Baptista Szeretetszolgálat Csicsergő Óvodája
Szervezeti és Működési Szabályzat
2014.
Tartalom TARTALOM............................................................................................................................................................... PREAMBULUM......................................................................................................................................................... I. FEJEZET................................................................................................................................................................. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK........................................................................................................................................... 1.1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA........................................................................................................... 1.2. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT LÉTREHOZÁSÁNAK JOGSZABÁLYI ALAPJAI.............................................................. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról......................................................................................................8 1.3. / AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK.......................................................................... 1.3.1. ALAPÍTÓ OKIRAT................................................................................................................................................. 1.3.2. A HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM........................................................................................................................... 1.3.3. A HÁZIREND................................................................................................................................................... 1.3.4. ÉVES MUNKATERV............................................................................................................................................ 1.3.5. EGYÉB DOKUMENTUMOK................................................................................................................................... 1.4. AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA ÉS LEGFONTOSABB ADATAI................................................................................................. ALAPÍTÓ OKIRAT................................................................................................................................................... 1.5. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA..................................................................................................... II. FEJEZET.............................................................................................................................................................. AZ INTÉZMÉNY FELADATAI...................................................................................................................................... 2.1. AZ INTÉZMÉNY FELADATAI ÉS HATÁSKÖRE................................................................................................................. 2.1.1. AZ INTÉZMÉNY ALAPTEVÉKENYSÉGE(I):................................................................................................................. III. FEJEZET.............................................................................................................................................................. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE................................................................................................................... 3.1. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE..................................................................................................................... 3.1.1. AZ INTÉZMÉNY SZEMÉLYI FELTÉTELEI:.................................................................................................................... 3.1.2. MUNKÁLTATÓI JOGKÖR GYAKORLÁSA.................................................................................................................... 3.1.3. AZ INTÉZMÉNY ALKALMAZOTTI MUNKAKÖREI......................................................................................................... PEDAGÓGUSKÉP..................................................................................................................................................... 3.2.AZ INTÉZMÉNY BELSŐ SZERVEZETI EGYSÉGEINEK FŐBB FELADATAI................................................................................... 3.2.1. A VEZETÉS...................................................................................................................................................... 3.2.2. AZ ÓVODAVEZETÉST ÉS AZ ÓVODAI MUNKÁT SEGÍTŐ KÖZÖSSÉGEK...............................................................................
2
3.3. AZ INTÉZMÉNY BELSŐ ÉS KÜLSŐ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE.......................................................................................... 3.3.1. A KÖZÖSSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁIT TARTALMAZZA........................................................................... 3.3.2. AZ ÓVODA ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉGÉNEK KAPCSOLATTARTÁSI RENDJE, FORMÁJA.......................................................... 3.3.3. A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI, ÉRTEKEZLETEK......................................................................................................... 3.3.4. AZ ÓVODAVEZETŐ FELEL:................................................................................................................................... 3.3.5. A VEZETŐ ÉS AZ ÓVODAI SZÜLŐI SZERVEZETEK KÖZÖTTI KAPCSOLAT FORMÁI................................................................. 3.3.6. A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK ÁTRUHÁZÁSA, A FELADATOK ELVÉGZÉSÉVEL MEGBÍZOTT BESZÁMOLTATÁSA.......................................................................................................................................................
3.3.6.1. A SZÜLŐK ÉS AZ ÓVODAI NEVELŐK KAPCSOLATTARTÁSA......................................................................................... 3.3.6.2. A SZÜLŐK, ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK KÖZÖTTI NEVELŐMUNKA ÖSSZEHANGOLÁSÁRA AZ ALÁBBI ESETEKBEN NYÍLIK LEHETŐSÉG...............................................................................................................................................................
3.3.7. A KIADMÁNYOZÁS SZABÁLYAI.............................................................................................................................. 3.4. KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA, MÓDJA.................................................................................................. 3.4.1. A TÁRSADALMI KÖRNYEZETTEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS............................................................................................ 3.5. BELSŐ ELLENŐRZÉS.............................................................................................................................................. 3.5.1. A NEVELŐMUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE................................................................................................. 3.5.2. AZ ELLENŐRZÉS FAJTÁI....................................................................................................................................... 3.5.3. AZ ÓVODA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉRE JOGOSULTAK...................................................................................................... 3.5.4. VISSZACSATOLÁS AZ ELLENŐRZÉSRE...................................................................................................................... 3.5.5. AZ ELLENŐRZÉS SZEMPONTJAI............................................................................................................................. 3.5.6. AZ ELLENŐRZÉS KÖVETELMÉNYEI......................................................................................................................... 4. AZ ÓVODA MŰKÖDÉSI RENDJE............................................................................................................................ 4.1. AZ ÓVODAI FELVÉTEL RENDJE................................................................................................................................. 4.1.1. CSOPORTOK SZERVEZÉSI ELVEI............................................................................................................................. 4.3. TÉRÍTÉSI DÍJ BE-, ILLETVE VISSZAFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK........................................................................ 4.4. RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS, KAPCSOLATTARTÁS RENDJE.............................................................. 4.5. AZ INTÉZMÉNY EGÉSZSÉGVÉDELMI SZABÁLYAI............................................................................................................ 4.6. AZ ÓVODA MUNKARENDJE.................................................................................................................................... 4.6.1. EGYÉB FOGLALKOZÁSOK CÉLJA, SZERVEZETI FORMÁI, IDŐKERETEI................................................................................ 4.7. TÁJÉKOZTATÁS A HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMRÓL, AZ SZMSZ-RŐL, ÉS A HÁZIRENDRŐL, NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL............. 4.8. BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS AZOK RÉSZÉRE, AKIK NEM ÁLLNAK................................................................................ JOGVISZONYBAN AZ ÓVODÁVAL.....................................................................................................................................
4.9. A VEZETŐ INTÉZMÉNYBEN VALÓ BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE, A HELYETTESÍTÉS RENDJE............................................... 4.10. INTÉZMÉNYI ÓVÓ-, VÉDŐ ELŐÍRÁSOK..................................................................................................................... 4.10.1. A DOLGOZÓK MUNKAKÖRI ALKALMASSÁGI VIZSGÁLATA........................................................................................... 4.10.2. A GYERMEKEKKEL KAPCSOLATOS ÓVÓ - VÉDŐ ELŐÍRÁSOK....................................................................................... 4.10.3. GYERMEKVÉDELMI RENDSZER...........................................................................................................................
3
4.11. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK............................................................................. 4.12. A MUNKAIDŐ BEOSZTÁSA, ÉS A HELYETTESÍTÉS RENDJE.............................................................................................. 4.13. AZ INTÉZMÉNY FOGADÓNAPJAI............................................................................................................................ 4.14. AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI,.............................................................................. HASZNOSÍTÁSI RENDJE.................................................................................................................................................
4.15. AZ INTÉZMÉNYBEN VÉGEZHETŐ REKLÁMTEVÉKENYSÉG.............................................................................................. 5. TARTALMI MUNKA SZERVEZÉSE........................................................................................................................... AZ ÓVODA, NEVELÉSI INTÉZMÉNY........................................................................................................................... 5.1. FELADATA.......................................................................................................................................................... 6. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK.......... 6.1. A GYERMEKKÖZÖSSÉGGEL KAPCSOLATOS HAGYOMÁNYOK............................................................................................ 6.1.1. ÜNNEPEK....................................................................................................................................................... 6.1.2. NEVELŐKKEL, DOLGOZÓKKAL KAPCSOLATOS HAGYOMÁNYOK..................................................................................... 7. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK EGYÉB FŐ SZABÁLYAI.......................................................................................... 7.1. AZ INTÉZMÉNY MUNKAVÉGZÉSSEL KAPCSOLATOS SZABÁLYAI......................................................................................... 7.1.1. A MUNKAVISZONY, MUNKAVÉGZÉSRE IRÁNYULÓ JOGVISZONY LÉTREJÖTTE.................................................................... 7.2. A MUNKAVÉGZÉS TELJESÍTÉSE, MUNKAKÖRI KÖTELEZETTSÉGEK, HIVATALI TITKOK............................................................... MEGŐRZÉSE, ADATKEZELÉS...........................................................................................................................................
7.3. NYILATKOZAT TÖMEGTÁJÉKOZTATÓ SZERVEK RÉSZÉRE.................................................................................................. 7.4. SZABADSÁG....................................................................................................................................................... 7.5. AZ INTÉZMÉNNYEL MUNKAVISZONYBAN ÁLLÓ DOLGOZÓK TOVÁBBKÉPZÉSE...................................................................... 7.6. A MUNKÁBA JÁRÁS, A MUNKAVÉGZÉS KÖLTSÉGEINEK TÉRÍTÉSE..................................................................................... 7.7. EGYÉB SZABÁLYOK............................................................................................................................................... 7.8. KÁRTÉRÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG................................................................................................................................. 7.9. ANYAGI FELELŐSSÉG............................................................................................................................................ 7.10. FEGYELMI FELELŐSSÉGRE VONÁS.......................................................................................................................... 7.11. BÉLYEGZŐK HASZNÁLATA, KEZELÉSE....................................................................................................................... 7.12. A PANASZKEZELÉS RENDJE................................................................................................................................... 7.13. AZ ELEKTRONIKUS ÉS AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK............................................................... TÁROLÁSI RENDJE.......................................................................................................................................................
7.14. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, PAPÍRALAPÚ NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSI RENDJE.............................................. 8. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK........................................................................................................................................ LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK......................................................................................................................................... MELLÉKLETEK.........................................................................................................................................................
4
III. A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS, A VEZETŐK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, A BELSŐ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA....................................................................................................................
5
1.
VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS................................................................................................................
2.
A VEZETŐK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS.................................................................................................................
3.
A HELYETTESÍTÉS RENDJE...................................................................................................................................
Az ifjakat ugyanígy intsd, hogy legyenek józanok mindenben; te magad légy példaképük a jó cselekedetekben, mutass nekik a tanításban romlatlanságot és komolyságot, beszéded legyen feddhetetlen és egészséges, hogy megszégyenüljön az ellenfél, mivel semmi rosszat sem tud mondani rólunk. (Pál levele Tituszhoz 2.rész 6-8. versek)
PREAMBULUM A Baptista Szeretetszolgálat Csicsergő óvodája a Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy által fenntartott keresztény egyházi intézmény. Küldetését akkor töltheti be, ha szellemiségében, rendjében, megnyilatkozásaiban a Biblia tanításainak és Jézus Krisztus példájának követésére törekszik. Az óvoda minden gyermekének, óvodapedagógusának és alkalmazottjának vállalása és feladata, hogy magatartásával és cselekedeteivel e tanításokat és ezt a példát hitelesen közvetítse az intézmény külső és belső környezete számára, hogy az iskola hírnevét öregbítse. Ennek értelmében az alábbi szabályok nemcsak a tanév során az óvodában, hanem egész évben és az óvodán kívül rendezett óvodai programokon is érvényesek: Az óvodai közösség tagjainak tettei és megnyilatkozásai feleljenek meg a tisztelet, a szeretet és a mértéktartás követelményeinek. A tisztelet, szeretet és mértéktartás vonatkozik a gyermekek egymás közötti viselkedésére, kommunikációjára is. Kerüljék a durvaságot, annak bármely formáját, az alantas és trágár beszédet, azaz minden olyan megnyilatkozást, amely a közösség tagjait zavarja, megbotránkoztatja vagy sérti, kárt okozva ezzel a társak, esetleg az egész közösség testi vagy lelki egészségének. 6
Saját véleményüket társaikról, óvodapedagógusaikról, az óvoda alkalmazottairól olyan módon, olyan helyen/helyzetben/időpontban fogalmazzák meg, hogy az, az illető emberi méltóságát és személyiségi jogait ne sértse. Működjenek közre saját környezetük alakításában, rendben tartásában. Szüleiket az óvodai eseményekről pontosan, rendszeresen és elfogulatlanul tájékoztassák. A társadalom sok rossz példát mutat a testi-lelki egészséget károsító szenvedélyek gyakorlására. Az intézmény a hétköznapi óvodai ruha- vagy hajviseletben a tisztaság, a mértékletesség és az egyszerűség szabályát a mindennapi gyakorlat követeli meg. Tiltja – a hivalkodó vagy balesetveszélyes öltözéket és az olyan viseletet, ékszert is, melyek az iskola értékrendjével, szellemiségével nem egyeztethetők össze. Összegzésül: kerülni kell minden olyan cselekedetet vagy megnyilvánulást, amely szembehelyezkedik az iskolának a Szentírásból táplálkozó erkölcsi alapelveivel.
I. fejezet Általános rendelkezések
1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A közoktatási törvény, valamint végrehajtási rendeletében foglaltak érvényre jutása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a
7
Baptista Szeretetszolgálat Csicsergő Óvodája nevelőtestülete a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény (továbbiakban: Kt.) 40. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő Szervezeti és Működési Szabályzatot fogadta el (továbbiakban SZMSZ): Az SZMSZ feladata, hogy megállapítsa a Baptista Szeretetszolgálat Csicsergő Óvodája működési szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetve azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. Az SZMSZ-ben foglaltak megismertetése, megtartása, feladata és kötelessége az intézmény vezetőjének, óvodapedagógusoknak és valamennyi alkalmazottjának. Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetve igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. Az SzMSz-ben foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén, az alkalmazottakkal szemben az óvodavezető munkáltatói jogkörében eljárva intézkedést hozhat; a szülői vagy más nem az intézményben dolgozó személyt a vezetőnek tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását. Ha ez nem vezet eredményre, az óvodavezetőt kell értesíteni, aki felszólíthatja az intézmény elhagyására.
1.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról
20/1997. (II.13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 363/2012.(XII. 17) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról; 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 10/2011. (III.28.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről a 30/1996. (XII. 6.) rendelet módosításáról 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények működéséről és feladatairól; 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról;
8
33/1998. (VI. 24.) NM rendelete a munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatról; 1999. évi XLII. tv. 36. § (b): Tilos az óvodában a dohányzás. Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény
1.3. / Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok Az intézmény törvényes működését a hatályos jogszabályokkal összhangban lévő alapdokumentumok határozzák meg.
1.3.1. Alapító okirat Az intézmény jogállására, tevékenységére vonatkozó rendelkezéseket az Alapító Okirat tartalmazza, a Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (3) bekezdése, valamint a nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet szerinti tartalommal az alábbi alapító okiratot adja.
1.3.2. A Helyi Pedagógiai Program Óvodánk helyi nevelési programja tartalmazza az óvodánk nevelési alapelveit, célkitűzéseit az országos óvodai nevelés alapelveinek megfelelően. Meghatározza azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, valamennyi gyermek adottságainak és fejlettségének megfelelő, differenciált fejlesztését, fejlődésének segítését. Különös figyelmet szentel nevelőmunkája során a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztésének és fejlődés-követésének. Tartalmazza a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, a szülő, a gyermek és a pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit. Felsorolja a nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét.
9
Címe: HAGYOMÁNYŐRZŐ ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAM
1.3.3. A Házirend A Házirend a jogszabályokban megfogalmazott jogok, kötelességek érvényesülésének helyi gyakorlata, az intézmény működésének belső szabályozója. A Házirend a gyermekekre, a pedagógusokra, az intézmény valamennyi alkalmazottjára és a szülőkre terjed ki, akik a gyermekek törvényes képviselőiként gyakorolnak jogokat, illetve teljesítik kötelezettségeiket. A Házirend tartalmazza: Az óvoda adatait Az óvodai munkarenddel, az óvoda és az óvodához tartozó területek használatával és a
gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos szabályok. Nyitva tartás, munkarend
Az óvodába való felvétel, átvétel A gyermekek fogadása Távolmaradások igazolások rendje
Az étkezéssel kapcsolatos teendők Gyermekek egészségével kapcsolatos szabályok Az óvoda óvó- védő előírásai Az óvoda helyiségeinek használati rendje A gyermekek és a szülők jogai és kötelességei
A szülők és az óvoda együttműködése, tájékoztatása, ügyintézés, panaszkezelés A házirenddel kapcsolatos szabályok A nyilvánosságra hozatal módja és formája A megismerhetőség folyamatos biztosítása A rendszeres felülvizsgálat és módosítás szabályai A házirend hatálybalépése Záradék
10
11
1.3.4. Éves munkaterv Az intézmény vezetője az intézmény feladatainak végrehajtására intézményi munkatervet készít. Az éves munkaterv összeállításához, annak tervezésekor javaslatot kell kérni az intézményben működő, vezetést segítő testületektől, szervektől, közösségektől. A munkatervnek tartalmaznia kell: Az óvodai nevelési év rendjét; A tárgyi és személyi feltételeket; A szülői, a nevelőtestületi értekezletek, az ünnepélyek rendjét; A gyermekvédelmi munkatervet, Rendezvény tervet, A nevelési évre vonatkozó feladatokat felelősök, és határidők megjelölésével. A munkatervet az intézmény dolgozóival ismertetni kell, valamint meg kell küldeni az intézményben működő, vezetést segítő testületek, szervek, közösségek képviselőinek és a felügyeleti szervnek. Az intézmény vezetője a munkaterv végrehajtását folyamatosan ellenőrzi és értékeli.
1.3.5. Egyéb dokumentumok
Az intézmény működését meghatározó dokumentum a Szervezeti és Működési Szabályzat valamint azok mellékletét képező, a szakmai és gazdasági munka vitelét segítő különféle szabályzatok, munkaköri leírások. Az SZMSZ-hez az alábbi belső szabályzatok kapcsolódnak:
Belső ellenőrzési szabályzat; Pénzkezelési szabályzat; Munkavédelmi szabályzat; Tűzvédelmi szabályzat;
12
Ügyviteli, iratkezelési szabályzat, Adatkezelési szabályzat; Felesleges vagyontárgyak hasznosításának selejtezésének szabályzata; Számítástechnikai védelmi szabályzat; Szülők Közösségeinek Szabályzata.
MELLÉKLETEK: Munkaköri leírás Házirend Tűzriadó, Kiürítési és Bombariadó terv Továbbképzési terv
1.4. Az intézmény jogállása és legfontosabb adatai
ALAPÍTÓ OKIRAT Az intézmény jogállására, tevékenységére vonatkozó rendelkezéseket az Alapító Okirat tartalmazza. A Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (3) bekezdése, valamint a nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet szerinti tartalommal az alábbi alapító okiratot adja ki: 1.Intézmény neve: Baptista Szeretetszolgálat Csicsergő Óvodája Rövidített neve: Csicsergő Óvoda 2. Az intézmény székhelye: 4484, Ibrány Óvoda utca 5. 3. Az intézmény OM azonosító száma: 201729 4. Az intézmény telephelyei: -
13
5. Az intézmény alapítója és székhelye: Közép-Szabolcsi Többcélú Kistérségi Társulás 4484 Ibrány Hősök tere 3. 6. Az intézmény alapítási éve: 1960 7. Az intézmény fenntartója és székhelye: Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy Székhelye: 1111 Budapest, Budafoki út 34/b. 8. Felügyeleti szerve: Szakmai és törvényességi felügyeletet a fenntartó, a fenntartói tevékenység törvényességi ellenőrzését Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Kormányhivatala látja el. 9. Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy 10. Az intézmény típusa: óvoda 11. Az intézmény alapfeladata:
-óvodai nevelés -nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése -a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése Államháztartási szakágazati besorolása: 851020 óvodai nevelés Az intézmény tevékenységei: -
Inkluzív nevelés megvalósítása.
-
Az ötödik életévét betöltő gyermekek kötelező jelleggel történő fejlesztése.
-
Vélemény kialakítása a tankötelezettség kezdetének megállapításához a közoktatási törvényben meghatározottak szerint. a) Az intézmény alaptevékenysége:
851020 iskolai előkészítő oktatás- óvodai nevelés, ellátás
14
851013 nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Az intézmény ellátja a szakértői bizottság szakvéleménye alapján a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 13. pontja aa) alpontja, valamint 25. pontjában meghatározott, integráltan oktatható, nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekeket az alábbiak szerint: -
enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek b) Az alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységei:
562912 Óvodai intézményi étkeztetés Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Rövid időtartamú közfoglalkoztatás, Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása Nem lakó ingatlan bérbeadása 56.29 Egyéb vendéglátás, szervezett intézményi étkeztetés -
intézményi szervezett étkeztetés
-
gyermek-, tanuló felügyelet, készenlét,
-
bejáró tanulók ellátása
-
gyógykezelés alatt álló tanulók segítése
-
pedagógiai szakmai szolgáltatás, szakmai fejlesztési feladatok
-
különleges helyzetben lévő tanulók támogatása:
-
fejlesztő, felzárkóztató foglalkozás kis létszámú csoportban
-
a képesség- kibontakoztató felkészítés
-
integrációs nevelés-oktatás
-
személyiségfejlesztő, tehetséggondozó felzárkóztató nevelés-oktatás,
-
kulturális, szabadidős tevékenység,
-
egészségfejlesztés,
-
minőségfejlesztési feladatok ellátása
-
szakmai fejlesztési feladatok ellátása
-
esélyegyenlőségi feladatok ellátása
12. Az intézménybe felvehető tanulók maximális létszáma: 93 fő 13. Az intézmény munkarendje és az évfolyamok száma: nappali ellátás, 3 csoport
15
14. Illetékesség, működési köre: Ibrány közigazgatási területe 15. A feladatellátást szolgáló vagyon: 1. 4484 Ibrány Óvoda utca 5. Hrsz: 345 2. Ibrány Város Önkormányzata az 1. pontban megjelölt ingatlanokban lévő valamennyi felszerelés, berendezés és ingóság használatát biztosítja. 16. A használatba adott vagyon feletti rendelkezési joga: A fenntartó az ingatlant az intézmény működéséhez rendelkezésre bocsájtja. Az intézmény nem jogosult az ingatlant elidegeníteni, megterhelni. Az ingatlan használati joga az ingatlanhasználati szerződésben foglalt szabályok szerint, az ingó vagyon használati joga teljes mértékben kiterjed a pedagógusokra és a tanulókra egyaránt. 17. Az intézmény jogállása és gazdálkodás: Önállóan működő és gazdálkodó intézmény 18. A gazdálkodással összefüggő jogosítványok: A működési és felhalmozási kiadásokat az intézmény által évente összeállított és a fenntartó által jóváhagyott összesített költségvetésben kell előirányozni. 19. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény vezetőjét a Baptista Szeretetszolgálat Elnöke nevezi ki. Az intézményvezető az Intézménnyel áll munkajogviszonyban, felette a munkáltatói jogokat azonban a Baptista Szeretetszolgálat Elnöke gyakorolja. 20. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése: Az intézményben foglalkoztatottak a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény vonatkozó rendelkezései alapján kerülnek foglalkoztatásra. 20. Az intézmény képviseletére jogosultak: Fenntartói feladatkörében, a Baptista Szeretetszolgálat képviseletében Szenczy Sándor Elnök jár el. Az intézmény nevében általános képviseletre jogosult az intézményvezető.
16
Őket távollétük esetén a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott helyettes képviseli. Az Alapító Okiratban nem szabályozott kérdésekben az intézmény, illetve a Baptista Szeretetszolgálat Szervezeti és Működési Szabályzatának előírásai az irányadók. 23. Záradék: Jelen Alapító Okirat 2013. szeptember 1-jén lép hatályba Az intézmény adószáma: 18292985-1-15
1.5. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya Az intézmény számára jogszabályokban, testületi döntésekben megfogalmazott feladat- és hatásköri,
szervezeti
és
működési
előírásokat
a
jelen
SZMSZ-ben
figyelembevételével kell alkalmazni. Az SZMSZ hatálya kiterjed:
az intézmény vezetőire, az intézmény dolgozóira, az intézményben működő testületekre, szervekre, közösségekre, az intézmény szolgáltatásait igénybe vevőkre.
17
foglaltak
II. fejezet Az intézmény feladatai
2.1. Az intézmény feladatai és hatásköre Az intézmény számára meghatározott feladatoknak és hatásköröknek az intézmény szervezeti egységei, dolgozói közötti megosztásáról az intézmény vezetője gondoskodik. A feladatok és hatáskörök megosztása nem lehet ellentétes a jogszabályok és az alapító, fenntartó által az intézmény egyes szervezeti egységeire, vezetőire és dolgozóira kötelezően előírt feladatokkal, hatáskörökkel. Az intézményben folyó tevékenységet az alábbi jogszabályok határozzák meg: -
2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról,
-
Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény
-
2000. évi C. törvény a számvitelről,
-
368/2011.
(XII.
31.)
Korm.
rendelet
az
államháztartásról
szóló
törvény
végrehajtásáról, -
249/2000. (XII. 24.) Korm. r. az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól.
-
370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belsőellenőrzéséről.
2.1.1. Az intézmény alaptevékenysége(i): Az intézmény az Alapító Okiratában foglaltaknak megfelelően az alábbi szakmai alapfeladatként meghatározott alaptevékenységet látja el:
18
A szakfeladat megnevezése
Száma
Iskolai előkészítő oktatás- óvodai nevelés, ellátás
851020
Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása
851012
Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás
851013
Az intézmény kisegítő, kiegészítő tevékenysége(i): A szakfeladat megnevezése Óvodai intézményi étkeztetés
Száma 562912
III. fejezet Az intézmény szervezeti felépítése
3.1. Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény szervezeti felépítését alá- és fölérendeltség, illetőleg munkamegosztás szerint az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza.
3.1.1. Az intézmény személyi feltételei: Engedélyezett óvodapedagógus álláshely összesen 7 fő: -
Óvodapedagógus 6 fő, óvodavezető 1 fő
-
Dajka: 4 fő, ebből: konyhai kisegítő, gyermekkísérő 1 fő
-
Egyéb ügyintéző: 1 fő
Működő csoportok száma: 3 csoport
19
3.1.2. Munkáltatói jogkör gyakorlása Az óvodavezető kinevezője a Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy, felette az egyéb munkáltatói jogokat a Baptista Szeretetszolgálat Elnöke, Szenczy Sándor gyakorolja. Az óvoda dolgozóinak munkáltatója az óvodavezető. Az intézmény dolgozóinak jogállása: alkalmazott. Az óvodában dolgozó alkalmazottak létszámát a Kt. 1. sz. melléklete tartalmazza. (Kt. 39.§ (3)) Az intézmény vezetője valamennyi dolgozó felett munkáltatói jogkörrel rendelkezik. A munkáltatói jogok gyakorlásával kapcsolatos jogszabályi hátteret a 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről adja. A alkalmazotti nyilvántartásokat az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően az óvodavezető kezeli.
3.1.3. Az intézmény alkalmazotti munkakörei Óvodavezető óvodavezető helyettes óvodapedagógusok; dajkák; egyéb ügyintéző A munkakörökben a jogszabály által meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező személy foglalkoztatható. Az óvodapedagógus kötelessége, hogy munkáját az óvodai nevelés országos alapprogramja, illetve az Óvoda Helyi Pedagógiai Programja útmutatásával, az SZMSZ, a Házirend és a munkaköri leírása alapján végezze. Az óvodapedagógust munkakörével kapcsolatosan az alábbi jogok illetik meg: a) Személyét, mint a pedagógus közösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői tevékenységét értékeljék és elismerjék; b) A pedagógiai program alapján az ismereteket, a nevelés módszereit megválassza; c) d) a 4. § (2) bekezdésében foglaltak megtartásával mely szerint az intézmény pedagógiai programja, működése, tevékenysége és irányítása, vallási és világnézeti tanítások igazságáról nem foglalhat állást, vallási és világnézeti kérdésekben semlegesnek kell maradnia saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő munkáját anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené, vagy késztetné a gyermeket; e) Irányítsa és értékelje a gyermekek munkáját;
20
g) Hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez; h) A nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat; i) Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa. Az óvodapedagógus kötelessége: a) Nevelő tevékenysége keretében gondoskodjon a gyermek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, továbbá az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse; b) Nevelő tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segítse a gyermek képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkózását gyermektársaihoz; c) A gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye; d) Közreműködjön a gyermekvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében; e) A gyermek életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttassa a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekedjék azok betartatására; f) A szülőket a gyermeküket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek; g) A szülő javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon; h) A gyermekek és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa; i) A gyermekek részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja. j) A pedagógus hét évenként legalább egy alkalommal . jogszabályban meghatározottak szerint továbbképzésben vesz részt. A továbbképzésben részt vevő, tanulmányait sikeresen befejező pedagógust jogszabályban meghatározottak szerint anyagi elismerésben kell részesíteni. Megszüntethető Knt. 62. § (2) hivatkozással annak a pedagógusnak a munkaviszonya, illetve közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, illetve tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát vagy egyéb jogszabályban meghatározott vizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben.
21
k) A gyermekek kísérése: A gyermekek intézményen kívüli kísérése esetén idegen helyen ( pl. kirándulás) minden öt gyermek után egy felnőtt, egyéb megfigyelő sétáknál 3 felnőtt megy egy csoporttal. PEDAGÓGUSKÉP
Olyan pedagógus, akire a humanizmus, a pedagógiai optimizmus, a partnerek igényeit figyelembe vevő, velük együttműködő, megértő, elfogadó, a segítséget előtérbe helyező gyermekszeretet jellemző.
A különbözőségeket, a gyermek egyéniségét tiszteletben tartó, az egyéni értékek pozitív irányú megközelítését erősítő, azokat elfogadtató pedagógus személyiség.
Olyan pedagógus aki a nevelőtestület aktív tagja, a helyi PP- ban megalkotott elvek, célok, feladatok
megvalósításában együttműködő,
kezdeményező,
a pedagógiai
módszerek megválasztásában önálló, akire szakmai tapasztalatok átadásának készsége és a megújulás igénye jellemző. A Csicsergő Óvoda a Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy által fenntartott keresztény egyházi intézmény. Küldetését akkor töltheti be, ha szellemiségében, rendjében, megnyilatkozásaiban a Biblia tanításainak és Jézus Krisztus példájának követésére törekszik. Az óvoda minden óvodapedagógusának és alkalmazottjának vállalása és feladata, hogy magatartásával és cselekedeteivel e tanításokat és ezt a példát hitelesen közvetítse az intézmény külső és belső környezete számára, hogy az óvoda hírnevét öregbítse. A nevelőtestületet (ideértve valamennyi alkalmazottat) a közösen megalkotott és vallott egységes követelmények jellemzik, melyek meghatározó elemei a közös nevelői hatásoknak. Törekvésünk,
hogy
az
óvoda
mindennapos
működési
gyakorlata
az
integritás
(feddhetetlenség, tisztesség, becsület), hatékonyság és számon kérhetőség következetes mintaképe legyen. A nevelő személyiségének összhangban kell állnia az általa és az óvoda által képviselt értékekkel. Fontos, hogy minden nevelő pontos, fegyelmezett, alapos munkát végezzen. A pedagógus legyen kreatív és magasan képzett; ezért elengedhetetlen számára a folyamatos önképzés, nyitottság a kultúra minden területe felé, mely szellemi és lelki feltöltődést biztosít a mindennapi munkája végzéséhez.
22
A nevelő konfliktusainak kezelésében etikusan járjon el, a szülői kapcsolatok terén az őszinteséget, nyíltságot és igazságosságot képviselje, a gyerekek nevelése elképzelhetetlen a szeretet, az elfogadás, az adás vágya és az empátia nélkül.
Egyéb Ügyintéző: Feladatait az óvodavezető útmutatása alapján, a munkaköri leírása szerint önállóan látja el. A hatáskörébe utalt feladatainak ellátása mellett, egyéb megbízás esetén beszámolási és titoktartási kötelezettséggel tartozik. Az óvoda működésével kapcsolatban feladatai az alábbiak: Az alkalmazottakkal, a gyermekekkel kapcsolatos nyilvántartások, egyéb ügyek, ügyintézői feladatok ellátása; Az óvoda dologi-, fenntartási- és egyéb adminisztrációs teendői végzése; Kapcsolattartás a szülőkkel, fenntartóval, gazdálkodó szervekkel, más intézményekkel. Nevelőmunkát közvetlenül segítő munkatársak (dajkák): A dajka az óvodapedagógus közvetlen munkatársa, segítője. Mindazokat a feladatokat végzi, amely szükséges a gyermek egész napos óvodai ellátásához, az óvodában végzett nevelési célok eléréséhez. Részletes munkaköri feladatait a munkaköri leírása tartalmazza. Feladatuk, az óvodapedagógus irányítása mellett: A gyermekek gondozása; Az óvoda épületének folyamatos, rendszeres tisztán tartása; A vezető által munkakörébe utalt egyéb, nem feladatkörébe tartozó teendők ellátása; Az óvodapedagógushoz hasonló magatartás, példamutató viselkedés és beszéd.
3.2.Az intézmény belső szervezeti egységeinek főbb feladatai Az intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál elsődleges cél, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően.
23
Az óvodában a nevelés, a Knt. és a végrehajtására vonatkozó jogszabályi rendelkezéssel kiadott Országos Óvodai Nevelési Program alapján elkészített Helyi Pedagógiai Program, továbbá a fenntartói rendeletek megtartásával, és az intézmény SzMSz-e szerint folyik. Az óvoda fenntartásáról a Baptista Szeretetszolgálat gondoskodik. Az intézmény szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan ügyben dönt, melyet a jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az
óvoda
működésével
kapcsolatos
döntések
előkészítésében,
végrehajtásában,
ellenőrzésében (jogszabályban meghatározott rendelkezések alapján) részt vesznek az óvodapedagógusok, a szülők, illetve képviselőik.
24
3.2.1. A vezetés Az intézmény vezetőjét a Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy pályázat útján nevezi ki, aki egyben a munkáltatója. A vezető határozatlan időre az intézmény óvodapedagógusa. Az óvodavezető az intézmény egyszemélyi felelőse és képviselője. Felelőssége kiterjed az intézmény működésének valamennyi kérdésére. Óvodavezető Az intézmény vezetője képviseli az intézményt. Az intézmény élén a magasabb vezetői beosztású óvodavezető áll. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Az intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe. Az intézmény vezetője a fenntartó engedélyével rendkívüli szünetet rendelhet el, ha az időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt, az intézmény működtetése nem biztosított. Intézkedéséhez a fenntartó egyetértése szükséges. Hatáskörébe tartozik a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása. Az óvodavezető a jogszabályokba foglalt, illetve a testület által hatáskörébe utalt ügyekben döntési joggal rendelkezik. Az óvodavezető a nevelőtestületi döntések, határozatok végrehajtására utasításokat adhat ki. Az óvodavezető döntései és utasításai előtt – a jogszabályokban meghatározott egyeztetési kötelezettségén túl – meghallgatja az óvoda alkalmazotti tagjait, munkaközösség-vezető stb./, illetve az érdekelt dolgozókat. Az óvodavezető felel: • az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, • a takarékos gazdálkodásért, • a pedagógiai munka színvonaláért,
25
• az óvoda ellenőrzési, mérési, értékelési programjának működéséért • a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, • a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért • a gyermekbalesetek megelőzéséért, • a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, • a pedagógus középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért és a továbbképzéssel kapcsolatos egyéb rendelkezések megtartásáért, • a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatok ellátásáért, • a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásának szakszerű megszervezéséért, ellenőrzéséért, • a szülők közösségével, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel való együttműködésért, • a jogszabályban meghatározott más feladatok végrehajtásáért, jogszabályok és rendeletek betartásáért.
Az óvodavezető jogköre Gyakorolja a munkáltatói, alkalmazási jogköröket a vonatkozó jogszabályok és a helyi szabályzatok alapján Dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály vagy a Alkalmazotti Szabályzat nem utal más hatáskörbe. Képviseli az intézményt. Az óvodavezető feladatai az alábbiak szerint csoportosíthatók • pedagógiai feladatok • munkaügyi feladatok • gazdálkodási feladatok • tanügy-igazgatási feladatok További feladatai • Kapcsolattartás, koordináló tevékenység a fenntartóval, közvetlen és közvetett partnereivel. • A Munka Törvénykönyvében és a Szervezeti és Működési Szabályzatban megfogalmazott, a vezetésre vonatkozó pontok maradéktalan ellátása.
26
Kizárólagos jogkörébe tartozik • az intézmény képviselete; • a nevelőtestület vezetése; • a tanügy-igazgatási döntések meghozatala; • a munkáltatói jogok gyakorlása; • a vezető beosztású alkalmazottak közvetlen irányítása; • a gazdálkodási feladatokban közreműködő Egyéb ügyintéző közvetlen irányítása; • a kiadmányozási jogkör gyakorlása. A Munkaközösség vezetője A nevelőtestület javaslatára az óvodavezető bízza meg a szakmai munkaközösség vezetőjét, aki beszámolási kötelezettséggel tartozik az óvodavezető felé. A munkaközösség tagjai az óvodavezető által meghatározott működési rendben, munkaterv alapján dolgoznak elméleti és gyakorlati területen, döntenek a nevelőtestület által átruházott kérdésekről és arról meghatározott időben, és módon tájékoztatják a nevelőtestületet. A szakmai munkaközösség feladatai: Az óvodavezető az előző év tapasztalatai alapján hiányosságokat tár fel az első nevelőtestületi értekezleten. A feltárt elemzés alapján vezetői ajánlást készít, melyet a nevelőtestületnek bemutat. A vezetői javaslat tartalmazza a hiányosságok pontos leírását, a cél meghatározását és a hiba javítását segítő, sikerkritériumokat. Javaslatot tesz a módszerekre, eszközökre, mellyel a hiányosságok megszüntethetők. A munkaterv elfogadása után a feltáró értékelést a felelősök és a résztvevők elvégzik. Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruházza a szakmai munkaközösség vezetőjére • a szakmai munkaközösség önálló felelős vezetését, • a nevelőmunka éves munkatervben meghatározott feladatainak ellenőrzését, • az éves munkatervben meghatározott módon a pedagógiai munka színvonalának megőrzését, emelését.
27
A szakmai munkaközösség vezetőjének feladata • az óvoda szakmai és módszertani tevékenységének irányítása, segítése, ellenőrzése, • a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, • a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, • a tervező munkában segítségadás, • a pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, a pályázatok nevelőtestületi konszenzuson alapuló megírása, sikeres pályázat esetén annak lebonyolítása és elszámolása, • összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját, • módszertani értekezletet és bemutató foglakozásokat tart és szervez, • irányítja a munkaközösség tagjainak szakmai fejlődését, továbbképzését, • segíti a szakirodalom tanulmányozását és felhasználását, • ellenőrzi a munkaközösség tagjainak nevelési terveit, • javasolja a vezetőnek a munkaközösségi tagok jutalmazását, kitüntetését,. • képviseli a munkaközösséget szakmai kérdésekben az intézményen belül és kívül, • ellenőrzi a munkaközösség tagjainak a szakmai munkáját. A szakmai munkaközösség vezetőjének felelőssége • A szakmai innovációk álljanak összhangban az intézmény munkatervével, pedagógiai programjával. • A szakirodalom figyelemmel kísérése, az új módszerek felkutatása, gyakorlatba történő integrálása Beszámolót, összefoglaló elemzést, értékelést, készít a nevelőtestület számára az éves feladatterve szerinti teljesítéséről, a fejlesztési folyamatról, igény szerint az intézmény vezető részére a munkaközösség tevékenységéről.
28
Gyermek- és ifjúságvédelmi munkaközösség vezető: (1 fő) Munkaköri leírásának melléklete alapján ellátja a gyermekvédelmi feladatokat. Feladatai: Gyermekvédelmi esetek, a hátrányokkal küzdő gyermekek kiszűrése, felmérése, családlátogatás; Gyermekvédelmi teendők koordinálása az óvoda vezetőjével, a csoportban dolgozó óvodapedagógusokkal és a dajkákkal;
Kapcsolattartás
az
Önkormányzat
Szociális
Osztályával,
a
Pedagógiai
Szakszolgálattal, a Gyermekjóléti Szolgálattal és a Családsegítő Szolgálattal.
3.2.2. Az óvodavezetést és az óvodai munkát segítő közösségek A nevelőtestület: A nevelőtestület a nevelési intézmény pedagógusainak közössége, tagjai az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. Az óvoda legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: a) A nevelési illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása; b) Az éves munkaterv elfogadása c) Az SzMSz és módosításának elfogadása; d) A nevelési intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; e) A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; f) A Házirend elfogadása; g) Az óvodavezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; h) (2)A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatban, valamennyi kérdésben. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze, ha az óvodavezető, vagy az óvodában működő valamely testület által választott vezetőségi tag, illetve a nevelőtestületi tagok kétharmada erre javaslatot tesz. A nevelőtestület üléseit az óvodavezető vagy megbízottja vezeti. Az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni. Jegyzőkönyvet kell készíteni akkor, ha a nevelési intézmény nevelőtestülete:
29
A nevelési intézmény működésére; A gyermekekre, vagy; A nevelőmunkára vonatkozó kérdésekben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz),illetőleg; A nevelési intézmény vezetője elrendelte; Ha készítését jogszabály írja elő. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: A jegyzőkönyv készítésének helyét, idejét; A jelenlévők felsorolását; Az ügy megjelölését; Az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat; Az elhangzott nyilatkozatokat; A hozott döntéseket; A javaslatokat; A határozatokat; A szavazás arányát. A jegyzőkönyv készítőjének aláírását; Továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott aláírását. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére (vagy döntésére) tagjaiból bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, vagy a szülők képviselőjére. A nevelőtestület tagjai javaslatot tehetnek az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ha a javaslat elbírálása nem tartozik a nevelőtestület hatáskörébe, akkor a döntésről az óvodavezető 30 napon belül köteles választ adni. A nevelőtestület tagjai kérhetik a válasz írásbeli rögzítését. Az óvodapedagógusok saját csoportjukban a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek érdekében tett intézkedéseket, a családi körülmények változásait ellenőrzik, munkaterv alapján együttműködnek a gyermekvédelmi felelőssel. A Szülők Közössége jogaikat bővebben az SZMSZ 3.3.5.pontjában.
30
3.3. Az intézmény belső és külső kapcsolattartás rendje
3.3.1. A közösségek közötti kapcsolattartás formáit tartalmazza A szülők közösségeinek éves munkaterve; Szakmai munkaközösségek munkaterve Alkalmazotti Szabályzat; Az óvoda éves munkaterve; A részletes munkaköri leírások.
3.3.2. Az óvoda alkalmazotti közösségének kapcsolattartási rendje, formája
Nevelőtestület közössége; Szülői Közösség; Munkatársi közösség.
3.3.3. A kapcsolattartás formái, értekezletek Értekezletek Az óvodában az alábbi értekezleteket kell megtartani: a) Nevelőtestületi értekezletek; b) Munkatársi értekezletek, (Alkalmazotti értekezletek); c) Vezetőségi értekezletek; d) Szülői értekezletek. a.) Nevelőtestületi értekezletek: Rendszeres kibővített értekezlet, évente háromszor, témáját és időpontját a munkatervek tartalmazzák. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet, összehívhatja az óvodavezető, vagy a nevelőtestület, ha azt a nevelők 1/3-a kéri. A javaslattevő is, és az óvodavezető is köteles előre közölni az értekezlet témáját. Az értekezletről mindenkor jegyzőkönyvet kell készíteni! b.) Munkatársi értekezletek: Résztvevők: óvodapedagógusok, dajkák, egyéb dolgozók;
31
A vezető hívhatja össze, de kezdeményezhetik a munkatársak is az előző feltételek mellett. Célja és feladata: Az óvodai nevelés célkitűzéseinek ismertetése; Eredmények, hiányosságok feltárása, megvitatása; A soron következő feladatok megbeszélése; Munkaszervezési kérdések megbeszélése; A dolgozók élet-, és munkakörülményeinek megbeszélése; Tájékoztatás aktuális kérdésekről; A dolgozók véleményének, javaslatainak meghallgatása; Tűzvédelmi és munkavédelmi oktatás megtartása. c.) Szülői értekezletek Igény esetén az óvodavezető a fenntartó, a nevelőtestület minősített többsége, saját kezdeményezésre összehívhatja az intézményi szintű szülői értekezletet. (pl. kiscsoportosok fogadásakor, nagycsoportosok iskola kezdése előtt); A szülői értekezletet a szülők is összehívhatják abban az esetben, ha azt a szülők nagyobb közösségét képviselő szülői kör ezt támogatja. Szülők nagyobb közösségének a szülők 60% át, illetve a szülőket reprezentatív módon képviselő szülői szervezetet tekintjük. Az óvoda által tervezett értekezletek időpontját és témáját a munkatervek tartalmazzák; Az értekezlet napirendjét 3 nappal előbb a szülők tudomására kell hozni hirdetőtáblán, vagy meghívók segítségével; A szülői értekezletekről mindig jegyzőkönyvet kell készíteni. Célja és feladata: A szülők részére pedagógiai ismeretek átadása Az óvodai nevelés célkitűzéseinek, módszereinek, programjainak ismertetése; Tájékoztatás a gyermek fejlődéséről; Egészségügyi felvilágosító tevékenység; A Szülők Közössége vezetőségének megválasztása, munkatervének és végzett munkájának ismertetése, értékelése; Tájékoztatás aktuális kérdésekről.
32
3.3.4. Az óvodavezető felel: Az intézmény szakszerű és törvényes működéséért; A költség-hatékony gazdálkodásért; A pedagógiai munkáért; Az óvoda ellenőrzési, mérési-értékelési rendszerének működtetéséért; A gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért; A nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért; A pedagógusok középtávú továbbképzési programjának, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért; A pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért; A munkavállaló érdek-képviseleti szervekkel, az óvodában működő szülői szervezetekkel való együttműködésért; A kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási jogkör gyakorlásáért; Az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntésért, amelyet jogszabály nem utal át más hatáskörbe; A jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartásáért a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben; Az intézmény külső szervek előtti teljes képviseletéért, azon lehetőség figyelembe vételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat; A jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és nem átruházható feladatok ellátásáért; A gazdálkodási feladatokban közreműködő óvodatitkár munkájának közvetlen irányításáért. A nevelőmunka irányításáért és ellenőrzéséért; A rendelkezésre álló költségvetés alapján a szükséges tárgyi feltételek biztosításáért; A helyi szülői szervezetek működtetésének segítéséért; A nevelőtestületi értekezletek és az alkalmazotti közösség értekezletének előkészítéséért, levezetéséért; A gyermekbalesetek megelőzéséért; A gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért;
33
A nevelőtestület vezetéséért; A nevelőmunka irányításáért és ellenőrzéséért.
3.3.5. A vezető és az óvodai szülői szervezetek közötti kapcsolat formái
A szülői képviselőkkel való együttműködés szervezése az óvodavezető feladata. Az óvoda vezetése reprezentatívnak a legalább 50% arányban szülőket képviselő szülői szervezetet - a Szülői Választmányt tekinti reprezentatív szülői képviseletnek. A működés feltételeiről igény szerint mindkét szülői szervezet esetében az óvodavezető gondoskodik. Az Sz. Sz. K-k képviselőit meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amelyekben a szülők képviselőinek egyetértési vagy véleményezési joga van. Ha a szülői szervezetek az intézmény működésével kapcsolatosan véleményt nyilvánítottak, vagy a nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyben javaslatot tettek, a vélemény és a javaslat előterjesztéséről 8 napon belüli rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásával az óvodavezető gondoskodik. Az intézményi szintű Szülői Szervezet Közösségek vezetőivel az óvodavezető, a csoport szintű ügyekben a csoport Sz. Sz. K-nak képviselőjével az óvodapedagógus tart kapcsolatot. Az intézmény vezetője, a szülői szervezetek választott vezetőit legalább félévente tájékoztatja az intézményben folyó nevelőmunkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről. Az óvodapedagógus a csoport Sz. Sz. K. képviselőjét havonta tájékoztatja. A Szülői Szervezet Közösségeknek véleményezési jogköre az alábbiakra tejed ki: Az óvodai nevelési év rendjét meghatározó óvodai munkaterv, a szülőket is érintő téma véleményezésére; A vezető pályázatának, szakmai programjának véleményezésére, A vezető és a szülői közösség közötti kapcsolattartás formájára;
34
A Szülői Szervezet Közösségének véleményezési jogköre az alábbiakra terjed ki: A Szervezeti és Működési Szabályzat; Pedagógiai program; Házirend. A Szülői Szervezet Közösségeknek tanácskozási jogköre az alábbiakra terjed ki: A gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdések körébe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője útján, tanácskozási joggal részt vegyen a nevelőtestület értekezletein.
A Szülői Szervezet Közösségeknek tájékoztatás kérési joga az alábbiakra terjed ki: A gyermekek nagyobb csoportját (25 fő) érintő kérdések körébe tartozó ügyekben.
3.3.6. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a feladatok elvégzésével megbízott beszámoltatása A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. Ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni a foglalkozási, a pedagógiai program, továbbá a szervezeti és működési szabályzat elfogadásánál. A nevelőtestület az óvoda éves munkatervének elkészítési jogát az óvodavezetőre ruházza át. A nevelőtestület kizárólagos döntési jogkörébe tartozik: -
a pedagógiai program és módosításának elfogadása;
-
a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása;
-
a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése;
-
a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása;
-
35
a házirend
A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az óvodavezető, hatásköréből átruházza a pedagógusokra: A nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megünneplésének megszervezését.
3.3.6.1. A szülők és az óvodai nevelők kapcsolattartása A szülők jogait és kötelességeit a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 72. § tartalmazza. Az óvoda vezetésében a szülők képviseletét az óvodai Szülők Közössége látja el. A csoportok Szülők Közössége csoportonként 3 főt delegál az intézményi Szülők Közösségébe. A szülőkkel, a családokkal az óvoda, segítő, partneri kapcsolatot tart fenn. A szülők számára az óvoda nyitott. A nyílt napon, nyílt héten és a beiratkozási napokon lehetőséget biztosítunk csoportok látogatására. Ha a családnak lehetősége van rá, segítünk, hogy a gyermek édesanyjával együtt érkezzen az óvodába. Ez a beszoktatási forma segíti legjobban az együttnevelést. A gyermekek egészséges testi, érzelmi és szellemi fejlődésének, a társadalmi normákat követő erkölcsi vonásai kialakításának legfőbb színtere a család. Az egészséges életmódra nevelésben a szülők példamutatása a legdöntőbb. Óvodánk a családdal együtt nevelve érhet el sikereket. Figyelembe vesszük a család elképzeléseit, és az óvodapedagógusok szaktudásuk és tapasztalatuk alapján tudnak segítséget adni a gyermek személyiségének fejlesztéshez. Óvodánk nyitott a szülők, családok felé. Kölcsönös bizalmon alapuló együttműködésre törekszünk a gyermekek sokoldalú fejlesztése érdekében. A kapcsolattartás folyamatosságát a közös tevékenységek változatos szervezésével valósítjuk meg.
36
3.3.6.2.
A
szülők,
és
az
óvodapedagógusok
közötti
nevelőmunka
összehangolására az alábbi esetekben nyílik lehetőség. Nyílt napokon, Fogadóórákon; Családlátogatásokon; Szülői értekezleteken; Hirdetőn olvasható információkon keresztül; Óvodai rendezvényeken, Családok ismerkedése az óvodával beiratkozáskor; Szülős beszoktatás alkalmával; A napi tájékoztatás, rövid eszmecsere, lényeges információk átadásakor; Az óvoda és család kapcsolatának alakulásában fontos szerepe van a Szülői Szervezet Közösségének.
3.3.7. A kiadmányozás szabályai 1. Az
intézményben
bármilyen
területen
kiadmányozásra,
a
kiadványok
továbbküldhetőségének és irattározásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá. 2. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az intézményvezető által – aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatban – megjelölt magasabb vezető beosztású alkalmazottja az intézménynek. 3. Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk: -
az intézmény adatai (név, cím, irányítószám, telefonszám, e-mail cím)
-
az irat iktatószáma
-
az ügyintéző neve
-
az ügyintézés helye és ideje 4. A kiadvány jobb felső részében a következőket kell feltüntetni:
-
37
az irat tárgya
-
az esetleges hivatkozási szám
-
a mellékletek száma 5. A kiadványokat eredeti aláírással vagy hitelesített kiadványként lehet elküldeni. Ha a kiadványozó eredeti aláírására van szükség, a kiadvány szövegének végén, a keltezés alatt, a kiadványozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. 6. A hitelesítést a kiadvány jobb oldalán kell elvégezni. A keltezés alatt a kiadványozó nevét „s,k.” toldattal valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni. Bal oldalon „A kiadvány hiteles” záradékkal kell ellátni. A hitelesítést végző a záradékot aláírásával és az intézmény körbélyegzőjével hitelesíti.
3.4. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja Az óvoda partnerkapcsolatot épített ki és működtet. A közvetlen és közvetett partnerek listája tartalmazza a partnerek megnevezését, a képviselő személyét, elérhetőségét, az intézmény képviselőjének személyét, a megkérdezés módját, gyakoriságát, a kommunikáció módját. Az óvoda gyermekvédelmi felelőse folyamatos kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal. A gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, testi, lelki egészségének biztosítása érdekében tájékoztatják a szülőt a jogokról, támogatásokról, ellátási formákról, a fenntartó önkormányzat ezzel kapcsolatos rendeletéről. Feladatai a nevelési intézményekkel kapcsolatban a következő: Segíti az óvoda gyermekvédelmi feladatainak ellátását; Összehangolja a gyermekekkel foglalkozó intézmények tevékenységét; Jelzőrendszert működtet; Új ellátások bevezetését kezdeményezi; Továbbképzéseket szervez a gyermekvédelmi felelősök részére; Segítséget nyújtanak a kérelmek előterjesztéséhez, szükség esetén kezdeményezik a támogatás megállapítását, az ellátás igénybevételét. Jelzőrendszerként működik az óvodai intézményben dolgozó valamennyi pedagógus, a gyermekvédelmi felelős, amely lehetővé teszi a gyermekeket általában veszélyeztető okok feltárását, valamint az egyes gyermek veszélyeztetettségének időben történő felismerését.
38
3.4.1. A társadalmi környezettel való kapcsolattartás Az egyházi jogi személy a hit- és vallásoktatást az óvodában a szülők igénye szerint szervezheti. A hit- és vallásoktatást az óvodában az óvodai foglalkozásoktól elkülönítve, az óvodai életrendet figyelembe véve kell szervezni. A hit- és vallásoktatás tartalmának meghatározása, a hitoktató alkalmazása és ellenőrzése, a hit- és vallásoktatással összefüggő igazgatási cselekmények végzése, így különösen a hit- és vallásoktatásra való jelentkezés megszervezése az egyházi jogi személy feladata. Az óvoda a nevelési intézményben rendelkezésre álló eszközökből köteles biztosítani a hit- és vallásoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket, így különösen a helyiségek rendeltetésszerű használatát, valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket. Az óvodavezető és az óvodapedagógusok rendszeres kapcsolatot tartanak fenn az iskolák igazgatóival, illetve az iskolák nevelőivel. A kulturális intézmények programjait folyamatosan figyelemmel kísérjük (bábszínház, kézműves foglakozások, kiállítások stb.), a rendezvények aktív részvétvevői vagyunk. A feladatok eredményesebb ellátása érdekében partnerkapcsolat kialakítására törekszünk az óvodát támogató civil szervezetekkel, és néhány vállalkozóval. 3.4.2. Az óvodavezető kapcsolatot tart
A Baptista Szeretetszolgálat képviselőivel, munkatársaival
Az Önkormányzat részéről a Polgármesterrel, Jegyzővel, Képviselő-testülettel Pedagógiai Szakmai Szolgáltatókkal Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal Roma Nemzetiségi Önkormányzattal Árpád Fejedelem Általános Iskola igazgatójával A Csuha Antal Baptista Általános Iskola és AMI igazgatójával; A Pedagógiai Szakszolgálattal A gyermekorvossal és védőnőkkel; A Mikrokörzeti Humánszolgáltató Központ vezetőjével, A Baptista Szeretetszolgálat által fenntartott Bóbita Bölcsődével Biztos Kezdet Gyerekházzal Kerex Tanuszoda Ibrány
39
3.5. Belső ellenőrzés Az intézmény belső ellenőrzésének megszervezéséért, rendszerének kialakításáért az intézmény vezetője a felelős. A szakmai ellenőrzések a Belső Ellenőrzési Szabályzat és az éves ellenőrzési terv alapján történnek, az ellenőrzési terv az intézményi éves munkatervben található. A belső ellenőrzés feladatköre magában foglalja az intézményben folyó: Szakmai tevékenységgel összefüggő és; Gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat.
3.5.1. A nevelőmunka belső ellenőrzésének rendje A belső ellenőrzés formáját, területeit és az ellenőrzésben résztvevők körét az óvoda éves munkaterve tartalmazza. Az óvodavezető, a tagóvoda-vezetők és a munkaközösségek az ellenőrzési ütemterv, illetve az írásban rögzített munkamegosztás alapján, a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében ellenőrzik, értékelik az intézményben folyó munkát. Az ellenőrzésbe külső szakember, szakértő is felkérhető, illetve bevonható. Az ellenőrzés kiterjed a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére és a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre. Az ellenőrzés tapasztalatait, majd a feladatok meghatározását az ellenőrzöttel ismertetni kell. Az általános tapasztalatokat a nevelőtestülettel tudatni, illetve értékelni kell. Az ellenőrzési terv tartalmazza: Az ellenőrzési területeket; a munkatervben kitűzött feladatok és tevékenységek összhangja és teljesítése, az óvodai csoportok és a gyermekek fejlődése és fejlesztése, a dokumentáció folyamatos ellenőrzése. Az ellenőrzés formáját, módszerét; Az ellenőrzés főbb szempontjait; Az ellenőrzött időszak meghatározását; Az ellenőrzést végző megnevezését; Az ellenőrzés időpontját; Az ellenőrzés tapasztalati értékelésének időpontját és módját;
40
Az ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra kell hozni. A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése. A belső ellenőrzés rendjét olyan módon kell kialakítani, hogy a nevelési év során valamennyi dolgozó munkáját értékeljék és elismerjék. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: Az óvodavezető; A szakmai munkaközösség; Az ellenőrzés kiterjed: A munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára; A minőségére; A munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre.
3.5.2. Az ellenőrzés fajtái Tervszerű, előre megbeszélt szempontok szerint; Spontán, alkalomszerű, a problémák feltárása, megoldása érdekében, valamint a napi felkészültség felmérése miatt.
3.5.3. Az óvoda belső ellenőrzésére jogosultak Az óvodavezető (az óvodában minden tevékenységet jogosult ellenőrizni); Az óvodavezető-helyettes (az óvodában a pedagógusok és a dajkák munkáját jogosult ellenőrizni); A munkaközösség-vezető (az adott évben kiemelt nevelési feladatok teljesítését ellenőrizhetik felkérésre).
3.5.4. Visszacsatolás az ellenőrzésre Azonnali megbeszélés az ellenőrzött személlyel, a tevékenység értékelése, elismerése; Vezetői megbeszélések keretén belül; Munkaközösségi foglalkozásokon; Nevelési évet értékelő munkatársi és nevelőtestületi értekezleteken.
41
3.5.5. Az ellenőrzés szempontjai Mindenkori szempont a gyermek fejlettségi-, neveltségi, viselkedési szintjének, szokás-, szabályrendszerének, társakhoz való viszonyának, játék tevékenységének megfigyelése, illetve az évente elfogadott szempontok alapján.
3.5.6. Az ellenőrzés követelményei Az óvodapedagógusok személyiségének, egyéniségének, egyéni adottságainak megfigyelése. (Az ellenőrzött személy véleményét meg kell hallgatni, az eredményesség számonkérése érdekében); Az ellenőrzést mindenkor értékelésnek kell követnie, amelynek segítenie kell a fejlesztést, az elemzés után konkrét feladatokat kell meghatározni, határidővel; Az ellenőrzésnek mindenkor reális helyzetet figyelembe vevőnek, elfogulatlannak kell lennie; Az ellenőrzési szempontokat minden nevelési év elején kell ismertetni; Az ellenőrzés eredményeiről, az ellenőrzésre jogosultak, az óvodavezetőnek, írásban kötelesek beszámolni;
4. AZ ÓVODA MŰKÖDÉSI RENDJE Az óvoda hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az Nkt 8.§ rendelkezik a gyermekek óvodai felvételéről, óvodai neveléséről.
Óvodánk nyitvatartási ideje: Az óvoda hétfőtől – péntekig: 600 órától - 1700 óráig Reggel 600 – 730 óráig, valamint este 1600 – 1700 óráig a kijelölt csoportokban, ügyeleti rendszerrel, összevontan biztosítunk játéktevékenységeket azon gyermekek részére, akiknek szülei ezt igénylik. A nyitva tartás ideje alatt óvodapedagógusok foglalkoznak a gyermekekkel. A bejárati ajtók ill. a kapuk reggel 800 óráig nyitva vannak, ezt követően 1230 óráig zárva kell tartani. Kíséret nélkül idegen személy nem tartózkodhat az óvodában. Az óvodában a nevelési év szeptember 01-től augusztus 31-ig tart.
42
Munkarend változás miatt az óvoda nyitva tartása változhat. A várhatóan bekövetkezendő változásokról legalább egy héttel előbb tájékoztatjuk a szülőket. A gyermek heti és napirendje az életkori sajátosságok figyelembe vételével minden csoportban a Helyi Óvodai Pedagógiai Programban meghatározott szempontok alapján történik. Az óvoda nyári zárva tartása a fenntartó által meghatározott ideig tart, amelynek időpontjáról a szülőket szülői értekezleten legkésőbb minden év február15-ig szóban és írásban tájékoztatjuk. A gyermek-elhelyezési igényüket a szülőknek írásban kell jelezniük a hirdetőtáblákon kifüggesztett határidőig! Az óvoda a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 3.§ értelmében tanévenként 5 nevelés nélküli munkanapot tarthat, melyről a szülőket az esedékes nevelés nélküli munkanap előtt 7 nappal tájékoztatjuk. A nevelés nélküli munkanapokon minden alkalomra ügyeletet biztosítunk. A nevelés nélküli munkanapok felhasználásának elvei: Nevelési értekezlet, szakmai és egyéb szervezeti továbbképzések megtartására vehetők igénybe.
4.1. Az óvodai felvétel rendje Az óvodai felvétel jelentkezés útján történik; A felvételnél meghatározó a fenntartó által megállapított férőhelyszám; A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik, illetve szülője dolgozik, rugalmasan biztosítva a szülő számára a szabad óvodaválasztást; Az óvodai jelentkezés módját, a határidő előtt legalább 30 nappal, nyilvánosságra kell hozni; A felvételt az intézmény vezetője végzi. Minden jelentkező gyermeket nyilvántartásba kell venni; A szülő gyermeke felvételét bármikor kérheti a törvényi előírások határain belül; A beíratáshoz szükséges a gyermek születési anyakönyvi kivonata, és a szülők személyi igazolványa; lakcímbejelentő, társadalombiztosítási kártya A felvételnél az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: óvodaköteles korba lépett, 5. életévét betöltő gyermek, illetve 2014. szeptember 1-től 3. életévét betöltő gyermek
43
egyedülálló szülők gyermeke, mindkét szülő dolgozó, állami gondozott, az etnikai kisebbséghez tartozó gyermek, egyéb szociális okok miatt veszélyeztetett vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, amennyiben betöltötte 3. életévét, akinek felvételéről a gyámhatóság döntött. A felvételt nyert gyermekeket köteles a szülő rendszeresen óvodába járatni.
4.1.1. Csoportok szervezési elvei A csoportok kialakítását a gyermekek kora, fejlettségi szintje, illetve az adott körülmények határozzák
meg.
Az
óvodavezető
dönt
a
csoportok
kialakításáról,
létszámának
megállapításáról a szülői igények és az óvodapedagógusok kéréseinek figyelembevételével. Óvodánkban törekszünk a csoportok életkor szerinti kialakítására, beiratkozástól függően, működtetünk részben osztott, illetve vegyes csoportot is. 2013. Szeptember 1-től az óvodai csoport átlaglétszám 20 fő, minimum 13 fő, maximum 25 fő. Az óvodai csoportra megállapított minimális és maximális létszámtól akkor lehet eltérni, ha nevelési, tanítási év során gyermek átvétele, felvétele miatt indokolt. A csoportok átmeneti, vagy tartós ideig történő összevonása az óvodavezető hatásköre. Rendkívüli esetben, ha a csoportok létszáma erősen lecsökken, a teljes nyitvatartási időben a csoportokat össze lehet vonni. Az összevonás elvei: Normál csoportlétszámok kialakítása 25 fő; A nevelés folyamatosságának megtartása; Ciklusonként azonos nevelő alkalmazása.
44
A gyermek távolmaradását a szülőnek be kell jelentenie. Részletes rendelkezés a Házirendnek megfelelően történhet. 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet 2012. szeptember 01. napján lépett hatályba. A gyermek mulasztásával kapcsolatos szabályokról a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § rendelkezik.
4.3. Térítési díj be-, illetve visszafizetésére vonatkozó rendelkezések Részletes rendelkezés a Házirendnek megfelelően történhet.
4.4. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás, kapcsolattartás rendje Az óvodába járó gyermekek egészségügyi gondozását az óvoda gyermekorvosa, fogorvosa és védőnője látja el, (a fenntartó és a házi gyermekorvosi szolgálat közötti megállapodás alapján); Az egészségügyi ellátás a 26/1997. NM. rendelet alapján történik.(Az orvos és védőnő feladatait külön jogszabály tartalmazza.). Az óvodavezető feladatai az egészségügyi ellátás keretén belül: Biztosítani az egészségügyi (orvosi, fogorvosi, védőnői) munka feltételeit; Gondoskodni a szükséges óvodapedagógusi felügyeletről; Szükség szerint előkészíteni a gyermekek vizsgálatát; Az óvoda orvosa évente megvizsgálja az óvoda összes gyermekét; Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat dolgozói és a védőnő évente ellenőrzik a gyermekeket az óvodai közösségben; A látás-, és hallásellenőrzését, fogászati vizsgálatot az óvodában évente elvégzik a szakemberek.
4.5. Az intézmény egészségvédelmi szabályai Az óvodák működése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani! (fertőtlenítés, mosogatás, ételminta vétele, stb.)
45
Az óvodákban megbetegedett, lázas gyermeket a szülőnek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül haza kell vinnie;
Az óvodapedagógusnak addig is gondoskodnia kell a gyermek elkülönítéséről, lázának csillapításáról, ha szükséges orvosi ellátásáról; Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát, teljes gyógyulásig nem látogathatja; Betegség után csak orvosi igazolással fogadható a gyermek az óvodába; Fertőző gyermekbetegség esetén az óvodát azonnal értesíteni kell. A további megbetegedések
elkerülése
érdekében
fokozott
figyelmet
kell
fordítani
a
fertőtlenítésre; Az
óvoda
konyháján
csak
egészségügyi
könyvvel
rendelkező
személyek
tartózkodhatnak; A csoportszobában a szülők csak az engedélyezett alkalmakkor tartózkodhatnak (nyílt napok, ünnepélyek, szülői értekezlet); Az óvoda egész területén dohányozni, szeszes italt fogyasztani Tilos! Az óvoda helyiségeit, más nem nevelési célra átengedni csak a gyermekek távollétében, a fenntartó engedélyével lehet.
4.6. Az óvoda munkarendje Az alkalmazottak munkarendjét a munkaköri leírás tartalmazza. Az óvoda teljes nyitva tartási ideje alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. Az óvoda 5 napos (hétfőtől - péntekig) munkarenddel üzemel. Eltérő az óvodai munkarend, a gyermekek fogadásának rendje abban az esetben, ha ünnepek miatt az általános munkarend, a munkaszüneti napok rendje is eltérően alakul. Az óvodánkban gyermekcsoportonként 2 fő óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. A munkarend változhat a szorgalmi időben és a szabadságolás ideje alatt a hiányzások, az egyéni kérések figyelembevétele és az egyéb feladatok ellátása során. A helyettesítésnél elsősorban a saját csoportjában dolgozó óvodapedagógus nyújt segítséget. Hosszan-tartó távolmaradás esetén arányos tehermegosztással a többi óvodapedagógus is részt vállal. A helyettesítésnél figyelembe kell venni a helyettesítő önkéntességét és családi körülményeit, családi hátterét. Az óvodavezető feladata:
46
az egyenletes terhelés megvalósítása; a törvényes előírások betartása; a túlmunkáért járó anyagi juttatásról szóló szabályok érvényesítése. A technikai dolgozók munkabeosztását az óvoda teljes nyitva tartása, valamint a munkakörbe utalt munkák elvégzésének szükségessége szabja meg. Munkájukat váltott műszakban végzik, szükség esetén célszerű átcsoportosítással. Az SZMSZ alapelveinek konkretizálását az óvoda Munkaterve tartalmazza, amely évente kerül felülvizsgálatra. A nevelési év rendje Részletes rendelkezés a Házirendnek megfelelően történhet.
4.6.1. Egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei A Házirendben meghatározott tevékenységeken és hozzájuk tartozó időkereten túl intézményünk alapfeladaton túli szolgáltatásban is részesíti a gyermekeket: -Gyermekjáték és néptánc, -játékos német nyelvű foglalkozások -logopédia -fejlesztő foglalkozások -zeneovi -úszás Cél: Ezen lehetőségek biztosításával esélyt teremtünk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek képesség kibontakoztató megsegítésére éppúgy, mint a tehetség-ígéretek megfelelő fejlesztésére. Szervezeti formái: Valljuk, hogy akár felzárkóztatásról, akár tehetség kibontakoztatásról legyen szó, a leghatékonyabb szervezeti forma ha mikrocsoportos, vagy egyéni formában történik a csoportnaplókban rögzített időkeret szerint.
47
4.7. Tájékoztatás a Helyi Pedagógiai Programról, az SZMSZ-ről, és a Házirendről, nyilvánosságra hozatal Az intézmény vezetői irodájában kell elhelyezni a fenntartó által hitelesített másolati példányból: Az óvoda Helyi Pedagógiai Programját; Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát; Az óvoda Házirendjét. Ezeket a dokumentumokat a szülők az óvodavezetőtől elkérhetik, illetve tartalmukról kérhetnek szóbeli tájékoztatást is. Erre a minden évben meghatározott fogadóórán van módjuk. A szülővel történő előzetes megállapodás alapján a tájékoztatás más időpontban is lehetséges. Az óvoda hirdetőtábláján közölni kell a dokumentumok elhelyezését, valamint a tájékoztatás idejét. Az óvodai beíratások előtt a szülők tájékoztatására az óvodavezető intézkedése szerint szervezett formában is sor kerülhet. A Házirend egy példányát a beiratkozáskor, illetve annak lényeges változásakor a szülőnek átadjuk.
4.8. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az óvodavezetőnek, vagy helyettesének jelentik be, hogy milyen ügyben érkeztek az óvodába. Azon személyek számára, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával, a belépés és benntartózkodás rendje az alábbi:
A belépés, a látogatás szándékának jelzése az ügyeletes személynek;
Szükség esetén várakozás az előtérben, illetve az épület területén kísérettel közlekedés;
A látogatás befejeztével az intézmény mielőbbi elhagyása;
Idegen személy szakmunkát csak az óvodavezető hozzájárulásával végezhet.
A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik.
48
Az óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását más személyek részére csak a vezető engedélyezheti.
A biztonsági rendszabályok betartása, a helyiségek és berendezések, eszközök megfelelő használata mindenki számára kötelező.
Az óvoda dolgozói, továbbá ügynökök, üzletkötők vagy más személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak (kivéve az óvoda által szervezett vásár alkalmával, valamint a nevelőtestület javaslatára az óvodavezető által engedélyezett, családokat segítő vásárlási lehetőségek adásával, pl. könyv).
Párt, politikai célú mozgalom, párthoz kötődő szervezet nem működhet, amíg az óvoda ellátja a gyermekek felügyeletét. Párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.
49
4.9.
A
vezető
intézményben
való
benntartózkodásának
rendje,
a
helyettesítés rendje Az óvodavezető heti munkaideje 40 óra. A vezető akadályoztatása esetén az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, valamint a gazdasági jogkörébe tartozó ügyek kivételével, teljes felelősséggel a vezető helyettes helyettesíti. A helyettesítéssel megbízott óvodavezető helyettes az óvodavezető tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül (2 hónapot meghaladó távollétet meghaladó hiányzás, munkaképtelenség) mely estre külön írásos intézkedéssel ad felhatalmazást. A vezető és helyettese közötti kapcsolattartás rendjét, formáját, valamint a feladatmegosztást az óvoda éves munkaterve tartalmazza. Az óvodavezető és az óvodavezető helyettes egyidejű akadályoztatása esetén az óvodavezető javaslata alapján megbízott, kinevezett alkalmazott (óvodapedagógus) látja el a helyettesítési feladatokat. Intézkedési jogköre, felelőssége az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. A reggeli és az esti ügyeletre kijelölt alkalmazott felel az intézmény biztonságos működéséért. A műszakonkénti meghatalmazott feladata:
Az óvodavezető útmutatása alapján az aktuális feladatok pontos, felelősségteljes ellátása, végrehajtása;
Baleset- és munkavédelemmel kapcsolatos feladatok észlelésével a megtett intézkedéseken túl az óvodavezető, vagy helyettese azonnal értesítése;
Hivatalos értesítések (körtelefon, posta) felelősségteljes átvétele, illetve továbbítása.
A vezető távollétében képviseleti és aláírási joggal a óvodavezető helyettes és a határozott idejű megbízással rendelkező személyek rendelkeznek.
Az
óvodavezető
köteles
gondoskodni
ő,
vagy
az
óvodavezető
helyettes
akadályoztatása esetén a vezetői feladatok ellátásáról.
Az intézmény vezetője és az intézmény alkalmazottai kapcsolattartása folyamatos, az adott
50
feladat
függvényében
megfelelő
rendszerességgel
tartanak
vezetői
értekezleteket, tájékoztató megbeszéléseket. A feladatok elosztásának alapelve az arányos terhelés, a folyamatosság. A tevékenységek összehangolása és az információk átadása érdekében az óvodavezetés rendszeresen tanácskozik. Az óvodavezető heti kötelező óraszáma jelenleg 27 óra. 2013. szeptember1-től heti 10 óra.
4.10. Intézményi óvó-, védő előírások Az óvoda vezetőjének és dolgozóinak e területen végzendő feladatai a következők:
Az óvoda alkalmazottjainak és különösen az ellátott gyermekek fertőzésektől, megbetegedésektől való védelme;
A gyermekvédelemmel, illetve gyermekvédelmi feladatokkal kapcsolatos feladatok ellátása;
Minden dolgozónak ismerni kell az SZMSZ mellékletét képező Munkavédelmi Szabályzatot és Tűzvédelmi Szabályzatot, valamint a Tűz- és bombariadó esetén előírt utasításokat, a menekülés útját;
Az épületet és az azokon belüli vagyonvédelmet az udvarral együtt.
4.10.1. A dolgozók munkaköri alkalmassági vizsgálata Az intézmény dolgozóinak munkaköri alkalmassági vizsgálata: munkába lépés előtt valamennyi dolgozó köteles foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton részt venni, az intézmény, foglalkozás-egészségügyi orvosánál. A munkavállalók időszakos, rendszeres vizsgálaton vesznek részt, a jogszabályban előírtak szerint, illetve évente.
4.10.2. A gyermekekkel kapcsolatos óvó - védő előírások A gyermekek egészsége és testi épségének védelme érdekében minden óvodai dolgozó kötelessége a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokra, a tilos és az elvárható magatartásformákra a figyelmet felhívni. Az óvodai nevelési év megkezdésekor, óvodai tevékenységek alkalmával: kirándulások, uszodai, és egyéb külön szervezett tevékenységek előtt fel kell hívni a figyelmet az eszközök helyes használatára, a biztonságos közlekedésre, a helyes viselkedésre-. Az ismertetés a gyermekek életkorának megfelelő szintű kell, hogy
51
legyen. Az ismertetés tényét, tartalmát, időpontját az adott csoport csoportnaplójában kell dokumentálni. Az intézmény összes dolgozójának kötelessége, hogy ha balesetet előidéző veszélyt észlelt azt megszüntesse, vagy a megszüntetés érdekében azonnal intézkedjen! A gyermekbalesetek során a gyermekekkel foglalkozó személynek kötelessége jelenteni az óvodavetőnek, illetve a megbízott felelősnek a baleset körülményeit, illetve a balesetet előidéző forrás megnevezését. Gondoskodni kell az épületben, illetve a helyiségek berendezésében rejlő balesetveszély elhárításáról
Az óvoda épületének állagában bekövetkezett balesetveszély estén a fenntartó köteles gondoskodni az épület karbantartásáról, ha szükséges a gyermekek elhelyezéséről;
Bútorzat, játékok szálkamentessége, (lehetőleg lekerekített sarkok) stabil polcrendszer és ülőhelyek biztosítása,
Köves-, meleg padlós helységek felmosása csak akkor, amikor a gyermekek nem tartózkodnak ott;
Sporteszközök stabilitásának biztosítása;
Konnektorok ellátása védődugóval;
A vegyszerek, tisztítószerek gyermekek elől elzárva történő tárolása;
Az audiovizuális eszközök használata felnőttek felügyelete mellett;
Az épület ajtóinak biztonságos zárása.
Gondoskodni kell az udvari játékok stabilitásáról és a felnőttek felügyeletéről:
Kiálló, hegyes, szöges tárgyak, fadarabok eltávolítása;
Figyelem felhívása az udvaron található tüskés cserjék, bokrok ágaira, bogyók, egyéb termések fogyasztásának veszélyeire.
Kirándulások előtt fel kell hívni a gyermekek figyelmét:
52
Alapvető közlekedési szabályokra;
Vízparton a víz veszélyére;
A növények és az esetlegesen közelükbe merészkedő állatok veszélyeire.
Az esetlegesen mégis bekövetkező baleset esetén az óvodapedagógus teendőinek sorrendisége:
Elsősegélynyújtás, sérült ellátása;
Orvoshoz szállítás, illetve mentő értesítése (szükség szerint) az óvodapedagógus által;
Szülő értesítése;
Baleseti jegyzőkönyv készítése.
4.10.3. Gyermekvédelmi rendszer Az intézményben gyermekvédelmi felelős látja el a gyermekvédelemmel összefüggő feladatokat. A gyermekvédelmi feladatot ellátó személy nevét, és a gyermekvédelemmel kiemelten foglalkozó intézmények címét, telefonszámát a Házirend tartalmazza.
4.11. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Az óvoda működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelőmunka szokásos menetét akadályozza, illetve az óvodába járó gyermekeknek és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:
a természeti katasztrófa;
a tűz;
a robbanással, a robbantással történő fenyegetés.
1. A tűz jelzése: A lehető legrövidebb időn belül értesíteni és riasztani kell a tényről az épületben lévő valamennyi személyt (kiáltással: TŰZ VAN!), majd ezt követően történik meg a gyermekek mentése az óvodából a Tűzriadó terv mentési gyakorlata alapján. A tűzvédelmi felelős elsősorban az óvoda vezetője, majd az óvoda kijelölt tűzvédelmi felelőse. közreműködik az óvoda elhagyásának lebonyolításában.
53
Amennyiben az intézmény bármely dolgozójának az óvoda épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut tudomására, köteles azt azonnal közölni az óvoda vezetőjével, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős személlyel. A rendkívüli eseményről ezek után értesíteni kell:
tűz esetén a tűzoltóságot (105);
Jelenteni kell:
A tűzeset pontos címét;
Mi ég, hol ég, mi van veszélyeztetve;
A tűz nagyságát és terjedelmét;
Emberélet van-e veszélyben;
A tüzet jelző személy nevét;
A jelzésre használt telefonkészülék számát!
AZ ELOLTOTT TÜZET IS BE KELL JELENTENI!
robbanással történő fenyegetés esetén a rendőrséget is (107);
személyi sérülés esetén a mentőket (104);
és majd a fenntartót
2. Tűz jelzés utáni feladatok, kiürítési terv:
A gyermekcsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért az óvodavezető, a gyermekek óvodapedagógusai a felelősek. A csoportot az óvoda udvarára, illetve az utcára menekítik az óvodapedagógusok, dajkák és az óvoda épületében tartózkodó szülők.
Gyülekezési helyek: Az udvar hátsó része, nagyobb tűz esetén a legközelebbi szabad terület! A tűzriadó elhangzása után a csoportban lévő óvodapedagógusok, dajkák azonnal kötelesek gondoskodni a gyermekek pánikmentes gyors kivonulásáról a menekülési útvonalaikon a gyülekező helyre.
54
Legfontosabb az életmentés, majd ezután következik a tűz oltása! A dajkák, a karbantartó, az óvónők a rendelkezésre álló tűzoltó készülékkel azonnal megkezdik, illetve megakadályozzák a tűz terjedését a testi épségük veszélyeztetése nélkül. A tűzoltó készülékek helyét, használatát minden dolgozónak ismerni kell! A poroltó készülékkel elektromos tüzet oltani TILOS! A három legfontosabb feladat végrehajtására a tűzoltás vezetőjének a tűzoltóegységek megérkezéséig a dolgozókat úgy kell irányítani, hogy az életmentés, tűzoltás, anyagmentés feladatait végre lehessen hajtani. Biztosítani kell továbbá egy dolgozót, aki a kapuban várja a tűzoltóegységek érkezését, és a parancsnokot tájékoztatja a tűz helyszínéről és az addig tett intézkedésekről, továbbá az elektromos főkapcsoló, tűzcsap helyéről. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni: a tűz keletkezésének helyétől függően az óvodai dolgozók a Tűzriadó terv. szerint járnak el a gyermekek mentése során;
az épületből minden gyermek felöltözve távozzon (pl. mosdóból is, stb.);
a kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyek segítésére;
a gyülekezőhelyen a gyermekek megszámolására;
a felvételi és mulasztási napló meglétére.
A vezetőnek, illetve az intézkedésre jogosultnak gondoskodnia kell:
a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról;
az épület áramtalanításáról! Az elektromos főkapcsoló a gazdasági bejárat mellett lévő elektromos helyiségben található!
a vízszerzési helyek szabaddá tételéről;
az elsősegélynyújtás megszervezéséről;
a rendvédelmi, illetve katasztrófa-elhárító szervek fogadásáról (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek).
A rendvédelmi szervek helyszínre érkezését követően tájékoztatást kell adni:
55
a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről;
a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról;
a közművezetékek helyéről;
az épületben tartózkodók létszámáról, életkoráról;
az épület kiürítéséről.
3. Egyéb utasítások:
Az épületen kívüli mentésre, sérült ellátására, a rendfenntartásra, tömeg távol tartására a gyermekkel nem foglalkozó személyek közül kijelölt dolgozók jogosultak;
A gyülekező helyen gondoskodni kell, hogy a gyermekek ne fázzanak meg! Elengedni onnan gyermeket csak a tűzoltás és létszám megállapítása után lehet.
A riasztást, a mentést és a tűzoltási munkákat a helyszínen az irányítással megbízott felelős végzi, amíg a tűzoltóság meg nem érkezik.
Utasításai kötelezőek! Évente egy alkalommal tűzoltó gyakorlatot rendelnek el a Tűzriadó terv gyermekekre vonatkozó szabályai értelmében! A Tűzriadó tervet minden dolgozónak ismernie kell! Mentési munkájukat az előírásnak megfelelően kötelesek végezni! A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója köteles betartani! A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a Tűzriadó terv. c. óvodavezetői utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az Intézkedési terv, robbantással való fenyegetés esetére (Bombariadó terv) c. utasítás tartalmazza. A Tűzriadó terv. és a Bombariadó terv. elkészítéséért, és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az óvoda vezetője a felelős. Az épületek kiürítését a Tűzriadó tervben és a Bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az óvodavezető, munkavédelmi megbízottak felelősek.
56
A Tűzriadó tervben és a Bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden dolgozójára kötelező érvényűek. Az óvoda berendezési tárgyainak, eszközeinek, biztonságtechnikai felülvizsgálata évente kétszer az óvodavezető és a munkavédelmi megbízott feladata.
4.12. A munkaidő beosztása, és a helyettesítés rendje Az intézményben a hivatalos munkarendet az óvoda éves munkaterve tartalmazza; Az óvoda 5 napos (hétfőtől-péntekig) munkarenddel üzemel; Az intézmény nyitva tartási ideje 11 óra 30 perc.
A szülő érkezés után a gyermekét a csoportjában, illetve a gyülekezésre kijelölt csoportban az óvodapedagógusnak átadja;
Hazainduláskor az óvópedagógustól átvett gyermek biztonságáért a szülő felel;
08.30.- 12.30. között, illetve 13.00 . 15.30. között az óvoda kapuját zárva tartjuk a gyermekek biztonsága érdekében!
A gyermekek napirendje az óvoda csoportnaplóiban kerül rögzítésre.
4.13. Az intézmény fogadónapjai Az intézmény éves munkatervében kerül meghatározásra a szülők és egyéb érdeklődők fogadásának időpontja. Az időpontot az óvoda Házirendje is tartalmazza.
4.14. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati, hasznosítási rendje Az intézmény épületét címtáblával, zászlóval kell ellátni. Az óvoda helyiségeit az óvoda nyitva tartása alatt lehet használni. Az óvoda helyiségeit csak rendeltetésnek megfelelően, arra a célra lehet használni, amelyre a helyiséget kialakították. Az intézmény saját bevételeinek növelés érdekében, ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását szabad helyiségeit, berendezéseit nevelési időn túl, eseti szerződéskötéssel bérbe adhatja.
57
A helyiség eltérő rendeltetés céljára történő használatához a fenntartó előzetes engedélye szükséges. A bérbeadás szabályait a Felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata tartalmazza.
4.15. Az intézményben végezhető reklámtevékenység Az óvodában tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha az a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi és közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális élet tevékenységeivel függ össze. Reklámhordozó csak az óvodavezető engedélyezésével helyezhető el. Nem lehet olyan reklámot, reklámhordozót kitenni, amely személyiségi, erkölcsi jogokat veszélyeztet. Tilos közzétenni olyan reklámot, amely kegyeleti jogokat sért, amely erőszakra, a személyes vagy a közbiztonság megsértésére, a környezet, a természet károsítására ösztönözne.
5. TARTALMI MUNKA SZERVEZÉSE Az óvoda, nevelési intézmény
5.1. Feladata Mindazon feladatok ellátása, amelyet az Óvodai nevelés országos alapprogram és a helyi pedagógiai program előír.
6. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK
6.1. A gyermekközösséggel kapcsolatos hagyományok Csoporton belüli készülődés és megemlékezés a gyermekek név-, illetve születésnapjáról;
58
Mihály napi vásár
Szüreti mulatság
Mikulás,
Karácsony,
Farsang,
Március 15.
Húsvét,
Gyermeknap,
Anyák napja,
Évzáró ünnepség.
Népi hagyományok ápolása, jeles napokhoz tartozó szokások, népi kézműves technikák bemutatása, megtanítása; Tanulmányi kirándulások és egyéb látogatások szervezése (kiállítások, múzeum, könyvtár, bábszínház); Báb, mese, zenés előadások szervezése; A részletes kidolgozást és az időpontokat az óvoda éves munkaterve tartalmazza.
6.1.1. Ünnepek Az ünnepek előtt a külső megjelenítésre kiemelt figyelmet fordítunk. Az ünnepeket kísérő érzelmek és az ünnepi hangulat erősítését az egész óvodában megjelenő dekorációval fokozzuk. Megünneplésüket az éves munkaterv tartalmazza.
6.1.2. Nevelőkkel, dolgozókkal kapcsolatos hagyományok
Szakmai napok szervezése;
Szakmai beszélgetések szervezése, információcsere havonta egy alkalommal, óvodapedagógusok
Házi bemutatók szervezése;
Továbbképzéseken, tanfolyamokon szerzett ismeretek átadása, megvitatása;
Dajkák továbbképzése, tájékoztatása az aktuális nevelési feladatokról félévente értekezleten;
A jubiláló dolgozók, tanulmányaikat sikeresen befejező dolgozók, nyugdíjba vonulók köszöntése;
59
Karácsony , nőnap és névnapok megünneplése,tanulmányi kirándulás szervezése.
7. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK EGYÉB FŐ SZABÁLYAI 7.1. Az intézmény munkavégzéssel kapcsolatos szabályai 7.1.1. A munkaviszony, munkavégzésre irányuló jogviszony létrejötte Az intézmény az alkalmazottak esetében a belépéskor munkaszerződésben vagy határozott idejű kinevezéssel határozza meg, hogy az alkalmazottat milyen munkakörben, milyen feltételekkel és milyen mértékű alapbérrel foglalkoztatja. Az intézmény feladatainak ellátására megbízásos jogviszony keretében is foglalkoztathat külsős személyeket. Az intézmény megbízási szerződést köthet saját dolgozójával munkakörén kívül eső feladatra, határozott időre, átmeneti időszakra.
7.2. A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése, adatkezelés A munkavégzés teljesítése az óvodavezető által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a kinevezési okmányban leírtak szerint történik. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően, nem közölhet illetéktelen személlyel, szülővel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, az óvodavezető utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni. Amennyiben adott esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek, és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit, az ott dolgozók érdekeit sértené. Az intézménynél hivatali titoknak minősülnek a következők:
60
A dolgozók személyes adatai, bérezésével kapcsolatos adatok;
A gyermekek személyiségi jogaihoz fűződő adatok;
A család magánéletéhez kapcsolódó tények és adatok;
Az óvoda belső életével, munkatársakkal kapcsolatos tények, adatok.
A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap.
7.3. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét az intézmény dolgozóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük. A televízió, rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat:
Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az óvodavezető vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult;
Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel;
A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titok tartására vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire;
Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézményt a tevékenységében zavarná, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekben, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik;
A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse;
Külföldi
sajtószervek
munkatársainak
óvodavezető engedélyével adható.
61
nyilatkozat
minden
esetben
csak
az
7.4. Szabadság Az éves rendes és rendkívüli szabadság kivételéhez előzetesen az óvodavezetővel egyeztetett tervet kell készíteni. A rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezésére minden esetben csak az óvodavezető jogosult. A dolgozók éves rendes szabadságának mértékét a Munka Törvénykönyvében foglalt előírások szerint kell megállapítani. A dolgozókat megillető, és kivett szabadságról nyilvántartást kell vezetni. Szabadságolási tervet kell készíteni, valamint nyilvántartási lapot melyet a dolgozó aláírásával igazol.
7.5. Az intézménnyel munkaviszonyban álló dolgozók továbbképzése Az intézmény a tanulásban, továbbképzésben azokat a dolgozókat támogatja, elsősorban akik a hétévenkénti továbbképzés hatálya alá esnek, összhangban van a HPP-al és kiegészítő képzettségükkel hozzájárulnak a színvonalas munkavégzéshez. A továbbképzés szabályai:
Mindenki
köteles
írásban
kérni
tovább
tanulási
kérelmét,
akár
diploma
megszerzéséről, akár továbbképzésről van szó;
Felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok idején köteles igazolni, hogy beiratkozott az adott félévre;
A továbbtanuló dolgozó köteles leadni a konzultációs időpontokat.
A továbbképzés költségeihez való hozzájárulás mértékét a rendelkezésre álló összeg, a továbbképzési díjjak és a jelentkezők száma alapján évente kell felülvizsgálni.
7.6. A munkába járás, a munkavégzés költségeinek térítése A munkáltató köteles a vidékről járó dolgozók munkába járás költségeit, a vonatkozó rendelkezések értelmében megtéríteni. A jogosultságot évente kell felül vizsgálni. Ha a dolgozónak alkalmazása után a munkába járás körülményeiben változás állt be, azt az óvodavezető részére azonnal be kell jelentenie.
62
7.7. Egyéb szabályok Az intézményben szolgálati mobiltelefon használata a munkakörével összefüggésben az óvodavezetőnek és az egyéb ügyintézőnek van. Telefonhasználat Az intézményben lévő vonalas telefonokat magáncélra nem lehet használni. Hivatalos ügy (óvodai ügyek, szülő értesítése) rendezésére a vezetői mobiltelefonok állnak rendelkezésre mind az óvodapedagógusok, dajkák, mind a szülők számára. A nevelők saját mobil telefonjaikat a gyermekek között nem használhatják, a szülők kerüljék az óvodapedagógusok mobiltelefonon történő hívását. Fénymásolás Az intézményben a szakmai munkával összefüggő anyagok fénymásolás térítésmentesen történik. Minden egyéb esetben a fénymásoló papír biztosítása mellett is engedély szükséges a szigorú takarékosságot megtartva. Dokumentumok kiadásának szabályai Az intézményi dokumentumok (szabályzatok, stb.) kiadása csak az óvodavezető engedélyével történhet. Internet használata Az intézményben csak az óvodai élettel kapcsolatos ügyek intézésére, és a kötelező óraszámon túl használható az internet. (pl.: pályázatok írásával kapcsolatos dokumentumok letöltésére, hivatalos levelezésre, kirándulások szervezésénél, helyfoglalásra, múzeumok nyitva tartására, stb.). Magáncélú levelezések, képek, egyéb információ letöltése nem engedélyezett.
7.8. Kártérítési kötelezettség A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett
63
hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ, vagy kezel, és azokat jegyzék vagy elismervény alapján vett át. Az óvodavezetőt e nélkül is terheli felelősség az általa kezelt pénz és egyéb értéktárgy tekintetében. Amennyiben az intézménynél a kárt többen együttesen okozták, vétkességük, a megőrzésre átadott dolgokban a bekövetkezett hiány esetén pedig munkabérük arányában felelnek. Amennyiben a kárt többen okozták, egyetemleges kötelezettségnek van helye.
7.9. Anyagi felelősség Az intézmény a dolgozó ruházatában, (formaruha és védőruha) a munkavégzés folyamán bekövetkezett kárért felel, ha a kár a dolgozó munkahelyén a kötelező feladatellátás közben következett be. A dolgozó a személyes használatú tárgyakat meghaladó mértékű és értékű dolgokat, csak az óvodavezető vagy az óvodavezető-helyettes engedélyével hozhat be munkahelyére, illetve vihet ki onnan. (Pl. számítógép, stb.) Az
intézmény
valamennyi
dolgozója
felelős
a
berendezési,
felszerelési
tárgyak
rendeltetésszerű használatáért, a gépek, eszközök, szakkönyvek, stb. megóvásáért.
7.10. Fegyelmi felelősségre vonás Az alkalmazottakkal szemben felelősségre vonást kell alkalmazni az 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyv értelmében. A fegyelmi vétség megvalósulásának feltétele: A közalkalmazotti jogviszonyból eredő kötelezettség-szegés, a kötelezettség vétkes megszegése:
Nem, vagy késve jelenik meg a munkahelyén, és nem tudja távollétét igazolni;
Nem munkára képes állapotban jelenik meg;
Megszegi a munkájára vonatkozó szabályokat, utasításokat;
Nem működik együtt munkatársaival, sőt akadályozza a munkát;
Indokolatlanul tagadja meg a tanfolyamon, továbbképzésen való részvételt,
Illetéktelenekkel közöl olyan információkat, amelyek munkája során tudomására jutottak,
64
Megszegi az intézmény belső szabályzatainak rendelkezéseit.
Alkalmazotti jogviszonyból eredő kötelezettség-szegés lehet, pl. a munkaköri leírásban felsorolt feladatok el nem végzése, a munkáltató utasításainak megtagadása (ha arra egyébként nincs joga az alkalmazottnak a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerint).
A vétkesség formája lehet:
Szándékos
(amikor
az
alkalmazott
előre
tudja
cselekménye,
mulasztása
következményét, belenyugszik a következményekbe), valamint;
Gondatlanságból eredő (amikor a közalkalmazott látja ugyan cselekménye következményeit, de könnyelműen bízik annak elmaradásában, vagy azért nem látta előre a következményeket, mert elmulasztotta a tőle elvárható figyelmet, körültekintést).
A felelősségre vonás mértéke az elkövetett mulasztás nagyságától és az addigi munkavégzés minőségétől is függ.
7.11. Bélyegzők használata, kezelése Valamennyi cégszerű aláírásnál cégbélyegzőt kell használni. A bélyegzőkkel ellátott cégszerűen aláírt iratok tartalma érvényes kötelezettségvállalást, jogszerzést, jogról valólemondást jelent. Az intézményi bélyegző használatára jogosult személyek:
Óvodavezető;
Egyéb Ügyintéző
Az óvodavezető által felhatalmazott személy.
Az intézményben használatos valamennyi bélyegzőről, annak lenyomatáról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmazni kell, hogy a bélyegzőt ki és mikor vette használatba, melyet az átvevő személy a nyilvántartásban aláírásával igazol. A nyilvántartás vezetéséért felelős az egyéb ügyintéző.
65
7.12. A panaszkezelés rendje Az óvoda munkájára, az alkalmazottak tevékenységére vonatkozó panaszok bejelentése történhet írásban, illetve lehetséges szóban elmondva. Ez utóbbi esetben jegyzőkönyvet kell az óvoda vezetőjének, felvennie, melyet a panasszal élő nagykorú felnőttnek kell ellenjegyeznie abban az esetben is, ha kiskorú gyermeke él a panasz lehetőségével. A panasz kivizsgálását az óvoda vezetője, vagy az általa felkért személy, bizottság 7 munkanapon belül megkezdi, és 30 napon belül lezárja vizsgálatát, jelentését átadva megbízójának. A panaszt tevő 30 napon belül, írásban kap választ a beadványára, szóbeli panaszára. Név nélküli bejelentéseket, névtelen levelek által felvetett panaszokat az intézmény nem vizsgál ki.
7.13. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok tárolási rendje
Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: • az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása • az alkalmazott pedagógusokra vonatkozó adatbejelentések • a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések • az október 1-jei pedagógus és gyermek lista
Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az óvodavezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni.
Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A
66
dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az óvoda informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az óvodatitkár és az általános vezető helyettes) férhetnek hozzá.
7.14.
Az
elektronikus
úton
előállított,
papíralapú
nyomtatványok
hitelesítési rendje
Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni, az igazolt és igazolatlan napok számát, a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben.
67
8. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
a) Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat csak a nevelőtestület elfogadásával, az óvodai szülői közösség véleményezésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. b) A korábbi Szervezeti és Működési Szabályzat hatályát veszti jelen SzMSz jóváhagyását követően, a hatálybalépésként megjelölt napon. c) A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni az óvoda azon dolgozóival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, és meghatározott körben használják helyiségeit. d) A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. e) A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását kezdeményezheti:
a fenntartó,
a nevelőtestület minősített többségének állásfoglalása szerint,
az óvodavezető,
a szülői közösségek kezdeményezésére a szülői közösség választmánya minősített többségének állásfoglalása szerint,
felügyeleti szerv jogszabályi koherencia érvényesítése miatt.
f) A szervezeti és működési szabályzatban foglaltakról a szülőket is tájékoztatni kell!
68
LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK
Nyilatkozat (szülői szervezet) A Baptista Szeretetszolgálat Szülői Szervezetének Közösségének (továbbiakban: SzSzK) képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti
és
Működési
Szabályzat
elkészítéséhez
és
elfogadásához
előírt
véleményezési jogát gyakorolta. Az SzSzK elnöksége az adatkezelési szabályzat módosítását a 2014. március 28-án megtartott ülésén megtárgyalta, annak módosítási javaslatát véleményezte, azzal egyetért. Ibrány, 2014. március 28. ......................................... Szülői Szervezet Közösségének Elnöke
IBRÁNY VÁROS ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATA a Szervezeti és Működési Szabályzat elkészítéséhez a véleményezési jogát gyakorolta.
Ibrány, 2014. március 28.
…………………………………… Roma Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke
69
Nyilatkozat (alkalmazotti közösség)
A Baptista Szeretetszolgálat Csicsergő Óvodája Alkalmazotti közössége Képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt egyetértési jogát gyakorolta. Az Alkalmazotti közösség 2014. március 28-án megtartott értekezletén az SzMSz-t megtárgyalta, az abban foglaltakkal egyetértett, azt elfogadta. Az SzMSz elfogadásról aláírásukkal nyilatkoznak. MEGISMERTEM ELFOGADOM:
NEM FOGADOM EL:
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
Az SzMSz-t a teljes alkalmazotti közösség 4/2014. (III.28.) számú határozatával elfogadta. Ibrány, 2014. március 28. ......................................... Nevelőtestület nevében
70
NYILATKOZAT (fenntartó)
A fenntartó képviseletében a Baptista Szeretetszolgálat Csicsergő Óvodája Szervezeti és Működési Szabályzatát az Nkt. 32. § (1) bek. i.) pontja alapján jóváhagyom.
Ibrány, 2014. március 28. P.H. .................................... fenntartó
71
Mellékletek 1.sz. Melléklet II. Az óvoda szervezeti felépítése 1. Szervezeti felépítése az alábbi rendszerábra szerint:
Ó v o d a v e z e t ő
1 Vezető helyettes
f ő
Szakmai mk.vezető
Gy. és ifj.v. Szakmai mk.vezető
1 fő
1 fő
1 fő
N e v e l ő t e s t ü l e t
7
f ő
N e v e l ő m u n k á t
4
s e g í t ő k
f ő
Ügyintéző 1 fő
Vezető beosztások: a) magasabb vezető beosztású: óvodavezető b) vezető beosztású: az óvodavezető-helyettes 2. Az óvoda alkalmazotti közösségét valamennyi közalkalmazott alkotja. 3. Az óvoda nevelőtestületét a foglalkoztatott óvodapedagógusok alkotják. 4. Szakmai munkaközösséget hozhatnak létre az óvodapedagógusok azonos feladatok ellátására. 5. Az óvodában a dajkák és a konyhai alkalmazott önálló csoportot alkotnak. 6. A gazdasági ügyintéző az óvodavezetőhöz közvetlenül beosztott ügyintéző, feladatait munkaköri leírása határozza meg.
72
Felelősség és hatáskör: Beosztás/munkakö
Feladatkör,
r
felelősség,
Közvetlen felettese
Helyettesítője
Óvodavezető
hatáskör egyéni munkaköri polgármester
óvodavezető
Óvodavezető
leírás egyéni
munkaköri óvodavezető
helyettes megbízott
helyettes Munkaközösség
leírás egyéni
munkaköri óvodavezető
óvodapedagógus megbízott
vezetők Ügyintéző
leírás egyéni
munkaköri óvodavezető
óvodapedagógus óvodavezető
Pedagógusok
leírás egyéni
munkaköri óvodavezető
váltótársak
Nevelőmunkát
leírás egyéni
munkaköri óvodavezető
váltótársak
segítők
leírás
III. A vezetők közötti feladatmegosztás, a vezetők közötti kapcsolattartás rendje, a belső kapcsolattartás rendje, formája
1.
Vezetők közötti feladatmegosztás
1.1
Óvodavezető: az óvoda egyszemélyi felelős vezetője.
Az óvodavezető felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a köznevelésről szóló törvény állapítja meg. a)
Az óvodavezető felelős
az óvoda szakszerű és törvényes működéséért,
a takarékos gazdálkodásért,
a pedagógiai munkáért,
az óvoda ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működéséért,
73
a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért,
a nevelőmunka biztonságos feltételeinek megteremtéséért,
a gyermekbalesetek megelőzéséért, egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó veszélyforrások ismertetéséért, dokumentálásáért.
a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,
a középtávú pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért, a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért,
a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért, az óvoda
ügyintézésének,
irat-
és
adatkezelésének,
adattovábbításának
szabályosságáért,
a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzvédelmi előírások betartásáért,
az
óvoda
költségvetésében
szükségességéért,
az
meghatározott
igénybe
vett
előirányzatok
szolgáltatás
felhasználásának
mértékéért
az
elvárható
takarékosság mellett,
a nemdohányzók védelmére előírt feltételek biztosításáért,
jogszabályok által a vezetőhöz utalt feladatok ellátásáért;
b)
gyakorolja a munkáltatói jogkört;
c)
dönt az óvoda működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörébe;
d)
képviseli az intézményt;
e)
az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében a jogszabályban előírt egyeztetéseket lefolytatja;
f)
feladatkörébe tartozik különösen:
a nevelőtestület vezetése,
a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése,
a
nevelőtestület
jogkörébe
tartozó
döntések
előkészítése,
végrehajtásuk
megszervezése és ellenőrzése,
a minőségfejlesztési rendszer működtetése,
az óvoda működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a pénzügyi-gazdasági feladatokban való megállapodásban rögzített munkamegosztás szerinti közreműködés,
a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel, közalkalmazotti tanáccsal, szülői szervezetekkel való együttműködés,
a nemzeti és óvodai ünnepek méltó megszervezése,
a gyermekvédelmi munka irányítása, a szülők tájékoztatása a nevelési év kezdetekor, hogy gyermekvédelmi ügyekben kit, mikor és hol kereshetnek meg,
74
a gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása,
a gyermek fejlődésével kapcsolatos tájékoztatás megszervezése,
a gyermekek felügyeletének megszervezése a nevelés nélküli munkanapokon, ha a szülők azt igénylik,
a szülők írásbeli nyilatkozatának beszerzése minden olyan döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul,
az óvodai jelentkezés idejének és módjának nyilvánosságra hozatala a fenntartó által meghatározottak szerint, a határidő lejárta előtt legalább 30 nappal,
az igazgatási feladatok ellátása, így különösen: -
az óvodába felvett gyermekek nyilvántartása, az illetékes jegyző értesítése, ha olyan gyermeket vett fel, vett át, akinek lakóhelye nem az óvoda székhelyén van, a gyámhatóság értesítése, ha a felvételt a gyámhatóság kezdeményezte,
-
a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatos igazolások kiadása, jogszabály szerinti javaslatok megtétele,
-
a szülők értesítése az óvoda nyári zárva tartásáról, a nevelés nélküli munkanapokról, a felvétellel, átvétellel, az óvodai elhelyezés megszűnésével kapcsolatos döntésekről, az igazolatlan mulasztás következményeiről, a nyilvántartásból való törlésről, továbbá minden olyan intézkedésről, amire az értesítést jogszabály előír.
g)
h)
kizárólagos jogkörébe tartozik:
a teljes munkáltatói jogkör gyakorlása,
a kötelezettségvállalás,
a kiadmányozás (aláírás),
a fenntartó előtti képviselet; közvetlenül irányítja az óvodavezető-helyettest, a gazdasági ügyintézőt, a műszaki és kisegítő alkalmazottakat.
1.2
Az óvodavezető-helyettes
a)
Az óvodavezető akadályoztatása esetén korlátozott jogkörben – el nem halasztható ügyek intézésével – ellátja az óvodavezető helyettesítését. Az óvodavezető tartós távollétében teljes jogkörrel helyettesíti az óvodavezetőt. Tartós távollétnek minősül a két hetet meghaladó távollét.
b)
Közreműködik a nevelőtestületi és alkalmazotti értekezletek előkészítésében, az óvodai hagyományok őrzésével, az ünnepélyek szervezésével kapcsolatos feladatok ellátásában,
75
a gyermekvédelmi feladatok ellátásában: a gyermeket veszélyeztető tényező meglét esetén kezdeményezi, hogy az óvodavezető értesítse a gyermekjóléti szolgálatot, a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken. c)
Közvetlenül végzi a dajkák munkájának irányítását, a helyettesítés-kijelölést.
2.
A vezetők közötti együttműködés
közvetlen, az előforduló ügyektől függően azonnali megbeszélés folytatható,
rendszeresített formája a hét második napján tartott vezetői megbeszélés.
Szakmai vezető és minőségügyi vezető is kezdeményezhet alkalmazotti megbeszélést a feladatkörében tartozó ügyekben. A megbeszélésre meghívja, illetve a megbeszélés tartalmáról tájékoztatja a vezetőt.
3.
A helyettesítés rendje
3.1
Az óvodavezetőt akadályoztatása esetén a vezető-helyettes helyettesíti.
3.2
Tartós távollétnek minősül az egy hónapot meghaladó távollét.
3.3 Az óvodavezető és a vezető-helyettes kivételes egyidejű távolléte esetén az óvodában szükségessé váló vezetői helyettesítési feladatokra az óvodavezető a magasabb fizetési fokozattal rendelkező óvodapedagógusnak is adhat megbízást. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 3.4 A reggel 6 órától 8 óráig, illetve a 16 órától 17 óráig terjedő időben a vezető helyettesítésének ellátásában közreműködnek a munkarend szerint ez időben munkát végző óvodapedagógusok.
A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a
3.4.1
feladatok ellátásával megbízott beszámoltatásának rendje
Az éves munkaterv elkészítését, átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadását,
A házirend, és az IMIP elfogadását,
A vezetői programmal összefüggő vélemény kialakítását
A nevelőtestület a szakmai munkaközösségre ruházza át az óvodapedagógusok külön megbízásának elosztásával kapcsolatosan a közoktatási törvényben meghatározott véleményezési jogkörét.
76
A véleményezés gyakorlásáról a szakmai munkaközösség a következő nevelőtestületi értekezleten ad számot.
A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létra, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre.
3.5.
3.6.
Át nem ruházható feladatok:
PP, Házirend, valamint az SZMSZ elfogadása,
Nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztását,
Nevelőtestület határozatai
Nevelőtestületi értekezletek.
Szakmai Munkaközösség: Szakmai Munkaközösség hozható létre az adott nevelési év kiemelt feladatainak eredményesebb végrehajtása érdekében. Jogai és feladatai: Véleményalkotás:
a nevelőmunka eredményességéről,
HNP elfogadásánál
Nevelést segítő eszközök, módszerek, segédletek kiválasztásánál.
Dönt: a továbbképzési programról és a nevelőtestület által átruházott kérdésekben. Részt vesz: a pedagógusok munkájának segítésében.
3.7.
A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok
A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a köznevelési törvény határozza meg. A nevelőtestület a nevelési év folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület értekezleteit az óvoda munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az óvoda vezetője hívja össze. Az óvodavezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni.
77
A
nevelőtestületi
értekezlet
előkészítésével
és
lefolytatásával
kapcsolatos rendelkezések: A nevelőtestületi értekezletet az óvodavezető készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja a nevelési program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv, az óvodai munkára irányuló átfogó elemzés, a beszámoló elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat. Az óvodavezető az előterjesztés írásos anyagát
a
nevelőtestületi
értekezlet
előtt
legalább
nyolc
nappal
átadja
a
munkaközösségek vezetőinek, valamint gondoskodik annak kifüggesztéséről. Ha a munkaközösség megvitatta az írásos anyagot, akkor a munkaközösség-vezető szóban ismerteti a munkaközösség véleményét a nevelőtestület előtt. Írásban továbbítja az óvodavezetőhöz a munkaközösség javaslatát a nevelőtestület által elkészítendő munkatervhez, valamint a munkaközösség saját működési területére vonatkozó értékelést az intézmény munkáját átfogó éves elemzés elkészítéséhez. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó pontjához meg kell hívni a véleményezési jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét. A nevelőtestületi értekezlet levezető elnöki feladatait az óvodavezető-helyettes, akadályoztatása esetén a munkaközösség-vezető látja el. A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ. Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésekor szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az óvodavezető szavazata dönti el. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat sorszámozni kell, és azokat nyilvántartásba kell venni. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvével kapcsolatos teendők: A jegyzőkönyvet az erre felkért óvodapedagógus vezeti. Az értekezletet követő három munkanapon belül kell elkészíteni. Az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő írja alá. Csatolni kell mellé a jelenléti ívet.
78
A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Az óvodavezetői megbízással kapcsolatos rendkívüli nevelőtestületi értekezlethez a nevelőtestület
kétharmadának,
az
alkalmazotti
közösség
értekezletének
határozatképességéhez az óvodában dolgozók kétharmadának jelenléte szükséges. A határozatképesség meghatározásakor figyelmen kívül kel hagyni azt, akinek a közalkalmazotti jogviszonya szünetel, amennyiben meghívás ellenére nem jelenik meg. Az intézmény vezetésére vonatkozó program és a fejlesztési elképzelések támogatásáról (vagy elutasításáról) a nevelőtestület titkos szavazással határoz, egyébként döntéseit nyílt szavazással hozza.
79
