A magyar klíma- és energiapolitika településeket érintő kérdései Bencsik János
klíma- és energiaügyért felelős Államtitkár Nyíregyháza, 2011. május 19.
Alapvetések
Civilizációnk az erőforrások túlhasználatán alapszik
• Jelenleg olyan ütemben folyik erőforrásaink felélése, mintha nem 1, hanem 1.4 Földünk lenne. • Ennek eredményeként rövidül a fosszilis energiahordozó tartalékok kimerüléséig hátralévő idő Forrás: Global Footprint Network 2010
Erőforrások további mértéktelen kiaknázásának következményei • Természeti rendszerek átalakulása → általunk ismert természeti viszonyok megváltozása → átalakuló klimatikus viszonyok kedvezőtlen hatása a természet eltartó képességére • Gazdaság teljesítőképességének jelentős csökkenése → fosszilis erőforrások kimerülése miatt az egész gazdaság alapfeltételeinek megrendülése • Társadalom önfenntartó képességének mérséklődése → munkanélküliség növekedése → szociális ellátórendszerek túlterheltsége
Klímapolitika
Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia •
Az Országgyűlés 2008 tavaszán fogadta el a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló 29/2008 (III.20.) OGY határozatot,amely a 2008-2025 időszakra jelöli meg a klímaváltozással kapcsolatos célokat és tennivalókat.
•
Az „utolsó pillanatban” vagyunk ahhoz, hogy elkerülhessük az olyan nagymértékű, az évi átlaghőmérséklet 2 C-ot meghaladó mértékű növekedése által előidézett éghajlat módosulást, amely visszafordíthatatlan, és számunkra kedvezőtlen folyamatokat eredményez.
•
A megváltozó hőmérséklet- és csapadékviszonyok, az évszakok lehetséges eltolódása, egyes szélsőséges időjárási jelenségek erősödése és gyakoriságuk növekedése - évente akár 200 milliárd forint többletköltséget jelenthet a nemzetgazdaság számára!
•
Kiemelt jelentőségű az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás feltételrendszerének megteremtése, melyben komoly szerep hárul az önkormányzatokra is!
Ami globális értelemben 2 C hőmérséklet emelkedést jelent, az hazánkban az akadémiai kutatások szerint akár 3–4 C emelkedést is okozhat!
Önkormányzati feladatok I. Területrendezés • A nagyvízi medrek (árterek, hullámterek) és parti sávok beépítésének elkerülése, a vízelvezetéssel és –tározással összefüggő vízgazdálkodási feladatok elősegítése • A vagyonban és emberi életben jelentkező károk megelőzése érdekében - a csúszásveszélyes, földtani szempontból kedvezőtlen adottságú területek beépítésének mellőzése a szélsőségessé váló éghajlat következtében megnövekedő veszélyek elkerülése érdekében - a települések beépített és beépítésre szánt területei összenövésének megakadályozása az ökológiai hálózat folyamatosságának biztosítása céljából - a természeti környezet felélése, a „hősziget” kialakulása, valamint az ökológiai hálózat sérülése szempontjából leginkább kitett településegyüttesek összehangolt területi terveinek elkészíttetése - az erdősítésre szóba jöhető területek lehatárolása, az intenzív mezőgazdaságra alkalmatlan területek meghatározása
Önkormányzati feladatok II. Településtervezés − települések zöldfelületi és zöldterületi rendszerének védelme és fejlesztése, a biológiai aktivitásérték növelése céljával − tagolt települési rendszer elősegítése a nagyobb települések városrészekre bontásával, a „hőszigetek” kialakulásának elkerülése érdekében − a csapadékvizekkel való ésszerű gazdálkodás előmozdítása (épületekben, kertekben való tárolása és felhasználása) − a felszínmozgásos területek fokozott figyelembe vétele - a beépített területek speciális kezelésének kidolgozása
− szélsőséges időjárási helyzetekre való tudatos felkészülés (hőség/árvízriadótervek) − Szemléletformálás
Önkormányzati feladatok III. Épített környezet − Építési előírások, szabványok felülvizsgálata, követelmények szigorítása az éghajlatváltozással együtt járó hatásoknak megfelelően −
Klímatudatos telepítés - épület-tájolás, uralkodó széláramlatok - módszereinek kidolgozása és alkalmazása
− Épületek energetikai teljesítményének javítására fordítható támogatási források biztosítása
− Építészek, építőanyag-gyártók és forgalmazók átfogó szakmai tájékoztatása (klímatudatos anyagminőség és tervezés) − Átfogó kockázatelemzések végzése az egyes kritikus infrastruktúra típusokra a katasztrófavédelem és az érintett közszolgáltató együttműködésében − Kiemelt figyelem fordítása az ökológiai átjárhatóság biztosítására a nagyobb méretű infrastrukturális fejlesztések - gyorsforgalmi úthálózat - tervezésekor
Energiapolitika
A legbiztonságosabb és legolcsóbb energia az el nem használt energia
1 400 15% megtakarítás 1 300
10% megtakarítás
1 200
Tényleges Közös erőfeszítés Ölbe tett kéz
1 100
1 000
900
800 2000
Primer energia felhasználás, PJ
2030
Dekarbonizációs potenciál -5 000
0
5 000
10 000
15 000
20 000
3 szektorra koncentrálódik: Erőművi szektor
erőművek ipar – energiafogyasztás ipar – technológia közlekedés – közúti
Közlekedés
közlekedés – vasút, hajózás mezőgazdaság – energiafogyasztás
2007 2050
mezőgazdaság – technológia lakosság – energiafogyasztás hulladék egyéb fogyasztók – energiafelhasználás energia – technológia (fugitív) LULUCF
Épületek
Középület-energetikai támogatás
+ Önkormányzat + Állami ESCO
110 Mrd
Foglalkoztatás növekedés
CO2 + gázimport csökkentés
22 Mrd
Állam
Építőipari termelés növekedés
5 Mrd
5 Mrd Állami intézmény
36 Mrd
25% Áfa 16% Társ Adó 2% Iparűzési adó Munka adói+ m.vállalói járulék
Energiaszolgáltató
Állami vagyon értéknövekedése
Takarékosabb állami működés
ÚSzT az önkormányzatok szolgálatában Számos egyszerűsítés, változatás teszi könnyebbé a forrásokhoz történő hozzáférést az érintett vállalkozások, önkormányzatok és civil szervezetek számára: – rövidült a bírálati idő – automatizmusra épülő értékelési rendszer – adatlapok terjedelme ötödére csökkent – mintadokumentációk – KEOP: az egyszerűbb elbírálási szempontrendszer értékhatára megemelésre került 100 millió Ft-ról 250 millió Ft-ra
– az önkormányzatok által benyújtott pályázatok támogatási értéke 85%-ra nőtt – 2.6 milliárd forint átcsoportosításával ismét megnyitásra kerül az épületenergetikai pályázati ablak!
ÚSZT KEOP – önkormányzatokat érintő induló energetikai fejlesztések
Felhívás címe Épületenergetikai fejlesztések
Pályázatok Felhívás száma száma KEOP-5.3.0/A/09 97
Megtakarított Megtakarított Megítélt CO2 mennyisége energiahordozó támogatás (t/év) (GJ/év) 9 110 256 389 Ft 12071,5 158164,1
Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva KEOP-5.3.0/B/09 Távhő szektor energetikai korszerűsítése KEOP-5.4.0/09 Harmadik feles finanszírozás KEOP-5.2.0/A/09 Összesen KEOP-4.2.0/A/09 Helyi hő- és hűtési energiaigény kielégítése megújuló KEOP-4.2.0/A/11 energiaforrásokkal KEOP-4.2.0/B/09
19 1 590 728 094 Ft 4 805 666 487 Ft 23 443 283 081 Ft 143 11 949 934 051 Ft 13 131 068 767 Ft 5 99 717 668 Ft 8 1 113 511 817 Ft
2933,8 1520,0 5786,6 22312,0 277,1 73,6 6002,9
31106,2 30157,0 66415,5 285842,8 4294,9 608,7 123132,7
Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő és villamosenergia-, valamint biometán termelés KEOP-4.4.0/A/09 Összesen Mindösszesen
4 146 495 934 Ft 30 1 490 794 186 Ft 173 13 440 728 237 Ft
167,9 6521,5 28833,5
1772,0 129808,3 415651,0
Megújuló és alternatív energiaforrások átvételének támogatásának átalakítása
Régi (KÁT) rendszer problémái Egyoldalú áramátvételi támogatás, nem ösztönözte a hőtermelést
Nem vette figyelembe a fenntarthatóságot, „erdők eltüzelésre” ösztönzött Fenntarthatósági problémák a túlzott méretű biomassza erőművek miatt
Egységes ár minden termelőre, nem volt alkalmas a differenciálásra, pazarló A támogatás mértéke és feltételrendszere nincs összhangban a nemzetgazdasági célokkal Azonos áron, eltérő futamideig nyújtott támogatás Alacsony hatékonyságú energiatermelés néha csupán 20-30%
Új (METÁR) rendszer alapelemei Kombinált hő- és villamos energia támogatás a hasznos hőtermelés támogatása
Szigorú fenntarthatósági kritériumok bevezetése az erdészeti biomasszára Energiaforrás típusonként felső mérethatár (biomassza 10 MWe, távhő esetén 20 MWe) Technológiánként, mérethatáronként megkülönböztetett átvételi ár Nemzetgazdasági szempontok alapján kiegészítő bónuszok alkalmazása (LHH,…) Differenciált, egységes (15 év) futamidőre nyújtott támogatás Hatékonysági minimum követelmények felállítása
Megtakarított CO2 mennyiség: 8 194 (t/év) Megtakarított energiahordozó : 171 321 (GJ/év) Költségmegtakarítás: 634 929 182 (Ft/év)
Megítélt támogatás: 1 586 932 103 Ft
Megtakarított CO2 mennyiség: 8 194 (t/év) Megtakarított energiahordozó : 171 321 (GJ/év) Költségmegtakarítás: 634 929 182 (Ft/év)
Megítélt támogatás: 1 586 932 103 Ft
Gyakorlati példák – KOMPLEX ENERGIAHATÉKONYSÁG
Épületkorszerűsítés •
•
A projekt helyszíne Nyíregyháza négy középiskolai kollégiuma: a Széchenyi Közgazdasági Szakközépiskola kettő, a Művészeti és az Inczédy Szakközépiskola egy-egy kollégiuma • korszerűtlen nyílászárók cseréje • homlokzati és lábazati hőszigetelés • hőközponti korszerűsítés, valamint a fűtési rendszer szabályozhatóságának megteremtése termosztatikus szelepekkel Primerenergia felhasználás csökkenése: 3758 GJ/év
•
CO2 kibocsátás csökkenése: 211 t/év
•
Éves költség megtakarítás (bruttó): 13,6 MFt/év
•
Megítélt támogatás: 177 745 668 Ft
Lakossági épületenergetikai támogatás
Építőipari CO2 + Energiaszegénység termelés gázimport csökkenése növekedés csökkentés Foglalkoztatás növekedés
Lakóépületek értéknövekedése
Állam
Privát 30%
70%
100
233 Beruházási érték: 333
110
25% Áfa= 83 16% Társ Adó= 10 2% Iparűzési adó= 7 Munka adói+ m.vállalói járulék= 10
Épületenergetikai fejlesztések (ZBR) ZBR Panel Alprogram I. szakasza •950 db nyertes pályázó •2011 januárja óta több, mint 7.7 Mrd Ft került kifizetésre a nyertes pályázók részére, további 7 Mrd Ft folyósítható év végéig a befejeződött felújítások nyomán •A támogatás révén megvalósuló beruházások átlagosan csökkentik a 47 823 érintett lakás energiafelhasználását
38%-kal
•Évi 32 265 tonna CO2 kibocsátás csökkenést eredményez
ÚSZT – ZBR Panel Alprogram II. szakasz 2011. január után támogatott pályázatok
CO2 megtakarítás: 32 500 tonna/év
Támogatás összege: 12,6 Mrd Ft
Támogatott pályázatok száma: 228 db
Épületenergetikai fejlesztések (ZBR): 31,35 Mrd Ft ÚSZT - ZBR Energiahatékonysági Alprogram • 2 Mrd Ft támogatási keretösszeg mintegy 5 Mrd Ft beruházást generál
• 1058 pályázó részesült már támogatói döntésben 1,65 Mrd Ft értékben • A pályázatok feldolgozásával további 350 millió Ft értékű pályázatról születik még döntés a következő hónapokban • a támogatás révén több száz A+ kategóriájú alacsony fogyasztású otthon épülhet fel, a felújított lakások energiafelhasználása pedig várhatóan átlagosan 50%-al csökken • 3.738 tonna/év CO2 csökkenés • Évente 64.000 GJ csökkenés az energia igényben A „Sikeres Magyarországért” Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram keretösszegén belül a Kormány döntése nyomán a „Sikeres Magyarországért” Panel Plusz Hitelprogram keretösszege 30 milliárd forintról 40 milliárd forintra emelkedett.
Fenntartható életmódot ösztönző kampányok – 9.7 milliárd forint Iskolai programok, foglalkozások szervezése. 945 millió forint – 3-5 millió forint között. Környezetvédelmi témájú szabadidős programok szervezése, zenei fesztiválok, komplex térségi kampányok, tanácsadó irodák létrehozása. 2.7 milliárd forint – 10-50 millió forint között. Országos médiakampány megtervezése, lebonyolítása. 1.2 milliárd forint – 100-200 millió forint között. Mintaprojektek: kerékpáros közlekedés népszerűsítése, biciklitárolók létesítése, öltözők és zuhanyzók kialakítása. Lakossági komposztálás népszerűsítése. 1.5 milliárd forint – 3-10 millió forint között. Épületek környezetbarát átalakítása demonstrációs jelleggel: a használók és látogatók számára könnyen érthető, alkalmazható, hatékony példákkal szolgálni, mely kedvezően befolyásolhatja személyes magatartásukat is. + Környezetbarát élelmiszerek piacának fejlesztése, népszerűsítése. 3.4 milliárd forint – 20-150 millió forint között.
Az Energiastratégia 2030 és a kapcsolódó hatásvizsgálati dokumentumok elérhetősége A szakpolitikai dokumentumok elérhetők az egységes Kormányzati portálon a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium honlapján, a hírek menüpontban: http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-fejlesztesi-miniszterium/hirek/a-nemzetifejlesztesi-miniszterium-megkezdte-az-uj-energiastrategia-egyezteteset
a Kapcsolódó anyagok c. menüpontban elérhető dokumentumok: 1) A Nemzeti Energiastratégia 2030 2) A Nemzeti Energiastratégia stratégiai környezeti vizsgálata(SKV) 3) A Nemzeti Energiastratégia gazdasági hatáselemzése
Az energiastratégiával kapcsolatos észrevételeket az
[email protected] e-mail címre várják a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium munkatársai, a környezeti vizsgálat kapcsán felmerülő hozzászólásokat az
[email protected] e-mail címre küldhetik el
2011. június 12-ig.
