ENERGIATERMELÉS, -ÁTALAKÍTÁS, -SZÁLLÍTÁS ÉS -SZOLGÁLTATÁS 2.5 2.1
Barnaszénalapú villamosenergia-előállítás a keletnémet területen Tárgyszavak: barnaszén; erőmű; emissziók; versenyképesség.
2001 februárjában ünnepelte a VEAG Egyesített Energetikai Rt. fennállásának 10 éves évfordulóját. Ezt a tíz évet folyamatos fejlődés jellemezte, amelyek közül néhányat nem láttak előre, másokat alábecsültek. Ezért tanácsos a múltat a jövőt figyelembe véve áttekinteni és elemezni. 1991-ben a VEAG az egykori NDK barnaszéntüzelésű erőműkombinátjainak és a kapcsolódó energiahálózatnak az utódaként alakult meg. A barnaszéntüzelésű erőművek teljesítménye 12 750 MW volt, de ez nem felelt meg a nagy teljesítményű tüzelőberendezésekre vonatkozó előírásoknak. A keletnémet erőműveket 20 Mrd DEM beruházással tették gazdaságossá és környezetkímélővé. A beruházási program középpontjában az erőművek álltak. Kezdetben a barnaszéntüzelésű erőművek leállítása volt a terv azzal, hogy kőszénalapú, illetve atomerőműveket építenek. Ez az elképzelés azonban nem valósult meg. A tervezett leállítás, illetve a greifswaldi, a rheinsbergi és a stendali atomerőművek bővítése kapcsán nyilvánvalóvá vált, hogy a keletnémet területen az atomenergetika bővítése nem kívánatos. A rostocki erőműben tervezett további kőszéntüzelésű blokkok üzembe állítása Kelet-Németország nem kielégítő gazdasági fejlődése miatt meghiúsult. Ezen túlmenően bizonyos politikai körök, illetve a villamosenergia-felhasználás tényleges alakulása sürgették az elegendően nagy barnaszénszállítások fenntartását, és Kelet-Németországban a városi közművek építésénél előírták a többnyire összetett körfolyamatú berendezések telepítését. Napjainkra a barnaszéntüzelésű erőműpark szerkezetátalakítási programja sikeresen befejeződött. A VEAG a barnaszénen alapuló villamos energia előállításához a következő teljesítőképességekkel rendelkezik: – négy, korszerű 800/900 MW erőművi blokk Schwarze Pumpe, Boxberg és Lippendorf Erőműben (ide tartozik az E.ON és az EnBW második blokkja); – nyolc, utólagosan kiépített 500 MW-os blokk Jänschwalde és Boxberg Erőműben. A politikai változások előtt a nem megfelelően szabályozott barnaszénszállítás és -feldolgozás okozta környezetkárosítás az emberi érzékszervvel is érezhető volt. Napjainkban a villamos energia előállítása a VEAG erőműveiben BME–OMIKK – Energiaellátás… 2002/4.
3
gyakorlatilag poremissziók nélkül valósul meg, az SO2-kibocsátás 95%-al, a nitrogén-oxidok kibocsátása pedig 70%-al csökkent. A környezettel való összeférhetőség és a gazdaságosság megteremtéséhez vezető út azonban rögös volt. A VEAG 8750 MW erőművi kapacitást állított le. Az emberek számára ugyanakkor a legfájdalmasabb a foglalkoztatottak számának a csökkentése volt az egykori 28 000 főről a jelenlegi 6000 főre, bár azóta sikerült több mint 200 vállalatot közel 7000 foglalkoztatottal a leállított erőművek helyein megtelepíteni. További döntő fordulópont volt 1998-ban a német árampiac teljes megnyitása a verseny számára. Az energiagazdálkodási törvény tartalmaz ugyan a barnaszéntermelés védelmére a kelet-németországi területen egy ún. barnaszénvédelmi záradékot, ez azonban semmilyen árvédelmet nem jelent. Nyugaton az ún. szénpfennig megszűnése és a kelet-német politikának azon követelése miatt, hogy az áram árát egyenlítsék ki a keleti és nyugati területek között, a VEAG egyre növekvő nyomás alá került. A versenyhelyzet és az értékesítés kereszttüzébe került: az erőműveiben termelt villamos energia ára – ellentétben a kelet-német regionális szolgáltatók áraival – 1998-tól jelentősen csökkent (1. ábra), és napjainkban csaknem a fele az 1994. évi privatizációs időszak árának. 20
termelői ár, Pf/kWh
16 12,08
12,43
12,81
12,36
12,02
12
11,23
10,83
9,83
8,49
8
5,54
4
0 1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
1. ábra A VEAG termelői árai 1991–2000. között Az árengedmények és a regionális szolgáltatók racionalizálási intézkedéseinek a költsége továbbhárítható a végfelhasználók részére. A VEAG esetében a villamos energia árának csökkenése arra az időpontra esett, amikor az elhatározott beruházási programja még nem valósult meg teljeskörűen, a leírások és a kamatok még tovább növekedtek. A költségcsökkentések és a mérleggel kapcsolatos intézkedések ellenére a VEAG-nak 1999. december 31-én 4
BME–OMIKK – Energiaellátás… 2002/4.
1,7 Mrd DEM tartaléka volt az elkövetkezendő évek estleges veszteségeinek a fedezetére. Az előre látható nyomott árhoz való alkalmazkodás érdekében a VEAG az üzleti partnereivel és a szövetségi gazdasági miniszterrel egy stabilizációs modellt dolgozott ki. Ezáltal tervezhetővé vált, hogy a VEAG az erőműveiben előállított áramot teljes mértékben az üzleti partnereinek adja át, akik vállalják az értékesítés kockázatát, valamint a költségek és az árak közötti különbséget átmenetileg a VEAG-ben való részesedésük arányában veszik át. Ezzel a VEAG kivonulhatna a piacról. Ez azonban nem történt meg. Egyrészt az egykori üzleti partnerek számára túl nagy volt a kockázat, másrészt az egyesülést ellenőrző hatóságok kikötése szerint a Veba és a Viag, valamint az RWE és a VEW Bayerwerk Rt., a PreussenElektra Rt., az RWE Energie Rt. és a VEW Energie Rt. egyesülése miatt el kellett adniuk az üzletrészüket a VEAG-ban. A eladás ténye, illetve az, hogy a Laubag Hamburgi Elektromos Művek Rt. és a Mirant lett a fő részvényes, 2000. december 13-án került közzétételre. Az új vállalat a Bewag-ból, a HEW-ből, a Laubag-ból és a VEAG-ból a Vattenfall svéd és az amerikai Mirant vállalatok irányításával került megszervezésre. A fentiek alapján a kelet-német területen a barnaszénalapú villamosenergia-termelés lehetőségei a következők. 40 éves élettartammal számolva az 500 MW-os blokkok 2020-ig, a 800/900 MW teljesítményű blokkok 2040-ig üzemben tarthatók, ezen időpont után a blokkok már jelentősen elhasználódnak. A tőkeköltségek csökkenésével a jelenlegi gazdasági nehézségek megoldhatók, és a barnaszénből előállított villamos energia versenyképessé válik. A külszíni fejtések barnaszénkészletei lehetővé teszik nemcsak a blokkok fentiek szerinti üzemidejének biztosítását, hanem további, újonnan építendő blokkok szénnel történő ellátását is. A VEAG az eddigi üzemviteli tapasztalatok alapján további barnaszénalapú blokkok építését tervezi. A kialakított koncepció szerint a barnaszénalapú blokkok építésekor elérhetők a kőszénblokkok fajlagos beruházási költségei. Hosszabb távon megvalósítható a barnaszénerőművek gazdaságos és környezetbarát üzemeltetése. A fejlesztőmunka keretében biztosítani kell, hogy a barnaszénerőművek 40%-nál nagyobb nettó hatásfokkal működjenek, ezáltal biztosítható az SO2-emisszió további csökkenése. Az áramtermeléshez szükséges szénkészletek rendelkezésre állnak, a szállítási költségük megfizethető. A német barnaszén ára napjainkban és előreláthatólag a jövőben jelentősen kedvezőbb lesz, mint a földgáz és a kőolaj ára. A kutatási és fejlesztési háttértevékenység megbízható keretfeltételeket biztosít a barnaszén hosszú távú felhasználására a villamos energia előállítására. Világméretekben számolni kell az energia iránti kereslet növekedésével. Ennek oka a harmadik világ népességének a növekedése és az országok gyors gazdasági fejlődése, ezért minden lehetséges energiaforrást hasznosítani kell, mert csak így biztosítható az energia megfelelő mértékű rendelkezésre állása és megfizethetősége. Ez érvényes Németországra is. Az amerikai elnök BME–OMIKK – Energiaellátás… 2002/4.
5
energetikai terveinek az alapja a hazai hagyományos energiahordozók jobb kihasználása, a külföldtől való energiafüggés csökkentése érdekében. A növekvő energiaigények fedezése során a szerves energiahordozók – különösen a szén – jelentős részarányt kell, hogy jelentsenek. A német politikának is célszerű lenne hosszú távon a szén felhasználása mellett dönteni, amelyből jelenleg a villamos energia mintegy 50%-át állítják elő. Figyelembe kell továbbá venni, hogy a német barnaszenet állami támogatás nélkül termelik ki. Németországban és a többi EU tagállamban „Klíma és környezetpolitika” témakörben energiapolitikai fejlesztések folynak, amelyek közép- és hosszú távú hatásai felvetnek néhány kérdést. Nem érthető az atomenergia kiátkozása Németországban a CO2-emissziókra való hivatkozással (a VEAG-nak nincs atomerőműve). Kérdés, hogyan fog ez az ideológiai alapon működő energiapolitika a barnaszénből történő áramtermelésre kihatni, és milyen energiahordozók fogják a jövőben a német áramtermelés alapját alkotni. A szövetségi kormány hozzáállása a barnaszénből hosszú távon történő villamosenergia-termeléshez nem bíztató. A kormány inkább a megújuló energiaforrások felhasználását támogatja. Németország élen jár továbbá a szélenergia hasznosításában, bár ez az energiafajta 0,12 DEM/kWh-val drágább, mint a barnaszénből előállított villamos energia, a számlát pedig az áramot felhasználók fizetik. Nem kizárható, hogy ezen utóbbi két rendszer elterjesztése problémát okoz az áramellátásban. Az erőművek fejlesztésére vonatkozó törvény középpontjában a földgázfelhasználás támogatása áll. Az árampiac liberalizációja során az eladási ár csökkenését a vállalatok fájdalmas racionalizálásával érték el, ugyanakkor a végfelhasználók villamosenergia-számlája az állami deregularizációs intézkedések miatt folyamatosan nő. Az állam bevezette az ún. ökoadót és milliárdokat fordít a megújuló energiaforrások és a kapcsolt energiatermelésű rendszerek támogatására. Ezáltal romlik a barnaszénalapú áramtermelés versenyképessége. További veszélyt jelent erre az áramtermelésre a CO2-emissziók vizsgálata. A VEAG-nak jelentős költséget jelentene a CO2-emissziók csökkentése. Kétségtelen, hogy a barnaszénalapú áramtermelés adja 1 kWh áramtermelésre számítva a legnagyobb CO2-emissziós értékeket. Ennek ellenére a VEAG a korszerűsített barnaszéntüzelésű erőműveinél már jelentős CO2-emissziócsökkenést ért el. 1990–2000 között a CO2-emisszió mennyisége 30 millió tonna/év értékkel (azaz 40%-kal) csökkent. A VEAG egyedül a Németországban elért CO2-emissziócsökkenés 1/5-ét valósította meg. Ha a széntermelők ezen politikája keletre is kiterjesztésre kerül, jelentősen nagyobb mértékben csökkenthető a CO2-emisszió. (Regősné Knoska Judit) Stotz, J.: Die ostdeutsche Braunkohleverstromung. = ew. Das Magazin für die Energie Wirtschaft, 100. k. 20–21. sz. 2001. okt. 8. p. 76–80. Sohn, G.: Perspektiven der Kohleverstromung. = VGB PowerTech 81. k. 8. sz. 2001. p. 32–37.
6
BME–OMIKK – Energiaellátás… 2002/4.
BME–OMIKK – Energiaellátás… 2002/4.
7
