Békés megyei postatörténeti bibliográfia Összeáll. Toldi Klára
Békés megye
1. 1787-ben II. József rendeletére létesült Arad-Battonya-Orosháza-Szentes irányában Budára tartó út. Orosházánál kiágaztatták Csabára és Gyulára, valamint Sarkadon át Váradig == Békéscsaba története / szerk. Jankovich B. Dénes, Erdmann Gyula. Békéscsaba : Polgármesteri Hivatal, 1991. p. 612. 2. 1787-ben a Szentes-Arad postautat bővítették Orosháza, Komlós, Battonya irányába, és postaállomásokat alakítottak ki Orosházán, Csabán, Gyulán és Sarkadon 1801-ben új postautat kértek, de elutasították 1817. június 1-től postabéreket határoztak meg 1818. évi jelentés szerint a postakocsi utasokat is szállított 1819. június 16-tól szabályozták a postakocsi béreket == Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez. 2., 1694-1848. Békéscsaba : Békés Megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya, 1971. 3. Postabélyegek használatának kezdete az alábbi településeken: Battonya 1787től, Békés 1855-től, Békéscsaba 1787-től, Békésszentandrás 1862-től, Csanádapáca 1862-től, Csorvás 1861-től, Dévaványa 1859-től, Doboz 1866-tól, Elek 1863-tól, Endrőd 1861-től, Füzesgyarmat 1858-tól, Gádoros 1866-tól, Geszt 1861-től, Gyoma 1858-tól, Gyula 1787-től, Kétegyháza 1859-től, Kevermes 1861-től, Körösladány 1858-tól, Kötegyán 1865-től, Lőkösháza 1863tól, Mezőberény 1858-tól, Mezőhegyes 1866-tól, Mezőkovácsháza 1864-től, Okány 1861-től, Orosháza 1787-től, Öcsöd 1861-től, Sarkad 1787-től, Szarvas 1853-tól, Szeghalom 1858-tól, Tótkomlós 1787-től == A magyar bélyegek monográfiája / szerk. Névi Pál [et al.]. - Budapest : Közdok, 1865-. 2. köt. 1966.
4. Postaállomások létesítése: 1853 Szarvas, 1874-ben a szarvasi pályaudvarnál is, 1855 Békés, 1858 Füzesgyarmat, Gyoma, Körösladány, Mezőberény és Szeghalom, 1861 Endrőd, Vésztő. 1859-ben Kétegyháza, 1961-ben Csorvás, 1862-ben Békésszentandrás, 1866ban Gádoros és Doboz, 1867-1900 között: Békéssámson, Gyulavári, Köröstarcsa, Kondoros, Nagyszénás, Öcsöd, Pusztaföldvár és Újkígyós == Gecsei Lajos - Lipták István: Postatörténeti emlékek Békés vármegyéből. Békéscsaba : MABÉOSZ MÁV Forgalom Bélyeggyűjtő Kör, 1970. - p.25-32., p.144-229. 5. 1870-es évektől a vasútépítéssel együtt megjelentek az első távírók == Magyarország megyéi. 2., Békés / összeáll. Hüttner Vilmos. - Bp. : Kossuth, 1982 [!1983]. - p. 38. 6. 1898-ig a bélyegző lenyomat két számjegyből állt, 1898-ban fordult elő három számjegyes évszám lenyomat == Gecsei Lajos - Lipták István: Postatörténeti emlékek Békés vármegyéből. Békéscsaba : MABÉOSZ MÁV Forgalom Bélyeggyűjtő Kör, 1970. - p.142. 7. 1961-ben 34 km hosszú távbeszélő légvezetékes hálózatot adtak át, a beruházás költsége 124.000.- Ft volt == Békés megye fontosabb statisztikai adatai. - Békéscsaba : KSH Békés Megyei Igazgatósága, 1962. - p. 38. 8. 1968. statisztikai jelentés szerint 75 településen van postahivatal == Adatok Békés megye községeiről. - Békéscsaba : KSH Békés Megyei Igazgatósága, 1968. - p. 10-12. 9. 1960-1969 között a postai sajtóterjesztés adatai: 1960-ban 39.467 napilap, 88.403 hetilap összesen 127.870 1969-ben 61.896 napilap, 137.809 hetilap összesen 199.705 == Békés megye társadalmi fejlődése, 1945-1970 / szerk. Cserei Pál. Békéscsaba : MSZMP Békés Megyei Bizottsága, 1970. - p. 90.
10. 1970-1971-ben a hírközlő hálózat bővítésének tervezése 1.000 főállomással, költsége 10,6 millió Ft == Előterjesztés a harmadik ötéves terv teljesítéséről és a negyedik ötéves fejlesztési tervjavaslatokról. - Békéscsaba : Békés Megyei Tanács, 1971. - p. 39. 11. 1971-1975-ben tervezik a telefonhálózat fejlesztését újabb 1.000 fő állomás bekapcsolásával == Békés megye fejlődése a III. ötéves terv időszakában és a IV. ötéves tervének fontosabb célkitűzései. - Békéscsaba : Békés Megyei Tanács, 1971. - p. 26-27. 12. 1986-1999 között a korszerű távhívásba kapcsolható települések számának 20al növelése, a hírközlés feltételeinek javítására 1986-1999 között 55 millió Ft-ot terveznek, a megyeközpont hírközlésének fejlesztését, feltételeinek megteremtését is tervezik. 1986-ban 20,4 millió Ft-ot terveznek. Hírközlésre Orosháza 10 millió Ft, Mezőkovácsháza és körzete 2 millió Ft, Sarkad és körzete 3 millió Ft, Kondoros és körzete 2 millió Ft, Szeghalom és Füzesgyarmat 4 millió Ft, Bélmegyer 3 millió Ft, Elek és Kétegyháza 5 millió Ft, Medgyesbodzás és körzete 2 millió Ft beruházású == Békés megye VII. ötéves terve. - Békéscsaba : Békés Megyei Tanács, 1986. p. 20-22.+6. sz. mell. 13. 1985-től a beruházások között szerepel a távbeszélő gócközpontok bővítése Békés-Bács-Csongrád megyében. 18 hónapra tervezték a megvalósítást, 50 millió Ft-os beruházás 1987-ben a megvalósulás 30 hónapra módosul 1988. decemberére valósul meg, 45 millió Ft-ba került == Békés megye statisztikai évkönyve, 1985, 1986, 1987, 1988. - Békéscsaba : KSH Békés Megyei Igazgatósága, 1986-1989. p. 55., p. 39., p. 39., p. 39. 14. 1985. beruházások között a Békéscsaba-Elek-Mezőkovácsháza közötti távbeszélő PCM rendszer fejlesztése, 27 hónapra tervezték 32 millió Ft beruházási költséggel 1987-ben 30 hónapra módosul, 1988-ban 34 hónapra módosul 1989-ben 48 hónapra módosul 1990. decemberben teljesen üzembe helyezik, 61 hónap alatt valósult meg
== Békés megye statisztikai évkönyve, 1985.,1986.,1987.,1988.,1989.,1990.Békéscsaba : KSH Békés Megyei Igazgatósága, 1986-1991. 15. 1987. júliustól a Békés megyei távbeszélő átviteli utak fejlesztése, 75 millió Ftot irányoztak elő, 23 hónap alatt valósult meg, 1989. júniusban == Békés megye statisztikai évkönyve, 1987.,1988.,1989. - Békéscsaba : KSH Békés Megyei Igazgatósága, 1988-1990. 16. 1989-től önerős távbeszélő fejlesztés Békés megyében, a beruházások között 52 millió Ft-ot irányoztak elő, 22 hónapra tervezték 1991. decemberben fejeződött be == Békés megye statisztikai évkönyve, 1989.,1990.,1991. - Békéscsaba : KSH Békés Megyei Igazgatósága, 1990-1992. 17. 1990-1996 között 2,5-szeresre emelkedett a telefonra várók száma == István Tiborné: Helyzetkép a békéscsabai település-együttesről. - Békéscsaba : KSH Békés Megyei Igazgatósága, 1999. - p. 34-35. 18. 1996-ban vezették be a 4-el kezdődő telefonszámokat == István Tiborné: Helyzetkép a megye városairól, 1997. - Békéscsaba : KSH Békés Megyei Igazgatósága, 1998. p. 43. 19. 1996-ban pályázatot írtak ki a 600 főnél kisebb lélekszámú települések postahivatalaira, melyek az alábbiak: Magyardombegyház, Csabaszabadi, Medgyesbodzás-Gábortelep, Újszalonta, Kertészsziget, Bánkút, a gyulai József Attila Szanatórium postahivatala == Bod Péter: Vállalkozás küszöbén a posta. - Békés Megyei Nap, 3. évf. 120. sz. (1996. május 23.) p. 5. 20. 1993 októberétől a külföldi tulajdonú lapkiadó vállalatok saját kezükbe akarják venni lapjaik előfizetéses terjesztését, a posta lapterjesztési bevételeinek 50 %-a elveszhet emiatt == Vincze Károly: Lapterjesztési adok-kapok? - Napi Délkelet, 2. évf. 229. sz. (1993. október 2.) p. 3.
21. A magyar államiság 1000 éve a hírközlésben című a Magyar Posta Rt Szegedi Igazgatósága vándorkiállítása Békés megyében az alábbi településeken: Nagyszénáson, Gádoroson, Békéscsabán és Mezőkovácsházán. A kiállítás Gádoroson 2000. Szeptember 29-áén nyílt meg. A Postamúzeum anyaga 1999. október 16-án Ópusztaszerről indult == Nédó Géza: Taxis Ferenc a császártól kért engedélyt a posta szolgáltatás beindításához : falunap Gádoroson. - Heti Délkelet, 7. évf. 40. sz. (2000. október 5.) p.12. 22. Árpási Zoltán Postabélyeg Békés megye címerével 1997. március 12-én jelent meg a Dudás László tervezte bélyegsorozat, 27 Ft-ba kerül, a postahivatalokban is kapható == Békés Megyei Hírlap, 52. évf. 61. sz. (1997. március 13.) p. 3. A Békés megyei statisztikai évkönyvekben szerepelnek a postaforgalomra vonatkozó adatok.
Battonya
23. 1787-ben postaállomást szerveztek == Karácsonyi János: Békésvármegye története. 1. köt. Gyula : Dobay Ny., 1896. p. 452-453. 24. Postabélyegzővel rendelkezett == A magyar posta bélyegelőtti bérmentesítéseinek és bélyegzőinek kézikönyve / összeáll. Bér Andor et al. - Bp. : Téka, [1990]. 163. 25. 1851-ben postaállomásból levélszedőség lett, 1855-ben különcpostává alakult == Gecsei Lajos: A postaszervezet működése Békés vármegyében, 1850-1867. Békéscsaba : Városi Tanács, 1973. p. 120-171. 26. Az 1870-es években postamesterek: Dreysier, Králicz Géza, Scholz Ernő, Veries Gyula (akinek a lakásán volt a posta), 1891-ben a postamester Baranyai József. == Szabados József: Battonya m.-város jelen századbeli fejlődésének története és főbb mozzanatai. - Battonya : s.n., 1891. p. 42. 27. 1888-ban bővült a battonyai postahivatal távírdával, 1900. január 1-jén telefonnal és 4 előfizetővel. 1920-ig Nagyvárad, azóta Szeged hatáskörébe tartozik. == Kelinger Margit: Adatok Battonya történetéhez 1700-tól napjainkig. Battonya : Népek Barátsága Közművelődési-Iskolai Könyvtár : József Attila Művelődési Központ, 1994. p. 98. 28. 1986-1988 között távbeszélő kábelhálózat fejlesztés során 5.080 m vezetéket kötöttek be, költsége 2,405 millió Ft. == Michnay Lászlóné: Helyzetkép a megye városairól, 1988. Békéscsaba : KSH Békés Megyei Igazgatósága, 1989. p. 31-35.
Békés
29. 1840-ben a kaszino a csabai postahivatalnak fizetett == Durkó Antal: Békés nagyközség története. - Békés : Petőfi Ny., 1939. p. 192. 30. 1855. május 1-jén levélszedőséget állítottak fel 1858-ban postahivatallá alakult át == Gecsei Lajos: A postaszervezet működése Békés vármegyében, 1850-1867. Békéscsaba : Városi Tanács, 1973. p. 87. 31. Az első postamester Sebők Sándor volt. 1929-ben a postát a város központjába helyezték át. A főtéren épült egyemeletes postapalota 1934-ben, Mezey János főpostamester közbenjárására épült fel, Bene Antal tervezte == Durkó Antal: Békés nagyközség története. Békés : Petőfi Ny., 1939. p. 192. == A postaépítészet Magyarországon / szerk. biz. Bakos János, Kiss Antalné, Kovács Gergelyné. - Bp. : Távközlési K., 1992. p. 60. 32. 1986-1988 között távbeszélő hálózatfejlesztés 6.931 m vezeték, 444.000 Ft értékben == Michnay Lászlóné: Helyzetkép a megye városairól, 1988. - Békéscsaba : KSH Békés Megyei Igazgatósága, 1989. p. 31-35. 33. 1989-1991 között távbeszélő kábelhálózat fejlesztés 21.544 m vezeték, 9,470 millió Ft == István Tiborné: Helyzetkép a megye városairól, 1991. - Békéscsaba : KSH Békés Megyei Igazgatóság, 1993. p. 47-50.
Békéscsaba
34. 1787-ben létesítettek postaállomást, a postaforgalom 1788. március 1-től indult meg. Az első postamester Masznitius Omazta Sámuel volt, 1788-1832 között, a Gyulára vezető út mellett volt az épület, mely a saját háza volt. 1832-től a postamester Omazta Zsigmond == Gecsei Lajos: A postaszervezet működése Békés vármegyében, 1787-1850. Békéscsaba : Városi Tanács, 1972. - p. 104-125. 35. 1787-től postabélyegzővel rendelkezett == A magyar posta bélyegelőtti bérmentesítéseinek és bélyegzőinek kézikönyve / összeáll. Bér Andor et al. - Bp. : Téka, 1990. - p. 163. 36. 1846 végén a postaház a Gyulai út 71. sz. alatt a Vásártér területén volt, a postamester Omazta Zsigmond volt == Tanulmányok Békéscsaba történetéből / szerk. Kristó Gyula, Székely Lajos. Békéscsaba : Városi Tanács, 1970. - p. 119. 37. 1866-ban kereskedők és gyógyszerészek folyamodtak a postahivatal beljebb helyezéséért, de a közbirtokosság nem engedte. Ekkor Omazta Gusztáv volt a postamester 1860-as évek végére engedték a postát beköltözni a városba Ekkor már 3 postahivatal volt, a belsőnél 70-en, a vasúti postánál 30-an dolgoztak. == Fábry Sándor: A csabai nagy árvíz és egyebek.- Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1923. - p.102-103. 38. A három postahivatal: 1. A vásártéren, 2. A vasúti pályaudvarnál, a 3. Az Orosházi úton volt A vasúti pályaudvarnál és Jaminában (Orosházi u.) 1874-től van == Gyere Békéscsabára. - Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1937. == Gecsei Lajos - Lipták István: Postatörténeti emlékek Békés vármegyéből. Békéscsaba : MABÉOSZ MÁV Forgalom Bélyeggyűjtő Kör, 1970. - p.153-154. 39. 1870-ben árulták a telket, melyet megvásároltak a leendő posta épülete számára ==Gécs Béla: A csabai posta. - Heti Mérleg, 7. évf. 10. sz. 1997. p. 8.
40. 1874-ben tervezték, hogy az Apponyi utca sarokházát megvásárló Schwartz Salamon gabonakereskedőtől a város megvásárolta a telket a leendő posta részére 1924-ben döntötték el, hogy a postakincstárnak eladott telken épüljön fel a postahivatal == Fábry Sándor: Csabai élet. - Mezőberény : Baltha Ny., 1924. - p.23. 41. 1925 tavaszán kezdődött a postapalota építése == Korniss Géza: Békéscsaba ünneplő ruhában, 1928-1935. - Békéscsaba : Corvina Ny., 1936. - p. 39. 42. A csabai új postaépület A magyar postakincstár Békéscsabán a Szent István téren épített postapalotáját átadták 1927. júliusában. Költsége 6 milliárdba került. == Békés, 59. évf. 60. sz. (1927. július 27.) p.4. 43. 1927-ben a Szent István tér és Apponyi utca sarkán Kármán Aladár tervei szerint Lipták János vállalkozásában épült fel az egy emeletes postaépület == Ádám Áchim Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930. - p.71. 44. 1948-ban gépkapcsolású automata telefonközpontot építettek == Tibori János: A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes története. Békéscsaba : Városi Tanács, 1961. - p.52. 45. 1951-ben új automata távbeszélő központ közel 600 új távbeszélő állomással bővült 1968-ban 500 állomást kapcsoltak be A IV. ötéves tervidőszak elején 70 %-os, most 92 %-os telítettségű Új postahivatalt terveznek az V. ötéves tervben Statisztikai adatok: a feladott táviratok száma 140 %-kal nőtt, a helyi beszélgetések száma 400 %-kal, a távolsági beszélgetések száma 350 %-kal nőtt == Tények és adatok Békéscsabáról / szerk. Filadelfi Mihály. - Békéscsaba : Városi Tanács, 1975. - p.57.
46. 1961-ben 5 állomás kapacitású távbeszélő kézi alközpontot helyeztek üzembe Békéscsabán == Békés megye fontosabb statisztikai adatai, 1961. - Békéscsaba : KSH Békés Megyei Igazgatósága, 1963. - p.38. 47. 1965-ben tervezik a posta távbeszélő kapacitást 700 állomás bekapcsolásával növelni. 10 millió Ft-os beruházással bővíteni tervezik a postaépület alapterületét és az automata központot == Békéscsaba város II. ötéves terv eredményei és a III. ötéves terv célkitűzései. - Békéscsaba : MSZMP Békéscsaba Városi Bizottság : Városi Tanács, 1966. p.11. 48. 1973-1974 között a távbeszélő állomások száma megháromszorozódott == Békéscsaba földrajza / szerk. Tóth József. - Békéscsaba : Városi Tanács, 1976. - p.314. 49. 1975-ben megállapodás jött létre a Posta és a Városi Tanács között: egy 2550 nm alapterületű új postaépületről, építése 1975. IV. negyedévben indul és 1978 első felében készül el. Új műszaki postatelep és 5000 vonalas telefonközpont létesüljön. A III. ötéves tervben végrehajtották az 1000 vonalas telefonfejlesztést == Jelentés Békéscsaba város IV. ötéves tervének várható teljesítéséről / összeáll. Vantara János. - Békéscsaba : Városi Tanács, 1975. - p.6-7. 50. Átadták az új postát a Kulich Gyula lakótelepen 1975. október 1-jén postahivatalt adtak át == Békés Megyei Népújság, 30. évf. 231. sz. (1975. október 2.) p.8. 51. A posta műszaki fejlesztése folyamatos 1975-ben a távbeszélő központok száma 863 1978-ban a távbeszélő központok száma 997 1975-ben a bekapcsolt állomások száma 17.365 1978-ban a bekapcsolt állomások száma 19.591 == Az MSZMP Békés Megyei Bizottságának beszámolója. - Békéscsaba : MSZMP Békés Megyei Bizottsága, 1980. -p.16.,48.
52. Költözik a posta November 5-én az 1. sz. Postahivatal új épületbe költözik át == Békés Megyei Népújság, 34. évf. 258. sz. (1979. nov. 3.) p. 3. 53. Bermann István Távbeszéljünk röviden! : bővítik a távhívó hálózatot A Crossbar központok üzembe helyezésével már 158 helyiségből hívhatják az előfizetők közvetlen tárcsázással az ország más vidékein levő előfizetőket. 1981-ben tervezik az új telefonközpont átadását == Békés Megyei Népújság, 34. évf. 259. sz. (1979. nov. 4.) p. 5. 54. Új postával gazdagodott Békéscsaba 57,3 millió Ft-os költségű beruházás, 2.810 nméter alapterületű a kétszintes hivatal, melyet 1979. november 15-én adtak át == Békés Megyei Népújság, 34. évf. 268. sz. (1979.nov. 16.) p.1. 55. 1978-1983 Crossbar telefonközpont építése 1978. februárban kezdték el, 70 hónap alatt készült el, 1983. júniusban végleges üzembe helyezés == A megye fontosabb adatai, 1979., 1980., 1981., 1982., 1983. - Békéscsaba : KSH Békés Megyei Igazgatósága, 1980-1984. - p.41., p.42., p.40., p.42., p.65. 56. 1983-ban a Crossbar központ 508,062 millió Ft beruházású, 14.300 állomást adtak át == Békés megye statisztikai évkönyve, 1983. - Békéscsaba : KSH Békés Megyei Igazgatósága, 1984. - p. 50. 57. A távbeszélő központ Kempl Csaba és Borsos Eszter tervei alapján készült == Postaépítészet Magyarországon / szerk. Bakos János, Kiss Antalné, Kovács Gergelyné. - Bp. : Távközlési K., 1992. - p.111. 58. 1986-1988 között automata főközpont fejlesztése 1.000 db-bal == Michnay Lászlóné: Helyzetkép a megye városairól, 1988. - Békéscsaba : KSH Békés Megyei Igazgatóság, 1989. - p.31-35.
59. 1988-1991 között 34,579 millió Ft beruházással a távbeszélő kapacitás bővítése 600 állomással == István Tiborné: Helyzetkép a megye városairól. - Békéscsaba : KSH Békés Megyei Igazgatóság, 1993. - p.45. 60. P. A. Postabank a Dél-Alföldnek : Békéscsabán jövőre ... 1989. január 2-tól Békéscsabán is postabank fiókot nyitnak == Békés Megyei Népújság, 43. évf. 286. sz. (1988. december 1.) p.1. 61. 1990-1196 között a fővonalak száma négyszeres lett, a lakásokon duplázódott == Helyzetkép a békéscsabai település-együttesről / kész. István Tiborné et al. Békéscsaba : KSH Békés Megyei Igazgatóság, 1999. - p.34. 62. 1992-ben átadták az EWSD digitális főközpontot. 1993. év végére az automata főközpontok száma 72,7 %-kal emelkedett 1993-ban pályázatot írtak ki helyi közcélú távbeszélő-szolgáltatásra, a koncessziós jogot a Hungarotel nyerte el. A szolgáltatást 1996. január 1-jén kezdte meg == Magyarország megyei kézikönyvei. 3., Békés megye kézikönyve / főszerk. Kőváry E. Péter. - Hatvan : Bo Bo Bt, 1997. - p. 92. 63. Új postahivatal Jaminában A város három képviselője felhívással fordul a lakossághoz, hogy az Orosházi úti postafiók helyett új hivatalt építenek, s javaslatot várnak a helyre. Ők a Kolozsvári-Batsányi utca sarokra tervezik építtetni az új postahivatalt == Heti Mérleg, 4. évf. 3. sz. (1994. január) p. 4. 64. Vándor Andrea Új posta épül Békéscsabán Illin József, a békéscsabai főposta körzeti vezetője nyilatkozik az új létesítmény tervéről. A régi pártház és a mögötte levő parkoló területén tervezik megépíttetni az új postahivatalt. Az ok: kinőtték a postát, kevés ablakot tudnak csak üzemeltetni. A mostani postaépületet a városi tanáccsal együtt építtették, mégis bérleti díjat fizet a posta az önkormányzatnak == Békés Megyei Nap, 5. évf. 16. sz. (1998. január 20.) p. 1.
Békésszentandrás
65. 1862, postaállomást létesítettek == Gecsei Lajos: A postaszervezet működése Békés vármegyében, 1850-1867. Békéscsaba : Városi Tanács, 1973. p. 182.
Bélmegyer
66. 1986. Hírközlés fejlesztésére 3 millió Ft-ot irányoztak elő == Békés megye VII. ötéves terve. - Békéscsaba : Békés Megyei Tanács, 1986. p. 20-22.+6. sz. melléklet 67. 1989-ben a beruházások között szerepel távbeszélő automata főközpont létesítése, 22 hónapra tervezték, 1990. novemberre készül el. Költség előirányzata a mezőberényi fejlesztéssel együtt 35 millió Ft. == Békés megye statisztikai évkönyve, 1989. - Békéscsaba : KSH Békés Megyei Igazgatósága, 1990. p 39. 68. 1990-ben a beruházás ideje 18 hónapra módosul, és 1990. decemberében üzembe helyezték. == Békés megye statisztikai évkönyve, 1990. - Békéscsaba : KSH Békés Megyei Igazgatósága, 1991. p. 59.
Csabacsűd
69. 1941-ben postai kirendeltség létesült a községben. == Torda Lajos: Csabacsűd. - Csabacsűd : Nagyközségi Tanács, 1984. p. 60-61. 70. 1941-ben telefont kap a község. 1961. április 2-án új postahivatalt adtak át, vezetője Hajdú György == Torda Lajos: Csabacsűd negyedszázados története. - Szarvas : HN Szarvasi Járási Bizottsága, 1970. p. 428-430.
Csanádapáca
71. 1862-ben létesült postahivatal == Miklya Jenő: Csanádapáca. - Csanádapáca : Községi Tanács, 1962. p. 44-46.
Csorvás
72. 1861-ben postaállomás jött létre. == Gecsei Lajos: A postaszervezet működése Békés vármegyében, 1850-1867. Békéscsaba : Városi Tanács, 1973. p. 155-156. 73. 1870-ben a postamester Vangyel Szilárd 1955-ben bővült a telefonhálózat == Nagyközség a Viharsarokból : fejezetek Csorvás rövid történetéből / szerk. Szabó István. - Bp. : Zrinyi, 1987. p. 23.
Dévaványa
74. 1853-ban postaállomást létesítettek 1859. július 1-től levélszedőséggé alakult == Gecsei Lajos: A postaszervezet működése Békés vármegyében, 1850-1867. Békéscsaba : Városi Tanács, 1973. p. 87.
Doboz
75. 1865-ben létesítettek postahivatalt. == Gecsei Lajos: A postaszervezet működése Békés vármegyében, 1850-1867. Békéscsaba : Városi Tanács, 1973. p. 161-162.
Dombegyház
76. A 19. sz. közepén létesítettek postahivatalt == Dombegyházi helytörténeti szöveggyűjtemény / szerk. Gerendeli György. Dombegyház : Nagyközségi Önkormányzat, 1994. p. 33-34.
Ecsegfalva
77. 1957. júniusban adták át a postahivatalt Postavezető: Tamásiné ? 1967. júniustól a vezető Balogh József 1968. október 14-től Károlyi György, majd Bogya Elekné 1985.január 31-től Bogya Elekné ezután még Kónya Lászlóné és Papp Istvánné == Szülőfalunk hiteles emlékei / szerk. Kertész Károlyné. - Ecsegfalva : Községi Önkormányzat, 1997. p. 190.
Elek
78. 1865-ben létesült postaállomás == Gecsei Lajos: A postaszervezet működése Békés vármegyében, 1850-1867. Békéscsaba : Városi Tanács, 1973. p. 160-161. 79. 1886-ban postahivatal létesült == Tanulmányok Elek történetéhez. 2. köt. / Kovách Géza et al. közrem. - Elek : Városi Önkormányzat, 2002. - p. 31. 80. 1986-ben hírközlés fejlesztésére beruházás keretén belül 5 millió Ft-ot irányoztak elő a kétegyházi fejlesztéssel együtt == Békés megye VII. ötéves terve. - Békéscsaba : Békés Megyei Tanács, 1986. p.20-22.+6. sz. melléklet
Endrőd
81. 1861-ben létesült postaállomás == Gecsei Lajos: A postaszervezet működése Békés vármegyében, 1850-1867. Békéscsaba : Városi Tanács, 1973. p. 181.
Füzesgyarmat
82. 1853-ben létesült postaállomás == Gecsei Lajos: A postaszervezet működése Békés vármegyében, 1850-1867. Békéscsaba : Városi Tanács, 1973. p. 87.
Gádoros
83. 1901 előtt Bánfalva volt a település neve 1865-ben postaállomás létesült == Gecsei Lajos: A postaszervezet működése Békés vármegyében, 1850-1867. Békéscsaba : Városi Tanács, 1973. p. 183. 84. 1866-ben létesült posta Az első postamester Milovics Ede 1871-től a postamester Richter József == Kiss Imre: Fejezetek Gádoros történetéből. - Gádoros : Községi Helytörténeti Bizottság, 1984. - p. 24.
Gerendás
85. 1912-ben a nagyváradi posta és távírdaügynökség megkereste Csabát egy Gerendáson felállítandó postahivatal ügyében. 1914-ben jött létre a posta. 1951-ben tervezték a telefonhálózat korszerűsítését.
== Réthy Zsigmond - Kiss László - Miklya Jenő: Gerendás története. - Gerendás : Községi Önkormányzat, 2000. p. 95-96., p. 223.
Gyoma
86. 1858. november 2-án jött létre postaállomás == Gecsei Lajos: A postaszervezet működése Békés vármegyében, 1850-1867. Békéscsaba : Városi Tanács, 1973. p. 87. 1989. április 1 után Gyomaendrőd
Gyomaendrőd
87. 1945-től házhoz szállítják a küldeményeket 1973-ban a külterületeken megszűntették a házhoz szállítást, támpontrendszert valósítottak meg. 1976 óta van Gyomán telefonközpont == Gyuricza László: Vallomás a szülőföldemről. - Gyomaendrőd : Gyuricza L., 1987. - p. 84-85.
Gyula
88. 1788. március 1-től indult a postaforgalom. 1788-1790-ig a postamester Kostyán Imre. 1790-ben a városházára került át a posta. 1790-1827-ig a postamester Kostyán Imre özvegye, Orbány Rozália lett. 1827-1833-ig a postamester Blaskovits József, 1833-tól felesége, Blaskovitsné a postamester == Gecsei Lajos: A postaszervezet működése Békés vármegyében, 1787-1850. Békéscsaba : Városi Tanács, 1972. - p. 38-103. 89. Gyulán postabélyegző 1787-től == A magyar posta bélyegelőtti bérmentesítésinek és bélyegzőinek kézikönyve / összeáll. Bér Andor et al. - Bp. : Téka, 1990. - p.215.
90. 1788-1789-ben Bonyhády Gyula megyefőnök kiköveztette a postautat Bárdoshídtól a város végéig == Karácsonyi János: Békésvármegye története. 1.köt. - Gyula : Dobay Ny., 1896. - p.452-453. 91. 1850. június 10., a postabélyeg használatának bevezetése Gyulán == Gecsei Lajos: A postaszervezet működése Békés vármegyében, 1850-1867. Békéscsaba : Városi Tanács, 1973. - p.166. 92. 1869. január 18. Távíróvonal létesítése Gyula és Békéscsaba között. 1929-ben nyilvános telefonállomás felállítása a városban == Három szabad évtized Gyulán, 1944-1974 / szerk. Marsi Gyula, Szabó Ferenc. - Gyula : Városi Tanács, 1975. - p.264, 270. 93. 1893. október 1-jén adták át az első gyulai postahivatalt == Békés, 12. évf. (1893. okt. 2.) 94. Az 1893-ban épült katolikus bérház földszinti helyiségeit a posta bérelte. Az 1. Sz. Postahivatal a Petőfi téren volt. A 2. Sz. postahivatal a várkertben. == Czeglédi Imre: Gyula útikalauz. - Gyula : Önkormányzati Hivatal : Thermal Idegenforgalmi Közalapítvány, 1996. - p. 57. 95. 1927. április óta postai pénz és csomagküldemény kézbesítése Gyulán == Békésvármegye / felszerk. Márkus György. - Bp. : Békésvármegye Monográfia Szerkesztősége, 1936. - p. 197. 96. 1981 Gyula, távbeszélő főközpont építése, költsége 29 millió Ft == Békés megye statisztikai évkönyve, 1981. - Békéscsaba : KSH Békés Megyei Igazgatósága, 1982. - p. 36. 97. Az 1986-2000 évi távlati városfejlesztési programban szerepel új postahivatal építése == Gyula város távlati városfejlesztési programja, 1986-2000. - Gyula : Városi Tanács, 1984. - p. 9.
98. Mocsár József A leendő postaépület alapkő letétele == Gyulai Hírlap, 12. évf. 41. sz. (1999.) p. 4. 99. Mocsár József Átadták az 1-es posta új épületét 2000. október 22-én == Gyulai Hírlap, 13. évf. 43. sz. (2000. okt. 24.). p.1. 100. Postagaléria : a gyulai alkotóművészek kiállítása Gyulán, a posta épületében == Gyulai Hírlap, 14. évf. 19. sz. (2001). p. 1.
Kaszaper
101. 1962-ben épült a postahivatal == Békés megye fontosabb statisztikai adatai, 1962. - Békéscsaba : KSH Békés Megyei Igazgatósága, 1963. p. 45.
Kétegyháza
102. 1859. január 1-jétől postaállomás == Gecsei Lajos: A postaszervezet működése Békés vármegyében, 1850-1867. Békéscsaba : Városi Tanács, 1973. p. 129. 103. 1870-től rendszeres a postaforgalom, postahivatal létesül, 1884-től telefon is működik == Ardelean József János: Kétegyháza község monográfiája. - Békéscsaba : Rózsa Ferenc Gimnázium, 1986. p. 105.
Kevermes
104. 1858-ban levélszedőség létesül == Gecsei Lajos: A postaszervezet működése Békés vármegyében, 1850-1867. Békéscsaba : Városi Tanács, 1973. p. 129. Kondoros
105. 1879-ben kapott postát == Gecsei Lajos: A postaszervezet működése Békés vármegyében, 1850-1867. Békéscsaba : Városi Tanács, 1973. p. 82. 106. Az 1930-as évek elejéig az Endrődi és a Csabai út találkozásánál álló épületben működött a posta == Gulyás Mihály: Gyökereink, képek Kondoros múltjából. - Kondoros : Nagyközségi Önkormányzat, 1995. p. 36., 41. 107. 1986-ban Kondoros és körzete hírközlésére 2 millió Ft-ot irányoztak elő == Békés megye VII. ötéves terve. - Békéscsaba : Békés Megyei Tanács, 1986. 20-22.+6 sz. melléklet Körösladány
108. 1853-ban postaállomás létesült == Gecsei Lajos: A postaszervezet működése Békés vármegyében, 1850-1867. Békéscsaba : Városi Tanács, 1973. p. 87.
Kunágota
109. 1926-ban épült postahivatal Bene Antal postaépítész terve szerint == Postaépítészet Magyarországon / szerk. Bakos János, Kiss Antalné, Kovács Gergelyné. - Bp. : Távközlési K., 1992. - p. 61.
Lőkösháza
110. 1929-ben épült a posta == Postaépítészet Magyarországon / szerk. Bakos János, Kiss Antalné, Kovács Gergelyné. - Bp. : Távközlés K., 1992. - p. 62.
Medgyesbodzás
111. 1896-ban épült a postahivatal, 1896. július 8-a óta működik a telefon == Csáky Kálmán: Medgyesbodzás község múltja és jelene. - Medgyesbodzás : Csáky K., 199?. - Kézirat p. 178. 112. 1986-ban Medgyesbodzás és körzete hírközlésére 2 millió Ft-ot irányoztak elő == Békés megye VII. ötéves terve. - Békéscsaba : Békés Megyei Tanács, 1986. p.20-22.+6. sz. mell.
Medgyesegyháza
113. 1964-ben al-állomást létesítettek, 679.000.- Ft költséggel == Békés megye statisztikai évkönyve, 1964. - Békéscsaba : KSH Békés Megyei Igazgatósága, 1965. p. 36.
Mezőberény
114. 1858. november 2-án postaállomás létesült == Gecsei Lajos: A postaszervezet működése Békés vármegyében, 1850-1867. Békéscsaba : Városi Tanács, 1973. p. 87. 115. 1872-ben postahivatali rangra emelték, 1872-ben a távírdával együtt a vasútállomásnál működött, 1880-tól a község központjába került.
1895. januárjától 5 előfizetővel a telefonforgalom 1902-ig változatlan == Mezőberény története / szerk. Szabó Ferenc. 1. köt. - Mezőberény : Községi Tanács, 1973. p. 261. 116. 1880-ban kerül a mai épületébe, az első postamester Horváth János == Bonyhai Mihály: Mezőberény monográfiája. - Mezőberény : Mezőberényi Városszépítő és Városvédő Egyesület, 2000. p. 184-185. 117. 1981-1987 közötti megyei beruházások között 1983-ban távbeszélő főközpont bővítése, 400 állomás, 4,232 millió Ft értékben == István Tiborné: Mezőberény város fejlődése, társadalmi, gazdasági helyzete. - Békéscsaba : KSH Békés Megyei Igazgatóság, 1989. p. 30. 118. 1989-től a beruházások között távbeszélő automata főközpont bővítése, költsége Bélmegyerrel együtt 35 millió Ft. 22 hónapra tervezték, a megvalósítás határideje 1990. november == Békés megye statisztikai évkönyve, 1989. - Békéscsaba : KSH Békés Megyei Igazgatóság, 1990. p. 39. 119. 1990. decemberében teljesen üzembe helyezték a távbeszélő automata főközpontot, a megvalósítás időtartama 18 hónap lett == Békés megye statisztikai évkönyve, 1989. - Békéscsaba : KSH Békés Megyei Igazgatóság, 1991. p. 45. 120. 1989-1991 közötti beruházások során 1000 állomás készült el, 17,288 millió Ft értékben, 36.847 m kábelhálózat fejlesztés valósult meg, 28,622 millió Ft értékben == István Tiborné: Helyzetkép a megye városairól, 1991. - Békéscsaba : KSH Békés Megyei Igazgatóság, 1993. p. 47-50.
Mezőhegyes
121. 1868-ban a kormány posta-, távíró és távbeszélő állomást, illetve hivatalt nyitott. Előzőleg Csanádpalotáról ménes lovas különc hordta a postát. 1881-ben Gluzek Gyula magántávbeszélő-hálózatot kezdett kiépíteni.
1885-ben 18 állomás szerepelt 1896-ban 25 „ „, a vonalhossz 50 km volt. 1917-ben 52 telefonállomás, 142 km vezetékhosszú hálózat == Fáy Andor: A régi Mezőhegyes fejlődése, sikerei és hibái. - Budapest : Fáy A., 1955. - p. 47-53. 122. 1989-1991 közötti beruházás során távbeszélő kábelhálózat fejlesztés, 6.674 m hosszú, költsége 12,550 millió Ft == István Tiborné: Helyzetkép a megye városairól, 1991. - Békéscsaba : KSH Békés Megyei Igazgatósága, 1993. p. 47-50.
Mezőkovácsháza
123. Az 1950-es évek elején a főutcán új postahivatal nyílt. Ekkor a távbeszélő állomások száma 136. == Mezőkovácsháza harmincöt éve, 1944-1979 / szerk. Balogh György. Mezőkovácsháza : Nagyközségi Tanács, 1979. - p. 53-55. 124. 1986-ban a beruházások között hírközlésre Mezőkovácsháza és körzete részére 2 millió Ft-ot irányoztak elő == Békés megye VII. ötéves terve. - Békéscsaba : Békés Megyei Tanács, 1986. p.20-22.+6. sz. mell. 125. 1986-ban a beruházások között szerepel a mezőkovácsházi új postahivatal építése, 27 hónapra tervezik a megvalósulást, 39 millió Ft költséggel == Békés megye statisztikai évkönyve, 1986, 1987. - Békéscsaba : KSH Békés Megyei Igazgatósága, 1987., 1988. - p. 39., p. 40. 126. 1986-tól kezdődik a távbeszélőközpont és -hálózat fejlesztése Mezőkovácsházán, a tervben 1987 dec-re készült volna el. Ezzel szemben 1988. decemberében helyezték teljesen üzembe, költsége 30 millió Ft volt == Békés megye statisztikai évkönyve, 1986., 1987., 1988. - Békéscsaba : KSH Békés Megyei Igazgatósága, 1987., 1988., 1989. - p. 39., p. 39., p. 39.
127. 1986-1988 között 1000 db távbeszélő automata főközpontot helyeztek üzembe, a beruházás költsége 15,298 millió Ft volt == Michnay Lászlóné: Helyzetkép a megye városairól, 1988. - Békéscsaba : KSH Békés Megyei Igazgatósága, 1989. - p. 31-35. 128. 1988-ban adták át az új Postahivatalt, mely 1560 nm-es alapterületű, a beruházás költsége 44,800 millió Ft volt. A távbeszélő kábelhálózatot 5.792 mrel bővítették 1989-1991 között, költsége 3,570 millió Ft volt. == István Tiborné: Helyzetkép a megye városairól, 1991. - Békéscsaba : KSH Békés Megyei Igazgatóság, 1993. - p.15., p. 47-50.
Mezőmegyer
129. 1900-as évek elején létesült postakirendeltség, vezetője Pepó György evangélikus tanító volt == Virágh Ferenc: Mezőmegyer történeti monográfiája. - Bp. : Püski, 1990. - p. 50.
Murony
130. A postahivatal vezetője a mindenkori állomásvezető volt. 1950-ben az akkor épült tanácsháza épületében helyezték el a postahivatalt. == Murony község krónikája. - Murony : Hazafias Népfront Munkabizottsága, 1974. - p. 13. 131. 1962-ban épült új postahivatal, szolgálati lakással == Békés megye fontosabb statisztikai adatai, 1962. - Békéscsaba : KSH Békés Megyei Igazgatóság, 1963. p. 45.
Nagykopáncs
132. 1948. december 28. Postaügynökség lett a községben 1977-ben a postahivatal vezetője Mikulai Lajosné == Szabó Pál: Nagykopáncs. - Orosháza : Szabó P., 1978.
Nagyszénás
133. 1900-ban épült a posta 1928-ban új épületbe költözött át == Nagyszénás. 5. / szerk. Czeglédi Mihály. - Nagyszénás : Nagyközségi Könyvtár, 1997. p. 215. 134. 1900-ben távíró és telefonhivatal is létesült == Mayerné Bors Júlia: Nagyszénás. - Nagyszénás : Hazafias Népfront Nagyközségi Bizottsága, 1983. p. 19. 135. Az 1928-ban épült postahivatal Ziegler Béla terve alapján == Postaépítészet Magyarországon / szerk. Bakos János, Kiss Antalné, Kovács Gergelyné. - Bp. : Távközlési K., 1992. p. 62.
Okány
136. 1900-ban már nagy forgalmat bonyolított le, a kezdetre nincs pontos adat. 1901-ben a községházán kötöttek be telefont == Házi Albert: Okány krónikája. - Okány : Községi Tanács, 1984. p. 90-91., 174. 137. 1992-ben új postahivatal lett, a postavezető 1988-tól Martonné Török Erzsébet. Plusz szolgáltatások: telefax, fénymásolás, kereskedelmi, biztosítási tevékenység, Postamat automata == Okány krónikája, 2. köt. - Okány : Községi Önkormányzat, 2000. p. 120122.
Orosháza
138. 1787-ben létesítettek postaállomást. A postaforgalom 1788. március 1-től indult. Az első postamester Masznitiusz Omazta Tóbiás volt 1788-1802-ig, 1802-1822 között Povázsai Zsuzsanna, 1822-1826 között Omazta Sámuel, Omazta János és Omazta Sándor közös vezetésével, 1826-1846-ig Lázár Jakab, 1846-tól Keresztes Borbála a postamester == Gecsei Lajos: A postaszervezet működése Békés vármegyében, 1787-1850. Békéscsaba : Városi Tanács, 1972. - p.126-169. 139. 1787-től rendelkezik postabélyegzővel == A magyar posta bélyegelőtti bérmentesítéseinek és bélyegzőinek kézikönyve / összeáll. Bér Andor et al. - Bp. : Téka, 1990. - p.302-303. 140. 1787-től a postamester készpénzben szedte be a díjakat. 1846-tól a hivatalos leveleket hétfőn és csütörtökön szállították == Emlékkönyv hazánk felszabadulásának és az orosházi Szántó Kovács Múzeum fennállásának 10 éves évfordulójára / összeáll. Nagy Gyula. - Orosháza : Szántó Kovács Múzeum, 1955. - p. 144. 141. 1873 októberétől a hivatalvezető Zilahy László. 1873. október 27-től távíró is van. 1884. november 1-től állami tulajdonú lett == Veres József: Orosháza történeti és statisztikai adatok alapján. - Orosháza : Veres Ny., 1886. - p. 99-104. 142. 1945 óta átalakult a városi szervezet (kezdetben vegyeshasználatú épületben volt). 1950-1954 között körzeti hivatalként működött. 1950-ben átvette a sajtótermékek terjesztését is. A régi ELB 300-as kézi kapcsolású telefonközpontot 1951-ben 500-as kapacitású félautomata központ váltotta fel, 1957-ben 800-ra bővítették. 1957-ben a távíró-forgalom Morse-készülékét TGX (telex) készülék váltotta fel. 1968-ban a lóvontatású postakocsi helyett gépkocsi, a távirat-kézbesítéshez 2 motorkerékpárt használtak. 1973-tól a külterület ellátását támpontos rendszerrel, terepjáró gépkocsival látják el. Belső térátalakítást is végeztek. == A szocializmus útján : Orosháza, 1944-1974 / szerk. Zilahi Lajos. - Orosháza : Városi Tanács, 1974. - p. 78.
143. Új postahivatal építését tervezik 1986-ban == Orosháza város távlati fejlesztési programja, 1986-2000. - Orosháza : Városi Tanács, 1986. - p. 6. 144. 1986-ban a megyei beruházások között szerepel Orosháza hírközlésre 10 millió Ft-tal == Békés megye VII. ötéves terve. - Békéscsaba : Békés Megyei Tanács, 1986. p.20-22.+6.sz. mell. 145. 1986-1988 között a beruházások között megvalósult a távbeszélő automata főközpont 2.000 db-bal növelése, a kábelhálózat bővítése 7.297 m-rel. A főközpont beruházási költsége 27,522 millió Ft, a hálózaté 5,292 millió Ft. == Michnay Lászlóné: Helyzetkép a megye városairól, 1988. - Békéscsaba : KSH Békés Megyei Igazgatósága, 1989. - p. 31-35. 146. 1989-1991 között a távbeszélő kábelhálózat 7.614 m-rel bővült, költsége 18,257 millió Ft == István Tiborné: Helyzetkép a megye városairól, 1991. - Békéscsaba : KSH Békés Megyei Igazgatósága, 1993. - p. 47-50. 147. Üzemel a posta. 1992. január 13-án nyílt meg az új Postahivatal Orosházán a Rákóczi úton. A 800 nm alapterületű kétszintes épület 145 millió Ft-ba került. Alapkövét 1991. május 4-én helyezték el == Orosházi Napló, 4. évf. 3. sz. (1992. jnuár 16.) p.1. 148. Kovács Erika Megyénkben elsőként: PostaNet A posta szolgáltatások biztosítását teszi lehetővé, az orosházi 1. Sz. Postahivatalban vezetik be 2002. január 25-től == Békés Megyei Hírlap, 57. évf. 12. sz. (2002. január 15.) p.1.
Öcsöd
149. Az 1900-as évek elejétől (1907-es adat) a Hosszú utcában volt a postahivatal == Öcsöd története dokumentumokban / gyűjt., bev. Szabó Ferenc. - Szolnok : Szolnok Megyei Levéltár, 1987. - p. 102. Pusztaföldvár
150. 1911 óta van postahivatal és távbeszélő állomás A postahivatal vezetői: 1911-1921 Dióssy Erzsébet, 1921-1947 Vajda Sára, 1947-1950 Csikós Ferenc, 1950-1976 Bartos János, 1977-1984 Zsigovics Péterné, 1984. június 30-tól Megyeri Lászlóné == Pleskonics András: A megtartó falu. - Pusztaföldvár : Községi Önkormányzat, 1991. - p. 81-84. 151. 1984. március 5-én adták át az új postaépületet, mely 1983-1984-ben épült == Békés Megyei Népújság, 1984. május 10. p. 3.
Sarkad
152. 1788-ban állítottak postát. Az első postamester Varasdi Ádám. Hetenként négyszer indítottak postát, 1861-től már napi 6 járat volt. == Márki Sándor: Sarkad története. - Budapest : Kókai, 1877. p. 167-168. 153. 1788-ban magánvállalkozásként indult. 1802-ben a sarkadi postamester a postát hajón küldte át Gyulára. 1861-ben használt postakocsit vettek. 1876-ban ment át kincstári tulajdonba == Tanulmányok Sarkad múltjából / szerk. Komoróczy György. - Sarkad : Nagyközségi Tanács, 1972. p. 427-428., 458. 154. 1961-ben új postahivatalt építettek 1988. október 6-tól Crossbar telefonközpont == Hadabás János: Sarkad. - Sarkad : Nagyközségi Tanács, 1989. p. 34.
155. 1977-től postaforgalmi szakközépiskolai képzés folyik Sarkadon az Ady Endre Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskolában. Az iskola igazgatója, Horváth László mutatja be az iskolát == Horváth László: Így élünk mi : a sarkadi Ady Endre Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola. - Sarkad Város, 6. évf. 19. sz. (1996. május 11.) p. 2., és a 6. évf. 45. sz. (1996. november 9.) p. 1-2. 156. 1986. Sarkad és körzete hírközlésre beruházás 3 millió Ft == Békés megye VII. ötéves terve. - Békéscsaba : Békés Megyei Tanács, 1986. p.20—22.+6 sz. melléklet 157. 1986-1991 közötti beruházások között 1.000 db távbeszélő automata főközpont, 18,783 millió Ft, 44.468 m kábelhálózat bővítés, 26,471 millió Ft == Michnay Lászlóné: Helyzetkép a megye városairól, 1988. - Békéscsaba : KSH Békés Megyei Igazgatósága, 1989. p. 31-35.
Sarkadkeresztúr
158. 1963-ben a község fejlesztési tervében szerepel postaépítéshez telekvásárlás és hozzájárulás 108.000.- Ft értékben == Sarkadkeresztúr 25 éve / szerk. Forró Ilona. - Sarkadkeresztúr, 1970. p. 22.
Szarvas
159. Az 1800-as években Schlotterbeck Kristóf vaskereskedő boltja előtt állt meg a postakocsi. 1801-ben kérték a Szarvason átvezető postaút létesítését, de a helytartótanács nem foglalkozott vele == Szilvássy László: Szarvas, 1825-1918. - Szarvas : Öntözési Kutató Intézet, 1996. - p. 43-44..
160. 1853. január 1-től postaállomás, az első postamester Tokomándy Sándor. 1854. júliustól Szarvas és Orosháza között közvetlen postaforgalom == Gecsei Lajos: A postaszervezet működése Békés vármegyében, 1850-1867. Békéscsaba : Városi Tanács, 1973. p. 65-86. 161. 1876-ben a postát három lovas postává rendszeresítették == Maday Pál: Szarvas története. - Szarvas : Községi Tanács, 1962. p. 207., 220. 162. 1876-ben kezdték felállítani a távírdát, 1877-re lett kész 1894-ben vezették be a telefont == Nádor Jenő: Szarvas nagyközség története. - Szarvas : Müller Ny., 1922. p.198. 163. 1949-ben postaház épült, Nyíri István és Bandl Ferenc tervezték == Postaépítészet Magyarországon / szerk. Bakos János, Kiss Antalné, Kovács Gergelyné. - Bp. : Távközlési K., 1992. - p.80. 164. 1985-1988 közötti beruházásoknál szerepel a szarvasi góckörzet távbeszélő fejlesztése, 196 millió Ft-ra tervezték, 1989. decemberben készült el. == Békés megye statisztikai évkönyve, 1985. p. 55. == Békés megye statisztikai évkönyve, 1986. p. 39. == Békés megye statisztikai évkönyve, 1987. p. 39. == Békés megye statisztikai évkönyve, 1988. p. 39. 165. 59 hónap alatt készült el, a beruházás költsége 194 millió Ft, 1989. XII. hó az üzembe helyezés időpontja == Békés megye statisztikai évkönyve, 1989. p. 39. Békéscsaba : KSH Békés Megyei Igazgatósága, 1986-1990. 166. 1986-1989 között távbeszélő automata főközpont bővítés 3.000 db, 53,190 millió Ft, és 24.910 m kábelhálózat szerelés 13,487 millió Ft értékben == Michnay Lászlóné: Helyzetkép a megye városairól, 1988. - Békéscsaba : KSH Békés Megyei Igazgatósága, 1989. p. 31-35.
167. 1989-1991 beruházások között 4.000 m távbeszélő kábelhálózat szerelése, 2,567 millió Ft értékben == István Tiborné: Helyzetkép a megye városairól, 1991. - Békéscsaba : KSH Békés Megyei Igazgatóság, 1993. p. 47-50.
Szeghalom
168. 1853 postaállomás létesül 1854-től a túrkevei postához kerül == Gecsei Lajos: A postaszervezet működése Békés vármegyében, 1850-1867. Békéscsaba : Városi Tanács, 1973. p. 87-119. 169. 1858. április 5-én Csaba és Berettyóújfalu között postavonal létesül, ekkor a község főutcáján lett a posta, postamester Király Béla. 1907. április 14-én áthelyezték a Széchenyi utcába, a postamester Szabó Tibor 1920 körül az Erzsébet térre költözött a posta 1929-ben a Nagy Miklós utcában építették fel Bene Antal postamérnök tervei, Scher Konrád szeghalmi építész végezte. A postafőnök Szilágyi István 1982-1983-ban felújították, korszerűsítették a hivatalt 1990-ben újabb korszerűsítés == Szarkáné Biró Piroska: Szeghalom XX. századi településképe és történeti értékű épületei. - Szeghalom : Sárréti Múzeum, 1996. p. 35-37. 170. 1986 beruházások között Szeghalom-Füzesgyarmat hírközlés fejlesztésre 4 millió Ft == Békés megye VII. ötéves terve. - Békéscsaba : Békés Megyei Tanács, 1986. p.20-22.+6. sz. mell. 171. 1989-1991 között távbeszélő kábelhálózat fejlesztés során 19.990 m vezeték, költsége 11,880 millió Ft == István Tiborné: Helyzetkép a megye városairól, 1991. - Békéscsaba : KSH Békés Megyei Igazgatóság, 1993. p. 47-50.
Telekgerendás
172. 1954 posta építés Hidegkuti Andor tervei alapján == Postaépítészet Magyarországon / szerk. Bakos János, Kiss Antalné, Kovács Gergelyné. - Bp. : Távközlés K., 1992. - p.85.
Tótkomlós
173. 1787-ben létesítettek postaállomást. A postaforgalom 1788. március 1-től. 1788-1801 között a postamester Horváth András, 1801-? Beliczay József, ?1845-ig Beliczay Antal, 1845-től ifj. Beliczay Antal a postamester 1787-től rendelkezik postabélyegzővel == A magyar posta bélyegelőtti bérmentesítéseinek és bélyegzőinek kézikönyve / összeáll. Bér Andor et al. - Bp. : Téka, 1990. - p.383. 174. 1887-től távírda Orosházával és Mezőhegyessel == Tótkomlós negyedszázados története, 1944-1970 / szerk. Szincsok György, Lugosi Mátyás. - Tótkomlós : Nagyközségi Tanács, 1972. - p.60. 175. 1895-ben bekapcsolódik a telefonhálózatba. Ebben az időszakban a postamester Linszky József == Gajdács Pál: Tót-Komlós története. - Gyoma : Kner Ny., 1896. - p.113. 176. Korbely György Új épületben a tótkomlósi postahivatal. 1995. január 16-án adták át az új postahivatalt, mely 254 nm-en működik. Költsége 658 ezer Ft saját, 20,4 millió Ft kormányzati forrásból valósult meg. A hivatalvezető Mitnyan Lajosné == Békés Megyei Nap, 2. évf. 14. sz. (1995. január 17.) p.1.
Újkígyós
177. 1880-ban épült a Hosszú utcán, postamester 1935-ig Hamadai Anna, majd Branyicki Lászlóné 1961-ben a Petőfi utcában épült fel a posta, 1965-ben postamester Borsi Jánosné == Jubileumi emlékkönyv Újkígyós község megalapításának 150. évfordulójára, 1815-1965 / szerk. Zsótér József. - Újkígyós : Községi Tanács, 1965. - p.126130. 178. 1894-ben Újkígyós mint a békéscsabai postahivatal magánelőfizetője az országos telefonhálózatba bekapcsolódott == Jároli József: Szabadkígyós, Újkígyós. - Bp. : Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht, 2001. - p. 49. 179. 1982-ben épült fel a Crossbar állomás, később lehetővé tette az önerős telefonfejlesztést == Králik Jánosné: Újkígyós. - Újkígyós : Újkígyósért Közalapítvány, 1996. - p. 61. Újszalonta
180. 1991 májusától Az újszalontai posta 8 órás nyitva tartását a felére csökkentik == Posta(rablás) Újszalontán? avagy Ahová a madár is háromnapi hideg élelemmel jár. - Békés Megyei Hírlap, 46. évf. 115. sz. (1991. május 18-19.) Vésztő
181. 1854 postaállomás létesül, 1860 decemberétől levélszedőség, 1860 januártól rendszeres tevékenység == Gecsei Lajos: A postaszervezet működése Békés vármegyében, 1850-1867. Békéscsaba : Városi Tanács, 1973. p. 87.
Zsadány
182. A háború előtt a hivatal vezetője Bárány Istvánné 1963-ban a postahivatal vezető Patai Sándor 1964-ben új postaépület + szolgálati lakás, a hivatalvezető Aranyi Sándorné, majd Dánné Nyemcsók Mária Crossbar távbeszélőközpont fejlesztést terveznek == Makai: Zsadány község története. - Zsadány : Községi Önkormányzat, 1999. - p. 117. Anyaggyűjtés lezárva: 2000. március 1.
