K
D E
KÖRNYEZETVÉDELMI
INFORMÁCIÓS
KIADVÁNY
X.évf. 2005. 10. szám október
Baumit – jövőre lecserélik az I. világháború utáni gépeket Továbbra is porra panaszkodnak a környékbeliek Szeptember elején érkezett lakossági irodánkhoz az a levél, melyben egy Könyves Kálmán utcában lakó úr felvetette, hogy a Baumit Kft-vel mostanában keveset foglalkoztunk a Zöld Sorok hasábjain. Pedig a környéken lakók életét továbbra is megkeseríti a gyár felől érkező por. Ezen felbuzdulva kerestük fel a Baumit Kft-t, hogy tájékozódjunk, mi is történt az Egyesület tavalyi látogatása óta, s milyen intézkedéseket tervez a cég a porterhelés csökkentése érdekében. Szeptember elején kaptam meg egy Könyves Kálmán utcai lakos levelét, melyben megemlítette, hogy a Baumit Kft. feledésbe merült az Egyesületnél az utóbbi időben. Pedig a gyár környékén élők továbbra is szenvednek a jelentős porterheléstől, olyannyira, hogy a bútorokat nyáron a nyitva tartott ablakokon beszálló por miatt naponta kell takarítani. Autóval sem tanácsos az utcán parkolni, mert egy éjszaka alatt olyan por lepheti el, mintha havazott volna. Tapasztalatát igen meggyőző fényképekkel is alátámasztotta. Ennek hatására kezdtem vizsgálódni az ügyben, egyrészt végigolvastam a korábbi egyesületi gyárlátogatásokról készült anyagokat, másrészt az Önkormányzatnál is érdeklődtem, érkeztek-e hozzájuk az utóbbi időben lakossági panaszok a fentiekkel kapcsolatban. Oda nem érkezett bejelentés, így továbbítottam a környezetvédelmi referensnek a panaszos levelet és a fényképeket. A Baumit Kft-vel is felvettem a kapcsolatot, időpontot kérvén egy gyárlátogatásra, de erre sajnos csak október 11-én kerülhetett sor. 400 000 tonna kő Látogatásom alkalmával arra kértem Cseresznyés Erzsébet műszaki vezetőt, hogy részletesen ismertesse a gyárban folyó technológiát, mivel én még nem túl régen veszek részt az Egyesület munkájában, és így csak a korábbi szakértő anyagaiból kaptam valamennyire képet az üzemben folyó termelésről. Így először egy átfogó ismertetést kaptam arról, hogyan kerül a kőbányából szállítószalagon az előtört kő az osztályozóba, illetve hogy mi történik a feldolgozás és a gyártás során. Ezután tértünk rá a részletekre.
Jövő nyárra elkészülhet az új malom (látványterv) A vakolatgyártáshoz szükséges kő alapanyagot a Dorogi Mészmű bányájából nyerik, amely két részből áll. A jelenleg használt bányarészt kb. 4-5 év múlva összenyithatnák a tokodi bányával, így az itteni részben befejeződnének a munkálatok és a kitermelés Dorogtól egyre távolodva történne. Ez azért is fontos, mert 3-4 éve több lakossági panasz érkezett a gyárhoz a robbantások által keltett rezgés és zajhatás miatt. Az utóbbi években a panaszok száma ritkult, bár Egyesületünk egyik, a gyár környékén lakó tagja jelezte (és ezt aztán többen meg is erősítették), hogy szeptember közepén is volt egy hatalmas robbanás, melynek következtében az ablakok is beremegtek, és hatalmas porfelhő szállt fel. Ezt meg is említettem a műszaki vezető asszonynak, aki azt mondta, hogy hozzájuk mostanában nem érkezett ilyen jellegű panasz, a robbantásokból adódó rezgés mindig kisebb volt, mint a határérték. Ugyanakkor az időjárási viszonyok is befolyásolják, hogy a környéken lakók mit éreznek a meg a robbantásból, így pl. párás levegő esetén jobban észlelhető a rezgés. Egyébként a bányában 2-3 hetente van robbantás, illetve korrekciós robbantás lehet gyakrabban, de az olyan kis rezgéssel jár, hogy nem is vehető észre. A bánya termeléséről, pedig megtudtam, hogy három éve
nagyjából ugyanannyi, vagyis 350-400 ezer tonna az éves kapacitás, melyet nem is terveznek növelni. Az I. világháború utáni gépeket jövőre lecserélik A kitermelt kő az osztályozóba jut, majd kettéválik a technológia vakolat- és lisztgyártásra. Ennek kapcsán keletkezik a legnagyobb problémaként számon tartott por. A jelenleg működő malom úgy 1920 körül épülhetett, nincs megfelelő szigetelése, a gépek is minimum 70-80 évesek, tehát ez a technológia mindenképpen leváltandó. A Baumit Kft. tervezi is a malom cseréjét, már a cölöpalapozás folyik, és a tervek szerint jövő év májusában készül el az új beruházás. Az új malom 20 t/h kapacitású lesz, és a környezetvédelmi előírásoknak jobban megfelelő technológiával fog működni (automatavezérlés, szűrők). Maga a termelési kapacitás azonban nem fog változni, mivel a cégnek már három telephelyén folyik a termelés (Pásztó, Dorog, Alsózsolca). Ha már szóba került a szűrés, a zsákos porszűrő rendszer működéséről, illetve lehetséges meghibásodásáról, a zsákok cseréjéről is érdeklődtem. Ezt a rendszert úgy kell elképzelni, hogy egy-egy fémkosárra
vannak ráhúzva a zsákok (kb. 1 m hosszú tömlő), egy szűrőegységben 300 db zsák található, ilyen szűrőegységből pedig minimum hat db van. A szűrőegység gyakorlatilag egy zárt acéldoboz, ahova bemegy az elszívott levegő, átmegy a zsákokon, majd alul távozik a megtisztított levegő. Az automatika a vezérléstől függően meghatározott időközönként üríti a zsákokat, ami úgy történik, hogy ráfújnak, és egy gyűjtőtartályba leesik a por, amit egy csiga segítségével visszavezetnek a rendszerbe. A zsákokba bemenő és az onnan távozó levegő nyomását mérve állapítható meg, hogy a rendszer jól működik-e, nincs-e kiszakadva szűrőzsák. Ha egy-egy zsák van csak kiszakadva, az még nem jelent problémát, de ha annyi zsák van kiszakadva, hogy a levegő gyorsan átmegy és így nincs nyomáscsökkenés, azt az automatika észleli és leállítja a rendszert. Ilyenkor ki kell cserélni a szűrőzsákokat, de nem csak a kiszakadt zsákokat cserélik le, hanem az egész egységet, vagyis mind a 300 darabot (természetesen, raktáron is kell lennie mindig megfelelő számú zsák). Ha lehetséges, a zsákok állapotát a téli leálláskor ellenőrzik, cseréjüket a nagy karbantartások idejére ütemezik. A zsákok élettartama egyébként fél évtől 3 évig is terjedhet, attól függően, hogy a technológiai sor melyik szakaszában alkalmazzák (más anyag megy át rajta, illetve magasabb hő hatására hamarabb elrevül anyaguk). A por a malomból, az osztályozóból, az utakról jön A lakosság életét megkeserítő por normál üzemmenet során azonban nem a vakolatgyárból származik, hanem – a műszaki vezető asszony elmondása szerint – elsősorban a malomból, az osztályozóból illetve az utakról. A malom korszerűsítéséről már beszámoltam, emellett további környezetvédelmi intézkedéseket is tervez a Kft: összesen 180 millió forintot költenek az osztályozó lefedésére, valamint az utak portalanítására, parkosításra. Az osztályozót lefedő csarnok látványtervei már el is készültek, melyeken jól látható, hogy az autók a kődepónia fölé épülő könnyűszerkezetes, beton alapú csarnokon belül pakolnának fel, így jelentősen csökkenthető a porzás. A beruházás építési engedélyezési tervét január-február körül szándékozik a cég beadni, így tavasszal el is kezdődhetne az építkezés, jövő év végére, pedig be is fejeződhetnének a munkálatok.
Porba húzott csík egy Könyves Kálmán utvai gépkocsi motorháztetőjén szeptemberben A porterhelés csökkentését szolgálják a parkosítások és az utak portalanítása is. Az irodaépület környéki rézsűs parkos megoldás nem csak esztétikai célokat szolgál, de a levegő megtisztításában is nagy szerepe van, így jövőre is folytatódik a fák, cserjék telepítése. Ennél jóval látványosabb megoldást kínál az utak tisztítása, ugyanakkor ez lényegesen nagyobb költséget emészt fel. Jelenleg hetente háromszor jön locsolókocsi a gyárba, de nyáron akár naponta kétszer is locsolták a gyárterületet, szükség szerint. A gyárudvar már szinte végig le van aszfaltozva, ez jelentősen megkönnyíti a takarítást, portalanítást. Ugyanakkor a Baumit Kft. által építtetett, de jelenleg az önkormányzat tulajdonában álló hosszú bekötőutat nem locsolja senki, így a por legnagyobb része innen szabadul fel. A teherautók, kamionok sofőrjei gyakran nem tartják be az előírt sebességkorlátozást (hiába költ a Kft. pénzt a táblák kihelyezésére), nagy sebességgel végighaladva az úton viszont igencsak felkavarják a port. (Ezt magam is megtapasztaltam, mert gyalog mentem el a gyárig, eközben 3-4 teherkocsi haladt el mellettem, nem épp 40 km/h alatti sebességgel. Az út menti növények levelein is jól látszott a leülepedett por, szürke színt kölcsönözve nekik.)
Porba húzott csík a kerti asztalon (nyári kép) legezhetnének végre. Várjuk e lépések megtételét, és tervezett beruházások megvalósításáról is tudósítani fogunk. Vezér Noémi
Pormérés jövőre A porszűrő rendszer, valamint az gyárudvar-portalanítás hatásfokának ellenőr-
ZÖLD SOROK
Kiadványunk támogatói:
Alapító és Kiadó: Dorogi Környezetvédelmi Egyesület Felelõs szerkesztõ: Dr. Dávid Anna Szerkesztõség címe: 2510 DOROG, Petõfi tér 25. Tel. / Fax: (33) 440-288 Mobil: (30) 480-1145 e-mail:
[email protected]
2
zésére időközönként pormérést kell végezni. A bányánál 3 évente, a gyárterület többi részén 5 évente kötelező a mérés. 2001-ben történt meg a kötelezően előírt mérés, azóta két soron kívüli mérést végeztetett el a cég: 2003-ben teljes körű (5 mérőponton), 2004-ben pedig részleges pormérés (a lakott területekhez közeli részen) történt. A legközelebbi kötelező mérés 2006-ban esedékes. Egy-egy ilyen mérés azonban 500000 – 1 millió forintba kerül, így már érthető, miért nem szívesen végeztet a cég külön méréseket, ha ezt az összeget magára az utak portalanítására is költhetné. Látható tehát, hogy a Baumit Kft. a jövő év végéig megvalósítandó környezetvédelmi beruházásokkal jelentős előrelépést tehet a közvetlen környéke levegőminőségének javítása érdekében. Ha ehhez a tevékenységhez az Önkormányzat is csatlakozna, és kötelességének megfelelően takaríttatná a gyártelepig vezető utat (esetleg a Rendőrség időnként itt is ellenőrizné a járművek sebességét), talán az itt élők is fellé-
2005. október
Önkormányzati „NEM”-ek a veszélyeshulladék-égető cementgyárra November végére várható a győri felügyelőség döntése Vége a Holcim-ügy első felvonásának, lezárult a cementgyár előzetes környezetvédelmi hatástanulmányának véleményezési szakasza. A veszélyeshulladék-égető cementgyár ötletét a környékbeli emberek és önkormányzatok egyaránt elutasították, legutóbb a dorogi kistérségi társulás. A cementgyár két településnek hozna anyagi hasznot, nyolcnak viszont csak környezeti terheket. Most a környezetvédelmi felügyelőségen a sor, hogy eldöntse, átengedi-e a Holcimot a tű fokán vagy sem. Novemberben tudjuk majd meg ezt. Lezárultak a Holcim Rt. Nyergesújfalura tervezett veszélyeshulladék-égető cementgyárával kapcsolatos véleményezési eljárások, melynek keretében a környező települések önkormányzatai, civil szervezetei, lakói fejtették ki, mit gondolnak az új gyár megépítéséről, illetve az annak megszületését megelőző előzetes környezeti hatástanulmányról (EKT). A kép egységes: minden környékbeli önkormányzat, társadalmi szervezet elutasította az új „veszélyes üzem” gondolatát. Ez alól csak a leginkább érintett Nyergesújfalu önkormányzata kivétel, a nyergesi képviselő-testület ugyanis egyedüliként támogatta a cementgyár megépülését, azonban ők is csak azzal a kitétellel, hogy abban sem veszélyes-, sem másféle hulladék-égetés nem lesz . A nyergesi önkormányzat eleddig 75 millió forintot kapott a cégtől a gyárterület megvételének opciós jogáért (néhány évig kizárólag a Holcimnak adhatja el az adott területet Nyergesújfalu egy megszabott árért).
„Médiatrükkös” Holcim-bejelentés Mint ismert, a lakossági tiltakozás csúcspontjaként számon tartott szeptember 22-ei táti tüntetés (800 ember demonstrált az új gyár ellen) előtt egy nappal egy sajtótájékoztató keretében a Holcim bejelentette – a médiumok meg lehozták –, hogy a cég eláll a veszélyeshulladék-égetéstől, tekintettel a kialakult helyzetre. Szakmai körökben ezt pillanatokon belül közvélemény-manipuláló médiatrükknek minősítették, amit aztán alátámasztott a bejelentés utóélete is. Az történt ugyanis, hogy a szónak nem sikerült elszállnia: szeptember 23-án telefonon az Ekoku munkatársai, aztán 29-én , immár írásban Tát jegyzője, Dérné dr. Varga Katalin hivatalosan is tájékoztatást kért a Holcim bejelentéséről a győri környezetvédelmi felügyelőségtől. A tájékoztatáskérésekre a felügyelőségen a Holcimmal foglalkozó dr. Kokas Edit mindannyi-
A lakossági tiltakozást (Tát, szeptember 22.) követően a helyhatóságok is nemet mondtak a cementgyárra szor ugyanazt válaszolta, szóban, majd írásban – miszerint a Holcim Cementipari Rt. semmiféle írásos formában nem jelezte, hogy elállna a veszélyeshulladék-égetéstől. Ez a tény a szeptember 22-ei táti tüntetés után megrendezett lakossági fórumon is felvetésre került, melyre Márta Irén, a Holcim kommunikációs igazgatója meglebegtetve a kezében tartott papírt elmondta, hogy ha nem is a délelőtti órákban, de szeptember 22-én eljuttatták a Felügyelőségnek e szándékukra vonatkozó nyilatkozatot (emailben!). A későbbiekben kiderült, hogy a Holcim Rt. szeptember 22-én e-mailben küldte meg a Környezetvédelmi Felügyelőség részére az egy nappal korábban kiadott sajtóközleményt(!), de ez csak október 7-én ért le az ügyintézőhöz. Eztán a Felügyelőség jogászai azt vizsgálták, ez a sajtóközlemény tekinthető-e hivatalos bejelentésnek. Az Előzetes Környezeti Tanulmánnyal kapcsolatos észrevételek megtételére az egyes településeken más-más időpontig volt lehetőség, október 20-ika felé járt le ennek a végső határideje. A Felügyelőséghez számtalan észrevétel érkezett, melyeket figyelembe kell venniük a tanulmány elfogadásával kapcsolatban kiadott határozatban. Majd egy hónapon keresztül aztán ez volt az érvényes verzió, a Holcim csak október 18-án jelentette be hivatalosan is a Felügyelőségnek, hogy nem akarnak veszélyes hulladékot égetni (feltehetőleg eddig tartott kiókumlálni, mi lesz a következménye a hivatalos bejelentésnek, s ez vállalható-e).
2005. október
A Holcim igazgatója elismerte, hogy később égethetnek majd veszélyes hulladékot Ugyanakkor, éppen október 18-án volt a lakossági fórumok közül a legutolsó, a tokodaltárói. Ezen mintegy száz ember vett részt, a Holcim is teljes fegyverzetben képviseltette magát. Az este fél kilencig húzódó „kérdezz-felelek” fórumon az altárói környezetvédők közül többen rákérdeztek arra, vajon ha megépül a gyár azzal a kitétellel, hogy nem égetnek benne veszélyes hulladékot, később a Holcim „átállhat-e veszélyeshulladék-égetésre”. A cementcég projektigazgatójának (Dobos Imre), nem nagyon akaródzott kimondani, amit eddig is tudtunk, de végül is az altáróiak addig verték a vasat, amíg választ kaptak. Miszerint: bizony lesz arra lehetőség, hogy egy későbbi engedélyezési eljárásban a cég veszélyes hulladékot is felhasználjon majd a cementégetéshez. Azt már csak mi tesszük hozzá többedszerre, hogy meggyőződésünk, csak így éri meg belevágni a zöldmezős beruházásba. Szakmai ellenvetések A cég tanulmányával kapcsolatban információink szerint több tucatnyi észrevételt küldtek el a zöld szervezetek és a környékbeli önkormányzatok a környezetvédelmi felügyelőségnek (volt olyan nap, hogy 5 darab érkezett ezekből), ezzel is demonstrálva, hogy az új gyár megépítése ellen vannak. Tudni kell, az észrevételekre a
3
hatóság köteles érdemben reagálni, máskülönben vét az engedélyezés eljárásjogi szabályai ellen. Az új cementgyárban a tervek szerint majd másfél millió tonna cementet állítanának elő száraz eljárással és a gyártáshoz felhasználni kívánt tüzelőanyagok között felhasznált veszélyes hulladék várható menynyisége évi huszonötezer tonna lenne. A táti képviselő-testület a budapesti Mécsvirág Kft.-t kérte fel a cementgyár előzetes környezeti tanulmányának szakmai véleményezésére. A szakmai vélemény megállapította, hogy a Nyergesújfalui Ipari Parknak azon a részén, ahová a cementgyárat tervezik, csak a környezetet mérsékelten terhelő kisüzemek, raktárak helyezhetők el. A jelenlegi levegőszennyezési értékek nem kerültek megfelelően rögzítésre és az EKTt készítő Golder Associates Magyarország Kft. megállapításai gyakorlatilag figyelmen kívül hagyják a hatásterület fő teherviselőit, így Tát, Mogyorósbánya, Tokod, Tokodaltáró, Esztergom, Dorog településeket. A Dorog-Esztergomi-medence kapujában tervezett létesítmény az uralkodó széliránynyal állandó és jelentős imissziót produkálna (kibocsátásaival növelné a térség környezeti terheltségét) . A vízbázis védelmére nem is tér ki részletesen a tanulmány. A Mécsvirág Kft. munkatársai megállapították, hogy a régi cementgyár esetében Nyergesújfalu és Lábatlan volt a „haszonélvező” és egyben a szennyezéssel érintett is, addig az új megoldásnál a két település csak haszonélvező, a szennyezéssel érintett Tát, Mogyorósbánya, Bajót, Tokod, Tokodaltáró, Esztergom, Dorog pedig teherviselői lennének. Végeredményben a környezeti hatástanulmány szakmai véleményezésekor megállapításra került, hogy Lábatlanon a jelenlegi ipari területen történő beruházás lényegesen kedvezőbb ökológiai hatással járna és nem kellene új kikötőt sem építeni. Esztergom önkormányzata az Esztergomi Környezetkultúra Egyesületet kérte fel szakmai véleményezésre. Az általuk készített anyag szerint a levegőszennyezés tekintetében nincsenek valódi adatok az üzemből várható kibocsátásra, ennek hiányában a Golder Associates tanulmánya pedig elfogadhatatlan. A szakmai véleményezések alapján Esztergom képviselőtestülete október közepén elutasította a Nyergesújfaluba tervezett új cement- gyár építését. DKE-s bírálatok Október elején a DKE is elküldte a győri felügyelőségnek észrevételeit a Holcim új veszélyeshulladék-égető cementgyárával kapcsolatban. A DKE az előzetes környezetvédelmi hatástanulmány elleni kifogásait azon ellentmondásokra alapozta, amelyek a tanulmányban föllelhetőek. Röviden ismertetjük ellenvetéseinket:
4
Óriásplakátokat helyezett el a cég az egész térségben; állítólag 400 milliót költhetnek el a lakosság, helyhatóságok „megdolgozására” (plakát, szórólap, fórumok, szakértők stb.) 1./ Az EKT megállapítja, a tervezési terü- km-es szállítószalag csak 11 helyen biztosít leten parti szűrésű vízbázisok találhatók. A szabad átjárást a nagyobb mozgásterű, de vízbázison üzemelő kutak védőterületének röpülni képtelen állatoknak, így előfordulkijelölését célzó vizsgálatok pénz hiányá- hat, hogy egy adott szaporodási közösséget ban megszakadtak, így a védőterület végle- alkotó populáció szétszabdalódik, illetve ges kijelölése nem történt meg. Ugyanak- maga a szállítószalag telepítése is roncsolkor veszélyes és nem veszélyes hulladékok hatja azok élőhelyeit. tervezett felhasználásáról olvashatunk. E tevékenység ellentmond a vízbázis-védeA dorogi kistérség „nem”-e lemre vonatkozó Kormányrendeletnek (mely szerint az 50 éves elérési idővel jelle- Mindeközben kistérségi szinten is születtek mezhető – a szennyezés várhatóan ennyi év határozatok. Az esztergomi után a dorogi alatt éri el a vízbázist – „B” hidrogeológiai kistérségi társulás is elutasította október védőövezetben veszélyeshulladék-ártal- 20-ai ülésén a Holcim Rt. Nyergesújfalura matlanítási tevékenység nem folytatható). tervezett cementgyárának előzetes környe2./ A levegővédelemmel foglalkozó feje- zeti hatástanulmányát. zet a tervezési területet por tekintetében B „A kistérségben élő 42 000 lakos tiltakocsoportba sorolja, vagyis a légszennyezett- zását látva a befektetőnek el kellene állnia ség a határértéket és a tűréshatárt is megha- a beruházástól. A nyilvánvaló és nagyaráladja. Ugyanakkor a szálló porra vonatko- nyú társadalmi ellenérzést a környezetvézóan a tanulmány nem közöl adatot, illetve delmi hatóságnak is figyelembe kell venni megállapítja, hogy a térségben jelenleg a Holcim engedélyének elbírálásánál” nincs mérési adat. Mivel a terület szennye- mondta az MTI-nek Tittmann János. Kifejzettnek minősül, már az előzetes hatásvizs- tette: a környezetvédelmi hatástanulmánygálat során célszerű lett volna szálló por ban szerepelt, hogy a gyárban a cement előmennyiségét felbecsülő méréssort elvégez- állításához évente 25 000 tonna veszélyes ni a közvetlen tervezési területen. hulladékból, és 50 000 tonna hulladékból 3./ A tervezett gyár tényleges kibocsátá- származó alternatív tüzelőanyagot égetnésairól nem kapunk képet, mert a várható nek el. Helyi környezetvédő egyesületek kibocsátásként leírt adatok csak a jogsza- rámutattak, ez kétszer több, mint a dorogi bályban rögzített határértéknek megfelelő hulladékégető évi kapacitása, ezért a Holmaximális kibocsátást tükrözik. A lakossá- cim gyára egy cementet is termelő hullagi fórumokon a Beruházó képviselői dékégető. A tiltakozás hatására a Holcim elmondták, hogy klór- és higanytartalmú közleményben tudtatta, hogy eláll a veszéanyagokat nem vihetnek a rendszerbe, mert lyes hulladék égetésétől. az árt a technológiának, ezért a várható kibocsátások közt szereplő higany és Ennek hatására Nyergesújfalu hozzájárult sósavkibocsátás értéke is megkérdőjelezhe- a beruházáshoz, azonban a dorogi és az tő. esztergomi kistérség települései magát a 4./ A 10-es főúton a forgalom hatalmas, cementgyár létesítését is elutasítják – nyiés az ebből eredő zajterhelés a tanulmány latkozta a dorogi polgármester. Indokaik szerint is mind nappal, mind éjszaka meg- között szerepel, hogy a létesítmény a nyerhaladja a rendeletben előírt határértéket. A gesújfalui és táti vízbázis fölé települne, tanulmány 503 jármű/nap forgalommal valamint Tát-Tokod-Esztergom-Dorog térszámol a tervezett létesítménynél, elsősor- ségének környezetszennyező létesítméban a nehéz tehergépkocsik számának nyekkel való túlterheltsége. Több faluban a növekedése várható, mely nemcsak a for- lakosság többsége aláírásával is tiltakozott galom növekedéséhez járul hozzá, hanem a a cementgyár megépítése ellen, a képvisemár most jelentős zajterhelést is fokozni lőtestületek pedig határozatot hoztak, hogy fogja. ellenzik a beruházást. Tát polgármestere 5./ Táj- és élővilág-védelmi szemponto- közölte, népszavazást ír ki, ha a hatóság kat vizsgálva megállapítható, hogy az 5 engedélyezi a cementművet.
2005. október
Népakaratra hangoltság? Környezetvédők, és a polgármester ténykedését ismerők ezt az indoklást meglepődve fogadták, nem mintha annak tartalmával nem értenének egyet (hisz a városmester hivatkozik is rájuk), de a dorogi városvezető „iparfetisizmusa” közismert. Olyan még nemigen volt, hogy Tittmann János valamiféle ipari beruházás ellen foglaljon állást környezeti szempontoktól vezéreltetve, a veszélyeshulladék-égetést, mint olyat – főként, ha azt az Onyx Kft. műveli – pedig eddig mindig becsülettel megvédelmezte. Jól emlékszünk még arra, hogy a dioxinos határérték-túllépések sem tántorították el ettől soha, szakmai fórumokat, égetővédelmező kiáltványok megjelentetését, pedig jószerivel mindig arra az időpontra időzítette, amikor a jónép épp tüntetett nevezett intézmény ellen. Magyarul ezt úgy szokás megfogalmazni, hogy Tittmann János „az égető embere”, és jellemzően tendenciózus szakmai érveléssel bástyázza körül magát, midőn épp ködfelhőkbe óhajtja beborítani a tényeket. Ehhez képest, újdonság a népakaratra való hivatkozás. Úgy látszik, polgármesterünk azért nem egyetemlegesen támogatja a veszélyeshulladék-égetés gondolatát, csak amúgy szelektíven. Ha az érdek úgy vezérli. Felügyelőségi megfontolások Ejtsünk arról is néhány szót, mi mindent jelenthet az, hogy a Holcim papíron kinyilvánította, a cementgyártás során elhagyná kezdetben a veszélyeshulladék-égetést. Először is, ez olyan mérvű technológiai
módosítást jelent, ami megkérdőjelezi az eddigi előzetes környezeti hatástanulmány érvényét. Információink szerint ezt a győri felügyelőség is így gondolja, ezért azon vacillál most a zöldhatóság, hogy újból végigzongoráztassa-e a Holcimmal az egész eljárást EKT-stül együtt, vagy térjen rá rögtön a részletes környezetvédelmi hatástanulmányra (ez jönne amúgy is az EKT) után. Úgy tudjuk, ez utóbbit részesítik előnyben a győri felügyelőség különböző ügyosztályai, ezért ezt a megoldás valószínű. Várjuk azoknak a magánszemélyeknek, szervezetek képviselőinek a jelentkezését, akik írásbeli észrevételt tettek a Holcim-beruházással kapcsolatban az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségnél, és nem kaptak választ / érdemi választ. Jelentkezni az impresszumban megadott elérhetőségeken lehet. A részletes hatástanulmány eljárási procedúrája során az önkormányzatoknak, civil szervezeteknek ismét lehetőségük lesz véleményezni az eddiginél jóval részletesebb szakmai tervet, fórumokat kell tartani stb. Úgy tudjuk, ezt az ügyet a hatóság is nagyon komolyan veszi, a vezetőségi utasítás szerint Holcim-témában mindennek stimmelnie kell, hogy a környezetvédelmi engedélyezési eljárás támadhatatlan legyen (ne legyen eljárásjogi hiba). Nem lehet tehát egyetlen érdemben meg nem válaszolt lakossági, társadalmi szervezeti, önkormányzati észrevétel sem, stb. Ugyanakkor, arról is vannak értesüléseink, hogy a felügyelőség a jövőbeni eljárási procedúrából igyekszik majd „kigolyóz-
Irodai esetek Továbbra is várjuk olvasóink környezetvédelmi gondokkal kapcsolatos bejelentéseit Év elején kezdte meg munkáját lakossági tanácsadó irodánk. Egy pályázatban vállaltuk, hogy a hozzánk érkező megkeresésekről is rendszeresen beszámolunk lapunkban, mondjuk úgy, kedvcsinálónak. Az alábbiakban a május és augusztus közötti bejelentésekből adunk ízelítőt, későbbi számainkban aztán majd folytatjuk ezek ismertetését, így olvasóink remélhetőleg képet kapnak arról, milyen jellegű gondokkal lehet, érdemes irodánkat megkeresni. Május 26. – Egy hölgy telefonált, hogy az utcájukban a nyárfák virágától már lépni sem tudnak, a fű is vastagon fehér. A fák az utcában már két éve meg vannak jelölve, de nem tudja, hogy idén kivágják-e őket, e nagyon zavarja őket a „pöszme” elirányítottam a Polgármesteribe, hogy ott
keresse a fakivágással kapcsolatban illetékes személyt. Május 27. – P. I. pilisvörösvári lakos telefonált, hogy a Palatinus tónál jártak, és nagyon sok döglött halat találtak a parton is. Kinek a feladata ezt kiszedni, van-e halőr, mit lehet tenni ellene? Baranyai Lőrinc adott felvilágosítást, miszerint természetes folyamat ez az ívásnál, a meleg, majd a hirtelen jött hideg idő miatt a kárászok nem tudták befejezni az ívást, elpusztultak a kimerültségben. A halakat a halőr szedi össze. Május 27. – A Fáy ltp-ről telefonált egy hölgy, hogy a környékbeli gyerekek rugdossák a fákat, letörik az ágakat. Nem lehet beszélni velük, a szülők sem fegyelmezik őket, sőt, az egyik szülő még be is perelte
2005. október
ni” azokat az ügyfélként az eljárásba „bevett” társadalmi szervezeteket, önkormányzatokat, amelyeknek most ügyféli státuszt adott. Ez fontos dolog, ugyanis egy környezetvédelmi eljárásban erős jogosítványai van annak a szervezetnek, testületnek, amelyet ügyfélként ismertek el. Ilyen például, az esztergomi önkormányzat, vagy éppen a DKE, nem beszélve a többi szervezetről, önkormányzatról. Csakhogy, amelyik szervezet ügyfél az államigazgatási eljárási szabályok szerint, nem biztos, hogy az lehet a környezetvédelmi előírások szerint. Ez persze unalmas, jogi dolog, de rendkívül sok múlhat rajta. Fontos feladat tehát a jövőben, hogy a megszerzett ügyféli jogot semelyik szervezet, testület se adja ki a kezéből, ha egy mód van rá (környezetvédelmi eljárásban, szűk értelemben véve, elvileg, csak az érintett és a környező települések szervezetei, önkormányzatai lehetnének ügyfelek). Döntés novemberben Az EKT-val kapcsolatos észrevételek megtételére az egyes településeken más-más időpontig volt lehetőség, október 20 körül járt le ennek a határideje. A Felügyelőséghez számtalan észrevétel érkezett, melyeket figyelembe kell venniük a tanulmány elfogadásával kapcsolatban kiadott határozatban. A határozat megszületése november vége felé várható. 5000 tiltakozó aláírás gyűlt össze a környékbeli falvakból, községekből. A tiltakozók nem akarják, hogy egy újabb nehézipari monstrum nehézkedjen életükre. Meglátjuk, számít-e ez. N. T.-V. N.-N. M az egyik férfit, aki erélyesebben rászólt a gyerekre javasoltam neki, hogy valamilyen módon próbáljanak a szülőkkel beszélni, esetleg írjon olvasói levelet a Zöld Sorokba. Május 31. – Két férfi kereste fel az irodát a METAL-TRADE Óbuda Kft-től, hogy a Pala partján büfét akarnak nyitni, és milyen iratok kellenek hozzá. Megbeszéltük, hogy az olaj elszállításához kell külön veszélyes hulladék elszállítására jogosult céggel szerződést kötniük, emellett a kommunális hulladékgyűjtése és a zajvédelemre van előírás, az egyéb előírásokat, pedig az önkormányzat szabja meg. Június 2. – A Hám Kálmán lakótelepről egy asszony hívott, hogy az egyik lakó telerakta a szemetest és nagy az utcán a kosz javasoltam, hogy a közterület-fenntartókhoz vagy a Rumpoldhoz forduljon, hogy abból a kukából vigyék el a szemetet. Július 5. – Sz. K. ELTE joghallgató kér segítséget a diplomadolgozatához, amit az
5
ONYX által okozott vízszennyezés jogi következményeiről akar írni e-mailben küldtem neki anyagot Július 6. – Egy hölgy, aki a Zrínyi ltp. mellett lakik, ezen jár át, azzal hívott fel, hogy a lakótelepen csónakot fest az egyik garázstulajdonos. A szabad ég alatt egy bakon van a csónak és azon festi, de alatta van fólia. Július 11. – Egy hölgy telefonált, hogy a Brikettgyárral szembeni parkban sok a parlagfű, ő pedig allergiás rá az önkormányzathoz irányítottam őt (Szeiler Viktor környezetvédelmi referenshez). Július 13. – A megyei Földhivataltól kerestek meg, hogy parlagfű-mentesítési programban kellene részt vennünk, mint hatósági tanú (földhivatali jegyzőkönyvet aláírni). Heti 2 alkalommal kellene részt venni Dorog és környéki települések bejárásain. A városi Földhivataltól Ébele Mihálynak kellett volna felkeresnie minket a részletek pontosítása miatt, de ez nem történt meg. Július 15. – Balogh Zoltán elnökünk telefonált, hogy hozzá reggel óta jönnek a bejelentések, hogy nagy a bűz a városban Tandi Andrással beszélek a Richtertől, aki elmondja, hogy a szennyvíztelep levegőztetése miatt érezhető a szag, ugyanis kéntartalmú vegyületek kerülhettek ki a levegőbe. Ezek nem károsak, csak büdösek. A meteorológiai viszonyok és a technológia következtében állt elő ez a helyzet, mely a nyár folyamán még biztosan ismétlődni fog, de folyamatosan folynak a kísérletek a lefedésre és a szagtalanításra, melyet 2006. végéig be kell fejezniük. Délután még beszéltem Ladocsi Frigyessel az ÉDUKÖFÉ-től, aki elmondta, hogy 2 szennyvíztároló medence nincs még lefedve, nem rendelkezik biofilterrel, és a rossz időjárási körülmények miatt alakult ki a szaghatás. Bűzmérést ők külön nem folytatnak, csak a gyár a kísérletek során. Ebben az esetben ők külön intézkedést nem tesznek, a Richtertől nagyobb odafigyelést, a lakosságtól nagyobb toleranciát várnak el. Július 18. – Egy lány azt kérdezte, hogy hol van a Mátyás király utcához legközelebb szelektív hulladékgyűjtő konténer, illetve, hogy a műanyag flakonokról le kell-e szedni a címkét, kupakot, valamint hogy kiürült illóolajos üveg bedobható-e a szelektív kukákba. Július 25. – Egy hölgy telefonált a Zsigmondy ltp-ről, hogy reggel óta égett műanyag szaga jön a széllel, de füstöt nem látni. Július 25. – K. A. telefonált a Brikettgyár mellől, hogy nagy a parlagfű arra, valamint sok a szemét, rongy, flakonok eldobálva,
6
dögök és patkányok is vannak. Már a 24 Óra is kint volt, lefényképezte a területet, de előrelépés nem történt az ügyben. A profi melletti területen nagy a bűz, sok a légy, mert az ottani állattartók közül egyesek a trágyát a Brikettgyárhoz hordják. Az iskola mellett már a falat is bontják el... parlagfű ügyében Szeiler Viktornak telefonáltam. Augusztus 2. – K. A. telefonál, hogy a Brikettgyár melletti parkban még mindig nagy a parlagfű ezúttal a Városüzemeltetési Kht-nak szólok. Augusztus 4. – K. A. hív, megköszöni, hogy intézkedtünk, levágták a parlagfüvet a Brikettgyárnál Augusztus 10. – Egy hölgy érdeklődött, hogy a Pala melyik önkormányzathoz tartozik, mert nagy a rendetlenség ott, nagyon szemetes a partja és a vize is tele van szeméttel. Nincs kint szemétkosár sem. Augusztus 11. – A Kék Duna rádió telefonos interjút készít velem az irodáról. Augusztus 15. – Egy hölgy tesz fel kérdéseket, pl. hogy a fogkefét, körömkefét, kimosott étolajas flakont dobhatja-e a szelektív gyűjtőkukákba. Illetve a bio-macskaalommal mit lehet kezdeni, ami természetes agyagot tartalmaz, lehet-e komposztálni, vagy a vegyes szeméttel együtt dobja ki, illetve nem minősül-e veszélyes hulladéknak. Augusztus 15. – Egy Richterben dolgozó hölgy telefonált, hogy a Schmidt telepen nagy bűz volt reggel is, honnan jöhet a szag, mert a Richterben épp üzemleállás van? Felhívtam a Richtert, ahol Novák Csabával beszéltem. Ő elmondta, hogy a gyárban tényleg leállás van, csak a szennyvíztelep működik, de ott is normál üzemmenet van, nincs haváriahelyzet. Valószínűleg az időjárás miatt a kéményekből elszívott szagot lehet érezni. Augusztus 15. – Egy úr kereste fel az irodát azzal, hogy a Panoráma út és a 8-as akna között a magasfeszültségű vezetékekről szedik le a porceláncsigákat és a vezetéke-
ket, ezek a területen el vannak szórva. Bejelentettem a Városüzemeltetési Khtnál, akik továbbítják az ÉDÁSZ felé a bejelentést. Augusztus 15. – Egy úr hívott, hogy az eperfáját megnyírta, és mit tegyen a zöldhulladékkal, mert karvastagságú ágak hevernek a kertjében. Ezeket se komposztálni nem tudja, sem elégetni. Javasoltam neki, hogy próbálja meg valakinek eladnia fát tüzelőként, ha már ő nem is azzal fűt, illetve ha ez nem megy, keresse fel a Rumpoldot, hátha ők vállalják a zöldhulladék elszállítását. Augusztus 15. – T. Z. keresett telefonon, hogy az Esztergom-kertvárosban levő telkén a hatóság kényszerkaszálást hajtott végre, pedig ott csak félméteres gaz volt, ami nem volt parlagfüves. 1 milliós bírságot akarnak kiszabni rá, amit ő nem hajlandó kifizetni, mert szerinte hatósági túlkapásról van szó. Az esztergomi környezetkultúrásoktól Horváth Zoltán kiment vele területre, megnézte a lekaszált füvet, abban csekély mennyiségű parlagfüvet talált. Ők nem tudtak hatósági tanúként papírt adni az úrnak, ezért minket szeretett volna felkérni, de végül én is javasoltam, hogy esetleg egy független személyt keressen fel ez ügyben. Augusztus 18. – Egy lány telefonál, hogy szakdolgozatához adjuk anyagot Dorog környezeti állapota és környezetvédelmi szabályozása témakörben. Küldök neki e-mailben illetve, adok neki személyesen anyagokat. Augusztus 23. – K. J. kereste fel az irodát. Egy házat vettek a Pala partján, amit jelenleg felújítanak. A felső szintje még lakhatatlan, tele van galambokkal. Segítséget kér, hogy kihez lehetne fordulni a galambürülék eltakarítása céljából, és hogy nem veszélyes-e? javaslom neki, hogy a hirdetési újságból nézzen ki takarító cégeket, elképzelhető, hogy ilyet is vállalnak, a galambtrágya, pedig akár szőlő trágyázásához is eladható. Augusztus vége óta sok minden történt, legközelebb arról is beszámolunk. Vezér Noémi
DKE iroda – szelektív tanácsadás is! A DKE környezeti tanácsadó irodájában várjuk kérdéseiket környezetvédelmi kérdésekben, szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban, illetve bejelentéseiket bármilyen környezeti problémáról. Irodánkat felkereshetik személyesen a Mátyás király u 1. szám alatt, vagy telefonon a 440-288-as számon, H-P 8-14 óra között; e-mailen:
[email protected]. 2005. október
A nagymamákban van a legtöbbféle vegyi anyag A magyar vérmintákban a növényvédőszerek domináltak Egészségre káros vegyi anyagok vannak az európai családok szervezetében, derült ki a WWF által elvégzett vérelemzés eredményeiből. 12 európai országban egy-egy család három generációjának nőtagjaitól vettek vérmintákat ez év nyarán. Szervezetükben 107 féle mesterséges vegyi anyagot kerestek, olyanokat, amelyekkel a mindennapi életben gyakran találkozhatunk – és legtöbbjüket meg is találták. A WWF ezt elfogadhatatlannak tartja, ezért szigorúbb uniós szabályozást sürget a vegyi anyagok gyártása és használata terén. A WWF már több mint 320 ember vérében vizsgálta a mesterséges vegyi anyagok jelenlétét. Az önkéntes véradók között voltak európai parlamenti képviselők, miniszterek, tudósok, hírességek, és a legutóbbi alkalommal háromgenerációs családok. A vizsgálatokkal a WWF szeretné felhívni a figyelmet a készülőben lévő uniós jogszabálytervezet, a vegyi anyagok gyártását és felhasználását szabályozó REACH szigorításának szükségességére és fontosságára. Most az Európai Parlamenten áll vagy bukik, hogy olyan jogszabály lépjen életbe, amely biztosítja, hogy a legártalmasabb vegyi anyagok eltűnjenek környezetünkből és testünkből.
DDT. Mások viszont még ma is ott vannak a mindennap használt termékekben: a textilekben, számítógépekben, tapadásgátló bevonatos edényeken, a cumisüvegekben és még sorolhatnák. 63-féle vegyi anyag a nagyikban Minden vizsgált minta szennyezett volt mesterséges vegyi anyagokkal, és a keresett 107 vegyi anyagból 73-at találtak meg a különböző vérmintákban. A legtöbb vegyi anyagot, 63-at, a nagymamák generációjából mutatták ki, az édesanyákéból 49-et és meglepő módon a gyermekekéből többet, mint a szüleikből, 59 félét. Személyenként átlagosan 32 vegyi anyag volt a nagymamák vérében, 29 az édesanyákéban, és 24 a gyermekekében. Elmondható: a nagymamákban nagyobb mennyiségben vannak jelen a régebben használt, mára már esetleg betiltott vegyi anyagok, például a klórtartalmú szerves növényvédő szerek és a poliklórózott bifenilek. Az ifjabb generációk szervezete viszont jobban terhelt olyan újabb, modernnek mondott kemikáliákkal, mint a brómozott égésblokkolók, fluorozott vegyi anyagok, mesterséges illatanyagok. A magyarokban a növényvédőszerekből volt a legtöbb
107 anyagot kerestek A WWF a DetoX Kampány keretében 12 országban egy-egy önként jelentkezett családtól - nagymamától, édesanyától és gyermektől - vett vérmintákat 2005 nyarán. A felmérésben részt vevő országok: Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Lengyelország, Lettország, Luxemburg, Magyarország, Németország, Olaszország, Svédország. A vérmintákban 107 mesterséges vegyi anyag jelenlétét vizsgálták meg egy holland laboratóriumban. A keresett anyagokra jellemző, hogy rendkívül ellenállóak, nem (vagy nagyon nehezen) bomlanak le a környezetben, felhalmozódnak a szervezetben, és bizonyítottan, vagy nagy valószínűséggel károsak az egészségre. Nem egy közülük már évek vagy évtizedek óta be van tiltva, ilyenek például a poliklórozott bifenilek (PCB-k) vagy a
Magyarországon egy Győrben élő család vállalkozott arra, hogy vérmintákat adjon a vizsgálatok elvégzéséhez. A 61 éves Radics Imréné szervezetében 27 vegyi anyagot találtak, a 38 éves lányában, Borárosné Radics Tündében 18-at, a 12 éves Boráros Barbarában 19-et. Mindhárom családtag vérében kimutathatóak a klórtartalmú szerves növényvédőszerek, ráadásul koncentrációjuk magasabb a vizsgálat során kimutatott átlagértéknél. Ugyanakkor, a magyar család a legkevésbé szennyezett polikórozott bifenilekkel. Brómozott égésblokkolókat mindhárom generáció véréből kimutattak, ám legnagyobb mennyiségben éppen a legifjabb generációt képviselő gyermek vérében vannak jelen! Fluorozott vegyi anyagokat csak a nagymama vérmintájában nem találtak, mesterséges illatanyagokat viszont benne is. Antibakteriális jellegű triklozán és bifenol-A
A nagymamában találták a legtöbb vegyi anyagot nem mutatható ki a magyar család vérmintáiból. Sajnos a gyermekek vegyi anyag szennyezettsége aggasztó mértékben növekszik az ún. új, de egészségügyi hatásait tekintve valójában nem teljeskörűen vizsgált vegyi anyagokkal. „Én elsősorban a négy gyermekem egészségéért aggódom, nem szeretném, hogy veszélyes vegyi anyagok legyenek bennük, amelyekről nem tudjuk, hogyan kerültek beléjük, és ki tudja, mit okozhatnak a későbbiekben.” – fejezte ki aggályait Borárosné Radics Tünde, aki családjával részt vett a WWF felmérésében. „Vajon mennyi bizonyíték kell még az európai politikusoknak és a vegyiparnak, hogy elfogadják, ezek a veszélyes vegyi anyagok nem maradhatnak megfelelő szabályozás nélkül? A vegyipar az egészség védelme helyett üzleti érdekeit igyekszik érvényesíteni az EU új, vegyi anyagokra vonatkozó rendelettervezetében (REACH), és sajnos egyes magyar európai parlamenti képviselők is nemzeti sikerként tüntetik fel a REACH jelentős gyengítésére irányuló javaslataik elfogadását.” – figyelmeztet Prommer Mátyás, a WWF Magyarország környezetpolitikai programvezetője. WWF felmérés
L á t h a t ószennyezettség
határértéken belül van az adott érték, ha pirossal, akkor határértéktúllépés tapasztalható az illető környezetszennyező anyag tekintetében.
Dorog, Esztergom, Párkány légszennyezettségi adatai láthatók non-stop a dorogi polgármesteri hivatallal szemközt nemrég megnyitott pénzintézet fényújságján október 17-étől. Óránként 15 percen keresztül a három város légszennyezettségi mutatói jelennek meg egymás után – ha zölddel jelenik meg egyegy érték (pl. nitrogén-dioxidok, porterhelés), az azt jelenti, hogy
A pénzintézet azzal, hogy biztosította a városnak ezt a szolgáltatást, kétmillió forintos kiadástól kímélte meg Dorogot, ennyit tervezett ugyanis költeni a város egy hasonló, légszennyezettségi adatokat kijelző berendezés felállítására. N. T.
2005. október
7
Veszélyeshulladék-gyűjtés: négy óra alatt 186 ember jött el A DKE által Dorogon öt helyszínen megszervezett 10. veszélyeshulladék-gyűjtő akciónapon 186-an adtak le veszélyes szemetet a hulladékgyűjtés négy délelőtti órája alatt október 29-én. A hivatalos mérési eredményeket csak lapzártánk után fogjuk megtudni, ezért bővebb írást novemberi számunkban olvashatni majd. Addig is, köszönetet mondunk az akcióban résztvevő szolgáltatóknak (Rumpold Kft., Onyx Kft., Eszenyi Zoltán), és azoknak, akik a veszélyes hulladékukat elhozták az akciónapra.
A többféle veszélyes hulladékot leadó házaspártól Győri Imre, a gyűjtés onyxos szervezője veszi át az egyes tételeket az SZTK-nál lévő gyűjtőponton. A Schmidt és a Zsigmondy lakótelep közötti gyűjtőponton ezen a gyűjtésen adták le minden idők legtöbb veszélyes hulladékát, ez alkalommal jött el ide a legtöbb ember is. A korábbi gyűjtések szinte mindegyikén az SZTK-nál adtak le legtöbben hulladékot, a második, pedig mindig a Pennys gyűjtőpont volt. Mint látható, ez alkalommal másként alakult a sorrend. Ugyanakkor tudni kell, még soha ilyen kis
különbség nem volt a hulladékleadók számában az egyes gyűjtőpontok között. N. T.
Veszélyes hulladékot leadók száma 1. Profi parkolója
44
2. Zsigmondy-Schmidt ltp. között a parkolóban
39
3. Penny Market parkolója
36
4. SZTK-val szemközti parkoló
34
5. Széchenyi ltp. melletti parkoló
33
összesen
Szelektív gyarlóságok Alábbi kis írásunkban a szelektív gyűjtés során elkövetett néhány jellegzetes hibára szeretnénk felhívni a figyelmet, nem azért, hogy elvegyük olvasóink kedvét a válogató gyűjtéstől, csak a rend kedvéért. A papírgyűjtő konténerekbe csak papír kerülhet, a papírcsomagoló kartonon lévő műanyag fólia a műanyagok közé való. Az újságkötegek átkötése fontos az otthoni tárolásnál, de ha marad rá energiánk, érdemes levenni az összekötő zsinórt a papírkötegről, hisz az sem papírból szokott készülni. A műanyagos konténerbe veszélyes hulla-
8
déknak számító motorolajos flakont sem i l d o m o s bedobni(a képen épp egy MOL-olajos p é l d á n y figyel), mert ettől szennyezett lesz a hulladék. Ha a szelektív hulladék csak pár százalékban szenynyezett is, esélye van rá, hogy a kommunális szeméttemetőben végzi. Több üveges konténert lefotóztunk, és néhányban azt találtuk, hogy az ürmös borok (például vermut) fémkupakjait
2005. október
186
sokan rajtahagyják az üvegen. Az üveg üveg, a fém fém, ha van rá érkezésünk, vegyük le a kupakot az üvegről, hisz az nem az üveges konténerbe való. Viszont, ha ismerünk olyat, aki paradicsomot, szörpöt szokott készíteni, az istenért se vegyük le a kupakot az üvegről (újrahasználat – ami bizony „felsőbb kategóriás megoldás” hulladékos szemszögből, mint az újrahasznosítás) mert számára csak úgy lesz az értékes. A papíros konténerekben néhány helyütt találtunk apró szemű hungarocell csomagolóanyagokat is. Ez sem ide való, hisz nem papírból van. Sajnos, a műanyagok közt sincs helye, ezért bizony a vegyes szemétbe kell dobni. N. T. – N. M.
