Barázda VI. évfolyam 5. szám május

Barázda | VI. évfolyam 5. szám | 2013. május

Önkormányzat

2-3.

Múltidéző

10-11.

Mezőgazdaság

18-19.

Civil fórum

4-7.

Sulivilág

12-15.

Gyermeksarok

19-20.

Hitélet

8-9.

Ép testben ...

16-19.

Tarkabarka-Magazin

20. 1

Önkormányzat


„Boldog vagy, mert hittél!” Albert Katalin

„Boldog vagy, mert hittél!” (Lk 1, 45) - ez volt mottója az idei csíksomlyói pünkösdi búcsúnak ahová Községünkből is nagyon sokan elzarándokoltunk. Évszázadok óta, pontosabban 446-ik alkalommal mára már nem csak Erdély katolikusai zarándokoltak el a világ minden tájáról, hogy közösen tisztelegjenek a Boldogságos Szűz Mária előtt, és imádságukkal kérjék közbenjárását. Gyergyóúlfaluból az első zarándokok a csíksomlyói búcsúra, akik útnak indultak csütörtökön délelőtt, a gyalogosan elinduló alfalvi és csomafalvi keresztaljához csatlakoztak. Összesen közel kétszázan, községünkből pedig 10-en hittel és szeretettel, valamint imádsággal az ajkukon hagyták maguk mögött a nehéz kilométereket. Szombaton pedig több busz és nagyon sok autó érkezet Csíksomlyóra községünkből, a lelki tisztulás

Néhány hónapja a Barázdát olvasva megakadt a szemem egy számomra különösen érdekes íráson. A sorokat követve gyermekkorom olyan emléke elevenítődött fel, amely szinte bennem is feledésbe merült. Ha a pünkösdi búcsút említjük, amely a vallási jellege mellett a nemzeti összetartozás jelképévé is vált, akkor mindnyájan a csíksomlyói pünkösdi búcsúra gondolunk egyből, ahová évről évre egyre többen elzarándokolnak a világ minden tájáról. Pedig nekünk, Gyergyóújfalu község lakóinak

2

Várós oldalát megmászva a tűző napsütésben fáradtságot nem érezve elérkeztünk a keresztút első állomásához. Közösen imádkozva a keresztutat végigjártuk, majd Várós tetejébe felérve körbe álltunk, és Tankó Géza plébános szentmisével tette még ünnepélyesebbé ezt a gyönyörű napot. A

szentmise után mindenki békésen és jókedvűen fogyasztotta el az elemózsiát, amit magával hozott. Felemelő érzés volt, kedves olvasóim, ezt az utat megtenni, elzarándokolni Várósba, hiszen ez által olyan hagyományt ápolunk, amely a miénk, a mi dolgunk megőrizni és unokáinknak tovább adni.

Önkormányzat / CIVIL FÓRUM

Ezért szeretnék bátorítani minden kedves községlakót és nem csak, hogy aki teheti, az jövőben csatlakozzon az idei több maréknyi emberhez, és közösen zarándokoljunk el Várósba, hogy megőrizzük helyi értékeinket, mert abban a pillanatban, hogy ezek feledésbe merülnek, szegényebbek leszünk.

Ünnepelt a Márton Áron cserkészcsapat Gál Katalin

és megújulás reményében, amelyet az igaz hit és a jó szándék vezérelt. Felemelő érzés volt a Salvatore kápolna árnyékából végignézni, ahogyan az egyházi méltóságok elővonulnak a szabadtéri oltárhoz és a keresztaljak egymást követően szép sorjában felvonulnak a csíksomlyói nyeregbe. „A hit kapuja mindenki előtt nyitva áll“ – mondta szentbeszédében Ternyák Csaba egri érsek, és hag-

súlyozta a hit és a boldogság ös�szetartozását, mely szerint nem a boldogság eredményezi a hitet, hanem éppen fordítva, a hit következménye a boldogság. Mi pedig, kedves olvasóim, boldogok vagyunk, mert hitünk törhetetlen, és minden évben elvezérel minket erre a gyönyörű zarándokútra, hogy többszázezren anyanyelvünkön imádkozzunk egymásért, a világért és a jövőnkért.

VÁRÓSI ZARÁNDOKLAT Albert Katalin


nemcsak a csíksomlyói zarándoklatra kellene gondolnunk, hanem a pünkösdvasárnapi várósi búcsúra is, ahová sajnos évről évre egyre kevesebben látogatunk el. Az a különösen érdekes írás, amelyet a fentiekben említettem a várósi búcsúról szólt, mely mára sajnos kezd feledésbe merülni. A várósi búcsújárás a csíksomlyói búcsúval egyidejűleg kezdődött és nagyszüleink elmondása szerint akik nem tudtak Somlyóra elmenni, azok vasárnap reggel a keresztaljával felmentek Várósba. Olvasva, hogy a hagyományok szerint Pünkösd vasárnapján az a maréknyi ember aki még nem felejtette

el, hogy Várósban búcsú van, az tiszteletét teszi és fáradtságot nem kímélve elzarándokol erre a helyre, és ekkor eszembe jutott, hogy bizony kisgyermekként a családommal együtt én is elzarándokoltam Várósba. Ekkor döntöttem el, hogy idén csatlakozni fogok ahhoz a maréknyi emberhez, akik a keresztaljával együtt a déli szentmise után elindulnak a zarándokútra a Fenyés utcából. Így is tettem, de idén valami változott, valami különös volt, ami mosolyt csalt az összegyűltek arcára, mert nem egy, hanem több maréknyi ember indult el a zarándokútra.

A gyergyóújfalvi 58. számú Márton Áron cserkészcsapat megalakulásának 20. évfordulóját ünnepelte május 12-én, vasárnap. Az újfalvi cserkészmozgalom 1993 tavaszán indult, azóta megszakítás nélkül zajlik tevékenysége. A csapat alapítója Fülöp Béla, egykori újfalvi plébános, aki egy svájci utazása során nyerhetett betekintést a cserkészéletbe. Amint írja, „itt megtanultam néhány dolgot: magyar cserkész lehetek bárhol a világon, lenyűgözött a rend és fegyelem, valamint a gyerekek leleményessége.” A cserkészjelöltek 1992 őszén kezdték meg felkészülésüket, és Elekes Zsuzsanna csapatvezetővel együtt 1993 tavaszán tettek fogadalmat. Az azóta eltelt húsz évben összesen 234 személy tett fogadalmat vagy ígéretet a Márton Áron cserkészcsapatban. Ígéret- és fogadalomtételre kétévente került sor, a libáni cserkésztáborok idején, ugyanis itt volt és van lehető-

ség megfelelőképpen megejteni az ezt megelőző próbáztatást. Minden páratlan esztendőben, a kialakult szokásoknak megfelelően a csapat mozgótáborban vesz részt, bejárva olyan vidékeket, helyeket, amelyek történelmi, vallási, nemzetiségi, természetrajzi értékek. A 20. évforduló mérföldkő egy cserkészcsapat életében. Az ünneplés indokolt volt, ugyanis Gyergyó vidékén, ahol egykor minden településnek volt csapata, ma csak a ditrói, a borszéki illetve a maroshévízi cserkészmozgalom működik az újfalvi mellett. A fennmaradásban nagy szerepe van a csapatvezetőnek, a gyerekek lelkesedésének, a szülők együttműködésének és a cserkészmozgalomba vetett hitének, valamint az anyagi és erkölcsi támasznak, mert egy szervezet működtetéséhez mindennemű forrásra szükség van. A megemlékezés szervezése már 2013 januárjában elindult, hiszen minden egykori feljegyzést, dokumentumot át kellett tanulmányozni,

hogy egyetlen volt cserkész se maradjon le a meghívottak listájáról. A húsz év alatt fogadalmat vagy ígéretet tett 234 személy mindegyike névre szóló meghívót kapott az ünnepségre. Ugyanakkor a sok év alatt összegyűlt tömérdek fénykép közül ki kellett válogatni azokat, amelyek a leginkább képviselik az adott időszak jellegzetességeit. Így közel 250 fotó választódott ki, amelyekből a digitalizálást és nyomtatást követően kiállítást hoztak létre a szervezők. A képek mellett kiállítódtak egyéb, kellemes emlékeket ébresztő tárgyak is, mint a sátor hálózsákokkal, őrsi zászlók, emléklapok, oklevelek, emléktárgyak. A színpadon helyet kapott egy minitábortűz is. Az emlékünnepség helyszíne a gyergyóújfalvi kultúrház és a piactér volt. A 10 órai gyülekező és regisztrálás után minden egykori és mostani cserkész ajándékba kapta a Visszatekintés az elmúlt húsz évre című, ez alkalomra készült kiadványt, majd megtekinthette a kiállí-

3

CIVIL FÓRUM


tást. Öröm volt látni, hogy a már felnőtt, családos, cserkészettől elszakadt résztvevők hogyan fedezik fel gyerekkori önmagukat a képeken, és idézik fel emlékeiket. Közel százhúsz cserkész regisztrált, többen közülük családdal érkeztek. Ezt követően, a „Gyülekezz!” sípjel hangjára (amelyet érdekes módon senki sem felejtett el) őrsökbe álltak a jelenlévők, és a Cserkészinduló eléneklése után, énekszóval levonultak a templomba, szentmisére. Itt kellemes meglepetésben részesült mindenki, ugyanis a szentmisét a csapatalapító, Fülöp Béla, egykori újfalvi plébános celebrálta, aki megromlott egészségi állapota ellenére örömmel tért vissza cserkészcsapatához. Szentbeszédében nemcsak a közös emlékeket elevenítette fel, hanem a cserkészszellem megélésére buzdított, szavaival könnyeket csalva a jelenlévők szemébe. A szentmisén a szeretetben és a meghatottságban eggyé forrt egykori és mostani cserkész. Az áldást követően elhangzott a Nemzeti ima, a Cserkészinduló és a Csapatinduló is, orgonakísérettel. Mindezek után a résztvevők szervezetten visszavonultak a kultúrházba, ahol rövid ünnepi műsor vette kezdetét. Elekes Zsuzsanna csapatvezető köszöntő szavait követően Egyed József polgármester méltatta a cserkészetet, majd Fülöp Béla plébános


CIVIL FÓRUM

Piros pünkösd hajnalán Piros pünkösd hajnalán A gondolat Somlyóra, a szent hegyre száll. Jönnek a seregek a hegyen át Az ősi szó ösvényén, Az ősi hit nyomdokán, Jönnek a keresztalják.

beszélt a csapat névadójáról, Márton Áronról, kiemelve emberi nagyságát és bölcsességét. Tankó Géza plébános szintén Márton Áronhoz fűződő személyes élményét osztotta meg a hallgatósággal. A hangulatot fokozta a néhány cserkészlány előadásában hallható két Reményik vers. Mindezt követően kötetlen beszélgetés vette kezdetét, a felszólalók stafétaszerűen adták át a szót egymásnak, kellemes élményeket, érdekes eseményeket felelevenítve. E beszélgetés végkicsengése az volt, hogy bizony elképesztően jó dolog volt cserkésznek lenni! Volt, aki kifejezte reményét, hogy majd gyerekei is átélhetik a cserkészélet szépségeit, viszontagságait. A tartalmas délelőttöt követően mindenkinek ízlett az ebéd, amelyre a piactéren került sor. Ebéd után az ifjabbak cserkészjátékokat ját-

szottak forgószínpadszerűen, míg az egykori cserkészek alaposabban megtekinthették a kiállítást, áttanulmányozhatták az eseményre készült kiadványt, melyet Elekes Zsuzsanna és Sólyom Katalin szerkesztett, és elbeszélgethettek egymással. A megemlékezés jó hangulatban zárult, sok mosollyal, játékkal, nevetéssel. A rendezvény támogatói Gyergyóújfalu Község Önkormányzata, a Gyergyóújfalvi Közbirtokosság, valamint a gyergyóújfalvi plébánia voltak. A szervezők köszönetüket fejezik ki, hiszen anyagi támogatás hiányában nem jöhetett volna létre az ünnepség. Ugyanakkor hálás köszönetüket fejezik ki mindazoknak, akik erkölcsileg támogatták, illetve munkájukkal, eszközeikkel segítették az esemény zökkenőmentes lebonyolítását, szebbé tételét!

A székely címer Csak a Nap és Hold s a kékezüst csillagok Kék mezőben színarany színük – csillogók. Jó ideig alig volt... – csak titkon, s a szívkapukon Hála Istennek ma újból látható, S nem csak korhadó fejfákon s imitt-amott a székely kapukon. Pedig az arany Nap, az ezüstfényű Hold, a fényes Tejút, a Turul talán már Attila-Csaba zászlóján ott ragyogott. Égi Anyánk körül is ott tündöklik a fényes napkorong vakító aurája lába alatt az ezüst holdsarló: a székelység Babba Máriája. A csíksomlyói búcsúkon székely-magyar - csángó testvéreink Hozzá fohászkodnak – Őt keresik - A fölkelő Nap sugaraiban a Szentlélek

szárnyait áldón ránk kiterjeszti E zászló vitt győzelemre és Égi Anyánk Mikor ránk támadt – ki tudja, hányszor a pogány török-tatár. Hozzá fohászkodtunk akkor is, Mikor veszélyben volt itt a hit, S hadra kelt Gyergyó népe és Csík. Testvér testvér ellen harcra kelt: Kezet-szót emelt, De az új hit nem vert gyökeret. Fenyőink is utat álltak, azt suttogták: ezt nem lehet! S meg nem torpant e had, Előttük tündöklött a fénylő kereszt a az áldott nap. Előttük haladt István pap.

Embersorok hosszú sorban, zászlót hajtva – imádkozva. Jönnek a hegyeken át: túl Pogányhavason, túl a Hargitán Jönnek a keresztútján. Maros mellől, Szeret mellől, Tatros mellől, Szépvíz mellől, Vizek mellől, Kárpátok lejtőiről, Határokon innen, határokon át A szív most nem ismer határt Jönnek föl-föl-föl a Kálvárián.

Égi üzenet a Napban földereng Égi fény - égi jel, Fehér sólyom – fehér galamb: A Szentlélek kiröppen – körbe kereng. Napból a Földre leng,

Segítsd meg népünket Nagyasszonyunk! Hozzád esdekelünk – Hozzád fohászkodunk.

Az emberek szemében csodálat – káprázat Lelkekben égi fény – áhítat Mindent és mindenkit eláraszt – átitat Az arcokon fölsejlik a csodás jelenés Lelkekben rügyet bont – virágzik Pünkösd rózsája – csodás megújulás, csodás enyhülés. Boldogasszony Anyánk – régi nagy Pátrónánk Hozzád szól az ének – Hozzád szól az imánk.

Égi fényben tündököl a Napbaöltözött Égi fény – égi titok Nap és Föld között. Piros pünkösd alkonyán Mennek a keresztalják Keresztútján – keresztutunkon Ajkukon az ének ősi dallama Szívünkben az ünnep pünkösdi rózsája. Ég ajándéka – szívünkben hordozzuk Nincs ennél nagyobb talizmán, Nincs nagyobb talentum. Szász László

Jakab Antalra emlékeztünk Hajdúnánáson halálának 20. évfordulóján Varga Gabriella

Ha végiggondoljuk, 84 életéve alatt hány helyen élt életvitelszerűen szeretett püspökünk, dr. Jakab Antal, akkor a következő eredményre jutunk: Kilyénfalván töltött gyermekkora után diákként lakott még Gyulafehérváron, majd felszentelt papként szolgált Ditróban és Kolozsváron, majd ismét tanulmányokat folytatott Rómában, azután pedig papként működött Gyergyószentmiklóson és Búzásbesenyőn, majd Gyulafehérváron teljesedett ki a hivatása. Így tudtuk eddig. A születése századik évfordulója alkalmából szervezett emlékév folyamán és az annak lejártával megalakult Jakab Antal Keresztény Kör tevékenysége során is különö-

sen figyeltünk arra, hogy az említett helyszínek mindegyikére eljussunk emlékprogramjainkkal, nem is sejtve, hogy a sor hiányos, egy kocka hiányzik az előttünk járók és a magunk kutatásai által kirajzolt kép teljességéhez. Jakab Antal ugyanis az

említett településeken kívül egy másik városban is lakott, mégpedig bő egy esztendőn át, hétéves korától nyolcéves koráig, az 1916-os székely menekülés elszenvedőjeként. A város neve pedig, ahová háromezer-kétszáz földijével, köztük édes-

Szász László

4

5

CIVIL FÓRUM

anyjával és négy testvérével együtt akkor elvezetett útja, és ahol a helyben lakók szívük teljes szeretetével befogadták: Hajdúnánás. Hajdúnánáson is élt és kiselemistaként tanult tehát Jakab Antal – és mivel erről nem tudtunk, a centenáriumi év alatt oda nem jutottunk el. Hajdúnánás az egyetlen olyan település Magyarországon, ahová kőbe – emlékműbe – vésték Jakab Antal püspök nevét, és mi eddigi programjainkkal ebbe a városba még nem jutottunk el. Hiánypótlónak tekinthető tehát a tény, hogy Jakab püspök halálának 20. évfordulójáról az ő emlékét csodálatra méltó lelkesedéssel ápoló helyiekkel együtt a Jakab Antal Keresztény Kör ezúttal Hajdúnánáson emlékezett meg. A Hajdúnánási Római Katolikus Egyházközség és a Móricz Pál Városi Könyvtár közös szervezésében utóbbi termében május 4-én délután szemet-lelket gyönyörködtető látvány fogadta az érkezőt: a kifüggesztett székely zászló és Jakab püspök kinagyított, állványra helyezett portréja mellett további kinagyított és bekeretezett fényképekből, valamint az életét és munkásságát feldolgozó kiadványokból gondosan be- és elrendezett kiállítás szolgált a Szólláth Tibor polgármester fővédnökségével tartott, 16 órakor kezdődött rendezvény díszletéül. Mindenekelőtt a rendezvény házigazdája, Buczkó József néprajzkutató, a könyvtár igazgatója, a székely-hajdú közös múlt hivatkozott nagyon fontos részletének feltárója üdvözölte a jelenlévőket, majd dr. Juhász Endre László, a város alpolgármestere, Juhász Imre római katolikus plébános és Gacsályi Gábor református lelkipásztor mondták el köszöntő szavaikat. Ezt követően a Püspöknek született vezérgondolat mentén Varga Gabriella, Vencser László és Buczkó József közösen felidézték Jakab Antal küldetéses életútját. A másfél órás programot Baricz Lajos marosszentgyörgyi papköltő verseinek tolmácsolásával Holocsi Mária Anna, népdalok és ősi székely himnuszunk eléneklésével pedig Csinószki Mária zene-

6


tanár és Szabó Ágnes színesítette, és természetesen nem maradhatott el Jakab püspök hangjának bejátszása sem: a bő kétperces felvételen a hajdúnánásiak Jakab Antal ékesszóló előadásában hallhattak azokból a gondolatokból, amelyeket Isten szolgája, Márton Áron püspök temetésén elmondott búcsúztató szentbeszédében fogalmazott meg. A megemlékezés különös pillanata volt az, amikor Buczkó József elmondta: 2013. első napjaiban egy újabb érdekes, Jakab püspök hajdúnánási életszakaszával összefüggő adalékra, egy kéziratban fennmaradt visszaemlékezésre bukkant, amelynek szerzője Draveczky Imre (forrás: Századunkban a gyilkos láng kétszer pusztított. Hajdúnánás, 1993. Kézirat, 42–43. old.). Nézzük csak meg az évszámot, amikor ez az írás keletkezett, amikor a szerző e sorokat papírra vetette: 1993! Éppen 20 évvel ezelőtt! Vajon véletlen-e, hogy éppen most, Jakab püspök halálának 20. évfordulójának esztendejében került elő? Aligha! Ha pedig megismerjük az írás tartalmát, már cseppet sem lesz kétségünk afelől, hogy a Gondviselés ismét erősíteni kívánt a Jakab püspök és a befogadó hajdúk szellemi örökösei közötti köteléken. Idézzük hát ide az írásrészletet teljes terjedelmében, mint mostani emlékezésünk különleges és csodálatos formáját… *

papot találtam, aki egy fiúcskával társalkodott. Odaérve szólítottam és kérdeztem: tud-e magyarul? A csupa szív ember rám nézett és azt mondta: »Én csak magyarul szeretek beszélni!« A kedves szavakra tiszteletemet fejeztem ki, és már közöltem is vele a menetelem célját. A kis termetű atya válasza nagyon rövid volt: Kérem, semmi akadálya. Ha itt a csoport, már mehetünk is.

Egy nánási kálvinista derék meghajlása Jakab püspök úr előtt

Aztán az atya végigmutatott mindent, amit csak lehetett. Szolgálatát, a kalauzolás végeztével megköszöntem, s kértem, engedje meg, hogy megöleljem. A kedves öreg nemet intett, majd felém nyújtotta a jobbját: »Ha tisztelegni akar – mondta nekem –, e gyűrűmet csókolja meg. Én Erdély püspöke vagyok, s ez nálunk így szokás. A gyűrű különben új, tavaly kaptam Rómában a Pápa Őszentségétől.«

„Egy örökké tartó, bennem és bennünk maradt élményt hadd írjak itt le. Hajdúböszörményi pedagógusokkal 1987 nyarán Törökországba utaztunk. Utunk során megnéztük a gyulafehérvári székesegyházat. Odaérve bementem a püspöki palota kertjébe, azzal a szándékkal, hogy keresek valakit, aki beenged bennünket a templomba és magyaráz. Beérve az udvarra, alacsony, nagyon szép arcú, idős

Ahogy sétáltunk a büszkén álló templom felé, kérdezgetett, kik vagyunk, honnan jövünk. Mondtam neki, hogy a csoport hajdúböszörményi, én nánási vagyok. Hallva a szavakat, a pap megállott, mélyen a szemembe nézett és azt mondta: »Én, mint menekült kisgyermek, az első világháború végén Hajdúnánáson éltem, a Kiss Ernő utcában. Mellettünk egy nagycsaládos tanító, Bánkék laktak.« A meglepetéstől nem tudtam hová lenni. Kérdezte, ismerem-e őket? Mondtam, hogy igen, de nem Bánk, hanem csak Bán a család neve. Azt is közöltem vele, hogy az öreg mester az apámat, a fia, Ernő meg engem tanított. Az idős, tiszta szemű papnak csillogott a szeme. A továbbiakban elmondta, hogy ez a találkozás gyermekkorának egy szép, bár nehéz szakaszát elevenítette fel benne.

Mindannyiónkban megállott az ütő. Pillanatnyi ideig haboztam, aztán a kemény kálvinista derekam meghajlott és csókot adtam Antal püspök úr kezének, illetve a rajta


lévő gyűrűnek. Ezt követve a csoport nevében valaki átadott neki egy üveg Tokaji bort és pár darab szappant. Erdély püspöke nem tiltakozott. Átvette a nagyon szerény ajándékot, majd elbúcsúztunk egymástól. Ő jó utat, mi békességet kívántunk.” * Az emlékműsort követően 18 órakor a római katolikus templomban dr. Jakab Antal püspök tiszteletére Vencser László szentmisét mutatott be. Megjegyezzük, Hajdúnánáson a római katolikus templomban szom-

baton este nincs szentmise, csak reggel, de ezúttal kivételt tettek, és hívták a híveket, hogy az emlékezést az Isten hajlékában tegyük teljessé. Szentbeszédében Vencser László a hit évére építve Jakab Antal, Márton Áron és Mindszenty József alakját elevenítette fel, mint egyházunk követésre méltó példaképeit. A hívek egyetemes könyörgésében is őértük, valamint Hajdúnánás és Kilyénfalva lakóiért, de egész népünkért és hazánkért is imádkoztunk kérve a Jóisten segítségét. A szentmise végeztével Buczkó József és a Jakab Antal Keresztény Kör jelenlévő vezetői megkoszorúzták a befogadó szeretet emlékmű-

CIVIL FÓRUM

vét, amelyen Jakab Antal püspök neve is olvasható (Domokos Pál Péterrel együtt, aki tanítóképzős hallgatóként annak idején szintén a menekültek között volt), majd a hívek jóvoltából szeretetvendégségen nyílt lehetőség még egy kis kötetlen együttlétre. Vencser tanár úrnak volt egy mondata a szentbeszédében, amely így hangzott: „Tudjunk emlékezni azokra, akik előttünk jártak. Hajdúnánás ebben példát mutat.” Mi mással is zárhatnánk jelen írásunkat, mint hogy: tanuljunk a hajdúnánásiaktól. Tanuljunk Buczkó Józseftől…

VÉGRE VAN NEKÜNK IS!!! Barabás Adél

2012 szeptemberében felmerült a kérdés, hogy hol is van a játszótér a kilyénfalvi óvoda és iskola udvaráról? Az évek folyamán az időjárási viszontagságok miatt tönkrement. A gyerekek már nagyon sokat kérdezték, hogy miért is nincs nekik, mint más gyerekeknek? Én ennek hatására fogtam a kéregetéshez, hogy valahogy valósítsuk meg ezt a szép álmot. Először is felkerestem a plébános urat, tanácsokat kértem az ötlet megvalósításához. Ő azt ígérte ahol tud, segít. Aztán felkerestem Bálint Attilát, aki megígérte, hogy ő elkészíti, csak szerezzünk anyagot. Az anyagot György Ignác újfalvi magánvállalkozótól kértük, és adta is ajándékba. Nagyon szépen köszönjük! Az összeszereléshez szükséges vasazatot az Önkormányzat biztosította, a csúszdát a plébános úrtól kaptuk. Attila pedig egyedül készítette, ajándékba, a kilyénfalvi óvodások és kisiskolások részére. Odaadását és munkáját ezúton is szeretnénk megköszönni. Az udvari játékokat végül a Mikulás hozta el a gyerekeknek az édesapák segít-

ségével, akik az összeszerelésben segítettek. Sajnos a hó leesett, és a gyerekek nem tudták a játékokat

kipróbálni a tavaly, de a 2013 tavaszától minden nap nagy szeretettel és jókedvvel használják. Minden nap elmondják, hogy mennyire hálásak és mennyire köszönik mindazoknak, akik segítettek, hogy ez a szép és kedves álom megvalósulhasson. Az elején úgy gondoltam, hogy nem fog sikerülni, de aztán a segítőkész embereknek és az összefogásnak köszönhetően elkészült. Végezetül egy fontos gondolat: mindent lehet, csak akarni kell!

7

Hitélet


AZ ERDÉLYI EGYHÁZMEGYEI ZSINAT 1913-BAN Fejér Lajos plébános

1. 1. A zsinatokról általában A zsinatok intézményének kezdetét nehéz megjelölni. A jeruzsálemi megbeszélés, amelyről az Újszövetség beszámol tulajdonképpen nem volt zsinat abban az értelemben, ahogy azt a későbbi századokban értelmezték. A zsinatnak különféle értelmezése lehet, ha az első századokról beszélünk. A gyűlések elnevezése agy akkori profán intézményről vehette a mintáját. A Római Birodalom keleti részében a tartományi gyűlések a régi görög koinon hagyományát követték, nyugaton pedig a rómaiak vezették be a tartományok évi gyűléseit (concilia provinciarum), amelyeken az állami és a helyi kultusz képviselői vettek részt 1 . A zsinatokról szóló emlékeink, a II. század második feléből valók. A concilium kifejezést először Tertullianus alkalmazta, a görög szünodosz, először Alexandriai Diomüsziosznál fordul elő. A legrégebbi zsinati határozatok amelyek fennmaradtak az egyházjogi gyűjteményekben, a 300 körül tartott Elvirai Zsinat kánonjai 2. Ebben az időszakban a zsinatok fajait nehéz megkülönböztetni, mert nem született meg a zsinatok semmiféle osztályozása. A zsinatokon a tartományok püspökei is résztvettek, de elég gyakran tartottak zsinatot az egyes provinciákban is. Ezeken a korabeli problémákra próbáltak választ keresni. (Pl. montanizmus, húsvét kérdése, stb.) Az ilyen összejöveteleken egy-egy tekintélyes püspök vitte a főszerepet. Az egyházi provinciák kialakulása után tartományi zsinatokat is tartottak, ahol részt vettek nem csak a metropolia, hanem más tartományok püspökei is. Különös hely illeti meg a Római zsinatokat, amelyek meghaladták a tartományok kereteit hiszen sok kérdésben az egész egyházra szóló döntéseket hoztak.

8

Jelentősek voltak a tartományközi zsinatok, amelyek a IV. századtól kezdve keleten néha egy-egy tartományok fölötti közigazgatási egység püspökeit tömörítették (Alexandria, Antiochia) 3. Az egyetemes zsinat intézménye a IV. században a konstantini fordulat után jelent meg. A Nikaiai zsinatot Nagy Constantin úgy hívta össze, hogy az egész egyházat képviselje. Keleten is úgy emlékeznek róla mint amely a többi zsinatot felülmúlja (szünodosz oikomené) 4. A különböző rangú zsinatok megkülönböztetése felveti a kérdést, hogy mi volt a zsinatok tekintélyének alapja. A püspökök, akik részt vettek ezeken a zsinatokon, szavatolták, hogy a döntéseket egyházmegyéjükben betartják. A probléma akkor kezdődött, amikor nem értettek egyet (pl. fegyelmi kérdések). Az is problémát jelentett, hogy a határozatok kötelezik-e azokat a püspököket, akik nem vettek részt a zsinaton. Általában a jelenlévő püspököket kötelezték, de a nagy eretnekségek idején és a tévedésekre választ kereső zsinatokon a határozatok mindenkit köteleztek. “A IV. századtól kezdve a pápaság a zsinatok tekintélyét s így törvényeik kötelező erejét függőnek mondja attól, hogy az illető zsinat közösségben van-e Rómával. Egyes értelmezések szerint I. Gyula pápa 340 (?) – ben már jogot formál arra, hogy felülvizsgálja a keleti zsinatok döntéseit.” 5 1.1.1. Az egyházmegyei zsinatok Az egyháztörténészek az egyházmegyei zsinatokkal kapcsolatban abból indultak ki, hogy valamilyen újkori meghatározásokból kiindulva, hasonló formákat kerestek az ókorban. XIV. Benedek pápa definíciója az egyházmegyei zsinatról a következő: “ a püspök által egybegyűjtött törvényes összejövetel, amelyen

egyházmegyéjének papjai és klerikusai vesznek részt, valamint azok az egyéb személyek, akik kötelesek ott megjelenni, és ahol a lelkipásztori szolgálattal kapcsolatos dolgokról kell tárgyalni, és döntéseket hozni.” Az ókori egyháznak az egyházmegyei zsinattal hasonló intézménye volt a presbiterek testülete. A papoknak és a püspököknek volt alkalma találkozni és megvitathatták az egyházmegye ügyeit. A IV. századtól kezdve papok is lehettek az egyházközség vezetői és a püspökökkel való érintkezés így nehezebbé vált. Lassan a papok a püspöktől elszigetelődtek. De hogy az egyházmegye kormányzásában is szóhoz juthassanak és a papok az egyházfegyelem szabályait betartsák, a püspökök időnként “gyűléseket” hívtak össze. A papokon kívül világiak is részt vehettek, de ezeknek az összejöveteleknek ismeretközlő jellege volt, bírói, közigazgatási tevékenységet nem folytatott. 1. 1. 2. Újkori egyházmegyei zsinatok


Az újkori egyházmegyei zsinatok kialakulását a Trentói Zsinat határozta meg, amely előírta az évenkénti zsinatok megtartását és szankcionálta az összehívás valamint a megjelenés elmulasztását. Jogot adott a püspöknek arra, hogy misekötelezettséget redukáljon és a zsinatot tanácsadó szavazati joggal ruházta fel az egyházmegyei bírók kijelölése tekintetében. 6 A XVI-XVII. században gyakorivá váltak az egyházmegyei zsinatok. Borromei Szent Károly tizenegy, Szalézi Szent Ferenc tizenhárom zsinatot tartott egyházmegyéjében. Ebben az időben a zsinat szerepe a püspök által előkészített határozatok megszavazásában állt. Általában rövid ideig tartottak de szükség volt a gondos előkészítésre, hogy a résztvevők ismerjék a témákat, amelyekről tárgyalni kellett. Elvileg az egyházmegye minden papját meg kellett volna hívni, de hogy a lelkipásztori munka ne szenvedjen hiányt az esperesi kerületek jelöltek ki néhány tagot, akik a zsinaton részt vettek. „Az egyházmegyei zsinat szerepével kapcsolatban az 1786-os Pistoiai Egyházmegyei Zsinat radikális újításra tett kísérletet: a megjelenteknek valódi döntési jogkört tulajdonított.” 7 Amikor VI. Pius pápa ezt elitélte,

akkor állást foglalt abban is, hogy az egyházmegyei zsinaton az egyetlen törvényhozó a püspök. Az újkori zsinatok határozatai nyomtatásban is megjelentek és ezeket általában Rómába is megküldték. A világegyházban a XIX. században az egyházmegyei zsinatok szinte megszűntek, de kivételt képez az erdélyi egyházmegye, mert egyházmegyénkben a XIX. században egy zsinat (1822), és két „zsinatszerű ös�szejövetel” volt (1848 és 1869-ben). 1822-ben Báró Szepessy Ignác 8 (1819. szept.20 – 1827 május 25/ Pécsre helyezve) hívott össze zsinatot amelynek dokumentumait ki is nyomtatta, de a politikai helyzet miatt nem érhette el azt a célt amelyre ké-

Hitélet

szült. 1848-ban csiktusnádi Kovács Miklós 9 püspök (1827 május 24 –1852 okt. 15-ig), 1869-ben gyergyószentmiklósi Fogarasy Mihály 10 ( 1864 nov. 25 – 1882 március 23.) hívott össze egyházmegyei zsinatot. A „hosszú XIX. század” 11 megújulási törekvései ezekkel a zsinatokkal még nem értek véget egyházmegyénkben. Gróf Majláth Gusztáv Károly püspök (1897-1938) 1913-ban hívott össze egyházmegyei zsinatot, hogy az 1848-as Kolozsvárra ös�szehívott gyűlés munkálatait tovább folytassák, és gyakorlatba ültessék. (Folytatása a következő lapszámban olvasható.)

VANYÓ László: Ókeresztény írók, Erdő Péter: Az ókeresztény kor egyházfegyelme ( Az első négy században), Szent István Társulat, Budapest 1983, 21. 2 VANYÓ László: Ókeresztény írók, Erdő Péter: Az ókeresztény kor egyházfegyelme ( Az első négy században), Szent István Társulat, Budapest 1983, 22. 3 VANYÓ László: Ókeresztény írók, Erdő Péter: Az ókeresztény kor egyházfegyelme ( Az első négy században), Szent István Társulat, Budapest 1983, 23. 4 Im. u.o. 5 VANYÓ László: Ókeresztény írók, Erdő Péter: Az ókeresztény kor egyházfegyelme ( Az első négy században), Szent István Társulat, Budapest 1983, 26. In Athanasziosz, Apol. Contra arianos 21-21; vö: Pierre BATIFFOL, La Paix constantiniene , in ID., Cathedra Petri. Études d’Histoire ancienne de l’Église, Paris, 1938, 428. 6 ERDŐ Péter: Egyházjog a középkori Magyarországon,Osiris, Budapest, 2001, 23. 7 ERDŐ Péter: Egyházjog a középkori Magyarországon, Osiris, Budapest, 2001, 23. 8 178O aug. 13-án született Egerben. 1797-ben a pesti egyetemen bölcseleti és 18O2-ben a bécsi egyetemen hittudományi doktorrá avatták. 1819-ben Rudnay Sándor erdélyi püspököt esztergomi érsekké nevelték ki. Szepessy kanonok ekkor kapta a kinevezését az erdélyi püspöki székbe. 9 Kovács Miklós püspöki működése összefog a csendes éveket követő reformkorszakkal. 1848-ban a politikai események miatt az általa szeptember 2-ára összehívott zsinat tulajdonképpen egy papi gyűlés volt, mert nem felelt meg mindenben az egyházmegyei zsinat követelményeinek. 10 Fogarasy püspök a forradalom utáni helyzettel és problémákkal az 1869-ben összehívott papi gyűlésen foglalkozik, amelynek határozatait igyekeztek mindenütt gyakorlatba ültetni. 11 A történészek a hosszú XIX. századról beszélnek, mert nem a századfordulót veszik tekintetbe kezdő évként, hanem az 1789-es Francia Forradalmat, és a bejező év sem 19OO, hanem az Első Világháború vége, vagyis 1918. Így beszélnek a „rövid XX. századról” , mert ezt 1918-tól az 1989-es fordulatig tekintik. 1

9

MÚLTIDÉZŐ


„In vino veritas” Elekes Dániel László

„Az igazság a borban lelhető”, mondja egy ókori római mondás, ami a tárgyalások, az alkudozások, a politikai egyezményeket volt hivatva megkönnyíteni. Borral bármilyen falat, javaslat vagy rossz hír könnyebben lenyelhető. Ugyanakkor az alkohol és a szeszes italok szerepe a történelem folyamán sokkal fontosabb és összetettebb, mint azt gondolhatnánk. Az alkohol egy olyan anyag, ami sok szolgálatot tett az emberiségnek. Az ősidőktől fogva fontos szerepet játszott a különböző vallásokban és imádkozási formákban. A fermentált italokat használták táplálékként vagy az orvosi, fertőtlenítő és zsibbasztó tulajdonságai miatt. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni a szomjúságot eloltó szerepét vagy a társadalmat feloldó tulajdonságait, vagy éppen azt, hogy relaxáló hatása lehet. De miközben pozitív hatásai elég nyilvánvalóak, a többség még mindig túlzásokba esik, ami számtalan problémákhoz vezet. Miközben egyszerűen nem tudjuk, mikor használtak legelőször fermentált italokat, nyilvánvaló, hogy feltalálása egy véletlen baleset következménye. Az utóbbi feltárások bebizonyították, hogy már a neolitikumban (Krisztus előtt körülbelül 10.000 évvel) állítottak elő az emberek fermentált italokat mézből, gyümölcsökből és cukorból. Egyes kutatók azt is állítják, hogy a sör a kenyér előtt jelent meg. Mindenesetre a bor már az egyiptomiaknál mindennapi „eledel” volt, Kr. e. 4.000 körül. Az alkohol megjelenésével kapcsolatos legendák elég eltérőek. Az egyik ilyen legenda egy perzsa királyt említ, Jamshid, aki kiűzte királyságából az egyik háremnőjét. Az így megalázott feleség öngyilkos akart lenni, ezért megitta egy edény tartalmát, amire az volt felírva, hogy

10

„méreg”, mivel romlott szőlő maradványait tartalmazta. Miután megitta a „mérget”, rájött, hogy nem csak az íze jó, de még az életkedvét is vis�szakapta tőle. Boldogan bemutatta a királynak, aki amellett hogy vis�szafogadta, parancsba adta hogy az összes szőlőt használják fel „borgyártásra”. Egyrészt ez a legenda támasztja alá a véletlen szerepét az alkohol felfedezésében, másrészt az ásatások bebizonyították, hogy a perzsák nagy mennyiségben kereskedtek borral. Hogy milyen fontos szerepet játszott az ókori népek életében az alkohol, azt az a tény is tükrözi, hogy külön istent biztosítottak számára. Ilyen volt az egyiptomiaknál Ozirisz, aki a bor istene szerepét is betöltötte, vagy a görögöknél Dionüszosz, (akit a rómaiak átvettek Bacchus néven). A legenda szerint Dionüszosz egy nap fáradtan hevert, és észrevett egy apró ismeretlen növényt, ami nagyon megtetszett neki. Úgy döntött magával viszi, és, hogy megvédje a napsütéstől, elrejti a növényt egy madár csontjában, amit az út szélén talált. Az istenség kezében az apró növény erőre kapott, és szeme láttára elkezdett nőni, úgyhogy már nem fért el a csontban. Ezért áthelyezte egy oroszláncsontba, de hamarosan az is elégtelennek bizonyult. Az úton talált egy szamárkoponyát, és abba tette át. Mikor hazaért, földbe ásta, és egy idő után gyönyörű szőlőket termett, amiből bort készített. Majd megtanította az embereket is. De a szőlő átvette azoknak az állatoknak a tulajdonságait, amelyeknek a csontjaiban nőtt. A legenda azt állítja, hogy ha ez ember megkóstolja a bort, előbb olyan lesz, mint a madár: boldog és sokat csiripelő. Ha kicsit többet iszik, olyan lesz, mint az oroszlán: harcias és erős. Ha meg túlzásba viszi, akkor már a szamárhoz hasonlít: viselkedése és az ordító beszéde is! A bor készítés Kr. e. 2.000 körül kezdődött a görög városokban, bár

a görögök eleinte inkább egy mézből fermentált italt használtak, amit mézsörnek neveztek. De Kr. e. 1.700 körül már „világhírűvé” vált a görög bor, amit szőlőből és más gyümölcsökből készítettek. Sokféleképpen itták: melegen, hidegen, vízzel keverve vagy fűszerezve. Ugyanakkor a korabeli írók megegyeznek abban, hogy a görögök a legvisszafogottabb alkoholfogyasztók voltak az ókorban. Nagyra becsülték azokat az embereket, akik tudtak uralkodni magukon. Az egyetlen kivételnek a görög társadalomban a dionüszoszi kultusz követői számítottak, akik úgy hitték, hogy csak akkor léphetnek kapcsolatba az istenükkel, ha alkoholmérgezést kapnak. A makedónok a részegséget a férfiasság jeleként tartották. Nagy Sándor csatlakozott a dionüszoszi kultuszhoz, és híressé vált szinte folyamatos részegségével... Úgy tűnik, a zsidók az egyiptomi fogság alatt ismerkedtek meg a borral. Állítólag az egyetlen dolog, amit sajnáltak, amikor elhagyták Egyiptomot, az a bor volt. Szerencsére bőven került szőlőkert az „ígéret földjén”... Hamarosan az élet egyik szükséges alkotóelemének tekintették, de szigorúan elítélték a részegséget. A sör nagyon fontos ital volt a babilóniaiak életében is. A híres Hammurábi Kód az alkohollal is foglalkozott, nem annyira a fogyasztásával, mint inkább a forgalmazásával. Még akkor is, ha nem fogalmaztak egy törvényt ellene, úgy tűnik, hogy a babilóniaiak sem nézték jó szemmel az alkoholizmust. A történészek egyetértenek abban, hogy egészen Kr. e. a III. századig a rómaiak nagyon megfontoltak voltak az alkoholfogyasztást illetően. Ám miután Róma elkezdte meghódítani a világot, a kemény italfogyasztás, a korrupció mindennapi jelenség lett. A túlzott alkoholfogyasztás „hőstettnek” számított, a dolgok annyira elfajultak, hogy olyan emberek, mint Julius Caesar külön-


legesnek számítottak, mert „azok kevés emberek közé tartoztak, akik nem ittak”. A Kr. u. IV. század végén és az V. század elején a keresztény Egyház a bort „Istentől kapott ajándéknak” nyilvánította, és akkor is, ha nem kötelezett senkit fogyasztására, a bor megvetését eretnekségnek tekintette. Ezt azért, mert már a második században megjelentek olyan szekták, amelyek tiltották az alkoholfogyasztást. Másrészt a túlzott alkoholfogyasztás bűnnek számított mindig. Érdekes, hogy a római birodalom összeroppanása után a sör- és borkészítési technikák megőrzésének fontos szereplője az Egyház volt, pontosabban a kolostorok. Habár az úgynevezett „világos sört” tovább gyártották az egyszerű emberek otthonában, egészen a XII. századig minden jó minőségű szeszes italt a szerzetesek állítottak elő, akik féltve őrizték tudásukat. Nem meglepő, hogy a kolostorok voltak a szőlészet fenntartói, hisz ők rendelkeztek a tudással, a biztonsággal és a forrásokkal, hogy emeljék a szőlő minőségét. A misékhez szükséges boron kívül a szerzetesek nagy mennyiségű – és minőségű – bort készítettek a kolostoruk fenntartása és vallásuk terjedése érdekében. A középkor legnagyobb találmánya az alkoholgyártás terén a desztillálás volt. A viták még mindig folynak arról, hogy valójában ki találta fel először, de tény az, hogy Albertus Magnus volt az, aki legelőször írta le a desztillált italok készítését a XIII. század első felében. A folyamat ismertetése lassan haladt a szerzetesek, fizikusok és alkimisták soraiban, akiket csak a gyógyító tulajdonságai érdekelték. Abban az időben „aqua vitae”-nek nevezték, vagyis az élet vizének, miközben a hollandok elnevezték brandewijn-nek (magyarul égett vagy desztillált bor).

Innen származik az angol brandy. Miután a „fekete halál” (pestis) és más pusztító járványok végigsöpörtek Európán, ahol egyes falvak akár több mint 80%-át vesztették lakosságuknak, az emberek elkezdtek nagy menyiségben alkoholt fogyasztani, egyrészt mert úgy gondolták, az alkohol megvédheti őket, másrészt mert felejteni akartak. Az alkoholfogyasztás az egekbe ugrott. Összehasonlításképpen Bajorországban a sörfogyasztás kétszer akkora volt, mint manapság, Olaszországban és Franciaországban a borfogyasztást pedig a mainak háromszorosára becsülik. Érthető módon a desztillált (szeszes) italok fogyasztása, amit addig csak orvosi célokra használtak, nagyon népszerű lett...

A XVI. században az írek és a skótok úgy tűnik már készítettek szeszes italt búzából, a híres whiskeyt. Ugyanezt a technikát az angolok Európából hozták, de gin-nek nevezték. Körülbelül ebben az időszakban jelent meg a rum is az észak-amerikai kontinensen, amit melaszból készítenek – a cukornád felhasználásából származó maradék. A XVII. században megjelent a pezsgő –amit általában Dom Perignon-nak tulajdonítanak, aki egy francia apátság szerzetese– azzal, hogy cukrot adnak hozzá a borhoz, hogy egy második fermentálást indítsanak el. 1668 körül Dom Perignon egy erősebb üveget és egy hatékonyabb dugót tervezett, de csak egy évszázaddal később oldották meg a

MÚLTIDÉZŐ

„robbanó üvegek” problémáit. A XIX. század iparosítása megváltoztatja a hozzáállást, és akkor is, ha az alkohol túlzott fogyasztása még mindig óriási problémákat okoz, a megbízható és pontos munkaerő szükségessége hamarosan csökkenti az alkoholfogyasztást. A részegséget elkezdték veszélyként felfogni a hatékonyság és a biztonság számára. Az iparosítással és a gyors városiasítással párosuló problémákat is hamarosan az alkohol nyakába varrták. Így a gyilkosságot, a szegénységet, a magas gyerekelhalálozást az alkohol fogyasztásra fogták és nem a munkanélküliségre vagy a túlnépesedésre. Lassan minden alkoholfogyasztást elfogadhatatlannak tekintettek, és lassan az alkohol betiltását kezdték kérni. 1919-ben ez meg is történt az Amerikai Egyesült Államokban –a híres prohibíció–, de nem csak hogy nem oldotta meg a problémákat, hanem egy egész sor új gondokat okozott: szervezett bűnözés, mérgező anyagok fogyasztása alkohol hiányában (mint például a gyógyszesz), stb. Nyilvánvaló hogy az alkoholt nagyra becsülték és mindig fogyasztották a történelem folyamán. Mérsékelt fogyasztását sohasem vonták kétségbe, sőt tanácsolták. Mi több, értékes vásárlóeszköznek is tekintették. A középkorban bevett szokás volt használni adó, bér vagy adósság fizetésében. Már ősidőktől fogva fontos szerepet játszott a vallásban, gyakran „istenek ajándékának” tekintették. Másrészt a vizek szennyezése nem a modern korszak szüleménye, ezért az emberek hamar rájöttek, hogy sokszor egészségesebb alkoholt fogyasztani. A kávé és a tea csak a XVIII. század közepén kezdte pótolni. És nem utolsó sorban, ne feledkezzünk meg az orvosi tulajdonságairól. Persze azt már tudjuk, hogy a mindennapi fogyasztása csökkenti hatékonyságát addig, amíg már károssá teszi... De ne feledjük: „az alkohol egyeseknek ura, másoknak szolgája!”

11

SULIVILÁG


Utcai futóversenyek Molnár János

Áprilisban és májusban egymást követték az utcai futóversenyek, amelyeken az újfalvi iskolák tanulói is részt vettek. Az idén a legtöbb színhelyen rekordszámú versenyző vett részt. Szovátán (április 20.) a Tavaszi futóversenyen összesen 430-an vállalkoztak arra, hogy a fürdőváros utcáin végigszaladják a 4,2 km-es útszakaszt. Sepsiszentgyörgyön (április 27.) a Gáll Lajos utcai vetélkedőre 446 versenyző (264 férfi és 182 nő) érkezett az ország 39 helységéből, emellett Magyarországról, Kanadából és Nagy-Britanniából is többen rajthoz álltak. Székelyudvarhelyen (május 11.) az Infopress Sportegyesület által megrendezett városnapi tömegfutáson az eddigi legnépesebb résztvevő tábor indult. Míg tavaly sikerült átlépni az ezer résztvevős határt, az idei, ötödik kiadásához érkezett tömegfutáson újabb mérföldkőhöz jutottak, közel ezerötszázan teljesítették a két táv egyikét (3,8 illetve 6,4 km). Csíkszeredában is (május 11.) a 33. alkalommal megszervezett Mindan�nyiunk Egészségére - Pro Europa futóversenyen az idén volt a a legtöbb jelentkező, összesen 352-en álltak rajthoz, 141 női és 211 férfi versenyző, hogy a Brassói út mentén végig szaladják a kijelölt 8 km-es távot. A Gyergyói medencéből a fenti versenyekre nagyon kevesen neveztek be. A gyergyói és maroshévizi sportiskolák tanulóin kívül a szomszédos falvakból alig akadtak résztvevők. Tanulóink az atlétikában is jól teljesítettek. A szovátai Tavaszi futóversenyre az újfalvi iskolából öt, míg Tekerőpatakról 3 tanuló nevezett be. Eredmények: Fákó Norbert (Újfalu) a gyerek II-ben 7-ik helyezést ért el, Kozma Zoltán (Újfalu): gyerek I- 7. hely, Veress Tihamér (Újfalu) – gyerek I- 8. hely, Komsa Balázs (Újfalu) – junior III, 9- hely, Elekes Izabella

12


györgy) voltak. A szervezők a verseny után minden résztvevőt meghívtak egy finom babgulyásra a Székely Mikó Kollégium udvarába. A csíkszeredai Mindannyiunk Egészségére Pro Europa 33. futóversenyen az újfalvi iskolából öt tanuló vett részt. Eredmények: Újfalu (U.), Tekerőpatak (T.), Gyergyószentmiklós (Gy.)

2003-ban és ezt követően születettek: Szász Márton (U.) – 5, Kovács Előd (U.) – 6. Kovács Szabolcs (U.) – 7, Simon Ákos (U.) – 9. 20012002 korcsoport: Fákó Norbert (Ú.) – 4. 1999-2000 –es korcsoport: Elekes Izabella (U.) – 3, 1983-1992 – es korcsoport: Pál Csongor (Gy.) – 4, Kedeves Botond (Ú.)-7, 1948-1952 korcsoport: Molnár János –ProTekerőpatak – 2.

SULIVILÁG

Az udvarhelyi V. IPSE Városnapi Tömegfutás eredményei: Rövid táv: 14-35 év közöttiek: 2 - György Sándor (Tekerőpatak), 3- Fîrţală Adrian (Tekerőpatak), 14 év alattiak: 5 - Bokor Rajmond (Tekerőpatak), 6 –Blénesi Márk (Tekerőpatak), 9 - Kovács Levente (Tekerőpatak), 12- Laczkó Tihamér (Tekerőpatak)

Világjáró Magyarok Kolumbán Csilla

„Ami boldogság van a világon, az mind a másoknak nyújtott szolgálatból ered” (Kőrösi Csoma Sándor)

(Újfalu) – junior III- 9. hely, Fórika Szabolcs (Tekerőpatak) – gyerek I- 1. hely, György Sándor (Tekerőpatak) – junior III- 4. hely, Bokor Rajmond (Tekerőpatak) – junior III- 7. hely, Kedves Botond (Újfalu): 20-29 éves korcsoport - 5. hely, Molnár János (ProTekerőpatak Egyesület): 60-69 éves korosztály - 2. hely, Pál Csongor (Gyergyószentmiklós): 3039 éves korosztály - 2. helyezés. Sepsiszentgyörgyre a Gyergyószentmiklósi Sportiskola által bérelt mikrobusszal utaztunk. A szentmiklósi futókkal együtt már 28-an iratkoztunk fel a 2,6 km távolságú futóversenyre. Eredmények: (Gyergyószentmiklós – Gy.), (Tekerőpatak – Tp.), 11 éves és fiatalabb korcsoport – lányok: 5. Fórika Erika (Tp.), fiúk: 5. Kovács Levente, 6. Bokor Róbert (Tp.), 7. Lackó Tihamér (Tp.), 8. Antal Dániel (Tp.), 9. Antal Dávid (Tp.); 12-13 éves korcsoport - lányok: 2. Darvas Zsanett (Gy.), 3. Kémenes Anna (Gy.), 7. Farkas

Erika (Gy.), fiúk: 2. Fórika Szabolcs (Tp.), 4. Vakaria Áron (Gy.), 5. Sára Zoltán (Gy.); 14-15 évesek - lányok: 1. Kacsó Bernadett (Gy.) – 1, Fiúk: 1. György Sándor (Tp.), 5. Bokor Rajmond (Tp.); 16-19 éves korcsoport - lányok: 4. Sára Erzsébet (Gy.), 5. Vakaria Edit (Gy.), 6. Bajkó Réka (Gy.), fiúk: 2. Sára Péter (Gy.), 4. Fârţală Adrian (Tp.), 5. Blénesi Márk (Tp.), 20-27 éves lányok: 2. Sára Tímea (Gy.), 55-59 éves nők: 2. Dr. Madarász Enikő (Újfalu); 60-64 éves férfiak: 3. Molnár János (Tp.), 4. Bartalis László (Újfalu). A verseny külön színfoltja az egy családhoz tartozó négy különböző generáció képviselőinek a közös futása volt, melynek résztvevői a 82 éves Kelemen Ferenc (Sepsiszentgyörgy), az 56 éves dr. Madarász Enikő (Újfalu), a 33 éves Kopacz Madarász Kinga (Sepsiszentgyörgy), az 5 éves Kopacz Madarász Tünde (Sepsiszentgyörgy) és a 3 éves Kopacz Madarász Magda (Sepsiszent-

Világjáró Magyarok vetélkedőn vett részt a tekerőpataki TarisznyásMárton Általános Iskola két csapattal Ditróban. A versenyt Laczkó-Albert Katalin földrajz szakos tanár, jelenlegi igazgatónő szervezte. Harmadik alkalommal vettünk részt ezen a Gyergyó-medence szintű nagyszerű versenyen. Az V-VI. osztályosok Cholnoky Jenő, Kőrösi Csoma Sándor, Magyar László, Sass Flóra, Teleki Sámuel magyar felfedezők életéből, munkásságából kellett készüljenek. Fodor Boglárka, György Csanád, Fórika Mária-Magdolna és Fodor Beatrix tanulóink a Sass Flóra csapatnevet választották, amikor vállalták ezt a nem is könnyű megmérettetést. A tavaly első helyezést értek el, idén is nagyon szorgalmasan készültek. A VII-VIII. osztályosok Almásy György, Bíró Lajos, Fenichel Sámuel, Lóczy Lajos, Száchenyi Béla, Torday Emil, Vámbéry Ármin, Xántusz János magyar felfedezők életéből és munkásságából mérték össze tudásukat, ügyességüket. Csapatnevük A beszélő papiros lett, a tagok pedig Szász Anett, Fórika Erzsébet, Benedek Réka, Mezei Emese VIII. osztályos tanulók voltak, akik szintén lelkesen készültek. A vetélkedő forgatókönyve: az első

része az informatikateremben zajlott, ahol tárgyitudásukat, térképismeretüket nagyon ügyesen bizonyítottákk. A második része a faluban zajlott. Versikék alapján öt fontos helyet kellett megtalálni Ditróban, és az ott elrejtett feladatokat megtalálni, megoldani. Mivel a tekerőpataki diákok nem ismerik Ditrót, nem volt könnyű dolguk, több fölösleges km-t tettek meg, míg megtalálták a keresett helyet. Az eredményük így is nagyon jó: III. helyezést érték el, nagyon meg vagyunk elégedve teljesítményükkel. Mindkét csapat szorgalmasan, kitartóan részt vett a felkészítőkön. A rendezvény után közös ebéden vettünk részt. Szerintem a tanulók sokkal gazdagabbak lettek tudásban, hiszen ezekről a nagy felfedezőkről tankönyveink még csak említést sem tesznek. Köszönöm a gyermekek szorgalmát, a szülőknek, hogy felköltötték egy órával korábban gyermekei-

ket,és nem utolsó sorban Istennek aki megáldotta őket bölcsességgel. „Nemo propheta in patria sua”(Senki sem próféta saját hazájában.) „Non scholae, sed vitae discimus”( Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk) Főegyházmegyei vallás tantárgyolimpia Csíkszeredában a Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumban 2013. máj. 10-12. között szervezték meg a Vallás Tantárgyolimpia legnagyobb-legrangosabb versenyét. Iskolánk VIII. osztályos növendéke, Benedek Réka képviselte a Gyergyói Főesperes Kerületet. Benedek Réka péntek délutánig Ditróban földrajz versenyen vett részt, és már estére Csíkszeredában kellett jelentkeznie a vallásolimpián. Nyolc főesperesi kerület vett részt, és Réka a II. helyezést érte el. Jutalma oklevél, két szép könyv és 70 Ron lett. Gratulálunk!

13

SULIVILÁG

/ ÉP TESTBEN...


XXV. Domokos Pál Péter gyermekkórus-találkozó Laczkó Gyula

A nagymúltú kórustalálkozó helyszíne a gyergyószárhegyi plébánia templom volt, ahonnan valamikor elindult ez a kórusmozgalom. A találkozón közel 350 gyerek 10 kórusban, nagy lelkesedéssel énekelt, közösen és külön-külön, különböző kórusműveket, népdalokat,

köztük iskolánk kórusa is, nem kis sikerrel. A megnyitón elhangzott a találkozó nevét viselő Domokos Pál Péter, a magyarságért küzdő nagytiszteletű kántortanító életrajza, aki mindannyiunk példaképe lehetne kitartó pedagógusi munkásságával, valamint a közjóhoz való önzetlen hozzájárulásával. A tekerőpataki Tarisznyás Márton Általános Iskola kórusát az újfalvi Elekes Vencel Általános Iskola kórusával együtt fogadták,

a fellépésen is egymást követte a két kórus. Mindkét kórus tanulói dicséretet érdemelnek a kitartó és eredményes munkáért, valamint a fegyelmezett viselkedésért a kórustalálkozón, mert mindezek által iskolánk és tanáraink jó hírét öregbítették. A kórusok fellépése után bevonultunk a kultúrpalotához egy közös fényképre, majd a csodálatos ünnepséget egy ízletes ebéd zárta hazavonulás előtt.

ISKOLAI SZEREPLÉS TEKERŐPATAKON Fodor Annamária Hagyományaihoz híven a tekerőpataki iskola idén is megszervezte az iskolai szereplést, mely 2013. április 26-án volt megtartva. A kis színjátszók és táncosok izgatottan várták az estét, hogy előrukkoljanak tehetségükkel. A változatos és tartalmas műsorok bemutatása előtt Kolumbán Csaba aligazgató úr köszöntötte a jelenlevőket, és megköszönte a tanulók és a pedagógusok lelkes munkáját. Portik Anita-Orsolya VII. osztályos tanuló és Csibi Norbert VIII. osztályos tanuló ismertették a műsorszámokat. Az I-IV. osztályos furulyások nyitották meg az estét, akik gyermekdalokkal örvendeztettek meg (betanította Kolumbán Csilla tanárnő). Ezt követően az I. osztályosok Népi gyermekjátékokkal, valamint rövid jelenetükkel bizonyították, hogy már megismerkedtek a legnagyobb tudománnyal, a betűk titkával (betanította Fodor Annamária tanítónő), majd Hófehérke és a hét törpe meséjét ismerhettük meg a IV. osztályosok előadásában. (betanította Szabó Tünde tanítónő) Ezután

14

György Eszter IV. osztályos tanuló a Mit tehetnék érted? című dallal kedveskedett a közönségnek. A III. osztályos tanulók Hamupipőke című tréfás verses mesejátéka következett. (betanította Deák Éva tanítónő). Majd a Minden jó, ha jó a vége című jelenettel következtek a II. osztályos tanulók (betanította György Tünde tanítónő). Az I-IV. osztályosok műsorát a Portik Izolda-Magdolna táncoktató és Kolumbán Csilla tanárnő által betanított Népi gyermekjátékok összeállítása zárta.

Különleges hangulatú volt a Mese az erdőről című jelenet, melyet az V. osztályos tanulók adtak elő. (betanította Kolumbán Csilla osztályfőnök) Majd a Légy jó mindhalálig musical változatának egy részletét mutatták be a VI. osztályos tanulók (betanította Kalamár Emese osztályfőnök). Ezt követően az V-VIII. osztályos tanulók furulyacsoportja következett, akik népdalokat és gyermekdalokat adtak elő. (betanította Kolumbán Csilla) A VII. osztályos tanulók előadásában egy humoros jelenetet láthattunk


SULIVILÁG

/ ÉP TESTBEN...

Egerek címmel (betanította Nagy Csaba osztályfőnök). Majd népdalokat hallhattunk Fodor Boglárka és Fórika Dóra VI. osztályos tanulók előadásában. Az estét az V-VIII. osztályos tanulók népi tánca zárta, akik felcsíki táncokat adtak elő. (betanította Portik Izolda-Magdolna és Kolumbán Csilla) A sok jelenet és tánc láttán rádöbbenhettünk, hogy tehetséges gyermekeink vannak, akik nem riadnak meg a szereplés gondolatától. Köszönjük a sok a sok tapsot, és várjuk jövőre is előadásunkra!

Lánglovagverseny Szent Flórián ünnepén Deák Csaba

Május 4-én, Szent Flórián (a tűzoltók védőszentje) ünnepén szervezték meg Szárhegyen a Gyergyói medence önkéntes tűzoltóinak versenyét. Az esemény a tűzoltók felvonulásával kezdődött, a vásártérről a labdarúgópályára, ahol a helyi önkéntesek vezetői köszöntötték a jelenlévő csapatokat. A versenyen nyolc csapat vett részt, és a hagyományos Staféta, Gyors szerelés, Vizes szerelés versenyszámaiban mérték össze tudásaikat. Településünk tűzoltóiból a kilyénfalvi, és a tekerőpataki csapatok versenyeztek, az újfalvi csapat nem versenyzőként vett részt az eseményen. A versenyen elért eredmények a következők: 1. Remete, 2. Szárhegy, 3. Csomafalva, 4. Alfalu, 5. Kilyénfalva, 6. Tekerőpatak, 7. Güdüc, 8. Borzont. Katasztrófavédelmi nap a Bucsin-tetőn Május 23-ra hivatalosak voltak a községünk tűzoltói a bucsin-tetői meteorológiai állomásnál megszervezett katasztrófavédelmi napra. Délelőtt 11 órakor sorakoztak fel Hargita megye hivatásos lánglovagjai: Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely, és Maroshévíz. További résztvevők

voltak: hegyi vadászok, hivatásos katonák, mentősök, rendőrök, polgárőrség, és a környékbeli önkéntes tűzoltó alakulatok: Alfalu, Csomafalva, Újfalu, és Szárhegy. A rendezvény célja egy esetleges erdőtűz megakadályozása, amely több hektáron terjed, szélben, és nehéz terepviszonyok között. Természetesen ez csak szimuláció volt. A felsorakozás és tisztelgés után ismertették a terepet és négy nagy csoportra osztották a csapatokat. Minden csoportnak volt egy parancsnoka, aki a helyszínre ve-

zényelt és kezdődhetett a tűzoltás. A rendezvény ebéddel és a csapatok közötti ismerkedéssel, barátkozással végződött.

15

ÉP TESTBEN...


Mit tegyünk, mire számítsunk… ha megcsípett a kullancs? Dr. Madarász Kelemen Enikő

Itt a nyár, eljött az ideje az erdei sétáknak, gombászásnak, kaszálásnak és ugyanakkor gyakoribbá válik annak lehetősége, hogy kullancsokat „gyűjtsünk” össze. Tudni kell, hogy csak akkor szabad eltávolítanunk, ha biztosak vagyunk benne, hogy kullancsról van szó, így elkerülhetjük, hogy anyajegyeket, apró pörköket tartva kullancsnak, téves intézkedések sorozatát indítsuk el. A kullancsnak lába van, a lábait nem fúrja a bőr alá. A lárvák megítéléséhez legalább 5-szörös nagyítóra van szükség. Az eltávolított „kullancsot” ne dobjuk ki, hagyjuk meg a lehetőséget, hogy később egy szakember nagyító vagy mikroszkóp segítségével eldönthesse, hogy valóban parazitáról volt-e szó. Az eltávolítás módja: Az orvosi felszerelésnek nem része a kullancseltávolító csipesz. A rendelőkben fellelhető anatómiás csipesz, vagy szemöldökcsipesz a kullancs testének összenyomásával azonnali fertőzéshez vezet, függetlenül attól, hogy mennyi ideje volt a kullancs a bőrben. Ma is gyakori, hogy orvosok a népi gyógyászat eszközeit alkalmazzák a parazita eltávolítására. Ezek a praktikák a parazitát öklendezésre késztetik, a fertőzés kockázatát növelik. „Beszakadt fej” A kullancsnak nem a feje, hanem az állkapcsa szakad a bőrbe, ez kórokozót már érdemi mennyiségben nem tartalmaz. A beszakadás kockázata elkerülhető, ha lassan, akár perceket is várva húzzuk ki a kullancsot, úgy, hogy a bőr egy kis sátrat képezzen. A beszakadt szájszerv a bőrben szétterpesztett állapotban van, hogy rögzítse a parazitát. Ennek utólagos

16

eltávolítása csak a környező szövetek roncsolásával lehetséges, ami gyulladásos reakcióval, és így szakmai tévedések sorozatával járhat. A szájszerv eltávolításának nincs értelme, mert magától kilökődik. Szívott-e a kullancs? Gyakori elképzelés, hogy azért volt könnyű eltávolítani a kullancsot, mert még nem fúrta be magát a bőrbe. Többnyire az ellenkezőjéről van szó, már jóllakott, és épp távozni készült. A kullancs méretéből nem lehet következtetni arra, hogy mennyi ideje lehetett a bőrben. Csak gyakorlattal, és legalább 5-szörös nagyítóval lehet megállapítani egy kullancslárváról, hogy táplálkozása elején vagy a végén távolítottuk-e el. Egy megszívott kullancslárva még mindig kisebb, mint egy éhes nimfa, egy jóllakott nimfa meg sokkal kisebb, mint egy éhes nőstény. A lárvának 6, a nimfának 8 lába van. Csak a nőstény szívja meg magát borsónyira. Ha a kullancsot szétnyomjuk, testében nem találunk vérszerű folyadékot. Ez nem azért van így, mert még nem szívott, hanem azért, mert a vért rendkívüli hatékonysággal koncentrálja és denaturálja. Már az első pillanattól kezdve, és mindvégig, amíg a bőrben tartózkodik, minden szívás után visszapumpálja a megszűrt, alakos elemektől és fehérjétől mentes vért. Így a jól lakott kullancs gyomrában agyagszerű, szürkés massza van. Kullancseltávolítás után: Ne fertőtlenítsük a csípés helyét! A kórokozó a véráramba és a mélyebb szövetekbe kerül, ahol a fertőtlenítő szerek nem érik utol. Minden helyi kezelés okozhat bőrgyulladást, ami aztán a Lyme-betegség téves diagnózisához vezethet. Ne ragas�szuk le a csípés helyét, ne tegyünk rá párakötést. Semmiképpen se alkalmazzunk szteroidos krémeket. Minden olyan eljárás, ami módosíthatja a Lyme-betegség jellegzetes


szó. Az erythema migrans világszerte elfogadott eset meghatározása: kullancscsípés után (és helyén) lappangási idővel jelentkező, legalább 5 cm-es, fokozatosan növekvő bőrpír. A kullancs eltávolítása után órákon belül fellépő, maximum 2 cm-es, néha hetekig-hónapokig fluktuálva megélénkülő papulát vagy erythemát a bőrben maradó, a kullancs

szájszervéről lesodródó kitin-tüskék okozzák. Többnyire hónapok múlva kevés váladékozás kíséretében kilökődve a folyamat megszűnik. A kullancs fellelésekor már meglévő, néha akár 10 cm-es, heves viszketéssel, duzzanattal, néha fájdalommal kísért erythema allergiás reakció következménye. A parazita eltávolítása után 24 órán belül látványos a javulás.

Leggyakoribb láb problémák gyerekeknél korai tünetét, az erythema migranst, kockáztatja a fertőzés felismerését. Ne adassunk tetanusz elleni oltást, kullancs által terjesztett tetanusz ismeretlen az orvosi irodalomban. Kullancscsípés után ne adjunk antibiotikumokat. Több tanulmány igazolja, hogy a profilaktikus kezeléssel az erythema migrans kivédhető. A kórokozó a rövid ideig adott, kis dózisú antibiotikum-kezelést nagy valószínűséggel túléli. A legfontosabb klinikai jel hiányában, és a szeroreakció abortálása miatt a diagnózis ilyenkor csak késve vagy egyáltalán nem állapítható meg. A megelőzésre szánt antibiotikum mellékhatásainak gyakorisága meghaladja a megbetegedés gyakoriságát. Az eltávolított kullancsot őrizze meg a páciens, mert a kullancs fajmeghatározása segíthet a fertőzés megítélésében. Nyaki, tarkótáji kullancscsípés esetén gyakran látni nyirokcsomó-duzzanatokat, ezt Lyme-kór és TIBOLA egyaránt okozhatja. Kullancscsípés után nem szabad kullancsencephalitis elleni alapimmunizálást megkezdeni. Kullancscsípést követő egy hónap alatt a páciens fertőző betegség inkubációs idejét tölti, így más halasztható védőoltás is kerülendő. Klinikai tünetek - Mind a kullancsencephalitis, mind a Lyme kór esetében az angol nyelvű irodalom előszeretettel említ „flu like symptoms”-t, valójában izom- és ízületi fájdalmakról, levertségről és lázról van

Vadász-Szatmári Emese Gyógytornász,Gyergyószentmiklós Napjainkban a népbetegségeink közé sorolhatjuk a lúdtalpat, ami már kisgyerekkorban jelentkezik. De gyakran előfordul a x-láb és az o-láb is (ikszel és karikó). Javasolt ezekkel az elváltozásokkal szakorvoshoz vinni a gyerekeket, ugyanis kezelés nélkül számos más problémát okozhatnak felnőtt korra. Az emberi láb boltozatos szerkezete 4-5 éves korra alakul ki. A normál egészséges láb 3 ponton támaszkodik: 1-es és 5-ös lábközépcsont fejecse, sarokcsont gumója. Az emberi lábnak két boltozata van: A haránt boltozat a lábközépcsontok fejecsének ívében van. Hosszanti boltozat a sarokcsont gumójától kiindulva az összes lábközépcsont fejecsei által határolt terület. A lúdtalp, vagyis az ellaposodott lábboltozat negatívan befolyásolja a test alátámasztását és a testtartást, állás, járás, futás közben, ami számos más mozgásszervi betegséget idézhet elő. A szakemberek szemlélete néha eltér egymástól a különböző megelőzési illetve terápiás módszerekben (talpbetét, cipő stb.), abban viszont minden szakember egyetért, hogy a gyógytornának kiemelt fontossága van. Az izmok aktivitását, erejét, rugalmasságát, nyújthatóságát nem lehet mással kezelni, mint tornával. A gyakorlatok

alapja a lábujjhegyen járás, sarkon járás, a külső lábon való járás, és a lábujjakkal végzett fogó gyakorlatok. Csecsemőkorban fontos, hogy a baba sokat legyen mezítláb, minél több lehetősége legyen a lábával történő szabad mozgásra, rugdalózásra, játékra. Kerülni kell a korai talpra állítást, járatást, ami igen megterhelő a még fejletlen izom- és csontrendszerre. Gyerekkorban bizonyos mértékig megelőzhető a kialakulása sok mezítláb járással a szabadban: fűben, homokos talajon, kavicsokon, illetve megfelelő, minőségi cipő használatával. A jó gyerekcipő szára magas, fűzős és jól tartja a gyerek bokáját. A cipőnek mindig legyen egy kis sarka, a lapos talpú cipő következménye lehet a lúdtalp. Gyermekeknél már az óvodában, majd az iskola alsóbb évfolyamaiban meg kell kezdeni a láb elváltozásainak megelőzését. Ekkor zajlik le ugyanis a második alakváltozás kora, ami megmutatkozik az izomzat felépítésében és hormonális vonatkozásban is. A 6-7 éves gyermekek, akik eddig egész nap szabadon mozogtak, most idejük nagy részét az iskolapadban, kötötten töltik. Az O-láb kialakulhat mind a lábszár, mind a combcsont (femur) elhajlása következtében. Ennek következtében a comb és a lábszár tengelye a test középvonala felé nyitott szöget zár be. Kövér gyermekeken

ÉP TESTBEN...

Kiadja: Gyergyóújfalu Község Polgármesteri Hivatala Felelős kiadó: Egyed József polgármester Szerkesztőség címe: 537305 Gyergyóújfalu 212. szám Tel: 0266-350.004, 350077 [email protected] Rovatszerkesztők: Önkormányzat Egyed József Albert Katalin Civil fórum Czirják Kinga Lukács Róbert Fodor Annamária Deák László Gál Katalin Páll Emilia Mezőgazdaság Horváth Nina Hitélet Gál Katalin Multidéző Elekes Dániel László ifj. Sólyom István Deák Csaba Gyermeksarok Fodor Annamária Gál Katalin Sulivilág Fodor Annamária Csíki Ibolya Ép testben … Horváth Nina Czirják Kinga Déák Csaba Tarkabarka – Magazin Gál Katalin Czirják Kinga

17

ÉP TESTBEN... / MEZŐGAZDASÁG

a combok külső oldalán nagyobb mennyiségű zsír rakódik le, s ez a deformitás fokozódásának látszatát keltheti. Ugyanilyen hatást válthat ki, ha a csípők befelé fordított helyzetbe kerülnek. Ez az állapot általában 8-10 éves korig korrigálódik. Gyermekkorban az elváltozás tünetmentes lehet, a későbbiekben azonban a terhelést követő gyors fáradás, fájdalom és bizonytalan járás a vezető tünet. Enyhe fiziológiás elváltozásnál, gyermekkorban kezelés nem szükséges. A térd kifelé fordított irányú deformitásáról, „X”-térdről beszélünk akkor, ha a comb és a lábszár külső oldala nyitott szöget zár be, és álláskor az összezárt térdek mellett a belbokák közötti távolság jelentősen megnő. 7-10 éves kor körül előfordulhat spontán korrekció. Nagyobb fokú, nem korrigálódó


vagy aszimmetrikus x-lábnál gondolni kell a térd károsodására. A feladat: kerülni kell a térdízület szalagjainak nyújtását, a combizmok erősítése, korrekciós helyzetben (pl. térdek közé szorított labdával) végzett torna. A betegségek testi tünetei mögött mindig lelki okok vannak, ezt a modern orvostudomány nem minden esetben veszi figyelembe. A lábbal kapcsolatos problémáknak mindig köze van az „előre lépés”, „haladás”, nem merünk, vagy nem tudunk egy helyzetből továbblépni. A lapos talp merevségre utal. Mindez, ha gyerekkorban jelentkezik, akkor a problémát nem a gyereknél kell keresni hanem a szülőnél. Mindezek megelőzésére és kezelésére a fent említett mozgásformákon kívül javasom a rendszeres testmozgást, legyen az akár játékos munka, sportolás, és minél

kevesebb ülés a számítógép és a televízió előtt, főként amikor elérik a gyerekek az iskoláskort, és a megszokottnál kevesebbet mozognak. Amíg a csontok növekednek, szükségük van vitaminokra, kalcium-, magnézium- és D vitamin-bevitelre, ezek segítségére lehetnek a gyerek szervezetének, hogy ne alakuljanak ki elváltozások a csontozatukban, az izmokban és az ízületekben. Ezek a vitaminok pótolhatók természetes úton is megfelelő táplálkozással. Felhasznált irodalom DR. Vízkelety Tibor: Gyermekorthopédia. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1994. Báthori Anna Zsuzsanna – Pesáné Nagy Katalin: Lábterápia, Flaccus Kiadó, Budapest, 2004. Kovács Andrea – Mackógyógytorna K&J Vital kft, 2012

Élményekben gazdag hónap....

18

szállítóeszközök, feldolgozó ipari berendezések, halászati és vadászati felszerelések, alkohol- és üdítőipari áruk, élelmiszeripari cikkek, virágok és kertészeti kellékek, hagyományos mezőgazdasági termékek és a biotermékek, élő tenyészállatok és nem utolsó sorban számos szakosodott egyesület is jelen volt (mint pl. a pirostarka és simmental tipusú szarvasmarhák országos tenyésztő egyesülete, a Kolozs megyei szarvasmarha tenyésztők termelői szövetkezete, a juhtenyésztők országos

egyesülete, a brit állattenyésztők egyesülete stb.) A szombati nap fő programja a tehenészeknek és mesterséges termékenyítőknek tartott előadás, melyet nyílt vita követett a tehenészetek jövőbeni sorsáról, a nemesítésről, a törzskönyvezésről. Sok érdekes dolgot lehetett hallani, ugyanis a tehenészet minősítéséről, az állatok minőségéről, a termelésről hangzottak el nagyon lényeges és fontos tudnivalók. Egyszerűen meg kell tanulni minőséget termelni, akár élő állat-

MEZŐGAZDASÁG / GYERMEKSAROK

ról van szó, akár tejről, akár húsról, ugyanis aki piacon akar maradni a jövőben, az csak minőségi terméket adhat el reális áron. Értelmes időtöltésnek bizonyult az előadás-sorozat, hasznos információkkal és bővült látókörrel jön el a látogató egy ilyen rendezvényről, a mai gazda napirenden kell hogy legyen a mezőgazdasági újdonságokkal, és bizonyára mindenki egyetért azzal, hogy mindig van hely a jobbításra.

Kedves gyerekek! Ha a nyári melegben is szeretnétek tartalmasan kitölteni az időtöket, próbáljatok meg eszperente mondatokat írni. A megadott mondatokat úgy fogalmazzátok át, hogy a mondat mindegyik szavában csak e magánhangzó legyen! Figyeld meg, milyen csodálatos és játékos a magyar nyelv. Fodor Annamária Például: A fiú nagyon éhes. - Ferenc egy hete nem evett. Melyik vándormadarunkról szól a következő eszperente mese? Egy reggel Kelep leereszkedett, s eszeveszetten kelepelt, mert nem ehetett egeret, nem lelt legyet egyet sem. Endre erre nevetve feleselt vele: Ne kelepelj, te pelyhes, mert rengeteg egerek megrettennek s elszelelnek, nem lesz egy sem! Rendben! – felelt Kelep. – De te se nyelveskedj velem, mert egyszer benneteket eszlek meg!

Dr. Horváth Nina állatorvos

A második gyergyóditrói szarvasmarha kiállitáson melyet az idén április 21-én szerveztek, nem voltak versenyben idegenből származó állatok, csak a helyi gazdáké, viszont így is élményekben gazdagodva tért haza néhány újfalvi szarvasmarha-tenyésztő, ugyanis a kiállitás után ellátogattak a Dibomilk Kft. farmjára, ahol betekintést nyertek a tenyészet múltjába, a telepen alkalmazott tartási technológiába (szabadtartás), a takarmányozási eljárásokba stb. A cég társtulajdonosa, Tamás Lajos kézséggel válaszolt a gazdák által feltett kérdésekre, a tejminőségről, a felvásárló cég által követelt minőségről és árakról, amelyekkel kifizeti a tejet stb. Tanulságos és hasznos volt a farmlátogatás, a gazdák fontos információkhoz jutottak, melyek egy részét alkalmazhatják saját gazdaságaikban is.


Hasonló eszperente mondatokat találhatsz ki. A lány meghűlt, alig tud beszélni. - __________________________________ A kisfiú búsul. - __________________________________ A fiú kacag. - __________________________________ A kislány takarít. - __________________________________ Hová ment el a kisfiú? - __________________________________ Esőfelhőket sodornak a szelek. - __________________________________ Ugyanúgy lehet más magánhangzókkal is. Aszparanta. A megadott mondatokat úgy fogalmazd át, hogy minden szóban csak a magánhangzó forduljon elő! Például: A kislány nem menne el. – Anna maradna. A gyergyóújfalvi szarvasmarha-tenyésztők egyesülete idén is megszervezte a már hagyománnyá vált tavaszi kolozsvári Agraria Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vásár látogatását, mely Erdély legfontosabb ilyen jellegű

rendezvénye, és idén április 25-28. között zajlott. Mint minden évben, idén is tartalmas időtöltés biztosított a látogatóknak a vásár, ugyanis számos nemzetközi és hazai cég állította ki termékeit: mezőgazdasági gépek, állattenyésztési termékek,

a. A fiú nevet. - __________________________________ b. Evőeszközöket tettem az asztalra. - __________________________________ c. Egy öreg néni lohol. - __________________________________ d. A kandúr az árokban lépked. - __________________________________ e. A kislány nem zajong. - __________________________________ g. Nagyapám fejfedője beesett az asztal alá.-_______________________________

19

GYERMEKSAROK / TARKABARKA – MAGAZIN


Oszporonto (Sebestyén Gábor) Oszoljon most gondom, hogy dolgom jól folyjon, most boron osztozom, hogy torkom jól szóljon.

Öszpöröntö (Sebestyén Gábor) Szőlőtő örökös örömöm s ösztönöm, tömlőből bő csövön örömöst hörpölöm.

Uszpuruntu (Sebestyén Gábor) Uccu! fúrjunk tyúkhúst, lúdhúst húzzunk s szúrjunk, s rút bútúl búcsúzzunk s bústúl úgy újuljunk. Üszpürüntü (Sebestyén Gábor) Ürü-bűrt süt tüzünk, sült s hűlt ürün üljünk, ürütűl ürüljünk, s fürj bűrtűl fűljünk.

Intelligens krémes

Czirják Kinga

Egy nagyon egyszerűen elkészíthető, gyakorlatilag elronthatatlan, és igencsak krémes vaníliás süti receptjét osztanám meg az olvasókkal. Azért intelligens a neve, mert sütés közben jól látható módon, magától szétválik a tészta úgy, hogy lesz alja, krémes közepe, illetve habos teteje. Így nem kell külön bajlódnunk a tészta és a krém elkészítésével. • •

Hozzávalók: 8 tojás 20 dkg porcukor

20

• • • •

5 csomag vaníliacukor 15 dkg vaj vagy margarin 9 evőkanál liszt 1 liter tej

Elkészítés: A tojásokat szétválasztjuk. A sárgákat a 20 dkg porcukorral habosra verjük, hozzáadjuk a vaníliacukrokat, a felolvasztott vajat és a lisztet, és apránként hozzátöltjük a (nem hűtő-hideg) tejet. Végül beleforgatjuk a tojások felvert habját. A massza valamivel hígabb lesz, mint a palacsinta tészta masszája. Vajjal ki-

kent tepsibe öntjük, és 15 percig a legmagasabb fokon sütjük, majd 45-50 percig közepes tűzön. Nem szabad kinyitni a sütő ajtaját, mert akkor visszaesik. Nagyon klassz, mert alul marad a tészta rész, azután a krémes és felül a habos rész. Miután teljesen kihűlt, aztán szeleteljük. A receptet anyósomtól kaptam, próbálják ki, egyszerű, gyors és finom. Néha mindenkinek jól jön egy ilyen pikk-pakk recept.

Jó étvágyat kívánok hozzá!

Barázda VI. évfolyam 5. szám május

Recommend Documents