BŐCS KÖZSÉG ÖKORMÁNYZATÁNAK ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA

BŐCS KÖZSÉG ÖKORMÁNYZATÁNAK ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA

2013.

1

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) -------------------------------------------------------- 3 Bevezetés --------------------------------------------------------------------------------------- 3 A település bemutatása ------------------------------------------------------------------------ 3 Értékeink, küldetésünk ------------------------------------------------------------------------ 10 Célok -------------------------------------------------------------------------------------------- 11 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) --------------------------- 12 1.Jogszabályi háttér bemutatása -------------------------------------------------------------- 12 2.Startégiai környezet bemutatása ------------------------------------------------------------ 20 3.A mélyszegénységben élők és romák helyzete, esélyegyenlősége -------------------- 27 4.A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység ----------------------- 71 5.A nők helyzete, esélyegyenlősége --------------------------------------------------------- 105 6.Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ----------------------------------------------------- 110 7.A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ------------------------------------------ 115 8.Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása -------------------------------------------------- 118 9.A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága --------------------------------------- 118 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) --------------------------- 119 1.HEP IT részletei ------------------------------------------------------------------------------ 119 A helyzetelemzés megállapításának összegzése ---------------------------------------- 119 A beavatkozások megvalósítói ------------------------------------------------------------ 120 Jövőképünk ----------------------------------------------------------------------------------- 121 Az intézkedési területek részletes kifejtése ----------------------------------------------- 121 2.Összegző táblázat – A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ---------------------------------------------------------------------------------------- 131 3.Megvalósítás ----------------------------------------------------------------------------------- 134 A megvalósítás előkészítése --------------------------------------------------------------- 134 A megvalósítás folyamata ------------------------------------------------------------------ 134 Monitoring és visszacsatolás --------------------------------------------------------------- 137 Nyilvánosság --------------------------------------------------------------------------------- 137 Érvényesülés, módosítás -------------------------------------------------------------------- 139 4.Elfogadás módja és dátuma ------------------------------------------------------------------ 140

2

Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Bőcs Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.

A település bemutatása Bőcs Borsod-Abaúj-Zemplén megyei község. A Miskolctól 18 km-re délkeletre, az Alföld és az Északi-középhegység határán helyezkedik el. Bőcs közigazgatási területe északról Hernádnémetivel, keletről Tiszalúccal, délről Berzékkel, nyugatról Sajólád községgel határos. Nyugat felé a Bükk hegység, keletről, északkeletről a Harangod dombvidéke emelkedik. 1. számú táblázat Lakónépesség száma az év végén Fő 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

2816 2793 2785 2799 2754 NA NA

Változás

99% 100% 101% 98% NA NA

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 1

3

A táblázatban feltüntetett adatok alapjámn megállapítható, hogy településünk lakónépessége nem változott jelentős mértékben az elmúlt öt évben. 2. számú táblázat - Állandó népesség fő nő 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti

nők 1463

férfiak 1452

262 55 843 78 225

294 78 871 61 121

% összesen 2915 104 556 133 1714 139 346

nők 50%

férfiak 50%

47% 41% 49% 56% 65%

53% 59% 51% 44% 35%

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

4

A lakosság közel 60%-a munkaképes korú. A gyermekek a lakosság közel 22-26%-át teszik ki. Az idősebb korosztály jelentősebb része nő. A női lakosság körében jobban megfigyelhető az öregedés, de ez abból is adódik, hogy az átlagéletkoruk magasabb, mint a férfiaké. 3. számú táblázat - Öregedési index

2001 2008 2009 2010 2011 2012 2013

65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 397 451 459 472 485 NA NA

0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) 407 368 358 355 335 NA NA

Öregedési index (%) 97,5% 122,6% 128,2% 133,0% 144,8% NA NA

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

5

Községünkben is tapasztalható a lakosság elöregedése, bár még nem jelentős mértékben, hiszen 2001-hez képest nőtt az öregedési index. Ha a tendencia így folytatódik, az idősellátás területén erre fel kell készülnünk. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás

elvándorlás

egyenleg

88 79 49 50 NA NA

114 75 45 66 NA NA

-26 4 4 -16 NA NA

2008 2009 2010 2011 2012 2013 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

6

Településünk, az elmúlt években, változó mértékben szerepelt a beköltözések és elvándorlások tekintetében. A vezetés feladata megtalálni azt a módot, mely vonzóvá teheti Bőcsöt főleg a fiatalok, fiatal házasok körében. Az „Élhetőbb Bőcsért” célkitűzés fontos iránymutatást jelenthet a jővő tekintetében. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás

2008 2009 2010 2011 2012 2013

élve születések száma

halálozások száma

46 33 41 25 NA NA

33 38 38 35 NA NA

természetes szaporodás (fő) 13 -5 3 -10 NA NA

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

Az Öregedési indexet bemutató grafikonnál már kitértünk rá, de ez az ábra is jól demonstrálja, hogy a születésszám növelése elengedhetetlen lenne Bőcs fejlődésének megalapozásához. Az országosan tapasztalható demográfiai probléma községünkben is érzékelhető, de még nem beszélhetünk elöregedő településről. Még időben vagyunk ahhoz, hogy ezt a folyamatot lelassítsuk, vagy éppen megfordítsuk. Ehhez szükség van a már korábban megfogalmazott célra, miszerint a fiatalok, fiatal házasok számára vonzóvá kell válnunk, hogy itt telepedjenek le, itt alapítsanak családot. Nem beszélve a már most is itt élő lakosságról, akik számára nem mindegy, hogy milyen környezetben élnek, akár a közbiztonság, akár a lakókörnyezet, vagy a közterek kerülnek látóterük középpontjába.

7

Bőcs ősi település a Zemplén kapujában. A Hernád folyó kettészeli a falut, így tulajdonképpen két településrész /a szóhasználatban még ma is élő Belső-Bőcs és Külső-Bőcs/ alkotja a községet. A Hernád vármegyehatár volt a korábbi időkben. Belső-Bőcs először Abaúj, majd Borsod vármegyéhez, Külső-Bőcs pedig Zemplén vármegyéhez tartozott. Egészen 1882-ig, amikor Külső-Bőcsöt is Borsod vármegyéhez csatolták. 1912-ben a két településrészt összekötő fahíd helyett vashíd került a Hernádra. 1950-ben egyesítették a két falut és azóta alkotnak közigazgatásilag egy egységet Bőcs néven. Napjainkban a Hernád folyó áradásai időnként kettéválasztják a két oldal lakóit. A település határában a jó minőségű fekete mezőgazdasági talaj váltakozik az öntéstalajjal, amely kitűnő lehetőséget biztosít a mezőgazdaság és az élelmiszeripar számára. Bőcs már a honfoglalás előtt lakott volt, avar temetőt tártak fel a térségben. Nevét először 1222-ben a Váradi Regosztromban említették, ott Bulsu néven szerepelt. Ennek alapján a falu alapítását Bulcsú vezérnek tulajdonítják. A török uralom alatt 1567-ben elpusztult a lakosság nagy része. Helyükre 1608-ban hajdúkat telepítettek. /Ennek emlékét őrzi a faluban 2004 augusztusában felavatott hajdúszobor/. Az 1848-as szabadságharc történetébe is beírta a település a nevét. A lakosságból szerveződött őrsereg a kassai csatában jeleskedett. A község református lelkésze - id. Futó Sámuel – indítványára a templom kapuját nemzeti színűre festették. Fia, ifjabb Futó Sámuel /szintén református lelkész/ századosként szolgált a szabadságharcban. Később apja örökébe lépett a bőcsi lelkipásztori tisztségben. Mindketten a templom kertjében vannak eltemetve. 1854-55-ben a Hernád folyó áradásai, 1877-ben pedig tűzvész pusztította a falut. A település birtokosai a bőcsi nemesek, az ónodi Czudar család ősei voltak. 8

Bőcsöt autóbusszal (Sajólád, Hernádnémeti, Tiszaújváros) és vonattal (Miskolc, Szerencs) is meg lehet közelíteni. A településen 1859-ben kezdték építeni a vasútvonalat, ami még abban az évben el is készült. A települést szintén érintő Bársonyos patakra épült malomnál villanytelepet építettek, így 1926-ban már villanyvilágítás is volt. Bőcsön a környező településekhez mérten a gazdasági élet fejlett. Több kisebb és közepes vállalkozás is található a községben. Élelmiszer-kereskedések, műszaki és építőipari kereskedések, és a mindennapi élethez szükséges szolgáltatások mind megtalálhatók Bőcsön. Ami kiemeli a települést az átlagos falvak közül, az a Borsodi Sörgyár jelenléte. A multi cég 1973-tól meghatározza a település életét, munkalehetőséget biztosít a lakosoknak, és világszerte népszerűsíti a község hírnevét. Jelenleg Magyarország egyik legnagyobb és legismertebb söripari cége, többek között a Borsodi Világos, a Stella Artois és a Borsodi Bivaly gyártója. A másik jelentős vállalkozás a Haladás Termelőszövetkezet mezőgazdasági társaság, ami ha nem is annyira jelentős, mint a Sörgyár, de a településen munkalehetőséggel bír. A mezőgazdasági társaság megmaradása a közösséget akaró vezetésnek és a kiváló termőföldnek köszönhető. 2000-ben kezdődött egy injekcióstűgyár építtetése és alapkőletétele, de sajnos a vállalkozás nem fejeződött be. Így az 50%-ban álló épület új cégekre, vállalkozókra, érdeklődőkre vár. 2005-ben viszont a település egyik nagy álmának valóra válása kezdődött meg az Öregek Otthonának tervével. Az építési terveket elfogadták és az építkezés 2006 tavaszán fejezték be. Jelenleg a Tiszáninneni Református Egyházkerület fenntartásában működik. Községünk belterületének úthálózata 100%-ban bitumenezett. A közművesítés is biztosított minden utcában (villany, gáz, víz, szennyvíz). Saját szennyvíztisztító telepünk volt, amit 2013. 01. 01-től átvett az ÉRV Zrt. A szemétszállítás is megoldott a településünkön.

A diagram is jól demonstrálja, hogy településünkön a csatorna és ivóvízhálózatba bekötött lakások száma az ország, a megye, a régió, és a kistréség átlagát is jóval meghaladja. 9

Értékeink, küldetésünk Az önkormányzat által biztosított szociális ellátások és szolgáltatások alapvetően az egyén vagy a család életében bekövetkezett, megbomlott szociális egyensúly korrekciójára hivatottak. A szociálpolitika önmagában nem képes az egyén, a család életében jelentkező hátrányok prevenciójára, megelőzésére, ellenben a megbomlott szociális egyensúlyt korrigálja, javítja. A korrekció magába foglalja azt is, hogy a szociálpolitikai rendszer legyen rugalmas, alkalmazkodó képes, reagálni tudjon a társadalmi változásokra. Az egyének, a családok közötti esélyegyenlőtlenséget többféle tényező váltja ki. Az egyéni okoknál elsődleges a biológiai-fiziológiai állapot /idős kor, testi vagy szellemi fogyatékosság, tartós betegség/, amelyek jövedelmi, vagyoni hátrányokat okoznak. Társadalmi eredetű okoknál fontos megemlíteni a települési viszonyokat /község/, melyek befolyásolják az egyes javakhoz, szolgáltatásokhoz való hozzájutás esélyeit. Továbbá az adott lakásviszonyok, lakásállomány minősége is hatással van a hátrányos helyzet kialakulására és konzerválására. A speciális hátrányokra tekintettel a differenciált ellátó rendszer biztosításával mérsékelhető az esélyegyenlőtlenség. Az önkormányzati vezetés felelőssége, hogy megakadályozza a helyi társadalom szétszakadását, egyének vagy csoportok kirekesztését, marginalizálódását. Megelőzzék a szociális ellátást igénylő emberek szegregációját, elkülönítését erősítsék a helyi társadalmon belüli integrációt. Ennek érdekében az önkormányzatnak a szociális feladatokat ellátó különféle szervezetekkel való együttműködésre kell törekednie, biztosítva a szociálpolitikai forrásokkal való racionális gazdálkodás hatékonyságát és átláthatóságát. Községünk területén található intézmények, kirendeltségek a következők:  Hernád Óvoda (egységes óvoda-bölcsőde)  Bőcsi Általános és Szakiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény  Házi-, Gyermek-, és Fogorvosi Szolgálat  Védőnői Szolgálat (két körzet)  Családsegítő Központ (társulási formában, gesztor településként)  Faluház – Könyvtár, Ifjúsági Információs Iroda  Tájház  Látványközpont és Energiaudvar  Közösségi ház (2013-ban került átadásra)  Tiszáninneni Református Egyházkerület Bőcsi Idősek Otthona  Körzeti megbízott rendőr (Felsőzsolcai Rendőrőrs)  Gyógyszertár  Posta  Felsőzsolca és Vidéke Takarékszövetkezet Bőcsi Kirendeltsége  B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Miskolci Járás Bőcsi Kirendeltsége Bőcsön a komplex akadálymentes közlekedés biztosított az iskolában, az egységes óvoda-bölcsödében, orvosi rendelőkben, az idősek otthonában, közösségi házban és a Faluházban. Az Önkormányzat folyamatosan bővíti szociális rendszerét. Községünkben öt alapítvány tevékenykedik a szociális szférában: Bőcsi Gyermekekért Alapítvány, a 10

Tudás Hatalom Alapítvány, és a Sporttal a Bőcsi Gyermekek Egészségéért Alapítvány, amelyek az óvodás és az iskoláskorú gyermekeket, a Bőcsi Vadászokért Alapítvány, amely a beteg és özvegy tagjait támogatja, illetve az „Életet az éveknek” bőcsi idősekért Alapítvány, amely a rászoruló nyugdíjasokat támogatja. Önkéntes szerveződés keretében működik az „Életet az éveknek” bőcsi nyugdíjas Egyesület és a Rózsafa Hagyományőrző Egyesület. A Faluházban díjmentesen találkoznak, szerveznek programokat, amely által a község életét színesítik.

"A szociális kérdés nem csupán egy társadalmi csoport, hanem az egész társadalom problémája és értjük alatta a társadalomban élő egyeseknek, vagy csoportoknak megakadályozottságát, vagy evvel való fenyegetett voltát olyan nívójú erkölcsi, szellemi és fizikai élet kiélésében, amelyhez minden embernek, társadalmi tagságánál fogva joga van." /Hilscher Rezső szociálpolitikus/

Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Bőcs Község Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja:  az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét,  a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét,  a diszkriminációmentességet,  szegregációmentességet,  a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja (HEP HE) Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza.

11

A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

A Helyi esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei,  a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és  a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a  a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.)  a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)  a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.)  a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény)  az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.)  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.)  a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira.

12

Településünk az elmúlt években a következőkben felsorolt pályázatokban vett részt sikeresen: Hazai és uniós támogatások adatai (2004-2012 között megkötött szerződések):  Bőcs Községi Önkormányzat által elnyert pályázatok: Projekt megnevezése: 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről Támogatás éve: 2010 A megvalósítás időpontja: 2010-2015 Támogatástartalom: 49.6 e Ft Támogatott projekt esetén program neve: IKSZT kialakítása és működése Faluház felújítása, informatikai-, háztartási-, elektromos eszközök, bútorok és RES beszerzése + lift (önerőből) Támogatott projekt esetén pályázati azonosító szám: 1118918908 Projekt megnevezése: A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése Támogatás éve: 2010 A megvalósítás időpontja: 2011 A projekt összes költsége (eFt): 9,6 Támogatástartalom: 8,7 e Ft Támogatott projekt esetén program neve: „Intelligens iskola” létrehozása Bőcsön az oktatási infrastruktúra fejlesztésével Számítógépek és egyéb informatikai eszközök beszerzése Támogatott projekt esetén pályázati azonosító szám: TIOP-1.1.1-07/1-2008-0219 Projekt megnevezése: Településrekonstrukció az árvíz sújtotta településeken Támogatás éve: 2011 A megvalósítás időpontja: 2012 A projekt összes költsége (eFt): 77 Támogatástartalom: 73 e Ft Támogatott projekt esetén program neve: Településrekonstrukció az árvíz sújtotta Bőcs Községben Belső-bőcsi Óvoda felújítása, Ifjúság utcán csapadékcsatorna kialakítása, körtöltéssel párhuzamosan övárok felújítása Támogatott projekt esetén pályázati azonosító szám: ÉMOP-3.1.2/E-11-2011-0015 Projekt megnevezése: Közoktatás térségi sajátosságokhoz igazodó szervezése és infrastrukturális fejlesztése Támogatás éve: 2011 A megvalósítás időpontja: 2011-2013 A projekt összes költsége (eFt): 300.000 Támogatástartalom: 100.000.000 .Támogatott projekt esetén program neve: Új óvoda építése Bőcsön Új óvoda építése + bölcsőde Támogatott projekt esetén pályázati azonosító szám: ÉMOP-4.3.1/A-09-2010-0033 13

Projekt megnevezése: 135/2008 (X.18.) FVM rendelet falumegújításra és – fejlesztésre Támogatás éve: 2010 A megvalósítás időpontja: 2010 A projekt összes költsége (eFt): 18 e Ft Támogatástartalom: 16 eFt Támogatott projekt esetén program neve: Játszótér építése Bőcsön Játszótér kialakítása Belső-bőcsön Támogatott projekt esetén pályázati azonosító szám: 2055051079 Projekt megnevezése: Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz Támogatás éve: 2009 A megvalósítás időpontja: 2009 A projekt összes költsége (eFt): 34 e Ft Támogatástartalom: 26,5 e Ft Támogatott projekt esetén program neve: A Bőcsi Általános Iskola épületének komplex akadálymentesítése Támogatott projekt esetén pályázati azonosító szám: ÉMOP-4.2.2-09-2009-0019 Projekt megnevezése: 9/2008 (I.24.) FVM rendelet: vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében a kistérségi közlekedési szolgáltatások fejlesztésére Támogatás éve: 2008 A megvalósítás időpontja: 2009 A projekt összes költsége (eFt): 10 e Ft Támogatástartalom: 8 e Ft Támogatott projekt esetén program neve: Falugondnoki szolgáltatások fejlesztése Falubusz beszerzése Támogatott projekt esetén pályázati azonosító szám: 1075897643 Projekt megnevezése: Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz A megvalósítás időpontja: 2008-2009 A projekt összes költsége (eFt): 11,5 e Ft Támogatástartalom: 10 e Ft Támogatott projekt esetén program neve: A bőcsi orvosi rendelő akadálymentesítése Támogatott projekt esetén pályázati azonosító szám: ÉMOP-4.2.2-2007-0206 Projekt megnevezése: Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése – kistérségi járó beteg szakellátó központok fejlesztése, alap-, járó beteg szakellátás korszerűsítése” Támogatás éve: 2009 A megvalósítás időpontja: 2010 A projekt összes költsége (eFt): 20 e Ft Támogatástartalom: 16,5 e Ft Támogatott projekt esetén program neve: Az orvosi rendelő felújítása Orvosi rendelő felújítása (szigetelés, ajtó, ablakok csere, orvosi eszközök beszerzése, számítógépek beszerzése) Támogatott projekt esetén pályázati azonosító szám: ÉMOP-4.1.1-2008-0024

14

Projekt megnevezése: Kisléptékű településfejlesztés Támogatás éve: 2012 A megvalósítás időpontja: 2013 A projekt összes költsége (eFt): 67.983.949 Ft Támogatástartalom: 64.584.751 Ft Támogatott projekt esetén program neve: Kisléptékű településfejlesztés Bőcs községben Közösségi ház felújítása, Rákóczi út autóbuszöböl kialakítása, Petőfi út felújítása Támogatott projekt esetén pályázati azonosító szám: ÉMOP-3.1.3-11-2012-0114 Projekt megnevezése: Kisléptékű településfejlesztés Támogatás éve: 2012 A megvalósítás időpontja: 2012 A projekt összes költsége (eFt): 5.263.000 Ft Támogatástartalom: 4.999.850 Ft Támogatott projekt esetén program neve: Fenntartható fejlődés Bőcsön Iskola kirándulás pályázat Támogatott projekt esetén pályázati azonosító szám: KEOP-6.1.0/A/11-2011-0059  BŐ-VÍZ NONPROFIT KFT. által elnyert pályázatok: Projekt megnevezése: 122/2009 (IX.17.) FVM rendelet a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához nyújtandó támogatás pályázati felhívásának keretében a 1008069 azonosítószámú, BÜKK-MAK LEADER Közösségi Energiaudvarok Fejlesztése célterület Támogatás éve: 2010 A megvalósítás időpontja: 2012 A projekt összes költsége (eFt): Támogatástartalom: 10 e Ft Támogatott projekt esetén program neve: Bemutató Közösségi Energiaudvar kialakítása Bőcs központjában Támogatott projekt esetén pályázati azonosító szám: 2076407882  ÉLHETŐBB BŐCSÉRT NONPROFIT KFT. által elnyert pályázatok: Projekt megnevezése: 122/2009 (IX.17.) FVM rendelet a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához nyújtandó támogatás pályázati felhívásának keretében a 1007983 azonosítószámú, BÜKK-MAK LEADER Látványközpont célterület Támogatás éve: 2010 A megvalósítás időpontja: 2012 A projekt összes költsége (eFt): Támogatástartalom: 39.999.805.- Ft Támogatott projekt esetén program neve: Látványközpont építése Támogatott projekt esetén pályázati azonosító szám: 125073685 Forrás: Helyi adatgyűjtés, Önkormányzat

15

 Hazai Támogatások 2004-2011 Cél kategória

Projektek száma

Támogatás (eFt)

Költség (eFt)

1 9 10

1.500 1.196 2.696

2.475 1.196 3.671

Tervezés Gazdaságfejlesztés Összesen

 Uniós támogatások NFT1 2004-2011 évben Operatív program Agrár és Vidékfejlesztés OP Összesen

Projektek száma 2

Támogatás (eFt) 2.750

Költség (eFt) 3.716

2

2.750

3.716

Projektek száma 4 1

Támogatás (eFt) 154.226 72.893

Költség (eFt) 362.800 145.786

1

9.573

9.573

1

7.459

7.459

7

244.151

525.618

 Uniós támogatások UMFT 2007-2011 évben Operatív program Regionális OP-ok Gazdaságfejlesztési OP Társadalmi Infrastruktúra OP Társadalmi Megújulás OP Összesen

16

 UMFT projektek 2007-2011 évben Pályázó neve

Projekt célja

Bőcs Község Önkormányzata POLI-FERR 2000 Műanyagfeldolgozó és Értékesítő Kft.

Új óvoda építése Bőcsön (2010) Környezetközpontú technológiafejlesztés a POLI-FERR 2000 Kft-nél (2010) A Bőcsi Általános Iskola épületének komplex akadálymentesítése (2009) Orvosi rendelő felújítása Bőcsön (2009) A bőcsi orvosi rendelő akadálymentesítése (2008) "Intelligens iskola" létrehozása Bőcsön az oktatási informatikai infrastruktúra fejlesztésével (2011) Munkahelymegörző támogatás képzéssel kombinálva a GAME 2 Kft-nél (2009)

Bőcs Község Önkormányzata

Bőcs Község Önkormányzata Bőcs Község Önkormányzata Bőcs Község Önkormányzata

GAME 2 Gazdasági, Pénzügyi, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Összesen

Megvalósítás helye Bőcs

Támogatás (eFt) 100.000

Költség (eFt)

Bőcs

72.893

145.786

Bőcs

26.460

34.222

Bőcs

17.767

19.741

Bőcs

10.000

11.386

Bőcs

9.573

9.573

Bőcs

7.459

7.459

244.152

525.619

297.452

Forrás: TEIR; hazai támogatások: MÁK, OTMR (2010.05.14), uniós támogatások: NFÜ, EMIR (2011.11.07)

A két forrás között vannak átfedések, de mivel más-más bontásban szerepeltek, ezért szükségesnek tartottuk mind két formában rögzíteni.

17

1.1.

Az esélyegyenlőségi bemutatása

célcsoportokat

érintő helyi szabályozás rövid

1.1.1. Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2008-ban készült el a település Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója, melynek célterületei a következők: - Szociális szolgáltatások és ellátások működésének helyi szabályozása Az alapelveknek és a megfogalmazott értékeknek megfelelő, minden szociális jellegű ellátás és juttatás kritériumait, jellemzőit tartalmazó helyi szabályozás kialakítása. - Intézményi szabályozás Az egyes szociális intézmények belső és egymás közötti működésére vonatkozó szabályok egységesítése úgy, hogy az ágazatra vonatkozó jogszabályokban, helyi rendeltekben előírt ellátásokban és szolgáltatásokban ne alakulhassanak ki párhuzamosságok, illetve lehetőség nyíljon az egyes intézményekben rendelkezésre álló erőforrások megosztására. - Intézményi struktúrák felülvizsgálata, fejlesztése A szociálpolitikai intézmények és ellátások áttekinthetőbbek és kiismerhetőbbek legyenek. - Információkezelés, információáramlás A lakossággal, a potenciális ellátotti körrel, való megfelelő kapcsolat kialakítása, a szakmai és intézményi kapcsolatrendszer fenntartása, együttműködés más ágazatokkal. 1.1.2. Esélyegyenlőségi program 2012-ben készült el az Önkormányzat korábbi esélyegyenlőségi programja, melynek alapvető célja volt, hogy biztosítsa a településen a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. A szolgáltatáshoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosításán túl akkor célként fogalmaztuk az esélyteremtést támogató lépéseket, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyermekek és felnőttek hátrányainak kompenzálását és az esélyegyenlőség előmozdítását. 1.1.3. Szociális rendelet Az Önkormányzat a többször módosított szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott támogatási formák közül az alábbiakban felsoroltakat vezette be és az anyagi fedezetet is biztosította (2013. 01. 01-től):  foglakozást helyettesítő támogatás,  rendszeres szociális segély,  időskorúak járadéka,  lakásfenntartási támogatás (tűzifa, vagy áramszámlához hozzájárulás),  rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,  rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,  ápolási díj (méltányossági alapon),  átmeneti segély,  temetési segély,  egyéb támogatás. 18

A támogatások egy részét természetbeni juttatásként kapják az igénylők. Ez tűzifa, szén, étkezési burgonya. A szociálisan rászorult nyugdíjasok minden év decemberében 3000 Ft átmeneti segélyt kapnak. A településen biztosított szociális szolgáltatások:  Étkeztetés Az étkezetés „Szociális konyha keretében nyújtott ellátásnak minősül”, és az étel - elvitelének lehetővé tételével és - az ellátott lakására való szállítással történik. A Tiszáninneni Református Egyházkerület fenntartásában önálló intézményként működik a Bőcsi Idősek Otthona, melynek konyhája több területen látja el az étkezéssel kapcsolatos feladatokat, úgy mint: - munkahelyi étkeztetés - gyermekétkeztetés - szociális étkeztetés - az intézményben lakók étkeztetése A napi egyszeri meleg ételt – az ellátott egészségi állapotától függően – vagy maga az ellátott viszi a lakására, vagy a gondozók szállítják ki. Ennek meghatározása az alapellátásról szóló szolgáltatási szerződésben történik. A napi egyszeri meleg étel munkanapokon biztosított. Az ellátás térítési díjhoz kötött, a megállapodásban rögzítettek szerint. Étkeztetésben jelenleg 75 fő részesül (ebből 15 fő a sajátkihordásos).  Házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény – Módszertani Központ által biztosított) Házi segítségnyújtásban jelenleg 24 fő részesül. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban 10 fő részesül. Az ellátás térítési díjhoz kötött, a megállapodásban rögzítettek szerint. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás állami feladat lesz a hatályos jogszabályok értelmében 2013. évben.  Családsegítés és Gyermekjóléti alapellátás Célja a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő gyermekek, fiatal felnőttek és családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képességek megőrzése érdekében szolgáltatás nyújtása. Feladata a szociális alapellátás keretében olyan személyes szociális segítség nyújtása, amely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, a családok, valamint a különböző közösségi csoportok jólétéhez és fejlődéséhez. Családgondozói és gyermekjóléti feladatokat lát el, ellátásokat közvetít, szervezési tevékenységet végez. A szolgáltatás igénybevétele térítési díjmentes.

19

2. Stratégiai környezet bemutatása BŐCS KÖZSÉG SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSI RENDSZERE SZOCIÁLIS- ÉS GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁS RENDSZERE

POLGÁRMESTERI HIVATAL ↓ ↓ ↓ ↓ ↓ ↓ Óvoda Iskola (állami fenntartású) Családsegítő Központ Miskolci Egys. Szoc. Int. Faluház Ongai társulás ↓ ↓ ↓ ↓ ↓ ↓ ↓ ↓ Gyermekvédelmi felelős Családsegítő Gyermekjóléti Étkeztetés Házi Információs Támogató szolg. Szolgálat Szolgálat segítségnyújtás Iroda ↓ ↓ ↓ ↓ CsaládCsaládSzociális Szociális gondozók gondozók segítők gondozók (MKTT által működtetett) SZAKELLÁTÁSI FORMÁK  Bőcsi Idősek Otthona (Tiszáninneni Református Egyházkerület által működtetett)  Bentlakásos otthon (59 férőhely)

20

A településen illetékes intézmények központjai és azok elérhetősége

*Az elérési idők meghatározása során az országos közúthálózaton, illetve a belterületen a KRESZ által meghatározott általános sebességkorlátozásokkal (130, 110, 90, 50 km/h), kompok esetében 7 km/h sebességgel számoltunk.

Intézmény típusa

Központ

Építésügyi Hivatal Miskolc Építésügyi körzetközpont Miskolc Fogyasztóvédelmi Felügyelőség Miskolc Gyámhivatal Felsőzsolca Kerületi Állategészségügyi és ÉlelmiszerMiskolc ellenőrző Hivatal Kistérségi ÁNTSZ Miskolc Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Miskolc Vízügyi Főfelügyelőség Körzeti Földhivatal Miskolc Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Miskolc Bányakapítányság Megyei földhivatal Miskolc Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Miskolc Megyei Kormányhivatal Miskolc Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Miskolc Pénztári Szakigazgatási Szerv Megyei Kormányhivatal ÉlelmiszerláncMiskolc biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Miskolc Állami Főépítésze

Eljutási idő * Óra:Perc 0:24 0:24 0:24 0:16

Távolság km 20,337 20,337 20,337 13,869

0:24

20,337

0:24

20,337

0:24

20,337

0:24

20,337

0:24

20,337

0:24 0:24 0:24

20,337 20,337 20,337

0:24

20,337

0:24

20,337

0:24

20,337 21

Megyei Kormányhivatal Erdészeti Miskolc Igazgatósága Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Miskolc Igazgatósága Megyei Kormányhivatal Mérésügyi és Műszaki Miskolc Biztonsági Hatóság Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Miskolc Megyei Kormányhivatal Növényés Miskolc Talajvédelmi Igazgatósága Megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv Miskolc MKh. Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerveinek Munkavédelmi Miskolc Felügy. MKh. Munkavédelmi és Munkaügyi Miskolc Szakigazgatási Szervének Munkaügyi Felügy. Munkaügyi központ kirendeltsége Miskolc NeKI Kirendeltség Miskolc Nemzeti Adó- és Vámhivatal Megyei Miskolc Adóigazgatóság Nemzeti Adó- és Vámhivatal Megyei Vám- és Miskolc Pénzügyőri Igazgatósága Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális Adó Miskolc Főigazgatósága Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VámMiskolc és Pénzügyőri Főigazgatóság Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Miskolc Okmányiroda Felsőzsolca Országos Egyéni Választó Kerületek Tiszaújváros Polgármesteri hivatalok Bőcs Rendőrkapitányság Miskolc Szociális és gyámhivatal Miskolc Tűzoltóság Miskolc Városi Bíróság Miskolc Városi Ügyészség Miskolc Vízügyi Igazgatóság Miskolc

0:24

20,337

0:24

20,337

0:24

20,337

0:24

20,337

0:24

20,337

0:24

20,337

0:24

20,337

0:24

20,337

0:24 0:24

20,337 20,337

0:24

20,337

0:24

20,337

0:24

20,337

0:24

20,337

0:24 0:16 0:30 0:0 0:24 0:24 0:24 0:24 0:24 0:24

20,337 13,869 22,854 0 20,337 20,337 20,337 20,337 20,337 20,337

Forrás: GeoX Kft. (2011(idő, táv),2012(intézmény))

22

2013. 01. 01-től, a járási rendszer megalakulásával Bőcs község az emődi gyámhivatal illetékességi területéhez került. Ez nehézzé teszi a hivatal elérését, mert közvetlen közlekedés Bőcs és Emőd között nincs. Be kell utazni Miskolcra és onnan lehet Emődre eljutni. Ez időben hosszadalmas, költségekben pedig megterhelő. 2.1. Kapcsolódás helyi stratégiai és települési dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal

önkormányzati

2.1.1. Költségvetési koncepció Bőcs község költségvetési koncepciójában arra törekszik, hogy a meglévő intézményhálózat és az Önkormányzat működése lehetőség szerint az eddigi színvonalon biztosított legyen. Mindezeket a gazdaságos és költségtakarékos működés mellett valósítsa meg. A település eddig gazdaságilag stabil volt és a cél az, hogy ez a jövőben is így maradjon. A tavalyi évben megkezdett, de még be nem fejezett beruházások (megnyert pályázatok) megvalósítása a terv, újabb beruházás nem szerepel a koncepcióban. 2.1.2. Gazdasági program A Gazdasági program célja, hogy az Önkormányzat Képviselő-testülete a ciklusának időtartama alatt egy egységes, előre meghatározott célrendszer szerint működjön, fejlődjön. A Képviselő-testület tudomásul veszi, hogy a gazdasági programban meghatározottakat figyelembe kell venni minden gazdasági jellegű, a gazdálkodásra, a település működtetésére, fejlesztésére vonatkozó döntésnél. A Gazdasági Program összeállítása során az alábbiak kerültek figyelembevételre:  A Képviselő-testület és a polgármester elképzelései,  Az Önkormányzat működtetésében résztvevő intézmények vezetőinek javaslatai, elvárásai, elképzelései,  A település lakossága, önszerveződő közössége által megfogalmazott elképzelések, igények,  Az Önkormányzat jelenlegi, illetve várható pénzügyi helyzete. A Gazdasági Programban meghatározott célkitűzések eléréséhez a Képviselőtestületnek két irányba is koncentrálnia kell:  egyrészt a célkitűzések egymásra épülő megvalósítására,  másrészről a szükséges anyagi források, eszközök megteremtésére. A célkitűzések megvalósításakor a Képviselő-testületnek ügyelnie kell arra, hogy az egyes elképzelések úgy valósuljanak meg, hogy azok a legfőbb célként meghatározottakat segítsék, járuljanak hozzá a részcélok megvalósításához. A jelen gazdasági programban meghatározott célok, elképzelések megvalósításához a Képviselő-testületnek biztosítani kell a szükséges anyagi eszközöket, valamint vagyont.

23

Az anyagi eszközök, valamint a vagyon megteremtéséhez nem elegendők a szokásos évről évre keletkező források (állami támogatások), hanem szükség van  a pályázati lehetőségek felkutatására, illetve  az Önkormányzat sajátosságainak kihasználása alapján új lehetőségek keresésére (energiatakarékossági programok, pályázatok, energiatermelés), illetve a meglévő anyagi források nagyobb kihasználására. Ennek a programnak célja, hogy Bőcs fejlődésének üteme fenntartható, életének komfortja biztosítható és javítható legyen. Előnyben részesíti azokat a programokat, amelyek a település fenntartható fejlődését, népességmegtartó képességét segítik elő. 2.1.3. Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció 2008-ban készült el a település legutóbbi Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója. Felülvizsgálata esedékes. Ebben a következő feladatok, fejlesztési irányok kerültek megfogalmazásra a szolgáltatások biztosításának egyes szintjein:  Az önkormányzat szabályozási hatáskörében A szociális ellátásokat és szolgáltatásokat szabályozó saját hatáskörben megalkotott önkormányzati rendeleteknek összhangban kell állniuk a jogszabályi változásokkal.  Önkormányzati ellátási szintű feladatok Az önkormányzatnak az önkormányzati törvényből és szociális törvényből adódó kötelező és önként vállalt feladatainak ellátása érdekében folyamatosan biztosítania kell a szociális ellátások és szolgáltatások anyagi fedezetét, az intézmények működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, továbbá azok fejlesztéséhez, állagmegóvósához szükséges forrásokat. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény 92/B.§ (1) bekezdés e, pontjában foglalt rendelkezés értelmében a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény állami fenntartója /az önkormányzatok is ide tartoznak/ gondoskodik a szakemberek képzéséről, továbbképzéséről.  Intézményi szintű feladatok Minden önkormányzati intézményben biztosítani kell a jogszabályban előírt létszámminimumot, valamint a szolgáltatások színvonalas működtetéséhez szükséges, minimum feletti állomány kiépítését. Az intézményben foglalkoztatottak képesítésének meg kell felelnie a jogszabályi követelményeknek, szükség esetén ennek megszerzése érdekében az érintetteket képzésre kell küldeni. Az intézmények költségvetésében biztosítani kell a központilag meghatározott béremelésekhez szükséges fedezetet úgy, hogy az lehetővé tegye az intézményi minősítési rendszer működtetését is. Továbbá fontos az ágazati információs rendszer működtetéséhez szükséges technikai feltételek megteremtése, valamint a szakmai munkát végző dolgozók számára szupervizíós lehetőség biztosítása. A lakosság megfelelő tájékoztatása érdekében szükséges - az érintett intézmények aktív bevonásával - egységes szerkezetű, de az egyes intézményeket külön is tartalmazó /intézményi alapadatok, tevékenység, szolgáltatások, főbb eljárási szabályok/ ismertető készítése, mely az önkormányzat internetes honlapján is elhelyezésre kerül. 24

Továbbá fontos az egyes intézmények szintjén kapcsolatok kiépítése és fenntartása, valamint folyamatos tapasztalatcsere biztosítása más társintézményekkel.  Fejlesztési irányok A település sajátos helyzetéből adódik (Hernád folyó ketté szeli), hogy árvíz esetén a két falurész közötti út járhatatlan, sőt Belső-Bőcsöt gyakran el is zárja a külvilágtól. Az ilyen esetekre és a már működő szolgáltatások ellátásának segítésére, új szolgáltatási formák kialakítására, a jövőben „Falubusz”-t szeretnénk beszerezni. Erre egy sikeres pályázat után sor is került. 2.1.4. Köznevelési és közművelődési intézmények Településünkön helyben biztosított a napközi otthonos óvodai nevelés. 2012-ben adták át az új épületet, melyben 5+1 csoporttal egységes óvoda- bölcsődeként működik a 2012/2013-as nevelési évtől kezdődően. A beruházás megvalósítása pályázati források igénybevételével sikerült. A megyei köznevelési fejlesztési tervben leírtak szerint: A 3 – 6 éves populációt vizsgálva a település óvodai kapacitása átlag 10%-kal meghaladja a következő 5 évben az ellátásra jogosultak számát (XX. sz táblázat: Óvodáskorú gyermekek száma a településen). A számítás nem vette figyelembe a 7 éves korosztály létszámát, akik jelentős része viszont ki is kerül az óvodai ellátásból, és az általános iskolai intézményrend-szerben jelenik meg. Azt hogy évről-évre hány 7 éves gyermeket tartanak vissza az iskola-érettségi vizsgálatok alapján az óvodákban az adott év óvodai kapacitásainak felülvizsgálata-kor indokolt figyelembe venni. Amennyiben a település valamennyi óvodás korú gyermeke a település óvodájába járna, a helyzetelemzés adatai azt mutatják, hogy az óvoda kihasználtsága a 2012-13. nevelési évben 114%-os lenne. A bejáró gyermekek száma a 2012-13. nevelési évben 4 fő. A jelenleg rendelkezésekre álló számok alapján az óvodáskorú gyermekek számának csök-kenése miatt, indokolt a 2016-17. nevelési évtől 1 csoporttal csökkenteni az óvodai csoportok számát. Az óvodáskorú gyerekek száma a településen 3 évesek 4 évesek 5 évesek 6 évesek Összesen fő Férőhelyek száma Kapacitás eltérés

2012-2013 43 32 46 45

2013-2014 34 43 32 46

2015-2016 34 26 34 43

2016-2017 34 34 26 34

155

2014-2015 26 34 43 32 145 135

166

137

128

-11

-10

10

8

17

*Becsült adat az előző évek átlagából

25

2013. 01. 01-től állami fenntartásba került át az iskola, mely általános és szakiskola, alapfokú művészetoktatási intézményként működik. Ökoiskolai címet is elnyerte. A művészetoktatás keretein belül a zeneoktatás mellett a társastánc és néptánc oktatást is helyet kapott. Szakiskolai évfolyamon élelmiszer- és vegyi áru eladókat képeznek. Integrált oktatás keretében a sajátos nevelési igényű tanulók egy része (korábbi megnevezés szerint: tanulásban akadályozottak) helyben gyógypedagógiai segítséget kaphatnak. Az integrált oktatás a normál tanterv szerint oktatható gyermekekkel egy osztályban történik, csak bizonyos órákon foglalkozik az SNI-s tanulókkal külön gyógypedagógus. Az iskola fogadja a szomszéd település (Berzék) felső tagozatos tanulóit is, mivel ott csak alsó tagozat működik. Az átalakítás során a Miskolci Tankerülethez került az intézmény. A közművelődési feladatot a Faluház és Könyvtár látja el, ezek Bőcs Község közművelődési közintézményei. A Faluház épülete 1993-ban épült, 300 fő befogadására alkalmas nagyteremmel rendelkezik. Az épületben ezen kívül több klubhelyiség található, illetve itt kapott helyet a községi könyvtár, mely közel 10500 kötettel várja a látogatóit. A könyvtár 2006-os évben számítógépekkel is bővült, így az internetezni vágyók is lehetőséghez juthatnak. A számítógépes hálózat további bővítésére volt mód az IKSZT-s pályázat kapcsán. A Tájház az 1800-as évek elején épült lakóház, melyet Önkormányzatunk újított fel, és ott közgyűjteményi és közművelődési feladatokat ellátó közösségi teret létesített. Az itt található berendezési tárgyakat, eszközöket a lakosság adományozta és a Herman Ottó Múzeum munkatársai katalogizálták. Az épületet 2010. augusztus 20-án adták át a lakosságnak és a turistáknak. Azóta sok színes program fűződik a nevéhez és a látogatók száma és észrevételei is bizonyítja, hogy érdemes volt belekezdeni a beruházásba. 2012 nyarán két sikeres pályázat tette lehetővé, hogy a faluközpontunk tovább szépüljön. A Látványközpont és Energiaudvar megépülése lehetőséget ad az újrahasznosítható energiaforrások felhasználásának bemutatására, illetve helyet biztosít a helyi kertészetnek. Emellett Koncz József festőművész, településünk szülötte, által adományozott képek állandó kiállításának a helyszíne is. Az épület körül kialakított kert Márk Gergely nevét viseli. A külföldön is híres magyar rózsanemesítő haláláig jó kapcsolatot ápolt Bőccsel. 2013. május 25-én átadott Közösségi ház még névadásra vár. Szintén egy sikeres pályázat tette lehetővé a korábban pártházként szolgáló épület felújítását. Itt is színes közösségi élet folyt, hiszen rendszeresen helyet adott hagyományőrző programoknak. A beruházást követően kulturált környezetben van lehetőség a már korábban is szervezett programok megtartására (adventi koszorúkészítés, tojásfestés stb.). Az épületben megtekintetők, egy szintén bőcsi születésű művész, Soós István képei. Reméljük ez is állandó kiállítássá válik majd.

26

2.2. A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A Mötv. 87. §-a értelmében a helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre. Bőcs község 2005-ben intézményfenntartó társulást hozott létre Berzék, Sajóhidvég és Köröm községgel közösen. A társulás célja a családsegítés és a gyermekjóléti alapellátás költséghatékonyabbá és az ellátási terület lakosai számára hozzáférhetőbbé tétele volt. A gesztor település feladatait Bőcs község látja el. A társulási megállapodás felülvizsgálata jelenleg folyamatban van. Településünk tagja a Miskolc Kistérség Többcélú Társulásának. Testületünk szándéknyilatkozatában jelezte a Társulásnak, hogy 2013. július 1. után is tagja kíván maradni. A kistréség által fenntartott Miskolci Egyesített Szociális és Egészségügyi Intézmény Módszertani Központ látja el a házi segítségnyújtás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás feladatait Bőcsön. Onga és Társult Önkormányzatok Társulásához a támogató szolgáltatás feladatellátása céljából csatlakozott Önkormányzatunk. 2.3. A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatokat a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. E mellett a következőkben felsorolt adatforrásokra támaszkodtunk:  releváns kutatások adataira (TEIR, KSH-TSTAR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, MÁK, NAV)  az önkormányzat által gyűjtött adatokra,  illetve a partnerek által nyújtott adatokra. Mindezek alapján vázoltuk fel a település átfogó helyzetképét esélyegyenlőségi szempontból, illetve az is láthatóvá vált, hogy mely területeken szükséges további adatok gyűjtése.

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Nem csak tudományos fogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli deficitekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A szegénység 27

kialakulásának okai többek közt a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerő-piaci esélyek szűkülésére – nem kis részben az oktatás és képzés hiányosságaira -, a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethetők vissza. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. Ez az állapot az érintetteket nagyon gyorsan megbélyegzi és a társadalomból való kirekesztettségüket okozza. Ma Magyarországon minden harmadik ember (kb. 3 millióan) a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A cigányok/romák nagy többsége ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. A gyakorlatban a mélyszegénység fogalmát azonosítják a cigánysággal. Ez nem más, mint az etnikai és szociális dimenzió összemosása, és ezzel a társadalmi kirekesztettségből fakadó összes probléma „cigánykérdésként” való felfogása. Fontos azonban tudomásul venni, hogy a cigányság és a mélyszegénység két olyan halmazt képez, melynek van ugyan közös metszete, ám a kettő nem fedi teljesen egymást. Nem igaz, hogy minden mélyszegénységben élő ember cigány/roma. Az viszont kijelenthető, hogy a cigányok élete a mélyszegénységtől függetlenül is sokkal inkább terhelt az őket érintő diszkrimináció rejtett és nyílt dimenzióinak a kíméletlen érvényesülése miatt. (Cserti-Csapó-Orsós 2012) A kisebbségi hovatartozás pontos adatainak meghatározására a 2001-ben készült népszámlálási adatok alapján nyílik lehetőség. Az adatok alapján Bőcsön a lakosság 8%-a vallotta magát cigány nemzetiségűnek. Becsült adatok szerint, jelenleg 470 fő, a lakosság 16,237%-a. A népszámlálási adatok nem nyújtanak kellően pontos információt eme kisebbség lélekszámának alakulásáról, mivel a legtöbb roma származású ember nem vallja magát roma származásúnak. A roma lakosság szociális helyzetére vonatkozóan nincsenek pontos adatok, azonban megállapítható, hogy átlagos életszínvonaluk, lakhatási körülményeik, egészségi állapotuk, iskolázottságuk, foglalkoztatottságuk a társadalom egészéhez viszonyítva lényegesen rosszabb. Munkaerő-piaci szempontból a rendszerváltás, piacgazdasági átalakulás legnagyobb vesztese a roma népesség. A szakképzetlen munkát igénylőmunkahelyek csökkenésével és megszűnésével a munkanélküliségi rátájuk meghaladta a nem roma származásúakét. Súlyos problémát rejt az, hogy az aktív munkavállalásra alkalmas romák közül 85-90% munkanélküli. Ezek nem településünk speciális problémái, hanem az egész országot érintő megoldandó feladatok. 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (továbbiakban: Szt.) meghatározza a pénzbeli, a természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, annak megállapítását, a szociális ellátás finanszírozásának elveit és intézményrendszerét, a szociális ellátást nyújtó szervezet és a jogosult közötti jogviszony főbb elemeit, továbbá a fenntartónak a szolgáltatóval, illetve intézménnyel kapcsolatos feladat- és jogkörét, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi

28

tevékenységet végző személy adatainak működési nyilvántartására vonatkozó szabályokat. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) meghatározza az állam által nyújtandó családtámogatási ellátások rendszerét, formáit, az ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításával és folyósításával kapcsolatos legfontosabb hatásköri és eljárási szabályokat.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) célja a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítése, a foglalkoztatási feszültségek feloldása, valamint az álláskeresők támogatásának biztosítása. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. tv. célja a nemzetiségek sajátos kultúrájának megőrzésének, anyanyelvük ápolásának és fejlesztésének, egyéni és közösségi jogainak széleskörű biztosításának elősegítése, figyelemmel Magyarország Alaptörvényében a magyarországi nemzetiségek ügye iránt kinyilvánított felelősségvállalásra, továbbá a nemzetiségek védelme érdekében. A szegénységben élők, a roma közösségek helyzetének elemzése során vizsgálni kell az Ebktv. által rögzített, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának érvényesülését. Az Ebktv. 8. és 9. §-ai értelmében közvetlen, illetve közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt nemzetiséghez tartozása, társadalmi származása, vagyoni helyzete miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, vagy az a rendelkezés, amely ezen személyeket, csoportokat lényegesen nagyobb arányban hozza hátrányos helyzetbe mint a velük összehasonlítható személyeket, csoportokat. A fenti törvények részletes áttekintése ad támpontokat a következőkben megadott szempontok szerinti helyzetelemzéshez. 3.1. Jövedelmi és vagyoni helyzet A jövedelem és vagyon fogalmát a Szt. 4. §-a és a Cst. 4. §-a határozza meg a jogszabályok hatálya alá tartozó ellátások vonatkozásában. A településünkön lakosságát tekintve a következő diagramok szolgálnak némi támponttal a jövedelmi helyzet tekintetében:

29

A fentiekben közölt adatok azt mutatják, hogy településünkön élő adófizetésre kötelezettek aránya a kistérség szintjével megegyező, 40% körüli. A munkanélküliségi rátát nézve, B.-A.-Z. megye és a régió tekintetében jobban állunk, de az is kimutatható, hogy az országos szintet meghaladjuk. Ez annak köszönhető, hogy az északi régióban a rendszerváltás után nagyon sok munkahely megszűnt és ezt még a mai napig nem hevertük ki. Az ábra értékei szerint 2010-ben csökkenés figyelhető meg, ez azonban nagyobb részt a közfoglalkoztatási programoknak köszönhető. A későbbiekben közölt táblázatok adatai azt igazolják, hogy ez a csökkenés nem volt hosszú távú. A belföldi jövedelem mind az ország, mind a kistérség tekintetében jelentős elmaradást mutat, ez magyarázható részben azzal, hogy községünk nem nagy lélekszámú, illetve a munkanélküliség viszonylag magas. Valamint azt a tényt is igazolja, hogy a térségünkben kapott fizetés legtöbb esetben jóval kevesebb, mint a Közép- Magyarországon, vagy a Nyugat-Magyarországon szokásos bérek. Ez is az itt élők esélyegyenlőségét rontja, de sajnos ebben településünk vezetése nem kompetens. 30

3.2. Foglalkoztatottság, munkaerő piaci integráció A jogi szabályozás szerint a helyi önkormányzat az Flt. 8. §-a értelmében külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során a) közfoglalkoztatást szervez, b) figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását, c) döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai következményeit, d) az állami foglalkoztatási szerv működési feltételeihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt. A helyi önkormányzat a Mötv. 15. §-a szerint feladat- és hatásköreinek ellátása során – törvényben meghatározott módon és mértékben – biztosítja a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy feladatellátásba történő bevonását. Az Ebktv. 21. § - 23. § paragrafusai rögzítik, hogy egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz pl. a munkához jutás során, a munkához jutás felvételi eljárása keretében, stb. Előfordulnak olyan speciális helyzetek, amikor indokolt, hogy a munkáltató különbséget tegyen helyzetük, tulajdonságuk, jellemzőjük alapján a munkavállalók között, ezért az Ebktv. értelmében nem minősül az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének, ha az a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés. A 23. § biztosítja annak a lehetőségét, hogy törvény, kormányrendelet, illetve kollektív szerződés a munkavállalók meghatározott körére – a foglalkoztatási jogviszonnyal vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal összefüggésben – eltérjen az egyenlő bánásmód követelményétől, amennyiben ennek célja valamely hátrányosabb helyzetű csoporttal kapcsolatban a pozitív diszkrimináció alkalmazása. A HEP-ban elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya Ezek az adatok arra mutatnak rá, hogy a teljes lakónépességhez képest milyen arányú a nyilvántartott foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, ez miként változott az elmúlt években, illetve, hogy milyen az arány a férfiak és nők között a vizsgált területen. Meg kell vizsgálni az adatok alakulásának tendenciáit és összefüggésbe hozni a település gazdasági mutatóinak alakulásával. Át kell gondolni, hogy a tendenciák, valamint a településen jelenleg érvényesülő gazdasági folyamatok milyen jövőbeli kilátásokat hordoznak magukban.

31

3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) év

2008 2009 2010 2011 2012 2013

nő

férfi

összesen

fő 1429 1424 1424 1400 NA NA

fő 1364 1361 1375 1354 NA NA

fő 2793 2785 2799 2754 NA NA

nyilvántartott álláskeresők száma (fő) nő fő 80 87 83 110 112 NA

% 5,6% 6,1% 5,8% 7,9% NA NA

férfi fő 113 122 97 125 123 NA

% 8,3% 9,0% 7,1% 9,2% NA NA

összesen fő 193 209 180 235 235 NA

% 6,9% 7,5% 6,4% 8,5% NA NA

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

32

Mint azt korábban már jeleztük a 2010-ban tapasztalható csökkenés a munkanélküliség tekintetében nem bizonyult tartósnak. Az okokat akkor már kifejtettük. Ezek a diagramok jól érzékeltetik a településünk tekintetében tapasztalt munkanélküliségi mutatókat. Azt is jól demonstrálják, hogy a férfiak körében magasabb számú az álláskeresők aránya. Ez magyarázható azzal a ténnyel, hogy a nők ebben a korban még a családtámogatási ellátások valamelyikére is jogosultságot szerezhetnek (GyES, GyET).

33

3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint

nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett

2008

2009

2010

2011

2012

2013

fő

193

209

182

235

235

NA

fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő %

5 2,6% 25 13,0% 33 17,1% 20 10,4% 24 12,4% 25 13,0% 25 13,0% 25 13,0% 9 4,7% 2 1,0%

12 5,7% 31 14,8% 30 14,4% 25 12,0% 25 12,0% 27 12,9% 25 12,0% 27 12,9% 5 2,4% 2 1,0%

4 2,2% 29 15,9% 23 12,6% 24 13,2% 21 11,5% 21 11,5% 22 12,1% 30 16,5% 8 4,4% 0 0,0%

8 3,4% 37 15,7% 27 11,5% 29 12,3% 25 10,6% 26 11,1% 26 11,1% 33 14,0% 22 9,4% 2 0,9%

5 2,1% 38 16,2% 24 10,2% 31 13,2% 22 9,4% 34 14,5% 27 11,5% 31 13,2% 21 8,9% 2 0,9%

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

35

3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli év

2008 2009 2010 2011 2012 2013

180 napnál régebben regisztrált munkanélküli

fő nő 80 87 83 110 112 NA

férfi 113 122 97 125 123 NA

fő összesen 193 209 180 235 235 NA

nő férfi 47 64 55 65 50 50 51 49 NA NA NA NA

összesen 111 120 100 100 NA NA

% Nő 58,8% 63,2% 60,2% 46,4% NA NA

férfi 56,6% 53,3% 51,5% 39,2% NA NA

összesen 57,5% 57,4% 55,6% 42,6% NA NA

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Az ábrák tanúsága szerint a településünkön élő tartós munkanélküliek körében a nők magasabb arányban vannak jelen, ez annak is köszönhető, hogy a férfiak elhelyezkedési esélyei az idénymunkák tekintetében jobbak, illetve ők könnyebben mozdulnak ki a településről. A nők a családjuk ellátása mellett nehezen szánják rá magukat az ingázásra. Főként az alacsony iskolai végzettségűek. Igaz az ő elhelyezkedési esélyeik nemtől függetlenül minimálisak. Számukra csak a közfoglalkoztatási programok jelentik a munkalehetőséget. Felzárkóztatásukhoz elengedhetetlen az iskolázottság növelése, lehetőség szerint valamilyen szakma megszerzése.

37

3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma év

nő

férfi

összesen

2008 2009 2010 2011 2012 2013

fő 266 259 251 246 NA NA

fő 270 270 269 265 NA NA

fő 536 529 520 511 NA NA

Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma nő fő 8 6 6 14 NA NA

% 3,0% 2,3% 2,4% 5,7% NA NA

Férfi fő 6 11 16 13 NA NA

% 2,2% 4,1% 5,9% 4,9% NA NA

összesen fő 14 17 22 27 NA NA

% 2,6% 3,2% 4,2% 5,3% NA NA

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

A nyílvántartott pályakezdő álláskeresők száma és nemenkénti aránya is igazolja a már a fentiekben megállapított tényt, miszerint a nők ebben a korban még a családtámogatási ellátások valamelyikét (GyES, GyET) is igénybe tudják venni, amennyiben a jogosultsági feltételek fennállnak. Településünkön az is megfigyelhető, hogy ha a családban van olyan személy, aki ápolásra szorul, akkor általában a nők maradnak vele otthon, igénybe véve az ápolási díjat. A 2011-es év tekintetében jelentős változás, hogy a pályakezdő álláskereső nők száma meghaladta a férfiakét. Ennek okai számunkra egyenlőre még nem ismertek.

38

b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb lakosság száma összesen év

2001 2011

15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma

összesen

nő

férfi

összesen

nő

férfi

fő 2187 2332

fő 1105 1201

fő 1082 1131

fő 1749 NA

fő 872 NA

fő 877 NA

általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma Összesen fő 438 NA

% 20,0% NA

nő fő 233 NA

férfi % 21,1% NA

fő 205 NA

% 18,9% NA

Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás

39

3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint év

nyilvántartott álláskeresők száma összesen

2008 2009 2010 2011 2012 2013

Fő 197 209 180 235 NA NA

8 általánosnál alacsonyabb végzettség fő % 42 21,3% 43 20,6% 21 11,7% 39 16,6% NA NA NA NA

8 általános fő 69 65 61 79 NA NA

% 35,0% 31,1% 33,9% 33,6% NA NA

8 általánosnál magasabb iskolai végzettség fő % 86 43,7% 101 48,3% 98 54,4% 117 49,8% NA NA NA NA

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Érdekes eredményt mutat a táblázatunk. A regisztrált munkanélküliek között a legmagasabb arányban a 8 általánosnál magasabb végzettséggel, tehát szakmával rendelkezők állnak. Szeretnénk megtudni, hogy közülük hányan vannak 180 napnál régebben regisztrálva, illetve mennyi közülük a pályakezdő. Logikusan végiggondolva ugyanis a szakmával rendelkezőknek jobbak az elhelyezkedési esélyeik. A pályakezdőknél, pedig a gyakorlat hiánya akadályozza az elhelyezkedést. Az intézkedési tervben meg kell említeni, hogy a Munkaügyi Központ és Önkormányzatunk között szorosabb együttműködés szükséges e tekintetben, illetve a településen működő vállalkozásokkal kapcsolatot kell kialakítani a helyi, szakképzett munkaerő jobb kiaknázása érdekében.

41

Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók létszáma és a 8. évfolyamot eredményesen végzettek: 3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma év

2009 2010 2011 2012 2013

8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma

fő

Fő

%

NA NA NA NA NA

NA NA NA NA NA

#ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!

Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)

Ezzel kapcsolatban a TEIR rendszerben nem rögzítettek adatot, így a rendelkezésünkre álló információk alapján a következőket tudjuk lejegyezni: 2008-ban a Szegények és Rászorultak Alapítványa (Budapest, József körút 8.3/4) szervezett községünkben alapfokú iskolai végzettség megszerzésére irányuló képzést a „Lépj egyet előre” program keretében. 28 fő kezdte meg tanulmányait és 28-an el is végezték. Önkormányzatunk tudomása szerint, még elbírálás alatt áll egy pályázat, amely szintén a községünkben élő, az általános iskolából kimaradtak felzárkóztató képzését célozta meg, de bővebb információval egyenlőre nem rendelkezünk róla.

42

Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában 3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában szakiskolai középfokú felnőttoktatásban szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők összesen felnőttoktatásban résztvevők résztvevők év

2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők

fő

fő

%

fő

%

fő

%

#ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! 0 0 0 0

NA NA NA NA NA

#ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!

NA NA NA NA NA

#ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!

NA NA NA NA NA

#ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!

Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)

Ezzel kapcsolatban a TEIR rendszerben szintén nem szerepel adat, így a rendelkezésünkre álló információk alapján a következőket tudjuk lejegyezni: A fent említett alapítvány szintén a „Lépj egyet előre” program keretében megszervezte a targoncavezető képzést, melyre 30 fő jelentkezett és 30-an el is végezték. 2013-ban a Fókusz Középiskola (Miskolc, Kazinczy u. 5.) 46 fő részvételével élelmiszer- és vegyi áru eladó képzést szervezett. Ez a tanfolyam jelen pillanatban még tart. Ez a két adatsor csak érintőlegesen kapcsolódik ehhez a fejezethez, azonban alkalmas arra, hogy számszerűen is kimutassuk, hogy a munkaerő-piaci hátrányokat okozó alacsony iskolázottság javítására vonatkozó felnőttoktatásban milyen létszámban, arányban vonódtak be a településen élők.

43

c) Közfoglalkoztatás Önkormányzatunk mindig is nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy minden lehetőséget kihasználva és figyelembe véve minél több helyi munkanélkülinek tudjon munkalehetőséget biztosítani. Erre nagyon jó lehetőséget biztosítanak a különböző közfoglalkoztatási programok. A megyei munkaügyi központ és településünk között már régóta jó az együttműködés. Az általuk felkínált létszámot maximálisan kihasználva szervezzük a közfoglalkoztatást községünkben. Ezen kívül a különböző START programok keretében is igyekszünk minél több itt élőnek munkalehetőséget adni. A helyi vállalkozók is azt tartják szem előtt, hogy lehetőség szerint helyben elérhető munkaerőt alkalmazzanak. d) foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A település bemutatása során már kitértünk a fenti tényezőkre, de néhány információt még lényegesnek tartunk megemlíteni. Bőcs közlekedési viszonyai megfelelőek. A kistérségi központ, egyben megyeszékhely (Miskolc) 18 km-re található a településtől. Tömegközlekedéssel közvetlenül elérhető települések száma 12. A fő időszakban óránként járnak az autóbuszok és a vonatok. Az esti és a hétvégi közlekedés azonban már nem ilyen jó. Ez azoknak jelent problémát, akik műszakban dolgoznak. Esetenként több órát kell várniuk a haza útra, vagy éppen jóval korábban kell elindulniuk a munkába. Helyi közlekedés nincs a településen. A közlekedési vállalatok (MÁV, Borsod Volán) korábban összehangolták járataikat, így a vonattal közlekedők vasútállomásról való hazautazása is biztosított volt. Jelenleg ez már nem megszervezett. Szükségesnek tartanák az egyeztetést az érintett vállalatok között. Jó megoldásnak bizonyult egyes multi cégek kezdeményezése, hogy saját munkásjáratokat indítanak dolgozóik szállítására (JABIL, SANMINA). A kisebb vállalkozások azonban még az utazási költségtérítést sem fizetik ki a dolgozóiknak, így sokan ezért nem vállalnak a környező városokban munkát. Mint azt már a korábbiakban említettük településünkön két nagyobb cég van jelen, a Borsodi Sörgyár Zrt., illetve a Haladás Mezőgazdasági Szövetkezet. Fontosnak tartjuk, azonban megemlíteni az Önkormányzatot is, mint munkaadót, hiszen az egyik legnagyobb foglalkoztató községünkben. Bőcsön több kisebb vállalkozás is működik, ezek elsősorban egyéni vállalkozások, de néhány közülük potenciális munkaadóként is jelen van (műanyag feldolgozó, tüzép, ruházati- és más jellegű kiskereskedések, vállalkozások stb.) A válság térségünkben is nyomot hagyott. Főként a Sörgyárban dolgozók érezhették meg, de a településen élők mindegyikét is érintette valamilyen szempontból (deviza hitel, munkahely elvesztés stb.) A rendszerváltás óta több tulajdonosváltáson átesett gyár nincs könnyű helyzetben, reméljük, túlteszi magát a problémákon és továbbra is az egyik meghatározó cég marad településünkön és az országban is. Azt is megemlítettük már, hogy egy 50%-ban kész épület még befektetőkre vár. A korábban injekciós tűgyárnak indult beruházás akkor sajnos félbeszakadt. Az épület jó 45

helyen található, könnyen megközelíthető tömegközlekedéssel is. Önkormányzatunk folyamatosan keresi a befektetőket az épület kihasználása, és a helyi munkahelyteremtés céljából. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Az Flt. III. fejezete rögzíti a munkaerő-piaci szolgáltatások és foglalkoztatást elősegítő támogatásokat. Az állami foglalkoztatási szerv és az állami felnőttképzési intézmény által nyújtott szolgáltatások a következők:  munkaerőpiaci és foglalkozási információ nyújtása,  munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás,  munkaközvetítés. A támogatott képzésben részesíthető személyek körét és a képzési támogatásként adható juttatásokat az Flt. 14. §-a rögzíti. A hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatásának bővítését szolgáló támogatások nyújthatók az Flt. 16.§- alapján a munkaadó részére a törvényben rögzített feltételek esetén. Az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás nyújtható az Flt. 17. §-a szerint a legalább három hónapja folyamatosan álláskeresőként nyilvántartott, vagy rehabilitációs járadékban részesülő magánszemélyek számára, legfeljebb hat hónap időtartamra, havonta a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegéig terjedő vissza nem térítendő formában, pályázati eljárás keretében. A munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatásáról az Flt. 18. §-a rendelkezik, eszerint pályázati eljárás keretében, vissza nem térítendő munkahelyteremtő támogatás nyújtható a munkavállalók létszámának növelésével tartós foglalkoztatást biztosító munkáltató Az álláskeresők ellátására vonatkozóan az Flt. 25. §-a szerint álláskeresési járadék folyósítható annak az álláskereső személynek, aki megfelel a törvény e rendelkezése szerinti feltételeknek. Az Flt. 30. §-a szerint az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési támogatást kell megállapítani a jogszabályban rögzített feltételek esetén. Az álláskereső részére járó álláskeresési járadék, álláskeresési segély megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos helyközi utazási költségtérítés állapítható meg az Flt. 32. §-a szerint. A fiatal pályakezdők számára is a munkaügyi központ szervez programokat, képzéseket. A Családsegítő Központ és a Faluházban működő Ifjúsági Információs Iroda segítséget tud adni a munkavállalás elősegítéséhez azzal, hogy internetes hozzáférést biztosít az álláskereső portálokhoz, önéletrajzírásban segítséget nyújt, tanácsod ad. Tájékoztatják a hozzájuk fordulókat a különböző szociális és családtámogatási ellátásokról, a pályakezdőket érintő a munkavállalók és munkáltatók számára nyújtható támogatásokról.

46

f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) A felnőttek tekintetében is azt tudjuk leírni, amit már a pályakezdőknél megtettünk. azzal kiegészítve, hogy alkalmanként a már korábban említett alapítványok, iskolák szerveznek helyben iskolai képzéseket, tanfolyamokat. Ezeken a képzéseken a pályakezdők is részt vehetnek. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A szegénység és mélyszegénység fogalmát az alábbiak szerint határozzák meg: A szegénységgel és társadalmi kirekesztődéssel kapcsolatos mutatószámok listáját 2001ben határozta meg az Európai Unió, e szerint Európában szegénynek számítanak a medián jövedelmek 60%-ánál kevesebből élők. Ennek megfelelően a szegénységben élő, meghatározásánál a háztartások összes nettó jövedelmét kell figyelembe venni úgy, hogy minden egyes háztartástag munkából, társadalmi juttatásból, illetve vagyonból származó jövedelmét összegezni kell, majd csökkenteni szükséges a fizetendő adókkal és járulékokkal. A KSH legfrissebb, 2011. évi felvételéből származó kimutatása szerint a szegénységi küszöb forintban kifejezve alig haladta meg a nettó 62.000 Ft-ot. A mélyszegénységgel sújtottak közé azokat sorolják, akiknek különösen alacsony, a medián jövedelmek 40%-a alatti a jövedelme. Ez alapján vizsgálható, hogy milyen arányban foglalkoztattak mélyszegénységben élőket – valamint önkéntes nyilatkozatok megléte esetén romákat - a települési önkormányzat saját fenntartású intézményeiben. A roma származású munkanélküliek elhelyezkedési esélyeinek és foglalkoztatottságának növelését a munkaügyi központ számos eszközzel és munkaerő-piaci programmal igyekszik elősegíteni. Az Önkormányzat a már fentebb is említett közhasznú- és közcélú foglalkoztatás maximális kihasználásával igyekszik erősíteni munkavállalási esélyeiket. Közülük magas azoknak a száma, akiknek más lehetőség nem is adódik a munka világába való bekapcsolódásra. Itt főként az egészségügyi problémával küzdőkre (leszázalékolásuk alapján más ellátásra nem jogosult; életviteli problémákkal küzdők, ami az egészségi állapotukra is nagymértékben rossz hatással van), illetve a kisgyermekesekre gondolunk. Ez természetesen nemcsak a roma nemzetiségű népesség eme csoportjára jellemző, hanem a magyar lakosság hasonló helyzetben élő tagjaira is. A község vezetése feladatának tekinti eme célcsoport élethelyzetének, társadalmi esélyegyenlőségének javítását, munkaerő-piaci (re)integrációjuk elősegítését. A szakképzetlen vagy nem megfelelő, elavult képesítéssel rendelkezők foglalkoztatása azonban kimerül a közfoglalkoztatásban. A helyi lehetőségeik is beszűkülnek, csak az alkalmi és idénymunka jelent plusz jövedelemszerzési lehetőséget. Hosszú távú foglalkoztatásuk nem megoldott. Ez sajnos nem helyi, hanem össztársadalmi probléma.

47

h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A foglalkozási diszkrimináció elsősorban a munkahelyi felvételnél, másodsorban az elbocsátásoknál érezteti hatását. A foglalkozási diszkrimináció mértéke és a munkaerő-piaci státusz között erős összefüggés található. A nem foglalkoztatottak csoportja (munkanélküliek és inaktívak együtt) és azokon belül a roma származású nem foglalkoztatottak szenvedték el legnagyobb valószínűséggel a hátrányos megkülönböztetést eddigi életútjuk során. A munkaerőpiacról való korai kiszoruláshoz leginkább az egészségi állapottal, a származással és az életkorral összefüggő foglalkozási diszkrimináció járul hozzá. Településünkön eddig nem volt jelen a diszkrimináció egyik formája sem és célunk az, hogy a jövőben sem valósulhasson meg. Nincs tudomásunk arról, hogy bármely lakosunkat helyben a fent említett megkülönböztetések bármelyike érintette volna. Éppen ezért fontos a jövő tekintetében is a szoros együttműködés a munkaügyi központ, a helyi vállalkozások, és Önkormányzatunk között. Azt azonban meg kell említenünk, hogy diszkriminációnak tartjuk azt, ha a környező városokba jelentkező bőcsi lakosok azért nem kapják meg a munkát, mert vidékiek és az utazást nem hajlandóak nekik finanszírozni. Igaz, hogy egy városban több jelentkező is akad egy munkára, de legalább a meghallgatás, jelentkezés esélyét mindenkinek biztosítani kellene. 3.3. Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások E fejezetben kiemeljük a pénzbeli és természetbeni szociális támogatásokat, valamint a munkaerő-piaci szolgáltatásokat és az álláskeresők számára elérhető támogatásokat. A Szt. 25. §-a és 47. §-a alapján a szociálisan rászoruló személyek részére a következő pénzbeli és természetbeni ellátási formák adhatók: Pénzbeli ellátások:  időskorúak járadéka,  foglalkoztatást helyettesítő támogatás,  rendszeres szociális segély,  ápolási díj,  lakásfenntartási támogatás,  átmeneti segély,  temetési segély. Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók, így:  lakásfenntartási támogatás,  átmeneti segély, temetési segély,  rendszeres szociális segély,  foglalkoztatást helyettesítő támogatás.

48

Természetbeni ellátás továbbá:  a köztemetés,  közgyógyellátás,  egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság,  adósságkezelési-szolgáltatás Az elemzés során ki kell emelni, hogy a szociális segély meghatározó mértékben jelenik meg a település alacsony jövedelmű lakosságának körében. Figyelembe kell venni, hogy 2011. január 1-től bérpótló juttatásra (BJP), illetve 2011 szeptember 1-től foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (FHT) jogosult, aki korábban rendelkezésre állási támogatásban (RÁT) részesült, ám a jogosultságot évente felül kell vizsgálni. 2012-től csak annak folyósítható az ellátás, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző évben legalább 30 nap munkaviszonyt tud igazolni közfoglalkoztatásban vagy más foglalkoztatási jogviszony alapján. Amennyiben a feltételeknek nem tud eleget tenni, mert számára nem tudtak közfoglalkoztatás körébe tartozó munkát felajánlani, illetve a 30 nap munkavégzést egyéb módon sem tudta teljesíteni, akkor a 30 nap számításánál az általa teljesített közérdekű önkéntes tevékenység időtartamát is figyelembe kell venni. A bérpótló juttatásban részesülő a munkaügyi szervezettel nyilvántartott álláskeresőként köteles együttműködni. Január elsejétől közfoglalkoztatásban csak a kirendeltség által közvetített álláskeresők, elsősorban bérpótló juttatásra jogosult személyek foglalkoztathatóak, akik a felajánlott munkalehetőséget az iskolai végzettség és szakképzettség figyelembevétele nélkül kötelesek elfogadni, emellett az önkormányzat rendeletben előírhatja jogosultsági feltételként, hogy a juttatásban részesülő a lakókörnyezetét tartsa rendben. A BJP/FHT összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimumhoz igazítva, több mint négy évig változatlanul 28 500 forint volt, jelenleg 22.500 forint. 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma év

15-64 év közötti lakónépesség száma

segélyben részesülők fő

segélyben részesülők %

2008 2009 2010 2011 2012 2013

2793 2785 2799 2754 NA NA

16 15 13 18 NA NA

0,6% 0,5% 0,5% 0,7% NA NA

49

A diagram jól tükrözi, hogy az aktív korú népességből alacsony azok száma, akik segélyezettek. A további táblázatok azonban arra mutatnak rá, hogy nem szabad korai következtetéseket levonnunk. 3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma

év 2008 2009 2010 2011 2012 2013

nyilvántartott álláskeresők száma

álláskeresési járadékra jogosultak

fő

fő

%

193 209 180 235 235 NA

27 39 36 46 21 NA

14,0% 18,7% 20,0% 19,6% 8,9% NA

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

50

Ez az ábra már azt tükrözi, amit a korábban is megállapítottunk, hogy településünkön is magas a munkanélküliek száma. A 2012-ben tapasztalható csökkenés abból is adódhat, hogy a közfoglalkoztatásban szerzett idők összegyűltek és ezáltal szerzett valaki jogosultságot az álláskeresési támogatásra, így nem vonhatunk le korai következtetéseket.

51

3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma

év

rendszeres szociális Foglalkoztatást helyettesítő segélyben támogatás (álláskeresési támogatás) részesülők 15-64 évesek munkanélküliek %fő fő %-ában ában

2008 88 2009 84 2010 70 2011 94 2012 13 2013 NA

4 4 4 5 NA NA

27 39 36 46 131 NA

14 17 20 20 56 NA

Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett

Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást

0 0 0 0 1 NA

0 0 0 0 0 NA

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

53

A táblázat adatsora azt jelzi, hogy az adott településen a szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, mint az aktív korúak támogatása milyen mértékben van jelen. Rendszeres szociális segélyt az az aktív korú személy kaphat az önkormányzattól, aki nem munkavállaló, vagy egészségkárosodott, vagy támogatott álláskereső, vagyis olyan hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, aktív korú személyek részére nyújtott támogatás, akik nem rendelkeznek rendszeres, megélhetést biztosító jövedelemmel. A foglalkoztatást helyettesítő támogatást csak álláskereső személy veheti igénybe. Korábban már részletezett adatokból kiderült, hogy a regisztrált munkanélküliek több mint a fele 180 napnál hosszabb ideje álláskereső, így ez a diagram az ő számukat is mutatja. A 2012-ben megfigyelhető radikális csökkenés a segélyezettek számában abból fakad, hogy a rendszeres szociális segélyre való jogosultság életkori határát a nyugdíjra vonatkozó életkorhoz is kötötték, így sokan átkerültek a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak körébe. A diagram jól tükrözi, hogy milyen magas a támogatásban részesülők száma. Azt pedig hozzá kell tennünk, hogy ezen juttatásokban részesülök között magasabb százalékban vannak jelen a roma nemzetiségűek. 3.4. Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakásállományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Az önkormányzati törvény az önkormányzatok ellátandó feladatai között rögzíti a lakás (és helyiség) gazdálkodást. A törvény rögzíti az önkormányzatok számára a hajléktalanság megelőzésének, és a területükön hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának kötelezettségét 2013. január 1-től. A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A jegyző a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő-részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt. A lakásfenntartási támogatás alapnyi jogon, normatív alapon állapítható meg. Igen lényeges az Ebktv. 26. §-ának (3) bekezdésének figyelembe vétele a lakhatási helyzet, illetve a szegregátumok vizsgálata és a megfogalmazandó intézkedések során. A rendelkezés rögzíti, hogy „a lakáshoz jutási feltételek meghatározása nem irányulhat arra, hogy a 8. §-ban meghatározott tulajdonságok szerint egyes csoportok valamely településen, illetve településrészen mesterségesen, nem a csoport önkéntes elhatározása alapján elkülönüljenek.” Az Ebktv. tiltja a lakáshoz jutási feltételek olyan módon való meghatározását, ami alapján egyes védett tulajdonságokkal rendelkező csoportok egy adott településen vagy településrészen belül mesterségesen 55

elkülönülnek. Ezt elsősorban a település drágábban és olcsóbban értékesíthető telkekre, ingatlanokra történő felosztásával, kettéosztásával lehet megvalósítani. A törvényi tilalom része, hogy a mesterséges elkülönülés a csoport tagjainak szándékán kívül valósuljon meg, azaz abban az esetben, ha egyes személyek vagy e személyek csoportja önként, kényszer nélkül kíván a település egy különálló részén élni anélkül, hogy ez a helyzet bizonyos lakáshoz jutási feltételek diszkriminatív meghatározásán alapult volna, az nem minősíthető az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének. Községünkben 956 lakást/családi házat tartanak nyílván, egy sem alacsony fokozatú. Szegregált lakókörnyezetben, külterületen élő lakos nincs. A közüzemi szolgáltatások (vezetékes víz, villany, gáz, csatorna) majdnem minden lakásban elérhető. Ezeket az adatokat már korábban a település bemutatása során elemeztük. Illegális szemétlerakó és dögkút sincs a településen.

56

3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány

év

összes lakásállomány (db)

bérlakás állomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db)

szociális lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

2008

952

0

9

0

0

0

5

0

2009

955

0

9

0

0

0

5

0

2010

956

3

9

0

0

0

5

0

2011

956

2

7

0

0

0

5

0

2012

956

2

7

0

0

0

5

0

2013

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok

57

59

a) bérlakás-állomány

A bérlakás állomány az Önkormányzatunk tulajdonát képező szolgálati lakásokat takarja. A 2011-től mutatkozó csökkenés abból ered, hogy némely ingatlan eladásra került vagy lebontották telekrendezés miatt. b) szociális lakhatás Községünk szociális lakásállománnyal nem rendelkezik. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok E vizsgálati szempont kapcsán szükséges összegyűjteni az önkormányzati, illetve a rendelkezésre álló adatbázisokból a település lakásállományára vonatkozó adatokat és megvizsgálni, hogy az mennyi a szociális és lakhatási követelményeknek meg nem felelőnek minősíthető lakások száma. Az elégtelen lakhatási körülményekkel jellemezhető lakás meghatározásához a következők nyújtanak segítséget: Az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Bizottsága (General Comment No. 4, the UN Committee on Economic, Social and Cultural Rights) 1991-ben egy indoklást adott ki, melyben értelmezte a megfelelő lakás fogalmát, amely bármely ország lakáspolitikájának kiinduló pontja kell, hogy legyen. Ez a következő elemeket tartalmazta: 1. a lakhatás jogi biztonsága, azaz védelem az erőszakos kilakoltatás ellen; 2. alapszolgáltatásokhoz és infrastruktúrához való hozzáférés (ivóvíz, energia, szennyvízcsatorna, fűtés, világítás, stb.); 3. megfizethetőség (a lakhatással kapcsolatos költségeknek olyan szinten kell lennie, hogy más alapvető szükséglet kielégítését vagy megszerzését ne veszélyeztesse); 4. lakás alapvető minőségi és mennyiségi elemei (alapterület, fűtés, stb.);

60

5. biztosítani kell az elesett csoportok lakáshasználatának lehetőségét (idősek, gyerekek, mozgáskorlátozottak, halálos betegek, HIV fertőzöttek, természeti katasztrófák áldozatai, stb.); 6. elhelyezkedés (a megfelelő lakásnak olyan helyen kell lennie, amely lehetővé teszi a munkába járást, valamint egészségügyi szolgáltatás, iskola, és egyéb szociális szolgáltatások igénybe vételét); 7. kulturális megfelelés (a lakás megépítési módjának és az építéshez használt anyagoknak alkalmasnak kell lennie a kulturális identitás és különbözőség kifejezésére). Az ezen tényezőknek meg nem felelő lakásokat tekintjük elégtelen lakhatási feltételeknek.

Ennél a diagramnál meg kell jegyezni, hogy településünk zárt kerti részén borházak találhatóak. Ezek magántulajdonban vannak, a hozzájuk tartozó földterülettel együtt. Itt is biztosított a villanyvilágítás. Vezetékes víz viszont csak a főúton van (500 m). Saját kúttal azonban az ingatlanok többsége rendelkezik. Ez a lakásállomány egy másik területen lévő víkendházakkal együtt kb. 40 ingatlant jelent. A táblázatban azért csak ötöt tüntettünk fel, mert ennyiben életvitelszerűen tartózkodnak (5 fő, ingatlanonként 1-1). Az itt élőknek bejelentett lakcímük van településünkön, vagy a szomszédos Sajóládon. Ez az öt fő nem roma nemzetiségű, munkanélküli vagy nyugdíjas. Önként költöztek ki, kilakoltatásra nem került sor. Ez a zárt kerti rész a település határán belül a Sajólád felőli részen helyezkedik el. A főúton buszmegálló is található, az orvosi ellátás és a közintézmények elérhetők 20 percen belül gyalogosan, biciklivel 7-8 perc alatt, busszal 5 percen belül. Hajléktalan személy nincs a településünkön. A 2010-es árvíz okozta problémák négy ingatlan esetében vezetettek oda, hogy a szakértő vizsgálat után életveszélyesnek nyílvánította őket. Az itt élők lakhatási problémái megoldódtak. Másik ingatlant vásároltak, vagy albérletbe költöztek, esetleg hozzátartozókhoz mentek. Egyetlen esetben érintett többgyermekes családot, ők jelenleg albérletben laknak. A hátrahagyott ingatlanokat lebontásra ítélték. Egyik tulajdonos sem rendelkezett 61

lakásbiztosítással. Ezek az ingatlanokat a belvíz rongálta meg, amire a biztosító egyébként sem fizet, mert nem számít árvízkárnak. d) lakhatást segítő támogatások Községünkben jelenleg lakásfenntartási támogatást igényelhetnek azok a lakosok, akik a Szt.-ben és a helyi szociális rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelnek. Korábban már kitértünk erre a támogatási formára, így most nem részleteznénk. 2010-ig lehetőségünk volt kamatmentes kölcsön formájában lakáscélú támogatást adni a helyieknek. Ezt a támogatást lakás felújításra és vásárlásra lehetett igényelni. Sajnos a közben kialakult anyagi helyzetünk ezt már nem teszi lehetővé. Valamint a támogatásban részesülők egy része elmaradt a visszafizetéssel, ezért sem tudjuk már ilyen formában támogatni a lakosságot. 2012 decemberében az adósságcsökkentési támogatást is meg kellett szüntetnünk. 3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők

év

lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma

adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma

2008

143

9

2009

183

13

2010

152

25

2011

262

30

2012

193

8

2013

NA

NA

Forrás: TeIR, KSH Tstar

62

e) eladósodottság Az eladósodott lakosok pontos számáról Önkormányzatunknak nem rendelkezik adattal. A korábban már említett adósságcsökkentési támogatás illetve az árverezési hirdetmények szolgálhatnak támpontul, de ezen adatok sem mutatják meg a valós képet, hiszen a közüzemi szolgáltatások kikapcsolásáról nem rendelkezünk semmilyen információval. f) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Ezt korábban már kifejtettük, így itt most nem ismételnénk magunkat. 3.5. Telepek, szegregátumok helyzete Mint korábban már jeleztük településünkön szegregátum nincs, de szegregációval veszélyeztetett területnek minősítjük azon utcákat, melyekben elsődlegesen roma nemzetiségűek laknak. Ezekben az utcákban kevés magyar származású él. A lakások ára alacsonyabb, mint a település többi részén. Abból eredően, hogy a nálunk élő romák nagy százalékban alacsony iskolai végzettségűek, és ezáltal tartós munkanélküliek, az itt élők közül 50%-ot meghaladja azok száma, akik legfeljebb 8 osztállyal rendelkeznek és szociális segélyekből élnek. De mint azt már korábban kifejtettük, a közművesítés ezekben az utcákban is biztosított. A közintézmények elérhetőségét tekintve pedig elmondhatjuk, hogy az iskola, óvoda, orvosi ellátás gyalogosan 20 perc, de buszközlekedés is van (5 perc), illetve kerékpárral 7-8 perc alatt elérhetőek ezek a szolgáltatások. A Polgármesteri Hivatal és a Családsegítő Központ gyalogosan 10 perc alatt megközelíthető. Ezen utcák összefonódásánál van egy buszmegálló, illetve a már említett intézmények közvetlen közelében is megáll a busz, így a gyors közlekedés biztosított. 63

3.6. Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés E fejezet jogszabályi környezetét az alábbiakban foglaljuk össze. Elsőként kiemeljük az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényt, mely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról. A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében gondoskodik: a) a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, b) biztosítja a rovarok és rágcsálók irtását, c) folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén – lehetőségeihez képest – saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát, d) együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezeket. A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A Szt. értelmében a személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat. Szociális alapszolgáltatások: falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka, nappali ellátás. Személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátások: az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, a rehabilitációs intézmény, a lakóotthon, az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, az egyéb speciális szociális intézmény. Az Ebktv. rendelkezése értelmében az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell a társadalombiztosítási rendszerekből finanszírozott, továbbá a szociális, illetve gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylése és biztosítása, a betegségmegelőző programokban és a szűrővizsgálatokon való részvétel, a gyógyító-megelőző ellátás, a tartózkodás céljára szolgáló helyiségek használata, az élelmezési és egyéb szükségletek kielégítése során. Az egyenlő bánásmódhoz való jog magában foglalja különösen az azonos egészségügyi intézmények használatának, az ugyanolyan színvonalú és hatékony, illetőleg nem magasabb kockázattal járó gyógykezelésben, valamint betegségmegelőző programokban (szűrővizsgálatokban) való részvétel jogát.

64

3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás év

Felnőttek és gyermekek részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma

Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma

házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma

2008

2

1

1

2009 2010 2011 2012 2013

2 2 2 2 2

1 1 1 1 1

1 1 1 1 1

Forrás: TeIR, KSH Tstar

3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év

közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

2008

85

2009 2010 2011 2012 2013

108 111 109 95 NA

Forrás: TeIR, KSH Tstar

65

A közgyógyellátásban részesülők nagy része szintén nehéz szociális helyzetben van, így a betegek állapotának romlását is megelőzzük eme támogatással. Hiszen e nélkül a legtöbb esetben a gyógyszert sem tudnák kiváltani.

3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma év

ápolási díjban részesítettek száma

2008

14

2009 2010 2011 2012 2013

17 16 17 23 NA

Forrás: TeIR, KSH Tstar

Az ápolási díjban részesülők, ha ez az ellátási forma nem lenne, a munkanélküliek számát növelnék. Természetesen ez a támogatási forma a beteg hozzátartozó godozása miatt is fontos. A gondozási tevékenység mellett egy vidéki munkavállaló elhelyezkedési esélyesi minimálisak, ha csak helyben nem talál munkát, de az ápolt állapota is befolyásoló tényező ebben az esetben.

66

a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés A településen a gyermekek és a felnőttek házi orvosi ellátása biztosított, nincs betöltetlen orvosi praxis. Az iskolaorvosi feladatokat a házi gyermekorvos látja el. A táblázatban nem került be, de lényegesnek tartjuk rögzíteni, hogy betöltött fogorvosi praxis is van községünkben. A védőnői szolgálatról későbbiekben beszélünk. Az egészségügyi ellátás színvonalát a helyi gyógyszertár is emeli, amely szintén minden nap nyitva van. Szakrendelés Miskolcon és Tiszaújvárosban érhető el. Biztosítottak az életminőség javítását és az egészségfejlesztést szolgáló intézkedések, a család és nővédelmi gondozás (családtervezés, egészségfejlesztést szolgáló intézkedések, fogamzás előtti gondozás, genetika tanácsadás, várandós szoptatós anya gondozása), és az ifjúság egészségügyi gondozás speciális feladatainak ellátása. Az orvosi ügyelet is szervezett keretek között több település bevonásával biztosított. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés Önkormányzatunk mindig is fontosnak tartotta a lakosság egészségmegőrzését célzó programok szervezését, támogatását. Rendszeresen (évente 1-2 alkalom) a Faluházunk és az orvosi rendelő ad otthont a kihelyezett szűrővizsgálatoknak. A településünkön dolgozó orvosok és védőnők jó partnerek ebben a tevékenységben. A kötelező szűréseken kívül hallásszűrés, vércukorszint mérés, hasi ultrahang vizsgálat, csontsűrűség mérés, véradás, szemvizsgálattal egybekötött szemüvegkészítés, EKG vizsgálat, nőgyógyászati szűrővizsgálat így helyben is elérhetők. Évente egy alkalommal egészségnapot is szervezünk a helyi egészségügyi dolgozók, a Faluház és a Családsegítő Központ közreműködésével. Itt a szűrővizsgálatokon túl helyet kapnak az orvosi eszköz minősítéssel rendelkező, illetve gyógynövénykészítményekből álló termékbemutatók is. A gyermekeket pedig játékos formában, az óvoda és iskola közreműködésével, vetélkedőre invitáljuk, melyek témája természetesen az egészség. Itt kívánjuk megemlíteni, hogy védőnőik, a környéken jelen pillanatban egyedül álló módon, helyben végeznek nőgyógyászati rákszűrést a település női lakossága számára. Önkormányzatunk pár évvel ezelőtt elhatározta, hogy a méhnyak rák megelőzését célzó védőoltáshoz anyagi támogatást nyújt a tinédzser korú lányok szüleinek. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az oltóanyagot vesszük meg. Ez többszöri oltás és az első oltás költségét mi fizetjük. Ennek eredményeként az érintett korosztály 80%-ban be lett oltva. Jól működő védőnői szolgálatunk van, akik a gyermekorvossal közösen elérték, hogy jelen pillanatban nincs elmaradt kötelező védőoltás Bőcsön. Fontos továbbá, hogy a vérvételt is helyben megoldottuk. Az Önkormányzat autóval szállítja be a laborba a vérmintákat és a körzeti orvosaink hozzák ki az eredményeket, így a lakosságnak egy vérvétel miatt és annak eredményéért nem kell Miskolcra beutaznia. Ezekre az eredményekre büszkék lehetünk, és törekszünk arra, hogy a jövőben is legalább ezt a színvonalat tudjuk biztosítani.

67

c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A fentiekben említettük, hogy szakrendelés és kórházi ellátás Miskolcon és Tiszaújvárosban érhető el. A rehabilitációs ellátás is ezekben a városokban, illetve Szikszón hozzáférhető. A fejlesztő foglakozás terén elmondhatjuk, hogy óvodánkban van szakképzett fejlesztő pedagógus, az iskolában pedig gyógypedagógus áll rendelkezésre. Az iskolai oktatás elemzése során már jeleztük, hogy integrált oktatás folyik ezen intézményünkben. A nevelési tanácsadó Felsőzsolcán található, a pedagógiai szakszolgálat pedig Miskolcon. A nevelési tanácsadó eddig utazó gyógypedagógusi ellátás keretében biztosította köznevelési intézményeinkben a logopédusi ellátást. Sajnos ebben az évben ez már nem működött úgy, mint a korábbiakban. Reméljük, hogy a jövőben megoldódnak a finanszírozási problémák és újra helyben elérhető lesz a logopédus. Gyermekvédelmi Tanácskozásokon már többször igényként jelent meg az iskolapszichológus alkalmazása is. Reméljük, hogy erre a problémára a tankerületben találnak megoldást. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Községünkben két konyha is működik. Az egyik a már említett Idősek Otthonának a fenntartásában, a másik az önkormányzat tulajdonában van. Az Idősek Otthonának konyhája több területen látja el az étkezéssel kapcsolatos feladatokat, úgy mint: - munkahelyi étkeztetés - gyermekétkeztetés (egységes óvoda-bölcsőde) - szociális étkeztetés - az intézményben lakók étkeztetése Az saját konyhánk biztosítja az iskolai étkeztetést illetve munkahelyi étkeztetést. Mindkét konyha a hatályos jogszabályoknak megfelelően látja el feladatát. itt ismét megemlítenénk, hogy a településünkön szervezett egészségnap rendezvényei között az egészséges táplálkozással kapcsolatos ismeretek is helyet kapnak, illetve Óvodánkban zöldség és gyümölcsnapot is szoktak tartani. A nevelési tevékenységben nagy hangsúlyt fektetnek az egészséges életmóddal, és táplálkozással kapcsolatos ismeretek átadására. e) sportprogramokhoz való hozzáférés Bőcsön aktív sporttevékenység folyik. Községünkben kézilabda és futball szakosztály is működik női és férfi csapatokkal. Ezen kívül Horgász Egyesület is tevékenykedik, hiszen helyben saját tavunk van. Az Egyesület feladatai közé tartozik a halállomány pótlása is. Nagy hagyománya van településünk sportéletének, hiszen 2008-ban ünnepeltük a Bőcs Sport Klub fennállásának 60. évfordulóját. Mindkét szakosztály nagy hangsúlyt fektet az utánpótlás nevelésre, így a fiatalok is nagy számban részt vesznek a sportéletben. Nálunk már a mindennapos testnevelés bevezetése előtt kiemelt területként szerepelt az oktatásban a sport, a nyelv és informatikaoktatás mellett. A sportélethez biztosítottuk a megfelelő feltételeket. Sportpályán öltöző és edzőpálya is

68

rendelkezésre áll. A Sportcsarnokunk (egyben tornaterem is) megfelel a nemzeti bajnokságban előírt feltételeknek. Itt is biztosított külön öltöző-zuhanyzó. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Erről a területről is beszéltünk már a korábbiakban, így csak ismételni tudjuk magunkat. Önkormányzatunk a törtvényben előírt kötelező feladatai között biztosította a következő szociális- és gyermekjóléti alapellátásokat:  étkeztetés,  házi segítségnyújtás (MKTT által működtetett),  jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (MKTT által működtetett, ebben az évben már állami feladat lesz),  családsegítés (társulásban gesztorként),  támogató szolgálat (Onga gesztorságával biztosított),  Gyermekjóléti szolgálat (társulásban gesztorként) Az alapellátásokon kívül a Tiszáninneni Református Egyházkerület fenntartásában működik a Bőcsi Idősek Otthona 59 férőhellyel, ami a szociális szakellátások elérését megkönnyíti. Átmeneti Otthonok a közelben Miskolcon vannak, a többi lakosságszámtól függő szakellátásokkal együtt. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Erre még nem volt példa és mindent elkövetünk, hogy ne is forduljon elő. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Erről a témáról már beszéltünk az egészségügyi ellátás és a szociális szolgáltatások elemzése kapcsán, így nem ismételnénk magunkat. 3.7. Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai Az intézményeink bemutatása során már kifejtettük, hogy milyen színes közéleti tevékenység folyik Bőcsön. Néhány további információval szeretnénk még kiegészíteni. A Bőcsi Nyugdíjas Egyesület és a Rózsafa Hagyományőrző Egyesület aktívan részt vesz a település életében. Ezzel nemcsak színesítik azt, hanem hasznos szabadidő eltöltéshez is programokat biztosítanak községünk lakosságának. Önkormányzatunk lehetőségeihez mérten támogat minden olyan kezdeményezést, amely ezt a tevékenységet elősegíti, hiszen célunk a következő: „Élhetőbb Bőcsért”.

69

b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Településünkön etnikai konfliktus nem fordult elő, és célunk, hogy ez a későbbiekben is így maradjon. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A Családsegítő Központ szervezte meg településünkön az adománygyűjtést. Biztosítottunk számukra olyan helyiséget, ahol a tárolást meg tudják oldani. A helyi adományozókon kívül más támogatókat is keresnek (Premontrei Apácarend, Református Nőszövetség), de az utóbbi években az adományozók száma is csökkent, ami szintén magyarázható a válsággal. 3.8. A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Bőcsön 2013-ban feloszlatta magát a helyi roma nemzetiségi önkormányzat. 3.9. Következtetések: meghatározása

problémák

beazonosítása,

fejlesztési

lehetőségek

A mélyszegénységben élők, romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

magas számú szakképzetlen munkaerő, munkalehetőség hiánya adatok hiányossága

pályázati lehetőség kiaknázásával szakképzések szervezése szorosabb együttműködés a Munkaügyi Központtal

A településen élő roma származásúak számának és arányának tekintetében a valóságot pontosan tükröző adatok nem állnak rendelkezésre. A romák társadalmi beilleszkedés nagymértékben függ iskolázottsági szintjüktől. Az érintett populáció iskoláztatási hátrányainak számos oka van: a cigány gyermekek családi szocializációja, a cigányság és a többségi társadalom – család által közvetített kulturális mintáinak különbözősége; nyelvi hátrányok; a roma népesség szociális helyzete; területi elhelyezkedése; hátrányos megkülönböztetés. Az elmondottak következtében a többségi társadalomhoz képest kis arányú a szakképzésben résztvevők aránya, még elenyészőbb az érettségihez kötött képzésben, valamint a felsőoktatásban résztvevők hányada. Bőcs Község Önkormányzata minden eszközzel igyekszik a roma származású népesség esélyegyenlőségét biztosítani. 70

A „hagyományos” oktatási rendszer nem képes a társadalmi hátrányok kiegyenlítésére. Éppen ezért kiemelt jelentőséggel bírnak, az említet negatívumok, nehézségek mérséklésére a sikeresen működő roma oktatási-nevelési programok, tanoda programok. A kezdeményezések a roma népesség iskolázottságának javítása mellett a cigány kultúra ápolására és identitásuk megőrzésére is nagy hangsúlyt fektetnek. A roma társadalom a mindennapi élet során, hivatalos ügyintézések alkalmával – iskolázottsági, szocializációs, nyelvi hátrányaik következtében is számos akadályba ütközik. A cigány származású munkanélküliek elhelyezkedési esélyeinek és foglalkoztatottságának növelését a munkaügyi központ számos eszközzel és munkaerő-piaci programmal igyekszik elősegíteni. Az önkormányzat a közcélú foglalkoztatás maximális kihasználásával erősíti elhelyezkedési esélyeiket. A roma lakosság foglalkoztatottságának elősegítése szintén kiemelt feladat.

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység Az alábbiakban segítségül elsőként áttekintjük a gyermekek helyzetének elemzéséhez kapcsolódó definíciókat és szabályozást. Veszélyeztetettség: olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza (Gyvt. 5. § n) pont) A védelembe vétel a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a gyermek védelembe vétele a gyermekjóléti szolgáltatás feladata. Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi (Gyvt. 68. § (1) bekezdés). A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a Gyvt-ben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. Pénzbeli és természetbeni ellátások: a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, b) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, c) a gyermektartásdíj megelőlegezése, d) az otthonteremtési támogatás, e) a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: a) a gyermekjóléti szolgáltatás, b) a gyermekek napközbeni ellátása, c) a gyermekek átmeneti gondozása. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások: a) az otthont nyújtó ellátás, 71

b) az utógondozói ellátás, c) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás. A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: a) a védelembe vétel, b) a családbafogadás, c) az ideiglenes hatályú elhelyezés, d) az átmeneti nevelésbe vétel, e) a tartós nevelésbe vétel, f) a nevelési felügyelet elrendelése, g) az utógondozás elrendelése, Az ellátások és intézkedések nyújtása és megtétele, azok ellenőrzése, valamint biztosítása során adatok kezelésére az alábbi szervek és személyek jogosultak: a) a gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat- és hatásköröket gyakorló szervek és személyek (Gyvt. 16. §), b) a fővárosi főjegyző, c) a gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szolgáltatás, intézmény fenntartója, vezetője, d) a helyettes szülő, nevelőszülő, e) a gyermekjogi képviselő, illetve amennyiben a gyermek panaszának orvoslása érdekében feltétlenül szükséges a betegjogi képviselő, illetve az ellátottjogi képviselő, f) az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, g) a gyermekvédelmi szakértői bizottság. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet: A köznevelési törvény 2013. szeptember 1-éig hatályban tartja a közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 14. pontjában rögzített definíciót a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet vonatkozásában, ezt követően a definíciót a Gyvt. fogja tartalmazni. 2013. szeptember 1-éig hatályos szabályozás értelmében hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát családi körülményei, szociális helyzete miatt megállapították. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője, óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetén a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Erről a szülő önkéntesen a Gyvt-ben meghatározott eljárás keretében nyilatkozhat. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. A jegyző összesíti a települési önkormányzat illetékességi területén a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók számát és az ily módon előállított statisztikai adatokat minden év október 31ig megküldi az illetékes kormányhivatal részére (Nktvr. 27-29. §). Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: A jogosult gyermek számára a települési önkormányzat jegyzője a Gyvt-ben meghatározott feltételek szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot állapít meg. (Gyvt. 18. § (1) a)) A jogosultság megállapítása során sor kerül a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálatára a Gyvt. 19. §-a szerint. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás: A támogatásra az rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a gyermek tartására köteles és 72

1. nyugellátásban, 2. korhatár előtti ellátásban, 3. szolgálati járandóságban, 4. balettművészeti életjáradékban, 5. átmeneti bányászjáradékban, 6. időskorúak járadékában vagy 7. olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik. (Gyvt. 20/B. § (1)). Kedvezményes gyermek-étkeztetés: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása esetén a gyermek jogosult a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének igénybevételére. Óvodáztatási támogatás: A települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki · a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá · gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és · akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll pénzbeli támogatást folyósít. (Gyvt. 20/C. § (1)) 4.1.A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete A szociális alap- és szakellátáshoz kapcsolódó szempontok érvényesítése, tehát a gyermekek megfelelő ellátáshoz történő hozzáférése érdekében szakmaközi, tehát nemcsak a szociális terület szakembereinek objektívabb probléma-megközelítése és helyzetelemzése indokolt. A HEP során ezért a cél a jelzőrendszer tényleges, helyi működésének feltérképezése és esetleges hiányosságainak hatékony és mérhető orvoslása. A veszélyeztetettséget a jelzőrendszer széleskörű, minden jelzőrendszeri tag bevonásával kell meghatározni. A veszélyeztetettség helyzetének felismerése gyakran az együttműködésre kötelezett szakemberek hiányos jelzései miatt maradnak rejtve. A rendelet szerint definiált veszélyeztetettség – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot - gyakran igen nehezen felismerhető helyzetekből adódik. Igen nagy a látencia a gyermekek bántalmazása, a szexuális abúzus, gyerek és/vagy szülő alkohol- vagy drogfogyasztása kapcsán. A látencia okai között szerepel, hogy a sértett gyermek gyakran nem tudja, hová fordulhat segítségért, illetve a bántalmazott gyermek és családja nem kerül a gyermekvédelmi rendszer látókörébe, nem kerül kapcsolatba olyan szakemberekkel, akik a bántalmazás gyanújára felfigyelhetnének (ld. ombudsman jelentése az AJB-2227/2010). A helyzetelemzés során ezért nemcsak a meglévő szolgáltatások felsorolását, hanem azok ismertségét, ,,akadálymentességét” és hatékonyságát is szükséges feltárni és mérni. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel kapcsolatos rendelkezések során, a védelembe vétel elrendelése esetén, illetőleg a rendszeres gyermekvédelmi 73

kedvezményre való jogosultság, továbbá a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet megállapításáról szóló határozat meghozatalával egyidejűleg tájékoztatni kell a szülőt azokról a kedvezményekről, juttatásokról, pályázati lehetőségekről, amelyek a gyermeket megillethetik. Tájékoztatni kell továbbá a szülőt arról is, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek mikor minősül halmozottan hátrányos helyzetűnek. Az igazolatlan iskolai hiányzás és ennek következményeként a családi pótlék felfüggesztése esetében a jogalkotó szándéka a gyakorlatban nem mindig érvényesül, azaz az iskolai hiányzás valódi oka, annak részletes feltárása gyakran rejtve marad. Az iskolai hiányzás oka mögött előfordulhat a család részéről történő bántalmazás vagy lehet, hogy a veszélyeztetett helyzet azért áll elő, mert a gyermek anyagi vagy egyéb okokból családfenntartói vagy egyéb funkciókat lát el (dolgozik, ápol valakit, stb.) A helyzetfelmérés során fontos meggyőződni arról, hogy az igazolatlan hiányzások esetén előírt jelzési kötelezettség megfelelően működik-e, valamint rendelkezésre áll-e a valós segítséget, megoldást jelentő, a gyermek érdekeit szem előtt tartó támogató rendszer (ld. 20/2012. () EMMI rendelet, 51. § (3)-(5) bekezdések).

74

4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

év

védelembe vett 18 év alattiak száma

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül

veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

2008

26

2

26

2009

27

7

28

2010

9

22

27

2011

14

7

24

2012

1

7

27

2013

NA

NA

NA

Forrás: TeIR, KSH Tstar

75

A veszélyeztetett és a védelembe vett kiskorúak számát eddig a település jegyzője tartotta nyilván. A gyámhivatal védelembe veszi a gyermeket, ha a szülő vagy törvényes képviselő az alapellátások önkéntes igénybevételével a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem tudja, de segítséggel a gyermek fejlődése, nevelése a családban biztosítható. A gyámhivatal - a gyermekjóléti szolgálat javaslatának figyelembevételével - védelembe veheti továbbá a szabálysértési hatóság értesítése alapján a szabálysértést elkövetett fiatalkorút, vagy a nyomozó hatóság nyomozást megtagadó határozata alapján a tizennegyedik életévét be nem töltött gyermeket, vagy a rendőrség, az ügyészség, illetve a bíróság jelzése alapján a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, vádolt fiatalkorút. A veszélyeztetett gyermek definíciója alatt olyan - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapotot ért a rendelet, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A településen az elmúlt öt évben a veszélyeztetett kiskorúak száma jelentősen nem változott. A köztük lévő megoszlási arány már szembetűnőbb. El kell mondanunk, hogy Bőcsön szinte ugyan azon családok gyermekei tartoznak ebbe a körbe. A gondozási folyamatnak köszönhetően javult a helyzetük és emiatt szűnhetett meg a védelembe vétel. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt a család egy főre eső jövedelme arányában állapítják meg. Ezen, a Nkntv. 2013. szeptember 1-éig hatályos rendelkezése szerint ,hátrányos helyzetűnek minősülő gyermekekre vonatkozó adatszolgáltatást viszonylag megbízhatónak - míg ugyanezen körbe tartozó, de legfeljebb nyolc általános iskolai végzettségű szülőkkel rendelkező gyermekek számát (halmozottan hátrányos helyzetűek) pontatlannak - találták az erre irányuló felmérések. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak egy része ugyanakkor nem jelenik meg az októberi statisztikához kötődő adatszolgáltatásban, abban az esetben, ha erre az időre 77

esik a jogosultságuk megállapítása. Fontos, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesülők legtöbbször nem a megemelkedett jövedelem miatt esnek el a jogosultságtól, hanem azért, mert az alapvető papírjaik is elvesznek, hiányoznak, vagy egy válási szakaszban – vagy egyéb más okból – nem, vagy nehezen tudnak jövedelemigazolást szerezni házastársuktól, illetve az elmaradt gyermektartás ellenére nem indítanak hatósági eljárást, ami pedig lehetővé tenné a jövedelem igazolását. Mindezen okok éppen a legszegényebb, legrászorulóbb családokat érintik. A helyzetelemzés során a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak pontos regisztrációjáról alkotott helyzetkép igen fontos a különböző támogatások hozzáférésének vizsgálata miatt és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményen alapuló hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet megállapítása miatt is. A HEP során a cél, hogy az intézményi és önkormányzati adatszolgáltatás és adatnyilvántartás működő kontrollja és kidolgozott protokollja biztosítva legyen.

78

4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

év

Rendszeres gyermekvédelmi Ebből tartósan Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben beteg fogyatékos kedvezményben részesítettek száma gyermekek száma részesítettek száma

Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma

Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

2008

392

15

0

0

352

2009

425

16

0

0

313

2010

446

18

0

0

399

2011

433

17

0

0

228

2012

392

16

0

0

568

2013

NA

NA

NA

NA

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

79

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt a nyugdíjminimumhoz viszonyított egy főre eső havi jövedelem összege és a vagyoni helyzet függvényében állapítják meg, míg a kiegészítő illetve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban akkor részesítheti a családot az önkormányzat, illetve az illetékes jegyző, amennyiben a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény célja a szociális alapon rászoruló kiskorúak, vagy közoktatási intézményben tanuló nagykorúak anyagi támogatása. Ennek formája: a) gyermekétkeztetés normatív kedvezmény b) pénzbeli támogatás (évente két alkalommal: augusztus és november hónapban, feltéve, hogy a kedvezményre való jogosultsága tárgyév augusztus 1-én, illetve november 1-én fennáll c) külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezmény. Az ábra kimutatja, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek száma 400 fő körül mozog és sajnos nem nagyon változott az elmúlt időszakban. Szerencsére kevés településünkön a tartósan beteg, illetve fogyatékos gyermek, ezésrt is alacsony az arányuk a kedvezményben részesülők között is. c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya Önkormányzatunk segítséget kíván nyújtani a szociálisan nehéz helyzetben lévő, de jól tanuló gyermekeknek, ezért igényelhető a BURSA ösztöndíj. Emellett telapülésünkön a középfokú vagy felsőfokú tanulmányokat folytató jó tanuló gyermekek az önkormányzatnál is pályázhatnak ösztöndíjra. Ebben a körben elsősorban a középiskolásokat támogatjuk, illetve azokat a fiatalokat, akik a BURSA ösztöndjról éppen csak lemaradtak.

81

d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya Az ingyenes vagy a kedvezményes támogatások köre kiszélesedett az elmúlt években. A támogatások zöme a rendszeres gyermekvédelmi támogatások jogosultságához kötődik. A helyzetelemzés során annak a vizsgálata is javasolt, hogy a legjobban rászoruló családok gyermekei hozzájutnak-e a támogatásokhoz. A támogatások mindegyikét hivatalos iratokkal kell igényelni, igazolni. A mélyszegénységben élő személyek, családok gyakran megfelelő papírok, jövedelemigazolás vagy egyéb okok nem jutnak hozzá szolgáltatásokhoz.

82

4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma

év

Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda

Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 1-8. évfolyam

50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma 1-13. évfolyam

Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma

Óvodáztatási támogatásban részesülők száma

Nyári étkeztetésben részesülők száma

2008

83

135

102

434

36

10

2009

86

154

70

433

37

12

2010

87

176

53

430

35

13

2011

77

200

62

432

46

0

2012

80

211

45

430

60

0

2013

NA

NA

NA

NA

NA

NA

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

83

e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Nincs ilyen gyermek a településünkön. 4.2. Szegregált, telepszerű esélyegyenlősége

lakókörnyezetben

élő

gyermekek

helyzete,

Jelenleg nem él ilyen lakókörnyezetben gyermek. 4.3. A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése A Mötv. rendelkezése értelmében az egészségügyi alapellátás, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások a helyi önkormányzat feladata. Az alábbiakban felsoroljuk és röviden kifejtjük a jogszabályok által lehatárolt ellátási területeket. Egészségügyi ellátás: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény adja, amely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról. A gyermekek számára nyújtott gyermekjóléti szolgáltatás, szociális ellátások: A hatályos jogi szabályozás alapján a gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A szolgáltatás elvi alapjai, működésére vonatkozó szabályozók jogszabályi kereteit a Gyvt., valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet adják. A gyermekjóléti szolgáltatást az adott fenntartó (önkormányzat, kistérségi társulás, egyház, civil szervezet, stb.) gyermekjóléti szolgálat által biztosítja. A gyermekjóléti szolgálat tevékenységének jelentős része eléri az adott település valamennyi gyermekét, szolgáltató és megelőző funkcióval bír. Tevékenységét összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. A gyermekjóléti szolgálat az általa ellátott településrészen, településen figyelemmel kíséri valamennyi, 0-18 éves gyermek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét.

85

A gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásának formái a) a bölcsőde, a hetes bölcsőde, b) a családi napközi, c) a családi gyermekfelügyelet, d) a házi gyermekfelügyelet, e) az alternatív napközbeni ellátás. Fogyatékos gyermekek ellátáshoz történő hozzáférése: a szakértői bizottság szakvéleménye alapján a fogyatékos gyermek legfeljebb hatéves koráig fejlődését biztosító korai fejlesztésben és gondozásban, vagy fejlesztő felkészítésben vehet részt. A Szt. rendelkezése szerint a nappali ellátás keretében gondoskodni kell többek közt a harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek napközbeni tartózkodásáról, étkeztetéséről. Gyermekétkeztetés: Ha a szülő (törvényes képviselő) eltérően nem rendelkezik, a fenntartó az óvodában és az iskolában a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, illetve az iskolai tanítási napokon biztosítja a déli meleg főétkezést és két további étkezést. Iskolai étkeztetésben részesülhet az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető (Gyvt. 151. §). Ezen szabályokat kell alkalmazni a nyári szociális gyermekétkeztetés esetében is. a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) Fontos vizsgálni a védőnői ellátáshoz történő hozzáférés feltételeit: a védőnői álláshelyek számának alakulását, az egy védőnőre jutó esetek, illetve gyermekek számát. Amennyiben az ellátáshoz történő hozzáférésben hiányosságok mutatkoznak, úgy arra javasolt intézkedést megfogalmazni.

86

4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma

év

védőnői álláshelyek száma

Egy védőnőre jutó gyermekek száma

2008

2

345

2009

2

340

2010

2

335

2011

2

354

2012

2

348

2013

NA

NA

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

87

Településünk védőnői ellátása jó. A védőnők munkáját korábban már részletesen kifejtettük. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) Bőcsön szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen van betöltött gyermekorvosi praxis.

88

4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői

év

Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma

Háziorvos által ellátott személyek száma

Gyermekorvos által ellátott gyerekek száma

Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma

2008

0

892

203

0

2009

0

955

909

0

2010

0

1004

633

0

2011

0

900

267

0

2012

0

1135

354

0

2013

0

NA

NA

NA

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

89

4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma Szociális szempontból felvett gyerekek száma (munkanélküli

év

bölcsődék száma

bölcsődébe beírt gyermekek száma

2008

0

0

0

0

2009

0

0

0

0

2010

0

0

0

0

2011

0

0

0

0

2012

0

0

0

0

szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő)

Működő összes bölcsődei férőhelyek száma

2013 Forrás: TeIR, KSH Tstar

4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma

év

családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma

családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma

2008

0

0

2009

0

0

2010

0

0

2011

0

0

2012

0

0

2013

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi

91

c)

0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok

Községünkben 2012 nyarán adtuk át az új egységes óvoda-bölcsőde épületét. 2012/2013-as nevelési évben 5 fő bölcsődést írattak be. Igényfelmérést végeztünk és azt az eredményt hozta, hogy egyenlőre nincs igény az önálló bölcsődei csoportra. Így azon gyermekek kerültek felvételre, akik szülei vissza szeretnének menni a munkahelyükre és gyermekük ellátásáról más módon nem tudnak gondoskodni. Biztos Kezdet Gyerekház, illetve Családi Napközi településünkön nincs. Eddig a lakosság részéről nem jelezték ennek igényét.

92

4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai

ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG

db

1 Az óvoda telephelyeinek száma 3

Hány településről járnak be a gyermekek

140 Óvodai férőhelyek száma 5+1

Óvodai csoportok száma

6:30 - 17:30

Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):

aug. 12.-aug. 30. A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Fő

Hiányzó létszám

Óvodapedagógusok száma

13

0

Ebből diplomás óvodapedagógusok száma

13

0

0

0

7

0

2

3

Személyi feltételek

Gyógypedagógusok létszáma Dajka/gondozónő Kisegítő személyzet Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

93

d) gyermekjóléti alapellátás, gyermekvédelem A stratégiai környezet bemutatása során már lejegyeztük, hogy a Családsegítő Központon belül működik a gyermekjóléti szolgálat. 2005-ben, községünk gesztorságával, intézményfenntartó társulást hozott létre Bőcs, Berzék, Sajóhidvég és Köröm község, kimondottan a családsegítés és a gyermekjóléti alapellátás biztosítására. Az együttműködés sikeresnek és hatékonynak bizonyult. Az intézmény minden településen működteti a jelzőrendszert. Havonta, vagy szükség szerint üléseznek. Minden év március 31-ig megtartják a Gyermekvédelmi Tanácskozást is ahol áttekintik az ellátási terület helyzetét a gyermekjóléti alapellátás szempontjából. Együttműködnek a törvényben meghatározott szervekkel és szervezetekkel. e)

krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások

A Családsegítő Központon és az egészségügyi ellátáson kívül nincs konkrétan krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatás a településen, de Miskolcon van. Az elérhetőségük mindenki számára nyilvános, hozzáférhető. f)

egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés

Erről már korábban részletesen írtunk, így most nem fejtenénk ki újra. g) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv Korábban már kifejtettük a témát, így most nem ismételnénk magunkat. 4.4.A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége Az alábbiakban áttekintjük azokat a területeket, amelyek a jogszabályokban megjelennek, és a közoktatásra vonatkozóan határozzák meg az esélyegyenlőség biztosítását. A jogszabályok és értelmezésük nyújtanak segítséget ahhoz, hogy a HEP ezen fejezetében az önkormányzat elvégezze a szükséges helyzetelemzést Fogalmak: Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló (Nkntv. 4. §-ának 13. pontja) Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet a köznevelésben: ld. a 4.1. pontban foglalt definíciót. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló a mozgásszervi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, az autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdők csoportja (Nkntv. 4. § 25. pont) 94

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek (Nkntv. 4. § 3. pont). Ha a nevelés, a nevelés-oktatás körülményei az átlagos körülményekhez képest - a gyermek, a tanuló életkorát és sajátos nevelési igényeit figyelembe véve - lényegesen nehezebbek vagy jelentős költségnövekedést okoznak a gyermeknek, tanulónak vagy a szülőnek (Nkntv. 4. § 2. pont)azt aránytalan tehernek nevezzük. Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy amelynek megszervezéséhez az állam közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, illetve amelyhez közvetve – így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján – hozzájárul. Az Ebktv. alapján mindenkit egyenlő bánásmód illet meg az oktatással és képzéssel kapcsolatban, így különösen az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, a teljesítmények értékelése, az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, a kollégiumi elhelyezés és ellátás, az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. A törvény szerint hátrányos megkülönböztetésnek minősül a bármely csoporthoz tartozó személyek elkülönítése egy oktatási, nevelési intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban, csoportban, beleértve azt is, ha az elkülönítés számarányukhoz viszonyítva lényegesen nagyobb arányban érinti a csoport tagjait, mint a többi tanulót. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti valamely személy vagy csoport olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat. A halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekek, tanulók elkülönítése társaiktól sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ezért szükséges figyelemmel kísérni a működési körzetek kialakítását, az iskolai felvételi eljárást, az egyes csoportok, osztályok összetételét. Előnyben részesítési kötelezettségként jelenik meg az a rendelkezés, mely szerint ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat. A felvételi körzet kialakítására vonatkozó szabályozás a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 24-25. §-ában található. A körzethatárok kialakításánál és a beiskolázásnál az Ebktv. vonatkozó paragrafusait is figyelembe kell venni. Ebben segít eligazodni az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület 2/2007. (III. 23.) TT sz. állásfoglalása: Az etnikai alapú iskolai szegregációt nem csupán a tényleges, hanem a jogsértő által feltételezett etnikai hovatartozás alapján is el lehet szenvedni. A szegregáció megvalósulásának nem feltétele az 95

elkülönített csoporttal szembeni hátrány, csupán a törvényben meg nem engedett elkülönítés.” A jogellenes, elkülönített oktatás még abban az esetben is jogszerűtlen, ha teljes mértékben azonos feltételek biztosításával történik. A jogellenes elkülönítés minden aktivitást nélkülöző fenntartása is megvalósíthatja a jogsértést. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók magántanulóvá nyilvánítása esetén fokozott körültekintéssel kell eljárni. A jogalkotó szándéka az volt, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók magántanulóvá nyilvánítását és az ezzel gyakran együtt járó lemorzsolódás megelőzhető legyen. Ha az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok eredményes folytatására vagy befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét (Nkntv. 45. §). A szociális hátrányok enyhítése, a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése érdekében az általános iskola és a középfokú iskola képesség kibontakoztató vagy integrációs felkészítést szervez, amelynek keretei között a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése, a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. A képesség kibontakoztató és az integrációs felkészítés megszervezése nem járhat együtt a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók elkülönítésével. Az óvoda a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára fejlesztő programot szervez, melynek keretében a gyermek fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatokat, a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet folytat. A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés, valamint az óvodai fejlesztő program megvalósítása az oktatásért felelős miniszter által kiadott személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program alapján zajlik. (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 171. § - 173. §) Az Nkntv. 47. §-a alapján sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók neveléséről, iskolai felkészítéséről a szakértői bizottság szakértői véleménye szerint kell gondoskodnia az óvodának, iskolának. A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, a tanuló iskolai nevelése-oktatása, továbbá kollégiumi nevelése az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt történhet. A gyermek, tanuló integrált vagy speciális intézményi keretek között történő nevelését, oktatását a szakértői bizottság által kiadott véleményben foglalt állásfoglalás alapján lehet és kell biztosítani. Az ezzel ellentétes gyakorlat jogsértő mind a Nkntv., mind pedig az egyenlő bánásmód követelményét tekintve. A nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott vezetők és alkalmazottak kötelező és ajánlott létszáma a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. IX. fejezetében található, a rendelkezés 2013. szeptember 1-ig hatályos. Ezt követően a nevelő- és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak finanszírozott létszámát az Nkntv. 2. számú melléklete tartalmazza. 96

a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása 4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3.

év

3-6 éves korú gyermekek száma

óvodai gyermekcsoportok száma

óvodai férőhelyek száma

óvodai feladatellátási helyek száma

óvodába beírt gyermekek száma

óvodai gyógypedagógiai csoportok száma

2008

123

3+2

125

2

123

0

2009

118

3+2

125

2

118

0

2010

127

3+2

125

2

127

0

2011

131

3+2

125

2

131

0

2012

134

5+1

140

1

134

0

2013

NA

NA

NA

NA

NA

NA

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés

97

4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma

Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma

Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma

általános iskolások száma

fő

fő

fő

fő

%

2010/2011

159

224

383

47

12,3%

2011/2012

155

245

400

56

14,0%

2012/2013

157

212

369

72

19,5%

2013/2014

NA

NA

NA

NA

NA

napközis tanulók száma

tanév

Forrás: TeIR, KSH Tstar

98

Az ábra tanúsága szerint lassan, de folyamatosan nő a napközis tanulók száma iskolánkban.

99

4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai

általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban

általános iskolai osztályok száma

általános iskolai feladat-ellátási helyek száma

tanév

1-4 évfolyamon

5-8 évfolyamon

összesen

1-4 évfolyamon

5-8 évfolyamon

összesen

db

2010/2011

7

9

16

0

0

0

3

2011/2012

7

9

16

0

0

0

3

2012/2013

8

8

16

0

0

0

3

2013/2014

NA

NA

0

NA

NA

0

NA

Forrás: TeIR, KSH Tstar

101

A táblázat némi magyarázatra szorul. Egy iskolánk van, amit már korábban is megemlítettünk. A feladat-ellátási helyek rovatba azért került a hármas szám, mert az általános iskola mellett szakiskola és alapfokú művészetoktatás is folyik az intézményben. Korábban már részletesen szóltunk a településünkön folyó integrált oktatásról, illetve megemlítettük, hogy az óvodapedagógusok között van fejlesztőpedagógus végzettségű is. Beszéltünk továbbá az utazó logopédusról is. Mindezeket figyelembe véve nem ismételnénk magunkat. Szóltunk arról is, hogy a szomszédos település (Berzék) csak alsó tagozattal rendelkezik, így a felsős korosztályú gyermekeket iskolánk is fogadja. Iskolabusz szállítja őket Bőcsre. Mivel szakiskolai oktatás is folyik az intézményben, a környező településekről is érkeznek diákok ezekre az évfolyamokra. A közlekedési helyzetről is említést tettünk már így csak ismételni tudjuk, hogy vonattal és busszal is elérhető a település. Iskolánk a falu középpontjában van, így könnyen megtalálható, előtte buszmegálló is van.

103

4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban

8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban tanév

fő

%

2010/2011

42

93

2011/2012

62

94

2012/2013

NA

NA

2013/2014

NA

NA

Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

Az iskola szakemberellátottsága megfelelő. Főállású gyógypedagógussal is rendelkeznek az integrált oktatáshoz. Hiányzik viszont a már korábban is említett iskolapszichológus. Ebben a tanévben a logopédusi ellátás sem volt zökkenőmentes, de reméljük, hogy a tankerületnek ezt sikerül orvosolnia. Gyermekvédelmi felelős van az iskolában, az iskolaorvosi teendőket pedig a gyermekorvosunk látja el. Hátrányos megkülönböztetés nem fordult elő az intézményben. 104

4.5. Következtetések: meghatározása

problémák

beazonosítása,

fejlesztési

lehetőségek

A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

megváltozott körülményekhez való alkalmazkodási készség problémái hátránykompenzáló programok hiánya

pályázati lehetőség kiaknázásával pedagógus továbbképzések pályázati lehetőség kiaknázásával ilyen programok szervezése

Horizontálisan érvényesítendő szempont a közoktatás-fejlesztésében az esélyegyenlőség és az egyenlő hozzáférés biztosításának az elve. Az esélyegyíenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére a beruházásban, fejlesztésben. Kiemelten fontos az érintett intézmények oktatásszervezési gyakorlatának áttekintésével, illetve az intézmények tanulói összetételének összehasonlításával annak vizsgálata, hogy érvényesül-e a településen a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a halmozozttan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetelen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan támogató lépések, szolgáltatásoktervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. Az oktatás terén úgy gondoljuk eddig mindent elkövettünk az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. Jól felszerelt és jó állapotban lévő intézuményeink vannak. A környező településeken csak a városokban elérhető a középfokú oktatás nappali rendszerben. Bőcsön élelmiszer és vegyiárú szakképzést biztosítunk. Fejlesztési területként a pedagógusok továbbképzését célozzuk meg, hiszen az új kihívásokhoz nekik is folyamatosan alkalmazkodmóni kell.

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége Az Alaptörvény XV. cikke rögzíti, hogy a nők és férfiak egyenjogúak, vagyis mind a nőket, mind a férfiakat azonos jogok kell, hogy megillessék minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében.

105

5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 12. §-a rendelkezik arról, hogy a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni. Az Ebktv. megfogalmazza a közvetlen és a közvetett diszkrimináció fogalmát, amely rögzíti, hogy az adott személy olyan tulajdonsága miatt kerül hátrányba más, összehasonlítható helyzetben lévő személyekhez képest, amit nem tud befolyásolni. Védett tulajdonságként nevezi meg a törvény a nemet, családi állapotot, az anyaságot és terhességet is. Önkormányzatunknak nincs tudomása arról, hogy bármely településen élő nőt hátrányos megkülönböztetés érte volna a lakóhelyén. a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében

Munkavállalási korúak száma

Foglalkoztatottak

Munkanélküliek

év

2008 2009 2010 2011 2012 2013

férfiak

nők

férfiak

nők

férfiak

nők

1364 1361 1375 1354 NA NA

1429 1424 1424 1400 NA NA

1251 1239 1278 1129 NA NA

1349 1337 1341 1290 NA NA

113 122 97 125 NA NA

80 87 83 110 NA NA

Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés

106

A diagram is mutatja, hogy nem rosszabb a nők foglakoztatása a férfiakénál. b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban A képzési programokról is esett már szó. A nők nincsenek diszkriminálva ezen a területen, sőt inkább a pozitív diszkrimináció érvényesül. A korábban említett helyben megvalósult képzések során az oktatók figyelembe vették az időbeosztása során a kisgyermeket nevelő anyák igényeit. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Az alacsonyan iskolázott lakosság nemtől függetlenül nem tud elhelyezkedni és csak a közmunkaprogram ad lehetőséget számukra. Az alkalmi munkák terén vannak jobb helyzetben a férfiak, de nem diszkriminatív módon. Fizikai adottságaik miatt, mivel az 107

idénymunkák általában nehéz fizikai munkák, így a nők nem is jelentkeznek ezekre. A mezőgazdaságban a betakarítási időszak jelent számukra is munkalehetőséget. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Ilyen esetről nincs tudomásunk a településen. A már korábban említett különbség nem a nemek, hanem az ország területi adottságaiból adódnak. 5.2. A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) Az intézményi ellátottságunkról már ejtettünk szót, így itt nem ismételjük azt meg. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe

év

védőnők száma

0-3 év közötti gyermekek száma

átlagos gyermekszám védőnőnként

2008

2

151

76

2009 2010 2011 2012 2013

2 2 2 2 NA

156 159 146 130 NA

78 80 73 65 NA

Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

108

Az egészségügyi ellátás kapcsán már részleteztük ezt a témát. Jó helyzetben vagyunk orvosi és védőnői szempontból is. Ezen kívül a szűrőprogramok is hozzájárulnak a településünkön élő édesnyák egészségének megőrzéséhez. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Ilyen eseményről nincs tudomásunk. A Családsegítő Központ iratai között sem szerepelt erre vonatkozóan adat. Ezen intézmény azonban megelőzési célzattal a NANE Egyesület kiadványait sokszorosította és a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé tette. Ezen kívül az ELBIR rendszeren keresztül kapott bűnmegelőzési kiadványokat is folyamatosan közzéteszi. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) Ilyen ellátási forma csak a környező megyeszékhelyen, Miskolcon érhető el. De a családsegítő szolgálat országos adatbázissal rendelkezik, így ha nincs Miskolcon hely, további lehetőségek után tudnak nézni. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben Az Alaptörvény fent hivatkozott, XV. cikkére visszavezetve vizsgálható, hogy a helyi közéletben a nők és férfiak azonos jogai a politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében érvényesülnek-e. Az azonos jogok érvényesítéséhez elengedhetetlen a képviselet. A nők részvételére nemcsak a női nem reprezentálása miatt van szükség a politikában, azaz a közügyekről való döntési mechanizmusban, hanem mert ez szolgálja leginkább a közös érdeket. Az adatgyűjtés a nők adott településen való közéleti részvételét térképezi fel. Településünk képviselő testületében egy képviselő asszony van. Az önkormányzati intézmények vezetőinek többsége nő. A Református Nőszövetség is aktív részese településünk életének, főként a szeretet szolgálati oldal tekintetében. A korábban említett alapítványok kezdeményezői is hölgyek voltak és a kuratórium tagjai is főleg nők. 5.6. számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben

Képviselőtestület tagja év

2008 2009 2010 2011 2012 2013

Városi bíróság és ítélőtáblák vezetői

Közgyűlések tagjai

Férfi

Nő

Férfi

Nő

Férfi

Nő

8 8 8 8 6 6

1 1 1 1 1 1

NA NA NA NA NA NA

NA NA NA NA NA NA

NA NA NA NA NA NA

NA NA NA NA NA NA

Forrás: Helyi adatgyűjtés

109

5.7 Következtetések: meghatározása.

problémák

beazonosítása,

fejlesztési

lehetőségek

A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

nőkre szabott foglalkoztatási programok hiánya

pályázati lehetőség kiaknázásával ilyen típusú programok szervezése

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők vonatkozásában az alábbi jogszabályi rendelkezések irányadók: A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény értelmében a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer 1. saját jogú; és 2. hozzátartozói nyugellátásokat biztosít. A Szt. értelmében az időskorúak járadéka azon idős személyek részére biztosít ellátást, akik szolgálati idő hiányában a nyugdíjkorhatáruk betöltése után saját jogú nyugellátásra nem jogosultak, illetve alacsony összegű ellátással rendelkeznek. A Szt. 25. §-a szerint az ellátást a települési önkormányzat jegyzője állapítja meg. 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint év

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma

összes nyugdíjas

2008 2009 2010 2011 2012 2013

262 260 255 NA NA NA

406 405 398 NA NA NA

668 665 653 NA NA NA

Forrás: TeIR, KSH Tstar

110

Országos tendencia, hogy a nyugdíjas ok között magasabb a nők aránya. Ez a magasabb átlagéletkoruknak köszönhető. Nincs arra vonatkozóan adatunk, hogy valakit életkora miatt hátrányos meglókülönböztetés ért volna. Az időseket segítő ellátásokat részletesen bemutattuk a stratégiai környezet felvázolása során. Idősek klubja ügyében volt egy kezdeményezésünk évekkel ezelőtt, de érdeklődés nem volt iránta. A nyugdíjasaink aktív életet élnek (nyugdíjas egyesület, hagyományőrző egyesület, nőszövetség), illetve a falusi életmódnak köszönhetően a szomszédok figyelnek egymásra, törődnek az idősebbekkel. 6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma év

64 év feletti lakosság száma

2008 2009 2010 2011 2012 2013

fő 319 327 342 346 NA NA

nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő 0 0 0 0 0 0

% 0% 0% 0% 0% #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!

Forrás: TeIR, KSH Tstar

111

6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma év

időskorúak járadékában részesülők száma

2008 2009 2010 2011 2012 2013

2 3 3 1 0 NA

Forrás: TeIR, KSH Tstar

112

Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. A települési önkormányzat, 2007. január 1-jétől a jegyző időskorúak járadékában részesíti azt a) a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, b) az egyedülálló, 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át, c) az egyedülálló, 75. életévét betöltött személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át. 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Településünkön a szociális segélyezettek száma tükrözi az idős munkanélküliek arányát. Ez a szám nem magas 10 körül mozog a jelen szabályozást figyelembe véve. Másik szemszögből nézve a helyi vállalkozók között is van szerencsére olyan, aki még nyugdíjast is alkalmaz. De el kell mondanunk azt is, hogy a nyugdíjasok zöme örül a nyugdíjas éveinek és a kertben, saját termőföldjén dolgozgatva igyekszik megtermelni a maga és esetenként gyermekei családja számára azt, amit csak lehet. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Az élethosszig tartó tanulással kapcsolatos programokra a Miskolci Egyetem által szervezett képzéseken van lehetőség. Helyben ilyen jellegű oktatás nincs. A Faluházunkban korábban indult számítógépes tanfolyamnak életkori kikötése nem volt, így az idősek is részt vehettek rajta. a foglalkoztatásról az előbbiekben már ejtettünk szót. c)

hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén

Hátrányos megkülönböztetés a településünkön nem fordult elő. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés Ebben a pontban az idősek által igénybe vehető alapszolgáltatásokra és szakosított ellátási formákra javasolt kitérni: A szociális alapszolgáltatások megszervezésével az állam és a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. 113

Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt rászoruló személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni. Településünkön a következő szervezetek érintettek ezen korosztály tekintetében:  Bőcsi Idősekért Alapítvány  „Életet az Éveknek” Nyugdíjas Egyesület  Rózsafa Hagyományőrző Egyesület  Református Nőszövetség A Bőcsi Idősekért Alapítvány a helyi idősek otthonának megvalósulása után jött létre és célja nemcsak a benn lakók , de a helyi idősebb korosztály egészségmegőrzése, egészségfejlesztése, és ezáltal az életminőség javítása. Ennek érdekében beszereztek egy BENER matracot, amihez a bentlakókon kívül a lakosság is hozzáférhet az egészségnap rendezvényei keretében és a különböző szűrések alkalmával. A matrac a kis erek keringését javítja, ezáltal kiváló eszköz az egészségmegőrzés és fejlesztés segítésére. A már többször emlegetett nyugdíjas egyesület aktívan részt vesz a helyi közösségi életben és ezzel nem csak azt színesíti, de tagjai számára az elmagányosodás esélyét csökkenti, illetve hasznos időtöltési lehetőséget biztosít. Rendszeresen megszervezik az anyák napját, amikor az óvodások, iskolások közreműködésével kis műsor keretében emlékeznek meg a nagymamákról egy-egy szál virággal. Természetesen az idősek otthonában élőkre is gondolnak és lehetőség szerint őket is bevonják programjaikba. A hagyományőrző egyesület nem csak az idősebb korosztályt fogja össze, fiatal tagokat is számlál. Erősségük a közösségi élet színvonalának növelése mellett a hasznos időtöltés biztosítása is. Külön kiemelnénk azt a tényt, hogy a korosztályok közötti szolidaritást is növelik, mivel a tinédzser korúaktól az egészen idős korosztályig vannak tagjaik. A nőszövetség a hitéleti szeretetszolgálattal segíti az idősebb korosztályt. A helyieken kívül az otthonban lakókat is havi rendszerességgel látogatják, vetélkedőket szerveznek, de akár csak egy beszélgetéssel is nagyban segítik az ott lakók és dolgozók életét. A stratégiai környezet és az egészségügyi ellátás bemutatása során részletesen kifejtettük településünket érintő ezen adatokat.

114

6.4 Következtetések: meghatározása

problémák

beazonosítása,

fejlesztési

lehetőségek

Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

továbbképzések lehetőségének hiánya

pályázati lehetőség kiaknázásával helyben szervezett továbbképzések

Településünk szociális- és egészségügyi ellátó rendszere jó. Célunk a színvonal megtartása. A továbbképzések terén helyben eddig nem gondoltunk erre a korosztályra, a jövőben az ő igényeiket is figyelembe kell venni.

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Fogyatékos személy: aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény 1 cikk szerint fogyatékos személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, mentális vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását.

115

7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma év

megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők száma

egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma

2008

59

172

2009

55

163

2010

45

161

2011

NA

NA

2012

NA

NA

2013

NA

NA

Forrás: TeIR, KSH Tstar

116

7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma év

önkormányzati fenntartású intézményben

egyházi fenntartású intézményben

civil fenntartású intézményben

2008

NA

NA

NA

2009

NA

NA

NA

2010

NA

NA

NA

2011

NA

NA

NA

2012

NA

NA

NA

2013

NA

NA

NA

Forrás: TeIR, KSH Tstar; a központi adatokat célszerű bontani a helyi adatszolgáltatók segítségével

Településünkön fogyatékosok nappali ellátását biztosító intézmény nincs, de Miskolcon elérhető. A közeli Ongán pedig lehetőség van a szociális foglalkoztatásra. Szintén Onga biztosítja községünkben a támogató szolgáltatást egy társulás keretében. A Családsegítő Központ az általa ismert megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztatókról nyilvántartással rendelkezik, így a munkahelykeresésben segítséget tud nyújtani. Ugyancsak ő gyűjtötte, gyűjti össze a környéken található fogyatékosoknak segítséget nyújtó szervezeteket, elérhetőségeiket. A lakosságot pedig erről tájékoztatja. Bőcsön a következő intézményekben biztosított a komplex akadálymentesítés:  iskola  Faluház  közösségi ház  idősek otthona  orvosi rendelő  óvoda-bölcsőde A polgármesteri hivatal részben akadálymentesített. Itt szeretnék megjegyezni, hogy községünk közintézményeiben az előírásnak megfelelően, foglalkoztatunk megváltozott munkaképességű embereket. Vezetőségünk úgy döntött, hogy inkább bért fizet ezeknek az embereknek és munkát ad nekik, mint hogy ezt az összeget rehabilitációs járadék formájában az államnak fizesse meg.

117

7.1 Következtetések: meghatározása

problémák

beazonosítása,

fejlesztési

lehetőségek

A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

polgármesteri hivatal komplex akadálymentesítése

pályázati lehetőség kiaknázásával akadálymentesítés

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-

profit szereplők társadalmi felelősségvállalása Községünkben a következőkben felsorolt egyesületek, alapítványok, szervezetek vannak jelen:          

Bőcsi Gyermekekért Alapítvány Tudás Hatalom Alapítvány Sporttal a Bőcsi Gyermekek Egészségéért Alapítvány Bőcsi Vadászokért Alapítvány Bőcsi Idősekért Alapítvány „Életet az Éveknek” Nyugdíjas Egyesület Rózsafa Hagyományőrző Egyesület Bőcsi Sport Klub Bőcsi Horgász Egyesület Református Nőszövetség

A felsorolt szervezetek tevékenységét a korábbiakban már bemutattuk. Önkormányzatunk lehetőségeihez mérten támogatja a civil kezdeményezéseket, akár közintézményeinek ingyenes használatba adásával, akár anyagiakkal.

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága Esélyegyenlőségi Programunkat honlapunkon, faliújságunkon közzétesszük. A helyi TV-ben, újságban tájékoztatjuk a lakosságot a közzétételről, a hozzáférés, és a visszajelzés lehetőségeiről.

118

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT négy részből áll: 1. Tartalmazza mindazokat a részleteket, amelyek a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve végrehajtásához elengedhetetlen információnak tekintendők. 2. Része a 2/2012 EMMI rendeletben megadott táblázat, mint a részletes tartalmakat összefoglaló projekttáblázat. Az első két rész elválaszthatatlan és csak együtt értelmezhető. 3. A megvalósítást segítő részletek szerves részét képezik a HEP IT-nek. Az egyes alfejezetekben rögzítettek biztosítják, hogy strukturálisan és széleskörűen beágyazottak legyenek az esélyegyenlőség érdekében tervezett tevékenységek. 4. A zárófejezet megadja, hogy milyen legitimáció szükséges az elkészült dokumentumhoz.

A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Önkormányzatunk az adatelemzésekből a következő megállapításokat teszi, melyeket szükséges figyelembe venni az esélyegyenlőségi terv megvalósítása során: Erősségeink:  egészségügyi alapellátás biztosított  szociális alapellátás biztosított (családsegítés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás)  bölcsőde, óvoda, általános iskola, szakiskola, művészetoktatás helyben biztosított  idősotthoni ellátás helyben  vezetékes ivóvízellátás  saját szennyvízhálózat (2013. 01. 01-től ÉRV Zrt. átvette)  vezetékes gázszolgáltatás  szemétszállítás  színes közösségi élet Gyengeségeink:  kevés a munkahely  sok a szakképzetlen munkaerő  akadálymentesítés még nem teljes

119

Következtetések Célcsoport

Romák és/vagy mélyszegénységben élők Gyermekek

Idősek

problémák beazonosítása rövid megnevezéssel

fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel

magas számú szakképzetlen munkaerő, szakképzések szervezése, hatékony kevés munkalehetőség, együttműködés a Munkaügyi Központtal, hátránykompenzáló óvodai, iskolai családi háttérből eredő hátrányok a programok szervezése, pedagógus nevelésben, oktatásban továbbképzés életkortól függetlenül egész életen át való tanulás biztosítása lehetőség szerint tanulási lehetőség, átképzések, helyben, öregedés ellensúlyozására képzések hiánya megfelelő munkabiztonsági körülmények elősegítése

Nők

családi élet és munka összeegyeztetése

családbarát munkahely

Fogyatékkal élők

nem teljes az akadálymentesítés

akadálymentesítés folytatása

A beavatkozások megvalósítói Célcsoport Romák és/vagy mélyszegénységben élők Gyermekek

Idősek

Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése

Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst

szakképzések szervezése, hatékony Munkaügyi Központ, korábbi képzést szervező együttműködés a Munkaügyi Központtal alapítványok, szervezetek hátránykompenzáló óvodai, iskolai programok szervezése, pedagógus Iskola, Óvoda, Intézményfenntartók továbbképzés életkortól függetlenül egész életen át való tanulás biztosítása lehetőség szerint Faluház, Családsegítő Központ, helyben, öregedés ellensúlyozására munkaadók, önkormányzat megfelelő munkabiztonsági körülmények elősegítése

Nők

családbarát munkahely

helyi munkaadók, önkormányzat

Fogyatékkal élők

akadálymentesítés folytatása

önkormányzat

helyi

120

Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák életminősége, iskolázottsága javul. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők életminősége, elhelyezkedési esélye javuljon. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek nevelését, oktatását. Folyamatosan odafigyelünk az idősek életminőségére. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén a család és a munka összeegyeztethetőségét. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők életminőségére.

Az intézkedési területek részletes kifejtése Az alábbiakban az előző oldalon megadott intézkedésekhez rendeljük hozzá a részletesen (rövid-, közép- és hosszútávon megvalósuló, vagyis különböző időtávokra lebontott) célokat, amelyek segítenek abban, hogy egy adott intézkedést beavatkozási tevékenységsorként is értelmezzünk. Vagyis az idősoros célmeghatározás megmutatja azt is, hogy az esélyegyenlőség szempontjából kitűzött hosszú távú célt milyen részcélok mentén érjük el.

121

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége Intézkedés címe:

Szakképzések szervezése

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

magas számú szakképzetlen munkaerő

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

iskolából kimaradók tanulmányai befejezésének elősegítése, helyben szervezett továbbképzések biztosítása

kimaradók számának csökkentése, továbbképzések szervezése, helyszín biztosítása

Résztvevők és felelős

önkormányzat, iskolák, Munkaügyi Központ, polgármester, intézményvezetők

Partnerek

alapítványok, más szakképzést biztosító szervezetek, Munkaügyi Központ

Határidő(k) pontokba szedve

folyamatos

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

a kiinduló létszám és a sikeresen végzettek aránya

érdeklődés, részvétel; igényfelmérés

Szükséges erőforrások pályázati források; a helyszín biztosítása, humán erőforrás

122

Intézkedés címe:

Együttműködés a Munkaügyi Központtal

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

adatszolgáltatás hiányosságai

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

együttműködés javítása, hatékony segítségnyújtás a rászorulóknak

kommunikáció javítása

Résztvevők és felelős

önkormányzat, közfoglalkoztatásért felelős ügyintéző, polgármester

Partnerek

Munkaügyi Központ, helyi munkaadók

Határidő(k) pontokba szedve

folyamatos

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

elhelyezkedési esélyek javulása

munkahelyek száma nem nő

Szükséges erőforrások humán erőforrás, eszközfejlesztés, pályázatok

123

II. A gyermekek esélyegyenlősége

Intézkedés címe:

Hátránykompenzáló óvodai, iskolai programok szervezése

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

családi háttérből eredő hátrányok a nevelésben-oktatásban

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

minden gyermeknek esélye legyen az alapfokú oktatás eredményes befejezésére minden gyermeknek esélye legyen legalább egy szakma megszerzésére

Óvodai, iskolai esélyt nővelő programok, roma integrációs programok az oktatásban, tehetséges gyermekek patronálása

Résztvevők és felelős

intézmények, intézményvezetők

Partnerek

intézményfenntartók, alapítványok

Határidő(k) pontokba szedve

folyamatos

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

lemorzsolódási arányok csökkenése, továbbtanulási mutatók javulása

korai családalapítás; tájékoztatás, tanácsadás

Szükséges erőforrások pályázati források, humán erőforrás

124

Intézkedés címe:

Pedagógus továbbképzés

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

alkalmazkodás a megújuló körülményekhez

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

a pedagógusok felkészültségének javítása, kiégésük megakadályozása, hatékony problémamegoldás elősegítése

továbbképzések

Résztvevők és felelős

óvoda, iskola, intézményvezetők

Partnerek

továbbképzést szervező intézmények

Határidő(k) pontokba szedve

folyamatos

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

hatékony problémamegoldás javul, a nevelő-oktató munka megítélése javul

Szükséges erőforrások anyagi erőforrás, humán erőforrás, pályázatok

125

III. A nők esélyegyenlősége Intézkedés címe:

Családbarát munkahely

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

munka és család összeegyeztethetőségének problémái

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

az anyák könnyen vissza tudjanak menni a munkahelyükre nőkre szabott foglalkoztatási programok kezdeményezése

gyermekek napközbeni ellátásának lehetőségét növelni (bölcsőde kihasználása javuljon), szociális biztonsági rendszerek megfelelő kialakítása, szülői szabadság biztosítása, terhes nők munkahelyi biztonságának javítása

Résztvevők és felelős

munkaadók, önkormányzat; polgármester

Partnerek

Munkaügyi Központ, védőnők

Határidő(k) pontokba szedve

folyamatos

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

családalapítási kedv növekedése, munkanélküli nők számának csökkenése

munkahelyek száma nem nő

Szükséges erőforrások humánerőforrás, anyagi erőforrás, pályázatok

126

IV. Az idősek esélyegyenlősége Intézkedés címe:

Életkortól függetlenül egész életen át való tanulás biztosítása lehetőség szerint helyben

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

az idősek tanulási lehetőségeinek hiánya

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

az érdeklődők tovább képezhessék magukat, helyben is legyen rá módjuk

továbbképzések szervezése helyben

Résztvevők és felelős

önkormányzat, faluház, intézményvezető

Partnerek

nyugdíjas egyesület, iskola, Családsegítő Központ

Határidő(k) pontokba szedve

folyamatos

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

érdeklődők, résztvevők száma

jelentkezés száma; tájékoztatás; igényfelmérés

Szükséges erőforrások anyagi erőforrás, humán erőforrás, pályázatok

127

Intézkedés címe:

Öregedés ellensúlyozására elősegítése

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

elavult ismeretek, gyorsan fejlődő világ

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

megfelelő

körülmények

az idősebb korosztály is lépést tudjon tartani rohanó világunkkal

átképzések, továbbképzések

Résztvevők és felelős

munkavállalók, munkaadók

Partnerek

Faluház, Önkormányzat, Munkaügyi Központ

Határidő(k) pontokba szedve

folyamatos

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

munkabiztonsági

korai nyugdíjazás csökkenése

érdeklődés hiánya; tájékoztatás; igényfelmérés

Szükséges erőforrások humánerőforrás, anyagi erőforrás, pályázatok

128

V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége Intézkedés címe:

Akadálymentesítés folytatása

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

komplex akadálymentesítés nem minden intézményben biztosított

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

minden intézmény hozzáférhető legyen a fogyatékossággal küzdők számára

akadálymentesítés lebonyolítása

Résztvevők és felelős

önkormányzat; polgármester

Partnerek

Érdekvédelmi szervezetek, kivitelezők

Határidő(k) pontokba szedve

folyamatos

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

minden intézményünk komplex akadálymentesítése megvalósul

kevés anyagi forrás; pályázatok kihasználása

Szükséges erőforrások anyagi erőforrás, pályázatok

129

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez A

Intézkedés Az intézkedés címe, sorszáma megnevezése

B

C

D

E

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma

F

G

H

I J Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés szükséges Az intézkedés Az intézkedés felelőse megvalósításának eredményességét erőforrások eredményeinek határideje mérő indikátor(ok) (humán, fenntarthatósága pénzügyi, technikai)

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége

1

Szakképzések szervezése

iskolai magas számú tanulmányok szakképzetlen munkaerő befejezésének segítése

Együttműködés a Együttműködés a munkaügyi munkaügyi Központtal központtal II. A gyermekek esélyegyenlősége 2

hatékony segítségnyújtás a rászorulóknak

szociális szakképzések szolgáltatástervezési szervezése koncepció

önkormányzat, iskolák, Munkaügyi Központ, 2015.12.31. polgármester, intézményvezetők

pályázatok, sikeresen végzettek helyszín, száma szervezők

szociális kommunikáció szolgáltatástervezési javítása koncepció

önkormányzat

elhelyezkedési esélyek javulása

pályázatok eszközfejlesztés

óvoda, iskola, 2015.06.30. intézményfenntartók

lemorzsolódási arányok csökkenése, továbbtanulási mutatók javulása

pályázatok, szakemberek

óvoda, iskola, 2015.06.30. intézményfenntartók

hatékony problémamegoldás pályázatok, javul, a nevelőszakemberek oktató munka megítélése javul

munkaadók, önkormányzat, polgármester

családalapítási kedv pályázatok, növelése, munkaadók munkanélküli nők

minden óvodai, iskolai gyermeknek esélye esélynövelő legyen az alapfokú programok, roma Hátránykompenzáló családi háttérből eredő oktatás szociális integrációs óvodai, iskolai 1 hátrányok a nevelésben, eredményes szolgáltatástervezési programok az programok oktatásban befejezésére, koncepció oktatásban, szervezése legalább egy tehetséges szakma gyermekek megszerzésére patronálása pedagógusok felkészültségének javítása, kiégésük szociális Pedagógus alkalmazkodás a megújuló pedagógus 2 megakadályozása, szolgáltatástervezési továbbképzés környezethez továbbképzések hatékony koncepció problémamegoldás elősegítése III. A nők esélyegyenlősége munka és család az anyák könnyen szociális gyermekek Családbarát 1 összeegyeztethetőségének vissza tudjanak szolgáltatástervezési napközbeni munkahely problémái menni a koncepció ellátásának

2014.12.31.

2014.12.31.

pályázatok

131

A

Intézkedés Az intézkedés címe, sorszáma megnevezése

B

C

D

E

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma

munkahelyükre, nőkre szabott foglalkoztatási programok kezdeményezése

F

G

I J Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés szükséges Az intézkedés Az intézkedés felelőse megvalósításának eredményességét erőforrások eredményeinek határideje mérő indikátor(ok) (humán, fenntarthatósága pénzügyi, technikai)

lehetőségét növelni, szociális biztonsági rendszerek megfelelő kialakítása, szülői szabadság biztosítása, terhes nők munkahelyi biztonságának javítása

H

számának csökkenése

IV. Az idősek esélyegyenlősége

1

Egész életen át tartó tanulás

az idősek tanulási lehetőségeinek hiánya

Öregedés ellensúlyozására megfelelő elavult ismeretek, gyorsan 2 munkabiztonsági fejlődő világ körülmények elősegítése V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége

1

Akadálymentesítés

komplex akadálymentesítés

az érdeklődők tovább szociális továbbképzések képezhessék szolgáltatástervezési szervezése magukat, helyben koncepció helyben is legyen rá módjuk

Faluház, önkormányzat

2015.12.31.

érdeklődők, résztvevők száma

pályázatok, helyszín, szakemberek

az idősebb szociális korosztály is lépést átképzések, szolgáltatástervezési tudjon tartani továbbképzések koncepció rohanó világunkkal

munkavállalók, munkaadók

2016.12.31.

korai nyugdíjazás csökkenése

pályázatok, szakemberek

2015.12.31.

minden intézményünk pályázatok, komplex anyagi forrás akadálymentesítése megvalósul

minden intézmény hozzáférhető szociális akadálymentesítés önkormányzat, legyen a szolgáltatástervezési lebonyolítása polgármester fogyatékossággal koncepció küzdők számára

132

3. Megvalósítás A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak. A megvalósítás folyamata A HEP IT kidolgozása, elfogadása és a benne foglaltak megvalósítása során biztosítani szükséges a konzultáció és véleményformálás lehetőségét a megvalósításban érintett minden szakmai és társadalmi partner számára. Ennek érdekében szükséges egy olyan Fórum működtetése, amiben a fenntartó képviselői, felelősei mellett az érintett önkormányzati intézmények képviselői, valamint a bevont partnerek képviselői vesznek részt. A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása,

133

- az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek. Mivel Bőcs község lakosságszáma nem magas, ezért nem igazán nevezhetőek munkacsoportoknak, hiszen az érintett területeken 1-2 fő dolgozik, illetve az alapítványok, egyesületek részéről a kuratórium vezetése delegálható a HEP Fórumba.

Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

HEP Fórum

Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője

Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

134

A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre. Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján Nyilvánosság Biztosítani kell, hogy a település minden lakója, az önkormányzat intézményei és azok munkatársai, valamint az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. Az érdekeltek körének meghatározásán túl a kommunikációs formákat, konkrét tevékenységeket is tervezni kell. A program eredményes megvalósulását döntően befolyásolja, hogy az érintettek elkötelezettek-e és aktív részvételükkel támogatják-e a program végrehajtását. Éppen ezért szükséges minden elérhető eszközt és helyi médiumot (honlap, tájékoztató kiadványok, rendezvények, lakossági fórumok, helyi sajtó stb.) bevonni a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.

135

Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről Takács Edina felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: -

a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen a HEP Fórum összehívása és működtetése.

A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői -

-

felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak.

136

-

Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről.

Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.) Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

137

138

139

140

141

142

143