Békési Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Békési Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója 2007

1

TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés

4

I.1. Szociális jogok eszmetörténete I.2. Célok, alapelvek, értékek I.2.1. A szolgáltatás-tervezési koncepció célja I.2.1.1. Fı célkitőzése I.2.2. Alapelvek, értékek

4 6 6 6 6

II. A Békési Kistérségi Társulás közigazgatási, földrajzi, gazdasági, népességi adatai 7 II.1. A Békési Kistérségi Társulás földrajzi, közigazgatási elhelyezkedése II.1.1. A Békési kistérség földrajzi elhelyezkedése II.1.2. Közigazgatási elhelyezkedése II.2. Népesség II.3. A Békési kistérség gazdasági helyzete II.3.1. Mezıgazdaság, ipar II.3.2. Munkanélküliség II.3.3. Az infrastruktúra helyzete

7 7 8 9 10 10 10 12

III. A Szociális Alapszolgáltatás rendszere a Békési Kistérségben

12

III.1. A szociális alapszolgáltatás formái

12

III.2. Ellátási kötelezettség 12 III.2.1. A Békési Kistérségben létrehozott intézményi társulások az alapellátások területén (2/2007. (I.4.) sz. hat.) 13 III.2.1.1. Jelzırendszeres házi segítségnyújtás 13 III.2.1.2. Közösségi ellátás 13 III.2.1.3. Családsegítés 14 III.2.1.4. Házi segítségnyújtás 15 III.2.1.5. Nappali ellátás 15 III.2.2. Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás 16 III.2.2.1. Falugondnok 16 III.2.2.2. Tanyagondnok 17 III.2.3. Étkeztetés 17 III.2.3. Utcai szociális munka 17

IV. Szakosított szociális ellátások a Békési Kistérségben

18

IV. 1. Ellátási kötelezettség teljesítése IV.1.1. Idısellátás IV.1.2. Fogyatékos ellátás IV.1.3. Pszichiátriai betegek ellátása IV.1.4. Szenvedélybeteg ellátás IV.1.5. Hajléktalan ellátás

18 19 19 21 22 22

2

V. A Békési Kistérségi Társulás településeinek adatai

23

V.1. Békés V.2. Bélmegyer V.3. Csárdaszállás V.4. Doboz V.5. Kamut V.6. Köröstarcsa V.7. Mezıberény V.8. Murony V.9. Tarhos V.10. Gyomaendrıd és Hunya V.10.1. Gyomaendrıd V.10.2. Hunya

23 29 33 35 40 46 51 58 64 68 68 74

VI. Civil szervezetek

76

VII. Gyermekszegénység

80

VIII. SWOT analízis

82

IX. A szociális szolgáltatások fejlesztési feladatai

83

IX.1. Kistérségi szinten jelentkezı feladatok IX.2. Intézményi szinten jelentkezı feladatok

83 83

X. A szociális szolgáltatások fejlesztési stratégiái

83

X.1. Szociális és Munkaügyi Minisztérium javaslata a szociális szolgáltatások átalakításának fı irányaira (2007. július 4.) 83 X.2. Dél-Alföldi Regionális koncepció 86 X.3. Békés megye fejlesztési koncepciója (Forrás: Békés Megyei Önkormányzat Társadalmi – Gazdasági Programja 2007-2010) és a Békés megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának a felülvizsgálata (2007. augusztus 17.) 87 X.3.1 Békés megye fejlesztési koncepciója 87 X.3.2. Békés megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának a felülvizsgálata 88 X.4. A Békési Kistérségi Társulás fejlesztési stratégiája 90

XI. Pályázati lehetıségek szociális területen

91

XI.1. ÚMFT - Társadalmi Megújulás Operatív Program 91 XI.2. Dél-Alföldi Regionális Operatív Program 91 XI.3. A Békési Kistérség tagtelepülései által 2004-2007 évben szociális területen benyújtott nyertes pályázatai 92

XII. Helyi nyilvánosság

96

3

Békési Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció A koncepció célja, hogy meghatározza a kistérség számára az ellátási kötelezettsége keretébe tartozó feladatok tervezését, a hiányzó ellátások megszervezésének módjait, a más fenntartókkal történı kapcsolattartás feladatait, meghatározza azokat az elveket, értékeket, irányokat, amelyeket a kistérség követ a szociális szolgáltatások biztosítása, fejlesztése terén.

I. Bevezetés I.1. Szociális jogok eszmetörténete Az emberi jogok eszmetörténetében az emberi jogok fogalma szabadságjogként és kizárólagosan az egyéneknek az államhoz való viszonya meghatározásaként jött létre. A francia felvilágosodás nagy alakja, Rousseau Társadalmi szerzıdésében az emberek között jött létre a szerzıdés és nem az uralkodó és a nép között. E szerint az államhatalom nem szerzıdı fél, hanem a szerzıdés eredménye. Rousseau ebbıl vonja le a következtetését: az uralkodó (államhatalom) a nép szolgája, és nem a nép felett elhelyezkedı felsıbbség. Innen vezeti le az államhatalommal szembeni ellenállási jogot is, amellyel megalapozta Franciaországban a polgári forradalmat. Az Emberi és polgári jogok nyilatkozatában, 1789. évben azokat az emberi jogokat fogalmazták meg, amelyeket a polgári felvilágosodás irodalma kidolgozott: a tulajdonhoz való jogot, a gondolatközlés szabadságát, a személyi szabadságjogokat stb. Az alkotmányozók e viharos idıkben azt követelték az államtól, hogy ne avatkozzék be a polgárok személyi viszonyaiba. A XIX. század második feléig nem beszéltek az állampolgári jogokról, csak emberi jogokról szóltak. Ezeket az ember természetébıl vezették le, s az államhatalom korlátjaként fogták fel. A XIX. század második felében válik uralkodóvá az állampolgári jogok elnevezés. Az elnevezés mögött fontos eszmei módosulás áll, amelynek lényege, hogy az államelmélet a jogokat egyre inkább úgy fogja fel, mint az állam által polgárai számára biztosított jogokat. Állampolgári jog minden olyan cselekvési lehetıség, amit az állam a polgárai számára biztosít. Ebbıl következıen az állampolgári jogokat a jogszabályokból lehet megismerni, és nem valamiféle külsı tényezıbıl. Az állammal szemben támasztott követelmények módosulásának alapját azok a történelmi, társadalmi átalakulások adják, amelyek az emberek közötti, életkörülményeikben megnyilvánuló, mérhetetlen különbségeket generáltak. A tulajdonjog egyenlısége (vagyis mindenki szerezhet tulajdont) az egyenlıtlenséget fokozta. Az állampolgári jogok pozitivista felfogásának térhódítása hatást gyakorolt az állampolgári jogok katalógusára, amelyeket igyekeztek írásba foglalni, hiszen érvényesülésük biztosítására az állam aktív cselekvését várták el. Az Európa Tanács az emberi jogok védelmére két nagy jelentıségő okmányt fogadott el: az Emberi jogok és alapvetı szabadságjogok védelmérıl szóló egyezményt (Egyezmény) és az Európai Szociális Chartát. Az 1950. évben, Rómában elfogadott Egyezménybe foglalt jogok a következı csoportokba sorolhatók: személyes szabadságjogok, mozgásszabadság, magán- és a családi élet tiszteletben tartása, méltányos bírói eljáráshoz való jog, gondolatszabadság, politikai jogok, tulajdonjog. A második generációs, gazdasági, szociális és kulturális jogokat az Európai Szociális Charta (Turin, 1961.) deklarálta. Ezek a következık: - a munkához való jog, - az igazságos, a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez való jog, - a tisztességes díjazáshoz való jog, - a szakszervezeti jogok, a kollektív tárgyalásokhoz való jog, - a gyermekek és a fiatalkorúak védelemhez való joga, 4

- a dolgozó nık védelemhez való joga, - a pályaválasztáshoz szükséges tájékozódáshoz való jog, - az egészség védelméhez való jog, - a társadalombiztosításhoz való jog, - a szociális és egészségügyi segítségre való jog, a szociális jóléti szolgáltatásokban való részesülés joga, - a társadalmi és szakmai rehabilitációra való jog, - a család joga a szociális, jogi és gazdasági védelemre, - az anyák és gyermekek joga a szociális és gazdasági védelemre, - a külföldi munkavállalás joga… Hozzávetıleg negyed évszázaddal késıbb (1988. május 5.-én), a Charta keletkezését követıen kiegészítı jegyzıkönyv született Strasbourgban, amely a Charta rendelkezéseinek bıvítését és bizonyos modernizálását szolgálta négy új jog beépítése útján. Ezek: - A nemen alapuló megkülönböztetés nélküli esélyegyenlıségre és egyenlı elbánásra való jog a munkavállalást és a hivatást illetıen. - Jog a tájékoztatásra és a véleménynyilvánításra. - Jog a munkafeltételek és a munkakörnyezet meghatározásában és javításában való részvételre. - Az idısek joga a szociális védelemre. Az ENSZ keretében több, a tagállamokat kötelezı, az állampolgárok jogi helyzetét szabályozó egyezményt kötöttek. 1966-ban az ENSZ elfogadta a Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányát, majd a Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmányát. Nemzetközi szervezetek jöttek létre: Emberi Jogok Európai Bírósága, Emberi Jogok Európai Bizottsága. Az Európai Unió közösségi politikáiban legfontosabb témakörök: a munkajog, a szociális párbeszéd, a nık és férfiak esélyegyenlısége, a rasszizmus elleni küzdelem, a foglalkoztatáspolitika, az Európai Szociális Alap, a társadalmi kirekesztettség elleni fellépés, a fogyatékkal élı személyekrıl való gondoskodás, a népegészségügy, valamint a munkahelyi egészség és biztonság. Az állami cselekvések nemzeti színterei az alkotmányozás és a törvényhozás, amelyek a jogok érvényesítésének fı eszközeit jelentik. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény deklarálja, hogy az állam területén élıknek joguk van a lehetı legmagasabb szintő testi és lelki egészséghez, amelyet a munkavédelem, az egészségügyi intézmények, az orvosi ellátás megszervezésével … valósít meg. A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz. Öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. A magyar állam gondoskodik a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedésekkel. Biztosítja a család, a fiatalok, a gyermekek védelmét… A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. a települési önkormányzatok kötelezı feladataként határozza meg a szociális alapellátás biztosítását. Az Országgyőlés a szociális ellátás feltételeinek biztosítása érdekében megalkotta a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt. A törvényben különbözı szociális feladatokat találunk eltérı nagyságrendő településekhez rendelve. Mindezek érvényesülését segíti számos törvény és szakmai jogszabály.

5

I.2. Célok, alapelvek, értékek I.2.1. A szolgáltatás-tervezési koncepció célja: Napjainkban elengedhetetlen a társadalmi befogadásra épülı szemlélet, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem. E sajátos szemlélet alapvetı rendezı elvei elsıdlegesen a társadalmi esélyegyenlıség biztosítása, a szolgáltatások, támogatások elérhetıségéhez kapcsoló elvárások teljesítése, a minıségi szolgáltatások nyújtása. Ezek alapján a koncepció célja, hogy a Békési Kistérségben a szociális szolgáltatásoknak olyan minıségi rendszere mőködjön, melynek középpontjában a támogatásra szoruló egyén és szükséglete áll, hogy a szolgáltatások mindenki számára egyaránt hozzáférhetıek és a segítségnyújtás egyénre szabott.

I.2.1.1. Fı célkitőzése: - szociális szolgáltatások közelebb kerüljenek az ellátottakhoz, - hangsúlyosabbá váljon a saját környezetben történı gondozás, - erısíteni szükséges a civil szervezetek és vállalkozások részvételét a szociális ellátásban. I.2.2. Alapelvek, értékek • • •

• • • • • • •

A Békési Kistérség valamennyi polgárának joga van az emberhez méltó életre, mindenki számára biztosítani kell a szociális minimumot. A Békési Kistérség valamennyi polgára számára biztosítani kell, hogy törvényben rögzített jogaival – így szociális jogaival is – élni tudjon. A Békési Kistérség polgárai – nemre, vallásra, nemzeti, etnikai hovatartozásra, politikai vagy más véleményre, korra, a cselekvıképesség hiányára vagy korlátozottságára, fogyatékosságára tekintet nélkül - jogosultak igénybe venni a szociális szolgáltatásokat és ellátásokat. o A Békési Kistérség elutasít mindennemő hátrányos megkülönböztetést és elıítéletet. A Békési Kistérség szociálpolitikája nyitott. A Társulás koordináló, szervezı, együttmőködı szerepet kíván betölteni a nem állami, egyházi és piaci szervezetekkel. A Békési Kistérség szociálpolitikájának elsıdleges feladata a védelem, amely az egyén, a család, a köz és a helyi társadalom védelmét jelenti. A Társulás szociálpolitikája a helyi társadalom zavartalan együttélését, mőködését szolgálja. A szociális szolgáltatások és ellátások középpontjában az embernek, az egyénnek és a családok szociális egyensúlya helyreállításának kell állnia. Minden segítséget meg kell adni, hogy a rászoruló minél tovább saját lakásában élhessen. A szociálpolitikának a szociális biztonság megteremtésére kell törekedni annak érdekében, hogy senki ne szenvedjen szükséget illetve a szükséget szenvedık ne maradjanak ellátás nélkül. Törekedni kell a relatív biztonság érvényre juttatására, vagyis arra, hogy bármely társadalmi „kockázat” bekövetkeztekor, szociális szükséghelyzetben az egyén, a család életszínvonala lehetıség szerint ne süllyedjen túlságosan nagyot. Erısíteni kell a szociálpolitikai beavatkozások preventív jellegét annak érdekében, hogy megelızzük, megakadályozzuk a negatív következményekkel járó helyzetek kialakulását. Differenciáltan kell nyújtani a szociális szolgáltatásokat és ellátásokat annak érdekében, hogy mindenki olyan szolgáltatásban és ellátásban részesüljön, melyet szükségletei indokolnak és a jogosult ott és olyan mértékben kapja meg a támogatást, 6

•

• • • • • •

ahol az számára a legmegfelelıbb. Fontos elv, hogy az ellátás minden esetben egyénre szabott legyen. Az egészségügyi és szociális ágazat szervezeti felépítésénél, az ellátási és gondozási szolgáltatások biztosításánál figyelembe kell venni az idıs személyek sajátos igényeit, ide értve az idıs korra jellemzı betegségeket, kezelésére szolgáló gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök megszervezésének lehetıségét, anyagi helyzetükkel összhangban. Az idıs személyeknek joguk van az egészséges életkörülményekhez és életvitelhez koruknak és egészségi állapotuknak megfelelı színvonalú egészségügyi ellátáshoz és szolgáltatáshoz, szociális gondozáshoz. A szociális szolgáltatásokban és ellátásokban a szubszidiaritás elvének kell érvényesülnie; a szociális kérdések ott kerüljenek megoldásra, ahol az érintettek és érdekeltek legközelebb vannak jelen, ahol a legtöbb információ áll rendelkezésre A szociálpolitika a teljes körő társadalmi integrációt segíti elı. A szociális szolgáltatásokban és ellátásokban a szektorsemlegesség elve érvényesül, azonos esélyekkel és feltételekkel kapcsolódhatnak be a szféra mőködtetésébe az állami, önkormányzati, piaci, egyházi szervezetek. A szociális védelmi rendszert képessé kell tenni a folyamatos megújulásra, hogy a rendelkezésre álló erıforrásokat hatékonyabban és hatásosabban tudja felhasználni a minıségi ellátások felé történı elmozdulás érdekében. A hatékonyság és a hatásosság a társulási szociálpolitikával szemben meghatározott alapvetı követelmény. A hatásosság elvébıl fakadóan a jogosultak legszélesebb körének kell hozzájutnia az ellátásokhoz ill. szolgáltatásokhoz. A hatékonyság követelménye pedig megkívánja, hogy a rendelkezésre álló erıforrás felhasználásával a valóban rászorulóknak kell hathatós segítséget nyújtani.

II. A Békési Kistérségi Társulás közigazgatási, földrajzi, gazdasági, népességi adatai II.1. A Békési Kistérségi Társulás földrajzi, közigazgatási elhelyezkedése II.1.1. A Békési kistérség földrajzi elhelyezkedése A Békési statisztikai kistérség az Alföld nagytáj két középtájának a BerettyóKörösvidék és a Körös-Maros köze tájaknak találkozásánál található. Ennek megfelelıen a kistérség kisebb, keleti részét, a Berettyó-Körösvidék részét képezı Körösmenti-sík alkotja. Ebben a tájegységben találhatóak Békés, Bélmegyer, Doboz, Köröstarcsa és Tarhos települések. A kistérség nagyobb Nyugati területe, a Körös-Maros köze részét alkotó kistáj, a Békési-sík területére esik. Ez a tájegység foglalja magában Csárdaszállás, Kamut, Mezıberény, Murony településeket. A kistérségben található két kistáj közös jellemzıje a száraz, csapadékhiányos éghajlat, ezzel párosul a napsütéses órák magas száma. Ennek megfelelıen a csapadék mennyisége évi 530-590 mm között van, míg az átlaghımérséklet 10,2 és 10,4 Co között alakul. A napsütéses órák száma évi 2000 óra. A térség egyik legfontosabb természeti adottsága a rendkívül értékes termálvízkészlet, ezen geológiai adottságoknak köszönhetı, amely a kedvezı víztartó képességő üledékrétegek megléte és a szinte egész Alföldön jellemzı magas értékekkel bíró geotermikus gradiensnek köszönhetı. A kistérség észak-keleti cca. 1/3-ának erısen vízjárta jellegét a Kettıs-Körös, illetve a Hármas-Körös folyók határozzák meg. 7

II.1.2. Közigazgatási elhelyezkedése

A Békési Kistérség, mint statisztikai kistérség összetétele 2007 szeptemberétıl megváltozott, kivált és a Szarvasi kistérséghez csatlakozott Gyomaendrıd és Hunya, csatlakozott Doboz. A Békési Kistérségi Társulás területe 633,89 km². Kilenc települést foglal magába, ezek: Békés, Bélmegyer, Csárdaszállás, Doboz, Kamut, Köröstarcsa, Mezıberény, Murony, Tarhos. Településhálózata tipikus ritkás, alföldi jellegő, ahol a nagyobb 10 000 lélekszám fölötti mezıvárosok és az 500 fınél jellemzıen magasabb lélekszámú falvak jellemzıek. A kistérségben az urbanizáltság foka magas, két városi rangú település van: Békés, Mezıberény.

8

II.2. Népesség 1. Ábra: Állandó lakosságszám szerinti arány 2007. 01. 01. napján

3% 2% Békés Bélmegyer

24%

Csárdaszállás Doboz

48%

Kamut Köröstarcsa Mezıberény 6%

Murony Tarhos

3% 10%

3% 1%

A Békési Kistérségi Társulás területén összesen 45 380 fı él. A népsőrőség 72 fı/km2, ez a megyei átlagnál (70 fı/km2) valamivel magasabb.

1. Diagram: A lakosság korcsoportok szerinti megoszlása (2007. 01. 01) Lakosság korcsoportonkénti megoszlása 23707

25000

20000

15000 Adatsor1 10000 4479

4022

5000 1196 1344

3096

2310

3448 1690

0 0-2 éves

3-5 éves

6-13 14-17 18-54 55-59 60-69 70-79 80-x éves éves éves éves éves éves éves

A Békési kistérség minden településén csökkenı a lakónépesség. A települések lakossága öregedı tendenciát mutat. A fiatalok ideiglenes elvándorlása elsısorban felsıfokú intézmények látogatása miatt történik, azonban szinte egyáltalán nem jellemzı, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezı fiatalok hazatelepülnek.

9

1. tábla Külterületi lakosság aránya településenként Békés

Bélmegyer

Csárdaszállás

Doboz

Kamut

Köröstarcsa

Mezıberény

Murony

Tarhos

3.4 %

2.4 %

0.5 %

3.8 %

11.4 %

10.9 %

0.6 %

9.5 %

13.6 %

A kistérség településeinek lakosságán belül fı népességalkotó a magyar. A városokban nagyobb számban van jelen a szlovák, német, cigány kisebbség. Legnagyobb arányban a cigány kisebbség található meg a kistérségben.

II.3. A Békési kistérség gazdasági helyzete II.3.1. Mezıgazdaság, ipar A Békési kistérség gazdaságának legfontosabb jellemzıje a tıkevonzó képesség alacsony hatékonysága, illetve az agrártermelı szektor hangsúlyozott jelenléte. A térségben mőködı vállalkozások országos átlaghoz viszonyítva jelentıs része az agrárszektorhoz kötıdik, és alapanyag termeléssel foglalkozik. Az alapanyag termeléshez jellemzıen nem kötıdik feldolgozóipar, ennek megfelelıen a hozzáadott érték aránya rendkívül alacsony. Hiányoznak a tıkeerıs, jelentısebb területi lefedettséggel rendelkezı szövetkezetek, mindemellett léteznek olyan tıkeerısnek számító integrátorok, akik idıleges megoldást biztosítva a termelık számára gyakorlatilag konzerválják a hagyományos termékszerkezetet. Az agrárium országos viszonylatban is kiváló alapadottságokkal rendelkezik, amelyre a versenyképesség növelése, így közvetetten a megélhetési lehetıségek javítása érdekében modern, jelentıs hozzáadott értékkel bíró, piacképes termékszerkezető és az ennek megvalósítására alkalmas szervezeti felépítéső agrárszektort érdemes és kell építeni. Az egyéb, ipari jellegő termelı vállalkozások súlya a térségben alacsony. A cégek minimális helyi és a mikrokörzetbıl származó munkaerıt képesek lekötni. A jelentısebb ipari jellegő vállalkozásokra jellemzı, hogy nem, vagy csak korlátozott kiterjedéső beszállítói hálózattal rendelkeznek. A kapcsolatok természetes módon nem indukálták klaszterek létrehozását és mőködtetését. A térségben a vállalkozások által igénybe vett szolgáltató infrastruktúra szinte teljes mértékben Békéscsabához kötıdik. A térségben eddig nem jött létre sem speciálisan agrár, sem általános jellegő inkubátorház, ami térségi szinten javíthatná az induló vállalkozások fejlıdési esélyeit. II.3.2. Munkanélküliség Magyarországon a rendszerváltással egy idıben jelent meg a munkanélküliség fogalma. Ezzel párhuzamosan alakult ki a munkaügyi ellátórendszer. A munkanélküliség kérdése kor, nem, képzettség és területi megoszlás szerint is változik. Kutatások évek során kimutatták, hogy társadalmunkban szerkezetváltozás következett be, öregedı népesség vagyunk. Ez azt jelenti, hogy az aktívak száma csökken, amelynek következményeként egyre kisebb társadalmi rétegre nehezednek az eltartási terhek. Az évek során némileg csökkent a munkanélküliek száma, de a látenciában maradók többnyire a helyi ellátórendszer támogatásaira szorulnak. A munkahely elvesztése, s ennek tartós fennállása súlyos csapásokkal jár az egyén számára. Elveszti rendszeres jövedelmét, létbizonytalanságba kerülhet. Kialakulhat a fölöslegesség, értéktelenség, a jövı kilátástalanságának érzése, az önbecsülés hiánya. Az idı struktúráját, társas kapcsolatait elvesztheti. Az egészségállapot romolhat, testi-lelki betegségek alakulhatnak ki. A tartós munkanélküliség számos esetben visszafordíthatatlan, negatív változásokat okoz az egyén munkaképessége, a világ jóindulatúsága és önmaga 10

értékességével, hatóerejével kapcsolatos hiedelme terén. Az egyéni veszteségeken túl, kihat a családra. Nı a konfliktusok száma, megromolhat a kapcsolat a családtagokkal, mindezek váláshoz is vezethetnek. Végsı esetben a társadalomtól izolálódhatnak, elszigetelıdhetnek. A munkanélküliség és ennek kezelése nehéz terheket ró gazdasági, társadalmi szempontból is a népességre, helyi közösségére. A Békési kistérség megyei átlagnak megfelelı, de országos viszonylatban jelentısnek számító munkanélküliségi rátája a viszonylag alulképzett pályakezdı és nyugdíjhoz közelítı korosztályt érinti a leginkább. A vizsgált idıszak (2004-2006) adatai alapján megállapíthatjuk, hogy a nyilvántartott álláskeresık száma 2004-tıl emelkedik. 1. diagram: Álláskeresık száma a kistérségben 2004-2006 Nyilvántartott álláskeresık sz áma 2004-2006 év

3000

2797

2646 2500

2300

2000 1500

Adatsor1

1000 500 0 2004 év

2005 év

2006 év

Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat

1. Tábla: Nyilvántartott álláskeresık száma és aránya az állandó lakóhelyük szerint településenként 2006 (éves átlag)

Település

Nyilvántartottak

Foly. Nyt. 365 napnál hosszabb

Járadék típusú ell.

Segély típusú ell.

Rendszeres szoc. segély

Munkav. korú népesség

Relatív mutató*

Arányszám* *

Békés

1442

404

248

120

631

13745

10.49

1.76

Bélmegyer

96

36

10

6

56

717

13.35

2.24

Csárdaszállás

27

5

7

3

9

329

8.105

1.34

Doboz

330

99

68

32

131

3021

10.94

1.83

Kamut

68

21

9

7

31

709

9.61

1.61

Köröstarcsa

109

13

36

18

16

1829

6.47

1.08

Mezıberény

588

119

144

60

188

7133

8.25

1.38

Murony

87

28

21

8

31

938

9.31

1.54

Tarhos

50

15

12

4

21

668

7.54

1.27

Összesen

2797

740

555

258

1114

29098

7.01

1.17

* Nyilvántartott álláskeresık a munkavállalási korú népesség %-ában. ** A relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya. Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat

A munkaerıpiacon a gazdaság tercierizálódásával – a szolgáltató ágazat elıtérbe helyezésével – egyre fontosabbá váltak olyan kvalitások, mint pl. a kommunikációs készség, magasabb szintő általános informáltság, kulturáltság. A humán erıforrás ilyen jellegő fejlesztésében nem csak a képzési intézmények játszhatnak szerepet, hanem a kulturált és tartalmas szabadidı eltöltést lehetıvé tevı, annak infrastrukturális és szakmai feltételeit 11

biztosító mővelıdési- és faluházak, illetve teleházak. Fejlesztésük, programkínálatuk bıvítése, igényessé, tartalmassá tétele hozzájárul a lakosság életminıségének javulásához is. A munkanélküliség kezeléséhez szükség van a kistérségben egy erısebb munkaügyi együttmőködés kialakítására, az élethosszig tartó tanulás feltételeinek biztosítására, valamint a rekreációs és kulturális intézmények feltételeinek fejlesztésére. II.3.3. Az infrastruktúra helyzete A Békési kistérség közúthálózatának minısége és sőrősége elmarad az ország többi megyéjétıl. A kistérség közlekedési gerincét a 47. és a 46. számú fıút jelenti. Az úthálózat hiányosságai mellett az útburkolat minısége még nagyobb problémát jelent az egész kistérség területén. Az útburkolat állapota helyenként messze nem kielégítı, esetenként veszélyezteti az utazás biztonságát. A kistérség települései közül négy település rendelkezik vasúti összeköttetéssel ezen települések közül három (Csárdaszállás, Mezıberény, Murony) a 120. számú BudapestSzolnok-Békéscsaba-Lökösháza-Kürtös vonalon található. Sajnálatos, hogy az alacsony utas szám miatt 2007 elején megszüntették a MuronyBékés szárnyvonalat, így a kistérség központja vasúti összeköttetés nélkül maradt.

III. A Szociális Alapszolgáltatás rendszere a Békési Kistérségben III.1. A szociális alapszolgáltatás formái A szociális törvény (1993. évi III. törvény) a következı szociális alapszolgáltatásokat határozza meg: • Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, • Étkeztetés, • Házi segítségnyújtás, • Családsegítés, • Jelzırendszeres házi segítségnyújtás, • Közösségi ellátások, • Támogató szolgáltatás, • Utcai szociális munka, • Nappali ellátás (idıs, fogyatékos, szenvedélybeteg, pszichiátriai beteg, hajléktalan). A szociális információs szolgáltatás, mint alapellátási forma 2007. január 1-jétıl megszőnt, de ilyen jellegő szolgáltatás a Békési kistérségben Köröstarcsán még mőködik.

III.2. Ellátási kötelezettség A jelenlegi jogszabályi elıírások alapján a kistérségi társulásoknak nincs ellátási kötelezettsége. A szociális törvény alapján a települési önkormányzat köteles biztosítani az étkeztetést, a házi segítségnyújtást. A település lakosságszámtól teszi függıvé a családsegítést, a nappali ellátást, az étkeztetést, a támogató szolgáltatást, jelzırendszeres házi segítségnyújtást, közösségi ellátásokat és az idısek átmeneti elhelyezését. ( A törvényi felsorolás továbbiakban a harminc ezernél nagyobb lakosságszámú településeket említi. A Békési kistérségben nincs ilyen lélekszámú település.) Ezen szolgáltatások ellátására társulási formában is lehetıség van. A kötelezett településeknek a jogszabályalkotó 2007. december 31-ig adott haladékot a hiányzó alapszolgáltatások megszervezésére. 12

A szociális törvény ugyan nem ír elı ellátási kötelezettséget, de a költségvetési törvény és a 36/2005. (III.1) kormányrendelet a Társulás normatív támogatásra jogosult ha a szociális alapszolgáltatások közül legalább három feladat ellátását hat közül (családsegítés, házi segítségnyújtás, jelzırendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás, nappali ellátás) biztosítja saját intézménye vagy szervezı tevékenységével létrehozott intézményi társulás formájában. Az így létrehozandó intézményi társulásokban a lakossági létszámnak legalább 3000 fınek kell lennie. A feladat akkor tekinthetı ellátottnak, ha az adott feladatban részt vesz: -

a települések több, mint 50%-a és az együttes lakosságszám meghaladja a kistérség lakosságszámának 60%-át

vagy -

a települések több, mint 60%-a és az együttes lakosságszám meghaladja a kistérség lakosságszámának 50%-át. Ezeket a társulásokat 2007. december 31-ig kell létrehozni ahhoz, hogy a normatívát megkapják az intézményi társulások.

A következıkben az egyes alapszolgáltatások kerülnek elemzésre. Elıször azok az alapszolgáltatások, amelyek intézményi társulási formában mőködnek. III.2.1. A Békési Kistérségben az alábbi intézményi társulásokat hozták létre az alapellátások területén a 2/2007. (I.4.) sz. határozattal. III.2.1.1. Jelzırendszeres házi segítségnyújtás: valamennyi település részvételével, egy intézményi társulás útján, gesztor önkormányzat: Mezıberény. A szociális törvény a 10000-nél magasabb lakosságszámú településeket kötelezi a szolgáltatás megszervezésére. A jelzırendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élı, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelı használatára képes idıskorú, vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülı krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. A szolgáltatás keretében biztosítani kell: • az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történı haladéktalan megjelenését, • a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét, • szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését. A kiegyenlített szolgáltatásnyújtás, valamint a jelzırendszeres házi segítségnyújtás célzottabbá válása érdekében a törvény konkrétan meghatározza, hogy az idıskorúak, fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek közül mely személyek minısülnek a szolgáltatás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorultnak. A jelzırendszeres házi segítségnyújtás esetében ide tartoznak az egyedül élı 65 év feletti idıskorú, vagy súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személyek, ha egészségi állapotuk az igénybevételt indokolja. III.2.1.2. Közösségi ellátás: valamennyi település részvételével, két intézményi társulás útján 1. intézményi társulás: Békés (gesztor), Mezıberény, Köröstarcsa, Murony, Kamut, Tarhos, Bélmegyer 2. intézményi társulás: Gyomaendrıd (gesztor), Hunya, Csárdaszállás A közösségi ellátások célja a pszichiátriai vagy szenvedélybetegek lakókörnyezetben történı gondozása, továbbá gyógyulásuk és rehabilitációjuk elısegítése. A közösségi ellátás területén bıvül a szolgáltatási formák köre. 13

A közösségi ellátások a pszichiátriai illetve a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbő ellátás. Az alapellátás keretében biztosítani kell: • a lakókörnyezetben történı segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában, • a meglévı képességek megtartását, illetve fejlesztését, • a háziorvossal és a kezelıorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevı állapotának folyamatos figyelemmel kísérését, • a pszichoszociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást, • az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban, szőrıvizsgálaton való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését, • megkeresı programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében. Az alacsonyküszöbő ellátás speciális szolgáltatás. Az alacsonyküszöbő kifejezés arra utal, hogy a szolgáltatást végzık az ellátásba kerüléshez nem támasztanak magas követelményeket az igénybevevıkkel szemben, a szolgáltatás igénybevételének nincs elıfeltétele. Az alacsonyküszöbő ellátás keretében biztosítani kell: • a szenvedélybetegség okozta egészségügyi és szociális károk mérsékléséhez szükséges egyes ártalomcsökkentı szolgáltatásokat, • a kríziskezelést az életet veszélyeztetı, a testi, szociális, kapcsolati és életvezetési rendszerben kialakult kezelhetetlen helyzetek esetére. 2008. január 1-jével Csárdaszállás ezzel a feladattal Gyomaendrıd gesztorsága alatt marad. Doboz tekintetében ezt a feladatot Békéscsaba látja el. III.2.1.3. Családsegítés: valamennyi település részvételével, három intézményi társulás útján 1. intézményi társulás: Mezıberény (gesztor), Kamut, Murony, Köröstarcsa, Bélmegyer 2. intézményi társulás: Gyomaendrıd (gesztor), Hunya, Csárdaszállás 3. intézményi társulás: Békés (gesztor), Tarhos A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezetı okok megelızése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megırzése céljából nyújtott szolgáltatás. A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelı jelzırendszer mőködik. A jegyzı, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelıi és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyrıl szereznek tudomást. A kapott jelzés alapján a családsegítést nyújtó szolgáltató, intézmény feltérképezi az ellátási területen élı szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdı családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja ıket a családsegítés céljáról, tartalmáról. A családsegítés keretében biztosítani kell: • a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, • az anyagi nehézségekkel küzdık számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, • a családgondozást, így a családban jelentkezı mőködési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elısegítését, • közösségfejlesztı, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, • a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdık, a fogyatékossággal élık, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdık, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,

14

•

a családokon belüli kapcsolaterısítést szolgáló közösségépítı, családterápiás, konfliktuskezelı mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élı családokat segítı szolgáltatásokat. A családsegítés keretében végzett tevékenységnek - a szolgáltatást igénybe vevı érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevı környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha • a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és • a kiskorú érdekei - a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül - e szolgáltatás keretében is megfelelıen biztosíthatók. 2008. január 1-jével Csárdaszállás ezzel a feladattal Gyomaendrıd gesztorsága alatt marad. Doboz tekintetében ezt a feladatot Békéscsaba látja el. III.2.1.4. Házi segítségnyújtás: 9 település részvételével, három intézményi társulás útján 1. intézményi társulás: Mezıberény(gesztor), Kamut, Murony, Bélmegyer 2. intézményi társulás: Gyomaendrıd (gesztor), Hunya, Csárdaszállás 3. intézményi társulás: Békés (gesztor), Tarhos Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevı személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell: • az alapvetı gondozási, ápolási feladatok elvégzését, • az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közremőködést, • a veszélyhelyzetek kialakulásának megelızésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végzı személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történı ellátást. Ez az ellátási forma az alapvetı gondozás és az alapápolás körébe tartozó feladatokat látja el, segítséget nyújt az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában, valamint prevenciós szerepet tölt be, hiszen segítséget nyújt a veszélyhelyzetek kialakulásának megelızésében. A szolgáltatás ma elsısorban idıskorú személyek ellátását biztosítja, azonban a tervezet erısíti azt, hogy az életvitel fenntartásához nyújtott segítség kiterjedjen más rászorulti csoportokhoz tartozó személyekre is. Az ellátási forma alapszolgáltatási jellegének erısítését, így egyúttal a megszervezés személyi feltételeinek könnyítését célozza annak egyértelmővé tétele, hogy a szakápolási feladatok ellátása nem tartozik a házi segítségnyújtás tevékenységei közé, azonban ebben az esetben is természetesen fennáll a jelzési kötelezettség az otthonápolási szolgálat felé. A házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult az, akinek egészségi állapota indokolja a szolgáltatás biztosítását. 2008. január 1-jével Csárdaszállás ezzel a feladattal Gyomaendrıd gesztorsága alatt marad. Doboz tekintetében ezt a feladatot Békéscsaba látja el. III.2.1.5. Nappali ellátás Idısek nappali ellátása: 9 település részvételével, három intézményi társulás útján 1. intézményi társulás: Mezıberény(gesztor), Kamut, Murony, Bélmegyer 2. intézményi társulás: Gyomaendrıd (gesztor),Hunya, Csárdaszállás 3. intézményi társulás: Békés (gesztor), Tarhos A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsısorban a saját otthonukban élı, 15

•

tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idıs koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, • tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvıbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylı pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, • harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetıséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvetı higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. Rendkívül indokolt esetben nappali ellátás olyan fogyatékos személyek részére is biztosítható, akire nézve szülıje vagy más hozzátartozója gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül. 2008. január 1-jével Csárdaszállás ezzel a feladattal Gyomaendrıd gesztorsága alatt marad. Doboz tekintetében ezt a feladatot Békéscsaba látja el. III.2.1. Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás A szociális törvény 60. § (1) bekezdése alapján ezen alapszolgáltatás célja az aprófalvak és a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint tanyasi lakott helyek intézményhiányából eredı hátrányainak enyhítése, az alapvetı szükségletek kielégítését segítı szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintő szükségletek teljesítésének segítése. A társulás keretében megszervezett falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás csak azon településeken nyújtható, amelyek egyébként megfelelnek az önállóan mőködı szolgálat esetén megfogalmazott feltételeknek. III.2.1.1. Falugondnok Hatszáz lakosnál kisebb településen, illetve külterületi lakott helyen az egyes alapellátási feladatok falugondnoki szolgálat keretében is elláthatók. A települési önkormányzat, vagy ellátási szerzıdéssel a feladatot átvállaló civil, szervezet a falugondnoki szolgálat keretében ellátandó alapellátási feladatok körét, valamint a falugondnok által ellátandó egyéb szolgáltatási feladatokat és azok mértékét rendeletben állapítja meg. 1/2000.(I.7.) SZCSM rendelet személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és mőködésük feltételeirıl 39.§-a alapján a falugondnoki szolgálat olyan alapellátási forma, amelyet egy fıállásban, teljes munkaidıben (heti 40 óra), közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott falugondok alkalmazásával és a szolgáltatás jellegéhez igazodó gépjármő üzemeltetésével biztosítanak, csökkentve ezzel az aprófalvak és a külterületi lakott helyek szolgáltatás- és intézményhiányból eredı hátrányait. Jelenleg falugondnoki szolgálat mőködik Csárdaszálláson.

16

III.2.1.2. Tanyagondnok A tanyagondnok, az a gépjármővel rendelkezı, egyszemélyes szociális szolgáltatás, mely esetében a szolgáltatást végzı személy legfeljebb 400 külterületi lakossal tart rendszeres kapcsolatot, naponta átlag maximum 80 Km utat megtéve. Ezen személy egyszersmind koordinátor szerepet is betölt a külterületek lakossága, az ott illetékes önkormányzat, hatóságok, intézmények, szervezetek között is. Munkáltatója a helyi viszonyok függvényében lehet a képviselı testület (polgármester), az önkormányzat szervei, intézményei, vagy e feladatot felvállaló non-profit szervezet. Amennyiben a helyi sajátosságok alapján a tanyagondnoki szolgáltatás több tanyagondnok közremőködésével valósítható meg, a tanyagondnokok által ellátandó körzetek határait a fenntartó települési önkormányzat rendeletében határozza meg – figyelemmel a lakosságszám korlátra – azzal, hogy új tanyagondnoki szolgáltatás négyszáz lakos felett szervezhetı meg. (szociális törvény 60. § (4)). Jelenleg tanyagondnoki szolgálat mőködik Kamuton, Tarhoson. III.2.2. Étkeztetés A szociális törvény alapján e szolgáltatás keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezésérıl kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt. A települések rendeletükben határozzák meg a szociális rászorultság feltételeit, ugyanis a törvény ezt nem teszi. A Békési kistérségben jelenleg Csárdaszállás kivételével mindenhol jelen van ez az ellátási forma. III.2.3. Utcai szociális munka Az utcai szociális munkát ugyan csak az ötvenezer fınél nagyobb lakosságszámú településeknek kell megvalósítaniuk, azonban ilyen jellegő alapszolgáltatás a kistérségben Békésen mőködik. Ennek keretében biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét.

17

IV. Szakosított szociális ellátások a Békési Kistérségben Az Szt. értelmében ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt rászoruló személyekrıl az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelı szakosított ellátási formában kell gondozni. A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátási formákat a törvény az alábbiak szerint osztályozza: l. Tartós bentlakásos intézmény a) ápolást, gondozást nyújtó intézmény · idısek otthona · pszichiátriai betegek otthona · szenvedélybetegek otthona · fogyatékos személyek otthona · hajléktalanos otthona b) rehabilitációs intézmény · pszichiátriai betegek rehabilitációs intézménye · szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye · fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye · hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye c) lakóotthon · fogyatékos személyek lakóotthona · rehabilitációs célú lakóotthon · ápoló-gondozó célú lakóotthon · pszichiátriai betegek rehabilitáció célú lakóotthona · szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthona 2. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény · idıskorúak gondozóháza · fogyatékos személyek gondozóháza · pszichiátriai betegek átmeneti otthona · szenvedélybetegek átmeneti otthona · éjjeli menedékhely · hajléktalan személyek átmeneti szállása IV. 1. Ellátási kötelezettség teljesítése A szociális törvény a 10000 lélekszám feletti településeknek kötelezıen elıírja az idısek átmeneti elhelyezésének biztosítását. A Békési kistérségben ezen az ellátási formán kívül jelen van a fogyatékos ellátás (nem önkormányzati fenntartásban), valamint a hajléktalan ellátás.

18

IV.1.1. Idısellátás Magyarországon a társadalom öregedésének problémája egyre hangsúlyosabb. A népesség öregedése az elmúlt 125 évben szembetőnı. Az idıskorúak száma és aránya jelentıs növekedést mutat a közelmúltban is, amikor is számuk több mint 1 millióval emelkedett, miközben a népesség száma fokozatosan csökkent. Ennek következtében arányuk az össznépesség 19%-ról 31%-ra nıtt. Jelenleg is tapasztalható elöregedés az inaktív népesség arányának jelentıs növekedését eredményezi. Az országos tendenciák helyben is érvényesülnek. Egészségi állapotukat tekintve az idıs korosztályról elmondható, hogy az EU országainak összehasonlításban rendkívül rossz az állapotuk, míg az elmúlt néhány évtizedben jelentısen javult az európai lakosság egészsége, addig hazánkban az utóbbi közel negyven évben drámai romlás következett be. A helyi egészségi állapot jellemzık nem térnek el az országos jellemzıktıl. A társadalomban elfoglalt helyzet befolyásolja az egyén életét, várható élettartamát, életmódját, társadalmi kapcsolatait, politikai nézeteit, preferenciáit. A népesség elöregedése mellett a gazdasági helyzet alakulása is közrejátszott abban, hogy a gazdaságilag aktív népesség aránya csökken, a nyugdíjasok aránya nı, az inaktívak tartósan magas aránya mellett. A foglalkoztatottak státuszából kikerülı munkanélküliek mintegy fele, a munkaerı-piaci visszatérésre esélytelen, tartós munkanélkülivé vált. A foglalkoztatottság csökkenésének az 1990-es évek elején lezajlott folyamata az idısebb korosztályokat fokozatosan érintette, munkaerı-piaci esélyeik jelentısen csökkentek és kényszerőségbıl sokan választották a korengedményes, elıre hozott nyugdíjazást. A nyugdíjkorhatáron felül aktív keresıként dolgozók száma és aránya már a rendszerváltás elıtt erısen csökkent, és ez a csökkenési folyamat a késıbbiekben is folytatódott. Tehát az országos és a megyei tendenciákhoz hasonlóan a helyi népesség öregszik, az átlagéletkor, az idısek száma emelkedik, nagy volumenő (tömeges) szociális szolgáltatásra van szükség. A megyei adatok szerint a mutatkozó szükséglet közel fele nem szociális rászorultság alapon jelentkezik, hanem ápolási-gondozási szükséglet, önellátási zavar, együttélési, generációs problémák miatt, magányosság miatt közösségre vágyik, biztonságérzet növelése miatt. A szükségletek ellátása csekély mérvő, a szociális-humán ellátási iránti szükségletek nagyok és jórészt kielégítetlenek. Belátható, hogy a jelenlegi helyzetben többféle stratégiát kell követni. Egyik megoldás lehet a mennyiségi növelés: férıhelyek számának növelése. Az állam szerepvállalásainak csökkenése, a helyi közösségek teljesítı képességének korlátai az alapellátásra: étkeztetésre, házi segítségnyújtásra, jelzırendszeres házi segítségnyújtásra irányítják a figyelmet. Ugyanakkor az is belátható, hogy a jelenlegi szervezeti struktúrákkal és humánerıforrással matematikailag kizárt a felmerülı igények ellátása. Az idısek szükségletei a jelenlegi szolgáltatási kínálathoz képest nem csak több, hanem sokkal árnyaltabbak. Életszerő, hogy a mára kialakuló helyzetben sokkal több, differenciáltabb szolgáltatási kínálat iránti igény jelentkezik, és ennek megfelelı szolgáltatási kínálatot kell teremteni, vagy létrejöttének lehetıségét támogatni. A Békési kistérségben Mezıberényben mőködik helyi önkormányzati fenntartású idısek otthona, két telephelyen, száz férıhellyel.

IV.1.2. Fogyatékos ellátás Magyarországon a fogyatékkal élı népesség társadalmi helyzetérıl igen kevés adat áll rendelkezésre. A fogyatékosság a népességben elıforduló nagy számú különbözı funkcionális korlátozottság összefoglaló elnevezése. A fogyatékosságot okozhatja fizikai, értelmi vagy érzékszervi károsodás, egészségi állapot, vagy lelki betegség. Az 1998. évi XXVI., a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıségük biztosításáról szóló törvény alapján 19

fogyatékos személy az, aki érzékszervi – így különösen látás - , hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentıs mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetıleg a kommunikációjában számottevıen korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. Ezek a károsodások, állapotok vagy betegségek lehetnek állandó, vagy átmeneti természetőek. A fogyatékossággal együtt jár a hátrányos helyzet, amelynek következménye az esélyegyenlıtlenség. Ez a fogalom a közösség életében a másokkal egyenlı szintő részvétel lehetıségének elvesztését, vagy korlátozottságot jelenti. A fogyatékosokat elkülönítik és diszkriminálják. Szabad mozgásukat környezeti akadályok gátolják, hiányoznak a megfelelı segédeszközök, illetve a megfelelı segítı személyzet és nincs információjuk arról, hogyan javíthatnának helyzetükön. A fogyatékos személyek jogait a fent említett törvény az alábbiakban határozza meg: • a fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, továbbá érzékelhetı és biztonságos épített környezetre, • a fogyatékos személynek, családtagjainak, segítıinek biztosítani kell a hozzáférés lehetıségét a közérdekő információkhoz, továbbá azokhoz az információkhoz, amelyek a fogyatékosokat megilletı jogokkal, valamint a részükre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak, hozzáférhetı az információ akkor, ha azt a fogyatékos személy érzékelheti és az biztosítja számára a megfelelı érzékelés lehetıségét, • a fogyatékos személy számára a törvényben meghatározottak szerint – figyelembe véve a különbözı fogyatékossági csoportok eltérı speciális szükségleteit – biztosítani kell a közszolgáltatásokhoz való egyenlı esélyő hozzáférést, • a közlekedési rendszereknek, továbbá a tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek – beleértve a jelzı- és tájékoztató berendezéseket is – alkalmasnak kell lenniük a fogyatékos személy általi biztonságos igénybevételre, • a fogyatékos személy részére biztosítani kell a fogyatékossága által indokolt szükségleteinek megfelelı támogató szolgálat igénybevételét, továbbá segédeszközt. A törvény ezen kívül meghatározza azokat a területeket, ahol az esélyegyenlısítének meg kell történnie: az egészségügy, az oktatás, a foglalkoztatás, a lakóhely, valamint a kultúra és a sport területén. A fogyatékosok társas kapcsolatai jórészt közvetlen környezetükre terjed ki, lakókörnyezetüket ritkán hagyják el. Az 1990- es adatok szerint a fogyatékkal élık 11,5 %-a él intézményes keretek között, 16,4 %-a pedig egyedül vagy más fogyatékossal él egy háztartásban. További 72 %-a nem fogyatékos személlyel élt együtt, vagyis róluk családjuk gondoskodik. A KSH alapján 2000. évben a tartós bentlakásos intézményben élı felnıtt korú fogyatékosok száma 11.778 fı. Az intézmények összesen 12.386 férıhellyel rendelkeznek, melyen a vizsgálat idıpontjában összesen 11.888 fı lakott, ami azt jelenti, hogy az intézmények férıhely kihasználtsága 95, 6 % - os. Az intézmény típusonkénti bontásból kiderül, hogy a férıhely kihasználtság az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben 100 % os . Az ápolást, gondozást nyújtó intézmények kihasználtsága, 97,1 % - os , a lakóotthonoké 91,8 % -os, a rehabilitációs intézményeké 90,2 % - os.

20

Az országban található intézmények férıhelyei, lakóinak száma, férıhely kihasználtsága intézménytípusok alapján Intézmény típusa Ápolástgondozást nyújt Átmeneti elhelyezést nyújt Rehabilitáció Lakóotthon Összesen

Intézmények száma 82

Férıhelyek Száma 10552

Összes bentlakó

3

45

13 23 121

10244

Felnıtt korú fogyatékosok 7350

Férıhely kihasználtság 97,1%

45

32

100%

1303 251 8936

90,2% 91,8% 95,6%

1485 1340 282 259 12386 11888 Forrás: Kapocs 7. száma

E társadalmi réteg további számadataira, speciális igényeire, a helyi ellátási rendszer típusaira és az ellátórendszer pénzügyi forrás igényére következtethetünk. Az adatok árnyalttá teszik a segélybıl élık’ iránti rossz érzetet, hiszen az alábbi ellátások kizárólag valamely betegség miatt, szigorú feltételek, szakorvosi vélemény alapján vehetık igénybe, a társadalmi szolidaritás elv alapján. A Békési kistérségben Mezıberényben mőködik lakóotthon a fogyatékosok számára. A fogyatékosok ellátását biztosító intézmények általában a megyei önkormányzat fenntartásában mőködnek.

IV.1.3. Pszichiátriai betegek ellátása Az 1997. évi CLIV., az egészségügyrıl szóló törvény alapján pszichiátriai beteg az a beteg, akinél a kezelıorvos mentális és viselkedészavar, illetve szándékos önártalom diagnózisát állítja fel. A hatályos jogszabályok a közösségi pszichiátriai ellátást döntıen speciális szociális ellátásnak tekintik, és csak rehabilitációs funkciókat tulajdonítanak neki. Ezzel szemben a korszerő szakmai ajánlások szerint a sürgısségi, inkább egészségügyi jellegő ellátásban is fontos szerepe van. Az egészségügyi törvény meghatározza pszichiátriai betegek jogait: • a pszichiátriai gyógykezelése lehetıség szerint családi, illetve lakókörnyezetében, továbbá, • pszichiátriai gyógykezelésére az állapotának megfelelı és a többi beteg fizikai biztonságát védı, a lehetı legkevésbé hátrányos és kellemetlen módszerrel, illetve • gyógykezelése során személye szabadságának korlátozására csak feltétlenül indokolt esetben, csak veszélyeztetı vagy közvetlenül veszélyeztetı magatartása esetén kerüljön sor. Ezen kívül a személyiségi jogait maradéktalanul tiszteletben kell tartani. A Békési kistérségben nincs ilyen jellegő szolgáltatás. A megyében összesen két települési önkormányzati, és egy megyei fenntartású intézmény mőködik. Ez alapján megállapítható, hogy a kistérségben, és általában a megyében a pszichiátriai betegek ellátása elégtelen. Így sérül azon joguk, hogy ellátásuk lehetıleg lakókörnyezetükben történjen.

21

IV.1.4. Szenvedélybeteg ellátás A szenvedélybetegségek közül a legnagyobb problémát az alkohol- és kábítószer függıség okozza. „A veszélyes mértékben italozók száma megközelíti az 1 milliót. Tovább görgetve a gondolatmenetet, a veszélyes mértékben alkoholt fogyasztók esetében, ha csak 3 tagú családdal számolunk, akkor is közel 3 millió ember szenved hazánkban az idült alkoholizmus következményeitıl” Magyarországon kb. egymillió alkoholbeteg, illetıleg veszélyes mértékben italozó él, miközben csak alig négy százalékuk kerül gondozásba. A szenvedélybetegség csak egy formája a lehetséges pszichés zavaroknak és fogyatékosságoknak, amelyek gyökerei többnyire a kora gyermekkori szocializációs problémákban és a más emberekhez főzıdı zavart kapcsolatokban keresendık. Az alkoholista alibiket gyárt, a legkisebb ok is elegendı az ivásra, szociális helyzete önmaga és környezete számára is megterhelı, s ennek kompenzálására magatartása nagyzoló, aminek következtében indulatai, frusztrációja fokozódik, és indulatait környezetén vezeti le. Munkahelyét gyakran változtatja, kudarcai folytatódnak és relapszus (visszaesés) alakul ki. A családi élet harmóniája is megbomlik, önmagát kifejezetten sajnálja, környezete iránti érdeklıdését elveszti, szexuális zavarok alakulnak ki, alkoholos féltékenységi gondolatok mutatkoznak. A magasabb rendő érzelmek hatékonysága csökken, a gondolkodás, az etikai tartás átalakul, elıtérbe kerül a személyiség ítélıképességének csökkenése. A szociális károsodások fokozódnak, közlekedési, munkahelyi baleseteket szenvedhet, nem ritka az öngyilkossági kísérlet, az öngyilkosság, és a bőncselekmény sem. A Békési Kistérségben nem található olyan intézmény, amely a szenvedélybetegek rehabilitációjával, illetve ápolásával-gondozásával foglalkozna. Civil törekvések azonban Békés városában vannak ennek a szolgáltatásnak a kialakítására. A megyében ilyen jellegő intézmény Szarvason, Nagyszénáson és Békéscsabán található.

IV.1.5. Hajléktalan ellátás A Szociális törvény szerint hajléktalan a bejelentett lakóhellyel nem rendelkezı személy, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás. Aki éjszakáit külterületen vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti. A hajléktalanok számáról csak becsült adatok vannak, mivel nagy számban felderítetlenek, nem kerülnek be a szociális ellátó rendszerbe különbözı okok miatt. Az országban 30-35 ezerre, de egyes becslések szerint 50 ezernél is többre tehetı a számuk. A rendszerváltás körüli idıszak sajátos szociálpolitikai gondjaként, de csak részben annak következményeként került elıtérbe a hajléktalanság kérdése. 1989 telén az érintettek tömegdemonstrációkkal hívták fel magukra a figyelmet, amely eredményeként a döntéshozók évtizedek után elıször kezdtek el foglalkozni a problémával. A kiváltó okok összetettek, s bizonyos társadalmi jelenségek (pl. munkanélküliség, lakhatási nehézségek, devianciák) felerısödésével újratermelıdik a hajléktalanság. A társadalom perifériájára szorult csoport, akikrıl elmondható, hogy sem a megfelelı idıben, sem a megfelelı módon nem jutott társadalmi segítséghez. Meghatározó tényezıje a probléma kialakulásának a szociális intézményrendszer diszfunkcionális mőködése. A jelenlegi szociálpolitikai eszközökkel, lehetıségekkel kiléptetésük a hajléktalan létbıl, integrálásuk a társadalomba szinte lehetetlen. Ellátó –támogató helyi (vagy elérhetı) intézményrendszer • Családsegítı Szolgálat • Gondozási Központ • Önkormányzat 22

• •

Hajléktalan Gondozószolgálat Idıskorúak Szociális Otthona A hajléktalan emberek átlagos életkora 38 és 44 év között változik. Az intézményeket inkább a fiatalok veszik igénybe, az idısebbek fıleg az utcán élnek. Fıleg férfiak, de az elmúlt években nıtt a nık aránya. Általában jellemzı az iskolázatlanság. A hajléktalanná válás oka az esetek kétharmad részében valamilyen kapcsolati konfliktus. Emellett okozhatja valamilyen intézménybıl való kikerülés (pl. állami nevelés, börtön, pszichiátriai intézet stb.), valamint gazdasági okokra is visszavezethetı. Általában 35 és 40 éves koruk között válnak hajléktalanná, amely tartóssá válik. Szociális ellátó rendszerbe leggyakrabban 1 év után kerülnek be. Jellemzıen a fıvárosban és a nagy városokban jelenik meg ez a probléma, mert életviteli jellemzıiknek jobban kedveznek e települési formák. A többségük középkorú férfi, aki valamilyen munkanélküli vagy rokkantsági ellátásban részesül. Iskolázatlanok, egészségi állapotuk a már több éves hajléktalan életmóddal járó negatív hatások miatt megromlott. A kistérségben három településen van jelen ez a szolgáltatás: Békésen, Mezıberényben és Dobozon. Békésen biztosítva van a hajléktalanok átmeneti ellátása is, olyan módon, hogy az túl van a jogszabályi kötelezettségen. Mezıberényben összesen 1 fı hajléktalant tartanak nyilván. A kistérség településein – Békés és Mezıberény kivételévelnincs hajléktalan.

2007. január 2007. február 2007. március 2007. április 2007. május 2007. június Átlag

Békési Hajléktalan szállók adatai 2007. elsı félév Nıi Férfi Vegyes 310 651 589 280 588 532 310 651 589 300 630 570 310 651 589 300 630 570 10 fı 21 fı 19 fı

Összesen 1550 1400 1550 1500 1550 1500 50 fı

Forrás: Békés Városi Szociális Szolgáltató Központ

V. A Békési Kistérségi Társulás településeinek adatai A statisztikai kistérségi lehatárolás 2007. szeptember 25-tıl a következıképpen változott: a Békési kistérségbıl kivált Gyomaendrıd és Hunya, belépett Doboz község. Gyomaendrıd és Hunya 2008. január 1-ig tagja a szociális intézményi társulásnak. Doboz község a szociális feladataival jelenleg a Békéscsabai kistérséghez tartozik. Emiatt fontos elemezni a már kivált két települést is. V.1. Békés Békés városa a kistérség központja. Lakossága: 21 576, területe: 127, 23 km². Infrastruktúra fıbb jellemzıi: − gázellátottság aránya 75 % − vezetékes ivóvíz ellátottság aránya 88 % − áramellátás aránya 98 % − szennyvízhálózat kiépítettsége 87 % − burkolt utak aránya 65 %

23

Település demográfiai adatai

1970. 1980. 1990.

Állandó lakónépesség n.a. n.a. 22 380

2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.

22 363 22 263 22 128 21 960 21 718 21 660 21 576

Évek

Élve születettek

Halálozások

n.a. n.a. n.a. n.a. 265 314 Forrás: KSH adott évek népszámlálási adatai 225 300 230 345 226 333 209 312 176 319 258 287 236 302

Fogyás (-) szaporodás n.a. n.a. n.a.

Vándorlási különbözet (-+) n.a. n.a. +70

-3 -100 -135 -148 -242 -58 -84

+34 +15 -56 -76 -113 -41 -18

Forrás: TÁH és Lm. Polgármesteri Hivatal Békés

Pénzbeli és természetbeni szociális ellátási formák A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások alakulása (fı/év) Szociális ellátások Lakásfenntartási támogatás Átmeneti segély Munkanélküliek jövedelempótló támogatása Rendszeres szociális segély Temetési segély Köztemetés Ápolási díj Közgyógyellátás Gépkocsi szerzési támogatás Átalakítási támogatás Közlekedési támogatás Idıskorúak járadéka Rendszeres gyermekvédelmi támogatás Összesen

2002. év 1266 2007 86 1240 236 5 37 1415 146 996 14 3230 10678

2003. év 577 1713 1109 236 6 44 1254 118 97 991 15 3410 9570

2004. év 480 949 1231 255 6 44 1619 177 2 889 14 2918 8584

2005. év 840 585 1400 247 4 40 1483 168 782 15 5564

2006. év 1384 744 949 235 5 57 1533 153 773 15 5848

Forrás: Polgármesteri Hivatal Békés

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások alakulása ((1000Ft/év)) Szociális ellátások Lakásfenntartási támogatás Átmeneti segély Munkanélküliek jövedelempótló támogatása Rendszeres szociális segély Temetési segély Köztemetés Ápolási díj Közgyógyellátás Gépkocsi szerzési támogatás Átalakítási támogatás Közlekedési támogatás Idıskorúak járadéka Rendszeres gyermekvédelmi támogatás Összesen

2002

2003

2004

2005

2006

7488 9395 6303 17446 4620 339 7907 6406 9680 3272 161732 234588

6098 9057 1461 16923 5730 443 10645 8387 8980 3047 170126 240897

18883 5310 836 19991 7475 484 10598 12070 8607 3483 154367 242104

62669 3107 24060 7410 343 13181 11422 7917 3823 157822 291754

83049 4220 17143 7050 450 15860 10627 7693 5152 37288 188532

Forrás: Polgármesteri Hivatal Békés

24

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások alakulása (fı/év) Szociális ellátások Ápolási díj Közgyógyellátás Gépkocsi szerzési támogatás Átalakítási támogatás Közlekedési támogatás Összesen

2002. év 37 1415 146 996 2594

2003. év 44 1254 118 97 991 2501

2004. év 44 1619 177 2 889 2731

2005. év 40 1483 168 782 2473

2006. év 57 1533 153 773 2516

Forrás: Polgármesteri Hivatal/települések adatai

Helyi adatok 2006. évben (fı) Saját jogú nyugdíjasok száma 60 éven felüliek száma Idısek klubjában ellátottak száma Szociális étkeztetésben részesülık száma Házi segítségnyújtásban részesülık száma Jelzırendszeres házi segítségnyújtásban részesülık száma Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezık száma Idısek járadékára jogosultak száma Szociális otthonban elhelyezettek helyi lakosok száma Helyi lakosok száma a szociális otthon várakozási listáján

1533 15

Forrás: Gondozási Központ és Önkormányzat

Békés alap- és szakellátást végzı szociális intézményeinek adatai: Az Intézmény alapító okiratában meghatározott tevékenységek és fıbb mutatói Intézményi tevékenységek Megnevezés Családsegítés

TEÁOR szám 8532

Gyermekjóléti Szolgálat Étkeztetés Házi segítségnyújtás

8532 8532 8532

Jelzırendszeres házi segítségnyújtás 8532 Támogató Szolgáltatás Közösségi ellátások

8532 8532

Nappali ellátások (idısek)

8532

Nappali ellátások (fogyatékosok)

8532

Nappali ellátások (hajléktalanok)

8532

Átmeneti elhelyezést biztosító 8531 ellátások (hajléktalan szállás) Intézményi vagyon mőködtetése Intézmény mőködtetése Egyéb munkahelyi étkeztetés Az ellátottak szociális intézményen belüli foglalkoztatása

Mőködési terület Békés város és Tarhos község közigazgatási területe intézményfenntartó társulási megállapodás alapján Békés város közigazgatási területe Békés város közigazgatási területe Békés város és Tarhos község közigazgatási területe intézményfenntartó társulási megállapodás alapján Békés város közigazgatási területe intézményfenntartó társulási megállapodás alapján Békés város közigazgatási területe Békés város, Mezıberény város, Köröstarcsa, Murony, Kamut, Tarhos és Bélmegyer települések közigazgatási területe intézményfenntartó társulási megállappodás alapján Békés város és Tarhos község közigazgatási területe intézményfenntartó társulási megállapodás alapján Békés, Murony, Tarhos és Mezıberény települések közigazgatási területe Békés, Mezıberény, Köröstarcsa, Csárdaszállás, Murony, Kamut, Bélmegyer, Tarhos, Hunya, Gyomaendrıd Békés, Mezıberény, Köröstarcsa, Csárdaszállás, Murony, Kamut, Bélmegyer, Tarhos, Hunya, Gyomaendrıd kistérségi megállapodás alapján

7020 7512 5551 8532 Forrás: Intézmény alapító okirata.

25

A Gondozási Központ szociális alap-és szakellátásai (ellátottak száma) Szociális szolgáltatás Idısek klubja

2002. év

2003. év

2004. év

2005. év

2006. év

154

151

152

145

142

Étkeztetés

132

137

136

133

127

Házi segítségnyújtás

70

70

72

68

74

Forrás: Gondozási Központ

Az étkeztetés adatai Idıszak

Adagok száma

2002 2003 2004 2005 2006

132 137 136 133 127

I. fızıhelyrıl szállított 132 137 136 133 127

Befizetett térítési díj 7.293.000 7.657.000 7.257.000 8.145.000 8.829.000

Forrás. Gondozási Központ

A házi segítségnyújtás adatai Idıszak 2002 2003 2004 2005 2006

Gondozottak száma 70 70 72 68 74

Gondozási idı (óra) 4.240 4.265 4.313 4.188 4.450

Befizetett térítési díj 1.461 1.579 1.540 1.484 1.620


Idısek Klubja adatai Idıszak

Tagok száma

2002 2003 2004 2005 2006

154 151 152 145 142

Ebédadagok száma/hó 2710 2710 2707 2707 2709 2709 2600 2600 2349 2349 Forrás: Gondozási Központ Reggeli

Befizetett térítési díjak 7709 7947 7807 9498 9102

Családsegítı Szolgálat 2002.-2006. év adatai Kliens forgalmi adatok (fı)

2002. év

2003. év

2004. év

2005. év

2006. év

573

782

843

572

305

Forrás: Családsegítı Szolgálat

A klienskör gazdasági aktivitása (fı) Összesen

Aktív keresı

171

18

Munkanélküli

Inaktív keresı

Ebbıl Nyugdíjas

Eltartott

Ebbıl Kiskorú

35

82

57

36

10

Forrás. Családsegítı Szolgálat 2006. évi forgalmi naplója

a.) Hozott problémák típusai (Halmozott adatok=1 kliens több gondjában kéri a segítséget) Életviteli: 26 Családi: 31 Lelki: 76 Gyermeknevelési: 17 Anyagi: 81 Munkával kapcsolatos: 8 Egészségügyi: 11 26

Ügyintézésben segítségkérés: 131 Információt kért: 95 Egyéb: 45 b.) Esetkezelés jellege Információnyújtás: 111 alkalom Ügyintézés: 197 alkalom Segítıbeszélgetés: 73 alkalom Tanács: 42 alkalom Átirányítás: 21 alkalom Gyermekjóléti Szolgálat 2002.-2006. év adatai Kliens forgalmi adatok (fı)

2002. év 1336

2003. év 1496

2004. év 1787

2005. év 1131

2006. év 2474

Forrás: Gyermekjóléti Szolgálat

Gondozásban levı esetek száma: 174 család Családlátogatások száma: 426 alkalom Ügyfélforgalom: 2474 fı 2006-ban Szervezeti-intézményi jellemzık Alapítója: Békés Város Önkormányzata Az intézmény neve: Békés Városi Szociális Szolgáltató Központ Székhelye: 5630 Békés, Jantyik u. 1. Telephelye: 5630 Békés, Jantyik u. 1. Intézményi tevékenységek, közszolgáltatások az alapító okirata szerint: családsegítés, gyermekjóléti szolgálat, étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzırendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás, közösségi ellátások, nappali ellátások (idısek, fogyatékosok, hajléktalanok, átmeneti elhelyezést nyújtó ellátások (hajléktalanok), szociális intézményen belüli foglalkoztatás Mőködési területe, az ellátottak köre: Megnevezés Családsegítés

Mőködési terület Békés város és Tarhos község közigazgatási területe intézményfenntartó társulási megállapodás alapján Gyermekjóléti Szolgálat Békés város közigazgatási területe Étkeztetés Békés város közigazgatási területe Házi segítségnyújtás Békés város és Tarhos község közigazgatási területe intézményfenntartó társulási megállapodás alapján Jelzırendszeres házi segítségnyújtás Békés város közigazgatási területe intézményfenntartó társulási megállapodás alapján Támogató Szolgáltatás Békés város közigazgatási területe Közösségi ellátások Békés város, Mezıberény város, Köröstarcsa, Murony, Kamut, Tarhos és Bélmegyer települések közigazgatási területe intézményfenntartó társulási megállappodás alapján Nappali ellátások (idısek) Békés város és Tarhos község közigazgatási területe intézményfenntartó társulási megállapodás alapján Nappali ellátások (fogyatékosok) Békés, Murony, Tarhos és Mezıberény települések közigazgatási területe Nappali ellátások (hajléktalanok) Békés, Mezıberény, Köröstarcsa, Csárdaszállás, Murony, Kamut, Bélmegyer, Tarhos, Hunya, Gyomaendrıd Átmeneti elhelyezést biztosító Békés, Mezıberény, Köröstarcsa, Csárdaszállás, ellátások (hajléktalan szállás) Murony, Kamut, Bélmegyer, Tarhos, Hunya, Gyomaendrıd kistérségi megállapodás alapján

Felügyeleti szerve: Békés Város Önkormányzata Az intézmény vezetıje: Nagy György Miklósné 27

Az Intézmény jogállása: önálló jogi személy, teljes jogkörő, részben önálló költségvetési szerv. Felújítási, beruházási alapot nem képezhet, vállalkozási tevékenységet nem folytathat. Gazdálkodási feladatait a Békés Városi Egyesített Egészségügyi és Rendelıintézet Gazdasági szervezete látja el. A szociális szolgáltatások humánerıforrása 2006 Szociális szolgáltatásokat ellátó, közalkalmazotti és megbízásos Képzettségi szint jogviszonyban dolgozó Munkatársak közszolgáltatásonként Szociális alapszolgáltatások Családsegítés 2 fı családgondozó, Fıiskola 1 fı családgondozó asszisztens Érettségire alapuló felsıfokú végzettség Házi segítségnyújtás 1 fı vezetı gondozó Szakirányú szakképzettség 7 fı szociális gondozó Szociális ápoló-gondozó Étkeztetés 1 fı szociális segítı Középfokú végzettség Támogató szolgálat ½ fı koordinátor Fıiskola 2 fı személyi segítı Szociális ápoló-gondozó 1 fı gépkocsivezetı Hivatásos gépkocsivezetı + támogató szolgálati képzés Közösségi Ellátások 1 fı koordinátor Fıiskola 2 fı közösségi gondozó Szociális ápoló-gondozó Idısek klubjai 4 fı nappali ellátást vezetı Érettségi + ápoló gondozó 5 fı gondozó Szociális ápoló gondozó Fogyatékosok Nappali 1 fı terápiás munkatárs Fıiskola Intézménye 3 fı szociális gondozó Szociális ápoló gondozó 2 fı foglalkoztatás segítı Érettségi Hajléktalanok Nappali 1 fı mentálhigiénés munkatárs Fıiskola Melegedıje 1 fı szociális segítı Szociális ápoló gondozó Gyermekjóléti alapellátás Gyermekjóléti Szolgáltatás 2 fı családgondozó Fıiskola 1 fı szakmai egység vezetı Fıiskola 1 fı pszichológiai tanácsadó egyetem 1 fı jogász egyetem 1 fı családgondozó asszisztens érettségin alapuló felsıfokú végzettség Forrás: Intézmény

Az intézményi feladatellátást szolgáló tárgyi erıforrás 2006 Vagyon megnevezése

Nettó nyilvántartási érték 306098 4495 49799 360392

Ingatlan Jármő Ingó vagyon Összesen Forrás: IGSZ

28

Az Intézmény költségvetésének adatai (e Ft) Szakterület Idıszak

Szociális alap-és szakellátás, Összesen gyermekvédelem 2006. évi terv 2005. évi tény 2006. évi terv 2005. évi tény 2006. évi terv Kiadások 225523 60624 72061 284277 297584 72515 19896 23429 94257 95944 145050 52464 42945 203612 187995 0 21850 0 38973 0 443088 154834 138435 621119 581523 Saját bevételek 300000 310742 300000 21462 20826 20388 50327 41850 16407 16407 10647 86727

Egészségügy 2005. évi tény

Személyi j. Járulékok Dologi elıir. Felhalmozás Összes kiadás

223653 74361 151148 17123 466285

MEP bevétel Mőködési bev. Pályázati támog. Pénzmaradvány Bérleti díj bev Egyéb bevétel ÁFA Saját bevételek

310742 29501

Állam normatíva Átadott pénze. Összes bevétel Önkorm.rész %

115895 670 536438

76080 240 3310 419873

2010 323472 119616 443088

2384 50264 További bevételek 125007 1439 176710

240 5694 470137

2575 22963 115472

240902 2109 713148

138435

Forrás: Önkormányzati Költségvetési rendeletek, IGSZ és intézményi adatok

Pszichiátriai betegek, és fogyatékkal élık száma 2006. évben Lakosság kor szerint 18 év alatti 18 év feletti Összesen:

Pszichiátriai beteg (fı) 40 1804 1844

Fogyatékkal élı (fı) 171 1829 2000

Pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek száma 2006. évben 18 év alatti 18 év feletti Összesen:


Szenvedélybeteg (fı) 8 105 113

Forrás: Háziorvosi, szakorvosi adatok és Városi Egészségügyi Szakmai Program

V.2. Bélmegyer Bélmegyer lakossága 1158 fı, területe 63, 05 km². Infrastruktúra fıbb jellemzıi: − gázellátottság aránya − vezetékes ivóvíz ellátottság aránya − áramellátás aránya − szennyvízhálózat kiépítettsége − burkolt utak aránya 29

60 % 85 % 94,4 % Nincs adat 96 %

4585 346435 235088 581523

Település demográfiai adatai Állandó lakónépesség

Évek

Élve születettek

244 172 103 Forrás: KSH adott évek népszámlálási adatai 11 19 10 17 9 21 9 16 11 20 5 23 6 16

1970. 1980. 1990. 1241

2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.

Fogyás (-) szaporodás

Halálozások

1177 1159 1159 1158

Vándorlási különbözet (-+)

-8 -7 -12 -7 -9 -18 -10

Forrás: TÁH és Lm. Polgármesteri Hivatal Bélmegyer

Új lakások 1999-2006

1999

2000

2001

Bélmegyer

2

1

1

2002

2003

1

2004

2005

2006

1

4

2

Polg. Hiv. Építéshatóság


2002. év

2003. év

2004. év 49 686

2005. év 118 279

2006. év 122 590

180 4 39 21

584

7 67 6

58 17 1 8 66 6

68 14 5 8 46 7

60 18 1 13 74 5

5 62 9 84 1 159 564

85 2 165 966

83 3 177 1154

87 3 163 798

88 2 9 982

38 12

Forrás: Polgármesteri Hivatal Bélmegyer

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások alakulása ((1000Ft/év)) Szociális ellátások

2002

Lakásfenntartási támogatás Átmeneti segély Munkanélküliek jövedelempótló támogatása Rendszeres szociális segély Temetési segély Köztemetés Ápolási díj Közgyógyellátás Gépkocsi szerzési támogatás Átalakítási támogatás Közlekedési támogatás Idıskorúak járadéka Rendszeres gyermekvédelmi támogatás Összesen

2003

2005

2006

193 1462

7487 2090

8534 1744

1738 357

7340 255 132 1687 400

11896 210 484 2152 426

15292 270 47 3554 460

785 312 10255 21838

812 689 10908 23878

923 752 10767 37187

945 494 426 31766

1766

1534

5411 210

6737 120

1293

767 227 9537 19211


30

2004

Az elsı lakáshoz jutók támogatására kifizetett összegek alakulása 2001

Elsı lakáshoz jutók támogatása (fı/év)

2002

2003

3

2004 3

2005

2006

2

4

2004 300

2005 600

4


2001

Elsı lakáshoz jutók támogatása (e Ft/év)

2002 250

2003 400

2006 600



2002. év 5 62 9

2003. év 7 67 6

2004. év 8 66 6

2005. év 8 46 7

2006. év 13 74 5

84 160

85 165

83 163

87 148

88 180



365 247 38 42 5 4 74 2


Bélmegyer alap- és szakellátást végzı szociális intézményeinek adatai:


2002. év

2003. év

2004. év

2005. év

2006. év

33

37

45

53

38

Étkeztetés

18

16

19

18

42


4

2

4

5

5


Az étkeztetés adatai Idıszak 2002 2003 2004 2005 2006

Adagok száma 10862 11670 13165 14113 16587



31

Befizetett térítési díj 1827899 2047354 2378010 2855358 3821571



Gondozási idı 698 óra 30 perc 733 óra 547 óra 396 óra 487 óra 30 perc




Ebédadagok száma/hó 617 723 906 1053 705

Tagok száma

2002 2003 2004 2005 2006

33 37 45 53 38



Gyermekjóléti Szolgálat 2002.-2006. év adatai Kliens forgalmi adatok (fı)

2002. év

2003. év

2004. év

2005. év

2006. év

6

24

16

8

13

Forrás: Gyermekjóléti Szolgálat *= Tanuló szoba nélküli adatok

Gondozásban levı esetek száma: 5 család Családlátogatások száma: 38 alkalom Ügyfélforgalom: 13 fı 2006-ban Az Intézmény költségvetésének adatai (e Ft) Szakterület

Egészségügy

Idıszak

2005. évi tény 2006. évi terv


2258 762 4762

2378 779 3005

7782

6612

MEP bevétel Mőködési bev. Pályázati támog. Pénzmaradvány Bérleti díj bev Egyéb bevétel ÁFA Saját bevételek Állam normatíva Átadott pénze. Összes bevétel Önkorm.rész %

5131 5131

Szociális alap-és szakellátás, Összesen gyermekvédelem 2005. évi tény 2006. évi terv 2005. évi tény 2006. évi terv Kiadások 3367 3515 5625 5893 1156 1180 1918 1959 3075 3720 7837 6725 7598 Saját bevételek

8415

15380

14577

2489

2884

2489

2884

370 3254

365 2854

370 3254

8896

9370 5131 17355

8896 4160 16310

365 2854 További bevételek 9370 4160 4160 12224

12150


32

V.3. Csárdaszállás Csárdaszállás lakossága 516 fı, területe 54,17 km². Infrastruktúra fıbb jellemzıi: − gázellátottság aránya: 90 % − vezetékes ivóvíz ellátottság aránya: 95 % − áramellátás aránya: 100 % − szennyvízhálózat kiépítettsége: NINCS − burkolt utak aránya: 90 % Település demográfiai adatai 1970. 1980. 1990.

Állandó lakónépesség Nincs adat Nincs adat 652

2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.

553 547 553 654 543 545 528

Évek

Élve születettek


Halálozások

Forrás: KSH adott évek népszámlálási adatai 4 6 4 11 3 3 7 5 2 16 3 16 3 7


-99 -6 +6 101 -91 +2 -17

Forrás: Polgármesteri Hivatal Csárdaszállás


2002. év 0 2 0 15 3 0 0 24 0 0 21 3 60 128

2003. 0 0 0 11 3 0 0 22 0 0 27 2 52 108


33

2004. év 0 3 0 13 2 0 0 23 0 0 27 2 52 119

2005. év 23 0 0 12 12 0 0 17 0 0 34 1 56 155

2006. év 38 1 0 29 7 0 1 21 2 0 33 1 0 133

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások alakulása ((1000Ft/év)) Szociális ellátások Lakásfenntartási támogatás Átmeneti segély Munkanélküliek jövedelempótló támogatása Rendszeres szociális segély Temetési segély Köztemetés Ápolási díj Közgyógyellátás Gépkocsi szerzési támogatás Átalakítási támogatás Közlekedési támogatás Idıskorúak járadéka Rendszeres gyermekvédelmi támogatás Összesen

2002

2003

2004

2005

2006

0 30 0 1926 12 0 0 0 0 0 157 687 3014 5826

0 0 0 1290 12 0 0 0 0 0 217 642 3466 5627

0 7 0 1635 10 0 0 0 0 0 252 529 3661 6094

903 0 0 1940 60 0 0 0 0 0 343 364 3448 7058

1692 5 0 2441 35 0 273 0 2 0 347 293 0 5086


Az elsı lakáshoz jutók támogatására kifizetett összegek alakulása Elsı lakáshoz jutók támogatása (fı/év)

2001 9

2002 4

2003 8

2004 6

2005 4

2006 6



2001 790

2002 650

2003 650

2004 700

2005 600

2006 900



2002. év 0 24

2003. év 0 22

2004. év 0 23

2005. év 1 17

2006. év 1 21

0 21 45

0 25 47

0 27 50

0 34 52

0 33 55



153 111 0 9 0 3 21 1 0 2


34

Csárdaszállás alap- és szakellátást végzı szociális intézményeinek adatai: Az Intézmény alapító okiratában meghatározott tevékenységek Falugondnoki szolgálat Forrás: Intézmény alapító okirata.






V.4. Doboz Doboz lakossága 4625, területe 54, 47 km². Infrastruktúra fıbb jellemzıi: −gázellátottság aránya 72 % −vezetékes ivóvíz ellátottság aránya 96 % −áramellátás aránya 100 % −szennyvízhálózat kiépítettsége 0% −burkolt utak aránya 85 % Szociális alapellátások rendszere: Doboz valamennyi szociális feladatának ellátásával 2008. január 1-jével a Békéscsabai többcélú társulásnál marad. Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítı Központ Békéscsaba, Szabadság tér11-17 sz.: • családsegítés • támogató szolgálat • gyermekjóléti szolgálat Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézet Békéscsaba, Ady u 30 sz. 1. Alapellátás: • házi segítségnyújtás • szociális étkeztetés • nappali szociális ellátás 2. Szakosított ellátás: • hajléktalanok átmeneti szállása • nappali melegedı • családok átmeneti otthona • helyettes szülıi hálózat 35

•

gyermekek átmeneti otthona.

Település demográfiai adatai Évek 1970. 1980. 1990. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.

Állandó lakónépesség 5092 4916

4699 4668 4697 4676 4695 4664 4625

Élve születettek

Halálozások

60 71

59 76

Fogyás (-) szaporodás 1 -5

Forrás: KSH adott évek népszámlálási adatai 38 63 46 81 50 56 56 63 34 47 33 60

Vándorlási különbözet (-+) -130 -38

-25 -35 -6 -7 -13 -27

Forrás: TÁH és Lm. Polgármesteri Hivatal Doboz


2002. év

1 587 8 117 24 4 18 351 90 509 1 634 2344

2003. év 481 121 48 7 20 320 91 514 1 605 2208

2004. év 226 419 128 29 4 23 340 85 499 1 582 2336

2005. év 244 354 145 45 7 31 353 101 535 1 575 2391

2006. év 262 357 180 45 7 34 266 95 513 1 416 2176

Forrás: Polgármesteri Hivatal Doboz


2002

2003

2004

2005

2006


12 5397 846 15346 413 293 4298 1357 4613 229 32231 65035

6281 10946 828 486 5241 1373 4700 269 33553 73677

3900 4964 21127 484 337 6469 1514 4655 528 35924 79902

10921 4624 23633 835 768 7094 1853 4915 443 38557 93643

15547 5021 37697 796 748 10481 1761 4812 403 5014


36

82280


2001

2002

2003

2004

2005

17

13

13

10

12

2004 3300

2005 4550

2006 8



2001 414

2002 4050

2003 4450

2006 3100



2002. év 18 351 90 509 968

2003. év 20 320 91 514 945

2004. év 23 340 85 1 499 948

2005. év 31 353 101 535 1020

2006. év 34 266 95 513 908



893 40 33 18 266 1


Doboz alap- és szakellátást végzı szociális intézményeinek adatai: Az Intézmény alapító okiratában meghatározott tevékenységek és fıbb mutatói Intézményi tevékenységek Szakágazati megnevezés: Bölcsıdei ellátás: Házi segítségnyújtás Szociális étkeztetés Nappali szociális ellátás Kiegészítı alapellátás Családsegítés gyermekjólét Támogató szolgálat Hajléktalanok átmeneti szállása Nappali melegedı Gyermekek átmeneti otthona Családok átmeneti otthona Helyettes szülıi hálózat Forrás: Intézmény alapító okirata.

37


2002. év

2003. év

2004. év

2005. év

2006. év

Tendencia

31,4

32

32,6

32

37

40

Étkeztetés

36

32

34

35

33

40


7

7

9

9

18

20



Adagok száma Befizetett térítési díj 2918 1.382.677 2625 1.371.056 3099 1.498.585 7742 2.077.746 8869 2.534.643 Forrás. Gondozási Központ


Gondozottak száma Gondozási idı 7 989/ó 7 848/ó 9 1114/ó 9 1449/ó 18 1828/ó Forrás. Gondozási Központ Idısek Klubja adatai



Tagok száma

2002 2003 2004 2005 2006

40 40 40 40 40

Ebédadagok száma/hó 8193/év 8097/év 8227/év 4038/év 5092/év

Befizetett térítési díjak 1.086.000 1.240.000 1.780.752 1.367.641 1.592.000



2002. év 1130

2003. év 2004. év 2005. év 1291 1288 2459 Forrás: Családsegítı Szolgálat

2006. év 4091

A klienskör gazdasági aktivitása (fı) Összesen 1289

Aktív keresı Munkanélküli Inaktív keresı Nyugdíjas Eltartott 189 258 691 327 150 Forrás. Családsegítı Szolgálat 2004. évi forgalmi naplója

Kiskorú 109

a.) Hozott problémák típusai (Halmozott adatok=1 kliens több gondjában kéri a segítséget) 2006. Életviteli: 322 Családi: 4 Lelki: 7 Gyermeknevelési: 18 Anyagi: 779 Munkával kapcsolatos: 24 38

Egészségügyi: 39 Ügyintézésben segítségkérés: 56 Információt kért: 89 Egyéb: b.) Esetkezelés jellege Információnyújtás: 3779 alkalom Ügyintézés: 1527 alkalom Segítıbeszélgetés: 966 alkalom Tanács: 84 alkalom Átirányítás: 558 alkalom Kliens forgalmi adatok (fı)

Gyermekjóléti Szolgálat 2002.-2006. év adatai 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2577 3203 3115 3089

2006. év 3109


Területi irodák: Gondozásban levı esetek száma: 79 család Székhelye: Békéscsaba, Szabadság tér 11-17 sz. Telephelye: Békéscsaba, Gyár u 16 sz, Békéscsaba, Fövenyes 1/a, Békéscsaba, Bartók B. 24 Intézményi tevékenységek, közszolgáltatások az alapító okirata szerint: Mőködési területe, az ellátottak köre: Békéscsaba, Doboz, Telekgerendás, Kétsoprony, Csabaszabadi Felügyeleti szerve: Békéscsaba és Térsége Többsélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Az intézmény vezetıjét Dr Csereiné Árgyelán Anna Az Intézmény jogállása: Önálló jogi személy

A szociális szolgáltatások humánerıforrása Szociális szolgáltatásokat ellátó, közalkalmazotti és megbízásos jogviszonyban dolgozó Képzettségi Munkatársak közszolgáltatásonként szint Szociális alapszolgáltatások Idısek Klubja 2 fı közalkalmazott Fıiskola G-kat. Fıisk. Assz. Ekat étkeztetés 1 fı közalkalmazott Középisk. D-kat házisegítségnyújtás 3 fı közalkalmazott Szakisk. C-kat Családgondozó heti 40 ó Szakisk. G-kat Családsegítés családsegítés Szociális segítı heti 20 ó Felsıfoki E-kat Támogató szolg. Személyi sgító heti 40 ó Felsıfokú E-kat Támogató szolg. Gépkocsi vezetı heti 40 ó Szakmunkás bkat Gyermekjóléti alapellátás Gyermekjóléti szolg. Gyermekjóléti szolg.

Családgondozó asszisztens heti 40 ó Családgondozó asszisztens heti 20 ó Forrás: Intézmény

39

Felsıfokú E-kat Felsıfokú E-kat

Az intézményi feladatellátást szolgáló tárgyi erıforrás 2006 Vagyon megnevezése Ingatlan Jármő

Nettó nyilvántartási érték Támogató szolg: feladat ellátására Renault Trafic 2 éves Doboz Önkorm. Tulajdona. -

Ingó vagyon Összesen

Az Intézmény költségvetésének adatai (e Ft) Szakterület

Egészségügy

Idıszak


Személyi j. Járulékok Dologi elıir. Felhalmozás Összes kiadás Saját bevételek MEP bevétel Mőködési bev. Pályázati támog. Pénzmaradvány Bérleti díj bev Egyéb bevétel ÁFA Saját bevételek Állam normatíva Átadott pénze. Összes bevétel Önkorm.rész %

19863 6407 3451 608 30329

15344 4190 3214 4260 27008

23504 862

14479 400

Szociális alap-és szakellátás, Összesen gyermekvédelem 2005. évi tény 2006. évi terv 2005. évi tény 2006. évi terv Kiadások 20262 22207 40125 37551 6258 7618 12665 11808 15026 12039 18477 15253 2714 3322 4260 44260 41864 74589 68872 5861

5795

45 24366

14879 5906 További bevételek 25591

23504 6723

14479 6195

45 710 6505

30272

710 21384

22787

25591

22787

24366

14879

5906

6505

30272

21384

2,5

2,3

0,6

0,5

3,1

2,8


V.5. Kamut Kamut község lakossága 1162 fı, területe 60, 48 km². Infrastruktúra fıbb jellemzıi: − gázellátottság aránya − vezetékes ivóvíz ellátottság aránya − áramellátás aránya − szennyvízhálózat kiépítettsége − burkolt utak aránya

40

nincs adat 99 % 100 % 0 95 %


1970. 1980. 1990.

Állandó lakónépesség 1988 1537 1513

2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.

1269 1246 1232 1220 1210 1195 1177

Évek

Élve születettek

Halálozások

31 19 25 16 11 10 Forrás: KSH adott évek népszámlálási adatai-3 12 18 13 13 8 17 6 13 10 18 8 14 7 21

Fogyás (-) szaporodás +12 +9 +1


-6 0 - 9 - 7 - 8 - 6 - 14

-17 -14 - 3 - 3 - 7 - 12

Forrás: TÁH és Lm. Polgármesteri Hivatal *=1970 - 1979 év közötti idıszak együttesen **=1980-1989 év közötti idıszak együttesen


1999

2000

2001

Kamut

6

3

-

2002

2003

2004

2005

2006

-

1

-

4

3



2002. év 23 1 21 14 1 3 63 32 140 2 136 436

2003. év 1 20 25 7 1 4 57 40 148 3 122 428

Forrás: Polgármesteri Hivatal Kamut

41

2004. év 5 26 33 12 4 67 39 150 3 117 456

2005. év 34 12 32 12 2 4 67 40 158 3 116 480

2006. év 67 17 31 14 6 64 40 158 3 5 405


2002

2003

2004

2005

2006


0 129 157 3715 141 71 378 347 0 0 1207 422 7215 13782

27 150 0 4383 65 0 660 376 0 0 1223 430 6768 14082

136 141 0 5088 139 0 891 244 0 0 1224 666 7675 16204

1349 71 0 6595 148 181 9489 259 0 0 1333 708 7590 27723

3443 140 0 7889 181 0 1466 376 0 0 1474 883 339 16191



2001

2002

10

2003

8

2004 7

2005

2006

3

5

2004 256

2005 680

8



2001 1215

2002 1100

2003 770

2006 1200

Forrás: Polgármesteri Hivatal


2002. év 3 63 32 0 140 238

2003. év 4 57 40 0 148 249

2004. év 4 67 39 0 150 260

2005. év 4 67 40 0 158 269

2006. év 6 64 40 0 158 268



422 325 29 24 13 4 64 3 0 0


42

Kamut alap- és szakellátást végzı szociális intézményeinek adatai: Az Intézmény alapító okiratában meghatározott tevékenységek és fıbb mutatói Intézményi tevékenységek Idısek Klubja Házi Segítségnyújtás Étkeztetés Tanyagondnoki Szolgálat

Nappali Szociális ellátás Mezıberény Város ell. Kamuti fenntartás Kamut,-Murony társulás Forrás: Intézmény alapító okirata.


2002. év

2003. év

2004. év

2005. év

2006. év

24

26

30

29

29

Étkeztetés

15

18

22

25

24


7

10

13

16

13



Adagok száma

2002 2003 2004 2005 2006

2599 3283 4056 4504 4637





Gondozási idı 30 óra 69 óra 62 óra 90 óra 95 óra



Tagok száma

2002 2003 2004 2005 2006

23 26 30 29 29




2002. év

2003. év

2004. év

2005. év

2006. év

248

480

811

598

398


43


Aktív keresı

91

24

Munkanélküli

Inaktív keresı

Nyugdíjas

Eltartott

Kiskorú

14

51

33

2

-


a.) Hozott problémák típusai (Halmozott adatok=1 kliens több gondjában kéri a segítséget) Életviteli: 72 Családi: 91 Lelki: 27 Gyermeknevelési: 117 Anyagi: 168 Munkával kapcsolatos: 20 Egészségügyi: 49 Ügyintézésben segítségkérés: 46 Információt kért: 217 Egyéb: b.) Esetkezelés jellege Információnyújtás: 370 alkalom Ügyintézés: 131 alkalom Segítıbeszélgetés: 202 alkalom Tanács: 22 alkalom Átirányítás: 34 alkalom Gyermekjóléti Szolgálat 2002.-2006. év adatai Kliens forgalmi adatok (fı)

2002. év 129

2003. év 236

2004. év 569

2005. év 738

2006. év 863


Gondozásban levı esetek száma: 6 család Családlátogatások száma: 105 alkalom Ügyfélforgalom: 863 fı 2006-ban Szervezeti-intézményi jellemzık Alapítója: Mezıberény Önkormányzata Az intézmény neve: Humánsegítı és Szociális Szolgálat Székhelye: Mezıberény, Juhász Gy. u. 1. Telephelye: Kamut, Petıfi u. 47. Intézményi tevékenységek, közszolgáltatások az alapító okirata szerint: Alapszolgáltató Központ

Mőködési területe, az ellátottak köre: Kamut, község, Idıs helyi lakosok Felügyeleti szerve: Dél-Alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Békés megyei szociális és Gyámhivatala Az intézmény vezetıjét: Mezıberény Város Önkormányzata nevezi ki Az Intézmény jogállása: Önálló intézmény

44

A szociális szolgáltatások humánerıforrása 2006 Szociális szolgáltatásokat ellátó, közalkalmazotti és megbízásos jogviszonyban dolgozó Munkatársak közszolgáltatásonként Szociális alapszolgáltatások Házi segítségnyújtás 1 fı házigondozó (közalkalmazott) Családsegítés 1 fı tanyagondnok (közalkalmazott) Nappali Szociális ellátás 1 fı gondozónı (közalkalmazott 1 fı mentálhigiénés munkatárs (közalkalmazott) 1 fı gondozónı (közalkalmazott) 1 fı tálaló-takarító (közalkalmazott)

Képzettségi szint Középfok Középfok Felsıfok Felsıfok Alapfok 8 általános

Forrás: Intézmény

Az intézményi feladatellátást szolgáló tárgyi erıforrás

2006 Vagyon megnevezése Ingatlan Jármő Ingó vagyon Összesen

Nettó nyilvántartási érték 5.118.000 5.118.000 Forrás: IGSZ


Egészségügy

Idıszak



1554 505 1722 3721

1799 552 1230 3581


3738 109

3149 200


3847 -

-

Szociális alap-és szakellátás, Összesen gyermekvédelem 2005. évi tény 2006. évi terv 2005. évi tény 2006. évi terv Kiadások 5031 7550 6585 9349 1970 2398 2475 2950 4539 5312 6081 6542 1595 1595 12955 15260 16736 18841 Saját bevételek 3738 3149 2089 1540 2198 1740

További bevételek 10160 294 3291 12543 290 412 9,1 3,2

1540

-

1540

10650 10190 3070 20,1

10160 294 16390 412 2,5

10650 15481 3360 17,8


45

V.6. Köröstarcsa Köröstarcsa lakossága 2857 fı, területe 62, 83 km². Infrastruktúra fıbb jellemzıi: − gázellátottság aránya: 75 % − vezetékes ivóvíz ellátottság aránya: 97 % − áramellátás aránya: 99 % − szennyvízhálózat kiépítettsége: 51 % − burkolt utak aránya: 66 % Az önkormányzat a település lakosságszáma alapján biztosítja a szociális törvényben meghatározott ellátási formákat. Az alapszolgáltatások elérését lakóhelyen biztosítja. Az idısellátásban a házi segítségnyújtással és a jelzırendszeres házi segítségnyújtással hozzásegíti a rászorulókat az otthonukban történı szükséglet kielégítéshez, ezzel a szolgáltatással hosszabb távon is kiváltható egy bentlakásos intézményi ellátás igénybevétele. Elırelátásra kényszeríti az önkormányzatot a lakosság elszegényedése és elöregedése, valamint azoknak az embereknek a szociális és egyéb területen történı ellátása is, akik munkahely hiányában nem tudtak, illetve a feketén végzett munkavégzés alapján nem szereztek nyugdíj megállapításhoz szükséges szolgálati idıt és ellátás nélküliek, illetve azok lesznek. Bentlakásos idısellátás a településen nincs. Önerıbıl ezt az önkormányzat megoldani nem képes, pályázati lehetıség mostanában nem volt. A szociális normatívából a mőködtetés biztosítása is gondot jelent, egyéb meghatározó forrás pedig nincs. Az alapellátás biztosított ugyan, de az intézmény épülete régi, folyamatos karbantartást és tatarozást igényel. A tárgyi feltételek biztosítottak, a mőködési költségek elsıdlegesek, így az eszközpótlást és a felújítást a mőködés biztosítása megelızi. Az önkormányzatnak nincs személyszállításra alkalmas jármőve. A szociális területen nagy szükség lenne egy kiszolgáló jármőre, amellyel meg lehetne oldani az ételszállítást, szükség szerint a járóbeteg illetve szakorvosi ellátás eléréséhez segítené hozzá a rászorulókat és más területen is használható lenne. A településünkön élı gyermekeket csak hosszas várakozás után tudja a gyermekjóléti szolgálat pszichológushoz juttatni. Új típusú problémákat hordoz magában a cigány lakosság nagyobb számú megjelenése – 2005. év óta - a településen. Település demográfiai adatai Évek

Állandó lakónépesség

1970.

Nincs adat

1980. 1990.

3317 3011

2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.

2919 2938 2974 2978 2957 2922 2887

Élve születettek


Halálozások


Nincs adat Forrás: KSH adott évek népszámlálási adatai 28 25 35 13 35 44 33 88 22 54 19 41 15 43

3 22 9 -55 -32 -22 -28

Nincs adat

Forrás: TÁH és Lm. Polgármesteri Hivatal


1999

2000

2001

Köröstarcsa

2

5

5

2002

2003

2004

2005

2006

3

0

6

2

0


46


2002. év 58 730 18 54 4 14 143 28 236 1 290 1576

2003. év 36 669 17 16 2 11 147 32 235 1 230 1396

2004. év 54 641 26 6 3 8 131 34 222 214 1339

2005. év 149 679 22 3 2 13 145 31 201 232 1477

2006. év 147 669 18 7 7 16 146 30 185 8 1233

Forrás: Polgármesteri Hivatal Köröstarcsa


2002

2003

2004

2005

2006


581 3968 1810 270 245 2386 362 1029 221 16231 25474

418 2877 3036 112 222 1722 376 1891 247 15366 26267

921 2870 3335 48 238 1969 330 1789 13749 25249

5008 2969 2804 24 180 3393 296 1642 14384 30700

9199 3024 3979 56 690 4727 464 1516 480 24135



2001 13

2002

2003

9

2004 12

2005

2006

4

7

2004 400.000

2005 700.000

1

Forrás: Polgármesteri Hival Köröstarcsa


2001 1.300.000

2002 900.000

2003 1.200.000


47

2006 100.000


2002. év 14 143 28 236 421

2003. év 11 147 32 235 425

2004. év 8 131 34 222 395

2005. év 13 145 31 201 390

2006. év 16 146 30 185 377


Köröstarcsa alap- és szakellátást végzı szociális intézményeinek adatai: Helyi adatok 2006. évben (fı) Saját jogú nyugdíjasok száma 60 éven felüliek száma Idısek klubjában ellátottak száma Szociális étkeztetésben részesülık száma Házi segítségnyújtásban részesülık száma Jelzırendszeres házi segítségnyújtásban részesülık száma Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezık száma Idısek járadékára jogosultak száma Szociális otthonban elhelyezettek helyi lakosok száma Helyi lakosok száma a szociális otthon várakozási listáján

Nincs adat 618 24 28 20 4 146 0 0

Az Intézmény alapító okiratában meghatározott tevékenységek és fıbb mutatói Intézményi tevékenységek - nappali ellátás (Idısek Klubja) - házi segítségnyújtás - szociális étkezés - az ellátási területen jelentkezı igények felmérése - gondozás és szolgáltatás megszervezése - más szolgálati formákhoz történı hozzáférés segítése - tanácsadás - alap és nappali ellátás összehangolása - gyermekjóléti szolgáltatás

24 fı 20 fı 28 fı

Forrás: Intézmény alapító okirata.


2002. év

2003. év

2004. év

2005. év

2006. év

Tendencia

4931

4120

3975

5480

5909

Növekvı

Étkeztetés

5575

5485

3779

4122

5557

Növekvı


4460

4662

4107,6

1983

5804

Növekvı



Adagok száma 5575 5485 3779 4122 5387

I. fızıhelyrıl Befizetett térítési szállított díj Önkormányzat 1,288,873,Napközikonyhájáról 1,512,970,1,081,389,1,174,240,1,560,060,-


48

A házi segítségnyújtás adatai Idıszak


2002 2003 2004 2005 2006

Gondozási idı óra 1370,25 1626 1268,25 2975 2556,55

Befizetett térítési díj 197,410,233,827,215,087,258,300,348,785,-



Tagok száma 24 22 22 23,5 24,67

2002 2003 2004 2005 2006

Ebédadagok száma/hó 18 16,4 16 16 16,3

Befizetett térítési díjak 967,457,1,002,073,1,001,143,1,035,031,1,030,828,-



2002. év

2003. év

2004. év

2005. év

2006. év

209

195

192

192

358



Aktív keresı

192

29

Munkanélküli

Inaktív keresı

Nyugdíjas

Eltartott

Kiskorú

41

70

43

9

ebbıl 5


a.) Hozott problémák típusai (Halmozott adatok=1 kliens több gondjában kéri a segítséget) Életviteli: 1 Családi: 4 Lelki: 5 Gyermeknevelési: 4 Anyagi: 33 Munkával kapcsolatos: 8 Egészségügyi: 5 Ügyintézésben segítségkérés: 68 Információt kért: 20 Egyéb: 2 b.) Esetkezelés jellege Információnyújtás: 18 alkalom Ügyintézés: 122 alkalom Segítıbeszélgetés: 8 alkalom Tanács: 34 alkalom Átirányítás: 5 alkalom Gyermekjóléti Szolgálat 2002.-2006. év adatai Kliens forgalmi adatok (fı)

2002. év

2003. év

2004. év

111

142

128


Gondozásban levı esetek száma: 52 család Családlátogatások száma: 127 alkalom 49

2005. év 157

2006. év 194

Ügyfélforgalom: 194 fı 2006-ban Szervezeti-intézményi jellemzık Alapítója: Köröstarcsa Község Önkormányzata Az intézmény neve: Köröstarcsa Község Önkormányzata Alapszolgáltatási Központ Székhelye: 5622 Köröstarcsa Kossuth tér 2. Telephelye: Intézményi tevékenységek, közszolgáltatások az alapító okirata szerint: Szociális és gyermekjóléti ellátás szállásnyújtás nélkül Mőködési területe, az ellátottak köre: Köröstarcsa Község Felügyeleti szerve: Köröstarcsa Község Önkormányzata Képviselı-testület Az intézmény vezetıjét Vértes Katalin. Az Intézmény jogállása részben önálló. A szociális szolgáltatások humánerıforrása 2006 Szociális szolgáltatásokat ellátó, közalkalmazotti és megbízásos jogviszonyban dolgozó Képzettségi Munkatársak közszolgáltatásonként szint Szociális alapszolgáltatások Nappali ellátás (Idısek Klubja) 1 fı klubvezetı Fıiskolai dipl. 1 fı gondozónı Gondozónıi szakképzettség Házi segítségnyújtás 2 fı gondozónı Gondozónıi szakképzettség Családsegítés 1 fı családgondozó Fıiskolai dipl.

Gyermekjóléti alapellátás Gyermekjóléti szolgáltatás

1 fı családgondozó

Fıiskolai dipl.



2006 Vagyon megnevezése Ingatlan Jármő Ingó vagyon Összesen

Nettó nyilvántartási érték 1.322.123 184.537 1.506.660 Forrás: IGSZ

50


Szociális alap-és szakellátás, Összesen gyermekvédelem 2006. évi terv 2005. évi tény 2006. évi terv 2005. évi tény 2006. évi terv Kiadások 7771 8054 7936 8054 7936 2515 2815 2570 2815 2570 3481 4660 4738 4660 4738 204 204 13767 15733 15244 15733 15244 Saját bevételek 9626 2632 2645 2632 2645 1880 216 11722 2632 2645 2632 2645 További bevételek 12292 10407 12292 10407 11722 14923 13052 14923 13052 2045 809 2192 809 2192 14,9 % 5,1 14,4 5,1 14,4

Egészségügy * 2005. évi tény


7044 2295 4817 1700 15856


9095 617 1700 1000 250 12662


12662 3194 20,1 %





Pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek száma 2006. évben 18 év alatti 18 év feletti Összesen:


Szenvedélybeteg (fı) 0 24 24

Forrás: Háziorvosi, szakorvosi adatok

* Egészségügy: szakfeladatként mőködik. A háziorvosok és a fogorvos egészségügyi vállalkozók, a védınıi tevékenység illetve a rendelı fenntartás jelenik meg a szakfeladaton V.7. Mezıberény Mezıberény lakosságszáma 11 114 fı, területe 118,53 km². Infrastruktúra fıbb jellemzıi: − gázellátottság aránya 85 % − vezetékes ivóvíz ellátottság aránya 95 % − áramellátás aránya 95 % − szennyvízhálózat kiépítettsége 90 % − burkolt utak aránya 95 %.

51

Szociális ellátás struktúrája a településen: − Önkormányzati: - szociális otthon 2 telephely 102 férıhely, szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, házi gyermekfelügyelet, támogató szolgálat, bölcsıde − Társulási: Idısek nappali ellátása, jelzırendszeres házi segítségnyújtás, családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás − Egyházi: szociális otthon 58 fıs, idısek klubja 50+30 fıs 2 db, szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás 2 db − Civil szervezet: Mécses Szolgáló Egyesület: fogyatékosok bentlakásos otthona, fogyatékosok nappali ellátása, támogató szolgálat, szociális foglalkoztató − Vállalkozásban szociális ellátás nincs. Település demográfiai adatai

1970. 1980. 1990.


2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.

11383 11294 11371 11337 11260 11270 11202

Évek

Élve születettek

Halálozások

160 162 162 159 143 176 Forrás: KSH adott évek népszámlálási adatai-67 112 179 102 154 89 150 94 147 83 168 98 162 113 152

Fogyás (-) szaporodás -2 3 -33

Vándorlási különbözet (-+) -799 -49 284

-67 -52 -61 -53 -85 -64 -39

-26 5 101 41 70 14 -96

Forrás: Polgármesteri Hivatal Mezıberény


1999

2000

2001

Település

25

58

46

2002

2003

2004

2005

2006

34

60

40

17

13



2002. év 380 155 28 156 0 0 19 447 52 0 243 5 1153 2638

2003. év 378 173 0 131 17 3 17 508 49 0 324 3 962 2565


52

2004. év 337 134 0 168 15 5 23 523 39 0 298 3 911 2456

2005. év 459 88 0 185 17 0 21 604 42 0 266 1 1012 2695

2006. év 427 86 0 440 14 1 30 656 45 0 243 1 736 2679


2002

Lakásfenntartási támogatás Átmeneti segély Munkanélküliek jövedelempótló támogatása Rendszeres szociális segély Temetési segély ( szociális kölcsönként) 0 Köztemetés Ápolási díj Közgyógyellátás Gépkocsi szerzési támogatás Átalakítási támogatás Közlekedési támogatás Idıskorúak járadéka Rendszeres gyermekvédelmi támogatás Összesen

5310 2906 2745 2390 0 0 3681 1990 0 0 2034 1005 49700 71761

2003

2004

2005

4423 2820 0 29189 1023 260 4423 2289 0 0 2865 8372 60680 116344

10668 2080 0 27347 790 361 22700 2670 0 0 2757 14533 58558 142464

18904 1448 0 37894 757 0 6065 2723 0 0 2475 513 66535 137314

2006 24648 1161 0 50900 840 125 5635 2311 0 0 2286 392 962 89260



2001

2002 0

2003

0

2004 0

2005

2006

0

0

2004 0

2005 0

0



2001 0

2002 0

2003 0

2006 0


A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások alakulása (fı/év) Szociális ellátások

2002. év 19 447 52 0 243 761

Ápolási díj Közgyógyellátás Gépkocsi szerzési támogatás Átalakítási támogatás Közlekedési támogatás Összesen

2003. év 17 508 49 0 324 898

2004. év 23 523 39 0 298 883

2005. év 21 604 42 0 266 933

2006. év 30 656 45 0 243 974



3490 2420 86 31 17 28 656 11 150 50

53

Mezıberény alap- és szakellátást végzı szociális intézményeinek adatai: Az Intézmény alapító okiratában meghatározott tevékenységek és fıbb mutatói Intézményi tevékenységek Ápolást, gondozást nyújtó intézményi ellátás x Étkeztetés x Házi segítségnyújtás x Idısek nappali ellátása x Jelzırendszeres házi segítségnyújtás x Családsegítés x Gyermekjóléti szolgálat x Támogató szolgálat x Helyettes szülıi hálózat x Bölcsıdei ellátás x Házi szakápolás x Járóbeteg szakorvosi ellátása, minden szakorvosi ellátásunk és gondozása vállalkozásban Védınıi szolgálat x Anya-, gyermek-, és x csecsemıvédelem Egészségügyi ellátás egyéb x ( pl: labor) feladatai Forrás: Intézmény alapító okirata. A táblázat tájékoztatásul tartalmazza az intézmény alapító okirata szerinti egészségügyialap-és szakellátásokat is.


2002. év

2003. év

2004. év

2005. év

2006. év

Tendencia

28

23

27

34

24

-

Étkeztetés

4

3

-

6

19

nı


16

24

31

32

36

nı



Adagok száma

2002 2003 2004 2005 2006

2320 2116 236 2752

Befizetett térítési díj 538 931 524 122 56 000 885 513


54



Gondozási idı 2283 2340,5 2720 4266 4123

Befizetett térítési díj 540 708 700 330 841 575 732 404 873 119



Tagok száma

2002 2003 2004 2005 2006

6423 6399 7370 7828 7528


Befizetett térítési díjak 1 342 842 1 443 828 1 873 521 2 074 587 1 907 134



2002. év

2003. év

2004. év

2005. év

2006. év

3765

6188

8127

9756

11418



Aktív keresı

1109

336

Munkanélküli

Inaktív keresı

Nyugdíjas

Eltartott

Kiskorú

238

448

329

87

50


a.) Hozott problémák típusai (Halmozott adatok=1 kliens több gondjában kéri a segítséget) Életviteli: 237 Családi: 421 Lelki: 545 Gyermeknevelési: 343 Anyagi: 812 Munkával kapcsolatos: 96 Egészségügyi: 395 Ügyintézésben segítségkérés: 2333 Információt kért: 2653 Egyéb: 337 b.) Esetkezelés jellege Információnyújtás: 3920 alkalom Ügyintézés: 3661 alkalom Segítıbeszélgetés: 874 alkalom Tanács: 256 alkalom Átirányítás: 127 alkalom 55


2002. év 2979

2003. év 3616

2004. év 7051

2005. év 7100

2006. év 7387


Gondozásban levı esetek száma: 107 család Családlátogatások száma: 960 alkalom Ügyfélforgalom: 7387 fı 2006-ban Szervezeti-intézményi jellemzık Alapítója: Mezıberény Város Önkormányzata Az intézmény neve: Városi Humánsegítı és Szociális Szolgálat Székhelye: 5650 Mezıberény, Juhász Gy. u. 1. Telephelye: 5650 Mezıberény, Hısök u. 3. 5650 Mezıberény, Luther u. 1. 5650 Mezıberény, Munkácsy u. 10. 5650 Mezıberény, Petıfi u. 27. 5650 Mezıberény, Puskin u. 1. 5650 Mezıberény, Széchenyi u. 1. 5650 Mezıberény, Tessedik tér 1. 5673 Kamut, Petıfi u. 106. 5672 Murony, Földvári u. 1. 5674 Kétsoprony, Dózsa u. 11. Intézményi tevékenységek, közszolgáltatások az alapító okirata szerint: - Ápolást, gondozást nyújtó intézményi ellátás - Étkeztetés - Házi segítségnyújtás - Idısek nappali ellátása - Jelzırendszeres házi segítségnyújtás - Családsegítés - Gyermekjóléti szolgálat - Támogató szolgálat - Helyettes szülıi hálózat - Bölcsıdei ellátás - Házi szakápolás - Járóbeteg szakorvosi ellátása, és gondozása - Védınıi szolgálat - Anya-, gyermek-, és csecsemıvédelem - Egészségügyi ellátás egyéb feladatai Mőködési területe, az ellátottak köre: Mezıberény Város közigazgatási területe, Önkormányzati társulási szerzıdésekben foglaltak alapján a Békési Többcélú Kistérségi Társulás települései szociális és gyermekvédelmi feladatok vonatkozásában – társulási megállapodások szerint. Kétsoprony közigazgatási területe jelzırendszeres házi segítségnyújtás tekintetében. Ellátási szerzıdés alapján a gyermekek átmeneti gondozásának tekintetében (helyettes szülıi hálózat keretében) Bélmegyer, Kamut, Köröstarcsa, Murony, Tarhos közigazgatási területe is. Felügyeleti szerve: Mezıberény Város Önkormányzata Az intézmény vezetıjét: Kovács Edina Az Intézmény jogállása: magasabb vezetı

56

A szociális szolgáltatások humánerıforrása 2006 Szociális szolgáltatásokat ellátó, közalkalmazotti és megbízásos jogviszonyban dolgozó Képzettségi Munkatársak közszolgáltatásonként szint Szociális alapszolgáltatások Házi segítségnyújtás 853 233 Dombi Éva KÖZÉP Szikora Jánosné KÖZÉP

Gyermekjóléti alapellátás

Családsegítı szolgálat 853 244 Balogh Ágnes Ilona Borgula Györgyné Hegedős Mihályné Majoros Beáta Olejné Mertz Judit Szlávik Krisztina

FELSİ FELSİ FELSİ FELSİ FELSİ FELSİ

Nappali ellátás 853 266 Pál Imréné Vámosné Sávolt Ágnes Varga Andrásné

FELSİ KÖZÉP KÖZÉP

Támogató szolgálat 853 288 Kovácsné Zsolnai Krisztina Schäffer Mártonné Sipos Éva

KÖZÉP FELSİ FELSİ

Bölcsıde 853 211 Adamcsok Györgyné Gúth Katalin Harsányi Mihályné Kohutné Drenyovszki Magdolna Sáli Ilona Zolnai Györgyné

FELSİ FELSİ FELSİ FELSİ FELSİ FELSİ

Gyermekjóléti szolgálat 853 244 Barnáné Bartó Edit Hegedősné Oláh Zita Wéber Gábor Szabolcsné

FELSİ FELSİ FELSİ


Az intézményi feladatellátást szolgáló tárgyi erıforrás 2006 Vagyon megnevezése Ingatlan Jármő Ingó vagyon Összesen

Nettó nyilvántartási érték 124597 4871 8248 137716 Forrás: IGSZ

57


Egészségügy

Idıszak Kiadások Személyi j. Járulékok Dologi elıir. Felhalmozás Összes kiadás

2005. évi tény


Szociális alap-és szakellátás, Összesen gyermekvédelem 2006. évi terv 2005. évi tény 2006. évi terv 2005. évi tény 2006. évi terv

19930 6555 13374

23349 7498 12475

39859

43322

24759 7016

28030 4564

143

34154 10871 11778 8808 65611 Saját bevételek 9334

39249 12311 12319 63879

54084 17426 25152 8808 105470

107201

10831

24759 16350

28030 15395

7550

7693

391

716

213 325 32243

32243 7616 19

135 32942

32942 10380 24

62598 19809 24794

213

17275 További bevételek 38647 55922 9689 15

503 11334

49518

638 44276

40921

38647

40921

52255 11624 18

88165 17305 16

85197 22004 21

Forrás: Önkormányzati Költségvetési rendeletek Intézményi adatok

V.8. Murony Murony lakosságszáma: 1418 fı, területe 35,68 km². Az Önkormányzati feladatellátás alapvetıen a szociális alapszolgáltatások minél kisebb költséggel járó biztosítására szorítkozik, nem terjed túl az önkormányzati kötelezı feladatellátáson. A Képviselı-testület és a jegyzı, a szociális törvény, és a helyi rendeletben szabályozott módon saját és átruházott hatáskörökkel a Kulturális Sport és Szociális bizottság, és a Polgármester bevonásával tesz eleget a jogszabályi kötelezettségeinek. Infrastruktúra fıbb jellemzıi: − − − − −

gázellátottság aránya: vezetékes ivóvíz ellátottság aránya: áramellátás aránya: szennyvízhálózat kiépítettsége: burkolt utak aránya:

58

90% 95% 100% 0% 80%


1970. 1980. 1990.


2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.

1526 1518 1525 1498 1480 1480 1473

Évek

Élve születettek

Halálozások



6 6 5 6 3 -6 2

-14 +1 -32 -24 -3 -1 -57

Forrás: KSH adott évek népszámlálási adatai 22 16 23 17 19 14 21 15 22 19 15 21 11 9



1999

2000

2001

3

4

2

2002

2003

2004

2005

2006

3

1

2

1

1



2002. év 16 33 0,5 18 13 3 52 15 1 78 1 178 408

2003. év 15 38 15 14 1 3 69 18 1 75 1 154 404

Forrás: Polgármesteri Hivatal Murony

59

2004. év 31 27 23 20 3 60 15 81 1 155 416

2005. év 71 36 35 15 2,5 58 15 76 1 154 464

2006. év 65 30 34 13 4 3 56 12 70 1 14 302


2002

2003

192 265 80 3662 130 434 90 561 229 7480 13123


2004

180 470 3255 180 80 623 98 658 262 8964 14770

2005

1947 295 3218 300 723 35 623 264 9826 17231

3385 313 5539 225 743 55 617 282 10561 21720

2006 4129 315 7676 195 377 1060 75 529 402 636 15394



2001 4

2002 9

2003 5

2004 7

2005 5

2006 5



2001 400

2002 600

2003 1000

2004 800

2005 1000

2006 750



2002. év 3 52 15 1 78 149

2003. év 3 69 18 1 75 166

2004. év 3 60 15 81 159

2005. év 2,5 58 15 76 151,5

2006. év 3 56 12 70 141



Nincs adat 274 32 27 13 56 1 2 3


60

Murony alap- és szakellátást végzı szociális intézményeinek adatai: Az Intézmény alapító okiratában meghatározott tevékenységek és fıbb mutatói Intézményi tevékenységek Mezıberény, Városi Humánsegítı Szolgálat Mezıberény, Városi Nappali ellátás Kistérségi társulásban Humánsegítı Szolgálat Polgármesteri Hivatal Szociális étkeztetés Önállóan ellátott feladat szakfeladatán Családsegítı és gyermekjóléti Mezıberény, Városi Kistérségi társulásban szolgálat Humánsegítı Szolgálat Mezıberény, Városi Jelzırendszeres házi segítségnyújtás Kistérségi társulásban Humánsegítı Szolgálat Kamut Önkormányzat Tanyagondnoki Szolgálat Intézményi Társulási formában gesztorságával Békés Városi Szociális Közösségi Pszichiátriai Ellátás Kistérségi társulásban Szolgálat Polgármesteri Hivatal Területi Védınıi Szolgálat Önállóan ellátott feladat szakfeladatán Háziorvosi- házi gyermekorvosi, Vállalkozó Háziorvossal kötött Dr. Lázár Magdolna Csilla Iskola-ifjúság egészségügyi ellátás feladatátvállalási szerzıdés alapján Háziorvos Mezıberény központtal, Központi Orvosi Ügyeleti ellátás Kistérségi társulásban SANIMED-TRANS Forrás: Intézmény alapító okirata. A táblázat tájékoztatásul tartalmazza az intézmény alapító okirata szerinti egészségügyialap-és szakellátásokat is. Házi segítségnyújtás

Kistérségi társulásban


2002. év

2003. év

2004. év

2005. év

2006. év

Tendencia

18

21

30

31

32

Növekvı

Étkeztetés

16

17

16

18

27

Növekvı


9

10

10

11

13

Növekvı



Adagok száma

2002 2003 2004 2005 2006

16 17 16 18 27


Befizetett térítési díj 1.267.221 1.287.520 1.025.571 1.643.872 2.090.872




Gondozási idı 428 óra 523 óra 970 óra 1178 óra 1.553 óra


61



Tagok száma

2002 2003 2004 2005 2006

18 21 30 31 32

Ebédadagok száma/hó 326/hó 409/hó 451/hó 315/hó 279/hó

Befizetett térítési díjak 600.100 640.500 672.300 817.200 904.710



2002. év

2003. év

2004. év

2005. év

2006. év

77

137

73

261

125



Aktív keresı

73

8

Munkanélküli

Inaktív keresı

Nyugdíjas

Eltartott

Kiskorú

6

30

19

29

25


a.) Hozott problémák típusai (Halmozott adatok=1 kliens több gondjában kéri a segítséget) Életviteli: 7 Családi: 6 Lelki: 15 Gyermeknevelési: 12 Anyagi: 26 Munkával kapcsolatos: 8 Egészségügyi: 11 Ügyintézésben segítségkérés: 28 Információt kért: 16 Egyéb: b.) Esetkezelés jellege Információnyújtás: 24 alkalom Ügyintézés: 31 alkalom Segítıbeszélgetés: 12 alkalom Tanács: 9 alkalom Átirányítás: 5 alkalom Gyermekjóléti Szolgálat 2002.-2006. év adatai Kliens forgalmi adatok (fı)

2002. év

2003. év

2004. év

91

116

204

2005. év 215

2006. év 251


Gondozásban levı esetek száma: 18 család Családlátogatások száma: 127 alkalom Ügyfélforgalom: 251 fı 2006-ban Szervezeti-intézményi jellemzık: A feladatot többcélú kistérségi társuláson belül, intézményfenntartó társulási szerzıdés alapján, a Mezıberényi Városi Humánsegítı szolgálat intézménye látja el. 62

A szociális szolgáltatások humánerıforrása 2006 Szociális szolgáltatásokat ellátó, közalkalmazotti és megbízásos jogviszonyban dolgozó Munkatársak közszolgáltatásonként Szociális alapszolgáltatások 1 fı közalkalmazott / teljes munkaidıben/ Nappali ellátás 1 fı közalkalmazott / teljes munkaidıben/ Szociális étkeztetés Házi segítségnyújtás Gyermekjóléti alapellátás Megjegyzés:

1 fı közalkalmazott /prémiuméves, heti 12 órás foglalkoztaásban/ 1 fı közalkalmazott / teljes munkaidıben/

Képzettségi szint Fıiskola Szociális Ápoló és Gondozó

Ment. Higién. Szakassziszt. 1 fı közalkalmazott / részmunkaidıs / Felsıfokú végzettség A szociális alapszolgáltatások terén a nappali ellátásban, házi segítségnyújtásban gyermekjóléti alapellátásban foglalkoztatott közalkalmazottak, a kistérségi társulásban, a gesztor a Mezıberény város Városi Humánsegítı Szolgálattal állnak közszolgálati jogviszonyban. A szociális étkeztetésnél a prémiuméves közalkalmazott Murony község Önkormányzatával áll közszolgálati jogviszonyban. Forrás: Intézmény

Az intézményi feladatellátást szolgáló tárgyi erıforrás 2006

Vagyon megnevezése Ingatlan (Gondozási Központ épülete) Jármő Ingó vagyon Összesen Forrás: IGSZ

63

Nettó nyilvántartási érték 6.400.000 1.000.000 7.400.000

Az Intézmény költségvetésének adatai (e Ft) Szakterület Idıszak Személyi j. Járulékok Dologi elıir. Felhalmozás Összes kiadás MEP bevétel Mőködési bev. Pályázati támog. Pénzmaradvány Bérleti díj bev Egyéb bevétel ÁFA Saját bevételek Állam normatíva Átadott pénze. Összes bevétel Önkorm.rész %

Egészségügy

Szociális alap-és szakellátás, Összesen gyermekvédelem 2005. évi tény 2006. évi terv 2005. évi tény 2006. évi terv 2005. évi tény 2006. évi terv Kiadások 2019 2237 4414 4618 6433 6855 676 742 1389 1447 2065 2189 621 1024 954 1482 1575 2506 197 197 3513 4003 6757 7547 10270 11550 Saját bevételek 2490 2623 2490 2623 85 70 85 70 2490 2623 85 70 2575 2693 További bevételek 11641 8765 11641 8765 2490 2623 11726 8835 14216 11458 1023 1380 -4969 -1288 -3946 92 41 53 0,8 Forrás: Önkormányzati Költségvetési rendeletek, IGSZ és intézményi adatok


Pszichiátriai beteg (fı) 6 6

V.9. Tarhos Tarhos lakosságszáma 954 fı, területe 57, 45 km². Infrastruktúra fıbb jellemzıi: − gázellátottság aránya − vezetékes ivóvíz ellátottság aránya − áramellátás aránya − szennyvízhálózat kiépítettsége − burkolt utak aránya

64

67 % 77 % nincs adat 0 71 %


Tarhos község demográfiai adatai Évek


1970. 1980. 1990. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.

1022 991 993 984 985 968 967

Élve születettek

Fogyás (-) szaporodás 7 Nincs adat 4 " 1 " Forrás: KSH adott évek népszámlálási adatai 8 13 " 4 4 " 5 9 " 8 5 " 4 9 " 6 10 " 4 13 " Halálozások

Vándorlási különbözet (-+) Nincs adat " " " " " " " " "

Forrás: Polgármesteri Hivatal Tarhos

Az adatokból jól látszik, hogy lakosságszáma folyamatosan csökken. Egyre több feladattal Békés városhoz csatlakozik, a szociális alapszolgáltatások területén a már említett intézményi társulásokban vesz részt. A következıkben egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátási formákra vonatkozó adatok következnek.

Pénzbeli és természetbeni szociális ellátási formák A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások alakulása (fı/év) Szociális ellátások


2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 6 1 23 6 1 68 7 2 34 1 123 272

1 7 29 7 1 75 7 60 1 102 290


65

4 91 26 2 1 71 6 57 1 58 317

20 246 26 5 2 60 9 67 1 51 487

25 96 25 5 2 64 10 59 1 24 311


2002 7 94 115 3600 56 168 324 465 227 5482 10538


2003 3 53 4557 16 188 229 582 247 4708 10583

2004 52 230 4149 12 222 261 613 263 4028 9830

2005

2006

734 34 5101 48 532 195 602 280 4360 11886

1363 6 5741 60 802 282 598 104 1011 9967



2001 -

2002 3

2003 3

2004 -

2005 1

2006 1



2001 -

2002 300

2003 300

2004 -

2005 100

2006 100



2002. év 1 68 7 2 34 112

2003. év 1 75 7 60 143


66

2004. év 1 71 6 57 135

2005. év 2 60 9 67 138

2006. év 2 64 10 59 135

Tarhos alap- és szakellátást végzı szociális intézményeinek adatai: Intézményi tevékenységek Idısek Klubja 1. Házi segítségnyújtás 2. Étkeztetés Forrás: Idısek klubja alapító okirata.

Az Idısek klubja szociális alap-és szakellátásai (ellátottak száma) Szociális szolgáltatás Idısek klubja

2002. év

2003. év

2004. év

2005. év

2006. év

39,8

39,38

35,51

34,99

33,59

Étkeztetés

6

10

8

7

6


4

7

4

4

7

Forrás: Idısek klubja Tarhos


Adagok száma

2002 2003 2004 2005 2006

1634 1805 2204 1546 2510


Forrás. Idısek klubja Tarhos


Gondozottak száma 4-6 4-7 4-7 4-5 4-8

Gondozási idı 313 óra 30 perc 234 óra 30 perc 225 óra 139 óra 699 óra 10 perc




Tagok száma 39-42 38-41 34-38 34-36 32-35

2002 2003 2004 2005 2006





2002. év

2003. év 11

2004. év 64

2005. év 56


Gondozásban levı esetek száma: 1 család Családlátogatások száma: 31.alkalom Ügyfélforgalom: 47 fı 2006-ban 67

2006. év 47

A szociális szolgáltatások humánerıforrása 2006 Szociális szolgáltatásokat ellátó, közalkalmazotti és megbízásos jogviszonyban dolgozó Képzettségi Munkatársak közszolgáltatásonként szint Szociális alapszolgáltatások Idısek Klubja 1 fı középfokú Forrás: Idısek klubja Tarhos

Az Intézmény költségvetésének adatai (e Ft) Szakterület Idıszak Személyi j. Járulékok Dologi elıir. Felhalmozás Összes kiadás

Szociális alap-és szakellátás, Összesen gyermekvédelem 2005. évi tény 2006. évi terv 2005. évi tény 2006. évi terv 2005. évi tény 2006. évi terv Kiadások 850 1047 3321 4270 4171 5317 259 341 1098 1339 1357 1680 1530 1078 1934 2336 3464 3414 888 888 2727 2466 6353 7945 9080 10411 Saját bevételek Egészségügy


3431 3431

2807 2807

36

38

36

38

178 44 258 További bevételek 9240

227

178 44 258

227 265

9309

9240

9309

9240 3431 12671

9309 2807 12116

265

Forrás: Önkormányzati Költségvetési rendeletek és intézményi adatok

V.10. Gyomaendrıd és Hunya V.10.1. Gyomaendrıd Gyomaendrıd lakosságszáma 15 237 fı, területe 303, 98 km². Gyomaendrıdön a szociális törvény által elıírt, minden kötelezıen ellátandó feladat biztosítva van, melyen felül önként vállalt feladatként 180 férıhelyen állandó ápolást, gondozást, nyújtó szakellátást is biztosítunk. Az elkövetkezendı idıkben a jelenleg mőködı szociális ellátások szinten tartása, illetve minıségjavítás a cél. Az önkormányzati, illetve Térségi Intézményfenntartó Társulás által biztosított szociális alapszolgáltatások és szakosított ellátáson kívül, a jelzırendszeres házi segítségnyújtást, ugyancsak társulási megállapodás alapján, Mezıberény Város biztosítja. A fentieken kívül, Gyomaendrıd Városban a Református Egyház fenntartásában mőködik egy 33 férıhelyes szeretetotthon, és egy 20 férıhelyes idısek klubja is. Infrastruktúrájának adatai: − gázellátottság aránya: 95% − vezetékes ivóvíz ellátottság aránya: 95% − áramellátás aránya: 95% − szennyvízhálózat kiépítettsége: 90% − burkolt utak aránya: 70% (belterületen) Település demográfiai adatai 68


Évek 1970. 1980. 1990.

18281 16613

2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.

15734 15656 15610 15540 15420 15303 15193

Élve születettek

Halálozások



+226 +120

-1788

-18 +35 -33 +31 +35 +3 +14

-113 -13 -101 -155 -120 -124

2221 1702 2060 1834 1780 1660 Forrás: KSH adott évek népszámlálási adatai 102 120 162 127 99 132 146 115 151 116 132 129 126 112



1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Gyomaendrıd Hunya

15 1

17 1

14 0

49 1

19 1

12 0

24 1

18 0

2004 4184

2005 4304

2006 4520

2998

3063

3193


Gépjármőállomány Gyomaendrıdön 1998 3318 2386

1999 3388 2334

2000 3444 2340

2001 2002 2003 3648 3780 4182 Gépjármőadót fizetık száma 2391 2401 2584 Forrás: Polgármesteri Hivatal Adóhatósága


2002. év 1852 1718 13 137 159 27 59 784 69 2 539 23 1371 6753

2003. év 1272 1738 0 184 162 21 60 807 46 2 519 21 1245 6077

Forrás: Polgármesteri Hivatal Gyomaendrıd

69

2004. év 1122 1228 0 273 98 25 55 827 57 1 506 19 1141 5352

2005. év 617 3005 0 332 155 24 57 797 45 2 489 16 1093 6632

2006. év 699 3291 0 442 123 22 66 874 44 2 466 14 1 6044


2002

2003

2004

2005

2006


26552 13029 2719 24288 1170 1725 13810 0 0 0 4698 5021 73411 166423

18705 15091 0 30596 1294 1647 15120 0 0 0 4594 4794 70497 162338

17166 8489 0 49030 871 2205 14739 0 0 0 4630 4848 73618 175596

21303 28923 0 63508 1544 2172 16364 0 0 0 4519 4452 75002 217787

30536 27976 0 69808 1287 2286 19793 0 0 0 4263 4377 68 160394


Az elsı lakáshoz jutók támogatására kifizetett összegek alakulása 2001 35

Elsı lakáshoz jutók támogatása (fı/év)

2002 31

2003 28

2004 32

2005 27

2006 33



2001 13246

2002 12060

2003 11970

2004 11992

2005 10725

2006 11680



2002. év 59 784 69 2 539 1453

2003. év 60 807 46 2 519 1434

2004. év 55 827 57 1 506 1446

2005. év 57 797 45 2 489 1390

2006. év 66 874 44 2 466 1452



Nincs adat 3416 185 149 45 0 874 14 153 22


70

Gyomaendrıd alap- és szakellátást végzı szociális intézményeinek adatai: Az Intézmény alapító okiratában meghatározott tevékenységek és fıbb mutatói Intézményi tevékenységek Szociális alapszolgáltatás TEÁOR szám: 85.32 - étkeztetés - házi segítségnyújtás - jelzırendszeres házi segítségnyújt. - támogató szolgáltatás - közösségi ellátás - nappali ellátás: - idısek klubja - fogyatékosok klubja - családsegítés - gyermekjóléti szolgálat

Szakosított ellátás TEÁOR szám: 85.31 - idısek otthona - idıskorúak gondozóháza

Munkahelyi étkeztetés TEÁOR szám: 5551 - munkahelyi étkeztetés - vendéglátás Máshová nem sorolt felnıtt, és egyéb oktatás TEÁOR szám: 8042

Pedagógiai szakszolgálat TEÁOR szám: 8042 - nevelési tanácsadás - logopédiai ellátás

Forrás: Intézmény alapító okirata. A táblázat tájékoztatásul tartalmazza az intézmény alapító okirata szerinti egészségügyialap-és szakellátásokat is.


2002. év

2003. év

2004. év

2005. év

2006. év

Tendencia

162

160

160

185

185

állandó

92 29

98 34

108 40

112 42

149 45

növekvı „

Étkeztetés Házi segítségnyújtás



Adagok száma

2002 2003 2004 2005 2006

22014 24214 31894 34777 33271





Gondozási idı 8648 9463 10182 14092 16753




Tagok száma

R + U kér

Ebédadagok száma/hó

2002 2003 2004 2005 2006

162 160 160 185 185

1 2 1 2 4

2144 2520 2266 1624 2353

R+U adagok száma/hó 17 34 23 25 72

Forrás. Gondozási Központ R= Reggeli U= Uzsonna

71



2002. év

2003. év

2004. év

2005. év

2006. év

211

229

127

244

537



Aktív keresı

127

11

Munkanélküli

Inaktív keresı

Nyugdíjas

Eltartott

Kiskorú

17

69

23

30

23


a.) Hozott problémák típusai (Halmozott adatok=1 kliens több gondjában kéri a segítséget) Életviteli: 1 Családi: 10 Lelki: 38 Gyermeknevelési: 7 Anyagi: 29 Munkával kapcsolatos: 0 Egészségügyi: 0 Ügyintézésben segítségkérés: 108 Információt kért: 146 Egyéb: 0 b.) Esetkezelés jellege Információnyújtás: 218 alkalom Ügyintézés: 142 alkalom Segítıbeszélgetés: 69 alkalom Tanács: 0 alkalom Átirányítás: 4 alkalom


2002. év

2003. év

2004. év

2005. év

2006. év

120

139

242

257

226


Gondozásban levı esetek száma: 235 család Családlátogatások száma: 891 alkalom Ügyfélforgalom: 1330 fı 2006-ban Szervezeti-intézményi jellemzık 1./ Térségi Szociális Gondozási Központ Alapítója: Gyomaendrıd Város Önkormányzat Képviselı-testülete Az intézmény neve: Térségi Szociális Gondozási Központ Gyomaendrıd-CsárdaszállásHunya Székhelye: Gyomaendrıd, Mirhóháti u. 1-5. sz. Telephelye: hét: Gyomaendrıd, Mirhóháti u. 1-5., Blaha L. u. 2-6., Fı út 66., Kondorosi u. 1., Mester u. 19., Mirhóháti u. 8.és Hunya, Rákóczi u. 31. 72

Intézményi tevékenységek, közszolgáltatások az alapító okirata szerint: Szociális alapszolgáltatás és szakosított ellátás. Mőködési területe, az ellátottak köre: Gyomaendrıd-Csárdaszállás-Hunya települések közigazgatási területe. Idıskorúak, fogyatékkal élık. Felügyeleti szerve: Gyomaendrıd-Csárdaszállás-Hunya Intézményi Társulás, Gyomaendrıd Szabadság tér 1. Az intézmény vezetıjét Az intézményvezetı vonatkozásában a kiemelt munkáltatói jogokat Gyomaendrıd Város Önkormányzatának Képviselı-testülete gyakorolja. Int. vez.: Mraucsik Lajosné Az Intézmény jogállása: Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. 2./ Térségi Humánsegítı Szolgálat Alapítója: Gyomaendrıd Város Önkormányzatának Képviselı-testülete Az intézmény neve: Térségi Humánsegítı Szolgálat Gyomaendrıd-Csárdaszállás-Hunya Székhelye: Gyomaendrıd, Fı út 2. sz. Telephelye: Intézményi tevékenységek, közszolgáltatások az alapító okirata szerint: Családsegítés, gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás. Mőködési területe, az ellátottak köre: Gyomaendrıd-Csárdaszállás-Hunya települések közigazgatási területe. Az ellátottak köre, az igénybevett szolgáltatástól függıen változó, gyermekek, felnıttek egyaránt. Felügyeleti szerve: Gyomaendrıd-Csárdaszállás-Hunya Intézményi Társulás, Gyomaendrıd Szabadság tér 1. Az intézmény vezetıjét Az intézményvezetı vonatkozásában a kiemelt munkáltatói jogokat Gyomaendrıd Város Önkormányzatának Képviselı-testülete gyakorolja. Int. vez.: Czikkely Erika Az Intézmény jogállása: Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.

A szociális szolgáltatások humánerıforrása 2006 Szociális szolgáltatásokat ellátó, közalkalmazotti és megbízásos jogviszonyban dolgozó Munkatársak közszolgáltatásonként Szociális alapszolgáltatások - étkeztetés 1 fı - házi segítségnyújtás 10 fı - idısek és fogyatékosok klubja 15 fı - támogató szolgáltatás 4 fı - közösségi ellátás 2 fı - szociális információs szolgált. 1 fı Szakosított ellátások - idısek otthona 82 fı - átmeneti elhelyezés 2 fı Térségi Humánsegítı Szolgálat - családsegítés 4 fı (3 fı családgondozó, 1 fı pszichológus) - gyermekjóléti szolgáltatás 3 fı (családgondozó) Forrás: Intézmény


2006 Vagyon megnevezése

Nettó nyilvántartási érték 351811 3197 12594 367602

Ingatlan Jármő Ingó vagyon Összesen Forrás: IGSZ

73

Képzettségi szint 100% 70% 66% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100/


Szociális alap-és szakellátás, Összesen gyermekvédelem 2006. évi terv 2005. évi tény 2006. évi terv 2005. évi tény 2006. évi terv Kiadások 64728 184063 220581 253880 285309 23558 61400 71987 85163 95545 61296 105893 124348 156512 185644 1900 8596 2500 14313 4400 151482 359952 419416 509868 570898 Saját bevételek 139697 0 0 144758 139697 2700 96682 142138 100228 144838 0 0 *61220 0 6122 0 14923 3112 38002 3112 200 1402 1080 1575 1280 0 1483 19196 1483 19196 0 2552 2661 2552 2661 142597 117042 174309 288798 316906 További bevételek 0 204142 188766 204142 188766 6091 40835 56341 44812 62432 148688 362019 419416 537752 568104 6091 34275 36794 38252 42885 4 9 9 7 7.5

Egészségügy 2005. évi tény


69817 23763 50619 5717 149916


144758 3546 0 23279 173 0 0 171756


0 3977 175733 3977 2

Forrás: Önkormányzati Költségvetési rendeletek, IGSZ és intézményi adatok * Pályázat: Térségi Humánsegítı Szolgálat HEFOP 2.2.1. Békés Megyei szociális szakemberek képzésére és hálózatok kiépítésére, valamint mőködtetése a hátrányos helyzető rétegek társadalmi befogadása érdekében.

V.10.2. Hunya Hunya lakossága 764 fı, területe 32,59 km². A szociális feladatellátás tekintetében teljes egészében Gyomaendrıdhöz tartozik. Infrastruktúra fıbb jellemzıi: − gázellátottság aránya 85 % − vezetékes ivóvíz ellátottság aránya 98 % − áramellátás aránya 100 % − szennyvízhálózat kiépítettsége 0% − burkolt utak aránya 45 % Település demográfiai adatai Évek


1970. 1980. 1990.

1232 981

2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.

832 804 801 783 783 762 764

Élve születettek

Halálozások

12 15 7 17 Forrás: KSH adott évek népszámlálási adatai 4 10 7 13 2 16 6 19 2 14 3 17 1 16



-3 -10

-21 -10

-6 -6 -14 -13 -12 -14 -15

-22 3 -4 13 -9 16 -17


74


1999

2000

2001

Hunya

0

0

0

2002

2003

2004

2005

2006

0

0

0

0

0


A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások alakulása (fı/év) Szociális ellátások Lakásfenntartási támogatás Átmeneti segély Munkanélküliek jövedelempótló támogatása Rendszeres szociális segély Temetési segély Köztemetés Ápolási díj Közgyógyellátás Gépkocsi szerzési támogatás Átalakítási támogatás Közlekedési támogatás Idıskorúak járadéka Rendszeres gyermekvédelmi támogatás Összesen

2002. év 5 15 0 18 9 0 9 72 7 0 62 1 76 274

2003. év 6 22 0 17 16 0 11 73 5 0 65 1 64 280

2004. év 12 24 0 24 4 0 11 61 5 0 60 1 47 249

2005. év 18 21 0 22 2 0 10 61 5 0 56 1 38 234

2006. év 31 25 0 15 4 0 11 59 12 0 56 4 3 220

Forrás: Polgármesteri Hivatal Hunya

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások alakulása ((1000Ft/év)) SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

2002

2003

2004

2005

2006


57 180 0 3593 72 0 1541 603 0 0 479 202 4515 13244

54 417 0 3541 152 0 2285 605 0 0 504 208 3511 13280

139 696 0 3599 40 0 2355 444 0 0 466 222 3099 13064

199 265 0 3059 25 0 2416 445 0 0 427 236 2653 11730

1444 559 0 4544 60 0 2743 548 0 0 452 943 136 13435



2001

2002 0

2003

0

2004 0

2005

2006

0

0

2004 0

2005 0

0



2001 0

2002 0

2003 0


75

2006 0


2002. év 9 72 7 0 62 150

2003. év 11 73 5 0 65 154

2004. év 11 61 0 0 60 132

2005. év 10 61 0 0 56 127

2006. év 11 59 12 0 56 138



271 0 19 2 0 59 4 0 0


VI. Civil szervezetek A szociális gondoskodásra szorulók ellátására évtizedeken keresztül kizárólagos jogot formált az állam, néhány kivételtıl eltekintve csak állami intézményekben volt lehetıség szociális ellátás igénybevételére. Napjainkban azonban más társadalmi szereplık, így civil szervezetek is bekapcsolódnak, bekapcsolódhatnak a szolgáltatási rendszerbe. A felmerülı problémák hatékony kezelésében, különösen a jóléti ellátás fontos szegmensét alkotó szociális ellátás, szolgáltatás területén meghatározó a szerepük a fontos közösségi igényeket, szükségleteket megjelenítı és kielégítı öntevékeny szervezeteknek. A fejlett jóléti demokráciák többségében a közjavak elıállításában, a közszolgáltatások biztosításában a nonprofit szektor mint harmadik szektor már kivívta helyét az állam és a piac között illetve mellett. Hazánkban is megfigyelhetı a szolgáltatások decentralizációja, kialakulófélben van a közszolgáltatások többszektorúsága, elsısorban a humán területeken (oktatás, kultúra, szociális ellátás). A különbözı társadalmi csoportok, közösségek érdekeinek megfogalmazása, érvényesítése, illetve a felmerülı társadalmi szükségletek jelzése és kielégítése mellett meg kell említeni a civil szervezetek még egy nagyon fontos funkcióját, amely különösen hangsúlyosan jelentkezik a szociális ellátás, szolgáltatás területén mőködı szervezıdések egy részénél (pl. az idısekkel, munkanélküliekkel, fogyatékosokkal foglalkozóknál) elısegítik, illetve lehetıvé teszik az egyének részvételét a közösségi cselekvésben, társadalmi tevékenységekben, a szervezeten belül felelıs érintkezési, viselkedési formákat sajátíthatnak el, gyakorolhatnak (pl. szolidaritás, vitaszabadság, döntésekben való részvétel) (Habermas 1993). Claus Offe a civil társulások fı funkcióját éppen abban látja, hogy képessé teszik, rábírják az embereket arra, hogy saját és mások érdekében aktívan és felelısen vegyenek részt jövıjük alakításában, olyan közeget teremtenek, amely „felelıs cselekvésre” (Offe – idézi Habermas 1993, 42) bátorítja az egyént. Integratív szerepük része, hogy a valahová tartozás érzését nyújtják az embereknek, ezáltal erısítik társadalmi kötıdéseiket. „Az emberek társadalomba való integrálása, a közösségi kapcsolatok fejlesztése olyan funkció, amelyet semmilyen professzionális szolgáltató szervezet nem tud átvenni a nonprofit szervezetektıl” 76

(Kuti 1996, 916). (Forrás: NÁRAI MÁRTA: Civil szervezetek szerepvállalása a szociális ellátás, szolgáltatás területén) A közszolgáltatások megszervezése – így a szociális ellátásé is – a helyi önkormányzatok feladata. A szociális alapellátásnak minısülı alapfeladatokat a szociális törvény határozza meg. A törvény alapvetıen az ellátási kötelezettséget szabályozza, azt nem határozza meg, hogy a meg- oldandó feladatokat az önkormányzatoknak milyen szervezeti keretek között kell biztosítaniuk, így lehetıség van arra, hogy közfeladatok ellátásába más társadalmi szereplık is bekapcsolódhassanak, akár teljes mértékben vegyék át a feladat ellátását, akár „csak” bekapcsolódjanak, besegítsenek a közszolgáltatások biztosításába. A szolgáltatási decentralizáció új folyamatai a humán területeken, így a szociális ellátás területén is látványosan törnek elıre, aminek egyik meghatározó jelensége a civil szervezetek erıteljesebb részvétele, bekapcsolódása a helyi közszolgáltatások biztosításába, a közfeladatok ellátásába. A civilek bevonódása mellett jellemzi a folyamatot, hogy helyreállt az egyházak közhasznú, közszolgáltatási tevékenysége, érvényesül a közfeladatok szektor semleges finanszírozási elve, s ezúttal ennek rendszere is kiépült. A közösségi fogyasztás pedig részlegesen piacosodott (Horváth M. 2002, 161). Helyi, települési szinten a szolgáltatási decentralizáció következtében tehát kezd kialakulni az állami, önkormányzati, civil (nonprofit, egyházi) és a piaci szektorra épülı vegyes jóléti modell. A helyi önkormányzatok, állami intézmények mellett a „szolgáltatási piacra” más szereplık is beléptek, az önkormányzat egyre kevésbé marad egyedüli megrendelıje, ill. kizárólagos biztosítója a közszolgáltatásoknak. A szolgáltatási decentralizáció elkerülhetetlenné teszi az önkormányzatok közfeladatokat, közszolgáltatásokat ellátó, biztosító szerepének újraformálását. A civil szervezetek szolgáltatás-szervezési munkája elsısorban nem önálló intézményi keretek között zajlik (bár ma már egyre több nem állami intézmény alakul), általában kiegészítı és speciális szolgáltatási tevékenységet látnak el (Horváth M. 2002). Elıfordult, hogy az állami ellátórendszerhez kapcsolódóan végeznek különbözı feladatokat, nyújtanak szolgáltatásokat, de gyakori, hogy új szolgáltatásokat vezetnek be, olyan feladatokat vállalnak fel, amelyek korábban nem voltak jelen a közszolgáltatási ellátásban, illetve amelyeknek jelenleg sincs helyük a meglévı hálózatokban, gyakran azért, mert állami intézményi keretben aránytalanul magasabb költségek mellett lennének biztosíthatóak (pl. szenvedélybetegek, vagy kábítószeres fiatalok rehabilitációja). A szociálisterületen mőködı szervezetek, csakúgy, mint általában a civil (nonprofit) szervezetek, többféle tevékenységet végeznek, többféle szolgáltatást nyújtanak. A szervezetek igyekeznek biztosítani az egyes tevékenységek között átjárhatóságot, azaz összekapcsolni egymással az egyes szolgáltatásokat, még olyan esetekben is, amikor az állami ellátórendszer éles határvonalat húz, pl. egészségügyi és szociális feladatok között (pl. átmeneti szállást tartanak fenn, ahol orvosi ellátást nyújtanak az embereknek, valamint jogi és életvezetési tanácsadással, ügyintézéssel segítik ıket). A tevékenységeket tehát komplex módon, a támogatottak szempontjainak figyelembevételével kezelik. A szociális civilek tevékenysége, mőködése által tehát olyan szükségletkielégítı struktúra szervezıdik, bontakozik ki, a szolgáltatásoknak olyan hálózata épül ki, amely korábban ismeretlen volt Magyarországon, a nyugati társadalmakban viszont általánosan elterjedt (Széman–Harsányi 1999, 43). A szervezetek célja a kliensek, támogatottak életminıségének javítása. Szolgáltatásaik jelentıs részével azonban nemcsak a rászorultakon segítenek, hiszen az általuk biztosított ellátások, vállalt tevékenységek közül csak néhány sorolható a kimondottan krízis-helyzeteket kezelı szociális szolgáltatások közé (pl. pénzbeli támogatás, természetben nyújtott segítség). Tevékenységeik nagy részével (pl. jogi tanácsadás, társas összejövetelek biztosítása, bolt üzemeltetése, munkahelyteremtés, szükségletfelmérés, hiánypótló szolgáltatások vállalása stb.) nemcsak a szociálisan rászorultakat segítik abban, hogy „életminıségi többlet” keletkezzen, hanem általában emelik az ott élı lakosság jóléti szintjét (Széman–Harsányi 2000, 141). A krízis helyzetek kezelése mellett tehát egyfajta védıháló kiépítését kezdték el, ill. valósítják meg e szervezıdések. Ez a védıháló magában foglal olyan szolgáltatásokat, preventív és rehabilitáló elemeket, megoldásokat, amelyek a lakosság egészét vagy jelentıs részét érintik, érinthetik. A különbözı társadalmi szereplık, civil szervezetek bekapcsolódása 77

a közfeladatok ellátásába való forrásbıvülést is jelent a szolgáltatások terén, hiszen az állami, költségvetési pénzek mellett egyéb finanszírozási forrásokat is fel tudnak használni (pl. állampolgári és vállalati adományok, saját gazdálkodási, vállalkozási tevékenység bevétele) (Harsányi 1997; Kuti 1997). A forrásbıvülés lehetısége természetesen csak akkor áll fenn, ha a feladatok átadásával egy idıben a költségvetési pénzekbıl is megfelelı mértékben részesülnek a szervezetek A Békési Kistérségben mőködı, szociális feladatot ellátó civil szervezetek: Békés: • Alkoholmentes Szabadidıs Klub Alkoholproblémák kezelése, egészségvédelem • Békési Cukorbeteg Életmód Egyesület Cukorbetegek támogatása, egészségvédelem • Családért Alapítvány Családok támogatása, érdekvédelem • Drogmegelızési és Egészséges Életmód Munkacsoport Fiatalok tájékoztatása, egészségmegırzés • Magyar Vöröskereszt Területi Szervezete Egészségmegırzés, támogatás • Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesületének Békési Helyi Csoportja Mozgáskorlátozottak támogatása, érdekvédelem • Mozgáskorlátozottak Békés Városi Egyesülete Mozgáskorlátozottak támogatása, érdekvédelem • Magyarországi Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Helyi Szervezete Sorstársak segítése, érdekvédelem • Rehabilitáció Klub Idegbeteg emberek rehabilitációja • Ultrahanggal az Egészségért Alapítvány Egészségmegırzés és védelem • Szent Lázár Alapítvány Rászorult egyének támogatása • Cigány Lakosok Egyesülete Cigány lakosság érdekvédelme • "KAPOCS" Daganatos Betegek Önsegítı Csoportja, a Rákbetegek Országos Szövetségének 094-es kódszámú szervezete Daganatos betegek érdekvédelem • Mentálhigiénés Egyesület Mentálhigiénés tanácsadás • Hajnal I. Idısek Otthona Gondozottjaiért Közhasznú Alapítvány Idısek gondozottak • Békés-Lét Önsegítı és Tanácsadó Közhasznú Egyesület Mentálhigiénés tanácsadás • Napraforgók Rehabilitációs Közhasznú Egyesület Idegbeteg emberek rehabilitációja • Só Kúrával az Asztma Ellen Alapítvány Egészség megırzés • „Együtt Könnyebb” Segítı Egyesület Mentálhigiénés segítı tevékenység • Magyar Orvosi Kamara Egészségügyi érdekvédelem • "Más kép" Egyesület Szociális érdekvédelem 78

• •

"Mégis Van Remény" Egyesület "Kapocs" Daganatos Betegek Alapítvány Szociális érdekvédelem

Bélmegyer: • •

„Életet az éveknek” Nyugdíjas Klub „RÓZSA” Idısek Egyesülete

Doboz: • • • • • •

Cigánylakosok közhasznú Egyesülete Doboz Jövıjéért Egyesület Doboziak Dobozért Közalapítvány Békés megyei Mozgáskorlátozottak Dobozi Csoport Vöröskereszt helyi Szervezete Kisebbségi Önkormányzat

Gyomaendrıd: • • • • • •

•

GYOMAENDRİDI IDİSEKÉRT ALAPÍTVÁNY (Gyomaendrıd idıseiért tevékenykedı szociális alapítvány) „ÉLET MÁSOKÉRT” EGYESÜLET (Keresztény családok megsegítése, állami gondozott gyerekek pártfogása) NAGYCSALÁDOSOK GYOMAENDRİDI EGYESÜLETE (Nagycsaládok érdekvédelme, segítése, nagycsaládos programok szervezése) MOZGÁSKORLÁTOZOTTAK ÉS HADIROKKANTAK GYOMAENDRİDI EGYESÜLETE (hátrányos helyzető csoportok társadalmi esélyegyenlıségének elısegítése) HADIROKKANTAK, HADIÖZVEGYEK ÉS HADIÁRVÁK ORSZÁGOS NEMZETI SZÖVETSÉGE, GYOMAENDRİDI EGYESÜLETE (tagok támogatása, megemlékezések, programok szervezése) MAGYAR VÖRÖSKERESZT TERÜLETI SZERVEZETE GYOMAENDRİD (a Vöröskeresztrıl szóló 1993. évi XL. törvényben, a katasztrófavédelemrıl szóló 1999. évi törvényben és a Magyar Vöröskereszt alapszabályában meghatározottak szerint) ÖREGSZİLİI NYUGDÍJAS KLUB (öregszılıi nyugdíjasok részére nınap, anyák napja, karácsony, nyári kirándulás szervezése) Köröstarcsa:

• • • • • •

Békés Megyei Mozgáskorlátozott Egyesület Köröstarcsai Csoportja Nagycsaládosok Köröstarcsai Egyesülete Vöröskereszt Helyi Szervezete Nyugdíjas Klub Nıklub Köröstarcsai Idısek Otthonáért Alapítvány Mezıberény:

•

MÉCSES SZOLGÁLÓ EGYESÜLET: (fogyatékosok bentlakásos otthona, fogyatékosok nappali ellátása, támogató szolgálat, szociális foglalkoztató) 79

Murony: • Mozgáskorlátozottak egyesülete, • Nyugdíjas Klub, • BEROE /Belszervi és Rehabilitált betegek), • Vöröskereszt, • Fényt Hozunk Egyesület (A civilszervezetek direkt szociális feladatokat nem látnak el, kérésre közremőködnek a szociális területen szervezett akciókban.)

VII. Gyermekszegénység Hazánkban egyre nagyobb problémát jelent a családok elszegényedése. Máig megoldatlan probléma a gyermekszegénység. Ezen a téren a szociális ellátórendszer szinte teljesen hiányzik. Ami a legkiszolgáltatottabb csoportokkal történik, a társadalom tükre. A gyermekek nem tudnak dönteni a saját sorsukról. Mások, a felnıttek, a felnıtt világ intézményei teszik ezt, és a változtatás eszközeivel sem a gyermekek rendelkeznek. A gyermekek életszínvonala és jóléte az európai országokban a második világháború óta eltelt idıszakban ugyan jelentısen javult, de a gyermekes családok támogatásának rendszere közel sem volt olyan hatékony, mint például az idıskorhoz kapcsolódó ellátásoké. A gyermekszegénység és a gyermekes családok jövedelmi egyenlıtlenségei az utóbbi évtizedekben folyamatosan növekednek, néhány úgynevezett fejlett nyugati országban is. Napjainkban azonban az a veszély fenyeget, hogy a szociális ellátórendszerre irányuló – gazdasági kényszerekkel magyarázott – restrikciós politika következtében a XXI. század eleje az egyenlıtlenségek jelentıs növekedésének idıszakává válhat. (Cornia – Danziger 1997) Természetesen a családtámogatások (családi pótlék, szülési és gyermeknevelési ellátások, adókedvezmények) önmagukban nem elégséges eszközei az egyenlıtlenségek csökkentésének. Bár a jövedelemtranszferek fontos szerepet tölthetnek be az életszínvonal alakulásában, de a meghatározó a piaci jövedelem. A munkajövedelmek csökkenése, illetve hiánya esetén azonban a családtámogatásoknak meghatározó feladatuk lehet az abszolút szegénység kialakulásának, illetve az egyenlıtlenségek növekedésének megelızésében. Ezzel magyarázható az UNICEF ajánlása, amely szerint az átmenet veszteségeinek mérsékléséhez a jövedelmek csökkenésének idıszakában az átlagjövedelmekhez viszonyítottan magasabb arányú szociális transzferek, így családtámogatások szükségesek. A családi pótlék, mint tradicionálisan legmeghatározóbb családtámogatási eszköz esetében az ajánlás az átlagjövedelem 20%-át jelöli meg, szemben a stabil gazdasági helyzetben megfelelınek ítélt 10%-os szinttel. (UNICEF, 1996) A rendszerváltás, a társadalmi-gazdasági átalakulás több szinten vetette fel a szociálpolitika reformjának szükségességét. Az öröklött rendszer jelentıs hiányosságokkal mőködött, a rendszerváltással párhuzamosan új szociális problémák alakultak ki, a gazdasági szerkezet és a munkaerıpiaci helyzet megváltozott. A jóléti alrendszer általános krízise, a jóléti vegyesgazdaság kialakításának szükségessége, a 80-as évek végén, 90-es évek elején rohamosan növekvı munkanélküliség, a csökkenı reáljövedelmek, az ártámogatások megszőnése, az egészségügyi és oktatási ellátások részleges piacosítása, valamint a szociális biztonság garantálásában jelentıs szerepet játszó univerzális vagy demogrant típusú ellátások és a segélyezési rendszer fejletlensége mindenképpen szükségessé tette a szociálpolitika struktúrájának, irányítási rendszerének, munkamegosztásának, eszközrendszerének átalakítását. A rendszerváltás kezdetekor nem volt kétséges, hogy ebben a folyamatban az emberek szociális biztonsága sokkal sérülékenyebb lesz, mint elızıleg. Megszőnik a munkahely és a jövedelem biztonsága, új alkalmazkodási stratégiákat kell találni és tanulni, az érdekérvényesítés új formáit kell gyakorolni. A jóléti rendszer újjáalakításával párhuzamosan 80

a szociális háló szükségleteknek megfelelı kialakítása a veszteségek csökkentése érdekében, alapvetı jelentıséggel bír és primátusa van. (Darvas Ágnes – Tausz Katalin www.gyermekszegenyseg.hu). A szegénységgel, deprivációval és a kirekesztıdéssel is összefüggı, az egészséges pszicho-szociális fejlıdést veszélyeztetı kockázati tényezık közül a leglényegesebbek a gyermekekre nézve a következık: •

hátrányos szocio-demográfiai helyzet;

•

jövedelmi szegénység

• •

az alapvetı fizikai szükséglet kielégítéshez nélkülözhetetlen- és a gyermekek számára fontos javak hiánya; a gyermekek életében releváns és esélyteremtı tevékenységek végzésétıl való megfosztottság vagy ennek korlátozottsága;

•

az emberi kapcsolatok veszélyeztetettsége;

•

értékrendszer, a szocializáció sajátosságai.

A kormányzat gyermekszegénység felszámolására elkészített programjának általános célja, hogy megszüntesse a kirekesztés szélsıséges formáit, jelentısen csökkentse a szegénységben élı gyermekes családok számát, és hosszú távon átalakítsa mindazokat a mechanizmusokat, amelyek szerepet játszanak a szegénység generációk közötti átörökítésében, újratermelésében. Ennek érdekében olyan beavatkozásokat tervez, melyek elısegítik a szülık munkaerıpiaci helyzetének javítását; jobb és egyenlıbb feltételeket biztosítanak a készségek és képességek megtartására és korai életkorban történı kibontására; csökkentik a szegregációt; javítják a gyerekek és családjaik számára nyújtott személyes szociális szolgálatok és ellátások színvonalát; hozzájárulnak az egészségesebb gyermekkor biztosításához, valamint a lakáskörülmények és a lakhatás biztonságának javításához. A program során horizontálisan érvényesítendı cél az etnikai egyenlıtlenségek és a szegregáció csökkentése; a fogyatékos gyerekek helyzetének javítása; a gyermeki jogok erısítése; a különbözı szintő intézményi és szakmai együttmőködések javítása; a civil világ aktív segítségének keresése; az informáltság javítása. A programban kiemelt hangsúlyt kap a területi szempont, a hátrányos helyzető térségek kirekesztettségének enyhítése, az ott élık helyzetének javítása. Ezekbıl látható, hogy ennek a területnek a kezelése egy komplex feladat. Kistérségi szinten is törekedni kell fent említett okok megszüntetésére. Ennek érdekében: • támogatni és ösztönözni kell a kistérségben a munkahelyteremtı beruházásokat, • a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások színvonalának növelése a Békési kistérségben, • esélyegyenlıség megteremtése, • szabadidıs programok, képzések szervezése a hátrányos helyzető gyermekek számára a kistérségben, • a pedagógusok és a szociális szakemberek közötti együttmőködés erısítése, humánerıforrás-képzés, • szociális alapon való lakáshoz jutás kedvezı feltételeinek megteremtése a településeken, • pályázatírás, pályázatfigyelés, tanácsadás.

81

VIII. SWOT analízis BELSİ TÉNYEZİK VIZSGÁLATA –DIAGNOSZTIKA Erısségek: Versenyelınyök Gyengeségek: Versenyhátrányok Természet Természet Kedvezı földrajzi fekvés. Jelentıs természeti erıforrás, ásványkincs hiánya. Gazdag termálvíz készlet. Eltérı talaj adottságok. Ép természeti részek. Csapadékhiányos idıszakok. Társadalom Társadalom Generációk tapasztalata, tudása. Értékveszteség. Képességcsökkenés. Betegség. Szenvedélybetegség. Közép-és felsıfokú végzettségőek számának emelkedése. Kohézió csökkenése. Születések számának csökkenése. Diplomások elvándorlása. Öregedı település. Gazdaság Gazdaság Rentábilis önkormányzati gazdaság. Szociális térkép hiánya, teljes felmérés hiánya. Meglévı szociális ellátási rendszer. Társadalmi viszonyok ismeretének hiánya. Meglévı intézményhálózat. Társadalmi viszonyok vizsgálata nélküli helyi szabályozás. Meglévı ellátások, szolgáltatások. Az ellátórendszer aránytalanságai. Meglévı humán erıforrás és szociális szakképzettségek, Inaktív lakosságszám növekedése. tudás, tapasztalat. Folyamatos minıségi javulás a szociális ellátás Munkahely létesítésének nehézségei. körülményeiben. Hiányzó gyermekvédelmi intézmények. Több településen, intézményben innovatív gondozási Gyenge szociális infrastruktúra. módszerek bevezetése. Hiányzó szociális eszközpark. Településközpontban koncentrálódó szolgáltatások. Közlekedési nehézségek a kistérségen belül. Jelentıs minıségi különbségek a szociális ellátásban. KÜLSİ TÉNYEZİK VIZSGÁLATA – SIKERTÉNYEZİK Lehetıségek Veszélyek Természet Természet Kedvezı fekvéső területek a szükséges Nyitott települések. Kedvezı menekülési utak a bőnözık infrastruktúra kialakítására. számára. Társadalom Társadalom Képzettségi szintek növelése. Betegségek, járványok. Szakképzettségi szintek növelése. Kedvezıtlen demográfiai folyamatok. Holisztikus gondolkodás. Munkahely elvesztése. Új szakma tanulása. Jövedelemforrás megszőnése. Szakmai kultúrák, szokások elterjedése. Információ hiány. Egészségügyi szőrések. Kedvezıtlen társadalompolitika. Kedvezı szociálpolitika. Új ellátási formák. Kedvezı családpolitika. Kedvezıtlen szociálpolitika. Szociális ellátásra szorulók számának növekedése Gazdaság Külsı erıforrások bevonása A partnerség, és a konszenzus hiánya miatt a szociális ellátórendszer alulmarad a forrásokért, támogatásokért való - vállalkozói tıke útján, küzdelemben. - pályázatok útján. Új eljárások alkalmazásának lehetısége. Az intézményekben a kedvezıtlen ellátási körülmények az ellátottak és hozzátartozóik elégedetlenségét Új finanszírozások: Feladat alapon történı eredményezhetik. finanszírozás megjelenése az alapellátásban, a szakellátáshoz hasonlóan. Gazdaság Új szervezeti formák. Üres középületek új funkcióval megtöltése. Szabad vállalkozási területek. Preferenciák: adókedvezmény megadásában, terület-, épület átadásában. Feladat átadása. Együttmőködések. Feladat térségi ellátása-, szervezése.

82

Együttmőködési hajlam hiánya. Vállalkozói hajlam hiánya. Befektetés hiánya. Erıforrások elaprózása, megszőnése. Közösségi helyi bajok figyelmen kívül hagyása.

IX. A szociális szolgáltatások fejlesztési feladatai IX.1. Kistérségi szinten jelentkezı feladatok A Békési Kistérségi Társulás esetében nem kistérségi szintő, hanem mikrotársulási szintő feladatokról beszélhetünk. A mikrotérségi társulás szabályozási hatáskörében jelentkezı feladatok: 1. Leltárszerően átvizsgálni a feladat- és hatásköröket az egyes célok, célcsoportok, ellátások biztosítása, a korrekciók, korszerősítések elvégzése érdekében. 2. A személyes gondoskodási formák biztosítása érdekében felmerülı döntési feladatok elvégzése a rendeletek megalkotása, az Intézmény alapító okiratának módosítása, a tevékenységek engedélyeztetése terén. 3. A szolgáltatások biztosítása terén meglévı kötelezettségek teljesítése érdekében szakmai programok elfogadása, pályázatok kiírása, pályázatok benyújtása, ellátási szerzıdések kötése. IX.2. Intézményi szinten jelentkezı feladatok Az intézményi szinteken jelentkezı feladatok alapvetıen kétirányúak. Az Intézmény alapító okiratában, a Fenntartó által meghatározott feladatai elvégzése érdekében: 1. biztosítani szükséges az egyes közszolgáltatásokhoz rendelt személyi feltételeket, és ennek pénzügyi forrásait, 2. biztosítani szükséges az egyes közszolgáltatásokhoz rendelt tárgyi feltételeket, a felhalmozás, mőködtetés pénzügyi forrásait.

X. A szociális szolgáltatások fejlesztési stratégiái X.1. Szociális és Munkaügyi Minisztérium javaslata a szociális szolgáltatások átalakításának fı irányaira (2007. július 4.) A minisztérium paradigmaváltást sürget. A szociális ellátórendszer (szociális szolgáltatások) ágazati irányításának, finanszírozásának paradigmaváltása az alábbi területek együttes, egymással összehangolt, egyidejő, egy adott idıintervallumon (2007-2009) belül történı módosítását és fejlesztését jelenti: 1. a valós szükségletek ismeretében, az elismert szükségletek kielégítése érdekében fejleszteni, illetve – ha lehetséges – területileg átcsoportosítani a szolgáltatásokat, biztosítva az egyenlı esélyő hozzáférést; 2. a túlszabályozás helyett az elégséges szabályozást megteremteni; 3. a szakmai követelmények többségénél a részletezı jogi szabályozás helyett szakmai kritériumokat meghatározni; 4. újra kell gondolni az önkormányzati feladatellátás súlyát a szociális ellátórendszeren belül, növelve az önkormányzatok mozgásterét; 5. felül kell vizsgálni a lakosságszám arányosan telepített önkormányzati kötelezı feladatok elosztásának rendjét; 6. szükséges megerısíteni a regionális szociális és gyámhivatalokat a szociális szolgáltatások mőködési engedélyezésének szakszerőbb ellátása érdekében; 7. szükséges a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal ellenırzı kapacitását bıvíteni és ezzel egy idıben kidolgozni a független ellenırzési rendszer lehetıségeit; 8. kistérségi szinten biztosítani szükséges a szociális szolgáltatások szervezéséért felelıs esetmenedzser funkció „rendszerbe állítását”. Az esetmenedzseri rendszer modellezése; 83

9. kidolgozni az egyes szociális szolgáltatások esetében az utalványrendszer (voucher) bevezetésének feltételeit, a rendszer modellezése; 10. áttekinteni a regionális kapacitáskoordináció és forrásallokáció lehetıségeit; 11. a szociális szolgáltatások megfelelı mennyiségő és minıségő biztosítása érdekében a felelısségi körök áttekintése (egyén, család - tartásra kötelezett hozzátartozók, lakó-közösség, civil szervezetek, for-profit szervezetek, önkormányzat, állam).

A szociális minisztérium által megfogalmazott problémák a szociális ellátás területén: - területileg egyenlıtlen a lefedettsége a meglévı szolgáltatásoknak; - nem biztosított a szolgáltatásokhoz való egyenlı esélyő hozzáférés (lakosságszámhoz van kötve, hogy hol mit kell biztosítani); - a szolgáltatásfejlesztésnek nem feltétele a valós szükséglet vizsgálata; - a szolgáltatások hozzáférésének kritériumai nincsenek minden szolgáltatás esetében meghatározva; - nincs meghatározva a szociális szolgáltatások elvárt mennyiségi és minıségi minimuma; - nincs naprakész adat a szolgáltatásokról; - a hatósági és szakmai ellenırzések minden megyében különbözı módon történnek. A szociális szolgáltatások megújításának érdekében megtett és tervezett lépések: Stratégiák, programok: Elfogadott stratégiák, programok: 1. „Legyen jobb a gyerekeknek” 25 éves Nemzeti Stratégia 2. Hajléktalan ellátás fejlesztését szolgáló 7 éves stratégia 3. Mini JOB program (a közfoglalkoztatás megvalósítható AM könyvvel is)

A paradigmaváltást elıkészítı, 2006-ban megvalósított, valamint 2006-ban elindított és folyamatban lévı lépései: - 2007. január 1-jétıl elindult a kapacitás szabályozása (a civil szolgáltatók esetében a mőködési engedély megléte nem elegendı az állami normatív hozzájárulás igénybevételéhez); - elkészültek a szociális szolgáltatások mennyiségi és minıségi minimum standardjai; - elkészültek és kipróbálás alatt állnak az egységes ellenırzési eljárásrendek, bevezetésük idıpontja 2008. január 1.; - a közösségi ellátások, a támogató szolgálatok, a súlyos demens betegek bentlakásos ellátásának értékelése folyamatban van, az eredményeket bemutató jelentések 2007. június 30-ára készültek el; - az étkeztetés, házi segítségnyújtás és a nappali intézményi ellátás hatásvizsgálatának eredményeit tartalmazó jelentés 2007. június 30-ára készült el; - hatályba lépett a fenntartói adatszolgáltatási rendszer alapját képezı rendelet, készül a szociális szolgáltatások regisztere, az adatfeltöltés folyamatban van; a rendszer elengedhetetlen az ágazat szükségletalapú tervezéséhez; - kidolgozásra került és jelenleg tesztelés alatt áll a gondozási-ápolási szükséglet meg-állapítására szolgáló eszközrendszer (homogén gondozási csoportok pontrendszer), melynek bevezetésének idıpontja 2008. január 1.; 84

- bevezetésre került a térítési díjak megállapításához szükséges egységes számítási mód, amelynek alkalmazása pontos információkkal szolgál a szolgáltatások önköltségére; - az emelt szintő férıhelyek további fejlesztésére 2008. január 1-jétıl nincs lehetıség (ez az intézkedés nem érinti a jelenlegi emelt szintő férıhelyeken élı ellátottak finanszírozását); - a házi segítségnyújtás, a jelzırendszeres házi segítségnyújtás és a támogató szolgáltatás esetében 2007. január 1-tıl bevezetésre kerültek a szolgáltatások szociális rászorultsági kritériumai; - átalakításra került a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság, melynek keretében megválasztásra kerültek a civil delegáltak a Kormány legfontosabb tanácsadó testületébe. A 4 fıs civil képviselet megjelenése tovább erısíti a partnerséget a szakterületen meglévı tudás, tapasztalat hatékonyabb felhasználása érdekében; - a szociális szolgáltatások rendszerében több szinten kialakultak a szenvedélybeteg-ellátás, a kábítószer-használók ellátási formái. 2007. 01.01-tıl a közösségi ellátáson belül megjelent az alacsony küszöbő ellátási forma; - a kábítószerügyi egyeztetı fórumok (KEF) rendszerének szakmai fejlesztése folyamatos a helyi szintő koordináció megvalósításának elısegítése érdekében; - az Országgyőlés elfogadta a „Legyen jobb a gyerekeknek” 25 éves Nemzeti Stratégiát, öt-párti egyetértéssel. Az Ogy. Határozat szerint a Kormány három éves cselekvési tervrıl dönt, legkésıbb 2007. szeptember 1. napjáig. A Cselekvési Terv elsısorban a Gyerekesély zászlóshajó program, a 21. század iskolája zászlóshajó program és az érintett ágazatok akcióterveire épül. A kormányzati cselekvési terv az országgyőlési határozat által megjelölt célokat és prioritásokat, kiemelt fejlesztési területeket figyelembe véve az elkövetkezı három év legfontosabb elérendı célkitőzéseként 1. a gyerekszegénység szélsıséges formáinak jelentıs enyhítését, 2. a szülık munkavállalási esélyeinek és munkaerı-piaci részvételének javítását, 3. a gyerekek fejlıdését segítı intézmények közötti együttmőködést, jelöli ki; - elfogadta a Kormány a hajléktalan ellátás fejlesztését célzó 7 éves stratégiát, mely felöleli a problémakör összes fázisát a megelızéstıl az ellátás hatékonyabbá tételén át a hajléktalan lét elhagyásáig, az önálló életvitel megteremtéséig. Kiemelt célkitőzés, hogy 2013-ra az utcán élı hajléktalan emberek száma 3000 fıvel csökkenjen (ez a jelenleg utcán élık becsült számának a fele), valamint 3 500 fı számára a foglalkoztatáshoz kötött önálló lakhatás kerüljön biztosításra.

A paradigmaváltást megalapozó, 2007-ben elfogadott és elfogadni tervezett lépések (elsı sorban a Szoc. tv. Módosítás keretében): - a gondozási-ápolási szükséglet szakértıi szervvel való felmérése házi segítségnyújtás és idısek otthona esetében, ezzel megteremtve a kereslet-alapú kapacitásszabályozás alapjait (a szakértıi vizsgálatok többletköltség-igénye évi 250 millió forint); - differenciált állami normatív finanszírozás elıkészítése annak érdekében, hogy a fenntartók ösztönözve legyenek a legnagyobb gondozási-ápolási szükséglettel és a legkevesebb jövedelemmel rendelkezı lakosok ellátására; - az önkormányzati mozgástér növelése: a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátás kiemelése az önkormányzati kötelezı feladatok közül, valamint az idısek nappali intézménye kivételével a nappali intézményi ellátás a 20 e fı feletti lélekszámú települések számára kötelezı 2009. január 1-jétıl; - az alapszolgáltatás igénybevétele legyen feltétele a bentlakásos intézménybe kerülésnek (ma az idısek intézményeiben élık 70%-a nem részesült a bekerülése elıtt alapszolgáltatásban); 85

- a házi segítségnyújtás mennyiségi-minıségi fejlesztése 2008-ban megfelelı többletfinanszírozással (4,6 Mrd Ft – a házi segítségnyújtás napi átlagidejének 20%-kal történı emelése 1,48 óráról 1,7 órára; ; a házi segítségnyújtásban részesülık számának 10 e fıvel történı emelése), pályázati forrásokkal (500 m Ft), valamint a tartós munkanélküliek e területen történı átmeneti foglalkoztatatásával közfoglalkoztatás kertében; - az étkeztetés mennyiségi fejlesztése 2008-ban megfelelı többletfinanszírozással (1,8 Mrd Ft- az étkeztetésben részesülık számának 20 e fıvel történı emelése), valamint pályázati forrásokkal(300 m Ft); - szociális igazgatási bírság bevezetése az ellátotti jogok megsértése esetén; - a jelzırendszeres házi segítségnyújtás összekapcsolása a házi segítségnyújtással, amellyel egyrészt kizárásra kerül a jelzırendszeres szolgáltatással való visszaélés lehetısége (azaz, hogy csak biztonsági rendszer üzemeltetésével, valódi szolgáltatás nyújtása nélkül is igénybe lehessen venni a normatívát), valamint így válik biztosíthatóvá, hogy a rászoruló jelzése esetén gyors és hatékony segítségnyújtásra is sor kerülhessen; - a szociális szolgáltatások hatékonyabb biztosítása (a szolgáltatás minıségének növelése, a közpénzek felhasználásának fokozottabb ellenırzése) érdekében szükséges a szociális ellenırzési kapacitások megerısítése; - az egészségfejlesztés és a drogprevenciós programok program-akkreditációs rendszerének kialakítása és bevezetése amely alapja a a prevenciós programok szakmai fejlesztésének, kiterjesztésének, finanszírozásuk stabilitása növelésének; - a hajléktalan ellátás fejlesztését célzó 7 éves stratégia alapján a 2008 évtıl induló programok elıkészítése, mely programok a következık: Foglalkoztatás támogatás; Lakásbérleti támogatás; 500 lakás biztosítása; Menedékhelyek korszerősítése; Egészségügyi Szolgálat országos kiterjesztése; Ápolási – szakápolási rendszer fejlesztése; - a voucher rendszer, valamint az esetmenedzseri feladatok modellezése a „Nem mondunk le senkirıl” zászlóshajó projekt keretén belül a 28-35 leghátrányosabb kistérségben. A modellezést követıen kerülhet bevezetésre az utalványrendszer azoknál a szoláltatásoknál, ahol a hatékonyság igazolást nyert. Az esetmenedzseri tevékenységek szabályozására szintén a modellezést követıen kerülhet sor. - a családi napközi szolgáltatásainak érdekeltségi rendszerének kidolgozása annak érdekében, hogy a hátrányos helyzető településeken is létrejöjjön, illetve fejlıdjön ez a szolgáltatás.

Az új, önálló szociális szolgáltatási törvény elıkészítése: Cél a mostaninál rövidebb, átláthatóbb, korszerőbb és idıtállóbb törvény kidolgozása, amely az ellátotti alapjogok, a szolgáltatások alapvetı struktúráját és a garanciális szabályokat tartalmazza. A szükséges részletes szabályok rendeletekben kerülnek meghatározásra, de a jelenlegihez képest összefogottabban. Sok szabály deregulálásra kerül.

X.2. Dél-Alföldi Regionális koncepció Beavatkozási területek és specifikus fejlesztési célok: • szociális alapszolgáltatások, ellátások és intézmények korszerősítése, infrastruktúrális fejlesztése; • a társadalom perifériájára szorulók ellehetetlenülésének megakadályozása, a hátrányos helyzető területek felzárkóztatása; • a társadalmi reintegráció, társadalmi részvétel elısegítése és a szolidaritás erısítése; • a régió lakosságának egészségi, mentális és pszichés állapotának javítása; 86

•

a társadalmi kohézió erısítése, a helyi közösségek támogatása, a civil szervezıdések aktivizálása, szerepük erısítése, helyi identitás növelése.

Kiemelt feladatként jelenik meg a megelızés, mozgáskultúra fejlesztése, rehabilitáció feltételeinek javítása. Az egészséges életmód gyakorlatának elterjesztése, valamint a prevenció hozzájárul a lakosság egészségi állapotának javításához. Az egészséggel kapcsolatos ismeretek bıvülése, az egészségnevelés hozzájárul az egyének egészségmegırzéséhez, a tudatos egészségvédelemhez. A sportolás fontos szerepet játszik a fizikai és mentális egészség megırzésében, az egészségtudatos magatartás kialakításában, a népesség gazdasági aktivitásának elımozdításában, pozitív hatással bír a tanulási képességre, a foglalkoztatottak termelékenységére. A sport aktivitás növelése, ehhez kapcsolódó sportlétesítmények bıvítésének, fejlesztésének támogatása. Javasolt fejlesztések: • Komplex megelızéshez kapcsolható intézkedések, programok kidolgozása és megvalósítása • Egészségnevelési, felvilágosító akciók, egészséges életmód elemeinek terjesztése • Mozgáskultúra fejlesztés, sport és szabadidıs tevékenységek támogatása (pl. sportlétesítmények építése, fejlesztése) • Egészséges táplálkozás elterjesztése • Rehabilitációhoz kapcsolódó fejlesztés. X.3. Békés megye fejlesztési koncepciója (Forrás: Békés Megyei Önkormányzat Társadalmi – Gazdasági Programja 2007-2010) és a Békés megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának a felülvizsgálata (2007. augusztus 17.) X.3.1 Békés megye fejlesztési koncepciója Szociális alapellátási feladatok területén: Szolgálatfejlesztés iránya a szociális ellátások területén - a bentlakásos ellátással szemben - elsıdlegesen a lakókörnyezetben történı komplex ellátás elterjesztésében nyilvánul meg. A szolgáltatás-hiányok mérséklése érdekében a szükségletalapú alapszolgáltatásszervezés térségi szintre emelése javasolt. A térségi különbségek csökkentése érdekében komplex felzárkóztató programok kezdeményezése szükséges. Ugyanígy szükséges a minıségi idısgondozás felkínálása megyén belüli és megyén kívüli igénybevevık számára. Ösztönözni kell mindazon közösségi megoldású törekvéseket, amelyek egyedi megoldásokat nyújtanak szociális problémákra. Szociális szakellátási feladatok területén: Az országosan is elismert szociális ellátórendszer minıségi pozícióinak megtartása, a szakmai körökben elismert szociális foglakoztatási arány és eredmények megırzése mellett, a feltételek további fejlesztésével a lehetıségek bıvítése. A szociális intézményekben rejlı szellemi tıke és magasan kvalifikált humánerıforrás értékének kamatoztatása, megırzése és átörökítése. Aktív és méltó idıskor biztosítása érdekében a generációk közti szolidaritást erısítı kezdeményezések támogatása. Teendık: A kialakult szociális ellátórendszer értékeinek megırzése, gyarapítása. 87

A Képviselı-testület döntésének megfelelıen az érintett intézmények integrációjának megvalósítása, (Fogy. Ápoló, Gondozó Otthona –Tegyesz) az ezzel kapcsolatos intézkedések ütemezett végrehajtása. Az ágazat hatékony mőködtetéséhez szükséges intézkedések áttekintése, azok megvalósításának ütemezése. A normatív támogatás maximális igénybevételének biztosítása, a meglévı feltételek jobb kihasználásával, férıhelyfejlesztés, vagy a szolgáltatások bıvítésével.(pl.: nappali ellátás) A szociális foglalkoztatás biztosítása, lehetıség szerinti tovább fejlesztése a fogyatékos, pszichiátriai és szenvedélybeteg, valamint a hajléktalan személyeket ellátó intézményekben. Idıskorúak otthonában az emeltszintő ellátás átminısítésének felülvizsgálata, majd az ezzel kapcsolatos megállapodások, és a mőködési engedély módosítása. Pályázati lehetıségek folyamatos figyelemmel kísérése a prioritások meghatározásával. Lakóotthoni ellátás lehetıségének és szükségességének vizsgálata a Fogyatékosok és Pszichiátriai Betegek intézményének mindkét telephelyén. A térítési díj megfizetésének érvényesítése a törvény által biztosított források kihasználásával. Az alapvetı emberi jogok és az esélyegyenlıség biztosítása a szociális szolgáltatást kérelmezık és igénybevevık számára. Békés Megye Fogyatékosügyi Programjának lehetıség szerinti megvalósítása.

X.3.2. Békés megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának a felülvizsgálata Komplex szociális ellátórendszerek és felzárkóztatási programok fejlesztése: A Körösök vidékének szociális felzárkóztatása, mint horizontális intézkedés, a regionális operatív programon vagy más komplex ágazati programokon keresztül valósulhat meg. Az Európai Unió a homogén ágazati fejlesztésekkel szemben az ágazatok és szektorok közötti partnerségen alapuló programokat támogatja, ezért fontos, hogy a megvalósuló fejlesztések több ágazat együttmőködésével kerüljenek kidolgozásra és megvalósításra, így a térség szociális felzárkóztatása sem valósulhat meg pl.: az egészségügy, az oktatás és a foglalkoztatás szereplıinek, szempontjainak és fejlesztési elképzeléseinek figyelembevétele nélkül. Az ágazati és regionális operatív programokkal összhangban a Körös-völgyben szükséges programelemek: a) A meglévı szociális ellátórendszer felzárkóztatása a jogszabályi elvárásokhoz, további fejlesztése a helyi szükségletek felmérése alapján: • Törvényi kötelezettséghez képest hiányzó, illetve szükségletalapú alapszolgáltatások megszervezése és mőködtetése, a szociális és gyermekvédelem területén egyaránt. • Törvényi kötelezettséghez képest hiányzó, illetve szükségletalapú szakellátások megszervezése és mőködtetése, a szociális és gyermekvédelem területén egyaránt. b) A jelenleg a szociális ellátórendszer vagy a munkaügyi központok különbözı szolgáltatásait igénybevevı, munkaerıpiacra visszavezethetı álláskeresık (pl.: kisgyermekes anyukák, megváltozott munkaképességőek) szociális célú foglalkoztatása, a szociális gazdaság erısítése, melynek feltétele ezen célcsoportoknál a megfelelıen rugalmas képzési/átképzési (pl.: távoktatás) és foglalkoztatási rendszer (pl.: távmunka, rugalmas munkaidı). c) A szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások pótlásának és igény szerinti kiépítésének, illetve a szociális gazdaság típusú fejlesztések infrastrukturális hátterének biztosítása. 88

d) A szociális, gyermekvédelmi, ifjúsági területen dolgozó szakemberek képzésének, továbbképzésének biztosítása. e) A csökkenı lakosságszámú, illetve elnéptelenedı településekbe, térségekbe a humán szakemberek visszacsábítása a „Hazatérés” program keretében, lakhatási megoldások (szolgálati lakás) biztosításával és az elszigetelıdést meggátló szakmai kapcsolattartás (szupervízió, konferenciák, esetmegbeszélések) kiemelt segítésével.

89

Rehabilitációs, rekreációs és gerontológiai szolgáltatások: A Körösök mentén élı lakosokat sújtó munkanélküliségbıl és a kedvezıtlen foglalkoztatási struktúrából való egyik kitörési lehetıség a piaci alapú és közösségi finanszírozású szolgáltatások lehetıségének növelése a humán szolgáltatások tekintetében. A meglévı ellátórendszerek jó alapot, az infrastruktúra fejlesztések a hiányzó eszközrendszert biztosítják. A szolgáltatások milyenségét a megbetegedések gyakorisága, a térség természeti adottsága, elhelyezkedése, és demográfiai mutatói alapján határoztuk meg. A szolgáltatások felölelik a rehabilitációs intézmények fejlesztését, a rekreációs intézmények fejlesztését és komplex gerontológiai ellátás létrehozását. A rehabilitációs intézményi ellátást egyrészt a mozgásszervi megbetegedések magas száma okán a mozgásszervi betegek számára célszerő kiépíteni. A fenti betegségcsoport térségen belüli magas száma az idejekorán elhasználódott izületek a nagyarányú mezıgazdasági foglalkoztatottság miatt van jelen ilyen mértékben. A gyulai Tüdıkórház felkészült szakembergárdája ideális elhelyezkedése a légzésszervi rehabilitációs fejlesztés bázisa lehet. A szenvedélybetegek munka világában történı visszavezetése nagy teher a térségben is. A munkában megfáradt aktív korú lakosság egészségügyi és rekreációs igényeinek kiszolgálását szolgálja az a komplex rekreációs központ, amely a gyógyturizmus adata lehetıségek OEP támogatott és piaci alapú mőködtetésére is épít. Kapcsolata a gyógyturizmussal egyértelmő. A térségben az idıs emberek aránya az országos átlagot messze meghaladó. Ez egyértelmően kínálja, illetve elvárja a gerontológiai ellátórendszerek teljes körének és ezek szoros egymásra épülésének biztosítását. A Békés megyében mőködı szociális alapszolgáltatások és szociális intézményi ellátások fejlesztésénél kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a szolgáltatás/ellátás iránt érdeklıdı illetve igénylı ember szükségletének illetve igényének megfelelı segítséget vehesse igénybe. Az ellátás célja legyen, hogy minél hosszabb ideig lakóhelyén és otthonában jusson hozzá a megfelelı ellátáshoz és minél késıbbi idıszakban következzen be a szociális intézményi ellátás igénybevétele. A szolgáltatóvá válás egyik lépése az állampolgári szükséglethez igazodó segítségadás megvalósulása, mely az élethelyzeti szükséglethez igazodik és nem az éppen már mőködı ellátási formákhoz. Az önkormányzati feladatvállalás mellett a vállalkozói szféra, a non-profit szektor bevonásával végzett segítségnyújtás képes igazán megfelelı minıséget megjelenítı, egymást kiegészítı, az állampolgári szükségletre reagáló illetve azt prognosztizáló hálózatot képezni. Az új típusú együttmőködés garantált feladatellátása ellátási szerzıdés keretében is történhet. A szociális alapszolgáltatásokban a javasolt fejlesztési prioritásoknak a következı jogszabályokkal szükséges összhangban lenniük: Szt. 59-65F§-ig, az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet és az éves költségvetési törvény normatív finanszírozásától és az 1990. évi Ötv függvényében.

90

X.4. A Békési Kistérségi Társulás fejlesztési stratégiája 1. Jelenleg a Békési Kistérségi Társulás nem intézményfenntartó. Mikrotársulások jöttek létre egyes alapellátások mőködtetésére. A jövıben támogatni kell egy átláthatóbb, nem kisebb területeket, hanem valamennyi települést is magában foglaló Társulási fenntartású intézményrendszer kialakítását az alapszolgáltatások ellátására. Ennek akadálya egyrészt a konszenzus hiánya, valamint az elégtelen anyagi és személyi feltételek, másrészt a jogszabályi kötelezı erı hiánya. 2. A kistérségben mőködı civil szervezetek, for-profit szervezetek bevonása az ellátások szervezésébe, a megfelelı mennyiségő és minıségő szolgáltatások biztosítása érdekében. 3. Az alapszolgáltatások területén biztosítani kell az egyenlı esélyő hozzáférést. Fontos, hogy az ellátásra szorulók lakóhelyükhöz a legközelebb jussanak hozzá a szolgáltatásokhoz. Biztosítani kell a szociális intézmények akadálymentesítését is, ami a Kistérségben sok szociális intézményben már a tervek között szerepel, illetve folyamatban van. 4. A kistérség szociális területen dolgozó szakembereinek részvételével folyamatosan nyomon kell követni az igények változását, és ennek megfelelı szolgáltatási struktúra kialakítására kell törekedni. 5. A megyei stratégiához hasonlóan a kistérségben nagy hangsúlyt kell fektetni a prevencióra, elsısorban az egészségfejlesztı és a drogprevenciós programokon keresztül. A Békési Kistérségi Társulás 2007 októberében ezzel kapcsolatban támogatást nyert a „Települési Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Önkormányzati Társulásai részére a Kistérségi Szenior Sport – Aktív Életmód Program megvalósításában történı együttmőködésre” elnevezéső program keretében, amely az idıs emberek mentálhigiénés és fizikai állapotának javítását tőzte ki célul. A pályázat kiváló minısítést kapott, lebonyolítója a Békési Mentálhigiénés Szolgálat. 6. Hosszútávon: cél a települési és kistérségi szintet meghaladó, az igényekhez igazodó szolgáltató rendszer, intézményhálózat kiépítése, a fejlesztési projektek megvalósítása. 7. Középtávon: cél a meghatározott települési és kistérségi szintő szolgáltatások fejlesztési projektjeinek megvalósítása, pályázatok kidolgozása, pályázatokon való részvétel. Ennek eredményeként: igényekhez igazodó helyi és kistérségi szintő ellátó- és szolgáltató rendszer kiépítése, társulási fenntartású intézmények létrehozása, integrálása.

91

XI. Pályázati lehetıségek szociális területen XI. 1. ÚMFT - Társadalmi Megújulás Operatív Program 5.4 intézkedés: 5.4.1. Szociális szolgáltatások modernizációja, központi stratégiai tervezési kapacitások megerısítése, szociálpolitikai döntések megalapozása- Kiemelt projekt. 5.4.2. Központi szociális információs fejlesztések- Kiemelt projekt. 5.4.3. Házi segítségnyújtás fejlesztése. 5.4.4. Szociális képzések fejlesztése, szakemberek képzése, továbbképzése és készségfejlesztése valamint a helyi fejlesztési kapacitások megerısítése. 5.4.5. A fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés szakmai hátterének kialakítása- Kiemelt projekt. 5.4.6. A fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés szakmai tudásának elterjesztése és hozzáférhetı szolgáltatások fejlesztése. 5.4.7. Az elemi rehabilitációs szolgáltatás feltételeinek megteremtése. 5.4.8. A komplex rehabilitáció szakmai hátterének megerısítése- Kiemelt projekt. XI. 2. Dél-Alföldi Regionális Operatív Program A DAOP 4.1.3. szól a szociális ellátás fejlesztésérıl. Komponensei: a. Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások fejlesztése i. Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások elérhetıvé tétele a szolgáltatáshiányos településeken és külterületeken élık számára. b. Gyermekek napközbeni ellátásának fejlesztése i. A gyermekek napközbeni ellátását szolgáló bölcsıdék, családi napközik, s más, rugalmas, napközbeni gyermekellátások infrastruktúrális feltételeinek megteremtése, a meglévı infrastruktúra fejlesztése, bıvítése. c. Szociális nappali ellátások fejlesztése i. Szociális nappali ellátások fejlesztéséhez új intézmények létesítése, infrastruktúrális feltételeinek, a már mőködı szolgáltatások férıhelyeinek bıvítése és a meglévı infrastruktúra fejlesztése. d. Közösségi terek és információs pontok infrastruktúrális fejlesztése i. Új közösségi terek, ifjúsági közösségi terek és információs pontok kialakítása, a már mőködı közösségi terek infrastruktúrális fejlesztések támogatása.

92

XI.3. A Békési Kistérség tagtelepülései által 2004-2007 évben szociális területen benyújtott nyertes pályázatai

Békés Békés Város Önkormányzata, valamint a Békés Városi Szociális Szolgáltató Központ által benyújtott pályázatok Év Támogató Pályázat Nyert összeg (millió ft.) GYISM Drog prevenciós 1, 5 2004 kiadványok GYISM KEF mőködtetés 2004 1, 58 ESZCSM Speciális 2004 1 gyermekjóléti szolgáltatás KVVM-FMM Cigánytelepek 2004 4,341 rehabilitációja ESZCSM Utcai szociális 1, 7 2004 munka és étkeztetés ESZCSM Útravaló 2004. 2004 1, 6 ESZCSM Klub.hu 2004 0, 25 ESZCSM Téli kríziskezelés 2004 0, 96 ESZCSM HEFOP 4.2 2005 22, 205620 BM HEFOP 4.2. 2005 1, 41738 Magyar Máltai Lakhatási Támogatás 0, 968 2005 Szeretetszolgálat NCSSZI Útravaló 2005 2005 7 Hajléktalanokért Lakhatási Támogatás 2005 7, 5 Közalapítvány Hajléktalanokért 40 fı nappali ellátás 0, 48 2006 Közalapítvány keretében történı étkeztetése Hajléktalanokért Étkeztetés Nappali 0, 936 2006 Közalapítvány Melegedıben 60 fı részére 120 napon át Hajléktalanokért Tárgyi feltételek 0, 77 2006 Közalapítvány javítása eszközbeszerzéssel az átmeneti szállásnyújtó intézményekben Hajléktalanokért Étkeztetés legalább 0, 216 2007 Közalapítvány 120 napon át 20 fı részére Magyar Máltai Hajléktalan 2007 0, 2 Szeretetszolgálat személyek egészségügyi támogatása Forrás: Békés Város Polgármesteri Hivatal, BVSZSZK

93

Csárdaszállás Év

2006

Támogató

Nyert összeg (millió ft.)

Pályázat

„Közszolgáltatásokhoz való egyenlıesélyő Fogyatékosok Esélye hozzáférés” Általános Alapítvány Iskola akadálymentesítése

2,5


Év 2003. 2003.

2003. 2003. 2003.

2004.

Doboz A hároméves szociális program keretében elnyert támogatások 2002-2004 Doboz - Gondozási Központ Projekt címe ESZCSM Megyei forrás Önerı forrás Bölcsıde teljes körő 9.017400,2.254.350,átalakítása Támogató Szolgálat- 3.368.000,842.000,irodahelyiség kialakítása 2.500.000,500.000,Térségi szintő szakképzés szervezése Idısek Klubja tárgyai 3.300.000,825.000,javítása Családsegítés tárgyi 1.072.000,268.000,eszközeinek biztosítása 2.500.000,500.000,Térségi szintő szakképzés

2004. Gyermekjóléti szolgálat tárgyi feltételeinek javítása 2004. Támogató Szolgálat mőködtetéséhez szükséges gépjármővásárlás Összesen:

Projekt összköltség 11.271.750,4.210.000,-

3.000.000,4.125.000,1.340.000,-

3.000.000,-

2.392.000,-

598.000,-

2.990.000,-

6.240.000,-

1.560.000,-

7.800.000,-

30.389.400,-

Mindösszesen:

6.604.850.37.736.750,-

Egyéb Gyermekétkeztetési Alapítványtól pályázaton elnyert elnyert élelmiszercsomagok pályázat

94

240.000,-

A hároméves kistérségi program keretein belül elnyert egyéb pályázatok Év

Projekt címe

2002. Napközis konyha megfeleltetése a HACCP rendszernek 2004. Az Óvoda megfeleltetése a HACCP rendszernek Összesen:

ESZCSM Megyei forrás forrás 8.793.000,-

9.760.000,-

18.553.000,-

Mindösszesen:

Önerı 2.198.000,-

Projekt összköltség 10.991.000,-

2.440.000,-

12.200.000,-

4.638.000,23.191.000,-

A hároméves szociális felzárkóztató program keretében elnyert összes támogatás Saját erı

Elnyert Támogatás

Összesen

Gondozási Központ

6.604.850,-

30.389.400,-

37.736.750,-

Óvoda

2.440.000,-

9.760.000,-

12.200.000,-

Napközis Konyha

2.198.000,-

8.793.000,-

10.991.000,-

11.242.850,-

48.942.400,-

Összesen: Mindösszesen:

60.927.750,Forrás: Polgármesteri Hivatal Doboz

Év 2005 2005 2006

2007 2007 2007

Gyomaendrıd Támogató Pályázat Gyermekétkeztetési Mindenki ebédel Alapítvány FMM, ICSSZEM Közmunkaprogram Gyermekétkeztetési Karácsonyi Alapítvány élelmiszercsomag Akció Gyermekétkeztetési Mindenki ebédel Alapítvány SZMM Közmunkaprogram SZMM Közmunkaprogram Forrás: Polgármesteri Hivatal Gyomaendrıd

95

Nyert összeg 675.000.20.951.861.35 db élelmiszercsomag 675.000.3.562.800.6.895.355.-

Év 2004

2004

2004

2007

2007

2007

Mezıberény Támogató Pályázat Egészségügyi, Jelzırendszeres házi Szociális és segítségnyújtás Családügyi Minisztérium Egészségügyi, Új támogatószolgálat Szociális és létrehozása Családügyi Minisztérium Nemzeti Család- és Speciális Szociálpolitikai gyermekjóléti Intézet szolgáltatás és napközbeni ellátás Európai Szociális Jelzırendszeres házi segítségnyújtás Alap (ESZA Kht.) normatíva kiegészítı támogatása Európai Szociális Jelzırendszeres házi Alap (ESZA Kht.) segítségnyújtás mőködtetése Országos Kapu Program Foglalkoztatási továbbfejlesztése Közalapítvány

Nyert összeg 353.000. Ft

4.000.000. Ft

200.000. Ft

420.000. Ft

353.000. Ft

7.415.900. Ft


Év 2005

Támogató ICSSZEM

Kamut Pályázat Falu-és tanyagondnoki gépjármő beszerzése

Nyert összeg 5.860000,-Ft


Ezen a területen nem nyújtott be pályázatot Bélmegyer, Hunya, Murony, Tarhos, Köröstarcsa.

96

XII. Helyi nyilvánosság Békési Kistérség, illetve a Társulás Településein mőködı médiumok Békési Kistérség: Település Békés ww.bekesvaros.hu Bélmegyer Csárdaszállás www.csardaszallas.hu Doboz www.doboz.hu Gyomaendrıd www.gyomaendrod.hu

Hunya Kamut www.kamut.hu

Köröstarcsa www.korostarcsa.hu Mezıberény www.mezobereny.hu

Murony Tarhos Tarhos.hu

Helyi újság Városházi Krónika Békési Tükör Békési Újság Nincs Nincs Dobozi Hírmondó (havi, önk.) -Gyomaendrıdi Híradó (havi, önk.) -Szóbeszéd (havi, Hornok Ernı, 66/386-898) -Városunk (havi, Rk. Egyház, 283-940) -Gyomaendrıdi programfüzet (havi, Mőv. Központ, 283524) Nincs Kamuti Hírharang (havi, Kamuti Gyermekekért Alapítvány, Földesi István, 428-112) Tarcsai Híradó (havi, önk.) -Mezıberényi Hírmondó (havi, önk.) -Kisváros (2 heti, Tomka Mihály, 352068, M.berény, vadász u. 4.) Muronyi Hírmondó (negyedévi, önk.) Tarhosi Hírmondó (idıközi, önk.)

97

Helyi rádió Torony Rádió

Helyi TV R-Videó

Nincs Nincs

Nincs Nincs

Nincs

Nincs

Nincs

Nincs

Nincs Nincs

Nincs Kábel TV, Kiszely Szolgáltató Bt

Nincs

Kábel TV

Nincs

Berényi Kábel TV Szövetkezet

Nincs

Kábel TV elıkészítés alatt Nincs

Nincs

A KONCEPCIÓHOZ FELHASZNÁLT DOKUMENTUMOK 1. Javaslat a szociális szolgáltatások átalakításának fı irányaira – a Szociális és Munkaügyi Minisztérium munkaanyaga 2007.július 04. 2. Békés Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának Felülvizsgálata 2007. augusztus 17 3. Új Magyarország Fejlesztési Terv, annak 2007-2008.évi akciótervei 4. Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója - A Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács megbízásából készítette: a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet, BékéscsabaKecskemét-Szeged, 1998. november) 5. 2006. évi (február 27.) módszertani felmérés – Települési Önkormányzatok adatszolgáltatása (szociális alap- és szakosított ellátás, szakképzettségi mutató, fejlesztési elképzelések), 6. 2006. évi (február 27.) módszertani felmérés a Statisztikai Kistérségi Társulások és Többcélú Kistérségi Társulások feladatainak ellátásáról 7. A Békési Kistérség Gazdasági Szerkezetátalakítási Programja - 2005 (készítette: Terra Stúdió Kft.) 8. Békési Kistéraségi Társulás Megállapodása, Alapító Okirata 9. KSH weboldala 10. www.gyermekszegenyseg.hu Darvas Ágnes, Tausz Katalin tanulmányai 11. Nárai Márta: Civil szervezetek szerepvállalása a szociális ellátás, szolgáltatás területén (www.szmm.gov.hu)

A KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATÁHOZ FELHASZNÁLT JOGSZABÁLYOK 1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıségük biztosításáról szóló 1997. évi XXXI. törvény 3. A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésérıl szóló 2005. évi CLIII. Törvény 4. 1993. évi III. törvény az egészségügyrıl 5. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat mőködésének engedélyezésérıl, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezésérıl szóló 188/1999. (XII.16.) Kormány rendelet 6. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szól 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet 7. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások szakmai feladatairól és mőködésük feltételeirıl szól 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet 98

8. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételérıl szóló 9/1999. (XI.24.) SZCSM rendelet 9. 2004. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról 10. 9/1999. (XI.24.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételérıl 11. 8/2000. (VIII.4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végzı személyek adatainak mőködési nyilvántartásáról 12. 9/2000. (VIII.4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végzı személyek továbbképzésérıl és a szociális szakvizsgáról 13. 11/2000. (X.18.) SZCSM rendelet a fogyatékos személyek otthonában élı és a rehabilitációs intézményben elhelyezett személyek állapotának felülvizsgálatáról 14. 9/2001. (XII.20.) SZCSM rendelet a szociális szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról 15. 48/2001. (XII.29.) OM rendelet a felnıttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól 16. 244/2003. (XII.18.) Korm. rendelet a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjérıl 17. 22/2004. (II.16.) Korm. rendelet a felnıttképzést folytató intézmények és a felnıttképzési programok akkreditációjának szabályairól 18. 31/2004. (IX.11.) AB határozat 19. 81/2004. (IX.18.) ESZCSM rendelet az egyes szociális szolgáltatásokat végzık képzésérıl és vizsgakövetelményeirıl 20. 258/2004. (IX.16.) Korm. rendelet a megyei (fıvárosi) közigazgatási hivataloknak a kistérségi fejlesztési tanácsok és a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács létrehozásával és a térségi fejlesztési tanács átalakulásával kapcsolatos feladatairól, a megalakulással és átalakulással kapcsolatos eljárás rendjérıl, továbbá az egyeztetı fórumok létrejöttének és mőködésének szabályairól 21. 271/2004. (IX.29.) Korm. rendelet a kistérségi megbízottak és a regionális koordinátorok jogállásának és tevékenységének részletes szabályairól 22. 141/2005. (VII.27.) Korm. rendelet egyes szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról 23. 5/2005. (I.19.) Korm. rendelet a többcélú kistérségi társulások által ellátott egyes közszolgáltatások 2005. évi normatív mőködési támogatásáról 24. 17/2005. (IV.5.) BM-PM. együttes rendelet a többcélú kistérségi társulások által ellátott egyes közszolgáltatások 2005. évi normatív mőködési támogatásáról 25. 36/2005. (III.1.) Korm. rendelet a többcélú kistérségi társulások megalakulásának 2005. évi ösztönzésérıl és modellkísérletek támogatásáról

99

Békési Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Recommend Documents