a vonyarcvashegyi Eötvös Károly Közös Fenntartású Intézmény diáklapja 2012. október
XXIII. évfolyam 1. szám
Bemutatkozik 7. oldal
a DÖK elnöke
GIBER Zsófia a Padtárs szerkesztõje Táborban jártunk
ZSINKÓ Dániel Mi történt Lajkával? 4. oldal
3. oldal
Zenei világnap 2. oldal
Új szerkesztõink 8. oldal
Erzsébetlak visszavár Június végén iskolánknak ismét lehetõsége nyílt arra, hogy egy kis csapattal ellátogasson vajdasági/szerbiai testvérfalunkba, Belo Blatoba (magyarul Erzsébetlakba).
Már régóta azon gondolkoztam, hogy milyen lehet egy ilyen kirándulás, hogyan élhetnek ott az emberek? Barátaimtól (akik már jártak ott) hallottam jót és rosszat is, de úgy gondoltam, hogy csak saját tapasztalat alapján lehet véleményt alkotni. Mikor lehetõség nyílt az utazásra, én is jelentkeztem. Kis csapatunk hétfõn kora reggel indult útnak. A kezdeti álmosság ellenére hamar jókedv kerekedett Péter bácsi, a sofõr diszkóvá alakított buszán. Közel 8 órás út után (ami egyáltalán nem tûnt ilyen hosszúnak) megérkeztünk a tavakkal körülvett kis településre, Erzsébetlakra. A helyiek kedvesen üdvözöltek mindenkit. A szállás nagyon szép és új volt. Minden nap érdekes programok sora kötött le minket. Voltunk kiállításon, hajókázni. Kézmûves programokon is
részt vettünk, ahol többek között csuhébabát készítettünk, megtekintettünk egy helyi gazdaságot. Bicikliztünk a faluban, de a legnagyobb élményt a Novi Sad melletti AQUA Parkba tett kirándulás jelentette. A helyiek elláttak minket étellel-itallal, és finomabbnál finomabb süteményekkel. Az ottani gyerekekkel is összebarátkoztunk (néhányukkal a kapcsolatot interneten keresztül tartjuk). Végül majdnem 1 hetes ottlét után mindenki fájó szívvel hagyta el a falut. Én nagyon jól éreztem magam, és ajánlom nektek, hogyha lehetõség nyílik rá, vágjatok bele nyugodtan egy ilyen izgalmas kalandba! Higgyétek el, nem bánjátok meg!!! Julie
A zene világnapja Október elsején iskolánkban egy rövid mûsorral ünnepeltük a zene világnapját. A muzsika élete végéig, születésétõl a sírig elkíséri az embert. A zene az élet része. Jelen van,
amikor szomorúak vagyunk, amikor egyedül akarunk lenni, szórakozni vágyunk vagy éppen ünnepelünk. Iskolánk énekkara egy rövid dallal, Angyal Flóra és Giber Martin pedig egy szép trombitamûvel erõsítette meg a fenti gondolatokat.
A vonyarcvashegyi Eötvös Károly Általános Iskola diáklapja 2012. október XXIII. évfolyam, 1. sz. Felelõs szerkesztõ: Kósa Tamás Kiadó: Erdei Ferenc igazgató Elérhetõség: 8314 Vonyarcvashegy Fõ út 84/1. Tel.: 83/348-018 Szerkesztõség: Giber Zsófia diákfõszerkesztõ. Tagok: 4. o. Andor Boglárka, Bedecs Balázs, Boleradszki József, Bujtor Barnabás, Hullay Marcell, Kéri Kitti Katinka, Németh Bence, Németh Dávid, Ujfaludi Dóra, 5. o. Bujtor Botond, Csizy Gergõ, Radó Rozi, Szakál Zsuzsi, Teichert Annkristin, 6. o. Ábrahám Rebeka, 8. o. Marton Réka, Mirolya Dorottya, Németh Júlia, Zsinkó Dániel
Kézilabdások randevúja 2012. augusztus 27-tõl 31-ig iskolánk adott otthont a kézilabda alapítvány által szervezett kézilabda tábornak, melynek magam is résztvevõje voltam. A játékosok nagy része reggelente kerékpárral érkezett a táborba, megadva ezzel az edzések alaphangját. Álmosan indultunk otthonról, de frissen érkeztünk, hogy a délelõtti és a délutáni edzésadagot is teljesítsük. Természetesen a játék egyik program végérõl sem maradhatott ki. A két tréninget bõséges ebéd és csendespihenõ szakította meg. A kemény edzéseket Sényi László és Nemes Pisti bácsi vezette, de Kósa Tamás és Gelencsér Zoli bácsi is besegített a „fárasztásunkba”. A jó munkának köszönhetõen pénteken a balatongyöröki strandon kajakozhattunk, vízibiciklizhettünk, szörfözhettünk. Igaz, hogy a nagy meleg mindannyiunkat próbára tett, de ajánlom mindenkinek a tábort, aki szeret sportolni. Remélem, jövõre találkozunk!
Bázakerettyei osztálytábor 2012. aug. 5-én (vasárnap) reggel az osztály tagjai nagy izgalommal találkoztak a suli elõtt. Mikor mindenki elhelyezkedett a kocsik valamelyikében, és cuccait bepakolta, akkor indultunk el egy konvojban. Nem kellett sokat ülnünk, mert csak másfél, két óra volt az út. Amikor megérkeztünk a szép kis faluba, Bázakerettyére, egy iskolaépület elõtt álltunk meg. Hamarosan bepakoltunk a szobákba, persze külön lányok és fiúk. Aztán elsétáltunk egy étterembe, ahol jót ebédeltünk. Délután egy-két óra pihenõ után a közeli strandon töltöttünk 3 órát. Másnap reggel elzakatoltunk az erdei kisvasúttal Kistolmácsra a tóhoz, hogy kipróbáljuk hûsítõ vizét. Az egész napot e kellemes helyen töltöttük. A harmadik nap délelõttjén sportversenyt tartottunk. Ezen az estén volt a táborzáró. Tanáraink kihirdették a legek gyõzteseit, a rapverseny eredményét, a kvíz- és sportverseny helyezettjeit. Értékes nyereményeket kaptak a gyõztesek. Az utolsó nap reggelén a szülõk hoztak haza kocsikkal.
Üdv.: Gergõ
Ismeritek Minnát és Tibbet? Ha nem, akkor mesélek nektek róluk. Tibbe egy újságnál dolgozik, de számíthat rá, hogy hamarosan kirúgják, mert unalmas cikkeket ír. Amikor már végsõkig elkeseredett, fölbukkan az életében Minna. Minna nagyon furcsa dolgot élt át. Egyszer egy gyár területén élt macska családjával, s valamilyen szer hatására egy szép napon macskából lánnyá
írta: Lolka
változott. Ám megmaradt egy tudománya, még mindig értett a macskák nyelvén. Mivel érdekes híreket hallott tõlük, elújságolta az õt befogadó Tibbének, aki ezeket megírta, s ezzel megmentette Tibbe állását. Ha meg akarjátok tudni, hogy még milyen kalandokat éltek át, akkor olvassátok el a ,,Macskák társasága” címû könyvet! Annkristin
A kutyák gondozása
Bagira is meghálálja a gondoskodást
Hurrá! A szüleid beleegyeztek, hogy kutyát tarts! De vigyázz: egy kutya nem játékszer! Nagyon fontos, hogy gondozd, ápold. Biztosíts számára egy kényelmes, tiszta helyet, ahol biztonságban, nyugalomban érezheti magát! Ahhoz, hogy kutyád jó erõben
Lajka (orosz szó, jelentése Ugatós) volt az elsõ élõlény, amelyik az ûrben járt. A Szputnyik2 mûhold fedélzetén érte el az ûrt. A mûholdat 1957. november 3-án Bajkonurból indították el. Sajnos a mûholdnak nem volt visszatérõ egysége, ezért Lajka a Föld légkörének átlépése után egy-két órával elpusztult. De bebizonyította, hogy lehet az ûrben élni, és nem halnak meg egybõl az élõlények. Szervezete kibírta a nyomást és a kilövést.
Fajtabemutató: orosz-európai lajka Középméretû, 15-18kg súlyú. Testét dús szõr borítja, mivel a hideg ellen ez nagyon jó. A Lajka a huskyhoz hasonló fajta, csak kisebb termetû, és feje rókáéhoz hasonló. Színe: fekete-fehér. Legjellemzõbb színváltozata: fekete test, fehér mellény, színezett lábvégek.
Zöld sarok
legyen, húst, zöldségeket, gabonaféléket, ásványi sókat és vitaminokat kell fogyasztania. Lehetõleg mûanyag vagy rozsdamentes acél etetõtálat válassz számára, melyet könnyen tudsz tisztán tartani! Minden kutyának fontos a játék és a mozgás. A játéknak köszönhetõ, hogy agya, idegrendszere, izmai egészségesen
fejlõdnek. A kutyáknak nincs szüksége drága játékra, akár egy öreg zokniból is készíthetsz megfelelõ játékszert. Minél többet foglalkozol és játszol vele, annál jobban fejlõdik, és megszeretitek egymást. Nekem egy éve van saját kutyám, Bagira, aki már a mi családunk tagjává vált. Hogyha megfogadod a tanácsaimat, csak akkor tarts kutyát! Rooo
Lajka, az ûrrepülõ kutya Különlegességek lajkáról Lajka eredetileg egy keverék szuka, kóbor kutya volt Moszkva utcáin. A menhelyrõl hozták el, hogy teszteljék. Rajta kívül még két másik kutyával együtt képezték ki (a másik két kutya neve: Muszka és Albina volt). Több néven is emlegetik Lajkát: Kudrjavka, azaz Bodri volt a leggyakrabban használt neve, de Zsucskának (Bogárkának) és Limoncsiknak (Citromnak) is nevezték a kiképzõk. Testfelépítése: mozgása energikus, gyors. Pattog, mint a labda. Eredeti feladata: vadászat és nyomkövetés. Még házõrzésre és szánhúzó kutyának is használták.
Egészség. Errõl a szóról máris a sport, gyümölcsök, egészséges ételek jutnak az eszünkbe. Ez jó is, mivel nagyon fontos a szervezetünknek a rendszeres mozgás, akármi is legyen az, foci, kézilabda vagy akár az iskolában a tesi órák. Persze az jó, ha pluszban még ûznél
más sportokat is.:)) Na igen… Az ételekrõl jut eszembe, egyetek minél több gyümölcsöt, zöldséget! Ajánlom az almát. Ezt az iskolánkban is szoktak adni. Próbáljatok minél változatosabban étkezni! Csak egy Krumpli
Szeretek úszni, gyõzni - mondta Teichert Annkristin 5. osztályos tanuló Bizonyára mindenkinek van valami hobbija. Egyesek bélyeget gyûjtenek, mások képeslapot. Én például nagyon szeretek olvasni, amit a korosztályomból nem sokan. A számítógép sokkal népszerûbb idõtöltés. Megkérdeztem Teichert Annkristin 5. osztályos tanulót, õ mivel tölti a szabadidejét. Mit szoktál csinálni, amikor nem tanulsz, mi a hobbid? Rendszeresen úszok. Miért épp ezt a sportot választottad? Mert szeretek a vízben lenni, legyõzni a többieket, emellett kellõképen kifáradok estére. Mennyi idõt szánsz rá? Minden hétfõn egy órát edzek, otthon is úszok, és apukám is sokat segít. Õ régebben úszást tanított. Hány évesen kezdted el? Már régóta tudok úszni, de csak két éve járok komolyan edzeni.
Indultál már versenyeken? Még nem, télen lesz az elsõ versenyem. Mennyire veszed komolyan az edzéseket? Komolyan veszem, szerintem jó is vagyok, bár néha elkések. Vannak nagyobb terveid az úszással? Igen, ha idõsebb leszek, szeretnék kijutni az olimpiára úszásban vagy öttusában. Úgy gondolom, hogy jobb, ha olyan sportot, hobbit választunk, ami nem zár be a négy fal közé. A sport jó hobbi, mert egészséges, ráadásul jólesik az egész napos iskolapadban görnyedés után. Zsu
Utazás a rejtelmes szigetre A kalandor vér nem válik vízzé. Az ifjú Sean Anderson, aki két évvel ezelõtt bátran indult nagybátyja megmentésére, visszajelzéseket kap vállalkozó kedvû nagyapjától egy titokzatos szigetrõl. Az egyetlen baj csak az, hogy a jelzés az óceánnak azon pontjáról származik, ahol biztosan nincsenek szigetek. A fiú habozás nélkül útnak indul. Mostohaapja képtelen lebeszélni õt az õrült vállalkozásról, így aztán jobb ötlet híján õ is Seannal tart. Belekeveredik a kalandba a világ legrozogább gépével rendelkezõ pilóta, Gabato, és szemrevaló lánya, Kailani is. A sziget újabb
irodalom: . . . . . . . német: . . . . . . . . történelem: . . . . . . matematika: . . . . . kémia: . . . . . . . . technika: . . . . . . . angol: . . . . . . . . . ének: . . . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
szám. techn.: . . . nyelvtan: . . . . . . biológia: . . . . . . földrajz: . . . . . . fizika: . . . . . . . . körny. ism.: . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
és újabb váratlan helyzetekkel teszi próbára a csapat ügyességét és kitartását: ismeretlen életformák, meglepetésszerûen kitörõ vulkánok várják õket, és még néhány egészen különös meglepetés. Csak ajánlani tudom ezt az amerikai akciófilmet mindenkinek. Zsinkó Dániel
. . . . . .
Feleletmentesítõ jegy a 2012-2013-as tanév elsõ félévére Félévente tantárgyanként, csak egy jegyet használhat fel szóbeli felelet esetén mindenki. Az óra megkezdése elõtt tisztelettudóan add át tanárodnak!
A jegy tulajdonosa: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Az ötödik osztályosok házi feladata egy fabula (tanulságos állatmese) írása volt. Bujtor Botond versben fogalmazta meg gondolatait: Kezdõdik a vadászszezon, Készülõdnek az állatok nagyon. Van a nyúl, aki elfut, A rókát elrejti a lyuk. A medve nem menekül, Õ csak barlangjában ül. Tervezgeti egész nap a vadász, a csapdába hogyan kerül majd. Addig a vadász mit csinál? Sógorával issza az áldomást, Az új medvebõr szõnyegre, Mit a kandalló elé helyez le.
Ha jó megfigyelõ vagy, akkor a két kép között hét apró eltérést találhatsz.
Az ûr rejtélyes
Nagy gödröt ás a medve, Gallyakkal fedi azt be. Mikor a vadász megérkezik, A verembe beleesik. (Tanulság: Ne igyál elõre a medve bõrére!)
- Hogy állsz az iskolában, kisfiam? - Jól. Minden nap másik sarokban. - Móricka, neked mi a kedvenc állatod? - Tanár úr kérem, nekem a sült csirke!
Ha Ha
- Tanító bácsi, tessék engem hazaengedni, nagyon rosszul érzem magam! - Hol, kisfiam? - Hát itt, az iskolában!
Ha
Hamarosan, talán a hétvégén (szept. 23.) lehullik a Földhöz már túl közel került, kiszolgált német röntgenteleszkóp. Föld körüli keringését már 1999-ben befejezte, de csak most fenyeget a becsapódás veszélye. A német, amerikai és brit együttmûködésben készült, nagy sikerrel mûködött ROSAT ûrteleszkópot 1990-ben állították pályára. Szerencsére kicsi az esélye annak, hogy valakit eltalál. TUDÓS :)
Ha
- Mi a végtelen? - kérdezi a tanár az iskolában. Pistike válaszol: - A világegyetem és a tanév.
Ha
Ha
A tanárnõ így szól földrajzórán: - Pistike, mutasd meg a térképen, hol fekszik Amerika! - Tessék, itt van! - mutatja Pistike. Tanárnõ az osztályhoz: - Na, tudjátok-e, ki fedezte fel Amerikát? Osztály: - Pistike!
Ha
Ha
Az erdõ szívében képességünkhöz megfelelõen teljesíteni. Az elõzõ évekhez képest egy kisebb változást fedezhettünk fel, nem a megszokott útvonalon mentünk. A felsõsök útja elõször a Szent Mihály-kápolnához vezetett. A dombtetõn Kósa Tamás tanár úr várt bennünket egy kis lajhármászással. A feladat nem tûnt nehéznek, de nekem azért így is sikerült lenyúznom a lábamról a bõrt. Ezután az erdõ felé indultunk, és nemsokára elérkeztünk a második állomáshoz, ahol Stubán Árpád tanár úr állított... folyt. a 8. oldalon Több csapatban sok-sok gyerek indult el a rengetegbe - kezdõdhetne így egy mese is, de nem arról, hanem a DÖK túráról számolok be nektek. Állomások, feladatok sora, izgalom, hogy jól válaszoltunk-e, netán rosszul?! S a végén a cél, ahol vár bennünket a jól megérdemelt ebéd.
Iskolánk a hagyomány szerint megrendezte a diákönkormányzati túrát, amely megmozgatta egy kicsit a nyár során leragadt izmokat. Idén hat állomáson kellett a
Giber Zsófia vagyok, és ebben az évben engem választottak meg a Padtárs diák fõszerkesztõjének. Természetesen gondolkodás nélkül elfogadtam az ajánlatot. Örülök a megtiszteltetésnek, hiszen ötödikes korom óta veszek részt a foglalkozáson, és még mindig jó érzéssel tölt el, ha az újságban látom a cikkemet, visszahallom másoktól a jó vagy rossz kritikát az írásomról. Úgy érzem, iskolaújságunk lehetõvé teszi a véleményünk megírását, és ezért ajánlom mindenkinek, akit kicsit is érdekel az újságírás. Remélem, társaim sem bánják meg, hogy engem választottak meg diák fõszerkesztõnek, és idén is minden olvasó jó véleménnyel lesz a Padtárs újságról!
Zsinkó Dánielnek hívnak. Az idei évben engem választottak meg a DÖK képviselõk elnöküknek. Nagyon örülök, hogy engem választottak a társaim, hiszen már ötödikes koromtól tagja vagyok a diákönkormányzatnak. Ha bármilyen kérdésetek van, bizalommal forduljatok hozzám!
Õket
választottuk
Bemutatkoznak
Andor Boglárkának hívnak, Vonyarcvashegyen lakom, és tíz éves vagyok. Szeretem a labdajátékokat, elõször focival kezdtem, de azután megszerettem a kézilabdát. Most is kézizek. Azért jelentkeztem erre a szakkörre, mert érdekel, hogy mással mi történik, és az újságírás is érdekel.
az új
Padtárs szerkesztõk
Vajda Katának hívnak, a 4. osztályba járok. Azért jelentkeztem újságírásra, mert szeretnék megtanulni újságot írni, érdekel ez a foglalkozás. Rendszeresen olvasok többféle folyóiratot, magazint. Kedvenceim a Tudorka és a Padtárs.
Az erdõ szívében folytatás a 7. oldalról
...választás elé bennünket: gólyalábazunk vagy mocsarat járunk. Mindkét feladatnak megvolt az elõnye és hátránya is. Lassan elérkeztünk a harmadik állomásra, ahol Bujtor Jutka néni és Ertsey Csabáné, Rozika néni kis gondolkodtató kvízzel várt minket, Eötvös Károly életébõl. Majd egy hosszú „séta” után elértünk a negyedik megállóhoz, ahol Csikósné Marika néni és Kósáné Ági néni dobáltatta velünk a gránátokat. Ügyesen kellett dobni, nehogy „felrobbanjon” az osztály! Gelencsér Zoli bácsi az ötödik állomásnál várt minket, ahol íjászkodással tett próbára bennünket. Végül fáradtan és éhesen érkeztünk meg a Nagymezõre, ahol korgó gyomorral
Kéri Kitti Katinka vagyok, negyedik osztályos tanuló. Azért szeretnék újságírást tanulni, mert érdekelnek a világban történõ dolgok. A tánc, a zene, az iskolai események. Szeretnék ennek a csapatnak tagja lenni. Ahhoz, hogy jó újságíró legyek, tudom, sokat kell még tanulnom.
oldottuk meg az utolsó feladatot, Radóné Enikõ néni irányításával. Itt egy összevágott kép helyes sorrendbe rakása után ki kellett derítenünk, kit is ábrázol. A túra nehezebb része véget ért, a játék viszont még csak most kezdõdött el. A szülõk finom és meleg étellel vártak minket, melyek közül kedvünkre válogathattunk. Egy kis pihenés után kedvünk szerint játszhattunk, vagy akár felmehettünk a közeli kilátóba. Az idõ azonban lassan lejárt, el kellett indulnunk, hiszen az iskolabusz nem vár. Alaposan elfáradtunk ez alatt a túra alatt, de remélem, hogy mindenki jól érezte magát! Jó lenne, ha egy-egy tanévben több alkalommal is próbára tehetnénk strapabíró képességünket! Zsófi
