Bartók Béla Általános Iskola Pedagógiai Program BARTÓK BÉLA ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELÉSI PROGRAM

Bartók Béla Általános Iskola Pedagógiai Program

BARTÓK BÉLA ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELÉSI PROGRAM

1


I. BEVEZETŐ ....................................................................................................................................................... 4 I.1. AZ ISKOLA KÜLDETÉSNYILATKOZATA ............................................................................................ 4 I.2. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK TÖRVÉNYI ALAPJA: AZ ALAPÍTÓ OKIRAT ................................ 4 1.3. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA, ARCULATA .............................................................................................. 4 II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...................................................................................................... 7 II. 1. PEDAGÓGIAI ALAPELVEK: .................................................................................................................. 7 II.2. ELSŐDLEGES ÉRTÉKEINK..................................................................................................................... 7 II.3. NEVELÉSI, OKTATÁSI CÉLOK .............................................................................................................. 8 II.4. KULCSKOMPETENCIÁK ......................................................................................................................... 8 II.5. KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK .............................................................................................. 11 II. 6. AZ ALAPÍTÓ OKIRATBAN AZ ISKOLA SZÁMÁRA KIJELÖLT, EGYÉNI ARCULATOT MEGHATÁROZÓ FELADATOK.................................................................................................................... 13 II.7. AZ ISKOLA EGYÉB PREFERÁLT CÉLJAI ......................................................................................... 13 II.8. AZ ISKOLA OKTATÁSI, NEVELÉSI RENDJE; A KÉPZÉS SZAKASZAI ...................................... 13 II.9. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS CÉLOK, FELADATOK ................................ 14 II.10. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS CÉLOK, FELADATOK ..................................... 15 II.11. BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ................................................................................................................................................ 16 II.12. TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ......................... 17 II.13. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM ......................................................................................................................................................... 19 II.14. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK ................................ 20 II.15. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ......................................... 22 II.16. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA ......................................................................... 23

2

Bartók Béla Általános Iskola Pedagógiai Program II.17. AZ ISKOLA KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAMJA ..................................................................... 28 KÖRNYEZETI NEVELÉS TANÓRÁN ...................................................................................................................... 28 TANÓRÁN KÍVÜLI KÖRNYEZETI NEVELÉS .......................................................................................................... 29 II.18. A NAPKÖZIBEN FOLYÓ NEVELÉS PROGRAMJA ....................................................................... 30 TANULÁSIRÁNYÍTÁS ......................................................................................................................................... 30 SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ................................................................................................................................. 30 EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS .................................................................................................................. 31 TÁRSAS KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSE, KÖZÖSSÉGI NEVELÉS .............................................................................. 31 II.19. SZÜLŐ, TANULÓ, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ............................................................................................ 31 EGYÜTTMŰKÖDÉS A TANULÓKKAL ................................................................................................................... 31 EGYÜTTMŰKÖDÉS A SZÜLŐKKEL ...................................................................................................................... 32 KÖZVETLEN INFORMÁCIÓCSERE, KAPCSOLATTARTÁS FÓRUMAI ....................................................................... 32 II. 20. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK ............................................................................ 34 INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ ADATOK ................................................................................................................ 35

3


I. Bevezető I.1. Az iskola küldetésnyilatkozata „A Bartók iskola dolgozói mindent megtesznek azért, hogy az idejáró gyerekek az alapvető erkölcsi normák elsajátítása mellett, életkoruknak megfelelő biztos tudással, valamint egy idegen nyelv alapszintű ismeretével folytathassák tanulmányaikat az egyéniségüknek és érdeklődési körüknek megfelelő középiskolában.”

I.2. Az iskola működésének törvényi alapja: az Alapító Okirat

Bartók Béla Általános Iskola Alapító Okirata A KINYOMTATOTT PÉLDÁNY MELLÉKLETÉBEN

1.3. Az iskola bemutatása, arculata Intézményünk, a Bartók Béla Általános Iskola 1976-ban kezdte meg működését. Kezdetben, a közvetlen lakókörnyezetben lévő családok gyermekeinek kínált hatékony és eredményes nevelést és oktatást, ma már a lakókörnyezeten kívül élő családok is szívesen választják intézményünket. Választásuk oka: a nevelőtestület korábbi és jelenlegi eredményei, szakmai felkészültsége, elhivatottsága, az iskola dolgozóinak gyermekközpontúsága garancia arra, hogy az intézményünkben tanuló diákoknak nyugodt, biztonságos légkört tudjanak teremteni. Iskolánk pedagógusai és munkatársai olyan személyek, akik nyitottak, felkészültségüket folyamatosan fejlesztik. Társadalmi háttér Közös érdekünk, hogy tanulóinknak tartalmas, harmonikus gyermekkort teremtsünk, ezért fontos a társadalmi környezettel a jó kapcsolat kialakítása. Az iskola hatékony kapcsolatot 4


alakított ki a tanulók szüleivel, tájékoztatást adunk az oktató-nevelő munkánkról, véleményt kérünk tevékenységünkről és a szülők elvárásairól. A fenntartó – Budafok-Tétény Budapest XXII. ker. Önkormányzat – elismeri és támogatja szakmai munkánkat, lehetőségeihez mérten finanszírozza is. „A Bartók Iskoláért” Alapítvány anyagi támogatást nyújt, a Nagytétényi Polgári Kör a rendezvényeinkhez helyiséget biztosít. 2008-ban testvériskolai kapcsolatot építettünk ki az erdélyi gyimesközéploki Majláth Károly Gusztáv Általános Iskolával. Nagyon jó a kapcsolatunk az egyházakkal, óvodákkal, a társintézményekkel (általános- és középiskolákkal), a Nádasdy Kálmán Művészeti Iskolával, a Klauzál Gábor BudafokTétényi Művelődési Központtal, a Hajós Alfréd Tanuszodával, akik segítőtársaink a gyermekek nevelésében. Megfelelő az egészségügyi háttér (gyermekgyógyászat, gyermekfogászat, ortopédia). Szakmai segítséget kapunk a Nevelési Tanácsadótól (személyiségvizsgálat, vélemény), az EGYMI –től, valamint a Gyermekjóléti Szolgálattól. A helyi újságok és televíziók folyamatos tájékoztatást nyújtanak intézményünkről a kerületi lakosoknak. A Polgárvédelemmel közös programokat szervezünk, a Rendőrség előadásokat tart, melynek célja a bűnmegelőzés. Egyes feladatok megoldásában civil szervezetekkel is együttműködünk. Szociális háttér Egyrészt értelmiségi és szellemi dolgozók, valamint az egyre gazdagodó vállalkozói réteg alkották, illetve alkotják, másrészt nagy számban vannak a nehezebb élethelyzetben lévő, napi megélhetési gondokkal küszködő családok. Mindkét rétegben az életszínvonal és a munkahelyek megtartása, a napi problémák elvonják a szülők figyelmét, türelmét, idejét a gyermek nevelésétől. A szülők elvárásai: •

magas szintű, konvertálható tudás (anyanyelv, idegen nyelv, számítástechnika, természettudomány, matematika)

•

a szociális hátrányok felszámolása, az esélyegyenlőség biztosítása

•

a tanuló egész napos nevelési feladatainak felvállalása

Történeti áttekintés A nevelő-oktató munka céljainak elérése érdekében eddig megtett lépések: 5


• 1981-től az angol tagozatos osztály indítása két idegen nyelvvel • 1986-tól a számítástechnika tanórai oktatása: 1986-tól Commodore 64-es, 1993-tól IB PC 386-os gépeken • 1999-től a számítógéppark folyamatos fejlesztése • 1986-tól síoktatás Szlovákiában, 1998-tól Ausztriában • 1989-től az orosz helyett nyugati nyelveket (német, angol), második idegen nyelvként olaszt tanítottunk • 1998-tól angol nyelvterületre szervezünk tábort • kezdetektől rendszeresen táboroztatunk Balatonakaliban • 2001-től vízitúrát szervezünk • 2005-től vándortábort szervezünk Erdélybe • 1985-től mozgássérült tanulók integrált nevelését-oktatását vállaltuk fel • 2008- tól részt veszünk a z SNI-s tanulók nevelésében, oktatásában is • 2011-től a magyar – angol két tanítási nyelvű oktatás bevezetése Több alkalommal vállalták tanítóink, tanáraink főiskolai hallgatók tanítási gyakorlatának a vezetését. Hosszú éveken át jártak tanulóink erdei iskolába. Az iskolában gyógytestnevelés és logopédiai foglalkozásokat szervezünk diákjaink és a szomszéd iskolák tanulói számára A Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti- és Általános Iskola kihelyezett tagozattal működik iskolánkban. Az úszást, néptáncot, drámajátékot is felhasználjuk a hatékony nevelés-oktatás céljára. Feltétlenül szükséges a tehetséges tanulók sokirányú fejlesztése, a hátrányok felszámolását biztosító programok szervezése. Iskolánkban évfolyamonként 2 vagy 3 párhuzamos osztály működik. A szülők és a tanulók igénye alapján napközi és tanulószobai foglalkozásokat szervezünk. Az iskolában kiegészítő tevékenységként étkezést biztosítunk a gyerekek részére. Tanulóink érdeklődésük szerint egyéb délutáni foglalkozásokon vesznek részt. A pszichés eredetű részképesség-hiánnyal és iskolai teljesítményzavarral küzdő gyermekek megfelelő szintű ellátását is fontos feladatnak tekintjük. A tantestület a sokrétű feladatra emberileg, szakmailag felkészült, sikerekben, eredményekben és kudarcokban összekovácsolódott, stabil közösség.

6


II. Az iskola nevelési programja II. 1. Pedagógiai alapelvek: •

egységesség, következetesség, igényesség

•

demokratizmus, humanizmus, az egyén tisztelete

•

a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek együttműködése

•

népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és nemek egyenlősége

•

életkori és egyéni sajátosságok figyelembevétele

•

esélyegyenlőség biztosítása

•

szolidaritás, tolerancia

II.2. Elsődleges értékeink

•

Egyetemes emberi értékek (becsületesség, tisztesség, szeretet, tisztelet, türelem) Társadalmi eredményességre vonatkozó értékek (tudás, műveltség, munka, kreativitás, teljesítmény, kultúra)

•

A humanizált társadalom és világkép értékei ( hazaszeretet, nemzeti tudat, humanizmus, világkép, hagyománytisztelet)

•

Az én harmóniájára vonatkozó értékek (testi, lelki egészség, önállóság és öntevékenység, reális önértékelés, az önművelés igénye)

•

A társas kapcsolatokra vonatkozó értékek (kapcsolatteremtés, illem, demokratizmus, együttműködési készség, tolerancia)

•

A biológiai lét értékei (életelv, esztétikum)

•

Az értékek közvetítésén keresztül pedagógiai tevékenységünk középpontjában az emberközpontú nevelés áll

7


II.3. Nevelési, oktatási célok •

Iskolánk kiemelt értékrendjének közvetítése

•

A felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztése

•

Az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés

•

A

modern

személyközpontú,

interaktív,

tapasztalati

tanulásra

alapozó

tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra alkalmazása

II.4. Kulcskompetenciák •

Anyanyelvi kommunikáció: magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során. Színtere: oktatás, képzés, munka, családi élet és a szabadidős tevékenységek

•

Idegennyelvi kommunikáció: az anyanyelvi kommunikáció elemein kívül olyan képességeket is igényel, mint a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség szerint, valamint az egyén társadalmi, kulturális háttere, környezete és érdeklődése szerint

•

Matematikai

kompetencia:

alkalmazásának

képessége,

a

matematikai

felkészítve

ezzel

gondolkodás az

agyunkat

fejlesztésének a

és

mindennapok

problémáinak megoldására is. Felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok, táblázatok) •

Természettudományos kompetencia: készség és képesség arra, hogy magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a természeti világ közt lezajló folyamatokkal kapcsolatban magyarázatot adjunk, előrejelzéseket tegyünk és irányítsuk cselekedeteinket. Magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget

•

Információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használata, digitális kompetencia: a szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazását, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Szükséges a komplex információ előállítását, 8


bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, kommunikációs és hálózati együttműködés az interneten keresztül •

A hatékony, önálló tanulás: az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt. Képes az idővel és az információval hatékonyan gazdálkodni. Felismeri egyéni szükségleteit és lehetőségeit. Ismeri a tanulás folyamatát. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme

•

Szociális és állampolgári kompetencia: felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és a szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Magában foglalja a közösségi tevékenységek során hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján

•

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: segíti az egyént a mindennapi életben, későbbi munkahelyén is abban, hogy képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására.

A

tudást,

a

kreativitást, az

újításra

való

beállítódást

és

kockázatvállalást jelenti, de olyan képességek, készségek is idetartoznak, mint a tervezés,

szervezés,

irányítás,

vezetés,

delegálás,

elemzés,

kommunikálás,

kockázatfelmérés, az egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés •

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve élmények és érzések kreatív kifejezésének fontosságát, mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével

9


Történelem

X

X

Idegen nyelv

X

X

Matematika

X

Informatika

X

Környezetismeret,

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

és vállalkozói

X

kompetencia

X

kif.képesség

Esztétikai-művészeti és

Kezdeményezőképesség

Szociális és állampolgári

X

tanulás

kompetencia

Természettudományos

kompetencia

Matematikai

A hatékony önálló

X

kommunikáció

Idegennyelvi

X

Digitális kompetencia

Magyar nyelv és

kommunikáció

Anyanyelvi

A kompetenciafejlesztés megjelenése tantárgyi rendszerünkben

irodalom

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

Természetismeret Fizika

X

X

X

X

X

Biológia

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Egészségtan Kémia

X

Földrajz

X

Ének

X

Tánc és dráma

X

Rajz

X

Média

X

Honismeret

X

Technika

X

X

Testnevelés

X

X

Ofői

X

Könyvtárismeret

X

Emberismeret,etika

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X X

X

X X X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

10


II.5. Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Hon- és népismeret Európai azonosságtudat-egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása A testi és lelki egészség Felkészülés a felnőttlét szerepeire

11


X

X

X

X

X

X

X

szerepére

Felkészülés a felnőttlét

X

Testi és lelki egészség

X

Tanulás tanítása

X

X

nevelés

X

Környezettudatosságra

X

Gazdasági nevelés

X

demokráciára nevelés

X

Aktív állampolgárságra,

Európai azonosságtudat –

X

egyetemes kultúra

Hon és népismeret

Magyar nyelv- és

Énkép, önismeret

Kiemelt fejlesztési feladatok tantárgyanként

irodalom Történelem

X

Idegen nyelv Matematika

X

X

Informatika Környezetismeret-

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Természetismeret

X

Fizika Biológia-

X

X

X

X

egészségtan

X

Kémia Földrajz

X

X

Ének

X

X

X

Tánc és dráma

X

X

X

Rajz

X

X

X

Média

X

X

X X

X

X

X

Honismeret

X X

Technika

X

Testnevelés

X

Ofői

X

X

X

Könyvtárhasználat

X

X

X

Emberismeret,etika

X

X

X X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X X

X

12


II. 6. Az alapító okiratban az iskola számára kijelölt, egyéni arculatot meghatározó feladatok •

Az iskola vonzerejét fennállása, működése óta a biztos tudás megszerzésén túl az idegen nyelvek eredményes oktatása biztosítja

•

2011-12-től felmenő rendszerben bevezetésre kerül a magyar – angol két tanítási nyelvű képzés

•

A normál tantervű osztályokban elsőtől 3. évfolyamig választás alapján idegen nyelvet tanulhat a beiratkozott gyermek o 4. évfolyamtól kötelező óratervi keretben idegen nyelv oktatása (az órakeret függvényében lehetőleg kiscsoportos formában) o 5. osztálytól a nyelvtanítást két sávban folytatjuk, kis létszámú csoportokban, a) alapóraszámban b) emelt szintű csoportban, heti 5 órában

•

Hetedik osztálytól igény esetén szakköri keretben második idegen nyelv tanulását is lehetővé tesszük

II.7. Az iskola egyéb preferált céljai •

Anyanyelvi kommunikáció tudatos, kreatív használata, humán műveltség megszerzése

•

Magas

szintű

informatikai,

matematikai,

természettudományos

ismeretek

biztosítása •

Környezettudatos magatartás, egészséges életmód kialakítása, a fenntartható fejlődés fogalmának kialakítása, ésszerű fogyasztási szokások megismertetése

•

Tehetségígéretek felismerése, kibontakozásuk támogatása

•

A tanulók testi egészségének, fittségének megőrzése, fejlesztése; sportos életvitel kialakítása

II.8. Az iskola oktatási, nevelési rendje; a képzés szakaszai •

Iskolánk alapfokú nevelési-oktatási intézmény 1-8. évfolyammal. A képzés szakaszai:

•

Bevezető: 1-2. évfolyam 13


•

Kezdő: 3-4. évfolyam

•

Alapozó: 5-6. évfolyam

•

Fejlesztő: 7-8. évfolyam

II.9. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos célok, feladatok Cél: Az egész személyiség fejlesztése az iskola nevelési koncepciójának megfelelően, az egyéni különbségek és alkati tulajdonságok figyelembevételével. •

Az egyéniség pozitív tulajdonságai erősödjenek!

•

Öntudatos, önálló, érzelemgazdag emberek kerüljenek ki iskolánkból!

•

A tanuló legyen képes a probléma felismerésére és helyes megoldására!

•

A tanuló rendelkezzék reális önismerettel, legyen igénye az önképzésre!

•

Tanulóink sikeres, kreatív, pozitív életszemléletű, önmagáért és társaiért felelős, döntésképes, ugyanakkor alkalmazkodni tudó, együttműködő felnőtt emberré váljanak!

•

A tanuló törekedjen arra, hogy legyen testileg, lelkileg, szellemileg ép és egészséges, káros szenvedélyektől mentes!

•

A tanuló kövesse az örök érvényű emberi értékeket, legyen előítéletektől mentes!

•

A gyerekek fogyasztói magatartását ne a reklámok vezéreljék, hanem a fenntartható fejlődés elve!

Feladatok: •

A gyermeki személyiség elmélyült és pontos megismerésére való törekvés

•

A személyiség “mérése” körültekintően választott mérési eszközökkel, ezek eredményének megfontolt beépítése a nevelő-oktató munkába

•

Megfelelő tevékenységközpontú nevelési eljárások, módszerek ismerete és alkalmazása

•

Pozitív értékrend elfogadása, az e szerinti viselkedés, magatartás elsajátítása, a szociális képességek kialakítása, a kreativitás növelése

•

A személyes kompetencia fejlesztése (együttműködés, vitakészség, elfogadás, kommunikáció, felelősség, konfliktuskezelés)

•

A tanulási motívumrendszer és a kognitív képességrendszer kialakulásának segítése

•

A folyamatos önképzés, az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítása

14


II.10. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos célok, feladatok Cél: Pozitív hatású közösségek létrehozása, működtetése. A közös tevékenység elősegíti a személyiség sokoldalú fejlődését. Az együttlét, a közös élmény, produkció erős motivációs hatással bír, s az egyén teljesítményét is fokozza. A közösségi élet gyakorlása során tanulhatók meg: •

Együttműködési és kooperációs technikák

•

Szolidaritás, egymásrautaltság

•

A közösség érdekeinek figyelembevétele

•

Egymás iránti megbecsülés

•

Felelősség

•

Önellenőrzés

•

Fegyelem, önfegyelem

•

Kezdeményezés

•

Kommunikációs készség

Feladat: •

Helyes viselkedési, magatartási modellek, kívánatos és szükséges csoportnormák beépítése a tanulók magatartásába

•

Életkorhoz szabott követelmények megismertetése, értelmezése, alkalmaztatása

•

Önállóság fejlesztése, az ezzel kapcsolatos felelősség kialakítása

•

A diákönkormányzati munka, a demokratizmus állandó fejlesztése, segítése, gyakoroltatása

•

A közösségek véleményének, javaslatainak kikérése és figyelembevétele a szabályok, elvárások kidolgozásánál

•

Az iskola, az osztályok, a napközis és tanulószobai, szakköri csoportok hagyományteremtése és ápolása 1. Hagyományos iskolai és diákönkormányzati rendezvények: Ünnepélyes tanévnyitó, tanévzáró Megemlékezés az Aradi vértanúkról Nemzeti ünnepek: október 23., március 15. Testvériskolai rendezvények Karácsonyi ünnepély Farsang 15


Bartók Nap (tanulmányi, kulturális és sport rendezvények) Megemlékezés a Költészet napjáról Iskolai díjak átadása (Univerzum Díj, Irodalmi Díj, Matematika Tudora Díj) „Bemutatkozik a Bartók” gálaműsor Egészségmegőrző- és sportnap Nyílt nap Tanulmányi- és sportversenyek Ballagás 2. Osztályprogramok

II.11. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Az iskolával kapcsolatos nehézségek inkább alkalmazkodási-, beilleszkedési problémák, mint tanulmányi jellegűek. Viszont a magatartási nehézségek később maguk után vonhatják a tanulási zavarokat. Problematikus, nehezen nevelhető gyermekek azok, akiknek magatartása nem megfelelő, jelentősen eltér az adott korban elvárható helyes magatartástól; az általánosan alkalmazott pedagógiai módszerekkel nem lehet náluk eredményt elérni. Alapelv: Nem mondhatunk le egyetlen olyan tanulóról sem, aki nehezen nevelhető, mert a viselkedési zavar valójában “üzenet” a felnőttek számára az érzelmi élet, a társas kapcsolatok zavaráról. Cél: Azoknak az “átlagtól eltérő” gyermekeknek a nevelése és oktatása is, akik többnyire önhibájukon kívül kerülnek olyan helyzetbe, hogy nem tudnak, vagy nem akarnak alkalmazkodni az adott közösségükhöz, ellenállnak a nevelői hatásoknak, akiknél beilleszkedési zavar áll fenn. Leggyakoribb beilleszkedési, magatartási nehézségek: •

Agresszív magatartás: verekedés, erőszakosság, dac, stb.

•

Regresszív-defenzív magatartás: szorongás, gátoltság, társas kapcsolat hiánya, passzivitás, stb.

•

Erkölcsi problémák: hazudozás, lopás, csavargás, stb.

•

Pszichés

zavar:

érdektelenség,

tartósan

rossz

hangulat,

önbizalomhiány,

túlérzékenység, magányosság, stb. 16


•

Előfordul

azonban

látszólag

engedelmes,

átlagos

viselkedés

vagy

apró,

jelentéktelennek tűnő megnyilvánulás is, ami felhívhatja figyelmünket a kedvezőtlen személyiségalakulás lehetőségére. Feladat: •

Legfontosabb a primer prevenció: megelőzni a személyiség ilyen irányú alakulását

•

Kísérlet a kiváltó okok megszüntetésére, a problémák megoldására vagy legalábbis enyhítésére

•

Türelmes, szeretetteljes, a gyermek érdekeit figyelembevevő nevelés és oktatás, a tanuló folyamatos biztatása

•

Segítő, higgadt, barátságos személyes odafordulás a tanuló felé

•

A pedagógus próbáljon jó metakommunikációs kapcsolatba kerülni a diákkal; érzelmileg teljes odafordulást biztosítson számára

•

Pozitív példakép, modellkövetés lehetőségének biztosítása

•

Alapvető erkölcsi normák, kapcsolatok megismertetése

•

Szakszerű differenciált, sokszínű tevékenységrendszer biztosítása

•

Olyan konkrét, teljesíthető feladat adása, mely segíti a kudarc elkerülését

•

Más, egyéb képességek kiemelésével az önbizalom növelése; helyes önismeret és önértékelés kialakítása

•

Párbeszéd a szülőkkel, állandó kapcsolat, szoros együttműködés velük, javaslat a Nevelési Tanácsadó szolgáltatásainak igénybevételére

•

Speciális szakember – gyógypedagógus, pszichológus, logopédus, fejlesztő pedagógus – segítségének igénybevétele

•

Szükség esetén a törvény által biztosított védő-óvó intézkedés kezdeményezése

II.12. Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A tehetség – a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlással, céltudatos fejlesztéssel kibontakoztatott képesség – egy tevékenységben vagy tevékenységkomplexumban az átlagosnál magasabb teljesítményre tesz képessé. A tehetség három tulajdonság kedvező kombinációjából áll: átlagon felüli képesség, feladatra irányultság, kreativitás. Alapelv: Minden “tehetségígéretnek” örülünk, kötelességünknek érezzük értékeik meglátását, kiművelését. 17


Cél: Keresni, felismerni a tehetséges tanulót és őt a tőle elvárható maximális teljesítményre ösztönözni. Feladat: •

Tehetségek (tehetségígéretek) azonosítása logikai intelligencia (rugalmas, gyors, absztrakt gondolkodás) munkaképesség (gyorsan és hibátlanul dolgozik) motiváció (kíváncsiság, kitartás) kreativitás (ötletgazdagság, élénk fantázia) versenyeredmények (iskolai és felmenő rendszerű) szabadidős tevékenység (aktív elfoglaltság)

•

A tanuló tehetségének fejlesztése

•

Alulteljesítő tehetséges gyermek motiváltságának serkentése

•

Tárgyi eszközök biztosítása, pl. szakkönyvek, PC-használat, Internet elérés

•

Szülőkkel kialakított párbeszéd az otthoni ambicionálás érdekében, tanácsadás

•

Tanórán differenciált foglalkoztatás, igényes feladatok elé állítás

•

Csoportbontás emelt szintű nyelvoktatáshoz és a két tanítási nyelvű oktatáshoz

•

Tehetséggondozó szakkörök, foglalkozások működtetése igény és lehetőség, valamint a tantárgyfelosztás szerint az éves költségvetés függvényében

•

Tanulmányi és sportversenyekre készítés egyéni foglalkozásokon, szakkörökön

•

Pályázatokra készítés könyvtár- és Internet-használattal

•

Iskolánkkal tanulói jogviszonyban lévő élsportolók támogatása

•

Kiemelkedően tehetséges tanulók tehetséggondozó központba irányítása

• Tanulóinkat ösztönözzük a kiváló eredmények elérésére; e célt szolgálják az iskolai díjak: „Az Év Tanulója” „Az Év Angolosa” „Az Év Sportolója” „Iskolai Irodalmi Díj” „Univerzum Díj” „Aranytoll Díj” „Aranykönyv Díj” „A Matematika Tudora Díj” 18


II.13. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A teljesítmény sikertelensége, a követelményeknek meg nem felelés, az ebből keletkezett csalódás eredménye a kudarc. Oka lehet: tudás- és képességbeli hiány, a kitűzött feladatok túlméretezettsége, olyan pszichikai állapot, mely akadályozza az egyént képességei igazi kifejtésében. E mögött idegrendszeri, biológiai, családi tényezők húzódhatnak meg. Alapelv: Minden pedagógus számára az legyen a mérvadó, hogy mit tud a tanuló. Cél: A tanulási kudarcnak kitett tanulók mielőbbi felismerése, felzárkóztatásuk és adottságaikhoz mérten képességeik fejlesztése, tankötelezettségük megnyugtató módon való teljesítésének segítése. Feladat: •

A tanuláshoz, munkatevékenységhez, a közösségi élet nehézségeinek leküzdéséhez szükséges alapfunkciók fejlesztése

•

Az okok, az egyéni korrekciók, a felzárkóztatás optimális módszereinek és eszközeinek meghatározása

•

A megismerő tevékenység, a tudáshiány, a nyelvi fejlődés zavarainak, a mozgás, a manualitás, a tanulás, a társas kapcsolatok alakulására negatívan ható érzelmi-akarati zavaroknak,

a

káros

szociális

illetve

cselekvési

tulajdonságoknak

javítása,

kiküszöbölése •

Speciális feladatsorok alkalmazása

•

Hatékony motiválás, pozitív akarati tulajdonságok erősítése

•

Önbizalom, magabiztosság, önállóság fejlesztése

•

Differenciált foglalkoztatás, fokozatosság elvének betartása

•

Egyéni foglalkozások fejlesztőpedagógus, pszichopedagógus, logopédus vezetésével

•

Kislétszámú csoportfoglalkozások tartása

•

Részképességhiánnyal küzdő, fejletlen részképességű tanulók fejlesztő foglalkozáson való lehetőség szerinti felzárkóztatása

•

Szülőkkel való állandó kapcsolat, szoros együttműködés

•

Higgadt, barátságos nevelői magatartás

•

1. osztálytól a tanulás tanítása, a hatékony tanulási technikák kifejlesztése közvetlen: tanulási technikák megismertetése és gyakoroltatása

19


közvetett:

azon

értelmi

képességek

(figyelem,

megértés,

emlékezet,

problémamegoldás) fejlesztése, melyek lehetővé teszik a hatékony tanulási stratégiák kialakulását •

Ha a tanuló eredményes felkészülése szükségessé teszi, illetve ha a tanuló második, vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot, akkor legalább heti egy alkalommal egyéni foglalkozáson való részvétel biztosítása

•

Napközi, tanulószoba igénybevételének szorgalmazása

•

Kapcsolattartás a Nevelési Tanácsadóval (szakvélemény és tanácsok kérése)

II.14. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok “Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak.”1 Iskolánkban a fent definiált hátrányos helyzetű tanulókon kívül a nehéz helyzetben lévő – szociális, egészségügyi, családi, személyiségbeli, egyéb okokból – gyermekek is segítségre szorulnak. Cél: A veszélyeztető körülmények korai felismerése a minél hatékonyabb beavatkozás érdekében. A hátrányos helyzet megelőzése, illetve a már kialakult helyzet kezelése. Az iskola a feladat ellátásához gyermekvédelmi felelőst alkalmaz, aki egyben koordinátor szerepet is betölt, a nevelőtestület tagjaival együttműködve tevékenykedik a célok elérése érdekében. A feladatokat a Gyermekvédelmi törvénnyel összhangban végezzük. Pedagógiai eljárások •

Egyéni bánásmód alkalmazása

•

Pedagógus és gyermek közötti érzelmi kapcsolat erősítése

•

Felvilágosító munka (prevenció); speciális témájú felkészítés

•

Gyermeki jogokkal kapcsolatos tájékoztatás

•

Szabadidős foglalkozások, pl. könyvtár, szakkörök, korrepetálások

•

Szünidős táborok (napközis tábor – térítéses)

1 Közoktatási törvény

20


Családdal való kapcsolat •

Családlátogatást végez: osztályfőnök, napközis nevelő, gyermekvédelmi felelős, Gyermekjóléti Szolgálat munkatársa

•

Személyes beszélgetés

•

Különélő szülők bevonása

•

Fogadóóra: heti rendszerességgel gyermekvédelmi felelős szaktanárok éves munkaterv alapján előre egyeztetett időpontban szükség szerint

•

Szülői értekezlet

•

Szülőknek szóló tanácsadás

•

Szülők bevonása iskolai programokba, azok szervezésébe

•

Esetmegbeszélés: igazgató, osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős, Gyermekjóléti Szolgálat munkatársa

Szervezeti lépések az iskolában •

Javaslat a tanuló napközi otthoni vagy tanulószobai elhelyezésére

•

Tanulási problémával küszködő tanulónak egyéni, illetve fejlesztő foglalkozás biztosítása

•

Diákétkeztetésbe való bevonás

•

Gyógyító

szakszolgálathoz

való

irányítás

(orvos,

védőnő,

pszichológus,

családpedagógus, logopédus, gyógytornász, stb.) Egyéb segítségnyújtás: • •

Különféle anyagi támogatás igényléséhez tájékoztatás, javaslattétel Országos és regionális pályázatokon való részvétel a tanulók megsegítésére

Gyermekvédelmi hálózat igénybevétele •

Önkormányzat szociális osztálya

•

Jegyző (pl. igazolatlan mulasztás, védelembe vétel, stb.)

•

Gyámhivatal

•

Nevelési Tanácsadó (személyiségvizsgálat, szakvélemény)

•

Gyermekjóléti Szolgálat (gondozásba vétel, családgondozás)

•

Rendőrség (drogprogram, bűnmegelőzés)

Egyéb, nem operatív jellegű eljárások: • Hátrányos helyzetű tanulók felderítése, nyilvántartása • Tanárok pedagógiai kultúrájának fejlesztése (továbbképzések, tanfolyamok) 21


• Osztálynaplók speciális vizsgálata a hátrányos helyzetű tanulóknál (hiányzások, tanulmányi eredmény illetve annak romlása, túlkorosok) • Segítségnyújtás új kollégáknak, új osztályfőnököknek a gyermekvédelmi munkában • Szempontok adása családlátogatáshoz • Pályázatok figyelése • Folyamatos információcsere a nevelőtestület és a gyermekvédelmi felelős között az intézkedésekről, változásokról

II.15. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Iskolánkban nagy számban vannak olyan gyerekek, akik nehezebb élethelyzetben, napi megélhetési gondokkal küszködő családokban élnek. A szociálisan hátrányos helyzet kialakulását különböző károsan ható tényező okozza. Pl. a családi mikrokörnyezet, a család helyzetéből eredő rossz lakásviszonyok, a túlságosan alacsony egy főre jutó jövedelem, a munkanélküliség; a kulturális helyzet, melyet a szülők alacsony iskolázottsága, a kultúra megbecsülésének hiánya jellemezhet; a család élete, a családtagok magatartása, helytelen nevelési módszerek, a szülők kifogásolható erkölcsi magatartása. E családok gyermekei szinte behozhatatlan hátránnyal indulnak. Korán kapcsolatba kerülhetnek a droggal, alkohollal, a bűnözés világával, kiszolgáltatottá válnak önmaguk és környezetük számára. Törzshelyük az utcák, terek, kereskedelmi- és szabadidős intézmények. Alapelv: Az esélyegyenlőség abban rejlik, hogy minden gyermek megkapja azt, ami az Ő fejlődéséhez szükséges. Cél: A szociális hátrányokkal küzdő tanulók feltérképezése, problémáik megismerése, a különbségek enyhítése. Feladat: • A tanuló érezze biztonságban magát az iskolában; legyen tudatában annak, hogy az intézmény és annak dolgozói minden tőlük telhetőt megtesznek érte • Értse meg, hogy iskolázottsága (informatikai- és nyelvtudása) majdan munkavállalási esélyeit fogja növelni • Tevékenységi formák: o felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése

22


o 1-4. osztály: dyslexia prevenció; logopédiai szűrés és foglalkozás; fejlesztő o foglalkozások; tantárgyi korrepetálások o 5-8. osztály: tantárgyi korrepetálások szükség, igény és lehetőség szerint o tehetséggondozó szakkörök • Motiválás arra, hogy vegye igénybe a napközi és tanulószobai ellátást és egyéb iskola által ajánlott segítséget • Vonzó délutáni iskolai programok szervezése: sportkörök, könyvtár, filmvetítés • Pályaorientációs tevékenység o 7-8. évfolyam osztályfőnöki órákon o pályaválasztási felelős egyéni beszélgetés, tanácsadás formájában o 8. évfolyamon továbbtanulással kapcsolatos szülői értekezlet o tanulók rendszeres informálása (pályaválasztási faliújság); iskolalátogatás lehetővé tétele; o kapcsolattartás

a

Fővárosi

Pályaválasztási

Intézettel,

szükség

esetén

állásfoglalás kérése • Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségéről szülői értekezleten, fogadóórákon, családlátogatásokon • Tankönyvtámogatás törvény szerint; további differenciálás elveit az Iskolaszék határozza meg; tanszersegély önkormányzati segítséggel • Drog- és bűnmegelőzési programok, előadások • Helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése (pályázatok figyelése, részvétel azokon) • Kapcsolatfelvétel szakszolgáltató intézménnyel, áthelyező bizottsággal • „A Bartók Iskoláért” Alapítvány lehetőségeihez mérten támogatja a rászoruló tanulók szabadidős tevékenységét • A szociálisan rászoruló gyerekeket is ösztönözzük a kiváló eredmények elérésére; e célt szolgálják az iskolai díjak

II.16. Az iskola egészségnevelési programja Az egészség testi-lelki-szociális jólétet jelent. Megfelelő kondíciót, értelmes, alkotó, örömteli életcélokat, önmegvalósítást, a környezetünkkel és önmagunkon belüli egyensúlyt, alkalmazkodóképességet és a konfliktusok kezelésének képességét foglalja magában.

23


A testi-lelki fejlődés egymást erősítő, egymást nélkülözni nem tudó, kölcsönösen ható, komplex folyamat. Minél stabilabb az egyensúly testi-lelki és szociális értelemben, annál egészségesebb az ember. Ezt az optimális állapotot csak a megfelelő rendszeres edzéssel, célszerű és helyes táplálkozással, a belső erőforrások mobilizálásával, kedvező életmóddal lehet megszerezni. Az iskola szerepe az egészséges vagy az egészségtelen életmód kialakításában vitathatatlan, hiszen a felnövekvő nemzedék itt tölti idejének kb. egyharmadát. Cél: A test és lélek harmóniájának megteremtése. A fizikai erőnlét (mozgékonyság, munkavégző képesség, testösszetétel, hajlékonyság, gyorsaság, egyensúly, stb.) megőrzése, vagy az arra való törekvés szorgalmazása. Reális énkép alkotása önmagáról, fizikai képességeiről, azok fejlesztésének lehetőségeiről. A mozgás örömének önfeledt megélése mellett az önkontroll szerepének erősítése. Személyes erőforrások feltárása. Szorongások, félelmek, feszültségek feloldása. A sportot, testedzést kedvelő, kiegyensúlyozott, a nehézségeket, problémákat megoldani képes, az egészség értékeit felismerő és megbecsülő ifjúság nevelése. Fizikai, szellemi, pszichikai tűrőképesség fokozása. Szellemi terhelés ellensúlyozása; játékigény kielégítése; szabadidő hasznos eltöltése. Személyi és környezeti higiénia fejlesztése. Korszerű táplákozási szokások, ismeretek alapjainak elsajátítása. Egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzése. Balesetmegelőzés

fontosságának

tudatosítása,

az

elsősegélynyújtás

alapjainak

megismerése. Feladat: 1. Mindennapos testedzés az alsó tagozaton Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen a modernkor az embert olyan életmódba kényszerítheti, amely mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Nem az a fontos, hogy minél nagyobb erőfeszítésre serkentsük a fiatalokat, hanem azzal tudunk segíteni, ha megadjuk a lehetőséget a mindennapi testmozgásra. Célunk az, hogy a gyerekeknek életelemévé váljon a mozgás, és a mindennapos testmozgás nagy részét órarendbe iktassuk. Szem előtt tartjuk, hogy diákjaink minden nap bekapcsolódhassanak valamiféle sportprogramba, délutánonként használhassák a készségfejlesztő játékokat és a 24


sportszereket is. Az iskola udvarán lévő játszótér eszközei védett és biztonságos mozgást teremtenek az iskolásoknak. A mindennapi testedzés lehetőségét a testnevelési órák, valamint a játékos egészségfejlesztő mozgások, sportköri foglalkozások és mozgásfejlesztésre épülő szakkörök beiktatásával valósítjuk meg. •

Heti 3 óra testnevelés órarendben

•

Sportköri foglalkozás

•

Játékos, egészségfejlesztő testmozgás minden olyan tanítási napon, melyben nincs testnevelés óra; ideje 30 perc (Ktv. 52.§ 10. bekezdés)

•

A

napi

3

órát

meghaladó

napközis

foglalkozások

ideje

alatt

játékos,

egészségfejlesztő testmozgás lehetőleg szabadban 45 perc időtartamban. (Ktv. 53.§ 9. bekezdés) 2. A tanuló ismerje meg saját diagnózisát, erőnléti mutatóit testnevelő tanára segítségével,

iskolaorvosi vizsgálatainak eredményeit az iskolaorvos és védőnő

közreműködésével 3. Ismerje orvosi ellátásának lehetőségeit (orvos, védőnő, osztályfőnök, napközis nevelő). 4. Ismerje a szűrési lehetőségeket, legyen tisztában azok fontosságával (orvos, védőnő, osztályfőnök). 5. Sportos életvitel kialakítása. A fizikai képesség nagymértékben függ az adottságoktól, de ezek a képességek a mozgásos tevékenységekkel fejleszthetők. •

Tudatosítani kell, hogy testének edzése, edzettségi szintjének fokozása fontos

•

Tudja, hogy a sport élettani hatása minden életkorban pozitív, de kiemelkedően fontos serdülőkorban

•

A rendszeres testmozgás betegségmegelőző lehet

•

A testnevelés és sport vonzerejének fokozása az iskola feladata, életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó, sokoldalú, játékos mozgásanyag biztosításával testnevelés

órákon

és

tanórán

kívüli

sportfoglalkozásokon,

valamint

versenylehetőségek biztosításával •

Lehetőségek

biztosítása,

pl.

aerobic,

úszás,

kosárlabda,

labdarúgás,

küzdősportok, ugrókötél, sítábor, vízitúra stb. ingyenes illetve önköltséges formában 6. Az egészséges élethez szükséges szokásrendszer kialakítása:

25


•

Száj- és testhigiénia, kézmosás fontosságának tudatosítása

•

Tisztálkodási szokások kialakítása

•

Környezetünk tisztaságára való nevelés

•

A Házirend által szabályozott öltözködési, étkezési szabályok betartása

•

Korszerű táplákozási ismeretek nyújtása és gyakoroltatása

•

Érzékszervek egészségének megőrzése

7. Szexuális nevelés (osztályfőnöki óra) • Legyen felelős önmagáért és társaiért • A “szabadság nem egyenlő szabadosság” tudatosítása • Előadások tartása nőgyógyász, védőnő, iskolaorvos bevonásával • A korán kezdett szexuális élet hátrányainak, veszélyeinek ismertetése • A szexuális kultúrával és a családtervezéssel, a nemi érintkezés útján terjedő betegségek megelőzésével kapcsolatos tudnivalók megismertetése 8. Egészségkárosító szokások megelőzése, mint az egészségvédelem szerves része: •

Információátadás minden pedagógus kötelessége ebben a témában a nevelő-oktató munka folyamán előre tervezett vagy spontán formában

•

Előadások szervezése felső tagozaton évfolyamonként külső szakember bevonásával

•

Iskolaorvos, védőnő, rendőrség, gyermekvédelmi felelős bevonása a megelőző programokba

•

Stresszkezelési technikák, szorongások, félelmek, feszültségek levezetésének egészséges eszközei, ezek megismertetése

9. Balesetmegelőzéssel kapcsolatos feladatok: •

Balesetvédelmi oktatás minden év elején és közben szükség szerint (osztályfőnöki óra, szaktárgyi óra)

•

Önmaga és társai iránti felelősség kialakítása

•

Sportszerek, egyéb eszközök helyes használatának, tárolásának megtanítása

•

Közlekedési, tűzvédelmi, katasztrófavédelmi témájú osztályfőnöki órák tartása

•

Elsősegélynyújtás alapjainak elsajátítása osztályfőnöki, biológia, testnevelés órákon, illetve szakköri formában igény szerint

10. Lelki egészség A test karbantartása, edzése a lelki egészséget is befolyásolja. A mentálhigiénés szempontok tudatos alkalmazása testnevelés órán és minden testmozgással járó foglalkozáson pozitív irányba befolyásolja a tanulók személyiségfejlesztését. 26


Feladatunk olyan játék- és versenyhelyzetek teremtése, melynek során: •

A tanuló viselkedésmintákat gyakorol be, visszajelzések alapján módosít

•

Társas kapcsolataikban nyitottabbá válnak, bizalmuk erősödik, a kommunikáció aktív részesei lesznek

•

Növekszik kudarc- és sikertoleranciájuk. A sport lehetővé teszi az azonnali, reális teljesítmény-visszajelzést

•

Nő az önértékelésük, önbecsülésük, önbizalmuk erősödik

•

Megváltozik konfliktuskezelő magatartásuk, terheléstűrésük nő, alkalmazkodóképességük javul

•

Megismerik személyes erőforrásaikat, képessé válnak egymás segítésére

•

Monotóniatűrésük javul

•

Képessé válnak balesetveszélyes helyzetek elhárítására Mindezen feladatok megvalósításának színterei: Tanórákon (heti 3 testnevelés óra alsó tagozaton), különösen: testnevelés, osztályfőnöki, biológia, etika, technika, stb Tanórán kívüli foglalkozásokon: sportkör, szakkör, napközi, egyéb szabadidős tevékenységek

Gyógytestnevelés Iskolánkban a gyógytestnevelésre sorolt tanulók ellátása gyógytestnevelés szakszolgálat keretében történik heti 3 órában, melyből 2 óra gyógytestnevelés, 1 óra gyógyúszás. A tanulók gyógytestnevelési besorolását a gyermekgyógyász orvosok májusban és szeptemberben végzik. A már besorolt tanulók ortopéd szakorvosi felülvizsgálata évente két alkalommal (október, május) történik. A szakorvosi felülvizsgálaton a gyógytestnevelő, a védőnő is részt vesz, így tájékoztatni tudja az iskola gyermekgyógyászát a felülvizsgálat megállapításairól, az esetleges átsorolásokról. Célja, feladatai: •

A már kialakult testi elváltozások korrekciója

•

A szervezet általános fejlesztése, aktív erősítése

•

A már kialakult mozgásszervi illetve belgyógyászati elváltozások megállapítása

•

Az egészségi állapot helyreállítása a testnevelés és sport mozgásanyagának felhasználásával 27


•

Prevenció; fokozza az ellenállóképességet, kiküszöböli a mindennapi ártalmakat (tartáshiba, stb.)

II.17. Az iskola környezetnevelési programja Cél: Környezettudatos magatartás, életvitel kialakítása: • Képesség a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére • Képesség a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek vállalására és a jogok gyakorlására • Felelősségteljes, környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten • Közvetlen környezetünk értékeinek megőrzése, gyarapítása Feladat: •

A különböző tantárgyak ismeretanyagának összekapcsolása, a pedagógusok együttműködése a környezeti nevelés terén

•

Természettudományos gondolkodásmód fejlesztése

•

A fenntartható fejlődés érdekében a Földet fenyegető válságjelenségek okainak megismertetése

•

Személyes tapasztalatokkal, élmények átélésével az életkornak megfelelő ismeretek megszerzése, a kívánatos viselkedés és attitűd kialakítása

•

A megfelelő magatartásformák, az ehhez kapcsolódó tevékenységek bemutatása, gyakoroltatása tanulási és nevelési helyzetek alkalmával

Környezeti nevelés tanórán •

Pontos ismeretek és fogalmak kialakítása a természetről, a természetes és az épített környezetről, lakóhelyünk nevezetességeiről

•

Az aktuális környezetvédelmi problémák és tennivalók megismertetése, a globális összefüggések megvilágítása

•

Ki kell alakítani tanulóinkban azokat a képességeket, melyekkel felelősségteljesen tudnak dönteni és cselekedni, illetve fel tudják mérni tevékenységük jelentőségét.

Tantervekbe építetten a megfelelő témaköröknél: Környezetismeret 1-4.o. 28


Technika 1-4.o. Természetismeret 5-6.o Biológia, földrajz 7-8.o. Technika és életvitel 5-8.o. Fizika, kémia 7-8.o. Hon- és népismeret 5-6.o. Rajz és vizuális kultúra 5-8.o. Egészségtan 6. és 8.o. Osztályfőnöki 5-8.o. Egyéb tantárgyak esetén, illetve a napköziben eltöltött időben, amikor lehetőség kínálkozik rá. Tanórán kívüli környezeti nevelés • Szakkörök • A környezeti kérdéskörök integrálása különböző tantárgyi szakkörökhöz • Tehetséggondozás • Helyi, regionális, országos szintű pályázatokon, versenyeken, vetélkedőkön való részvételre ösztönzés, felkészítés. Könyvtárban található természetfilmek, folyóiratok használata a felkészüléshez • Jeles napokhoz kapcsolódó tevékenységek szervezése • Egyéb tevékenységi formák -

Témahetek, projektek

-

Újrahasznosítható anyagok gyűjtése

-

Szelektív hulladékgyűjtés

-

Környezetünk tisztántartása felelősi rendszer működtetésével

-

Zöld felületek növelése, növényültetés

-

Az osztálytermek igényes, gondos dekorálása növények, természetes anyagok felhasználásával

-

Anyag- és energiatakarékosság Pl.: “fényszennyezés” kerülése, víztakarékosság, szükségtelen túlcsomagolás

29


II.18. A napköziben folyó nevelés programja Cél: Önálló személyiség fejlesztése Kreativitás, aktivitás erősítése a tanulóban Tanulási motívumrendszer kiépítése Önfejlesztés, felkészítés az életen át tartó tanulásra Együttműködésre képes, öntevékeny közösség formálása Feladat: •

A tanulók egészséges és biztonságos tanórán kívüli foglalkoztatása.

•

A kulturált szabadidő eltöltéséhez szükséges hely, idő és eszközök biztosítása

•

A gyermekek játékkultúrájának fejlesztése

•

Az önálló tanulás feltételeinek megteremtése

•

Az étkezés megszervezése

Tanulásirányítás •

Az egyéni tanulás megtervezése, a helyes időbeosztás kialakítása

•

Tantárgyanként a helyes tanulási technikák elsajátítása

•

Ellenőrzés, önellenőrzés

•

A szükséges taneszközök helyes használata

•

Önművelési igény felkeltése

•

Önálló ismeretszerzési képesség kialakítása

•

Tehetséggondozás

•

Lemaradók felzárkóztatása, egyéni korrekció

Személyiségfejlesztés Megfelelő tevékenységközpontú nevelési eljárások, módszerek alkalmazása: •

Kulturális, esztétikai nevelés az iskolai és iskolán kívüli szabadidős tevékenységek által

•

Olvasóvá nevelés, önművelés; könyv- és könyvtárhasználat

•

Ének-zenei nevelés elsősorban a magyar népdalkincs megőrzésével (szakköri foglalkozások, néptánc, zenehallgatás, népi játékok, stb)

•

Magyarságtudat kialakítása, erősítése

30


•

Képzőművészeti nevelés kézműves tevékenység során, kiállítás, múzeumlátogatás.

•

Kulturált játékszokások kialakítása

•

Beszédfejlesztés, kommunikációtanítás dramatikus játékokkal,bábozással, színházlátogatással.

•

Illem tanítása (a társadalmi normák szerinti viselkedés, étkezés, közlekedés, megjelenés)

•

Pozitív értékrend elfogadása, erkölcsi nevelés.

Egészséges életmódra nevelés •

Az egészséges élethez szükséges szokásrendszer kialakítása

•

A napi 3 órát meghaladó napközis foglalkozások ideje alatt játékos, egészségfejlesztő testmozgás lehetőleg szabadban 45 perc időtartamban

•

Természetjárás, séta

•

Személyi higiénés szokások kialakítása

•

Kulturált étkezési szokások kialakítása

Társas kapcsolatok fejlesztése, közösségi nevelés •

Helyes viselkedési, magatartási modellek, kívánatos és szükséges csoportnormák beépítése a tanulók magatartásába

•

Életkorhoz szabott követelmények megismertetése, értelmezése, alkalmaztatása

•

Önkiszolgáló tevékenység fejlesztése, az ezzel kapcsolatos felelősség kialakítása

•

A napközis és tanulószobai csoportok hagyományteremtése és ápolása

II.19. Szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Együttműködés a tanulókkal A tanulók jogait a Közoktatási törvény 10-11.§-a tartalmazza. Ezeknek a jogoknak a gyakorlását intézményünk biztosítja. Az intézményben a törvényben szabályozott keretek szerint Diákönkormányzat és Iskolaszék működik. A Diákönkormányzat legfőbb feladata a diákjogok biztosítása.

31


Együttműködés a szülőkkel A szülők jogait és kötelességeit a Közoktatási törvény 13-14.§-a tartalmazza. Ezeknek a jogoknak a gyakorlását intézményünk biztosítja. Az intézményben a törvényben szabályozott keretek szerint Szülői Munkaközözösség és Iskolaszék működik a Kt 59.§ és 60.§-a alapján. A szülői szervezetek segítséget nyújtanak különböző iskolai rendezvények szervezésében, lebonyolításában. Pl. karácsonyi műsor, farsang, kirándulások, foglalkozások, előadások tartása, „Bemutatkozik a Bartók” gála. Esetenként anyagilag is támogatják az intézményt. Az iskolai minőségbiztosítási folyamatban a partneri elégedettségmérések eredményeinek folyamatos elemzésével és felhasználásával a szülő-iskola kapcsolatának jobbítására, fejlesztésére törekszünk.

Közvetlen információcsere, kapcsolattartás fórumai 1. Szülői szervezetek értekezletei és rendezvényei •

Az értekezletek témái részben törvényileg szabályozottak, részben az aktualitásoktól függnek.

2. Szülői értekezlet: a szülők tájékoztatásának legfontosabb fóruma, ahol a szülőket megismertetjük: •

Az iskola követelményrendszerével, házirendjével

•

Az osztály tanulmányi helyzetével

•

A tanuló magatartásának, szorgalmának alakulásával

•

A közösség alakulásával

•

Az iskola által szervezett tanórán kívüli foglalkozásokkal, az esetleges anyagi vonzatokkal

•

Az osztály feladataival

•

Tanulmányi kirándulásokról, ezek költségeiről

•

Pályaválasztási lehetőségekről, stb.

2.1. Rendszeres szülői értekezlet: osztályszintű, amely évente két alkalommal történik: tanév elején, valamint az I. félév végén. Feladata a szülők tájékoztatása: •

gyermekük előmeneteléről

•

az osztály aktuális problémáiról 32


•

az osztályban, iskolában jelentkező feladatokról.

A szülői értekezleten az osztályfőnökön kívül a témától függően részt vehetnek az osztályban tanító szaktanárok, illetve az osztály tanulói. A szülők, a pedagógusok meghívása az osztályfőnök feladata. 2.2. Rendkívüli szülői értekezlet: Ha az osztály helyzete, problémái, feladatai indokolják, az igazgató rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összehívásának oka lehet: •

magatartási problémák

•

tanulmányi problémák

•

pedagógusokkal való konfliktus tisztázása, megoldása

•

a tanulók többségének a munkához való helytelen hozzáállása

•

előre nem tervezett lehetőségek felmerülése (táborok, stb.)

Nevelési, tanulási problémák esetén a feladatokat meg kell határozni. 1.3. Összevont szülői értekezlet Témája: •

az egész iskolát

•

egyes évfolyamot érintő kérdéskör

Az összevont szülői értekezletet az igazgató vagy helyettese vezeti. Jelen vannak a témában érdekelt osztályfőnökök, szaktanárok. 3. Fogadóórák Célja: a szülők egyéni tájékozódása, információ szerzése gyermekük előmeneteléről, magatartásáról, a róla alkotott véleményről. A fogadóórák és szülői értekezletek időpontjáról az ellenőrző útján tájékoztatjuk a szülőket. A fogadóórák és szülői értekezletek rendje az éves munkatervben szerepel. 4. Nyílt napok 5. Családlátogatás A családlátogatások alkalmával lehetőség nyílik a pedagógus számára közelebbről megismerni a tanuló mikrokörnyezetét, a gyerek helyét, szerepét, feladatát a családban. Napirendjének, tanulási szokásainak ismeretében segítséget tudunk nyújtani a helyes szokások kialakításában.

33


II. 20. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések A szükséges eszközöket és felszereléseket a 11/1994. (VI.8.) MKM- és az azt módosító 1/1998. (VII.24.) OM. rendelet szabályozza. Az iskola kell, hogy rendelkezzen a felsorolt eszközökkel. Az iskolában egységes számítógépes hálózat működik. A lokális hálózaton keresztül elérhető az internet is. A számítógépek multimédiás anyagok lejátszására alkalmasak. Az iskolarádió hanghálózata az épület minden pontján hallható. Ezen a stúdióból leadott rádióműsoron kívül az iskola csengője is szól. A szaktanárok személyes használatra kaphatnak egy CD lejátszására is alkalmas hordozható magnetofont. Az AV szertárból kivehető írásvetítő, diavetítő, televízió, projector és egyéb AV eszköz. A tornaterem minden, a helyi tantervben előírt sportszerrel fel van szerelve. Testnevelés órákon rendelkezésre állnak a tornaszobák, az udvari pálya és a sportudvar. A szaktantermek felszerelése: 1. Számítástechnika terem A tanulócsoportok létszámának megfelelő számú tanulói számítógép az összes tanított software egy-egy jogtiszta példányával 1 db tanári számítógép 1 db server számítógép Pormentes tábla Nyomtató 2. Technika terem A tanulócsoportok létszámának megfelelő számú munkaasztal Minikonyha Pormentes tábla 3. Rajz tanterem A tanulócsoportok létszámának megfelelő számú munkaasztal Televízió, videó és DVD-lejátszó csatlakozási lehetőséggel Epidiaszkóp Pormentes tábla

34


4. Természettudományi szaktanterem A tanulócsoportok létszámának megfelelő számú munkaasztal 1 db tanári számítógép Projektor Televízió, videó és DVD-lejátszó csatlakozási lehetőséggel 5. Természettudományi szaktanterem A tanulócsoportok létszámának megfelelő számú munkaasztal 1 db tanári számítógép Projektor Televízió, videó és DVD-lejátszó csatlakozási lehetőséggel 6. Interaktív-táblás tanterem A tanulócsoportok létszámának megfelelő számú munkaasztal 1 db interaktív tábla 1 db tanári számítógép Projektor

7. Könyvtár 2 db tanári számítógép 3 db tanulói számítógép Televízió, videó és DVD-lejátszó Hifi berendezés Pormentes tábla

Intézményre vonatkozó adatok •

Udvar és játszótér: 1482 m2

• Épület: I. 1492 m2 II. 545 m2

3 szint + pince földszintes 35


•

Közösségi tér (zsibongó): 4

•

Tanterem: 28

• Ebből osztályterem: 18 szaktanterem: 4 :természettudományi rajz informatika technika interaktív táblás • Kiscsoportos nyelvi terem: 2 db • Fejlesztő szoba: 1 db •

Logopédia, klubhelyiség a gondnoki lakásból kialakítva

•

Szertár: 7 db

-

fizika,

kémia,

biológia–földrajz–történelem,

rajz,

technika,

testnevelés, alsós •

Raktár : 2 db

•

Könyvtár: 1 olvasóterem tanulóknak 1 olvasószoba tanároknak

•

Sportpálya: 1560 m2

•

Tornaterem: 1db

•

Tornaszoba: 2db

•

Igazgatói iroda: 1db

•

Igazgatóhelyettesi iroda: 1 db

•

Titkári iroda: 1 db

•

Gazdasági iroda: 1db

•

Tanári szoba: 5 db 1-2. osztály,3-8. osztály, angol, technika, gyógytestnevelés

•

Orvosi szoba: 1

•

Öltözők: 5 db 2 tornaöltöző (fiú, lány) zuhanyozóval és mellékhelyiséggel 36


1 tanári (zuhanyozóval és mellékhelyiséggel) 2 technikai személyzeti (zuhanyozóval és mellékhelyiséggel) •

Ebédlő: 1 db

•

Melegítőkonyha: 1 db

•

Tálaló-mosogató: 1 db

•

Ruhatároló szekrények: I. épület minden szintjén osztályonként

•

Mellékhelyiségek: 12 db (fiú, lány, felnőtt)

•

Porta: 1 db

•

Kerékpártároló (szabadtéri): 1db

37

Bartók Béla Általános Iskola Pedagógiai Program BARTÓK BÉLA ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELÉSI PROGRAM

Recommend Documents