Benzinmotor károsanyag-kibocsátásának vizsgálata

Benzinmotor károsanyag-kibocsátásának vizsgálata

Összeállította: Bárdos Ádám Dr. Németh Huba Budapest, 2013

MŰEGYETEM GÉPJÁRMŰVEK TANSZÉK

Tartalom 1.

A mérés célja ......................................................................................................................... 3

2.

A méréshez ajánlott irodalom................................................................................................ 3

3.

Az 1. számú fékterem bemutatása ......................................................................................... 3

3.1

A fékgép és a hozzá kapcsolódó mérőrendszer ismertetése ........................................... 3

3.2

A vizsgálandó motor adatai ............................................................................................ 6

3.3

A MoTec motorvezérlő elektronika................................................................................ 7

4.

Az emissziómérő ismertetése ................................................................................................ 9

4.1

A mintavevő rendszer felépítése ..................................................................................... 9

4.2

Nitrogén-oxidok

mennyiségének

mérése

kemilumineszcenciás

elven

működő

analizátorral .............................................................................................................................. 10 4.3

A

kipufogógázban

lévő

elégetlen

szénhidrogének

mennyiségének

mérése

lángionizációs detektor (FID – Flame ionisation detector) segítségével .................................. 12 4.4

CO és CO2 mennyiségének mérése infravörös-abszorpciós elven (NDIR) működő

műszerrel .................................................................................................................................. 13 5.

A mérés végrehajtása........................................................................................................... 14

5.1

A műszerek működéséhez szükséges gázok, kalibráció ............................................... 14

5.2

Mérendő mennyiségek .................................................................................................. 15

6.

A mérés kiértékelése ........................................................................................................... 17

7.

Értékelés, a jegyzőkönyv tartalma....................................................................................... 18

MŰEG YET EM GÉPJ ÁRMŰVEK T ANS ZÉK

2


1. A mérés célja Benzinmotor emissziójának (CO2, CO, NO, NOx és HC) vizsgálata a fordulatszám, terhelés és a légviszony függvényében. Gépjárműmotorok károsanyag-kibocsátásának vizsgálatára használt műszerek és használatuk megismerése.

2. A méréshez ajánlott irodalom 1. Dezsényi-Emőd-Finichiu:

Belsőégésű

motorok

tervezése

és

vizsgálata,

Budapest,

Tankönyvkiadó, 1992.: 16.4 fejezet. 2. Kalmár I., Stukovszki Zs.: Belsőégésű motorok folyamatai, Budapest, Műegyetemi kiadó, 1998. Áttanulmányozandók a 3.1 és 3.2 fejezetek. 3. Dr. Németh Huba: Gépjárműmotorok II., Égésfolyamatok előadásvázlatok, BME

3. Az 1. számú fékterem bemutatása 3.1

A fékgép és a hozzá kapcsolódó mérőrendszer ismertetése A berendezés elvi vázlata az 1. ábrán látható. A turbótöltésű, levegő-visszahűtésű benzinmotor Borghi-Saveri FE150S típusú örvényáramú fékpadhoz van kapcsolva. A mérést az EnergotestMF számítógépes merőrendszer segítségével végezzük el. A villamos örvényáramú fékpad jellemzője, hogy a fékezőnyomaték-fordulatszám görbe gyakorlatilag tetszőlegesen szabályozható, ezen kívül ezek a fékpadok egyszerűen automatizálhatók. A villamos örvényáramú fékpad állórésze és forgórésze között mágneses hatás hozza létre a fékezőnyomatékot. Az állórészben gerjesztő tekercsek vannak, amelyekben egyenáram folyik. A fogazott tárcsa alakú forgórész forgatáskor a forgórészben örvényáramok indukálódnak. Ezek az örvényáramok a tárcsán fékező mágneses erőtereket hoznak létre, és a motor mechanikai munkáját hőenergiává alakítják át. Ezért az állórészt vízzel hűteni kell. A gerjesztőáram a fékgép szabályozóegysége által állítható, amely által különböző terhelési karakterisztikákat tud megvalósítani. Ehhez a visszacsatolt jelek a motorfordulatszám és a nyomaték. A Borghi-Saveri FE 150S fékpad legfontosabb üzemmódjai a következők: - Fordulatszámtartó üzemmód (α-n) - Nyomatéktartó üzemmód (α-M) - Munkaponttartó üzemmód (M-n) MŰEG YET EM GÉPJ ÁRMŰVEK T ANS ZÉK

3


- Fordulatszámmal négyzetes nyomaték karakterisztika (járműellenállás) - Külső gerjesztő-jel feldolgozása

A fenti üzemmódok közül a fordulatszámtartó üzemmódra van szükség a mérések során, mivel előre definiált fordulatszámokon kell a mérést kivitelezni.

1. ábra A mérőberendezés felépítése

A Borghi-Saveri fékpad szabályozóegysége egy mérésadatgyűjtő egységen keresztül kapcsolódik a mérő/vezérlő számítógéphez. Ez az egység további vezérlő és mért jeleket dolgoz fel. MŰEG YET EM GÉPJ ÁRMŰVEK T ANS ZÉK

4


2. ábra A Borghi-Saveri FE150S fékgép határgörbéje

A motor terhelési szintjének beállításához az állandó fordulatú üzemben a gázpedál pozíciója szolgál. A gázpedál működtetését egy léptetőmotor végzi, valamint a beállított pozíció visszamérésre kerül. Így az %-os lépésekben állítható be. Ezen túl a tüzelőanyagfogyasztásmérő berendezés vezérlése és mérése is a mérőszámítógép által irányított. MŰEG YET EM GÉPJ ÁRMŰVEK T ANS ZÉK

5


A tüzelőanyagfogyasztás-mérés alapja az, hogy meghatározott tömegű tüzelőanyag-mennyiség elfogyasztásának az idejét mérjük. A mennyiségekből és az időből számítható a fogyasztás, ez az úgynevezett gravimetrikus mérési eljárás. A rendszerben a motor folyamatosan a fogyasztásmérő tartályából kapja a tüzelőanyagot, melyet a mérőegység kiürülés előtt mindig újratölt. A fogyasztásmérés kezdetekor a vezérlőjel hatására egy stopperóra indul, amely egészen addig fut, amíg az előre meghatározott tüzelőanyag tömeg ki nem fogy a tartályból. A gravimetrikus fogyasztásmérő előnye a térfogatméréssel szemben, hogy a fajlagos jellemzők meghatározásához nincs szükség sűrűség mérésre areométerrel.

3.2

A vizsgálandó motor adatai A vizsgálat tárgyát egy GM gyártmányú, Európában leginkább Opel gépkocsikba szerelt 1,4l lökettérfogatú turbótöltött benzinmotor képezi (Family0).

3. ábra GM A14NET benzinmotor

A motor négyhengeres, hengerenként négyszelepes – görgős lengőkarú szelepemelőkkel. A két felülfekvő vezérműtengelyt lánc hajtja. Mind a szívó, mind a kipufogó vezérműtengelyek MŰEG YET EM GÉPJ ÁRMŰVEK T ANS ZÉK

6


nyitási pontja fokozatmentesen állítható, a nyitási mélység és szögkeresztmetszet azonban nem. A pillangószelep és a gázpedál között nincs mechanikus kapcsolat, drive-by-wire rendszer nyitja a fojtószelepet a gázpedál elfordulás függvényében. A turbófeltöltőn nyomásszabályzása wastegate segítségével történik és a kompresszor leválásának elkerülésére megkerülő, un. load dump szelepet alkalmaztak. A motor vezérlőegysége egy programozható MoTec M600 motorvezérlő, melynek segítségével minden vezérelhető és szabályozható beavatkozó állítható. A vizsgált motor adatai az 1. táblázatban láthatók. Motor típus:

GM (Opel) A14NET

Hengerek száma:

4

Szelepek száma/típusa: Égéstér:

16/DOHC Háztető alakú, keresztáramú

Ütemszám:

4 1364 cm3

Lökettérfogat: Furat/Löket:

72,5/82.6 mm

Kompresszióviszony:

9,5 : 1

Névleges teljesítmény:

103 (140) /4900-6000 kW(LE) /1/min

Névleges nyomaték:

200 /1850-4200 Nm / 1/min

Motorvezérlő gyártó:

Gyári: Delphi / Méréskor: MoTec

Alapjárati fordulatszám:

750±50 rpm

Maximális fordulatszám:

6000±100 rpm

Gyújtási sorrend:

1-3-4-2 1. táblázat A vizsgálandó motor adatai

3.3 A MoTec motorvezérlő elektronika A MoTec motorvezérlő és adatgyűjtő-adatfeldolgozó egységeket elterjedten használják a motorsport minden ágában, gépkocsikon kívül motorkerékpárok, jetskyk és hószánok teljesítményfokozásánál.


7


4. ábra A MoTec M600 ECU

Jelen esetben nem a teljesítményfokozás volt a cél, hanem, hogy a motor minden paraméterét szabadon állítani lehessen a laborgyakorlatok során. Emiatt esett a választás az M600 típusú motorvezérlőre, amely amellett, hogy hat hengerig tud gyújtószikrát adni és befecskendezőket vezérelni, többek között képes a drive-by-wire fojtószelep kezelésére, két (V-motoroknál négy) vezérműtengely fokozatmentes állítására, λ-jelkövetésre és zárt hurkú turbónyomás szabályozásra. A gyakorlat során az ECU segítségével fogjuk a különböző légviszony értékeket beállítani.

5. ábra A MoTec diagnosztikai szoftverének kezelőfelülete a légviszony térképpel


8


4. Az emissziómérő berendezés ismertetése 4.1 A mintavevő rendszer felépítése A mintavevő rendszer egy úgynevezett PDP-CVS (Positive displacement Pump – Constant volume sampler) rendszer, melynek elve, hogy egy teljesáramú hígító-alagútban a motorból érkező kipufogógáz levegővel keveredik. Ez a hígítás megakadályozza a gáz telítődését és a benne lévő vízgőz kondenzálódását, valamint a mérést meghamisító reakciók lezajlását. A berendezés vázlata az alábbi ábrán látható:

6. ábra A CVS mintavevő rendszer vázlata

A csatornában áramló gáz ezután egy hőcserélőn halad át, melynek feladata, hogy hőmérsékletét, így sűrűségét állandó értéken tartsa. A kondicionált kipufogógázból ezután már minta vehető. A csatornából egy Roots-fúvó szállítja a gázt a szabadba. A fúvó fordulatának azonos értéken tartásával, a mérés alatt megtett fordulatainak vagy fordulatszámának mérésével az átszivattyúzott térfogatáram egyszerűen számítható. Gépjárműmotorok minősítésekor a ciklusban kibocsátott károsanyag tömegére vagyunk kíváncsiak. Ezzel a módszerrel a fúvó fordulatszámának teljes ciklus alatt azonos értéken MŰEG YET EM GÉPJ ÁRMŰVEK T ANS ZÉK

9


tartása mellett elegendő csupán a ciklus alatti koncentrációk átlagolása, így a teljes kibocsátott tömeg egyszerűen számolható. Az alagútból a mintát HC mérőműszerig 170 °C felé fűtött vonalon juttatjuk el, hogy elkerüljük a hosszabb szénláncú szénhidrogének csőfalakra való kicsapódását. Az általunk használt Richard Oliver PDP-CVS rendszer kezelőfelülete az alábbi ábrán látható:

7. ábra A hígítórendszer kezelőfelülete

4.2 Nitrogén-oxidok

mennyiségének

mérése

kemilumineszcenciás

elven

működő analizátorral A

berendezés

működésének

elve

a

nitrogén-monoxid

(NO)

ózonnal

(O3)

való

kemilumineszcenciás reakcióján alapul. A lezajló folyamatok: +

→

+

→

∗

→

∗

+

∗

+ →

+

Nitrogén-dioxid keletkezése

+

Gerjesztett állapotú nitrogén-dioxid keletkezése Kemilumineszcencia Más anyaggal való ütközés révén való deaktiváció

ahol: – a kisugárzott fény energiája (h: a Planck állandó, v: a kisugárzott fény frekvenciája) MŰEG YET EM GÉPJ ÁRMŰVEK T ANS ZÉK

10


Azaz a nitrogén-monoxid kis nyomáson (0,3-0,8 kPa) az ózonnal nitrogén dioxiddá oxidálódik. Ilyenkor a keletkezett nitrogén-dioxid molekulák egy része (10%) gerjesztett energiaállapotú lesz. Ezek a molekulák fénykibocsátás kíséretében azonnal visszaalakulnak gerjesztetlen nitrogén-dioxid molekulákká. Ezt a fénykibocsátást méri a műszer fotocella segítségével. A fotocella árama arányos a nitrogén-monoxid koncentrációval. A berendezés vázlata az alábbi ábrán látható:

8. ábra Kemilumineszcenciás analizátor vázlata

Az ózon a berendezés részét képező ózonizátorban kerül előállításra ultraibolya sugárzás segítségével oxigénből vagy levegőből. A mérés során nagy tisztaságú műszerlevegőt használunk fel erre a célra. Mivel az ózon mérgező gáz, ezért a reakció végbemente után megmaradt ózont katalitikusan vissza kell alakítani oxigénné és csak ezután lehet a szabadba engedni. A kipufogó gázok nitrogén-monoxid mellett nitrogén-dioxidot is tartalmaznak. Hogy az összes nitrogén-oxid (NOx) mérhetővé váljon, a műszer egy katalitikus gázbontóban kb. 900 °C -on nitrogén-monoxiddá bontja a gáz nitrogén-dioxid tartalmát.

A felhasznált műszer: Analysis Automation Limited 445-ös modell Az ózon előállításához használt gáz műszerlevegő. A berendezés kezelőfelülete az alábbi ábrán látható:


11


9. ábra AAL 445-ös NOx analizátor kezelőfelülete

4.3 A kipufogógázban lévő elégetlen szénhidrogének mennyiségének mérése lángionizációs detektor (FID – Flame ionisation detector) segítségével Belsőégésű motorok kipufogógázaiban lévő összes szénhidrogén (THC – Total Hydrocarbons) mennyiségének mérésére legszélesebb körben elterjedt műszer a lángionizációs detektor. A működésének alapja, hogy a szénhidrogének nagy hőmérsékleten (2000 K felett) hidrogén lángba vezetve ionizálódnak. A láng körül két elekróda került elhelyezésre, amelyek között, a rájuk kapcsolt feszültség hatására, az ionizálódott részecskék koncentrációjával arányos ionáram indul meg. Ezt az áramot méri a műszer és az ezzel arányos koncentráció kerül kijelzésre. A berendezés vázlata az alábbi ábrán látható:

10. ábra FID műszer vázlata MŰEG YET EM GÉPJ ÁRMŰVEK T ANS ZÉK

12


A felhasznált műszer: Analysis Automation Limited 523-as modell A láng meggyújtására használt gáz: 40 V/V % H2 és 60 V/V% He keverék és szénhidrogénektől mentes műszerlevegő. A berendezés kezelőfelülete az alábbi ábrán látható:

11. ábra Az AAL 523 FID analizátor kezelőfelülete

4.4 CO és CO2 mennyiségének mérése infravörös-abszorpciós elven (NDIR) működő műszerrel A műszer működésének alapja az a jelenség, hogy minden heteroatomos gáz egy jellemző hullámhossz tartományban nyeli el az infravörös sugárzást. A CO a 4,6 µm hullámhosszúságú sugarakat nyeli el a koncentrációjával arányos mértékben. A berendezés vázlata az alábbi ábrán látható:

12. ábra NDIR analizátor vázlata MŰEG YET EM GÉPJ ÁRMŰVEK T ANS ZÉK

13


Az infravörös fény az (1) fényforrás által kerül kibocsátásra. A minta gáz a (2) mérőküvettában áramlik. A (4) összehasonlító küvetta nitrogénnel került feltöltésre. Az (5) detektor a mérendő gáz és argon keverékével töltött. A detektorban egy fémmembrán és egy központi elektróda került elhelyezésre, amelyek kondenzátort alkotnak, melynek kapacitása a detektorban lévő gázok felmelegedésével arányosan változik a detektor tágulásának (a fegyverzetek távolságának változásának) következtében.

A felhasznált műszer: Analysis Automation Limited 401-es modell A berendezés két detektorral rendelkezik, így mind a CO, mind a CO2 koncentrációjának meghatározására alkalmas. A berendezés kezelőfelülete az alábbi ábrán látható:

13. ábra AAL 401-es NDIR analizátor kezelőfelülete

5. A mérés végrehajtása 5.1 A műszerek működéséhez szükséges gázok, kalibráció Az előzőekben tárgyaltak alapján a FID analizátornak és a kemilumineszcenciás NOx detektornak a működéséhez

H2/He tüzelőanyagra

és műszerlevegőre van szüksége a

méréshez. A mérés megkezdése előtt a gázpalackokat meg kell nyitni, a rajtuk és a műszereken elhelyezett reduktorok segítségével a megfelelő tápnyomást be kell állítani, mivel a műszerek csak ekkor működnek megfelelően. A mérés megkezdése előtt a műszereket be kell indítani, bemelegedésüket meg kell várni és a FID műszer lángját be kell gyújtani.


14


A bemelegedés után minden műszeren zéró pont kalibrációt kell végezni nagy tisztaságú nitrogén gáz segítségével. Miután ez megtörtént, a felsőpont kalibráló gázok palackját is meg kell nyitni és a tápnyomások beállítását az előzőekhez hasonlóan el kell végezni. Csak ez után következhet a műszerek felsőpont kalibrációja. A kalibráló gázok adatai a következők: -

89 ppm NO N2-ben elnyeletve a kemilumineszcenciás detektor kalibrációjához

-

89 ppm propán N2-ben elnyeletve a FID műszer kalibrációjához

-

397 ppm CO N2-ben elnyeletve az NDIR műszer CO kalibrációjához

-

4% CO2 N2-ben elnyeletve az NDIR műszer CO2 kalibrációjához

A gáztartályok az alábbi képen láthatóak:

14. ábra A működéshez és kalibrációhoz szükséges gázok

5.2 Mérendő mennyiségek A mérés során a következő mennyiségeket minden munkapontban mérni kell:

A fékpadvezérlő-szoftver által naplózott jelek (a mérés végeztével fájlba íródnak): n:

a motor fordulatszáma [1/min]

M:

a motor nyomatéka [Nm]

mt :

lemért tüzelőanyag tömege [g]

ttüz:

a tüzelőanyag elfogyasztásának ideje [s] MŰEG YET EM GÉPJ ÁRMŰVEK T ANS ZÉK

15


pkörny:

a környezeti levegő nyomása [Pa]

tkörny:

a környezeti levegő hőmérséklete [°C]

φ:

a környezeti levegő relatív páratartalma [%]

APpos:

a gázpedál pozíciója [%]

λ

a légfelesleg [-]

A emissziómérő műszer kijelzőjéről leolvasandó jelek: nRoots:

a CVS mintavevő rendszer Roots-fúvójának fordulatszáma [1/min]

pRoots, be:

a Roots-fúvó bemenetének relatív nyomása [Pa]

tRoots, be :

gázhőmérséklet a Roots-fúvó bemenetén [°C]

: :

a hígított kipufogógáz elégetlen szénhidrogének koncentrációja [ppm] a hígított kipufogógáz nitrogén-monoxid koncentrációja [ppm]

: :

a hígított kipufogógáz összes nitrogén-oxid koncentrációja [ppm] a hígított kipufogógáz szénmonoxid koncentrációja [ppm]

:

a hígított kipufogógáz széndioxid koncentrációja [%]

A motort indítás után 10-20% gázpedálállás mellett kb. 1500 1/min fordulaton bemelegítjük, amíg a hűtővíz és a kenőolaj el nem éri az üzemi hőmérsékletet. A mérés előtt a mérőprogramban beállítjuk a fogyasztásmérés alatt lemérendő tüzelőanyag tömegét. Célszerű olyan tömeget megadni, amelynek elfogyasztása a motor számára legalább fél percet igénybe vesz. Ezután beállítjuk a legnagyobb fordulatszámú és terhelésű munkapontot. A mérések alatt a mérőszámítógép rögzíti a fordulatszámot, a nyomatékot és a tüzelőanyag elfogyasztásának idejét. A mérést egy alacsony (1500-2500 ford./perces) és egy közepesen magas fordulatszámon (3500-4500 ford./perces) hajtjuk végre. Így nyomon tudjuk követni a fordulatszám hatását a motor emissziójára. Minden fordulatszámon egy alacsony (APpos=10-40 %) és egy magas (APpos=50-80 %) terhelésű munkapontra bontjuk szét vizsgálatainkat, így a terhelés hatását is kiértékelhetjük. Az adódott négy munkapontban külön-külön vizsgálunk egy sztöchiometrikus keverékű esetet, egy dús és egy szegény keverékű munkapontot. A leírt módon összesen 12 pontban végezzük el a méréseket.


16


6. A mérés kiértékelése A Roots-fúvó fordulatszámának, az egy fordulat alatt szállított közeg térfogatának és hőmérsékletének és nyomásának ismeretében meghatározható a hígítóalagútban átáramló levegő és kipufogógáz keverék tömegárama. A Roots-fúvó által egy fordulat alatt szállított közeg térfogata: VRoots= 0.0073621 m3/ford. A hígítóalagútban átszivattyúzott gáz tömegárama: = 1.293 ∙

!"

∙#

!"

∙ $%&ö()* − %

!",-. /

∙

273 101.3 ∙ 2

!",-.

Az egyes káros kipufogógáz komponensek tömegáramának meghatározása: =3 ∙

∙

ahol: : a vizsgált komponens tömegárama [kg/h] 3 : viszony a vizsgált összetevő sűrűsége és a levegő sűrűsége között [-] Értékei az egyes vizsgált komponensekre: -

3456 = 0.000554

-

369 = 0.000967

-

369 = 0.001519

-

3;9< = 3;9 = 0.001588

Járműmotorok összehasonlításához az autóiparban és az egyes motorfékpadi mérési ciklusokban fajlagos emissziók (g/kWh) használatosak. Ezekhez meg kell határozni a motor normált teljesítményét.

A motor mérési körülmények melletti teljesítménye a következő összefüggéssel számítható a mért nyomaték és fordulatszám segítségével:

Pe =

n M 60 [kW] 1000

2π

Ez a teljesítmény függ a környezeti jellemzőktől, ezért át kell számítani a szabványos normálteljesítményre a következő összefüggéssel:

Pe 0 = Pe

p0 − ϕ 0 p g 0 p − ϕ pg

t + 273 [kW] t0 + 273


17


ahol az indexben a 0 a normálállapotra utal, amelyek p0=100 kPa, t0=15 C és ϕ0=50%, valamint a pg az adott hőmérsékleten érvényes telítési gőznyomást jelöli, ami a 2. táblázatban megadott értékek alapján számolható. t [oC] 0 1 2 3 4 5 6 7

p_g [Pa] 611 656 705 757 813 872 935 1001

t [oC] 8 9 10 11 12 13 14 15

p_g [Pa] 1072 1147 1227 1312 1401 1497 1597 1704

t [oC] 16 17 18 19 20 21 22 23

p_g [Pa] 1817 1936 2012 2196 2237 2485 2642 2808

t [oC] 24 25 26 27 28 29 30 31

p_g [Pa] 2982 3167 3360 3564 3779 4004 4241 4498

2. táblázat A vízgőz tenzióértékei

Az előzőek felhasználásával a fajlagos emissziók a következő összefüggéssel kaphatók: ?

G< = A @ [g/kWh] BC

7. Értékelés, a jegyzőkönyv tartalma A beadott jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: 1. A mérés célját, helyét, idejét. 2. A vizsgált motor, fékpad és mérőrendszer megnevezését és rövid ismertetését. 3. Minden egyes mért munkapontban a mért értékeket táblázatos formában: -

n:

a motor fordulatszáma [1/min]

-

M:

a motor nyomatéka [Nm]

-

B:

lemért tüzelőanyag tömege [g]

-

ttüz:

a tüzelőanyag elfogyasztásának ideje [s]

-

pkörny:

a környezeti levegő nyomása [Pa]

-

tkörny:

a környezeti levegő hőmérséklete [°C]

-

φ:

a környezeti levegő relatív páratartalma [%]

-

APpos:

a gázpedál pozíciója [%]

-

λ

a légfelesleg [-]

-

nRoots:

a CVS mintavevő rendszer Roots-fúvójának fordulatszáma [1/min]

-

pRoots, be:

a Roots-fúvó bemenetének relatív nyomása [Pa]

-

tRoots, be :

gázhőmérséklet a Roots-fúvó bemenetén [°C]

-

:

a hígított kipufogógáz elégetlen szénhidrogének koncentrációja [ppm] MŰEG YET EM GÉPJ ÁRMŰVEK T ANS ZÉK

18


-

:

-

a hígított kipufogógáz nitrogén-monoxid koncentrációja [ppm] :

-

:

a hígított kipufogógáz szénmonoxid koncentrációja [ppm] :

-

a hígított kipufogógáz összes nitrogén-oxid koncentrációja [ppm]

a hígított kipufogógáz széndioxid koncentrációja [%]

4. Minden egyes mért munkapontban az alábbi számított értékeket a számításhoz használt képleteket: -

m6EF : hígítóalagútban átszivattyúzott gáz tömegárama

-

m< :

az egyes káros kipufogógáz komponensek tömegárama

-

G. :

a motor effektív teljesítménye

-

G.H :

a motor effektív normált teljesítménye

-

I :

fajlagos emissziók

5. Minden egyes mért fordulatszám és gázpedálállás mellett ábrázolandó a mért koncentrációkat és számított fajlagos emissziók a légviszony függvényében grafikonos formában.

6. Rövid szöveges értékelést, az elméletileg várt és a mért értékek összevetését, az esetleges eltérések okainak magyarázatát.

A jegyzőkönyv beadásának határideje a következő laborgyakorlat kezdete.


19

Benzinmotor károsanyag-kibocsátásának vizsgálata

Recommend Documents