogja lebonyolítani. Ezzel párhuzamosan biztos abban is, hogy a többi megye le fog mondani saját reptere fejlesztéséről, nem fog ezekbe többet fektetni, mert nem lesz kifizetődő.

Szélmalomharc? (II. kör) A vidrátszegi repülőtér igazgatója egy Maros megyei román hetilapnak elmondta, hogy akik ezt a repülőtércsomópont ötletet kitalálták, egyetlen célt követnek: keresztbe szeretnének tenni nekik, mert a vidrátszegi stratégiailag kedvezőbb fekvésű. Tavaly ősszel Tise felajánlotta Fehér, Bihar, Beszterce, Máramaros, Maros, Szatmár és Szilágy megye tanácselnökeinek és a megyeszékhe lyek polgármestereinek az érintett megyei és városi önkormányzatok konzorciumba való társulását, akiket többek között felkért arra, hogy támogassák, sőt akár gyenek részt a projekt fi- ve szírozásában. nan Erre a felkérésre kedvező választ adott városunk polgármesteri hivatala is. Vass Gyopár

április 21–27.

4. oldal >> Hír & Hírháttér

Energobumm A városi önkormányzat bizonyára minden adattal rendelkezett ahhoz, hogy előrevetítse azt a gazdasági krízist, amely az energiaszolgáltató vállalat háza táján következett be. A kedvezőtlen gazdasági mutatók, az elégedetlen fogyasztók, a folyamatos reklamációk és a pereskedések már évek óta jelezték, hogy semmi sincs rendjén a városi tulajdonban lévő cégnél. Ennek ellenére, a túlszámlázásoknak, a rossz minőségű szolgáltatásoknak és a kényszerfogyasztásnak alávetett vásárhelyi lakosok csak a tanácsosok magatehetetlen, elodázó, passzív magatartását tapasztalhatták nap mint nap. A városi képviselőtestület magyar (RMDSZes) tagjai többször is áldásukat adták olyan intézkedésekre, amelyek megnehezítették a távfűtésről való leválást, sőt teljesen meg akarták fosztani a fogyasztókat ettől a jogtól. A városi önkormányzat nem tudta eredményesen értelmezni a hőszolgáltató vállalat körüli válságos helyzetet, nem akart tudomást szerezni az új szociális és gazdasági helyzetről (hogy ti. a kommunizmus ideje lejárt, ma már nem azt tanítják az iskolákban, hogy „egy mindenkiért és mindenki egyért”, a hasonló távfűtéses rendszereket számtalan kelet-európai és erdélyi nagyvárosban már évek óta felszámolták). Ha már nem voltak képesek a lavinaszerű problémát csírájában elfojtani, akár egy jövendőmondót is felkérhettek volna arra, hogy jósolja meg a rendszer végleges összeomlásának a pillanatát; akkor is jobban járt volna a lakosság, mint így, ahogyan a helyzet mára kialakult. A problémát nem kezelték hatékonyan, úgy is mondhatnánk,„elkezelték”: egyes hőközpontokat bezártak, másokat felújítottak, egymásnak ellentmondó, elhibázott intézkedéseket hoztak, és eközben milliók folytak ki a jólfizető adóköteles állampolgárok és fogyasztók zsebéből. Mára már hiába fizet valaki a távfűtésért, már a pénzéért sem kap szolgáltatást. Hol vannak most azok a tanácsosok, akik annak idején áldásukat adták azokra a határozatokra, amelyek a rendszerhez való hűségre kényszerítették a fogyasztókat? Minden bizonnyal ma is ott ülnek a városi képviselőtestületben, lapítanak, vagy még azt sem, talán éppen úgy pöffeszkednek mint ezidáig, de semmiképpen sem hajlandóak bocsánatot kérni elhibázott határozataik szenvedő alanyaitól, vagy ne adj’Isten, a „tévedni emberi dolog” elv alapján, mandátumaiktól megválni. Pedig megérne ez a mostani krízis néhány felmondást, mindazok részéről, akik a vállalat vezetőségi tanácsában, városi képviselőként (tehát politikai felhatalmazás révén) évekig azért vették fel a fizetést, hogy egy életképes, jól működő szolgáltatót hozzanak létre. Ennek ellenére, egy eladósodott, gazdaságilag, műszakilag és erkölcsileg is csődbement vállalatot látunk, amely számtalan problémát okoz jelenleg is a város életében. Bármilyen magyarázatot is adna az önkormányzati képviselőtestület (ha egyáltalán valaki onnan hajlandó volna felelősséget vállalni), hogy ti. nem volt politikai egyetértés az említett kérdésben, vagy ha valaki a szokásos polgármester– tanács-ellentétre hivatkozna, hát ez az érv nem állja a helyét, hisz mára bebizonyosodott, hogy Bernády mai utódaira, és a város vezetőségére az a közmondás érvényes, hogy „varjú a varjúnak szemét ki nem vájja”, és az egész„demokrácia”csak egy jól megrendezett színjáték, ahol nem számít az, hogy az egyszerű lakosok mennyire vannak kiszolgáltatva, megalázva és jogaiktól megfosztva. Ferencz Zsombor

Beperelik a Városházát? A nnak ellenére, hogy a városi önkormányzati képviselők a testület márciusi soros ülésén megszavazták a Jeddi út és a megyei kórház közötti összekötő út tervezetét, a környezetvédők – szervezetek és közéleti személyiségek – a mai napig hevesen tiltakoznak az erdőt kettészelő út megépítése ellen.

Kincses Előd ügyvéd, keddi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy dr. Kincses-Ajtay Mária, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) toxikológia tanszékvezetője egy közigazgatási panaszt nyújtott be, mellyel indítványozza, hogy a marosvásárhelyi tanács vonja vissza az összekötő útra vonatkozó, 2010. március 25ei 77. és 78. számú határozatait. – A városrendezési engedély hiányos és téves információkat tartalmaz, ugyanis a tervezett útvonal nemcsak belterületen menne keresztül, mint azt hangsúlyozták és ígérgették, hanem Milyen jövőt szánnak az Energomurnak?

javarészt külterületen – taglalta Kincses, aki rávilágított arra is, hogy a tervezett út nemcsak környezetvédelmi szempontból lenne káros, hanem jogszerűtlen is, ugyanis az új útvonalra nem létezik jogerős környezetvédelmi engedély. Szintén az új tervezet elleni nemtetszését, valamint a városatyák felelőtlen döntését kifogásolja dr. Tőkés Béla, a MOGYE nyugalmazott professzora: „Oda jutottunk, hogy annyira elaljasodtak saját képviselőink és a sajtó egy része is, hogy nekünk, természetvédőknek a sajátjaink ellen is harcolnunk kell (...) Az

Kincses Előd

ellentáborba felsorakoztatták az ortodox egyházat, minden kommunista maradványt, lakótársulási elnököket, a taxivállalat dolgozóit.” A Valea Soarelui szervezet vezetője, Călin Tocaciu, továbbra is fenntartja korábbi álláspontját, miszerint bármiféle döntés előtt célszerű lett volna minden lehetőség megvizsgálása és legkevesebb három úttervezet bemu-

tatása: „Az elmúlt évek során többféle tervezetet nyújtottunk be a hivatalba, de valamilyen oknál fogva mindeniket visszautasítottak, holott azok nem igényelnek erdőirtást. Abban az esetben, ha a városrendezési engedélyt nem vonják vissza, pert indítunk a Városháza, Dorin Florea polgármester, valamint Daniela Miheţ főépítész ellen.” Fodor Tekla

A városlakókkal senki sem törődik

Egy hete szünetel a melegvíz-szolgáltatás Marosvásárhelyen. Az E.ON az Energomur által felhalmozott 15 milliós tartozás miatt zárta el a csapokat. A hírek szerint a vásárhelyi nem az egyetlen szolgáltató az országban, hasonló cipőben jár még további 32 város. Az E.ON drasztikus – mondhatnánk akár: embertelen – reakciója mögött sokan hátsó szándékokat sejtenek: valakik az Energomur

vezetőségének, magának az egész vállalatnak a lejáratására törekszenek – a szolgáltató majdani feldarabolása és végül privatizációja érdekében. Így van vagy sem, majd kiderül. Értesüléseink szerint lapzártánk idején is folynak az egyeztetések az érintettek: az E.ON, az Energomur, illetve a városi önkormányzat képviselői között. Hogy mire jutottak, azt a lakosság rövidesen a bőrén érezheti.

Az viszont elgondolkodtató, hogy sem a kormány miniszterelnök-helyettesének, sem környezetvédelmi miniszterének – Markó Bélának, illetve Borbély Lászlónak – nem volt egyetlen szava sem az esettel kapcsolatban. Pedig, ha nem tévedek, valaha ők is tömbházlakók voltak – igaz régecske volt az... Sz. L.

Százesztendős ünneprontó A postás tartotta számon, mert nyugdíjkor a szokottnál nagyobb borravalót szokott adni az öreg. Elkottyantotta valahol, és a hír eljutott az újságokhoz, tévékhez, végül a polgármesteri hivatalhoz. Hogy itt és itt, ebben és ebben az utcában, a 19/A szám alatt még mindig él egy öregember, aki nemsokára elrúgja a tizedik ikszet. Nosza, hivatal és a média összefog, a nagy napon filmesek, fotósok, és persze a trikolórral felszalagozott polgármester, meg néhány munkatársa lepi meg Herman bácsit. Megszállják kétszoba-konyháját. Az öregúr kifelé indul, annyira nincsen számára hely. Virágerdő, tortapiramis, reflektorok, kézfogás, ölelés, beintésre síri csend, himnusz, ünnepi beszéd, köszöntés, szavalat, megint sok ölelés, puszik. Pezsgő! Mindenki hosszú életet kíván, isten éltesse, érje meg a százhúszat, s még tovább. Aztán várják, hogy hát mit motyog minderre a vén fogatlan. Herman bácsinak vadiújként villog a műfogsora, az arca sincs beesve, frissen borotvált, mondhatni: üde. Egyik szeme imádkozik, másik szeme káromkodik. Testtartása egyenes, mozgása kimért, kopaszsága is rokonszenves. Abszolút szenzáció, amikor ezt mondja az első embernek: – Ismerem magát. Én is foglalkoztam autókkal. Csempészettel, na! – Majd a fia-

talokhoz fordul. – Kínáljatok meg egy jóféle cigarettával! Aranyfüstbe burkolózva hajtja fel pezsgőjét, újat kér. Azt is. Riporteri kérdés: – Herman bácsi! Hogy’ érzi magát százévesen? Mi a hosszú élet titka? Mit tanácsol a mostani fiataloknak? Polgármester közel hajol, édes-ketten a képben. – Ne kívánjatok minden százévesnek hosszú életet, fiaim! Minek szenvedjen potyára a szerencsétlen? Aki százéves – de

Honlap már hatvantól kezdődik a kálvária –, annak szinte minden tilos, ami az életben jó. Én mindig szerettem nagyokat enni. Szenvedélyes vadász voltam. Nemcsak vadra, hanem hogy finom legyek, a szépnemre is! Imádom a szerelmeskedést, gyermekeim. És feltétlen hobbim a kirándulás, az utazás. No, mire jutottam? Trófeáimat szétlopkodták, a nők, akiket szerettem, rég nem élnek. Igaz, beutazhattam Szibériát –, hat évig ettem a fogság keserű kenyerét. Ellentétben legtöbb kortársammal, még mindig jól tudok enni és inni. Úgyhogy ezeket a tortákat dobjátok a kukába, és menjünk el egy tisztességes

vendéglőbe, ahol akkora a flekken, mint az elefánt füle!...És ezeknél a kákabélű csajoknál valamivel fogamra valóbb nők ülnek az ember ölébe!... Dermedt csend, csak a kamerák surrognak. Herman bácsi még hozzáteszi: – Élvezzétek az életet, egyetek, igyatok, vadásszatok, szexeljetek; és utáljatok mindenfajta levest. A leves az élet legádázabb ellensége. Egyébként meg vegyetek példát ezektől az elöljáró uraktól, azzal a finom különbséggel, hogy tartsatok mértéket mindenben. Az életművész legfőbb erénye, ha tudja, mikor kell pártot és bankárt váltania. Igaz-e, Herr Bürgermeister? Pillanatok alatt ürült ki a kétszobakonyha. A lapok aztán nagyon decens szöveg mellett hozták a fotót, amelyen a százesztendős Herman bácsi a polgármesterrel parolázik, a tévék körömfaladéknyi röpriportban számoltak be az eseményről, egy ellenzéki cikkben valaki multikultinak nevezte az öreget, merthogy szász a neve, a német mellett jól beszél románul és oroszul, viszont tök magyar. Ennek azonban semmiféle visszhangja nem lett. A postás is csak találgatja, hogy újabban miért nem kap egy árva bani borravalót sem az öregúrtól. Bölöni Domokos

április 21–27.

Hír & Hírháttér << 5. oldal

Döcögő úton az új oktatási törvénytervezet

S

arkalatos újításokat, némi felháborodást és alapvető előrelépéseket is tartalmaz a kormány által április 12én elfogadott új oktatási törvénytervezet. Míg a kisebbségi oktatás terén tett javaslatok lényeges eredményként könyvelhetőek el, összességében több pontban is vitatható tényleges sikere.

Sikerek a kisebbségi oktatás terén Annak ellenére, hogy a tanfelügyelők körében heves vitát váltott ki kisebbségi diákoknak a román nyelv és irodalom, valamint Románia földrajzának és történelmének az oktatására vonatkozó változtatások, az új törvénytervezetbe bekerültek az erre vonatkozó fontosabb előírások. Ennek értelmében a román nyelv és irodalmat sajátos tantervből, tankönyvből oktatják majd a kisebbségi oktatásban résztvevőknek, valamint minden tantárgyat magyarul tanulhatnak.„Bár sokan azt hangoztatják, hogy ha az ország nyelvén tanul a diák, sokkal könnyebben érvényesül, meggyőződésem, hogy az anyanyelvi oktatás mindennél fontosabb. Természetesen nem árt, ha a diákok megtanulják román nyelven is a szakszavakat, különböző kifejezéseket, de vitathatatlan, hogy anyanyelven jobban megértik és elsajátítják a tananyagot”– hangsúlyozta dr. Márton László, a Sapientia egyetem villamosmérnöki tanszékének vezetője. Ugyanakkor az oktatási törvénytervezet biztosítja azon egyetemek multikulturális státusát, ahol valamely kisebbség nyelvén is oktatnak (Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem, Kolozsvári Babeş— Bolyai Tudományegyetem), valamint önálló karok létrehozása is megengedett. Az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ), konzultálva a többi országos diák- és iúsági szervezettel (MAKOSZ, RODOSZ, MIÉRT) fenntartással fogadja az új oktatási törvénytervezetet, mivel a szervezetek által javasolt cikkelyek módosításai nem jelentek meg a parlament elé került változatban. „Elengedhetetlennek tartjuk, hogy a törvények biztosította keretek között, a diákok képviselve legyenek a diákszervezetek által az oktatási intézmények különböző testületeiben, helyi és országos szinten egyaránt” – taglalta Máthe Szabolcs, az OMDSZ elnöke. Mint kiderült, a diákszervezetek ismertették az RMDSZ

vezetőivel az új tanügyi törvénytervezettel kapcsolatos, cikkelyenként megfogalmazott módosítási javaslataikat, összességében úgy értékelték: bár a törvénytervezetbe nem került be minden javaslatuk, az új törvény mindenképpen előrelépést jelent a kisebbségi oktatás terén.

Portfólió-vizsga elemiseknek A törvénytervezet értelmében az óvodai nagycsoport felkészítő osztállyá alakul, azaz a gyerekek már nulladikosokként kerülnek be az iskola padjaiba és kilencedik osztály végéig az úgynevezett portfólió összeállításán dolgoznak. A portfólió az általános iskolákban elért összesített eredményeket, okleveleket, tanárok ajánlóleveleit tartalmazná, mely a líceumi felvételi 70 százalékát teszi ki. Horváth Gabriella, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) Maros megyei szervezetének elnöke nem helyesli ezt a megoldást: „A líceumoknak jogában áll majd lebonyolítani a felvételit, ám mindössze 30 százalékban veszik figyelembe azt, amit a diák elér a vizsgán, a maradék 70 százalék az elemi iskolából hozott 5 év teljesítménye. Tulajdonképpen megszervezi az iskola a felvételit, de nem túl sok eredménnyel és beleszólással.”

Líceumi zűrzavar Radikális változásokra lehet számítani a középszintű oktatásban is, ugyanis mindössze

három éves középiskolai képzésre készülnek. Megújul a 2009/2010-ben kidolgozott és alkalmazott érettségi rendszer, hiszen a tervek szerint bevezetik az úgynevezett transzdiszciplináris vizsgát is. A reálosztályok esetében kémia, fizika és biológia tantárgyakat foglalja magában, míg a humánosok társadalomtudományokból is megmérettetnek. A vezetőtanácsban négy pedagógus, négy szülő, valamint négy önkormányzati képviselő foglal majd helyet. „Nem tartom egyáltalán helyesnek, hogy egy iskola vezetésében a szülők és az önkormányzati képviselők száma ugyanannyi legyen, mint a pedagógusok száma, ugyanis egy iskolának a problémáit, hosszú távú célkitűzéseit elsősorban azon pedagógusok ismerik, akik az adott iskolában tanítanak. Azzal nem lenne probléma, hogy a szülők, illetve az önkormányzati képviselők bizonyos arányban benne lennének a vezetőségi tanácsban, viszont megjegyzendő, hogy a szülő mindössze addig érdekelt az iskola fejlesztésében, ameddig csemetéje az adott intézményben tanul” – vélekedett Horváth Gabriella. Abban az esetben, ha sikerül május 26ig jóváhagyatni a jogszabályt a parlamenttel, bizonyos módosítások fokozatosan lépnek érvénybe: az új érettségi rendszert 2012-től, míg a IX. osztály gimnáziumhoz csatolását, valamint a líceumi felvételit 2013-tól vezetnék be. Fodor Tekla

Iskoláskorúvá érett a Materna otthon

É

letének legmeghatározóbb szakaszán, az első hét év eredményes és termékeny időszakán van túl a Materna anya–gyermek védelmét biztosító központ. Az iskoláskor küszöbén álló intézmény április 15-én családias hangulatban ünnepelte a jeles évfordulót. A születésnapi rendezvényen jelen voltak az otthon dolgozói, kismamái és kisbabái, a Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Igazgatóság alkalmazottjai, hogy közösen emlékezzenek az elmúlt hét évre. Angyalarcú babák édesanyáik karjaiban, várandós kismamák ültek ünneplőbe öltözve, akik a Materna otthonban

találták meg az otthon melegét pótló biztonságot, hogy gyerekeiket méltó körülmények között hozhassák a világra, nevelhessék. – A hét év mérlege 142 anya és 202 gyermek mutatójánál áll, akik ebben az otthonban találtak menedéket. A csapat részéről ez a hét év a megerősödést, építkezést, adakozást jelentette – méltatta az otthon eddigi eredményeit Elida Bacali, a Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság aligazgatója. Bár az idők során nem volt hiány nehézségekből és akadályokból, az intézmény dolgozói minden támaszt megadtak annak érdekében, hogy a hat hónap bentlakás

után az anyák biztos úton kezdhessék újra életüket. Ana Chirteş intézményvezető köszönetet mondott azoknak, akik munkájukkal segítették az otthon létrehozását és sikeres működését. A jelenleg nyolc édesanyának és tizenkét gyereknek otthont adó Materna központ eddigi eredményeit tovább szeretnék fejleszteni, az igazgatónő soha nem lankadó buzgósággal dolgozik azon, hogy az otthon még biztosabb jövőt nyújtson a rászorulóknak. Ennek érdekében munkát biztosító műhelyeket szeretnének létrehozni, valamint tovább bővíteni az intézmény befogadóképességét. Balogh Erzsébet

Morgó

Kiszorítósdi Gyakorlatilag még le sem zárultak a magyarországi parlamenti választások – az viszont már az első forduló után biztos, hogy a Fidesz alakíthat kormányt –, s máris megindult az erdélyi magyar politikai „tényezők” közötti versenyfutás az új anyaországi hatalom kegyeiért. Szokatlanul megélénkült az álmos transzilván táj, mindenki, aki számít a politikai porondon, vagy azt hiszi magáról, igyekszik helyezkedni, számára kedvezően pozícionálni magát. A Köcsög utca környékén hivatalosan vallott álláspont szerint az RMDSZ a magyarországi kormányzó hatalom, az azt gyakorló politikai pártok irányában gyakorolt egyenlő távolságtartás híve. Ennek ellenére a rendszerváltástól máig eltelt két évtized során végig azt tapasztalhattuk, hogy az RMDSZ mindig közelebb érezte magát, jobb, szorosabb kapcsolatokat ápolt a most csúfosan megbukott posztkommunista MSZP-vel és a neoliberális SZDSZ-szel, mint a nemzeti oldal bármely pártjával, beleértve a rendszerváltó, s most a politikából magát véglegesen kiírt MDF-et is. Hogy miért, annak kézenfekvő a magyarázata: az RMDSZ elsősorban humán értelmiségiekből, mindenféle íróemberekből verbuválódott vezetőinek a Kádár-rendszer irodalmi s egyéb lapjainál, a kultúra terén dolgozó, Romániához képest szabadabb politikai légkörben tevékenykedő, gyakran már-már ellenállónak minősülő vezetőivel kiépített kapcsolatrendszere kiválóan működött a ’89–90-es változások után is. Az RMDSZ végig, még a Gyurcsány-féle „böszmeségek” idején is lojálisnak mutatkozott az országot kifosztó, a csőd szélére „kormányzó” párt, pártok iránt. Sőt, választási kampány-rendezvényeire is meghívta a díszes társaság egyes tagjait. Talán nem erőltetett a párhuzam az MSZP–SZDSZ iránti indokolatlan és túlzott vonzalom és az RMDSZ népszerűségének folyamatos csökkenése között. Aztán az EP-választások előtt Markóék váltottak: az RMDSZ jelöltlistájának első helyét átengedték a mandátumához görcsösen ragaszkodó Tőkés Lászlónak. Az azonnali előnyön túlmenően – Tőkés gond nélkül, simán bejutott, s rajta kívül még másik két RMDSZes is – Markóék az expüspök személyén keresztül próbálkoztak a Fidesz bizalmába férkőzni. Hogy mekkora sikerrel, az rövidesen kiderül. Igyekeznek a Tőkés köré tömörülő erők is. Legfőbb céljuk: az RMDSZ ellenzékének egyetlen legitim képviselőjeként feltüntetni az EMNT-t. Magyarán: ki szeretnék szorítani, el szeretnék szigetelni, s végül eljelentékteleníteni az MPP-t. Ezzel magyarázható az EMNT székelyföldi, az MPP és az SZNT kárára történő nyomulása, terjeszkedési próbálkozása. Nemrég jelentették be, hogy hivatalosan is bejegyezték az EMNT-t. Nem semmi – mondhatnánk. Az egyesületi státus azonban még nem sok, választási részvételre még nem jogosít fel. Ahhoz Tőkés embereinek vagy az RMDSZ vagy az MPP jelöltlistáján indulva nyílhat csak lehetősége. A jelenlegi állás szerint pedig Tőkés László hivatalosan az RMDSZ EP-képviselője, az EMNT pedig éppenséggel az RMDSZ-hez áll közelebb, mint az MPP-hez. Ez van. Az erdélyi belviszályban a mérleg nyelve ama oldal felé fordul(hat) majd el, amelyiknek sikerül befolyásos támogatókat találni, vagy a jövőben megnyerni a maga számára – a Fidesz köreiből. A jelenlegi állás szerint Tőkés mögött Németh Zsolt áll, az MPP elnöke, Szász Jenő mögött pedig Kövér László, aki mégiscsak a Fidesz második embere. Az MPP egy bejegyzett párt, sorsa azon áll vagy bukik, hogy sikerül-e mihamarabb rendeznie sorait, elhárítania az elszigetelését célzó politikai akciókat. És ami a legfontosabb: sikerül-e szövetségeseket találnia. Erre az SZNT-vel való szorosabb együttműködés látszik a legkézenfekvőbbnek. A többit majd meglátjuk. Szentgyörgyi László

április 21–27.

6. oldal >> Kultúra

Orbán Balázsra emlékeztek Kobakék Önmagunk számbavétele és megőrzése, szellemi értékeink gyarapítása, diadalkapu nélküli múltunk tisztelete s napjainkig sugárzó vagy álmainkba sikoltó tanulságainak okos hasznosítása. Amit Orbán Balázs fölmutatott: sok helyütt romantikus persze; történész, szigorú szakember kifogás alá vetheti. Egészében mégis eszmélet-serkentő hagyaték, egy nép szellemi és tárgyi univerzumának maradandó dokumentuma. Szerzője beutazta Kelet egzotikus világát is, az igazi Nagy Utazás mégis az itthoni volt. Ez a nehezebb s az eredményesebb is: batyut kötve elindulni – önmagunk felé. Ezzel a Sütő András idézettel vette kezdetét a Kobak Könyvesbolt által, Orbán Balázs halálának 120. évfordulója alkalmából meghirdetett esszépályázat értékelője. Tövissi Éva magyar szakos tanárnő, a beérkezett pályamunkák bírálója elmondta, a könyvesbolt egyedülálló kezdeményezése alkalmat adott arra, hogy a diákok megismerhessék a legnagyobb székely életét, munkásságát, tevékenységét, ugyanis a nagy utazóról néhány éve semmit sem tanulni az általános iskolákban. „Elsősorban azokat a pályamunkákat értékeltük, melyek nemcsak Orbán Balázs életéről szóltak, hanem a diákok személyes tapasztalataikat, olvasmányi élményeiket is megosztották ” – hangsúlyozta a tanárnő. A rendezvény díszmeghívottjai, Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla A legnagyobb székely című fotóalbumának szerzőpárosa, Orbán Balázs értékmegőrző tevékenységéről számolt be, aki áldozatos munkáját romantikával ötvözte, hazaszeretete pedig szabadságszereteténél is erősebb lelki tényező volt. (F.T.)

Démoni ragály a középkori Várban A 2007 októberében a Budapesti Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban megnyílt kiállítás vándorútja során először Magyarországon – Békéscsabán, Szegeden – volt látható, innen indult a Székelyföldre: Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda után érkezett múlt pénteken utolsó erdélyi állomására, Marosvásárhelyre, a középkori Várba. A Maros Megyei Múzeum várbeli kiállítótermében berendezett tárlatot Soós Zoltán, a múzeum igazgatója nyitotta meg.„Jelzésértékű kiállításról van szó. Bár Marosvásárhely ma jelentős orvostudományi központ, az 1800-as évekig nem volt szakavatott orvos a városban. Így az utolsó, 1661. évi pestis a település lakosságának egyharmadát ragadta el”, mondta köszöntő beszédében az igazgató. – Kiállításunk nem csupán a gyó gyítás története, a művelődés- vagy mentalitástörténet iránt érdeklődő látogatóknak nyújthat maradandó élményt, hanem a középiskolai és egyetemi oktatás számára is gazdag háttér-információkkal szolgálhat – mutatott a tárlat céljára Magyar László András, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum főigazgató-helyettese. A látogatókat múltbeli sétára invitálják, gyakran hátborzongató betekintést nyerve az 1347-ben Európában tomboló, 30 millió áldozatot követelő pestis következményeibe, amely gyökeresen megváltoztatva a kontinens életét és kultúráját. A járvány a 19. század elejéig újabb és újabb hullámokban indított támadást – következményeképpen nem csupán a közegészségügyi, orvosi gondolkodás, hanem a vallásgyakorlat, a temetkezés módja, a gazdasági és társadalmi élet, sőt a művészet eszköztára is megválto-

zott. Ez a kiállítás az ember és a betegség küzdelmét állítja középpontjába. Ez a harc igencsak hosszasnak bizonyult, hiszen a kór okát és a fertőzés terjedésének módját csak 1894-ben sikerült tisztázni. A tudomány mellett a vallási hiedelmeknek is jelentős szerep jutott e küzdelemben, amelynek során sokáig az egyetlen eredményes védekezési módnak a menekülés, a „fuga pestis” számított. „A pestisjárványhoz kapcsolódó nagyon szép iparművészeti és képzőművészeti tárgyi anyagunkat eddig csak elszórva lehetett látni. Ezen felül a téma kultúrtörténeti, illetve orvostörténeti szempontból is nagyon érdekes, úgymond nyitunk a laikus közönség felé”– nyilatkozta lapunknak Horányi Ildikó főmuzeológus. A több részből álló kiállítás elején magáról a

betegségről, annak fajtáiról esik szó, a kórokozóról, illetve bemutatják az orvosi irodalomban szereplő, nemzeti nyelven íródott és a későbbi nemzeti tudományos nyelv elterjedésében nagy szerepet játszó pestistraktátusokat. A következő kis térbe templomkapun keresztül lehet belépni, ahol a különböző vallási illetve a katolikus hittel összefüggő kultikus tárgyakat állítottak ki, amuletteket, talizmánokat, pestisérméket vagy -tallérokat. Hangsúlyt fektetnek a különböző pestisszentekre, amelyeknek nagy kultusza volt, s amely koronként változott. A következő helyiségben az orvostudománynak a pestis elleni védekezési kísérleteit, a különböző közegészségügyi rendelkezéseket, valamint azokat a gyógyanyagokat tálalják, amelyek egyrészt mágikusak, babonásak is, de a népi gyógyászat a

tüneti kezelésben mégis közre tudott játszani. Itt találhatók régi korok patikaedényei, itáliai albarellók, valamint egy népi gyógyászatot bemutató jelenet, ami egy varangyos békával összefüggő népi receptet ábrázol. A minden korosztálynak, de elsősorban középiskolásoknak szóló tárlat május 22-ig látogatható. Nagy Annamária

„Magába-forduló tökéletesség” „A versben nemcsak az van benne, amit beleírnak, hanem az is benne van, ami nincs benne… De mi belehalljuk” – fejtegette Láng Zsolt író a költészet működésmódjának egyik rejtélyességét a szombati Látó Irodalmi Színpadán, mely alkalomból Kosztolányi Dezső születésének 125. évfordulójára emlékeztek. A 10 tagú meghívott- és szerkesztőgárda versekkel, prózával, versértelmezésekkel, korképpel, Kosztolányi alakjának körvonalazásával tisztelgett emléke előtt. Haller Béla tanár nyitotta az estet „A hídon”, a „Négy fal között”című kötet egyik versével. Nemcsak a versről, hanem a kötetről is beszélt, utalva arra,

hogy a „Négy fal között” versei valódi költői érzékenységből születtek, szép és nemes gondolatok imponáló tudással formába öntve, de nem marad utánuk sírnivaló hiányérzet, ami a nagy versek sajátja. Demény Péter költő a „Szegény kisgyermek panaszai”című vers befejező sorait olvasta fel, majd

Ők megalkották, mi közvetítjük.

Keleti Könyvudvar Marosszentgyörgy Sudului utca 7.

Kobak Könyvesbolt 1848 sétány, 19.

TKK Könyvesbolt Rózsák tere 16.

Könyvek mindenkinek.

összekapcsolta mindezt Füst Milán naplójegyzetével, Láng Gusztáv gondolatával és a Quimby együttessel. Füst Milán naplójában ezt írta Kosztolányiról:„Laza, szertelen gyermek volt. Amikor csinált valamit, akkor sem az Istent kereste.” A Látó szerkesztője szerint Kosztolányi mindig meg tudja teremteni azt, hogy a nagy vers nagy legyen, nem pusztán a szenvedés, hanem a játék által is. Balázs Imre József szintén„A szegény kisgyermek panaszai” című kötetből olvasta fel „A rosszleányok – mondják – arra laknak” című verset, majd Kosztolányi és más irodalmárok gyermekábrázolásáról és ennek kihívásairól beszélt: hogyan lehet a világ sötét oldalát egy friss nyelv és tájékozatlan perspektíva felől megközelíteni? Markó Béla, a költészet keresztútján álló Kosztolányi-képet festett, aki előre- és hátrautal a magyar lírában: őt megihlette Petőfi, ő megihlette József Attilát; költészetében találhatók olyan rímek, mondatok, gondolatok, amelyek már valakiket megkerestek és vannak olyanok, amelyek valakiket majd a jövőben fognak megkeresni. Vermesser Levente a gyanús Kosztolányiról írt: aki költőtársait meghazudtoló módon jóképű és markáns férfi volt, barátai is voltak, és amikor a legjobb barátjával, Karinthyval egy kávéházban találkoztak, tudott örülni a találkozásnak, imádta feleségét, mindvégig fiatalos maradt, szeretett és tudott szépen írni, és ami leggyanúsabb: tudta, hogy minden költészet alapérzelme a nosztalgia. Láng Zsolt az„Őszi reggeli”című versből kiindulva

jutott el a fordítás-ferdítés kérdéséig. Vida Gábor az„Életre-halálra”című vers kapcsán azt a kérdést feszegeti, hogy vajon amikor a költő búcsúzik – akkor is szerepet játszik? Ungvári-Zrínyi Imre „Az öncélúság értelme, avagy milyen cél vezérli az öncélú művészt?”címmel tartott kiselőadást arról a Kosztolányiról, aki ösztönös viszolygást érez mindazzal szemben, ami a szellem elevenségét korlátozni, leegyszerűsíteni szeretné. Bírálja az öncélú művészet ellenfeleit és a nyílt politizálással szemben elfogadhatóbbnak tartja az elefántcsonttoronyba való elzárkózást. Amikor Babits ars poeticáját kikarikírozza, úgy tűnik, hogy mégis ellentmondásba kerül azzal az általa gyakran hangoztatott gondolattal, miszerint mindenkinek meg kell adni a világgal való egyéni kapcsolatteremtés és ítélkezés lehetőségét. Szabó Róbert Csaba a„Halotti beszéd”című verset olvasta fel, amely hangvételével és műfajával ellentétben az életről beszél. A vers a másik iránti feltétlen tisztelet, megbecsülés verse. Egy ember egyediségének köszönhetően válik halhatatlanná, örök emlékezetűvé, hiszen ahogy rá emlékeznek, úgy csakis rá és kizárólag rá lehet emlékezni. A költő a versben arra figyelmeztet, hogy a másik embert soha ne feledjük csodának látni. Kovács András Ferenc felolvasta az „Élnek a fiatalokat”, majd értelmezte a „Szeptemberi áhítatot”, végül a„Kiolvasatlan vers” című írással zárult az est. Vass Gyopár

április 21–27.

Lokálpatrióta klub << 7. oldal

Marosszék– mettől meddig? Maros–Torda vármegye (1.)

A

kiegyezés után megváltozott Erdély öröklött közigazgatási rendszere. 1876-ban megszüntették a szász és székely székeket, és általánossá tették a megyei szervezetet. Udvarhely-, Csík- és Háromszék vármegye az azelőtti székely szék településeit foglalta magába (kevés kivétellel), Aranyosszék és Marosszék viszont egyesült Torda vármegyével, és ezen a területen két vármegyét alakítottak. Aranyosszék Torda megye alsó kerületével együtt képezte Torda–Aranyos megyét, amelynek székhelye Torda maradt. Torda megye északkeleti részét, négy járását (továbbá Kolozs megye és Naszód vidék néhány faluját) Marosszékkel egyesítve létrehozták Maros–Torda vármegyét, amelynek Marosvásárhely lett a székhelye. Az addig két külön jogállású terület (székely szék és vármegye) egy közigazgatási egységbe és jogállásba került. Az előzőekben szó volt arról, hogy eredetileg a marosi és aranyosi székelyeket a már kialakult – az Erdélyi Érchegységtől a Keleti-Kárpátokig hosszan elnyúló – Torda királyi vármegye területére telepítették védelmi célokból. Az egymástól távoli Aranyosszék és Marosszék keletről beékelődött Torda megyébe. Területileg-közigazgatásilag ezt a „beékelődést” 1876-ban megszüntették, a két megyét„kikerekítették”. Maros–Torda vármegye területe Marosszékhez viszonyítva háromszorosára gyarapodott (1429 km2-ről 4324 km2-re), a megye területének felét viszont erdők és havasi legelők borították. Településeinek a száma 127-ről 204-re nőtt; ide kerültek a Maros-völgyi települések Sáromberkétől Maroshévízig, a Görgény-völgyiek és a Mezőség széliek is. Az új megyében öt járást hoztak létre, a régi Marosszék falvaiból alakult a marosi alsó, felső és a nyárádszeredai járás, a régi Torda megye idecsatolt falvaiból a régeni alsó és felső járás. Ennek a vidéknek 1876 előtt két városa volt: Szászrégen és Görgényszentimre, 1876-ban ez utóbbit községgé minősítették.(Barabás Endre: Maros–Torda vármegye és Marosvásárhely közgazdasági leírása. 1907, 17.) A Marosszékkel egyesített Torda megye felső kerületében a történelmi, gazdasági, jogi, demográfiai és etnikai viszonyok a századok során másképpen alakultak, mint a vele szomszédos székely székben. A terület közigazgatási megszervezése kezdetben a tordai várispánság hatáskörébe tartozott. Palkó Attila kutatásai

alapján a magyar lakosság két úton telepedett le a XI. században: egyrészt a vármegye délnyugati részéből, másrészt a Kolozs és Doboka vármegyéhez tartozó Mezőség keleti feléből. (Palkó Attila: Magyaró. Egy felsőmarosmenti falu évszázadai. 1994, 10.) A gyér lakosságú peremvidéken Vécs és Görgényszentimre központtal két nagyobb kiterjedésű királyi uradalmat hoztak létre, és ugyanott felépítették a terület védelmét biztosító, hadászatilag fontos szerepet betöltő két királyi várat is, ezeknek a várnagyai irányították a közigazgatást. Makkai László szerint a Maros felső folyása mentén és a Mezőség keleti felében eredetileg Ózd királyi vármegye volt kialakulóban. Megnevezését a mezőségi Ózd (Uzd) nevéről kapta, ezt máig őrzi Uzdiszentpéter település neve. Ennek bizonyítéka, hogy az erdélyi püspökség esperességei nagyjából a királyi vármegyékkel estek egybe, csak egyedül az ózdi esperességnek nem felelt meg vármegye. Kialakulása a székelyek letelepítésével szűnt meg, illetve részben Kolozs, részben Torda megyébe olvadt. (Makkai László: A rendi társadalom kialakulása. In. Erdély rövid története. 1989, 186–188.) Ezen a vidéken korán kialakultak a nagybirtokok. Először királyi birtok volt, és adományként kapta a XIII. század elején a Kácsicsnembeli Simon bán. A vidék első okleveles említése 1228-ból való. II. Endre király a Gertrúd királyné megöletésében vétkes Simon bántól elvette a széplaki uradalmat, s a Tomaj-nembeli Dénes tárnokmesternek, a későbbi

Az Istenszéke: Marosmente egyik legismertebb magaslata

Erdély egyik középkori erőssége: a marosvécsi vár

Losonczi, valamint a Losonczi, Bánffy és a Dezsőfi család közös ősének adományozta. Ezek a családok az akkori idők legnagyobb kiterjedésű nemesi birtokállományát hozták le. Birtokközpontjuk először Széplak, majd Régen volt. Később Károly Róbert hű embere, Szécsényi Tamás vajda szolgálatai jutalmául 1319-ben megkapta a Maros és Beszterce között elterülő hatalmas sáromberki uradalmat. (Palkó Attila: i.m. 60). A tatárjárás után meggyérült vagy elpusztult lakosság pótlására erre a vidékre is szászokat telepítettek. Régen központ körül 17 településen éltek szászok: a Maros és a Lucpatak völgyében, sőt, valószínűsíthető, hogy egészen a marosi székelyekig megtelepültek. Erre utal a Marosszékkel szomszédos falu, Sáromberke régi neve (Sarumberg, 1319). (Szabó Miklós: Sáromberke rövid története. In. Sáromberke, 1319–1994, 5) A Régen körüli

szász falvak betagozódtak előbb a királyi, majd nemesi megyébe, itt nem alakult ki szász autonómia. Bátos, Régen mezővárosok kapcsolatban álltak a szász Királyfölddel, peres ügyeikben másodfokon Beszterce, harmadfokon Szeben tanácsa döntött, de a falvak magyar és szász földesurak fennhatósága alá kerültek. (Wagner, Ernst: Az erdélyi szászok településtörténete az újabb kutatások tükrében. Új Erdély Múzeum, I. évf. 22–32.) A szász falvak egyházilag a régeni dékánátushoz tartoztak egészen a reformációig. Az Ózdi Főesperesség két kerületből állt: az ózdi és a régeni esperesi (dekanatus) kerületből. (Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek. A középkori erdélyi püspökség templomai. I–II. 1996, 20). A pápai tizedszedők 1332-ben 62 olyan egyházközséget írtak össze, amelyek hozzájárultak a tized fizetéséhez. Ez a szám sűrű településhálózatra vall, hiszen csak a templomos egyházközségek fizettek tizedet. A települések zöme a Maros és a Luc-patak mentén tömörült. A legnépesebbek Régen, Ózd, Bátos, Dedrád és Teke voltak. A tizedfizetésre csak a római katolikus vallású lakosság volt kötelezhető, így az összeírt falvakban a lakosság magyar és szász volt. A magyar lakosság főként Régentől délre, a Maros jobb és bal partján (Marosjára, Magyarpéterlaka, Sáromberke, Sárpatak, Póka, Pókakeresztúr, Erdőcsinád, Vajdaszentivány,

A kanyargó Maros mentén

Beresztelke), valamint Ózd környékén és a Sajó mentén volt számottevőbb, a szászok a Lucpatak és a Mezőség északkeleti részét népesítették be: Bátos, Dedrád, Ludvég, Monor, Teke, Vajola. (Palkó Attila: i.m. 26.) A reformáció után az Ózdi Főesperességből kivált a régeni dékánátus a hozzá tartozó szász falvakkal, és régeni káptalan néven működött tovább, mint evangélikus egyházszervezet. Közismert, hogy a szászok Luther követőiként evangélikus, lutheránus felekezetűek lettek. A magyarok is először a lutheri

tanokat tették magukévá, de aztán gyorsan a reformáció kálvini ágához csatlakoztak, csak egy-két településen szolgáltak tovább lutheránus lelkészek, például Magyarrégenben vagy Marosfelfaluban. (Léstyán Ferenc: i.m. 120–133.) A magyar református egyházközségek püspöki rendelkezés nyomán a Marosi Esperességhez kerültek. Később, a XVII. század első felében a vidék református gyüle-kezeteiből megszervezték a Görgényi Egyházmegyét. Barabás László

április 21–27.

8. oldal >> Reklám

l Gyógyszerek (ingyenes és ártámogatott receptek)

l Gyógyászati kellékek és készülékek l Kozmetikai termékek l Ingyenes súly- és vérnyomásmérés, valamint l testtömeg-index mérés

Nyitvatartás hétfő - péntek 8 - 21 szombat 8 - 14 vasárnap 9 - 14 Marosvásárhely, 1918 Dec. 1. út, 249/1, tel/fax: 0265 - 240.687

– Török fürdő – Hammam – Római fürdő – Aromárium – Növényi hidromasszázs (lábmasszázs) – Skót zuhanyozók – 2 finn szauna – száraz szauna – Szaunázás utáni teljes merülési medence – Édes vízű medence (26 m hosszú, 12 m széles, 1,6–2 m mély) – 2 jakuzzi – Hidromasszázs medence gyerekeknek – Sós vízű medence (Báznáról hozott vízzel) – Sóbarlang – Pakisztánból, a Himalája hegységből hozott só – Sós szauna – Pihenőövezet – Masszázs – Fitneszterem – 100 darab nyugágy Belépődíj: 35 lej/nap (kivéve a sóbarlangot és a fitnesztermet) 60 lej/nap (minden szolgáltatás)

Tel. 0365-410.415 vagy 0265-252.388 www.PresidentHotel.ro

Gyógyszerek (ingyenes és ártámogatott receptek) Bőrgyógyászatilag tesztelt hipoallergén kozmetikumok (Avene, Ducray, Vichy, Elancyl) Gyógyászati kellékek Nyitvatartási idő: Naponta 8.00 - 22.00

Egészséget! Cím: Rózsák tere 16. szám Ghe. Marinescu utca 60. szám Tel./Fax: 0265-260.103

Interjú << 9. oldal

április 21–27. Interjú Füzesi Alberttel, a Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével

„Addig élek, amíg élek, amíg bennem zeng a lélek...” A z ősi gyökerek mindenikünkben genetikailag kódolva vannak, ezeket felismerni, életre hívni és büszkén megmutatni kevesünk elkötelezettsége. Füzesi Albert, a Maros Művészegyüttes tánckarvezetője egész életét a hagyományőrzésnek szentelte, munkájával pedig nemcsak felkutatja és megőrzi, de generációknak mutatja be és adja tovább népi kultúránkat. A néptáncról, a hozzá fűződő kapcsolatáról, az együttesről kérdeztük.

>> Hogyan került kapcsolatba a népművészettel, néptánccal? – Erdőcsinádi születésű vagyok, paraszt családból származom. Szüleim ugyanúgy örökölték azt, amit én csinálok, mint ahogyan én örököltem tőlük. A szüleim, nagyszüleim nagy mulati emberek voltak, onnan származik ez a „fertőzés”. Amíg Erdőcsinádról elkerültem középiskolába, volt időm egyenes úton magamba szívni a falusi kultúrát ünnepi mulatságok alkalmával, szerepes táncokkal, a kultúrcsoporttal. Amikor Marosvásárhelyre kerültem középiskolába, a mezőgazdasági iskolában találkoztam Lőrincz Lajos bácsival, aki a Maros Művészegyüttes koreográfusa volt. Az iskolai csapatban kezdtem el táncolni, és akkor jöttem rá, hogy azt sokkal magasabb szinten is lehet művelni.

>> Hogyan indult hivatásos táncosi pályája? – Lőrincz Lajossal találkozva teljesen megfertőződtem a népművészettel. Több csoportban is táncoltam, és már a ’80-as években próbáltam bekerülni a Maros Művészegyütteshez táncosként, de a régi rendszerben nem nagyon lehetett. Teljesen zárt körű intézmény volt, csak komoly ismeretség révén lehetett bekerülni. Nem sikerült, így mesterség után kellett néznem. Építkezésben dolgoztam hat évig. A rendszerváltással aztán a Maros együttesnél is megnyíltak a kapuk, 1990. július elsejétől dolgozom itt. Nagy reményekkel jöttünk ide, teljes generációváltás volt. Csupa fiatalok, huszonéves legények, lányok. Beindult az élet, külföldi turnékon vettünk

részt, két év alatt Franciaországban, Japánban jártunk, aztán Hollandiában. Még nagyon fiatalok voltunk, és máris jártuk a világot. Testvérkapcsolatok alakultak ki magyarországi városokkal, együttesekkel.

>> Viszonylag rövid időn belül lett az együttes tánckarvezetője. Hogyan történt? – A kezdeti sikerek után hirtelen megtorpant minden, mert Lőrincz Lajos bácsi, aki elindította ezt a folyamatot, nyugdíjba vonult, mi meg itt maradtunk magunkra. Ráadásul ’90-től, a márciusi események után külön román és magyar tagozatra vált az intézmény, és egyszer csak a magyar tagozat teljesen vezetőség nélkül maradt. Három évig kínoztuk így. A tánckar, a zenekar és a szólista énekesek összeültünk, és megbeszéltük, hogyan legyen az új műsor. Összedobtunk valamit a régi táncokból, meghívtunk egy-két koreográfust, akit könyöradományokból fizettünk ki, hiszen az intézmény nekünk 1993-tól 2000-ig egy vasat nem adott új műsorra, ruhára, turnékra. Néhány évnyi próbálkozás után nyilvánvalóvá vált, hogy az együttesnek szüksége van vezetőre, és 1994-ben felkértek, hogy legyek én a tánckarvezető. Ettől a pillanattól kezdve tudtam, hogy még több időt, odafigyelést, munkát kell áldoznom az együttesre, amit szeretettel vállaltam. Tavalytól vettem át az együttes művészeti vezetői posztját. Most épp egy adatközlő-csoportot toboroztunk, akik május 11-én mutatkoznak be, ezúttal a Mezőséget céloztuk meg. Öreg táncosokat toborzunk Vásárhelyre, a személyes kapcsolatokat próbáljuk ápolni,

bővíteni, és ezeket a kapcsolatokat szeretnénk a marosvásárhelyi közönségnek is megmutatni.

>> Az ön munkásságának egyik legnagyobb megvalósítása, hogy újraindult a Napsugár utánpótlás tánccsoport. Hogyan történik a kiválasztás, a velük való munka? – Én is munkám egyik legnagyobb érdemének tartom, hogy újraalakult a Maros Művészegyüttes utánpótlás csapata, a Napsugár, hiszen ez biztosítja az együttes jövőjét. 1995. januárjában indult újra, egy évre rá, hogy átvettem a tánckarvezetői szerepet. Általában 150 taggal működik. Három korosztályban dolgozunk velük, 10–12 évesek, 12–16 évesek és 16-tól az egyetemistáig minden korosztály képviselteti magát. Az egyik csoportból jutnak át a másikig. Mindig van egy generáció, amit kifuttatunk, ők érettségizett fiatalok, egyetemisták, akik tudnak már próbákra járni. Mi pedig csak azt a csoportot tudjuk fenntartani, akik rendszeresen járnak próbára, akik hivatásszerűen akarják űzni a táncot.

A csapatból kiszűrődnek ezek a személyek, a többiek pedig félreállnak, és jön a következő generáció. Mindig a legkisebb korosztályt célozzuk meg, amelynek tagjai még nem döntötték el, hogy kosarazni vagy birkózni fognak, és még lehet toborozni őket. Bár az is elég lenne, ha 14 éves kortól foglalkoznánk velük, de ez a korosztály már nem jön táncolni, mert főként a fiúknál már beáll a szégyenérzet. Így viszont, aki megfertőződik, és hivatásos akar lenni, az kibírja ezt a hosszú időt. Nem könnyű, hiszen sosem lehet tudni, mikor kell bejönni próbára, turnéra, előadásra menni. Nagyon szabadnak kell lenni és nagyon kell szeretni, jó idegrendszerrel és jó fizikummal kell rendelkezni ahhoz, hogy ezt kibírja. A jelenlegi együttesünk kilencven százaléka, főként a fiútársaság, ebből a csapatból emelkedett ki, de táncolnak közülük magyarországi együtteseknél is. Nagyon sokan jöttek-mentek, de szerencsére mindig marad annyi utánpótlás, hogy az üres helyeket betöltsék.

>> Milyen a megítélése jelenleg a néptáncnak Erdélyben, va-

lamint Magyarországon? – Erdélyben öt hivatásos táncegyüttes van, mindenki más-más irányvonalat céloz meg. Van, aki a táncot modern zenére helyezi, modern öltözetben, van, aki a hagyományos táncot hagyományos zenére és ruhákban járja, van, aki ezeket vegyíti, és van, aki még kísérletezik. Mi próbáljuk a népzenét, néptáncot és népviseletet a lehető leghűebben megőrizni. Úgy érzem, ennek még mindig jövője van, mert ha elmegyünk egy közösségbe, és meglátják a saját táncukat a színpadon, örömkönnyeket hullatnak, hiszen ők büszkék, hogy a táncukat színpadra visszük. A városi közönség esetében tényleg azon kell törnünk a fejünket, hogy picit piacosabbá tegyük, de itt is mindenki talál valami szépet benne. Van, akit a szép ruha, mást a zene, a jó tánc, a kellemes ének fogja meg. Mert valahol mindenkinek falun erednek a gyökerei, és a génjeiben hordozza ezeket. Tehát a jövőjét mindenképp biztosítva látom mind a Maros együttesnek, mind a többinek. Mindeniknek van közönsége, és még rengeteg feldolgozatlan nyersanyaga, rengeteg mondanivalója, mert ez egy kimeríthetetlen forrás. Azt vallom, úgy táncolj, énekelj és úgy öltözz fel, hogy azzal a laikus közönséget is fogd meg, mert a szép mindenkinek tetszik. Magyarországon ez egy kicsit nehezebb, nagyon széles a paletta, rengeteg műfaj van, a néptáncot ezer felé szétdarabolják, csipegetnek innen-onnan, modernizálják. A Magyar Állami Népi Együttes feladata pontosan az lenne, ahogyan a Maros Művészegyüttesnek is az, hogy megőrizze és továbbadja a hagyományokat. Ehhez képest mindenki modernizál, rockra, diszkóra és más zenére akarja rátenni a néptáncot, ezáltal lenézi a népzenénket. Félünk a saját kultúránktól, attól, ami a miénk, noha nagyon színvonalas zenészeink vannak, akik csodálatos autentikus vagy feldolgozott zenét játszanak,

és nem kevésbé értékes a táncunk meg a viseletünk.

>> Tehát az együttes sikerét éppen abban látja, hogy az autentikus néptáncot művelik?

– Igen, minket így írtak be a köztudatba, most már a többi együttes is kezd így elfogadni. Természetesen mi is csipegetünk, mert színre vittük a Kőműves Kelement, aminek szinte semmi köze a néptánchoz. Gyerekműsorokat is készítünk, meséket, mert szeretjük a gyerekközönséget. Már gyerekkortól próbáljuk a közönséget magunk felé nevelni, mert aki már látta a Maros Művészegyüttes Mátyás királyát, az valószínű, kíváncsi lesz a Szem látta, szív szerette műsorunkra is, mikor nagyobb lesz. Ki-kilépünk a műfaji keretekből, de a váza mindeniknek az autentikus néptánc, és még viseletben sem kalandozunk el nagyon.

>> Melyek az együttes jövőbeli tervei? – Ígéretet kaptunk a megyei önkormányzattól, hogy a próbatermünk épületét (Forradalom utca 45.) kibővítik, ugyanis jelenleg egy hatszor öt méteres teremben próbálunk tizenhárom párral bokázni zenekarostól, reménytelenül. Az új épületben alul próbaterem lenne, fölötte irodák, vendégszobák a vendégtáncosok számára. Jelenleg mindenféle tervrajz és engedély megvan, már csak pénz kell ahhoz, hogy elkezdjék az építkezést. Ami a művészeti oldalát illeti, most épp egy gyerekműsorral, a János vitézzel készülünk, utána szintén egy autentikus folklórműsort szeretnénk összeállítani a jászberényi néptáncegyüttes vezetőjével, majd egyet a szlovákiai Iú Szívek Együttes koreográfusával, Hégli Dusannal. Turnékra is szeretnénk menni, hogy az új műsorainkat minél több helyen megmutassuk Erdélyben és külföldön egyaránt. Balogh Erzsébet

április 21–27.

10. oldal >> Figyelő

Országkockázat K

ezdjük a Financial Times kommentárjával. „Magyarország nem hibáztathatja a globális válságot: a bajokat a leköszönő szocialisták költségvetési felelőtlensége okozta. Megkésett visszatérésük a megfelelő útra és a figyelemreméltó deficitcsökkentés lehetővé tette múltbeli gazdasági teljesítményük helyrehozatalának elkezdését. A megfelelő további lépés a Fidesz reformjainak támogatása lenne… A jobbközép Fidesz földcsuszamlásszerű győzelemhez juttatásával a magyar választók égetően szükséges reformokra teremtettek lehetőséget.”

Tehát a tekintélyes brit üzleti napilap, amelyről aligha mondható el, hogy bármikor is „flörtölt” volna a kormányra készülő Fidesszel, sőt egy időben mintha kifejezetten bábáskodott volna az MSZP– SZDSZ alkotta kormánykoalíció gazdaságpolitikai elképzelései felett, tükröt tart elénk. Más kérdés, hogy a tükörbe pont azok nem néznek, akik a leginkább érintettek: a szocia-

listák, illetve a szabaddemokraták. Viszont jó hír, hogy a Fidesz vezette leendő kormány külföldi „beárazása” jót tett a forint árfolyamának, javuló kondícióban vannak az állampapírok, és tovább csökkent a Magyarországgal szemben fennálló országkockázat. Bármilyen meglepő: már az országgyűlési választások első fordulóját követően kézzel fogható jelei

mutatkoznak a változásnak, hazánk minősítésének. Ám faramuci a helyzet: itthon a honi balliberális értelmiség a Bajnai-kormány sikereit, pontosabban a válságkezelést, a totális csőd elkerülését magasz-

nélküliséget, nem állítja meg, hanem duzzasztja az államadósságot, és mélyíti a gazdasági válságot. Nem lehet sikeres az a gazdaságpolitika, amely nem mutat irányt és távlatot, és kizárólag a szociális

talja, a külföld pedig leszedi a keresztvizet a hatalom jelenlegi birtokosairól. Hiszen nem lehet sikeres az a gazdaságpolitika, amely egy több mint ezermilliárd forintos (Bajnai-csomag) megszorításokra épít, figyelmen kívül hagyva annak későbbi negatív hatásait. Nem lehet eredményes az a gazdaságpolitika, amely tovább növeli – méghozzá jelentősen – a munka-

intézkedésekre költhető pénzek lefaragására összpontosít. Akkor, amikor – még egyszer hangsúlyozom – folyamatosan növekszik az állástalanok tábora. S persze nem lehet sikeres az a gazdaságpolitika, amely a világ összes gazdasági ranglistájának legaljára küldi a magyar gazdaságot. Hogy az IMF–EU húszmilliárd eurós gigahiteléről már ne is szóljunk. Elismerjük, tény, hogy

csökkent a költségvetési deficit, ám volt is honnét mérséklődnie. 2006-ban, nem volt olyan rég, mi voltunk a deficitkirályok. Továbbá hazánk az egyetlen olyan európai uniós állam, amely 2004-es EU-tagsága óta szerepel a vén kontinens úgynevezett hiánylistáján. Ide azok a tagállamok kerülnek, amelyek túlzott államháztartási deficittel bírnak – márpedig hazánk sajnos rendelkezik eme „tulajdonsággal”. Olyannyira, hogy a szocialisták által sikerpropagandaként kezelt költségvetési sztori a világ szemében nem az, mint aminek itthon láttatni akarják. Mindenesetre másfél hét múltán már túl lehetünk – technikai értelemben legalábbis – az elmúlt nyolc év kormányzati produkcióján. Más kérdés, hány csontváz dől majd ki a szekrény-

ből, illetőleg mekkora aknamező fogadja az új kabinetet. S milyen hosszú időbe telik majd az átadás-átvétel. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy miközben a demokrácia itthoni felkent bajnokai a kétharmados, fideszes parlamenti többségtől óvnak, addig mind a külföldi, mind pedig a hazai gazdasági szakértők szerint ez a felállás lenne a leginkább kedvező, végleges kimenetel a második forduló után. Ez ugyanis az alapja a szerkezeti reformok megkezdésének, egy középtávú gazdasági terv beindításának, az egymillió új munkahely megteremtésének. Tetszik, nem tetszik: a piac árazott, s a Fidesz kétharmados többségére szavazott. Erre utal a mérséklődő országkockázat. Szajlai Csaba

A Jobbik „kipukkadhat”, mint a gyorsan felfújt lufi szocialistákat az idős hölgyek, a Jobbikot nagy arányban a kevésbé kvalifikált férfiak támogatják, ha komolyan vesszük az erre vonatkozó elemzések eredményeit. A Jobbik jövője és jelene attól függ, mennyire képes egyben tartani támogatói táborát, és mennyire lesz hatékony ellenzéki pártként.

korú korosztály támogatja leginkább, a 45 év alattiakért azonban várhatóan meg kell majd küzdenie, hisz a húszas éveikben járók mellett közel 50 százalékuk a két kis párt mellett

val, 60 százalékuk érettségivel), addig a radikális párt támogatóinak csak fele érettségizett, és az átlagnál magasabb körükben a szakmunkások aránya. Érdekes, hogy utóbbi párt tudja magáé-

MSZP nem tudott új szavazókat mozgósítani, sőt, majdnem másfél millió szavazót vesztett el az idei országgyűlési választások során. A Forsense felmérése szerint továbbra is főleg az idősebb korosztály támogatja a pártot, és közel két harmaduk a gyengébbik nem közül kerül ki. Az elemzés azt is megállapítja, hogy a szocialista bázis alacsonyabb végzettségű az átlagnál: szavazóik fele szakmunkás végzettségű, vagy csak nyolc általánost végzett. A Fideszt továbbra is a közép-

tette le voksát. A két parlamentbe jutó kis párt sikerrel csábította magához a fiatalokat, akiket a vasárnapi választás sokkal jobban aktivizált, mint korábban, a fiatal választók között azonban a Forsense szerint az iskolázottságban éles különbség mutatkozik: míg a választáson induló pártok közül az LMP választói bizonyulnak a legjobban kvalifikáltnak (25 százalékuk rendelkezik diplomá-

nak a legtöbb férfiszavazót, számuk hívek között a kétharmadot is meghaladja. Míg kampánya során a radikálisok az elsöprő győzelemben bíztak, és elhangzott olyan kijelentés is, hogy a kétharmados többségre pályáznak, a Vona Gábort egykor „Magyarország jövendőbeli miniszterelnökeként" emlegető párt választási eredményét sokan élik meg kudarcként. Erről a vidéki

A

A vasárnapi országgyűlési választásokat követően beindult az elemzők munkája parlamenti pártok jövőjét és a választók magatartását illetően. Egyértelmű, hogy a két kis párt, a Jobbik és az LMP előretörése felülírta a rendszerváltás óta uralkodó pártstruktúrát, és a szavazók táborát újabb parcellákra osztotta – a két rendszerváltó párt pedig egész egyszerűen kipottyant az Országházból. A két nagy párt támogatói bázisa nem változott lényegében a korábbihoz képest, noha az

képviselők egy-egy elszólása és a párthoz közel álló Kuruc.info portálon zajló szavazás eredménye is árulkodik: mindössze 21 százalékuk elégedett a választás eredményével. A választási eredmény azonban csak látszólag kudarc, valójában politikai siker – állítják a Political Capital elemzői, akik szerint a 850 ezer szavazat kedvező pozíciót biztosít a Jobbiknak, és szavazóik száma a legutóbbi országgyűlési választások óta meghétszereződött. A tanulmány megerősíti azokat a becsléseket, hogy főleg az alacsonyabban iskolázott csoportokban nagyobb a hasonló eszmékkel szimpatizálók aránya. A radikális párt a parlament keretek közé kerülve azzal a problémával szembesülhet,

hogy korábbi rendszerellenessége hiteltelenné válhat a szélsőségesebb támogatók előtt. A tanulmány állítása szerint a szavazótábor amúgy is heterogén, tartalmaz mérsékeltebb világképpel rendelkező választókat is, így könnyen előfordulhat, hogy e kettős elvárásrendszernek megfelelni nem tudó Jobbik a Fidesz hatékony ellenpolitizálása esetén a gyors növekedést követően „kipukkadhat". Tovább is erősödhet azonban a radikális párt, ha képes összetartani szavazótáborát és eredményesen politizál a kormány ellen, amelyre a legpotensebb ellenzéki pártként minden esélye megvan. J. A.

Reklám

Temetkezési szolgáltatások l koporsók

l

koszorúk

l cs ok r ok

STOP N O N

PARISI LEANDRO Kft. tel.: 0265.326004 / 0771.488.677

Ovisarok <<

április 21–27.

11. oldal

Az Üveghegyen innen és túl

A Stefánia Óvoda városunk legrégebb ideje fennálló óvodája, melyet 1855-ben Petry György polgármester ideje alatt tanácsosi határozattal alapítottak. Béres Krisztina

Béres Orsolya

Boldis Dávid

Czentye Sára

Ercsei Anna

– Óvó néni, én nem tudok kastélyt rajzolni – szólal meg egy elvékonyuló hang. – Én segítek neked, jó? – ajánlja fel az egyik pajtás élénken. – Jó – hangzik a beletörődő válasz.

Ilyés Szilárd

Sükösd Klementina

Szabó Ágnes

Joanovics György

Ötvös Anna

Farkas Róbert

Ilyés Krisztián

Boldis Zsuzsanna

M

unkába belefeledkező gyereksereg fogadott a Katica csoportban. Minden szem Dóri óvó nénire szegeződött, aki elmagyarázta az aznapi feladatot: hegyet kell rajzolni, szép színeset, fát, virágot és a hegy tetejére kastélyt.

Aztán az egyik gyerek csak belekeseredik, hogy neki nem sikerül, de VasGál Dorottya-Melinda óvónő nagy türelemmel oldja meg a helyzetet: megsimogatja a gyereket hangjával és biztatja, hogy meg tudja rajzolni a hegyet. Aztán a filctollal készült műremekeket vizes ecsettel át kell festeni, hogy a hegy Üvegheggyé váljon, és a hétköznapi valóság – csodává.

Szalay Réka és Dóra

Sándor Eduárd

Joanovics Mátyás

április 21–27.

12. oldal >> Kávé mellé

Színes, masnis megacsodák: tavaszi kiegészítőink bármelyik kiegészítő divatos eleme lehet, de érdemesebb a nemes anyagokból: csipkéből, finom bőrből készült darabokat részesíteni előnyben. Tavasszal a haj is kiszabadul sapka-börtönéből, így fontos odafigyelni díszítésére. Idén igazán van rá lehetőség: hajgumik, csatok, hajpántok, szalagok egész sora áll rendelkezésünkre. A hajpántokból is főként a hangsúlyos modellek kapnak főszerepet, melyeket viseljünk homlokunkra húzva.

E

gy újabb nyakék, egy sál, egy igazán elbűvölő táska mindig csábító ajánlat, főként, ha ezt mindjárt meg is mutathatjuk a nagyvilágnak. Minderre a tavasz kiváló lehetőséget nyújt, kibújva a téli bundáinkból, végre kivillanhatnak szemet gyönyörködtető – és nem utolsó sorban, öltözékünket feldobó – ékességeink. Választékból pedig nincs hiány, lássuk mit ígér az idei tavaszi trend a kiegészítők terén. Csillogós, strasszos, színes, mintás, katonás vagy cowboyos, az idei évadban szinte mindenki talál magának valót, az egyetlen szempont a gigantikus méret és feltűnő minták, különleges formák. A diszkrét kiegészítők a múlté, merjünk válogatni az igazán merész, mutatós darabokból, amelyek kombinációjával szinte bármelyik ruhadarabunk pillanatok alatt egyedivé varázsolható.

lasztékot nyújt szín- és formavilágban egyaránt. Mivel a kalap eddig viszonylag ismeretlen darab volt a fiatalok ruhatárában, érdemes alaposan válogatni, melyik fazon áll jól. Viseléskor illesszük inkább fejünk búbjára, mintsem szemünkbe húzva. Ha végképp tartózkodsz a kalaptól, vagy nem találnál magadhoz illőt, egy kendő is megvédi fejedet, és stílust kölcsönöz megjelenésednek.

Kiskalapok nagy választéka

Az örök megunhatatlan: színes sálak és kendők

Bár a sapkaidény lecsengett, megjelenésünkön nagyot dobhat egy jól megválasztott kalap, ugyanakkor a hűvösebb időszak praktikus kiegészítője. Ez a tavasz igazán sok vá-

A színek, a minták, a viselésük ezen a tavaszon sem szabnak határt személyiséged kibontakozásának. Ahogyan eddig is, most is dívik a sál- és kendőszezon, mely a nyári

Napszemüveg-retró

kánikula beállta előtt nemcsak védi nyakunkat, de legalább annyira feldobja megjelenésünket. Nem lehet nagyot tévedni vele: sem színekben, sem anyagban nincs megkötöttség. A pamut ugyanolyan divatos mint a selyem, a pasztell mint a csillogó, csupán ruhádhoz és stílusodhoz kell igazítani. Hordhatod szorosan nyakra tekerve, lazán vállon átvetve, hurokban vagy csavarva.

Giga-láncok, mega-karkötők Ha eddig sem vetetted meg a mutatós darabokat, most igazán kiélheted ezen mániád. Az idei tavasz jelszava: minél nagyobb, annál trendibb. A lengébb tavaszi ruhánk alól kivillanó többsoros láncok, lógós fülbevalók, széles karperecek hangsúlyos elemei a tavaszi kollekciónknak. Bár a fülbevalók szerepe kissé visszaesett,

Kislánytól a díváig: masnik, csatok, szalagok

A praktikussági szempontok mellett, nagyot dobhat stílusunkon egy jó kis napszemüveg. Persze a külcsín mellett fontos odafigyelni ennek minőségére is, ha nem csupán fejünk tetejére biggyesztve akarjuk hordani. A klasszikus stílus mellett a műanyagkeretes, színes, mintás modellek ideje is visszaköszönt, de találó választás a pilóta-napszemüveg is.

A legújabb masni-hóbort most nem a kislányt, hanem inkább a dívát hívja elő. Szinte

Balogh Erzsébet

annál feltűnőbbek a hatalmas karkötők és gyűrűk. Az anyaghasználatot tekintve szinte bármi jöhet fém, üveg, bőr, műanyag, csupán az összhatásra kell figyelni. A túlaggatottság, mint mindig, most is elkerülendő.

Főzőcske

2010 nyári kiegészítő trend

Á

tmeneti világunkban a divatszakma megismeri a technológiát, közös pontokat hozva létre. Vad, szenvedélyes érzés jellemzi ezt a nyarat, szabadság a stylingban, de holtpont a szerkezetekben. Jelen van a posztmodernizmus, a spiritualizmus, a reliefes anyagok és a szobrászati elemektől gazdag kiegészítők, mindez egy új látásmódban érvényesítve. 2010 nyara ötvözi a haute couture-t az új technológiával, a high-tech-el.

Egy bizonyos etno-sport mix az, ahol a bőrt nagyon szofisztikusan keverjük, ez a vonal a sportosabb, nőies alkatoknak szól. A techno-urbán remix stílus a városok szürkés, de mégsem elnyomott hangulatát utánozza. A tervezők az anatómiai tanulmányokat is belevonták kiegészítőikbe. Ezeket tiszta akrilikus vonalak, elasztikus és természetes anyagok, elegáns-couture és posztmodern kinézet jellemzi. Egy szürreális vonulata is van az évszaknak a merészebb vásárlók számára. A sziluett mindvégig konceptuális, geometrikus, minimalista és organikus. Még mindig divat az oxfordcipő, magas sarokkal vagy anélkül. Hordj ezen a nyáron magas talpú Mary Jones-szandált, viszont aki

Oxford boots, saru

inkább a lapos talp híve, az vegyen magának sarut, amit bárhova fel lehet venni. Ami a cipő-kollekciónkból nem hiányozhat, az az úgynevezett kitten heel, azaz cicasarkos cipő. Hogy a nyár hűvösebb napjain is jól nézzünk ki, vegyünk a cipőkhöz csipkeharisnyát. Idén felejtsük el a klasszikus fekete táskát, és vegyünk bőr-nyereg táskát, kiválóan állja a sarat a mindennapokban. Vagy szerezz be kis válltáskát, amit díszíts artdeco brossal.

Az ékszereken divat az állatminta: kígyó-, békaforma gyűrű, valamint a szobrászati elemekkel díszített karkötő sem hiányozhat készleteinkből. A férfi-trendből inspirálódott kalap ajánlott azoknak, akik szeretik a fejfedőket. Nagyon nőies tud lenni egy újragondolt férfikalap. Vannak klasszikusok, és vannak olyan darabok, amelyek kimennek divatból, aztán újra meg újra felütik a fejüket. Ilyen a nagy, színes, enyhén retrokendő vagy -sál. Ezen a nyáron felejtsük el a megszokottat, legyünk merészek, inspirálódjunk a művészetből és a természetből!

Gombabomba Gombás-sonkás leves Hozzávalók: 20 dkg főtt sonka, 1 fej hagyma, 10 dkg gomba, 1 csokor petrezselyem, 5 dkg margarin, 2 evőkanál liszt, 1 l a sonka főzőlevéből, fél evőkanál ételízesítő, 1 dl tejszín, 2 tojássárgája. Elkészítés:A sonkát kis darabkákra vágjuk. A hagymát meghámozzuk, és finomra aprítjuk. A gombát megtisztítjuk, megmossuk, és szeletekre vágjuk. A petrezselymet leöblítjük, és felaprítjuk. A margarint nagyobb lábasban felolvasztjuk, és világosra pirítjuk benne a hagymát. Megszórjuk liszttel, és kevergetve rántást készítünk. Felöntjük a sonkafőzésből eltett lével (ha nincs, kockából készített húslevessel), és lassú tűzön kb. 10 percig forraljuk. Beletesszük a gombát, a sonkát és ízlés szerint sózzuk, borsozzuk. Ezt követően kb. 10 percig forraljuk, majd levesszük a tűzről. Leveses tálban a tejszínt simára keverjük a tojássárgával, ráöntjük a forró levest, összekeverjük és azonnal tálalhatjuk. Tarsolyában számos ínycsiklandozó

László Beáta divattervező

receptet tartogat? Küldje el a [email protected]

További hasznos tanácsért látogass el a fiatal divattervező blogjára: www.beango.blogspot.com

e-mailcímre, és mi megosztjuk a többi konyhatündérrel!

Juhtúróval töltött gomba Hozzávalók: 15 dkg juhtúró, 10 dkg tehéntúró, 1 evőkanál tejföl, 1/2 kg nagy fejű csiperkegomba, 4–5 vékony szelet szalonna, só, bors. Elkészítés: A túrókat a tejföllel és a fűszerekkel összekeverjük. A gombákat alaposan megtisztítjuk és a szárakat kivágjuk. A gombafejeket bőségesen megtöltjük a túrókrémmel, ráhelyezünk egy kicsi darab szalonnát, és szorosan egymás mellé helyezzük egy sütőtálba. Kb. 30 perc alatt közepesen, előre melegített sütőben megsütjük.

április 21–27.

Juventus << 13. oldal

XII. FÜGGŐleges Keresztény Iúsági Konferencia

De hol a határ? S

zükségünk van egyáltalán határokra? Érünk-e valamit az egyre inkább megkérdőjelezett erkölcsi, szellemi határokkal? Megszabhatja-e valaki, hogy meddig mehetünk el? Ha igen, ezek mi vagyunk, vagy Isten? Hol a határ?

Ezekre és hasonló kérdésekre kaphatnak választ azok, akik ellátogatnak az idei FÜGGŐleges konferenciára. A szervezők Erdélyből és a határon túlról mintegy 900– 1000 résztvevőre számítanak, az immár tizenkettedik alkalommal megszervezett, Erdély legnagyobb iúsági keresztény találkozóján. A rendezvény évről-évre színesebb programsorozattal, műhelyekkel, szabadidős eseményekkel bővül, valamint neves hazai és határon túlról érkező előadók különleges előadásaival: „Minden évben egy-egy érdekfeszítő témát próbálunk feszegetni, különböző kérdésekre választ adni, így minden konferencia más. A téma függvényében állítjuk össze a munkaműhelyeket, előadásokat” – mondta el lapunknak Belényesi Gabriella, a marosvásárhelyi Philothea Klub vezetője, a konferencia egyik főszervezője. A rendezvény célja elsősorHelyszín: Jelentkezési határidő: Részvételi díj: Április 28-ig: Helyszínen:

ban a keresztény értékek átadása a fiatalok számára, elősegíteni a keresztény közösség kialakítását olyan területeken, ahol nincsenek, valamint megerősíteni a meglévőket. – Érkeznek résztvevők olyan helyekről is, ahol nincs semmiféle szerveződés.

Az elmúlt évek során több olyan pozitív visszajelzést tunk, melyek azt bi- kap hogy eredményes zonyítják, eme találkozók és megfontos vezése, ugyanis a konfer-szer után a résztvevő fiatalokencia vakban, kisebb városokban fal szervezkedni kezdtek, különböző célokat tűztek ki maguk Marosvásárhely, Vártemplom április 28.

ebéddel: 55 lej (3600 forint); ebéd nélkül: 25 lej (1700 forint). ebéddel: 60 lej (4000 forint); ebéd nélkül: 35 lej (2300 forint).

A szervezők munkájának megkönnyítése érdekében, akik tehetik, elektronikus úton regisztráljanak.

elé, melyeket meg is valósították – hangsúlyozta Belényesi Gabriella. Ezenkívül a szervezők egy olyan életmód bemutatására törekednek, melyre egyre inkább szükség van, ám mégis hiányzik a fiatalok életéből. „Ezt a világot kihívások sokasága, elbizonytalanodás, félelem uralja, a konferencia ezekben szeretne felmutatni egy másféle lehetőséget, kiutat” – zárta sorait a főszervező. Fodor Tekla

Közöd?

H

étvégén a következő kérdéssel találtam szembe magam: „Mi közöm a Függőlegeshez?”. Most látszólag egyszerű a válasz (szervező vagyok), én mégis komolyan gondolkodóba estem. Nyolc éve járok erre a konferenciára, de soha nem gondolkodtam azon, mi közöm hozzá. Csak úgy megvoltunk – én és a Függőleges. Valami köz mindig van, persze, de az egésznek úgy van értelme, ha az ember meg is fogalmazza magának, hogy mi az. Visszanézve, minden évben az előző esztendő élménye vitt el a Függőlegesre. Az élmény pedig az együttlétből, találkozásokból adódott, azt hiszem. Több százan együtt lenni, három napig egy program által mindent együtt csinálni: adott témában előadást figyelni, sokat énekelni, workshopokon részt venni, koncerteket, kerekasztal-beszél-

getéseket hallgatni, sportolni, kreatív dolgokat készíteni, filmet nézni, teázni, beszélgetni stb. A kérdés az, hogy ki/mi tartja össze ezt a sok embert, mi a közös bennük? Válasz a konferencia nevében: Függőleges. Mind felfele nézünk, és egy Valakitől függünk. Vízszintes életünket, kapcsolatainkat függőleges viszonyunk határozza meg. Mi közöm a Függőlegeshez, mi közöm Istenhez, mi közöm a másik emberhez? A munkatársi csapatból nézve viszont teljesen más arcát lehet látni a konferenciának. Más elkészíteni valamit, és más megenni a készen kapott ételt, más létrehozni, próbálni egy előadást, és más elmenni a bemutatóra. Két külön világ. De több száz embernek Függőlegest szervezni számomra most legalább akkora élmény, és olyan szép, mint együtt élvezni velük

a készen kapott programot, kaját, szállást. Mondom ezt annak ellenére, hogy az előző stresszes, idegbajos, kimerítő és átláthatatlan, míg az utóbbi csak kikapcsolódás, szórakozás. Kívülállóként számomra nyerő lenne, hogy a Függőleges próbál mindig minél színesebb lenni, minél több embert megszólítani – azáltal, hogy rengeteg tevékenysége van (lásd: műhelyek), illetve azt is pontoznám, hogy a keresztyén alapfelfogás mellett nagy teret enged a művészeteknek (lásd majd: dekor, és egyéb programok). De nem vagyok kívülálló, és jó érzés, hogy sok közöm van a Függőleges konferenciához. Ha vannak még kívülállók, megkérjük, fáradjanak be, próbálják ki a FÜGGŐlegest, legyen egy kis közük hozzá. Nagy Júlia

Műhelyek Abortusz (Dr. Halmen Márti, családorvos, Zilah) – Te mit választanál: önmagad vagy a benned kezdődő életet? Ezerjófű (Horváth Mari, szociális munkás, addikciós szakember, Magyarózdi Terápiás Otthon) – Interaktív beszélgetés a kábítószerekről. Intenzitivás (Horváth Levente, lelkész, Ózdi Terápiás Otthon) – Ki iszik mértékkel, és ki függ az italtól? Kukkoló (Kis Zalán, szociális munkás, Budapest) – Milyen hatással van a pornó? Félj velem! (Belényesi Gabriella, szociálpedagógus, iúsági szakember, Philothea Klub vezetője, Marosvásárhely) – A félelem és bizalmatlanság behatárolnak. Hogyan lehet őket legyőzni? Lakberendezés, dekor (Berke Krisztina, dramaturg, iúsági szakember, Nagyszalonta) – Divat vagy kényelem a lakásban? Mindkettő! De hogyan? Emberi jogok (Nagy Erzsébet, gyerekmunkás, Marosvásárhely) – Nem számít, hogy ki vagy, honnan jöttél, hány éves vagy, milyen vallású, sem pedig bármi más. Tudnod kell, hogy vannak jogaid! Az ágy közös, a párna nem? (Müller Lóránd, iúsági lelkész, Marosvásárhely) – „Ha szeretjük egymást, miért ne? Elvégre praktikus, nem?” Kapcsolatok/munka (Szabó Lídia, PR-felelős, Marosvásárhely) – Kapcsolatok, szabadidő és munka között lévő határok. Hogyan osztom be az időmet, mi az, amit bevállalok közösségben, munkában, és mi az, amire nemet mondok? GenEtika (Dr. Falus András, genetikus, Budapest) – Beleszólhat-e az ember a teremtésbe? Hogyan áll hozzá Isten a tudományhoz és a mi emberi megvalósításainkhoz? Az egyház és misszió határai (Szász Zoltán, lelkész, Pankota) – Szükségünk van-e egyházra? Prison break (Márton Előd, börtönlelkész) – Börtöntörténetek és börtönmisszió. Beszélgetés azokról, akik a börtön négy falát határként, vagy Isten kegyelméből határtalanságként élik meg. Gördülékenyen a korlátozottsággal (Halmen Emese, gyógypedagógus) – Ajándék vagy hátrány fogyatékkal élni? Beszélgetés mozgáskorlátozottakkal. Divat, öltözködés (Visky Anna, diák, Kolozsvár) – Tudtátok, hogy Zara (márkanév) egy bibliai név? Azt jelenti, hogy Isten ragyogása. Van-e keresztyén divat(tervező)? A részletes program letölthető a www.fuggoleges.ro weboldalról.

Rólatok–tőletek

Úgy érzed, közlendőd nyilvánosságot kíván? Hogy gondolataid más fiatalokat is érintenek? Akkor ez a te oldalad! Írásaidat küldd el szerkesztőségünk címére (Rózsák tere 16.) vagy a [email protected] e-mailcímre és a legjobbakat ezeken a hasábokon viszontláthatod. Mert ez az oldal rólad szól!

14. oldal >> Reklám

április 21–27. A kikapcsolódás oázisa Erdély szívében

A hét lánya A B&A Fashion Models ügynökség jóvoltából ezen a héten Nagy Beáta mutatkozik be.

Mikor kezdted a modellkedést? – Már harmadik éve modellkedem. Az első próbálkozás egy mennyasszonyi ruhabemutató volt, majd 2007 júniusában jelentkeztem a Miss Marosvásárhely vetélkedőre.

Milyen munkáid vannak?

APOLLO HOTEL SPA-KÖZPONT ÉTTEREM SPORTBÁZIS BALNEOFIZIOTERÁPIA KONFERENCIATEREM

TEL. +40 0265-319.159 MAROSSZENTGYÖRGY FÜRDŐ UTCA 1112. SZÁM

– Ez változó. Fotózások, divatbemutatók, szépségversenyek, habár az utóbbiakra egyre ritkábban jelentkezem az egyetem miatt. A legutóbbi, amire nagyon büszke vagyok, hogy egy magyarországi havilap címlapján szerepeltem.

Mivel foglalkozol a modellkedésen kívül? – Most vagyok elsőéves az orvosi egyetemen, táplálkozástan és dietétika szakon. Remélem, hogy azért a modellkedést hobbiszinten fogom tudni folytatni. Nem hiszem, hogy ebből fogok

megélni, ahhoz nagyon sikeresnek kell lenni a szakmában, hogy az megélhetést biztosítson.

Mivel foglalkozol szabadidődben? – Szeretek vezetni, olvasni.

Neve: Nagy Beáta Született: 1990. május 21. Szeme színe: zöld Haja színe: barna Magasság: 173 cm Súly: 53 kg Méretek: 90-64-92

EURÓPAI SZABVÁNYOKNAK MEGFELELŐ ŐRZŐ-VÉDŐ SZOLGÁLTATÁSOK * Rádió-, GSM- és telefonvonalon való követési diszpécserszolgálat * * GPRS- és GPS- műholdkövetési diszpécserszolgálat* * Videó- és TV- felügyelő rendszerek* * Értékszállítás, testőrség* BSG SECURITY Kft. Marosvásárhely, Szabadság utca 31. szám tel/fax: 0265-311477 / 0265-218103 Mobil: 0745.655225 / 0722.998009

Rózsák tere 15. szám (alagsor) Nyitvatartási idő: H.-Sz. 9.00 - 20.00 V. 9.00 - 14.00 ajándékbolt

Egyiptom Reklám

Monildi Gyógyszertár Gyógyszerek (ingyenes és ártámogatott receptek) Bőrgyógyászatilag tesztelt hipoallergén kozmetikumok (Avene, Ducray, Vichy, Elancyl) Ghe. Marinescu utca 60. szám / Tel./Fax: 0265-260.103 / Nyitvatartás: H.-Sz. 8 - 20

relax szolárium Marosvásárhely, Rózsák tere, 16. szám

Nyitvatartás hétfő - péntek : 10 - 21 szombat: 10 - 17

április 21–27.

Életmód << 15. oldal

A szénhidrátok is függőséget okoznak A

z Auckland Egyetem kutatásai szerint a kukoricapehely, a croissant és más szénhidrátban gazdag élelmiszerek legalább annyira addiktívak lehetnek, mint a cigaretta – ezért a kényszerevők valójában nem éhesek, csak függőségükkel küzdenek nap mint nap.

Az Auckland Egyetem Regionális Közegészségügyi Központjának munkatársa, Simon Thornley szerint a többszörösen finomított szénhidrátok hirtelen emelik meg a vércukorszintet, ez a folyamat pedig a függőségi folyamatokért felelős agyi részeket aktiválja. Dr. Thornley szerint a különböző ételek cukortartalma határozza meg, hogy azok mennyire addiktívak. A kutatók szerint a szénhidrátok megvonása a drog- és alkoholfüggőknél megszokott elvonási tüneteket idéz elő azoknál, akik előtte szénhidrátban gazdag étrendet követtek. A kutatók szerint a magasabb testzsírtömegű emberek agyában kevesebb örömreceptor található, mint a normális súlyúakéban. Dr. Thornley szerint az élelmiszerek cukortartalmának szabályozására lenne szükség a további közegészségügyi problémák elkerülésének érdekében. „Az egyszerű, többszörösen finomított szénhidrátok legalább olyan veszélyesek, mint a nikotin, vagy a különböző kábító-

amelyben biciklizni szeretnék (Szoktam furcsákat gondolni. Furcsa gondolataim nem önmagasságukban furcsák, hanem a különböző – leginkább – kulturális kontextusok hálójában lesznek azzá…)

szerek – nyilatkozta Dr. Thornley. – Ez természetesen nem vonatkozik az összetett szénhidrátokra (teljeskiőrlésű pékáru,

gabona, hüvelyesek), azokat nyugodtan fogyaszthatjuk továbbra is.” (eletmod.hu)

Marosvásárhely nevezetességei

A Vár és környéke Történelmi műemlék, ma egyik kiemelkedő jelképe városunknak.

A

Vár eredetileg magába foglalta a templomot és a kolostort, melyet Báthory István erdélyi vajda a székelyek megfékezésére erőddé alakított át. 1600 és 1602 között, a Basta és Mihály vajda hadjáratok idején ezt az erődséget idegen katonák lerombolták s így a város lakói kénytelenek voltak az erdőkbe és a havasokba menekülni. Egy csoport menekült Borsos Tamás, Nagy Szabó János és Nagy Szabó Mihály vezetésével Brassóba került, ahol látva az ottani várfalak védelemnyújtó biztonságát, hazatérve rávették a város polgárságát a Vár felépítésére, amit 1602 és 1658 között fel is építettek. A Vár felépítését Basta, Bocskai István, Báthori Gábor és Bethlen Gábor engedélyezte. A Vár alaprajza szabálytalan ötszög alakú és hét bástyája van, melyek a Bernády térről az Egyetem felé így sorakoznak: Vargák(1620-ból), Szűcsök és lakatosok- (1629-ből), Kádárok- (1632ből), Mészárosok- (1656-ból), Szabók- (1640-ből), Kapu- (1613ból) és a Báthory-bástya (1620-ból). Valamennyi bástya többszintes, kis ablakokkal és lőnyílásokkal. A bástyákat 900 m hosszú, 9–10 m magas fal köti össze, melyeket az 1910-es városrendezésig egy 10 m széles és 8 m mély védőárok vett körül. A Vár nyugati oldalán, ahol ezt a védőárkot nem lehetett alkalmazni, a védelem biztosítására kettős falat húztak fel, lőrésekkel és vívófolyosókkal. A Vár 6–7 hektár területet foglal magában, annak idején hét kúttal rendelkezett (melyből kettőt az utóbbi idők ásatásaikor feltártak). Innen vezették be a főtéri Bodor- és a Szentgyörgy utcai Szökőkúthoz a vizet. A II. Rákóczi Ferenc által vezetett kuruc szabadságharc leverése (1711) után a Habsburgok kiterjesztették hatalmukat Erdélyre. 1775-ben Mária Terézia katonai célokra foglalta el a Várat. Ekkor Reklám

élet-módi

került sor a várbeli házak lebontására és a céhek kitelepítésére. Hozzákezdtek a kaszárnya-épületek, raktárak építkezéséhez, valamint a tekintélyes számú helyőrség elhelyezéséhez. Így a Vár a templomhoz tartozó épületek kivételével 1962-ig katonai célokat szolgált. Akkor kezdenek hozzá a helyreállításához, mely még napjainkban is folyamatban van, azzal az elképzeléssel, hogy területén múzeumot és pihenőparkot hozzanak létre. A Vár történetéhez szomorú emlékek is fűződnek. Itt őrizték a fogságba került Balassi Bálint költőt a kerelőszentpáli csata után (1575) és itt végezték ki vagy csonkították meg azokat a székelyeket, akik 1596-ban fellázadtak. A Vargák bástyája 1854. március 9-ről 10-re virradó éjszaka siralomházul szolgál Török János, Gálfi Mihály és Horváth Károly székely vértanúknak. Innen vitték őket a postaréti vesztőhelyre. Bízom abban, hogy városunknak ez a kiemelt műemlékének felújítása mielőbb megtörténik, és ide költöztetik át a Történelmi és Néprajzi Múzeumot, ami betekintést nyújt a város lakói évszázados küzdelmébe, amit a fennmaradásáért vívtak. Fodor Sándor (S.)

www.kozpont.ro

A világ hálón i s

… ugyanis példának okáért néha azon gondolkodom, hogy meg szeretnék tanulni biciklizni. (Ilyen jellegű készségek elsajátítására tetettem is néminemű kísérleteket gyermekkoromban, de csak bömbölés és dac (értsd: „úgyse fogok megtanulni biciklizni!”) lett az eredménye. „Ha nem, hát nem…”, szólt a szokatlanul beleegyező válasz… Mindeközben Frank, a testvérem a környéken (hozzám képest és az én szememben) bajnok lett, úgy suhant el mellettem kerékpárjával, hogy a levegővel való súrlódás miatt – komolyan mondom: mintha az összvizuális látvány szikrázott volna. Így cseperedtünk fel: Frank bajnokká, Dzsesszika nem-bajnokká vált. … Elmúltak az évek és a Város is kinőtte régi ruháit. A varrásnál felszakadozott, teste kibújt határaiból és egyre torzabbá lesz, már-már a felismerhetetlenségig. Autók tornyosulnak testén egymás hegyén-hátán, emeletnyi magasságokig, a föld alatt, a járdákon, kamrákban, még a szobákba is beparkolnak. Nem lehet tőlük lélegezni; mindenhol autó, autó. Az okosabbja kettőt-hármat is tart, egy családit, amivel nem járnak közös kirándulásokra, és két kicsit, amivel mama és papa munkába jár, mama viszi a kicsit iskolába, papa a nagyot, délután mama balettre a nagyot, papa zongoraórára a kicsit és – ó, szent ég! – már reggel óta a dzsipben felejtették a mama mamáját, akit szpába kellett volna furikázni. Na, mindegy, majd este kiengedjük! …. Mi lenne, ha valaki státusszimbólumot faragna a kerékpárból? (Ha, mondjuk, egy kerékpár drágább lenne, mint a legdrágább autó? Akkor az autóipar ellentámadásba lendülne, de most nem ezt elképzelnünk a dolgunk.) Mi lenne, ha a Város a feje tetejére állna és mindenki kizárólag kerékpárral közlekedne? … Nem kérek autót, csak azt kérem, hogy tanulhassak meg biciklizni! Már régen (?) kinőttem a makacskorból és égek a vágytól, hogy megtanulhassak biciklizni! De hogyan? Mert ahhoz, hogy biciklizhessek, életben kell maradnom, ha pedig felülnék egy reszkető biciklire (ami értelemszerűen biciklistájától reszketne), a forgalomban egy-kettő elkukkannék és pillanatokon belül az aszfaltba potyolnának a négykerekűek. Egy lapospalacsinta Dzsesszika nem is tudna biciklizni ezek után!... … Mégis építőnek érzem elgondolkodni a vízión. Képzeljük csak el: a főtéren csupa bicikliző ember: családi biciklivel családok, rózsaszínű biciklin a lányok, kéken a fiúk, szerelmesebbje tandemen, nagycsaládos anyák elölhátul porontyos ülésekkel, nagycsaládos apák szintúgy, nagymamák kosarakkal, nagypapák halászbotokkal cikáznának körbe-karikába és megjelenne egy Hrabalfigura is a téren: „Boďa úr egy darabig szaladt mellettem, és fogta a hajamat, nehogy bekapja a lánc vagy valamelyik drót. És amikor eléggé felgyorsultam, Boďa úr a levegőbe lendítette a frizurám csücskét, mint ahogy csillagot hajítanak a levegőbe, vagy sárkányt lendítenek az ég felé, és kifulladva ment vissza az üzletbe. Velem meg szaladt a bicikli, és lobogva úszott utánam a hajam, hallottam, hogy pattog, mint a só vagy a selyem, ha dörzsölik, mint ahogy a távolodó eső kopog a bádogtetőn” (Sörgyári capriccio). (vassgyopi)

április 21–27.

16. oldal >> Szórakozás Viccek Könyvajánló

A város főterén megáll az autós és megszólít valakit: – Nem vigyázna néhány percig a kocsimra? – De uram, én a város polgármestere vagyok! – Azért én még bízhatok magában, nem?

Santos, J. R. dos:Az isteni formula – Einstein utolsó üzenete Az Egyiptomi Múzeum lépcsőjén, Kairó kellős közepén, Tomás Noronhát megszólítja egy vadidegen nő. A neve Ariana Pakravan, iráni, és nála van egy régi, kiadatlan kézirat másolata. Ezen egy furcsa cím és egy rejtélyes vers áll. A váratlan találkozás életveszélyes kalandokba sodorja Tomást, amelyek során belekeveredik az iráni nukleáris válságba és az Albert Einstein legfontosabb, ám befejezetlen tudományos

felfedezése körüli bonyodalmakba. Egy szerelmi történet, egy árulás, egy könyörtelen hajsza, egy spirituális keresés során jut el az olvasó minden idők legmisztikusabb felismeréséig. A regény a legfrissebb és leghaladóbb szellemű fizikai, kozmológiai és matematikai felfedezéseken alapszik. Az isteni formula megdöbbentő utazásra invitálja az olvasót; az úti cél az idők kezdete, az univerzum lényege, az élet értelme.

Serkedező bajuszkák

Y VÉN T J E R A nyolcadikos fiúk levelet írnak a lányoknak: „Gyertek ma délután a parkba! Jó lenne egy kicsit csókolódzni.” Rövidesen megjön a válaszlevél: „…” (a lányok levelének szövegét az ábra vízsz. 1. valamint függ. 36. sz. soraiban rejtettük el)

Vízszintes: 1. A vicc poénjának első része (zárt betűk: O, T, K, K). 13. Michelangelo egyetlen aláírt szobra (Fájdalmas Anya). 14. Igás állat. 15. Az 1974-es labdarúgó világbajnokság lengyel gólkirálya (7góllal). 16. Mutatószó. 17. Régi aprópénz. 19. Lyuk van rajta, népiesen. 20. Tisztaság.22. Ütlegel. 23. Széptevő. 24.Kutrica. 25. Gabonát betakarít. 27. Motort járat. 28. Quod … demonstrandum (ami bizonyítandó volt). 29. Magyar zeneszerző (György). 30. Beóciai hős. 32. A fej része. 33. A Déli-Kárpátok második legmagasabb hegysége. 35.

Gallia határai! 36. Francia város a német határ közelében. 37.A malom fontos része. 38. Rúzzsal is festhető. 40. Ritka darab! 41. A tigris A dzsungel könyvéből. 43. Állati fekhely. 44. Angolna, angolul (EEL). 46. Igazat mond. 47. Pénzzé tesz. 49. Egyszerű, de alapvető. 51. Vörösmarty eposzszerű költeménye. 52. Néma cet! 53. Gyújtóbombák tölteléke. 55. A közelünkbe. 56. Magas török rang volt. 58. Meglett. 59. Melltű. 61. Az egyik Jókai. 62. Lagúnazáró törmelékgát. 63. Csendes-óceáni sziget, amerikai támaszpont. 64. Lenti helyen.

Póré megkérdezi a barátját, Snidlinget: – Mondd, hogy érzed magad az alkoholellenes egyesületben? – Pompásan. – És mi a dolgod? – Reggeltől estig piálnom kell. – Hát ez hogy lehet? – Én vagyok az elrettentő példa.

Y VÉN RE JT

Függőleges: 1. Műhelytulajdonos. 2.Vers két sora összecseng. 3.Kedvelt viccfigura. 4. Műszaki atmoszféra. 5. Bő. 6.Körítés. 7.Szándékozik.8.Vitéz. 9. Arrafele! 10. Kis Olga. 11. USAtagállam. 12. Innivaló. 18. Ünnepélyesen átad. 19. Dacia-típus. 21. Fullánkos rovar. 23. Elkeserít. 26. Madárcsapat. 27. Délszláv férfinév. 28. Nem azt. 29.„Veszekedik” a tyúk. 31. Óír rovásírás. 32. Balkezes. 33. Kártyacsomag. 34. Postás madár. 36. A vicc poénjának második, befejező része (zárt betűk: N, E, É, R). 37.Súlymérték. 39. Halogén elem. 42. Hajlatot leíró. 43. … mars! Lódulj! 45.

Ágyra terítik. 47.Öreg kéz jelzője. 48. Rajta! Indulj! 50. Gonosztevő (jelzőként). 51. Rövid, csattanós történet. 52. Szobormaradvány. 54. Szerves gyök. 55. Akta. 57. Román festőművész (Theodor). 59. Tollbóbita. 60. Sapienti …, bölcsnek elegendő. 63. Nagy-Britannia autójele. 65. Klub-tagok!

Kuss és Balhé sétálnak az utcán. Balhé eltűnik. Kuss bemegy a rendőrségre. A rendőr kérdezi: – Mi a neve? – Kuss. – Azt kérdeztem, mi a neve! – Kuss. – Hé haver, keresed a balhét? – Aha!

A helyes megfejtést következő számunkban közöljük! Időszerű c. rejtvényünk helyes megfejtése: – Egy ilyenhez kellett volna a feleségemnek hozzámennie!

Ezredes az újoncokhoz: – Maguk semmirekellők! Mától napi 25 órában fognak dolgozni! – Ezredes úr, a nap csak 24 órából áll, jelentem! – Nem baj közlegény, majd egy órával korábban kelnek!

A vendég leteszi a kanalát, és bosszúsan szól a pincérnek: – Pincér, ebben a csirkelevesben nincs is csirke. A pincér vállat von: – Na és? A székelygulyásba se főzzük bele a székelyt! – Doktor úr, segítsen valahogy a férjemen, mert álmában beszél. – Hmm és ez önt zavarja? Nem tud tőle aludni? – Engem nem zavar, doktor úr, de a képviselőtársai mindig kiröhögik. Elhatározza az angol, a walesi és a skót, hogy elmegy a hegyek közé piknikezni. – Én hozok kaját – mondja az angol. – Én hozok italt – szól a walesi. A skót büszkén kivágja: – Én meg hozom az öcsémet! – Én a legkisebb srácról is azonnal megmondom, hogy milyen posztra alkalmas! – büszkélkedik a labdarúgóedző. – Ez óriási! És hogyan? – Azt mondom neki, fusson végig a főutcán. Ha kikerüli a lámpaoszlopokat, akkor csatár lesz belőle. Ha nekiszalad, akkor védő.

Karikatúra: Múlt heti nyertesünk: Nagy Tünde Nyereményét szerkesztőségünkben, a Rózsák tere 16. szám alatt veheti át két héten belül, naponta 9–13 óra között.

Játsszon velünk! Megfejtését küldje el a Rózsák tere 16. szám alá hétfőig. A helyes megfejtők között a Kobak könyvesbolt jóvoltából hetente könyvjutalmat sorsolunk ki.

Név:_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

2010. április 21

Nyerőszelvény ___________

Készítette: Gál Arthur

Cím:_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

___________ Megfejtés:_ _ _ _ _ _ _ _

_____________ _____________ _____________ _____________

Maros megyei hetilap

Előfizetési akció! A Központ a következő előfizetési csomagokat ajánlja kedves olvasóinak:

Előfizetés: Előfizetés magánszemélyeknek

Előfizetés jogi személyeknek

Töltse ki a szelvényt, és küldje el a szerkesztőség címére / Marosvásárhely, Rózsák tere 16. szám / vagy hívjon telefonon / 0265-250.994 / és ügynökünk házhoz megy.

1 hónapra .................... 4.8 RON 3 hónapra .................... 13 RON 6 hónapra .................... 25 RON 12 hónapra ................... 50 RON Hívjon telefonon és ügynökünk házhoz megy.