Nagy György igazgató – Köztisztasági Egyesülés
Behajthatatlan díjhátralékok kezelése a hulladékkezelési közszolgáltatásban A hulladékkezelési közszolgáltatással kapcsolatosan az elmúlt időszakban vitathatatlanul a legtöbb problémát a díjhátralékok kezelése jelentette, s jelenti mai is. A probléma megértéséhez szükséges a hulladékgazdálkodásról szóló törvény szabályzását, annak változását áttekinteni. A Hgt. eredeti - jogalkotói szándékot tartalmazó - rendelkezése 2005. XII. 30-ig 26. § (1) A hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék adók módjára behajtható köztartozás. (2) A díjhátralék keletkezését követő 30 napon belül a közszolgáltató felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a díjfizetési kötelezettségének elmulasztására és felszólítja annak teljesítésére. (3) A felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék keletkezését követő 90. napot követően a közszolgáltató - a felszólítás megtörténtének igazolása mellett - a díjhátralékot a települési önkormányzattól igényelheti. (4) A szabályosan benyújtott igénylés alapján a települési önkormányzat jegyzője a külön jogszabályban meghatározottak szerint haladéktalanul intézkedik a díjhátralék és a felmerült költségek behajtása érdekében. A behajtott díjhátralékot a települési önkormányzat nyolc napon belül átutalja a közszolgáltatónak. Ha a köztartozás behajthatatlan, a települési önkormányzat - a feladathoz kötött állami támogatás terhére - a behajthatatlanság tényének megállapítását követő nyolc napon belül megtéríti a díjhátralékot a közszolgáltató részére. A törvényhely indokolása Annak érdekében, hogy helyrebillenjen az az egyoldalú kötelezettségi helyzet, ami abból fakad, hogy az önkormányzatok, illetőleg a közszolgáltató folyamatos teljesítésre kötelezett, a jelenlegi helyzet szerint azonban az ingatlantulajdonos díjfizetésének végrehajtatása hosszadalmas, indokolttá vált a közszolgáltatást igénybe vevő ingatlantulajdonos ugyanilyen szintű kötelezése is. Hiszen akkor sem állhat le a közszolgáltatás működtetése, amennyiben az ingatlantulajdonos díjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, azonban díjfizetés nélkül a közszolgáltatást működtető személy költségei nincsenek biztosítva. Ezen egyensúly megteremtése érdekében teszi lehetővé a törvény az esedékességkor meg nem fizetett díj adók módjára való behajtásának a lehetőségét. Az első ellentmondás az adók módjára történő köztartozás megítélésében található: Az Alkotmánybíróság több, az önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatába tartozó közszolgáltatással kapcsolatban is következetesen érvényesítette a polgári jogi elveket és a szerződésekre vonatkozó Ptk. előírásokat. Ez indokolta, hogy az önkormányzatok kötelezően ellátandó közszolgáltatási feladataival - például a vízdíjjal - kapcsolatban az Alkotmánybíróság általános érvénnyel megállapította, hogy az önkormányzatok nem nyilváníthatják a díjat adók módjára behajtható köztartozásnak, egy részt azért, mert polgári jogi jogviszonyból származó szerződéses díj nem minősíthető köztartozásnak, mert nem közteherből származnak, másrészt pedig, mert az ilyen jelleget, csak törvény mondhatja ki1. 1
„Az Alkotmány nem határozza meg a közteher fogalmát, de a 821/B/1990. AB határozat ilyenként említi mindazokat „az állam javára előírható közbefizetéseket, amelyek az állam gazdasági tevékenységének, intézményei működtetésének fedezetét szolgálják”. Az említett AB határozat arra is rámutat, hogy „az Alkotmány 70/I. §-a tehát egyrészt az egyének számára ír elő kötelezettséget e vonatkozásban, más oldalról az
A T 17643. sz. törvényjavaslat 2005. szeptember hó A Hgt. 26. §-ának (3) és (4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(3) A felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék keletkezését követő 90. napot követően a közszolgáltató – a felszólítás megtörténtének igazolása mellett – a díjhátralékról a települési önkormányzatot értesíti. (4) Az értesítés alapján a települési önkormányzat jegyzője a külön jogszabályban meghatározottak szerint haladéktalanul intézkedik a díjhátralék és a felmerült költségek behajtása érdekében. A behajtott díjhátralékot a települési önkormányzat nyolc napon belül átutalja a közszolgáltatónak.” A törvényjavaslat beterjesztésének indoka Az Alkotmánybíróság 35/2004. (X.6.) AB Határozatában (Közzétéve a Magyar Közlöny 2004. évi 141. számában) megállapítja: „… alkotmányellenes helyzet keletkezett azáltal, hogy a Kormány a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. § (1) bekezdés m) és n) pontjában kapott rendeletalkotásra vonatkozó felhatalmazásnak nem tett eleget. Az Alkotmánybíróság felhívja a Kormányt, hogy a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet 2004. december hó 31. napjáig szüntesse meg.” A Hgt. idézett szabályozása: 59. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza: m) a közszolgáltatás ellátásáért a települési önkormányzatot megillető támogatás megállapításának szabályait; n) a fedezetre vonatkozó részletes feltételeket; Tekintettel arra, hogy a Hgt. hatálybalépését követően egyetlen költségvetési törvény sem állapított meg keretet a 26. §. (4) bekezdésében említett feladathoz kötött állami támogatásra, így az önkormányzatoknak nem állt rendelkezésre a behajthatatlan díjhátralék fedezete. A Kormány az Alkotmánybíróság Határozatában foglalt kötelezettségének úgy tett eleget, hogy a Hgt. 59. §. m) pontjának törlésére tett javaslatot. Egyúttal a 26. §. (4) bek. utolsó mondatának törlését is javasolta. (Ezeket a javaslatokat részben sikerült módosíttatni.) A Hgt. végrehajtási szabályai között szereplő, a feladathoz kötött állami támogatás szabályainak kidolgozása elmaradt, a Hgt. módosításra került, a 2005. december 31. napjáig felhalmozódott kinnlevőség sorsa viszont még a mai napig rendezetlen. Nehezítette a problémát, hogy a Hgt.-t módosító 2005. évi CXXXI. tv. hatályba léptető rendelkezései között a következő szabály található: „A tv. rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult ügyekben kell alkalmazni azzal, hogy a tv. eljárás jogi rendelkezéseit a tv. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.” Ugyanakkor még az indokolás sem tartalmazott utalást arra nézve, hogy a Hgt. módosítás előtti 26 § (4.) bek. az önkormányzati megtérítési kötelezettség, vagy a módosított Hgt. 26 § (5.) bek. alkalmazandó-e a folyamatban lévő ügyekben? államot feljogosítja az ilyen célú kötelezések, befizetések előírására, ezt azonban csak törvényi szinten teheti meg”. (ABH 1994. 486.) Ilyen köztehernek, közjogi bevételnek minősül az adó, a vám, az illeték és a jövedék. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint e közterhek megfizetésének a vonatkozó törvényi előírások megsértésével keletkező elmaradása a köztartozás.” 59/1996. (XII.12.) AB határozat
A 2005. előtt keletkezett követelések behajthatatlanságára vonatkozó igazolások birtokában a közszolgáltató magára maradt annak eldöntésével, hogy a további eljárás során miként járjon el, továbbra is a települési önkormányzathoz forduljon megtérítési igényével, vagy az ingatlantulajdonos/kezelő ellen kezdeményezzen a mögöttes felelősség szabályai szerint eljárást. Az önkormányzati bérlakások számottevő felhalmozódott hátraléka esetén a hátralék címzettje a települési önkormányzat, amely ellen az Art.-ben szabályozottak szerint kerülne sor a végrehajtási eljárás lefolytatásra. Tekintettel az önkormányzatok anyagi helyzetére, a fent idézett költségvetési törvényben meghatározott támogatásból elképzelhető lenne a behajthatatlan kinnlevőségek rendezése, amely azonban nem csak az önkormányzati bérlakásban felhalmozott kinnlevőségekre vonatkozna. A Hgt. hatályos rendelkezése 2005. XII. 30-tól (Megállapította a 2005. évi CXXXI. törvény 71. §-a.) 26. § (1) A hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtható köztartozásnak minősülnek. (2) A díjhátralék keletkezését követő 30 napon belül a közszolgáltató felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a díjfizetési kötelezettségének elmulasztására és felszólítja annak teljesítésére. (3) A felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék keletkezését követő 90. napot követően a közszolgáltató - a felszólítás megtörténtének igazolása mellett - a díjhátralék adók módjára történő behajtását a települési önkormányzat jegyzőjénél kezdeményezi. (4) A települési önkormányzat jegyzője - a kezdeményezés kézhezvételétől számított nyolc napon belül - a külön jogszabályban meghatározottak szerint intézkedik a díjhátralék, késedelmi kamat és a felmerült költségek behajtása érdekében. A behajtott díjhátralékot, késedelmi kamatot, valamint a közszolgáltatónak az ezzel kapcsolatban felmerült és behajtott költségeit a települési önkormányzat jegyzője nyolc napon belül átutalja a közszolgáltatónak. (5) Ha a közszolgáltatást igénybe vevő díjhátralékos nem tulajdonosa az ingatlannak és a vele szemben lefolytatott behajtás eredménytelen, a díjhátralékot, késedelmi kamatot és a felmerült költségeket az ingatlan tulajdonosától, illetve vagyonkezelőjétől kell behajtani. Közös tulajdonban álló ingatlan esetében a tulajdonosok felelőssége egyetemleges. (6) A behajthatatlan díjhátralék esetében ennek tényéről és okáról a települési önkormányzat jegyzője - a behajtás eredménytelenségét követő nyolc napon belül - igazolást ad a közszolgáltatónak. A módosítás indokolása A települési hulladékkezelési közszolgáltatási feladatok esetében a törvény a közszolgáltatás díját adók módjára behajtható köztartozásnak tekinti. A köztartozás behajtását a települési önkormányzat jegyzőjére – mint helyi adóhatóságra – célszerű bízni, mert ez biztosítja megfelelően a hatékonyságot és gyorsaságot. A módosítás egyértelműen meghatározza a közszolgáltató, illetve a jegyző behajtással kapcsolatos feladatait, konkrét teljesítési határidőkkel. Rendezi a bérlemények esetében az ingatlantulajdonos, illetve ingatlantulajdonosok (egyetemlegesség) mögöttes felelősségét (helytállását) a díjhátralékért. A behajthatatlan díjhátralék esetében a jegyző igazolást állít ki a behajthatatlanság tényéről és okáról, ez hatósági igazolásnak minősül és a külön
jogszabályokban meghatározott igényérvényesítés alapjául szolgálhat a közszolgáltató számára. A hulladékgazdálkodási törvénymódosítása miközben meghagyta hulladékkezelési közszolgáltatás díjhátralékának adók módjára történő köztartozássá minősítését, megváltoztatta az önkormányzatnak a behajthatatlan díjtartozásnál fennálló mögöttes felelősségét. A változás lényege, hogy a továbbiakban a jegyzői adóhatóság folytatja le behajtási eljárást. Az eljárást a közszolgáltató eredménytelen felszólítása után a Hgt.-ben meghatározott határidők betartása mellett az ő kérelmére indítja el az adóhatóság. A törvény hatálybalépése után a Köztisztasági Egyesülés tagszervezetei az ország több területéről problémát jeleznek, mely az alábbiakban foglalható össze: Az adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 161. §-alapján, a köztartozás iránti megkeresést csak a negyedévet követő hónap 15. napjáig fogadja be, de csak abban az esetben, ha a köztartozás összege meghaladja az 5.000,- Ft-ot. 161. § (1) Az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő fizetési kötelezettséget megállapító, nyilvántartó szerv, illetőleg a köztartozás jogosultja negyedévenként, a negyedévet követő hó 15. napjáig keresi meg a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatóságot behajtás végett, ha a köztartozás összege meghaladja az 5.000 Ft-ot (Kihirdetve a 2004.XI. 15. hatályos 2006. január 1-től) A fenti rendelkezések alapján az 5.000,-Ft-ot el nem érő díjhátralék behajtás végett át sem adható. Kisebb települések esetén az évi díj háztartásonként el sem éri az 5.000,-Ft-ot, de nagyvárosok vonatkozásában is csak kivételesen éri el a negyedéves átlagos díj ezt az összeget. Az 5.000,-Ft-os értékhatár esetében a behajthatatlan kintlévőség összege még tovább nő, mivel eleve át sem adható az adóhatóságnak behajtásra a hátralék, így azokkal szemben, akik ezt a szabályt ismerik vagy az alkalomszerűen nem fizetők ellen semmiféle szankciót nem érvényesíthet a közszolgáltató. A polgári peres és nem peres eljárásokban a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. nem állapít meg alsó értékhatárt, a jogosultra bízza, hogy kisebb összegű igényérvényesítés esetén kívánja-e az igazságszolgáltatást igénybe venni. (Meg kell jegyezni, hogy a T/4009. számú tv. javaslat előkészítése során szerepelt olyan előterjesztői javaslat, amely a következő módosítást tartalmazta: „(1) Az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő fizetési kötelezettséget megállapító, nyilvántartó szerv, illetőleg a köztartozás jogosultja negyedévenként, a negyedévet követő hó 15. napjáig keresi meg az adóhatóságot behajtás végett, ha a köztartozás összege az 5000 forintot, a külön jogszabály2 szerinti hulladékkezelési közszolgáltatási díj meg nem fizetése miatt felmerült köztartozás a 2000 forintot meghaladja.” Általunk ismeretlen okok miatt ez kikerült az előterjesztésből, viszont a PM kérésünkre kiadna egy olyan állásfoglalást, ami az 5000,- Ft-os összeghatárt éves limitnek tekintené…. (!)) 2
a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény
163. § (1) A végrehajtással kapcsolatban felmerült költség, így különösen az alkalmazott becsüs díjazása, a szállítási, tárolási, értékesítési és egyéb költség az adózót, illetve az adók módjára behajtandó köztartozás fizetésére kötelezettet terheli. (2) Az adóhatóság a költségekről határozatot hoz, amelynek összege ingó- és ingatlanvégrehajtás esetén nem lehet kevesebb 5.000 forintnál. (Kihirdetve 2005. VII. 12. hatályos 2006. január 1-től) Amennyiben a behajtandó összeg meghaladja az 5.000,- Ft-ot, akkor az eljárás megindításának feltételeként - az Art. 163. §-a - alapján a kérelmet benyújtó közszolgáltatót hátralékosonként 5.000,- Ft végrehajtási költségelőleg befizetésére kötelezi az adóhatóság. A behajthatatlan díjhátralék esetében a jegyző igazolást állít ki a behajthatatlanság tényéről és okáról, ez hatósági igazolásnak minősül és a külön jogszabályokban meghatározott igényérvényesítés alapjául szolgálhat a közszolgáltató számára. Ebben az esetben viszont a behajtással kapcsolatosan felmerült összes költség, így a végrehajtási költségelőleg is elszámolható, ami a külön jogszabályban meghatározott hulladékkezelési közszolgáltatási díj növelését is eredményezi! (Ezt a problémát az Önkormányzati és területfejlesztési Bizottságon keretül megpróbáltuk rendezni, s született is egy PM állásfoglalás, de úgy véljük, hogy a jogszabályi rendezés lenne a biztonságos megoldás! (Lásd: Javaslatok az Art. módosítására, valamint PM állásfoglalás.) Az Art. 164. § -a a polgári eljáráshoz képest egy másik speciális szabályt is tartalmaz, az ún. technikai elévülés szabályát. Az Art. 164.§ (6) bek.-e szerint: Az adótartozás végrehajtásához, a költségvetési támogatás kiutalásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el. Ha az adó, a bírság és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás végrehajtásához való jog elévült, a tartozást terhelő késedelmi pótlékot is elévültnek kell tekinteni. Az Art. 164.§ (7) ben írt, az elévülés nyugvására vonatkozó rendelkezések a gyakorlatban nem alkalmazhatók a hulladékszállítási díjhátralékra. Az Art. 164.§ (8) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy ha jogszabály másként nem rendelkezik, az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásához való jog elévülésére a (6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. A fenti jogszabályok alkalmazása mellett a követelések egy része elévült vagy a közlejövőben el fog évülni, s azok visszakerülnek a közszolgáltatóhoz. Mivel a közszolgáltató jogosult igényelni az érintett települési önkormányzatoktól ezen összegeket a 2005. december 31.-ig hatályos szabályok alkalmazása mellett, ezért célszerű lenne, hogy erre a költségvetésben képződjön fedezet, melyet azok az önkormányzatok igényelhetnek, amelyek a 2005. december 31-ig esedékessé vált közszolgáltatási díjhátralék tekintetében a behajthatatlanságot megállapítják vagy az Art 164.§ (7) bekezdés alkalmazásával megállapítják a köztartozás végrehajtásához való jog elévülését. A Hgt. hatályba lépésekor folyamatban levő ügyekre alkalmazni kellett a Hgt. szabályait, azaz a polgári peres vagy peren kívüli eljárások tekintetben ellentétes bírósági gyakorlat figyelhető meg!
A Miskolci Városi Bíróság 9.P.24.393/2002./3.sz. Végzése alapján: „A felperes által hulladékkezelési közszolgáltatási díj járulékaival történő megfizetése megfizetés iránt indított pert a bíróság megszünteti, mivel a hatályos jogszabályok értelmében a követelés bírói úton nem érvényesíthető.” A hulladékgazdálkodási törvény értelmében a hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék adók módjára behajtandó köztartozás. A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága mint felülvizsgálati bíróság Pfv.IV.20.614/2005/5. számú ítélet alapján: „A Hgt. 26. § /1/ -/3/ bekezdés szerint a hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék adók módjára behajtható köztartozás… A Hgt. fenti rendelkezései a közszolgáltatási feladatok folyamatos ellátásának biztosítása érdekében teszik lehetővé a közszolgáltató számára a hátralékos díjak adók módjára történő behajtásának kezdeményezését. Ezzel azonban a bíróság előtt történő igény érvényesítésének a lehetőségét nem zárták ki.” Összegezve megállapítható, hogy a hulladékkezelési közszolgáltatási díjhátralékkal kapcsolatos eredeti (a Hgt-ben megfogalmazott) törvényalkotói szándék nem teljesült, sőt mára a behajtás rendszere olyan helyzetet teremtett, hogy kintlévőségek mértéke tagcégeinknél belátható időn belül a szolgáltatás ellehetetlenüléséhez vezethet, ha a fent jelzett problémát nem sikerül megnyugtató módon rendezni!
