Barázda VI. évfolyam 3. szám március

Barázda | VI. évfolyam 3. szám | 2013. március

Önkormányzat

2.

Múltidéző

7-9.

Mezőgazdaság

15-16.

Civil fórum

2-5.

Sulivilág

10-12.

Tarkabarka-Magazin

17-18.

Hitélet

6-7.

Ép testben ...

13-16.

Gyermeksarok

18-19. 1

Önkormányzat / CIVIL FÓRUM



Tények és adatok a csatornázásról Bányász Árpád

Talán már legyintenek a cím olvasásakor lévén, hogy az utóbbi időben elég sok szó esett erről a témáról. Megkezdődött a visszaszámlálás, egy hosszú engedélyeztetési és egyéb bürokratikus folyamat eredményeképpen 2013. április 2-án elkezdődnek a csatonázási munkálatok. A beruházás kivitelezésére kiírt licitet a székelyudvarhelyi székhelyű Viaduct kft nyerte. 2013. március 22én egyeztetés történt a kivitelezővel és a tervezővel, ennek értelmében a munkálatok két helyszínen indulnak, az Újúton és a Faluközt, mivel ezen utakon jövő év tavaszán elkezdődnek az aszfaltozási munkálatok. A háztartások csatlakozásának

a szennyvízhálózatra a fővezeték lefektetésével párhuzamosan kell történnie. Ehhez egy minimális bekötési illeték befizetése szükséges a Polgármesteri Hivatalnál, amely magába foglalja a következőket: - főútak mentén 1 db. ág 160/110 vagy 200/110, minden háztartás részére, mivel a gerincvezetékre csak így lehet csatlakozni - utcák és községi utak esetében a gerincvezeték a vízvezetékkel ellentétes oldalon lesz lefektetve, a csatlakozás pedig a vezeték felőli oldalon ággal történik minden háztartásnak. Az út túloldalán pedig, hogy ne bontsuk meg az útburkolatot minden háztartás előtt, a csatlakozás kettesével csoportosítva történik az útburkolatlat alatt fektetett 110 mm átmérőjű, 6 méter hosszú

cső segítségével. A későbbi csatlakozások csak a lefektetett csőre vagy a beépített ágakra történnek, mivel a felújított útburkolat megbontása tilos. Az üggyel kapcsolatos kérdésekkel információt szolgáltat Bányász Árpád, a polgármesteri hivatal csatornázással megbízott alkalmazottja a 0731-031077-es telefonszámon vagy személyesen a polgármesteri hivatal titkárságán Környezetünk és vizeink tisztasága, valamint az egészségünk megvédése érdekében minden vezetékesvíz-használó fel kell ismerje a fontosságát annak a ténynek, miszerint nem mindegy, hova folyik az általuk „termelt” szennyvíz.

Március 15. ünneplése Kilyénfalván Gál Katalin

Az 1848-as szabadságharc fellobbanásának 165. évfordulóját ünnepeltük ebben az évben. Kilyénfalván, a hagyományokhoz híven, egy rövid megemlékezésre került sor, március 14-én, az esti szentmisét követően. Az ünneplőket a helyi Önkéntes Tűzoltó Testület tagjai fogadták, akik a központi parkban található emlékműnél álltak sorfalat. Szilágyi Lőrinc plébános köszöntő szavai után elhangzott a magyarok nemzeti imája, majd Egyed József polgármester szólt az ünneplőkhöz. Beszédében kiemelte a forradalmárok felelősségtudatát, haza- és nemzetszeretetét, párhuzamot vont az 1848. március 15-i budapesti és az idei év március 10-i marosvásárhelyi események között. Arra kért mindenkit, hogy tudatosan, felelős módon szeresse nemzetét, és harcoljon a szabadságáért azokkal az eszközökkel, amelyek ma a ren-

2

delkezésére állnak. Ezt követően koszorúzásra került sor, Gyergyóújfalu község önkormányzatának és a Kilyénfalvi Önkéntes Tűzoltók Testületének képviselete helyezte el a megemlékezés koszorúit. Befejezésként a Szűzanyához fohászkodtak a jelenlévők, a Nagyasszonyunk, hazánk reménye… című népénekkel, majd az esti ima zárta a családias hangulatú ünnepséget. A megemlékezést Szilágyi Lőrinc plébános irányította, ugyanis Fejér Lajos, kilyénfalvi plébános Lakiteleken ünnepelte a magyarok nemzeti ünnepét Czirják Áron és Mária, valamint Gál Ernő társaságában. Magasztos esemény főszereplői voltak négyen: Kilyénfalva testvértelepülésén, Lakiteleken, ünnepélyes körülmények között tették le a magyar állampolgársági esküt, éppen március 15-én. Az ünnepséget követően állófogadáson vettek részt. Úgy hiszem, hogy e két helyszínen a kilyénfalviak méltósággal

emlékeztek nemzetünk történelmi pillanatára, ki a kilyénfalvi parkban, ki Lakiteleken, de a szívek együtt dobbantak azért, hogy a magyarság őrizze meg nagyságát, és ne hagyja elkallódni fiait.

CIVIL FÓRUM

MÁRCIUS 15. Fodor Annamária

„Ezen a napon a magyar szabadságharc kezdetét ünnepeljük. Március 15-e jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki. Immár 165 év telt el azóta, hogy történelmünk egyik legfelemelőbb pillanatát, óráit, napjait élte át a pesti ifjúság idealizmusa, mely győzedelmeskedett a mindig lehúzó kishitűséggel szemben. A helyzet politikailag akkor is olyan nehéz lehetett, mint most. A külföld nyomása most hasonló, mint amilyen akkor lehetett, csak a harc most nem véres csatákba torkollik, amint az 1848-ban történt, hanem »finomabb« eszközökkel, politikai és gazdasági vonalon folyik. De a nép akkor is és most is jó vezetéssel, bölcs irányítással képes ezt a harcot megvívni és most remélem, hogy ezúttal győzelemre is tudja vinni...” Így kezdte beszédét Gyulai Arthur, 2013 március 15-én a tekerőpataki templomban az ünnepi szentmise után. Ezután a tekerőpataki iskola diákjai bemutatták verses-dalos összeállításukat Kolumbán Csilla és Szász László közreműködésével. Egyed József polgármester úr beszédében

kiemelte, hogy március 15. az ös�sznemzet ünnepe, mert 1848-ban a magyar nép szabadságot követelt. Továbbá arra buzdított, hogy merjünk kiállni jogainkért. A község zászlaját átvehették a közintézmények képviselői: Csedő István plébános úr, Kolumbán Csilla és Molnár János. Az ünnep a hősök emlékművénél folytatódott, ahol az iskolások elszavalták a Nemzeti dal és a Szózat című költeményeket, majd elénekelték az Emléketek oltárához kezdetű dalt. A Harsona fúvószenekar közreműködésével elénekeltük a magyar himnuszt, egy perces néma csenddel adóztunk a hősök emlékére, koszorúzások következtek, a tekerőpataki Önkéntes Tűzoltó Egyesület tisztelgése után a Ments meg

engem, Uram, áldás, majd a székely himnusz hangzott el. Végül a Harsona Fúvószenekar forradalmi dalokkal örvendeztette meg az ünneplőket. Gyulai Arthur zárószavai emlékeztessenek március 15-re: „Elődeink nagyon is megbecsülték 1848 emlékezetét. Nekünk, egy békés rendszerváltás gyermekeinek is meg kell becsülnünk. Belőle tanulhatjuk meg életre váltani a szabadságot, az emberhez méltó teljes életet. A szabadság csak lehetőség, ezért nem örökkévaló. Nap nap után, újra meg újra meg kell küzdeni érte. Kívánom, hogy ez a küzdelem sikert hozzon a Nemzetnek, Tekerőpataknak, Önöknek és a családjuknak, barátaiknak! Vezessen bennünket 1848-49 szelleme és példája!”

Zetelakán az újfalvi cserkészek Ferenczi Lilla-Rozália és Gábor Erika

Február folyamán meghívást kaptunk a zetelaki téli táborba, melyet az Udvarhely körzeti cserkészek szerveztek. A téli táborban részt vettek: Erszény Arnold, Szabó Ibolya, Sólyom Anna Borbála, Gál Viola, Király Krisztina, Simon Bíborka, Kovács Hanna, Elekes Karola, Ferenczi Henrietta, Balla Júlia, Mihálydeák Zsolt, Molnár Tamás, Gábor Erika, Ferenczi Lilla-Rozália és a csapatvezetőnk, Elekes Zsuzsanna.

3

CIVIL FÓRUM


14-én pénteken este megérkeztünk, és nagy szeretettel fogadtak minket. Amikor nehézségek árán sikerült elhelyezkedni, mindenki megvacsorázott, és ünnepélyesen felvontuk a zászlót. A zászlófelvonást tábortűzi készülődés folytatta, melyre az volt a feladat, hogy mese formájában mutassuk be a csapatunkat. A tábortűz mellett megismertük a többi cserkészcsapat tagjait, új játékokat tanultunk. Ezután kötelezően le kellett feküdnünk, de nekünk annyira jó kedvünk volt, hogy nem tudtunk elaludni.

Másnap reggel portyára indultunk, melynek az volt a neve, hogy BI-PI ösvénye. A portya vicces és tanulságos volt. A portyáról visszaérve őrangyalozásba kezdtünk, amely abból állt, hogy kihúztuk egy ember nevét, akinek ajándékkal kedveskedtünk. Ismét eljött az este, az újabb tábortűzi téma pedig az volt, hogy egy népmesét adjunk elő székely tájszólással megfűszerezve. Előadásunk nagyon tetszett a többieknek, melyre a jutalom pánkó volt. Másnap reggel újult erővel és hangos énekszóval vonultunk végig Zetelaka utcáin a

falu temploma felé, ahol szentmisén vettünk részt. A szentmise után vis�szatértünk a táborhelyre, ahol összecsomagoltunk, levontuk a zászlót, ez jelentette a tábor végét. Szép emlékekkel telve indultunk haza, egész úton hazáig ezt a kis dalt énekeltük, ami még most is a fülünkbe cseng: „Zetelakán, Zetelakán Jó volt nagyon, Nagyon-nagyon jó, Jövünk még vissza, Jövünk még vissza Jövőre, ilyenkor, óóó!”

Március 15. ünnepe

dott a tenger című versei is elhangzottak buzdítva arra, hogy 165 év után is fogjon össze minden magyar, székely és harcoljon a népünkért, a nemzetért, és a hazáért. A szavalatok után Laczkó Gyula zenetanár vezényletével hazafias katonadalokkal tették hangulatosabbá ezt a nemzeti ünnepet. Az ünnepi műsor a templom kertjében folytatódott, ahol

Felséges Úr! Árpád fiainak istene! Tekints reánk csillagokkal övezett trónusodról és hallgasd meg könyörgő szolgádat kinek ajkáról milliók imája száll eged tündöklő kárpitja felé, hogy áldja és magasztalja a te mindenhatóságod erejét! Istenem! Felettem éltető napod ég s térdeim alatt szabadság csatájában elhullott vitéz honn fiaimnak csontjai nyugszanak, fejem fölött kéken mosolyog az ég, lábam alatt gyászossá vált föld, ősapáink unokáinak kiontott vérétől. Oh, csak hadd szálljon alá napodnak teremtő sugara, hogy virág fakadjon a véráztatott hantokon, mert e porladó tetemek koszorú

Egyed József polgármester ünnepi beszéddel köszöntötte a márciusi megemlékezőket. Beszédében a március 10-i székely szabadság napjára hozta fel a figyelmet, hogy bátrak és büszkék lehetnek azok, akik ott lehettek ezen a történelmi eseményen. Beszédét követően a polgármester egy-egy a falu új címerét ábrázoló zászlót adott át a közin-

nélkül el nem hamvadhatnak. Isten! Ősapáinknak, s népeknek Istene! Hallgasd meg ágyúink bömbölő szavát, melyben vitéz népednek lelke mennydörög, hogy széjjelhúzza az önkény bilincset osztó vaskarjait. Mint szabad hazának szabad fia térdelek az újabb temetőn, honfitársaim, testvéreim roncsolt tetemein. Ilyen áldozatok árán szenté válik a hazának földje, ha bűnös is, óh, Istenem, mert vérrel megszentelt földön rabnépnek élni nem szabad. Atyám! Ősatyáinak védelmező Istene milliók felett hatalmas Úr! Ég, s föld, s tengereknek mindenható Istene! Dicsőség nő e porladó csontokból s nemzetem homlokán fog ragyogni. Szenteld meg e porokat kegyelmeddel, hogy szent ügyért elhullott bajnokok áldással nyugodjanak szent hamvaikban. Ámen!

majd Egyed Vilmos egy imádságot olvasott fel, mely egy Kossuth Lajost ábrázoló képen szerepelt. Az ünnepi beszédek után követ-

CIVIL FÓRUM

kezett a koszorúzás, majd a magyar és székely himnusszal záródott az ünnepség, melyet a Molnár Antal Fúvószenekar kísért.

Petőfi Gyergyóban (Petőfi-kép prózaversben) Szász László

1. Petőfi - arc - ismerős, Mintha köztünk járna, Itthon van Ő minálunk is, Bár alakja bronzban ragyog, Bronzba van formázva

3. Mellette Csík, Gyergyó, Kászon, Háromszék hős fiai feküsznek a sírban, De a nevük fennragyog márványon és csillagokba írva...

Kossuth Lajos imája A Kápolnai csata után 1949 febr.27-én

4

tézmények vezetőinek, és arra kérte őket, hogy tűzzék ki azokat az épületekre. Ezt követően Sólyom László ünnepi beszédét hallgathattuk meg,

2. Mellette Gyergyó hős fiai szép katonás sorban indulnak csatára Szabadságért, igazságért, meg nem alkuvásra

Deák Csaba

Nemzeti színű lobogó és székely zászló hirdette, hogy idén március 15-én 165 éve, hogy a magyar szabadságharcra emlékezünk. Március idusán minden magyar együtt ünnepel. Ünnepli a 1848-as szabadságharc összefogását, mely összekovácsolta a magyar nemzetet. Az ünnepség délelőtt 11 órakor kezdődött szentmisével, amelyen Tankó Géza plébános arra emlékeztetett, hogy nem csak azokra a hősökre emlékezünk ezen a napon, akiknek a neve bekerült a történelembe, hanem azokra a névtelen katonákra is, akik vérüket ontották a hazáért. Máté Hajnal tanárnő vezetésével népviseletbe öltözött diákok versekkel köszöntötték március 15ét. Petőfi Nemzeti dal és Föltáma-


4. Udvarhelyszék, Fehéregyház, Keresztúr határa... Itt látták Őt utoljára a hídon állva... 5. Itt esett el Bem apó hős fia. Mon fils! - mon fils! - mondta. (Az én fiam! - az én fiam!) (Így hívta Őt – így szólította) S úgy szerette, mintha saját fia lett volna. 6. Itt esett el Székelyföldön Ő (Itt temették, közös sírba ahogy megálmodta.) De nem halt meg... - Szól a rege – száll szájról-szájra a monda: 7. Kozák lándzsa sebezte, S lelke messze-messze szállt Ősök után – Hadak útján távol orosz síkra... 8. Petőfi - arc - ismerős Mintha köztünk járna Itthon van Ő, minálunk is.

Szíveinkbe zárva. A gyergyóújfalvi honvédek közül több mint 20-an estek el Petőfivel együtt a Segesvár melletti fehéregyházi csatában 1849 július 31-én. Bem apó is civilbe öltözve – lóhalálában vágtatva menekült meg az orosz-kozák túlerő és bekerítés veszélyét látva. Pontosabban Bajkó Péter honvédszázados feljegyzéseiben azt írja, hogy „1849 őszén 23 elesett segesvári hősért mondatott szentmise.” Az itt elesett hősi halottak közül ezek a nevek ismertek tízesenként: - I. / Alszeg tízesből: Búzás Péter, Bartalis János, Ferenczi György, Gáll Máté, Kovács Antal, Máthé Ignác, Máthé János az Ignácé – II. / Kosza tízesből: Egyed Márton Segesvárnál nehezen sebesült, elesett Koós Sándor és Páll Miklós. – III. / Fenyés tízesből Barabás Károly huszártizedes – IV. / Hosszúbükk tízesből Elekes Ágozóston – V. / Vészhágó tízesből: Deák Lajos tizedes, Balla János, Hunyadi Ignác, Nagy János, Szabó János. Ami még hitelesnek tűnik – tehát nagyjából megfelel a valóságnak – azt szintén Bajkó Péter honvédszázados kimutatásából tudjuk: Gyergyóújfalu 308 honvédjéből 231-en közhonvédként és több mint 77-en tiszti, altiszti, huszár, tüzér, stb. rangfokozatban vettek részt a szabadságharc küzdelmeiben – több mint 56-an estek el részben székelyföld önvédelmi harcában, részben távol a szülőföldtől. Úgy illik gyergyóújfalvi hőseinknek is ismerjük a nevét akik kitűntek – kitűntették magukat a szabadságharcban, főleg Székelyföld önvédelmi harcában, de távoli csatatereken is. Íme néhány név és hősi tett:

– Albert Mihály - plébános százados – Bajkó Márton - főhadnagy – Bajkó József - főhadnagy, a zetelaki század parancsnoka – Egyed Mihály - főhadnagy, századával Lugost bevette – Mihálydeák István, Ambrus József, Fákó Ambrus, Simon Balázs hadnagyok – Nagy Imre -honvéd negyedmagával 4 szerb ágyút zsákmányolt – Király József -kitűnő lövő, egy muszka törzstisztet 600 lépésről lelőtt Sepsiszentgyörgyön – Balla Miklós -rohamnál mindig első volt – Sólyom Péter -huszár, Besztercénél egy délután 22 kozákot vágott le egymaga – Jakab Ferenc -Sepsiszentgyörgynél foglyul ejtett egy kozákot – Deák Sándor -az ütközet után verbunkolásával az elfáradtakat is táncra perdítette Nehéz pontos kimutatást készíteni, mert van akinek nevénél az van írva csak, hogy „nehéz sebekkel tért haza”, vagy „nem tudni hol esett el...” Igen sok újfalvi halottunk ismeretlen – jeltelen sírban nyugszik- sírjukon, lehet, nincs kereszt vagy virág: „Szabadságért elhullt dicső áldozatok Hol vannak, hol vannak a ti sírjaitok? Hova temették el? Szent hamvaitokat hol találjuk meg, hogy tiszteljük azokat?” Hálával és kegyelettel gondolunk rájuk, hálával és tisztelettel mondjuk ki szent neveiket, minden március 15-én. Emlékük legyen áldott!

5

hITÉLET


Krisztus feltámadt, Krisztus él… Tankó Géza plébános

Vajda János magyar költőnknek van egy szép verse, ami nagyon szépen kifejezi húsvét üzenetét. Olvassunk belőle néhány sort: „Elhervad a rózsa, lehull a levél, Hiába hisz ember, hiába remél? Hát semmi, de semmi, ami vigasztal? Ott túl amaz árkon újra tavasszal? Ereszkedik a ravatal a gödörbe, Dörögnek a hantok örökre, örökre. S ott fenn a keresztfán suttogja a szél, Kinyílik a rózsa, kihajt a levél.” Egy mese szerint egy apának három fia volt, de csak az egyik volt édes gyermeke. Halála előtt az apai örökséget édes gyerekére akarta hagyni, de nem tudta, hogy a három fiú közül melyik az ő édes gyermeke. Meghalt az apa. A szomszéd király döntött az apai örökségről, azt mondta a három fiúnak: aki közületek átszúrja apátok szívét, azé legyen az apai örökség .A két idősebb fiú, a mostohák, vállalkoztak erre a feladatra, de a legkisebb fiú, az apa édes gyermeke, azt mondta a királynak: én inkább lemondok az édesapai örökségről, mintsem átszúrjam édesapám szívét. Ha e kis történet tanítását alkalmaznánk a mi életünkre, azt kellene mondanunk, hogy Istennek is vannak édes- és mostohagyermekei, noha Szentfiában, Jézus Krisztusban ő mindenkit gyermekévé fogadott, nem téve különbséget az emberek között. A Golgotán minden emberért, szegényért és gazdagért meghalt a kereszten. Mégis Isten gyermekei közül nagyon sokan mostohákká váltak, akik szent szívét átszúrták és átszúrják a bűn nyilával. Erről beszél már több, mint kétezer éve az első nagypéntek is, azt az Istenembert, aki értünk emberi testet vett magára, elhagyva Isten országát eljött közénk, hidegen fogadták az emberek, nemcsak kapuikat, lakásuk ajtóit zárták be, hanem szívüket is, ezáltal Isten Szent Szívébe tőrt ütöttek.

6

A nagy orosz író, Dosztojevszkij egyik regényének jelenetében arról ír, hogy Jézus Krisztus újból eljött a Földre, ugyanúgy tett csodákat, mint amikor először élt e földön, betegeket gyógyított, halottakat támasztott fel mindenkinek az igazságot mondta, amiért elfogták és börtönbe zárták, hogy kivégezzék. Kivégzése előtt megsajnálta őt egy katona az őrök közül, bement Jézushoz, megkérdezte tőle: mondd meg nekem Jézus, miért jöttél el másodszor is a Földre, miért nem maradtál fenn az égben, miért zavarod a munkánkat, szórakozásunkat, életünket, miért nem engeded, hogy nélküled éljünk?

Jézus erre nem felelt semmit, de meggyötört arcán egy könnycsepp gördült végig, Amikor a katona meglátta a szenvedő krisztusarcot, kinyitotta a börtön ajtaját, és azt mondta Jézusnak: eredj, siess el innen, és soha többé ne gyere vissza a Földre. Jézusnak saját népe is feltehette a kérdést: mondd meg Jézus, miért jöttél a földre, miért mondod magad Messiásnak, olyan Messiásnak, akire nem gondoltunk és nem vártunk? Jézus így felelhetett: Azért jöttem a Földre, hogy elmondjam a világon minden embernek, Isten szeret mindenkit és megmutassam feltámadá-

som által, hogy az emberek életének a földi élet befejeztével még nincs vége, mert a földi életen túl van egy más világ, az Isten világa. Jöttem, mindenkinek elmondani az igazságot, megmondani a zsidó nép vezetőinek, hogy becsapják népüket, kijátsszák a törvényeket és Istent. Mi volt Jézus jutalma mindazért, amit földi életében tett? Egy kereszt, amiből a megváltás született. Jézus kereszthalála óta a földi ember megváltott ember. Nagypéntek napján nyugodt szívvel térhettek nyugovóra a zsidó nép vezetői, hiszen meghalt Isten és nincs már többé, aki figyelmeztesse őket hibáikra. De nagyon tévedtek, mert a meghalt Isten feltámadt és halálából örök élet született. Jézus feltámadását sokan elutasították, tagadták. Tagadták a zsidó nép vezetői és a Jézus sírját őrző katonák is, akik pénzért (aminek ördöge van), eladták az igazságot. Napjainkban is megtörténik, hogy az ember pénzért eladja hitét, vallását, becsületét, jellemét, emberségét, felebarátjait. De a jellemtelenségnek egyszer napfényre kell kerülnie, ahogyan a katonák hazugsága is nyilvánosságra került. Jézus feltámadását sokan tagadták, de sokan el is fogadták, és elmondták a világnak. Köztük volt Mária Magdolna, a bűnös asszony is, aki húsvétvasárnap hajnalban indult a sírhoz megnézni Jézus testét. Mivel a sírt üresen találta, szaladt elmondani a nagy eseményt az apostoloknak. Péter és János apostolok is szaladnak a sírhoz, amikor meglátják az üres sírt, hisznek Jézus feltámadásában, majd viszik az örömhírt nemcsak apostoltársaiknak, hanem az egész pogány világnak. Péter apostol bátran hirdeti a zsidóknak: az a Krisztus, akit ti keresztre feszítettetek, harmadnapra feltámadt a halálból, nekünk pedig megparancsolta, hogy hirdessük minden népnek e nagy eseményt. A húsvéti üres sír üzenetét nekünk is hirdetnünk kell, mert a mai korban is sokan megkérdőjelezik a nagy


húsvéti eseményt, Jézus feltámadását és a halál utáni életet. Sokan azt mondják és életük is erről beszél, hogy nem hisznek a feltámadásban, a halál utáni boldog örök életben, hirdetik, hogy itt a földön kell felépítenünk a földi élet paradicsomát, men�nyországát és nincs szükségünk életünkben Istenre, Jézusra, Egyházra. Nincs igazuk azoknak, akik így beszélnek, mert a földi élet paradicsomát tökéletesen megvalósítani nem tudjuk. Életünk fontos kérdéseire, mi életünk értelme és célja, van-e élet a halál után, miért életünkben a sok szenvedés, mindezen kérdésekre csak az üres sírral és a feltámadásba vetett hittel tudunk válaszolni. Az ember egy ideig járhat távol istentől, de a kalandos út után egy út csak

visszavezet Istenhez. Legyek a húsvéti esemény, Jézus feltámadásának hirdetője szavammal és hitvalló keresztény életemmel, legyen életem olyan, amivel bizonyítani tudom, hogy igenis van

Hitélet / MÚLTIDÉZŐ

feltámadás. Azért élek Krisztus parancsai szerint, azért élem a hitet, mert Krisztus megígérte, hogy nagy jutalomban részesíti mindazokat, akik itt a földön a nagy húsvéti öröm, a feltámadás hirdetői.

A húsvéti Bárányt keresztények dicsérve áldják! Krisztus ártatlan Bárány vérének árán Nyája bűneiért megengesztelte Atyját. Benne élet és halál csodás nagy párharcra száll Élet ura s sírból felkél és győztesen él. Mária Magdolna, mondd, mit láttál utadon? „Az élő Krisztusnak sírját, feltámadt Urunk nagy diadalmát, Angyalok jelenését, Urunk halotti leplét. Feltámadt Krisztus, reményetek, Galieába megy előttetek!” Krisztus a halálból valóban feltámadt, tudjuk, Győztes Király, könyörülj meg rajtunk! Győztes Király, Jézus Krisztus, áldd meg népünket, családjainkat, Erősítsd lelkünkben Isten ajándékát, a hitet!

Majdnem magyar pápát választottak ötszáz éve Avagy hogyan nem lett egyházfő Bakócz Tamás? Ifj. Sólyom István

A nemrég lezajlott pápaválasztást megelőzően a világsajtó szokás szerint az esélyeseket találgatta, akik között Erdő Péter esztergom-budapesti érsek neve is előkelő helyen szerepelt. A bíboros neve nyolc évvel ezelőtt, II. János Pál halála után is felmerült, ám a magyarok közül mégis az 1521-ben elhunyt Bakócz Tamás esztergomi érseknek, bíborosnak volt a legnagyobb esélye a pápai trón elfoglalására. Írásunkban az ötszáz évvel ezelőtt élt pápaesélyest mutatjuk be röviden. Bakócz Tamás egy erdődi kerékgyártó jobbágy fiaként született 1442-ben a Drágffy család birtokán. Négy testvére volt, akik közül a legidősebbnek, Bakócz Bálintnak köszönhette, hogy elindította őt a papi pályán. A nagy testvér, miután elnyerte a titeli prépostságot, vagyo-

nát és befolyását Tamás oktatására fordította, aki így Boroszlóban, Krakkóban, Padovában és Ferrarában tanulhatott. 28 esztendősen tért haza Magyarországra, ahol feltehetően szintén testvéri közbenjárásra, Rangoni Gábor erdélyi püspök személyében lelt pártfogásra, majd Mátyáskirály udvarában találta magát. Mátyás egy évtizedig jelentéktelen tisztségeket, fogalmazói, jegyző, stb. biztosított számára, majd 1483ban királyi titkárrá lépett elő. Innentől kezdve jól jövedelmező pozíciók sorát nyerte el: a bátyjától megkapott prépostság mellé 1486-ban győri, majd következő évben egri püspöki címet szerzett, kancellárhelyettes és királyi tanácsos lett. Mátyás halála után Bakócz Corvin Jánossal szemben a Jagelló-jelölt pártjára állt, ő agyalta ki a botrányt kavaró, Beatrix özvegy királyné és II. Ulászló által kötött rövid életű házasságot, miközben kancellár lett. 1497-ben

Bakócz Tamás bíboros arcképe (korabeli emlékérem)

Bakócz megegyezett Estei Hippolit esztergomi érsekkel arról, hogy pozíciót cserélnek, így aztán 55 évesen Magyarország legelső egyházi vezetője lett. VI. Sándor 1500-ban bíborosi kalappal jutalmazta meg a prímást, hét évvel később – Velence közbenjárására – II. Gyulától pedig a konstantinápolyi pátriárka címet kapta meg.

7

MÚLTIDÉZŐ


Bakócz 1512-ben Rómába utazott, hogy részt vegyen az ötödik lateráni zsinaton, mint a katolikus egyház egyik legbefolyásosabb bíborosa. Miután II. Gyula pápa 1513 februárjában elhunyt, a magyar prímás az egyik legesélyesebb jelöltként pályázott a pápai titulusra, amit az is mutat, hogy a pápaválasztás idején két másik bíborossal ő kormányozhatta a Pápai Államot és az egyházat. A történészek szerint az érseket a tisztség elnyerésében vélhetően nemzetisége akadályozta meg, ugyanis alulmaradt a X. Leó néven megválasztott olasz Giovanni Medicivel szemben, akit a legbefolyásosabb itáliai családokból származó bíborosok támogattak. Az új pápa – részben azért, hogy eltávolítsa Rómából hatalmas riválisát – teljhatalmú legátussá nevezte ki Bakócz Tamást, és megbízta egy törökellenes keresztes hadjárat szervezésével. A prímás hazatért Magyarországra, és X. Leó utasítá-

Bakócz-kápolna, Esztergom

sa szerint megkezdte a keresztesek toborzását, ami végül a Dózsa-féle parasztfelkeléshez és kaotikus állapotokhoz vezetett. Bakócz ezzel a balszerencsés szervezkedéssel hát-

térbe szorult a magyar politikai életben, népszerűtlenségét jelezte, hogy az 1514-es országgyűlésen törvényt hoztak arról, hogy jobbágyi származású egyházi személy többé ne ülhessen püspöki vagy érseki székbe. Bakócz saját egyházkörzetében is mind népszerűtlenebbé vált, hiszen hatalmi törekvéseivel párhuzamosan udvara mind fényűzőbb lett, amit például az esztergomi Bakócz-kápolna, vagy a rendelésére készített kétkötetes énekes kódex, az úgynevezett Bakócz-graduálé is mutat. A II. Lajos trónra lépése utáni években a számos betegségtől gyötört prímás visszavonult székvárosába, ahol 79 esztendős korában hunyt el 1521ben. Korabeli feljegyzések szerint csak ezüstből 300 mázsát találtak hagyatékában, amit természetesen az urak lefoglaltattak. Lajos királynak a török elleni hadicélokra, a végvárak megerősítésére 40 ezer aranyat hagyott. (Forrás: mult-kor.hu, rubicon)

Van két tehenem... Elekes Dániel László

A személyes felfogás és hozzáállás mellett a gazdaság típusai nagyon fontos szerepet játszanak a falusiak életében, most talán fontosabbat, mint valaha. Kissé leegyszerűsítve és humorba burkolva próbáljuk itt feltárni a különböző gazdasági képletek jellegzetességeit. Ősidőktől fogva a leghatékonyabb és egyben a legelterjedtebb gazdasági típus az úgynevezett piaci gazdaság volt, ahol a kínálat és a kereslet egyensúlyoztatása volt mindig a mérvadó. Persze a profit, a személyes nyereség volt a fő cél. Példázzuk: tegyük fel, van két tehenünk, az egyiket eladjuk, cserébe veszünk egy bikát. Egy idő után nő a csorda, a tej és a hús eladásából szerzett pénzel nyugdíjba vonulunk! Persze ideális helyzetben... Ezzel szemben a szocializmus

8

másfajta hozzáállást hirdetett. A szocializmusnak alapját az együttérzés, a szolidaritás jelentette, úgy, hogy egyformán jól tudjon élni mindenki. A példánkat követve, ha van két tehenünk akkor az egyiket föltétlenül a szomszédunknak adjuk, hogy ő se legyen rosszabb helyzetben. A kommunizmus ezt a hozzáállást kissé tovább is fejlesztette: úgy teremtik az emberek közötti egyenlőséget, hogy felszámolják a magántulajdont és az államra bízzák a gondoskodást. Tehát ha van két tehenünk, az állam elveszi mindkettőt és cserébe kapunk két liter tejet. A két világháború közötti időszakban újabb, radikálisabb, megoldásokat találtak ki, amelyek meglepő módon, legalábbis rövid távon, működőképesnek tűntek. Spanyolország, Németország, Olaszország és a kelet-európai országok alkalmazták inkább. Ilyen volt például a fasizmus, amelyik erőszakos elveken alapult. Ez csak annyit jelent, hogy

az állam mindkét tehenet elkobozza, és ráadásul kényszerít minket, hogy havonta 80 liter tejet vásároljunk tőle. Ehhez képest már csak a nácizmus volt rosszabb: miután elvette mindkét tehenünket, az állam elrendelte kivégzésünket! A legkevésbé ésszerű megoldást az úgynevezett bürokrácia adta meg. A minden apró okoskodónak teret adó eljárásoknak már semmi köze nincs a hatékonysághoz vagy a közös jóléthez. És ezt még mindig a saját bőrünkön tapasztaljuk nap mint nap. Hogyan is oldják meg a mi helyzetünket? Hát lássuk csak: van két tehenünk. Az állam elkobozza mind a kettőt, lelövi az egyiket, megfeji a másikat és a tejet a mezőre dobja! Ismerős, ugye? A szürrealisták másképp látják a helyzetet: van két zsiráfod (!?!), ezért az állam kényszerít zeneórákra... Addig, amíg az elsődleges és egyben egyetlen cél a minél nagyobb profit szerzése, nincs miért csodál-


kozni hogy manapság túlbonyolított megoldásokat találnak, főleg Amerikában. Így sikerült nemcsak félrevezetni a hatóságokat és a közvéleményt, de elindítani azt a gazdasági világválságot aminek hatásait még mindig érezzük. A „sikeres” recept, Enron mintájára, egyáltalán nem egyszerű: „céget indítunk egy két tehénből álló tőkével. Hármat közülük eladunk a börzén listázott kft.nknek, felhasználva azt a bankkölcsönt, amit sógorunk biztosít. Majd egy adósságlekötés-cserét hajtunk végre az állammal, és visszakapjuk a négy tehenet egy öt tehénre szóló adómentességgel. A hat tehénről szóló birtoklási jogot átutaljuk egy közvetítő cégen keresztül a Kajmánszigetekre, ami titokba eladja cégünknek mind a hét tehenet. Az évi könyvelő-beszámoló szerint, vállalattársulatunk nyolc tehénnel rendelkezik, még egy megszerzésére szóló opcióval. Egyik tehenet eladjuk, hogy tudjuk támogatni az amerikai elnök újraválasztását, így maradunk kilenc tehénnel. Semmilyen írott dokumentum nem marad meg, a közvélemény pedig elfogadja a helyzetet...” Sokat nem értettünk belőle, ugye? Semmi baj, pont ez a lényeg... Hatalmas különbségeket észlelünk a különböző emberek gondolkodásában, hozzáállásában, amikor csoportosítani próbáljuk őket nevelkedésük vagy etnikai hovatartozásuk szerint. Köztudott dolog hogy egyes országokban a munka eredménye ad a büszkeségre okot, másoknál a profit a legfontosabb, miközben vannak olyanok is, ahol az ünnepelés, a szabadnap, a gyakori pihenés jelent önmagában egy életcélt. És ez tükröződik az illető országok életszínvonalában is! Továbbjátszadozva a képzeletbeli helyzetünkkel, lássuk hogyan boldogulnak különböző származású vállalkozók. A franciának van két tehene. Mit csinál? Sztrájkol, utakat torlaszol el és lázadásokat kezdeményez, mert három tehenet akar. És ezt lehetőleg minél hamarabb! A német másképp közelíti meg a helyzetet: genetikai beavatkozással újratervezi a két tehenet hogy 100 évig éljenek, havonta egyszer egyenek és saját magu-

kat fejjék meg! Hogy milyen okos ez a német... A japán is újratervezi a két tehenet, hogy tízszer kisebb méretűek legyenek és hússzor több tejet adjanak. Majd animációs filmeket, illetve számítógépes játékokat dob a piacra a „híres” TehéMonról, így reklámozva ügyességüket. A britnek is két tehene van, de ő meg van győződve róla, hogy mindkettő a „kergemarha” kórban szenved. Ezért inkább betiltja a tehén fogyasztást, és napvilágra hozza a „tehénhúsnak álcázott lóhús” ügyét. Az olasz nem tudja, hol van a két tehene, ezért inkább ebédszünetre megy... A görögnek is van két tehene. Mit csinál ő? Kölcsöntkér a némettől, amit a tehenekkel garantál. Majd levágja a teheneket, és souvlaki-t készít. Nem tudja a kölcsönt meg a kamatot kifizetni, ezért a német még több pénzt ad neki... Hogy mekkora különbségek vannak a nyugati és a keleti kultúrák gondolkodása között, tisztán mutatja az ilyen országok fejlődése, illetve életszínvonala. De ez nem jelenti azt, hogy róluk nem terjednek gúnytörténetek. Szóval, hogyan oldja meg a svájci közgazdász a helyzetet? 2.000 tehene van, de egyik sem az övé, ezért legeltetési és raktározási bér behajtásából él! Az orosznak is van két tehene, de mikor megszámolja, rájön, hogy öt van. Újraszámolja, és a számlálás 10-nél áll meg. Megismétli a tehénszámlálását, és hatot kap. Félreteszi a számolást, és megnyit egy újabb vodkásüveget. A távol-keleti kultúra mindig is különálló volt. A mai realitásokat fi-

MÚLTIDÉZŐ

gyelembe véve, a két tehén példáját követve még több mókás leírást találhatunk ki. Például, az iraki azt állítja hogy nincsen egyetlen egy tehene sem. Senki sem hisz neki, lebombázzák és elfoglalják országát. Még mindig nincsenek tehenei, de van demokráciája! A kínainak is van két tehene. És 300 alkalmazottja, aki megfejje! Nulla százalék munkanélküliséget jelenthet be, magas szarvasmarha-produkciót, és persze letartóztatja azt az újságírót, aki a valódi számokat hozza napvilágra... De még mindig nem beszéltünk rólunk. Hogyan gazdálkodunk mi? Miben vagyunk mások a többiektől? Nos, íme, hogy képzeltük el a mi helyzetünket: van két tehenünk. A költségek akkorák, mintha tíz lenne, de csak az egyik ad tejet, fejetlenül szaladunk az egyiktől a másikig, végül alkalmazunk feketén még négy embert, hátha majd terjed a vállalkozásunk, akiket továbbképzőre küldünk európai illetve állami költségeken, mert ugye nem mi kell fizessük. A tejet nem adjuk el, mert nem tehetünk székely zászlót rá és ökröt sem veszünk, mert bizonytalan az állampolgársága. Lassan a vállalkozásunk csődbe megy és az ökröt hibáztatjuk... Hogy az idők folyamán alkalmazott és kísérletezett rendszerek közül melyik hatékonyabb és melyik emberségesebb, elég nehéz eldönteni. Nagyon sok múlik a helyi realitásokon, az emberek hozzáállásán, a nevelésen, és nem utolsó sorban a követett célokon. De ne felejtsük el, hogy a legtöbb azon múlik, hogy mennyire komolyan vesszük...

9

SULIVILÁG


Kémia Tantárgyverseny Szőcs Hajnalka

Hagyományokhoz híven, mint minden tantárgyból, kémiából is minden évben megszervezik a tantárgyversenyt, amelyen olyan VIII-XII. osztályos tanulók vesznek részt, akiknek erősségük a kémia. Bizony nem sok olyan diák van, főleg VIII. osztályosok között, aki a kémiában különösebben elmélyülne, hiszen a vizsgatantárgyakból komolyan kell készülniük, ha jobb helyre szeretnének tovább jutni. Éppen ezért tartanám fontosnak, hogy itt megemlítsem az általam felkészített tanulókat, akikkel élvezet volt dolgozni. A körzeti szakaszon Gyergyószentmiklóson Albert Brigitta (VIII.o) és Egyed Anita (VIII.o) képviselte iskolánkat. A nyolc részt-

vevő diák közül Albert Brigitta közepesen teljesített, Egyed Anita pedig első helyezést ért el, ráadásul kitűnő osztályzattal, 10-st kapott, tehát továbbjutott a megyei szakaszra. A kémia tantárgyverseny következő szakaszára való felkészülés már sokkal több, komolyabb munkát igényelt. De ennek ellenére Anita amellett, hogy az iskolában is mindig mindenből felkészült, kitartóan dolgozott és a megyei szakaszon a 11 nyolcadikos résztvevő diák közül a pontszámok alapján hatodik volt. Tudomásom szerint Anita természettudományok szakon szeretne tovább tanulni, és biztos vagyok abban, hogy a továbbiakban is jól megállja a helyét és kitartása, szorgalma révén eredményt fog elérni úgy kémia, mint más reáltudományok terén.


Zrínyi Ilona MatematikaVerseny Csiki Ibolya

Vallás tantárgyverseny

SULIVILÁG

A kecskeméti Mategye Alapítvány által évente megszervezett Zrínyi Ilona Matematika Verseny elsődleges céljául a matematikában tehetséges gyerekek felkutatását tűzte ki. Az 1990-ben iduló nagy népszerűségnek örvendő vetélkedő, amelyen évről évre egyre több gyerek vesz részt, mára már nemzetközivé nőtte ki magát. 1990-től Hargita megye, 2000-től a gyergyóújfalvi Elekes Vencel Általános Iskola is aktívan bekapcsolódott a matekozni tudók és szeretők sorába. Idén e rendezvényre 2013. február 15-én került sor. Megyénkben 10 versenyközpontban 3419 diák mérhette össze tudását. A gyergyóalfalvi körzetben 73 tanuló képviselhette iskolánkat. A felkészülést jól képzett pedagógusok biztosították az ezt befogadni akaró szorgalmas és sok plusz feladatot vállaló tanulóknak.

A verseny díjátadó ünnepségére 2013. február 28-án került sor a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium dísztermében, ahol korosztályonként díjazták az első 20 legeredményesebb tanulót. Itt a gyergyóújfalvi Elekes Vencel Általános Iskolát a IV. osztályos Nagy Klementina, Csata Jolán tanító diákja képviselte, aki korosztálya 320 tanulójából a 15. helyezést érte el. Szintén ő az a tanuló, aki a gyergyóalfalvi versenyközpont legeredményesebbjeként I.helyezésben részesült. Korosztályukban a 20. - 100. helyezést elért tanulók, akik szintén magas teljesítményt nyújtottak, a következők: a III. osztályból Elekes-Köllő Jenő - tanítója Borka Enikő Balla Bernadett - tanítója Bálint Melinda a IV. osztályból Jánosy Kriszina - tanítója Csata Jolán az V. osztályból Elekes –Köllő Hunor (26. helyezés) - tanára

Elekes-Köllő Tibor a VI. osztályból Király Krisztina - tanára Elekes-Köllő Tibor Fórika Tamás – tanára Molnár János a VIII. osztályból Simon Beáta és Egyed Anita- tanáruk ElekesKöllő Tibor Gratulálunk nekik, kitartást, sok gyakorlást, eredményes munkát és sikert kívánunk!

Forrás: evencel.ro

Benedek Réka VIII. osztály

Egy szép napsütéses délelőtt Kolumbán Csilla tanárnő vezetésével elmentünk a Gyergyószentmiklóson megtartott vallás tantárgyversenyre, amely szombat délelőtt volt. A VIII. osztályból ketten vettünk részt: Fórika Erzsébet és jómagam, Benedek Réka, A VII. osztályból is ketten: Molnár Anett és Simó Eszter. A verseny 10 órától vette kezdetét. Azzal kezdődött, hogy egy teremben összegyűltünk, és elmondtuk a Most segíts meg Máriát, illetve elénekeltünk egy egyházi éneket. Azután más-más terembe vezettek bennünket. Úgy gondoltam, hogy a tétel nem volt nehéz, és az is ezt bizonyítja, hogy jól sikerült, bár a helyesírásra nagyon kellett figyelni. A sikerhez hozzájárult Csilla tanárnő lelkes munkája, hisz ő

10

„Terra” körzeti földrajzverseny Molnár Csaba VI. osztály

tanított, készített fel minket. Ezúttal is meg szeretnénk köszönni Csilla tanárnő munkáját, lelkesedése bennünket is felbuzdított. A verseny jól sikerült, és jól éreztük magunkat. Végső soron jó eredményeink lettek: Fórika Erzsébet 8,50-et

írt, én pedig 9,60-at. Így idén iskolánknak van továbbjutója, aki részt vehet az országos versenyen május 3-5. között Csíkszeredában, a Segítő Mária Líceumban. Izgatottan várjuk az országos versenyt.

2013. február 22-én Kolumbán Csilla tanárnő elvitt egy nagyon érdekes földrajzversenyre a gyergyószentmiklósi Fogarasy Mihály Általános Iskolába. Négy nagyon könnyű feladat volt, amelyet két óra alatt kellett megoldani. Innen Tekerőpatakról öt versenyző indult: György József, Fórika István, Molnár Csaba és Fórika Csaba. Közülük Molnár Csaba és Fórika Csaba jutott tovább a megyei versenyre, amely 2013. március 23-án lesz megrendezve Székelykeresztúron. Nagyon jó volt, reméljük jövőben is lesz.

11

SULIVILÁG / ÉP TESTBEN...


Almát ettem hajdanán Barabás Adél

ALMA korcerten voltak a kilyénfalvi óvodások, amely március 15-én 15 órai kezdettel, a remetei kultúrotthonban került megrendezésre. Az Eperke csoportból 15 gyerek vett részt, és egy fantasztikus élményben részesülhettek. Szeretném megköszönni a szülőknek, hogy segítettek és támogattak abban, hogy ez megvalósulhasson. Úgy hiszem, a gyerekek nevetése méltán bizonyítja, megérte elmenni, és testközelben látni-hallani az eddig csak a média különböző eszközeiből ismert együttest.

Spânachi Ilie (50-54), Csíkszereda: 400 m síkfutás II. hely, hármasugrás I. hely, távolugrás I. hely

Imre István (55-59), Csíkszereda: 60 m síkfutás II. hely, 1500 m síkfutás I. hely

Keresztes Gyula (70-74), Csíkszereda: 60 m gátfutás I. hely, távolugrás: I hely.

Benő Zoltán (65-69), Csíkszereda: 800 m síkfutás I. hely, 3000 m síkfutás III. hely

Szabó József (70-74), Csíkszépvíz: 200 m síkfutás I. hely, 400 m síkfutás I. hely Sándor István (75-79), Csík-

ÉP TESTBEN...

szentsimon: 60 m síkfutás IV. hely Molnár János (60-64), Tekerőpatak: 60 m gátfutás I. hely, 200 m síkfutás I. hely, 400 m síkfutás II. hely . – ProTekerőpatak Egyesület A szervezőbizottságot a fáradhatatlan Gheorghe Rugină tanár, érdemes edző, a Veterán Atléták Országos Bizottságának elnöke irányította. Tekerőpatak, 2013 március 15.

IFJ Síugróverseny Nagyszegben Tekerőpatakon

Molnár János

Kitűnő szervezés, kiváló feltételek és jó hangulat közepette bonyolították le a 32. alkalommal kiírt Veterán /Masters/ Atlétikai Országos Bajnokságot.

12

Sárig Csaba (45-49), Csíkszereda: 60 m síkfutás III. hely, 200 m síkfutás IV. hely, 400 m síkfutás II. hely

A Csíki Futókör sportolói

A Veterán Atléták Fedettpályás Országos Bajnoksága - 2013

A szombati (március 9.) rangos megmérettetésnek a bukaresti Lia Manoliu fedettpályás atlétikai terem adott otthont. A csodálatos Nemzeti Stadion szomszédságában lévő létesítményben Románia 180 legjobb veterán sportolója jelent meg. A jelenlévők több mint 18 versenyszámban mérték össze tudásukat. Beiratkozáskor az eredményes veterán sportolókat a Román Atlétikai Szövetség fennállásának 100 éves évfordulója alkalmából érdemes sportolói igazolásokkal (certificat de excelenţă) tüntették ki. Eredményhirdetéskor világossá vált, hogy a Hargita megyei sportolóknak kifejezetten jót tett az aznapi kellemes, napos, tavaszias fővárosi időjárás. A Csík- és Gyergyó-medence 10 sportolója az eddigi fedett pályás részvételük történetében


Bálint Tivadar Sport Klub Tekerőpatak Kútfő elnök.

A Sport Klub Tekerőpatak Kútfő szervezésében 2013. március 3-án síugróversenyre került sor, amelyre a több mint 200 néző kilátogatott. Nagyon szép napsütés kísérte végig a rendezvényt. A 0-8 osztályos gyerekek első síugróversenye volt, az eredményeket négy versenyugrást követően összesítettük, így az ugrások összértéke méterben: 0 (nulladik) osztályos fiúk 1. Horváth Róbert 26m, Gyergyószentmiklós 2. Fodor Dávid (csak lecsúszott, nem ugrott) Kilyénfalva

legjobbnak számító eredményekkel tért haza a fővárosból. Összesen: 10 országos címet, 7 második és 2 harmadik helyezést értek el. A veterán sportolók egy része már készül a horvátországi zágrábi balkánbajnokságra, amely szeptemberben zajlik majd, és remélik, hogy Braziliában, pontosabban Porto Elegre-ban az októberben következő világbajnokságon is szerepelhetnek.

Eredmények: A Gentiana SE. sportolói Rácz Zsuzsánna (35-39), Csíkszereda: 3000 m síkfutás II. hely Ágoston László (40-44), Csíkszereda: 60 m síkfutás II. hely, 200 m síkfutás II. hely,

II. osztályos lányok 1. Molnár Barbara 24,5m Tekerőpatak I.-II. osztályos fiúk 1. Bernád Gergő 37,5m Tekerőpatak 2. Antal Dávid 25,5m Tekerőpatak IV. osztályos lányok 1. György Eszter 23m Tekerőpatak

IV. osztályos fiúk 1 Antal Dániel 33m Tekerőpatak V.-VI. osztályos fiúk 1. Tódor Zsolt 37,5m Tekerőpatak. 2. Fórika Tamás 35,5m Tekerőpatak VIII. osztályos fiúk 1. Molnár Attila 35m Tekerőpatak A versenyzőket oklevéllel, éremmel valamint ajándékcsomaggal jutalmaztuk. A versenyen sérülések

miatt nem tudott indulni két versenyzőnk Fodor Alpár, valamint György Csanád. Ők is oklevelet, ajándékcsomagot kaptak. A verseny színvonalat 3 veterán síugró erősítette: Angi Róbert,Tekerőpatak, Hobaj Ernő Tekerőpatak, Bányász Levente Gyergyószentmiklós. Köszönjük a Kicsiszeri ABC támogatását a verseny megszervezéséhez, valamint médiatámogatóinknak, a BONUS KTV-nek és Gyergyói Hírlapnak. Egyedi rendezvény volt, hiszen fiataljaink életre keltették a síugrás látványát és e sport örömeit.

13

ÉP TESTBEN...


Szovátán rugták a bőrt a gyergyói pedagógusok Kedves Botond

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Országos Elnöksége február 16-án negyedik alkalommal szervezte meg a Szovátán immár hagyományos országos teremfoci bajnokság döntő tornáját pedagógusok számára, vagyis az Educatio-kupát. A döntő tornára való kvalifikációt régiónkénti, illetve megyei szintű selejtezők lebonyolítása előzte meg. A gyergyói medence tanárai is képviselve voltak Gyergyói Siculus csapat néven, akik tisztességesen helytálltak és képviselték a gyergyói régiót. A döntő tornára 16 csapat nevezett be, ahol 4 fős csoportokba osztották őket A csapat az A jelzésü csoprtba került, ahol a tavalyi bronzérmes sepsiszentgyörgyi Örökmozgók, valamint a SAPIENTIA, illetve a Kedd Este 8 csapata várt rá. Eredmények: • SAPIENTIA- GYERGYÓI SICULUS 5-0 • GYERGYÓI SICULUS–SEPSISZENTGYÖRGYI Örökmozgók 0-1

A házi patika gyógyszereinek és kötszereinek megvásárlásánál a gyógyszerész tanácsaira kell támaszkodni és a viszonylag gyakran előforduló kellemetlenségek kezelésére érdemes gyógyszert tartani otthon: - Fájdalom- és lázcsillapító szer - aminek a kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy hány éves a kezelendő beteg, fokozott gyomorsavtermelés, májkárosodás, vesekárosodás, alkoholizmus

14

szer a választandó. - Emésztési problémák orvoslására való szerek: fokozott gyomorsavtermelésre (a gyomortájnál jelentkező, szúrófájdalommal leírható gyomorégésre savkötőket érdemes otthon tartani), puffadás esetére, hasmenés esetére vagy éppen székrekedésre. - Szúnyogcsípés, okozta bőrviszketésre.

allergia

- Égési sérülésekre (napégés vagy vasalás, főzés közbeni kisebb „balesetek”okozta égési sebek).

GYERGYÓI SICULUS Álló sor balról jobbra: Jánosi János (Remete), Székely Álmos (Csomafalva), Györffy Gábor (Szárhegy), Cserny Csaba (Újfalu), Korpos Levente (Csomafalva), Kolumbán Csaba (Tekerőpatak) Guggoló sor jobbról balra: Elekes Dániel (Újfalu), Csata Levente (Csomafalva), Héja Zoltán (Ditró), Kedves Botond (Újfalu) • KEDD Este 8 - GYERGYÓI SICULUS 3-0 • MAKKFALVI Oktatók–GYERGYÓI SICULUS 2-2 büntetőkkel 6-7 • GYERGYÓI SICULUS–RMPSZ CSAPATA 4-2

A tornát a csapat 9-ik helyen zárta a 16 közül (külön köszönet a csapat szurkolóinak, akik elkísérték). Reméljük, hogy jövő évben is ott lehetünk!

esete fennáll-e. A fentiek ismeretében a gyógyszerész fog megfelelő szert javasolni. - Torokfájás kezelésére alkalmas helyi készítmény. Amíg torok- vagy mandulagyulladással gyógyszerészhez, orvoshoz nem fordul a beteg, jótékony hatásúak a szopogatós tabletták, amelyek fertőtlenítő és helyi érzéstelenítő hatással rendelkeznek. Számos ízű készítmény közül lehet választani, sőt cukorbetegek által is használható torokfertőtlenítő szo-

- Sebfertőtlenítés céljára sebre önthető, fertőtlenítő oldatot érdemes beszerezni. Gyógyuló sebek kezelésére, a hegesedési folyamat elősegítésére. - Kötözőszerek - A lázmérő szerepe magától értetődő.

pogatós cukorkák is kaphatók a gyógyszertárakban. - Köhögéscsillapító készítmény is tartható otthon, azonban alkalmazása körültekintést igényel, ugyanis míg némelyik hatóanyag száraz köhögés csillapítására szolgál, addig köpetürítéssel járó köhögés esetén nyákoldókat, köptetőket kell használni. A betegeknél – orvosi vagy gyógyszerészi útmutatás nélkül – nem minden esetben egyértelmű, hogy milyen típusú

Hol tartsuk a „házi patikánkat”? - A legrosszabb választás a fürdőszoba vagy a konyha. A nedvesség, a pára általában gyorsítja a készítmények hatóanyagainak a bomlását, így azok a szakszerűtlen tárolás eredményeként még a lejárati idő előtt használatra alkalmatlanná válhatnak. A tabletták szétporladnak, a kötözőszerek átnedvesednek, így a funkciójukat nem tudják ellátni. Gyógyszertárolásra általában száraz, hűvös, fénytől védett helyet írnak elő a betegtájékoztatók. Minden esetben ügyelni kell arra, hogy a gyógyszerek gyermekektől elzárt, számukra el nem érhető helyen legyenek. Mikor és hogyan kell átvizsgálni a meglévő házi patikát? Évenként egyszer javasolt átnézni és szelektálni a gyógyszereket. A lejárt készítményeket vissza kell vinni a gyógyszertárba, ahol erre a célra szolgáló gyűjtődobozva helyezik azt, majd az országos hálózatnak köszönhetően szakszerűen megsemmisítik.

ÉP TESTBEN... / MEZŐGAZDASÁG

A felbontott szemcseppekben és orrcseppekben a baktériumok, gombák könnyen megtelepedhetnek, ezért a használatot követően nem ajánlott tovább tárolni. A kiselejtezett gyógyszereket pótolni kell, azok helyett időben újakat kell vásárolni, hogy ne érje kellemetlen meglepetés a gyógyszeres dobozban megfelelő gyógyszert kereső beteget. A családtagok és szomszédok közötti, jó indulat vezérelte gyógyszerajánlások gyakran súlyos mellékhatásokhoz, egészségkárosodáshoz vezethetnek. Nem ugyanazt a fájdalomcsillapítót fogja alkalmazni egy iskoláskorú gyermek, egy gyomorégésre egyéb gyógyszert is szedő beteg vagy egy magas vérnyomásban szenvedő páciens. Ahány ember, annyiféle szervezet, annyiféle kezelés: bár a házi patika lehetőséget nyújt a gyors öngyógyításra, lényeges, hogy mindenki csak azt a gyógyszert alkalmazza, aminek a használatát a gyógyszerésszel, orvosával egyeztette.

Miért kell vért venni a lóból? Dr. Horváth Nina állatorvos

Milyen gyógyszereket tartsunk otthon? Dr. Madarász Enikő, családorvos


A lovas gazdák tudják, hogy évente el kell menni a lóval vérvételre és azt is tudják, hogy ha a vérvizsgálat eredménye pozitív, akkor a jószágot le kell vágatni. A vérvizsgálat a ló fertőző kevésvérűségét célozza, mely az egypatások retrovírus okozta betegsége, és az esetek kis részében már a betegség heveny lázas általános tünetekkel járó szakaszában elhullással járhat, többségében azonban idült lefolyású, ismételt lázas rohamokkal, vérszegénységgel, gyengeséggel, tartós vírushordozással jár. A fertőzött ló váladékaival (orrváladék, nyál, vizelet, bélsár) is üríti a vírust, és a fogékony lovak így is fertőződhetnek. A betegség terjesztésében az ízeltlábúak nagy szerepet

játszanak, ezek csak mechanikus átvivők, bennük a vírus nem szaporodik, így az ízeltlábúak fertőzőképessége a felvett lóvér vírustartalmától függ. A betegség heveny szakaszában szenvedő kancákban a vírus átjut a magzatba is, ilyenkor a kanca vetél vagy fertőzött csikót ellik. A fertőzés fenntartásában a fertőzött lovak játszanak jelentős szerepet, mert életük végégig vírushordozók maradnak és egy állományba. Illetve vidékre a vírust fertőzött lovakkal hurcolják be. A lappangási idő nagyon tág határok között ingadozik (1 hét–3 hónap), annak függvényében, hogy mekkora volt az átvitt vírus mennyisége. A tünetek heveny esetekben: hirtelen magas láz, mely néhány napig

azon a szinten marad vagy hullámzó lefolyású. Az állatok lehangoltak, fáradékonyak, a vemhes kancák elvetélhetnek. A lázrohamok szabálytalan időközökben ismétlődhetnek. Súlyos esetekben a lázas roham ideje alatt a lovak elhullnak. A pihenő lovakban a láz pár nap alatt elmúlik és tünetmentessé vállnak. A betegség félheveny és idült formái a heveny lázroham után alakulnak ki, szabálytalan időközönkénti lázas állapotok, lesoványodás, fizikai erőképesség romlása, fénytelen szőrzet, a hátulsó végtagok erőtlensége. Az ismétlődő lázrohamok miatt csökken a vörösvérsejtek száma, beáll a vérszegénység. Gyakori, hogy az első heveny lázroham után, amely akár észrevétlen is marad, a fertőződöttség mindvégig tünetmentes marad.

15

ÉP TESTBEN... / MEZŐGAZDASÁG

A betegség ellen nincs védőoltás. A fertőző kevésvérűség a bejelentési kötelezettség alá tartozik. Jelenlegi szabályzatok értelmében minden 6 hónapot betöltött lótól kötelező a vérvizsgálat, évente kétszer (február-március és október-november időszakában). Amennyiben a vérvizsgálat


eredménye pozitív, a beteg állatot 10 napon belül le kell vágatni. Szigorúan tilos a beteg állatok eladása, szállítása és a fertőzött csődörök tenyésztésre való használata. Amennyiben egy gazdaságban beteg állatot fedeztek fel, a többi lovat még kétszer le kell ellen-

őrizni, három hónaponként, és ha az eredmény negatív mind a két alkalommal, akkor el lehet adni, lehet szállítani stb. A beteg állatok gazdáit az állam kárpótlásban részesíti, ugyanis levágás előtt a jószágot felértékelik és levágás után az állam a felbecsült összeget folyósítja.

Gyümölcsfák tavaszi metszése Ferencz Lehel Gyulafehérvári Caritas Vidékfejlesztés Kertészmérnöke

A tavasz beköszöntével, elkezdődik a nyüzsgés –forgás a kertben. Elsődleges tennivaló, amit néhányan el is végzünk, a gyümölcsfák metszése. Van, aki látta, más hallotta, és van, aki csinálja, szólna a fáma (…), de gyakran több rosszat teszünk gyümölcsfáinknak, mint jót. Mikor kell metszeni? - Gyümölcsfák esetében a nyugalmi időszakban szoktunk metszeni. Kora tavasszal, amikor a kinti átlag hőmérséklet -5 C fok fölé emelkedik, nyugodtan lehet metszeni, egészen rügyfakadásig, ugyanis az ez után végződő metszés sok rügysérüléssel jár. Több hiedelem van elterjedve a nép körében, hogy milyen fát szabad és kell metszeni. Minden fát szükséges metszeni, alakítani, de figyelem előtt kell tartani, azt, hogy a gyümölcsfának milyen koronaforma az ideális. Az almatermésűek esetében általában orsó koronaforma az ajánlott, a csonthéjasok esetében (szilva, meggy,) katlan koronaforma, amikor eltávolítjuk a központi növekedést és kinyitjuk a koronát tölcsérszerűen. Egy külön csoportot képez a dió, habár ez a vidék nem szolgál termőhelyéül, egyre gyakrabban találkozok diófával. A diófa természetes növekedése révén gömb koronaformát nevel, üzemi gazdaságokban erőteljesen metszik, azonban háztájon nem szükséges. A metszéssel felérő hatás, ha a termés betakarításakor bottal megverjük a diófát. Ezen ütés ha-

16

tására letörik a csúcsi részeken található termőrügy és az oldalhajtásokból kinövő vesszőkön még több termőrügy keletkezik. Elsődlegesen szükséges letisztázni néhány fogalmat. A gyümölcsfáknál gyakran találkozunk a szakaszossággal – amikor a gyümölcsfa minden második, harmadik évben terem. Ez annak köszönhető, hogy a gyümölcsfa elvénült és nincs kellőképpen gondozva, metszve és trágyázva. Másod sorban, nagyon gyakori eset, hogy a fiatal fákat sem metszik, úgy van a gyümölcsfa, ahogyan a gazda elültette. Szükséges a gyümölcsfát fiatal korától fogva metszeni, gondozni, mert a kellő gondozás meghozza gyümölcsét. A fiatal gyümölcsfa esetében a koronaalakítást a következőképpen végezzük: a gyümölcsfa oltási pontjától számított törzsmagasság (amilyen magasan akarjuk, hogy a korona kezdődjön általában 90-100 cm) és az ezt követő 5-6 ép rügy után a vessző többi részét eltávolítjuk. A vízhajtások előnye és hátránya – ezek a koronaelemek megjelennek a gyümölcsfa esetében. Ezeket általában tőből eltávolítjuk, azonban ha a gyümölcsfánk felkopaszodott és csak a végén vannak termő részek, ajánlatos a vízhatás felső 1/3 eltávolítani, ezáltal egy úgy koronaelemet tudunk ott kialakítani. A gyümölcsfákat szükséges szakszerűen gondozni, hiszen ahogyan a mondás is tartja: „Ki minek nem mestere, hóhéra az annak” . Nagyon gyakran találkozok két esettel: egyik eset, amikor gondozatlanok

a fák, elvénültek és nagyon sok és apró termést hordoznak. A második eset, amikor intenzív nyesések nyomai mutatkoznak, a korona besűrűsödött és szakra-fészekszerűen bogos a fa. Ez annak köszönhető, hogy az egyéves vessző több mint 2/3 eltávolításra került, ennek következtében a fa hormonháztartása felborul és stressz hatásként éli meg az erőtejes beavatkozást. Tehát ha van gyümölcsfánk és nagyon gondozatlan, próbáljuk meg szellőssé tenni a koronát, vágjuk ki tőből az egymást árnyékoló ágakat és ha nagyon sok egyéves vessző van a fán, akkor végezzünk válogatást és a vízszinteshez közeli szögállásúakat őrizzük meg. Ha az egyéves vessző nagyon hos�szú, szinte vízhajtásszerű abban az esetben csak a felső csúcsi részét csípjük le. A metszés egy nagyon hasznos művelet, régen minden egyes faluban volt egy-két szakember aki elvégezte ezen fák „kozmetikázását”. Sajnos ez a szaktudás nem adódott tovább, ennek köszönhetően régi tájfajtáink kiveszőben vannak, nincs kellő gyümölcsfa, valamint hiányoznak a régi zamatú almáink a kertjeinkből. Sikerekben gazdag kertészeti évet kívánok minden kedves olvasónak. Egy régi mondás szerint: „Jó kertész a metszőollót mindig a zsebében hordja, de háromszor is meggondolja, hogy elővegye-e, mert valamit levágni könnyű, visszanöveszteni azonban igen nehéz!.”


Tarkabarka-Magazin

A Marthy család hagyományos töltött báránya Gál Katalin

Húsvétkor aki csak teheti, bárányhúst is fogyaszt, hiszen ez emlékeztet minket az első húsvétra, az ártatlan Bárány kereszthalálára és feltámadására. Ez alkalommal egy család hagyományos receptjét osztom meg Önökkel, hiszen töltött bárány receptet rengeteget lehet olvasni, de ez egyedi. Kilyénfalván nem ismeretlen egykori Marthy Krisztina néni neve. Kiváló konyhát vezetett, nagyszerűen sütött-főzött, szeretett különleges étkeket készíteni, és, mint nagycsaládos édesanyának bizony szüksége is volt az ínséges esztendőkben a kreativitására. Így születhetett meg ezen egyedi megoldású töltött bárány is, hiszen annak ellenére, hogy éppen nem volt bárány a családnak, kellett vásárolni, volt sok tyúk, amelyek bizony jól tojtak, így bőségesen volt tojás. A recept olvasásakor majd mindenki megérti, hogy miért bocsátottam előre ezt az információt. Krisztina néni töltött bárányát most is minden évben elkészíti menye, Marthy Panni néni. Elmondása alapján, amióta férjhez ment, még nem volt olyan húsvét, hogy hiányzott volna az ünnepi asztalról e fenséges fogás. Mivel Panni néniék egyszerre készítik el a töltött bárányt az egész családnak, a nagy adag receptjét közöljük, amely 8 személyre elegendő. Mindig Nagyszombaton készítik el, így estére meg is sül, reggelre kihűl, és szép szeletek vághatók a szenteléshez. Köszönöm Marthy Panni néninek, hogy megosztotta e családi receptet olvasóinkkal! Sajnos a lap nyomdai átfutása közel két

hetet

Fénykép: illusztráció

vesz igénybe, így nem sikerült fotót készítenünk az elkészült töltött bárányról. A cikk mellé csatolt fotó csak illusztráció, nem a most ismertetett recept alapján készült. Hozzávalók (nagy adag): 1 idei (szopó) bárány eleje (szegyrész, borda, lapocka), a bárány apróléka (szív, máj, két vese, két tüdő), 30 főtt tojás, 3-4 nyers tojás, 1 fej hagyma, zsír, fűszerek (só, bors, paprika, petrezselyemzöld). Elkészítése: A bárány nyúzásánál nagyon kell vigyázni, hogy ne sérüljenek az izmok, mert fontos szerepük van a későbbiekben. A szakszerűen megnyúzott bárányt feldaraboljuk: elvágjuk a hátsó combjánál, és a fejét is eltávolítjuk. Az első részét a hátgerincnél kétfele vágjuk, kis adaghoz csak a bárány egyik elejére, vagyis negyedére van szükség. A nagy adaghoz mindkét bárányelőre szükség van. Amikor kihűlt a bá-

rány, éles késsel felfejtjük az oldalbordákról az izmot, úgy, hogy minél nagyobb belső teret kapjunk. Óvatosan megnyitjuk, oly módon, hogy a csont fölött haladunk, vigyázva, hogy ne lyukadjon ki az izom. Ha mégis megtörténik, cérnával be kell varrni a keletkezett rést. Előkészítjük a húst: alaposan megmossuk, a belső felét besózzuk, majd félretesszük, addig, amíg elkészítjük a tölteléket. A töltelékhez megfőzünk kb. 30 tojást (de lehet többet is). A tojások nagy mennyisége régebb a töltelék szaporítására volt hivatott, ma azonban, a család elmondása szerint, az is a szerepe, hogy elnyomja a bárányaprólék jellegzetes ízét. Odatesszük főni az aprólékot, majd miután elkészült, minden összetevőt lereszelünk a hagyományos reszelő almareszelésre használt oldalán (főtt tojást és az aprólékot). Amikor ezzel végeztünk három evőkanál zsírt melegítünk, ebben egy apróra vágott fej hagymát üvegesre

17

Tarkabarka-Magazin / GYERMEKSAROK

dinsztelünk, majd pirospaprikát adunk hozzá. Langyosra hűtve a masszához adjuk, majd ezt követően sóval, borssal és petrezselyemzölddel (lehet szárított vagy friss is) fűszerezzük. Hozzáadunk 3-4 nyers tojást, és összekavarjuk. A nyers tojás biztosítja a massza jó állagát, ez állítja össze, segít abban, hogy ne legyen száraz és majd sülés után könnyedén lehessen szeletelni, ne omoljon szét. Összedolgozzuk az egészet, és a felnyitott, előkészített bárányelőkbe rakjuk, majd cérnával bevarrjuk a rést, amelyen beraktuk. Ahol lyuk keletkezett a bárányon, azt is bevarrjuk, szükség esetén akár meg


is „fódozhatjuk” húsdarabokkal. A megtűzés nem elég, rendesen össze kell varrni, mert különben sütés közben kifolyik a töltelék. Az így elkészített töltött bárányokat kívülről is bedörzsöljük sóval, borssal, paprikával és rákenünk egy-egy kanál zsírt. Egy tepsit kikenünk zsírral ( a két töltött bárány nem fér be egy tepsibe, külön kell sütnünk), belehelyezzük a bárányt, kb. egy csésze vizet öntünk alája, és betesszük sülni a lerbe. Másfél-két órát sütjük, közben pótoljuk az elpárolgott vizet. A lényeg az, hogy ne égjen oda, és a teteje szépen megpiruljon, ezért néhányszor meg kell locsolni a tepsiben lévő


zsírral. Lefóliázva is süthető, de ez estben a sütés vége fele el kell távolítani a fóliát, hogy tudjon megpirulni a hús. Kihűlés után szeleteljük, ugyanis így lehet szép szeleteket vágni, melegen nagyon omlós. A szeletelést a bordák mentén végezzük, éles késsel, a gerincnél vigyázva. A hátsó részből már nem lehet olyan szép és ép szeleteket vágni. Savanyúsággal (leginkább ecetes uborkával finom), mustárral, retekkel fogyasztható. Salátakrumplit is lehet készíteni melléje, de hagyományosan reggeliként volt felszolgálva, hiszen megszentelődött a sonkával, tojásokkal, kaláccsal együtt.

Mosolyország Benedek Csenge II. osztály

Nagyon jó volt Mosolyországban. Mindenki mosolygott és csak mosolygott. Ettem egy finom ételt, az volt a neve hogy mosolypite. Friss volt és persze mosolygott. Találkoztam egy olyan emberrel, akit úgy hívtak Mosoly Laci, és nagyon kedves ember volt, na persze ki nem hagyom, erőst mosolygott rám. Volt egy beszélő ló is ott, ő még evés közben is mosolygott. Ott volt egy mosoly-

gó gitár, egy mosolygó alma, egy mosolygó virág, és a többi, s a többi. Egy nap az történt, hogy minden fa még jobban mosolygott, csak mosolygott és mosolygott. Erre mindenki úgy megörült, hogy el is felejtették, hogy Mosolyországban vannak, még én is elkezdtem mosolyogni. Nagyon jól teltek ott a napjaim és mire hazajöttem, csak mosolyogtam. Hát ilyen volt Mosolyországban.

Jó a tavasz

Gyergyóújfalu Község Polgármesteri Hivatala Felelős kiadó: Egyed József polgármester Szerkesztőség címe: 537305 Gyergyóújfalu 212. szám Tel: 0266-350.004, 350077 [email protected] Rovatszerkesztők: Önkormányzat Egyed József Albert Katalin

Mezőgazdaság Horváth Nina

Virágoznak a fák, Rügy kipattog, csattan az ég, Kibújik a hóvirág, Szeretem a tavaszt már.

Hitélet Gál Katalin Multidéző Elekes Dániel László ifj. Sólyom István Deák Csaba

Húsvét közeleg, Pirostojás ötletek, Szeretem a tavaszt, Várom a tavaszt. Benedek Csenge II. osztály

Bernád Gergő

Boci

A tavasz

Évszakok

Itt a tavasz újra már, Örül is a kis bogár, Virágoznak mind a fák, Isten hozott, hóvirág!

Itt járkál a kicsi boci, Füvet eszik, nagy a poci. Nagy a poci, nagy a poci, friss zöld Füvet eszik boci.

A tavasz szép évszak, Madárdalolással virrad, Ibolya és hóvirág, A tavasz ilyen már.

Tavasszal az erdőt jártam, Nyáron a búzát vártam, Nem jött a búza így se – úgy se, Ősszel termett meg a fűben Télen hóembert építettem Így telt a négy évszak, Ebben az esztendőben.

Szép ibolya s a mosolya, Csillog a virágok közt, Nagyon szeretem a tavaszt, És nem lép egy araszt.

Gyermeksarok Fodor Annamária Gál Katalin

Bartalis Eduárd

Vieru Kamilla

Itt a tavasz

Benedek Csenge II. osztály

18

Kiadja:

Civil fórum Czirják Kinga Lukács Róbert Fodor Annamária Deák László Gál Katalin Páll Emilia

Itt a tavasz, örülj hát!

Itt a tavasz, örülj hát! Játszodjunk a mászókán, Nem törik le a kis ág, Isten hozott hóvirág!

GYERMEKSAROK

Itt a tavasz Benedek Csenge II. osztály

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy szép erdő. Abban az erdőben élt egy medve, egy róka egy farkas, egy szarvas és a többi állat. Abban az erdőben sose volt tavasz. Egyszer a medve arra ébredt fel, hogy tavasz van. Mindenki na-

gyon megörült, és csak játszottak, csak játszottak és játszottak. Nagyon jó volt nekik, hogy tavasz lett, és ettől a perctől követte egymást a négy évszak, és boldogan éltek, amíg meg nem haltak.

Sulivilág Fodor Annamária Csíki Ibolya Ép testben … Horváth Nina Czirják Kinga Déák Csaba Tarkabarka – Magazin Gál Katalin Czirják Kinga

19


20

Barázda VI. évfolyam 3. szám március

Recommend Documents