II. évf. 1. szám
2013. március
„Békesség néktek!” A Budapest-Nagytétényi Református Egyházközség időszakos kiadványa
Húsvét A virágvasárnapi tarka hírforgatagból hullott elém az alábbi: a Formula 1 aktuális versenyén, a csapatvezetők utasítását, és a verseny előtti egyezséget megszegve, a háromszoros világbajnok német versenyző csapattársát a pályán támadta, megelőzte, és az ausztrál pilótatárs jól megszolgált győzelmét "elorozta" az utolsó percekben. Hideget-meleget kapott azóta, a "hitszegés", "árulás" szavak és szinonimáik röpködtek napokon át az eset kommentárjaiban. De ez csak egy friss illusztrációja annak, hogy az árulás árnya ráborul a teljes emberi történelemre. Jól tudjuk, hogy el lehet árulni hazát, igazságot, közösséget, szövetségestársat, házastársat, hitet. A húsvéti ünnepkörbe lépve is találkozunk az árulással, ez pedig Jézusnak az elárulása volt. A sok más árulás sorába ez azért nem illeszthető, mert ha valaki Istent árulja el, abból előbb, vagy utóbb biztosan komoly baj lesz. Egyéb árulások, úgy tűnik, következmények nélkül is megúszhatók, elévülnek, sokakat a feledés jótékony homálya teljesen elfed – ezt nem. A kortárs erkölcsiség szomorú sajátja, hogy az árulást – Jézus Krisztus, illetve Isten elárulását is – pironkodás nélkül gyakorolja. Az értékek viszonylagossá válásának
következtében arra döbben rá a figyelmes keresztyén ember, hogy az árulás egyértelműen és kizárólagosan negatív megítélése már a múlté, hovatovább ünnepelni való erény, de legalábbis megtűrt, elfogadott eljárás lett. Hollywood és a többi filmgyár sorozatban szállítja a csalókat, rablókat, gyilkosokat, árulókat, házasságtörőket pozitív szereplővé nemesítő alkotásokat. Számunkra legelképesztőbbként pedig, az Istennel szemben elkövetett árulás – ami a Biblia, a norma normans szerint a b n o r m á l i s dolog – bemasírozhatott a helyes, támogatott értékek közé. Ha azokat a normákat, amiket a Tízparancsolat, vagy a Hegyi Beszéd jelöl ki, manapság elárulják, arra is készen vannak a szalonképessé tevő elnevezések. A XX. század második felének szomorú egyháztörténeti jelensége volt a békepapság – erről egy érintett a sárospataki Alma Materben bő 10 esztendeje úgy próbált teológushallgatók, leendő lelkészek előtt beszélni, hogy a "Megalkuvás hősei" címet adta mondókájának. Lényegében ugyanarra a valóságra utalnak a "bölcs alkalmazkodás”, "tolerancia” kifejezések is. Vagy, jól emlékszünk még a "nem hazudtam, csak nem bontottam ki az igazság minden részletét" bravúros szófordulatra.
2 Egyházi berkeinken belül maradva, itt eshet szó szülőkről, akik úgymond, gyermekeik jövőjét szem előtt tartva nem tettek semmit azok hitben való neveléséért. Említhetjük a '90 előtt príma tanácselnökből pár hónap alatt nagyszerű presbiterré avanzsáltakat, de éppígy azokat a történeteket is, amelyek szomorú közös nevezője, hogy Isten előtt tett házassági eskü merült feledésbe, mert "háromszögesedett a kapcsolat”. A nagyheti történések kétféle, egymástól nagyon különböző árulásról számolnak be.
2013. március közben pedig az árulás árfolyama emelkedik, legalábbis az ígérteke szintjén. A hívők ma is csak Jézus Krisztusban kapnak erőforrást a kísértésekkel szemben. Őbenne, aki soha nem lett árulóvá, aki hű volt mindhalálig. Amikor a keresztfára tekintünk, lássuk benne az örök hűség jelét. A kegyelemét, ami lehetővé teszi az átállást a ma élő árulóknak. Akinek hiányzik a hűség és a bizonyosság, álljon alá. Jézus őt sem fogja, soha elárulni. A végítéletben sem.
Az egyik árulást, Júdásét az anyagi haszon reménye is motiválta. Napjaink pénzügyi zsenijeit messze megelőzve, eladta Jézust, aki nem volt az övé. Itt ne tulajdoni viszonyra, hanem személyes, mély lelki kapcsolatra gondoljunk. Júdás vétke nem az "egyszer volt Budán kutyavásár" kategóriája, hanem évszázadok óta ismétlődő történet. Istent elhagyni, Isten ügyét eladni, hogy hasznom legyen belőle – ezen a világon sokaknak jövedelmezett már sokat. Árnyalt szemlélettel másnak látnánk Péter árulását, aki a saját bőrét igyekezett menteni. Ha az árnyalást elhagyjuk, akkor viszont marad nekünk a szigorúan koppanó két szó: tagadás, árulás. A döntő különbség a folytatás és a végkifejlet szemlélésekor válik láthatóvá: az a mély lelki válság, amit Jézus elárulása következtében megélt, Júdást a pusztulásba sodorta, mert képtelen volt a megoldásra rátalálni. Péter összeomlására és sírógörcsére azonban a kegyelem más választ adott. Értsük meg, hogy az Isten-elárulást olyan krízis követi, amiből emberi erővel és ésszel kijönni lehetetlen. Ha az áruló kikecmereg belőle, az csak azért lehetséges, mert a kegyelem emeli, hozza fel-/ kifelé a gödörből. Péter esetében ez a felemeltetés történt meg. Komoly isteni figyelmeztetés, hogy Júdás viszont benne maradt a szakadékban. Nagyhéten emlékeztetőt kapunk, hogy vigyázzunk, mert minden keresztyén ember lehet Jézus elárulója. Jézushoz hűségesnek maradni, kitartani egyre kevésbé kifizetődő; „Békesség néktek!”
Kovács-Hajdu Albert
Pecznyik Pál: Szenvedés keresztje Tövismentes élet Melyben nincs szenvedés Mint a fehér holló oly ritka,oly kevés. Szenvedés is lehet Áldott élet-kereszt, Ha mi –zokszó nélkülBírjuk viselni ezt. Pál apostol, aki Isten eszköze volt, Testében egy ilyen tövissel, vándorolt. Bár háromszor emelt Tövis miatt panaszt, Panaszára: Isten Nyújtott néki vigaszt. Kortársak így látták őtet, a szenvedőt, Isten gyengeségben Adott néki erőt! Így vihetett végbe Hatalmas dolgokat, Sebeket gyógyított Támasztott holtakat! Ne panaszkodjunk, ha mi is tövist kapunk, Isten adja: ne hogy Túl elbízzuk magunk. Töviseink miatt Ne ejts panaszt ajkunk, Isten dicsősége, Láttassék meg rajtunk!
2013. március
A Heidelbergi Káté története A Heidelbergi Káté, a II. Helvét Hitvallás mellett a Magyarországi Református Egyház hitvallási könyve. Református hitünk egyik fő sarokpontja a hitvallásosság és ezekkel a szimbolikus iratokkal kapcsolódik a magyar reformátusság a világ nagy és sokszínű református közösségeihez.
3 kapcsolatban Olevianus a következőket írta Kálvinnak: ”Az első német kiadásban kimaradt az Úrvacsora és a pápai mise közötti különbségnek a kitüntetése. Figyelmeztetésemre a fejedelem ezt a második német kiadásban és a latin kiadásban pótolni óhajtá.”
A Heidelbergi Káté születése A Káté összeállítására a Német-Római Birodalom Pfalzi fejedelemségének központjában, Heidelbergben került sor. A XVI. század közepéig római katolikusnak megmaradt fejedelemség területén a vallási változásokat Otto Heinrich 1556-os hatalomra lépése hozta el. Hároméves uralkodása alatt a fejedelem a lutheri reformáció tanait próbálta fokozatosan bevezetni. Az őt 1559-től követő III. „Kegyes” Frigyes fejedelem (1515-1576), buzgó református vallásúként a kálvini tanokat terjesztette. A mai Hollandia és Franciaország területéről érkező, jelentős számú menekült kálvinista prédikátort és tanítót alkalmazott népe tanítására. A két reformátori irányzat hívei között hitvallási kérdésekben jelentős viták alakultak ki, amelyek békétlenséget eredményeztek. III. Frigyes (a képen) a vallási kérdések rendezésére törekedve a heidelbergi egyetem Kálvin János tanait követő tanárait bízta meg egy pontos és mindenki számára értelmezhető, egységet teremtő hitvallás összeállítására. Ursinus Zakariás (1534-1583) és Olevianus Gáspár (kb. 1536-1587) teológusok egy nagyobb munkatársi közösséggel együtt dolgozva alkották meg 1562 év végére a kérdésfeleletekből álló Káté végleges szövegét. A III. Frigyes által 1563. január elejére összehívott zsinat jóváhagyását követően a fejedelem költségén a Káté nyomtatás alá került. A fejedelem, az általa írt előszóban kifejtette, hogy azért készült a Káté : "Hogy ez legyen a biztos útmutatás és szilárd alap a lelkipásztorok és a tanítok számára is, hogy ne csak maguk kedve szerint, meggyőződésüket esetleg napról napra változtatva, végezzék munkájukat, hanem jó egyetértésben s egy véleményen legyenek." Az első kiadással
A Káté második kiadása 1563 márciusában jelent meg, s ez már tartalmazta a mise és az úrvacsora közötti különbséget taglaló 80. kérdést. Ez a német szöveg szolgált alapul az első fordításokhoz: 1563-ban a három német nyelvű kiadás mellett két latin, két holland és egy szász dialektusban írt kiadása volt már a Káténak Heidelbergben. 1563 augusztusában ismét ülésezett a zsinat, amelyik már januárban foglalkozott az egyházi rendtartással (ágendával), és ennek most már kézzelfogható alakot kellett öltenie. Ennek összeállításánál valószínűleg Olevianusé volt a főszerep. A november 19-én keltezett ajánlás arra enged következtetni, hogy az új rendtartás még abban az évben meg is jelent. A káténak ez immár a harmadik, legteljesebb kiadása, a másodikkal szemben csak kisebb javításokat tartalmaz, viszont ez a harmadik kiadás tartalmazta először a misére a kárhozatos bálványimádás kitételét. „80. Mi a különbség az úrvacsora és a pápista mise között? Az úrvacsora azt tanúsítja egyrészt, hogy Krisztus egyszeri keresztáldozatáért teljes bűnbocsánatot nyertünk, másrészt, hogy a Szentlélek minket a Krisztusba olt, aki most
4
2013. március
valóságos teste szerint a mennyben, az Atya jobbján van, és azt akarja, hogy őt ott imádjuk. Ezzel szemben a mise tagadja, hogy élő és holt elnyerhetné Krisztus szenvedéséért a bűnbocsánatot, hacsak a misemondó papok nem mutatják be naponta értük a Krisztus áldozatát. Továbbá azt tanítja, hogy Krisztus testileg van jelen a kenyér és a bor színe alatt, és ezért ezekben kell őt imádni. A mise így alapját tekintve megtagadja Jézus Krisztus egyszeri áldozatát és szenvedését és ezért kárhozatos bálványimádás.”
A kérdéssel és a rá adott válasszal a Káté készítői reagáltak a tridenti zsinat 22. ülésen, 1563-ban elfogadott határozatra, amelybe a misével kapcsolatban megállapították, hogy a szentmise az újszövetség áldozata, a keresztáldozat megjelenítése, annak emlékezete, mely a keresztáldozat gyümölcseit közvetíti a híveknek, engesztelőáldozat élőkért és holtakért. A keresztáldozattal az Újszövetség egyetlen, örök, abszolút áldozatával a szentmise lényegében azonos az áldozat tárgya és az áldozat elsődleges bemutatója, Jézus
Krisztus, aki a szentmisében a papság közvetítésével, de más módon, vérontás nélkül áldozza föl magát. A Heidelbergi Káté a magyar protestánsok körében A heidelbergi egyetem professzorainak az erdélyi reformátusokhoz 1564. szeptember 1én kelt levele az első bizonyítéka a Heidelbergi Káténak a magyar protestánsok közötti jelenlétéről. A németek állásfoglalásukkal az erdélyi „hittestvéreknek” az evangélikus szászokkal az úrvacsora értelmezése körüli vitában kívántak segítséget nyújtani. A levelet 1565-ben Kolozsváron kinyomtatták „Epistola Professorum Theologiae Academiae Heydelbergensis” címen. A heidelbergiek levelükben arra hivatkoztak, hogy a Heidelbergi Kátéban megfelelő válaszokat találnak a felmerülő kérdések rendezéséhez. Az erdélyi református egyház egyik vezetője 1564-ben Dávid Ferenc volt, aki az elkövetkező években fokozatosan a Szentháromság-tagadó vallási irányzat élharcosa lett. Irányítása mellett 1566-ban, a Szentháromságtannal kapcsolatos kérdéseket elhagyva, a Káté latin szövegét Kolozsváron megjelentették „Catechismus Ecclesiarum Dei”- címen. Méliusz Juhász Péter debreceni református püspök a Káténak e változatát jóváhagyta, mivel még e rövidített formában megjelent hitvallás által is, az antitrinitárius elveket „félig-nyíltan” vallókkal történő kiegyezés lehetőségét remélte. A Méliusz és Dávid Ferenc közötti kompromisszum csak rövid ideig tartott. Az antitrinitárius hittételek alapján állók az 1567. február 13-án tartott tordai zsinaton már nyíltan megtagadták a korábban általuk közzétett Heidelbergi Káté szellemiségét. Nem késett sokáig a helvét reformáció tanítását hűen őrzők válasza sem. Debrecenben 1567. február 24-26 között ülésezett a református zsinat Méliusz Juhász Péter vezetésével, amely alaphitvallási iratként egyedül a II. Helvét Hitvallást fogadta el. Állásfoglalásuk szerint elhangzott: „Az igazhitű atyák és az életben lévő újabb tudósok igaz magyarázatait köszönettel fogadjuk és bevesszük… Luther óta támadt tudós férfiak
„Békesség néktek!”
2013. március
5
írásait, hitvallásait, magyarázatait – ugyanazzal a feltétellel bevesszük, mert elismerjük, hogy az Írások kegyes és katholikus magyarázata az Isten ajándéka… … balgatagul, esztelenül s vakmerően cselekszenek azok a kevély, műveletlen, tudákos Servet-követők, akik a maguk…barbár és a Szentírás igazságaival össze nem hangzó fejtegetéseit többre becsülik az igazhitű atyák, a kegyes akadémiák hű tanítóinak, a helvét, genfi és szász egyházak lelkipásztorainak és tudósainak ítéleténél, írásainál és hitvallásainál, sőt a Szentírás ellenük szóló bizonyságait elcsavarják s az óegyházi hitvallásokat elvetik.” A Debreceni Zsinat határozatai magáról a Heidelbergi Kátéról név szerint nem tettek említést, de az egyik zsinati rendelkezés a káténak a hitbeli ismeretek érdekében alkalmazását mondta ki: „ A kátét, azaz hitformának, uri imádságnak és tiz parancsolatnak összevont és rövid magyarázatát fenn akarjuk tartani az egyházakban, hogy legyen bevezetés a tökéletesbekre.” Ez a zsinati határozat a magyar nyelven kiadott káték, így Méliusz Juhász Péter kátéjának a használatát erősíthette. Heidelbergi Káté elterjedése reformátusok között
a
magyar
A Heidelbergi Káté elterjedése a magyar reformátusok között a magyar nyelvű kiadványok hozzáférhetőségét feltételezte. Huszár Gál (?1512-1575) nyomdászlelkipásztor, fia Huszár Dávid, aki édesapja mindkét hivatását folytatta, 1577-ben Pápán magyar nyelvre lefordította (egyes kutatók feltételezése szerint a fordító még Huszár Gál volt) és kinyomtatta a Heidelbergi Káté szövegét „A keresztény hitről való tudománynak rövid kérdésekben foglaltatott sommája” címmel.
Habsburgok uralma alá tartozó, vagy ahhoz közel eső tájain. Ott nevezetesen a reformáció lutheri irányait az államhatalom még úgyhogy eltűrte, de a helvét irány híveit, mint „sakramentáriusokat” semmiképpen sem szenvedhette. Mindamellett lehetséges, hogy e kátékiadás már a helvét irány Pápa környéki szervezkedését is jelzi.” A Heidelbergi Káté második magyar nyelvű „fordítását” Szárazi Ferenc (Tolna,? – Debrecen, 1610) debreceni lelkipásztor készítette el. Ö már kátékiadásának címválasztásában is egyértelművé tette, hogy a Heidelbergi Káté magyar nyelvű változatát olvashatjuk: „Catechesis, azaz kérdésök és feleletök az keresztyéni tudománynak ágairól, az jámbor istenfélő harmadik Friderik herceg birtokában Palatinátusban lévő tudós, bölcs doktorok által iratott”. Szárazi valójában nem új fordítást készített, hanem a Huszár Dávid (Huszár Gál)-féle fordítást pontosította, javította. Szárazi könyvét az 1561-ben Debrecenben alapított nyomda jelentette meg, csakúgy, mint 1616-ben a II. Helvét Hitvallás első magyar nyelvű fordítását. A magyar protestantizmus egyik kiemelkedő alakja, Szenci Molnár Albert (1574-1634) életében fontos szerepet játszott a Heidelbergi Káté fordításával és kiadásával történő foglalkozás. 1607-ben elkészítette, a Káténak rövid változatát, amelyet kimondottan hitoktatási céllal jelentett meg és csatolt a 150 genfi zsoltárfordításhoz. A Kis Catechismus névvel kiadott műből az ifjak számára nehezebben érthető kérdéseket – így a nyolcvanadikat is – elhagyta. Szenci munkájának német földön több előzménye volt. A holland reformátusok kateketikai céllal legelőször 1576-ban, majd 1585-ben és 1609ben jelentettek meg „rövidített kiskátékat”. A Heidelbergi Káté elfogadása a hitvallási iratok között
A Káté magyarországi fordításait a A világon nemzeti szinten elsőként az 1618legnagyobb alapossággal kutató Nagy Barna (1909-1969) megállapította: „Huszár Dávid 1619 között tartott Dordrechti Zsinat hozott sehol sem említi, hogy milyen nevezetes mű határozatot, arról hogy a Heidelbergi Kátét fordítását adja olvasói kezébe. Ennek oka fogadja el egyháza hitvallási iratának. A elsősorban az apjától is tanult óvatosság dordrechti gyűlés amellett, hogy a holland lehetett, kivált az akkori Magyarországnak a reformátusság egyetemes zsinata volt, az „Békesség néktek!”
6
2013. március
európai reformátusok első, nemzetek fölött álló egyetemes zsinata is volt, amelyen svájci, francia, az angol és a német kálvinizmus képviselői is részt vettek.
Ezen kívül elrendelték, hogy a külföldi egyetemekre tanulni induló és onnan visszatérő teológus diákoknak, a Heidelbergi Kátéban foglalt tanítás megtartására esküt kell tenniük.
Hazánkban elsőként az 1619-ben Sókon, a Felső-Dunamelléken tartott zsinat rendelkezett úgy, hogy a Kátét az iskolákban „hétköznapokon a reggeli órákon minden nap könyv nélkül el kell mondani”. 1630-ban pedig, a pápai zsinaton arról döntöttek, hogy a Dunántúl minden református iskolájában „a tanulóknak nagy gonddal csepegtessék lelkükbe a Heidelbergi Kátét”. (A képen a Heidelbergi Káté egyik szövegezője, Oleviánus Gáspár.)
„…a prófétai és apostoli tant fogják megtanulni, mely a Helvét Hitvallásban és Heidelbergi Kátéban foglaltatik és hazatérve, ugyanazt fogják itthon tanítani s a hazai egyházakban valamely új szertartásokat és új fegyelmet sem fognak a magok vagy más valamely társaik merényletből- közös nyilvános egyetértés nélkül behozni, hanem magokat mindenben a magyar-erdélyországi egyházak egyességéhez fogják alkalmazni” – így szólt az eskü szövege. A Szatmárnémetiben 1646-ben tartott zsinat a református egyház két irányzata, az ún. ortodoxia és a puritanizmus tanítása közül az ortodoxia tanítása mellett foglalt állást. Ennek ellenére a két irányzat a Heidelbergi Kátéra, mint féltett közös kincsre tekintett. A Heidelbergi Káténak a kora újkorban készült magyar nyelvű fordítása és magyarázata bizonyítja, hogy a Kátéval történő foglalkozás komoly szerepet játszott hazánk reformátusainak életében. Szenci Molnár Albert kiskatekizmusát követően újabb, hittani ismeretek oktatását szolgáló „kiskáték” jelentek meg a XVII. században a Kárpát-medencei protestánsok körében. A 80. kérdésre adott felelet szövegének megváltoztatása
Hazánkban a jezsuita rend hatására 1748ban, 1749-ben, 1757-ben a Habsburg hatalom elrendelte a Káté példányainak összegyűjtését és megsemmisítését, hivatkozván arra, hogy A magyar reformátusok körében a 1646. több kérdésre adott válasz sérti a katolikusokat. június 10-12. között tartott Szatmárnémeti A felvilágosult nézeteiről híres II. József császár Nemzeti Zsinat volt az, amely a Heidelbergi csak abban az esetben engedélyezte a Káté, mint hitvallási iratnak az elfogadását Heidelbergi Káté kinyomtatását, ha abban elrendelte. megváltoztatják a római katolikusok által Amikor ez a zsinat kimondta a Heidelbergi sérelmesnek tekintett válaszokat. A Káté hitvallási iratként történő elfogadását, magyarországi reformátusok, ha nehezen is, de akkor más kátékat, így Siderius Jánosét sem elfogadták a kinyomtatás engedélyezésének tartotta semmiképpen mellőzendőnek. feltételét, amely során így, a külső kényszerre megváltoztatott szövegben, már nem szerepel a katolikusokra bántást jelentő megjegyzés. „Békesség néktek!”
2013. március
7
"Mitsoda külömbség vagyon az Úr Vatsorája között, és a Mise között? Az Úr Vatsorája minekünk arról tészen bizonyságot, hogy minekünk minden büneinek tellyességgel megbotsáttattak a’ Krisztusnak amaz egy áldozatáért a ,mellyel ő maga egyszer, Kereszt-fán áldozék Továbbá, hogy a Szent Lélek által mi-is a’ Krisztusba óltattunk Ki immár emberségéenk természete szerént tsak az egekben vagyon az Atyának jobbján e és , azt akarja , hogy őtet ott imádjuk f. A Misében pedig tanitatt, hogy a Mise tulajdonképpen való engesztelő áldozat, mellyben a’ Misemondó Papok ma-is minden napon az élőknek, és holtaknak büneiknek botsánatjára, es egyéb szükségeknek megnyerésért áldozzák a’ Kristust, annak fellette az is tanittatik, hogy a’ Kristus Teste szerent-is jelen vagyon a’ Kenyérnek és Bornak színe alatt, és ezokáért, azokban kell őtet imádni. " Az 1780-as évektől a XIX. század második feléig ezzel a "finomított" válasszal jelentették meg a Kátét a magyarországi reformátusok körében. Erdős József (Szatmárnémeti, 1856– Debrecen, 1946) református lelkipásztor elsőként tért vissza az 1884-ben Lugoson kiadott fordításban a Káténak az évszázadokon át használt, magyar fordítási hagyományához, amely tartalmazta a 80 kérdésre adott válaszban a misére vonatkoztatva kárhozatos bálványimádás minősítést. Később a Tiszántúli Református Egyházkerület Erdős József fordítását tette hivatalossá. Napjainkig ezt a fordítást (Victor János átdolgozásában) alkalmazzák a konfirmációs oktatásban a Magyarországi Református Egyházban, és ennek a szövegnek a megtartására tesznek esküt a lelkészék szentelésük során.
Presbiteri percek Pintér Tiborné Zsuzsa vagyok. Az életem több szálon kapcsolódik a gyülekezethez. Édesapám a gyülekezet gondnoka volt. Sok emlékem van a világháború utáni időkről, amikor a megfigyelések ellenére is megtelt a templom. A régi gondnokok, korábban szolgált lelkipásztorok személye mellett a Baross Gábor telepen tartott házi istentiszteletek emléke is megmelegíti még a szívemet. Ebben a templomban kötöttem házasságot, gyermekeim és unokáim is itt kerültek keresztvíz alá. Kántori szolgálatom már 35 éve tart a gyülekezetben. Örömmel látom azokat a változásokat, amiket Isten újabb szolgatársak felhasználásával munkál a gyülekezetben. Szívemnek különösen kedves a gyermek színjátszókör. Azt is örömömnek tartom, hogy a gyülekezet közösségébe tartozhatok, és hálás vagyok Isten megtartó kegyelméért, amivel évtizedek óta hordoz nehezek, megpróbáltatások között is. Amíg tehetem, amíg Isten engedi, mindenki számára áldást és békességet kívánva szeretnék itt lenni, az Igét együtt hallgatni, közösen dicsérni az Urat énekkel, imádsággal.
Ady Endre: A szép Húsvét Odukat és kriptákat pattant S bús árkokig leér a szava: Ilyen a Husvét szent tavasza S ilyen marad. Miért tudjon Ő az embervérről, Mikor künn, a Tavaszban Minden csoda csodát csinál S minden drága fizetség megtérül?
"Egész bölcsességünknek, már amelyik igazi és valóságos bölcsességnek nevezhető, valójában két összetevője van: Isten és önmagunk ismerete." (Kálvin János: Institutio I.1.1.) Dr. Millisits Máté művelődéstörténész, a külső-józsefvárosi gyülekezet presbitere „Békesség néktek!”
Óh, Tavasz, óh, Húsvét, Emberek ősi biztatója, Csak azt szórd szét köztünk: Állandó a tavaszi óra S ilyen marad. Krisztus támad és eszmél, Odukat és kriptákat pattant. Van-e gyönyörűbb ennél?
8
2013. március
A templom és a gyülekezet története (2. rész) Az imaház a templommal méretében és elrendezésében megegyezik a mai állapotával. Változás csupán, az 1956-os toronyépítés, – azóta tartják számon templomként - valamint a belső elrendezésben és berendezésben történt. Az imaházban ugyanis nem voltak presbiteri padok, sem szószék. A toronyba egy 250 kg-os harang került, melyet az Ecclesia Harangművek 1924-ben öntött. Az imaház az 1920-as évek lakóházainak stílusában épült. Alaprajza téglalap alakú, szépsége egyszerűségében rejlik. Falai fehérre meszeltek, ablakai lakóház ablakok. Berendezése: megemelt szószék, úrasztal, faragott padok, elektromos orgona Hollandiából. Az úrasztalon nyitott, illusztrált Károli „Nagy Biblia” 1805-ből. Alatta és a szószéken aranyrojtos, vörös bársonytakaró, fehér csipketerítővel. A két perzsaszőnyeg Vitéz Szepessy Árpád adománya. A szépen faragott padok, környékbeli iparos művei, a 30-as évekből, a szószék és négy presbiteri pad utólag készült 1939-ben. A Mózes-székek nem külön, hanem a szószékkel kombinálva jelennek meg. A hangvető tetején kehely. A világításról 3 nagy ablak, csillár és hat kettős fáklyaformájú világítótest gondoskodik. Csigalépcső vezet fel a befalazott karzatra, ami
jelenleg helyet.
a
gyermek-istentiszteleteknek
ad
A parókia és a templom egybeépült. Bejárata fölött a felirat: „Békesség néktek”. Ápolt kertje szeretetvendégségeknek ad otthont. A gyülekezet első lelkésze Kutassy Gyula volt. Az ő lelkipásztorkodása alatt lett önálló Tétény, és vált külön Budafoktól 1937-ben. (folyt. köv.)
Presbiteri határozatok Az idei év első negyedévének presbiteri gyűlésein a következő határozatok születtek: 1/2013. sz. határozat: a prebitérium egyhangúlag elfogadja a gyülekezet 2012. évi zárószámadásáról szóló beszámolót. 2/2013. sz. határozat: a presbitérium egyhangúlag elfogadja a gyülekezet 2013. évi választói névjegyzékéről szóló előterjesztést. 3/2013. sz. határozat: a presbitérium egyhangúlag elfogadja a gyülekezet 2013. évi költségvetéséről szóló előterjesztést. 4/2013. sz. határozat: a presbitérium egyhangúlag elfogadja a gyülekezett frissített vagyonleltáráról szóló előterjesztést. 5/2013. sz. határozat: a presbitérium egyhangúlag elfogadja a gyülekezet 2013. évi missziói munkatervéről szóló előterjesztést.
„Békesség néktek!”
2013. március
9
Fiatalok szolgálatai A Halacska Református Óvoda nagytétényi (Kishalacska) tagozatából látogatott el hozzánk és szolgált közöttünk a legkisebbekből álló Balambér csoport. A középiskolai generáció a Baár-Madas Református Gimnáziumból képviseltette magát és tett verses bizonyságtételt. A Kisharang színjátszókör részt vett a 12. országos evangélikus bábfesztiválon, ami a Kolibri Színházban került megrendezésre.
közelebb kerülhessen az Ige a Barosstelepen és Rózsakerten élők számára. A templom melletti gyülekezeti terem a jelenlegi garázs helyére kerülne. Az egyszintes terem megfelelő kapacitással bírva képes lenne teret adni a gyülekezeti rendezvényeknek. Hozzá kapcsolódna egy, a fedett teraszt is kiszolgálni képes konyha, valamint egy új mosdó blokk. A gyülekezeti terem Angeli utca eső feléhez illeszkedne az új garázs, aminek tetőterében egy vagy két kisebb szoba kerülhetne berendezésre, akár irodaként, akár vendégszobaként funkcionálva. A terem ilyen formájú kialakításával és elhelyezkedésével érdemben nem veszne el hasznos zöld terület a kertből, valamint nem kellene áthelyezni a tetőszerkezetében nem rég felújított fedett teraszt sem. A gyülekezethez az utóbbi években visszakerült Rákóczi úton elhelyezkedő ingatlanon két, erősen felújítandó lakás áll. A kertet tavaly óta a Lévai házaspár gondozza, de az épület állagmegóvása és felújítása, a lakások lakhatóvá tétele még várat magára. A tervek megvalósításának feltétele a Klauzál utcai értékesítése, ehhez kérjük imádságban Isten áldását.
Ingatlanfejlesztési tervek A presbitérium korábbi döntése értelmében a gyülekezet tulajdonában álló ingatlanok fejlesztésére sor fog kerülni. Tekintettel a gyülekezet szűkös anyagi helyzetére, az ingatlanfejlesztéshez szükséges legfőbb pénzügyi fedezetet az egyik (Klauzál utcai) ingatlan értékesítéséből kívánjuk előteremteni. Ezzel lehetőséget biztosíthatunk egyrészt egy templom melletti gyülekezeti terem kialakítására, másrészt a Rákóczi úti ingatlan felújítására és átalakítására, hogy fizikailag is
A templomon belül kisebb léptékű átalakítás is tervben van, ehhez elsősorban pályázati forrásokat kívánunk igénybe venni. Rövid távon elkerítésre és leválasztásra kerülne a templom előteréből a lépcsőfeljáró alatti rész, itt végezné a pénztárosunk a szolgálatát, így az Istentisztelet utáni közösségi célokra felszabadítható lenne a tanácsterem. Hosszabb távon az emeleti terem új, külső feljárót kapna, megszüntetve a templom előterében elhelyezkedő lépcsőt, ami jelenleg teret von el mind az előtértől, mind pedig az emeleti teremtől. Az új feljáró a templomtoronyból vezetne fel az emeleti szintre, ahonnan a templom bejárata feletti folyosón keresztül lehetne megközelíteni az emeleti termet. Ezzel az átalakítással egyben megoldódna az emeleti terem légterének leválasztása is.
„Békesség néktek!”
Mészáros Ferenc presbiter, a Műszaki Bizottság tagja
10
2013. március
Húsvét gyermekszemmel
Torzsás Lili
Kovács-Hajdu János
Marton Dalma
Kovács-Hajdu Sára
Színesség Istennek való hálával és a gyülekezet támogató tagjainak szóló köszönettel a gyülekezeti újság ezen számát színesben jelentetjük meg. Reméljük, hogy ezzel gazdagabbá válik a kiadvány.
Kovács-Hajdu Róza
Továbbra is várjuk a gyülekezeti újságot szebbé, tartalmasabbá varázsoló írásokat, képeket, hirdetéseket, ajánlásokat, valamint az újsággal kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat! a szerkesztők
„Békesség néktek!”
2013. március
11
Reményik Sándor: Pilátus A pörnek vége. Elvégeztetett... Véres a kereszt tövében a fű. A helytartóban forr a néma düh S egy gondolat tépi a másikat. “Rongy csőcselék, én unlak titeket, Unom a vágyatok, a hitetek, A papjaitok ragyogó ruháját, A mellükverő messiásokat, A nap hevét ez átkos ég alatt, A zagyva szókat, buja színeket, És magamat és uramat a császárt, Ki bíróvá tett ilyen nép felett. ‘Feszítsd meg!’ - üvöltötték a fülembe, Amíg unottan odalöktem nékik. Szegény bolond! Pedig csak álmodott, Csak álmodott egy létráról az égig. Csak álmodott, de ezeknél tán szebben. Már szürkül fenn a Koponyák hegye Vajon álmodik-e még a kereszten? Valamit szólt nékem az igazságról, Aztán némán vérzett, ragyogott. Gúnnyal kérdém: az igazság micsoda? Felelé: ‘én vagyok’. Eh, hát kicsoda nékem ez az ember?! A csőcselék morajlott mint a tenger, Én untam, untam amazokat, ezt is, Egy messiással több vagy kevesebb, Pilátus lelke nem lesz nehezebb, És könnyebb tán ez istenverte föld, Untam a dolgot. Odalöktem. Vége.
Vigyétek! - Vitték. A kereszten holt. Ki tudja, talán mégis király volt!” Csend most. De hallga! Most az éj kopog. Pilátus udvarában a papok. “Uram, mi véled egyet így nem értünk, Ahogyan írtad, botránkozás nékünk. Rexnek, Uram, csak ő mondta magát. Nem készítetted jól a Golgothát!” Ni, milyen furcsa rőt láng a szemén! Ím, kővé vált a nádszál: oly kemény. (Odafenn csendbe hallgat a kereszt.) Pilátus nő, ahogy beszélni kezd: “A Messiástok megmenteni késtem, De négy betűt a keresztjébe véstem, E négy betű az én becsületem, Hajótöröttségem utolsó roncsa, Hitetlen hitem, büszke makacsságom, Egy akarat az akaratlanságon. E négy betű az én becsületem. Hadesre! ez a négy betű marad! Ha alá kéne temetnem e várost, Rómát, az Imperatort, magamat: E négy betű az én becsületem!! Papok, zsidók, hozzátok szólok nyíltan, Halljátok: amit megírtam, megírtam.” Benn csönd, de künn az éj zsoltárba kezd S áll a zsoltáros éjben a kereszt.
‘De jaj! vajon kire szállott a vére?!’ Az alkony megy, az est, az éj leszáll, De a helytartó nyugtot nem talál. ‘Feszítsd meg!’ üvöltötték a fülembe És nekem nem volt elég fegyverem, Nem volt elég lándzsásom odakünn, Vagy - vagy üres volt talán a szívem? Eh mit bánom én, a bölcs szív üres, Bús madarak, el a szívemből, hess! ‘Feszítsd meg!’ üvöltötték a fülembe, Mi közöm hozzá? feszítsétek hát, Te véreskezű szennyes csőcselék, Feszítsd, feszítsd meg hát a Messiást! Él-e, meghal-e, egy marad az átok, Isten se váltja meg ezt a világot. Mi közöm hozzá? Feszítsétek hát! „Békesség néktek!”
12
2013. március
Hirdetések: A gyülekezeti újság kapcsán szívesen veszünk minden javító szándékú észrevételt, gondolatot, javaslatot és további cikkötleteket. Köszönjük az adományokat, amit a kiadás költségére fogunk fordítani. Céladakozás: jelenleg a templom előterének átalakításához várunk céladományokat. „Fontos kérdések”: minden hónap második vasárnapján délután 5 órai kezdettel a hit szemszögéből tekinthetünk rá életünk dilemmáira az előadássorozat következő alkalmán a Nagyvárad téri református templomban a Biblia Szövetség szervezésében. Iratterjesztés: a templom előterében léleképítő kiadványok (újságok, könyvek), többek között a Heidelbergi Káté példányai is megvásárolhatók. Ingyenes jogsegély-szolgálat: Dr. Kardos Judit Ildikó ügyvéd minden második (páros) héten, szerdánként 17 órától 19 óráig a templom Tanácstermében jogi tanácsadási feladatokat, ill. sürgős esetben rövidebb iratok szerkesztésének teendőit látja el. Peres képviselet, szerződés készítés nem tartozik bele az ingyenes szolgáltatásba. Az igényt előzetesen jelezni szíveskedjenek a 398-0951 vagy a (70) 946-6267 telefonszámok egyikén. Munkát vállal: Juhász András szobafestő - mázoló – tapétázó. Telefonszám: 06 20 560-5656
Minden olvasónknak áldott, békés Húsvétot kívánunk!
Rendszeres alkalmaink: Istentisztelet: minden vasárnap 10 órakor. Úrvacsora minden hónap első vasárnapján. Gyermek-Istentisztelet és gyermekőrzés: minden vasárnap 10 órakor. Konfirmációs előkészítés 18 év alattiaknak: minden pénteken 16 órakor. Konfirmációs előkészítés felnőtteknek: minden pénteken 18 órakor. Biblia óra: minden csütörtökön 18 órakor. Gyülekezeti Biblia iskola: minden hó harmadik szombatján 10 órakor. Asszony óra: minden hó második keddjén 9 órakor. Férfi óra: minden hó harmadik keddjén: 18 órakor. „Nyugis” délután: az érettebb korosztálynak minden hó utolsó vasárnapján: 15 órakor. "Kisharang" színjátszó kör gyermekeknek: szombaton 9 órakor. Presbiteri gyűlés: minden hónap harmadik vasárnapján, 15 órakor. Elérhetőségek: Lelkipásztor: Kovács-Hajdu Albert Beosztott lelkész: Kovács-Hajdu Anita Telefon/Fax: 06-1-207-1880 Mobil: 06-30-537-0160 Cím: 1225 Budapest, Angeli utca 13. Drótposta:
[email protected] Lelkészi fogadóórák: kedd: 9.00-10.00 szerda: 14.00-16.00 csütörtök: 14.00-15.30 A gyülekezet internetes honlapjának címe: www.refnagyteteny.eoldal.hu
„Valóban feltámadt az Úr!” Lk 24,34 Kiadó: Budapest-Nagytétényi Református Egyházközség Felelős kiadó: Kovács-Hajdu Albert lelkipásztor 2013
