Békés megye testnevelési és sportkoncepciója
Békéscsaba, 1999. április 2.
I. A megye testnevelési és sportkoncepciójának filozófiai alapjai a) Békés Megye Önkormányzatának és ezen belül a Békés Megyei Testnevelési és Sportintézetnek véleménye szerint a megye testneveléssel és sporttal kapcsolatos minden irányú tevékenységének alapmotívuma az ember, de különösen az ifjúság szeretete kell, hogy legyen. b) C selekvésrendszerünk energetizáló eleme az a tétel, miszerint a testkultúra színvonala, az egészséges, sportos életmód a nemzet létének, fejlődésének egyik pillére, és az egyének alapvető érdeke. c) Pedagógiai törekvéseink alapgondolata szerint társadalmi célkitűzéseinket csak testileg-lelkileg egészséges, edzett, és munkabíró emberekkel lehet megvalósítani. d) M egyénkben széles körben rá kívánjuk ébreszteni az embereket arra, hogy a sportolás, mint a szabadidő eltöltésének egyik legszórakoztatóbb és legolcsóbb eszköze prevencióként és korrekcióként alkalmazható a károsító hatásokkal (pl. drogfogyasztás, környezetszennyezés stb.) szemben. e) Nevelési filozófiánkat alapvetően meghatározza, hogy a megye egész társadalmára tekintettel kell lennünk, amely magában foglalja a – tisztaerkölcsű, szabadszellemű, egészséges és szép testű fiatalok felnevelésének igényét, – életkortól függetlenül a szabadidő hasznos eltöltését, a testnevelés és a sport eszközeinek felhasználásával, – a kiemelt törődést a nőkkel, a mozgásukban korlátozottakkal, és az idősekkel, igényeiket, valamint testneveléshez és a sporthoz kötődésük kialakítását is figyelembe véve. f ) I smeretanyag átszármaztatásánál abszolút prioritást biztosítunk az Európai Sport Charta és a Sportetika Kódexe-ben foglaltaknak.
II. Helyzetelemzés A Békés Megyei Testnevelési és Sportintézet – mint Békés Megye Képviselő-testületének szakmai segítő- és szolgáltató szervezete – céljai eléréséhez, határozott elképzeléssel és megoldási lehetőségeket tartalmazó rövid- és hosszú távú koncepcióval kell rendelkeznie. Egyrészt számba kell venni a megye adottságait, másrészt fel kell térképezni, meg kell keresni azokat a megoldásokat, amelyek beilleszthetők az adott törvényi keretekbe, illetve az aktuálisan működő fejlesztési és támogatási rendszerbe, azaz fel kell vázolni, hogy mit kívánunk tenni annak érdekében, hogy a társadalmi, megyepolitikai, és a várható minisztériumi együttműködésből fakadó elvárásoknak megfeleljen, illetve új irányokat jelöljön ki. Békés Megye Testnevelési és Sportintézete megyénk valamennyi településén elvégezte a sportegyesületek és a sportlétesítmények regisztrálását, illetve tájékozódott a testnevelés- és sporttámogatás önkormányzati tervezésének nagyságrendjéről. (1. sz. melléklet) Az adatok és a helyszíni tapasztalatok ismeretében alkalmuk nyílt néhány általános jellegű megállapításra az országos tendenciák függvényében: A lakosság fogy és beteg – megyénkben kevésbé A születéskor várható élettartam (KSH, 1998):
Magyarország – 1997: Békés megye – 1998: Svédország – 1994: Görögország – 1993: Ausztria – 1993:
Férfiak: 66,06 év 67,00 év 78,3 év 75,0 év 72,9 év
Nők: 74,7 év 75,0 év 83,4 év 80,4 év 79,5 év
Az a jobb társadalom, ahol az emberek tovább élnek! Békés megye Magyarországon az előkelő 3. helyet foglalja el a sorban.
Csökken a népességszám (KSH, 1998): Magyarországon: 1990: 19.061 fővel 1992: 27.057 fővel 1996: 37.850 fővel 1998: 38.150 fővel 2010: 41.191 fővel Békés megyében: 1998: 3.500 fővel (Szabadkígyósnyi lélekszámmal) Romlik az ifjúság egészsége – Testalkati rendellenességek: Közoktatásban 72%-os arány – Katonai alkalmatlanság (1998) Magyarországon: Sorozott fiatalok száma: Ideiglenesen alkalmatlan: Katonai szolgálatra alkalmatlan: Összesen alkalmatlan:
47.558 fő 8.778 fő (18,46%) 12.218 fő (25,69%) 20.996 fő (44,15%)
Békés megyében: Sorozott fiatalok száma: Ideiglenesen alkalmatlan: Katonai szolgálatra alkalmatlan: Összesen alkalmatlan:
5.500 fő 935 fő (17%) 1.540 fő (28%) 2.475 fő (45%)
– Keringési betegségek I. helyen: Elsőszámú halálok. – Mortalitási statisztika romlik: A fiatalabb korosztálynál is romlik. Életmódkultúránk aggasztó – Fizikai inaktivitás. – Alkohol-, nikotin-, drogfogyasztás. – Egészségtelen táplálkozás.
A sportklubok és a lakosság aránya Ország: Anglia Németország Svédország Ausztria Békés megye* Magyarország Lengyelország
Klubok száma: 150.000 67.850 38.150 12.387 215 3.390 2.040
Klub/lakos arány: 380 884 219 615 1.814 3.212 19.000
(J. Palm, TAFISA, 1993) (*Békés Megyei TSI, 1999) Békés megyében a sportklubok és a lakosság aránya kedvezőtlen, de az országos átlagnál jobb. A sporttevékenység pénzügyi és létesítmény feltételei A kereső lakosság havi jövedelme alacsony. (IMAS osztrák kutatóintézet adatai, 1998) Ország: Lengyelország Csehország Szlovákia Magyarország
Kereset: USD/fő 363 356 350 297
Megélhetésre:
Maradvány:
79% 83% 84% 91%
21% 17% 16% 9%
Magyarország: bruttó 70.000 Ft Békés megye: bruttó 55.000 Ft – teljes alkalmazásban állóknál (KSH, 1998)
Létesítmény feltételekről: – a megye valamennyi településén (Újszalonta kivételével) legalább egy (szabadtéri) létesítmény szolgálja a lakosság testedzését, – a településenkénti átlag: 5,68 létesítmény/település, – létesítmény lakosarány: 927 fő/1 létesítmény, – a létesítmények jelentős része „0”%-ra leamortizálódott, – a létesítmények többsége önkormányzati tulajdonban van, illetve a tulajdonviszonyok részben rendezetlenek (pl. a szarvas tornacsarnok, a mezőhegyesi sporttelep stb.).
Egyre súlyosbodó gondot jelent a meglévő sportlétesítmények állagmegőrzése, az esedékessé váló felújítási és karbantartási munkák finanszírozása. Rendszerint elmaradnak a karbantartási munkák, amelyeket a későbbiekben csak aránytalanul nagy ráfordítást igénylő felújítással lehet kiváltani. Mindezek ellenére a megye sportlétesítmény ellátottsága és azok műszaki állapota az országos átlagnak körülinek mondható, ugyanakkor a minőségi létesítmény feltételek elmaradnak a kívánatostól (pl. atlétikában műanyag borítású pálya, labdarúgópályák világítása, sportcsarnok létesítése). Az iskolai sportlétesítmény-helyzet is elég vegyes képet mutat. Sok kistelepülésen nincs tornaterem, és a szabadtéri sportolás feltételei is elég szűkösek. A meglévő tornatermek többsége kisméretű, nagyobbak csak az utóbbi tíz évben épültek. Ezért is volt jelentős, hogy 1991 és 1995 között állami céltámogatással 10, többségében nagyméretű tornaterem épült a megyében. A testkultúra, a testnevelés és a sport összetett fogalomkör. Számos területe van (testnevelés, diáksport, utánpótlás-nevelés, kiválasztás, szabadidősport, látványsport, turizmus, sportegészségügy, szakember-képzés, és –továbbképzés), amelyek szoros egységet alkotnak, de külön-külön is fontosak. Ebből adódóan a rendszer elemeit komplexen kell kezelni. A speciális helyzetelemzést mégis célszerű szervezeti egységenként megtenni az összefüggés-rendszer függvényében. 1. Iskolai testnevelés és diáksport A megyei Diáksport Tanács tevékenysége az alábbiakban foglalható össze: – a tanuló fiatalok iskolán kívüli sportfoglalkoztatási és versenyrendszerének kialakítása, működtetése, ezen belül: alapfokú versenyek szervezése, – felmenő rendszerű diákolimpiai események lebonyolítása, – villámtornák, kupák, nemzetközi sportrendezvények szervezése, illetve azokon való részvétel,
– a diáksport-szervezetek érdekképviselete, – a rendszeres programok megyei összehangolása, – a rendszeres testedzés népszerűsítése, – a sportegyesületi utánpótlás-nevelés segítése: – a megyei diáksport nemzetközi képviselete.
A megyei Diáksport Tanács munkáját nagyfokú társadalmasítás jellemzi. A megyei versenyrendszert sportági felelősök és széles körű társadalmi aktívahálózat – szövetségi munkatársak, de nagyrészt testnevelő tanárok – működtetik. Sajnos, ez irányú munkájuk elismerésére csekély a lehetőség.
A megyei Diáksport Tanács a dinamikusan változó társadalmi, gazdasági környezetben is megőrizte stabilitását. Tevékenysége zökkenőmentes és elismerten jó színvonalú, ehhez a testnevelési és sportintézet megfelelő feltételeket biztosít. A diáksport bizottságok változó színvonalon működnek. Szervezettebb élet azokban a körzetekben folyik, ahol megmaradtak az önkormányzatoknál a korábbi sportfelügyelők. A diákolimpia felmenő versenyrendszerét a testnevelő tanárok többsége alapvetően jónak és hasznosnak ítéli, tevékenységre ösztönzőnek minősíti. Sajnos, elsősorban pénzügyi okok miatt a versenyrendszer szűkítése elkerülhetetlennek tűnt, de pályázaton nyerve programbővítést realizáltunk. A diáksport-szervezetek működésének finanszírozása alapvetően iskolafenntartói feladat, de a Diáksport Tanács segítsége is nélkülözhetetlen. A diáksport-szervezetek tevékenysége még mindig jellemzően eredménycentrikus, de egyre több figyelem irányul a tömegek bevonására, a mindenki számára lehetőséget kínáló programok szervezésére és lebonyolítására. Békés megye 102 általános és 38 középfokú oktatási intézményében mintegy 45.000 diákot érintő kérdés a testnevelés és a diáksport helyzete. A testnevelés személyi feltételei az elmúlt években jelentősen javultak. Az általános iskolákban 90%-os, míg a középfokú tanintézetekben 100%-os a szakképzett pedagógusok aránya. Összegezve: A megye diáksport-életét, versenyrendszerét a megyei Diáksport Tanács irányítja, szervezi, rendezi és felügyeli. A 13 fős szakmai tanácsadó-testület tagjai területi diáksport bizottságok vezetői. 122 iskolában sportkör, 18-ban DSE működik. A megyében 9 körzetben 12 sportágban felmenő rendszerű diákolimpiai versenyeket rendezünk a sportági szakszövetségekkel közösen. Ezenkívül évente mintegy 40-50, az iskolák által rendezett hagyományteremtő kupát, versenyt támogatunk. Az említett versenyrendszerek évente több mint 10.000 gyerek számára rendszeres versenyzési lehetőséget biztosítanak. A testnevelés heti átlagos óraszámának megítélése a NAT bevezetése után rendkívül ellentmondásos: Szocioreflex Kft. felmérése (1999. 01. N=491) (Forrás: iskolaigazgatók) Általános iskolák: 3,19 óra/hét Középiskolák: 2,81 óra/hét Következtetés: „nem igazolódtak be azok a félelmek, amelyek a testnevelés elhanyagolására vonatkoztak”.
MTOE felmérés (1999. 01. M=516) (Forrás: testnevelő tanárok) A NAT hatására a testnevelési órák száma 47%-kal csökkent. Következtetés: a félelmek beigazolódtak! A Közoktatási Törvénybe iktatott mindennapos testedzés feltételei sem biztosítottak. Ritka a heti 5 alkalom az iskolai testedzésre. A Békés megyei testnevelő tanárok szakmai elhivatottságához nem fér kétség, de a minőségi munkavégzéshez szükség lenne a feltételrendszer további javítására (sportcsarnokok, uszodák, szabadtéri létesítmények, sportszerek stb.). Ugyancsak fontos lenne a kommunikatív segítő és ellenőrző szakfelügyelet visszaállítása. A megyében sportiskolai jellegű képzés edzésközpont jelleggel van, de konkrét sportiskolánk nincs (szakmai kontroll, feed-back, tudományos háttér hiánya, a sportcsoportok közötti átjárhatóság megoldatlan). Összességében elmondható, hogy a Békés Megyei Testnevelési és Sportintézet és a Békés Megyei Diáksport Tanács megállapodásban is rögzített együttműködése korrekt, eredményes és előremutató. 2. Szabadidősport és rekreáció (nem szakszövetségi keretek között): Megyénkben még nem igazán tudatosult az emberekben, hogy az egészség mekkora érték, ezért megőrzésére és fejlesztésére az új sport- és ifjúságpolitikai koncepció függvényében kellő társadalmi figyelmet kell fordítani. A szabadidősport tevékenység – mint az egészséges életmód természetes összetevője – még mindig nem épült be tömegesen az egyének személyiségszerkezetébe. Ezért az emberek alig mozdulnak ki, többnyire otthon töltik el kevés szabadidejüket. Növekvő érdeklődés és részvétel elsősorban azokat a szabadidősport akciókat jellemzi, amelyek rendszeres és folyamatos lehetőségeket kínálnak, különösen fiataloknak. Az utóbbi években a komplex jellegű szabadidős események és rendezvények kerültek előtérbe. Némi visszaesés tapasztalható az országjárás, túrázás, természetjárás vonatkozásában, ez is összefügg a szabadidő átrendeződésével és a növekvő költségekkel. Megyénkben a szabadidősportot a Békés Megyei Szabadidős Klubok Tanácsa szervezi és irányítja éves versenynaptár alapján. A szabadidősport-események szervezésében továbbra is nélkülözhetetlenül szükségünk van a polgármesteri hivatalok, a jól működő szabadidős klubok, a területi sportfelügyelők, az egészségügyi és művelődésügyi szakemberek, és döntő mértékben a lakosság összefogására, eseményszervezésben és –végrehajtásban.
A Békés Megyei Testnevelési és Sportintézet és a Békés Megyei Szabadidős Klubok Tanácsának együttműködési megállapodása alapján a „békés Kakas Sportnapok”, 1993 óta országos, nemzetközi hírnévre tett szert. Ezen eseménysorozat keretében rendezzük meg évente a Népi és Sportjáték Fesztivált nemzetközi résztvevőkkel, a Békés megyei Cigánylakosok Sportnapját, a Dr. Bándi Andor Asztalitenisz Versenyt, amely az évek során Magyar Nemzetközi Veterán Bajnoksággá lépett elő, az Autós-Kakas ügyességi vetélkedőt, valamint a „Kakas” jegyében rendezett Értékek és Érdekek című sporttudományos tanácskozást, amelyen Vitray Tamás témavezetése mellett nemzetközi előadók is vendégeink voltak. Két éve az országban először mi rendeztünk megyei, majd országos Női Sportnapot, melyet azóta Tatabányán folytattak, tehát elmondhatjuk, hogy hagyományt teremtettünk (1999-ben Budapest a házigazda). Meg kell még említenünk, hogy a településeken megrendezésre került labdarúgó, asztalitenisz, sakk stb. bajnokságok győzteseinek megyei tornáját is minden évben megrendezzük. Szabadidős tevékenységünkhöz kötődik a Megyei Rendőr-főkapitányság DADA-programja, valamint aktívan mozgósítjuk a lakosságot a „Kihívás Napjá”-n. A lakosság számára lehetőséget kínálunk a turisztika és a természetjárás területén is. 3. Békés megye látvány- és szabadidősport eredményei (szakszövetségek keretei között): Szervezettség területén: 33 sportágban, 306 szakosztályban, 11.450 igazolt versenyző sportol, 447 foglalkoztatott edző irányítása mellett. Az igazolt versenyzők létszámában nem szerepelnek azok a rendszeresen sportoló gyerekek, akik az előkészítő csoportokban vannak – atlétika, torna, kézilabda, labdarúgás, úszás, harcművészetek, aerobik-fitness –, ezen gyerekek száma eléri a 4.950 főt. Az eredményeket az 1998 novemberében elfogadott beszámolóban részletesen megismerhette a képviselő-testület.
Szakszövetségek: 28 szakszövetségek működik megyénkben. 1996 rendezv.: létsz.: Érdekszövegség 26 sportági szakszövetség 262 21.680
1997 rendezv.: létsz.: 305
36.114
1998 rendezv.: létsz.: 405 43.100
Labdarúgás önálló szövetség
64
2.560
182
5.460
210
6.900
Kézilabda önálló szövetség
20
600
90
2.510
140
3.600
346 24.768
577
44.048
Összesen:
755 53.600
1998-ban szövetségeink 755 rendezvényt bonyolítottak le mintegy 53.600 fővel. A rendezvények számának és a résztvevők számának két utolsó évben történő megduplázódása igen pozitív jelenség. Az emelkedés döntően az ifjúsági labdajáték versenyeknek (labdarúgás, kézilabda() köszönhető (DÁVID-GÓLIÁT stb.), de egyéb programok (pl. az atlétikai programok – utcai futóversenyeknek és a 6–12 éves gyerekek versenyeztetési programja) is hozzájárultak a pozitív tendenciához. (A labdarúgó- és atlétikai utánpótlás versenyeztetését jelentősen segítette a Békés Megyei Testnevelési és Sportintézet, a Békés Megyei Diáksport Tanács, valamint a Labdarúgó és az Atlétikai Szövetség közös, eredményes pályázata.) A többi sportágban is komoly erőfeszítéseket tesznek a szövetségek, hogy az utánpótlás-versenyeztetés feltételeit megteremtsék. Ezzel jelentősen segítik klubjaikat a felmérés, a kiválasztás és a foglalkoztatás terén. Megyénkben az utánpótlás-nevelés egyaránt szolgálja a szabadidős tevékenység és a ma látványsportnak nevezett sporttevékenység bázisát. Az eredményeket tekintve – tekintettel az olimpiákra, világ- és Európa-, valamint a Magyar Bajnokságokra – megyénk az országos rangsor felső harmadában található.
Ez is igazolja, hogy a Békés Megyei Önkormányzat segítségével a megyei sportintézet a szakszövetségekkel együttműködve magas színvonalon képes a testnevelés és a sport jogi, pénzügyi, szakmai és humán igényeit szolgáltatásaival és iránymutató segítségadásával kielégíteni. Ugyancsak büszkélkedhetünk diáksportolóink utánpótlás és szabadidős versenyzőink eredményeivel, de meg kell állapítanunk, hogy nemzeti sportvárosaink, Békéscsaba, Szarvas (az országban egyedül a mi megyénkben található két nemzeti sportváros) sem tudják a „látványsport” szinten tartását megoldani (kosárlabda, férfi kézilabda, labdarúgás stb.). 4. Sportszakember képzés, -továbbképzés: Sportoktatói tanfolyam:
Év 1995/96 1996/97 1997/98 1998/99
Sportágak száma 11 15 10 11
Végzett hallgató 30 fő 40 fő 34 fő 52 fő lett beiskolázva
– Éves szinten átlagban 30-35 fő sportoktató képzése pótolja, azaz biztosítja a szakemberigényt megyénkben. – Aerobik sportágban és 1998-tól sporttáncban (egy új sportág a képzésben) külön hangsúlyt fordítunk a testnevelő tanárok, óvónők aerobik- és sporttánc-oktatására. – Rendszeresen tartunk regionális és országos sportági gyakorlati táborokat a végzős sportoktatóknak aerobik, atlétika, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás sportágakban országos elismeréssel. Középfokú edzői tanfolyam: A Testnevelési Egyetem Továbbképző Központ 2 éves edzői tanfolyamát bonyolítjuk le. Békés megyében regionális kihelyezett csoport működik, elsősorban Békés megyei hallgatók részvételével. 1994–1996-ban 1996–1998-ban 1998–2000-ben
10 sportágban 28 fő 8 sportágban 18 fő 9 sportágban 27 fő lett beiskolázva.
Továbbképzések és szakmai konferenciák: A Békés Megyei Testnevelési és Sportintézet által évente egy átfogó szakmai konferencia van, ahol 200-250 fő vesz részt. Folyamatosak a sportági továbbképzések a megyei szövetségek és az országos szakszövetségek szervezésében, ezeken átlagban 60-70 fő vesz részt.
Versenybírók képzése, továbbképzése: Megyénkben sportáganként biztosított minden szintű verseny megrendezéséhez szükséges versenybírói és játékvezetői állomány. Jelenleg mintegy 1.000 aktív versenybíró-játékvezető működik. Éves szinten 30-40 fő végez tanfolyamot, és 100-150 fő vesz részt továbbképzéseken. A folyamatos bírói képzésre még nagyobb szükség lenne, mert az alacsony bírói díjak miatt egyre több bíró vonul vissza. Békés megyében kiemelt feladat a sportszakemberek magas szintű képzése és rendszeres továbbképzése. A képzést végző szakembereink kivétel nélkül egyetemet-főiskolát végzettek, saját magukat is rendszeresen továbbképzik. A Békés Megyei Testnevelési és Sportintézet mellett működő Szakmai Vizsgabizottsággal rendelkezünk, tehát nemcsak oktathatunk, hanem vizsgáztatni is van jogosítványunk. 5. Nemzetközi kapcsolatok: Folyamatosan ápoljuk, és a lehetőségeinkhez képes bővítjük kapcsolatainkat (Arad, Dortmund, Novi Saad, Nové Zamky, valamint az Európai Sportsegély Szervezet Tagországai (14) stb.). Közvetlen szponzori kapcsolatokat is igyekszünk ápolni (Techem, CWL stb.). Elősegítjük a sportági cserekapcsolatokat (pl. Arad–Mezőberény: kosárlabda, Kosice–Békéscsaba: sí, Dortmund–Békéscsaba: úszás, sporttánc, kézilabda, Szarvas–Sepsiszentgyörgy: szabadidősport). 6. Sporttudomány, sportpropaganda, információs tevékenység: Békés megye Önkormányzata ezen feladatát Testnevelési és Sportintézeté keresztül gyakorolja: – Évente sporttudományos fórumot tartunk, valamint részt veszünk a SOSZ tudományos kutatói munkacsoportjában (a sportigazgató).
– A Szegedi Akadémiai Bizottság sportszekciójának tagjai a szekciómunkában való részvételen túl közvetlenül a sportszakember-képzésben, illetve –továbbképzésben hasznosítják az új ismereteket. – A sport területén meghirdetett országos és megyei pályázatokat eljuttatjuk a polgármesteri hivataloknak, egyesületeknek, iskoláknak, diák- és szabadidős sportszervezeteknek. – Rendszeres kapcsolattartásra törekszünk az információs csatornákkal (országos és helyi televíziók, rádiók, sajtóorgánumok). Igyekszünk egyeztetni azokat a közös feladatokat (tényrögzítés, reklám, propaganda), melyek a sportinformációs tevékenységet megkívánják. – Feldolgozzuk az egyesületektől beérkező szervezeti, létesítmény- és szakmai statisztikákat. 7. Sportszervezés-sportirányítás: 1997. január 1. Napjával kezdődően működik a Békés Megyei Testnevelési és Sportintézet, amelynek feladata a társadalmi sportszervezetek működési és munkafeltételeinek biztosítása, illetve a szakszövetségekkel közösen sportesemények szervezése és lebonyolítása. Ezt a feladatot Együttműködési Megállapodásban rögzítjük. Emellett az intézet egy sor olyan megyei feladatot is ellát, amely nem tartozik a települési önkormányzatok és szerveik feladat- és hatáskörébe (diák-, szabadidősport, utánpótlás-nevelés, sportrendezvény-szervezés, sportszakember-képzés és –továbbképzés, pénzügyi szolgáltatás, információs adatgyűjtés és elemzés, sportpropaganda és népszerűsítés, nemzetközi kapcsolatok ápolása stb.) A megye sportját irányító önkormányzati és társadalmi szervezetek között gyümölcsöző együttműködés, jó munkakapcsolat alakult ki, valamennyien sportéletük eredményesebbé tételén fáradoznak. Jó, és folyamatos a kapcsolat az Ifjúsági és Sportminisztériummal, a Magyar Olimpiai Akadémiával, a Magyar Diáksport Szövetséggel, a Sportegyesületek Országos Szövetségével, a Magyar Szabadidősport Szövetséggel, az országos sportági szakszövetségekkel. Megyén belül együttműködési megállapodás van a Békés Megyei Rendőr-főkapitánysággal, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal stb. Az intézet integrálta a megyében működő demokratikus szervezetek képviselőit a szervezetek autonómiájának tiszteletben tartásával, ezáltal az információáramlás és a döntéselőkészítés, valamint a visszacsatolás közvetlenné vált, és minden esetben hangsúlyosan megyei értéket tükröz. Minden szakmai munkatársa képes a megye érdekeit maximálisan figyelembe vevő célkitűzésre és stratégiaalkotásra, a rendelkezésre álló erőforrások biztosítására és az allokációra (minősített elosztásra), továbbá a folyamatos ellenőrzésre.
III. A megyei testnevelési és sportkoncepció Alapdokumentumok: – a Sportról szóló, többször módosított 1996. Évi LXIV. törvény 1999. január 1. napjától hatályos szövege, – éves verseny-, diák- és szabadidősport naptár, – 13/1996. XI. 5. MkM.–BM együttes rendelete, – hazai és nemzetközi együttműködési megállapodások, – Európai Sport Charta és a Sportetika Kódexe.
Ismert tény, hogy a testnevelés és a sport feltételrendszere, működési mechanizmusa megváltozott: – a központi sporttámogatás átstruktúrálódott, – az egyesülési jogról szóló törvény, valamint a településcentrikus társadalomirányítás szerepének módosulása a sporttámogatások alapelvét tekintve szükségessé tette a tiszta érdekviszonyok kialakítását, – a sport tevékenységének alapegysége a sportegyesület, fő támogató a t e l e p ü l é s i önkormányzat, – a sport működési alapegysége a megyei sportági szakszövetség, fő támogató a m e g y e i közgyűlés.
A sportszolgáltatás új működési és szervezeti formái jelentek meg. – Jogi, pénzügyi közvetett szolgáltatás – közalapítványok, alapítványok, egyéb pályázati rendszerek stb. – Szakmai közvetlen támogatás – egyszakosztályos egyesületek, sportrekreáció, célprogramok (pl. Góliát, 6–12 évesek atlétikai programja, Nutell-program stb.).
A sporttevékenység új értelmezése a gondolkodásmód megújulását igényli: – látványsport, szabadidősport, – sportirányításon belül regionális érdekérvényesítés lehetőségének felmerülése. A fentieken túl, a testneveléssel és sporttal kapcsolatos törvényekből adódó feladatok, a sport számára jelenleg még kedvezőtlen piacgazdasági viszonyok, és a sportot sújtó pénzügyi szabályzók együttesen indokolják, hogy átgondoljuk a megye sportjának jövőjével kapcsolatos elképzeléseket. Szükségesnek látszik egy olyan sportkoncepció kialakítása, amely felveti a legégetőbb kérdéseket, válaszként meghatározza azokat az alapelveket, amelyek hosszú távon is érvényesek testnevelési és sportéletünkre, egyúttal kijelöli a fő irányokat.
Mivel az önkormányzati, illetve a sporttörvényben meghatározott feladatok kizárólag állami és önkormányzati forrásokból nem valósíthatók meg, ezért feltétlenül szükséges, hogy a sportkoncepció megfogalmazásában, a rövidebb és hosszabb távú célok és feladatok kijelölésében, valamint azok megvalósításában az önkormányzati és társadalmi irányító szervezetek konszenzusra jussanak és szorosan együttműködjenek, valamint az, hogy a magánszektort, céljaink mellé állítva mobilizáljuk. Békés megye sportkoncepcióján a megye testnevelésének és sportjának egészével, illetve annak egyes területeivel (szükségletek, érdekek, értékek, feltételek, fejlesztések stb.) kapcsolatos stratégiai megközelítésű felfogások és nézetek rendszerét értjük. A megye testnevelési és sportkoncepciójának filozófiai alapjait érvényben hagyva, a koncepció hosszú távra is érvényes további alapelvei: – A testnevelés és sport az egyetemes és nemzeti kultúra szerves része, annak lényeges alkotóeleme. – A sport a személyiség formálásának, az egészség megőrzésének és a teljesítőképesség fokozásának egyik leghatásosabb eszköze. – A sportoláshoz való jog az állampolgárok – Alkotmány által biztosított – alanyi joga. – A nevelési-oktatási intézmények testnevelése és sportja képezi sportkultúránk alapjai; a lakosság szabadidősportja a munkaképesség, a fizikai fittség karbantartásának egyik leghasznosabb és legeredményesebb eszköze; a versenyszerű szabadidősport és a látványsport a sportkultúra húzó ágazata: minta és motiváció a rendszeres testedzéshez. – A testnevelés és sport egyes területei egymással kölcsönösen összefüggő és egymásra ható egészet képeznek, ezért a sport harmonikus, arányos fejlesztése egyaránt állami, önkormányzati és társadalmi feladat. – Az önszerveződés, a társadalmi jelleg és a demokratizmus a korszerű sportélet lényegi jellemzői – Alapvető érdek, hogy a sport valamennyi társadalmi hasznos funkciója érvényesüljön, és értékeinek megfelelő támogatást nyerjen. – A színvonalas sportszakmai munka alapja a tudományosan megalapozott korszerű sportszakember-képzés és –továbbképzés. – A magas szintű sportkultúra jellemzője a sport szervezettsége, az egymásra épülő versenyrendszer működőképessége. – Kiemelt figyelmet kell fordítani a mindennapos testedzés megvalósítására a gyermek-, serdülőés ifjúsági korosztály számára. – A lakosság folyamatosan romló egészségi állapotának javításában fokozott önkormányzati szerepvállalásra van szükség. – Emelni kell a sportszakmai munka színvonalát a sportélet minden területén. – Kiemelt feladatnak kell tekinteni az utánpótlás-nevelés feltételeinek javítását, a tehetségesek korszerű kiválasztását és gondozását. – A sport megítélésében és a fiatalok rendszeres sportfoglalkoztatásában meghatározó szerepet játszó labdarúgó és atlétikai sportágat megkülönböztetetten kell kezelni. – A sportélet egész területén szükséges a demokratizmus és a társadalmi jelleg erősítése.
Fontosabb feladatok: A diáksport területén: – Érvényt kell szerezni a közoktatási törvényben előírt azon kötelezettségeknek, hogy valamennyi alsó- és középfokú nevelési-oktatási intézményben – a törvényi feltételek megléte esetén – iskolai sportkört (diáksportkör, diáksport egyesület, diáksport klub) kell működtetni, és biztosítani kell a működés alapvető személyi, tárgyi és anyagi feltételeit. – Törekedni kell a nevelőtestületek és az iskolavezetés, testkultúra iránti szemléletének és gyakorlatának kedvező irányú alakítására. – A diáksport-szervezetek programjában a diákolimpiai versenyekre való felkészülés és versenyeztetés mellett nagyobb hangsúlyt kell helyezni a minden tanuló számára lehetőséget kínáló, iskolán belüli, illetve iskolák közötti programokra, a nem versenyszerű testedzési formák szélesítésére (alapfokú versenyek, iskolai sportnapok, játékos vetélkedők stb.). – Oldani kell a túlzott verseny- és eredmény-centrikusságot, nagyobb teret kell adni a szabadidősport és rekreációs jellegű foglalkozásoknak, az országjárásnak, a kirándulásoknak. – Összehangoltabbá kell tenni az iskolai és a sportegyesületi utánpótlás-nevelést a közös érdekek és igények alapján, jobb együttműködést kell kialakítani a felmérő, kiválasztó és foglalkoztató rendszerhez tartozó iskolai edzésközpontok és a bázis sportegyesületek között (egyetemi, főiskolai ösztöndíjjal bezárólag). – Hatékonyabbá kell tenni a megyei Diáksport Tanács munkáját. Át kell gondolni a diáksport finanszírozási rendszerét (területre leadott pénzek arányára jobban figyelni), emellett törekedni kell a források szélesítésére (szponzori pénzek szerzése). – Szükség lenne egy keretjellegű, modulrendszerű megyei sportiskola létrehozására.
A szabadidősport vonatkozásában: – Meglévő értékeink megőrzése és lehetőség szerinti javítása mellett – figyelemmel a szabadidő megváltozott szerkezetére és időtartamára – azokat a formákat kell előnyben részesíteni, amelyek hatékonyan biztosítják a szabadidő mozgással, sportolással való eltöltését. Törekedni kell komplex – a testedzés mellett a kultúra egyéb területeit is magába foglaló – szabadidő programok népszerűsítésére. A rendezvények jellegét, helyszínét és időpontját a lakosság érdeklődéséhez és igényéhez kell igazítani. – A programok, rendezvények, események szervezésénél jobban kell építeni a családokra, mert a gyermekek és szülők együtt eredményesebben motiválhatók, mint külön-külön. – A ma jellemző akciócentrikusság oldására szorgalmazni kell az öntevékenységre épülő rendszeres és folyamatos szabadidősport kiteljesedését. – Vonzó, érdeklődésre számot tartó programok mellett nagyobb hangsúlyt kell helyezni a turizmus, az országjárás, a kirándulás fejlesztésére. – Törekedni kell a megye és környéke természeti, földrajzi sajátosságait jobban figyelembe vevő formák (pl. kerékpáros és vízi turizmus) szélesebb körű elterjesztésére. – A társadalmi egyesületi működés kiadványát el kell készíteni.
– A rendezvények helyét és idejét tömegkommunikációs eszközök segítségével rendszeresen tudatni szükséges. – Törekedni kell arra, hogy minél több település szervezzen évente legalább egy sportnapot. Emellett megyei szinten is indokolt olyan szabadidősport rendezvény (vagy rendezvénysorozat), amely lehetőséget teremt baráti sporttalálkozásra, a települések közötti kapcsolat erősítésére, ápolására.
A látványsport és szakszövetségi szabadidősport utánpótlás-nevelése területén: – Továbbra is a megyében széles körűen elterjedt és eredményes sportágak szinten tartása, és lehetőség szerinti fejlesztése az elsőrendű feladat. – Élesebb határt kell vonni a látvány- és a szakszövetségi szabadidős sporttevékenység között. A szakszövetségi szabadidősport szintjén – döntően helyi önkormányzati támogatás mellett – erősíteni kell az önszerveződő, önfinanszírozó jelleget. Ennek alapja a települési sportkoncepció lehet. A látványsportot meghatározóan üzleti alapokra kell helyezni. – Törekedni kell arra, hogy a megye valamennyi településén működjön sportegyesület, amely a feltételek biztosítása mellett adjon testgyakorlási lehetőséget a település valamennyi polgára, fiatalja számára. – A sportegyesületi vezetés munkájában a működési feltételek megteremtésére irányuló elsődleges tevékenység mellett érvényesüljön jobban a szakmaiság, a tartalmi kérdésekkel való foglalkozás. – Tiszteletben tartva a sportegyesületek önállóságát, továbbra is fontos feladat működésük, munkájuk figyelemmel kísérése. Kiemelten fontos a sportszakmai munka, ezen belül az utánpótlásnevelés segítése, mert ez képezi az eredményesség legfontosabb belső tételét, és ebben mégis számos kiaknázatlan lehetőség rejlik. – Fontos feladat tovább a sportegyesületi utánpótlás-nevelés és az iskolai sportkörökben folyó minőségi felkészítés összehangolása. Ennek érdekében tovább kell szélesíteni és anyagilag is jobban kell támogatni a megyeileg összefogott felmérő-, kiválasztó- és foglalkoztató rendszert. – Törekedni kell a működő sportszakemberek, sportoktatók és edzők számának növelésére, az edzők továbbképzésére. Megoldást kell találni a sportolók sportorvosi szűrővizsgálatának és időszaki ellenőrzésének racionálisabb módjára. – Meg kell vizsgálni a lehetőségét a megyében létrehozandó multifunkcionális utánpótlás edzésközpont kialakításának.
A megyei sportági szakszövetségek vonatkozásában: – Lehetőségekhez képest javítani kell a megyei sportági szakszövetségek működési feltételein, a versenynaptári feladatok (versenyek, felmérések, versenybírói-játékvezetői képzés és –továbbképzés, népszerűsítés stb.) anyagi feltételeinek biztosításában. – Törekedni kell arra, hogy a jogilag önálló megyei sportági szakszövetségek mindinkább élni tudjanak önállóságukkal, működésükben erősödjön az önkormányzati és demokratikus jelleg.
– Javítani kell az országos sportági szakszövetségekkel való kapcsolatot, nagyobb részt kell vállalni a sportági elképzelések kialakításában és végrehajtásában. – Szükséges a szövetségek mellett működő számvizsgáló (felügyelő) bizottságok munkájának hatékonyabbá és tervszerűbbé tétele. – Növelni kell a sport társadalmi munkatársainak számát, nagyobb figyelmet kell fordítani a fiatalításra, a szervezési és szakmai hozzáértés fokozására. Fontos feladat a versenybíró-játékvezető állomány mennyiségi és minőségi fejlesztése. – Fent kell tartani a társadalmi aktívák jutalmazásának eddigi gyakorlatát, emellett jobban kell élni munkájuk erkölcsi elismerésének a lehetőségeivel országos és megyei szinten egyaránt.
Ifjúságpolitika és sport prioritásának összeegyeztetése megyénkben: – Kötődés az Ifjúsági és Sportminisztérium prevenciós programjaihoz és a tervbe vett P.R. offenzívához (előadások, kiadványok). – A célkitűzések megvalósítását célzó megyei szervezetek munkájának összehangolása, összefogása. (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Mentálhigiénés Programiroda, DADAprogram – Békés Megyei Rendőr-főkapitányság –, Testnevelési és Sportintézet stb.) – A sportolók a drog ellen a nemzetközi szervezet magyar tagozatának – így megyénk olimpiai bajnokának – nagyobb szerephez juttatása. – IKIM-pályázat, PHARE-pályázat, minisztériumi pályázatok (pl. sportvállalkozások ösztönzési támogatása, létesítmények, stadionok korszerűsítése, építése, nemzeti labdarúgó program, nemzeti atlétikai program, Wesselényi Miklós Sportalapítvány, az ifjúsági- és sport informatikai rendszer kiépítése, sportesemények támogatása stb.) – Segíteni kell a települései önkormányzatokat abban, hogy lehetőség szerint szakképzett sportmunkatársakat foglalkoztassanak. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy meg kell szervezni a sporttal kapcsolatos alapismeretek átszármaztatásának lehetőségét. Gyorsított sportszervező menedzseri szak meghirdetése a Békés Megyei Testnevelési és Sportintézet által. – A településeken jelentkező testneveléssel és sporttal kapcsolatos feladatok segítése a szervezés és koordináció, valamint a gyors információközlés útján (önkéntes segítők képzése). Határozati javaslat: Békés Megye Képviselő-testülete jóváhagyja a megyei „Testnevelési és sportkoncepciót”. Gyakorlati végrehajtását éves munkaterveiben a Békés Megyei Testnevelési és Sportintézet tervezze meg. Felelős: Dr. Petróczy Gábor igazgató Határidő: Értelem szerint Békéscsaba, 1999. Március 10.
Dr. Petróczy Gábor sportigazgató
Békés Megye Képviselő-testülete Önkormányzati Hivatala Intézményfelügyeleti Osztálya Békés Megye Képviselő-testülete Önkormányzati Hivatala Pénzügyi, Beruházási és Vállalkozási Osztálya 5601 Békéscsaba, Derkovits sor 2. Pf.: 118
Előterjesztés Békés Megye Képviselő-testülete 2002. február 22-i ülésére Tárgy: Békés Megyei Fogyatékosok Sportkoncepciója Tisztelt Képviselő-testület! A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapelvként fogalmaz meg, hogy az államnak, a társadalom szervezeteinek és tagjainak „olyan körülményeket kell létrehoznia, amelyekben a fogyatékos emberek képesek lesznek teljesebb életre és a fogyatékosságukból fakadó terheik csökkenthetőek”” Napjainkban a fogyatékosokat foglalkoztató intézmények és a civil szervezetek részéről jól érzékelhetően növekszik az igény, hogy a fogyatékosok az egészségesekével azonos feltételek mellett sportolhassanak. Ennek kereteit, elvi alapjait a speciális igények és feltételrendszer miatt célszerű külön dokumentumban rögzíteni. Békés Megye Képviselő-testülete Önkormányzati Hivatala együttműködve a Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központtal a törvény szellemét megvalósítandó, valamint átérezve a fogyatékosok ellátásáért viselt felelősséget – az országban az elsők között – kezdeményezte a megyében élő fogyatékosok sportkoncepciójának és cselekvési tervének a megalkotását, melynek tervezetét az előterjesztés melléklete tartalmazza. Határozati javaslat: Békés Megye Képviselő-testülete: 1. Jóváhagyja a Békés Megyei Fogyatékosok Sportkoncepcióját és Cselekvési Tervét, melynek gyakorlati megvalósításával a Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központot bízza meg. Felelős: Dr. Hajnal Lajos igazgató Határidő: folyamatos
2. A Békés Megyei Fogyatékosok Sportkoncepciójának és Cselekvési Tervének megvalósításához 2002. évi költségvetéséből 1.500 e Ft egyszeri anyagi segítséget nyújt az alábbiak szerint: Fogyatékos tanulók diáksportjának fejlesztése: Békés Megyei Fogyatékos Sportnak: Fogyatékosok sportrendezvényeinek pályázati alapja:
600.000 Ft 400.000 Ft 500.000 Ft
Az előirányzat-változást a Megyei Önkormányzat költségvetési rendeletén a soron következő módosításkor kell átvezetni. Az 1.5 M Ft fedezete az Önkormányzati Hivatal költségvetése. Felelős: Dr. Hajnal Lajos igazgató Kovács Mihály osztályvezető Határidő: értelem szerint 3. A Békés Megyei Fogyatékosok Sportkoncepciójának és Cselekvési Tervének folyamatos megvalósítását a következőkben az Önkormányzat, éves költségvetési tervében külön nevesítve támogatja. Felelős: Dr. Balog Erika osztályvezető Kovács Mihály osztályvezető Határidő: értelem szerint Békéscsaba, 2002. február 6.
Dr. Balog Erika osztályvezető
Kovács Mihály osztályvezető
Békés Megyei Fogyatékosok Sportkoncepciója és Cselekvési Terve A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapelvként fogalmazza meg, hogy az államnak, a társadalom szervezeteinek és tagjainak „olyan körülményeket kell létrehozni, amelyben a fogyatékos emberek képesek lesznek teljesebb életre és a fogyatékosságukból fakadó terheik csökkenthetőek”. A XXI. században fontos elismerni, hogy a kedvezőtlen környezeti és társadalmi ártalmak ellensúlyozására az ép és a fogyatékossággal élő lakosság számára egyaránt széles körű lehetőséget tud biztosítani a rendszeres testedzés és a sportolás. Ennek szellemében lehetővé kell tenni a részvételt valamennyi Békés megyei lakos számára, nemre, korra, képességre, anyagi és társadalmi helyzetre való tekintet nélkül az egészség megőrzését, valamint az adottságoknak megfelelő fizikai állapot fejlesztését elősegítő testedzési és sportolási tevékenységek gyakorlásában. Az Ifjúsági és Sportminisztérium 2000. évben elindított és a folyamatos fejlesztést célul kitűző „fogyatékosok diáksportja” projektjének helyi tapasztalatai alapján megállapítható, hogy növekszik az igény a fogyatékosokat foglalkoztató intézmények és civil szervezetek részéről az épekével azonos feltételek melletti sportolási lehetőségek kihasználására, mely feltételek kialakítása ösztönözte a Békés Megyei Fogyatékos Sportkoncepció megalkotását. Békés Megye Önkormányzata Fogyatékos Sportkoncepciója és Cselekvési Terve kidolgozására a Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központ és Békés Megye Képviselő-testülete Önkormányzati Hivatala közös kezdeményezésére a különböző területek szakembereinek bevonásával munkacsoport jött létre, mely a koncepció kidolgozásánál a következő rendelkezéseket vette figyelembe: – 1998. évi XXVI. törvény: – 1990. évi LXV. törvény: – 1993. évi LXXIX. törvény: – 1993. évi III. törvény: – 1997. évi CLIV. törvény: – 2000. évi CXLV. törvény: – 100/1999. évi Ogy. törvény:
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról. A helyi önkormányzatokról. A közoktatásról. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásról. Az egészségügyről. A sportról. Országos Fogyatékosügyi Program.
– Európai Sport Charta – Európai Szociális Charta – Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program 2001–2010 – Békés Megye Szociálpolitikai Fejlesztési Koncepciója 1999 – Békés Megye Ifjúságpolitikai Koncepciója 1999 – Békés Megye Képviselő-testülete Testnevelési és Sportkoncepciója 1999 – Békés Megye Közoktatási Feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2001–2006
I. Helyzetelemzés 1. A fogyatékossággal élő lakosság létszámadataival foglalkozó tudományos kutatások eredményeinek értékelésével elkészített nemzetközi statisztikák szerint, a fogyatékosnak születettek száma a teljes népességszámon belül a lakosság 3%-a. A nemzetközi statisztikák figyelembe vételével történő elemzés szerint, Magyarországon 10 millió lakosra 300.000 fogyatékos jut. A hazánkban születéskor várható átlagéletkor (60 év) arányában ez évfolyamonként 5.000 állampolgárt jelent, amely szám azonban a születések számának folyamatos csökkenése miatt változik. Magyarországi adatok szerint évente 100.000 ember születik, melynek alapján 3%, azaz 3.000 lakos fogyatékossággal történő megszületésére lehet számítani. Hazánkban a fogyatékossággal született emberek között 2001-ben: – 12 fő (0,4%) beszéd- és beszéddel összefüggő fogyatékos, – 84 fő (2,8%) siket, – 32 fő (1,1%) vak, – 15 fő (0,5%) mozgássérült, – 2.857 fő (95,2%) értelmi fogyatékos. A 2.857 értelmi fogyatékosból 2.305 fő enyhe, 249 fő középsúlyos, és 303 fő súlyos értelmi fogyatékos. 2. A fogyatékos lakosság sportolási lehetőségeinek biztosítása tekintetében 199… óta jelentős változás következett be. Különösen elmaradott terület volt a fogyatékos tanulók diáksportja, mely a hallás-, látás-, mozgássérült és értelmi fogyatékos általános- és középiskolai tanulókat érinti. Ezen tanulók versenyeztetése a 2000. év előtt integráltan történt a diákolimpiai versenyrendszerben, melynek következtében a kis résztvevő létszám miatt a fogyatékos tanulók versenyeztetése nem volt megoldott. Az Ifjúsági és Sportminisztérium által a 2000. évben beindított „Fogyatékosok Diáksportja” projekt lehetőséget biztosított a tanulásban akadályozott tanulók versenyrendszerének működtetésére és további bővítésére.
3. Békés megye területén az eltérő fejlődést mutató, tanulásban akadályozott, enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelését-oktatását ellátó általános iskolák száma 5, továbbá 20 általános iskolában folyik tagozatos osztályként ezen diákok képzése. Az értelmileg akadályozott – középsúlyos értelmi fogyatékos – tanulók képzése 2 intézményben biztosított. A súlyosan – halmozottan – akadályozott gyermekek és felnőttek ellátása 4 megyei intézményben történik. (1. sz. melléklet) 4. A z Ifjúsági és Sportminisztérium a megyei önkormányzatokkal kötött támogatási megállapodásokban foglaltak szerint segíti a fogyatékosok diáksportja eseményeinek megvalósítását. Békés megyében a tanulásban akadályozott tanulók diáksportjának versenyein kívül a fogyatékosok számára szervezett események száma csekély, megrendezésük alkalomszerű. Ennek oka, hogy a mozgáskorlátozott, siket, illetve nagyothalló, a szervátültetett, valamint a vak és gyengénlátó gyermekek számára önálló intézmény nincs, a legtöbb fogyatékos gyermek integráltan tanul. Ezen fogyatékossági csoportokba tartozók az országos és megyei sportszövetségek sportrendezvényein vesznek részt. 5. B ékés megyében a fogyatékossággal élőket támogató civil szervezetek általunk regisztrált száma 18, a felmérések által kimutatott fogyatékos lakosság számához képest kevés. Ebből a sportolási lehetőséget nyújtó szervezetek száma (2) jól példázza a Békés megyei fogyatékosok sportjának jelenlegi elmaradott helyzetét. A 2000. január 1-jén hatályba lépett sporttörvény rendelkezései lehetőséget nyújtanak az egyesületek számának növekedésére. (2. sz. melléklet). 6. A fogyatékossággal élő lakosok szabadidő- és versenysport eseményeit a fogyatékosokkal foglalkozó intézmények, civil szervezetek, valamint a fogyatékosok sportja területén működő sportszövetségek szervezik. Ezen rendezvények támogatására az Ifjúsági és Sportminisztérium több pályázati lehetőséget biztosít. A 2000. évi CXLV. törvény rendelkezései szerint a fogyatékosok sportja területén működő sportszövetségek létrehozták a Fogyatékos Nemzeti Sportszövetséget. 7. B ékés megyében a fogyatékosok számára rendezett sportesemények szervezői elsősorban a fogyatékos fiatalokat oktató és nevelő intézmények, melyek rendezvényeinek finanszírozása esetleges, elsősorban intézményi költségvetésből, másodsorban pályázatok útján elnyert támogatásokból történik. (Fogyatékosok részvételével megrendezésre kerülő hagyományos sportrendezvények: 3. sz. melléklet). 8. A rendelkezésre álló szűkös anyagi lehetőségek ellenére a megyek fogyatékos diák sportolói az elmúlt években kiemelkedő eredményeket értek el országos és nemzetközi versenyeken egyaránt. A Békés Megyei Fogyatékos Ápoló-Gondozó Otthon (Békéscsaba) lakója, Faluhelyi Balázs, a Magyar Speciális Olimpiai Szövetség által megrendezett Atlétikai Európa-bajnokságon 30 m-es kerekesszékes szlalomban, valamint kislabdahajításban Európa-bajnok lett. Ugyanezen a versenyen Farkas József, aki szintén az otthon lakója, 100 m-es kerekesszékes futamon szerepelt eredményesen. A Békés Megye Képviselő-testülete Óvodai, Általános Iskolai, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Diákotthon (Gyula) versenyzői, Németh Lajos és Pásztor Zoltán úszás sportágban értek el figyelemre méltó sikereket. Ezen eredményeket, a Békés Megyei Önkormányzat az idei évben első alkalommal megrendezett utánpótlás korú versenyzők fogadása alkalmával ismerte el.
9. F ontos kiemelni, hogy a Békés megye területén rendezett sporteseményeken kevés lehetőség nyílik a fogyatékossággal élő, sportolni vágyó lakosságnak, hogy ép társaik között, integráltan sportolhassanak. 10. A fogyatékos lakosok sportolási lehetőségeinek megteremtésében élen jár a Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központ, mely intézmény rendszeresen, szakemberek által felügyelt sportolási lehetőséget biztosít az autista és autisztikus jegyet mutató személyek és családtagjaik számára. A mélyen súlyos értelmi- és halmozottan akadályozott fiatalok részére a Speciális Olimpiai Szövetség által kidolgozott mozgásélmény program megvalósításában a Békés Megyei Fogyatékosok Ápoló-Gondozó Otthon kiemelkedő szerepet vállal. 11. A Békés Megyei Önkormányzat a fogyatékosok sportolási lehetőségének biztosítása érdekében az országban az elsők között alakított munkacsoportot és alkot fogyatékos sportkoncepciót. II. Célok: – 1998. évi XXVI. törvény (III. fejezet) 18.§ (1) A fogyatékos személyek számára lehetővé kell tenni a művelődési, kulturális, sport- és más célú létesítmények látogatását. – Támogatni kell a fogyatékossággal élő személyek számára szervezett sporteseményeket. – Biztosítani kell a különböző fogyatékossággal élő személyek számára a fogyatékosságuknak megfelelő sportolási lehetőséget. – Ki kell alakítani a különböző életkorú fogyatékos személyek számára a képességeiknek megfelelő versenyrendszereket. – Segíteni kell a különböző fogyatékossággal élő lakosok sportolási lehetőségét szolgáló sporteszközök beszerzését. – Megyei szinten fogyatékos sportnap kijelölése szükségszerű, melynek keretein belül a megyében kis létszámban jelen lévő fogyatékossági területen, valamint a fogyatékos személyek családtagjainak bevonásával sportesemények szervezése célszerű. – Az 1998. évi XXVI. törvény (III. fejezet) 18.§ (3) szerint: A fogyatékosok szabadidő- és tömegsportját a Wesselényi Miklós Nemzeti Sport Közalapítvány támogatja. A megyei önkormányzat ösztönzi a Békés megyei fogyatékosok civil szervezeteit, valamint a fogyatékos fiatalokkal foglalkozó oktatási intézményeket a törvény szerinti pályázati lehetőségek kihasználására. – A fogyatékosok sportja területén Dél-alföldi regionális együttműködés kialakítására van szükség. – Lehetőséget kell biztosítani a fogyatékosokkal foglalkozó sportszakemberek speciális képzésére, továbbképzésére. – Ösztönözni kell a megyei fogyatékosokkal foglalkozó intézmények és civil szervezetek összefogását, Békés megyei parasport szövetség megalakítására.
III. Fejlesztési területek 1. Fogyatékos tanulók diáksportjának fejlesztése: A fogyatékossággal élő tanulók számára az integrált diákolimpiai versenyrendszeren kívül lehetőséget kell biztosítani az iskolai sport, szabadidősport, valamint az azonos fogyatékossággal élő tanulók egymás között történő versenyeztetése területén. A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény rendelkezései szerint, valamennyi oktatási intézményben sportköröknek, illetve diáksport egyesületeknek kell működniük a törvényben leírt feltételek szerint. Ezúton valósulhat meg – az oktatási miniszter, valamint az ifjúsági és sportminiszter 34/2001. (IX. 14.) OM–ISM együttes rendelete az iskolai sporttevékenységről, alapján – az iskolai sportra biztosított kötött felhasználású támogatásból a helyi adottságoknak megfelelő sporttevékenység kialakítása. Azon oktatási intézményekben, ahol a tanulásban akadályozott gyermekek oktatása tagozatként működik, szorgalmazni kell az iskola, sportkörön, vagy diáksport egyesületen belül e tanulók számára külön szakosztály létrehozását. A fogyatékossággal élő fiatalok, ép társaik közé való integrálódásának segítésére, a megyei és települési versenyeken kapjanak lehetőséget a közös részvételre. Biztosítani kell a fogyatékos fiatalokkal foglalkozó szakemberek képzésének, továbbképzésének lehetőségét. Segíteni kell az országos szakirányú rendezvényeken történő megjelenésüket.
2. Szabadidősport fejlesztése: A koncepció előkészítése alkalmából összehívott fogyatékos ügyi fórum tapasztalatai alapján a legnagyobb igény a szabadidősport területén jelentkezik. A lakossági igény kielégítése érdekében, biztosítani kell a különböző életkorú fogyatékos személyek számára a rendszeres, fogyatékosságuknak megfelelő sportolási lehetőséget fittségük és fizikai állapotuk fejlesztése érdekében. Segíteni kell a fogyatékossággal élő lakosok és családtagjaik számára az együttes sportolási lehetőségek kialakítását. Békés megye területén segíteni kell – a felmerülő igények szerint – a fogyatékos lakosság számára a sportlétesítmények használatát. Ösztönözni kell a települési önkormányzatokat, hogy sportcélú létesítményeiket pályázati és saját erő bevonásával akadálymentesítsék, tegyék sportolásra alkalmassá azokat valamennyi, fogyatékossággal élő lakos számára.
A Békés megyei fogyatékos sportnap keretein belül a fogyatékosokat oktató-nevelő intézmények, valamint a fogyatékos lakosok civil szervezeteinek segítségével egyéni és családi versenyek szervezése történjen. Békés megye területén a fogyatékosok számára szervezett hagyományos sportrendezvények számának növelése, valamint a megyei szabadidősport eseményeken a fogyatékos lakosság integrált részvétele szükséges.
3. Versenyport fejlesztés: A Békés megyei fogyatékos diáksportolók eddig elért kiemelkedő eredménye alapján számukra biztosítani kell a további versenyzési és versenyeztetési lehetőséget. Segíteni kell a fogyatékos lakosság sportolási lehetőségeinek biztosítása érdekében létrejövő egyesületek tevékenységét, versenyzőik országos és nemzetközi versenyeken történő részvételét. Ösztönözni kell a Békés megyében lévő fogyatékosokkal foglalkozó intézmények és a fogyatékosok civil szervezeteinek, érdekeik védelmében történő összefogását. Segíteni kell a Békés megyei parasport szövetség megalakítását.
4. Regionális rendezvények: A fogyatékosok sportja területén együttműködést kell kialakítani a Dél-alföldi régióhoz tartozó megyékkel, azon fogyatékossági területen sportoló lakosok versenyzési lehetőségeinek kialakítása érdekében, akiknek megyén belüli számaránya nem teszi indokolttá helyi versenyek szervezését. Ezen együttműködés alapja lehet a későbbi felmenő rendszerű országos versenyeztetési lehetőségek kialakításának.
5. Szakemberek képzése, továbbképzése: A fogyatékosok sportja területén dolgozó szakemberek számára segítségek kell nyújtani a szakirányú végzettség megszerzésére, valamint a szakirányú továbbképzéseken, konferenciákon való részvételre. Lehetővé kell tenni számukra a területen megjelenő szakirodalom elérhetőségét. A fogyatékosok sportja szakterület aktuális kérdéseinek megvitatására helyi, regionális szinten országos fórumok megszervezését kell kezdeményezni.
IV. Akciók 1. Fogyatékos tanulók diáksportja: A versenyrendszer kialakítása a fogyatékos tanulókat oktató és nevelő intézmények által kitöltött adatlapok információinak értékelése alapján történt. a) Tanulásban akadályozott fiatalok (enyhe fokú értelmi fogyatékosok) versenyei: – 6–10 éves korosztály sportversenyei: * játékos sportverseny, * atlétika (egyéni versenyszámok), * sakk; – 10–16 éves korosztály: az ISM által kialakított versenyrendszerben, * labdarúgás (őszi-tavaszi), * atlétika (őszi-tavaszi), * asztalitenisz (őszi-tavaszi), * sakk (kiegészítő verseny); – 16–24 éves (szakiskolai) korosztály: * labdarúgás, * kosárlabda, * asztalitenisz, * sakk. b) Középsúlyos és súlyosan értelmi- és halmozottan sérült fiatalok versenyei: 14 év alatt és feletti korosztályi bontásban: atlétika és úszás. c) Mélyen súlyos értelmi- és halmozottan akadályozott fiatalok versenyei: A Speciális Olimpiai Szövetség által kidolgozott mozgásélmény program helyi adottságok szerinti alkalmazása. d) M ozgáskorlátozottak, vakok és gyengénlátók, siketek és nagyothallók, valamint autista és autisztikus jegyeket mutató fiatalok versenyei: A Békés megyei fogyatékos sportnap alkalmával rendezett versenyek.
2. Szabadidősport és versenysport: A Békés megyei fogyatékosokat oktató és nevelő intézmények, valamint civil szervezetei által hagyományt teremtő céllal szervezett sportrendezvények.
Békés megyei fogyatékos sportnap keretein belül a mozgáskorlátozott, értelmi fogyatékos, siket, illetve nagyothalló, a szervátültetett, vak és gyengénlátó, valamint az autista és autisztikus jegyeket mutató lakosság számára – a felmerülő igényeik szerint – szabadidő- és versenysport eseményeinek szervezése. V. Résztvevők: A Békés megyei, fogyatékossággal élő lakossággal foglalkozó megyei intézmények létszámadatai Fogyatékossági területek: 0–16 6–10 10–14 14–18 18 évesek évesek évesek évesek éven felüliek Enyhe értelmi fogy. 10 410 339 362 … Középsúlyos értelmi fogy. 23 64 56 54 … Nagyothalló 0 0 3 0 … Nagyothalló + enyhe értelmi fogy. 0 0 0 0 … Nagyothalló + középsúlyos értelmi fogy. 0 0 0 0 … Siket + értelmi fogy. 0 0 0 0 … Siket + középsúlyos értelmi fogy. 0 0 0 0 … Gyengénlátó 0 0 1 0 … Gyengénlátó + enyhe értelmi fogy. 0 1 0 1 … Gyengénlátó + középsúlyos értelmi fogy. 0 0 0 0 … Vak 0 0 0 0 … Vak + középsúlyos értelmi fogy. 0 0 0 0 … Önállóan közlekedő mozgássérült 0 1 0 0 … Siket + értelmi fogy. 0 0 0 0 … Siket + középsúlyos értelmi fogy. 0 0 0 0 … Gyengénlátó 0 0 1 0 … Gyengénlátó + enyhe értelmi fogy. 0 1 0 1 … Gyengénlátó + középsúlyos értelmi fogy. 0 0 0 0 … Vak 0 0 0 0 … Vak + középsúlyos értelmi fogy. 0 0 0 0 … Önállóan közlekedő mozgássérült 0 1 0 0 … Önállóan közl. ms. + enyhe értelmi fogy. 0 0 1 0 … Önállóan közl. ms. + középsúlyos értelmi fogy. 0 0 0 1 … Segédeszközzel közl. ms. 0 0 0 0 … Segédeszközzel közl. ms. + enyhe értelmi fogy. 0 0 0 0 … Segédeszközzel közl. ms. + középsúlyos értelmi fogy. 0 0 0 0 … Kerekesszékes ms. 0 0 0 0 … Kerekesszékes ms. + enyhe értelmi fogy. 0 0 0 1 … Kerekesszékes ms. + középsúlyos értelmi fogy. 0 0 0 0 … Egyéb 0 0 0 0 … Összesen:
A táblázatban a pontos létszám megjelenítése érdekében nem szerepelnek a fogyatékossággal élők civil szervezeteinek adatai, mivel az intézmények és a …………. szervezetek létszámadataiban átfedések találhatóak. A fogyatékos terület súlyának érzékeltetése érdekében kiragadtunk néhány adatot a civil szervezetekben regisztrált fogyatékosok számáról: az autista és autisztikus jegyeket mutató lakosok jelenlegi száma megközelítőleg 750 fő. A Vakok és Gyengénlátók Békés megyei szervezete 1.200 főt számlál. A mozgáskorlátozottak Békés megyei szervezetének több mint 13.000 tagja van. VI. A koncepció megvalósításának támogatási rendszere: 1. Fogyatékos tanulók diáksportja: a) Tanulásban akadályozott tanulók (enyhe értelmi fogyatékosok) versenyei: 6–10 és 16–24 korosztály versenyei a Békés Megyei Önkormányzat támogatásával, a rendezvényeknek helyszínt biztosító települési önkormányzatok segítségével, valamint pályázatok útján valósulnak meg. A 10–16 éves korosztály versenyei az Ifjúsági és Sportminisztérium „Fogyatékosok Diáksportja” projekt keretein belül, az ISM és a Békés Megyei Önkormányzat között létrejövő támogatási szerződésben foglaltak szerint kerülnek megrendezésre. b) Középsúlyos és súlyosan értelmi- és halmozottan sérült fiatalok versenyei: A fogyatékosok diáksportjának fejlesztését célzó akciók között szereplő mindkét korosztály számára rendezendő versenyek lebonyolítását a Békés Megyei Önkormányzat, a rendezvényeknek helyszínt biztosító települési önkormányzatok, valamint a pályázatokon elnyert támogatások biztosítják. c) A mélyen súlyos értelmi- és halmozottan akadályozott fiatalok versenyei: A Speciális Olimpiai Szövetség által kidolgozott mozgásélmény program helyi viszonyoknak megfelelő megvalósítását a Békés Megyei Önkormányzat támogatja. d) Mozgáskorlátozottak, vakok és gyengénlátók, siketek és nagyothallók: A Békés megyei fogyatékos sportnap alkalmával rendezett versenyeik a Békés Megyei Önkormányzat, valamint pályázati lehetőségeken elnyert támogatások útján valósulnak meg.
2. Szabadidősport és versenysport: A Békés megyei fogyatékosokat oktató és nevelő intézmények, valamint a Békés megyei fogyatékosok civil szervezetei által szervezendő sportrendezvények támogatására a Békés Megyei Önkormányzat pályázati alapot hoz létre.
Ezen pályázati lehetőségeken kívül, a rendezvények lebonyolítását az Ifjúsági és Sportminisztérium, a települési önkormányzatok, valamint egyéb pályázati lehetőségeken keresztül történő támogatások biztosítják. A Békés megyei fogyatékos sportnap lebonyolítását a Békés Megyei Önkormányzat támogatja. A Békés megyei fogyatékosok sportjának támogatási rendszere (2. sz. melléklet) VII. A koncepció megvalósításának forrásai: – Az Ifjúsági és Sportminisztériummal a „Fogyatékosok Diáksportja” projekten belül évente megkötésre kerülő támogatási szerződés szerint, a tanulásban akadályozott tanulók 10–16 éves korosztályának versenyeztetési támogatása. – Az Ifjúsági és Sportminisztérium egyéb pályázati támogatásai. – A Békés Megyei Önkormányzat költségvetésében elkülönített támogatása. – Békés megyei települések önkormányzatainak támogatása. – Helyi, regionális, országos és nemzetközi pályázati lehetőségek. – Egyéb támogatók, szponzorok. Békéscsaba, 2002. február 4.
Dr. Hajnal Lajos igazgató Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központ Békéscsaba
1. sz. melléklet
Eltérő fejlődést mutató gyermekeket segítő intézmények és szervezetek Békés megyében – Orosháza Városi Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája és Kistérségi Fejlesztő Központja, Orosháza – BMK Egyesített Gyermekvédelmi és Gyógypedagógiai Intézménye, Tarhos – Békés és Környéke BMK Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Diákotthon, Békés – Vandháti úti Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Szakmunkásképző Intézet, Békéscsaba – BMK Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Diákotthon, Magyarbánhegyes
Tanulásban akadályozott, enyhe értelmi fogyatékos tanulók tagozatai – Általános Iskola, Battonya – Hunyadi János Általános Iskola és Diákotthon, Békésszentandrás – ÁMKI Általános Iskola, Csorvás – Ványai Ambrus Általános Iskola, Dévaványa – Általános Iskola és Diákotthon, Elek – Kossuth Lajos Általános Iskola, Füzesgyarmat – Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola és Diákotthon, Gyomaendrőd – Általános Iskola, Művelődési Ház és Könyvtár, Kevermes – Tüköry Lajos Általános Iskola, Körösladány – Általános Iskola, Óvoda, Művelődési Ház és Könyvtár, Kunágota – Orlai Petrics Soma Általános Iskola, Mezőberény – József Attila ÁMK Általános Iskolája, Mezőhegyes – ÁMK 1. Sz. Általános Iskolája, Mezőkovácsháza – Czabán Samu Általános Iskola, Nagyszénás – Községi Önkormányzat Általános Iskola, Okány – 1. Sz. Általános Iskola, Sarkad – Általános Iskola, Szarvas – Sebes György Általános Iskola, Szeghalom – Jankó Pál Általános Iskola és Gimnázium, Tótkomlós – Szabó Pál Általános Iskola, Vésztő – Községi Általános Iskola és Napköziotthon, Zsadány
Értelmileg akadályozott – középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók képzése – BMK Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Szakiskola és Diákotthon, Gyula – BMK Egyesített Gyermekvédelmi és Gyógypedagógiai Intézménye, Tarhos
Súlyosan – halmozottan akadályozott gyermekek és felnőttek ellátása – BMK Szakosított Ápoló-Gondozó Otthona és Rehabilitációs Központja, Békéscsaba – Békés Megyei Nefejelcs Otthon, Okány, Vésztő – Fogyatékosok és Pszichiátriai Betegek Otthona, Magyarbánhegyes – Szociális Otthon Borostyánkert, Dévaványa
2. sz. melléklet
A fogyatékosokat támogató civil szervezetek – Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetsége – Békés megyei szervezete, Békéscsaba – Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete, Békéscsaba – Mozgáskorlátozottak Tótkomlósi Egyesülete, Tótkomlós – Mozgáskorlátozottak Orosházi Egyesülete, Orosháza – Mozgáskorlátozottak Szarvasi Egyesülete, Szarvas – Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége – Békés megyei szervezete, Békéscsaba – Hallássérültek és Siketek Országos Szövetsége – Békés megyei szervezete, Gyula – AUT-PONT Autista Gyermekekért és Fiatalokért Alapítvány, Békéscsaba – Kalán Néni Pihenője Erdei Iskola Közhasznú Autista Alapítvány, Csorvás – Sérült Gyermekekért Egyesület, Vésztő – Cavallo Lovasklub, Békéscsaba – Gyulai Agility Kutyás Szabadidős Sportklub, Gyula – Nyújtsd segítő kezed Alapítvány, Békéscsaba – Megváltozott munkaképességűek Békés megyei Egyesülete, Békéscsaba – Érted vagyunk Alapítvány, Békéscsaba – Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, Orosháza – Többet az emberért Alapítvány, Tarhos – Értelmes életért Alapítvány, Békéscsaba
3. sz. melléklet
Békés megyében fogyatékosok számára rendezett hagyományos sportrendezvények Intézmény neve: BMK Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Diákotthon, Magyarbánhegyes
Rendezvény: Október 6., futás, gyermeknapi játékos vetélkedő
Vandháti Úti Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Szakmunkásképző Intézet, Békéscsaba
Sportnap, családi vasárnap, sakk, labdarúgás
Orosháza Városi Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája és Kistérségi Fejlesztő Központja, Orosháza
Iskolanap
Békés és Környéke BMK Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Diákotthon, Békés
Mikulás Kupa, zsinórlabda
BMK Egyesített Gyermekvédelmi és Gyógypedagógiai Intézménye, Tarhos
Mezei futóverseny
BMK Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Szakiskola és Diákotthon, Gyula
Komplex vetélkedő, Konc Dezső tanulmányi verseny
Békés Megyei Nefelejcs Otthon, Okány, Vésztő
Sportnap keretein belül atlétikai versenyek, kerekesszékes verseny, asztalitenisz, labdarúgás
(4. sz. melléklet)
A Békés megyei fogyatékosok sportjának támogatási rendszere
Ifjúsági és Sportminisztérium
Pályázatok
„Fogyatékosok Diáksportja” projekt
Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központ
Fogyatékos diákok sportja
Lebonyolító sportszervezetek
Békés megyei fogyatékosok intézményei
Békés Megyei Önkormányzat
Rendezvények, pályázatok
Békés megyei fogyatékosok civil szervezetei
Települési önkormányzatok
